Szakirányú Továbbképzési Szak. Szakindítás Képzési Program

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓ SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAK Szakirányú Továbbképzési Szak Szakindítás Képzési Program Dunaújváros 2008.

2 Tartalomjegyzék Képzési és Kimeneteli Követelmény... 3 Képzési program... 5 Óra és vizsgaterv... 8 Tantárgyprogramok

3 Képzési és Kimeneteli Követelmény Szolnoki Főiskola által alapított Európai Unió szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelménye 1. A szak képzési és kimeneti követelményei a. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Európai Unió szakközgazdász szak b. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: szakközgazdász Európai Unió szakon c. A szakirányú továbbképzés képzési területe: gazdaságtudományok d. A felvétel feltétele: A képzésben a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben szerzett közgazdász oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. e. A képzési idő: 2 félév f. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjthető kreditek száma: 60 kredit g. A képzés során elsajátítható kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzés során elsajátítható kompetenciák: - e képzettség birtokában az Európai Unió szakértő szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett személy képes az Európai Unióval kapcsolatos szakmai híranyag megértésére és megítélésére; - Képes lesz az EU-val kapcsolatos kérdésekben eligazodni, vitákban aktívan részt venni; - Képessé válik a kormányzat EU-politikájának megértésére és megítélésére; A képzés során elsajátítható tudáselemek: - szakmai alapozó ismeretek - szakhoz kapcsolódó ismeretek A képzés során megszerezhető ismeretek, adottságok, készségek: - a szakmai tudást megalapozó világgazdaságtan és nemzetközi üzleti ismeretek készség szintű ismerete és alkalmazni tudása - a szakmaspecifikus tudáselemek: az EU integráció gazdaságtana, az EU intézményi és döntéshozatali rendszere, pénzügyei, kibővülési politikája, pályázati rendszere, helyzete a világban, kapcsolata Magyarországgal és Magyarország helye az EU-ban, az EU jogrendje: mindezek készség szintű ismerete és alkalmazni tudása A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: 3

4 - e képzettség birtokában az Európai Unió szakértő szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett személy alkalmas a munkaerőpiacon siker reményében megpályázni az EU-s kapcsolatok fenntartását biztosító munkaköröket; - alkalmassá válik EU-s ismeretek továbbadására is; - mivel a magyar EU tagság nagyszámú szakember iránt támaszt keresletet. Az ezen a szakirányú továbbképzésen megszerezhető oklevél remek kiegészítője lehet a korábban megszerzett végzettségnek, hiszen az EU működéséhez, jogrendjéhez, gazdaságához és pályázati rendszeréhez értő szakemberekre mindenhol szükség van. h. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Tárgyak jellege Óraszám Kredit Szakmai alapozó tárgyak 20 6 Szakhoz kapcsolódó ismeretek Záródolgozat -- 8 Összesen: Egyéni szakdolgozati konzultáció 4 - Mindösszesen Szakmai alapozó tárgyak: világgazdaság, nemzetközi üzleti ismeretek Szakhoz kapcsolódó ismeretek: Európai integráció gazdaságtana, Európai intézményi és döntéshozatali rendszer, EU bel- és külpolitikai együttműködés, EU jövő, EU közösségi jog, EU tagországi érdek, fejlődés, Az EU a világban, pénzügyek az EU-ban, EU pályázatok, EU Magyarország, Az EU kibővülési politikája Szakspecifikus tantárgy: EU régiópolitika (Közép-Keleteurópa), EU agrárpolitika, EU oktatáspolitika, EU projektek és pályázatok i. A szakdolgozat kreditértéke: 8 kredit 4

5 EURÓPAI UNIÓ SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAK Képzési program 1. Felelős szervezeti egység neve: Dunaújvárosi Főiskola, Közgazdaságtudományi Intézet 2. Képzésért felelős szakmai vezető neve,oktatói azonosítója,munkaköre: Dr. Komarek Levente PhD, főiskolai docens, Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék 3. A képzési cél Az Európai Unió szakirányú továbbképzési szak célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson az európai integrációról, a különböző politikák és piacok egységesülési folyamatáról, különös figyelmet szentelve Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszerének fejlődésére. A két féléves tanulmányi szakasz feladata olyan szakemberek képzése, akik a nemzetközi gazdasági élet területén dolgoznak, vagy a végzés után a magyar közigazgatásban, vállalati szférában, az Európai Unió decentralizált központjaiban szeretnének elhelyezkedni. A szakirányú képzésben elsajátítják azokat az ismereteket, melyek nélkülözhetetlenek a hazai és nemzetközi gazdasági, közigazgatási, nonprofit szféra területén és melyek birtokában képesek lesznek hazánk számára olyan nemzetközi, elsősorban EU kapcsolatok kiépítésére, melyek elengedhetetlenül szükségesek a felzárkózási folyamat során. 4. A jelentkezés feltétele A képzésben a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben szerzett közgazdász oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. 5. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése Szakközgazdász Európai Unió szakon 4. A képzési idő Levelező tagozaton 2 félév + szakdolgozat - készítés, összesen: 200 óra 5

6 5. A képzés főbb tanulmányi területei - Szakhoz kapcsolódó ismeretek: Európai integráció gazdaságtana; EU jog és jogharmonizáció, Regionális politika; Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszerének fejlődése; Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok fejlődésébe és trendjeibe, különös tekintettel az európai integrációra; - Szakirányú ismeretek: A nemzetközi fejlesztési politika, mint a nemzetközi kapcsolatok és az EU külpolitikájának fontos eszköze; EU agrárrendszere; EU projektírás és EU pályázatok; Európai pénzügyi rendszer és üzleti környezet, Vámunó,vámjog 6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere - Évközi jegy: a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, ill. otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv, tanulmány) valamint a gyakorlatokon végzett munka értékelésével - Vizsgajegy: vizsgával záródó tantárgyak esetén vizsgaidőszakban beszámolási kötelezettség Záróvizsga: az Európai integráció gazdaságtana és az EU jog és jogharmonizáció tárgyakból megfogalmazott komplex szóbeli vizsga. 7. A minősítés feltételei A záróvizsgára bocsátás feltételei: - a tantervben előírt vizsgakövetelmények teljesítése, - két bíráló által elfogadott szakdolgozat, - legalább egy idegen nyelvből középfokú C típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. A záróvizsga részei: - átfogó (komplex) szóbeli vizsga - a szakdolgozat megvédése. A záróvizsga eredménye: A két opponens véleményének figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egészre kerekített átlaga. 8. A képzés során elsajátítható kompetenciák: - e képzettség birtokában az Európai Unió szakértő szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett személy képes az Európai Unióval kapcsolatos szakmai híranyag megértésére és megítélésére; - képes lesz az EU-val kapcsolatos kérdésekben eligazodni, vitákban aktívan részt venni; - képessé válik a kormányzat EU-politikájának megértésére és megítélésére. 6

7 9. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: - e képzettség birtokában az Európai Unió szakértő szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett személy alkalmas a munkaerőpiacon siker reményében megpályázni az EU-s kapcsolatok fenntartását biztosító munkaköröket; - alkalmassá válik EU-s ismeretek továbbadására is. 10. Korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje. - A Főiskola elismeri a hallgató bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányai során kredittel elismert tanulmányi teljesítményét függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte azt. Az elismerés tantárgyi program alapján kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. A Főiskola elismeri a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. - A Főiskola a munkatapasztalat alapján szerzett ismeretek is elismeri. Az elismerés a hallgató előzetes tanulásának, a munkatapasztalatának bizonyításából (portfólió) és az esetleges hiányzó ismeretek, készségek felméréséből pótlásából, és a tudás felméréséből áll. 7

8 Óra és vizsgaterv 1. félév 2. félév Kódszám Tantárgy ea gy l k kr ea gy l k kr DFML-GA-141 EU integráció gazdaságtana V 5 DFMG-GA-866 EU jog és jogharmonizáció V 5 DFMG-GA-865 Bevezetés a nemzetközi V 5 kapcsolatok fejlődésébe és trendjeibe, különös tekintettel az európai integrációra DFMG-GA-324 Regionális politika V F 5 DFMG-GA-867 A nemzetközi fejlesztési V 5 politika, mint a nemzetközi kapcsolatok és az EU külpolitikájának fontos eszköze DFMG-GA-868 EU projektírás és EU F 5 Pályázatok DFMG-GA-870 Magyarország és az Európai V 5 Unió kapcsolat- rendszerének fejlődése DFMG GA-871 EU agrárrendszere V 5 GA-209 Európai pénzügyi rendszer és üzleti környezet DFMG-GA-209 Szakdolgozat készítés/konzultáció Összes óra: V Összes kredit A tantárgyak által szerezhető kreditek összesen: 50 kredit Szakdolgozat: 10 kredit Összesen: 60 kredit Záróvizsga tételek ismeretanyaga: GA-141; GA-866; GA-324 8

9 Tantárgyprogramok Európai integráció gazdaságtana DFML-GA /0/0/V/5 Tantárgyfelelős: Dr. Veres Lajos PhD főiskolai tanár (Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék) Előfeltétel: nincs Oktatási cél: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a globális világgazdaság és integráció összefüggéseivel, az integrációelmélet különböző irányzataival, a főbb integrációs formákkal, az EU eredetével, fejlődésével, szervezeti felépítésével, valamint az egységes piac kialakítását célzó törekvésekkel. Az EU integráció gazdaságtana tárgy részletes ismereteket nyújt az európai integrációról, a tagállamok mind szorosabb és mind több területre kiterjedő együttműködését segítő ill. ösztönző eszköztárról, az Európai Unió legfontosabb alkotó elemeiről, továbbá az EU kibővülésének folyamatáról, kiemelt figyelmet fordítva Magyarország uniós tagságára. Tartalom: Globalizáció és regionalizmus. A nemzetközi integráció elmélet főbb irányzatai és integrációs formák a mai világgazdaságban. Az európai integráció fejlődésének áttekintése. Az integráció mozgatórugóinak és főbb szakaszainak jellemzése. Az integráció eredete, fejlődése és szervezeti felépítése. Az EU struktúrája és intézményei. A döntéshozatali mechanizmus legfontosabb jellemzői. A legfontosabb intézmények tevékenységének ismertetése: Bizottság, Európai Unió Tanácsa, Parlament, Európai Bíróság, Számvevőszék, az Európai Tanács és az Unió egyéb főbb szervei. Az alapító szerződés, a Római Szerződés legfontosabb elemei. Az alapszerződés módosításának igénye és tartalmi jellemzői. Az alapszerződésben rögzített kérdések körének bővülése, illetve szabályozási formájának módosulása. Az európai gazdasági integráció alapvető szakaszai. Vámunió, közös piac, egységes belső piac, gazdasági unió kialakítása- a folyamat sajátos jellemzői az áru-, a szolgáltatás-, a tőke és munkaerőpiac vonatkozásában. Az EU költségvetése. A közös agrárpolitika. Iparpolitika és regionális politika. Gazdasági és monetáris unió. Az EU országok makrogazdasági teljesítménye. Közép-és Kelet-Európa és az Európai Unió. Társulási egyezmények, úton a teljes jogú tagság felé. Magyarország és az EU. Az EU külkapcsolatainak rendszere és jellemzői. Az EU helye a nemzetközi politikai és gazdasági rendszerben. Kötelező irodalom: Lőrincné I. Hajna - Kacsirek L.- Török Ádám-Zsinka László: Európai gazdasági integráció. Veszprémi Egyetemi Kiadó , (12) p. Palánkai Tíbor: Az európai integráció gazdaságtana. Budapest: Aula, p. 9

10 EU jog és jogharmonizáció DFML-GA /0/0/V/5 Tantárgyfelelős: dr. Szemere Brigitta főiskolai tanársegéd (Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék) Előfeltétel: nincs Oktatási cél: A tárgy keretében a hallgatók megismerik az Európai Közösség intézményi alapjainak kialakulását és fejlődését, az Európai Közösség jogát, az EK- jog közvetlen hatályát, valamint hallanak a jogalkotási hatáskörök megoszlásáról az EK és a tagállamok között és az EK jogharmonizációról. Továbbá megismerik a hallgatókat a belső piac szabályozását, az európai integráció politikáit, a társasági jogi szabályokat a közösségi jogban, az Európai Közösség versenyjogát, az EK magyar kapcsolatok alakulását, és az EU magyar jogharmonizációt. Tartalom: történeti fejlődés: az európai egység a kezdetektől a Nizzai Szerződésig. Az Európa-eszme kezdetei. Az Egységes Európai Okmány. Az európai egység konszolidációjának időszaka. Európai integrációs folyamatok és törekvések. Az Európai Unió pillérei. Az Európai Unió, mint a nemzetközi közösség sajátos szereplője. Az Európai Unió és a tagállamok egymáshoz való viszonya. Az Európai Unió és a tagállamok jogrendszereinek egymáshoz való viszonya, az Európai Bíróság joggyakorlata. Az intézményrendszer: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács, szerepe, feladatai, hatásköre, összetétele. Az Európai Bizottság szerepe, hatásköre, feladatai, összetétele, működésének szabályai. Az Európai Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és a bírósági szaktanácsok feladatai, összetétele. Az Európai Számvevőszék feladatai, összetétele, működése. Mellékszervek: Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottságai. Pénzintézetek az EU-ban. Az uniós polgárság fogalma, uniós polgárok jogai. A közösségi jog forrásai. Az elsődleges és másodlagos jogforrások és jellemzőik. Az Európai Alkotmány. Az uniós jog alapelvei. A Bizottság, a Tanács és a Parlament szerepe a jogalkotásban. Jogalkotási és döntéshozatali mechanizmusok. A korlátok nélküli belső piac kialakítása, a tagállamok jogainak közelítése, a jogharmonizáció felgyorsítása. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségeinek típusai. Kártérítési felelősség a jogharmonizáció elmulasztása miatt. Az EK jog végrehajtása a Tagállamok által. Az Európai Bíróság szerepe a jogfejlesztésben, jogértelmezés, eljárási kategóriák. Az Európai Közösség politikáinak rendszere. Az EK alapszabadságai : az áruk, szolgáltatások, tőke szabad áramlása, a letelepedés és a munkavállalás szabadsága. Az EK kompetenciájának bővítése, új politikai ágazatok kialakulása. Magyarország csatlakozása az EU-hoz. Irodalom: Kötelező irodalom: Kecskés László: EU- jog és jogharmonizáció. 2. bőv. kiad Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, 2005, 952 p. Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmi joga. 4.átd. kiad. Budapest: KJK-Kerszöv p. Ajánlott irodalom: Szalayné Sándor Erzsébet: Az Európai Unió közjogi alapjai 1. Pécs Budapest: Dialóg Campus Lap- és Könyvkiadó Kft., cop p. 10

11 Európai gazdaság- és társadalomtörténet DFML-GA /0/0/V/5 Tantárgyfelelős: Dr. Huszti Zsolt PhD főiskolai docens (Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék) Előfeltétel: nincs Oktatási cél: A tantárgy célja, hogy az elmúlt századok gazdasági folyamatait (és hatásait) vizsgálva, hidat verjen korunk bonyolult problémáinak értelmezhetőségéhez/kezelhetőségéhez. A történelmi tények, elemi adatok felsorolásán túl, a tárgy a változások összefüggéseinek feltárására fókuszálva, a modern és posztmodern gazdaság átfogó szintézisének koordinátáit kívánja definiálni. A tantárgy célja, hogy vezérfonalat nyújtson a napjainkban zajló rendkívüli változások, a (gazdasági)paradigmaváltás megértéséhez és segítsen eligazodni korunk sokdimenziós átmeneti szakaszában, a globlokális gazdaság dinamikus komplexitásában. Tartalom: A tárgy az elmúlt századok gazdasági, technológiai és intézményi környezetében bekövetkező változásokat a világgazdaság alapvető folyamatait, a modern világrend legfontosabb gazdasági vonatkozásait tárgyalja, miközben a fejlődés (gazdasági növekedés) legerősebb ösztönzőit, illetve az azoknak a legjobb módon történő felhasználás-lehetőségét elemzi. Az elmúlt századok világgazdasági folyamatait ismertetve a verseny, a nemzetközi pénzpiacok valamint az integrációs folyamatok kihívásairól is szól: a gazdasági rend egyensúlyozó harcára fókuszálva a válságok gyökereire világít rá, rámutatva egyben az elkerülhetetlen súlyponteltolódásokra: a fordista gazdaság újraszerveződését a posztfordista térszerkezetben. A hagyományos gazdasági keretet mutatja be, miközben megvilágítja az azt felbomlasztó erőket. Kiemelt fontossággal kezeli a fejlődésnek azokat a fontos gondjait és lehetőségeit, melyek Magyarország számára meghatározóak, különös tekintettel a neofordista régiótól (félperiféria) a tudásteremtő régiókig vezető utat. Kötelező irodalom: Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története. 2. kiad. Budapest: Maecenas: Talentum, p. Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete, Budapest: Pécs : Dialóg Campus, p. Bell, Daniel: Az információs társadalom társas keretrendszere. In.: Információs Társadalom. I. évf sz. p ( Szanyi Miklós: Információtechnológia és foglalkoztatási innovációk (Technológiai fejlődés és új tudományos eredmények - ismeretterjesztő cikksorozat) Kornai János: A rendszerparadigma. In: Közgazdasági Szemle. 46. évf sz. p Simai, Mihály: Fejlődéselméletek és realitások. In: A nemzetközi fejlesztési együttműködés a XXI. században : ENSZ-Akadémia 2004/2005. szerk Gömbös Ervin. Budapest: M. ENSZ Társ. [etc.], p ( Ajánlott irodalom: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. szerk. Honvári János. Budapest: Aula, p. 11

12 Honvári János: XX. századi magyar gazdaságtörténet: [transzformációk, rendszerek]. Budapest: Aula, p. (Bologna-tankönyvsorozat) Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest: Akadémiai K., p. Toffler, Alvin: Hatalomváltás: tudás, gazdagság és erőszak a XXI. század küszöbén. Budapest: Európa, p. Hellyer, Paul: A globális pénzügyi válság túlélése, avagy A remény gazdaságtana. Budapest: Gondola '96 : Altern-csoport, p. Piper, Nikolaus: A pénz nyomában. Gazdaságtörténet diákoknak. Budapest:Móra, p. Buchholz, Todd G.: Új ötletek halott közgazdászoktól : bevezetés a modern közgazdasági gondolkodásba. Budapest: Európa, p. 12

13 Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok fejlődésébe és trendjeibe, különös tekintettel az európai integrációra DFML-GA /0/0/V/5 Tantárgyfelelős: Dr. Huszti Zsolt PhD főiskolai docens (Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék) Előfeltétel: nincs Oktatási Cél: A tárgy keretében a hallgatók megismerik a nemzetközi kapcsolatokat, a világpolitika fejlődésének és szereplőinek vázlatos bemutatását, különös tekintettel az 1945 óta lezajlott időszakra. A hallgatók számára a Világgazdaság illetve az EU Gazdaságtörténet alaptárgyak és általában az integrációs törekvések egyidejű politikai/külpolitikai hátterének bemutatása Továbbá hallanak a többpólusú világrenden át a két ill. egypólusú világig, különös tekintettel a Kelet-Nyugat szembenállásra, s annak világpolitikai hatására, az 1989/90-es változások elemzése.a világpolitika főbb, aktuális problémái ( milleneumi célok ) és trendjei Az európai integráció politikai/külpolitikai hátterének, a bővítések okainak, hatásainak és trendjeinek bemutatása, az EU global player törekvései, a potenciális partnerek és fejlesztési célrégiók helyzetének és fejlődési perspektíváinak bemutatása. Általában a hallgatók (a jövőben potenciálisan nemzetközi szervezetekben/vállalatokban dolgozók) figyelmének felkeltése a nemzetközi összefüggések és folyamatok iránt Tartalom: A fogalmak tisztázása, témabehatárolás, a világrend a nemzetállamok kialakulásától az integrációs folyamat kezdetéig. A modernkori nemzetközi kapcsolatok struktúrája és trendjei (nemzetállamok, nemzetközi szervezetek, integrációs modellek, világkormány) A nemzetközi jog I. fejlődése, forrásai, szerepe és alanyai, forrásai I. Nemzetközi jog és intézményrendszer II.; trendek és új típusú kihívások (a II. világháború vége? új hatalmi realitások, nemzetközi humanitárius intervenció, a klimaváltozás hatásai) Nemzetállam, szuverenitás versus integráció a globális folyamatok tükrében (az államok szerepe és korlátai, kevesebb több állam?) Külpolitika/külgazdasági kapcsolatok és belpolitika kölcsönhatásai, különös tekintettel a kis államok mozgásterére (aktív reaktív külpolitika) A kétpólusú világ, a Kelet-Nyugat szembenállás és hatása a nemzetközi kapcsolatokra Integrációs folyamatok az 1. és 2. világban (EGK, KGST); okok, célok, eredmények A fejlődő országok, az el nem kötelezettek mozgalma és szerepe a kétpólusú világban, a III. világ országainak eltérő modelljei és fejlődése Esettanulmányok: a frontvonal szindróma (NSZK-NDK, a 2 Korea, Ausztria), valamint Angola kései függetlenség, majd a hidegháború tipikus áldozata Az 1989/90-es világpolitikai változások és hatásuk a nemzetközi/külgazdasági kapcsolatokra az egypólusú világ ; az európai integrációs folyamat, a harmonizáció és az intézményfejlesztés politikai/gazdasági hatása és ellentmondásai, különös tekintettel az implementációra és a jogérvényesítésre Az EU-és a NATO bővítése, trendek és hatások, a Lisszaboni Határozat (2007) a 27-ek Európájáról, politikai és szervezeti konzekvenciák A világrend alakulásának perspektívái, a fő veszélyforrások és hatásuk a jövőbeni nemzetközi kapcsolatokra (többpólusú világ?, terrorizmus, energia és környezet, migráció), a milleneumi terv (ENSZ 2000) Ajánlott irodalom (tervezet): Simai Mihály- Gál.Péter.: Új trendek és stratégiák a világgazdaságban, Vállalatok, államok, nemzetközi szervezetek, Akadémiai Kiadó Budapest,

14 Kissinger, Henry: Diplomácia, Panem-Grafo Budapest, 1998 Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi Jog, Aula Budapest, 1999 Kozma Ferenc: Külgazdasági stratégia, Aula Budapest, 1996 Kiss J. László (szerk.): Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Teleki László Alapítvány Budapest 2003 Kiss J. László (szerk.): A Huszonötök Európái. Osiris Budapest, 2005 Blahó András (szerk.): Nemzetgazdaság Integráció-Világgazdaság, Tanulmányok Palánkai Tibor 70. születésnapjára. Aula Budapest, 2008 Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása, Akadémia Budapest, 1992 S.Smith-J.Baylis: The Globalization of World Politics. An Introduction to International Relations, 1997 Oxford University Press

15 Regionális politika DFML-GA /15/0/V/5 Tantárgyfelelős: Dr. Veres Lajos PhD. főiskolai tanár (Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék) Előfeltétel: nincs Oktatási cél: Annak érzékeltetése: hogy, milyen társadalmi de különösen - területi egyenlőtlenségek jelentkeznek nemzetek feletti és nemzeti szintű beavatkozások nélkül. További cél: megismertetni a hallgatókat a nemzetközi főképpen az európai térfolyamatokkal, valamint az EU és Magyarország területi politikájának cél- és eszközrendszerével. A hallgatók meg kell ismerjék nagy vonalakban azokat a dokumentumokat melyek a regionális politika kereteit adják. Tartalom: A politika mibenléte általában és konkrétan. A regionális politika tárgya és fogalomrendszere. Méltányosság és hatékonyság kérdése a területi politikában. A lokomotív illetve a karaván elv, mint két szélsőséges fejlesztési filozófia. Konvergens és divergens területi folyamatok. A váltómozgás elmélet, mint a nemzeti illetve nemzetközi konvergencia dilemmája. A regionális politika kül- és belpolitikai aspektusai. A területi hatalommegosztás történelmi folyamata. A regionális szintek felértékelődése. Unitárius és föderatív államszerkezetek. A modern és posztmodern regionális politika jellemzői. Területi folyamatok Európában. Az EU regionális politikájának kialakulása, fejlődésének szakaszai. Az EU keleti bővítése kapcsán kialakuló új helyzet, új programok szükségessége (Phare, Ispa, Sapard) A területfejlesztési források növekedése a költségvetésben. A források finanszírozásában szerepet játszó alapok (Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap stb). A regionális politika alapelvei. A kedvezményezett térségek lehatárolása. A NUTS rendszer. A kedvezményezett célcsoportok változásai. Az EU regionális politikáját meghatározó főbb dokumentumok ( Európa 2000, Európa 2000+, ESDP, Agenda Költségvetés ). Magyarország térfolyamatai a nagymedencei térszerkezettől napjainkig. A trianoni határok hatása a XIX-XX század fordulójának hazai térszerkezetére. A II. világháború utáni rendszerváltás következményei. A területfejlesztési politika ágazati jellege a szocializmus időszakában. A területi és települési egyenlőtlenségek kezelése. Az Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció (1971) és annak kritikája. Az es rendszerváltás és annak regionális politikai konzekvenciái. Regionális különbségek Magyarországon. A regionális fejlesztés kedvezményezett térségei. A regionális politika céljai és elvei napjainkban. Az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Területrendezési Terv. Hosszú- és középtávú területi céljaink A regionális politika törvényi háttere. A területfejlesztéshez kapcsolódó operatív programok, különösen a Regionális Operatív programok. A regionális politika és a különböző ágazati politikák kapcsolata, különös tekintettel a vidékpolitikára (póluspolitika, komplex kistérségi politika) közlekedéspolitikára és turizmuspolitikára. Irodalom: Kötelező irodalom: Horváth Gyula: Európai regionális politika. 2. utánnyom. Budapest: Pécs; Dialóg Campus, p. Rechnitzer János - Lados Mihály: A területi stratégiáktól a monitoringig: módszertan, gyakorlati praktikumok. Budapest; Pécs: Dialóg Campus, p. Ajánlott irodalom: Kovács Teréz: Vidékfejlesztési politika. Budapest: Dialóg Campus, p. 15

16 Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. 2. jav. kiad. Budapest; Pécs: Dialóg Campus, p 16

17 A nemzetközi fejlesztési politika, mint a nemzetközi kapcsolatok és az EU külpolitikájának fontos eszköze DFML-GA /0/0/V/5 Tantárgyfelelős: Dr. habil. Nagy B. Sándor PhD (Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék) Előfeltétel: nincs Célok: A hallgatók megismertetése egy idehaza háttérbe szorult interdiszciplináris téma, a nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) történetével és trendjeivel, különös tekintettel az EU külső fejlesztési alapjaira, mint közösség nemzetközi kapcsolatok fontos eszközére Kivált a NEFÉ-ben való részvétel gyakorlati kérdéseinek vizsgálatakor a magyar integrációérettség és versenyképesség, valamint a globális folyamatokhoz való alkalmazkodás készségeinek elemzése, a honi szaktanácsadói intézmények és vállalatok példáján. Az EU külső alapjai által finanszírozott projektek részletes bemutatása, a pályázással, projektmenedzsmenttel, partneri együttműködéssel kapcsolatos valamint egyéb technikai (pénzügyi, adminisztrációs stb.) feltételek megismerése. A hallgatók szenzibilizálása a globalizáció, a nyitottság, továbbá interkulturális kérdések iránt, ezáltal a nemzetközi mobilitás fokozása, mivel a gyakorlati példák és tanulságok általában is alkalmazhatók egyéb, hasonló területeken, mint pl. nemzetközi szervezetekben való munkavállalás, nemzetközi projektmenedzsment és beruházás-fejlesztés, marketing stb. Tartalom: Nemzetközi fejlesztési kooperáció bevezetés, téma és fogalom meghatározás Fejlesztési teóriák és fejlődésük rövid áttekintése, a teória, a praxis és a reálpolitika összefüggései, NEFE I. a kezdetektől 1945-ig (a globalizációs folyamat kezdetei) Nemz. fejlesztési politika II , különös tekintettel a gyarmatok megszűnésére és a Kelet-Nyugat konfrontációra A magyar (szocialista) gyakorlat nemzetközi összehasonlításban, a máig ható szociálpszichológiai tényezők Nemz. fejl. pol. III. - egyéb modellek (USA, japán, kínai, skandináv, kubai), a nemzetközi fejlesztési kooperációs teória és praxis aranykora Az EU külső fejl. politika I. a világpolitika sodrában , a Római Szerződéstől a déli bővítésig ill új típusú kooperáció és programok (ALA, MEDA) A fejlesztési együttműködési teória és gyakorlat hanyatlása, annak külső és belső tényezői EU külső fejl. pol. II , bővítés és harmonizáció, félelmek/realitások, az új tagok, a bővítés illetve a világpolitikai trendek hatása, az új szomszédsági stratégia (ENPI) külgazdasági és biztonságpolitikai háttere Az EU külső fejlesztési alapjai, fejlődés és struktúra, specifikus tartalmi és formai jegyek Az EU külső fejlesztési projektek struktúrája, követelményei és gyakorlati jellemzői I. (nemz. partneri kapcsolatok, politikai és piaci szempontok) Az EU külsőfejlesztési projektek II. projektakvizíció, tervezés és menedzsment Nemzetközi szaktanácsadói szektor struktúra és szereplők, ágazati sajátosságok és verseny képesség nemzetközi összehasonlításban A honi szaktanácsadói szektor hatékony részvételi képessége/integrációérettsége, előnyök és hátrányok, a magyar NEFE-politika Ajánlott irodalom (tervezet): Palánkai Tibor.: Az EU integráció gazdaságtana Aula, 1999 D.W. Urwin: A közös Európa, az európai integráció 1945-től napjainkig, Corvina

18 Szentes Tamás.: Világgazdaság I. k. Aula, 1999 Forman Balázs.: Az EU strukturális és előcsatlakozási alapjai ETK, 2001 Weidenfeld W. (eds): Central and Eastern Europe on the Way into EU, Integration Capability Checklist Bertelsmann Found., 1995 Rácz Margit: Magyarország EU-érettségéről a gazdasági makromutatók alapján, Magyar Tudomány, 2000/7.sz. 812.o. BKÁÉ-ETK: Kutatások az integrációérettség témaköréből Európai Tükör 86.sz., 2002 M. Dauerstaedt (ed.): EU Eastern Enlargment and Development Cooperation, in: Internationale Politik, Bonn Nov U. Sedelmeier: The European Union s Association Policy Towards Central and Eastern Europe: Collective EU Identity and Policy. Manchester University Press, Teszler B.I.: Élünk-e a lehetőséggel? A magyar szaktanácsadói szektor felkészültsége az Unió külső fejlesztési alapjainak tükrében. Európai Tükör, jún-júl. Teszler B.I.: A külső fejlesztési alapok, mint az Európai Unió globális politikájának eszközei, Külügyi Szemle, II.évf./ sz. pp

19 EU projektírás és EU Pályázatok DFML-GA-868 0/15/0/F/5 Tantárgyfelelős: Dr. Raffay Zoltán PhD. főiskolai docens (Közgazdaságtudományi Intézet, Gazdaságtan Tanszék) Előfeltétel: Regionális politika Oktatási cél: A hallgató tanulja meg a tervezés, a pályázatkészítés alapfogalmait, értse meg a pályázati rendszerek működését, és legalább alapszinten a gyakorlatban tudja alkalmazni a pályázat készítését. Legyen tisztában a külső forrásbiztosítás felelősségével, mely terhet ró a pályázati rendszerekben részt vevőkre. A hallgatónak szükséges átlátnia az összefüggéseket, és át kell látni a pályázati gondolkodást, a PCM-módszert, a projektek és a programok egymásra épülését, egymással való koherenciáját. Tartalom: A félév tananyaga két témakör köré csoportosul a projekttervezés és a projektmegvalósítás elemeit fogja magába. A tervezés alapjai, alapfogalmak, a pályázatok csoportosítása, a pályázatok jellemzése, pályázati szerepek, a célcsoportok, szerződések és kötelezettségvállalások, projektkezdeményezések és tervezési elemek, projektötlet, projekt, program, pályázat, a tervezés és szakaszai, a munkaterv, a projekt előzetes elemzései, a projektkidolgozáshoz kapcsolódó tervek, a projekt eredményeinek mérése, a stratégiai tervezés, a jövőkép, a források feltérképezése és a források azonosítása, az információ- és adatgyűjtés, az információ- és adatgyűjtés szakaszai, alkalmazott adatbázis készítése, előkészületek a pályázatíráshoz, pályázatkészítés, a pályázati dokumentáció, a pályázatírás, gyakori hibák, a lobbizás, a pályázat benyújtása után, a projektmenedzsment és feladatai, a projektmenedzsment jellemzői, a projektmenedzsment pszichológiai szerepei, a sikeres szervezet, pályázati etika, projektvégrehajtás, minőségbiztosítás, a projekt szakmai végrehajtása, visszajelzések és visszacsatolások, projektirányítás és -szabályozás, projektdokumentáció és projektkoordináció, pénzügyi tervezés és végrehajtás, a pénzügyi tervezés és végrehajtás elemei, a közbeszerzési tervezés és megvalósítás, a projekt kommunikációja, kommunikációs terv, belső kommunikáció, külső kommunikáció, disszemináció, nyilvánosság biztosítása, kritikus tevékenységek, a válság- és változásmenedzsment, a jogi keretek, főbb hazai és közösségi jogszabályok. Irodalom: Kötelező irodalom: Huszti Zsolt Rohonczi Sándor: Forrásszerzési és pályázatkészítési ismeretek. Dunaújváros: DF Kiadói Hiv., p. Ajánlott irodalom: Veres Lajos: Stratégiaalkotás és programkészítés a területfejlesztésben. Budapest : Hazai Térségfejleszt. Zrt., p. 19

20 Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszerének fejlődése DFAL-GA-870 Tantárgyfelelős oktató: Dr. habil. Nagy B. Sándor PhD (Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék) 15/0/0/V/5 Előfeltétel: Európai integráció gazdaságtana Oktatási cél: A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a közép-és kelet-európai országok teljes jogú tagság felé vezető útjáról, a csatlakozás utáni időszakról, kiemelt figyelmet fordítva Magyarország uniós csatlakozására és következményeire. Tartalom: Az Európai Unió gazdasági fejlettsége és létrejöttének történelmi háttere. Magyarország felkészülése az EU tagságra A társulási egyezmények Közép-és Kelet-Európa és az Európai Unió között. Az Európai Megállapodások főbb elemeit és új vonásai. Az Európai Megállapodások eredményei. Magyarország úton a teljes jogú tagság felé. A teljes jogú tagság előzményei és feltételei. Az új csatlakozók integrációs felkészültsége. A csatlakozás utáni időszak: tapasztalatok és tanulságok. A magyar nemzetgazdaság jelenlegi és várható fejlesztési üteme. Jogharmonizáció és minőségbiztosítás, valamint a fenntartható fejlődés feltételei a magyar gazdaságban. Nemzetközi korridorok szerepe a magyar és az EU közlekedésében. Kereskedelmi kapcsolatok erősítésének feltételrendszere. Irodalom: Ágh Attila: Magyarország az Európai Unióban/Az aktív Európa-politika kezdetei Századvég Kiadó,

21 EU szaknyelv DFML-GA /15/15/F/5 Tantárgyfelelős: Besze Katalin Tanulási cél: Az angol szaknyelvi anyag keretében a hallgatók megismerik a képzésüknek megfelelő szakterületek alapszókincsét. Az órák folyamán a legfontosabb szakkifejezéseket, nemzetközi, uniós és pénzügyi dokumentumokat (mérleg, eredmény kimutatás, cégleírás, hivatalos levél stb.) ismertetjük. Alkalmazási szinten foglalkozunk különféle szóalkotási szabályokkal. Tartalom: Basic ideas about economics. Financing in the business world. Types and functions of money Balance; profit and loss statement. Types of accounts. Economic crises. International trade Chronology of European integration. Social and cultural diversity in the EU. Major treaties of the EU. Institutions in the EU. Economic integration. Political integration. Community law- Common policies. Business correspondence.word formation and origins Irodalom: Csiby Károly: EU szaknyelv Az EU agrárrendszere DFML-GA /0/0/V/5 Tantárgyfelelős: Dr. Komarek Levente PhD főiskolai docens (Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék) Előfeltétel: Európai integráció gazdaságtana Oktatási cél: A hallgatók tegyenek szert alapvető ismeretekre az EU agrárpolitikájával kapcsolatban. A Közös Agrárpolitika célja, fő szabályozási területei. Agrárpiaci rendtartások, közös piaci szervezetek. Agrimonetáris rendszer. A Közös agrárpolitika árszabályozási modellje, az agrárpiac politikai intézkedések jóléti elemzése. A közös agrárpolitika változásai. Az évi reform fő intézkedései és ellentmondásos hatásai. A GATT és a Közös Agrárpolitika. A CAP jövőbeli opciói. AZ egyes főbb agrárpiaci szervezetek. Tartalom: Struktúrapolitika, regionális politika. Agrárkereskedelmi preferenciák. Az "európai stílus" fő jellemzői az agrárrendszerben., Beilleszkedés a Közös Agrárpolitikába. Az európai agrárstruktúra. Agrárbiznisz az EU-ban. Az EU kibővülésének eddigi tapasztalatai. A keleti kibővülés agrárgazdasági kérdései. Agrárkereskedelmi kapcsolatok a közép- és kelet-európai országokkal. Az Európai megállapodások. Az agrárgazdasági adaptáció alapkérdései. Irodalom: Dr. Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Mezőgazda Kiadó,

22 Európai pénzügyi rendszer DFML-GA /0/0/V/5 Tantárgyfelelős: Dr. Gyulaffy Béláné PhD. főiskolai tanár (Közgazdaságtudományi Intézet - Pénzügy-Számvitel Tanszék) Előfeltétel: Pénzügytan DFML-GA-998 Oktatási cél: Általános ismeretek az európai integráció fejlődéséről, a tagállamok mind szorosabb és mind több területre kiterjedő együttműködését segítő ill. ösztönző eszköztárról, az Európai Unió legfontosabb alkotó elemeiről, továbbá az EU kibővítésének indítékairól kiemelt figyelmet fordítva Magyarország uniós tagságának következményeire. Tartalom: A tananyag keretében a hallgatók megismerik az Európai Unió történetét. Az Unió előzményei és kialakulása Magyarország és az Unió Az Uniós állampolgárság kérdése részletes ismereteként jelenik meg. Fontos szólni az Európai Unió szervezeti felépítéséről és a döntéshozatal rendszeréről is, azaz az Európai Unió intézményeiről. Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Bizottság. Az Európai Parlament. Az Európai Ombudsman. Az Európai Közösségek Bírósága. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Számvevőszék. A Régiók Bizottsága. Az EURÓ és az Európai Monetáris Unió. A monetáris unió előzményei. A Gazdasági és Monetáris Unió létrejötte. A maastrichti konvergencia kritériumok és az euró bevezetése. Az Európai Unió költségvetése. A tagállamok és az Unió költségvetése. A költségvetés bevételei. A költségvetés kiadásai. Költségvetés és támogatási rendszer az Unióban. Pénzügyi intézmények és bankszabályozás az Unióban. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank. Bankszabályozás az Európai Unióban. Bankrendszerek az Unióban. Bankfelügyelet az Unióban. Banki tevékenység ellenőrzése az Unióban. Pénzügyi tevékenység engedélyezése az Unióban. Banki információszolgáltatás az Unióban. Bankok minősítése kockázati szempontból. Betétbiztosítás. A pénzmosás kérdései, EU tagállamok közötti együttműködés a pénzmosás ellen, a pénzmosással kapcsolatos közös jogszabályok, intézkedések. Elemzési feladatok: Közös politikák az Európai Unióban. - Az Unió és a fejlett ipari országok gazdasági helyzete - A gazdaság meghatározó trendjei - Makrogazdasági trendek - A GDP alakulása - A lakossági megtakarítások és üzleti beruházások alakulás - Az inflációs várakozások - Közpénzügyek - Az államadósság és költségvetési hiány alakulása - Az adóbevétel alakulása - A pénzügyi piac folyamatai - Az üzleti értékpapírok piacának alakulása. Kötelező irodalom: Palánkai Tibor: Az Európai integráció gazdaságtana. Budapest: Aula, p. Zsellér Orsolya: Uniós alapismeretek és az Európai Pénzügyi Rendszer. Dunaújváros: DF Kiadói Hiv. (megjelenés előtt) Ajánlott irodalom: Az IFRS-ek rendszere. szerk. Boros Judit, Bosnyák János, Kováts Erzsébet. Budapest: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ, p. Kengyel Ákos: Az Európai unió regionális politikája. 2. átdolg. kiad. Budapest: Aula, p. Balázs Judit Barnes, Ian Fáyné Péter Emese: Az Európai Unió. Sopron: Nyugat- Magyarországi Egyetem,

23 EU statisztika DFML-GA /15/0/F/5 Tantárgyfelelős: Lampertné Akócsi Ildikó főiskolai adjunktus (Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék) Előfeltétel: - Oktatási cél: A hallgatók készség szintjén sajátítsák el a szakmájuk gyakorlásához szükséges alapvető statisztikai módszereket: - képesek legyenek a feladat megfogalmazására ill. a kitűzött feladat értelmezésére - tudjanak statisztikai táblákat és grafikonokat szerkeszteni. - képesek legyenek EXCEL-ben egyszerű elemzéseket végrehajtani - ismerjék az SPSS alapvető elemzési módszereit Tartalom: Adatfogalom és értelmezés. Leíró statisztika. Viszonyszámok: megoszlási, intenzitási, dinamikus. Számított - és helyzeti középértékek. A szóródás. Aszimmetria mérőszámai. Grafikus ábrázolás. Ismérvek kapcsolatának elemzése: asszociáció, vegyes kapcsolat, korreláció. Közreadás módja: számítógépes gyakorlat Kötelező irodalom: Dr. Jánosa András: Adatelemzés számítógéppel: alkalmazott számítástechnika. Budapest: Perfekt kiadó, p. Ajánlott irodalom: Korpás Attiláné dr.: Általános statisztika 1.köt. 5. kiad. Budapest:Nemzeti Tankönyvkiadó, p. Molnár Máténé dr.- Tóth Mártonné dr.: Általános statisztika példatár 1. köt. 2. kiad. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó,

24 Vámunió, vámjog DFML-GA /0/0/V/5 Tantárgyfelelős oktató: Dr. Bartus Tamás PhD Előfeltétel: Európai integráció gazdaságtana Oktatási cél: A tárgy keretében a hallgatók megismerik az európai gazdasági integráció alapvető szakaszait. Részletesen tanulnak a vámunió, a közös piac, egységes belső piac, gazdasági unió kialakítása- a folyamat sajátos jellemzői az áru-, a szolgáltatás-, a tőke és munkaerőpiac vonatkozásában. Tartalom: A vámunió mibenléte, kialakulása. A vámunió kapcsolata az egységes belső piaccal és a Közös Kereskedelempolitikával. A vámok fogalma és osztályozása. A közösségi vámjog szabályozásának logikája, alapelemei. A közösségi vámjog alkalmazási köre. Az áruk behozatalára vonatkozó általános előírások. A közösségi áru nem közösségi áru fogalmának értelmezése, szerepe. Az áru vámjogi sorsának rendezése. A vámjogi sors rendezésre vonatkozó lehetőségek osztályozása: a vámeljárások és az egyéb vámjogi sors. Az árunyilatkozatok fajtái, formái. Az egyszerűsítések és jelentőségük. Vámeljárások I.: a szabad forgalomba bocsátás és a kivitel. Vámeljárások II.: A gazdasági vámeljárások jelentősége. Vámraktározás, aktív feldolgozás és vámfelügyelet melletti feldolgozás. Vámeljárások III.: ideiglenes behozatal, paszszív feldolgozás. Vámeljárások IV.: a külső és a belső árutovábbítási eljárás. A vámtartozás mértékét, valamint a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását meghatározó tényezők, vámszámítási módok. A Közös Vámtarifa és a kötelező tarifális felvilágosítás. A vámérték meghatározása. Az áruk származása. A preferenciális kereskedelem szabályai, preferenciális elbánás. Egyoldalú és kölcsönös preferenciák. A vámtartozás fogalma, keletkezésének jogcímei. A vámtartozás biztosítása. A vámtartozás megszűnése, a vám visszafizetése és elengedése. Vámmentességek. Egyes tarifális intézkedések: antidömping és kiegyenlítő vámok. Egyes tarifális intézkedések: a mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó importszabályozás. Kötelező irodalom: Dr. Bartus Tamás: Európai vámkódex 24