Megoldókulcs a Magyar nyelv és kommunikáció 9. munkafüzet feladataihoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megoldókulcs a Magyar nyelv és kommunikáció 9. munkafüzet feladataihoz"

Átírás

1 Megoldókulcs a feladataihoz Tisztelt Kollégák! Ez a dokumentum azzal kívánja segíteni az Önök munkáját, hogy a feladatok egy részéhez, ahol indokoltnak látszott, megoldási javaslatokat, ötleteket adunk. A dokumentum egyelőre nyersanyagnak tekinthető, és nem teljes. Folytatását a tanév ütemének megfelelő előrehaladással a későbbiekben küldjük meg, s a tanév végéig válik lezárttá, véglegesen megszerkesztetté az anyag. Reméljük, így is segítséget fog jelenteni az Önök munkájához! Tisztelettel: a kötet szerkesztői 1. A beszéd és a nyelv felhívó 2. tájékoztató 3. gondolkodást segítő 4. kapcsolatzáró 5. kifejező 2 a) - A legtöbb nyelvet Ázsiában beszélik, a legkevesebbet Európában. - Sokakat meglephet, hogy a világ legnagyobb nyelve valószínűleg a kínai kb. 840 millió anyanyelvi beszélővel (további kb millió ember beszéli második nyelvként). A kínai egyébként nem egyetlen egységes nyelv, hanem egymástól igen jelentős mértékben eltérő nyelvjárások halmaza, amelyek között nem mindig áll fenn a kölcsönös érthetőség, azonban összekapcsolja őket a közös írott nyelv. Az angol kb. 340 millió ember anyanyelve és további kb millió beszélő második nyelve. (Az adatok forrása Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák avagy a nyelv antropológiája (Tinta, Budapest, 2004.) c. könyvének 132. oldala. A Geolingvisztika: a világ nyelvei és a világnyelv c. fejezet egyébként érdekes és hasznos olvasmány a témához.) - A magyar nyelvet kb. 17 millióan beszélik. 1

2 2. b) A beszélők száma szempontjából átlagos nyelv földrészenként, csökkenő sorrendben: 1. Európa: Ázsia: Amerika: Afrika: Ausztrália: MEGJEGYZÉS: az értékeket tizedesjegyek nélkül, kerekítve adjuk meg. 2. c) A magyar világviszonylatban a beszélők létszámát tekintve igen jelentős nyelvnek számít. A világon beszélt nyelvek száma körülbelül lehet, ezek közül körülbelül ötven nyelvnek köztük a magyarnak! van tízmilliónál több beszélője. Az egy nyelvre jutó átlagos beszélői létszám tekintetében átlagos nyelv minden földrészen még Európában is! jóval kisebb, mint a magyar. Annak, hogy a magyarok többsége meg van győződve arról, hogy anyanyelve kicsi és csekély jelentőségű nyelv, többek között az az oka, hogy az Európában is beszélt nyelvek közül több (az angol, a spanyol, az orosz, a portugál, a német és a francia) a világ tíz legnagyobb nyelve közé tartoznak. A világ nagyobb részének nyelvi valósága azonban egészen más, mint amit saját tapasztalataink, érzéseink, valamint a furcsa módon még mindig sokat hangoztatott herderi jóslat alapján feltételezünk. A nyelvek körülbelül egynegyedének ezernél kevesebb(!) beszélője van, ezek a nyelvek többnyire veszélyeztetettek, valószínűleg ki fognak halni. Vannak olyan nyelvcsaládok (pl. a pápua vagy a paleoszibériai), amelyek összes nyelvét kevesebben beszélik, mint a magyart. A magyar az uráli nyelvcsalád legnagyobb nyelve, hivatalos nyelv Magyarországon és az Európai Unióban is. A magyar nyelv helyzete annyiban is stabil hogy alapvetően egynyelvű államban beszélik, tehát viszonylag ritkán fordul elő az, hogy magyar anyanyelvét valaki egy másik nyelvre cseréli. 3. a) 2

3 chat(el), (ezik), fájl, hardver, szoftver, internet, lájk(ol), laptop, online, offline, pendrive, printer, (ki)printel, (be)szkennel stb. Aláhúzással a b) feladat megoldásait jelöltük. MEGJEGYZÉS: Fontos tudatosítani, hogy angol eredetű szó és angol szó közé nem húzható határ. Vita tárgya lehet, hogy a talált szavak (pl. a fájl és a lájk) angol eredetű magyar szavak vagy angol szavak-e; ezt a vitát az átlagember meggyőződésével szemben nyelvészeti eszközökkel lehetetlen eldönteni. Majdnem mindegyik szót érti, sőt használja a magyar anyanyelvűek többsége (talán az idős generáció kivételével), magyar mondatokban, magyar toldalékokkal ellátva, a magánhangzó-illeszkedés szerint toldalékolva stb. (Érdekes például, hogy az angol igetövek print, save, stb. a magyarban mindig igeképzőt kapnak, tehát nem eredeti formájukban használjuk őket, hanem a magyar igékhez hasonlóbbá téve). 3. b) Szintén nem egyértelműen megítélhető, hogy egy magyar szó pontos megfelelője-e egy újonnan átvettnek. Fontos tudni, hogy sokan azonosnak ítélik meg két szó jelentését, és sznobizmusra, lustaságra vezetik vissza az angol (eredetű) szavak használatát olyan esetekben is, amikor a két szó nyilvánvalóan nem pontos megfelelője egymásnak. A lájkol például sokak fülét sérti, pedig a tetszik egyáltalán nem azonos vele. A Lájkoltam Józsi képét és a Tetszett Józsi képe két teljesen eltérő jelentésű magyar mondat. Hasonlóképpen: chatelni és csevegni szintén nem ugyanazt jelenti; bár a netes chatelést lehet csevegésnek is nevezni, a kávéházi csevejt chatnek nevezni nem. A printel és a nyomtat, az internet és a világháló esetében pontosabb a megfelelés, azonban általában az ilyen párok sem teljesen felcserélhetők. A printel például hivatalos szövegben, a világháló egy kamaszlány szájából meglehetősen furcsán hat. Ebből látszik, hogy az átvett, viszonylag pontos megfelelővel rendelkező szavaknak is van szerepük a nyelvben: előbb vagy utóbb saját, a másiktól elkülönülő jelentésre tesznek szert (ha nem rögtön valami sajátos funkcióra vesszük át őket). Ha több szavunk van egy szóra, annak stilisztikai hasznát is láthatjuk: lehetővé válik szóismétlések elkerülése. A szavak átvételének ilyen előnyein kívül azért sem találunk ki új szavakat minden új fogalomra, jelenségre, mert a kommunikáció során nincs időnk erre. Sokan nehezményezik az angol térhódítását főleg, de nem kizárólag a számítástechnikával kapcsolatos és a szaknyelvi kommunikációban, ez azonban nem elkerülhető. A spontán, informális nyelvhasználatnak 3

4 jellegénél fogva nem lehet célja az, hogy beszéd közben mérlegeljük egy-egy szó eredetét és az idegenek helyett új, magyar elemekből alkotottakkal rukkoljunk elő. A nyelvművelők által sokat emlegetett tudatosság csupán az írott (főleg formális) szövegek alkotóin kérhető számon, a spontán beszéden, főleg a kötetlen spontán beszéden egyáltalán nem ezekben a helyzetekben ugyanis a partner személye, a kapcsolat, valamint az kommunikáció célja fontos, nem pedig azok az eszközök (szavak és szerkezetek), amelyeket használunk. 4. Boksz a boxban kiütötte kollégáját egy szerelő a lassú kerékcsere miatt. Gizike, miért mindig akkor jön be aláíratni valami rettenetesen fontos iratot, amikor éppen telefonálok? Mindig lesújt, ha felszedek egy kis súlyt. Az én ruháimat anyukám szabja és varrja sajátkezűleg. A szablya valami fegyverféle, nem? Most játsszunk olyat, hogy nem játszunk! A sólya hajók vízre bocsátásához és kiemeléséhez kialakított lejtő. Jucit sója jobb, mert az himalájai, inkább abból tegyél bele! 5. a) A beszéd a nyelv hallható formája. b) Nem létezhet beszéd nyelv nélkül. c) A nyelv legkisebb elemei a fonémák. (A betűk nem hangok, hanem fonémák írásbeli jelölésére szolgálnak; a magyar helyesírás tehát precízen megfogalmazva nem hangjelölő, hanem fonémajelölő. A hangjelölő írásokat nyelvészek használják olyan esetekben, amikor nem a fonémákat, hanem a kiejtett alakokat kívánjuk jelölni. Ilyesmit használjuk a tankönyvben, illetve a ben is a hasonulások jelölésére pl. kazángyár [kazánygyár].) 4

5 d) A levegő a légcsövön keresztül áramlik a tüdőből a gégébe. (Toldalékcsőnek a gége fölötti területet hívjuk.) e) A hangszalagok a gégében/gégefőben helyezkednek el a kiáramló levegő irányára merőlegesen, vagyis vízszintesen. f) Az x magyar szavakban ritkán előforduló betű. (Amely két fonémát/hangot jelöl). 6. tüdő légcső gégefő garatüreg nyelvcsap szájpadlás fogak ajkak 5

6 2. A magánhangzók 1. a) a á, e é 1. b) Az a és az á egyaránt mély magánhangzók, azonban az á ajakréses és legalsó nyelvállású, míg az a ajakkerekítéses és alsó nyelvállású. Az e és az é egyaránt magas és ajakréses magánhangzók, azonban az e nem középső, hanem alsó nyelvállású. 2. MEGJEGYZÉS: A sz és a s, valamint a z és a zs képzési helye természetesen nem egyezik meg (hiszen ha megegyezne, nem észlelnénk őket eltérő hangokként). Erről igen egyszerűen meg tudunk győződni, ha a kérdéses hangokat egymás után ejtjük, figyelve a nyelv helyzetére. Még az is könnyen megállapítható, hogy a sz és a z képzésekor a nyelv előrébb képez szűkületet a szájpadlással, mint a s és zs képzésekor. A tankönyvek általában didaktikai okokból eltekintetnek ettől a különbségtől, így a tananyag szerint a feladatnak két helyes megoldása is van. 6

7 3. Ha idegen szavak végén o vagy ö, tehát rövid középső nyelvállású ajakkerekítéses magánhangzók találhatók, azokat a magyarban hosszan ejtjük, pl. Oslo, Malmö. A magyarban az ú-t és az ű-t, tehát a felső nyelvállású és ajakkerekítéses magánhangzókat legalább két szótagú szavak végén (pl. árú, szomorú) sokszor röviden ejtjük. 4. a) cél: célba, céltalan szél: szélben, széllel derék: derékba, derekas kerék: kerekek, kerekes eszik: eszünk, ettem iszik: iszunk, ittam ír (főnév): írek, írnek ír (ige): írok, írnak szír: szírek, szírrel zsír: zsírok, zsírral szív (főnév): szívek, szívnek szív (ige): szívok, szívnak MEGJEGYZÉSEK: - A derék valójában nem egy, hanem két homonim, ingadozó toldalékolású tő: a testrészre utaló mellett ma már igen ritkán használatos a ( jó jelentésű derék. Előbbi toldalékolása inkább mély derekam, derékba stb., utóbbié inkább magas (deréktől, derékek). - Az ír szintén két homonim főnevet takar: a népre utaló ír mellett a gyógyír önállóan használt utótagja is. Előbbi toldalékolása egyértelműen magas, utóbbié azonban ingadozó: (gyógy)írral/(gyógy)írrel stb. 4. b) További nem illeszkedő toldalékolású (úgynevezett antiharmonikus) tövek: - névszótövek: csík, csín, díj, fing, fi- (fia), gyík, héj, híd, híg, íj, ín, kín, nyíl, pír, sík, sír, síp, szíj, víg 7

8 - igetövek: bír, bíz- (pl. bízott), csíp, dív- (pl. dívott), fing- (pl. fingott), hig-/híg (pl. higított, hígul), hív, híz- (pl. hízott), irt, ív- (pl. ívott), izz- (pl. izott), nyíl- (pl. nyílott), nyír, nyit, pir- (pl. pirított, pirul), rí, ring, sik- (pl. sikított), sikl- (pl. siklott), sír, szid, szít, tilt, virít, vív MEGJEGYZÉS: Különleges eset a féri: ennek toldalékolása a legtöbb toldalék esetében ingadozik illeszkedés és antiharmónia (nem illeszkedés) között: férfival/férfivel, férfinak/férfinek stb. A felsoroltakból is kitűnik, hogy az antiharmonikus tövek többnyire egy szótagúak, í-t, kisebb számban i-t és három esetben é-t (cél, héj, derék) tartalmaznak. 5. Mély hangrendű Magas hangrendű Vegyes hangrendű (szarvas)marha, túzok, mókus, orángután, majom, fóka, orrszarvú, madár(ka), kócsag csibe, csirke, pipi, lepke, (szén)cinege, cinke, szürkemarha, bika, káposztalepke, pillangó, fókabébi, kisfóka, rinocérosz, mosómedve, vaddisznó, kismadár 6. Mély hangrendű szavakhoz Magas hangrendű, utolsó Magas hangrendű, utolsó szótagban illeszkedő változat szótagban ajakréses ajakkerekítéses magánhangzót tartalmazó magánhangzót tartalmazó szavakhoz illeszkedő változat szavakhoz illeszkedő változat -dolgál álldogál -degél mendegél -dögél üldögél -hoz Csabához -hez Évihez -höz Ernőhöz -kod(ik) rosszalkodik -ked(ik) rendetlenkedik -köd(ik) fésülködik -on szamáron -en öszvéren -ön ökrön -szor háromszor -szer kilencszer -ször ötször -tok rosszalkodtok -tek rendetlenkedtek -tök gyűjtötök MEGJEGYZÉS: A -köd(ik) toldalékváltozatban az ik zárójelezésének oka az, hogy az nem a képző része, hanem önálló toldalék (az ikes igék személyragja). 8

9 3. A mássalhangzók MEGOLDÓKULCS 1. a) e: magas, felső nyelvállású ajakréses, rövid a: mély, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses, rövid i: magas, felső nyelvállású, ajakréses, rövid é: magas, felső nyelvállású, ajakréses, hosszú t: zöngétlen, foghang, zárhang, rövid l: zöngés, foghang, réshang, rövid m: zöngés, ajakhang, orrhang, rövid k: zöngétlen, szájpadláshang, zárhang, rövid 1. b) - Tövek (csak a legalább hat hangból/betűből állókra hozunk példákat): elaltat, elemel, életteli, ellentét, elmélet, eltelik, eltemet, emelet, illeték, kellem, kikelet, kikémlel, kitelik, leemel, leitat, letelik, melléklet - Toldalékok (a többalakú toldalékoknak itt csak azokat a változataikat tüntetjük fel, amelyek a megadott betűkből kirakhatók): o -a: E/3 birtokjel j nélküli változata, pl. hasa, baj(u)sza o -at/-et/-tat/-tet: műveltető ige képzője, pl. altat, etet, temettet o -atik/-etik/-tatik/-tetik: szenvedő ige képzője, pl. kinyilváníttatik, betartatik o -em: E/1 személyű igei személyrag e kötőhangzós változata (több módban, időben, ragozásban), pl. éneklem, énekeljem, énekeltem o -é: birtokjel, pl. Katáé, apámé o -ék: ún. heterogén többesjel, pl. Imiék, Tóték o -i: birtoktöbbesítő jel, pl. gyerekei, nyulai o -i: kicsinyítő képző, pl. nyuszi, Kati o -i: melléknévképző, pl. tatai, lengyelországi o -i: igei személyrag magas magánhangzós változata (kijelentő mód, jelen idő, határozott ragozás, E/3), pl. nézi, veszi o -ik: ikes igék E/3 személyragja (kijelentő mód, jelen idő, általános ragozás), pl. mászik, hazudik 9

10 o -ka/-ke: kicsinyítő képző, pl. Katika, Timike o -l/al/el: igeképző, pl. mesél, talpal, elfenekel o -lal/-lel: igeképző, pl. hizlal, érlel o -m/am/em: E/1 birtokjel, pl. táskám, kanalam, pénzem o -t/-at/et: tárgyrag pl. Kingát, hasat, tehenet 1. c) Néhány példa viszonylag hosszú (minimum 10 hangból/betűből álló) szavakra: elaltattam, életteliekkel, ellentéteitekkel, elméleteitekkel, eltemettetik, emeletiekéit, keletiekéit, kikémleltettem, leemeltettétek, lelkeitekkel, mellékleteikkel, tataiakéit, Timikéékéit, tételeitekkel 2. zöngés: z, ö, n, g, é zöngétlen: t ajak-foghang: f foghang: n szájpadláshang: j, s gégehang: h zárhang: g réshang: s, h pergőhang: r 3. Páratlanok: r, l, n, m, j, ny, h Párok: v f, g k, b p, d t, z sz, zs s, gy ty, dzs cs, dz c HIBA: az f kétszer szerepel. 4. Megoldások: 1a, 2a, 3b, 4b. 10

11 5. 6. Részleges hasonulás Teljes hasonulás Összeolvadás Mássalhangzórövidülés beképzelt [bekébzelt] vállrándítással haladjunk vállrándítással haladjunk, de [várránditással] [halaggyunk] [várránditással] [halaggyungde] feleslegessé egyszerűen elintézte [elintészte] [eccerüen] dobj ki [dopki] jegyzeteit megszületett [jeddzeteit] [mekszületett] rénborjú [rémborju] kénytelen [kéntelen] padtársam [pattársam] Mássalhangzókiesés dobj ki [dopki] 11

12 MAGYARÁZATOK: - A vállrándítással szóalakban két teljes hasonulás is van: a -val/-vel teljes hasonulásán kívül a váll l-je is teljesen hasonul a mellette álló r-hez. Ugyanebben a szóban természetesen mivel egy hosszú mássalhangzó mellett rövid áll rövidülés is történik. - A dobj ki esetében a magánhangzó-kiesés által eredményezett szekvenciában végbemegy a zöngésség szerinti részletes hasonulás is: [dopki] (nem *[dobki]). - A [pattársam] alakban természetesen zöngésség szerinti részleges és nem teljes hasonulás van (hiszen más szavakban a t nem hasonítja magához teljesen az előtte álló mássalhangzót!). Annak oka, hogy egy hosszú hangot ejtünk, az, hogy a zöngésség szerinti részleges hasonulás a d esetében éppen t-t eredményez, hiszen attól zöngésségében tér el. (Hasonló példák: kalapban, aggkor, kiszsiráf, vízszerű.) - Az ötcsillagos alak besorolása nem teljesen egyértelmű. Valójában nagyon hasonló dolog történik, mint a játszik, kétség típusú összeolvadásokban; a hagyományos hangtani terminológiától teljesen eltérőt alkalmazó fonológiai szakirodalom egyetlen jelenség (affrikálódás, adaffrikáció, tkp. affrikátává válás ) aleseteiként értelmezi ezeket. A hagyományos összeolvadás kategória tipikus eseteitől eltér annyiban, hogy két hang helyett nem egy hosszú harmadikat ejtjük, hanem az egyiket hosszan. A hagyományos terminológiát tekintve leginkább a részleges hasonulásokhoz hasonít, azonban azokon belül nem a képzési hely és a zöngésség, hanem képzésmód szerint, hiszen a zárhangból affrikáta lesz. 12

13 4. A kommunikáció folyamata és funkciói 1. tájékoztatás: - A második vágányon tolatást végeznek, a vágány mellett kérjük, vigyázzanak! - ruhacímke - KRESZ-tábla kifejezés: - Jaj, ne, már megint elszúrtam! - szív felhívás: - Ezt azonnal hagyd abba! - A második vágányon tolatást végeznek, a vágány mellett kérjük, vigyázzanak! - Tanárnő, mi az a fatikus funkció? - KRESZ-tábla kapcsolatteremtés stb.: - Jó napot kívánok, főorvos úr! - kézfogás értelmezés: - Tanárnő, mi az a fatikus funkció? - mondatábra gyönyörködtetés: - Antanténusz, szórakaténusz, szóraka-tiki-taka-alabala-bambusz! MEGJEGYZÉS: Fontos tudatosítani, hogy egy-egy kommunikációs aktus nem kizárólag egyféle funkciót tölt be. A kérdéseknek többnyire felhívó funkciójuk van, hiszen válaszadásra szólítják fel a másik felet, így például a Tanárnő, mi az a fatikus funkció? kérdés felhívó és értelmező (a nyelvre vonatkozó információt kérő) funkciót egyaránt ellát. A megjelenített KRESZ-tábla, valamint az A második vágányon stb. szövegrészletben a tájékoztatás, valamint a(z óvatos viselkedésre való) felhívás szándéka egyaránt tetten érthető. Elképzelhetők tehát a megadott válaszlehetőségek mellett mások is (pl. az Ezt azonnal hagyd abba! mondattal kifejezhetünk akár dühöt, felháborodást is.). 13

14 2. A feladatnak nincs minden esetben egyértelmű megoldása. Az emotikonok által kifejezett érzelmek, hangulatok, állapotok többféleképpen interpretálhatók ez azzal függ össze, hogy ezeken csak a szem és a száj van sematikusan ábrázolva, márpedig a különböző érzelmeket a szemek és az ajkak gyakran hasonló de nem teljesen ugyanolyan pozíciói jelenítik meg. Érdemes úgy megoldani a feladat b. részét, hogy az egyes érzelmeket megjeleníttetjük vállalkozó szellemű tanulókkal, és megfigyeljük mimikájukat, testbeszédüket. 1a. szomorú, bánatos, bús, lehangolt 1b. szájszélek kicsit lefelé ereszkedése, görnyedt testtartás, váll és fej leengedése, homlok ráncolása, szemöldökök összehúzása 2a. komor, komoly 2b. szemöldök ráncolása 3a. vidám, boldog, elégedett, feldobott 3b. mosoly (szájszélek felfelé és hátrébb húzása), szemek külső sarka mellett ráncok, szarkalábak (ez utóbbi különbözteti meg a műmosolyt az őszintétől), egyenes testtartás 4a. fáradt, alvó, álmos, nyugodt, relaxált 4b. lecsukódó/lehunyt szemek, ellazult arcizmok, laza testtartás 5a. huncutság, cinkosság, játékosság 5b. kacsintás (egyik (a nem domináns) szem rövid ideig tartó lehunyása), mosoly 6a. nyűgös, frusztrált, gondterhelt 6b. összeráncolt szemöldökök, lefelé húzódó szájszélek 7a. zavarodott, tanácstalan, nyugtalan, tétova 7b. összeráncolt szemöldökök 8a. ijedt, rémült (de lehet csodálkozó is) 8b. tágra nyílt szemek, intenzívebb érzelem esetében nyitott száj, megfeszülő izmok 9a. szégyenkező, zavarban lévő, zavart, gátlásos 9b. szemkontaktus kerülése (lehunyt szem vagy lefele irányuló tekintet), végtagok keresztezése, nyak/orr/fül/arc megsimítása, ruházat/tárgyak babrálása 10a. meglepett, csodálkozó (de értelmezhető alvásként is) 10b. nyitott száj, tágra nyílt szemek, felhúzott szemöldök, összeráncolt homlok 14

15 4. a) Csak néhányat adunk meg a sokféle lehetséges interpretáció közül. A tanulók személyiségüktől, értékrendjüktől függően akár ellentétes véleményeket is megfogalmazhatnak a képeken látható személyekről. 1. kép: gazdag, sikeres, kacér, magabiztos, öntelt, beképzelt, manipulatív, másokat kihasználó, sokat ad a külsőségekre, felszínes, szépséggel kapcsolatos munkája van, kreatív stb. 2. kép: sikeres, határozott, vezetői/adminisztratív pozícióban/multinacionális cégnél dolgozik, vidám, energikus, tanult, okos, precíz, konvencionális stb. 3. kép: laza, nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám, kreatív, vagány stb. 4. kép: lázadó, öntörvényű, bizonytalan, magabiztos stb. 4. b) Nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen jelezéseket bocsátjuk ki szándékosan és melyeket nem. Vita tárgya lehet például, hogy a magabiztos emberek szándékosan láttatjáke magukat annak vagy csak spontán azok. Tekintetbe kell venni ráadásul azt is, hogy igen sok esetben nem egyezik értelmezésünkkel az, amit a közlő szeretne kifejezni. A magabiztosságot például egyesek önteltségként is interpretálhatják, a gazdagság jeleit felszínességnek, értéknélküliségnek, holott elképzelhető, hogy a közlő pozitív és nem negatív reakciót kívánt volna kiváltani partnerében. 5. Kommunikációs funkció Nyelvi kódolású üzenet Nem nyelvi kódolású üzenet Tájékoztatás - Az interneten elővételben vásárolt jegyek az utazás megkezdését megelőző nap 12 óráig válthatók vissza. - Képzeld, Norbi megkérte a kezemet! Kifejezés - Annyira szeretlek! - Nagyon jól éreztem magam! Felhívás - Kérjük az ajtót becsukni! - Ne izélj má! - telefoncsörgés - közösségi oldalakon megosztott fényképek - :-P - elismerést jelző füttyentés - Fagylalttal belépni tilos! tábla - közlekedési eszközök ajtóinak záródását jelző hangjelzések 15

16 Kommunikációs funkció Nyelvi kódolású üzenet Nem nyelvi kódolású üzenet Kapcsolatteremtés, -lezárás Értelmezés -tartás, - Köszönöm szépen! - Szép időnk van ma, nem? - Apu, hogy hívják azt a nagy autót? - Az ilyen töveket antiharmonikusaknak nevezzük. Gyönyörködtetés - Francia vagyok Párizs városából, mely lábam alatt a piszkos mélybe vész, s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról, és nyakamon érzem, hogy seggem míly nehéz. - Lali, a lila ló elalél. (beéneklő gyakorlat) - puszi üdvözléskor, búcsúzáskor - ühüm-szerű helyeslés annak jelzésére, hogy figyelünk a másikra és egyetértünk vele Ilyen lehet például, ha nyelvtanulásban a bizonyos módon viselkedő szavakat színekkel különböztetjük meg. A nyelvre vonatkozó vizuális értelmező jelölések egyébként igen ritkák; többnyire nyelvészek használják őket. - Bartók: Concerto - Csontváry: Római híd Mosztarban MEGYJEGYZÉSEK: - A kapcsolatteremtés, -tartás és -lezárás terminusok a szakirodalomban fatikus vagy társadalmi funkciónak nevezett funkciót jelölik talán kevésbé szerencsésen, hiszen lényege nem egy kommunikációs aktus (kapcsolat?) megkezdése, fenntartása vagy lezárása, hanem a partner iránti jóindulat vagy legalábbis az ellenséges szándék hiányának kifejezése. Így minden olyan verbális vagy nem verbális gesztus is ide tartozik, amelynek célja az, hogy a másik féllel folytatott kapcsolat a lehetőségekhez képest jó legyen. Az ilyen gesztusok hiányát általában udvariatlanságként vagy akár sértésként interpretálják. Ez egyébként szorosan összefonódik az identitásjelölő funkcióval, hiszen az ilyen gesztusokkal célunk az, hogy magunkról kedves, udvarias ember képét alakítsuk ki. - Az esztétikai/gyönyörködtető funkció szintén a neve által sugalmazottnál tágabb kategóriát jelöl: ide tartozik minden olyan nyelvhasználat is, amelynek lényege a nyelv örömforrásként való használata, tehát a nyelvi játékok is. 16

17 5. A szóelemek: a tőmorfémák 1. I A legkisebb nyelvi jel a morféma. H A tőmorfémák mindig szabad morfémák. (Vö. lov-a, meze-je stb.) H A tőmorfémáknak mindig van viszonylag könnyen meghatározható, önálló jelentésük. (Vö. névutók.) I/H A tőmorfémák alakilag önállók. (A tőmorfémák lehetnek alakilag önállók szabad tövek vagy nem önállók kötött tövek is.) I A tőmorfémák csoportja nyitott, szabadon bővíthető új elemek átvételével vagy alkotásával. H A toldalékmorfémák csak a tőmorfémák után állhatnak. (A prefixumok pl. a magyar leg- például a tő előtt állnak.) I A toldalékmorfémák zárt, a tőmorfémákénál jóval kisebb csoportot alkotnak. H A magyarban a toldalékmorfémák az illeszkedés törvénye miatt mindig többalakúak. (Vö. egyalakú toldalékok, pl. -ik, -ig, -ék, ért.) I Csak tőmorfémák lehetnek szabad morfémák. H A toldalékmorfémák között vannak önálló jelentéssel rendelkezők is. 2. cső csöv- tőbelseji időtartamot váltakoztató v-s változatú lélek lelk- tőbelseji időtartamot váltakoztató hangejtő HIBA: a kenyér csak egy szempontból rendhagyó (tőbelseji időtartamot váltakoztató). Helyette feladható: hó vagy szó (hangszínt és időtartamot váltakoztató + -v-s változatú). MEGYJEGYZÉS: A tőtípusokat meghatározott tulajdonságokkal rendelkező tövek alkotják, amely tulajdonságokból bizonyos tövek többet is mutathatnak; ezek több tőtípusba is beletartoznak. A tőbelseji időtartamot váltakoztató tövek közül például több -v-s változatú is (ló, cső, kő, tő, fű, nyű). Téves az a hagyományos megközelítés, amely szerint a töveket mindenképpen egy típusba kell besorolni, hiszen semmilyen módon nem eldönthető, hogy például a lélek elsősorban tőbelseji időtartamot váltakoztató vagy elsősorban hangejtőe, hiszen mindkét típus sajátosságaival rendelkezik. 17

18 3. kosár kosar-, levél level-, szekér szeker-, kerék kerek-, nyúl nyul-, tehén tehen-, ló lov-, szamár szamar-, kötél kötel- HIBA: az egyik kép nem megfelelő: a bárány, barika, birka, juh stb. egyike sem tőbelseji időtartamot váltakoztató. MEGJEGYZÉS: a ló (valamint pl. a cső, kő, tő, fű, nyű) a tővégi időtartamot váltakoztató tövek közé tartozik, bár az érintett magánhangzó csak a lov- változatban van a szó belsejében, a ló alakban nem. Annak, hogy nem sorolhatjuk a tővégi időtartamot váltakoztató tövek közé, több oka is van, amelyekkel fontos tisztában lenni. A tővégi időtartamot váltakoztató tövek csoportját olyan szavak csoportját alkotják, amelyek egymáshoz sok szempontból igencsak hasonlítanak, és igen jelentősen eltérnek a tőbelseji időtartamot váltakoztatóktól. A tővégi időtartamot váltakoztató tövekre a következők jellemzők: - A szabad tőalakban tartalmaznak rövid magánhangzót (nyalóka, alfa, réce, Fatime stb.). - A tővégi rövid magánhangzó csak a vagy e lehet. - Ha egy tő a-ra vagy e-re végződik, akkor az kötelezően tővégi időtartamot váltakoztató; a tővégi időtartamot váltakoztatóság tehát a tövek szerkezete alapján megjósolható. - Szabad tőalakjuk csak egy-két toldalék előtt jelenik meg (l. az 5d. feladathoz írottakat). A tőbelseji időtartamot váltakoztató töveket ezzel szemben a következők jellemzik: - Kötött változatuk nem hosszú, hanem rövid magánhangzót tartalmaz (madar-, lov-, utstb.). - Nemcsak az a á és e é, hanem minden hosszú-rövid magánhangzópár előfordul ilyen tövekben (pl. madár madar-, tél tel-, víz viz-, ló lov-, kő köv-, úr ur-, szűz szüz-). - Nem minden tő belseji hosszú magánhangzó rövidül, pl. mész meszet, de méz mézet, réz rezet, de rész részt, rúd rudat, de rút rútat, sár sarat, de szár szárat, ez tehát a töveknek nem megjósolható tulajdonsága. - Rövid magánhangzós változatuk csak bizonyos toldalékok előtt jelenik meg (pl. madarat, lovat, madaram, lovam, madaracska, lovacska, madaras, lovas de madárról, lóról, madárig, lóig, madárnak, lónak stb.) A tőbelseji időtartamot váltakoztató terminus valójában nem szerencsés, a fonológiai terminológiában éppen ezért végszótagi (utolsó szótagi) tőmagánhangzó-rövidülésnek 18

19 nevezik a jelenséget, mivel a hosszú-rövid magánhangzópár az ide tartozó két szótagos tövek második, tehát utolsó szótagjában található. További tőbelseji időtartamot váltakoztató (névszói) tövek: agár, bél, bogár, cserép, cső, darázs, dél, dér, derék, ég, egér, elég, ér, ész, fazék, fedél, fél, fenék, fonál, fű, fűz, gyökér, hét, ín, híd, jég, kanál, kenyér, kerék, kevés, kéz, kő, kötél, közép, kút, lé, légy, lélek, lúd, madár, mész, mocsár, mozsár, nehéz, név, nyár, nyél, nyíl, nyű, parázs, pohár, réz, rúd, sár, sugár, szél, szemét, szén, szűz, tél, tenyér, tér, tűz, úr, út, veréb, víz. 4. o og: nyikorog, csámborog, csikorog, csorog, dolog, fintorog, forog, gomolyog, hunyorog, korog, kujtorog, kódorog, kujtorog, kuncsorog, kuporog, mocorog, mosolyog, morog, mozog, nyomorog, somolyog, sompolyog, sutyorog, támolyog, tántorog, toporog, vánszorog e eg: bizsereg, csepereg, didereg, enyeleg, hempereg, hentereg, kecmereg, képzeleg, kesereg, nyekereg, nyereg, pereg, pityereg, sistereg, szédeleg, szendereg, tekereg, ténfereg, tévelyeg, rezeg o or: fodor, gyomor, kotor, sodor, szobor e er: meder, seper, szeder, veder i ok: gyilok, nyirok, piszok, szitok, titok e el: érdekel, esdekel, kebel, kelepel, lepel, nyeldekel, perel, remekel, szerepel, térdepel, ünnepel, vezekel VIGYÁZAT! A hasonló szerkezetű szavak közül nem mindegyik hangejtő, pl. fodor fodros, DE modor modoros, seper sepri, DE teper teperi, gyomor gyomrot DE nyomor nyomort stb. Fontos tehát toldalékolással ellenőrizni, hogy a diákok által gyűjtött szavaknak valóban van-e hangejtő kötött változatuk! 5. a) Tővégi időtartamot váltakoztató tövek: Alaszka Alaszká- pisze piszé- szűzérme szűzérmé-, téveszme téveszmé-. 19

20 5. b) Ha egy szabad tő utolsó hangja a vagy e, akkor a tőnek van egy kötött változata is. Az a végű tövek kötött változata a -ra, míg az e végűeké é-re végződik. A tővégi időtartamot váltakoztató tövek végén álló kétféle magánhangzó képzésének közös tulajdonsága az, hogy alsó nyelvállásúak. 5 c) MEGJEGYZÉS: Nemcsak az a és az e végű töveknek van hosszú magánhangzós változatuk, hanem az a és e végű toldalékoknak is: apja apját, keze kezét. 5 d) Bizonyos toldalékok előtt a rövid magánhangzós változat jelenik meg, ilyen a -kor (jövetelekor), a -ság/-ség (apaság, böszmeség), az i melléknévképző (tatai, homokbödögei). A -szor/-szer/-ször előtt ingadozást tapasztalunk, mindkét alakváltozat használatos (alfaszor/alfászor). 6 a) MEGJEGYZÉS: Fontos tudatosítani, hogy a helyesírás a magyarban is igen sok esetben ellentmond a beszélők természetes ösztönének, tehát annak, ahogyan maguktól, spontán leírnák a szavakat. A felsorolt szavaknak a beszédben (tehát a beszélők tudatában is, hiszen az hozza létre a beszédet!) van rövid magánhangzós változatuk, azonban a helyesírás valójában ok nélkül! nem vesz tudomást ezekről a változatokról, és úgy kezeli ezeket a töveket, mintha egyalakúak lennének. 6 b) A tizen- és huszonéves korosztály egyik kedvenc színészének szíve tegnap hajnalban állt meg. Légy szíves, nézd meg a huszadik oldalon található színes tízes ábrát! 7 a) borja, csípeje, disznaja, erdeje, mezeje, szüleje, varja, zászlaja 7 b) Hangszínt és időtartamot váltakoztatók: csípő, disznó, erdő, mező, szülő, zászló Véghangzóhiányosak: borjú, varjú 20

21 MEGJEGYZÉS: A hangszínt és időtartamot váltakoztató tövek szabad változata ó-ra vagy ő-re, míg a véghangzóhiányosaké ú-ra vagy ű-re végződik. 7 c) A nem egyalakú tövek egyalakúvá (szabályossá) válását többnyire az alábbi tényezők segítik: - ha a tőtípus kevés tagot tartalmaz, - ha a tövek kötött alakját viszonylag ritkán használjuk. Mindkét tőtípusra igaz az, hogy meglehetősen kevés (10-20) tagjuk van. Egyes felsorolt toldalékos alakok használati gyakorisága szintén meglehetősen alacsony, különösen ha a városi lakosságot nézzük (a nyelvjárásokban ezek az alakok általában gyakoribbak). A kötött tövek a hangszínt és időtartamot váltakoztató típusban szinte kizárólag az E/3 birtokos személyjel előtt jelennek meg, ez is nyilvánvalóan hozzájárul ahhoz, hogy viszonylag ritkán használjuk ezeket a tőváltozatokat. 21

22 6. Az új szóbeliség jelenségei, jellemzői, a szövegköziség 1. Az új szóbeliség a kommunikáció új formája, amely átmeneti jellegű a beszélt és az írott nyelv között. 2. A Wikipédia szembetűnően sok hivatkozást tartalmaz. A Brockhaus Riemann zenei lexikon (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1984.) gospel szócikkében mindössze egyetlen hivatkozás található (a spirituálé szócikkre), míg a Wikipédia aktuális állapotában 23 (ezek közül 3 még nem létező szócikkre utal, két hivatkozás pedig kétszer is szerepel); a későbbiek folyamán ez a szám nyilvánvalóan jelentősen nőni fog. A hivatkozások a lexikonok/enciklopédiák többi szócikkére mutatnak, számuk tehát függ attól, hogy a teljes munka hány szócikket tartalmaz. A Wikipédia szócikkeinek számát minden nyomtatott munkától eltérően szinte semmi sem korlátozza, míg egy átlagos lexikon készítése során számos tényező korlátozz a produktum terjedelmét: - az elkészítéshez szükséges idő, - az alkotók száma, - a nyomtatott munkák helyigénye, - a szaklexikonok esetében tematikus szűrés, - korábbi munkák esetében a források felkutatásához szükséges hatalmas idő és energia, - az alkotók egyéb megfontolásai, értékrendje stb. Ezek fényében teljesen természetes, ha a Wikipédiában az igen nagyszámú szócikkre igen nagyszámú hivatkozás utal. Ráadásul a szaklexikonok esetében egy átlagos szócikk csak más, szintén a lexikon anyagában található, azonos szakterülethez tartozó szócikkekre tartalmaz utalást, a Wikipédián azonban ez a korlátozás sem érvényes: az Amerikai Egyesült Államok és Isten is szerepel a gospel szócikk hivatkozásai között. 22

23 3. A közösségi média felhasználói hajlamosak elferdíteni az igazságot, főleg az okostelefonok fokozatosan növekvő fotó- és videoszerkesztő alkalmazásainak térhódításával. A hamis és manipulált képek valós problémát jelentenek. Tavaly a Sandy hurrikán nagy médiavihart kavart, mert az Egyesült Államok egyik legnépesebb partvidéke felé vette az irányt. Mivel ez egy olyan típusú vihar volt, amelyet az utóbbi időben nem tapasztaltak a térségben, a legnehezebb feladat a hamis és félrevezető fotók gyors kiszűrése volt. Végül a valótlan képeket eltávolították újra és újra, de továbbra is felbukkannak még itt-ott. A hamisítványok 86%-a a Twitterről és annak megosztásaiból érkezik. 4. Rövidségre/tömörségre való törekvés; személyesség; informális stílus/közvetlen hangvétel ( bakker); központozás és nagybetűk használatának hiánya. 23

24 7. A szóelemek: a toldalékmorfémák 1. a) Melyikből nem állhat egynél több egy szóalakban? képző jel rag b) Melyikkel alkothatunk új szót? képző jel rag c) Melyik változtathatja meg a szó szófaját? képző jel rag d) Melyik után nem állhat újabb toldalék? képző jel rag e) Melyik kötött morféma? képző jel rag f) Melyik állhat közvetlenül a szótő után? képző jel rag g) Milyen típusú toldalékot találsz a következő mondatban igéjén? Gizi folyton ugráltat mindenkit. képző jel rag h) Melyek között találunk háromalakú toldalékokat? képző jel rag i) Melyiknek van viszonyjelentése? képző jel rag MEGJEGYZÉSEK: - A g. ponthoz: az ugráltat szóalak valójában nemcsak képzőt, hanem jelet (kijelentő mód, jelen idő) és ragot (határozott ragozás, E/3. személyrag) tartalmaz, ezek azonban zéró (hangalak nélküli) morfémák. - A h. ponthoz: Az, hogy egy toldalék milyen típusú, nem függ össze azzal, hogy hány alakja lehet. Javaslom, hogy a megoldás során ezt a nézőpontot érvényesítsék. A jelek között egyébként valószínűleg véletlenül, tehát nyilvánvaló ok nélkül nincsenek háromalakúak; a végleges változatában ezért nem a három-, hanem a többalakú toldalékokra fog vonatkozni a kérdés. 24

25 2. Kijelentő mód Felszólító mód Jelen idő Múlt idő Általános Határozott Általános Határozott Általános Határozott E/1. látok látom láttam láttam lássak lássam E/2. látsz látod láttál láttad láss lás(sa)d E/3. lát látja látott látta lásson lássa T/1. látunk látjuk láttunk láttuk lássunk lássuk T/2. láttok látjátok láttatok láttátok lássatok lássátok T/3. látnak látják láttak látták lássanak lássák 3. ugr-: ugrik J R ugrott J R ugranék J R ugrál K J R ugor-: ugornék J R ugorhat K J R ugorj J R ugorva K MEGJEGYZÉSEK: - Ahogy a megadott példák is mutatják, bizonyos igealakok esetében mindkét kötött változat használatos (ugornék/ugranék, ugortam/ugrottam). Elképzelhető, hogy ezek közül az egyiket kevésbé elfogadhatónak vagy inkább csak bizonyos helyzetekben használhatónak érezzük, azonban egyik sem helytelen. - Ennél a feladatnál is figyelembe veendők a zéró morfémák (kijelentő mód, jelen idő, E/2., illetve E/3. személyragok)! 25

26 4. a) Jelen idő Múlt idő Általános Határozott Általános Határozott E/1. tanulnék tanulnám tanultam volna tanultam volna E/2. tanulnál tanulnád tanultál volna tanultad volna E/3. tanulna tanulná tanult volna tanulta volna T/1. tanulnánk tanulnánk tanultunk volna tanultuk volna T/2. tanulnátok tanulnátok tanultatok volna tanultátok volna T/3. tanulnának tanulnák tanultak volna tanulták volna 4. b) tanulnék MEGJEGYZÉS: A nyelvjárások egy jelentős részére jellemző az ún. nákolás (-nék helyett -nák személyrag használata feltételes mód jelen idő általános ragozás E/1. személyben, pl. Csinálnák egy kávét, te is kérsz?). Ennek oka, hogy ezekben az alakokban kivételesen hiányzik a magánhangzó-illeszkedés. A látnák, csinálnák, tanulnák stb. alakokban a beszélők tkp. a köznyelvi alakokból hiányzó magánhangzó-illeszkedést érvényesítik. (Teljesen téves tehát az az elterjedt vélekedés, amely szerint a nákoló beszélők összekeverik a feltételes mód általános ragozású E/1. igealakot a határozott ragozású T/3. alakkal, pl. ők látnák). 26

27 5. Toldalék típusa Előhangzó nélküli alak Főnévi helyviszonyrag -n Budán E/2. -d személyű DVD-d birtokos személyjel A többes -k szám jele ajtók Igeképző -l (főnévből) kaszál Melléknévképző -s sárgás A tárgy ragja -t villát o-s alak e-s alak ö-s alak a-s alak -on -en -ön Budafokon Kecskeméten Gödön -od -ed -öd -ad kalapod képed köntösöd ágyad -ok -ek -ök -ak ablakok kémények küszöbök falak -ol -el -öl -al Skype-ol gépel füstöl nyakal -os -es -ös -as maszatos kékes előnyös színvonalas -ot -et -öt -at polcot széket tükröt kanalat MEGJEGYZÉS: Az -on és -an változatoknál előkerülhetnek a már említett antiharmonikus tövek is, amelyekre sok példát hoztunk 2. lecke 4b. feladatánál. Az ilyen tövek magas magánhangzót (i-t, í-t vagy é-t) tartalmaznak, toldalékolásuk azonban kivételes módon mély magánhangzós toldalékváltozatokkal történik: hídon, nyilat, gyíkok, csíkos stb. 27

28 8. Az internetezés alapszabályai 1 a) Ennél a feladatnál fontos, hogy a tanulók saját reflexióikat mondják el, tehát itt nem adunk megoldást. A feladat célja, hogy a tanulók tudatosítsák azt, hogy ami számukra esetleg vonzó vagy humoros, az mások szemében nem feltétlenül; nem elkerülendő, hanem kifejezetten jó tehát, ha a tanulók körében nem teljesen egységes a felhasználónevek megítélése. 1 b) A szerzőjének véleménye szerint leginkább semleges és informatív, tehát informális helyzetekhez legjobban illeszkedő a név minél változatlanabb formában való megadása, tehát a kovacs.edit.helga, illetve ennek variációi. Természetesen más megoldások is elfogadhatók. Kevésbé szerencsés viszont mivel nem megbízható és/vagy felnőtt ember benyomását keltik a mokuci, a totalhawaii és a partyguru. 1 c) A szerzője szerint másoktól erősen függő, tehát nem eléggé önálló személyiség benyomását kelti. 2. A feladat célja a pontos meghatározás nehézségeinek tudatosítása, a formális megfogalmazás gyakorlása, nem pedig informatikai szempontból helytálló definíciók kitalálása. Adathalászat: emberek adatainak, azonosító kódjainak jogosulatlan megszerzése az interneten keresztül, melynek célja a megszerzett információkkal való visszaélés. Internetes zaklatás: egyének, csoportok vagy szervezetek nyilvános megalázása, rágalmazása, nevetségessé tétele az internetet vagy más telekommunikációs eszköz felhasználásával. Közösségi oldal: internetes portál, melynek célja változatos témájú tartalmak megosztása emberek ismeretség vagy közös érdeklődés, szakma révén szerveződött csoportjaiban. Felhasználónév: a felhasználók azonosítására szolgáló karaktersor számítástechnikai vagy telekommunikációs rendszerekben. Internet: számítógépeket összekapcsoló világméretű hálózat. 28

29 3. 1. a) DVD-n b) DVD-én 2 a) Google-el b) Google-lel 3. a) internetfüggő b) internet-függő 4. a) Foursquaren b) Foursquare-en 5. a) Facebook profil b) Facebook-profil 6. a) PIN kód b) PIN-kód 7. a) USB kábel b) USB-kábel 4. A feladat célja a közösségi oldalak jótékony hatásainak és veszélyeinek tudatosítása. Fontos, hogy a tanulók elmondhassák személyes tapasztalataikat, véleményüket. Itt sem megoldást adunk meg, hanem néhány szempontot a téma megvitatásához a teljesség igénye nélkül. Előnyök Hátrányok kisgyermekeit otthon nevelő anya túlhajszolt, családos férfi szerelmi kapcsolatot kereső fiatal bizalmas tartalmakat megosztó szerelmespár önmagáról túl sokat eláruló gazdag férfi kisiskolás gyermek - szociális izoláció feloldása, kapcsolattartás barátokkal, kollegákkal stb. - meg tudja osztani a nehézségeit, tanácsokat tud kérni hasonló helyzetben lévőktől - tanácsokat tud adni hasonló helyzetben lévőknek hasznosnak érezheti magát, pozitív visszajelzéseket kaphat - állandóan rendelkezésre álló lehetőség a feszültség levezetésére, kikapcsolódásra, feltöltődésre - barátokkal való kapcsolattartás lehetősége - lehetőség hasonló gondolkodású, érdeklődésű, párt kereső fiatalok megismerésére - meg tudják osztani másokkal boldogságukat - mások csodálatának, irigységének kivívása - a gyerekekkel való érzelmi vagy akár fizikai törődés elhanyagolása - a házimunka elhanyagolása konfliktusok - a szabadidőt nem a családjával, hanem közösségi oldalakon pihenve tölti gyerekekkel való törődés elhanyagolása, családi konfliktusok - téves elképzelések a partner személyiségéről (akár tudatos megtévesztés áldozata is lehet) - nevetségessé válás - a megosztott tartalmak a kapcsolat megszakadása esetén később kellemetlenek lehetnek - mások csodálatának, irigységének kivívása - bűncselekmény (rablás, zsarolás) áldozata lehet - kapcsolattartás a barátokkal - magányosság érzésének csökkentése - kellemes, mindig rendelkezésre álló, nem pénzigényes szabadidős elfoglaltság - iskolával, tanulással kapcsolatos információkhoz való hozzájutás - felnőttség illúziója - tanulás elhanyagolása - testmozgás elhanyagolása - offline tevékenységek, hobbik hiánya, hanyagolása - offline barátságok kialakításának hiánya magányosság - bűncselekmény áldozata lehet 29

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9 13. évfolyamon az emelt szintű oktatáshoz Tantárgyak NY 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK. címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I.

TANMENETJAVASLAT. Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK. címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I. TANMENETJAVASLAT Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I. feladatfüzethez Általános iskola 5. osztály Az integrált magyar nyelv és

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

kisokos Foglalkoztató füzet gyerekeknek Kiadja: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága 2013.

kisokos Foglalkoztató füzet gyerekeknek Kiadja: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága 2013. kisokos Foglalkoztató füzet gyerekeknek Kiadja: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága 2013. Augusztus vége volt, a gyerekek már hazajöttek a nyaralásból.

Részletesebben

Földvári Erika NYELVTAN. Tankönyv második osztályosoknak

Földvári Erika NYELVTAN. Tankönyv második osztályosoknak Földvári Erika NYELVTAN Tankönyv második osztályosoknak Mozaik Kiadó Szeged, 2013 Magánhangzók, mássalhangzók 1. Tükör elõtt végezd a gyakorlatokat! Kerekítsd az ajkad! Egyre jobban szûkítsd a kerekítést!

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

Tizenegyedik lecke. lecsónak. salátanak. betegnek lánynak

Tizenegyedik lecke. lecsónak. salátanak. betegnek lánynak Tizenegyedik lecke A piacon Jó napot kívánok! Mennyibe kerül ez a paradicsom? Üdvözlöm, uram! Nagyon olcsó. Csak háromszáznegyven forint. Az olcsó? Hm. Lecsónak lesz? Mert akkor van itt százhetven forintos

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái Kezdetek Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció 4. Non-verbális kommunikáció A Gutenberg galaxis Fotográfia A közlekedés fejlıdése új kommunikációs igényeket gerjeszt kommunikáció

Részletesebben

3. VASÚTON A MONDATOKKAL 10 PONT

3. VASÚTON A MONDATOKKAL 10 PONT ANYANYELVI JÁTÉKOK 2010-2011. 3. OSZTÁLY 1. FORDULÓ elérhető pontszám: név 92 elért pontszám: 1. TITKOS NYELV? 8 PONT Tanszereid nevét jelekkel látod. Találd ki, melyekre gondoltunk, és írd a vonalakra!

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben

A beszédhang és a hangképzés

A beszédhang és a hangképzés Nagy Emma A beszédhang és a hangképzés Amint azt fizikaórán tanultuk, a hang tulajdonképpen rezgés. A levegőben terjedő hang úgy jön létre, hogy valami megrezegteti a levegőt. Például egy hangszer megpendített

Részletesebben

12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával

12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával 12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 4: A magyar magánhangzók fonológiája Fonetika és fonológia: ismétlés fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai

Részletesebben

Varga András. Õsi magyar nyelvtan

Varga András. Õsi magyar nyelvtan Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

Ő Á Ő É ö ö ö ö ú Á ö Ö ú ö Ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö í í í ú ö í ö ű í í í í í í í ö í Í Í Á ö í Í ö í í Í ö É Ü ö Á í í ö ö ö í ö í ö ö í ö ű í í í í í í í Í ö í ö ö í Í Í ú í Í ú ö ú í í ú Í ö ö ú ö ö Í ö

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001. A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 21. Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy

Részletesebben

í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í

Részletesebben

Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

ú ó ó ó ó ó ú ó í í ó í ú í ó í ú ó ű ú í Á ó í ó ó ó ó í í ó í í ó ó ó ó í ú ó ó í í í ó í ó í Ó Ö í ó ó ű í ó Ő ű í ó í í ó ű ű ú í ú í ó í ó í ó í í í í ó ú ó í ó í í Ő ű í ó í ó í ű ó ó ű ó ó ű í ó

Részletesebben

ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó

Részletesebben

ö ö Ö Ü ó í ö Ö ó ó ó ó í í ö ö ö í Ü Ü ö ö í í ó ö í ó ó ó ú ű ó ó ó ó ó ó ó ó ö ö í ó ó í ó ö ű ö ö ö í ú ú ó ó Ö ö ú ű ö í ó ó í í ú ö ö í ú ű ó ó ó ó ó ó ö ó í ú ű í í í ó ó ó ó í ó ó í ú ö ű í ö ó

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

5. A kiscsoport a rajzolt bábok segítségével közösen kialakít egy jelenetet, nagy vonalakban elpróbálja.

5. A kiscsoport a rajzolt bábok segítségével közösen kialakít egy jelenetet, nagy vonalakban elpróbálja. MÉDIAISMERETI FOGLALKOZÁSOK KÖNYVTÁRI KÖRNYEZETBEN Alsó tagozatos (3-4 osztályos) gyerekek részvételével Max csoportlétszám: 18 fő Moderátorok száma: 3 fő (készítette Nagy Krisztina - Televele Médiapedagógiai

Részletesebben

Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö

Részletesebben

Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í

Részletesebben

Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü

Részletesebben

á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é

Részletesebben

ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í

Részletesebben

Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö

Részletesebben

É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í

Részletesebben

Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á

Részletesebben

í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á

Részletesebben

í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő

Részletesebben

ö ö ó Á Á ó é ú ü ó é é é ú é é í é ü ö í é ü ó ö é é é é ö é ő é é ó é é ö é é í é ő é é é é í é ü é é í ő é é í é é ö é é é é é é é é ú ó é í é é ó í é é ó é í é ö é ő é ú ő ő é ő ö ú é é ó ü é ü é é

Részletesebben

í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú

Részletesebben

ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é

Részletesebben

Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú

Részletesebben

ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő

Részletesebben

Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö

Részletesebben

ö ő ő ö ú ü é é í í Ü é ó ü é ó ü é é ö íö ö éí é ú ű í í é ö í ó ü é é ö ö ó ö í ó ü é é í é é ó í í ü ő Í í ő é é É ó é í é ó ő í é é ó é ő ő é é ü ö ő é ő é ü Íó é é é Í ó ü é é é é é ó é ü í é ú ó

Részletesebben

ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő

Részletesebben

Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü

Részletesebben

ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é

Részletesebben

ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í

Részletesebben

ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é

Részletesebben

ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó

Részletesebben

Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í

Részletesebben

Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü

Részletesebben

É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő

Részletesebben

ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú

Részletesebben

Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

í ú ő ü Í ö í í ú ú ü í í ő ú ö í Ú Í ö ú Á É Í Á É É í Á Á ö É ú É Ü Á Á ö É Á Á Á É É Á Í í ő ö Á Á Á Í ö É Í í Í í ő í ő í í Á Á É Á ő ő ő ő í í Í Í ő ö Ö É Á É ő Ú ö ö ö ő ő É Á É É Á Í Á ő É Á ő ő

Részletesebben

ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü

Részletesebben

ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í

Részletesebben

ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö

Részletesebben

Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű

Részletesebben

É Á í Á Á É Í É É É É Á í ó ö ö ü ú íű ö ö ö ő ö ö ö ö ű ó ő ó ö ö ú í ó ö ő ó ő ó ó ó Á ó í ő í í í ö ü ó ö ő ő ó ó ű öó ó ö í ó ö ö ú ú í ü ó ó ö ö ö ó ö ó ó ó í í ó ó ö ó ő ö í ű ó ü í ö ü ö íí ö ü

Részletesebben

Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő

Részletesebben

Ú É Ú í ö ö ö ü ű ú ű ű í ű ü ö ö ő ű ú í ö ö Ü ö ű Ü ú í ő ö ö ű ü ö ő ú ö ü ö ö Ü ö ö ű ű ő ű ü í ú ű í ő í ő ő í í ő ö ö ő ő ő ö ö í ű ő ö ő í ő Ü í ű ő ő ő ő ő ő ü ű ű ő ü ö ö ő í ű ü í ű í ű í ő í

Részletesebben

ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó

Részletesebben

ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú

Részletesebben

ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő

Részletesebben

í ú ő ö ö í ö ö ö ó ó ú Ó ó í ó ó ú ó ü í í ö í ú ú í ó í ő ú ö ó í í ó ö ő ó í ó í ó í ó ó ú ü ő ó ó í í ő í ú í ó ő ö ö ő ó ó ö Á ö ó ó ű ó ó ó ó í ö ó ö ú ó ó ó ó ü ö ö ű ú ö Ó ü ü í Á ó í ö ő ő í É

Részletesebben

Á Ö É Ó Á É Ó Ü É ü ö Í ö ö Í ü ö ö ú ü ú Í ö ö ú Í ű ö ú ü ö ö Ö ü ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö Í ö Í ö ú Í Í ö ö ú ö ú ü ö ö Í ü Í Í ü ö ü É ú Ú Í É Í ö Ö ü ö ü Í ü ú É Í ö ü ö ö ö ö ü ú Í ö Í Ö

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í

Részletesebben

É Ő É ö ó ó Ó Ö Ó ő ő ő ő ó ó ő ő ó ü ő ó ó ü ö ö Ó ó í í ú ó í ú ó í ü í ő ó ő ő í ö ü í Ó ó í ú ó í ú ó í ü ó ő ö ő ú ö ű ü ő ő í ó í ó í ő ó ő íü ö í ő ő ű ő ú ö ő ö ó ö ó ó ö ö ő ó ó ö ő ő ü ó ö ű

Részletesebben

Á Á Ó É ö á ű ö á á á á Í Í á ú á ú ö ö á ú á á á öí á á á á á ö á á á á á á á á á á ö á á á á ö á á Í á á á á Í áí á á á á ö á á á á á áí á á á á á ü á á ü á Í ú á á á á á á ú á ü ö É á á ü á á á ö á

Részletesebben

Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű

Részletesebben

ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó

Részletesebben

Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü

Részletesebben

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA TÁOP 3.1.4-08/2-2009-0176 Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés megteremtése a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában PEDAGÓGUSOK FEJLESZTÉSI INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁOGATÁSA A TANTÁRGYTÖBÖSÍTETT

Részletesebben

Á Ö É Á É Ő Ü É í ü ö í í í ö Í ö í ü ö í í ú í ö í ö ö ú ü í Í ü í ü í ü í í í í ö ú Í í ö ö ö ü ö í ü Í ú ü í í ú ö ö Í É ü ú í í ö í Í í ú í ÁÍ Í í Í Í í ö Í É í í Í Í Í í Ó ü í ö ö É ö ü ö ö ö í ü

Részletesebben

í í Í ö ű í í ő í Í Á Í É í É í Ő ö É Ú í É Í Á É É ö ö Á Ö É Ú Ö ö ö í í í í í Ö É É É Í ű Í í í Í í í í í Á Á É Ö Ö É Á É É É É Á É É Á É É í Í ö í í í Á Ö É Ú Á Ú Ö É Ö Á Ú É Á Á ö í í Á í Á Ö Ó É Ű

Részletesebben

Á ö É ö Á É ú ö í ü é é ö é ö é é é é é í é ú ö ö é é é í ü é é é ö é í é é é ú ö ö ö ö é é íú ö Ó é é ö é é í é ö é ú ö é í é é í í í í í é é ö í í ö é í ú é ö é é é é í é é Ö ö é ú é é é é í é ö í é

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

É É Á Í ü ó ó ö ö ó ó ó ű ö ü í ü ü ü ó ó ó ö ó ó Í ö ó Í Á Á É Á í Í ö ó ó ü ó í ö ö ü ö ü ö í í Í í ü í í ó ó í ö í ö ö ó í ö ö í ó ö ö í ú ö ü ö ó ü ó É í ö ü ö í ó ó ö í ó ö ó ó ó ö ü ö ó ó í ö Í ö

Részletesebben

ő ö ő Ö ő ü ó ő ő ő ú ó ő ó ó ü ő ő í É ö ó í ó ó ú í í í ő ó í ö í ü ö ő ö ü ó ö ü ó Á ó ö í ó ó ú ó ó í ó ö ó ü í ő ú í ő ö í ő Á Á ő ő ő í í ő í ő í ó í ó ú ő ő ó ö ő ó í ő ö ő ő ü ó ö í ü ó ö í ö ő

Részletesebben

Á Á Ő Í É É ó É ü ö í ő ő ő ű ő ó ő á ü á á á ó á á ő É ó ó ü á á á ó ó í á Á ó ű ő ó ü ö ó ö ö ő ö ó ú á á öó ő ó öí ő á í á ő á ö ö ó ö ő ű ö á ú ö ó ó ó á ü ö ö ü ó ö ó í ö ü á í á á í Í ü í íí ö í

Részletesebben