KÖZÉPKOR A GREGORIÁN ÉNEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZÉPKOR A GREGORIÁN ÉNEK"

Átírás

1 KÖZÉPKOR A GREGORIÁN ÉNEK A Római Birodalom utolsó századaiban létrejövı keresztény egyházak, és liturgiájuk új világszemlélet, új gazdasági-társadalmi közeg, és új kultúra létrejövetelében játszottak nagy szerepet. Az újonnan létrejövı Európai politikai rend, a feudalizmus, a román, majd a gótikus kultúra adott otthont a kereszténységre épülı gondolkodásmódnak. E közegben jött létre a gregorián ének, mely tulajdonképpen maga a katolikus egyház liturgiája. Hosszú, évszázados fejlıdést foglalunk össze e szóval röviden, melynek virágkorát a IX-XII. századra tehetjük. A gregorián ének a római egyháznak a legrégebbi énekkönyveiben található hivatalos, egyszólamú, latin nyelvő, liturgikus, kíséret nélküli ( a capella ) énekrepertoárja. A dallamok lépcsızetesen, kis hangközlépésekben mozognak, és az emberi hang legtermészetesebb dallamosságában gyökerezik. A szillabikus ( egy szótagra egy hang ) és a melizmatikus ( egy szótagra több, díszített hang) szakaszok egyensúlyban követik egymást. A gregorián ének forrásaként elsısorban az óhéber zsidó liturgikus énekeket, a zsoltárokat említhetjük, de egyéb ázsiai és észak-afrikaihagyományok is hatottak, sıt a földközitengeri népek népzenéje is fontos elızmény. A zsoltáréneklésbıl az antifonális és a responzorikus elıadási gyakorlatot vették át. Antifona: két kórus váltakozó éneke ( felel, válaszol, azaz: kórus és ellenkórus váltakozása ) Responzorium: szólóének és kórus váltakozása. A szóló részeket rendszerint az zeneileg képzettebb énekesek énekelték, lehetett kis kar is. Az erıs centrumból vezetett egységes vallás és kultúra eszméje ekkor még csak távoli álom volt. Róma gyakorlata mellett számos más központ is él. Ilyen kiemelkedı központ volt Ambrus püspöksége Milánóban, / ambrozián / vagy a Dél- Itáliai beneventán régió, vagy az Ibériai mozarab közösség. Mégis a legrégebbi írott emlék a Közép- Egyiptomban megtalált oxyrhynchosi himnusz, 270-bıl. Az elnevezés I. Nagy Szent Gergely pápára utal ( Gregorius ). A legenda szerint maga a szentlélek sugalmazta a pápának, galamb képében a dallamokat. Mindenesetre, sokáig úgy tartották, hogy az ı uralkodása alatt rendszerezték az egyházi dallamokat. A modern tudomány nem szereti a legendákat Gergelyét is rég megcáfolta már. Abban ma minden komoly kutató egyetért, hogy Gergely a zenével nem tehetett semmi érdemlegest. Ekkoriban ugyanis nem ismertek semmilyen módszert a dallamok leírására. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy utólag a legnagyobb tekintélyő pápának igyekeztek tulajdonítani az egyházi muzsika rendjét is. A valóságban a rendszerezés hatalmas munkája feltehetıen Gergely elıtt megindult, s jóval utána jutott el, ha nem is a befejezésig, de egy nyugalmi állapotig. A dallamanyag egészen a 15. századig gyarapodott

2 E gyarapodásban nagy szerepet játszott a Schola Cantorum ( Énekesek Iskolája ). E testület - fıleg a zenei írás megjelenése elıtt- a dallamokat, az éneklés módját tradíciójában megırizte, és terjesztette Európában. A közvetlen terjesztésben Nursiai Benedek ( meghalt 548 ) szerzetesrendje, a bencések jártak elıl A gregorián ének története összefügg az istentiszteletek szertartásainak, a liturgiának kialakulásával, fejlıdésével. Egész menetét részletekig rögzítik az elıírások. A római liturgia szövegének nagy része a bibliából származik ( próza ), ezért a zene is ütem nélküli, beszédszerő ( parlando ). Két nagy részre oszlik: a papi zsolozsma énekei, Officium ( Antiphonale Romanum ) A mise énekei ( Graduale Romanum )

3 AZ OFFICIUM Az egyház nyilvános, közös, hivatalos imádsága. Az officium, vagy zsolozsma nem más, mint a szerzetesek számára elıírt napi köteles szolgálat. Ez ún. hórákból áll. Azaz, a nap bizonyos szakaszaiban elmondandó / eléneklendı / könyörgésekbıl, imákból, zsoltárszakaszokból. A rendszer lényegében már a bencés szerzetesrendet alapító Nursiai Benedek híres kolostori regulájában világosan elıttünk áll. A kb. 3 óránként egymást követı hórák alapja a 150 bibliai zsoltár szövegének éneklése egy hét leforgása alatt. Az énekes initiummal kezdi, azaz felfelé lépegetı hangokkal ( dó-ré-mi, vagy szó-lá-dó formulával. Ezután az elért felsı hangon recitál ( ez a tenorhang, nevét a tenere= tartani kifejezésbıl kapta). A nyelvtani egységek végénél nagyobb középzárlatot kanyarít ( mediatio ). A következı zsoltársornál a folyamatot újra kezdi. Hogy a zsoltározás ne legyen egyhangú, a kántáló éneket keretbe foglalják. A zsoltár elıtt dallamos antifonát énekelnek, amit a zsoltár végén megismételnek. Ugyancsak az officium anyagához tartoznak a himnuszok. Ennek szövege verses. Mőfaját Ambrus püspök honosította meg. E milánói szokást vette át a központosító Róma. A zsolozsmák és szerkezetük ( a bencés regula napi rendje ) 1. Matutinum ( éjjeli zsolozsma, Vigilia ) 0-2 óráig 2. Laudes ( hajnali ima ) 5 órakor 3. Prima ( elsı imaóra ) 6 órakor 4. Tertia ( harmadik imaóra ) 9 órakor 5. Sexta ( hatodik imaóra ) 11 órakor 6. Nona ( kilencedik imaóra ) 15 órakor 7. Vesperae ( vecsernye ) 18 órakor 8. Completorium ( esti ima ) 19 órakor 3 nocturnus: 3 3 zsoltárral és antifonával 3 olvasmány responsoriummal, Te Deum 5 zsoltár antifonákkal, olvasmány, Benedictus 3 zsoltár antifonával, olvasmány 3 zsoltár antifonával, olvasmány 3 zsoltár antifonával, olvasmány 3 zsoltár antifonával, olvasmány 5 zsoltár antifonával, olvasmány, Magnificat 3 zsoltár antifonával, olvasmány, Nunc dimittis

4 A MISE Az istentisztelet liturgikus énekei két csoportra oszthatók. Vannak ún. állandó részek ( Ordinarium Missae ), amelyeknek szövege egész évben azonos /a dallamuk nem feltétlenül/. E mellett vannak változó részek, ezek az adott naphoz, ünnephez kötıdı szövegek ( Proprium Missae ) A mise részei Állandó részek Változó részek HITTANULÓK MISÉJE, IGEISTENTISZTELET Asperges ( keresztvíz hintés ) Körmenet Introitus ( kezdı ének, a nap gondolatvilága ) Lépcsıima, bőnbánati imádság KYRIE ( Uram irgalmazz ) GLORIA ( Dicsıség ) Collecta I. oratio ( könyörgés ) SZ Olvasmány ( szentlecke ) SZ Olvasmányközi énekek: GRADUALE TRACTUS ALLELUJA Evangélium SZ Homilia ( ige magyarázat, SZÖVEG ) SZ CREDO ( Hiszek ) hitvallás Egyetemes könyörgések ( kérünk téged hallgass meg minket ) HÍVİK MISÉJE, ÁLDOZATI LITURGIA Offertórium ( az adományok győjtése alatt ) Superoblata ( II. oratio ) SZ Prefacio ( hálaadó ének ) SZ SANCTUS ( Szent vagy ) BENEDICTUS ( Áldott ) Misekánon SZ PATER NOSTER ( Mi Atyánk.. ) SZ AGNUS DEI ( Isten Bárány ) Ita missa est ( elbocsátás ) SZ= szóló részek Communio ( áldozási ének ) Postcommunio ( III. oratio ) áldozás utáni könyörgés

5 A zeneszerzık figyelme az állandó miserészek felé fordult, hiszen nem egyetlen napra voltak rögzítve, s egy betanulással többször is felhasználhatók voltak. Ezek a középkor folyamán egyre inkább kiszakadtak a mise folyamatából, és önálló darabokká lettek. A késıbbi korokban a vastagon szedett Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei részek önálló zenei mőfajjá váltak a MISÉBEN. A II. Vatikáni zsinaton, 1963-ban fogadták el az anyanyelv korlátozott használatát a latin nyelv helyett. Innentıl kezdve a mise tételeit anyanyelven énekelhetik a templomokban, és zenésíthetik meg a zeneszerzık. Gregorián mőfajok Recitatív mőfajok: A zene teljes alárendelése a szövegnek. A dallamnak nincs önálló jelentése, szépsége. Feladata, hogy a szöveget hordozza. PL: 1. Olvasó tónusok: a Bibliát, vagy az egyházatyák írásait hirdetik a közösségnek 2. Ima tónusok: kötött szövegő könyörgések, áldások, szentelések. Pl: orátio, Pater noster, állandó mise részek 3. Zsoltár tónusok. Pl: zsolozsmában Melodikus mőfajok: Dallammal rendelkezı, szillabikus énekek. PL: 1. Zsolozsma antifonák: a zsolozsmában a zsoltárok között. 2. Mise antifonák: Introitus, Communio 3. Önálló antifonák 4. Himnusz ( 380 körül Ambrus milánói püspök vezette be. 20 himnusza maradt ránk ) Melizmatikus mőfajok: Díszítésben bıvelkedı, ékítéses, hajlításos dallamok. PL: 1. Tractus ( folyamatos, díszítményes, zsoltárének ) 2. Graduale 3. Alleluja ( Dicsıítsétek Jahvét )

6 A 8-9. Századtól kezdve az egyre szilárdabb rend tiszteletben tartása mellett születtek azt kicsit színesítı dallamok, mőfajok. Kialakult a tropus gyakorlata. Ez a meglévı rend énekeinek bıvítését, aktualizálását jelentette. A kevésbé díszes dallamokat ünnepélyesebbé tették. A túlzottan melizmatikus dallamok esetében pedig a fordítottja történt, a hosszú melizmákat megszövegesítették. A sequentia mőfaja is a tropizálás gyakorlatából ered. A nagyon ünnepélyes Allelujadallamok befejezı melizmáját a középkor énekeseinek többsége külön szöveg nélkül képtelen volt fejben tartani. Mankót jelentett az ezekhez írt új szöveg. Ezen zárlatok egy része le is szakadt az Allelujáról, önálló mőfajjá váltak. Olyan mennyiségő sequentia született, hogy az egyház vezetıi kezdték ezt veszélyesnek, a központosítás eredményeit megkérdıjelezınek látni. Végül a tridenti zsinaton, a 16. század második felében született meg a döntés betiltásáról. Csak öt nevezetes tétel maradhatott a liturgia körében. ( Pl: Veni Sancte Spiritus, Lauda Sion, Stabat Mater, Victimae Paschali, Dies Irae )

7 Hogy könnyült szívvel csoda tetteidnek zenghessék hírét szabadult szolgáid, oldd meg, Szent János, kötelét a bőntıl szennyes ajaknak. Pauli Diaconi Hymnus In Nativitate S. Ioannis Baptistae, Sík Sándor fordítása Trubadúrok és trouverek A barbár népeknek magukkal hozott sajátos népi zenei mőveltségük volt. Énekmondóik hangszerek kíséretével gyakran adtak elı hısi és szerelmi dalokat, krónikás énekeket. Híres énekmondóik voltak a germánoknak és a keltáknak. /kelta bárdok/ A hőbéri társadalom francia földön épül ki legkorábban. A templomok és a kolostorok mellett már más központjai is vannak a zenének: királyi udvarok, fıúri várak, kastélyok. Az egyszólamú nemzeti nyelvő világi zene elsı nagy kiterjedését a trubadúrok és trouverek mővészete jelenti. A trubadúr költészet Dél-Franciaországban /Provance/ születik meg és virágzik a XII. században. A XIII. század elején az albigens eretnekek ellen vezetett háborúk feldúlják ezt a területet, így ez a mővészet Észak-Franciaországba költözik át. Itt trouvereknek nevezik ıket. A trubadúr kifejezés a francia kitalálni szóból ered. E mővészet mővelıi lovagok voltak, középnemesi rangban, de voltak fıúri, sıt királyi mővelıi is. A trubadúr általában nem saját maga adta elı szerzeményeit. Erre a célra jongleurt alkalmazott. Feladatai közé tartozott a dalok elıadása, hangszerkísérettel való ellátása. E mővészet kialakulásához jelentısen hozzájárultak a keresztes hadjáratok. Értékes inspirációt kaphattak a dalköltık a népi muzsikából is. Szép számú dallamemlék maradt ránk. /több mint 1500 dallam/a szövegek fıleg szerelmes tárgyúak, vagy hısi tetteket beszélnek el, baráti érzéseket énekelnek meg. A dalok formavilága is változatos: refrénes rondo, dalfüzér, kétszakaszos dalforma, egyéb táncformák. Hangnemében többnyire modális.

8 Híres trubadúrok voltak: Rainbaud de Vaqueiras /Kalenda Maya/ Pierre Vidal /Imre magyar király udvarában is szolgált/ Oroszlánszívő Richard angol király Moniot d Arras

9

10 Minnesang és Meistergesang A trubadúrok és trouverek mővészete több irányban sugárzott ki Franciaországból. Német követıi a minnesengerek voltak. A dalok középpontjában a szerelem áll. A minnesenger lovag volt. Egymaga írta és adta elı dalait, sıt énekét is maga kísérte hárfán vagy fidulán. A dallamok egyszerőek, táncos lejtésőek, a dúr és moll, valamint az ötfokúság kereteiben mozognak. Legfontosabb formája az ún. bar forma. (AAB) Híres minnesengerek volt: Walter von der Vogelweide. A XIV. század végén a német ipar és kereskedelem virágzásnak indult. A városok megerısödtek. Ilyen körülmények között alakult ki, fejlıdött a meistergesang /mesterdal/polgári mővészete. Mővelıi városi lakosok, iparosok. Elsı iskolájukat Mainz városában alapították. Ezen iskolák a céhek mintájára mőködtek. Mőködését szigorú szabályok irányították. A mester cím eléréséhez a különbözı fokozatok egész sorát kellett a jelöltnek végigjárnia. Nagyon sok volt a megkötöttség, és ez nem tett jót ennek a mővészetnek. A dallamok javarészt nélkülözik a természetes ıszinte hangot. Kiváló képviselıje: Hans Sachs nürnbergi csizmadia.

11 A KÖZÉPKORI TÖBBSZÓLAMÚSÁG Az Európai mőzenei többszólamúság kialakításában és fejlıdésében nagy szerepet játszott a népi többszólamúság. Kezdetei a VII. századra esnek. A templomokban és kolostorokban megjelenik az orgona. Kipróbálható, hogyan cseng össze két szólam. innen kapta nevét a többszólamúság elsı jelentıs formája az orgánum. Ennek a IX-XII. században különféle módjai, stílusai alakultak ki. 1. Paralel /párhuzamos/ orgánum IX-X. század A gregorián alapdallamot a másik szólam kvint, kvart párhuzamokkal kíséri. A szólamokat oktávokkal is megerısítették, így 3-4 szólamú szerkezetek is létrejöhettek. 2. Szabad orgánum XI. század Az alapdallam az alsó szólamban jelenik meg. A felsı szólam mozgása lehet párhuzamos, vagy ellenmozgás. Együtthangzó hangközök: prím, kvart, kvint, oktáv, undecima. 3. Melizmatikus orgánum XII. század A gregorián alapdallam hosszú kottaértékekre elnyújtva szólal meg az alsó szólamban. Felül egy mozgalmas, díszített szólam hangzik fel. Cantus firmus: alapdallam, meghatározott dallam. Az a már meglévı dallam, melyhez a zeneszerzık a többi szólamot megírják Az angliai többszólamúság Legfontosabb formái: Gymel népi eredető, az alapdallamot alsó, vagy felsı terccel kísérik, néhol ellenmozgás is elıfordulhat. Fauxbourdon /álbasszus/ háromszólamú szerkezet, szext-akkordok sorozata, elnevezése arra utal, hogy a legalsó szólam nem az igazi basszusa a megszólaló mőnek. A többszólamúság fontos vonása a rögtönzés.

12 A zenei írás fejlıdése 1. Hangsúly-jelek a 4. században jelennek meg. 2. Neuma intés, jel század. Csupán a hangmagasság emelkedését süllyedését jelzı rendszer. Nem jelzi a pontos hangmagasságot, ritmust, dallamot sem. Csak a dallam általános menetét rögzíti.

13

14 3. A 10. században megtörténik a neuma mezı 2 részre osztása. Arezzoi Guido nevéhez főzıdik a négyvonalas rendszer megteremtése. 4. Korál-hagjegyírás 11. század. Római korál-hangjegyírás, gótikus korál-hangjegyírás. Ez már jelöl hangmagasságot, dallamot, de ritmust még nem. 5. Menzurális hagjegyírás. 12. század. A hangok ritmikus értékviszonyát is jelzi. Alapelve a ritmusegységek osztásának elve. /maxima, longa brevis minima, fusa/

15 Ars antiqua A XI-XII. század táján a többszólamúság területén is megjelenik az írásbeliség, és ez kiszorította a rögtönzést. A legelsı tudatosan komponáló mesterek nevét nem ismerjük. Csak iskolákról tudunk, melyek egy-egy kolostor körül szervezıdtek. /Pl. compostellai mesterek iskolája/ A többszólamúság elsı összefoglaló mesterei, a párizsi Notre Dame karmesterei: Leoninus és Perotinus voltak. Leoninus Magister /XII. sz./ mővészete lényegében melizmatikus orgánum volt, de eljut a 3 szólamú szerkesztésig is. Mőveit a Magnus Liber Organi /Nagy Orgánum Könyv/ tartalmazza. Perotinus Magister /XII_XIII. sz./ Elıdjének mővészetét fejleszti tovább. Mővei között már 4 szólamú darabokat is találunk. Tudatos szerkesztés, tematikus tervszerőség jellemzi. Az Ars Antiqua legfontosabb mőfajai: Motet 3 szólamú, a szólamok mindegyikének más-más a ritmusa, a szólamok szövege is különbözik, lehet többnyelvő, sıt az egyházi és világi jelleg is egyszerre található meg benne, a legalsó szólamot sokszor hangszer szólaltatta meg. Conductus verses latin szövegre készült, gregorián alapdallamot nem használ, a szólamok egy ritmusban mozognak, azonos szöveget énekelnek. Ars nova XIV. század A zene történetében is új korszak kezdıdik: az Ars Nova, az Új Mővészet korszaka. (Elnevezését Philippe de Vitry: Ars Nova c. elméleti munkája után kapta.) E stílusirányzat zenéje elsısorban Franciaországban és Itáliában virágzott. Hollandiától Burgundiáig a híres énekiskolák egész sora (Antwerpen, Brügge, Liege, Cambrai, Dijon stb.) küldte szerte egész Európába neves énekeseit és zeneszerzıit. Egyre több hivatásos és amatır muzsikus mőködött Európa-szerte és megbecsült rangot, hírnevet szereztek maguknak. Franciaországban Guillaume Machaut munkásságát kell megemlíteni körül született és 1377-ben halt meg,mint a rheimsi székesegyház kanonoka. Legfontosabb mőfaja a motetta és a ballade volt. V. Károly rhemsi koronázására készült Notre Dame-miséje. Az itáliai zene központja Firenze volt. Dante, Boccaccio és Petrarca világa ez. Legnagyobb alakja Francesco Landini / /, aki a San Lorenzo templom orgonistája volt. Jellegzetes dallamfordulata a Landinoi-szext. A felsı szólam a záróhangot mindig a 6. fokról, terc ugrással éri el.

16 Legfontosabb mőfajok: Madrigál: szó jelentése anyától való. Anyanyelvi énekes mőfaj. Caccia: vadászat. Ez csupán utasítást jelentett bizonyos elıadásmódra. Kánonszerő szerkesztéső mőfaj. Landini

17

18 A RENESZÁNSZ ZENE A XVI. században Európa-szerte felkelések jelzik a feudális rend válságát. (1356-ban polgári lázadás, vezetıje Étienne Marcel, 1381-ben az angol parasztok felkelése, Watt Taylor vezetésével.) Az egyház abszolút hatalma megingott, a mővészetek fokozatosan elvilágiasodtak. Az eddigi névtelen zenével szemben már sok zeneszerzı nevét ismerjük. A reneszánsz Itáliából indult ki. A renaissance szó francia eredető, jelentése: újjászületés, az antik görög szépségideál újjászületése. Eredete azonban nem az ókori mővészet másolásában, hanem éppen a mővészet mondanivalójának megújításában gyökerezik. A kutató tudósok és mővészek mindenben az újjászületés útjait keresték. Természetesen nagy érdeklıdéssel fordultak az ókori Róma tárgyi, szellemi, mővészeti emlékei felé. A középkor elnevezése is ebbıl az idıbıl való. Érdekes, hogy az ókori Róma virágzásától eltelt nyolckilencszáz évet csak amolyan jelentéktelen közjátéknak, közép állapotnak tekintették. Így keletkezett az V. századtól a XVI. századig tartó idıszaknak máig, is használt elnevezése, a középkor. Az új stílus megteremtéséhez fölhasználták az antik örökséget, de nem szolgai, hanem alkotó módon. A középkor vallásos szemlélete után a reneszánsz az ember nagyságát és életörömét hirdetik. Fellendülnek a mővészetek és a természettudományok, s elterjed egy új eszmei áramlat, a humanizmus, mely emberközpontúságot jelent. Tehát mindennek a középpontjában maga az ember áll. Valóban csodálatos korszaka volt ez a történelemnek. Az új nyersanyagok fölfedezése, a tengeri hajózás fejlıdése, a feltörekvı polgárság, az egyházi és a világi fıurak mővészetpártolása soha nem látott fejlıdést, újjászületést hozott. A mővészek között többen egyetemes tudású, sokoldalú személyek ún. polihisztorok voltak. (Pl. Leonardo da Vinci) a legnagyobb festımővészek egyike lázas, nyugtalan kutató és nagyszerő zenész is volt. A szobrászként ismert Michelangelo pedig csodálatos építész, tudományos kísérletezı volt egyszemélyben, sıt a kor neves költıi között is megállta a helyét. A reneszánsz kort általában három nagy szakaszra bontják: Trecento - a XIV. sz. vége. A megismerés kora Quattrocento - a XV. sz. A valóság realisztikus ábrázolásának kora. Cinquecento - a XVI. sz. A kiteljesedett, érett reneszánsz mővészet idıszaka. A reneszánsz a kórusmővészet aranykora, énekes (vokális) korszak. Az a capella (kíséret nélküli) énekkari szerkesztés máig élı hagyománya ekkor virágzik ki Európában. A XV. században jelenik meg a kórus. Ezek igen kis létszámú együttesek, mindössze 8-12 énekest számlálnak. A közkedvelt kóruséneklés ebben a korban helyet kap a templomban, a színpadon, az utcán, egyszóval mindenütt. Hangszereket is alkalmaztak szólójátékra, vagy énekszólam kísérésére. Sokféle fúvós-, vonós- és billentyős hangszert ismertek, ez utóbbiak közé tartozott az orgona, mely a barokk zenében kap majd nagy szerepet. A reneszánsz legjellegzetesebb és legkedveltebb hangszere mégis a lant, amelynek szerepe a késıbbi századokban házi hangszerré vált zongoráéhoz volt hasonló.

19 A zene terjedésében döntı szerepet játszott az elsı zenei nyomdák megjelenése. Az eddig csak egyes kéziratos példányokból ismert kompozíciók közkinccsé váltak. A kórusmővészet elterjedésével természetesen a többszólamú szerkesztésmód is tovább fejlıdött, melynek két fıbb típusát különböztetjük meg: Polifónia: A szólamok egyenrangúak, és imitációs rendben követik egymást. imitáció = utánzás: a témát az egyik szólam indítja, a többi idıbeli eltolódással, legtöbbször más hangról elindulva utánozza, s a szólamok idıbeli eltolódással egymás után lépnek be. A legtisztább imitáció a kánon, ahol minden szólam ugyanazt a dallamot énekli végig idıbeli eltolódással. A polifóniát úgy képzeljük el, mint egy különbözı színő, vízszintes irányba haladó fonalakból álló köteget. A színes szálak úgy csavarodnak egymásba, hogy útjukat külön-külön is jól követhetjük. Ehhez hasonló a polifóniában a szólamok összefonódása. Az egyes szólamok lépcsızetes kezdése, fokozatos egymásba fonódása, a fenséges harmóniák magasztos, ünnepélyes hangulatot teremtenek. Talán éppen ezért az egyházi kórusmővek jobbára polifon szerkesztésőek. Homofónia A szólamok nem egyenrangúak. Egy magasabb szólam képviseli a fı dallamot, amelyet a többi szólam akkordszerőn alátámaszt. A szólamok együtthangzóak, ritmusuk és szövegük azonos. A homofon szerkesztés, ellentétben a polifon vízszintességgel, függıleges síkban képzelhetı el. Itt nem egymás mellé, hanem a vezetı szólam alá rendezıdnek a szólamok. A szöveget is mindig egyszerre mondják az énekesek. Az általában könnyed hangvételő, lendületes tempójú világi kórusmővek kedvelik a homofon szerkesztést. A kórusmővek szövegeiben gyakran és refrénszerően visszatérnek az ilyen játékos szóismétlések: fallalla, dondondon, pampampam, lallalla... Ezeknek a szavaknak nincs különösebb jelentésük, csupán a mővek vidám hangulatára, táncos jellegére utalnak.

20 A reneszánsz zene mőfajai A mise A római katolikus és keresztény ortodox egyházak legfontosabb liturgiája a mise. (A liturgia szó görög eredető. Nyilvános, vallásos közösségi szertartást és annak rendjét jelenti. Ilyen például a mise, ilyenek a különbözı felekezetek istentiszteletei vagy a keresztelés, az esküvı és a temetés. A különbözı vallások szertartásain elhangzó énekes vagy hangszeres muzsikát liturgikus zenének nevezzük.) A mise szertartásának állandó imaszövegrészeire épül az egyházi zene legjelentısebb mőfaja, a mise. Mivel a szertartás maga öt részbıl áll, a misekompozíció is öt tételes, s a tételek elnevezésüket az imaszövegek kezdı sorairól kapták: 1. Kyrie = könyörgés (Kyrie eleison - Uram, irgalmazz!) Általában nyugodt, kiegyensúlyozott tempójú bevezetı zene. Azt is mondhatnánk, hogy ez a mise nyitánya. 2. Gloria = Dicsıség A Szenthármasságot dicsıítı tétel a legmozgalmasabb, legelevenebb valamennyi közül. 3. Credo = Hiszek A legfontosabb hitigazságok vallomásszerő összefoglalása. Ennek a szövegnek a súlyos tömbökkel bemutatott, fenséges, ünnepélyes zene felel meg a legjobban. 4. Sanctus-Benedictus = Szent vagy, Áldott vagy A Sanctus a legısibb vallásos elemeket ırzı hozsannázó üdvözlés, dicséret. Általában mozgalmas, lendületes tempójú. A dinamikus Sanctus szárnyalása után a nyugodt, többnyire szólókra épülı Benedictus következik. Érdekessége ennek a tételnek a két egymás után következı ellentétes hangulatú zenei rész, mely változatosságot kölcsönöz a mőnek. 5. Agnus Dei = Isten báránya A mise zárótétele, mely az elıbbi tételeknél is nagyobb erejő könyörgı imádságot foglal magába, s egyetemes békeóhajtással zárul. A zeneszerzı vérmérsékletét tekintve ez a befejezı könyörgés vagy csendes, vagy eget ostromló fohász. A reneszánsz mise gyakori formája az úgynevezett cantus firmus mise (cantus firmus = meghatározott dallam). Ebben a mő valamennyi tétele egyetlen dallamra épül, amely rendszerint a tenor szólamban, vagy valamennyi szólamban megjelenik. A cantus firmus lehetett gregorián idézet vagy világi dallam is. Az egyik legnépszerőbb ilyen dal a XV. századi francia eredető L homme armé (ejtsd lomm ármé) chanson, amelyre szinte minden jelentıs reneszánsz szerzı komponált misét. (pl. Guillaume Dufay, németalföldi zeneszerzı.)

21 A motetta Latin nyelvő, vallásos tárgyú szövegre írt, több szólamú kórusmő. Elnevezése a XIII. szból ered, amikor a tenor fölött következı szólamot szöveggel látták el, s ezért motetusként tüntették fel. (mot = szó) Három szólama közül a motetus volt a középsı, a tenor az alsó, mely hagyományos gregorián dallamból átvett, egyetlen szótagra énekelt melizmából állt. A felsı szólamok szövege kétféle volt, idıvel ugyanis gyakran világi témákkal cserélték fel az egyházi szövegeket. A reneszánsz korszakban egyre változatosabb lett a motetta mőfaja, s a mise mellett a többszólamú kórusmővészet legjelentısebb vallási mőformája lett. Zenei szerkesztésében a homofónia és a polifónia érvényesül. A madrigál A szó eredete: mandriale = pásztordal. A reneszánsz világi zene mőfaja, az egyszerő strófikus többszólamú énekbıl alakult ki. Szövege nemzeti nyelvő, s fıként a kor szerelmi költészetébıl merít. Hangulata játékosan könnyed. A reneszánsz zene mesterei magas színvonalúvá emelték a madrigál mőfaját. Szinte minden európai országba eljutott, költészete Itália mellett fıként a polgárosodó Angliában virágzott, a XIV. sz. legvégén. NÉMETALFÖLD A németalföldi elnevezés a zenében nem jelent önálló nemzetiséget, hanem egy bizonyos földrajzi területet / Burgundi hercegség, a mai Belgium, Hollandia és Lotharingia/ és egy zenei stílust jelöl. A XV. században itt az ipar és a kereskedelem eddig még nem látott mértékben fejlıdött. Az uralkodó hercegek, Jó Fülöp és Merész Károly, fényőzı, zenepártoló udvart vezettek. Guilaume Dufay 1400 körül született. Gyermekkorában a cambrai-i katedrális kórusában énekelt. Késıbb Párizsban tanult, majd Itáliába ment. Itt a pápai kórus tagjaként is tevékenykedett. /Capella/ Szívesen látott vendége volt a fıúri rezidenciáknak. Élete végén visszatért Cambraiba ben halt meg. Himnuszok, motetták, misék, chansonok teszik ki életmővét. Miséinek mind az öt tételében a cantus firmust egy gregorián, vagy világi dallam képezte, melyet a tenor szólamban helyezett el. /tenor mise, ha világi dallam,akkor cantus firmus mise/ Missa L homme arme -Afegyveres ember / Világi darabjai fıleg francia nyelvre íródtak. /chanson/ Mővészete meghatározó szerepet játszott a tonális gondolkodásmód kialakításában. Jean de Okeghem valószínőleg Dufaynál tanul Cambraiban. Fıleg Németalföldön és francia területeken áll szolgálatban. Miséi motettái négyszólamúak, melyekkel egy hatalmas polifonikus mővészet messzire elıremutató alapjait teremtette meg. Jakob Obrecht Cambraiban, Brüggé-ben, Antwerpenben és Itáliában muzsikál. Zenéje átmenetet képez az okeghemi hagyományok és Josquin stílusa között.

22 Josquin des Prez a XV-XVI. Század fordulójának legnagyobb zeneszerzıje. Conde városában született 1450 körül. Párizsban Okeghemnél tanul, késıbb Itáliában találjuk, Milánóban, Ferrarában, végül a pápai kórus tagja Rómában. Hazájába visszatérve a cambrai-i dóm karnagya lesz ben szülıvárosában hal meg. A zene Josquin /ıt a zenetörténet a keresztnevén tartja számon/ szemében költészet ı a zene elsı nagy humanistája. Az emberközpontúság életmővének igazi alaphangja. Nála a legbonyolultabb szerkesztés is a kifejezés erejét fokozza. Miséi, /Pange Lingua mise/ motettái /Stabat Mater/ már közvetlen elıkészítıi Lassus és Palestrina mővészetének. Világi kompozíciói chansonjai ötletességükkel, szellemességükkel, humorukkal tőnnek ki. Mővészi magatartása a következıkkel jellemezhetı: Mindenrıl tudni, mindent ismerni és mindennel szabadon rendelkezni a mő érdekében. İ komoly és lelkes az egyházi mőveiben, sikamlós és gáláns, ha chansont ír. Tudatosan komponál másként az udvarnak, másként a templom számára, és másként a népnek. /Kroó György zenetörténész/ Egyaránt jártas a polifóniában és a homofoniában. Luther Márton így írt róla: Josquin a hangok mestere, mert a hangok mindig engedelmesen követték az ı akaratát, míg a többi zenemester inkább azt követi, amit a hangok ıneki parancsolnak. Orlandus Lassus /Orlando di Lasso, Roland de Lassus/ Mons városában született 1532-ben. Gyermekkorában itt szülıvárosának templomában énekel. Gonzaga szicíliai alkirály szolgálatában Palermóban, majd Milánóban szolgál. Ezután Róma következik: a lateráni bazilikában vállal állást. Bejárja Franciaországot, még Angliába is eljut. Késıbb Antwerpenben telepedik le. Itt jelennek meg nyomtatásban munkái. V. Albert bajor herceg meghívására Münchenben telepedik le. Vezetése alatt az itteni zeneegyüttes Európa legkiválóbb zenei intézményévé vált. /60 énekes 30 hangszeres!/ itt hal meg 1594-ben. Korának valamennyi vokális mőfaját mővelte. /villanella, német kórusdal, madrigál (Zsoldos szerenád), chanson (Bon jour mon coeur), misék, motetták (Super flumina Babylonis)/ Egyházi mőveinek száma kétszerese annak, amit Palestrina írt. Jól ismerte Európa valamennyi stílusát, ezeket szintézisbe hozva sikerült egyéni hangvételt létrehoznia. Mindegyik ország nyelvén komponált. Zenéje nem olyan zárt és egységes stílusú, mint Palestrináé, ezzel szemben színesebb, festıibb, elevenebb csillogású. Több mint 2000 kompozícióját tartjuk számon.

23

24 Palestrina Giovanni Pierluigi da Palestrina Palestrinában /Praeneste/ született 1532-ben. Gyermekkorában került rómába, mint karénekes a Santa Maria Maggiore templomba. Ezután szülıvárosában lesz orgonista és karvezetı ben Palestrina püspöke III. Gyula néven pápa lesz. Megbízza Palestrinát a Szent Péter bazilika Capella Giulia-ban mőködı gyermekkar vezetésével. Énekel a 32 tagból álló sixtusi kápolna énekes kollégiumában is. A késıbbi pápa /IV. Pál / megtiltotta, hogy családos emberek a Sixtina tagjai lehessenek. Így kizárták a testületbıl. A lateráni bazilikában vállal állást. Végül ismét a Szent Péter bazilika Capella Giuliajában találjuk karnagyként, sıt kinevezik a pápai kórus hivatalos zeneszerzıjévé. Ezt a megbízatást haláláig, 1594-ig betöltötte. 93 miséje, 179 motettája mellett számtalan madrigált /Gionetto álnéven/ és orgona mővet írt. A tridenti zsinaton néhány túlbuzgó egyházi vezetı a többszólamú zene teljes számőzését akarta a templomokból. Palestrina ekkor 3 misét ír felkérésre, és sikerült elérnie, hogy elismerjék a mővészi polifonia jogosultságát. /Missa Ppae Marcelli/ Harmonikus, kiegyensúlyozott zenéjére mindenekelıtt a dallam énekszerősége, dallamossága, szövegérthetısége, a homofon és polifon részek egyensúlya jellemzı. Mindig az emberi hang legtermészetesebb tulajdonságait tartja szem elıtt. Zenéjében jelen van a gregorián ének szabad hullámzása, az olasz dallamosság kifejezı ereje, és a németalföldi elıdök koncentrált szerkesztése, mindez tökéletes egyensúlyban. Ezért vált az egyházi zene korok felett álló példájává. Stílusának jellegzetességeit, törvényszerőségeit (szólamvezetés, együtthangzások, konszonanciák-disszonanciák alkalmazása) utóbb szabályokba foglalták, s ezt, mint Palestrina-stílust a mai napig tanítják a felsıfokú zenei intézményekben.

KÖZÉPKOR A GREGORIÁN ÉNEK

KÖZÉPKOR A GREGORIÁN ÉNEK KÖZÉPKOR A GREGORIÁN ÉNEK A Római Birodalom utolsó századaiban létrejövő keresztény egyházak, és liturgiájuk új világszemlélet, új gazdasági-társadalmi közeg, és új kultúra létrejövetelében játszottak

Részletesebben

KÖZÉPKOR A GREGORIÁN ÉNEK

KÖZÉPKOR A GREGORIÁN ÉNEK KÖZÉPKOR A GREGORIÁN ÉNEK A Római Birodalom utolsó századaiban létrejövő keresztény egyházak, és liturgiájuk új világszemlélet, új gazdasági-társadalmi közeg, és új kultúra létrejövetelében játszottak

Részletesebben

A RENESZÁNSZ ZENE újjászületés, antik görög szépségideál újjászületése

A RENESZÁNSZ ZENE újjászületés, antik görög szépségideál újjászületése A RENESZÁNSZ ZENE A XVI. században Európa-szerte felkelések jelzik a feudális rend válságát. (1356-ban polgári lázadás, vezetője Étienne Marcel, 1381-ben az angol parasztok felkelése, Watt Taylor vezetésével.)

Részletesebben

Zenetörténet dióhéjban A középkori zene

Zenetörténet dióhéjban A középkori zene A gregorián énekek Zenetörténet dióhéjban A középkori zene A gregorián ének a katolikus egyház hivatalos latin nyelvű éneke. Összegyűjtése és lejegyzése Nagy Gergely pápa uralkodása alatt történt. Gergely

Részletesebben

Ének-zene segédlet gimnáziumi tanulóknak (Ókor zenéje, középkor, reneszánsz) A kék színnel kiemelt részek alapismeretek, mindenkinek tudni kell!

Ének-zene segédlet gimnáziumi tanulóknak (Ókor zenéje, középkor, reneszánsz) A kék színnel kiemelt részek alapismeretek, mindenkinek tudni kell! Ének-zene segédlet gimnáziumi tanulóknak (Ókor zenéje, középkor, reneszánsz) A kék színnel kiemelt részek alapismeretek, mindenkinek tudni kell! 1 Az ókor zenéje Az ókorban a zene és a költészet szorosan

Részletesebben

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés;

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés; A keresztény egyház szertartásrendjének kialakulása Ószövetségi hagyomány: Páskabárány Újszövetség: Húsvéti Bárány páska-vacsora pontos szertartás Jézus a kovásztalan kenyeret és a harmadik serleg bort

Részletesebben

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA GIOTTO di Bondone: Feszület(1290-1300) Santa Maria Novella, Firenze Kezdete: a Római Birodalom bukása (476) Vége: a a nagy földrajzi felfedezések időszaka (konkrét évszámként 1492,

Részletesebben

Klasszikusok mindenkinek Érettségi segédlet gimnáziumi tanulóknak

Klasszikusok mindenkinek Érettségi segédlet gimnáziumi tanulóknak Dr. Bánhidi Lászlóné Klasszikusok mindenkinek Érettségi segédlet gimnáziumi tanulóknak Szerkesztette: Bánhidi Roland Nyíregyháza, 1998. július 20. TARTALOMJEGYZÉK AZ ÓKOR ZENÉJE... 6 A KÖZÉPKOR ZENÉJE...

Részletesebben

HAJNÓCZY CSABA HANGKULTÚRA. moholy-nagy művészeti egyetem

HAJNÓCZY CSABA HANGKULTÚRA. moholy-nagy művészeti egyetem HAJNÓCZY CSABA HANGKULTÚRA moholy-nagy művészeti egyetem budapest 2011 KÉSZÜLT A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL SZAKMAILAG ELLENŐRIZTE BALI JÁNOS HAJNÓCZY CSABA ISBN 978-963-7164-96-5 TISZTELT HALLGATÓ!

Részletesebben

A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás

A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás Csengő Térdhajtás Oltárcsók Keresztvetés, köszöntés (szándék) Bűnbánat Kyrie Főkönyörgés IGE LITURGIÁJA Olvasmány Zsoltár (Graduale, psalmus responsoricus)

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

AZ AJKAI RENESZÁNSZ EGYÜTTES. A jubileumi kiadvány A RENESZÁNSZ ZENE

AZ AJKAI RENESZÁNSZ EGYÜTTES. A jubileumi kiadvány A RENESZÁNSZ ZENE A jubileumi kiadvány A RENESZÁNSZ ZENE A reneszánsz a mővészetek újjászületésének kora. A reneszánsz ember életéhez hozzátartozott a muzsika is. Hirdette az emberközpontúságot, az anyanyelv szépségét,

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása Három hetet meghaladó projekt szakmai beszámol molója A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása A projekt címe: Zenetörténeti áttekintés a kezdetektıl a XX. századig. A projekt megvalósításának

Részletesebben

SYLLABUS. I. Intézmény neve Kar Szak. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Zenepedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC

SYLLABUS. I. Intézmény neve Kar Szak. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Zenepedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése II. Szemeszter III. Kreditek száma Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Zenepedagógia Zeneelmélet 2 2 - Tantárgy felépítése (heti óraszám)

Részletesebben

Az 1967-es (ma is érvényes) római instrukció (MUSICAM SACRAM) kivonata

Az 1967-es (ma is érvényes) római instrukció (MUSICAM SACRAM) kivonata Az 1967-es (ma is érvényes) római instrukció (MUSICAM SACRAM) kivonata A II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezéseinek végrehajtására alakított bizottság 1967-ben bocsátotta ki VI. Pál pápa jóváhagyása

Részletesebben

A három hetet meghaladó projekt tervezete

A három hetet meghaladó projekt tervezete A három hetet meghaladó projekt tervezete Címe: Zenetörténeti áttekintés a kezdetektıl a XX. századig. Fejlesztési cél: a tanulók szociális képességeinek fejlesztése (tolerancia, együttmőködés, szabályok

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM:

TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 74 Óraszám Óra anyaga Zenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi formák Kapcsolódások 1. Év eleji ismétlés Szabadon válogatva Éneklési készség fejlesztése Népzenegyűjtés

Részletesebben

Történelem érettségi adattár

Történelem érettségi adattár Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. A középkor Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...4 Kronológia...5 Topográfia...5 Térképek...7 Bevezetı

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

Liszt Ferenc Zenemővészeti Egyetem Doktori iskola (7. 6 zenemővészet) A TROMBITA ALKALMAZÁSÁNAK MÓDJAI RICHARD STRAUSS SZIMFONIKUS KÖLTEMÉNYEIBEN

Liszt Ferenc Zenemővészeti Egyetem Doktori iskola (7. 6 zenemővészet) A TROMBITA ALKALMAZÁSÁNAK MÓDJAI RICHARD STRAUSS SZIMFONIKUS KÖLTEMÉNYEIBEN Liszt Ferenc Zenemővészeti Egyetem Doktori iskola (7. 6 zenemővészet) A TROMBITA ALKALMAZÁSÁNAK MÓDJAI RICHARD STRAUSS SZIMFONIKUS KÖLTEMÉNYEIBEN BOLDOCZKI GÁBOR TÉMAVEZETİ: HUSZÁR GÁBOR DOKTORI ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis

Részletesebben

Tiszta intonáció. Játék Év eleji ismétlés Játék a ritmussal (Tk. 5. oldal) Metrumérzék. Ritmusértékek. Kodály Zoltán: Mátrai képek vonatkozó egysége

Tiszta intonáció. Játék Év eleji ismétlés Játék a ritmussal (Tk. 5. oldal) Metrumérzék. Ritmusértékek. Kodály Zoltán: Mátrai képek vonatkozó egysége TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 37 Óraszám Óra anyaga Zenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi formák Kapcsolódások 1. Év eleji ismétlés Szabadon válogatva Éneklési készség fejlesztése Népzenegyűjtés

Részletesebben

Három év, hét templom, hatvan zenész, kétszázötven el adás a reneszánsz többszólamú liturgikus zene esszenciájának tartott gy

Három év, hét templom, hatvan zenész, kétszázötven el adás a reneszánsz többszólamú liturgikus zene esszenciájának tartott gy Három év, hét templom, hatvan zenész, kétszázötven elıadás a reneszánsz többszólamú liturgikus zene esszenciájának tartott győjtemény ötszázadik évfordulójára emlékezve. Kalmanovits Zoltánnal, Choralis

Részletesebben

Az egyházzene. Orosz P. József

Az egyházzene. Orosz P. József Orosz P. József Orosz P. József Valamennyi nagy ókori civilizáció több évezreddel időszámításunk előtt kialakította saját kultúráját, amelyben kitüntetett szerepe volt a zenének. A kultúrán belül, a társadalmakban,

Részletesebben

Szerkesztette: Vágner Mátyás

Szerkesztette: Vágner Mátyás Szerkesztette: Vágner Mátyás Itáliai a középkorban Itália területei a középkorban sem politikailag, sem kulturálisan nem voltak egységesek. A Német-római Birodalom és az egyház egymással kibékíthetetlen

Részletesebben

Börzsöny barokk napok Hangversenyek hegyek között

Börzsöny barokk napok Hangversenyek hegyek között VII. 2010. augusztus 24-27. 7th Börzsöny Baroque Days early music festival for information in English visit: Börzsöny barokk napok Hangversenyek hegyek között VII. Börzsöny barokk napok Köszöntó Idén hetedik

Részletesebben

Liturgika segédlet a skabellumokra és a vizsgára való felkészüléshez Levelezı tagozat

Liturgika segédlet a skabellumokra és a vizsgára való felkészüléshez Levelezı tagozat PPKE HTK Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszék Liturgika segédlet a skabellumokra és a vizsgára való felkészüléshez Levelezı tagozat A diákság belsı használatára készítette Dr. Füzes Ádám mb. ea. 2007-2008.

Részletesebben

A kánon művészete. (2011. június 19., 19 óra, Erzsébetvárosi Közösségi Ház) Műsor:

A kánon művészete. (2011. június 19., 19 óra, Erzsébetvárosi Közösségi Ház) Műsor: A kánon művészete a hangversenye (2011. június 19., 19 óra, Erzsébetvárosi Közösségi Ház) Műsor: Mozart: Ave Maria Ismeretlen szerző: Benedicta sit sancta trinitas Ockeghem: Prenez sur moi Bach: Goldberg-variációk

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

A ZSOLTÁR-BEOSZTÁS TÖRTÉNETE A RÓMAI LITURGIÁBAN

A ZSOLTÁR-BEOSZTÁS TÖRTÉNETE A RÓMAI LITURGIÁBAN A ZSOLTÁR-BEOSZTÁS TÖRTÉNETE A RÓMAI LITURGIÁBAN A zsolozsma legfontosabb alkotó eleme a zsoltároskönyvnek a hórákra (napi időpontokra) szétosztott éneklése, imádkozása. Ez annyira így van, hogy más könyv

Részletesebben

4. Állapítsd meg, melyik helyesírási alapelv érvényesül a következő szavak helyesírásakor:

4. Állapítsd meg, melyik helyesírási alapelv érvényesül a következő szavak helyesírásakor: 1. Milyen szófajúak az alábbi szavak? olvasva szépség hihetetlen forr leírt (szöveg) ott győri rögtön nézelődő hivatkozván 2. Írjad le helyesen az alábbi szavak melléknévképzős származékait! Arany János

Részletesebben

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN SZABÓ FERENC SJ KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, L Harmattan Kiadó, 2012 (Jezsuita Könyvek Isten és Tudomány; PPKE BTK, Pázmány Irodalmi

Részletesebben

Egyházzenei szakképzés

Egyházzenei szakképzés PREMONTREI SZENT NORBERT GIMNÁZIUM, EGYHÁZZENEI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS DIÁKOTTHON, GÖDÖLLİ Egyházzenei szakképzés FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A 2014/15-ÖS TANÉVRE Oktatási alapok A gödöllıi premontreiek igényes

Részletesebben

Gregorián - a római liturgia lelke

Gregorián - a római liturgia lelke Gregorián - a római liturgia lelke Instaurare omnia in Christo Az egyház nem engedte, hogy hozzányuljanak Aquinói Szent Tamás szövegéhez, de hagyta, hogy az első jöttment karmester elsikkassza a gregorián

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA A versenyzők előre elkészített kártyákat húznak az alábbi feladatokból: LAPRÓLOLVASÁSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT: I. korcsoport Egyszólamú tonális dallam lapról éneklése max.

Részletesebben

Ars Sacra Fesztivál (Pécs, 2015)

Ars Sacra Fesztivál (Pécs, 2015) Megtalálták az első pécsi székesegyházat? A legújabb régészeti kutatások eredményeiről Buzás Gergely és Tóth Zsolt régészekkel beszélget Heidl György. Helyszín: Magtár Látogatóközpont (konferenciaterem)

Részletesebben

A 202/2011.(VIII.25.) KT határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA

A 202/2011.(VIII.25.) KT határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA A 202/2011.(VIII.25.) KT határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA Készítette: Székelyné Drahos Mária óvodavezetı -1- Az Intézmény jellemzıi adatai

Részletesebben

5. évfolyam. Mozaik kiadó alapján. 5. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz.

5. évfolyam. Mozaik kiadó alapján. 5. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. 5. évfolyam Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan

Részletesebben

Lisztomania 2011. Liszt Ferenc a raidingi zseni, aki szupersztárnak született

Lisztomania 2011. Liszt Ferenc a raidingi zseni, aki szupersztárnak született Lisztomania 2011 A burgenlandi jubileumi év programja Budapest, 2010. november 4. Csodagyermek, zongoravirtuóz, a nık kedvence és az európai koncerttermek kiváló mestere: Liszt Ferenc a romantika korának

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 16. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 16. 14:00 I. Zenefelismerés Időtartam: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Ének-zene

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Samuel Scheidt vokális és billentyűs Magnificat-feldolgozásai

Samuel Scheidt vokális és billentyűs Magnificat-feldolgozásai Magyar Egyházzene XX (2012/2013) 331 335 MESTERMŰVEK Varga László Varga László (1970) orgonaművész, egyházzenész 1970-ben Miskolcon született. Miskolcon végezte alapfokú zenei tanulmányait, majd ugyanitt

Részletesebben

Reneszánsz renaissance rinascimento újjászületés

Reneszánsz renaissance rinascimento újjászületés Reneszánsz 2. Reneszánsz renaissance rinascimento újjászületés Giorgio Vasari 1511-1574 építész, manierista festő, művészeti író Self-portrait by Giorgio Vasari Toszkána Firenze: reneszánsz művészet kiindulópontja

Részletesebben

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám:

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám: 8. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 8. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív

Részletesebben

ADVENT ESTI DICSÉRET

ADVENT ESTI DICSÉRET ADVENT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Megszánva árva népedet, hogy

Részletesebben

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában Hajdu Anita A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában A dolgozat témájául a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dualizmuskori történetét választottam.

Részletesebben

Középméretű énekeskönyv

Középméretű énekeskönyv Az egyházi ének tanításához ajánlott énekeskönyvek és kórusgyűjtemények 1./ A Református énekeskönyv Magyarországon, 1948- ban jelent meg. Kiadja a Magyarországi Református Egyház. Több kiadást ért meg.

Részletesebben

ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ - Egy mindenkiért, mindenki egyért

ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ - Egy mindenkiért, mindenki egyért Feladatellátási hely: alapfokú mővészetoktatási intézmény Németh László Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2132 Göd, Ifjúság u. 1-3. Pf. 23. / : (27) 532-115 TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0006

Részletesebben

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet. Firenze, Sta Croce ferences kolostor (1295-1442), alaprajz, templom belső képe. Az Alpoktól északra a háromhajós, hosszú, poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. Esetenként a városi

Részletesebben

Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei. Dr. Grabarits István

Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei. Dr. Grabarits István Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei Dr. Grabarits István Nemcsak a mesterség sokrétő, hanem maga az elnevezése is. Az apotheca latin jövevényszó, a görög apothéké -bıl (raktár) ered,

Részletesebben

AZ ÉNEK - ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

AZ ÉNEK - ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI AZ ÉNEK - ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlat és szóbeli és írásbeli Emelt szinten: gyakorlat és szóbeli és írásbeli Az ének-zene érettségi vizsga célja

Részletesebben

Cipellő: női cipőféle, kezdetben a kolostori ruházkodáshoz tartozott (olasz)

Cipellő: női cipőféle, kezdetben a kolostori ruházkodáshoz tartozott (olasz) BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2007/2008. tanév Országos forduló I. kategória Írásbeli feladatlap versenyző példánya A versenyző tanuló kódszáma:... Elért pontszám: v /66 Üdvözlünk Kedves

Részletesebben

Múzeumpedagógiai szolgáltatások. www.szepmuveszeti.hu 1/4697-180. www.vasarely.hu 1/4697-180. MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás

Múzeumpedagógiai szolgáltatások. www.szepmuveszeti.hu 1/4697-180. www.vasarely.hu 1/4697-180. MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Mege Település Pontos cím Honlapcím Név Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendelés Telefon E-mail Név Telefon E-mail Szépmővészeti Múzeum Budapest Budapest

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Szörényi László az MTA doktora Bregano 2010 I. A

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Claves ad musicam. További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Almási-Tóth András: Az opera egy zárt világ. Carl Dahlhaus: Az abszolút zene eszméje

Claves ad musicam. További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Almási-Tóth András: Az opera egy zárt világ. Carl Dahlhaus: Az abszolút zene eszméje A NYUGAT ZENÉJE Claves ad musicam További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Almási-Tóth András: Az opera egy zárt világ Carl Dahlhaus: Az abszolút zene eszméje Fodor Géza: Mozart Don Juanja Eduard Hanslick:

Részletesebben

Tisztelt Képviselı Testület!

Tisztelt Képviselı Testület! Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey út 30. Ü.szám: /2009. Aszód Város Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tisztelt Képviselı Testület! Az Aszódi Csengey Gusztáv Általános

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

PROJEKT TERV A projekt témája: ERKEL bicentenárium 2010. november 7.

PROJEKT TERV A projekt témája: ERKEL bicentenárium 2010. november 7. PROJEKT TERV A projekt témája: ERKEL bicentenárium 2010. november 7. A PROJEKT TÁRGYA: Erkel Ferenc életének és korának megismertetése, feldolgozása, bemutatása születésének 200. évfordulója alkalmából.

Részletesebben

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2007/2008. tanév Országos forduló I. kategória Írásbeli feladatlap MEGOLDÓKULCS Elért pontszám: v /66 Üdvözlünk Kedves Versenyző! lérkezett a javítás ideje!

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam

ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag

Részletesebben

Sellyei-szigetvári kistérség

Sellyei-szigetvári kistérség Sellyei-szigetvári kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Sellyei Turisztikai és Szolgáltató Iroda 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. e-mail: turisztika@sellye.hu sellyetourinfor@freemail.hu telefon: 73/580-900

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

Gyenge Enikı. Lajtha László, a vonósnégyes-szerzı

Gyenge Enikı. Lajtha László, a vonósnégyes-szerzı 1 Gyenge Enikı Lajtha László, a vonósnégyes-szerzı A 20. század zeneszerzésében kevés ilyen impozáns kvartett-oeuvre-t találunk mennyiségi viszonylatban csupán Milhaud, Sosztakovics és Bartók kvartettjei

Részletesebben

Gárdonyi Géza. A zeneszerzı és a zenész. Keller Péter

Gárdonyi Géza. A zeneszerzı és a zenész. Keller Péter Gárdonyi Géza A zeneszerzı és a zenész Tanárai Édesapja citerázott, fuvolázott, gitározott Egerben Zsasskovszky Ferenc és Endre tanítják Hegedútanára: Ferenc karnagy, a Prágai Egyházi Zeneegylet, a Zsófia

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Aknai Tamás: Deltatáj. Egyetemes mővészettörténet mindenkinek 1980-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2011.

Aknai Tamás: Deltatáj. Egyetemes mővészettörténet mindenkinek 1980-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2011. Aknai Tamás: Deltatáj. Egyetemes mővészettörténet mindenkinek 1980-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2011. Aknai Tamás mővészettörténész ezzel az újabb, két évtizedet átfogó könyvével tette teljessé

Részletesebben

Magyar nyomtatványok a XV. század végén és a XVI. században

Magyar nyomtatványok a XV. század végén és a XVI. században ELTE BTK Mővészetelméleti és Médiakutatási Intézet Magyar nyomtatványok a XV. század végén és a XVI. században Varga Noémi* *Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány

Részletesebben

A csábi plébániaközösség lapja 1. szám 2008. HÚSVÉT

A csábi plébániaközösség lapja 1. szám 2008. HÚSVÉT A csábi plébániaközösség lapja 1. szám 2008. HÚSVÉT Miért keresitek az élõt a holtak között? Nincs itt, föltámadott! (Lk 24, 5-6) A húsvét reggelén üresen talált sír a feltámadás megkérdıjelezhetetlen

Részletesebben

Wesselényi Miklós Mőszaki Szakközépiskola. Kiskırösi Négyek

Wesselényi Miklós Mőszaki Szakközépiskola. Kiskırösi Négyek Petıfi SándorS Wesselényi Miklós Mőszaki Szakközépiskola Kiskırösi Négyek Apja: Petrovics István mészáros mester volt. Anyja: Hrúz Mária, szlovák anya nyelvő volt. Petıfinek volt egy fiú öccse, akit Istvánnak

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

ITÁLIA. Giotto (~1300)

ITÁLIA. Giotto (~1300) Reneszánsz A XIV-XV. Században Európa szerte megerősödtek a városok polgári rétegei. A gazdasági és társadalmi fejlődés során megerősödött polgárság az egyház befolyását lassanként a kultúra területén

Részletesebben

XXXII. Kodály Mővészeti Fesztivál beszámoló (2012. 12. 08. és 2012. 12. 16.)

XXXII. Kodály Mővészeti Fesztivál beszámoló (2012. 12. 08. és 2012. 12. 16.) XXXII. Kodály Mővészeti Fesztivál beszámoló (2012. 12. 08. és 2012. 12. 16.) A 2012. évi Kodály Mővészeti Fesztivált Kodály Zoltán születésnapja (december 16.) köré szerveztük, a Mester születésének 130.

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Gárdonyi Zoltán. Ligeti György

Gárdonyi Zoltán. Ligeti György Gárdonyi Zoltán 1906. április 25-én született Budapesten. Zeneakadémián a volt Liszt-tanítvány, Thomán István osztályában Bartók Béla évfolyamtársaként szerzett zongoratanári diplomát. Zeneszerzés-tanulmányait

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Gregorián - a római liturgia lelke

Gregorián - a római liturgia lelke Gregorián - a római liturgia lelke Instaurare omnia in Christo Az egyház nem engedte, hogy hozzányuljanak Aquinói Szent Tamás szövegéhez, de hagyta, hogy az első jöttment karmester elsikkassza a gregorián

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 90 pont 1. A keresztrejtvény megfejtésébıl megtudhatod, milyen jelképek díszítették az Egri csillagok címő regénybıl ismert Jumurdzsák amulettjét. (A szóközöket

Részletesebben

Bevezetés az asztrológiába. Mi az asztrológia? Meddig terjed az érvényessége?

Bevezetés az asztrológiába. Mi az asztrológia? Meddig terjed az érvényessége? Bevezetés az asztrológiába Ez a munka nem jöhetett volna létre Hajnal Albert máig kiadatlan munkájának, az Astrosophia Hermetica címő tanulmány kéziratának, ennek a nagyszerő, egységes, jól szerkesztett,

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Virág Irén. Az arisztokrácia neveltetése Magyarországon (1790-1848)

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Virág Irén. Az arisztokrácia neveltetése Magyarországon (1790-1848) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Virág Irén Az arisztokrácia neveltetése Magyarországon (1790-1848) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris:

Részletesebben