Dr. Lindner Sándor címzetes f iskolai tanár. A munkaer költség alakulása Magyarország és a környez országok viszonylatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Lindner Sándor címzetes f iskolai tanár. A munkaer költség alakulása Magyarország és a környez országok viszonylatában"

Átírás

1 Dr. Lindner Sándor címzetes f iskolai tanár A munkaer költség alakulása Magyarország és a környez országok viszonylatában Kelet-Közép-Európában a fogyasztás reálértéken várhatóan 1 2,5%-kal n 2011-ben, az el z évhez viszonyítva, áll az Erste Group által 2010 júliusában közzétett elemzésben. A külkereskedelem év végén és 2009-ben bekövetkezett visszaesése az exportorientált országokat, így Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot érintette leginkább. Miután az export visszaesése els negyedévében elérte a mélypontot, számos kelet-középeurópai országban az export kétszámjegy éves növekedést mutat és a gazdasági talpra állás f pillérének számít annak ellenére, hogy abszolút értékben még nem éri el a válság el tti id szak szintjét. Az euróban számított egy f re es GDP a térség országaiban jóval magasabb nominális növekedést mutat, mint más fejlett gazdaságokban, de még mindig messze elmarad a fejlett országokétól. Euróban számolva az euróövezeti átlagnak mindössze egyötödét, jobb esetben felét teszi ki. Emellett Kelet-Közép-Európában is fennmaradtak az országok közötti különbségek, Csehország a régió leggazdagabb állama, ugyanakkor Románia a rangsor végén helyezkedik el. A háztartások számára az euróban számított GDP-nél mérvadóbb mutatószám a vásárlóer -paritásos árfolyamon számított GDP. A kelet-középeurópai országok alacsonyabb árszínvonalát figyelembe véve a vásárlóer -paritásos egy f re es GDP-vel mért jövedelem az uniós átlag mintegy százalékára tehet, ami azt jelenti, hogy a reáljövedelmi konvergencia sokkal nagyobb léptékben halad el re és kevésbé változékony, mint a piaci devizaárfolyamon számolt nominál-gdp. A kelet-közép-európai államok munkaer -piaci helyzete, a munkaer költség alakulása viszonylag kedvez képet mutat. A válság hatására a régióban a foglalkoztatás csupán 1 4%-kal esett vissza, kivéve Lengyelországot, ahol 2009-ben növekedés mutatkozott, ugyanakkor az Európai Unión belül 7 13%-os visszaesésre is van példa. A munkanélküliség jöv beli alakulása nagyban függ a munkaer globális versenyképességét l és a munkaer piacon bekövetkez strukturális változásoktól. A keletközép-európai régió a munkaer versenyképessége szempontjából nagyfokú potenciállal rendelkezik a munkaer költségek alakulása okán, mivel a fajlagos munkaer költség a kelet-közép-európai államokban jóval az uniós átlag alatt van. Az él munkával kapcsolatos költségek alakulása hazánkban a piacgazdaságra való áttérést követ en került a gazdasági szerepl k érdekl désének el terébe. Az élesed gazdasági verseny körülményei között Magyarországon is megjelent a munkaer árára vonatkozó mérési igény. A foglalkoztatási költségek számbavétele és nyomon követése a gazdasági döntések megalapozása szempontjából releváns tényez vé lépett el. A vállalkozások versenyképességét befolyásoló költségek alakulása, összehasonlítása hazai és nemzetközi szinten is a figyelem középpontjába került. Az Európai Unió statisztikai megfigyelési rendszerét alapul véve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1992-ben vezette be a munkaer költség-felvételt tól kezd d en a KSH a hagyományos kereseten felüli egyéb munkajövedelem-elemeket a havi gyakoriságú

2 keresetfelvételben is megfigyeli. Az EU-standardoknak megfelel felvétel kezdetben négyéves gyakoriságú volt, amely 2002 óta a költségvetési szférára és a nagy vállalkozásokra vonatkozóan éves gyakoriságúvá vált. Az EU valamennyi tagállamára vonatkozó, jelenleg érvényben lév négyévenkénti kötelez, teljes kör adatfelvétel mellett az adatgy jtés Magyarországon a köztes években csak a költségvetési intézményekre, valamint a közép- és nagyvállalkozásokra terjed ki. A hazai munkaer költség-felvétel az EU-standardoknak teljesen megfelel, melynek alapján teljesítjük az Eurostat-rendelet által szabályozott adatszolgáltatási kötelezettségeinket. A munkaer költségre vonatkozó hazai és nemzetközi adatok alapján országonként összehasonlítható a foglalkoztatási költség nagysága, a költségek id beli változása, a költségszerkezet alakulása. Magyarország versenyhelyzete szempontjából különösen a környez, kelet-közép-európai régió bír jelent séggel, amelybe Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Románia tartozik. E régió sz kebb értelmezésén túl Kelet-Közép-Európához sorolják még a következ országokat vagy azok egyes területeit is: Horvátország (északi része révén és történelmi-kulturális alapon), Litvánia, Oroszország (kalinyingrádi terület), Szerbia (Vajdaság), Ukrajna (Kárpátalja, Galícia). Tekintettel arra, hogy a régió tágabb értelmezésébe tartozó országokra, illetve országrészekre vonatkozóan az elemzéshez szükséges munkaügy-statisztikai adatok, Litvániát kivéve az Eurostat adatbázisában nem állnak rendelkezésre, a tanulmány a régió sz kebb körébe tartozó országok foglalkoztatási költségeit elemzi, illetve hasonlítja össze. A régió országain belül, külön is megfigyelhet a visegrádi négyek, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország munkaer költség-adatai, a foglalkoztatás költségeinek szerkezeti és id beli változása. A munkaer költség módszertana A munkaer költség tartalmazza az él munka igénybevételéhez kapcsolódó összes költséget. A foglalkoztatási költségek minden esetben a munkáltató szempontjából jelentenek kiadást, kötelezettséget. A munkaer költség szempontjából érdektelen, hogy a munkáltató rendezte-e az alkalmazással kapcsolatban felmerült fizetési kötelezettségét a kedvezményezett javára vagy sem. A munkaer költséget a munkadíjhoz és a foglalkoztatottak létszámához kapcsolódó adók növelik, a foglalkoztatás el segítését szolgáló támogatások csökkentik. A statisztikai adatgy jtésekben szerepl munkaer költség-adatok a naptári évre vonatkoznak, az adatok a január 1. december 31. közötti elszámolási id szakot ölelik át. Ennek része a decemberi kereset, melynek tényleges kifizetése a következ év januárjának els napjaira esik. Szintén naptári évre vonatkoznak a munkáltató által fizetett kötelez járulékok. 2

3 A munkaer költség elemeinek csoportosítása: 1. Kompenzációs költségek 1.1 Munkajövedelem az Eurostat-el írások szerint ez tekintend keresetnek Kereset Egyéb munkajövedelem 1.2 Szociális költségek Alapszer en fizetett juttatások (járulékok, hozzájárulások) A munkáltató által alapokba kötelez en teljesített járulékok, hozzájárulások Kollektív szerz dés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerz dés szerint teljesített szociális hozzájárulások A munkavállalónak közvetlenül nyújtott szociális juttatások, valamint a munkavállalók érdekében teljesített szociális hozzájárulások 2. Szakoktatás, képzés, továbbképzés költsége 3. Egyéb munkaer költség 4. Adók 5. Támogatások A kompenzációs költség a munkajövedelemb l és szociális költségekb l áll. A munkajövedelem része a kereset és egyéb munkajövedelem. A kereset fogalomkörébe tartozó kifizetések a vállalkozásoknál a bérköltségbe tartoznak, míg a költségvetési intézmények esetében a számviteli elszámolásokban a személyi juttatások között szerepelnek. A keresetnek része az alapbér, illetve törzsbér, a bérpótlékok, a kiegészít fizetés, a prémium, a jutalom, valamint a 13. és további havi fizetés. Az alapbér a munkavállalónak a munkaszerz désben meghatározott személyi alapbére (órabére, heti bére, havi bére, éves bére). A törzsbér a keresetnek a munkavállaló teljesítményét l, illetve az általa ledolgozott munkaid t l közvetlenül függ, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része. A bérpótlék a munkavégzés különleges feltételeit, speciális képzettségeket, munkaköri követelményeket (sajátos munkakörülményeket), valamint az általánostól eltér munkaid -beosztás ellentételezését szolgáló bér, amennyiben a jelzett tényez ket a munkavállaló személyi alapbérének vagy teljesítménybérének megállapításánál nem vették figyelembe. A kiegészít fizetés a le nem dolgozott munkaid re, a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve kollektív szerz dés (továbbiakban jogszabály) alapján járó díjazás, jellemz en távolléti díj. A prémium az el re meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg. A jutalom az egyéni teljesítményekhez köt d en, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg. A 13. és további havi fizetés a jogszabályban, illetve a munkaszerz dés által kötelez en el írt díjazás. Az egyéb munkajövedelmeknek az évi CXVII. törvény által meghatározott hányada a munkavállaló számára adómentes, az ezen felüli egyéb munkajövedelem-kifizetések már bruttó módon, a munkavállalót terhel személyi jövedelemadóval együtt szerepelnek a munkaer költségben. Az egyéb munkajövedelmek körébe tartozik többek között a lakhatási költségtérítés, a munkavállaló által bérelt lakás, albérlet bérleti díjának a munkáltató által teljesen vagy részben megtérített hányada, az étkezési térítés, akár természetben, akár 3

4 levásárolható jegy formájában, illetve pénzben nyújtják, a munkába járással kapcsolatos költségtérítések, köztük a helyi vagy távolsági járatokra szóló bérletek árának a munkáltató által történ teljes vagy részbeni megtérítése, a kizárólag saját használatra biztosított, illetve magáncélra is igénybe vehet cégautóval kapcsolatos költségek, így a lízingdíj, biztosítási díj ez utóbbiak kizárólag magáncélú használat esetén, üzemanyagköltségtérítésb l az Szja törvényben meghatározott jövedelemrész, a tárgyjutalmak pénzben kifejezett értéke és a ruházati költségtérítés. A szociális költségek az alábbi tételekb l állnak: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetér l szóló évi LXXX. törvény alapján a foglalkoztató által fizetend egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási (együtt társadalombiztosítási) járulék, (ideértend a korkedvezmény biztosítási járulék, valamint az évi LXXX. törvény alapján a kiegészít tevékenységet folytató társas és egyéni vállalkozó után fizetend egészségügyi szolgáltatási járulék is.) a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló (többször módosított) évi IV. törvény alapján meghatározott munkaadói (munkáltatói) járulék, az egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás. A szociális költségeknek része továbbá a kollektív szerz dés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerz dés szerint teljesített szociális hozzájárulások, költségek, a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, beleértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegeket és a munkáltató által átvállalt tagsági díjat is. A munkavállalónak közvetlenül nyújtott szociális juttatások, valamint a munkavállalók érdekében teljesített szociális hozzájárulások közé tartoznak a betegséggel és balesettel kapcsolatos hozzájárulások. A szociális költségek közé tartozik a végkielégítés, amely a munkajogviszony megsz nése esetén a munkavállalónak jogszabály vagy kollektív szerz dés, munkaszerz dés alapján meghatározott összegben jár. Egyéb szociális juttatások közé tartoznak a jóléti és kulturális költségek, így a segély, a munkavállaló családjának nyújtott támogatások, például a beiskolázási segély juttatása, az érdekképviseleti szervezetek részére nyújtott támogatás összege, munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez. Szakoktatás, képzés, továbbképzés költsége közé tartozik az évi LXXVII. törvény alapján visszatérített összegekkel csökkentett szakképzési hozzájárulás, a különböz tanulmányi ösztöndíjak, beleértve a nappali tagozaton tanuló részére szerz dés alapján fizetett ösztöndíjat is, a képzési, továbbképzési díjak, nyelvtanulás támogatására fordított összegek, az önkéntes t zoltók részére a rendszeres tréningen való részvételi díj, az oktatáshoz kapcsolódó technikai eszközök költsége. A tanfolyami küls el adók, szakmai oktatást végz k munkadíja a hazai adatszolgáltatásokban állományba nem tartozók kereseteként jelenik meg, de az Eurostat felé történ adatszolgáltatásban a szakoktatás, képzés, továbbképzés munkaer költség csoportba soroljuk. Egyéb munkaer költségként kell számba venni a munkaer -toborzáshoz kapcsolódó költségeket, ide tartozik a hirdetési díj vagy ún. fejvadász cég megbízási díja, alkalmassági 4

5 vizsgálatok költsége, továbbá minden olyan, él munkával kapcsolatos költség, mely a kompenzációs költségekhez, adókhoz vagy foglalkoztatást segít támogatásokhoz nem sorolható. Az adók között kell számba venni a munkajövedelmekhez, valamint az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszámához kapcsolódó, munkáltatót terhel adókat, a természetbeni juttatások törvényben meghatározott köréhez kapcsolódóan a munkáltatót terhel személyi jövedelemadót és a kommunális adót. A munkaer költség-támogatások csoportjában kell elszámolni a munkadíjnak azt a hányadát, melyet támogatott foglalkoztatás címen a munkáltató visszaigényelhet. Ilyenek például a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított évi IV. törvény értelmében az átmeneti részmunkaid s foglalkoztatásban érintett dolgozók kereset-kiegészítése, a polgári szolgálatot teljesít t, tartós munkanélkülit foglalkoztató részére a fizetend munkadíjhoz adott támogatás. Az ide tartozó adók és támogatások egyenlege növelheti, de csökkentheti is a munkaer költséget. A foglalkoztatási költségekre vonatkozó adatokat a KSH többek között három f elemre bontva közli. Ezek: a munkajövedelem, melynek része a munkavállalók keresete és az egyéb munkajövedelem, a szociális költségek dönt hányadát a munkáltató által kötelez en fizetett alapszer befizetések, járulékok teszik ki, a képzési, személyzetfejlesztési költségek, továbbá minden egyéb munkaer költség, aminek összegét csökkentik a foglalkoztatással kapcsolatos támogatások. A munkaer költség szerepe munkáltatói néz pontból A piacgazdaságra való áttérést követ en, a gazdasági verseny kiélez dése kapcsán lényeges tényez vé vált a különböz termelési tényez k ára, a ráfordítások mértéke, köztük a foglalkoztatási költségek alakulása. A munkaer költség beépül a munkaer által el állított termékek, szolgáltatások árába, így a munkaer foglalkoztatásával összefüggésben felmerül összes kiadás befolyásolja az adott termék, szolgáltatás versenyképességét, a piaci értékesítés lehet ségeit. Mind a hazai, mind a külföldi befektet k számára ezért is fontos tényez a termelési ráfordítások, köztük a munkaer költség nagysága. A munkaszervezetek gazdasági tevékenysége, illetve a gazdálkodás min sége többek között a munkaer vel kapcsolatos ráfordítások színvonala, struktúrája, illetve azok térbeli és id beni változása alapján ítélhet meg. A vállalkozások a munkaer -piaci pozícióik és a versenyhelyzetük javítását gyakran a munkaer költség tudatos befolyásolása, alakítása révén érik el. A hosszú távú stratégiai és elvi döntésekhez szükséges a munkaer alkalmazásával összefügg költségek színvonalának és struktúrájának ismerete, illetve kedvez irányú megváltoztatása. 5

6 Munkáltatói néz pontból a foglalkoztatási költségeknek az ösztönzésben, a gazdálkodásban egyaránt szerepe van. Els sorban hatékony bérösztönz kkel éri el a munkáltató, hogy a munkavállalók nagyobb teljesítményt nyújtsanak. A munkavállaló a magasabb munkajövedelem megszerzése, elérése reményében végzi munkáját, mozgósítja tartalékait, növeli teljesítményét. A munkáltató érdeke, hogy a munkavállaló magasabb szinten lássa el a munkakörével kapcsolatos feladatokat, amit a bér és a béren kívüli ösztönz k együttes alkalmazásával képes biztosítani. A munkaer költséggel való gazdálkodás központi kérdése, hogy a munkavállalók teljesítménye és a részükre kifizetett munkajövedelem között szoros összefüggés legyen, a munkavállaló a teljesítményével arányos jövedelemben részesüljön. Az emberi er forrás felhasználása olyan befektetésnek tekinthet, amely megtérül, amennyiben a munkaer által el állított termékek, szolgáltatások a piacon kedvez en értékesíthet k. A költséggazdálkodás e tekintetben azt jelenti, hogy az emberi er forrás felhasználásával kapcsolatos kiadásoknak a bevételekben meg kell térülniük, és még hasznot is kell hozniuk a befektet számára. A munkáltatók által kötelez en fizetett alapszer befizetések, járulékok megváltoztatásával az állam lényeges befolyást gyakorolhat a munkaer költség nagyságára, illetve összetételének alakulására. Makrogazdasági szempontból lényeges kérdés a személyi jövedelmek alakulása, illetve szabályozása. Fontos, hogy annyi jövedelem áramoljon ki, amennyi nem veszélyezteti a vásárlóer és az árualap közötti egyensúlyt, illetve a fizet eszköz stabilitását. A munkaer költség részét képez munkajövedelem-kiáramlásnak összhangban kell lennie a nemzetgazdasági teljesítménnyel és a termelékenység alakulásával. A kormányzati jövedelempolitika lágy és kemény, valamint adóalapú jövedelempolitikai eszközökkel befolyásolja többek között a munkából származó jövedelmek alakulását, annak mértékét, illetve szerkezetét. Az állam kompetenciája, hogy az él munka terheinek csökkentése, avagy növelése révén befolyásolja a gazdasági szerepl k magatartását, a jövedelempolitika eszközrendszerével érvényesítse a gazdaságpolitika céljait. A munkaer költség szerepe munkavállalói néz pontból A munkaer költség magába foglalja a munkavállalók munkájának ellenértékeként kifizetett munkabért, a pénzben és természetben nyújtott szociális juttatásokat, illetve költségtérítéseket és a továbbképzéssel kapcsolatos költségeket. A munkavállaló szempontjából alapvet en a jövedelem, azon belül is a nettó jövedelem alakulásához kapcsolódik a fogyasztás színvonala. A munkavállaló egyértelm törekvése a munkából származó jövedelem növelése, ami számára bevétel, a munkáltató szempontjából költség. A foglalkoztatási költségek id beli alakulása, bels szerkezetének változása a munkavállalói néz pontból meghatározó jelent séggel bír. A munkaer költség és azon belül a kompenzációs költségek legnagyobb része a munkavállalók munkájának ellenértékét testesíti meg. Magyarország esetében a teljes munkaer költségnek kb. 70%-át a munkajövedelem teszi ki. A gazdasági élet szerepl i közül a munkavállalók, illetve azok érdekvédelmi és érdekképviseleti szervei els sorban a munkából származó jövedelmek, azon belül is a bér, kereset alakulása iránt mutatnak legnagyobb érdekl dést. A munkajövedelem mintegy 93%-át a bér, kereset, 7%-át az egyéb munkajövedelem, köztük a különböz pénzbeni és természetbeni juttatások jelentik. 6

7 A munkáltatói és a munkavállalói érdekütközés leggyakoribb terepe a bértárgyalás, illetve bérmegállapodás, melynek során az ellenérdek felek dönt en gazdasági megfontolások alapján egyezséget kötnek. Egyre inkább felmerül az az igény, hogy a kereseten felül a munkavállalók szempontjából is számottev jövedelemnek tekinthet juttatások is részét képezzék a különböz szinten kötött bérmegállapodásoknak. A munkaer költség évi alakulása Magyarországon A magyarországi munkaer költség alakulását az anyag megírásakor rendelkezésre álló legfrissebb adatok felhasználásával a évi munkaer költség-felvétel adatai alapján mutatjuk be, a évre vonatkozó összehasonlítás miatt a korábbi TEÁOR 03 osztályozásra alapozva. Az adatok a költségvetési intézményekre és kijelölt non-profit szervezetekre, valamint az 50 és több f t foglalkoztató vállalkozói körre vonatkoznak. A munkaer költség nagysága és összetétele A nemzetgazdaság egészét tekintve az egy f re jutó havi munkaer költség évben Ft volt. A foglalkoztatás költsége a versenyszférában Ft-ot, a költségvetés területén Ft-ot tett ki havonta (1. sz. táblázat). A munkaer költség nagyságát tekintve a versenyszektor és a közszféra között lényegében különbség nincs, az eltérés havi összege nem éri el az 500 forintot. A munkaer költség nagysága tekintetében a nemzetgazdasági ágak között viszont lényeges különbség tapasztalható. A legnagyobb munkaer költséggel rendelkez pénzügyi tevékenység nemzetgazdasági ágban háromszor többe kerül a munkaer foglalkoztatása, mint a legalacsonyabb munkaer költséggel bíró mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás területén. A villamosenergia-, gáz-, g z- és vízellátás nemzetgazdasági ágban szintén kiugróan magasak az alkalmazási költségek, ami Ft havi ráfordítást jelent. Az ipar egészét és az épít ipart magába foglaló ipari szektorban az egy f re jutó havi munkaer költség Ft volt, ami alatta maradt a nemzetgazdasági átlagnak és nem érte el az üzleti szféra átlagát sem. A kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a pénzügyi tevékenység, az ingatlanügyletek, bérbeadás, és gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás területén, vagyis az üzleti szolgáltatások körét tekintve Ft/f összegbe került a munkaer havi foglalkoztatása, ami 7,5%-kal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. A közszférán belül kisebbek a nemzetgazdasági ágak közötti különbségek a havi munkaer költséget tekintve. A legmagasabb munkaer költséggel rendelkez közigazgatás, kötelez társadalombiztosítás és a legalacsonyabb munkaer költséggel bíró egészségügyi és szociális ellátás nemzetgazdasági ágak között a havi munkaer költség összege alapján 1,7-szeres különbség mutatható ki a közigazgatás, kötelez társadalombiztosítás javára. 7

8 Nemzetgazdasági ágak évi havi munkaer költség alakulása Bruttó munkajövedelem Szociális költségek Képzés és más elemek 1. sz. táblázat (Ft/f /hó) Munkaer költség Mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, g z- és vízellátás Ipar Épít ipar Ipari szektor Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás Üzleti szolgáltatások Üzleti szféra összesen Közigazgatás, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás Közigazgatás, oktatás, egészségügy, egyéb Nemzetgazdaság összesen ebb l: Versenyszféra összesen Költségvetés összesen Forrás: KSH, Statisztikai tükör, A munkaer költség alakulása, A évben a havi munkaer költség nemzetgazdasági átlaga Ft/f volt. Nyolc nemzetgazdasági ágban ennél alacsonyabb, hat nemzetgazdasági ágban ennél magasabb volt a havi munkaer költség összege. A munkaer költség a nemzetgazdasági átlag alatt maradt a mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdaság, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, az egészségügyi és szociális ellátás, a kereskedelem, javítás, az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás, a feldolgozóipar, az épít ipar és az oktatás nemzetgazdasági ágakban. A nemzetgazdasági átlagot meghaladó volt a munkaer költség összege az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a bányászat, a közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás, a villamosenergia-, gáz-, g z- és vízellátás és a pénzügyi tevékenység nemzetgazdasági ágakban. A havi munkaer költség nagyságát tekintve a vezet pozíciót a pénzügyi tevékenység nemzetgazdasági ág tölti be, míg a sereghajtó a mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás. A nemzetgazdasági ágak közötti rangsorban az évek során jelent s változás nem történt. 8

9 A havi munkaer költség gazdasági ágak szerinti sorrendje évében 2.sz. táblázat Nemzetgazdasági ágak Sorrend Pénzügyi tevékenység 1. Villamosenergia-, gáz-, g z- és vízellátás 2. Közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás 3. Bányászat 4. Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5. Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás 6. Épít ipar 7. Oktatás 8. Feldolgozóipar 9. Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 10. Kereskedelem, javítás 11. Egészségügyi, szociális ellátás 12. Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 13. Mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás 14. Forrás: KSH, Statisztikai tükör, A munkaer költség alakulása, A havi munkaer költség összege szerint felállított sorrend közepén foglal helyet az épít ipar nemzetgazdasági ág. A nemzetgazdasági ágak sorrendjében az elmúlt évben sem történt érdemi változás r l 2008-ra az oktatás gazdasági ág egy pozíciót esett vissza, így az épít ipar eggyel el re lépett. A többi nemzetgazdasági ág meg rizte a korábbi évben elért helyezését. Figyelemre méltó, hogy a gazdasági ágak rangsorában nálunk a kilencedik helyen álló feldolgozóipar az Európai Unióban általában a harmadik helyet foglalja el. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a feldolgozóiparban a többi ágazathoz képest alacsonyabbak a foglalkoztatási költségek, mint az európai országok esetében, ami a külföldi befektet k számára vonzer t jelenthet. A munkaer költség id beli alakulása A évre vonatkozó havi munkaer költség el z évhez képest bekövetkez növekedése a fogyasztói árak emelkedését meghaladta. A havi munkaer költség évben évhez viszonyítva a nemzetgazdaság egészét tekintve 6,7%-kal emelkedett (3. sz. táblázat). A fogyasztói árak kisebb mérték növekedése következtében a fogyasztói árindexszel korrigált reál-munkaer költség az el z évihez képest 0,8%-kal emelkedett. Nagyobb arányban n tt a munkaer költség a versenyszféra területén (7,7%), mint a költségvetési intézmények (6,1%) körében. 9

10 Nemzetgazdasági ágak A havi munkaer költség változása, 2008 Bruttó munkajövedelem Szociális költségek Képzés és más elemek 3. sz. táblázat (el z év=100,0%) Munkaer költség Mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás 112,5 109,2 106,5 111,5 Bányászat 112,5 108,8 78,9 110,4 Feldolgozóipar 106,1 104,8 126,1 106,2 Villamosenergia-, gáz-, g z- és vízellátás 110,7 102,6 109,3 108,1 Ipar 106,4 104,1 122,1 106,1 Épít ipar 112,0 109,1 154,7 111,9 Ipari szektor 106,8 104,5 123,8 106,5 Kereskedelem, javítás 107,8 108,8 123,9 108,4 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 109,1 104,2 120,6 108,1 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 107,5 98,3 147,7 105,5 Pénzügyi tevékenység 111,9 101,5 126,4 109,5 Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás 110,1 107,2 184,9 110,5 Üzleti szolgáltatások 109,1 102,2 139,3 107,9 Üzleti szféra összesen 108,1 102,8 131,9 107,1 Közigazgatás, kötelez társadalombiztosítás 107,4 101,7 100,0 105,6 Oktatás 106,1 104,4 102,3 105,5 Egészségügyi és szociális ellátás 106,8 102,9 99,1 105,5 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás 107,4 106,2 109,8 107,2 Közigazgatás, oktatás, egészségügy, egyéb 106,9 103,2 101,5 105,7 Nemzetgazdaság összesen 107,8 103,7 114,8 106,7 ebb l: Versenyszféra összesen 108,4 104,2 126,7 107,7 Költségvetés összesen 107,4 103,3 101,6 106,1 Forrás: KSH, Statisztikai tükör, A munkaer költség alakulása, A havi munkaer költség évi emelkedése az el z évhez viszonyítva a versenyszféra esetében nagyobb mérték volt, mint a költségvetés területén. A versenyszférán belül legnagyobb mértékben az épít iparban emelkedtek a foglalkoztatási költségek 2008-ban, ami 11,9%-os növekedést jelent. A versenyszféra egészében az el z évhez képest 7,7%-kal, a költségvetés szervezeteinél 6,1%-kal emelkedtek a foglalkoztatás költségei. Az épít iparon kívül a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan emelkedett a havi munkaer költség a mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdaság, az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás, a bányászat, a pénzügyi tevékenység, a kereskedelem, javítás, a villamosenergia-, gáz-, g z- és vízellátás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban. Öt nemzetgazdasági ágban viszont a havi munkaer költség el z évhez viszonyított növekedése a nemzetgazdasági átlag alatt maradt. Ezek: a feldolgozóipar, a közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás nemzetgazdasági ágak. A munkaer költség összetétele szerint, vagyis a munkajövedelem, a szociális költségek, valamint a képzés és más költségelemek aránya alapján is vizsgálható. A foglalkoztatási költségek szerkezetére vonatkozó évi adatokat a 4. sz. táblázat mutatja be. 10

11 A fajlagos havi munkaer költség összetétele, 2008 Nemzetgazdasági ágak Bruttó munkajövedelem Szociális költségek Képzés és más elemek 4. sz. táblázat (%) Munkaer költség Mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás 71,5 27,0 1,5 100,0 Bányászat 71,1 26,4 2,5 100,0 Feldolgozóipar 71,0 26,5 2,5 100,0 Villamosenergia-, gáz-, g z- és vízellátás 66,9 29,7 3,4 100,0 Ipar 70,5 26,8 2,6 100,0 Épít ipar 72,5 25,4 2,1 100,0 Ipari szektor 70,7 26,7 2,6 100,0 Kereskedelem, javítás 71,3 26,2 2,5 100,0 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 71,3 26,2 2,5 100,0 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 69,1 28,2 2,7 100,0 Pénzügyi tevékenység 69,7 26,2 4,1 100,0 Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás 71,6 25,7 2,7 100,0 Üzleti szolgáltatások 70,5 26,5 3,0 100,0 Üzleti szféra összesen 70,7 26,5 2,8 100,0 Közigazgatás, kötelez társadalombiztosítás 69,6 26,3 4,1 100,0 Oktatás 70,3 26,0 3,7 100,0 Egészségügyi és szociális ellátás 71,0 26,6 2,4 100,0 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás 69,1 26,7 4,2 100,0 Közigazgatás, oktatás, egészségügy, egyéb 70,0 26,3 3,7 100,0 Nemzetgazdaság összesen 70,4 26,6 3,1 100,0 ebb l: 100,0 Versenyszféra összesen 70,4 26,7 2,8 100,0 Költségvetés összesen 70,1 26,2 3,7 100,0 Forrás: KSH, Statisztikai tükör, A munkaer költség alakulása, A legalább 50 f t foglalkoztató közepes és nagyvállalkozások, a költségvetés és társadalombiztosítás, valamint a kijelölt non-profit szervezetek munkaer költségében a munkajövedelem aránya a legmagasabb, ami nemzetgazdasági átlagban 70,4%-ot tesz ki. A szociális költségek 26,6%-ot, a képzés és más költségelemek 3,1%-ot reprezentálnak a évi havi munkaer költségen belül. A munkaer költség összetétele 2008-ban az el z évhez képest érdemben nem változott. A munkajövedelem aránya évben évhez képest kissé emelkedett, 69,8%-ról 70,4%-ra n tt. A szociális költségek részaránya 27,4%-ról 26,6%-ra csökkent, míg a képzés és egyéb költségelemek aránya 2,9%-ról 3,1%-ra emelkedett 2008-ban. A versenyszféra esetében a költségvetéshez képest a munkaer költségen belül kissé nagyobb a munkajövedelem és kisebb a képzés és más költségelemek aránya, ami azt mutatja, hogy a foglalkoztatási költségek szerkezete a nemzetgazdaság két területén, ha nem is jelent sen, de eltér. A évi egy f re jutó havi munkaer költség Ft-ot tett ki, melyb l a munkajövedelem Ft, a szociális költségek Ft, a képzés és egyéb költségelemek Ft-ot tettek ki. Nemzetgazdasági átlagban 2008-ban az el z évhez képest a munkajövedelem 7,8%-kal, a szociális költségek 3,7%-kal, a képzés és más költségelemek 14,8%-kal emelkedtek. 11

12 A munkaer költség legnagyobb hányadát, kb. 70%-át kitev munkajövedelem kiemelt figyelmet érdemel mind munkáltató, mind munkavállalói néz pontból. A munkajövedelemre vonatkozó adatokat az 5. sz. táblázat mutatja. Nemzetgazdasági ágak A munkajövedelem alakulása, 2008 Kereset 5. sz. táblázat (Ft/f /hó) Egyéb munkajövedelem Munkajövedelem Mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, g z- és vízellátás Ipar Épít ipar Ipari szektor Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás Üzleti szolgáltatások Üzleti szféra összesen Közigazgatás, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás Közigazgatás, oktatás, egészségügy, egyéb Nemzetgazdaság összesen ebb l: Versenyszféra összesen Költségvetés összesen Forrás: KSH, Statisztikai tükör, A munkaer költség alakulása, A munkajövedelem részben a munkavállaló munkájának anyagi elismerését, részben a szociális igények kielégítését célzó kompenzáció, amit dönt en pénzbeni, kisebb részben természetbeni formában kap meg a munkavállaló. Nemzetgazdasági szinten az egy f re jutó átlagos havi munkajövedelem évben Ft volt. A versenyszférában Ft-ot, a költségvetés területén Ft-ot tett ki az egy teljes munkaid s munkavállaló munkájáért járó munkajövedelem, ami nem mutat lényeges eltérést a két terület között. A munkajövedelmek összege szempontjából jelent s különbségek tapasztalhatók viszont a nemzetgazdasági ágak között, a különbséget kifejez olló 2008-ban tovább n tt. A legnagyobb havi munkajövedelemmel bíró pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban a munkajövedelem Ft, míg a legalacsonyabb munkajövedelemmel rendelkez ágazat továbbra is a mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás, ahol a munkajövedelem Ft volt 2008-ban. A pénzügyi ágazatban a munkajövedelem háromszorosa a legalacsonyabb munkajövedelemmel rendelkez 12

13 mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás munkajövedelmének, ami nagyjából megfelel a munkaer költségnél már jelzett aránynak. A versenyszférában Ft, a költségvetés területén Ft volt egy foglalkoztatott havi munkajövedelme. A versenyszférán belül az ipari szektorban Ft volt a munkajövedelem havi átlaga, ami nem érte el a nemzetgazdasági átlagot. Az ipari szektoron belül a legnagyobb munkajövedelemmel a villamosenergia-, gáz-, g z- és vízellátás nemzetgazdasági ág bír. Az üzleti szféra területén a munkajövedelem havi összege 2008-ban Ft volt, ami 1,6%-kal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. A munkajövedelmen belül a teljes munkaid ben foglalkoztattak egy f re jutó havi bruttó keresete 2008-ban Ft-ot tett ki. A bruttó keresetek összege a versenyszférában Ft/f /hó, a költségvetési szféra területén Ft/f /hó volt. A kereseten felül az alkalmazásban állók munkajövedelmének részét képezik az egyéb munkajövedelmek, a béren kívüli juttatások. Az egyéb munkajövedelmeket legnagyobb részben természetbeni formában, a munkáltató által meghatározott keretek között, saját élethelyzetének megfelel en használhatja fel a munkavállaló. Az egyéb munkajövedelmek körébe tartozó béren kívüli juttatások egy része adómentes, más részük adóköteles juttatás, mely után a munkáltató teljesíti az adó-befizetési kötelezettségeket. A béren kívüli juttatási rendszerek közül a kafetéria-típusú rendszerek adnak rugalmas lehet séget arra, hogy a munkavállaló a saját igényeire tekintettel válasszon a munkáltató által felkínált opciós listából vagy csomagok közül, a számára legmegfelel bb alternatívák szerint. A béren kívüli juttatások munkajövedelmen belüli arányát, mértékét befolyásolják a helyi jövedelempolitikán belül a bér- és szociálpolitikai prioritások, amely az érdekegyeztetés tárgya és terepe. Míg a kereset a munkavállaló munkájának, teljesítményének ellentételezésére szolgáló jövedelemnek számít, az egyéb munkajövedelmek a szociálisjóléti ellátás körébe tartozó bevételt jelentenek az alkalmazásban állók számára. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legnépszer bb béren kívüli juttatási fajták között található például: az étkezési utalvány, az üdülési csekk, a helyi utazási bérlet, az internet szolgáltatás stb., amelyek adózás szempontjából kedvez bevételi és felhasználási lehet séget nyújtottak mind a munkáltatók, mind az alkalmazásban állók számára. Az egyéb munkajövedelmek egy f re jutó havi összege nemzetgazdasági szinten átlagosan Ft-ot tett ki évben. A legmagasabb egyéb munkajövedelemmel rendelkez ágazat az épít ipar, ahol ezen a címen havonta Ft-ot fizetnek ki a munkaadók, közel kétszer annyit, mint a nemzetgazdasági átlag. Legkevesebb egyéb munkajövedelemben az egészségügyi és szociális ellátás területén részesülnek a dolgozók, ami Ft-ot jelent havonta. Az egyéb munkajövedelmeket tekintve a legjobb és legrosszabb helyzetben lév épít ipar, illetve egészségügyi és szociális ellátás között 3,4-szeres különbség van az el bbi ágazat javára. A kereseten belül az alapbér, illetve törzsbér aránya 68%-ot tett ki nemzetgazdasági átlagban. Ugyanez az arány a versenyszférában 69,3%, a költségvetés területén 65% volt. Az alapbéren, illetve törzsbéren felül a különböz bérpótlékok képviselnek jelent s súlyt a kereseten belül. Nemzetgazdasági átlagban a kereseten belül a bérpótlékok aránya 8,4% volt. A versenyszférában 7,9%-ot, a költségvetés területén 9,4%-ot reprezentáltak a különböz bérpótlékok, ami azt is mutatja, hogy a bérszerkezet tekintetében a versenyszféra és a közszféra különbözik egymástól. A szociális költségek részaránya az elmúlt években számottev en csökkent. A tízéves id szakban számos változás történt, több kereseten kívüli juttatás lett része a 13

14 társadalombiztosítási járulékalapnak. Bevezetésre került a létszámarányos egészségügyi hozzájárulás, illetve változtak azok a jogszabályok, amelyek szabályozták a közvetlen munkavállalóknak kifizetett szociális juttatások mértékét ban az üzleti szférában még a munkaer költség majdnem 33%-át tették ki a szociális költségek, 2008-ra ugyanez az arány 26,6%-ra változott. Ez egyértelm en kedvez változás annak ellenére, hogy a szociális költségek aránya uniós szinten még mindig magasnak számít. A szociális költségek dönt részét a munkajövedelem-elemekhez kapcsolódó kötelez járulékok és hozzájárulások teszik ki. A szociális költségek között kell szintén elszámolni a munkáltató által önként vállalt szociális juttatásokat, amely a költségek kisebb hányadát jelentik ban a szociális költségek mintegy 90%-át valamely alapba kötelez en fizetett járulékok, hozzájárulások tették ki, a maradék tíz százalék a munkavállalóknak közvetlenül kifizetett szociális hozzájárulásokat foglalja magába. Ide tartozik többek között a betegszabadság díjazása, illetve a végkielégítés. Az állásvesztéshez kapcsolódó végkielégítés szociális költségeken belüli mértéke a vállalkozásoknál és a költségvetési szektor szervezeteiben alig haladja meg a 2%-ot. A foglalkoztatási költségek harmadik eleme a képzési és más költségelemek, melynek összege Ft-ot tett ki az egy f re jutó havi munkaer költségen belül. A versenyszférában jelent s volt a szakképzési költségek fajlagos havi összege. A közszféra esetében az állományba tartozók részére fizetett egyszeri eseti megbízási díjak jelentettek jelent sebb költséget a munkaadók számára évben a foglalkoztatás el segítésére nyújtott támogatások, mint például a START-kártya, a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása átlagban havi 300 forintot tett ki, amely csökkentette a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos kiadásait. A legtöbb támogatást a máshova nem sorolt feldolgozóipar, a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, valamint a b rtermék és lábbeli gyártása tevékenységet folytató vállalkozások kapták. Az ún. más költségelemek közé tartoznak a munkaer beszerzésével, toborzásával kapcsolatos kiadások, melyre a vállalkozói kör munkáltatói havonta átlagosan 700 Ft-ot fordítottak. A hazai és a környez országok munkaer költség-adatainak összehasonlító vizsgálata A foglalkoztatási költségek magyarországi változása, bels összetételének alakulása, illetve ezeknek az adatoknak az összehasonlítása a környezetünkben lév volt szocialista országok munkaer költség-adataival külön figyelmet érdemel, a munkaer -piaci helyzet alakulása, különösképpen a versenyhelyzet megítélése szempontjából. Az összehasonlító vizsgálat nyolc évre vonatkozóan tekinti át Magyarország környezetében a foglalkoztatási költségek terén bekövetkezett változásokat a rendelkezésre álló Eurostat adatbázis alapján. Ennek keretében a kelet-közép-európai régióba tartozó Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Románia munkaer költség adatait vesszük górcs alá. A munkaer költség változása Magyarországon és a környez országokban Az összehasonlító vizsgálatba bevont országok munkaer költség-adatai nyolc évre vonatkoznak, a közötti id szakot ölelik át. A kereskedelmi árfolyamon és 14

15 vásárlóer -paritás alapján számított munkaer költség-adatok képet adnak a költségek országonkénti nagyságáról, növekedésér l, a munkaer költség szerkezetében bekövetkez változásokról. A kereskedelmi árfolyamon számított, egy teljes munkaid s foglalkoztatottra jutó havi munkaer költség évek közötti alakulását a 6. számú táblázat foglalja össze. A havi munkaer költség alakulása az üzleti szférában között 6. sz. táblázat (Euró/hó/f ) Ország * Csehország 660,6 770,4 777,1 841,6 954,0 1027, , ,0 Magyarország 613,8 730,7 763,7 838,2 944,3 947, , ,0 Lengyelország 791,8 783,1 698,2 699,2 818,2 889,4 996, ,0 Románia 222,3 250,4 245,6 271,8 358,2 413,8 526,9 600,0 Szlovénia 1 359, , , , , , , ,0 Szlovákia 479,6 518,4 565,3 636,0 700,5 775,4 926, ,0 Forrás: Eurostat adatbázis. * Az adatok a TEÁOR 08 szerintiek. Az egy teljes munkaid s foglalkoztatottra jutó havi munkaer költség nagysága tekintetében lényeges eltérések tapasztalhatók a vizsgált országok között. A évi adatok szerint a legmagasabb munkaer költséggel rendelkez Szlovéniában hatszor magasabb volt az egy hónapra es munkaer költség, mint Románia esetében. Ez a különbség 2008-ra csökkent, ami még mindig több mint háromszoros különbséget jelent a két ország viszonylatában. A vizsgált id szak elején a magyar munkaer költség közel háromszorosa (2,8-szerese) volt a legalacsonyabb munkaer költséggel rendelkez román foglalkoztatási költségeknek. A vizsgált id szak végére ez a különbség kétszeresre (1,8-szeresére) zsugorodott, ami annak tulajdonítható, hogy Romániában a foglalkoztatási költségek az évek során nagyobb mértékben emelkedtek, mint Magyarországon. A magyarországi foglalkoztatási költségek közel fele, 45%-a volt 2001-ben a legmagasabb szinten álló szlovén munkaer költségnek. Az évek során ez a különbség, ha nem is nagymértékben, de csökkent évben a magyarországi munkaer költség 57%-a volt a szlovén munkaer költségnek. A vizsgált országok esetében a évekre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatási költségek tekintetében felzárkózás, a költségkülönbség mérsékl dése következett be. A vizsgált országok ugyanakkor közeledtek a munkaer költség nagysága tekintetében a régi tagországokhoz is, ahol jelent sen magasabbak voltak a foglalkoztatás költségei a csatlakozás idején. A évekre vonatkozó munkaer költség-adatok szerint a foglalkoztatási költségek szerinti er sorrendben kisebb helycseréket kivéve lényeges változás nem következett be. 15

16 Havi munkaer költség szerinti sorrend 7. sz. táblázat Ország Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Forrás: Eurostat A havi munkaer költség összegét tekintve Magyarország a középmez nyben foglal helyet és években a 4. helyen található, évt l kezd d en pedig a 3. helyet foglalja el. Az er sorrendben Szlovénia mindvégig meg rizte az els helyet. Az évek során Csehország a 3. helyr l a 2. helyre lépett el. Lengyelország és években még a 2. helyen található, majd a következ években a 4. helyre esett vissza. Szlovákia és Románia a teljes id szak alatt az 5., illetve a 6. helyet foglalta el. A munkaer vel kapcsolatos költségek nagyságát nem elég kereskedelmi árfolyamon összehasonlítani. A munkavállaló szempontjából ugyanis releváns tényez, hogy az elvégzett munka ellenében kapott jövedelemért a munkavállaló mit tud vásárolni, milyen szinten képes szükségleteit kielégíteni, ami jelent s részben a fogyasztói árak színvonalától függ. Tekintettel arra, hogy a különböz országokban eltér a fogyasztói árak színvonala, ott, ahol alacsonyabb az árszínvonal, ugyanakkora euróban kifejezett jövedelem magasabb szint szükséglet-kielégítést tehet lehet vé. A vásárlóer -paritáson mért munkaer költség figyelembe veszi az országok árszínvonalában meglév különbségeket. Erre vezethet vissza, hogy a munkaer költség összegét vásárlóer -paritáson is meghatározzák, melynek alapján a munkaer költségben meglév különbségek tényszer bb megítélésére nyílik lehet ség. Munkavállalói néz pontból erre mindenképpen szükség van, mivel a munkavállaló jellemz en ugyanabban az országban költi el a jövedelmét, ahol megdolgozik érte. A kereskedelmi árfolyamon számított adatok szerint a legmagasabb és a legalacsonyabb munkaer költséggel rendelkez országok között évben több mint háromszoros különbség alakult ki. Figyelmet érdemel, hogy ez a különbség vásárlóer -paritás alapján számított költségadatok esetében 2,4-szeresére olvad az árszínvonalbeli különbségek hatására. 16

17 8. sz. táblázat A havi munkaer költség alakulása az üzleti szférában vásárlóer paritáson (Pps/hó/f ) Ország * Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Forrás: Eurostat adatbázis. * Az adatok a TEÁOR 08 szerintiek. A vásárlóer -paritáson számított munkaer költség szerinti országrangsor nem változik, de közelebb kerülnek egymáshoz a foglalkoztatással kapcsolatos költségek, mint ahogy azt a kereskedelmi árfolyamon számított munkaer költség-adatok mutatták. Ez azt jelenti, hogy például Szlovéniában évben az alkalmazás költsége nem éri el a magyarországi költségek másfélszeresét. A cseh munkavállalók mintegy 10%-kal magasabb kompenzációban részesülnek, mint a magyarok, míg a lengyel munkavállalók munkájának ellenértéke a magyarokéval szinte egyenl. A román munkavállalóknak ugyanakkor 40%-kal kevesebbel kell beérniük akkor, ha vásárlóer -paritáson számítjuk a foglalkoztatás költségeit. Emlékeztet ül, ez arány kereskedelmi árfolyamon számolva Szlovénia és Magyarország esetében 1,75-szeres, Csehország-Magyarország vonatkozásában 19%-ot, Románia és Magyarország viszonylatában 46%-ot teszi. A munkaer költség színvonalán kívül annak id beli változása is fontos információkat hordoz, melyet a következ táblázat mutat be. A munkaer költség változása az üzleti szférában között (2000 év = 100,0 %) Ország Csehország 112,3 120,8 127,7 135,6 140,4 149,4 161,2 173,9 Magyarország 114,8 130,4 138,5 150,4 161,3 175,7 192,5 207,9 Lengyelország 120,7 123,3 127,6 132,0 137,0 145,0 161,2 178,7 Románia 146,1 185,0 214,9 249,5 286,0 340,4 412,2 500,4 Szlovénia 113,0 117,8 127,4 136,7 143,5 152,5 160,7 176,2 Szlovákia 107,6 125,0 137,3 145,2 157,5 169,1 181,4 191,9 Forrás: Eurostat adatbázis Munkaer költség-index. 9. sz. táblázat A vizsgált nyolc éves id szakban Romániában mintegy 5-szörösére növekedett a munkaer költség, de továbbra is itt a legolcsóbb a munkaer. Ez azt jelenti, hogy a romániai foglalkoztatási költségek évr l évre kétszámjegy emelkedést mutatnak. Magyarországon kétszer annyiba került egy munkavállaló alkalmazása 2008-ban, mint 2000-ben. Szlovákiában valamivel kevésbé n ttek az alkalmazás költségei (1,9-szeres), 17

18 Csehországban, Lengyelországban és Szlovéniában pedig ennél alacsonyabb, de közel azonos mérték (1,7-szeres körüli) volt az emelkedés a vizsgált id szak végére. Lényegében a munkaer évenkénti drágulása igen változatos képet mutat országonként. Szlovákiában, Csehországban és Szlovéniában volt viszonylag kiegyenlített a költségemelkedés. Érdekes képet mutat a lengyel alkalmazási költség alakulása a vizsgált id szakban. A közötti id szakban a térség többi országához képest igen szerény, 4% alatti a munkaer költség növekedése, az id szak második felében az emelkedés üteme mintegy kétszeresére gyorsult. A foglalkoztatási költségeken belül a legnagyobb hányadot a munkajövedelem teszi ki. Országonként jelent s eltérést mutat a munkajövedelem arányának alakulása a foglalkoztatási költségeken belül. 10. sz. táblázat A havi munkajövedelem a munkaer költség százalékában Ország * Csehország 72,00 71,80 71,80 71,90 72,50 72,60 72,30 72,90 Magyarország 68,60 68,50 69,30 69,40 70,40 69,10 71,10 71,90 Lengyelország 76,37 76,76 n.a. 80,16 80,16 n.a. n.a. 77,70 Románia 68,40 69,02 72,60 74,00 73,50 72,05 73,49 76,41 Szlovénia 80,80 80,60 80,70 82,47 82,23 82,57 82,70 83,30 Szlovákia 72,50 73,59 73,56 73,67 75,34 75,00 74,93 74,47 Forrás: Eurostat adatbázis. * Az adatok a TEÁOR 08 szerintiek. A vizsgált országok esetében a munkaer költségen belül Szlovéniában van a munkajövedelemnek a legnagyobb súlya, amely költségelem minden évben meghaladja a 80%-ot. Öt követi Lengyelország, ahol a munkajövedelem aránya 76 80% között változott. Románia esetében a vizsgált id szakban nagymértékben megváltozott a munkaer költség bels szerkezete, jelent sen n tt a munkajövedelem súlya, és csökkent a szociális költségek aránya a munkaer költségen belül. Még viszonylag magasnak tekinthet a munkajövedelem aránya Szlovákiában is, ahol 72 75%-között változott a vizsgált id szakban a munkajövedelem részesedése a foglalkoztatási költségeken belül. t követi Csehország, ahol a legkevésbé változott az évek során a munkaer költségen belül a munkajövedelem részesedése. Magyarország azon országok közé tartozik, ahol viszonylag alacsony a munkajövedelem súlya, részaránya a munkaer költségen belül. Ami kedvez, hogy évet kivéve ez az arány növekv tendenciát mutat, ami lassú felzárkózást jelent a többi országhoz. A vizsgált országok közül Magyarországon a legkisebb a munkajövedelem részaránya a munkaer költségen belül. A sereghajtó Magyarország tekintetében a munkajövedelemnek a munkaer költségen belüli aránya évben 68,6%-ot tett ki, ami az évek során kissé emelkedett, de így is az utolsó helyezett maradt a rangsorban a maga 71,9%-ával a évi Eurostat-adatok szerint. A foglalkoztatási költségek bels szerkezetének vizsgálata alapján látható, hogy a versenyképességet alapvet en befolyásoló munkáltatói terhek, a munkaadók foglalkoztatással összefügg adó- és járulékbefizetési kötelezettségei országonként jelent sen eltérnek. A munkáltató által viselt szociális költségek munkaer költségen belüli aránya Szlovénia esetében volt a legalacsonyabb, ahol a vizsgált országok közül a (%) 18

19 legmagasabb az egy f re jutó munkaer költség. Hasonlóan alacsonyak ezek a költségek Lengyelországban is. A vizsgált id szakra vonatkozóan a mintában szerepl országok közül Magyarországon voltak a legmagasabbak a munkabérre vetített munkáltatói terhek. Ugyanakkor kedvez nek ítélhet, hogy a szociális költségek az évek során csökken mértéket mutatnak, a évi 28,8%-ról évre 25,9%-ra mérsékl dtek Az összehasonlító vizsgálatból levonható f bb következtetések Magyarország és a környez országok évi foglalkoztatási költségeinek összehasonlító vizsgálata alapján megállapítható, hogy a munkaer költség nagyságát tekintve a vizsgált id szak elején nagyobb, az id szak végén kisebb különbség tapasztalható az országok között. A munkaer költségben meglév különbségek kereskedelmi árfolyamon számolva nagyobbak, mint vásárlóer -paritáson mérve, de mindkét számítás esetén az id szak végére a foglalkoztatási költségekben meglév országonkénti különbségek csökkentek. A munkaer költségekben meglév különbségek azonban még mindig jelent snek ítélhet k, ami azt is jelenti, hogy az alacsonyabb munkaer költséggel rendelkez országok a befektetések szempontjából továbbra is el nyt élveznek. A munkaer költség nagyságát tekintve Magyarország a középmez nybe tartozik, tekintettel arra, hogy kereskedelmi árfolyamon számolva a hazai munkaer költség közel fele a legmagasabb szlovén foglalkoztatási költségeknek és közel kétszerese a legalacsonyabb román munkaer költségnek. A vizsgált országok esetében a évekre vonatkozó munkaer költség-adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatási költségek szerinti er sorrendben néhány helycserét kivéve jelent s mozgás nem következett be. Magyarország a középmez nyben foglal helyet, ami stabilnak tekinthet. A havi munkaer költség változása évenként és országonként egyaránt nagy eltérést mutat. Az alacsonyabb foglalkoztatási költséggel rendelkez országok esetében a vizsgált id szak egészét tekintve nagyobb növekedési ütem tapasztalható, mint a magasabb munkaer költséggel bíró országokban, amely a felzárkózást, illetve költségkülönbség mérsékl dését eredményezte a vizsgált országok esetében. A munkaer költségen belül a legnagyobb hányadot a munkajövedelem teszi ki, melynek aránya az egyes országok esetében jelent sen eltér. A munkajövedelemnek a munkaer költségen belüli súlya nem hozható összefüggésbe a munkajövedelem nagyságával, összegével. A legmagasabb és a legalacsonyabb munkajövedelemmel rendelkez országokban is a munkaer költségen belül nagyobb súlyt képvisel a munkajövedelem, mint hazánkban. Magyarország vonatkozásában megállapítható, hogy a munkajövedelem részaránya a munkaer költségen belül növekv tendenciát mutat a vizsgált id szakban. A közötti id szakban tehát a foglalkoztatási költségek bels szerkezete Magyarországon kedvez en változott, mivel valamelyest csökkentek a versenyképességet jelent sen befolyásoló munkáltatói terhek, a munkaadók foglalkoztatással összefügg adó- és járulékbefizetési kötelezettségei. Ez azonban sajnos nem változtatott azon, hogy a vizsgált országok közül még mindig Magyarországon a 19

20 legmagasabb a szociális költségeknek, azon belül az adó-és járulékbefizetéseknek a munkaer költségen belüli súlya. Magyarország versenyképessége szempontjából hátrányos, hogy az él munkára háruló adóterhelés meghaladja a régió országaiban tapasztalt mértéket. Ezzel szemben a t két érint elvonások, a különféle vagyonelemek utáni adók aránya viszonylag alacsony. Az elmúlt években a nemzetközi adópolitika kiemelt célpontjává vált a környezetvédelemmel összefügg elvonások, az ún. zöldadók bevezetése. Erre annál is inkább szükség van, mivel az ebb l származó bevétel a bruttó hazai termékhez viszonyítva 2008-ban az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 2,6%-ot tett ki, ami gyakorlatilag megegyezik a hazai adattal. Többek között a zöldadók emelése lehet séget teremthet a munkáltatót terhel adók strukturális átalakítására, a munkát terhel adók mérséklésére. A munkaer költség mérése és értékelése a gyakorlatban A gazdálkodó szervezetek az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésén túl nagy figyelmet fordítanak a munkaer költség tervezésére és a költségek felhasználására. Az él munkával kapcsolatos foglalkoztatási költségek beépülnek az el állított termékek, szolgáltatások árába, a költséggazdálkodás színvonala a szervezeti hatékonyság és jövedelmez ség meghatározó tényez jévé válik. A munkaer költség, illetve annak egyes elemének mérésére többféle mutatószám szolgál. Ezek közé sorolhatók az egy foglalkoztatottra, illetve a teljesített munkaórára jutó munkaer költség nagyságát kifejez mutatók. Éves (havi) munkaer költség (Ft) Éves (havi) átlagos statisztikai állományi létszám (f ) Éves (havi) munkaer költség (Ft) Éves (havi) teljesített munkaóra (óra) A hazai gyakorlatban az egy munkavállalóra jutó munkaer költség mutatóját alkalmazzák. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok során inkább az egy teljesített munkaórára jutó munkaer költség mutatóját használják. A munkaer költségre vonatkozó mindkét fajlagos mutató felhasználható a tervezett és tényleges munkaer költség nagyságának nyomon követésére és értékelésére. A munkaer költségre vonatkozó eredményességi mutatók a költséggazdálkodás megítélésére, a költségtervben foglaltak teljesítésére vonatkoznak. Ennek alapján értékelhet a munkaer költség-terv teljesítése, megállapítható a tervt l való eltérés mértéke, értékelhet a terv megvalósítása. Az eredményességi mutatók kifejezik a tervezett, illetve tényleges felhasznált (éves, havi) munkaer költség nagyságát, egymáshoz viszonyított arányát. Éves (havi) tényleges munkaer költség (Ft) Összevont eredményességi mutató = Éves(havi) tervezett munkaer költség (Ft) 20

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation 18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses 1 1. Személyi költségek Personal Costs 2. Munkabér Wage 3. Motivációs rendszerek Motivation 4. Személyzet kiváltási lehetőségei External labor cost

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezet i összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Szállodák személyi ráfordításai

Szállodák személyi ráfordításai Szállodák személyi ráfordításai 1 Személyi ráfordítások 1. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő 5. Személyi ráfordítás mutatószámai

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel .19. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1.Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat képvisel -testületének 9/2015. (V. 4.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat képvisel -testületének 9/2015. (V. 4.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Jászladány Nagyközségi Önkormányzat képvisel -testületének 9/2015. (V. 4.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Jászladány Nagyközségi Önkormányzat képvisel -testülete az Alaptörvény

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Mit könyveljünk a személyi jellegű egyéb kifizetések közé, hogy könyvvezetésünket és beszámolónkat szakszerűen készíthessük?

Mit könyveljünk a személyi jellegű egyéb kifizetések közé, hogy könyvvezetésünket és beszámolónkat szakszerűen készíthessük? Mit könyveljünk a személyi jellegű egyéb kifizetések közé, hogy könyvvezetésünket és beszámolónkat szakszerűen készíthessük? avagy határozzuk meg pontosan, tételesen a személyi jellegű kifizetések körét,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Felcsút Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetése Kiadások (E Ft)

Felcsút Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetése Kiadások (E Ft) Felcsút Községi Önkormányzat 214. évi költségvetése Kiadások (E Ft) 2. függelék FELCSÚTű KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATű ŰűVATAL EL űrányzataű kötelez önként vállalt állami (államigazg atási) ÖSSZESEN Törvény szerinti

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése 2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek ának teljesítése Megnevezés eredeti Ellend Községi Önkormányzat módosított összege 2 3 4 5 8 01 Helyi önkormányzatok működésének

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

CAFETERIA RENDSZER. Employee Benefit Kft. info@employeebenefit.hu www.employeebenefit.hu

CAFETERIA RENDSZER. Employee Benefit Kft. info@employeebenefit.hu www.employeebenefit.hu CAFETERIA RENDSZER Employee Benefit Kft. info@employeebenefit.hu www.employeebenefit.hu CAFETERIÁRÓL ÁLTALÁBAN Meghatározás: Választható elemek Béren kívüli juttatások Komplex rendszer A JUTTATÁSI RENDSZER

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. I. negyedév) Budapest, 2007. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. I. negyedév) Budapest, 2007. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. I. negyedév) Budapest, 2007. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. november végi helyzetéről 2015. december * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Tomori Pál F iskola. Közhasznúsági jelentés 2008.

Tomori Pál F iskola. Közhasznúsági jelentés 2008. Tomori Pál F iskola Közhasznúsági jelentés 2008. 1. Bevezetés A Tomori Pál F iskolát a KF-SZ Kalocsai Fels oktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság 2004. június 22. napján meghozott, 2/2004 sz. határozatával

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Betegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla

Betegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla 19.) Határozza meg a jövedelem elszámolás alapfogalmait (béralap, jövedelemalap, levonások)! Ismertesse a vállalkozást terhelő járulékokat és elszámolásukat! Mutassa be a jövedelem elszámoláshoz kapcsolódó

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok Készítette: Berényiné Bosch Cecília OFA Hálózat PERTU projekt pénzügyi szakértője Budapest, 2009. december Tartalomjegyzék: Bevezetés...

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. I. negyedév) Budapest, 2006. május

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. I. negyedév) Budapest, 2006. május ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. I. negyedév) Budapest, 2006. május Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezet i összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Emberi erõforrás gazdálkodás vizsgálata

Emberi erõforrás gazdálkodás vizsgálata MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Emberi erõforrás-gazdálkodás Vállalkozások erõforrásai Anyagi eszközök (gépek, berendezések

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2013. február havi helyzetéről 2013. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben