I. Bevezető oldal. II. A térség bemutatása oldal. II/1. A térség települései oldal

Átírás

1 KERTÉSZEK FÖLDJE AKCIÓCSOPORT KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJÁNAK AZ ELKÉSZÍTÉSE HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGBEN

2 Tartalomjegyzék I. Bevezető oldal II. A térség bemutatása oldal II/1. A térség települései oldal II/2. A térség statisztikai elemzése oldal III. A térség médiáinak bemutatása oldal III/1. Rádió és Televízió lehetőségek oldal III/2. Nyomtatott média lehetőségek oldal IV. A Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület 2009 évi feladatai oldal V. A Kertészek Földje ACSE 2009 évi kommunikációs tevékenysége oldal 1

3 I. Bevezető A Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület egyértelmű célja és feladata a munkahelyteremtés, a jövedelemszerzési lehetőségek szélesítése, ezzel és az erre irányuló intézkedések kiegészítéseként megfogalmazott, a vidéki életminőség javítását célzó megoldási javaslatokkal együtt az elvándorlási arány csökkentése, a települések népességmegtartó képességének fokozása. A helyzetelemzésből egyértelműen kiderült, hogy a foglalkoztatottsági helyzet szempontjából kedvezőtlen lehet a mezőgazdasági szektor túlsúlya, ezért indokolt a szolgáltató-és ipari szektorban tevékenykedő mikro-és kisvállalkozások térnyerésének támogatása. Semmiképpen nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a térség kiváló természetföldrajzi, geotermikus stb. adottságai, több évtizedes, ill. több évszázados hagyományai mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból komoly erőt képviselnek, így végső soron a mg-i ágazat versenyképessé tétele lehet a legfőbb kitörési pont az itt élők számára. A Stratégia gyakorlatilag minden prioritása mögött e cél (is) húzódik meg, s ezek elérésére többoldalú megközelítést alkalmazva több irányú, érzékelhető eredményeket rövidebb és hosszabb távon elérni képes megoldási javaslatok fogalmazódtak meg, melyek egymást kiegészítő hatásuk révén mintegy 10 éves távlatban a térség stabil piaci térnyerését, az itt élők jelentős hányadának biztos megélhetését eredményezhetik. A mezőgazdasági ágazatból elérhető jövedelem növelése mellett azonban továbbra is feladat a térség foglalkoztatotti helyzetének a mezőgazdaságon kívüli, ill. a melletti lehetőségek kihasználása révén történő javítása. E célt szolgálja a III. prioritás és valamennyi intézkedése, mely az utóbbi években megnövekedett népszerűségnek örvendő falusi turizmust szeretné a mg mellett életképes alternatívává tenni. Jelen tanulmány célja az, hogy a fentebb körvonalazott célok elérésének érdekében segítsen megtalálni azokat a médiumokat, amelyek csatornáin keresztül úgy lehet közvetíteni az üzeneteket, hogy azok valóban el is érjenek a címzettekhez. A Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület egyértelmű célja és feladata a munkahelyteremtés, a jövedelemszerzési lehetőségek szélesítése, ezzel és az erre irányuló intézkedések kiegészítéseként megfogalmazott, a vidéki életminőség javítását célzó megoldási javaslatokkal együtt az elvándorlási arány csökkentése, a települések népességmegtartó képességének fokozása. 2

4 II. A térség bemutatása A térség Békés-megye dél-keleti részén, a magyar-román országhatár mentén helyezkedik el. Települései földrajzilag egymással határosak, fős lakosságuk 2 városban, 4 nagyközségben és 13 községben él. A feltárt történelmi tárgyi leletek tanulsága szerint a terület már a X. sz. óta lakott lehetett, bár írásos bizonyítékok csak a XV. századtól maradtak fenn. A XVI-XVII. századi török uralom következtében gyakorlatilag teljesen elpusztult falvak a XVIII-XIX. századi betelepítéseknek köszönhetően újra benépesedtek, gyarapodni kezdtek, és megalapozták a környék mai gazdasági-társadalmi viszonyait. A könnyen művelhető, tápanyagban gazdag és jó vízgazdálkodású termőföldi adottságokra, valamint a munkaigényes növénykultúrák termesztésében nagy szorgalmúnak és szakértelműnek bizonyuló dohánykertész családok kitartó munkájára alapozva megteremtődött a mezőgazdasági termelés komoly hagyománya. A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. Éghajlata kedvez a hőigényesebb mezőgazdasági kultúráknak is, így a szántóföldi növénytermesztés és az arra alapozott állattenyésztés mellett a környék a kertészeti ágazatban elért eredményei révén is méltán lehet az ország egyik éléskamrája. A régi dohánykertészek hagyományaira építve a helyiek a kiváló minőségű kertészeti primőr áruk termelői, a dinnyetermelés nemcsak országos, de nemzetközi hírű. Nagyrészt az említett betelepítési akcióknak köszönhetően a települések igen gazdag kulturális hagyományokkal büszkélkedhetnek. Német, szlovák, tót, szerb, román és cigány nemzetiségűek egyaránt tagjai a helyi társadalmaknak. A formálódó civil kezdeményezések egyre aktívabbnak bizonyulnak e nemzetiségek kulturális hagyományainak megőrzésében, megismertetésében, a lakosság pedig, felismerve a sokszínűségben rejlő szépségeket, lehetőségeket, az összetartozás fontosságát, remélhetőleg egyre befogadóbb lesz értékeik iránt. A gazdasági potenciál a mezőgazdasági szektor helyzetének romlásával az 1980-as évek végétől hasonló képet mutatott. Az azóta végbement A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. Éghajlata kedvez a hőigényesebb mezőgazdasági kultúráknak is, így a szántóföldi növénytermesztés és az arra alapozott állattenyésztés mellett a környék a kertészeti ágazatban elért eredményei révén is méltán lehet az ország egyik éléskamrája. 3

5 gazdasági-társadalmi változások nagymértékű leszakadást eredményeztek, struktúraváltás azonban nem ment végbe. Az ipari és a szolgáltató szektor elenyésző mértékben van jelen, napjainkban is a mezőgazdasági szektor, és annak minden pozitív és negatív következménye a meghatározó. A térségben elérhető jövedelem mértéke alacsony, nagyarányú a munkanélküliség, ez utóbbi pedig jelentősen csökkenti a települések népességmegtartó képességét. Magas az elvándorlók,- köztük is a fiatalok és szakképzettek - aránya. Ennek, és a részben bizonytalan jövő miatti alacsony gyermekvállalási kedv következtében a társadalmak elöregedőfélben vannak, a kisebb községeket az elnéptelenedés fenyegeti. Az évek óta forráshiányos gazdálkodású helyi önkormányzatok költségvetésük jelentős részét kénytelenek szociális jellegű intézkedésekre fordítani, komoly fejlesztésekre így önállóan nem képesek. A trianoni határmódosítás következtében bekövetkezett törést egyelőre nem sikerült kiigazítani határon túli kulturális és gazdasági kapcsolatok kiépítésével. A térségben elérhető jövedelem mértéke alacsony, nagyarányú a munkanélküliség, ez utóbbi pedig jelentősen csökkenti a települések népességmegtartó képességét. Magas az elvándorlók,- köztük is a fiatalok és szakképzettek - aránya. Környezeti állapot A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű, átlagosan AK értékű mezőségi talajokkal, kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. A legjellemzőbb földhasználati módok a mghoz, azon belül is mintegy 90-10%-os megoszlásban a szántóföldi növénytermesztéshez, ill. a kertészeti termeléshez köthetők. Az állattenyésztés leépült, a még működő gazdaságok zárt-tartást alkalmaznak, a gyepes területek, rétek nagy része is művelés alá került. A meglévő agroökopotenciál megtartása érdekében kiemelt figyelmet kell szentelni a fenntarthatósági elvek érvényesülésének. A monokulturális termelés veszélyeinek elkerüléséhez szükség van a termékek diverzifikációjára, a környezetkímélő termelési módszerek és technológiák alkalmazására. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok felett van, a napsütéses órák száma országosan is magas, a csapadék mennyisége (575 mm 625 mm) kevésbé kedvező. Az éghajlat az enyhén kontinentálistól a száraz kontinentális jelleg felé mozdul el, az elsivatagosodás jelei mutatkoznak. A megye nagy részének ivóvízellátását biztosító Maros-hordalékkúp fokozott védelme szükséges, mivel a felszíni vízpótlás nem elegendő mértékű. A monokulturális termelés veszélyeinek elkerüléséhez szükség van a termékek diverzifikációjára, a környezetkímélő termelési módszerek és technológiák alkalmazására. 4

6 Örömteli, hogy e napjainkban egyre inkább felértékelődő természeti kincsünket szennyező források nem veszélyeztetik, köszönhetően többek között a helyi termelők környezettudatos munkájának, ill. annak, hogy a térségben hulladéklerakó, szemétégető stb. nem található, a hulladékkezelés szolgáltatók általi elszállítás révén megoldott. Komoly igény és készség mutatkozik a települések vezetőinek körében, hogy a hulladékgazdálkodás megszervezésekor külön figyelmet kapjon a térség gazdasági jellege és különösen a kertészeti gazdálkodás során keletkezett hulladék, a fóliák különböző típusainak megfelelő kezelése. A biodiverzitás erősítése érdekében elengedhetetlen az alacsony erdősültségi fok javítása, mely a régi, művelésből kivont területek rekultivációja révén megoldható. A megújuló energiák használata (biomassza, szélenergia, napenergia) nem jellemző, a termálvíz kertészeti célú hasznosítására történtek már kezdeti lépések. Az egyéb technológiák alkalmazásának feltétele azok, a meglévő kiváló természeti adottságokra, köztük a jelenleg igen jónak mondható levegő-tisztasági viszonyokra gyakorolt bizonyítottan minimális hatása, és a helyi társadalom egyetértése. A térség igen gazdag természeti (kunhalmok, Száraz-ér medrek, Kígyósi Puszta és Tompa Puszta, melyek a Körös-Maros Nemzeti Park részei) és épített értékekben (Szabadkígyósi Wenckheim Kastély), növény-és állatvilága, vadállománya (fácán, fogoly, nyúl, őz) jelentős, ill. jelentősnek volt mondható, azonban e területek napjainkban esetenként rendkívüli módon elhanyagoltak. A térség valószínűleg gazdag régészeti lelőhely, a feltárások azonban még váratnak magukra. A helyi értékek megmentése és a lakosság számára elérhetővé tétele, valamint a turisztikai potenciál kiaknázása érdekében is elengedhetetlen e területek fenntarthatóságának, fejlesztésének biztosítása. A helyi értékek megmentése és a lakosság számára elérhetővé tétele, valamint a turisztikai potenciál kiaknázása érdekében is elengedhetetlen e területek fenntarthatóságának, fejlesztésének biztosítása. 5

7 II/1. A térség települései A tizenkilenc településből tizenhét, melyek mindegyike a mezőkovácsházai statisztikai kistérséghez tartozik, és a lakosság mintegy 80%-ának ad otthont, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez tartozik, azokon belül is az utolsó helyek egyikén áll. A területen hagyományosan a mg-i szektor a meghatározó, melynek visszaszorulásával egyenes arányban a gazdasági potenciál is romlott. Az ágazatban elérhető jövedelem és a foglalkoztatottsági arány alacsony. A gabonanövények és kertészeti termékek bekerülési árnál magasabb áron történő értékesítése részben az EU-ban lezajló tendenciák, a nem létező nemzeti érdekvédelem, részben a stabil kereskedelmi hálózatok hiánya, részben pedig a megtermelt áruk alacsony hozzáadott értéke miatt komoly nehézségekbe ütközik, mely az ágazatban jelen lévő természetes kockázaton túl sok esetben vállalhatatlan terhet jelent a gazdálkodók számára. A helyi termékek piacra jutása és védelme érdekében szükséges az áruk feldolgozottsági fokának növelése, marketingstratégia alkalmazása, a nagyobb beruházások finanszírozásához együttműködési hálózatok kialakítása. Az állattenyésztés (baromfi, sertés, szarvasmarha) és az arra épülő feldolgozóipar felszámolása szintén lehetetlen helyzetbe hozta az érintetteket. Struktúraváltás nem történt, a szolgáltató és ipari szektor elenyésző mértékben van jelen. Új közép-vagy nagyvállalatok megtelepedésére a térség megközelíthetőségét gyakorlatilag ellehetetlenítő katasztrofális úthálózat teljes mértékű felújításáig, korszerű ipari parkok kiépítéséig nincs reális esély. A gazdaság fellendítése szempontjából jelen makrogazdasági környezetben a határmentiség akár hátrányos is lehet. A tőkeerős, nagyberuházó cégek nem állnak meg a határ ezen oldalán, az olcsóbb munkaerő és kedvezőbb adózási feltételek miatt a dinamikusan fejlődő szomszéd gazdaságba fektetnek be. A prosperáló folyamatok kihasználása kiépített gazdasági-kulturális-diplomáciai kapcsolatok hiányában egyelőre nem lehetséges. A szakképzett munkaerő igényű ipari vállalatok és szolgáltatások számára a térség munkavállalóinak szerkezete, képzettségi foka nem megfelelő. Betudható ez egyrészt annak, hogy a munkanélküliség és az alacsony életminőség miatt a magasan képzettek és a fiatalok elvándorolnak, másrészt az oktatási rendszer színvonala már az A helyi termékek piacra jutása és védelme érdekében szükséges az áruk feldolgozottsági fokának növelése, marketingstratégia alkalmazása, a nagyobb beruházások finanszírozásához együttműködési hálózatok kialakítása. A gazdaság fellendítése szempontjából jelen makrogazdasági környezetben a határmentiség akár hátrányos is lehet. 6

8 évek óta forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok fenntartásában működő alapfokú intézményekben is romlik, illetve a felnőtt átképzési programok nem korrelálnak a gazdaság igényeivel. A helyi igazgatási szervek költségkeretüket az egészségügyi-és szociális intézkedések finanszírozásra fordítják, így a folyamatosan romló színvonalú alapszolgáltatások, köztük a kulturális-és szabadidős lehetőségek minimumának biztosításán túl érdemi fejlesztésekre külső támogatás nélkül nem képesek. A kulturális és többféle kikapcsolódási lehetőséghez való hozzáférési esélyek szűkülése a helyi identitástudat és társadalom kohéziójának gyengüléséhez vezethet. A térség turisztikai potenciálját jelentő természeti-és kulturális értékei jelentős fejlesztésre, egységes kínálatba szervezésre szorulnak. A helyi igazgatási szervek költségkeretüket az egészségügyi-és szociális intézkedések finanszírozásra fordítják, így a folyamatosan romló színvonalú alapszolgáltatásokon kívül nem képesek Települések főbb jellemzői Település Jogállás Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliségi ráta Almáskamarás Község Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia 30,35% Battonya Város Közszféra 16,15% Dombegyház Nagyközség Mezőgazdaság, Erdő-halvadgazdálkodás 13,90% Dombiratos Község n.a. 26,43% Kaszaper Község Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia 12,00% Kevermes Nagyközség Közszféra 20,94% Kisdombegyház Község Mezőgazdaság, Erdő-halvadgazdálkodás 19,00% Kunágota Község Mezőgazdaság, Erdő-halvadgazdálkodás 20,80% Magyarbánhegyes Község Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia 14,02% Magyardombegyház Község n.a. 21,67% Medgyesbodzás Község Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia 35,00% Medgyesegyháza Nagyközség Mezőgazdaság, Erdő-halvadgazdálkodás 13,00% Mezőkovácsháza Város Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia 9,74% Nagybánhegyes Község Mezőgazdaság, Erdő-halvadgazdálkodás 12,30% Nagykamarás Község Mezőgazdaság, Erdő-halvadgazdálkodás 17,00% Pusztaottlaka Község Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia 19,01% Szabadkígyós Község Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia 10,90% Újkígyós Nagyközség Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia 6,82% Végegyháza Község Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia 21,47% Munkanélküliség átlagosan 17,92% 7

9 A térségben lévő tizenkilenc település mindegyike nagy horderejű problémákkal küszködik, amelyek megoldására elvi lehetőségek természetesen létezik. A legfontosabb problémákat, és lehetséges megoldásaikat az alábbi táblázat foglalja össze. Település Almáskamarás Battonya Legfontosabb probléma a településen Munkanélküliség, illetve az őstermelők és családi gazdálkodók nem jutnak időben a megtermelt áru ellenértékéhez, emiatt a következő gazdasági év megkezdése és megszokott életvitelük fenntartása bizonytalanná válik. Rossz minőségű utak (megközelítés). Legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat, ahol 18 fő dolgozik. Más több embert foglalkoztató vállalkozás nincs. Magas munkanélküliség (az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató: 268 fő), szociálisan hátrányos helyzetű réteg nagy aránya, csökkenő és elöregedő népesség, kevés számú és viszonylag fejletlen kkv, az alapszolgáltatások fejlesztésre szorulnak, település középületeinek egy része leromlott állapotban van, civil szervezetek alacsony szervezettségi foka, kevés az idelátogató turista. Megoldási lehetőség a településen Mezőgazdaság fejlesztése. Az állami támogatások időbeni kifizetése, illetve olyan kormányzati intézkedések léte, melyek védik a termelőket és terményeiket, megteremtve a biztonságos termelést a növénytermesztésben és állattartásban. Az utak kiépítése. Munkahelyteremtés, kkv-k fejlesztése, jó adottságú termőföld, mg-ra épülő feldolgozóipar, valamint diverzifikáció, határon átnyúló együttműködés, turizmus fejlesztése, városfejlesztés, a település természeti, kulturális örökségének megőrzése, alapszolgáltatások fejlesztése, megújuló energiaforrásokra átállás a település energiaellátásában, civil kezdeményezések felkarolása. Dombegyház Munkanélküliség, elöregedés, infrastrukturális fejlődés foka. Meglévő üres önkormányzati épületek és földterületek hasznosítása. 8

10 Dombiratos Kaszaper Kevermes Egyik legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat. Foglalkoztatottak száma 17 fő. A település út infrastruktúrája rossz. Az ipar hiányzik, fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, de a megtermelt áru értékesítése körülményes és az árak nyomottak. Sokszor az áru kifizetése hónapokat csúszik, ezáltal a következő gazdasági év beruházása bizonytalan és nehézkes Orosháza-Battonya várost összekötő nagy forgalmú út katasztrofális helyzete. A munkanélküliség nagymértékű aránya. Legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat és intézményei (statisztikai átlaglétszám: 82fő). Legfontosabb probléma a munkanélküliség, különösen a pályakezdő és az 50 év feletti szakképzetlen munkavállalók körében. Ennek következtében mentális, életvezetési problémák, hagyományok elvesztése (kulturális, termelési). Kilátástalanság, identitástudat csökkenése. Mezőgazdaság fejlesztése. Az állami támogatások időbeni kifizetése, ill. olyan kormányzati intézkedések foganatosítása, melyek védik a termelőket és terményeiket, biztonságot teremtve ezzel a szektorban. A közúthálózat oly módon történő felújítása és korszerűsítése, mely tekintetbe veszi a helyi gazdasági igényeket is. A megújuló energiaforrások (termálvíz) újrahasznosítása fűtésre, szárításra, kertészkedésre (paradicsom, fokhagyma, vöröshagyma, pritaminpaprika, dinnye, virág) aranykoronás földek kertészeti termékek (a fent említett növények) Mezőgazdasági termelési hagyományok léte, kiváló minőségű termőföld. Erre alapozott szántóföldi növényi kultúrák termesztése. Energetikai, vegyes felhasználású növények meghonosítása, termeltetése, az itt élők munkakultúrájára, építve. hagyományaira 9

11 Kunágota Kisdombegyház Magyarbánhegyes Magyardombegyház A település halmozottan hátrányos helyzetű település. Semmilyen pályázaton nem tud részt venni, ami önerőt igényel. Nincs megfelelő ipari infrastruktúra. A munkahelyek száma előreláthatólag csak csökkeni fog a közeljövőben. Az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a településen. Magas a munkanélküliség, a családok nagy hányada nehéz anyagi körülmények között él. Ez a szociális ellátórendszerre fokozott terhet ró. A település elöregedik, a fiatalok elvándorolnak. A munkaerő képzettsége nem piacképes. Nincs megfelelő közúthálózat. Munkanélküliség, munkalehetőségek folyamatos szűkülése, elvándorlás, alacsony iskolázottság. Magas és tartós munkanélküliség, a település lakosai "távol vannak a munkahelyektől", mivel a tömegközlekedés jelenlegi rendszere és a közúthálózat infrastrukturális állapota nem teszi lehetővé számukra az ingázást. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat (13 fő), a költségvetés túlnyomó része a szociális kiadások finanszírozásához szükséges. A lakosság elöregedése. Kitörési pontok nincsenek a településen. A jó minőségű termőföld. A település közművesítése jó ütemben halad. A működő szolgáltatások színvonala megfelelő, a település egy fajta körzet központ is fekvésénél fogva. Térségi mentőállomással, orvosi ügyelettel rendelkezik, alapfokú közoktatási intézményfenntartó társulás keretében. Munkahelyek létesítése, elvándorlás mérséklése, oktatás körülményeinek javítása. Külső támogatások segítségével munkahelyek teremtése, ill. olyan tevékenységek ösztönzése, támogatása, programok beindítása, melyek hozzájárulhatnak a családok önfenntartó képességének növeléséhez. 10

12 Medgyes- Nagybánhegyes Mezőkovácsháza Medgyesbodzás egyháza Nagy a munkanélküliség, %-os aránya nem ismert a családi segélyezés bevezetése óta, mivel csak 1 fő részesülhet rendszeres szociális segélyben. Iskolázottság alacsony. Infrastruktúra fejlesztésre szorul, különösen a települést Orosházával és Medgyesegyházával összeköt út vonatkozásában. Elöregedés és munkanélküliség miatt az önk. szociális jellemző feladatai kerülnek túlsúlyba. Közúti infrastruktúra állapota, foglalkoztatási problémák, vállalkozások kis száma. Infrastruktúra fejletlensége, ipari munkahelyek hiánya, elvándorlás (elöregedő lakosság), magas munkanélküliség, az önkormányzat az egyik legnagyobb foglalkoztató. Fokozatosan elöregedő demográfiai összetétel. Fiatalok elvándorlása. Munkahelyek számának csökkenése. Mezőgazdaságból élők egyre nehezebb helyzete. A településen működő tejüzem évi bezárásával, az egyik legnagyobb munkáltató az önkormányzat, aki 44 köztisztviselői és közalkalmazotti létszám mellett évente átlagosan 20 fő közmunkást alkalmaz a településen. A meglévő önkormányzati épületek felújítása és többcélú Közösségi Ház kialakítása szükséges. A demográfiai folyamatokra tekintettel a szociális ellátás színvonalának emelése. Infrastruktúrafejlesztés. Úthálózat elérhetősége. Mezőgazdaság fejlesztése (szántóföldi növénytermesztés, kertészetek, állattenyésztés, feldolgozóipar, mezőgazdasági csomagoló létesítése), turizmus fellendítése (turistaútvonalak kialakítása, gyógyfürdő), oktatás fejlesztése (kistérségi társulás). Hagyományok őrzése, kihasználva a szlovák nemzetiség által kínált lehetőségeket. Mezőgazdaságból élők érdekszövetségekbe tömörítése, a megtermelt termékek piacra jutásának elősegítésével. A helyben való feldolgozottság fokának növelése. A termálfürdőre alapozva, magánszálláshelyek kialakítása, turizmus fejlesztés. 11

13 Nagykamarás Pusztaottlaka Munkanélküliség, fiatalok elvándorlása,az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Nem megfelelő infrastruktúra (rossz útviszonyok, vasút hiánya, elavult ivóvízhálózat). Csökkenő lakosságszám, elöregedés, alacsony iskolázottság, halmozottan hátrányos családok és gyerekek számának emelkedése. A mezőgazdasági termelők, termelés ellehetetlenülése. Civil kezdeményezések kezdetlegessége A helyi gazdálkodók és vállalkozók magukra maradnak, talpra állításuk segítség nélküli. A falusi közösség egymástól eltávolodik, a munkahelyek hiányában további leszakadás várható. Egyik legfontosabb problémaként meg kell említeni, hogy a településen az Önkormányzat (intézményeivel együtt) a legnagyobb foglalkoztató 80 fővel. Az inaktívak aránya nagyon magas. Munkahelyteremtő, köztük a település természeti lehetőségeit kihasználó turisztikai jellegű beruházások támogatása(boda tó és környéke többfunkciós hasznosítása, termálvíz hasznosítás, halászati és vadászati lehetőségek fejlesztése, szálláslehetőségek kialakítása, komplex turisztikai projektek összekapcsolása) Az oktatási feltételek javítása, infrastruktúrafejlesztés. Európa egyik legnagyobb, a zöldségek számára kiváló, löszös táptalaj. A kvalifikált munkaerő. A még meglévő vidéki összetartó közösségek. Hagyományőrző, de nem minden újra nyitott civil szervezetek. 12

14 Szabadkígyós Újkígyós Végegyháza Probléma, hogy az Önkormányzaton kívül nincs olyan munkáltató, aki hosszabb távon biztosít munkát több munkavállalónak. Továbbá a munkanélküliség, ami köszönhető az alul-, esetleges túlképzettségnek, a pályakezdő fiatalok magas arányának, a veszélyeztetett életkorban bekövetkezett munkanélküliségnek. A fentebb említettek megoldására nincs a településen átképzési lehetőség. Munkanélküliség növekedése, fiatalok elvándorlása, elöregedő lakosság, vállalkozások ellehetetlenülése, vállalkozások csökkenése, legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, mezőgazdasági termelés túlsúlya, faluház hiánya, turisztikai szempontból a település ismeretlen, vendéglátásra alkalmatlan létesítmények hiánya A munkanélküliség és a pénztelenség. Egyre nagyobb a gyereklétszám csökkenése, melynek egyik oka, hogy a munkanélküliség miatt gyermekes családok nem költöznek a településre. Az Önkormányzat kötelező feladatainak finanszírozása egyre nehezebb, mert a családok megélhetési gondja fokozódik, melynek következtében növekszik a szociális ellátást igénylők száma. Az átképzéseknek helyt tud adni a művelődési ház két közösségi tere (klubszoba), az iskolában található ITK eszközökkel. Roma kisebbség integrációja, kiváló minőségű termőföldek, feltáratlan és kihasználatlan geotermikus adottságok energiatakarékosság, (gyógyászat, gazdasági felhasználás), falusi turizmus, aktív pihenés (lovastúra), aktuális pályázatok kihasználása, egészségház felújítása, önkormányzati ingatlanok értékesítése - ezekre alapuló beruházások Olyan vállalkozások, beruházások létrejötte, melyek nagyobb és több munkaerőigényt követelnének, illetve többletmunkával magasabb hozzáadott értékű árut állítanának elő. 13

15 II/2. A térség statisztikai elemzése Demográfiai helyzet A térség 19 települése lakosnak ad otthont, mintegy 2000-rel kevesebb főnek, mint 2002-ben. A folyamatos népességcsökkenés oka egyrészt a munkalehetőség hiánya és az ezzel összefüggésben lévő életminőség romlása miatti nagyarányú elvándorlás (kiemelkedő a magasan képzettek, szakképzettek és köztük is a fiatal elvándorlók száma), másrészt a halálozási ráta születési rátánál való magasabb aránya. Ez utóbbi tendenciát nemcsak a korunkban végbemenő társadalmi változások (a nők szülési életkora több évvel kitolódik), de a térségben elérhető alacsony jövedelmek, megélhetési problémák miatti alacsony gyermekvállalási kedv is erősíti. A lakosság korösszetétele, bár csak néhány % ponttal tér el az országos átlagtól, nem kedvező, az elöregedési folyamat a foglalkoztatottsági helyzet további romlásával az apróbb falvakat és a kis községeket rövid-és középtávon az elnéptelenedés veszélyével fenyegeti. A kedvezőtlen változásokat a térség betelepülői sem képesek pozitív irányban befolyásolni, mivel ők A folyamatos népességcsökkenés oka egyrészt a munkalehetőség hiánya és az ezzel összefüggésben lévő életminőség romlása miatti nagyarányú elvándorlás általában az ország más területeiről az olcsóbb élet reményében ideköltöző, jellemzően hátrányos helyzetű rétegek tagjai megélhetési migráció. E csoportok a rendszerváltáskori és az azóta végbement gazdasági-társadalmi változások hatására a hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűek közé tartozók számát növelik a térségben. E leszakadó rétegek között is külön figyelmet érdemel egyrészt a gyermekek ill. 14

16 fiatalkorúak magas száma, másrészt a roma kisebbség egyre növekvő aránya, és az, hogy integrációjuk, társadalmi rendszerekbe (munka, oktatás, lakókörnyezet) történő beilleszkedésük, a körükben előforduló devianciák kezelése, kulturális hagyományaik, értékeik megbecsülése egyelőre nem biztosított. Az életminőség javítása érdekében az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség ill. képességfejlesztésre, gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programok szervezésére, a versenyképes tudás és az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosítására kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen a térségben közép-és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyaránt alatta marad az országos átlagnak. Az országos társadalom-politikai érdekeken túl szintén életminőség javító célzattal kell figyelmet szentelni a tudatosan egészséges életformák népszerűsítésének, a mentális egészség megőrzésének, a megérdemelt pihenésüket töltő idősebb korosztály gondozásának. Az életminőség javítása érdekében az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség ill. képességfejlesztésre, gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programok szervezésére van szükség Foglalkoztatottság A rendszerváltás óta lezajlott gazdasági-társadalmi változások egyik legsúlyosabb következménye a foglalkoztatottsági helyzet fokozatos rosszabbodása, a munkanélküliség folyamatos növekedése. A szolgáltató szektor térnyerésére a térségben egyáltalán nem került sor, az ipari vállalatokat nemcsak a területen, de a tágabb térségben is leépítették, bezártak többek között a mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipari vállalatok (húsfeldolgozók, cukorgyár, konzervüzem stb.) is, így jelentős tömegek maradtak munka nélkül. A gazdaságban továbbra is a mg-i szektor a meghatározó, mely az állattenyésztési ágazat gyakorlatilag majdnem teljes felszámolásával csak a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetekben tud munkát biztosítani az itt élők számára. E foglalkoztatottsági viszonyokra jellemző, hogy egyrészt az ágazatból kinyerhető jövedelem mértéke és annak szakképzettséget nem igénylő jellege miatt alacsony jövedelmet, (minimálbér, napszám) biztosít a munkavállalók számára, másrészt azt is idényjelleggel, amely nemcsak A gazdaságban továbbra is a mg-i szektor a meghatározó, mely az állattenyésztési ágazat gyakorlatilag majdnem teljes felszámolásával csak a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetekben tud munkát biztosítani az itt élők számára. 15

17 komoly megélhetési gondot jelent a családok számára, de demoralizáló jellege révén káros lélektani hatásokkal is járhat. A csökkent munkaképességűek aránya kiugróan magas, munkalehetőség azonban gyakorlatilag nincs a számukra. A magasabb képzettséget vagy speciális szakértelmet igénylő vállalkozások (köztük a fenntartható mg-i termeléshez is szükséges innovatív, vagy informatikai-technológiai jellegűek) megtelepedését egyéb más körülményeken túl a munkaerő piac jelenlegi szerkezete és képzettségi szintje sem segíti. A szakképzettek ugyanis (szakmunkások, fiatal felsőfokú végzettséggel rendelkezők) a jobb munkalehetőségek és a magasabb életszínvonal reményében elvándorolnak a térségből, az EU-s csatlakozással akár az országból is, az aktív korú munkanélküliek zömét pedig a már említett, szakképzettséget nem igénylő ágazatok korábbi alkalmazottai jelentik. E rétegek tartósan, gyakran hosszú évekig munkanélküliek, így a munkaerő piacra való visszatérésüket nemcsak az általános gazdasági tendenciák, de az időközben kialakult életvezetési, mentális problémák is nehezítik, s e problémák egyre gyakrabban generációkon átívelő társadalmi A csökkent munkaképességűek aránya kiugróan magas, munkalehetőség azonban gyakorlatilag nincs a számukra. 16

18 leszakadási folyamatokat generálnak. A gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programokon túl e rétegek visszaintegrálását a munkaerőpiacra és a társadalomba humán oldalról történő megközelítéssel is segíteni szükséges. Az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség illetve képességfejlesztésre, a lifelong learning szemlélet és a versenyképes tudás fontosságának hangsúlyozására kiemelt figyelmet kell fordítani. A térség katasztrofális helyzetben lévő közúthálózata, a vasúti hálózat infrastrukturális állapota és bizonytalansága, a tömegközlekedési rendszer kedvezőtlen szervezettsége a földrajzi tekintetben a munkahelyekhez közel élők ingázását is megnehezíti, a távol élőket pedig egyenesen kizárja a vérkeringésből. A térség infrastrukturális helyzete A térség településein a lakossági közüzemi hálózatok (víz, gáz, villany, távközlés) a szennyvízhálózatok kivételével kiépültek, a rendszerek azonban több helyen fejlesztésre szorulnak, melyek finanszírozását a forráshiányos gazdálkodású helyi önkormányzatok a demográfiai folyamatok és a növekvő munkanélküliség, valamint a lakosság egyre romló egészségügyi állapota miatt növekvő szociális jellegű kiadásaik mellett önállóan nem képesek megoldani. Egyetlen településén sincs közművesített, közúton elérhető ipari park, s ez gátja lehet a gazdasági struktúraváltásnak, a magasabb jövedelem elérésére alkalmas beruházások, tőkeerős vállalkozások megtelepedésének. A gazdasági potenciál kihasználására (többek között a térség határmenti fekvését gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kiépítése révén történő kamatoztatására) és az életminőség alakulására is rendkívül kedvezőtlen hatással van a térség közlekedési állapota. A minden tekintetben történő megközelíthetőséget biztosító közúthálózat tragikus állapotban van, a helyi gazdasági igényekhez igazodó (nyári időszakban jelentősen megnövekedett tehergépjármű forgalom, mg-i munkagépek) felújítása nem halogatható tovább. Az elavult vasúthálózat szintén fejlesztésre, ezen túlmenően pedig a tervezett bezárással szembeni védelemre szorul. Néhány nagyobb település megközelíthető vasúton, a jellemzőbb azonban a helyközi autóbusz-járatok A térség településein a lakossági közüzemi hálózatok (víz, gáz, villany, távközlés) a szennyvízhálózatok kivételével kiépültek, a rendszerek azonban több helyen fejlesztésre szorulnak 17

19 léte. A tömegközlekedés rendszere a lakosság igényeit és a közúti közlekedés szerkezetét sok esetben nem veszi figyelembe, így többek között a lakóhely-munkahely közötti ingázást és a lakosság mobilitását is megnehezíti, vagy akár el is lehetetleníti. Az autóval történő közlekedés az utak fent ismertetett katasztrofális állapota és a gépjárművek helyi jövedelmekhez képest magas fenntartási költsége miatt kevesek számára jelent megoldást. A gazdasági visszaesés és az önkormányzatok szűkülő anyagi lehetőségei következtében a különböző szolgáltatások mennyisége és minősége is csökkenő tendenciát mutat (legfőképpen a kis községekben), mely egyértelműen kedvezőtlen módon hat az életminőségre, így a települések népességmegtartó képességére. A kulturális, oktatási, szociális, szabadidős-és sportlétesítményekről és középületekről néhány kivételtől eltekintve általánosságban kijelenthető, hogy leromló állapotban vannak, ennek következtében kevésbé funkcionálisak, több helyen egyáltalán nem elérhetőek. A kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek igen korlátozottak, a közeli városok kínálatának megfizetésére a lakosság jelentős része nem képes. Örömteli, hogy a települések Művelődési Házai az oktatási intézmények munkatársaival és az aktív civil szervezetek képviselőivel karöltve minden körülmények között nagy figyelmet szentelnek az alternatív közösségi programok szervezésének, lebonyolításának. A gazdag természeti és épített örökség, értékek, vadászatra, halászatra, lovas sportokra alkalmas, igaz fejlesztésre szoruló infrastruktúra fenntarthatóságának biztosítása nemcsak a helyi identitástudat erősítése, de a turisztikai potenciál kiaknázása miatt is kiemelten fontos. A kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek igen korlátozottak, a közeli városok kínálatának megfizetésére a lakosság jelentős része nem képes. 18

20 III. III./1. A térség médiáinak bemutatása Rádió és TV lehetőségek A rádióműsorokat többféle szempont szerint lehet csoportosítani (Gálik, 2001) Tartalom alapján lehetnek belföldre irányuló általános (full service) vagy szakosodott (format) rádiók (ezen belül zenei stílus(ok)ra vagy szöveges műsorokra szakosodott), illetve külföldre irányuló propaganda állomások. A missziós/vallási rádiók külön kategóriába sorolhatók. Akárcsak egy újság esetén, az állomás arculatát, és sikerét is a megfelelően kiválasztott műsorszámok összeállítása, összeszerkesztése, csomagolása adja. Kereskedelmi, közösségi, vagy közszolgálati ill. általános vagy szakosodott kategóriába is sorolhatók a kisebbségi, nemzetiségi rádiók. Vételkörzet alapján lehetnek kisközösségi (pár km, pl. egy lakótelepnek), helyi (10-30 km, egy városnak), körzeti ( km, egy régiónak), országos (egész országot lefedő adóhálózattal), célzottan külföldre irányuló nemzetközi vagy általános globális közönségnek szóló (pl. BBC WS). Az általában egy nagyváros környezetében fogható állomások az USA-ban egy rádiós piacnak számítanak. A hallgató szempontjából megkülönböztetnek a lakóhelye rádiós piacán belülről származó, és azon kívülről beszűrődő adókat. Finanszírozás tekintetében lehet kereskedelmi vagy nem kereskedelmi. Utóbbi esetben a finanszírozás jöhet részben vagy egészben az államtól, a hallgatóktól (előfizetési díj vagy önkéntes támogatás formájában) vagy más szervezettől (egyház, alapítvány stb.). Tulajdonlást tekintve a rádiók lehetnek állami kézben, az egyház kezében, egy közösség/alapítvány/egyetem kezében, önkormányzati tulajdonban vagy magánkézben. Az utóbbi esetben beszélhetünk független magánrádiókról, amikor a rádiót egy helyi vállalkozás működtet, vagy hálózatos rádióról, amikor a tulajdonos nem helyi, hanem vagy egy országos hálózatot működtet vagy külföldi cég. Magyarországon és Kelet- Európában számos rádió és hálózat francia vagy amerikai tulajdonos kezében van. A rádiózás során elhangzott hirdetéseknek több mint fele őrződik meg a memóriában. A rádióhallgatás során "készenléti" állapotban zajlik a médiafogyasztás, így az érdeklődést kiváltó információ esetén intenzívebbé válik a figyelem, majd ismét visszaáll az eredeti szintre 19