3. fejezet. A vegyi anyagok termelésével, importjával, exportjával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb aggályok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. fejezet. A vegyi anyagok termelésével, importjával, exportjával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb aggályok"

Átírás

1 75 3. fejezet A vegyi anyagok termelésével, importjával, exportjával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb aggályok Cél: áttekintést adni a vegyi anyagok termelésével, kereskedelmével és felhasználásával kapcsolatos problémák természetéről és amennyire ismert, a gondokat okozó vegyi anyagokról, vagy vegyi anyag kategóriákról A vegyi anyagok importjával, termelésével és felhasználásával kapcsolatos aggályok ismertetése Az elmúlt évek hazai tapasztalata azt mutatta, hogy a gazdálkodási gyakorlat az intenzív környezetvédelmet nem támogatta megfelelően. A beruházási eszközök általában szűkösen álltak a vállalatok rendelkezésére, ezért szó sem lehetett a nagymértékben szennyező technológiák, berendezések cseréjéről, ehelyett súlyos gondokat okozó esetekben kisebb beruházási vonzatú, de hosszabb távon drágább extenzív módszereket alkalmaztak. Rendszerint pl. korszerű tisztítóberendezéseket telepítettek korszerűtlen vagy közepes műszaki színvonalú termelőberendezések mellé. Ezzel nagyrészt lemondtak azokról az innovációs teljesítményekről, amit az új hulladékszegény technológiákkal a termelékenység növelésén, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentésén keresztül nyerhettünk volna. Ennek következményeként sokan még ma is a vegyipart tekintik a természeti környezetet leginkább terhelő iparágnak. Bár az utóbbi években ez a helyzet jelentősen javult és főként a nagyobb cégek komoly erőfeszítéseket tesznek tevékenységük környezeti hatásainak mérséklésére, számos probléma vár még megoldásra. A környezeti terhelés egyik legsúlyosabb területe az emberi egészség közvetlen veszélyeztetése, az egészségre, a környezetre vagy az élővilágra veszélyes anyagok nem kielégítő tárolása, szállítása, alkalmazása és adott esetben későbbi megsemmisítése. A fogyasztói elvárások elsősorban a vegyipari termékek használati értékével, minőségével és árával kapcsolatosak, de egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezeti hatások csökkentésére (újrahasznosítás, lebonthatóság) vonatkozó igények is. Ez folyamatos innovációt kíván a vegyipari cégek részéről. Mivel az új termékek kifejlesztésének költsége egyre magasabb, a potenciális kockázatok mérséklésének igénye szintén a fúziók irányába hat. A környezetvédők, akiknek az értékrendjében a tiszta környezet iránti igény a társadalmi átlagnál magasabb, vezetik azt a törekvést, hogy a káros emissziók csökkenjenek, vagyis, hogy akár

2 76 az anyagi javak és szolgáltatások fogyasztásának csökkenése árán is sikerüljön az ökológiai értékeket megőriznünk. A vegyi anyagok importjával, termelésével és felhasználásával kapcsolatos problémák diagnosztizálásában és fontosság szerinti rangsorolásában a 3.1. és 3.2. Táblázat ad tájékoztatást. A 3.1. Táblázat áttekinti és leírja a problémaköröket, a problémák előfordulási helyét és körülhatárolja a vegyi anyagok jellemző csoportját. A 3.2. Táblázat az előbbiben felsorolt problémakörökkel kapcsolatos kiegészítő információkat és általános elemzést nyújt, beleértve többek között a legfontosabb aggályos területek rangsorolását Táblázat A vegyi anyagok importjával, gyártásával és felszanálásával kapcsolódó problémák leírása A probléma természete 1 Levegőszennyezés 2 Levegőszennyezés 3 Felszíni vizek szennyezése Budapesti kerület / Megye Budapest IV, V, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XVIII, XIX, XXII Pest Baranya Bács-Kiskun Borsod-Abauj-Zemplén Csongrád Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Budapest XXII Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron, települések az ország különböző pontjain Budapest IX, XVIII Baranya Borsod-Abauj-Zemplén Heves, Pest A probléma rövid leírása A közlekedés, az ipari és a szolgáltatások velejáró vagy hibás technológiában eredő kibocsátásai, szennyezései. Építményekben az azbeszttartalmú szigetelő anyaggal elöregszik és porzik. Felszíni vízbe, csatornába engedett, árvíz sodorta szennyezőanyagok, hulladékok, légi permetezés (elszóródás). Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) SO X, NO X, NH 3, Cl 2, CH, Pb, bűzös anyagok, kipufogó gázok Azbeszt rostok Ecetsav, cián nehézfémek, peszticidek, irtószerek, gyógyszergyári hulladék

3 77 A probléma természete Budapesti kerület / Megye 4 Talajszennyezés Budapest XIX, XX, XXII Pest Baranya Csongrád Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom 5 Felszín alatti Budapest IV, XV, XIX víz-, talajszennyezés 6 Levegő-, víz-, Budapest IV, XII, XIX, talajszennyezés Bács-Kiskun Győr-Moson-Sopron 7 Lomtalanítás okozta szennyezések, baleseti mérgezések 8 Gyermekjátékok okozta szennyezések 9 Hazai és import élelmiszerek szennyezése 10 Felhasználatlan gyógyszerek lakásokban 11 Vegyszeres szúnyogirtás 12 Vegyi anyag maradék élelmiszerben 13 Veszélyes hulladék nem kellő ártalmatlanítása 14 Belsőtéri levegőszennyezettség Heves, Pest, Zala Budapest és a nagyvárosok országos országos országos A probléma rövid leírása A vegyszerek és vegyszerhulladékok helytelen vagy illegális tárolása miatt a környezet szennyeződik. A vegyszerek helytelen vagy illegális használata, tárolása. Tűzeset, autófényezés, hígító használat, levegő-, víz- és talajszennyezés is. Lomtalanítás alkalmával ismételten előforduló gyermekkori mérgezések. Gyermekjátékok vegyi szennyezettsége. Hazai és import élelmiszerek vegyi szennyezettsége. Felhasználatlan gyógyszerek felhalmozódása lakásokban Táblázat/1 Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) Vegyes Peszticidek, irtószerek Szerves oldószerek, üzemanyag DNOC, Pb, kidobott gyógyszerek Ftalát Aflatoxin, ochratoxin, ólom, K-bikromát Vegyes országos Vegyszeres szúnyogirtás. Diklorvos, deltametrin országos Hiányosan ellenőrzött Állatgyógyszer, élelmiszerek importja. peszticid, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron országos Hulladékégetők hibás működtetése. Tökéletlen lakásfűtés, rossz életmód, helytelen szellőztetési szokások. nehézfémek, PCB Szervetlen, szerves vegyületek, nehézfémek, klórozott CH-k CO dohányfüst azbeszt NO 2 formaldehid VOC

4 Táblázat/2 A probléma természete 15 Mezőgazdasági kistermelők hiányos kémiai biztonsága 16 Nem szervezett munkavégzésben dolgozó ipari tevékenységet végzők hiányos kémiai biztonsága 17 Foglalkozási és lakókörnyezeti daganatos megbetegedések 18 Egyéb jelentős egészségkárosító hatások 19 Ismeretlen vegyi anyag import 20 Elavult vegyi anyag raktározása, hulladék Budapesti kerület / Megye országos országos országos országos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nyirség Budapest, Pest, Csongrád A probléma rövid leírása Főként a kis földterületen gazdálkodók tőkeszegénysége miatt az egyéni védőeszközök nem biztosítottak, sok a túlmunka, munkahelyi higiénés feltételek nem biztosítottak. Foglalkozásegészségügyi ellátás nem biztosított. A szervezett munkavégzés világán kívül maradottak (pl. önmagukat foglalkoztató kisiparosok, fekete gazdaság dolgozói) munkavédelme (egyebek közt veszélyes anyagok elleni védelme) hiányos, ellenőrizetlen. Foglalkozás-egészségügyi ellátás nem biztosított. A magyarországi foglalkozási és lakókörnyezeti eredetű daganatos megbetegedések töredékét ismerjük fel. Ezért ezek prevenciója a jónak tűnő szabályozás ellenére gyakorlatilag megoldatlannak tekinthető. Veszélyes anyagok okozta allergiás megbetegedések gyakorisága növekszik. A hazai endokrin-diszruptor szennyezettség ismeretlen. Nem megfelelő vegyi termékek, peszticidek, termésnövelők behozatala. Illegális és engedély nélküli lerakók, üzemi raktárak hibás működtetése. Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) Növényvédő szerek, esetenként egyéb veszélyes anyag A foglalkozási veszélyes anyagok teljes skálája Foglalkozási és lakókörnyezeti karcinogének teljes skálája Allergizáló anyagok (fémek, oldószerek, biocidok, stb.); endokrin diszruptorok nincs adat nehézfémek, klórozott CH-ek

5 Táblázat/3 A probléma természete 21 Gyermekkori mérgezések, felnőttek mérgezései/öngyilkosság 22 Perzisztens szerves szennyezők 23 Vegyi anyag szennyezés termékből 24 Sztratoszféra károsító anyagok 25 Üvegházhatású gázok 26 Ipari és szállítási vegyi balesetek 27 Természetes ivóvízszennyeződés 28. Budapesti kerület / Megye országos A még nem mentesített megyék országos regionális országos országos regionális A probléma rövid leírása 2-5 tömeges mérgezés fordul elő évente az ország különböző munkahelyein. Jelentős az öngyilkossági kísérletek nyomán fellépő mérgezések száma (lásd: pont) és a gyermekeket sújtó mérgezések gyakorisága (lásd: pont). POP tartalmú elavult növényvédőszerek vannak még raktárakban. Műanyagok, elektronikai termékek helytelen feldolgozása. Hűtőszekrények kidobása, szabálytalan bontása. Az energiaipar, a mezőgazdaság és a közlekedés kibocsátása magas. Veszélyes anyagok bármely úton történő szállítása potenciális haváriaveszélyt jelenthet. 1,4 millió ember él olyan ivóvízzel ellátott térségben, ahol az As szennyezettség meghaladja az új EU határértéket. Egyebek regionális Pirotechnikai, illetve egyéb tűz- és robbanásveszélyes anyagraktárak robbanása. Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) - szénmonoxid, sósav, klór, ólom, - gyógyszerek, növényvédő szerek, háztartási vegyi anyagok 12 ún. POP vegyület pl.: ftalátok, brómozott égésgátlók, PFOS halogénezett szénhidrogének széndioxid, metán tűz-, robbanás- és környezetkárosító veszélyes anyagok széles skálája arzén pirotechnikai anyagok, egyéb robbanóanyagok, veszélyes anyagok A szennyezések mértékére, a gondot okozó anyagok megjelölésére és a problémák prioritásának megjelölésére a 3.2. Táblázat szolgál.

6 Táblázat A vegyi anyagokkal kapcsolatos legfontosabb aggályok A probléma természete A probléma skálája A veszélyesség szintje A probléma kezelhetőségének szintje Statisztikai adatok létezése Gondot okozó vegyi anyagok Fontosság szerinti rangsorolás Levegőszennyezés Levegőszennyezés Felszíni vizek szennyezése Talajszennyezés Felszín alatti víz-, talajszennyezés Levegő-, víz-, talajszennyezés Budapest és a nagyvárosok Lomtalanítás okozta szennyezések, baleseti mérgezések Gyermekjátékok okozta szennyezések Hazai és import élelmiszerek szennyezése Felhasználatlan gyógyszerek lakásokban Vegyszeres szúnyogirtás regionális/ országos magas közepes elégséges SO X, NO X, NH 3, Cl 2, CH, Pb, bűzös anyagok, kipufogó gázok regionális magas közepes elégséges Azbeszt rostok 1 regionális alacsony közepes elégséges regionális/ országos alacsony nehéz regionális alacsony nehéz regionális alacsony közepes alacsony nehéz nem elégséges nem elégséges nem elégséges nem elégséges Ecetsav, cián nehézfémek, peszticidek, 3 irtószerek, gyógyszergyári hulladék Vegyes 4 2 Peszticidek, irtószerek 4 Szerves oldószerek, üzemanyag DNOC,Pb, kidobott gyógyszerek országos alacsony közepes elégséges Ftalát 2 országos magas nehéz elégséges Aflatoxin, ochratoxin, ólom, K-bikromát országos közepes könnyű elégséges Vegyes 2 országos alacsony közepes elégséges Diklorvos, deltametrin

7 Táblázat/1 A probléma természete A probléma skálája A veszélyesség szintje A probléma kezelhetőségének szintje Statisztikai adatok létezése Gondot okozó vegyi anyagok Fontosság szerinti rangsorolás Vegyi anyag maradék élelmiszerben Veszélyes hulladék nem kellő ártalmatlanítása Belsőtéri levegőszennyezettség Mezőgazdasági kistermelők hiányos kémiai biztonsága Nem szervezett munkavégzésben dolgozó ipari tevékenységet végzők hiányos kémiai biztonsága Foglalkozási és környezeti daganatos megbetegedések Egyéb egészségkárosító hatások országos alacsony közepes elégséges helyi vagy regionális közepes közepes elégséges országos közepes közepes országos közepes közepes nem elégséges nem elégséges regionális közepes könnyű elégséges országos magas közepes elégséges országos magas nehéz nem elégséges Állatgyógyszer, peszticid, nehézfémek, PCB Szervetlen, szerves vegyületek, nehézfémek, klórozott CH-k CO dohányfüst azbeszt NO 2 formaldehid VOC Növényvédő szerek, esetenként egyéb veszélyes anyagok Foglalkozási veszélyes anyagok teljes skálája Foglalkozási és lakókörnyezeti karcinogének teljes skálája Allergizáló anyagok (fémek, oldószerek, biocidok, stb.); endokrin diszruptorok

8 Táblázat/2 A probléma természete A probléma skálája A veszélyesség szintje A probléma kezelhetőségének szintje Statisztikai adatok létezése Gondot okozó vegyi anyagok Fontosság szerinti rangsorolás Ismeretlen vegyi anyag import Elavult vegyi anyag raktározása, hulladék Gyermekkori mérgezések, felnőttek mérgezései, öngyilkossági kísérletek Perzisztens szerves szennyezők Vegyi anyag szennyezés termékből Sztratoszféra károsító anyagok nehezen felbecsülhető Üvegházhatású gázok Ipari és szállítási vegyi balesetek Természetes ivóvíz szennyezés* helyi alacsony alacsony elégséges nincs adat 4 helyi magas közepes országos közepes/ magas közepes/ alacsony nem elégséges elégséges helyi alacsony megfelelő elégséges regionális /országos közepes elégtelen globális magas közepes elégséges globális közepes alacsony nem elégséges országos közepes közepes/jó elégséges regionális 28 Egyebek regionális közepes alacsony nehézfémek, klórozott CH-ek szénmonoxid, sósav, klór, hipó/gyógyszer, növényvédő szerek 12 ún. POP vegyület pl.: ftalátok, brómozott égésgátlók, PFOS halogénezett szénhidrogének széndioxid, metán a balesetben részt vevő veszélyes anyagok széles skálája 2 1/3/2 alacsony- -magas magas elégséges arzén 1 nem elégséges pirotechnikai és egyéb robbanóanyagok, veszélyes anyagok Megjegyzés. A kiemelten fontos problémákat 1-től 5-ig terjedő számokkal jelöltük (1=legsürgetőbb, legsúlyosabb, 5=legkevésbé sürgető, legkevésbé súlyos). A problémák minősítése részben a tárcáknál (GKM, KvVM, EüM, FVM) rendelkezésre álló adatok, részben az összeállításban résztvevők tapasztalatain, véleményén alapul. *Az ivóvizek arzén szennyezésének megoszlását a 3.1. ábrán mutatjuk be. A természetes eredetű szennyeződések nem képezik a Profil tárgyát; az arzén okozta természetes eredetű ivóvíz-szennyeződésével jelentősége miatt tettünk kivételt!

9 ábra. Arzén-szennyezettség a magyarországi ivóvizekben. Magyarországon 1,4 millió ember (a lakosság 14%-a) él olyan ivóvízzel ellátott térségben, ahol az ivóvíz arzén szennyezettsége meghaladja az EU jelenlegi határértékét A vegyi anyagok okozta egészségkárosító kockázatok Bejelentett foglalkozási betegségek(mérgezések) és fokozott expozíciós esetek Azokat a megbetegedéseket, amelyek ok-okozati összefüggésbe hozhatók a foglalkozással, foglalkozási megbetegedésnek nevezzük. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a 27/1996. (VIII.28.) NM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét a 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

10 Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció 3.2. ábra. Bejelentett foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek számának alakulása években. Forrás: OKK-OMFI éves jelentés. Az adatok kizárólag a szervezett munkavégzés keretei között foglalkoztatott alkalmazásban állókra vonatkoznak; létszámuk 2002 és 2005 között között mozgott. Foglalkozási mérgezések. A foglalkozási megbetegedések bejelentéseinek rendszere nem megfelelő. Egyrészt a bejelentésekben ellenérdekelt a munkáltató, a munkavállaló érdekeltsége is csak legfeljebb a kártalanítandó betegségek esetében áll fenn. A foglalkozás-egészségügyi orvos a munkáltatótól függő helyzetben van. A nem szervezett munkavégzők foglalkozási megbetegedéséről nincs az országban adat. Másrészt nincs bejelentési kötelezettség a nem szervezett munkavégzésben résztvevők köréről. Mindez azzal jár együtt, hogy a szervezett munkavégzés világában a bejelentett (és elfogadott), valamint a valójában kialakult foglalkozási megbetegedések aránya függően a kóroki tényezőtől 1:2 és 1:10 között változik. Ez a helyzet hátrányosan befolyásolja a foglalkozási eredetű mérgezések bejelentését is. Fontos azonban, hogy a foglalkozási mérgezések visszaszorulásáért (2001. és között évente: eset) a rossz bejelentési rendszer csak részben okolható. Hazánkban egy olyan munkahelyi biológiai monitorozás működik, amely révén az ún. fokozott expozíciós eseteket úgy tudjuk megszüntetni, hogy nem alakul ki mérgezés. Ez a rendszer a világon először Magyarországon került bevezetésre (3.2. ábra és 3.3. Táblázat). Megjegyzés: i) ha a szisztémás mérgezések mellett a lokális toxikus hatásokat (bejelentett vegyi anyag okozta bőrbetegségek, légzőrendszeri vagy nyálkahártya megbetegedéseket) is, figyelembe vesszük, a kémiai anyagok

11 85 okozta foglalkozási megbetegedések száma évente között mozog. ii) között évente 1-9 esetben tömeges foglalkozási mérgezés történt az országban; ez főt érintett évente; oka: szénmonoxid, széndioxid, klórgáz, nehézfém (ólom), esetenként más veszélyes anyag Táblázat Fokozott expozíciós esetek száma 2004-ben és 2005-ben évben: évben: 248 ebből vegyi anyagok: 151 ebből vegyi anyagok: 69 fémek 72 fémek 18 ebből: ólom 48 ebből: ólom 8 szerves oldószerek 67 szerves oldószerek 41 egyéb 15 egyéb 0 ebből: fluor 2 ebből: fluor 0 CO 10 CO 0 Foglalkozási eredetű allergiás megbetegedések többségét viszont vegyi anyagok okozzák. A bejelentett foglalkozási asthma esetek száma még mindig igen alacsony, bár kissé emelkedő tendenciát mutatva 1995 óta évente új eset kerül bejelentésre. Az 1990 óta bejelentett 74 esetnél a kóroki ágensek közül a nagy-molekulasúlyú, fehérjetermészetű anyagok és a kis-molekulasúlyú anyagok aránya közel azonos, előbbiek közül a liszt és gabonafélék, valamint a szintén pékségben alkalmazott amiláz, utóbbiak közül az izocianátok és a különböző gyantafélék a leggyakoribbak. Foglalkozási asthma. A foglalkozási asthma, amit olyan anyag vált ki, amelyet az exponált személy gyárt, vagy valamely termék gyártása során felhasznált, vagy amely a gyártási technológiából adódóan, vagy attól függetlenül, de rendszeresen az exponált személy munkahelyén folyamatosan jelen van. A foglalkozási asthmát okozó anyagok száma 200 fölött van. A leggyakoribb foglalkozási allergének: 1. Nagy-molekulájú szerves anyagok: állati eredetű növényi eredetű enzimek 2. Kis-molekulasúlyú szerves és szervetlen anyagok: izocionátok savanhidridek és származékaik fémek és sóik gyógyszerek

12 86 egyéb: formaldehid, egzotikus fák pora szerves aminok A foglalkozási asthmák, illetve rhinitis bejelentendő, de nem kártalanítandó foglalkozási megbetegedés; ennek eredményeként 2003-ban mindössze 7 foglalkozási asthma mellett egyetlen rhinitis sem került bejelentésre. A bejelentett esetek száma 2004-ben és 2005-ben is nagyon alacsony volt. A probléma jelentős: ennek oka egyrészt, hogy nagyon sokfajta iparágban, munkahelyen (gyógyszeripar, faipar, élelmiszeripar, gépipar, fémfelületek kezelése, bizsuk készítése egészségügy, múzeumok, levéltárak, stb.) jelentkezhet. Másrészt fontos oka, hogy a túlérzékenységet kiváltó vegyi anyagoknak hasonlóan a genotoxikus rákkeltőkhöz nincs biztonságos határértéke. Harmadrészt: a sorsszerű és a foglalkozási eredetű allergiás megbetegedések elkülönítése nem egyszerű; ezért, és mert kártérítésre nincs lehetőség, bejelentésük általában nem történik meg. Negyedszer: a megbetegedések mintegy kétharmada extrinsic asthma bronchiale, melyben a legfontosabb kóroki ágensek a következő gyakorisággal szerepelnek: parlagfű pollen, házi poratka, állati szőrök, egyéb pollenek. Az allergiás eredetű megbetegedések tehát nem elsősorban vegyi anyagok által előidézett problémához kapcsolódnak. Foglalkozási bőrbetegségek. A vegyi anyagokra kialakult érzékenység, szerzett megbetegedés, az allergénnel való kontaktus váltja ki. Vegyi allergia esetén alacsony koncentrációnál az érzékenység hosszabb idő alatt alakul ki. A legtöbb foglalkozási bőrbetegséget munkahelyen előforduló vegyi anyagok okozzák pl. kontakt dermatitis, kontakt akne, vegyi anyagok okozta bőrrák, pigment zavarok. Legjelentősebb a kontakt dermatitis, melyet az érintkezésnek megfelelően a vegyi anyagok bőrizgató (irritáló) vagy allergizáló hatása vált ki. A kontakt allergiás dermatitist a vegyi anyagra kialakult késői típusú immunválasz okozza. A vegyi allergia nem veleszületett, hanem szerzett megbetegedés, melynek kialakulása számos tényezőtől függ: pl. a vegyi anyag koncentrációjától; alacsony koncentrációnál az érzékenység hosszabb idő alatt alakul ki. A bejelentett kontakt ekzemás betegeknél az allergiás dermatitiszt kiváltó leggyakoribb munkaanyagok a következők: fém-fémsó-fémoxid, gyógyszer, gumi, festék, ragasztók. A kontakt ekzemát kiváltó allergéneket vizsgálva a leggyakoribbak: nikkel, gumi-allergén, króm, kobalt, epoxigyanta. A kontakt irritatív dermatitist bőrizgató hatású anyagok okozzák, melyek különböző patomechanizmus szerint direkt károsítják a bőrt. A foglalkozási betegségként bejelentett bőrbetegségek alakulása között:

13 ben 47 eset 2003-ban 38 eset 2004-ben 55 eset összesen: 140 eset A 140 esetből 136 esetben vegyi anyagok okozták a betegséget (97%). Diagnózis szerinti megoszlás: kontakt irritatív dermatitis 42%, kontakt allergiás dermatitis megbetegedés 55%, egyéb 3%. A legtöbb foglalkozási bőrbetegséget a fémfeldolgozási termékgyártás, az építőipar és az egészségügyi szociális ellátás területéről jelentették. A bejelentett esetek száma ezek esetében is messze elmarad a valós esetek számától Mérgezések Magyarországon. Bejelentésük kötelező ban esetet, 2004-ben esetet, 2005-ben esetet jelentettek be a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetében működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz. Mérgezést okozó vegyi anyagok rangsora: a mérgezések túlnyomó többségét gyógyszerek okozzák (indíttatás: öngyilkossági kísérlet); az oki tényezők további rangsora: növényvédő szerek, ipari és háztartási anyagok, drogok és alkohol (3.4. Táblázat). A mérgezések indíttatásuk szerinti rangsora: öngyilkossági kísérletek, véletlenbaleseti eredetűek, addikcióval összefüggőek vagy foglalkozási mérgezések. Indíttatást illetően a mérgezések túlnyomó többsége öngyilkossági (3.5. Táblázat). A nagy gyakoriságú öngyilkossági mérgezések magyarországi tradíciója hosszú múltra tekint vissza. Amíg a 20. század első felében a szegény emberek öngyilkossági szerei a lúgok (ritkábban a savak) voltak, a 20. század második felében ezt a szerepet a gyógyszerek és (kisebb részben) a növényvédő szerek vették át. A véletlen/baleseti mérgezések szabálytalan munkavédelmi, vegyi anyag-kezelési (pl. nem eredeti csomagolásban tartott veszélyes anyagok) eljárásból, esetenként ismeretek hiányából erednek Gyermekkori mérgezések. A gyermekkori mérgezések helytelenül tárolt vegyi anyagok (pl. gyógyszerek) gondatlanul kezelt veszélyes hulladék, gyermekbiztos zár hiánya miatt következnek be. Fontos felismerés, hogy az iskoláskorú gyermekek mérgezése az alapvető kémiai biztonsági ismeretek hiányával függ össze. A gyermekkori mérgezések gyakoriságát a 3.6. Táblázat mutatja be Nagyobb munka- és környezet-egészségügyi problémákat okozó anyagok Azbeszt. Magyarországon azbeszttartalmú terméket gyártani, behozni, forgalmazni és felhasználni tilos. A korábbi termelő kapacitás felszámolása megtörtént (2001). Az azbesztcement sík- és hullámpala tetőfedések, építmény

14 88 burkolatok, csővezetékek cseréjére nincs jogszabályi előírás, azok élettartamuk végéig beépítve maradhatnak. A jelenleg már beépített 150 millió m 2 tetőfedő anyagból származó 1.2 millió m 3, továbbá a 86 millió méter cső bontásával keletkező mintegy m 3 darabos hulladék (összesített tömege kb. 1,6 millió tonna) elhelyezésével kell számolni kb ig. Az EU besorolás szigorodása miatt ez a fajta hulladék is veszélyes hulladéknak minősül, lerakása elsősorban monodepóniákban lehetséges. Így a fajlagos költségek kisebbek, mint a porlódó azbeszt-hulladék esetében, ugyanakkor térfogata annak csaknem százszorosa. A 90-es években a környezetvédelemért és az egészségügyért felelős tárcák megbízásából, részben Phare támogatással készültek felmérések, amelyek az azbeszt-hulladékok összetételét, forrásait, mennyiségét, másrészt budapesti épületek reprezentatív csoportjában a beépített azbeszt előfordulásokat, a veszélyeztetettek körét tárták fel. A Környezetvédelmi Minisztérium irányításával 1999-ben megindult és végéig folyt a szórt azbesztet tartalmazó épületek országos felderítése és nyilvántartásba vétele. A felmérést 2003 és 2005 között az ÁNTSZ folytatta. A felmérés elsősorban a paneles lakóépületek esetében bizonyult igen eredményesnek, lásd a 3.7. Táblázatot. Az országos nyilvántartásba számos középület (iskola, óvoda, szálloda, irodaépület, sportcsarnok és pályaudvar) került be. Az között felvett adatbázisba összesítve mintegy m 2 felületre felvitt azbeszt vakolatot találtak. Figyelembe véve a szórt azbesztes technológiát alkalmazó kivitelezők 1970 és 1985 között üzemeltetett termelési kapacitását, országos szinten a beépített mennyiség mintegy m 2 -re becsülhető végétől az adatgyűjtés feladatát átvette az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), és a 46/2003. (IV.16.) OGY határozattal kihirdetett Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja része lett. A felmérés adatai az OTH-ban rendelkezésre állnak. Ezek alapján kezdődött meg 2005-ben a lakóépületek azbeszt-mentesítése a budapesti XXII. kerületben, Győrben és Tatabányán.

15 Táblázat A bejelentett emberi mérgezési esetek megoszlása, a mérgezést előidéző fontosabb anyagcsoportok szerint 2001 és 2005 között Anyagcsoportok Összes bejelentett Az összes bejelentettből halálos kimenetelű össz. % össz. % össz. % össz. % össz. % Gyógyszerek , , , , ,6 Ipari és háztartási anyagok , , , , ,6 Alkohol * ,23 8 4,44 1 0,5 4 2,4 Növényvédő szerek Kábítószer (szipuzás) Egyéb (növény, gomba, ismeretlen) , , , ,3 15 8, , ,66 9 5, ,9 10 5, ,44 2 1,23 1 0,56 3 1,6 6 3,6 Mindösszesen , , , , ,0

16 Táblázat A mérgezések megoszlása az indítékok szerint 2003 és 2005 között Öngyilkossági kísérlet ebből halálos (1,9%) (2,0%) (1,5%) Véletlen, baleseti mérgezés ebből halálos (1,9%) (0,6%) (0,9%) Megjegyzés: a bejelentett adatok nem teljes körűek. Forrás: OKK-OKBI ETTSZ 3.6. Táblázat Gyermekkori mérgezések 2003 és 2005 között Korcsoport (év) Mérgezések (2003) Mérgezések (2004) Mérgezések (2005) Az összes Az összes Az összes Száma mérgezés Száma mérgezés Száma mérgezés %-ában %-ában %-ában < ,0 74 0,5 24 0, , , , , , , , , ,3 Forrás: OKK-OKBI ETTSZ Az épületekben alkalmazott szórt azbeszt szigetelések mentesítése várhatóan mintegy tízéves program során történhet meg. Ezzel egyidejűleg az azbeszthulladék keletkezési üteme megnövekszik. Emellett fontos figyelembe venni, hogy az azbeszt környezeti veszélyei elsősorban az azbeszttartalmú épületek, bontása, szigetelések elöregedése során jelentkeznek. Jelenleg az azbeszt-hulladékok kezelésének módja Magyarországon nem egységes. A bontási területeken keletkező azbeszt-hulladékok kezelésének jelenlegi módszerei az alábbiak ötvözetéből áll: a hulladék tárolása (felhalmozása) a termelés helyszínén; különböző alvállalkozók gyűjtik össze a hulladékot a gyártás/bontás helyszínéről; és

17 91 hulladéklerakó telepen, ellenőrzött feltételek között (mint pl. Aszódon) vagy a települési szilárdhulladék lerakón (előzetes kezeléssel vagy anélkül) történő elhelyezés Táblázat Azbeszt szigetelést, azbesztet tartalmazó épületek adatai A: 2002-ig felmért azbeszt szigetelést, azbesztet, tartalmazó épületek összesítése Lakótelep Szekciók száma Lakások száma Azbeszt mennyisége, m 2 Budapest, Rózsakert ltp ,00 Tatabánya, Sárbereki ltp ,00 Tatabánya, Bánhidai ltp ,85 Tatabánya, Dózsakert ltp ,00 Esztergom ,02 Nyergesújfalu ,06 Komárom ,69 Győr, József Attila ltp ,55 Győr, Marcalváros I. ütem ,43 Győr, Adyváros I.-V. ütem ,28 Győr ,43 Sopron ,24 Mosonmagyaróvár ,00 Összesen: ,55 B: A szórt azbeszt mennyisége különböző épülettípusokban Épület-típusok Szórt azbeszt, m 2 Lakóépületek Irodák Tömegközlekedési épületek Iskolák Óvodák-bölcsődék Kórházak nincs adat Laktanyák nincs adat Szállodák Ipari, kereskedelmi, egyéb Sportcsarnokok Összesen: Kiegészítendő a kvázi végleges s adatokkal: az adatok az OKK-KKL-ben és az OTH-ban állnak rendelkezésre. Forrás: KvVM és ÁNTSZ-OTH.

18 92 Az azbeszt által okozott tüdőfibrózisok incidenciája Magyarországon közötti; nem ismerjük azonban azoknak a tüdőrákos és mesotheliomás betegeknek a számát, akiknek daganatos megbetegedését közvetve vagy közvetlenül azbeszt okozta. A különböző nemzetközi statisztikai felmérések alapján az összes tüdőrák keletkezésében 1-20% között tételezhető fel az azbeszt valamilyen oki szerepe. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a tüdőrák incidenciája 6 000, akkor hazánkban évente minimálisan 60, maximálisan tüdőrák keletkezésében játszik szerepet a környezeti vagy foglalkozási azbesztexpozíció. Ehhez képest az évenként bizonyított 5-6 ilyen esetszám mindenképpen alacsony. (Az Európai Unióval együttműködésben egy olyan retrospektív kérdőíves felmérő vizsgálatot végzett az OMÜI, ami részletesen tisztázta a rejtetten maradt foglalkozási azbesztexpozícióra vonatkozó adatokat is.) A megbetegedések és elhalálozások nyilvántartott adatai alapján a 3.8. Táblázat mutatja be a vonatkozó statisztikát. Az azbesztexpozíció és a mesotheliomás megbetegedések gyakorisága közötti összefüggésekre csak becsült adataink vannak (3.4. ábra) Táblázat Azbeszt okozta mortalitási és foglalkozási baleseti adatok A: Mortalitási adatok Év Mellhártya Ezen belül Mesothelioma rosszindulatú daganata mesothelioma % , , , ,0 Forrás: KSH, Fodor József Országos Közegészségügyi Központ-Országos Munkahigiénés- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet B: Foglalkozási betegségként bejelentett mesothelioma esetek Év Összesen Halálos Megjegyzés eternitgyártás, szórásos hőszigetelés (2) mind eternitgyártás eternitgyártás (4), kemenceépítés (, 54 éve kezdődő exp.) eternitgyártás Forrás: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ-Országos Munkahigiénés- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet

19 93 Mesothelioma mortalitás, éves férfiak, megyehatár SHH kategóriák magas, p<0,05 magas, p>0,05 átlagos alacsony, p>0,05, vagy nincs adat alacsony, p<=0,05 Mesothelioma mortalitás, éves nők, megyehatár SHH kategóriák magas, p<0,05 magas, p>0,05 átlagos alacsony, p>0,05, vagy nincs adat alacsony, p<=0, ábra. A magyarországi mesotheliomás esetek térinformatikai módszerrel bemutatott regionális és/vagy kistérségi megoszlása nemek szerint. Az expozíciós források azonosítása további kutatást igényel. Piros szín: az esetek jelentős halmozódását jelzi. Forrás: OKK

20 94 Ólom. A toxikus nehézfémek közül a környezetben mindenütt jelenlévő és az emberi szervezetben felhalmozódásra hajlamos ólom változatlanul elsőrangú fontosságú, mind környezet-egészségügyi, mind foglalkozás-egészségügyi szempontból. Bár a foglalkozási ólommérgezések száma a 90-es évek elejére a rendszeres környezeti és biológiai monitorozás segítségével minimálisra csökkent, az utóbbi években, az elsősorban kisvállalkozásokban, kedvezőtlen munkahigiénés körülmények között, ellenőrizetlen ólomexpozícióban dolgozók körében a fokozott expozíciós esetek és mérgezések száma aggasztó módon megnőtt ban és 1997-ben sor került elavult nagy gyárak szétszerelésére. A fémszerkezetek nem megfelelően kivitelezett és ellenőrzött lángvágóval történt darabolása foglalkozási eredetű tömeges ólommérgezést okozott (a felforrósított alapozó mínium-festékből ólomgőz párolog ki). A munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása fémszerkezetes hidak renoválása (fedőréteg csiszolása, a lecsiszolt por száraz seprése, gyűjtése) során a munkazónába jutó ólomtartalmú festékpor több alkalommal (1961, 2004) okozott tömeges ólommérgezést. A munkanélküliség és a feketegazdaság előretörésével ugyancsak megnőtt azok száma, akik alkalmi munkaként, házilag, teljesen ellenőrizetlen körülmények között és kellő higiénés ismeretek nélkül vállalnak ólomexpozícióval járó munkát, veszélyeztetve ezáltal nemcsak önmagukat, de családjukat és környezetüket. Heves községben az ellenőrzés nélküli ólomolvasztás halálos-kimenetelű gyermekmérgezést okozott. A feketekereskedelem előretörése következtében időről időre forgalomba kerülnek az egészséget súlyosan veszélyeztető termékek, amelyek nehezen felderíthető, tömeges, járványszerű és sporadikus mérgezési eseteket egyaránt okoznak, mint pl. a 1990-es években lezajlott, több száz személyt érintő ólomtartalmú festékkel kevert fűszerpaprika okozta mérgezés vagy az étkezési célokra nem megfelelő cserépedények okozta, családi halmozódású ólommérgezések. Ugyanakkor szerencsére környezet-egészségügyi szempontból kifejezetten örömteli eredményekről, illetve eredményes intézkedésekről is beszámolhatunk. Első helyen érdemel kiemelést, hogy a katalizátoros autók túlsúlyra jutása jelentősen csökkenti a nagyvárosok, a főváros ólomszennyezettségét; a gépjárműpark ilyen irányú átalakítása a jövőben is kiemelt fontosságú. A benzinek ólomtartalmának csökkentésével (1996) a városok levegőjének ólomterhelése kimutathatóan csökkent. Az ólmozott üzemanyagok forgalmazásának betiltása (1999. április 1.) után a környezeti levegő ólom terhelése igen alacsony szinten (a 0,3 μg/m 3 határérték 20 %-a körüli értéken) stagnál.

21 95 Rákkeltő vegyi anyagok. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezést és az ezek által okozott egészségkárosodások megelőzését a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet szabályozza. A rendelet előírja, hogy mindazon munkáltató, aki rákkeltővel végez tevékenységet, az ÁNTSZ területileg illetékes városi/fővárosi kerületi intézetének köteles jelentést tenni. Ezek alapján a következő adatok állnak rendelkezésre: Rákkeltő vegyi anyagok gyártásával, feldolgozásával, forgalmazásával foglalkozó bejelentett gazdálkodó egységek száma: (2003), (2004), (2005) Rákkeltő anyaggal exponált munkavállalók száma: fő (2003), fő (2004), fő (2005) Férfi: fő (2003), fő (2004) fő (2005) Nő: fő (2003) fő (2004) fő (2005) Felhasznált rákkeltő anyagok: Benzin (a benzinben lévő benzol rákkeltő) - üzemanyagtöltés Ásványolaj (a kezeletlen kőolajok PAH tartalmuk miatt rákkeltők) Ásványolajok lepárlási termékei Fémek (króm, nikkel, kadmium) Etilén-oxid Vinil-klorid Benzol Azbeszt Keményfapor Megjegyzés 1: A benzin, mint motorhajtóanyag a hatályos minőségi előírások szerint legfeljebb 1% benzolt tartalmazhat. A jelenlegi elért átlagos benzoltartalom 0,7-0,8%. A töltőállomásokon már csak gőzvisszavezetéses kútoszlopok működhetnek. Az elvégeztetett mérések alapján a benzolkoncentráció a töltőállomás kezelő légzési zónájában, személyi mintavevővel mérve is nagyságrenddel, nagyságrendekkel a megengedett koncentráció alatt volt.

22 96 Megjegyzés 2: A faporok esetében a legveszélyeztetettebbek a kis asztalosműhelyekben, préselt bútorlap méretrevágással is foglalkozó kereskedelmi cégek alkalmazottai. [A nagy multinacionális cégek ilyen műhelyeiben sincs rendszeresített minősített egyéni védőeszköz (porálarc)! Itt komolyabb kockázatkommunikáció és határozottabb hatósági ellenőrzés kellene. A bútoriparban a fapor mellett néhány konzerváló anyag (pl. formaldehid) rákkeltő hatásával is számolni kell.] A bejelentett rákkeltő anyagok közül legnagyobb mennyiségben az ásványolajat és származékait (benzin) használják fel. Az azbeszt felhasználásban kiemelendő, hogy főleg bontásnál, szállításnál kerül elő. A keményfapor mennyisége csak becsülhető, mivel sokszor a felhasznált alapanyag mennyiségét adják meg, nem pedig a képződött (elszívott) porét. Az etilén-oxid valós adatait módosíthatja, hogy valószínűleg több egészségügyi intézményben használták, mint ahányból jelentették; jelentősége a formaldehides fertőtlenítésre történő áttérés miatt az utóbbi években csökken. Az etilén-oxid expozíció a munkavédelmi szabályok megsértése miatt az egyik megyei kórház újszülött osztályán (az 1990-s évek végén és a 2000-s évek elején) a nővérek és az orvosnők között tömeges daganatos megbetegedést okozott. A célszerv elsősorban az emlő volt. Az ország valamennyi kórházára kiterjedő epidemiológiai vizsgálat eredménye arra utalt, hogy az etilén-oxid mellett az etiológiában a hordozható rtg. gépekből eredő rtg. sugárexpozíció is szerepet játszott. A rákkeltő anyagok kiváltására egészségre kevésbé ártalmas anyaggal technológiai okok miatt csak ritkán van műszaki lehetőség. A legtöbb rákkeltő alapanyag a technológiában nem helyettesíthető más anyaggal. A jelentések szerint 2004-ben rákkeltő anyaggal, készítménnyel exponált dolgozók körében az elvégzett időszakos orvosi vizsgálatok általában nem mutattak ki egészségkárosodást. A foglalkozás-egészségügyi ellátást végző orvosok rákkeltő anyag által okozott foglalkozási megbetegedést 4 esetben jelentettek be. A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések többségét elsősorban a betegség hosszú latencia periódusa, a diagnosztika nehézségei miatt nem ismerik fel; ezeket sorsszerű daganatként dokumentálják Élelmiszerbiztonság A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Programban nevesített fő nemzeti célok tartalmaznak kémiai biztonsággal összefüggő elemeket is. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban. Az élelmiszer nyersanyagok környezetből eredő szennyeződésének csökkentése Biztonságos élelmiszer előállításának alapfeltétele a környezet szennyezettségének lehető legalacsonyabb szinten tartása. A növényi és állati szervezetbe beépülnek a talajban, a levegőben, a vízben előforduló szennyező, mérgező anyagok, melyek eliminálása az élelmiszer-előállítás során már nehezen, vagy

23 97 egyáltalán nem megoldható. A környezeti szennyeződés így végső soron az emberi szervezetbe kerül, ahol megbetegedésekhez vezet. A társadalomnak minden ésszerű és megvalósítható intézkedést meg kell tenni a környezetben levő, élelmiszerbiztonságot befolyásoló szennyeződések feltárása, csökkentése, az új szennyeződések megelőzése érdekében. A növénytermesztés, állattenyésztés során alkalmazott technológiából eredő szennyeződés csökkentése A népesség elegendő mennyiségű élelmiszerrel történő ellátása, az élelmezésbiztonság fenntartása szükségessé teszi az intenzív növénytermesztést és a tömeges állattartást. Ennek során jelenleg még nélkülözhetetlen a növényvédő szerek, talajjavító szerek, természetes és műtrágyák, állatgyógyszerek, hozamfokozók, tápok alkalmazása is, melyek az élelmiszerekben szennyező anyag maradékot eredményezhetnek. A mezőgazdasági tevékenység során a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával, a növényvédő szerekre, az állatgyógyszerekre és takarmányokra vonatkozó előírások szigorú betartásával tudatosan kell törekedni arra, hogy az alkalmazott technológiák a lehető legkevésbé jelentsenek szennyezőanyag-terhelést az előállított élelmiszer-nyersanyagok tekintetében. A mezőgazdaságot és állattenyésztést a lehetőségek határáig ösztönözni kell olyan technológiák alkalmazására, valamint olyan növény- és állatfajták kiválasztására, melyek kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem igénylik a kemikáliák és biológiai hatású anyagok használatát. Az élelmiszerbiztonságot elősegítő technológiák alkalmazása, az új technológiák veszélyeinek feltárása, kivédése A technikai, társadalmi haladással, és az életmód változásával egyidejűleg az élelmiszerekkel szemben is új igények fogalmazódtak meg. Előtérbe került a fogyasztásig csak kevés előkészítést igénylő kényelmi termékek iránti igény, és erősödik a fizetőképes kereslet a házon kívüli étkezésre, a házhoz (munkahelyre) szállított ételek rendelésére. A fogyasztók ugyanakkor kevés adalékanyaggal, kíméletes eljárással készülő, a természeteshez közel álló, friss termékek irányába orientálódnak. Az ipar a nagy mennyiségben, és/vagy nagy profittal előállítható termékeket preferálja, míg a kereskedelem a hosszú ideig eltartható, a tárolás körülményei iránt kevéssé érzékeny élelmiszereket részesíti előnyben. Ezek a megváltozott, sok esetben egymással versengő igények előhívják és igénylik a régi technológiák megváltoztatását, új technológiák bevezetését. A bevezetni, alkalmazni kívánt élelmiszerbiztonsági technológia kiválasztásánál elsődleges szempont legyen annak meggyőző igazolása, hogy a technológia nem jelent sem rövid, sem hosszú távú egészségkárosító kockázatot a fogyasztók részére. Ennek legmegfelelőbb eszköze új technológiák esetében a részletes kockázatelemzés, ezen belül is az egészségkárosító kockázatok becslése. Üzemi

24 98 szinten új technológia bevezetése, az alkalmazott technológia bármilyen megváltoztatása részletes és alapos HACCP elemzést igényel. A fogyasztásra kerülő élelmiszerek mikrobiológiai, kémiai, radiológiai, fizikai szennyeződésének csökkentése a termelés, előállítás, forgalmazás higiénéjének fokozásával Az élelmiszerláncolat valamennyi tevékenységének végső célja és vezérlő elve, hogy a fogyasztásra kerülő élelmiszer ne tartalmazzon ártalmas mennyiségben mikrobiológiai, vegyi, radiológiai, fizikai szennyeződést, ezáltal ne jelentsen egészségi kockázatot a fogyasztó részére. Ennek érdekében a biztonságos élelmiszer előállításához, forgalmazásához szükséges, elérhető legmagasabb szintű higiéniai körülményeket kell biztosítani. Az üzemelés során be kell tartani az iparágra kidolgozott Jó Higiéniai Gyakorlat alapelveit, a tevékenység szabályozását pedig a HACCP alapelvein működő élelmiszerbiztonsági rendszerre kell alapozni. Segíti az egység szabályozott működtetését a HACCP rendszerrel összehangoltan működtetett egyéb minőségbiztosítási rendszer(ek) alkalmazása is. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos monitoring és surveillance rendszerek áttekinthető, hatékony, egymásba kapcsolódó módon történő kialakítása és működtetése. Gyors veszélyjelzés és élelmiszerbiztonsági kockázat esetén gyors reagálás kialakítása. A hazai élelmiszerbiztonsági helyzet objektív megítélése, nemzetközi adatokkal való összehasonlítása, a trendek megállapítása csak az élelmiszerbiztonsággal összefüggő adatok ismeretében lehetséges. Az adatgyűjtési és elemzési rendszerek lehetővé teszik a beavatkozást igénylő területek és helyzetek észlelését, az élelmiszerbiztonsági beavatkozások hatékonyságának kiértékelését. Jelentős számúak de pontos adatokkal itt sem rendelkezünk az élelmiszer okozta allergiás megbetegedések is. Valószínűleg különböző eredetű allergének (környezeti növényi, állati eredetű allergének, foglalkozási allergének és az élelmiszer-allergének) közötti additív vagy szinergikus hatások együttesen felelősek a megbetegedések jelentős incidenciájáért. Ehhez az élelmiszerek szennyeződésének figyelésére és nyomon követésére alkalmas monitoring, és az élelmiszer eredetű megbetegedéseket jelző surveillance rendszerek által gyűjtött információk nemzeti szinten egységes, koordinált gyűjtése, értékelése, és a nemzetközi adatgyűjtési rendszerekhez történő kapcsolása szükséges. Ki kell alakítani a gyors veszélyjelzés nemzeti hálózatát, és annak csatlakoztatását az Európai Unió Élelmiszer és Takarmány Gyors Veszély Jelző Rendszeréhez (RASFF). Veszélyhelyzet esetére ki kell dolgozni a teendőket és felelősségi köröket tartalmazó szabályozást, melyet minden érintettnek hozzáférhetővé kell tenni, és be kell gyakoroltatni.

25 99 A hazai élelmiszerbiztonság az utóbbi években kiemelt gondot kell, hogy fordítson a melegégövről származó import élelmiszerek szennyezettségének felismerésére, hatásának megelőzésére. Ezek esetében problémát okoz az aflatoxin és az ochratoxin szennyezettség. De a nehezebb problémák közé tartozik a kistermelők által a piacra vitt élelmiszerek (Pl. zöldségek, gyümölcsök) növényvédő szermaradék szennyezettsége is. Problémát jelent esetenként az eltulajdonított 1-s forgalmi kategóriájú növényvédő szerek avatatlan kezek általi felhasználása, élelmiszer szennyezése. Sajnálatos eseményként fordult elő a fűszerpaprika szándékos szennyezése ólomvegyülettel, illetve káliumbikromattal Üzemek és települések veszélyeztetettsége Tűz- és robbanásveszélyes anyagok A haváriák megelőzése szempontjából fontos csoport. Jelentőségüket növeli, hogy a kőolajtermékek termelése (tonna/év) nagyobb, mint az összes többi vegyi anyag együttesen. Havária-, katasztrófa-megelőzés szempontjából kiemelést érdemelnek a kőolajfinomítók, a szénhidrogén csővezetékek és az üzemanyag raktárak is. A nagyobb üzemek tűzoltási és veszélyelhárítási tervekkel, a SEVESO II. hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemek, ezen túlmenően belső védelmi tervekkel rendelkeznek. Az ilyen üzemek egy részében jogszabályi kötelezettség alapján létesítményi tűzoltóságok is működnek. A kőolajszármazékok tárolótartályai stabil vagy félstabil habbal oltó berendezésekkel vannak védve. A tűz és robbanásveszélyes anyagok tárolására szolgáló nagyobb raktárak esetében jogszabályi kötelezettség alapján automatikus jelző és oltóberendezéseket kell kiépíteni, amelyek jelentősen csökkentik egy esetleges tűzeset során az egészség- és környezetkárosító anyagok környezetbe kerülését. A veszélyes ipari üzemek biztonsági dokumentáció készítésére kötelezettek. Ebben bizonyítaniuk kell, hogy az üzem elfogadható kockázatot jelent a környezetében élő lakosság számára. Ez a kockázatelemző tevékenység alkalmas arra is, hogy az üzemeltető megállapítsa, mely tényezők járulnak hozzá legjobban az üzem kockázatához, s ennek megfelelően megtegye a szükséges intézkedéseket. A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek esetén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szerve a település polgármesterével együttműködve külső védelmi terv készítésére kötelezett. Az üzemek biztonsági jelentésének nyilvánosságát az érintett település polgármestere biztosítja. Új üzem építése esetén a biztonsági jelentésről, valamint a külső védelmi terv koncepciójáról a lakosság véleményt nyilváníthat.

26 100 A fentiek, és a biztonsági dokumentáció kötelező időszakos felülvizsgálata biztosítja a súlyos ipari balesetek megelőzésének színvonalbeli javulását és a lakosság fokozottabb védelmét. A évi adatok alapján 72 település van Magyarországon, amelyet az adott veszélyes ipari üzemben esetlegesen bekövetkező súlyos ipari baleset veszélyeztethet Veszélyes áru szállítás A globalizáció következtében a szállítási igények, és így a teljesítmények az egész világon növekednek. A közlekedési ágak közül mind jelentősebb arányt képvisel a közúti áruszállítás. Ez az arány, illetve mennyiség a sűrűbben lakott európai régiókban már-már elviselhetetlen terhet jelent az úthálózatra, illetve ennek kapcsán a környezetre. Ez igaz hazánkra is, az utóbbi időben jelentősen nő különösen a veszélyes áruk szállításának mennyisége. A közúti és a vasúti forgalom ugrásszerű növekedésével növekszik a balesetek, haváriák bekövetkezésének a kockázata is (3.4. ábra). A SEVESO II. Irányelv bevezetésének eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az üzemek megpróbálják logisztikai eszközökkel csökkenteni az egy időben tárolt veszélyes áru mennyiségét, ezzel a kockázatot, így kikerülhetnek a SEVESO hatálya alól, viszont ezt a kockázatot áthelyezik az utakra, a szállítási útvonalakra (lásd még: 13. és 14. fejezet). Figyelembe véve a magyarországi utak állapotát, a kockázat fokozottan jelentkezik a szállítási útvonalak által érintett településeken. E települések a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló a 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I-III. pv. csoportba sorolja ( d) azokat a településeket, amelyek területén a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek találhatók. A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet, pedig előírja a polgári védelmi szempontból I., II., III. csoportba sorolt településeken veszélyelhárítási alapterv készítését. Ennek megfelelően Magyarországon 554 települést érint a veszélyes anyagok szállításával összefüggő tervkészítési kötelezettség.

27 101 S Z E R B I A 3.4. ábra. Az ország fontosabb köz- és vasútvonalai. Forrás: ÁMIK Veszélyes hulladék helytelen, gondatlan kezelése Az elmúlt évtizedek során a gondatlanul végzett gazdasági tevékenységek, valamint a mainál jóval enyhébb szabályozás következtében számos helyen szennyezett terület alakult ki. A régi, ma már bezárt, többnyire rekultivált lerakókban mintegy 500 millió tonna ipari hulladékot halmoztak fel, amelynek 99%-át a bányaipar, a vaskohászat, a villamosenergia-ipar és az építőipar adta. A lerakott mennyiség mintegy 10%-a ma is veszélyezteti, vagy szennyezi a környezetet. A mai lerakási követelményeket ki nem elégítő módon lerakott, közvetlen veszélyeztetést jelentő veszélyes hulladék mennyisége mintegy 270 ezer tonnára becsülhető, amelynek felszámolása folyamatban van. Egy lerakó felmérési program előzetes adatai alapján közel 620, m 3 -t meghaladó nagyságú illegálisan használt és engedély nélküli lerakó létezik az országban, míg a felhagyott, bezárt, de nem kellően rekultivált lerakóhelyek száma eléri az et. Ezek mintegy 10 millió tonna felhalmozott hulladékkal veszélyeztetik a környezetet. A régi, nem megfelelő biztonságot adó lerakók felszámolására egyrészt az Országos Környezeti Kármentesítési Programon belül, másrészt a települési hulladéklerakók rekultiválási programján belül kerül sor, amelyek eredményeként évente lerakó kerül bezárásra, felszámolásra, illetve rekultiválásra.

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község

Részletesebben

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály Iktató szám: NGM/8952-60/2015 JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály Melléklet: Minisztériumok és önálló szervezetek

Részletesebben

Dr. Papp Renáta Dr. Balogh Sándor PhD c. egy. docens: KOCKÁZAT FOGALMA KOCKÁZAT ELEMZÉS A MUNKAHELYEN KOCKÁZAT-BECSLÉS

Dr. Papp Renáta Dr. Balogh Sándor PhD c. egy. docens: KOCKÁZAT FOGALMA KOCKÁZAT ELEMZÉS A MUNKAHELYEN KOCKÁZAT-BECSLÉS Dr. Papp Renáta Dr. Balogh Sándor PhD c. egy. docens: KOCKÁZAT FOGALMA KOCKÁZAT ELEMZÉS A MUNKAHELYEN KOCKÁZAT-BECSLÉS A "kockázat" és értékelésének fogalma az Európai Unió alapvető munkavédelmi jogforrásából,

Részletesebben

Dr. Tamás Edit MÜTT Dél-Dunántúli Régió Képviselő Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumi Tanács tag

Dr. Tamás Edit MÜTT Dél-Dunántúli Régió Képviselő Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumi Tanács tag Dr. Tamás Edit MÜTT Dél-Dunántúli Régió Képviselő Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumi Tanács tag A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet. a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet. a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről A rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése. 2009. 03.hóban hatályos szöveg (A mellékleteket lásd: www.magyarorszag.hu) 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 46/2012. (V. 8.) VM rendelete a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2012/54.) projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás

Részletesebben

126/2003. (VIII. 15.) KORM. RENDELET A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK RÉSZLETES TARTALMI KÖVETELMÉNYÉRŐL

126/2003. (VIII. 15.) KORM. RENDELET A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK RÉSZLETES TARTALMI KÖVETELMÉNYÉRŐL 126/2003. (VIII. 15.) KORM. RENDELET A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK RÉSZLETES TARTALMI KÖVETELMÉNYÉRŐL A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. -a (1)

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

Kling István igazgató Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Kling István igazgató Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Budapest, 2006. február 27. Kling István igazgató Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 8001 Székesfehérvár Pf. 137 Fax: 22/313-564

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének. 4/2006. (III. 14.) számú rendelete

Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének. 4/2006. (III. 14.) számú rendelete Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 4/2006. (III. 14.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztán tartásáról

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A BIZTONSÁGOS ÉS EGÉSZSÉGES MUNKAHELYEKÉRT Munkavédelmi konferencia Munkáltatók, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek számára

A BIZTONSÁGOS ÉS EGÉSZSÉGES MUNKAHELYEKÉRT Munkavédelmi konferencia Munkáltatók, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek számára A BIZTONSÁGOS ÉS EGÉSZSÉGES MUNKAHELYEKÉRT Munkavédelmi konferencia Munkáltatók, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek számára Zalaegerszeg 2012. A konferencia megszervezését és az összefoglaló

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9.

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9. A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései 2014. július 9. 2 Készült a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0014: Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME

Részletesebben

Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek

Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság a céget nyilvántartó bíróság:

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA Dr. Kovács Endre BEVEZETÉS A környezetvédelmi auditálás rendszeresen végzett, szisztematikus felépítésű, transzparens, dokumentált és objektív értékelést biztosító

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi és Fenntarthatósági Terv Készítette: Educatio Bene Kft. 21. március 11. I. BEVEZETŐ...4 II. III. 1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG...4 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS...4

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM. 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról...

ÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM. 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról... ÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról... 2 34. szám Budapest, 2015. szeptember

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Bevezető rendelkezések Dévaványa Városi Önkormányzat

Részletesebben

MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2006.)

MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2006.) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2006.) Budapest 2007. március Országos Kémiai Biztonsági Intézet 2006. évi mérgezési esetek

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. hulladékgazdálkodási engedélyt adok

H A T Á R O Z A T. hulladékgazdálkodási engedélyt adok CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 79710-3-11/2016. Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka Huszár Milán Jónai Andrásné Tel.: +36 (62) 681-673 Tárgy: hulladékgazdálkodási engedély H A T Á R O Z A T A DUNA

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére, L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991) MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései

3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései 3/3.5. A műanyag termékek alkalmazása, felhasználása az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött. Kedvező tulajdonságaik alapján az élet szinte minden területén alkalmazhatók, az iparban pl. maró anyagok

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 70.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 70. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 70. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt ISSN 0236 736 X ISBN 963

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012

BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2012 Intézetvezető: Dr. Balogh Melinda megyei tisztifőorvos Készítette: Dr. Lehoczki

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

VESZÉLYES ANYAGOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN

VESZÉLYES ANYAGOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN VESZÉLYES ANYAGOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN K é s z ü l t Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízására Készítették: Fortuna Zsuzsanna kémia-áruismeret szakos közgazdász tanár Pólay István okl. környezetvédelmi

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének (Hatályos: 2012. április 15-től) Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2003.(XII.1.)Kt. rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, és a településtisztaság

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztetı

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. 35. (3) bekezdése alapján Nyírbátor Város Önkormányzat

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota, különös tekintettel az ezredforduló utáni időszakra

A magyar lakosság egészségi állapota, különös tekintettel az ezredforduló utáni időszakra a magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza A magyar lakosság egészségi állapota, különös tekintettel az ezredforduló utáni időszakra Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG. Határozat

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG. Határozat ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 64343-7-15/2015. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Balatonyi Zsolt Kissné Nagy Ildikó Berényi Anita Kiss Brigitta Tel.: +36 (62) 553-060/44268 Tárgy: Raklap és Tüzép

Részletesebben

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Plenárisülés-dokumenum

Plenárisülés-dokumenum EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumenum 15.6.2010 A7-0196/2010 ***I JELENTÉS egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Ikt. sz.: KTVF: 1740-4/2011. Tárgy: Előadó: Radványi Miklós Szabariné Madar Orsolya Ferencz Zsuzsanna Katkó Lajos Schwenk Zsuzsanna

Részletesebben

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21.

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21. a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján - az érintett

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

Üzemen belüli energiahatékonyság javítása a. Selecta Flóra Kft.-nél. Engedélyezési terv KÖRNYEZETVÉDELMI LEÍRÁS

Üzemen belüli energiahatékonyság javítása a. Selecta Flóra Kft.-nél. Engedélyezési terv KÖRNYEZETVÉDELMI LEÍRÁS Üzemen belüli energiahatékonyság javítása a Selecta Flóra Kft.-nél Engedélyezési terv KÖRNYEZETVÉDELMI LEÍRÁS Megrendelő: Selecta Flóra Kft. 9700 Szombathely Szabó M. utca 50. Helyszín: Sümeg-Jánosmajor

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Kft. - tűzvédelmi tervezés, kiürítés szimuláció - email: info@flamella.hu tel.: (30)2512812 fax: (1) 240 8092 TARTALOMJEGYZÉK

Kft. - tűzvédelmi tervezés, kiürítés szimuláció - email: info@flamella.hu tel.: (30)2512812 fax: (1) 240 8092 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 7 II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK... 14 III. FEJEZET VÉDELMI CÉLOK ÉS TERVEZÉSI ALAPELVEK... 30 IV. FEJEZET TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20. Meghatározások 2006.02.20. MEGHATÁROZÁSOK Aktivitás Aktivitás-koncentráció Atomerőmű Baleset Baleset elhárítás Baleseti sugárterhelés Beavatkozás Beavatkozási szint Belső sugárterhelés Besugárzás Biztonsági

Részletesebben

A tájékoztató tartalomjegyzéke:

A tájékoztató tartalomjegyzéke: A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK 2016. FEBRUÁRBAN AKTUALIZÁLT TÁJÉKOZTATÓJA az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló 6/1980.

Részletesebben

VESZÉLYFORRÁSOK KÖVETKEZMÉNYEK MEGELİZÉS

VESZÉLYFORRÁSOK KÖVETKEZMÉNYEK MEGELİZÉS Példák az egyszerősített foglalkoztatás és alkalmi munkavállalás keretében munkát végzıket érı legfıbb veszélyekre VESZÉLYFORRÁSOK KÖVETKEZMÉNYEK MEGELİZÉS szakmai, munkavédelmi ismeretek hiánya, fizikai-,

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 ÁLLÁSFOGLALÁSA

1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: JNO-59/2010. Tárgy:

Részletesebben

VICTORIA Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

VICTORIA Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás VICTORIA Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás Ügyféltájékoztató VICTORIA Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Általános Feltételei Bellis Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről. A rendelet hatálya

Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről. A rendelet hatálya Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről Mikebuda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I.

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

I. Kiemelt vizsgálati célok 1. Az adózói életút vizsgálatán alapuló ellenőrzések

I. Kiemelt vizsgálati célok 1. Az adózói életút vizsgálatán alapuló ellenőrzések A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4001/2016. tájékoztatás az állami adó- és vámhatóság 2016. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról Az adózás rendjéről

Részletesebben

MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2005.)

MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2005.) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2005.) Budapest 2006. március Országos Kémiai Biztonsági Intézet 2005. évi mérgezési esetek

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2011L0065 HU 29.01.2014 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/65/EU IRÁNYELVE

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Iktatószám: 80888-1-8/2011. Ügyintéz : Huszár Milán Tárgy: hulladékkezelési engedély H A T Á R O Z A T A Kalo - MÉH Trans Kft.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN Az elmúlt évben Intézetünk illetékességi területe Budapest XI. és XXII. kerületére

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4.

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 2016.01.01 2017.12.31 8 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített

Részletesebben

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban

Részletesebben

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA ELTE TANÍTÓ ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA 2004. TARTALOMJEGYZÉK Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat I. Általános rendelkezések 3. oldal II. Az ELTE Tanító-és Óvóképző

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 19388/2014. Iktatószám: 82966/2014. Ügyintéző: Sturmné Laczó Andrea Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély H A T Á R O Z A T 1.00

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben