HÁROMKIRÁLYOK ÓVODA PEDAGÓGIAI ROGRAMJA

Átírás

1 HÁROMKIRÁLYOK ÓVODA PEDAGÓGIAI ROGRAMJA Uram! Azzal dicsérlek, hogy szebbé teszem a teremtés rám eső zugát; hogy fénnyel, meleggel, jóakarattal és örömmel töltöm el világodat. Szent-Györgyi Albert

2 TARTALOMJEGYZÉK Jogszabályok jegyzéke, törvények, rendeletek...5. Az óvoda jellemző adatai BEVEZETÉS A katolikus közoltatási intézmények küldetése Az egyházunk nevelésre irányuló alapelvei Óvodánk pedagógiai programjának elkészítésekor figyelembe vettük Óvodánk helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései KATOLIKUS GYERMEKKÉP, KATOLIKUS ÓVODAKÉP Katolikus gyermekképünk Katolikus óvodaképünk A KATOLIKUS ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai A hitre nevelés erősítése Alapelveink, specialitásaink Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Az óvoda kapcsolatai.30. 2

3 4.4.1.Az óvoda és a család Az óvoda és a katolikus egyház Az óvoda és az iskola Az óvoda és a bölcsőde Az óvoda és a közművelődési intézmények Az óvoda és az egészségügyi szervezetek Az óvoda és a szakmai szervezetek Az óvoda speciális szolgáltatásai KATOLIKUS ÓVODÁNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA Hitre nevelés Egyházi ünnepek, néphagyományok, népszokások Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Környezeti nevelés Matematikai nevelés Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

4 7.1.Óvodán belüli tevékenységformák, amelyekkel a gyermekvédelmi feladatok megvalósíthatók A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltétele Kapcsolattartás a gyermekvédelemben a partner társszervezetekkel Fogalom meghatározás SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE DOKUMENTÁCIÓ Csoportnapló Fejlődési napló Felvételi és mulasztási napló 77. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT..78. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

5 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE TÖRVÉNYEK A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény évi LXXIX. törvény a közoktatásról és érvényben lévő módosításai Egyházi Törvénykönyv II. Vatikáni Zsinat dokumentumai Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény [MK 2012/172. (XII. 18.)] Magyarország évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVI. törvény [MK 2012/170. (XII. 15.)] A gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai évi XXXI. törvény A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról évi IV. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény [MK 2012/164. (2012. XII.7.)] Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló évi CCXV. törvény [MK 2012/180. (XII. 27.)] évi I. törvény a munka törvénykönyvéről RENDELETEK Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 5

6 A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 331/2006. ( XII.23.) Kormányrendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok évi támogatásáról 30/2012.(IX. 28.) EMMI- rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálatokról (jelenleg még) 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 3/2012. (VI.8.) EMMI - rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről Az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai Kormányhatározat Az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról 1357/ (X.28,) Továbbá a fenntartói és a helyi (önkormányzati) rendeletek 6

7 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: AZ ÓVODA HIVATALOS ELNEVEZÉSE: SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS HÁROMKIRÁLYOK ÓVODA OM AZONOSÍTÓ: AZ ÓVODA PONTOS CÍME, TELEFONSZÁMA: 5350 Tiszafüred, Szőlősi út AZ ÓVODA FENNTARTÓJA, CIME: Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. AZ ÓVODA ALAPITÓ OKIRATÁNAK SZÁMA: /2011 MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY SZÁMA, DÁTUMA: / augusztus 30. AZ ÓVODA VEZETŐJE, A PROGRAM BENYÚJTÓJA: Mester Marianna 7

8 1. BEVEZETÉS Óvodánkat a tiszafüredi Katolikus Egyházközség képviselőtestületének, valamint Tiszafüred város képviselőtestületének kérésére augusztus 30-tól az Egri Főegyházmegye vette át működtetésre. Óvodánk a város központjában helyezkedik el, Tiszafüred legrégebbi óvodája. Jelenleg 5 csoporttal működik. A város egész területéről és vonzáskörzetéből érkeznek hozzánk gyermekek. Intézményünk nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetekből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan feltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból adódóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők) életpéldájából tapasztalja meg Isten szeretetét. A csoportban folyó nevelőmunkánk alapja a bizalom, szeretet, a barátságos légkör, melyben a gyermekek cselekvő, érző, gondolkodó képességei összehangolva működnek, fejlődnek. Óvodai nevelésünk az Óvodai nevelés országos alapprogramjával harmonizálva a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Sokoldalú személyiségformáló programunkat a gyermekek egyéni fejlesztése érdekében alkalmazzuk. Helyi programunkban pontosan megfogalmazzuk ennek hogyanját. Ebben nagyon fontos szerepet kap a gyermekek lelki nevelése, a test és a szellem sokoldalú fejlesztése, a néphagyományőrzés, a felzárkóztatás, a gyermekvédelmi munka és a családdal való sokrétű együttműködő kapcsolat. Nagyon fontos számunkra a gyermek egyéni szintjéhez mért differenciált fejlesztés, melyen keresztül az iskolába lépés esélyegyenlőségét is biztosítjuk. 8

9 Az otthonos, családias légkört biztosító környezet kialakítása és az ismeretnyújtás többoldalú közvetítése mindig kiemelt fontossággal szerepel munkánkban, amelyet áthat a katolikus lelkiség és a szellemiség. Az óvodás gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg, amelyet biztosítunk számára intézményünkben. Elkészítettük helyi nevelési programunkat, mellyel az intézményünkbe járó gyermekek befogadó nevelését szolgáljuk, nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben A katolikus közoktatási intézmények küldetése Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig. (Mt. 28, 19-20b) A katolikus intézmény küldetése a társadalom felé Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszió, az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése. Alapvető lelkisége kell, hogy legyen ez a magatartás a Krisztust követő embernek (Mt. 5,11-16). Egyházunk 2000 éves, de ezt a feladatot minden egyes embernél újra kell kezdenie. Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Az evangéliumokban kifejezetten fellelhető az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Ez a célja a katolikus óvodai, iskolai nevelésnek is. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. (Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14) Missziós terület a katolikus óvoda, amely egyben eszköz is hiszen itt történik a nevelés, a gyermek harmonikus személyiségfejlesztése és a tanulás megalapozása. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi óvoda a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre 9

10 kívánja megvetni. (Az ember számára megfelelő erkölcsi nevelés szükséges, amelyre azután ráépülhet a hit. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus óvoda szerepe egyre nagyobb. A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. (Egyházi Törvénykönyv CIC kánon) A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. (Egyházi Törvénykönyv CIC kánon) Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus óvoda is pedagógusfüggő. Céljait csak akkor érheti el, ha az óvodapedagógusokat, a nevelőmunkát segítő dolgozókat,az egész alkalmazotti közösséget is áthatja a katolikus küldetéstudat. A munkatársak a fenntartó által megfogalmazott erkölcsi elvárásokkal azonosulnak, munkájukat aszerint végzik. Hangsúlyozzuk, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Létezik katolikus pedagógia! A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő öröktől fogva ismer minden embert. Szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A szülőnek és a pedagógusnak a mennyei Atya gyermekkel kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie és a megvalósulásában segíteni Egyházunk nevelésre irányuló alapelvei Az Egyház az emberek üdvösségének szolgálatára irányuló küldetésének megvalósítása során főként azokkal az eszközökkel él, amelyeket maga Jézus Krisztus bízott rá. Fölhasználja azokat az eszközöket is, amelyek különböző korokban és különféle kultúrákban alkalmaztak arra, hogy természetfölötti céljához közelebb segítsék, és előmozdítsák az emberi személy kibontakozását. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (C.I.C kánon). 10

11 A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor ezt írja: Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak. 1 A katolikus óvoda, iskola része az Egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az Egyház a katolikus óvoda, iskola által, mely fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember személyiségének teljes kibontakozásához vezet. Amikor a katolikus nevelésről szólunk Jézus által adott küldetésről van szó, tehát figyelembe vesszük: a Szentírás tanítását, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartását, az apostoli küldetést; az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit; a zsinati dokumentumokat és a pápai megnyilatkozásokat Óvodánk pedagógiai programjának elkészítésekor figyelembe vettük az Óvodai nevelés országos alapprogramját; az Egyházi Törvénykönyv ide vonatkozó részeit; a katolikus egyházi dokumentumok nevelésre vonatkozó részeit; a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését végzi Óvodánk helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Katolikus óvoda nevelési alapelvei Katolikus óvoda nevelési értékei Nevelési célkitűzései 1 II. Vatikáni Zsinat Gravissimum Educationis Momentum (G.E.3.) 11

12 2. KATOLIKUS GYERMEKKÉP, KATOLIKUS ÓVODAKÉP 2.1. Katolikus gyermekképünk Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre ezt figyelembe véve törekszünk arra, hogy keresztény szemlélet hassa át óvodai nevelésünk pedagógiai alapelveit. Gyermekközpontú, befogadó neveléssel a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk, minden gyermek számára biztosítva az egyenlő hozzáférést. Boldog, kiegyensúlyozott, önállóan is alkotni képes keresztény gyermekeket nevelünk, akik harmóniában élnek Istennel, önmagukkal, környezetükkel és életük részévé válik a magyar néphagyomány Katolikus óvodaképünk Katolikus óvodánk védőszentje: Szent József a kis Jézus nevelő apja. A védőszent választásával az apák szerepének jelentőségére hívjuk fel a figyelmet a családokban. Óvodánkban a gyermekeket tisztelet, szeretet és elfogadás veszi körül. Pozitív pedagógiai modellt állítunk a gyermekek elé, hiszen a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább személyes példaadással, ahogyan a hétköznapokban viselkedünk és gondolkodunk. A szülőkkel elismerve a családi nevelés elsőbbségét egymást segítő, tartalmában gazdag kapcsolatot működtetünk. Külön gondot fordítunk környezetünkben népi kultúránk megjelenítésére. Életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően gondoskodunk sokszínű, változatos tevékenységekről. A gyermekek személyiségének kiteljesedése érdekében a legtöbb időt biztosítjuk a mással nem helyettesíthető szabad játékra. Tevékenységi formáinkban szerepeltetjük néphagyományainkat és szokásaink tovább örökítését. Óvodánk nyitott. A szülők számára biztosítjuk, hogy bármikor betekinthessenek gyermekeik óvodai életébe. 12

13 3. A KATOLIKUS ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1. Az óvodai nevelés általános feladatai A katolikus óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségletének kielégítése. Ezen belül: a hitre nevelés erősítése, az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása, az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A hitre nevelés erősítése A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása; Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben; A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba; A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során; A Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése; A katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentek tisztelete; A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség stb). A gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése az egyenlő hozzáférés biztosításával Alapelveink, specialitásaink A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé: A Teremtő öröktől fogva ismer minden embert. Szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A szülőnek és a pedagógusnak a mennyei Atya gyermekkel kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie és a megvalósulásában segíteni. helyes önértékelés, a hitre, reményre, szeretetre nevelés, az értékek felismerése, megbecsülése, nyitottság mások felé, befogadó képesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, szelídség, 13

14 alázat, türelem, alaposság, mértékletesség, megbocsátás, belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez, a gyermeki tevékenységre épülő tanulás, a családdal való szoros együttműködés, együtt nevelés bizalom elfogadás (különbözőség) tisztelet Hogyan vezetjük a játékot? Számunkra a ráérős pedagógus az elfogadott, aki tudja, mikor kell felállnia, akihez a gyermek bármikor odabújhat. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Hogyan kezeljük a konfliktusokat? Nem döntünk a gyermek helyett, felkínálunk különféle alternatívákat a konfliktusok megoldására. Szóbeli közlésekkel meggyőzzük a gyermekeket, hogy minden érzés jogos, elfogadott dolog megmondani a másiknak, hogy mit szeretnénk, vagy mit nem. Odafigyelünk a közlés hogyanjára. Hogyan értelmezzük a folyamatosságot? Minden felesleges csoportos várakozást elhagyunk, ugyanakkor természetesnek tartjuk, hogy az egészséges személyiségfejlődésnek az is velejárója, hogy a cselekvés motívumait fokozatosan egymás alá tudjuk rendelni. A csoportok fokozatos kezdéssel egyszerre étkeznek. Hogyan szervezzük a tanulást? Személyiség fejlesztésként, nem ismeretadagolásként kezeljük. 14

15 MEGTANÍTJUK: - felmérni saját határaikat - segítséget kérni, ha nem boldogulnak egyedül - a probléma kulturált megoldására - élvezni munkájuk sikerét, dicséretünket, elismerésünket - Isten felé a hála kifejezésére ENNEK ÉRDEKÉBEN: - mindig kérdezhet, nem szólunk rá, hogy Most nem erről van szó!, hanem De jó, hogy ez is eszedbe jutott, majd juttasd eszembe, hogy ezt együtt részletesen megbeszéljük! - a gyermek választhat, dönthet a megoldások között, ezáltal kreativitásra kap ösztönzést - fejlesztjük döntési képességét és önálló véleményalkotását - tévedhet, korrigálhat - felelősségvállalásra ösztönözzük, ami keresztényi magatartást tükröz 3.4. Az egészséges életmód alakítása Célunk: A gyermekek testi fejlődésének érdekében hozzájárulunk, hogy egészségesebbé, edzettebbé váljanak. Erőnlétük, állóképességük egyéni fejlettségükhöz mérten a legideálisabb szintre jusson. Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat. Ismerjék fel a legalapvetőbb testi szükségleteiket, maguk is járuljanak hozzá azok kielégítéséhez. Feladataink: A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Az önmaguk és környezetük esztétikuma iránti igény alakítása. A mozgásigény figyelembevételével a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, testedzés, testi nevelés, prevenció biztosítása. A szabadban való tartózkodás és tevékenykedés megszervezése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. 15

16 Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása. Az étkezési kultúra alakítása, erősítése. A korszerű táplálkozás biztosítása. A higiénikus szokások, szabályok kialakítása, intimitás tiszteletben tartása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Tartalma: Testápolás: fésülködés mosakodás a gyermekmagasságú eszköz SAJÁT! fogmosás WC - használat Öltözködés: megfelelő, egyéni jellel ellátott tároló hely, időjárásnak megfelelő öltözködés, kényelmi önállóságának kialakítása, külső megjelenés, környezet rendezettsége. Táplálkozás: kulturált étkezési szokások kialakítása, egészségnevelés kényszer nélkül, szülő felvilágosítása, tájékoztatása, folyadék állandó biztosítása. Mozgás, edzés: szabadban való tartózkodás, edzés, készségfejlesztő játékok (népi-, szabályjátékok), betegség megelőzés. 16

17 Pihenés, alvás: aktív és passzív időszakok váltakozása a napirendben a tevékenységek között, pihenés alvási kényszer nélkül, alvókák engedélyezése, nyugodt légkör kialakítása. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: ÖNÁLLÓ: tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, a WC használatakor, a fogápolásban, öltözködésben, képes betartani a helyes sorrendet is, önkiszolgáláskor, a kiszedett étel mennyiségének megítélésében, az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. TUD: cipőt fűzni és kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat), ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni, természetes ülő testtartással asztal mellett ülni. ISMERI: a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára) a zsebkendő használat módját, ruházatának tisztántartási lehetőségeit, a rendetlenség megszüntetésének módjait. 17

18 SEGÍT: a környezet tisztántartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben, a kisebbeknek, a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Célunk: A teremtő Isten gondoskodásának megélése. Egymás közötti bizalom kiépülése, alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzetek átélése és elfogadása. A szokás és normarendszer megalapozása. A keresztény erkölcs kialakítása. Feladataink: Gyermek gyermek, gyermek felnőtt (alkalmazotti közösség), felnőtt felnőtt kapcsolatának pozitív attitűdje. Az erkölcsi tulajdonságok megalapozása, a gyermeki jellem alakítása. A türelem, szociális érzékenység formálása. Az érzelmek megjelenítésének formái, önkifejező és önérvényesítő törekvések segítése. A bizalom, szeretet, féltés, félelem kifejezése. Az önfegyelem, fegyelem udvariasság elsajátíttatása. A szokás- és normarendszer megalapozása. A szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadása és tisztelete. 18

19 A kiemelt figyelmet igénylő (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, valamint kiemelkedő képességű) gyermekek elfogadó szeretete, szükség esetén segítése megfelelő szakemberek közreműködésével. A természetes társas kapcsolatok alakítása, segítése. A természetben és az emberi környezetben jelenlévő jóra és szépre való rácsodálkoztatás, mindezek megbecsülésére nevelés. A hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlásával. A hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapozása. Az egyházi, világi ünnepek megélése. A közösségi élet szokásainak alakítása: Katolikus nevelésünk alapja a közösség. A gyermek a családból érkezve egy új közösség tagja lesz, átéli az együttlét, az együtt tevékenykedés örömét. Mindennapjainkat úgy tervezzük, szervezzük, hogy az fokozza a közösségbe tartozás érzését. Óvodai közösségi életünkben így nagy jelentőséget tulajdonítunk a közös élményeknek, amelyeket a különféle tevékenységeink során élhetünk át a gyermekekkel. Rendszeresek a közös élményt nyújtó séták, kirándulások, bábszínház, templomlátogatás, amikkel gazdagítjuk a játék tartalmát, lehetőséget nyújtunk a megismerésre, tapasztalatszerzésre. A gyermekek nyitottságára építve elősegítjük, hogy tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, azt tiszteljék és becsüljék. Ismerjék meg a szűkebb, tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötödés alapja. A közös élmények során nagyon fontos, hogy olyan szabályok rögződjenek gyermekeinkben, melyek később segítik majd őket a helyes magatartás megválasztásában. (másokra odafigyelés, alkalmazkodás képessége, a másik gondolatainak meghallgatása, együttérzés, segítőkészség, önzetlenség). A közösen végzett munka könnyebb, közben átérzik az együvé tartozás erejét és akaratuk, önfegyelmük, kitartásuk, feladat és szabálytudatuk is fejlődik. Ezek határozzák meg további erkölcsi fejlődésüket. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. 19

20 Tartalma: VÁRUNK AZ ÓVODÁBAN: - hirdetés (plakát, újság, TV) - értesítés - fogadás a beiratkozáskor (ajándék szentkép) - tájékoztató szülői értekezlet nevelési értekezlet alapelvek, küldetésnyilatkozat. FOGADÁS AZ ÓVODÁBAN: - anyás beszoktatás - egyén a közösségben - személyekkel való ismerkedés - segítse az egyéni kötődési pontok megtalálását. ÓVODAI ÉLETSZERVEZÉS: - napi személyes fogadás, - rugalmas napirend, - szokás-, normarendszer. DERŰ, KIEGYENSÚLYOZOTTSÁG: Nevelői hozzáállás - pozitív életszemlélet, humorérzék, - nevelői összhang kisegítő személyzet, - konfliktuskezelő képesség, - bátorító pedagógia. Környezetesztétika - szín-, forma-, anyag harmóniája, - rendezőelv népi díszítőművészet, - funkciósarkok, - katolikus jelképek. 20

21 ÉRZELMI GAZDAGSÁG: - reális én-kép fejlesztés (pozitív önértékelés, önmaga elfogadása), - kiszámítható reakció (öröm, rosszallás, támogatás, segítés), - közösségi élet öröme, - a megismerés öröme. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: ÖNÁLLÓ: - a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás, - véleménynyilvánításban, - választásokban, - vállalt feladatai elvégzésében. JELLEMZŐI: - Tisztelettudó a viselkedése. - Ismeri és érti az óvónő metakommunikációs jelzéseit. - Igazmondásra törekszik. - Megkezdett munkáit befejezi. - Képes a belátásra, együttműködésre. - Együttműködik a közös cél érdekében. - Örül a csoport közös sikereinek. SEGÍT: - Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. - Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. - Érdeklődik társai és a felnőttek iránt (a csoporton belül). - Legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. - Figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt. - Igyekszik a szituációtól függően elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket. 21

22 3.6. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: A gyermek értelmi képességeinek alapozása, fejlesztése. Aktív cselekedtetéssel az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyermeket a szemléletes, a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig. Feladataink: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Beszélő és meghallgatni tudó környezet alakítása. A gyermekek kommunikációra ösztönzése, metakommunikáció fejlesztése. A tapasztalatok, élmények verbális kifejezésére nevelés. A gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére ösztönzés. Tartalma: Anyanyelvi nevelésünk egész óvodai életünket áthatja. Az anyanyelvi nevelés optimális színtere a szabad játék, mert a közös játék nyugodt légkörében feloldjuk a gyermekekben a beszédgátlást. A különböző beszédhelyzetekben a gyermek számára könnyen követhető, hatékony példát nyújtunk. Különös figyelmet fordítunk a gátlásos gyermekekre, empátiával biztatjuk őket szóbeli aktivitásra. Az egyházi kifejezéseket megismertetjük a gyermekekkel (liturgia, örökmécses, szentmise stb.) A népköltészetben, népi játékban előforduló népies vagy tájnyelvi szavakat, kifejezéseket mindig elmagyarázzuk. Az anyanyelvi nevelés hatékonyságának érdekében fontos, hogy minden dolgozó átérezze a példamutató, szép élőbeszédnek a súlyát, hiszen modell értékű a felnőttek kommunikációja, bánásmódja. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása a fejlődést elősegítő környezetben. 22

23 További feladat: Spontán és tervezetten szerzett tapasztalatok, ismeretek tapasztalati úton történő bővítése, rendszerezése. Gyakorlás különböző tevékenységekben és élethelyzetekben az életkori sajátosságokra, élményekre és tapasztalatokra építve. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, képzelet, kreativitás, alkotóképesség) fejlesztése. Az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően az ismeretek, jártasságok, készségek alapozása. 4. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételek A katolikus óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak viszonya az egyházhoz, nemzethez, hazához, embertársakhoz, szakmához, óvodához, munkatársakhoz, családokhoz, a gyermekek szüleihez, a gyermekekhez meghatározó. Ezeket a keresztény értékeket képviselve életük a gyermek számára követendő mintává, modellé válik. Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos. A katolikus óvodákban dolgozók közössége nem tesz különbséget gyermek és gyermek között. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködését igényli. Az óvodánkban 17 alkalmazott dolgozik. Programunkat jól képzett, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusokkal tudjuk eredményesen megvalósítani. Minden csoportban ugyanaz a két óvónő dolgozik havi váltásban. A 11 óvodapedagógus közül 6 rendelkezik szakvizsgával. Intézményünkben kulcsszereplő az óvodapedagógus, de nagy hangsúlyt fektetünk a nem pedagógus alkalmazottakkal való összehangolt munkára. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje az óvodai élet minden területén érvényesül. 23