JELENTÉS az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről november

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /2003. Témaszám: 667 Vizsgálat-azonosító szám: V0117 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Balázs Andrásné főcsoportfőnök-helyettes Az összefoglaló jelentést készítette: Balázs Andrásné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Pásztor Katalin számvevő tanácsos Robák Ferencné számvevő Sas Imréné számvevő tanácsadó Solymár Ágnes számvevő tanácsos Szappanos Júlia számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részére PHARE forrásból juttatott pénzügyi támogatások felhasználásának vizsgálatáról Jelentés a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a médiatörvény végrehajtásának pénzügyi - gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak juttatott állami eszközök felhasználásának és működtetésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a sportcélú közalapítványok működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány működésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az EUKK létrehozásának jogi, szervezeti keretei, működésének szabályossága Az EUKK megalapítása A kuratórium működése A Tanácsadó Testület működése A Felügyelő Bizottság működése Az EUKK könyvvizsgálójának megválasztása Az alapító okirat és az SZMSZ összhangja Az EUKK titkára és munkaszervezete Az EUKK könyvvezetésének és gazdálkodásának szabályozottsága, szabályossága és célszerűsége Belső szabályzatok A számviteli nyilvántartás rendszere és szabályossága A évi közalapítványi költségvetés Működési költségek A kuratórium és az FB tagjainak tiszteletdíja és költségtérítése A pénzforgalom szabályossága Az EUKK-nak adott állami és egyéb támogatások Az állami támogatás mértéke és finanszírozása A nem állami forrásból származó támogatások alakulása Az állami támogatás és az egyéb támogatások felhasználása a társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak, önkormányzatoknak juttatott támogatások útján Pályáztatás keretében juttatott támogatások A pályáztatás szabályozottsága A társadalmi szervezeteknek és alapítványoknak adott pályázati támogatások szabályossága és célszerűsége Az önkormányzatoknak adott pályázati támogatások szabályossága és célszerűsége Pályázaton kívül adott egyedi támogatások A pályázaton kívül adott egyedi támogatások szabályozottsága 48 1

5 A pályázaton kívül adott egyedi támogatások szabályossága és célszerűsége Az állami támogatás és az egyéb támogatások felhasználása vállalkozási szerződések és megrendelések útján A közbeszerzésekről szóló törvény előírásainak alkalmazása Az EUKK célszerinti tevékenységének ellátására kötött vállalkozási szerződések és megrendelések szabályossága A vállalkozási szerződések és megrendelések keretében az alapító okiratban megjelölt célok elérése érdekében teljesített kiadások A reklámtevékenység kiadásai PR és kommunikációs tevékenység Direkt marketing (DM) kommunikáció Kampányrendezvények 64 MELLÉKLETEK 1. számú Az EUKK költségei és ráfordításai 2. számú Összesítő az EUKK április 30-ig megkötött támogatási szerződéseiről (társadalmi szervezetek és alapítványok) 3. számú Összesítő az EUKK április 30-ig megkötött támogatási szerződéseiről (megyei önkormányzatok) 4. számú Összesítő az EUKK április 30-ig megkötött támogatási szerződéseiről (megyei jogú városi önkormányzatok) 5. számú Közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozási szerződések FÜGGELÉK Az EUKK gazdálkodásának ellenőrzéséhez kapcsolódó helyszíni ellenőrzések megállapításai 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE a évi költségvetési törvény Áht. BM DM EIP EU EUKK FB Gt. Kbt. Kh. tv. MEH MSZOSZ MÚOSZ PR SZMSZ Szt. Tao. tv. A Magyar Köztársaság évi költségvetésről szóló évi LXII. törvény Az államháztartásról szóló, többször módosított évi XXXVIII. törvény Belügyminisztérium Direkt marketing (közvetlen piacszervezés) Európai Információs Pont Európai Unió EU Kommunikációs Közalapítvány Felügyelő Bizottság A gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény A közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény A közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény Miniszterelnöki Hivatal Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Magyar Újságírók Országos Szövetsége Public Relations (közönségkapcsolatok) Szervezeti és Működési Szabályzat A számvitelről szóló évi C. törvény A társasági adóról és az osztalékadóról szóló év LXXXI. törvény 3

7

8 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Cél szerinti tevékenység Induló vagyon Kiemelkedően közhasznú közalapítvány Közalapítvány Közfeladat Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Közhasznú tevékenység Közhasznúsági jelentés Minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja [Kh. tv. 26. b) pontja]. A közalapítvány javára a célja megvalósításához az alapító okiratban meghatározott vagyon [Ptk. 74/A. (1) bekezdése, 74/B. (1) bekezdése]. A közalapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges [Ptk. 74/B. (4) bekezdése]. A közalapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül a közalapítvány nem jöhet létre [BH számú, egyedi ügyben hozott bírósági végzés]. A kiemelkedően közhasznú közalapítványnak a közhasznú közalapítványokra előírt követelmények teljesítésén túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kell ellátnia, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, továbbá a közhasznú tevékenységet maga látja el [Kh. tv. 5. és a BH számú, egyedi ügyben hozott bírósági végzés]. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre [Ptk. 74/G. (1) bekezdése]. Közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia [Ptk. 74/G. (2) bekezdése]. A közhasznú nyilvántartásba vett közalapítványoknál mérlegből, közhasznú eredménykimutatásból és tájékoztató adatokból áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (8) bekezdése, illetve 4. és 6. számú melléklete]. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú közalapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység [Kht. 26. c) pontja]. Tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok 5

9 Működési költségek Támogatás Támogatás számviteli elszámolása bevételként, illetve kötelezettségként 2003-tól Vezető tisztségviselő a közalapítványoknál társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót [Kh. tv. 19. (3) bekezdése]. Az üzemeltetési, fenntartási költségek (kiadások) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. ]. Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás [Kh. tv. 26. j) pontja]. A közalapítvány, illetve a közhasznú közalapítvány a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - bevételként számolja el. Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet az alapítótól, illetve más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. [A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet január 1-jétől hatályos 16. (5) bekezdése]. A közalapítvány kuratóriumának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, a közalapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapító okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy [Kh. tv. 26. m)]. 6

10 JELENTÉS az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A nonprofit szervezetek között január 1-jétől jelentek meg a közalapítványok, melyek megalakítására és működésére a Ptk. az alapítványok szabályozásán belül külön feltételeket és követelményeket határozott meg az alapítók körét, az ellátandó közfeladatokat, valamint a működés és gazdálkodás feltételeit illetően. Közalapítványt csak az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete hozhat létre állami közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából, de a közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. A közalapítványok a nyilvánosság előtt tevékenykednek, ezért alapító okiratukat, gazdálkodásuk legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni. A közpénzek törvényes, felelős és közhasznú felhasználását elősegítendő a Ptk. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény részletesen meghatározta a közalapítványok vagyonkezelő szervezete (kuratóriuma) működésének, képviseletének, a tisztségviselők felelősségének és összeférhetetlenségének szabályait. A közalapítványok vagyonát kezelő szervezet (kuratórium) tagjai az alapítók bizalmából látják el feladatukat, de tőlük sem közvetlenül, sem közvetve nem függhetnek, az alapítók nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást a közalapítvány vagyonának felhasználására. A közalapítványok ellenőrzésére az alapítványoknál szigorúbb követelmények vonatkoznak, így az alapítóknak már az alapítással egyidőben létre kell hozni a kuratórium ellenőrzésére jogosult ellenőrző szervet (ellenőrző vagy felügyelő bizottságot). A Kormány által alapított közalapítványok száma és ezzel együtt az általuk ellátott állami közfeladatok támogatása évről-évre növekszik, így pl. az évi költségvetési törvény eredeti előirányzatként a Kormány által alapított közalapítványoknak 10,4 Mrd Ft, a évi költségvetési törvény közel 16,5 milliárd Ft támogatást hagyott jóvá 1. A biztonságosan realizálódó állami támogatás miatt a közalapítványok kuratóriumainak többségére nem jellemző a költségérzékenység. Ismereteink szerint jelenleg az Országgyűlés és a Kormány alapításában 48 közalapítvány működik vagy bírósági bejegyzés előtt áll, közülük 10 közalapítvány 2002 óta jött létre. 1 Ez az összeg nem tartalmazza az Országgyűlés által alapított három médiaközalapítvány támogatását. 7

11 BEVEZETÉS A közalapítványi tisztségek betöltése az országgyűlési képviselőválasztás nyertesei politikai zsákmány -ának része. Jellemző, hogy a Kormány által alapított közalapítványok kuratóriumainak és felügyelő bizottságainak személyi összetétele a kormányváltásokat követően csaknem teljes egészében kicserélődik, jórészt függetlenül attól, hogy az e tisztségekre szóló felkérés határozatlan vagy határozott időtartamra szólt. A mindenkori Kormány kuratóriumi és felügyelő bizottsági elnöknek, kurátornak és felügyelő bizottsági tagnak az adott koalíció bizalmát élvező személyiségeket kér fel, többnyire az előző testület által végzett munka érdemi minősítése vagy a leváltás indokolása nélkül. Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok ellenőrzésénél az Állami Számvevőszék az alapítványok ellenőrzésénél több hatáskörrel rendelkezik, így nem csak az állami támogatás felhasználását, hanem a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét is jogosult ellenőrizni. Az EU Kommunikációs Közalapítványt a Kormány az EU Kommunikációs Közalapítvány létrehozásáról szóló 216/2002. (X. 24.) Korm. rendelettel alapította, a Fővárosi Bíróság november 11-én kelt végzésével sorszámon kiemelkedően közhasznú közalapítványként nyilvántartásba vette, amely december 10-én vált jogerőssé. Az alapító okirat szerint a közalapítvány 200 millió Ft induló vagyont, majd a helyszíni ellenőrzés június 30-i befejezéséig további 2,5 Mrd Ft támogatást, így összesen 2,7 Mrd Ft-ot kapott, részben a évi költségvetési törvény eredeti előirányzataként 2, részben kormányhatározatokkal. A népszavazást követően az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának soron kívüli ellenőrzését kérte április 24-én a Kormány nevében a miniszterelnök távollétében - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, illetve április 16-án a közalapítvány kuratóriuma. Az Állami Számvevőszéknek alkotmányos jogállásából adódóan nem feladata minősíteni a Kormány gazdaságpolitikáját, ezen belül például a közalapítványok számára meghatározott feladatok vagy elérendő célok tartalmát, sorrendjét, a támogatás mértékét, a célok teljesítésének helyzetét. Emiatt nem tudtunk állást foglalni abban, hogy a népszavazási eredmények tükrében 3 helyes volt-e az EU Kommunikációs Közalapítvány számára meghatározott célrendszer, ezen belül a feladatok sorrendje, továbbá abban, hogy a közalapítvány elérte-e a Kormány által kitűzött célokat. 2 Az EUKK számára jóváhagyott eredeti 1,5 Mrd Ft támogatási előirányzatnál többet a évi költségvetési törvény csak a Hadigondozottak Közalapítványa támogatására hagyott jóvá (4,1 Mrd Ft-ot). 3 Az Országos Választási Bizottság által közzétett adatok szerint a népszavazáson szavazóként megjelent a választójogosultak 45,62%-a, érvényesen szavazott a megjelent választópolgárok 99,44%-a, igen választ adott az érvényesen szavazók 83,76%-a, nem választ adott az érvényesen szavazók 16,24%-a. A népszavazás eredményes volt, az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a, illetve az összes választójogosult 38,00%-a szavazott az igen válaszra, tehát az Európai Unióhoz való csatlakozásra. 8

12 BEVEZETÉS A közalapítvány számára a Kormány a társadalomnak az Európai Unióval kapcsolatos ismeretei szintjének növelését, a csatlakozással járó lehetőségek és kihívások bemutatását, az uniós tagság mindennapi életben megjelenő hatásainak bemutatását és az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek hozzáférhetőségének biztosítását jelölte meg. Az EU csatlakozással kapcsolatos társadalmi konszenzus megteremtése érdekében a Kormány a közalapítvány kuratóriumába és felügyelő bizottságába a közalapítványok többségétől eltérően független, széles körben elismert személyiségeket kért fel. A kuratórium a április 12-i népszavazásig azt tűzte ki célul, hogy növelje a társadalomnak az EU-val kapcsolatos tájékozottsági szintjét, hosszú távú tájékoztató rendszert építsen ki, legalább 50%+1 fős legyen a népszavazási részvétel, minél magasabb legyen az igen szavazatok aránya. A népszavazást követő értékelésében a kuratórium összességében sikeresnek minősítette saját tájékoztató tevékenységét, megállapítása szerint a fent felsoroltak közül az első két célt elérte, a negyedik célt túlteljesítette, a harmadikat viszont a vártnál alacsonyabb mértékben teljesítette. A nehézségek és kudarcok okait abban látta, hogy nem sikerült az EU csatlakozással kapcsolatos konszenzus megteremtése, nem sikerült a közvéleménnyel elfogadtatnia a közalapítvány függetlenségét, a csatlakozás egységes érvrendszerét, nem alakult ki harmonikus együttműködés a Kormány egyes kommunikációs egységei és a közalapítvány között, a többi szervezet által végzett propagandát a közvélemény hátrányosan a közalapítvány tevékenységével azonosította, továbbá másokhoz hasonlóan a kuratórium sem számolt az alacsony részvétel bekövetkezésének esélyével. A Kormány II. félévében további 150 millió Ft támogatást engedélyezett a közalapítványnak, 2004-re pedig az EUKK az Országgyűlésnek benyújtott évi költségvetési törvényjavaslat szerint közvetlenül névre címzett támogatásként 800 millió Ft előirányzattal számolhat. A törvényjavaslat indokolása szerint az EUKK évi feladata a magyar társadalom felkészítése az EU csatlakozással járó kihívásokra és lehetőségekre, amelynek egyik legfontosabb eszköze a hosszú távra szóló folyamatos kommunikációs tevékenység, amely egyre inkább konkrét, az egyes társadalmi, gazdasági, szociális csoportok igényeihez igazított speciális információkat és ismereteket közvetít. Az Állami Számvevőszék az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése alapján ellenőrzi a közalapítványoknál az állami költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását, továbbá a Ptk. 74/G. (8) bekezdése alapján ellenőrzi a közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét. Az ellenőrzés célja az volt, hogy törvényességi és célszerűségi szempontból értékelje, hogy a működés jogi, szervezeti és szabályozottsági feltételei biztosították-e a gazdálkodás törvényességét, a gazdálkodás és a könyvvezetés szabályos volt-e; az alapító által juttatott induló vagyonnal és a évi költségvetési törvényben, valamint az egyedi kormányhatározatokban jóváhagyott támogatással és a nem állami forrásból származó bevételekkel az alapító okiratban megjelölt célokkal összhangban gazdálkodott-e a kuratórium; 9

13 BEVEZETÉS a kuratórium által nyújtott támogatások, illetve a cél szerinti feladatok elvégzésére kötött vállalkozási szerződések törvényesek, célszerűek voltak-e, összhangban álltak-e a közalapítványi célokkal, gondoskodott-e a kuratórium a támogatások felhasználásának elszámoltatásáról, illetve a vállalkozási szerződések teljesítésének ellenőrzéséről; betartotta-e a kuratórium a működési költségek mértékére vonatkozó előírást, a működési költségek szabályosak és célszerűek voltak-e; teljesítette-e a kuratórium a működés nyilvánosságára előírt törvényes követelményeket. Az ÁSZ törvény 21. (3) bekezdése alapján, ha egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez más szervnél is ellenőrzést kell végezni, az Állami Számvevőszék ellenőre jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni. Ennek megfelelően kapcsolódó ellenőrzés keretében ellenőriztük a közalapítvány által adott támogatás felhasználását öt társadalmi szervezetnél, egy alapítványnál, egy kft.-nél, három megyei önkormányzatnál, négy megyei jogú városi önkormányzatnál, egy nagyközségi önkormányzatnál és két önkormányzati költségvetési intézménynél. Az ÁSZ törvény 2. (9) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék a 2. (5)-(6) bekezdése szerinti ellenőrzési feladataival összefüggésben csak a június 9-ét követően kötött szerződéseknél vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél. Az EUKK az ellenőrzött időszakban megalakulásától április 30-ig kapott induló vagyon és állami támogatás 46,2%-ának (1261,6 millió Ft) felhasználására vállalkozókkal kötött szerződéseket. E szerződések ellenőrzése még nem tartozott az ÁSZ törvény 2. (9) bekezdésének hatálya alá, de a reprezentatív módon kiválasztott tíz gazdasági társaság írásban hozzájárult ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék az EU Kommunikációs Közalapítvány és a társaság által megkötött szerződés(ek)re vonatkozóan a társaságnál kapcsolódó ellenőrzést végezzen, és tudomásul vették, hogy az ellenőrzés az ÁSZ törvény eljárási szabályai szerint történik. A helyszíni ellenőrzést követően, 2003 augusztusában a Fővárosi Főügyészség a közalapítványnál törvényességi felügyeleti ellenőrzést végzett és a feltárt jogsértések miatt így az alapító okirat módosítása; az alapító okirat és az SZMSZ közötti összhang hiánya; a felügyelő bizottság ügyrendjének tartalma; a kuratóriumi határozatok hiányos nyilvántartása; határozathozatalnál az öszszeférhetetlenségi előírások megszegése felszólalással élt, és indítványozta a szükséges intézkedések megtételét. Az ellenőrzés a november április 30. közötti időszakra terjedt ki, de egyes folyamatokat a június 30-ig terjedő időszakig értékeltünk. 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az EU Kommunikációs Közalapítványt az alapításáról szóló kormányrendelet november 1-jei hatálybalépését követően december 10-i jogerőre emelkedéssel önálló jogi személyként nyilvántartásba vette a Fővárosi Bíróság, de a közalapítvány a törvényi előírásokkal ellentétesen már ezt megelőzően megkezdte működését. A kuratóriumnak mindössze öt hónap állt rendelkezésére ahhoz, hogy az európai uniós csatlakozással kapcsolatos, ügydöntő országos népszavazás április 12. napjáig eredményesen megoldja az alapító okiratban megjelölt időarányos feladatait. A közalapítvány gazdálkodását megalakulásától április 30-ig bezáróan ellenőriztük, ez időszak alatt induló vagyonként, továbbá a évi költségvetési törvény és egyedi kormányhatározatok alapján - összesen 2700 millió Ft állami támogatást kapott, továbbá két gazdasági társaság összesen 11,3 millió Ft támogatással járult hozzá a március 15-i Nemzeti Ünnep rendezvényeihez és a Budapesten felállítandó pontonhíd költségeihez. A teljesített költségek és ráfordítások április 30-ig bezáróan 1203,8 millió Ft-ot tettek ki, ennek 95,3%-a a közalapítványi célú feladatok ellátása miatt merült fel, 4,7% volt a működési célú kiadások aránya. A kuratórium a közalapítványi célok teljesítése érdekében a I. félévében a rendelkezésére bocsátott 2700 millió Ft-ból 2242,4 millió Ft-ra (83,1%) vállalt kötelezettséget, illetve teljesített kifizetést, ezen belül a támogatások összege 339,4 millió Ft (12,6%), a vállalkozóktól megrendelt szolgáltatások összege 1903 millió Ft (70,5%) volt. A kuratórium 297,8 millió Ft-ot, a támogatások 87,7%-át pályázati úton, szabályozottan, a felhasználásra kötött szerződéssel használt fel, ebből 103,6 millió Ft-ot hagyott jóvá 16 megyei önkormányzatnak, 124,2 millió Ft-ot 22 megyei jogú városi önkormányzatnak A megyék és megyei jogú városok önkormányzatainak szerepe az Európai Unióhoz való csatlakozásig címmel, 70 millió Ftot pedig 19 civil szervezetnek, Az országos jelleggel működő társadalmi szervezetek EU kommunikációs feladatainak ellátása címmel. A közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata helyesen a támogatási összeg nagyságához kötötte az elszámoltatás módját, meghatározta a támogatás szabálytalan felhasználásának szankcióit, a támogatások eljárási rendjéről szóló belső szabályzat pedig szakszerűen és egyértelműen szabályozta a támogatások jóváhagyását, folyósítását és ellenőrzését. Az ellenőrzött támogatási szerződések megfeleltek a belső szabályzatok előírásainak. A kuratórium a pályázatok pénzügyi lebonyolítására együttműködési megállapodást kötött a Kincstárral, ennek megfelelően a támogatások pénzügyi ellenőrzését a Kincstár végezte az eredeti számlák alapján, az önkormányzatok esetében ellenérték felszámolása nélkül, a civil szervezeteknél a megítélt támogatás 1%-át kitevő megbízási díj ellenében. A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásaival ellentétben a munkaszervezet a támogatási szerződések teljesítését nem ellenőrizte a helyszínen. A támogatások 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK közalapítvány részéről történő elszámoltatása a számvevőszéki ellenőrzés befejeződéséig nem zárult le. Azoknál az önkormányzatoknál, önkormányzati költségvetési intézményeknél, civil szervezeteknél, ahol a reprezentatív mintavétel alapján helyszíni ellenőrzést végeztünk, a megjelölt céltól eltérő felhasználást nem tapasztaltunk. A könyvvezetésben a támogatási összeget elszámolásra és ellenőrzésre alkalmas módon az önkormányzatok és az intézmények elkülönítették. Egyedi jellegű hiányosságként tártuk fel az ellenőrzött önkormányzatoknál és intézményeknél, hogy egyes feladatokat a szerződéstől eltérően más szervezetnél bonyolítottak le, nem jelezték előzetesen az ÁFA visszaigénylő státuszt, nem tartották be maradéktalanul a bizonylati fegyelmet és készpénzkezelési szabályokat, egy továbbadott támogatásban részesített szervezet még az elszámoltatását megelőzően megkísérelte a támogatott programhoz nem kapcsolódó számlák megtéríttetését is. A feltárt és pótolható hiányosságok többsége még az ellenőrzésünk során rendeződött. Azoknál a civil szervezeteknél, ahol a reprezentatív mintavétel alapján helyszíni ellenőrzést tartottunk, ugyancsak nem tapasztaltunk a támogatás céljától eltérő felhasználást. Az ellenőrzött civil szervezeteknek azonban több mint a fele nem különítette el könyvvezetésében a kapott és a felhasznált támogatást, külön analitikus nyilvántartást sem vezetett, így a bizonylatok keveredése nehezíti az elszámoltatást és az ellenőrzést. Azt tapasztaltuk, hogy a benyújtott pályázatban szereplőnél alacsonyabb öszszegben jóváhagyott támogatással összhangban nem készült módosított költségvetés, de a tervhez képest nem a programok tartalma, hanem az események időtartama vagy a rendezvénybe bekapcsolt települések száma csökkent. Az alapító okirat a vagyonfelhasználás módjával kapcsolatosan nem írta elő, hogy a kuratórium csak pályázati úton adhat támogatást, így a kuratórium jogosult volt pályázaton kívül is támogatásokat adni, így egyedi kérelmekre öt szervezetnek összesen 41,6 millió Ft támogatást juttatott. Az egyedi kérelmekben bemutatott, tervezett programok illeszkedtek a közalapítványi célokhoz. A támogatások eljárási rendjéről szóló szabályzat a pályázaton kívüli eljárással odaítélhető támogatások rendjét hiányosan szabályozta, mert nem jelölte meg a javaslattételre jogosult támogatási bizottság tagjait. A kuratóriumi elnök a közbeszerzési törvény előírásainak megkerülésével nem rendezvényszervezési szolgáltatásra vonatkozó vállalkozási szerződést kötött a Kamarapressz Kiadó és Szolgáltató Kht.-val, hanem kuratóriumi jóváhagyás nélkül 19,5 millió Ft összegben támogatási szerződést. A kuratóriumnak a titkár adott utólagos tájékoztatást a támogatásról, a kht. elszámolását és a teljesítési összeg kifizetését követően. A hozott kuratóriumi határozat nem volt összhangban a valós gazdasági eseménnyel, mivel a támogatás céljának és összegének megjelölése nélkül nem a kht., hanem a Gazdasági és Iparkamara támogatását hagyta jóvá. Az egyedi támogatások odaítélésénél a kuratórium következetlen volt, mivel három olyan szervezetnek is adott támogatást, amelyeknek az azonos céllal elkészített pályázati kérelmét 109 más szervezettel együtt - korábban egyszer már elutasította. Ezzel az eljárással sérült a pályázatok elbírálásának objektivitása, hiszen a pályázati követelményeket nem teljesítő pályázók egyéb, nem nyilvános szempontok alapján mégis támogatásban részesültek. 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kuratórium a I. félévben a vállalkozóktól megrendelt 1903 millió Ft összegű szolgáltatásból 1581,9 millió Ft-ról (83,1%) a fent bemutatott eset kivételével a közbeszerzési törvény előírásait betartva döntött. A lefolytatott eljárások közül A klasszikus reklám, kommunikáció, illetve médiatervezés és vásárlás előkészítése és lebonyolítása tárgyban, hirdetmény közzététele nélkül folytattak le tárgyalásos gyorsított eljárást. Ajánlattételre a korábban, hirdetmény közzétételével lefolytatott eljárás nyertes pályázóját kérték fel, egyrészt azért, mert a teljesítés alatt álló szerződés szerint - a szerződés szerinti összeg teljes kiegyenlítéséig - a társaságot meghatározott szerzői jogok illetik meg, másrészt addigi tevékenységével sikeresen bizonyított. A gyorsított eljárás alkalmazását a rendkívüli sürgősséggel indokolták, az eljárás lefolytatása időben mégis elhúzódott. Az eljárás tényleges időtartama azt jelzi, hogy a közbeszerzési folyamat nem volt kellően előkészített, így a rendkívüli sürgősségre való hivatkozás tekintettel a tárgyalások lefolytatásának elhúzódására nem volt megalapozott. Az ajánlatban szereplő tevékenységet a társaság a sürgősségre tekintettel részben a szerződés aláírása előtt már a tárgyalások alatt el is végezte. A kuratórium által a közalapítványi célú feladatok teljesítése érdekében a I. félév végéig összesen megkötött 1903 millió Ft összegű szerződésből és megrendelésből a reklámtevékenységet szolgálta 736,8 millió Ft, PR kommunikációt 212 millió Ft, direkt marketinget és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket 688,2 millió Ft, kampányrendezvényeket 266 millió Ft összegű kötelezettségvállalás. E szerződések és megrendelések teljesítési határideje általában a népszavazás napjához kapcsolódott. A helyszíni ellenőrzés befejezésekor június 30-án még egy olyan szerződés volt, amelynek teljesítése áthúzódik 2004-re, a direkt marketing szolgáltatásra vonatkozó, 218,6 millió Ft összegű szerződés teljesítési időtartama február 3-tól május 1-jéig tart. A szerződések/megrendelések pénzügyi teljesítése április 30-ig nem érte el az 50%-ot. A helyszínen ellenőrzött gazdasági társaságok a vállalkozói díjat egy kivétellel részletes költségvetéssel/árajánlattal támasztották alá, a szerződött munka teljesítéséhez kapcsolódó költségeket a könyvvezetésben elkülönítették, az elszámolt költségek a szerződésekben/megrendelésekben vállalt feladatokkal összhangban merültek fel. A közalapítvány működésének legfontosabb szabályait a Kormány által jóváhagyott alapító okirat tartalmazta. A kuratórium személyi összetétele megfelelt a törvényes előírásoknak, mivel a Kormány mint alapító a kuratóriumban sem közvetlenül, sem közvetve a vagyon felhasználására vonatkozóan meghatározó befolyást nem szerzett, és az ellenőrzés megállapításai szerint nem is gyakorolt. A kuratórium mellett működő Tanácsadó Testület teljesítette az alapító okiratban megjelölt feladatait. A Felügyelő Bizottság ügyrendje melyet a kuratórium az FB döntését követően, hatáskörét túllépve megtárgyalt, módosított és jóváhagyott hiányos és törvénysértő volt. Az ellenőrzött időszak végéig április 30-ig az FB mint testület nem működött, üléseket nem tartott, beszámoltatást, ellenőrzést nem végzett, ellenőrző tevékenységét csak 2003 májusát követően kezdte meg. A Kormány az alapító okiratban a kuratórium és a felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjának konkrét összegét nem határozta meg, a tiszteletdíjat azzal a feltétellel engedélyezte, ha az a közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Ez a szabályozás hiányos és célszerűtlen, mivel a Kormány sem a 13

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nevében eljáró miniszterre, sem a kuratórium számára nem ruházta át a tiszteletdíj konkrét összege megállapításának jogát, a megjelölt korlát csak kvázi korlát, illetve a szabályozás nem zárta ki azt az általunk etikailag kifogásolt értelmezési lehetőséget, hogy a kuratórium jogosult lehet a saját tagjai és az őt ellenőrző FB tagjai számára megállapítani a tiszteletdíjat. A kuratórium a tiszteletdíj megállapításáról hozott határozata elfogadásakor megszegte az összeférhetetlenségi előírásokat, mivel a határozathozatalban részvett valamennyi kurátor személy szerint is érdekelt volt. A tiszteletdíjakat a többi hasonló nagyságrendű közpénzt felhasználó vagy társadalmilag hasonlóan fontos állami közfeladatot ellátó közalapítvány kuratóriumával és felügyelő bizottságával összehasonlítva a kuratórium a felügyelő bizottság javaslatára indokolatlanul magasan, Ft közötti összegben határozta meg. 4 A felügyelő bizottság sem a Ptk., sem az alapító okirat szerint nem jogosult a tiszteletdíjjal kapcsolatosan a kuratórium számára előterjesztést tenni. A kuratórium mint testület működése a gazdálkodást érintő határozatokat illetően az ismertetett egyedi esetek kivételével összességében törvényes volt. Megalakulásától április 30-ig összesen tizennégy ülést tartott, ebből hármat 2002-ben, tizenegyet 2003-ban. Legintenzívebben 2003 januárjában és februárjában a pályázatok kiírása és elbírálása időszakában működött. Hiányosságokat elsősorban a működés kezdeti időszakában észleltünk, így pl. az első ülések jegyzőkönyveihez kapcsolódó anyagokat hiányosan irattározták, nem mindegyik jegyzőkönyv tartalmazta a szavazás pontos eredményét, így pl. a határozatot támogatók és ellenzők nevét, számát. Egy levélszavazást kellő számú igen szavazat hiányában is érvényesnek tekintettek, továbbá egy alkalommal cél és összeg nélkül hagytak jóvá pályázaton kívüli juttatást. A közalapítvány éves költségvetés alapján gazdálkodott. Ennek tartalmát, szerkezetét azonban az alapító okirat nem részletezte, és a kuratórium sem határozta meg a tervezés, jóváhagyás, módosítás és a teljesítésről szóló beszámoló elkészítésének menetét, határidőit. Az alapító okirat a közalapítvány képviseletével kizárólag a kuratórium elnökét hatalmazta fel. Az alapító okirattal ellentétesen az ellenőrzött időszakban készített 40 db megrendelés csaknem egyharmad részét, összesen mintegy 10 millió Ft összegben a képviseleti jog gyakorlására nem jogosult titkár írta alá. A közalapítvány eredeti Szervezeti és Működési Szabályzatát nem az alapító, hanem a Fővárosi Bíróság által felülvizsgált és nyilvántartásba vett alapító okirat felhatalmazása alapján a kuratórium hagyta jóvá. 4 A Kormány által alapított többi közalapítványnál a nyilvánosan hozzáférhető alapító okiratok szerint a megállapított legmagasabb összegű tiszteletdíj jelenleg a mindenkori minimálbér ötszöröse, illetve háromszorosa az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál, két és félszerese, illetve kétszerese a Magyar Mozgókép Közalapítványnál és a Szabadságharcosokért Közalapítványnál. Nem engedélyezett tiszteletdíjat az alapító okiratban a Kormány a kezelői feladatok ellátásáért pl. az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítványnál, az Avicenna, Közel-Kelet Kutatások Közalapítványnál, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnál, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnál, a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítványnál, a Természet-és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványnál. 14

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kuratórium az eredeti SZMSZ-t a képviseleti jog gyakorlását illetően a Ptk.-ba és az alapító okiratba ütköző módon módosította. A belső szabályzatok között a számviteli politika nem szabályozta teljes körűen a közalapítványra jellemző, sajátos elszámolásokat, így a kapott támogatások kötelezettségként való nyilvántartását és elszámolását, illetve szükségtelen előírásokat is tartalmazott a jelentős összegű hibahatár meghatározásakor. A számlarend és a számlakeret olyan számlák vezetését is előírta, amelyeket a közalapítványnál nem kell használni, vagy a jogszabályok a használatát nem teszik lehetővé. A pénzkezelési szabályzat összességében körültekintően határozta meg a pénz kezelésével, mozgatásával, őrzésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat, de a közalapítványnál nem jellemző meghatározásokat is tartalmazott. A munkaszervezet ügyrend szerinti feladataival nem indokolható, az állami vezetők juttatásait közelítő vagy meghaladó kiadásokat, illetve korlátlan költekezést tapasztaltunk a munkaszervezet vezetője és egyes alkalmazottai díjazásánál és egyéb juttatásainál, ezek közé tartozott pl. három db közép- és felsőkategóriájú gépkocsi vásárlása vagy a korlátlan, személyes célokra is szóló gépkocsi és mobiltelefon használat 5. Mindezt a kellő önmérséklet és a vezetői ellenőrzés hiánya mellett az is elősegítette, hogy az alapító okirat számításokkal alá nem támasztott, a többi közalapítványra nem jellemző, magas működési költségkeretet engedélyezett az EUKK-nak. A kuratórium október 21-én kelt tájékoztatása szerint a helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítását már az ellenőrzés alatt megkezdték, megszüntették a képviseleti jog szabálytalan gyakorlását, helyesbítették a számlatükröt, a továbbadott támogatások könyvelését, pontosították, illetve kiegészítették a kuratóriumi határozatokról vezetett nyilvántartást. A felügyelő bizottság elnökének október 16-án kelt tájékoztatása szerint az FB megkezdte ellenőrző és beszámoltató feladatainak ellátását. 5 Más közalapítványra is jellemző az indokolatlan költekezés, mivel az általában biztonságosan realizálódó állami támogatás gátolja a költségérzékenység kialakulását. Így pl. a Magyar Mozgókép Közalapítvány (lásd a számú ÁSZ jelentést) kilencfős munkaszervezete a rendelkezésére álló egy db saját tulajdonú és két db bérelt személygépkocsi mellett még két taxis vállalkozót is foglalkoztatott egész évre szóló szerződés keretében, akik a tényleges futásteljesítményen túl megkapták a várakozási és a készenléti díjat is; az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma (lásd a számú ÁSZ jelentést) a belvárosban bérelt az átlagosnál magasabb bérleti díjjal irodahelyiségeket. A telefonköltségek több mint fele a mobiltelefonok használata miatt merült fel, miközben ezek száma és költsége különösen a tisztségviselőkre vonatkozóan indokolatlan volt; a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványnál (lásd a számú ÁSZ jelentést) a kurátoroknak és az FB tagoknak a költségtérítés keretében elszámolt egyes költségei nem, vagy csak részben függtek össze a közalapítvány tevékenységével. Az elszámolt költségek jelentős része nem a közalapítványnál végzett, illetve nem az érintett tisztségviselő tevékenysége miatt merült fel, hanem a személyes vagy a családtagok szükségleteinek kielégítését szolgálták. A költségek mértékét és indokoltságát hiányosan, illetve valótlanul dokumentálták. 15

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A évi EU csatlakozással, illetve az EU képviselők megválasztásával lezárul a kommunikációnak a társadalom valamennyi rétegére kiterjedő, meggyőző szakasza. Az EU polgárként szükséges tudnivalók, ismeretek átadása, az állampolgárok egyedi ügyekben való tájékoztatása, eligazítása, az ezekhez szükséges oktatási feladatok és információs csatornák megszervezése már nem igényli feltétlenül a köztiszteletben álló, nagy tekintélyű személyiségek kurátori közreműködését. Megtakarítható az időigényes és költséges kuratóriumi és felügyelő bizottsági működés, a hozzájuk kapcsolódó költségek (pl. a közalapítványon belül a tiszteletdíjak és költségtérítések, a székhely fenntartása, a munkaszervezet dologi és bérköltségei, a kötelező audit költsége, illetve a közalapítványnál elszámolt költségeken túl, pl. a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Főügyészség törvényességi feladatai ellátásához vagy az Állami Számvevőszék törvényességi és célszerűségi ellenőrzéseihez szükséges költség-, szakember- és időigény). Az EUval kapcsolatos kommunikációs feladatok megoldásához a közalapítványi kereten belüli feladatellátásnál költségtakarékosabb az államigazgatási kereteken belüli megoldás, amely nem zárja ki az önkormányzati és a civil szervezetek szükség szerinti bekapcsolódását a feladatok ellátásába, hiszen az állami szervek az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is írhatnak ki pályázatokat meghatározott EU kommunikációs feladatok ellátására, a társadalom konkrét rétegeinek célzott elérésére. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1. Mérlegelje, hogy az EU Kommunikációs Közalapítvány alapító okiratban megjelölt feladatai az EU csatlakozást követően az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörében, illetve az EU Támogatási Hivatal finanszírozásában takarékosabban megvalósíthatók-e, és ennek megfelelően indokolt-e a közalapítvány megszüntetését kezdeményezni a Ptk. 74/G. (9) bekezdésének megfelelően. 2. Módosítsa a 236/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet mellékleteként megállapított alapító okiratot a következőkkel (amennyiben az EU Kommunikációs Közalapítvány működése - az 1. pontban megjelölt elemzés eredményeként továbbra is indokolt): a) b) c) mérlegelje annak engedélyezését, hogy a kuratórium képviseleti jogot biztosíthasson az EUKK meghatározott alkalmazottainak, az alapító okiratban megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetõleg terjedelmét; az SZMSZ jóváhagyásával, valamint a kuratóriumi tagok és az FB tagok tiszteletdíjának megállapításával hatalmazza fel az alapító képviseletében eljáró európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli minisztert; a működési kiadások mértékét az éves kiadások arányában, az EUKK működésének jellemzői (pl. az állami támogatás felhasználásnak módja, a vezető tisztségviselők létszáma és díjazása, a feladatok ellátásához szükséges munkaszervezet létszáma és díjazása, rezsiköltségek) alapján, a évi gazdálkodás tapasztalatait is figyelembe véve úgy határozza meg, hogy a felhasználható keret a kuratóriu- 16

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mot és a munkaszervezetet takarékos gazdálkodásra, az irreális mértékű juttatások megszüntetésére ösztönözze. 3. Dolgozza ki azokat az elveket, amelyek alapján valamennyi, a Kormány által alapított közalapítvány alapító okiratában mértéktartó takarékossággal megjelölhető, illetve szabályozható a működési (rezsi) költségkeret, a kurátorok és FB tagok tiszteletdíja, költségtérítése. Az elvek kialakítása során célszerű differenciálni a közalapítványok sajátosságai szerint, pl. az ellátott közfeladatok száma, összetettsége, az átadott induló vagyon összege és összetétele, a vagyonkezeléssel járó döntések bonyolultsága, az állami támogatásból teljesített mindenkori tárgyévi kiadások mértéke, felhasználásának (pályázati elosztás vagy saját szervezeten belüli feladatellátás) munkaigénye, a munkaszervezet optimális létszáma stb. A működési költségkeret ösztönözze takarékosságra a kuratóriumokat, a tiszteletdíj mértéke pedig álljon arányban a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői felelősségével, illetve a számukra meghatározott díjazással. 4. Határozza meg részletesen - szükség esetén valamennyi érintett közalapítvány alapító okiratának módosításával - hogy a Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok kormányzati felelőseirõl és egyes feladatokról szóló 1034/2003. (IV. 24.) Korm. határozat 1. pontjában megjelölt kormánytagok az alapítót megillető jogkörökön belül konkrétan mely jogköröket és milyen feltételekkel gyakorolhatnak. Ennek keretében rendelkezzen arról is, hogy a jövőben csak az alapító okirat vagy a Kormány mint alapító nevében eljáró kormánytag állapíthatja meg a kurátorok és az FB tagok konkrét díjazását. az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszternek 1. Hagyja jóvá a közalapítvány SZMSZ-ét a következők figyelembevételével (amennyiben a Kormány a számára javasolt 2. pontnak megfelelő tartalommal módosította az alapító okiratot): a) b) az SZMSZ-ben a képviseleti jog gyakorlására jogosult személyek köre és a jogkör tartalma nem térhet el az alapító okiratban meghatározottól; az SZMSZ határozza meg az EUKK éves költségvetésének tartalmát, szerkezetét, a költségvetés tervezésének, jóváhagyásának, módosításának és a teljesítésről szóló beszámoló elkészítésének menetét, határidőit. 2. Állapítsa meg az EUKK kuratóriumi és FB tagjainak tiszteletdíját és költségtérítését, valamint ezek havi folyósításának feltételeit, amennyiben erre a Kormány a számára javasolt 2. pontnak megfelelően módosított alapító okiratban erre felhatalmazta. 3. Kérjen december 31-ig az EUKK FB-től beszámolót a évi ellenőrzési és beszámoltatási feladatainak teljesítéséről. az EU Kommunikációs Közalapítvány kuratóriumának 1. Helyezze hatályon kívül a kuratórium és FB tagok tiszteletdíjáról szóló, az összeférhetetlenségi szabályokat megszegve hozott kuratóriumi határozatot. 17