Lipták Pál születésének 90. évfordulójára emlékezünk

Átírás

1 A Nagy Könyvtáros A Békéscsabai Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója, Lipták Pál születésének 90. évfordulójára emlékezünk Munkássága minden szálával szeretett szülővárosához kötődött, melynek szellemi meghatározója, urbánus hagyományainak továbbvivője volt és életművével maradt is. Lipták Pál a magyar közművelődési könyvtárügy első, meghatározó korszakának volt kiemelkedő egyénisége az 1949-es kezdetektől 1985-ig, nyugdíjba vonulásáig. Lipták Pál április 14-én született Békéscsabán. Édesapja szakmáját követve szabónak tanult, ám szabadidejét a szakszervezeti könyvtárak látogatásával töltötte. Egyre többet olvasott, igyekezett olyan társaságot találni, akiktől tanulhatott, mélyebb műveltséget szerezhetett. Arról, hogy hogyan is lett könyvtáros Tamás Ernőnek így mesélt: Könyvtáros úgy lettem feleli hogy egyszerre csak rám bíztak egy könyvtárat tavaszán a könyvtárügyeket akkor intéző Országos Könyvtári Központ az ország első négy körzeti könyvtára között Békéscsabán is kialakított egyet. Így történt, hogy engem ajánlottak az OKK-nak és így lettem a könyvtár vezetője. Kaptam 5-6 láda könyvet és megkezdődött a szervezés. Az március 9-én megnyitott, az országban elsőként, a körzeti könyvtárból létrehozott megyei könyvtár igazgatójaként több szakmai újítást kezdeményezett az általa vezetett intézményben. Ilyen volt a szabadpolcos kölcsönzési rendszer, az önálló gyermekkönyvtár, majd a zenei könyvtár kialakítása. A megyei könyvtár felavatását követő második évben az ország könyvtárosai közül elsőként tüntették ki Kossuth-díjjal. A 70-es évek elején elindult az első központilag szervezett könyvtárépítési akció Száz falu száz könyvtár elnevezéssel. Lipták Pálnak ebben is vitathatatlan érdemei voltak megyénkben.

2 1981-ben indult a megyei könyvtár új épületének létrehozása, egyben a régi épülettel való összekapcsolása. Lipták Pál építészekkel való együttműködése ekkor is páratlannak volt nevezhető ben vonult nyugdíjba. Ezt követően állította össze a magyar kortárs művészek grafikai gyűjteményét, az artotékát.

3 Továbbra is aktív résztvevője maradt a könyvtár életének, rendezte A hónap műtárgya elnevezésű sorozat kiállításait február 21-én Békéscsabán hunyt el. A festőművész Lipták Pál: Ígéretek között izzik a Nap, tempera, karton 65x85 cm Az 1940-es évek végén az újjászervezett békéscsabai képzőművészeti szabadiskolában képezte magát Jankay Tibor, Miklós István, Sass Árpád és Vasas Mihály irányítása alatt. Képzőművészeti tevékenysége kezdetben másodlagos szerepet töltött be a könyvtárosság mellett. Festőpályája elején, tanulmányai első évtizedében képei főként azt mutatják, hogy jól elsajátította a festés és a rajzolás technikáját. A kezdeti években kísérletezett olajfestéssel is, de az 50-es évek végétől végleg felhagyott ezzel a technikával. Leginkább a fénylő, élénk olajszínek zavarták, elmosódottabb, tompább tónusokra volt szüksége, így végül a temperában találta meg majdnem kizárólagos festői kifejezőeszközét. A békési, az alföldi táj, Békéscsaba meghatározó városképei és műtermi témák földolgozása jelentették festői munkássága gerincét. A képeken a vidéki élettel, munkával küszködő alföldi ember jelenik meg. A festés mellett Lipták Pál grafikusként, illusztrátorként is tevékenykedett. Festői munkálkodását időnként kényszerszünetek akasztották meg. Ilyen időszak volt a 80-as évek eleje, amikor az új békéscsabai könyvtár épült.

4 Lipták Pál 1954-ben mutatkozott be először festményeivel Budapesten. Az első gyűjteményes tárlata 1957-ben volt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Egyéni bemutatói mellett az alföldi, a vásárhelyi őszi tárlatok rendszeres kiállítója volt. Egyéni kiállítások 1957 Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1964 Jantyik Mátyás Múzeum, Békés 1966 Képcsarnok, Békéscsaba 1968 Mala G., Zrenjanin 1969 Erkel Ferenc Múzeum, Gyula 1970 Ifjúsági Ház, Békéscsaba 1971 Kossuth Múzeum, Cegléd 1974 Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba Kner Múzeum, Gyoma Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen Rideg Sándor Művelődési Ház, Budapest 1975 Művelődési Ház, Szarvas 1978 Képcsarnok, Szekszárd 1987 Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1988 Városi Képtár, Miskolc Városi Könyvtár, Győr 1990 Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1995 Szlovák Kultúra Háza, Békéscsaba 1995 Megyei Könyvtár, Békéscsaba 1997 Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1999 Kortárs Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások 1952, és 6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1954 Vidéken élő Képzőművészek kiállítása, I., Ernst Múzeum, Budapest 1955 Vidéken élő Képzőművészek kiállítása, II., Nemzeti Szalon, Budapest 1957 Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest IV. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely IV. Grafikai Kiállítás, Békéscsaba 1958 V. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely IV. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás 1959 VI. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Békés Megyei Képzőművészek Kiállítása, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1960, 1961 VII., VIII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely továbbá , 1967, 1969, 1970, X., XI., XII., XIV., XVI., XVII., XIX., XX., XXI. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1972 Arad 1980 Penza 1987 Modern Galéria, Nagybecskerek 1990 Arad. Művek közgyűjteményekben József Attila Megyei Könyvtár, Békéscsaba Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely. Egy facsemete a határban Lipták Pál egyszemélyes múzeumáról

5 A könyvkiadó Könyvkiadói tevékenységében számos értékes munkát, fontos könyvet, irodalom- és művészettörténeti értéket adott ki. Mint könyvtervező, tipográfus a legfontosabb hagyományok talaján a gyomai Kner és a békéscsabai Tevan könyvek könyvművészeti tanulságait is fölhasználta. Mindegyik maga tervezte könyvnél áttekinthető szerkezetre, jól olvasható betűk kiválasztására törekedett, ezzel bizonyítva, hogy a tipográfia, a könyvművészet is ahogy minden más képzőművészeti tevékenység a helyes arányok megtalálásán és alkalmazásán alapszik. Lipták Pál az 1970-es évek elején kezdett könyvkiadói tevékenységbe. Akkorra már a könyvtár saját nyomdáját is kifejlesztette és kitanulta. Fodor András és más íróbarátok segítségével elindította a Poesis Hungarica c. költészeti sorozat két évfolyamát, melyben füzet jelent meg, olyan híres költők munkáival, mint Nagy László, Weöres Sándor, Illyés Gyula. A később megjelentetett Graphica Hungarica sorozat tíz kiadványában pedig többek között Kondor Béla, Reich Károly, Szalay Lajos alkotásaiban gyönyörködhet az olvasó. A 250 példányban készült, számozott kiadványok ma már ritkaságnak számítanak, s akiknek birtokába kerülnek, azt sem tudhatják, kinek köszönhetik e gyöngyszemeket, hiszen egy példányra sem tette rá nevét tervezőként, tipográfusként Lipták Pál.