dr. Vig Gyula Január r 26.

Átírás

1 A ltségvetési törvt rvény, az Áht. és s az Ávr. változásai dr. Vig Gyula Január r 26.

2 Az előad adás s vázlatav BEVEZETŐ Magyarország g Alaptörv rvénye az államháztartásról l szóló évi CXCV. törvt rvény (Áht.) az államháztartásról l szóló törvény végrehajtv grehajtásáról l szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.. rendelet (Ávr( vr.) Magyarország g évi központi k ltségvetéséről l szóló évi CLXXXVIII. törvt rvény (Költs.tv( lts.tv.).) Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról l szóló évi CXCIV. törvt rvény (Stabilitási tv.)

3 Magyarország g Alaptörv rvénye A közpk zpénzekről l szóló fejezet ( (36. cikk 44. cikk) a központi k ltségvetésről és s a központi k ltségvetés végrehajtásáról l szóló törvények legfontosabb szabályai 36. Cikk (1) Az Országgy ggyűlés s minden évre vonatkozóan an törvt rvényt alkot a központi k költségvetésről és s a központi k ltségvetés s végrehajtv grehajtásáról. A központi k ltségvetésről és a központi k ltségvetés s végrehajtv grehajtásáról l szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvt rvényben előírt határid ridőben az Országgy ggyűlés s elé terjeszti. Adóss sságszabály Nemzeti vagyon legfontosabb szabályai A Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Számvev mvevőszékre és s a Költségvetési Tanácsra vonatkozó legfontosabb szabályok

4 Magyarország g Alaptörv rvénye a közpk zpénzek eredményes kezelésének és s az átláthatóság biztosításának kötelezettsk telezettsége; Nyilvánoss nosság g elve 37. Cikk (1) A Kormány a központi k ltségvetést törvt rvényesen és s célszerc lszerűen, en, a közpk zpénzek eredményes kezelésével és s az átláthatóság g biztosításával köteles k végrehajtani. v grehajtani. 39. Cikk (1) A központi k ltségvetésből l csak olyan szervezet részr szére nyújthat jtható támogatás, vagy teljesíthet thető szerződés s alapján n kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatt mogatás s felhasználására irányul nyuló tevékenys kenysége átlátható. (2) A közpk zpénzekkel gazdálkod lkodó minden szervezet köteles k a nyilvánoss nosság g előtt elszámolni a közpk zpénzekre vonatkozó gazdálkod lkodásával. A közpk zpénzeket és s a nemzeti vagyont az átláthatóság és s a közélet k tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpk zpénzekre és s a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekk rdekű adatok.

5 az államháztartásról l szóló évi CXCV. törvt rvény az államháztartásról l szóló évi XXXVIII. törvt rvény (1992. VII ) Alaptörv rvény, sarkalatos törvt rvények egyszerűbb, átláthatóbb, keretjellegű szabályoz lyozás egységes ges szemlélet, let, nem az alrendszerekre, hanem a folyamatokra tekintettel lévől törvényi szerkezet az államháztartásról l szóló törvény végrehajtv grehajtásáról l szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.. rendelet (Ávr( vr.) szerkezete igazodik az Áht-hozhoz

6 Áht.. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvt rvény céljac 1. (1) E törvt rvény célja, c hogy a közfeladatok k maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa tsa az államháztartás átlátható működési feltételeit. teleit. (2) A közfeladatok k ellátása elsősorban sorban ltségvetési szervek alapításával és s működtetm dtetésével történik. (3) Az államháztartáson kívüli k szervezetek a közfeladatok k ellátásában jogszabályban meghatározott feltételekkel telekkel közremk zreműködhetnek. A közfeladat k ellátásának finanszíroz rozása az ellátott feladattal arányos pénzp nzügyi fedezet részben r vagy egészben törtt rténő biztosításával valósul meg. Értelmező rendelkezések

7 Áht.. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3. Az államháztartás s alrendszerei 3. (1) Az államháztartás s központi k és önkormányzati nyzati alrendszerből áll. (2) Az államháztartás s központi k alrendszerébe tartozik a) az állam, b) a központi k ltségvetési szerv, c) a törvt rvény által az államháztartás s központi k alrendszerébe sorolt köztestk ztestület, és d) a c) pont szerinti köztestk ztestület által irány nyított köztestk ztestületi ltségvetési szerv. (3) Az államháztartás önkormányzati nyzati alrendszerébe tartozik a) a helyi önkormányzat, nyzat, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat nyzat és s az országos nemzetiségi önkormányzat nyzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat), nyzat), c) a jogi személyis lyiségű társulás, s, a többct bbcélú kistérs rségi társult rsulás, s, d) a térst rségi fejlesztési si tanács, és e) az a)-d) ) pontban foglaltak által irány nyított helyi önkormányzati, nyzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, nyzati, országos nemzetiségi önkormányzati nyzati ltségvetési szerv.

8 Áht.. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4. A ltségvetési bevételek, ltségvetési kiadások, ltségvetés 4. (1) A költs ltségvetési év megegyezik a naptári évvel. (2) A költs ltségvetés a költs ltségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételek és költs ltségvetési kiadások előir irányzott összegét tartalmazza (a továbbiakban: bevételi előir irányzatok és kiadási előir irányzatok). A bevételi előir irányzatok azok teljesítésének kötelezetts telezettségét, t, a kiadási előir irányzatok azok felhasználásának nak jogosultságát t jelentik. 5. (1) Költs ltségvetési bevételek különösen a) a közhatalmi - adók, illetékek, járul rulékok, hozzájárul rulások, bírs rságok, díjak, és más fizetési kötelezetts telezettségek - bevételek, b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolg zszolgáltatások ellenért rtékei, c) az európai uniós forrásokb sokból és az államháztartáson kívülr lről érkező támogatásokból származ rmazó bevételek, d) e törv rvény eltérő rendelkezése hiány nyában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és e) a kapott kamatok. (2) Költs ltségvetési kiadások különösen a) a költs ltségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai, b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszíroz rozásával kapcsolatos kiadások, c) az európai uniós tagságb gból és más nemzetközi zi kötelezetts telezettségekből származ rmazó fizetési kötelezetts telezettségek, d) a társadalombiztos rsadalombiztosítás s pénz nzügyi alapjaiból l finanszírozott ellátások, e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és f) az államháztartás alrendszereinek adóss sságával kapcsolatos kiadások. (3) A költs ltségvetésben meg kell állapítani a költs ltségvetési bevételek és költs ltségvetési kiadások különb nbözeteként a költs ltségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költs ltségvetési egyenleg). A központi költs ltségvetés hiány nyának nak finanszíroz rozásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati nyzati alrendszerében a költségvetési hiány finanszíroz rozásáról a költs ltségvetési rendelet, költs ltségvetési határozat rendelkezik.

9 Áht.. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Kiemelt előir irányzatok: Áht.. 6. (3) A működési m ltségvetés s a kiadási előir irányzatokat személyi juttatások, munkaadókat kat terhelő járulékok és s szociális hozzájárul rulási adó,, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli p juttatásai, és s egyéb b működési m célúc kiadások, a felhalmozási ltségvetés s intézm zményi beruházások, felújítások, kormányzati beruházások, lakást stámogatás, lakásépítés, s, és s egyéb b felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előir irányzatok) szerinti bontásban tartalmazza. Ávr.. 2. Bevételi előir irányzatok: a) a kapott támogatt mogatás b) a működési m és s a felhalmozási célúc támogatásértékű bevétel, c) a közhatalmi k bevétel, d) az intézm zményi működési m bevétel, e) a felhalmozási bevétel, f) a működési m és s a felhalmozási célúc átvett pénzeszkp nzeszköz, z, g) az előző évi működési m és s felhalmozási célúc maradvány átvétele, tele, h) a kölcsk lcsön, i) az előző évi előir irányzat-maradvány, pénzmaradvp nzmaradvány, ny, valamint a vállalkozv llalkozási maradvány ny

10 Áht.. II. FEJEZET A KÖLTSK LTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLL LLÁSA 7. (1) A ltségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejl trejött tt jogi személy. 8. (1) KöltsK ltségvetési szerv alapítására jogosult a) központi k ltségvetési szerv esetén n az Országgy ggyűlés, a Kormány vagy a miniszter, b) helyi önkormányzati nyzati ltségvetési szerv esetén n a helyi önkormányzat, nyzat, a helyi önkormányzatok nyzatok jogi személyis lyiségű társulása, sa, a többct bbcélú kistérs rségi társult rsulás, s, a térst rségi fejlesztési si tanács, c) helyi nemzetiségi önkormányzati nyzati ltségvetési szerv esetén n a helyi nemzetiségi önkormányzat nyzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok nyzatok jogi személyis lyiségű társulása, sa, d) országos nemzetiségi önkormányzati nyzati ltségvetési szerv esetén n az országos nemzetiségi önkormányzat nyzat vagy az országos nemzetiségi önkormányzatok nyzatok jogi személyis lyiségű társulása, sa, és e) köztestk ztestületi ltségvetési szerv esetén n a köztestk ztestület (az a)-e) ) pont a továbbiakban együtt: alapító szerv). 11. (1) Az alapító szerv jogosult a ltségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód d nélkn lkül megszüntetni. (2) A ltségvetési szerv általános jogutódl dlással törtt rténő megszüntet ntetése átalakítással történhet. Az átalakítás s lehet egyesítés s vagy különvk nválás. Az egyesítés s lehet beolvadás s vagy összeolvadás. s.

11 Áht Ávr Áht.. III. FEJEZET A TERVEZÉS 13. (1) Az államháztartásért felelős s miniszter javaslatára a Kormány március m 31-ig meghatározza a gazdaság- és s pénzp nzügypolitika főf irányait, így különösen k az adópolitika és s a ltségvetési politika céljait, c rögzíti az államadósság g csökkent kkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt. c (2) Az államháztartásért felelős s miniszter - az (1) bekezdésben foglaltak szerint - kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és s tartalmi követelmk vetelményeit, így különösen k a kiadások felülvizsg lvizsgálatának irányait, a tervezés s során érvényesítendő számszer mszerű és s szabályoz lyozási követelmk vetelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, az előírt adatszolgáltat ltatások teljesítésének módjm dját, valamint a központi k költségvetésről l szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegeit. f (3) A fejezetet irány nyító szerv az államháztartásért felelős s miniszter által meghatározott részletessr szletességgel - a fejezetre nézve n megállap llapított tervezett kiadási főösszeg f megtartásával - május 31-ig megtervezi az adott fejezetbe sorolt ltségvetési szerv, központi k kezelésű előir irányzat és s fejezeti kezelésű előir irányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap p és s a társadalombiztost rsadalombiztosítás s pénzp nzügyi alapjai tervezett bevételeit és s kiadásait. (4) A fejezetet irány nyító szerv a megtervezett bevételeket és s kiadásokat július j 31-ig egyezteti az államháztartásért felelős s miniszterrel, egyidejűleg tájékoztatt koztatást ad a ltségvetési bevételeket és s a költségvetési kiadásokat befolyásol soló jogszabályok, közjogi k szervezetszabályoz lyozó eszközök, k, szerződések sek vagy más m s kötelezettsk telezettségek módosm dosításának lehetőségéről, l, módjm djáról. (5) A központi k ltségvetésről l szóló törvény elkész szítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás s szempontjából l statisztikai módszertani m vizsgálat alá vett állami, helyi önkormányzati, nyzati, nemzetiségi önkormányzati nyzati tulajdonban álló jogi személy adatszolgáltat ltatást teljesít t az államháztartásért felelős s miniszternek. (6) A (2)-(5) (5) bekezdés s alapján n az államháztartásért felelős s miniszter elkész szíti a központi k ltségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, t, amelyet az abban foglaltak megalapozásához szüks kséges törvénymódosításokat sokat tartalmazó önálló törvényjavaslattal együtt a Kormány elé terjeszt.

12 Áht.. III. FEJEZET A TERVEZÉS Középtávú tervezés s (Áht( ht ) Az államháztartási törvt rvény lefekteti a középtk ptávú tervezés keretszabályainak: A Kormány egyedi határozatban állapítja meg a központi ltségvetés a központi k ltségvetésről l szóló törvényben megállap llapított fejezetek szerinti bontású bevételeinek és kiadásainak, valamint ltségvetési egyenlegének nek a ltségvetési évet követk vető három évre tervezett összegét, amelyet az államháztartási és s makrogazdasági gi folyamatok alakulása alapján szüks kség g szerint aktualizál. l. A fejezetet irány nyító szerv a fejezetre vonatkozó bevételi és s kiadási tervszámokat bevételi és s kiadási előir irányzataira lebontja. A tárgyt rgyéven túli fizetési kötelezettsk telezettségek korlátja így ezen, az irány nyító által jóváhagyott keretszámok lesznek.

13 Áht.. III. FEJEZET A KÖLTSK LTSÉGVETÉS S SZERKEZETE 14. (1) A központi k ltségvetésről l szóló törvény a ltségvetési bevételeket és s ltségvetési kiadásokat fejezetekbe tagolva (fejezetrend) állapítja meg. 15. (1) A fejezetek címekre, c alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak. A központi k költségvetésről l szóló törvényben szereplő címek címrendet c képeznek. k (2) A ltségvetési szervek a fejezeteken belül l címet c alkotnak. A területileg széttagoltan működő, m, de azonos alaptevékenys kenységet végzv gző költségvetési szervek közül k l több t is képezhet k egy címet. c (3) A fejezeti kezelésű előir irányzatok fejezetenként nt egy címet c alkotnak. A fejezeti általános tartalékot fejezeti kezelésű előir irányzatként nt kell megtervezni. 16. (1) A központi k ltségvetésről l szóló törvény az államháztartás s központi k alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előir irányzatait előir irányzat-csoportok, kiemelt előir irányzatok szerinti bontásban, bevételi előir irányzataikat összesítve tartalmazza. (2) A központi k kezelésű előir irányzatok és s a fejezeti kezelésű előir irányzatok bevételi és s kiadási előir irányzatait a központi k ltségvetésről l szóló törvény előir irányzat-csoport, kiemelt előir irányzat bontás nélkül, l, összesítve tartalmazza.

14 Áht.. III. FEJEZET A ltségvetés s elfogadását t követk vető feladatok Fejezeti kezelésű előir irányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályok (Áht (1) Ávr ) Kincstári ltségvetés (Áht (2) Ávr ) Elemi ltségvetés (Áht (3) Ávr NGM rendelet)

15 Áht.. IV. FEJEZET A KÖLTSK LTSÉGVETÉS S VÉGREHAJTV GREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI Átcsoportosítások sok szabályai. (Áht ht Ávr ) 33. (1) A központi költs ltségvetésről szóló törvény és e törv rvény eltérő rendelkezése hiány nyában a központi költs ltségvetésről szóló törvény által megállap llapított előir irányzatok közötti átcsoportosításra, sra, valamint a címrend módos dosítására, kiegész szítésére - a nem a Kormány irány nyítása alá tartozó fejezetek kivétel telével - a Kormány egyedi határozatban jogosult. A Kormány a címrend változ ltozásáról l a központi költs ltségvetés végrehajt grehajtásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: zársz rszámadási törv rvényjavaslat) indokolásában beszámol. (2) A fejezetet irány nyító szerv a Kormány rendeletében foglalt esetekben a költs ltségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcím-csoportot, csoportot, jogcímet hozhat létre. (3) A fejezetet irány nyító szerv a fejezeten belül l a költs ltségvetési szervek előir irányzatai terhére re átcsoportosítást st hajthat végre, ha a költs ltségvetési szerv előir irányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás s a közfeladatok változ ltozásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntet ntetésével kapcsolatban szüks kséges. (4) A fejezetet irány nyító szerv - a 32. b)-g) ) pontja szerinti előir irányzatok kivétel telével - a fejezeti kezelésű előir irányzatok terhére re - a Kormány irány nyítása alá tartozó fejezet esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedély lyével - a fejezeten belül átcsoportosítást st hajthat végre, ha a fejezeti kezelésű előir irányzat előir irányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás s a közfeladatok változ ltozásával kapcsolatban szüks kséges. (5) A fejezetet irány nyító szerv a fejezeti kezelésű előir irányzatok terhére re más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irány nyító szerv hatásk skörében átcsoportosítást st hajthat végre, ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv rész szére pály lyázati úton elnyert költs ltségvetési támogat mogatás biztosításával, vagy az európai uniós források felhasználásával kapcsolatban szüks kséges. (6) A nem a Kormány irány nyítása alá tartozó fejezetbe sorolt költs ltségvetési szervek és fejezeti kezelésű előir irányzatok előir irányzatai más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irány nyító szerv hatásk skörében átcsoportosíthatók. (7) Az elkülönített állami pénzalapok előir irányzatainak fejezeten belüli li vagy más fejezethez tört rténő átcsoportosításáról a fejezetet irány nyító szerv dönt. (8) Az (5)-(7) (7) bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosításra sra az érintett fejezetet irány nyító szervek megállapod llapodása alapján kerülhet sor.

16 Áht.. IV. FEJEZET A KÖLTSK LTSÉGVETÉS S VÉGREHAJTV GREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI Kötelezettségvállalás A törvt rvényben meghatározott kivételekkel a ltségvetési év v kiadási előir irányzatai terhére re kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettsk telezettségvállalásokkal és s más m fizetési kötelezettsk telezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosm dosított kiadási előir irányzatok (szabad előir irányzat) mértm rtékéig kerülhet sor. A kötelezettsk telezettségvállalásra vonatkozó szabályokat az Áht a és s az Ávr a tartalmazza. Pénzügyi ellenjegyzés Az Áht január r 1-től 1 l megszünteti az utalvány ellenjegyzésének nek kötelezettsk telezettségét és az eddigi kötelezettsk telezettségvállalás s ellenjegyzése fogalom helyett a pénzp nzügyi ellenjegyzés fogalmát t használja. Az Áht (1) és s (2) bekezdése rögzr gzíti a pénzp nzügyi ellenjegyzés s szabályait, mely a korábbi kötelezettsk telezettségvállalás s ellenjegyzésének nek tartalmával azonos. A pénzp nzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, k a pénzp nzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének nek eseteit, képesk pesítési si követelmk vetelményeit az Ávr a a határozza meg.

17 Áht.. V. FEJEZET A GAZDÁLKOD LKODÁS S SAJÁTOS SZABÁLYAI Költségvetési szerv: - Támogatást nem nyújthat Áht (2) TörvT rvény eltérő rendelkezése hiány nyában az államháztartás s központi k alrendszerébe tartozó költségvetési szerv ltségvetéséből l támogatt mogatás, adomány, és s más m ellenért rték k nélkn lküli li kötelezettsk telezettség g nem vállalhatv llalható,, valamint kifizetés s nem teljesíthet thető. - Adóss sságot keletkeztető ügyletet nem köthetk Áht (4) A ltségvetési szerv saját t nevében a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adóss sságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, k tovább bbá a) törvt rvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg, b) pénzp nzügyi lízinget l vagy faktoringot magában foglaló szerződést st nem köthet, k és c) garanciát és s kezességet nem vállalhat. v llalhat.

18 Áht.. V. FEJEZET A GAZDÁLKOD LKODÁS S SAJÁTOS SZABÁLYAI Bírságbevételek: Áht (1) Az önálló szabályoz lyozó szerv kivétel telével az államháztartás s központi k alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és s beszedett bírsb rság g a ltségvetési szervnél és s területi szerveinél l nem használhat lható fel. A beszedett bírsb rság g a 14. (4) bekezdés s d) pontja szerinti fejezet javára elszámoland molandó költségvetési bevételt képez. k (2) A beszedett bírsb rság g tekintetében keletkező visszafizetési si kötelezettsk telezettséget a bírsb rságot felhasználó költségvetési szerv vagy - az (1) bekezdés s szerinti esetben - a 14. (4) bekezdés s d) pontja szerinti fejezet kiadási előir irányzatainak terhére re kell teljesíteni. teni. (3) TörvT rvény eltérő rendelkezése hiány nyában a bíróság, b ügyészség által kiszabott eljárási bírsb rság és rendbírs rság g kivétel telével az államháztartás s központi k alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által jogerősen kiszabott és s meg nem fizetett bírsb rság, valamint a meg nem fizetett bírsb rság g miatt jogerősen kiszabott és s meg nem fizetett késedelmi k pótlp tlék k köztartozk ztartozásnak minősül, és s adók k módjm djára kell behajtani.

19 Áht.. VI. FEJEZET A KÖLTSK LTSÉGVETÉSI TÁMOGATT MOGATÁSOK 50. (1) KöltsK ltségvetési támogatt mogatás s abban az esetben biztosíthat tható,, ha a támogatt mogatási igény benyújt jtójaja a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelm vetelményeinek, b) a köztulajdonban álló gazdasági gi társas rsaságok takarékosabb kosabb működéséről szóló törvényben foglalt közz zzétételi teli kötelezettségének eleget tett, és c) jogi személy vagy jogi személyis lyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül. (2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában átlátható szervezet a) a nemzetközi zi szervezet, a külf lföldi ldi állam, külf lföldi ldi helyhatóság, a külf lföldi ldi állami vagy helyhatósági szerv, a köztestület, a lelkiismereti és vallásszabads sszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogáll llásáról l szóló törvény szerint az Országgy ggyűlés által elismert magyarországi gi egyház, vallásfelekezet és vallási közöss sség, az államháztartás alrendszereibe tartozó jogi személy, valamint a gazdálkod lkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat nyzat külön-külön n vagy együtt 100%-os részesed szesedéssel ssel rendelkezik, tovább bbá b) az olyan államháztartáson kívüli jogi személy vagy az olyan jogi személyis lyiséggel nem rendelkező gazdálkod lkodó szervezet, amely megfelel a következ vetkező feltételeknek: teleknek: ba) - a nyilvánosan nosan működő részvénytársaság, civil szervezet kivétel telével - tulajdonosi szerkezete, a pénzmos nzmosás és a terrorizmus finanszíroz rozása megelőzéséről és megakadályoz lyozásáról l szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, bb) az Európai Unió tagállam llamában, az EGT-meg megállapodásban részes államban, az OECD tagállam llamában, vagy olyan államban rendelkezik adóillet illetőséggel, amellyel Magyarországnak gnak kettős adózás elkerüléséről l szóló egyezménye van, bc) nem minősül a társas rsasági adóról és az osztalékad kadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrz rzött külf lföldi ldi társaságnak, és bd) az államháztartáson kívüli jogi személyben vagy a jogi személyis lyiséggel nem rendelkező gazdálkod lkodó szervezetben közvetlenül l vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyis lyiséggel nem rendelkező gazdálkod lkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) pont szerinti feltételek telek fennállnak. llnak.

20 Áht.. VIII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS S ELLENŐRZ RZÉSI RENDSZERE 61. (1) Az államháztartási kontrollok célja c az államháztartás s pénzeszkp nzeszközeivel zeivel és s a nemzeti vagyonnal törtt rténő szabályszer lyszerű,, gazdaságos, gos, hatékony és s eredményes gazdálkod lkodás biztosítása. sa. (2) Az államháztartás s külsk lső (törv rvényhozói) ellenőrz rzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvev mvevőszék k látja l el. (3) Az államháztartás s kormányzati szintű ellenőrz rzése a kormányzati ellenőrz rzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrz rző szerv és s a kincstár által valósul meg. (4) Az államháztartás s belső kontrollrendszere a ltségvetési szervek belső kontrollrendszere - beleértve a belső ellenőrz rzést - keretében valósul meg. Végrehajtási szabályok: a ltségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és s belső ellenőrz rzéséről l szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm.. rendelet

21 Áht.. IX. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS S ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZ ROZÁSI ÉS S SZÁMLAVEZET MLAVEZETÉSI RENDJE Finanszíroz rozási célúc pénzügyi műveletek, m aktív és s passzív pénzügyi műveletek, m továbbad bbadási célúc bevételek Kincstári rendszer Kincstári száml mlák Áht (2) A kincstár r szabályzatban állapítja meg a) a kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára vezetett fizetési száml mlák és az azokhoz kapcsolódóan an nyitható alszáml mlák típusait, b) az a) pont szerinti, valamint a helyi önkormányzatok, nyzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok nyzatok és a többc bbcélú kistérs rségi társul rsulások, sok, tovább bbá az általuk irány nyított költs ltségvetési szervek számára a Kormány rendeletében foglaltak szerint nyitható fizetési száml mlák, alszáml mlák megnyitásának, nak, törzsadataik módos dosításának, megszüntet ntetésének nek feltételeit, teleit, c) a kincstár szolgáltat ltatásai után felszámított jutalékokat, díjakat, egyéb költs ltségeket, ezek számításának módszer dszerét, d) a kincstár által vezetett devizaszáml mlák után fizetett kamat számításának módj dját, a kamat megváltoztat ltoztatásának lehetőségét, t, a fizetendő kamatból tört rténő esetleges levonásokat, e) a kincstár által vezetett fizetési száml mlák feletti rendelkezési jogosultság g gyakorlásának feltételeit, teleit, módj dját, a kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások teljesítési si határidej ridejét, f) a kincstár által teljesített tett szolgáltat ltatásokhoz kapcsolódóan an igénybe vett közrem zreműködőkkel kkel szemben érvényesített általános szerződési si feltételeket, teleket, g) a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat és a kincstári kártya használat latával és alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat, h) a kincstár feladatainak ellátásáé áért felelős szervezeti egységeket, geket, azok elérhet rhetőségét, t, i) a kincstár által vezetett fizetési száml mlák forgalmáról, l, a számlatulajdonosok által benyújtott megbízások teljesítéséről l kész szített számlakivonat, tovább bbá - kincstári kör esetén - a számlakivonatban a számlatulajdonos költs ltségvetése végrehajt grehajtásáról adott egyéb kiegész szítő informáci ciók tartalmát, t, elkész szítésük, megküld ldésük módj dját, gyakoriságát, és j) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szabályokat, és s azt elektronikus úton a honlapján, n, tovább bbá az érintettek számára az ügyintézésre nyitva álló szervezeti egységein geinél l nyomtatott formában is közzé teszi.

22 Áht.. X. FEJEZET MARADVÁNYELSZ NYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOL MOLÁS 86. (1) Az államháztartás s központi k alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és s a fejezeti kezelésű előir irányzat bevételi és s kiadási előir irányzatai a ltségvetési évet megelőző év v előir irányzat-maradványának nak összegével a Kormány rendeletében meghatározott esetben és s módon m megnövelhet velhetőek. ek. (2) A központi k kezelésű előir irányzatok szabad előir irányzatai a ltségvetési év v utolsó napján n törlt rlésre kerülnek, előir irányzat-maradvánnyal nem rendelkeznek. (3) A társadalombiztost rsadalombiztosítás s pénzp nzügyi alapjai előir irányzat-maradványának nak felhasználhat lhatóságáról l az Országgy ggyűlés s a zárszz rszámadásról l szóló törvényben dönt. d (4) Ha törvt rvény máskm sként nem rendelkezik, az elkülönített állami pénzalap p előir irányzat- maradványa a következk vetkező években felhasználhat lható. (5) Az államháztartás önkormányzati nyzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irány nyító szerv jogosult dönteni d a ltségvetési szerv pénzmaradvp nzmaradványának nak elvonandó és s felhasználhat lható összegéről. l.

23 Áht.. X. FEJEZET MARADVÁNYELSZ NYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOL MOLÁS 90. (1) A Kormány a zárszz rszámadásról l szóló törvényjavaslatot a ltségvetési évet követk vető nyolcadik hónap h utolsó napjáig az Országgy ggyűlés s elé terjeszti. A Kormány a zárszz rszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztost rsadalombiztosítás s pénzp nzügyi alapjairól és s az elkülönített állami pénzalapokról l készk szített éves ltségvetési beszámol molókat a zárszz rszámadásról l szóló törvényjavaslat Országgy ggyűlés s elé történő beterjesztését t két k t hónappal h megelőzően en megküldi az Állami Számvev mvevőszéknek. A zárszz rszámadásról l szóló törvényjavaslatot az Országgy ggyűlés s az Állami Számvev mvevőszék k jelentésével együtt tárgyalja t meg. (2) A zárszz rszámadásról l szóló törvényben jóváj kell hagyni a ltségvetési hiány finanszíroz rozásának vagy a ltségvetési többlet t felhasználásának nak módjm dját. (3) Az Országgy ggyűlés s részr szére zárszz rszámadáskor tájékoztatt koztatásul a következk vetkező mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a) a 22. (4) bekezdése szerinti mérlegeket m és s kimutatásokat, az államháztartás s ltségvetési mérlegében az államháztartás s központi k alrendszerén n belül l ltségvetési szervek és s fejezeti kezelésű előir irányzatok, állami vagyon, egyéb b központi k kezelésű előir irányzatok, elkülönített állami pénzalapok p és s társadalombiztost rsadalombiztosítás s pénzp nzügyi alapjai szerinti bontásban, b) az államháztartás s központi k alrendszerében a finanszíroz rozási célúc pénzügyi műveletekrm veletekről készített összegzést, st, c) a Stabilitási tv. 2. (2)-(4) (4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot, és s kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adóss sságával, d) az állami kezességek, állami garanciák és állami viszontgaranciák állományát, és e) az állam tulajdonában álló gazdálkod lkodó szervezetek működéséből m l származ rmazó kötelezettségeket, a részesedr szesedések sek alakulását. (5) A Kormány 21. (6) bekezdésében ben és s 33. (1) bekezdésében ben meghatározott egyedi határozata az adott ltségvetési évre vonatkozó központi ltségvetésről l szóló törvény hatályveszt lyvesztésének időpontj pontjával végrehajtottnak v tekintendő, és s az ezt követk vető nappal visszavontnak minősül.

24 Áht.. XI. FEJEZET KEZESSÉG-,, GARANCIAVÁLLAL LLALÁS, KÖVETELÉSEK Egyedi állami kezesség Jogszabályi kezesség Viszontgarancia Kiáll llítási garancia Követelések 97. (1) Az állam, az államháztartás s központi k alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, nyzatok, valamint az általuk irány nyított ltségvetési szervek követelk veteléséről l lemondani csak törvt rvényben meghatározott esetekben és s módon m lehet.

25 XII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS S INFORMÁCI CIÓS RENDSZERE 103. (1) Az államháztartás s informáci ciós s rendszerének nek működtetm dtetéséért és s fejlesztéséé éért az államháztartásért felelős s miniszter felelős. Az államháztartásért felelős s miniszter az államháztartás informáci ciós s rendszerével kapcsolatos feladatok ellátásáról l a kincstár útján n gondoskodik. (2) Az államháztartás s informáci ciós s rendszere az államháztartás s egész szére, a kormányzati szektorba sorolt egyéb b szervezetekre, és s az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes személyek, jogi személyek és s jogi személyis lyiséggel nem rendelkező egyéb b szervezetek e kapcsolatára kiterjedő a) azonosító adatokat, b) ltségvetési, pénzp nzügyi, számviteli adatokat, és c) a ltségvetési adatokhoz és s informáci ciókhoz kapcsolódó naturális mutatósz számokat gyűjt jtő,, nyilvántart ntartó,, feldolgozó és s szolgáltat ltató informáci ciós s rendszer. (3) A tervezés, gazdálkod lkodás, zárszz rszámadás s során, és s az államháztartás s informáci ciós s rendszerében a költségvetési bevételeket és s ltségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti adminisztratív, az államháztartás szakfeladatrendje szerinti funkcionális, és s a 6. (2)-(5) (5) bekezdés s szerinti közgazdask zgazdasági gi osztályoz lyozási rendszerben kell nyilvántartani ntartani és s bemutatni.