DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Átírás

1 DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E évi 12. szám június 28. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS RENDELETEI 27/2007. (VI. 28.) Ö.r. Debrecen Megyei Jogú Város Településrendezési és Építészeti- Műszaki Tervtanácsának létrehozásáról és működési rendjének megállapításáról szóló 2/2007. (II. 1.) rendelet módosításáról 28/2007. (VI. 28.) Ö.r. A közterület használatának és igénybevételének szabályozásáról szóló 46/1999. (XII. 23.) Kr. rendelet módosításáról 29/2007. (VI. 28.) Ö.r. A helyi adókról szóló 35/1999. (XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról 30/2007. (VI. 28.) Ö.r. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól /2007. (VI. 28.) Ö.r. A helyi zajvédelmi előírásokról /2007. (VI. 28.) Ö.r. A közterületek elnevezéséről, valamint az ingatlanok házszámozásáról 1866

2 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 27/2007. (VI. 28.) rendelete * Debrecen Megyei Jogú Város Településrendezési és Építészeti-Műszaki Tervtanácsának létrehozásáról és működési rendjének megállapításáról szóló 2/2007. (II. 1.) rendelet módosításáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az évi LXXVIII. törvény 6. (7) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseire Debrecen Megyei Jogú Város Településrendezési és Építészeti-Műszaki Tervtanácsának létrehozásáról és működési rendjének megállapításáról szóló 2/2007. (II. 1.) rendelet (a továbbiakban: R.) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A R. 5. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) A Tervtanács tagjait Ft/fő/napirendi pont tiszteletdíj illeti meg. 2. E rendelet július 1. napján lép hatályba. Dr. Szekeres Antal jegyző Kósa Lajos polgármester * * A Közgyűlés a rendeletet a június 21-ei ülésén fogadta el.

3 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 28/2007. (VI. 28.) rendelete * A közterület használatának és igénybevételének szabályozásáról szóló 46/1999. (XII. 23.) Kr. rendelet módosításáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében, valamint az évi LXIII. törvény 62. (5) bekezdésében foglaltak alapján, a közterület használatának és igénybevételének szabályozásáról szóló 46/1999. (XII. 23.) Kr. rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A közterület használatának és igénybevételének szabályozásáról szóló 46/1999. (XII. 23.) Kr. rendelet 5. (1) bekezdésének b.) pontja az alábbi szövegrésszel egészül ki: azzal, hogy mind a meglévő, mind pedig az új elhelyezések esetében a közterület igénybevételének feltétele a polgármester városképi szempontok figyelembevételével kialakított véleményének a beszerzése." 2. Záró rendelkezések E rendelet július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) K.r. rendelete 3. számú melléklete 2./ pont XII. Városfejlesztési Bizottság címének 6. pont első francia bekezdése hatályát veszti. Dr. Szekeres Antal jegyző Kósa Lajos polgármester * A Közgyűlés a rendeletet a június 21-ei ülésén fogadta el.

4 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 29/2007. (VI. 28.) rendelete * a helyi adókról szóló 35/1999. (XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az évi C. törvény 1. és 6. -ában kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról szóló 35/1999. (XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A R. kiegészül az alábbi 19/A. -sal: 19/A A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ MÁS MÓDON VALÓ MEGFIZETÉSE (1) A vállalkozó a helyi iparűzési adót teljesítheti a) a felmerülés adóévében a számviteli törvény szerinti alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költségei, illetve a kizárólag kutatási-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó szabadalom használati díja 5%-ának b) vagy az értékcsökkenés elszámolásának adóévében, ha az adózó a költséget vagyoni értékű jogként vagy kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az immateriális javak között állományba veszi, a tárgyévi elszámolt értékcsökkenés 5%-ának az adóból legfeljebb a fizetendő adó 80%-áig történő elszámolásával. (2) Az adózó nem veheti figyelembe az (1) bekezdés szerinti elszámoláskor a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az állami adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét, illetve ha él a választási lehetőséggel a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevételt. 2. E rendelet január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései először a évi iparűzési adó elszámolásakor alkalmazhatók. Dr. Szekeres Antal jegyző Kósa Lajos polgármester * A Közgyűlés a rendeletet a június 21-ei ülésén fogadta el.

5 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 30/2007. (VI. 28.) rendelete * a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 26. -ában kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási határain belül élő személyek számára meghatározza Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által pénzbeli és természetben biztosított szociális ellátások formáit, jogosultsági feltételeit, igénybevételének módjait. A rendelet hatálya kiterjed: A rendelet hatálya 2. a) Debrecen közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, b) az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. * A Közgyűlés a rendeletet a június 21-ei ülésén fogadta el.

6 II. FEJEZET AZ EGYES TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK I. Cím Aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélye 3. (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyre jogosult személy (továbbiakban: nem foglalkoztatott személy) együttműködésére kijelölt szervei: a Debreceni Humán Szolgáltató Közhasznú Társaság (továbbiakban: DEHUSZ Kht.) illetve a Debrecen Megyei Jogú Város Családsegítő Központja (a továbbiakban: Családsegítő). (2) A nem foglalkoztatott személy az együttműködés keretében az Szt. 37/D. (1) bekezdésében foglaltakon túl köteles a számára felajánlott munkát elfogadni. (3) A Családsegítő a nem foglalkoztatott személy részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi: a) egyéni képességeket fejlesztő, b) életmódot formáló, c) egyéni életvezetési, d) mentálhigiénés, e) rehabilitációs, f) reintegrációs, g) álláskeresésre irányuló, h) munkára és pályára állítási, i) pályakorrekciós csoportfoglalkozások és tanácsadási. 4. (1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül - az Szt. 37/D (1) bekezdésében foglaltak nem teljesítésén túl az, ha a nem foglalkoztatott személy: a) a számára kijelölt munkáltatónál az előírt határidőben nem jelenik meg, vagy a megjelenést követően a munkáltató foglalkoztatása tárgyában tett nyilatkozatával az előírt határidőn belül a DEHUSZ Kht-nál nem jelenik meg, b) az elfogadott munkát a megkötött megállapodásban, illetve a munkaszerződésben rögzített időpontban nem veszi fel, vagy a munkát nem az abban foglaltak szerint végzi, vagy a foglalkoztató szerv munkára vonatkozó utasításait nem tartja be, c) a foglalkoztatására irányuló munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg. (2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az (1) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség bármelyikét megszegi, akkor a segély összegét az együttműködési kötelezettség megszegésének időpontjától számított 6 hónapon keresztül 75%-os mértékben kell folyósítani. A nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettsége a segély csökkentett összegben történő folyósításának ideje alatt is fennáll.

7 (3) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül - a Szt. 37/B. (2) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl - az, ha a nem foglalkoztatott személy: a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem jelenik meg a DEHUSZ Kht-nál, b) az együttműködési megállapodásban foglaltakat nem tartja be, c) a rendszeres szociális segély felülvizsgálati eljárásában a felülvizsgálati adatlapot, vagy a felülvizsgálati eljárás során a hiánypótlási felhívást a kézhezvételétől számított 15 napon belül a Szociális Osztály részére nem küldi meg, d) a foglalkoztatás megkezdéséhez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, vagy az orvosi szakvéleményt a kiállítástól számított 3 munkanapon belül a DEHUSZ Kht-nál nem mutatja be, e) megfelelő foglalkoztatás hiányában a DEHUSZ Kht. erre vonatkozó nyilatkozatával a nyilatkozat keltétől számított 15 napon belül a Családsegítőnél nem jelenik meg és az Szt. 37/D. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a beilleszkedést segítő programban való részvételre nem köt írásbeli megállapodást, illetve a megkötött megállapodásban foglaltakat nem tartja be. (4) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése esetén az Szt. 37/B. (2) bekezdés b.) pontja alapján a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. 5. (1) Az Önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek anyagi és munkaerőpiaci helyzetének javítására, valamint a segély kiváltása érdekében foglalkoztatást szervez. (2) A foglalkoztatás formái: közmunka, közhasznú munka és közcélú munka. (3) A foglalkoztatás formáiról, a foglalkoztatottak létszámáról, a munkakörökről, a foglalkoztatás időtartamáról, a foglalkoztató szervezetekről a Szociális Bizottság dönt. (4) A foglalkoztatás szervezését az Önkormányzat a DEHUSZ Kht. közreműködésével látja el. (5) A DEHUSZ Kht. a (2) bekezdés szerinti foglalkoztatást a Szociális Bizottság döntésének figyelembevételével szervezi meg az alábbiak szerint: a) legalább 30 munkanap időtartamban saját foglalkoztatásában munkát ajánl fel, vagy b) a döntésben megjelölt munkáltatóhoz irányítja a nem foglalkoztatott személyeket. (6) Az (5) bekezdés szerinti munkáltató lehet önkormányzati intézmény, Önkormányzat által alapított közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, valamint egyéb közhasznú szervezet, Önkormányzat illetékességi területén működő civil szervezet, ha az Önkormányzattal szerződést, együttműködési megállapodást kötött. (7) Az Önkormányzat az együttműködésre kijelölt szervekkel külön megállapodásban rögzíti az együttműködési kötelezettség és a foglalkoztatás lebonyolításával kapcsolatos feltételeket.

8 II. Cím Lakásfenntartási támogatás 6. (1) A Szociális Bizottság, illetve a Józsa településrészen lakcímmel rendelkező személyek esetében a Józsai Településrészi Önkormányzat kérelemre normatív lakásfenntatási támogatást állapít meg az Szt. 38. (2)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek megfelelő jogosultaknak. (2) Kiegészítő lakásfenntartási támogatást állapít meg a Szociális Bizottság, illetve a Józsa településrészen lakcímmel rendelkező személyek esetében a Józsai Településrészi Önkormányzat annak, aki normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult és a) a 62. életévét betöltötte és egyedülélő, vagy kizárólag a házastársával, élettársával, testvérével, vagy fogyatékos gyermekével él közös háztartásban, és a lakást más személy nem használja, vagy b) gyermekét, illetve gyermekeit saját háztartásban neveli, amennyiben a részére megállapított normatív lakásfenntartási támogatás összege a Ft-ot nem haladja meg. (3) A kiegészítő lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege Ft. 7. (1) A Szociális Bizottság, illetve a Józsa településrészen lakcímmel rendelkező személyek esetében a Józsai Településrészi Önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatás állapít meg rászorultság alapján annak aki: a) a 62. életévet betöltötte és egyedülélő, vagy kizárólag házastársával, élettársával, testvérével, vagy fogyatékos gyermekével él közös háztartásban, és a lakást más személy nem használja, vagy b) legalább 2 gyermekét saját háztartásában neveli, és az egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum %-a között van. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás tekintetében jogosultként az e rendeletben szabályozott feltételekkel bíró lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség használóját lehet figyelembe venni. (3) A rászorultság feltétele az, hogy a lakásfenntartás elismert költsége eléri, vagy meghaladja: a) a háztartásban élők havi jövedelmének 25%-át, b) egyedül élő esetén a havi jövedelmének 20%-át.

9 (4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és a lakás négyzetméterére jutó helyben elismert költség szorzata. a.) Az elismert lakásnagyság mértéke: aa) ha a háztartásban egy személy lakik 35m 2, ab) ha a háztartásban két személy lakik 45 m 2, ac) ha a háztartásban három személy lakik 55 m 2, ad) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m 2, ae) ha négy személynél több lakik a háztartásban, az ad) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m 2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. b) A lakásfenntartási támogatás 1 m 2 -re jutó helyben elismert havi költsége Ft/ m 2. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás összege: a.) az (1) bekezdés a./ pontjában meghatározott jogosult esetében 2500,- Ft/hó, egyedül élő esetén 3500,- Ft/hó b.) az (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott jogosultnak: ba.) két gyermek esetén: 2500,- Ft/hó bb.) minden további gyermek esetén a ba.) pontban foglalt összegen felül gyermekenként 1200,- Ft/hó, de legfeljebb összesen 6000,- Ft/hó. 8. (1) A támogatást a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve a közüzemi szolgáltatóhoz, illetőleg önkormányzati bérlakás esetén a bérbeadóhoz kell teljesíteni. (2) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás nem önkormányzati bérlakás bérleti díjának megfizetéséhez, illetőleg hagyományos fűtőanyag (pl. szén, fa, olaj) beszerzéséhez kerül megállapításra, a lakásfenntartási támogatást közvetlenül a jogosultnak kell teljesíteni. 9. (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a külön jogszabályban * meghatározottakon túl csatolni kell: a) bérleti (albérleti) szerződést, amennyiben bérleti (albérleti) díj megfizetéséhez igénylik a támogatás megállapítását, b) azon közüzemi szolgáltató számláját, amelynek megfizetéséhez igénylik a támogatást. (2) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani. (3) A támogatás iránti kérelmet az év során folyamatosan lehet benyújtani. * A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 20. (2) bekezdése

10 (4) A támogatást egy évre kell megállapítani, azon hónap első napjától, amikor a kérelmet benyújtották. III. Cím Adósságkezelési szolgáltatás 10. (1) A Szociális Bizottság lakhatást segítő ellátásként adósságkezelési szolgáltatást állapít meg a szociálisan rászorult személyek részére. Az Önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatás keretén belül: a) adósságcsökkentési támogatást és b) adósságkezelési tanácsadást nyújt. (2) Az adósságkezelési szolgáltatás megállapítása iránti kérelmet a 2. számú melléket szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani. Adósságcsökkentési támogatás 11. (1) A Szociális Bizottság adósságcsökkentési támogatást állapíthat meg az Szt /C -aiban, valamint jelen rendeletben foglalt feltételek mellett annak a szociálisan rászorult személynek, akinek a) egy-két fős háztartás esetén a használatában lévő bármely komfortfokozatú lakása legfeljebb 60 m 2 alapterületű, kertes családi háza legfeljebb 80 m 2 alapterületű, továbbá b) a háztartásban élő további személyek esetén legfeljebb 6-6 m 2 -rel növelt mértékű, de az a) pontban meghatározott mérték figyelembevételével az alapterület a 100 m 2 -t nem haladhatja meg, vagy c) lakásként használt nem lakáscélú helyisége legfeljebb 32 m 2 alapterületű. (2) Az (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott maximális lakásnagyság egy lakószobával növelt mértékben vehető figyelembe, amennyiben a háztartásban az Szt. 41. (1) bekezdésében, az Szt. 43/A. (1) bekezdésében, és az Szt. 43/B. (1) bekezdésében körülírt okból állandó ápolásra és felügyeletre szoruló személy ápolását végzik. (3) Adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságtípusok: a) áramdíjtartozás, b) távhő-szolgáltatási díjtartozás, c) víz- és csatornahasználati díjtartozás, d) szemétszállítási díjtartozás, e) lakbérhátralék.

11 (4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke a) családban élő igénylő esetén, amennyiben az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum: %-a alatt van, a támogatás az adósság 75 %-a, % alatt van, a támogatás az adósság 60 %-a, % alatt van, a támogatás az adósság 50 %-a. b) egyedül élő esetén, amennyiben a jövedelem a nyugdíjminimum % alatt van, a támogatás az adósság 75 %-a, % alatt van, a támogatás az adósság 60 %-a, % alatt van, a támogatás az adósság 50 %-a. Az a.) és b.) pontok szerinti támogatás mértéke nem haladhatja meg a Ft-ot. (5) Nem jogosult támogatásra az az adós, akinek az adósságállománya összesen a Ft-ot meghaladja. (6) Az adós az adósság és az önkormányzat által nyújtott adósságcsökkentési támogatás különbözetét (továbbiakban: önrész) köteles a követelés jogosultjának megfizetni. (7) Az adós az önrészt az általa tett nyilatkozattól függően egy összegben vagy részletekben havonta, de legfeljebb tizennyolc hónap alatt köteles megfizetni a követelés jogosultjának. Ezt a határidőt kérelemre a Szociális Bizottság az adósnak nem felróható okból előállott fizetési képtelensége miatt egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítja. (8) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő adós egyidejűleg az Szt. 38. (5) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatás összegére jogosult. A lakásfenntartási támogatás az adósságkezelési szolgáltatás időtartamára jár. Amennyiben az adós a kérelem benyújtásakor az önrész egyösszegű befizetését vállalja, számára lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg, ha pedig tartozását az adósságkezelés időszaka alatt bármikor egy összegben fizeti meg, a befizetést követő hónap első napjától további lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, és a megállapított támogatás folyósítását meg kell szüntetni. Adósságkezelési tanácsadás 12. (1) Az Önkormányzat a Családsegítővel kötött megállapodás alapján adósságkezelési tanácsadást működtet.

12 (2) A Családsegítő adósságkezelői tanfolyamot végzett szakember (továbbiakban: tanácsadó) alkalmazásával, az adósságkezelési tanácsadás keretében a külön jogszabályban * meghatározottakon túl: a) haladéktalanul jelzi az Önkormányzatnak az adós fizetési képességének megváltozását, b) jelenléti ívet, illetve nyilvántartást vezet az adósságkezelési szolgáltatásban való részvételről, (3) Az adós köteles: a) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni a Családsegítőnél és vele megállapodást kötni, vagy akadályoztatása esetén ezt előre jelezni, és a mulasztását az akadályoztatás megszűnésétől számított 5 munkanapon belül pótolni, b) a tanácsadóval kötött megállapodásban foglaltakat betartani, c) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást 5 napon belül bejelenteni, amely fizetési képességét, készségét érinti, d) a tanácsadóval történő személyes találkozásában önhibáján kívüli akadályoztatása esetén az akadályoztatás okát haladéktalanul, de legkésőbb az akadály elhárulását követő 3 munkanapon belül a tanácsadó tudomására hozni, és hitelt érdemlően igazolni. Az adósságkezelési szolgáltatás közös szabályai 13. (1) A támogatás iránti kérelmeket év közben folyamatosan lehet benyújtani. (2) Az adós az adósságkezelési szolgáltatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a követelés jogosultjával megállapodást köt, melyet az aláírást követő nyolc napon belül köteles benyújtani a Szociális Osztályhoz. (3) Ha az adós az önrész megfizetését egy összegben vállalta, úgy a Szociális Osztály az önrész befizetéséről szóló igazolás becsatolását követő hónap tizedik napjáig az adós adósságcsökkentési támogatását átutalja a követelés jogosultjának. (4) Ha az adós a vállalt önrész-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztásnak a Családsegítő által történt észlelése és jelzése után a hatóság nyolc napos határidővel a vállalt kötelezettség teljesítésére szólítja fel az adóst. * A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 53. (3) bekezdése

13 IV. Cím Lakbértámogatás 14. (1) A Szociális Bizottság a lakáscélú rendelet 32/D. (3) bekezdésében foglaltak alapján - feltéve, hogy az Önkormányzat sikerrel pályázik központi lakbértámogatás iránt - lakbértámogatást nyújt. (2)A lakbértámogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani. (3) Lakbértámogatás állapítható meg annak a gyermekét háztartásában nevelő bérlőnek, aki: a.) a lakáscélú rendelet 2. (2)-(3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel, b.) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, c.) a bérelt lakás mérete nem haladja meg az Szt. 38. (4) bekezdés b-e) pontjaiban foglalt méreteket, d.) a család vagyona nem haladja meg a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 19. szerinti vagyon mértékét, e.) rendelkezik bérleti szerződéssel és a bérelt lakás tulajdonosának azon nyilatkozatával, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságának az adóazonosító adatait megküldje az önkormányzat. (4) A lakbértámogatás mértéke a lakbér 60%-a, de legfeljebb Ft, melynek 50%-a központi, 50%-a önkormányzati forrás. (5) A lakbértámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. (6) A lakbértámogatás időtartama a (5) bekezdésben jelölt időponttól számított egymást követő három év, de legfeljebb a központi lakbértámogatás folyósításának időtartama. (7) A lakbértámogatás jogosultságának feltételeit évente felül kell vizsgálni. Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a lakbértámogatást meg kell szüntetni. (8) A lakbértámogatás folyósítására a lakásfenntartási támogatás folyósításának szabályait kell megfelelően alkalmazni. V. Cím 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolása 15. (1) A Szociális Bizottság ápolási díjat állapít meg az Szt. 43/B. -ában foglaltak alapján annak a jogosultnak, aki tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg személy (továbbiakban: ápolt) ápolását, gondozását végzi.

14 (2) Ápolási díj annak a Debrecenben élő nagykorú hozzátartozónak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%- át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150%-át, és az ápolt javára öröklési, tartási, vagy életjáradéki szerződés alapján gondozási kötelezettség nem áll fenn. (3) Az ápolási díj összege a nyugdíjminimum 80%-a. (4) Az ápolási díj iránti kérelemhez az Szt. 43. (1) bekezdésében foglaltakon túl csatolni szükséges: a) az ápolóval közös háztartásban élők jövedelemigazolását, b) az ápoló az ápolási díj iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló munkaviszonyára vonatkozó, vagy munkáltatói jövedelemigazolást, nyilatkozatot, c) magánnyugdíj pénztári tagság esetén a belépési nyilatkozat másolatát, d) öröklési, tartási, vagy életjáradéki szerződés másolatát. (5) Az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálata során az ápoló köteles a (4) bekezdés a)- d) pontjaiban foglalt igazolásokat becsatolni. (6) A megállapított ápolási díjat az Szt ának rendelkezésein túl meg kell szüntetni akkor is, ha az ápoló vagy az ápolt ezt kéri. (7) Amennyiben az ápolási díj folyósítása a (6) bekezdésben, valamint az Szt. 42. (2) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában foglalt okok fennállása miatt kerül megszüntetésre, akkor a megszüntetés napja az utolsó ellátási nap. Amennyiben a támogatás felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, úgy a támogatást a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. VI. Cím Átmeneti segély 16. (1) A polgármester, illetve a Józsa településrészen lakcímmel rendelkező személyek esetében a Józsai Településrészi Önkormányzat átmeneti segélyt állapít meg az időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondokkal küzdő, vagy a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került jogosultaknak. (2) Az átmeneti segély teljes összege egy naptári évben a nyugdíjminimum 80 %-át nem haladhatja meg, kivéve a 18. (3) bekezdésében foglalt esetben. (3) Az átmeneti segély mgállapítása iránti kérelmet az 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani.

15 Pénzbeli időszaki átmeneti segély 17. (1) Az Szt ában foglaltak figyelembevételével, átmeneti segélyként, rászorultsági alapon pénzbeli időszaki átmeneti segély adható annak a személynek, aki időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 120 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 170 %-át. (2) Pénzbeli időszaki átmeneti segély kérelem alapján, a rászorultság mértékétől függően kettőtől hat hónap időtartamra állapítható meg. A segély minimális összege havonta a nyugdíjminimum 10 %-a, együttes összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 70 %-át. A megállapított segélyt pénzbeli támogatásként a hónap tizennyolcadik napjáig kell folyósítani. (3) Az Önkormányzat annak a személynek, akinek lakása elemi csapás okozta kár következtében életveszélyessé vált, lakhatatlan, és a lakhatását önerőből nem tudja megoldani, valamint az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, legfeljebb tizenkét hónapig bérleti díj támogatást állapít meg. A támogatás mértéke havonta a bérleti díj összege, de legfeljebb Ft. (4) Az (1)-(3) bekezdéseken túl az Önkormányzat azon családoknak, amelyekben hármas, vagy többes ikrek születnek, és a család egy főre számított jövedelme a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, a gyermekek három éves koráig (gyerekenként) nevelési támogatásként havonta Ft-ot állapít meg. Pénzbeli rendkívüli átmeneti segély 18. (1) Az Szt ában foglaltak figyelembevételével, átmeneti segélyként, a 17. (1) bekezdés szerinti jövedelmi feltételekkel rendelkező személynek, rászorultsági alapon pénzbeli rendkívüli átmeneti segély állapítható meg, ha létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) A pénzbeli rendkívüli átmeneti segély minimális összege a nyugdíjminimum 15 %-a. A tárgyéven belül nyújtott pénzbeli rendkívüli átmeneti segély együttes összege a nyugdíjminimum 50 %-át nem haladhatja meg. (3) A kérelmező rendkívüli élethelyzetére tekintettel a 17. (1) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételektől a nyugdíjminimum háromszorosáig, míg a támogatás összegétől a nyugdíjminimum kétszereséig a döntéshozó eltérhet. (4) A szükséges adatokkal és mellékletekkel benyújtott pénzbeli rendkívüli átmeneti segély iránti kérelem elbírálása a beérkezését, illetőleg az eljárás hivatalból történt megindítását követően soron kívül történik. Az egyszerűsített határozatban rendelkezni kell a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságáról.

16 (5) Debrecen Város Napján (április 11-én) elsőként Debrecenben született, és itt élő gyermek édesanyjának, amennyiben a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum hétszeresét, pénzbeli rendkívüli segély állapítható meg. Az eljárás hivatalból indul. A támogatás mértéke: Ft. Az átmeneti segély természetbeni ellátási formái 19. (1) Az időszaki- és a rendkívüli átmeneti segélyek természetbeni ellátásként is nyújthatók. Természetbeni ellátás az élelmiszerutalvány, a gyógyszertámogatás, illetőleg a kelengyetámogatás. (2) Az Önkormányzat élelmiszerutalványt biztosíthat annak a személynek, aki megfelel a 17. (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (3) Az Önkormányzat gyógyszertámogatást biztosít annak a személynek, akinek a családjában az egy főre számított jövedelem a nyugdíjminimum 150%-a, egyedül élő személy esetén 200%-a alá esik. (4) Az Önkormányzattól kelengyetámogatásban részesül a Debrecenben élő szülő a gyermek születésekor, amennyiben a család egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át. A támogatás iránti kérelem a születést követő 30 napon belül nyújtható be. A támogatás mértéke: gyermekenként Ft értékű vásárlási utalvány. (5) A természetbeni ellátás megállapítása az időszaki- illetőleg a rendkívüli pénzbeli átmeneti segélyekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával történik. A támogatást - az ellátás tárgyiasult formájától függően - az igénybevételére jogosító határozat, vagy utalvány átadásával, a támogatási összegnek a szolgáltatóhoz történő átutalásával, illetőleg a jogosított személy részére az ellátás közvetlen rendelkezésre bocsátásával kell biztosítani. (6) Élelmiszer utalvány, illetve gyógyszertámogatás biztosítása esetén az élelmiszer, illetve a gyógyszer vásárlására kijelölt szolgáltatóval előzetesen megállapodást kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jogosult jelentkezéskor az általa bemutatott élelmiszerutalványra, vagy gyógyszer támogatásra jogosító jogerős határozat bemutatása alapján biztosítják számára a szükséges élelmiszert, illetve gyógyszert. A szolgáltatás elszámolása havonként, a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig a szolgáltató által a Szociális Osztályhoz számla és kimutatás megküldésével történik. VII. Cím Temetési segély 20. (1) Az Szt ában előírt feltételek és jelen rendeletben részletezett helyi szabályok alapján a polgármester temetési segélyt állapít meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 200 %-át és

17 a) az elhunyt személy eltemettetéséről úgy gondoskodott, hogy erre egyébként nem volt köteles, vagy b) aki tartásra köteles volt, azonban a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segélyben részesíti az Önkormányzat továbbá azt a szülőt, gondviselőt, aki tizennegyedik életévét be nem töltött elhunyt gyermek eltemettetéséről gondoskodott, és a családban az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át. (3) A temetési segély megállapítása iránti kérelmet a 5. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani. (4) A temetési segély összege: a) az (1) bekezdésben szabályozott esetben amennyiben a család egy főre számított jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 120 %-át, egyedül élő esetén a 160%-át, a támogatás összege a nyugdíjminimum 160 %-a, amennyiben a család egy főre számított jövedelme a nyugdíjminimum %-a, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum %-a között van, a támogatás összege a nyugdíjminimum 120%-a, b) a (2) bekezdésben szabályozott esetben a kérelmező rászorultságától függően a támogatás összege legfeljebb a nyugdíjminimum 300%-a, de nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a. (5) A segély iránti kérelmet legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 30 napon belül kell benyújtani. (6) A temetési segély a jogosult személynek utalt pénzbeli támogatás. (7) A Szociális Bizottság minden év január 31-ig véleményezi a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegét. VIII. Cím Közgyógyellátás 21. (1) Az Szt. 50. (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogú, illetőleg az Szt. 50. (2) bekezdésében meghatározott normatív alapú közgyógyellátáson túl az Szt. 50. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat rászorultsági alapon közgyógyellátást biztosít annak a személynek, aki arra szociálisan rászorult. (2) Rászorultsági alapon közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 160%-át, egyedül élő személy esetén annak 200%-át, valamint havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum 25 %-át eléri, vagy meghaladja. (3) A közgyógyellátás iránti kérelemhez csatolni kell a külön jogszabályban* meghatározottakon túl a kérelmező családjára vonatkozó jövedelemigazolást.

18 III. FEJEZET AZ IDŐSKORÚ LAKOSSÁG ÉLETMINŐSÉGÉT JAVÍTÓ TÁMOGATÁSOK I. Cím 70. életévüket betöltött személyek háztartási szilárd hulladékkezelési díjának támogatása 22. (1) A Szociális Bizottság a háztartási szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatási díj megfizetéséhez (továbbiakban: közszolgáltatási díj) jövedelmi, vagyoni helyzetétől, foglalkoztatási jogviszonyától függetlenül támogatást állapít meg a 70. életévét betöltött egyedül élő jogosultaknak, vagy ha kizárólag házastársával, élettársával, valamint fogyatékkal élő egyenesági hozzátartozójával, továbbá testvérével él közös háztartásban. A támogatás abban az esetben illeti meg a kérelmezőt, ha legalább egyikük az előbbi életkort betöltötte, és a lakást kizárólag az előzőekben felsorolt személyek használják, valamint közszolgáltatási díjtartozásuk a szolgáltatónál nincs. (2) A szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás díj támogatás megállapítása iránti kérelmet a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani. (3) A kérelem a jogosultság keletkezése (többek között hetvenedik életév betöltése, a lakásban élő hetvenedik életévnél fiatalabb - az (1) bekezdésben fel nem sorolt - családtagok és más személyek elköltözése, lakóhely változtatással a városba történő beköltözés, stb.) időpontját követően nyújtható be, s a beadását követő hónap első napjától állapítható meg a támogatás. (4) A támogatás mértéke: a) legfeljebb 120 literes önálló gyűjtőedény használata esetén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési szolgáltatásról szóló 39/2002. (XII. 23.) Kr. rendeletben meghatározott kötelező közszolgáltatási díj 100%-a, b) a gyűjtőedényt közösen használók esetében a közös képviselő által leigazolt, az adott ingatlanra eső a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési szolgáltatásról szóló 39/2002. (XII. 23.) Kr. rendeletben foglaltak alapján kiszámított kötelező közszolgáltatási díj összege. (5) A támogatásra való jogosultságot évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a támogatásban részesülő személy a számára - a mulasztáshoz fűződő jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel - megküldött felülvizsgálati lapot a kézhezvételtől számított 15 napon belül a kért adattartalommal és mellékletekkel köteles a Szociális Osztály részére visszaküldeni. Az erre előírt határidő elmulasztása, illetőleg a felülvizsgálattal kapcsolatos más kötelezettség megszegése esetén az ellátás folyósítását a mulasztást, illetve kötelezettségszegést követő naptól kezdődő hatállyal meg kell szüntetni. (6) A szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás díj támogatás felülvizsgálatához kapcsolódóan a 7. számú melléklet szerinti formanyomtatványt kell a Szociális Osztályhoz benyújtani.

19 (7) A támogatásról szóló határozatban megállapított jogosultság fennállásának időtartama alatt a közszolgáltatóhoz negyedévenként kell átutalni az átvállalt közszolgáltatási díjat. (8) A támogatás megszüntetésének időpontja a jogosultsági feltételek megszünése hónapjának utolsó napja. (9) A kedvezményezett házastársak, élettársak, testvérek egyikének halála esetén a támogatást a túlélő, lakásban maradó 62. életévét betöltött személy részére tovább kell folyósítani azzal a feltétellel, hogy a túlélő személy az elhalálozás tényét 30 napon belül köteles bejelenteni a Szociális Osztályon. Ilyen esetekben a pénzügyi átutalás jogosítottjának változását a támogatással kapcsolatos iratokon módosítani kell. II. Cím A városban működő gyógyfürdő térítésmentes igénybevétele 23. (1) A polgármester a 62. életévüket betöltött, és nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásában, illetve időskorúak járadékában részesülő személyek részére az életminőségük javítása érdekében a városban működő gyógyfürdő évente hét alkalommal történő térítésmentes igénybevételéhez természetbeni ellátást állapít meg. (2) A gyógyfürdő térítésmentes igénybevételének megállapítása iránti kérelmet a 8. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani. (3) Az életkor szerinti jogosultság megállapításához a személyazonosság, a lakóhely és a társadalombiztosítási azonosító adatokat kell igazolni. III. Cím Időskorúak szociális közétkeztetésének támogatása 24. (1) A polgármester az Önkormányzat költségvetésében erre elkülönített összeg erejéig térítésmentes étkeztetést - amely magában foglalja a diétás étkeztetést is - biztosít annak a 62. életévét betöltött személynek, akinek a családjában az igazolt, elismert havi lakásfenntartási költsége, és a havi gyógyszerköltségek levonása után az egy főre számított jövedelem a nyugdíjminimum 50%-a, egyedül élő személy esetén 80%-a alá esik. (2) Az étkeztetés - a támogatást megállapító határozat alapján - a támogatott személy lakóhelyéhez legközelebb eső kijelölt önkormányzati intézményből történő elvitellel vehető igénybe. (3) A jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődően legfeljebb a tárgyév végéig állapítható meg.

20 (4) A szociális étkezést az étkeztető szervezetnél a jogosultságot megállapító határozat bemutatásával lehet igénybe venni. (5) Nem jogosult az (1) bekezdésben foglaltak szerinti étkeztetési támogatásra az, aki a Városi Szociális Szolgálatnál étkeztetésben és nappali ellátásban részesül. (6) Időskorúak szociális közétkeztetésének támogatásának megállapítása iránti kérelmet a 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani. IV. FEJEZET AZ EGYES TÁMOGATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI 25. (1) Az egyes támogatások benyújtására, elbírálására, folyósítására - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - jelen -ban foglalt közös szabályokat kell alkalmazni. (2) Amennyiben a szociális ellátás pénzbeli támogatásként és természetbeni ellátásként egyaránt biztosítható, az ellátás természetbeni formája az ügyfél kérelmére, vagy a hatóság mérlegelése alapján állapítható meg. (3) A jövedelem számítására irányadó időszak a Szt. 10. (1) bekezdésében meghatározott időtartam. A kérelmező, illetve a segélyezett a megváltozott jövedelmet 15 napon belül köteles bejelenteni a Szociális Osztálynak. (4) Az Szt. rendelkezésein alapuló pénzbeli ellátások (rendszeres szociális segély, ápolási díj, pénzbeli időszaki átmeneti segély) folyósítása során csak a tárgyhavi ellátás kiutalására tehető intézkedés, a támogatások megelőlegezett folyósítása nem engedélyezhető. (5) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatásból megtérítendő összeg, valamint a kamat összege méltányosságból elengedhető, illetve csökkenthető, valamint a visszafizetésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetés engedélyezhető, melyről a polgármester dönt. 26. (1) A hatóság az átmeneti segély és a temetési segély megállapításáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 71. (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetében egyszerűsített határozattal dönt. (2) Az e rendelet által szabályozott hatósági eljárás keretében kizárt az ügyfél kérelmére az eljárás felfüggesztése, és az újrafelvételi eljárás. (3) Köztemetés - kivéve a vidéki köztemetés valamint az átmeneti segély természetbeni formájaként nyújtott gyógyszertámogatás, az élelmiszerutalvány és a pénzbeli rendkívüli átmeneti segély esetében az ügyintézési határidő a kérelem beérkezésének napjától számított 5 munkanap.