PPP-kézikönyv A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PPP-kézikönyv A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉSE"

Átírás

1 PPP-kézikönyv A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉSE

2

3 Szerzők: Dr. Karakas Péter Leiner Vera Percze Róbert Wagner Anna Szerkesztette: Leiner Vera Lektorálták: Dr. Balogh László Dr. Köves Péter

4 3 ELÕSZÓ A PUBLIC PRIVATE PARTNERSHIP ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI A PPP fogalma: közszolgáltatás a magánszféra közremûködésével (Leiner) A PPP-projektek szereplõi, jellemzõ alkalmazási területek A PPP-projektek költségalakulása és díjfizetési struktúrája A PPP alkalmazásának elõnyei A PPP alkalmazásának kockázatai PPP-struktúrák (Leiner) A Köz- és magánszféra együttmûködésének hagyományos modellje Szolgáltatási szerzõdések Üzemeltetési szerzõdések Lízingbe adás A köz- és magánszféra együttmûködésének PPP-modellje PPP-együttmûködések a magánszféra finanszírozási kockázatvállalása nélkül PPP-együttmûködések a magánszféra finanszírozási kockázatvállalásával Privatizáció A PPP-projektek életciklusa (Leiner, Wagner) A tendert megelõzõ események A tendereljárás A szerzõdés jelentõsége Kockázatmegosztás és teljesítményértékelés a szerzõdésben Képzett köztisztviselõi réteg szükségessége A tendert követõ események Változásmenedzsment: a mûködõ partnerség Irányítási, ellenõrzési és konfliktuskezelési mechanizmusok A konfliktuskezelés lehetséges modelljei A partnerségi kapcsolat (újra)értékelése A PPP-projektek gazdasági vonatkozásai (Percze, Wagner) Pénzügyi életképesség és a Pénzért több érték elve A legjobb ajánlat kiválasztása Public Sector Comparator Pénzügyi életképesség Kockázatmegosztás Refinanszírozás A projektek makrogazdasági hatásai

5 A kormányzati beruházások makrogazdasági hatása A PPP jellegû együttmûködés makrogazdasági hatásai A PPP-projektek államháztartás-statisztikai elszámolása (Leiner, Percze) A PPP-projektek és az államháztartás egyensúlyának összefüggése Az ESA 95 fogalmai ESA 95 Kézikönyv a kormányzati hiányról és államadósságról A szerzõdõ partner besorolása szektor szerint Az állam szerepvállalása a finanszírozásban Az Eurostat határozata a PPP-projektek elszámolásáról kockázatok elemzése A statisztikai hatások vizsgálatához szükséges projektleírás Esettanulmányok nemzetközi példák Közutak, autópályák építése PPP-formában (Karakas) Ingatlanfejlesztések: a berlini brit nagykövetség épülete (Wagner) A projekt legfõbb elemei Kockázatok megosztása A szerzõdés újratárgyalása Büntetés-végrehajtási intézet (Leiner) A büntetés-végrehajtás szervezeti struktúrája az Egyesült Királyságban. A PPP-börtönök helye a rendszerben A fazakerleyi és a bridgendi börtönök PPP-konstrukciójának fõ jellegzetességei A PPP-börtönök teljesítményének értékelése: value for money Egészségügy: Kórházépítés (Percze) A projekt elõzményei A közbeszerzési eljárás és a szerzõdéskötés PPP vagy állami beruházás? A szerzõdés elõnyei, valamint a kockázatok megosztása A PUBLIC PRIVATE PARTNERSHIP MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSAI A magyar kormányzat szerepvállalása a PPP-projektek indításában (Leiner, Percze) PPP Tárcaközi bizottság A GKM Köz- és Magánszféra Partnerségi Kapcsolatok (PPP) Titkársága A PPP-projektek eljárásrendje A projekttervezet kidolgozása A projekttervezet bemutatása a Tárcaközi Bizottságnak

6 A projekttervezet Kormány elé terjesztése A tender lebonyolítása a szerzõdés hatálybalépési feltételeinek megjelölésével A szerzõdés Kormány elé terjesztése A szerzõdés országgyûlés elé terjesztése (50 mrd Ft-ot meghaladó összértékû projektek esetén) A Magyar Államkincstár tájékoztatása Jogi és szabályozási kérdések (Wagner) A projektek kialakítása és lebonyolítása során alkalmazandó legfõbb általános elvek az uniós szabályozás tükrében Közbeszerzés és PPP Mikor kell a közbeszerzési szabályokat alkalmazni? Mikor árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése a közbeszerzés tárgya? Az építési és szolgáltatási koncesszió fogalomköre A PPP és a koncesszió kapcsolata Uniós és nemzeti értékhatárok Alkalmazható közbeszerzési eljárásfajták. A tárgyalásos eljárás elõnyei és feltételrendszere A PPP alkalmazásának egyéb jogszabályi és intézményi kérdései Az állam hosszú távú kötelezettségvállalásához fûzõdõ jogszabályi kérdések A Támogatásokat Vizsgáló Iroda feladatköre és jövõbeni szerepe a PPP-projektek értékelésében Az Önkormányzatokról szóló törvény Pilot-projektek (Leiner, Percze) Az Oktatási Minisztérium diákszálló-projektje Az IM börtönprojektje Az M6-os és M5-ös autópálya-projektek Melléklet Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) Az EU-támogatások áttekintése (Leiner) A PPP-projektek eljárásrendje során beadandó projekttervezetben kifejtendõ legfõbb tartalmi elemek Irodalomjegyzék

7 6 ELÕSZÓ Ezt a kézikönyvet, amely a Public Private Partnership, azaz a köz- és magánszféra partnerségének fontosabb aspektusait tárgyalja, a tág értelemben vett államháztartási reform egyik kellékének, irányadó reformkiadványnak szánjuk. A PPP a köz- és magánszféra olyan együttmûködését jelenti, amelyben a közfeladathoz kötõdõ tervezési, építési, mûködtetési és finanszírozási feladatokat az állam a megszokottnál nagyobb mértékben, és ugyanakkor komplexebb módon bízza a magánszektorra. A PPP típusú együttmûködések általános jellemzõje a viszonylag hosszú éves idõtáv, így a magánszféra nemcsak az infrastruktúra létrehozásában vállal szerepet, hanem a közszolgáltatás nyújtásának felelõssége is rá hárul, továbbá legalább részben a magánszféra szerepet vállal a projekt finanszírozásában is. Kézikönyvünk a PPP bemutatásakor az EU Bizottsága által kiadott Guidelines for Successful Public Private Partnerships (Irányelvek a sikeres PPP-együttmûködésekhez) fogalmait alapul véve a klasszikus PPP-típusokat és alapkonstrukciókat ismerteti (vázlatosan). Az EU által használt terminológiához való alkalmazkodást a PPP-projektek államháztartás-statisztikai elszámolásának szabályai is indokolják: a maastrichti kritériumok szerinti deficit, illetve államadósság mértéke Magyarország számára kiemelt fontosságú, számításukkor az unió szabályrendszerét kell követni. A kézikönyvben bemutatott PPP-kategóriák azonban nem merev definíciókat takarnak, és nem is fedik le a PPP-projektek teljes körét. A PPP fejlõdése ugyanis rendkívül dinamikus. Különösen a struktúra alkalmazásában már számottevõ tapasztalatra szert tett országok esetében figyelhetõ meg, hogy a PPP fogalmát egyre tágabban értelmezve számos új konstrukciót és szerzõdéses struktúrát alkalmaznak. Megfigyelhetõ ugyanakkor az egyes projekttípusok letisztulása irányába mutató tendencia is: számos szintén a PPP alkalmazásában élen járó ország törekszik modellszerzõdések kialakítására. A standardizálásból származó elõnyök tehát hosszabb távon a diverzitás, a struktúrák sokféleségének csökkenése irányába hatnak. Bár kézikönyvünk arra tesz kísérletet, hogy a PPP-konstrukciók alaptípusait bemutatva segítse a PPP-struktúrák megismerését és elterjedését, az itt bemutatott kategóriák ne korlátozzák a döntéshozók fantáziáját abban a tekintetben, hogy vajon mely feladatok teljesíthetõk a magánszektortól PPP keretében megrendelt szolgáltatás által. A kézikönyvet elsõsorban a közszféra szakembereinek és döntéshozóinak ajánljuk, ugyanis tõlük a PPP alkalmazása újfajta ismereteket és alaposabb felkészültségi szintet követel. Ugyanakkor reméljük, hogy a kiadvány nemcsak a közigazgatásban dolgozó szakemberek, hanem a szélesebb

8 7 szakmai közönség számára is hasznosnak bizonyul majd, hiszen napjaink kihívásaira nemcsak a közszférának, hanem az egész társadalomnak kell a válaszokat megtalálnia. A kézikönyv a PPP-t a nemzeti versenyképesség egyik tényezõjeként tárgyalja. A kormányzatok világszerte szembesülnek a globalizációs folyamatok következtében megnövekedett piaci kockázatok hatásaival, amelyek visszahatnak az államháztartás bevételi és kiadási pozícióira. A lelassult gazdasági növekedés következtében számos ország számára kulcsfontosságú a beruházások ösztönzése. Az állam XX. században megnövekedett szerepe fokozottan felveti a közszolgáltatások hatékonyságának mint nemzeti versenyképességet erõsítõ tényezõnek a szerepét. Miközben mennyiségben és minõségben is egyre növekszik az igény az állam szolgáltatásai iránt, a tartalékok, a torta szeletei végesek. Mindez a jóléti állam válságával jár, és a közösségi szolgáltatások rendszerének átalakulását, újragondolását teszi szükségessé. A versenyképesség fogalomkörébe tágabb értelemben minden olyan közvetett képesség is beletartozik, ami hozzájárulhat egy ország boldogulásához. Ez pedig új megvilágításba helyezi a közszféra, a közigazgatás szerepét a nemzetgazdaság versenyképességének alakításában. Az ország fenntartható növekedési pályájának alakításában, a gazdasági mozgásirányok befolyásolásában, a kiszámítható, vállalkozásbarát közeg létrehozásában, a jogbiztonságban kiemelkedõ szerepet játszik a közigazgatás, és azon belül is különösen a pénzügyi ellenõrzés. A stabil államháztartás, a végrehajtható költségvetés aspektusából kiemelten fontos mûködési (és együttmûködési) biztonsági kritérium az átláthatóság és az elszámoltathatóság. A költségvetési deficit leszorításának igénye világszerte gátat szab a túlköltekezésnek, az Európai Unió maastrichti kritériumának értelmében az uniós tagországok államháztartásának hiánya nem haladhatja meg az ország GDP-jének 3%-át. Magyarország esetében az általánosan alkalmazott fûnyíró elv szerinti költségcsökkentések helyett a közszolgáltatások strukturális reformjára van szükség, amely szintén felveti a magánszektorral való feladatmegosztás újragondolását. Az össztársadalmi érdekbõl és kormányzati kezdeményezésre megvalósuló, de a privát szektor által finanszírozott projektek egyre inkább elõtérbe kerülnek. Világszerte keresik az olyan megoldásokat, amelyekkel a közfeladat ellátható úgy, hogy kíméli a költségvetést. A megfelelõ pénzügyi konstrukciók alkalmazása esetén erre megoldást kínálhat a PPP. Mint késõbb látni fogjuk, annak eldöntése, hogy a PPP-konstrukció mely esetekben valóban költség(vetés)kímélõ, sok feltételtõl, különösen a finanszírozás módjától és a magánszféra által vállalt kockázatok mértékétõl függ. A PPP-kézikönyv szerkezetileg két fõ részre tagolódik. Az elsõ rész a nemzetközi szakirodalom alapján mutatja be a PPP általános jellemzõit, így megismertet a különféle PPP-struktúrákkal, bemutatja

9 8 a projektek életciklusát és gazdasági vonatkozásait, majd különbözõ szektorokból vett esettanulmányok segítségével néhány konkrét projekt tapasztalatait ismerteti. Az esettanulmányok mindegyike angol, ennek oka egyrészt az, hogy Anglia a PPP-projektek alkalmazása terén az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezõ ország, másrészt nagy hangsúlyt helyez a projektek utólagos értékelésére: a National Audit Office a magyar Számvevõszék szerepét betöltõ intézmény a közpénzek elköltésének hatékonyságát elemezve módszeresen összeveti a PPP-projekteket a hagyományos állami beruházásokkal. A második rész a struktúra hazai adoptálásával foglalkozik, ismerteti az alkalmazás intézményi hátterét és jogszabályi vonatkozásait, továbbá bemutatja az elindult projekteket. Kiadványunk hézagpótló, hiszen ebben a tárgykörben eddig nem készült összefoglaló jellegû mû. A kézikönyv elsõsorban a finanszírozási kérdéseket szem elõtt tartva tárgyalja a PPP-struktúrák alkalmazásának gyakorlati kérdéseit. A téma körüljárható lenne még jogi és közgazdasági szempontból is. A PPP koncepciójának jogi szempontú elemzése a struktúrát a magántulajdon-állami tulajdon viszonyrendszerében vizsgálhatná, míg a közgazdasági szempontú megközelítés azt elemezné, hogy a struktúra mennyire optimális, illetve hatékony módja a közszolgáltatások létrehozásának. Ezekre a vonatkozásokra azonban a kézikönyv nem, illetve csak érintõlegesen tér ki. Mivel a kézikönyv megírásakor a hazai PPP tárgyú tapasztalatok még csekélyek, javarészt elméleti szempontból és külföldi tapasztalatok alapján nyílt lehetõség a PPP-konstrukció vizsgálatára. A struktúra magyarországi elterjedésének eredményeképpen, a tapasztalatok felhalmozódásával valószínû, hogy bizonyos fejezetek tekintetében még formálódni fog az álláspontunk. Mivel Magyarországon a kiadás idõpontjáig a legelõrehaladottabb fázisban levõ PPP-projektek is csak a szerzõdéskötés, illetve az építés kezdeti szakaszában vannak, a projektek elõrehaladtával további tapasztalatokhoz fogunk jutni, például a kockázatmegosztásról, a refinanszírozásról, vagy a felmerülõ konfliktusok kezelési módszereirõl. Ezek fényében a kézikönyv egyes részei késõbb pontosításra szorulhatnak. Lényeges lesz azt is megvizsgálni, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz hosszabb távon milyen hatással lesz az országban tervezett PPP-projektekre. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak mind a kormányzati szektorban dolgozó, mind a magánszektor különbözõ területeit képviselõ kollégáknak akik tapasztalataikkal, hasznos tanácsaikkal segítették a kiadvány megszületését. Külön köszönet illeti a PPP Tárcaközi Bizottság tagjait, akik véleményükkel segítették a Kézikönyv létrejöttét. Réthy Imre a PPP Tárcaközi Bizottság elnöke

10 9 1. A PUBLIC PRIVATE PARTNERSHIP ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI 1.1. A PPP FOGALMA: KÖZSZOLGÁLTATÁS A MAGÁNSZFÉRA KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL A Public Private Partnership, azaz a köz- és magánszféra partnersége az állam és a magánszféra olyan együttmûködési formáját jelenti, amelyben a felek a közszolgáltatás nyújtásának felelõsségét és kockázatát közösen viselik. A PPP-együttmûködések keretében az állam 1 a közszolgáltatások létrehozását a tradicionálisnál komplexebb módon bízza a magánszférára. A hagyományos modellben az állam elkülönülten kezeli a közszolgáltatáshoz kötõdõ részfeladatokat, azaz a közszolgáltatás infrastruktúrájának megépítését és üzemeltetését. Az építési feladatokat az állam hagyományosan a magánszférától rendeli meg, elkészültét követõen a létesítmény állami tulajdonba kerül, az építési költségeket az állam fedezi. Az infrastruktúra üzemeltetése elkülönül az építési fázistól, rendszerint az állam saját apparátusával végzi, vagy rövid távú szerzõdések keretében magántársasággal végezteti. A PPP-modell esetében a hagyományos gyakorlattal ellentétben az állam a közszolgáltatás hosszú távú jellemzõen éves biztosítását rendeli meg a magánszférától. A magántársaság felelõssége az infrastruktúra tervezése, megépítése, mûködtetése, valamint (legalább részben) a projekt finanszírozása, míg az állam (és/ vagy a szolgáltatások tényleges igénybe vevõje) szolgáltatási díjat fizet. A közszférabeli szerzõdõ fél feladata a projekt definiálása, a szolgáltatás minõségének meghatározása, az árazási politika kialakítása, és az ellenõrzési, monitoringfeladatok ellátása lesz, vagyis a szolgáltatásnyújtás közvetlen menedzselése helyett a szerzõdés menedzselésére koncentrál. A magánszférával való sikeres együttmûködéshez szükséges, hogy a felek tisztában legyenek a PPP koncepciója mögött meghúzódó alapvetõ elvekkel és célokkal. A PPP-konstrukció keretében az állam mint megrendelõ az outputokat határozza meg, azaz hogy milyen szolgáltatást, milyen minõségben és mennyi ideig kíván igénybe venni. A létrejöttükhöz szükséges, jelentõs méretû beruházásokkal, vagyis az inputokkal csak ezeknek alárendelten foglalkozik. A folyamat eredményeképpen a közcél a magánszféra közremûködése révén valósul meg. 1. Állam alatt a továbbiakban nem az államot mint jogi személyt értjük, hanem az államháztartás alrendszereit is (központi költségvetés, elkülönített állami alapok, társadalombiztosítási alapok, önkormányzatok).

11 A PPP-PROJEKTEK SZEREPLÕI, JELLEMZÕ ALKALMAZÁSI TERÜLETEK A PPP-projektek tipikus szereplõi a magánszféra- és a közszférabeli szerzõdõ fél. A magánszférabeli szerzõdõ fél a projekt megvalósítására jellemzõen projekttársaságot alapít. A projekttársaság alapítói nyújtják a társaság saját tõkéjét, külsõ finanszírozási forrásokért a pénz- és tõkepiaci intézményekhez fordulnak. A közszféra- és a magánszférabeli résztvevõkhöz egyaránt kapcsolódhatnak tanácsadók. A felek közötti szerzõdéses viszonyok az alábbiak szerint írhatók le: Szolgáltatási szerzõdés A közszférabeli partner szerzõdést köt a magánszférabeli partnerrel a szolgáltatás nyújtására. A szerzõdés rögzíti az építményekkel, illetve a szolgáltatás színvonalával és mennyiségével kapcsolatos állami elvárásokat, továbbá az állam által fizetendõ szolgáltatási díj nagyságát. A projekttársaság a szolgáltatási díjból fedezi a projekt üzemeltetésének költségeit, továbbá hitelkötelezettségeit, míg a fennmaradó rész a beruházásban részt vevõ tõkebefektetõ által realizálható hozam. Hitelszerzõdés A külsõ források bevonásának legjellemzõbb formája a bankhitel (jellemzõen szindikált hitel). Tekintve, hogy hagyományosan az állam a legjobb adós, a projekttársaság csak az állami hitelfinanszírozás költségénél magasabb áron juthat hitelhez. Éppen ezért gyakran alkalmazott eljárás a hitelminõség javítása (credit enhancement) állami szerepvállalással, ami olcsóbbá teheti a finanszírozást. Az állam és a finanszírozó intézmény között létesített, közvetlen szerzõdéses kapcsolat (direct agreement) kialakításakor azonban fontos kritérium, hogy a finanszírozási kockázatot továbbra is a magántársaság viselje. Az állami szerepvállalás még ha marginális is pszichológiai hatása többnyire nagyobb, mint a szigorú értelemben vett hitelminõség javítása. A finanszírozó bank és az állam közötti közvetlen megállapodás jellemzõ területe, amikor az állam a banknak belépési jogot (step in right) biztosít arra az esetre, ha a magántársaság nem teljesítené szerzõdéses kötelezettségeit. Ekkor a banknak lehetõsége van új építõ-, illetve üzemeltetõtársaságok megbízása révén a projekt megmentésére. A bankhitel mellett egyre inkább terjedõ finanszírozási mód a kötvénykibocsátás, különösen autópálya-projektek esetén. A kötvényfinanszírozás legfõbb elõnye a hitellel szemben, hogy a kötvénypiac hosszabb távra olcsóbb finanszírozási forrást jelent, szélesebb befektetõi kör érhetõ el, és könnyen adható-vehetõ, forgalomképes pénzügyi termékrõl van szó. Hátránya azonban, hogy

12 11 egy kötvénykibocsátásban számos fél vesz részt (tõzsde, hitelminõsítõk, lead manager stb.), és a hitelkonstrukcióval szemben egyszeri lehívásra ad lehetõséget. A kötvénypiacok volatilitása nagy, továbbá a kötvénypiac a refinanszírozás lehetõségét is erõsen korlátozza. Tervezési, építési és mûködtetési szerzõdések A projekttársaság szerzõdik a tervezést, építést és üzemeltetést végzõ társasággal. Azon PPPprojektek esetében, ahol a magánszektor meglévõ létesítmény mûködtetését, üzemeltetését veszi át, az építési tevékenységre csak korlátozottan, a felújítási munkákhoz kötõdõen van szükség. Közfeladatot ellátó állami szerv Közvetlen szerződés Projektszerződés Hitelszerződés Tőkebefektető Projekttársaság Bank, finanszírozó Építési szerződés Üzemeltetési szerződés Kivitelező társaság Üzemeltető társaság 1. ábra: A PPP-projektek szerzõdéses struktúrája A PPP-struktúra alkalmazásának leggyakoribb területei a következõk: közúti infrastruktúra (utak, hidak, alagutak), vasúti infrastruktúra (városi, elõvárosi és távolsági vonalak), közmû- és környezetvédelmi beruházások (csatornázás, szennyvíztisztítás), stadionok, sportcsarnokok, egyéb sportlétesítmények, kormányzati ingatlan infrastruktúrafejlesztés (minisztériumi és egyéb hivatali épületek), büntetés-végrehajtási intézetekhez, javító-, nevelõintézetekhez kapcsolódó beruházások, honvédelmi beruházások (kiképzõ és logisztikai központok, repülõterek), egészségügyi beruházások (kórházak, rendelõintézetek), közoktatási, kulturális beruházások (iskolák, kollégiumok, múzeumok, kongresszusi központok).

13 12 A felsorolt területeken kívül említést kell tenni a PPP alkalmazásáról a nagy növekedési képességû vállalkozások inkubációját segítõ programok és az innováció megvalósításában, valamint a K+F konstrukciók hatékony elterjesztésében is. Eltérõen az infrastrukturális beruházásoktól, amelyek esetében a PPP alkalmazása a fejlesztés nagy költségigénye miatt kézenfekvõ megoldás, a technológiaintenzív vállalkozások esetében részben a fejlesztés kockázata az, ami miatt a vállalkozások kezdeti, ún. magvetõ szakaszában indokolt az állam szerepvállalása. Ennél is fontosabb azonban, hogy a PPP nemcsak finanszírozási szempontból jelent kölcsönös érdekeken alapuló, hatékony együttmûködést, hanem az inkubáció szakmai feladatainak megoldása szempontjából is. A köz- és magánszféra együttmûködése tehát a finanszírozási források bõvítésén és a kihasználatlan erõforrások bevonásán túl jelentõs hozadékot biztosít azáltal is, hogy a fejlesztéseket a magánszféra mobilizálásával és érdekei érvényre juttatásával valósítja meg A PPP-PROJEKTEK KÖLTSÉGALAKULÁSA ÉS DÍJFIZETÉSI STRUKTÚRÁJA A PPP-projektek lehetõséget adnak arra, hogy az állam a szolgáltatás igénybevételéért feltételes kötelezettséget vállalva a tulajdonjoggal járó kockázatot a magánszektor kezébe adja át. A 2. és 3. ábra a hagyományos állami beruházások és a PPP-projektek költségalakulását veti össze. Míg a hagyományos állami beruházások esetében az állam a beruházás költségeit legkésõbb a létesítmény átvételéig megtéríti az építõtársaságnak, PPP-beruházáskor az állam csak az infrastruktúra üzemeltetési idõszakában, a nyújtott szolgáltatásért fizet. PPP-projekteknél tehát az állam nem kényszerül arra, hogy a beruházás megvalósításához jelentõs forrásokat biztosítson, hanem a szerzõdés futamideje alatt szétterített, jól tervezhetõ szolgáltatási díjat fizet a magántársaságnak. Továbbá az építéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó esetlegesen felmerülõ többletkiadások kockázatát sem az állam, hanem a magántársaság viseli.

14 13 Költség MFT Költségek alakulása állami beruházás esetén Költség-túllépés 10% Beruházási költségek Üzemeltetési költség Életciklus kiterjesztés Idõ (év) 2. ábra: Állami beruházás költségalakulása Költség MFT Költségek alakulása PPP-beruházás esetén Beruházási költségek 0,00 Ft Átadás-átvétel Fix éves szolgáltatlási díj Üzemeltetési ciklus kezdete Idõ (év) 3. ábra: PPP-struktúrában megvalósított beruházás költségalakulása

15 14 A keresleti kockázat állam és magánszféra közötti megosztása alapján az alábbi díjfizetési formák valósíthatók meg: Rendelkezésre állási díj (availability payment): Az állam a nyújtott szolgáltatás minõségi és mennyiségi paramétereitõl függõ díjat fizet a magántársaságnak, nem megfelelõ rendelkezésre állás esetén szerzõdésben rögzített algoritmusok alapján a díjból levonásokat eszközöl. A díjfizetés tehát független a szolgáltatás igénybevételétõl, a magánszektor nem vállal keresleti kockázatot. Árnyékdíj (shadow toll): Az állam a keresleti kockázatot megosztja a magánbefektetõvel anélkül, hogy a szolgáltatás igénybe vevõit díjakkal sújtanák. Az állam a szolgáltatás igénybevételével arányos díjat fizet a magántársaságnak, általában egy elõre megállapított felsõ határig (a felsõ határ felett már nincs díjfizetés). Valódi díj (real toll): A magántársaság díjbevétele a szolgáltatás tényleges igénybe vevõitõl származik, tehát õ állja a teljes keresleti kockázatot. A magántársaság maga állapíthatja meg a díjszedési stratégiáját, az államot a projekt mûködési ideje alatt már nem terheli fizetési kötelezettség. A valós díjak alkalmazásának feltétele, hogy a díjak megfelelõ bevételt biztosítsanak a magántársaságnak. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szolgáltatás iránti kereslet megfelelõ, illetve ha osztható szolgáltatásról van szó, amelynek használatából kizárhatók azok, akik nem fizetnek. A várható lakossági tiltakozások miatt ennek a döntésnek a vállalása ráadásul nemcsak szakmai, hanem politikai kérdés is. Az állam a szerzõdésben vállalt díjfizetési kötelezettségét a költségvetésbõl, illetve lehetõség szerint EU-forrásokból 2 teljesíti A PPP ALKALMAZÁSÁNAK ELÕNYEI A PPP-struktúrák alkalmazását egyfelõl a nyújtott közszolgáltatások hatékonyságának növelése, másfelõl a kormányzat pénzügyi erõforrásainak szûkössége indokolja. 2. Lásd a 2. számú mellékletet.

16 15 Nemzetközi tapasztalatok alapján a PPP-struktúra a magánszféra hatékonyságának, valamint a kockázatok optimális megosztásának, és a magánszféra fokozottabb kockázatvállalásának köszönhetõen egységnyi befektetés mellett több értéket teremt 3. A PPP koncepciója szerint az egyes kockázatokat annak a félnek kell viselnie, aki hatékonyabban képes azokat kezelni. A felek relatív hatékonysági elõnyeik alapján osztoznak a tevékenységeken, így a közszolgáltatások nyújtásának hatékonyabb módja valósulhat meg. A PPP-struktúrákban a szolgáltatásnyújtást szolgáló beruházások tervezéséhez, megépítéséhez és üzemeltetéséhez kötõdõ kockázatok, valamint a finanszírozási kockázatok jellemzõen a magánszektort terhelik. A PPP keretében az állam feltételes kötelezettségvállalást tesz, amely csak abban az esetben kötelezi pénzügyi teljesítésre, ha a beruházás révén nyújtott szolgáltatás a pályázati kiírásban, illetve a szolgáltatóval kötött szerzõdésben foglalt feltételek szerint kerül biztosításra. A megrendelõ állam fõleg a politikai, szabályozási változások bekövetkezésébõl adódó kockázatot vállalja át a magánszektortól. A magánszféra bevonása mérsékli a közösségi döntésekbõl és bürokratikus eljárásokból eredõ hatékonyságcsökkenést. Az együttmûködésnek köszönhetõen a beruházásmegvalósítás módjaiban és a szolgáltatásnyújtás terén is innovatív, hatékony technológiák és eljárások jelennek meg, így a magánszektor szakértelme a közszférában is hasznosul. PPP-struktúrában jellemzõen rövidebb a beruházások idõigénye. A PPP keretében megvalósuló szolgáltatások általában a privát szféra költséghatékonyságának köszönhetõen alacsonyabb áron nyújthatók. Az állam által eszközlendõ beruházások hatalmas finanszírozási igénye és a hasonlóképpen nagymértékû állami finanszírozási kapacitáshiány az alternatív finanszírozási módok keresését ösztönzi. PPP-konstrukciók esetén az állami finanszírozási igény egyenletesebben, idõben szétterítve, év alatt jelentkezik azaz a költségvetést ugyan hosszú idõn keresztül, ám évente csak viszonylag alacsony kiadási összeggel terheli. PPP-konstrukciókban a projekt finanszírozása a magántársaság felelõssége, a magánszektor azonban jellemzõen az állami szektornál költségesebben jut hitelhez. A whole life costing elv érvényesülésével azonban a PPP-struktúra mindezzel együtt is költséghatékonyabb lehet: a magántársaság költség-haszon kalkulációit a projekt egész élettartamára tehát a beruházás és üzemeltetés fázisaira együtt végzi. Az állam fizetési kötelezettsége továbbá csak a szolgáltatás elõírt módon történõ biztosításától kezdve áll 3. A NAO vizsgálata szerint az 50 legnagyobb brit PPP-projekt a legsikeresebb állami beruházásokhoz képest átlagosan 17%-os költségelõnnyel valósult meg. Lásd PFI: meeting the investment challenge.

17 16 fenn, azt megelõzõen (pl. a tervezés-építés szakaszában) nem terheli a költségvetést. A projekt költségeit minden olyan bevétel is csökkenti, amelyik harmadik féltõl third party income származhat, például olyan projektek esetében, ahol az állami igényen túlmutató kapacitás díjfizetés fejében más szereplõk számára elérhetõ (pl. államilag üzemeltetett kórházi ágyak igénybevétele magánbetegek vagy magánklinikák által). A maastrichti kritériumokban megfogalmazott makropénzügyi konvergencia-elvárásoknak különösen az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított korlátja 4 történõ megfelelésre törekvés ceteris paribus ellentétes az állami forrásokból megvalósítandó beruházások növelésével, amely viszont a gazdaság hatékonyabb mûködését is elõsegítõ közszolgáltatások bõvítése és az ennek révén is elõsegíthetõ reálgazdasági konvergencia érdekében kívánatos. Az ilyen csapdahelyzet egyik megoldási módja lehet a PPP-konstrukciók alkalmazása: a költségek egy évre esõ kisebb terhe mellett több jelentõs mértékû, jellemzõen infrastrukturális beruházás valósítható meg párhuzamosan anélkül, hogy Magyarország távolabb kerülne a költségvetésre vonatkozó maastrichti kritérium teljesítésének lehetõségétõl. A PPP-konstrukciók további elõnye az állami kiadások hosszú távon való tervezhetõsége, mivel az állam a szolgáltatás tényleges igénybevételével és a szolgáltatás minõségével arányos díjat fizet. A fenntartási költségek idõben egyenletesebb szétterítése, a kockázatok alaposabb felmérése és megosztása is a PPP mellett szól. A beruházás a magánszektor forrásaiból valósul meg, így az államot az építési idõszakban nem terheli fizetési kötelezettség. Ugyanakkor a hosszú távú költségek is csökkenthetõk oly módon, hogy a szolgáltatások finanszírozásába részben vagy egészben bevonhatók a szolgáltatás igénybe vevõi is (pl. kollégiumi férõhelyek). A PPP-konstrukcióban megvalósuló nagy beruházások multiplikatív, növekedést serkentõ hatással lehetnek a gazdaságra. A beruházás nagyságából és a magánberuházók által nem vállalható kockázatok kiküszöbölésébõl adódóan az állam bizonyos fajta piaci kudarcok (market failures) elkerülését teszi lehetõvé (hasonlóan a K+F folyamatok támogatásához) 5. Nyilvánvaló problémát jelent Magyarország számára például az infrastruktúra-fejlesztési igények kielégítése, hiszen a költségvetési korlát a meglévõ infrastruktúra fenntartását is csak korlátozottan képes lehetõvé tenni. A magánszféra által biztosított finanszírozás igénybevétele mellett azonban lendületet kaphat az infrastruktúra fejlesztés. 4. A maastrichti kritériumok szerint az államháztartási hiány nem lehet több a GDP 3%-ánál, az államadósság mértéke pedig nem haladhatja meg a GDP 60%-át. 5. V.ö fejezettel, a PPP jellmezõ alkalmazási területeirõl

18 A PPP ALKALMAZÁSÁNAK KOCKÁZATAI A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy adott országban gyakran elég nehézkes a PPP-konstrukciók bevezetése és elterjedése. Ennek legfõbb oka az, hogy a konstrukciók specifikus know-how-t igényelnek, és az ehhez szükséges szakértelem gyakran hiányzik, vagy szétszórtan található csak meg a kormányzati és a magánszférában. Ebbõl következik az is, hogy a közszféra, illetve a nyilvánosság többnyire gyanakvással fogadja a struktúrát, fõképp attól való félelmében, hogy a bonyolult konstrukciók csak a közpénzek elherdálását hivatottak leplezni, illetve afeletti aggodalmában, hogy ez a központi kormányzat nyakló nélküli költekezését vonja majd maga után. A PPP-projektek viszonylag magas tervezési, beszerzési, illetve egyéb tranzakciós költséggel járnak, és az elõkészítési periódus hosszabb, mint hagyományos állami beruházás esetén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megvalósítás összköltsége is több, illetve teljes idõtartama is hosszabb lenne. A PPP-projektek esetében a hosszú idõtávból adódóan számos kockázattal kell számolni, amelyek mértékét megfelelõ feltételrendszer kialakításával lehet csökkenteni. A PPP-konstrukció bevezetése elõtt felül kell vizsgálni a szabályozói környezetet, mert a rendezetlen jogszabályi háttér súlyos jogvitákat vethet fel. A finanszírozási kockázatok ugyancsak a hosszú távú kötelezettségvállalásból fakadnak (pénzpiaci változások, kamat-, árfolyamkockázat stb.). Elengedhetetlen annak a pénzügyi és intézményi háttérnek a megteremtése, amely a projektek egész idõtartama alatt biztosítani tudja az állami fizetési kötelezettség pénzügyi fedezetét. Egy olyan közigazgatási szervet is ki kell jelölni, amelyik az állam részérõl biztosítja a pénzügyi, szakmai és szervezeti feltételeket. A PPP-szerzõdések különösen fontos eleme az adott projekttel kapcsolatban felmerülõ, összes lehetséges kockázat felsorolása és a kockázatviselõ megnevezése, amelynek összeállítása komoly és részletes szakmai ismereteket igényelhet. Egy-egy projekt kapcsán lehetõség szerint optimális kockázatmegosztásra kell törekedni, ami azt jelenti, hogy az állami, illetve a magánszféra azokat a kockázatokat viseli, amelyeket sajátosságaiból adódóan a leghatékonyabban képes kezelni. Ebbõl az elvbõl következõen a kockázatmegosztás gyakran alakul úgy, hogy az állami szféra minimális mértékû üzleti kockázatot, ellenben teljes mértékû politikai kockázatot visel. Az államot ideálisan tehát csak azok a kockázatok terhelik, amelyeket a magánszektor nem képes kezelni. A kockázatok elosztásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ne sérüljön az érdekeltségi rendszer.

19 18 A nemzetközi gyakorlatból ugyan számos sikeres PPP-projekt ismert, ám nyilvánvaló, hogy a másutt megvalósított PPP-modellek nem ültethetõk át változtatás nélkül a hazai gyakorlatba. Országonként, sõt gyakran projektenként egyéni megoldásokat kell kidolgozni. Tisztán állami megvalósítás esetén nehézkessé teheti a döntéseket az államigazgatási egyeztetések kiterjedt rendszere és az évenkénti költségvetési vita a parlamentben. Az állam a polgárjogi PPP-szerzõdés megkötésével bizonyos értelemben a saját kezét köti meg, nehogy késõbb meggondolja magát. A projekt hosszú élettartama alatt elõfordulhatnak olyan idõszakok, amikor az államnak érdekében állhat felmondani a szerzõdést, és a projekt hátralevõ részét új projektként tendereztetni. Az államnak kellõ biztosítékot kell adnia a magánszektor számára, hogy ilyen helyzetekben sem fog szerzõdést szegni, különben ezzel a veszéllyel már a projekt eredeti pályáztatásakor is számolni fognak a vállalkozók. Ez a kockázat pedig vagy beépül az árba, vagy lehetetlenné teszi a szerzõdés megkötését. A PPP-konstrukció bevezetésének kezdeti, tanuló szakaszában a megfelelõ jogi, intézményi, szervezeti, pénzügyi megoldások, valamint a tapasztalat és a szakértelem hiánya számos kockázatot hordoz magában. A kialakulatlan eljárások magasabb költséggel járhatnak, amik az elsõ, sikeres pilot-projektek tapasztalatait követõen csökkenthetõk.

20 PPP-STRUKTÚRÁK A fejezet az uniós terminológia alapján bemutatja a köz- és magánszféra hagyományos és PPP típusú együttmûködési konstrukcióinak különbségeit, majd ismerteti a fõ PPP-struktúrákat. A bemutatott kategóriák nem jogi jellegûek, a besorolást az állami és a magánszféra közötti kockázatmegosztás mértéke, illetve a magánszférának a projekt finanszírozásában való részvétele határozza meg. A PPP fejlõdése rendkívül dinamikus, a felhalmozott tapasztalatok alapján a struktúrák folyamatosan fejlõdnek. Továbbá az egyes konstrukciók mindig a konkrét projektek specialitásaihoz igazodva kerülnek kialakításra, tehát egyedi jellegzetességeket mutatnak. A bemutatott kategóriák ezért nem merev definíciókat takarnak, és nem fedik le a PPP-projektek teljes körét A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA EGYÜTTMÛKÖDÉSÉNEK HAGYOMÁNYOS MODELLJE A közszolgáltatás létrehozását az állam különbözõ mértékben bízhatja a magánszférára. A közbeszerzés hagyományos modelljében az állam a nyújtani kívánt közszolgáltatás szempontjai alapján meghatározza infrastrukturális igényeit. Az infrastruktúra megtervezését, illetve megépítését versenyeljárás útján bízza a magánszektorra. A megépült létesítmény tulajdonjoga az államnál marad, mûködtetését, a közszolgáltatás nyújtását pedig az állam jellemzõen saját apparátusával vagy rövid távú outsourcing-szerzõdések keretében a magánszférával végezteti. A hagyományos modellben tehát a közszolgáltatáshoz kötõdõ egyes részfeladatokat az állam elkülönülten kezeli, a magántársaság egy jól körülhatárolt feladatkört lát el, és csak erre korlátozott felelõsséget vállal. A tevékenységek kiszervezésének (outsourcing) három fajtáját foglaljuk röviden össze. A kategóriák a magánszféra felelõsségének eltérõ szintjei alapján különíthetõk el SZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSEK Az állam meghatározott (rész)szolgáltatás nyújtására versenyeztetés útján szerzõdik a magántársasággal. A szerzõdések a közszolgáltatás idõhorizontjához képest rövid távúak (néhány hónaptól néhány évig). A szerzõdés tárgya jellemzõen egy új technológia alkalmazása (pl. autópályadíj-szedés, vízórák üzembe helyezése, karbantartása, leolvasása, jármûvek, illetve egyéb technikai rendszerek karbantartása). A szolgáltatási szerzõdések révén az állam a magánszféra technológiai szaktudását hasznosítja, ami költséghatékony technológiák alkalmazását teszi lehe-

21 20 tõvé. A beruházás és a közszolgáltatás egészének átfogó menedzselése ugyanakkor az állam kizárólagos felelõssége marad ÜZEMELTETÉSI SZERZÕDÉSEK Az üzemeltetési szerzõdések esetében az eszköz mûködtetésének és menedzselésének felelõssége a magántársasághoz kerül, ezért a magántársaságot jobban ösztönzi technológiai innovációra és költséghatékony megoldások alkalmazására, mint a szolgáltatási szerzõdések. A szerzõdések rövid távúak, de a szolgáltatási szerzõdések futamidejénél hosszabb periódusra szólnak. A magántársaság az államtól vagy fix vagy teljesítményarányos díjat kap (utóbbi esetben a szolgáltatás színvonala határozza meg a fizetendõ díjat). Az üzemeltetési szerzõdéseknél a magántársaság felelõssége a létesítmény mûködtetéséért nagyobb, mint a szolgáltatási szerzõdések esetében, ugyanakkor a beruházási döntések továbbra is az állami szféra hatáskörébe tartoznak. A szerzõdéstípus lépcsõfoknak tekinthetõ a magánszféra jövõbeni intenzívebb bevonása felé, segítheti a bizalom kiépülését azokban a szektorokban, ahol még kevés PPP-tapasztalat halmozódott fel. Az üzemeltetési szerzõdések a szolgáltatás minõségének javítására ösztönöznek, a szolgáltatások terjedelmének fejlesztésére és egyéb tényezõk reformjára (pl. díjreform) azonban nincs ösztönzõ hatásuk LÍZINGBE ADÁS Lízingszerzõdések esetén a magáncég felelõsséget vállal a köztulajdonban álló eszköz mûködtetéséért és karbantartásáért. A lízingdíjjal megveszi a jogot a mûködtetésbõl eredõ hasznokra, ezáltal a mûködtetés keresleti kockázatának nagy része õt terheli, mivel meghatározott szolgáltatási színvonal mellett költségei befolyásolják a profitot. Az elõzõ két szerzõdéstípushoz hasonlóan a lízingkonstrukciók esetében is az állami tulajdonos felelõssége marad a projekt átfogó tervezése, a beruházási döntések meghozatala, illetve a szolgáltatási hálózat fejlesztése (network expansion). Ugyanakkor a lízingelõt már terhelhetik bizonyos felújítási feladatok, a mûködési hatékonyság, illetve a profitszint javítása érdekében tõkeberuházásokat eszközölhet. A lízingszerzõdések 5 15 éves futamidejûek, és olyan infrastrukturális rendszerek esetében alkalmazhatók, amelyek önálló bevételt termelnek. Jellemzõ alkalmazási területük a közlekedési és vízmûprojektek.

22 A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA EGYÜTTMÛKÖDÉSÉNEK PPP-MODELLJE A fent bemutatott esetekben a magánszféra csak korlátozott körû kockázatokat visel. A magántársaság felelõsségi körébe tartozó funkciók elkülönültek és korlátozottak, ami szûkíti a potenciális elõnyök körét. A PPP-konstrukciókban a magánszféra szerepe túlterjed a hagyományos modell keretein. A PPP-megoldások integráltan kezelik a projekt egyes szakaszait tervezés, kivitelezés, mûködtetés, és típusonként eltérõ mértékû finanszírozási kockázatokat is rónak a magánszférára. Az integrált szemléletbõl hatékonysági elõnyök származnak (whole life costing). Az alábbi PPP-formák esetében a magánszféra felelõssége és kockázatai a szolgáltatás tekintetében növekvõ mértékûek PPP-EGYÜTTMÛKÖDÉSEK A MAGÁNSZFÉRA FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZATVÁLLALÁSA NÉLKÜL BOT (Build-Operate-Transfer) A BOT-struktúra elõnye, hogy az állam a tervezés, építés, mûködtetés funkcióit összekapcsolja, és egy projektként kezelve bízza a magánszférára. Az integrált szemlélet elõnye, hogy a projekt teljes élettartama alapján az összes, projekthez kötõdõ költséggel számol. Az integrált szemléletbõl és a whole life costing elvbõl származó, potenciális hatékonysági elõnyök realizálásának feltétele, hogy a közszféra pontosan definiálja az elvárt szolgáltatás paramétereit. A hagyományos modellel ellentétben ugyanis magának az eszköz paramétereinek meghatározásába nincs közvetlen beleszólása. A BOT-szerzõdéseket az állam versenyeljárás eredményeképpen köti. A pályázók ajánlataikban bemutatják beruházási terveiket és a nyújtandó szolgáltatás paramétereit, továbbá ezek költségvonzatát. A BOT-modellek esetében a magánszféra nem vállal finanszírozási kockázatokat, a pénzügyi forrásokat az állam biztosítja. A BOT-szerzõdések 20 éven túli futamidejûek. Jellemzõ alkalmazási területük a szennyvíz-infrastruktúra és a tömegközlekedési rendszerek PPP-EGYÜTTMÛKÖDÉSEK A MAGÁNSZFÉRA FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZATVÁLLALÁSÁVAL A PPP magánfinanszírozási források bevonására is lehetõséget nyújt. Ezek a megoldások különösen vonzóak, hiszen amellett, hogy az integrált szemléletbõl származó hatékonysági elõnyöket

23 22 érvényesítik, új finanszírozási forrásokat tesznek elérhetõvé. Az addicionális források által az egyes beruházások hamarabb megvalósíthatók, mivel nem kell kizárólag kormányzati forrásokra támaszkodni. A DBFO (Design-Build-Finance-Operate) konstrukció és a koncesszió esetében a magánszektor nemcsak az infrastruktúra tervezését, kivitelezését és mûködtetését vállalja, hanem a projekt finanszírozását is õ biztosítja. A DBFO és a koncessziós forma bevételgeneráló projektek esetében is alkalmazható, ahol a magántársaság megvalósítja a projektet, és jogot kap a létesítmény használatához kapcsolódó díjszedésre is. A DBFO és a koncessziós megállapodások általában éves futamidejû szerzõdések. A koncesszió mint PPP-típus abban a tulajdonságában különbözik a DBFO-, illetve egyéb PPPstruktúráktól, hogy az eszközök tulajdonjoga kötelezõen az államnál marad. A koncesszióba adható tevékenységek ugyanis az állami törzsvagyon részét képezik, körüket törvény szabályozza. Koncesszió esetén a magántársaság megvalósítja a projektet, és jogot kap a létesítmény használatához kapcsolódó díjszedésre is. A nemzetközi terminológia nem egységes az egyes PPP-struktúrák megnevezését illetõen. Például míg a BOT-konstrukció esetében az uniós definíció szerint a finanszírozást az állam biztosítja, az amerikai terminológia meghatározása szerint a BOT-projektet részben vagy egészében a magántársaság finanszírozza. Az alábbiakban röviden ismertetjük az amerikai General Accounting Office által definiált PPP-típusokat. 6 BOO (Build-Own-Operate) A konzorcium megépíti és mûködteti a közszolgáltatást nyújtó létesítményt, anélkül hogy annak tulajdonjoga a közszférához kerülne. BOT (Build-Operate-Transfer) A magántársaság az állam által meghatározott igényeknek megfelelõen megtervezi, megépíti és mûködteti az eszközt, a futamidõ végén pedig a létesítmény tulajdonjoga az államra száll. A projektet részben vagy egészében a magántársaság finanszírozza, emiatt a szerzõdés futamideje igazodik a finanszírozási konstrukcióhoz. BBO (Buy-Build-Operate) A tranzakció során az állam értékesíti az eszközöket a magánszférának, a magántársaság vállalja a létesítmény felújítását, illetve bõvítését. A magánszféra a megvalósított fejlesztések után költséghatékonyabban tudja továbbmûködtetni a létesítményt. 6. For the Good of the People; 8.o.

24 23 DBO (Design-Build-Operate) A létesítményt a magántársaság tervezi, építi és szerzõdésben rögzített ideig mûködteti. A létesítmény az állam tulajdonában van. BDO (Build-Develop-Operate) A magántársaság lízingeli vagy megvásárolja a létezõ állami létesítményt, saját finanszírozási forrásokból modernizálja vagy kibõvíti, és a kormányzattal kötött szerzõdésnek megfelelõen üzemelteti. A PPP-struktúrákban az állam ellenõrzési jellegû feladatai megnõnek, a projektek megvalósítása speciális pénzügyi és jogi képzettséget igényel a közszféra oldaláról. Emiatt általános nemzetközi gyakorlat, hogy a PPP-projektek menedzselésére a kormányzati szféra önálló szervezeti egységet hoz létre. Magyarország és általában az EU-hoz csatlakozó országok esetében ez fokozottabb igényként jelentkezik, mert az infrastrukturális beruházások piaca részben a nem kialakult jogi szabályozásnak, részben pedig a hiányzó intézményi struktúráknak köszönhetõen, továbbá a PPP-alkalmazások tapasztalatának hiányából adódóan igen kockázatos.

25 24

26 PRIVATIZÁCIÓ Az eddigiekben a közszolgáltatás biztosításáért vállalt felelõsség, illetve a kockázatmegosztás mértéke alapján bemutattuk a köz- és magánszféra együttmûködésének hagyományos, illetve PPP-modelljét. A 4. ábrán látható skála jobb szélén a privatizáció áll, ami egy állami társaság eszközeinek, illetve részvényeinek eladását jelenti. A privatizáció lehet részleges, illetve teljes. A privatizáció a koncesszióhoz annyiban hasonló, hogy a létesítmény hasznosítási jogát a magánszektor megkapja, a koncessziótól eltér viszont abban, hogy privatizáció esetén az eszköz tulajdonjoga is a magántársaságé lesz, az államnak a regulátor szerepen, a monopolista árazást megakadályozó beavatkozásokon, illetve törvény által meghatározott keretek között minimális mûködtetési és szolgáltatási rezsim elõírásán felül nincs további hatásköre az eszközt illetõen. A privatizáció, különösen a nemzetgazdasági jelentõségû szektorok esetében (pl. vízgazdálkodás, autópálya-hálózat) érzékeny eszköz, alkalmazásának az ideológiai, politikai megfontolások mellett jogszabályi akadályai is lehetnek. A részleges privatizáció ugyanakkor lehetõséget ad a magántõke bevonására és a magánszféra hatékonyságának érvényesítésére úgy, hogy a nemzetgazdasági jelentõségû eszközök feletti állami kontroll is megmarad.

27 A PPP-PROJEKTEK ÉLETCIKLUSA Ezen fejezet célja az, hogy bemutassa a PPP-projektek életciklusának fõ szakaszait a projekt megtervezésétõl a tender lebonyolításán át a jellemzõen éves szerzõdéses idõtartam végéig. A PPP-projektek élettartamának három fõ szakasza: a tendert megelõzõ események, a tendereljárás, a tendert követõ események A TENDERT MEGELÕZÕ ESEMÉNYEK Ebben a szakaszban kerül definiálásra és kidolgozásra a projektötlet. Az állam társadalmi költség-haszon elemzés, nemzeti prioritások, Európa-terv stb. alapján kijelöli a megvalósítandó közszolgáltatások körét, majd összeveti a szolgáltatás kivitelezésének lehetõségeit (hagyományos állami beruházás vagy PPP). A konstrukció fõbb elemeit és az összehasonlító elemzéseket az állam a projekttervben dolgozza ki. A projektterv tartalmazza a szolgáltatás rövid leírását és a pénzügyi konstrukciót. Az elemzéseknek indokolniuk kell a projekt szükségességét (társadalmi költség-haszon elemzés, nemzetközi példák), továbbá be kell mutatni a projekt pénzügyi struktúráját (futamidõ, cash-flow, díjfizetési struktúra, kockázati regiszter stb.). Mivel a PPP-szerzõdések az állam hosszú távú kötelezettségvállalásával járnak, évekre lebontva ismertetni kell a költségvetést terhelõ kiadások tervezett összegét. Be kell mutatni a projekt ESA 95 szerint számolt államháztartási egyenlegre és államadósságra gyakorolt hatását. A projekttervezetben a PPP-forma (költség)hatékonyságának elemzése hangsúlyos szerepet kell kapjon. Az elemzésben alternatív ajánlatként be kell mutatni az ún. Public Sector Comparator (PSC) értéket, ami a projekt nettó jelenértékét (NPV) adja meg hagyományos állami beruházás és üzemeltetés esetén. A PSC tehát plafonként szolgálhat a tender elbírálásakor, hiszen ez képviseli azt az árat, amelyért a projekt hagyományos állami beruházásként megvalósítható. A projektterv kidolgozását a kormányzati szektor végzi, tekintettel a konstrukció komplexitására, technikai, pénzügyi és jogi tanácsadók bevonásával. Fontos már a kezdeti szakaszban tanácsadókat alkalmazni, mert a közszférának gyakran nem áll rendelkezésére elégséges információ

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

Otthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei

Otthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei Miniszterelnöki Hivatal Kormánymegbízott Otthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei Ingatlan 1. Pillér és szabályozás építési 2. Pillér ösztönzés Építési és befektetési és Mûszaki Államigazgatási

Részletesebben

H/4014. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/4014. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/4014. számú országgyűlési határozati javaslat a 25/2007. (III. 20.) OGY határozat alapján az M6-os autópálya Szekszárd Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópálya Bóly

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

Az MNB szerepe a fizetési rendszerek fejlesztésében

Az MNB szerepe a fizetési rendszerek fejlesztésében Az MNB szerepe a fizetési rendszerek fejlesztésében 2001/2 Készítette a Pénforgalmi önálló osztály Vezetõ: Prágay István fõosztályvezetõ Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Titkárságának Tájékoztatási Osztálya

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. május (408 427. o.) KISS GERGELY VADAS GÁBOR A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban A lakáspiac a monetáris politika alakításának egyre fontosabb tényezõje

Részletesebben

Monetáris politika Magyarországon

Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon 2006. augusztus Monetáris politika Magyarországon Harmadik kiadás Szerkesztette: Horváth Ágnes Készítették: Balogh Csaba (4. fejezet),

Részletesebben

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói

A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói MNB-tanulmányok 64. 2007 CSÁVÁS CSABA VARGA LÓRÁNT BALOGH CSABA A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói 2007. augusztus

Részletesebben

Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon

Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon Készült a Táncsics Alapítvány támogatásával Generáció 2020 Think Tank: Közpolitikai Elemzések III. Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból MNB Mûhelytanulmányok 36. 2005 PAPP MÓNIKA A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból Papp Mónika A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 14.12.2007 COM(2007) 799 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal

Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal KÖNYVISMERTETÉS Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (1027 1031. o.) Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal Fertõ Imre könyvének nincs

Részletesebben

Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban

Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban MNB-tanulmányok 44. 2005 CSÁVÁS CSABA ERHART SZILÁRD Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban Csávás Csaba Erhart Szilárd Likvidek-e a magyar

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19)

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) 2016. február 4. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (254 268. o.) MIKE KÁROLY A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan Az adóverseny elméletének néhány tanulsága

Részletesebben

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:

Részletesebben

A fenntartható társadalom elvárásai. Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest

A fenntartható társadalom elvárásai. Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest A fenntartható társadalom elvárásai Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest Fenntartható fejlődés A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Elvárás

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

Az Európai Unió és a csatlakozó országok erdõgazdálkodása

Az Európai Unió és a csatlakozó országok erdõgazdálkodása Csóka Péter Az Európai Unió és a csatlakozó országok erdõgazdálkodása Erdõgazda az Unió küszöbén 1. Ajánlás helyett Ismerik Önök az Európai Unió erdõgazdálkodási stratégiáját és annak jogi hátterét? Teljes

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése 2016. április 20. MAGYAR NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai,

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról *Jelen tájékoztató anyag nem tekinthető az Európa Ingatlanbefektetési Alap hivatalos tájékoztatójának.

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM 1

2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM 1 2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM 1 84 HITELINTÉZETI SZEMLE FARKAS RICHÁRD MOSOLYGÓ ZSUZSA PÁLES JUDIT A TÕKEINDEXÁLT ÁLLAMKÖTVÉNY JELLEMZÕI, NEMZETKÖZI HELYZETE ÉS HAZAI TAPASZTALATAI * A tõkeindexált

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása Gazdasági ismeretek A Gazdasági ismeretek tantárgy általános céljai A Gazdasági ismeretek tantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése,

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Szedlák Tamás Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Erdõgazda az Unió küszöbén 2. Elõszó Az elmúlt években igen sokszor lehetett arról hallani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata 6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre

Részletesebben

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén 11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert

Részletesebben

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein

Részletesebben

A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel

A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel Készítették: MONIGL János HORVÁTTH Balázs BERKI Zsolt KOREN Tamás - 2004 június

Részletesebben

II. A rendelkezésre álló pénzügyi források és azok megoszlása

II. A rendelkezésre álló pénzügyi források és azok megoszlása MINISZTERELNÖKI HIVATAL MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA M E G Á L L A P O D Á S I. Preambulum A Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyar Tudományos Akadémia között 2003. május 5- én, a stratégiai kutatások megvalósításáról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon 2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében

Részletesebben

OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Éves jelentés 2003. OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 7-9.) 1 I. BEVEZETÉS Az OTP Jelzálogbank Rt. szakosított hitelintézetként, részvénytársasági formában,

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól?

Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól? Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól? Magyarország külsõ egyensúlyi mutatói 2007-ben nagymértékben javultak. Ezzel párhuzamosan azonban

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése

A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése Készítette: Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület Vezetői

Részletesebben

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek 7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek Ebben a fejezetben az Olvasó megismerkedhet az Új Magyarországi Fejlesztési Terv célrendszerével, az

Részletesebben

A PÉNZÜGYI CSOPORTOK KOCKÁZATA ÉS SZABÁLYOZÁSUK I.

A PÉNZÜGYI CSOPORTOK KOCKÁZATA ÉS SZABÁLYOZÁSUK I. 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1 HORVÁTH EDIT SZOMBATI ANIKÓ A PÉNZÜGYI CSOPORTOK KOCKÁZATA ÉS SZABÁLYOZÁSUK I. A pénzügyi konglomerátumok térnyerése az elmúlt évtizedben rendkívül látványos volt. Az egyelõre

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja. 2014. április 2015. március

A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja. 2014. április 2015. március A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja 2014. április 2015. március A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja 2014. április 2015. március Jelen elemzést a Magyar Nemzeti Bank Jegybanki

Részletesebben

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999.

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999. Európai Bizottság * XVI. Főigazgatóság Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana MEANS füzetek 1999. V. kötet A közösségi politikai prioritásokra gyakorolt hatások

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

JELENTÉS. Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április

JELENTÉS. Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április JELENTÉS Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3100-026/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560131 Az

Részletesebben

MNB-tanulmányok 47. Hitelbiztosítékok hazai szabályozása, különös tekintettel a CRD elvárásaira PÓRA ANDRÁS DR. SZÉPLAKI VALÉRIA

MNB-tanulmányok 47. Hitelbiztosítékok hazai szabályozása, különös tekintettel a CRD elvárásaira PÓRA ANDRÁS DR. SZÉPLAKI VALÉRIA MNB-tanulmányok 47. 2006 PÓRA ANDRÁS DR. SZÉPLAKI VALÉRIA Hitelbiztosítékok hazai szabályozása, különös tekintettel a CRD elvárásaira Póra András dr. Széplaki Valéria Hitelbiztosítékok hazai szabályozása,

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1125 1129. o.) Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Central

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

A VÁLLALATI VÁLSÁGMENEDZSELÉS GAZDASÁGUNKBAN, AVAGY HOGYAN (NE) MENEDZSELJÜNK!? DR. KATITS ETELKA 1

A VÁLLALATI VÁLSÁGMENEDZSELÉS GAZDASÁGUNKBAN, AVAGY HOGYAN (NE) MENEDZSELJÜNK!? DR. KATITS ETELKA 1 A VÁLLALATI VÁLSÁGMENEDZSELÉS GAZDASÁGUNKBAN, AVAGY HOGYAN (NE) MENEDZSELJÜNK!? DR. KATITS ETELKA 1 Összefoglalás: A tanulmány betekintést ad a válságba került hazai társaságok válságának jelzéseibe és

Részletesebben

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Tárgy: Közérdekű bejelentés a közúti fuvarozók követeléséről a gázolaj adójának csökkentésére

Tárgy: Közérdekű bejelentés a közúti fuvarozók követeléséről a gázolaj adójának csökkentésére Veres János úr pénzügyminiszter Pénzügyminisztérium Budapest Budapest, 2008. május 20. Tárgy: Közérdekű bejelentés a közúti fuvarozók követeléséről a gázolaj adójának csökkentésére Tisztelt Pénzügyminiszter

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

KITEKINTÉS PROJEKTFINANSZÍROZÁS A FELSÕOKTATÁSBAN. POLÓNYI István

KITEKINTÉS PROJEKTFINANSZÍROZÁS A FELSÕOKTATÁSBAN. POLÓNYI István Szociológiai Szemle 2007/3 4, 199 213. KITEKINTÉS Napjainkra gyökeresen megváltozott az állam forráselosztási rendszere. A korábbi juttatási szisztémák helyébe egyre inkább a versenyeztetési kényszerek

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

Budapest, 2013. augusztus

Budapest, 2013. augusztus 67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben