Párhuzamos és Elosztott Rendszerek

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Párhuzamos és Elosztott Rendszerek"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Párhuzamos és Elosztott Rendszerek KÉSZÍTETTE: DR. MILEFF PÉTER Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

2 Szuperszámítógépektıl napjainkig 1. Bevezetés Számos olyan tudományos és mőszaki probléma létezik, melyek megoldásához a szokásos számítógépek, PC-k, munkaállomások, de még a szerverek sem elegendıen gyorsak, hogy ésszerő idı alatt le tudják futtatni a szükséges algoritmusokat. Ez a probléma természetesen nem mostanság jelentkezett, így volt ez már a 70-es évektıl és ennek megfelelıen azóta intenzív kutatás és fejlesztés folyik arra nézve, hogy az adott kor mőszaki színvonalán, hogyan lehet a leggyorsabb számítógépet megépíteni oly módon, hogy a számítógépen belül egyszerre több processzort kapcsolnak össze nagysebességő kapcsolók segítségével. Ezeket a kiemelkedı sebességő számítógépeket nevezzük szuperszámítógépeknek. A tudomány és technológia fejlıdésével szerepük egyre nı, mert az egyre pontosabb tudományos és mőszaki modellek egyre nagyobb számítási sebességet igényelnek. Az igények terén ma már ott tartunk, hogy a legnagyobb, több teraflop sebességő szuperszámítógépek sem képesek egyedileg kielégíteni a felmerült igényeket. Ezért a 90-es évek közepétıl amerikai kutatók a szuperszámítógépekbıl összekötött metaszámítógépek vagy más néven Grid rendszerek létrehozásán dolgoznak. A tudósok egyre bonyolultabb problémákkal szembesülnek, melyeknek megoldása jóval többet igényel egy számolótábla használatánál. Ezeket a problémákat hagyományos, általános célú gépekkel nem lehetne elfogadható idın belül megoldani, így a nagygépek, szuperszámítógépek, és a PC klaszterek folyamatosan a figyelem központjában helyezkednek el. Az utóbbi években Magyarországon is egyre nıtt az igény a hazai kutatók körében egy ilyen kiemelkedı sebességő szuperszámítógép iránt. A év hozta az elsı áttörést hazánkban ezen a területen. Az MTA SZTAKI és az ELTE szinte egyidıben jelentette be közel szuperszámítógép teljesítményt nyújtó klaszterének üzembehelyezését, majd a végsı áttörést az NIIF Sun HPC szuperszámítógépének átadása jelentette 2001 márciusában. Napjainkban a Compaq Magyarország is üzembe helyez két kisebb teljesítményő, klaszter típusú szuperszámítógépet az ELTE ill. a BME számítógépközpontjában. 1.1 Szuperszámítógépek technológia és fejlıdési trendjei A szuperszámítógépek olyan speciális célra készített gépek, amelyek alkalmasok nagy volumenő feladatok elvégzésére. A szuperszámítógépek a vektorprocesszorok megjelenésével kezdték meg térhódításukat a 70-es években. Jelentıségük a 90-es évekre annyira megnıtt, hogy a világ mindenkori 500 leggyorsabb számítógépét az un. top500-as listán folyamatosan nyilvántartják [3]. Ezt a listát negyedévenként aktualizálják és ennek alapján lehet a legpontosabban felmérni a szuperszámítógépek fejlıdési trendjét. Itt kell megjegyezni, hogy magyarországi szuperszámítógép elıször 2001 elsı negyedévében került fel erre a listára, amikor az NIIF Irodában telepítették a 60 GFlop teljesítményő Sun HPC számítógépet, amely a

3 helyet foglalja el a listán. A top500-as listát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a listán lévı szuperszámítógépek felépítésük alapján az alábbi négy fı osztályba sorolhatók: Vektorprocesszorok, Szimmetrikus multiprocesszorok, Masszívan párhuzamos processzorok (MPP) Klaszterek. A vektorprocesszorok a tudományos számításokban leggyakrabban használt adatszerkezetek, a tömbök gyors feldolgozására lettek optimalizálva. Mivel az 1-dimenziós tömb neve vektor, ezért ezeket a szuperszámítógépeket vektorprocesszoroknak nevezik. Elınyük, hogy a tömbmőveleteket valóban rendkívül gyorsan képesek végrehajtani és ugyanakkor programozásuk nem tér el a szokásos számítógépek programozásától. Úgynevezett vektorizáló fordítóprogramokat alkalmaznak, amelyek a programozó segítsége nélkül képesek felismerni az optimalizálható és gyorsítható mőveleteket. Hátrányuk, hogy speciális processzorokat alkalmaznak, melyek tervezési és fejlesztési költsége rendkívül magas, ugyanakkor csak ezekben a gépekben alkalmazhatók. Az összes többi szuperszámítógép típus a szokásos mikroprocesszorokból építkezik, ezért ezek fajlagos költsége sokkal kisebb, mint a vektorprocesszoroké. Így a vektorprocesszorok rendkívül drágák a többi típushoz hasonlítva és ennek következtében népszerőségük rohamosan csökkent az elmúlt évtizedben, sıt az évtized végére gyakorlatilag eltőntek a top500-as listáról. A következı család a szimmetrikus multiprocesszorok. Ezek lényege, hogy a memóriát minden processzor közösen használja, ezért szokták ezeket közös memóriás gépeknek is nevezni. Ez a tulajdonságuk bizonyos szempontból elınyt, más szempontból hátrányt jelent. Elınyös, hogy a programozónak nem kell törıdnie a processzek és processzorok összerendelésével, hiszen a közös memóriából bármely processzor bármely processzt elérhet és futtathat. Hasonlóan az adatok elhelyezése sem okoz külön fáradtságot a programozónak. ábra. Busz-alapú SMP-architektúra. A folyamatok kommunikációja az adatok tényleges mozgatása nélkül történhet a közös memóriában, ami jelentıs elıny az MPP és klaszteres gépekhez képest. A közös memórián keresztül történı kommunikáció azonban általános esetben olyan szinkronizációt igényel a processzek között, aminek kezelése már a programozó feladata. A szimmetrikus multiprocesszorok további hátránya, hogy a közös memória, mint erıforrás szők keresztmetszetté válik egy bizonyos processzorszám felett (tipikusan 32-64) és ezért bıvíthetıségük erısen korlátozott. Ez az oka annak, hogy a szimmetrikus multiprocesszorok lassan kiszorulóban vannak a top500-as listáról, ill. csak úgy tudnak megkapaszkodni, hogy a 3

4 klaszter technológia segítségével szimmetrikus multiprocesszorokból egyszerre több van klaszterbe kapcsolva (ld. az NIIF Iroda új Sun HPC gépét). A szimmetrikus multiprocesszorokkal ellentétben az MPP architektúrákban a memória fizikailag szét van osztva a processzorok között és így nagymértékben bıvíthetık. A logikai struktúrát tekintve két fı változatukat alkalmazzák. 1. elosztott közös memóriás gépek 2. üzenetküldésen alapuló gépek Az elosztott közös memóriás gépek a programozó szempontjából logikailag úgy viselkednek, mint a szimmetrikus multiprocesszorok, azaz a memória címtér egységesen, szimmetrikusan látszik minden processzor számára. Az üzenetküldésen alapuló gépek esetében azonban a memória címtere nem osztott azaz egy processzor csak a fizikailag hozzákötött memóriát képes elérni. Ha más processzor memóriájának tartalmára van szüksége, akkor ezt processzek közötti üzenetek küldésével lehet elérni. Ez azt eredményezi, hogy a processzek és adatok kiosztása a processzorok memóriájában kritikus és ezt a legtöbb esetben a programozónak kell elvégezni. Ezért az ilyen gépek programozása bonyolultabb, mint a szimmetrikus multiprocesszoroké. Ugyanakkor az elosztott közös memóriás MPP gépek programozása is bonyolultabb, mint a szimmetrikus multiprocesszoroké, mivel itt a gyorsítómemória (cache) nem optimális kezelése okozhat teljesítményvesztést. Az üzenetküldésen alapuló MPP gépek osztályában magyar fejlesztési eredménnyel is dicsekedhetünk. Az ELTE munkatársai dolgozták ki az un. Szegény ember szuperszámítógépét, aminek fı jellegzetessége, hogy szokványos PC processzorkártyák vannak összekötve háromdimenziós térrács topológiában egy speciális, általuk tervezett kommunikációs egység segítségével. Az így kialakított szuperszámítógép különösen alkalmas térrács jellegő problémák megoldására. 32 darab PC-t kötöttek össze 2x4x4-es elrendezésben. Az összekötött PC-kben 450 MHz-es AMD K6-II processzorokat alkalmaztak 128 MB memóriával és 2.1 GB diszkkel. Logikai szempontból a dedikált klaszterek és az üzenetküldésen alapuló MPP gépek nem különböznek. Felépítésükben eltérés, hogy míg az MPP gépek speciális belsı kommunikációs hálózatot és kapcsolókat alkalmaznak, addig a klaszterek külsı LAN hálózatokat és standard kapcsolókat használnak. Így fajlagos költségük tovább csökken az elızı típusokhoz képest. Ennek megfelelıen 1998 óta, amikor a LAN technológia elég fejlett és gyors lett (100 Mbs Ethernet, 1Gbs Ethernet, Mirynet megjelenése) a klaszterek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a top500-as listából. A szuperszámítógépek fejlıdési trendje tehát egyre inkább a klaszterek alkalmazása és terjedése irányába mutat. Ugyanakkor az igényeket még ezek a klaszterek sem képesek kielégíteni. Ezért 1995 óta intenzív kutatás folyik abban az irányban, hogyan lehet távolsági hálózattal összekötött, egymástól akár több ezer km-re lévı, egymástól lényegesen különbözı szuperszámítógépeket és klasztereket úgy használni, mintha egyetlen szuperszámítógép alkotórészei lennének. Ez azt jelenti, hogy ezeken az un. metaszámítógépeken éppúgy lehetne párhuzamos programokat futtatni, mint egyetlen szuperszámítógép processzorai között. Az ilyen metaszámítógépek további általánosításaként jött létre az un. Grid rendszer fogalma, amelyben már tetszıleges számítógépek és erıforrások vannak együttesen 4

5 használva, mintha egyetlen számítógép részei lennének. A Grid rendszerek megjelenése új horizontot nyitott a hálózatok alkalmazásában. Kiteljesedésüktıl azt várják, hogy olyan szerepet fognak játszani az információfeldolgozás terén, mint a Web játszik az információ elérése terén és ennek megfelelıen társadalmi hatása legalább akkora lesz. 1.2 Szuperszámítógépek alkalmazása és elterjedtsége A top500-as lista alapján a szuperszámítógépeket elsısorban a kutatóintézetek és egyetemek használták a 90-es évek elején, majd fokozatosan elterjedt az iparban és az ezredfordulóra már a top500 gépeinek több mint 50%-a volt ipari alkalmazásban. A szuperszámítógépeket számos fontos kutatási területen alkalmazzák elsısorban modellezésre, így például a csillagászatban, földtudományokban, meteorológiában, magfizikában, gazdasági modellekben, stb. Emellett fontos szerepet játszik a vegyészetben, agykutatásban, génkutatásban és általában az orvostudományban. Az ipari alkalmazások közül ki kell emelni a jármőtervezést, ahol ma már mind a motorok tervezése, mind a formatervezéshez szükséges aerodinamikai modellezések, mind az ütközés- és törésmodellezés elképzelhetetlen szuperszámítógépek nélkül. A fejlett országokban már minden komolyabb egyetem saját szuperszámítógép központtal rendelkezik, országos központok támogatják a nemzeti kutatási programokat és az iparban is jelentıs számú szuperszámítógép van alkalmazva. Ezekben az országokban a nagy nemzeti projektek már túlléptek a szuperszámítógépeken, helyettük az azok összekapcsolására irányuló Grid kutatást és infrastruktúra kiépítését támogatják. A szuperszámítógépes kultúra magyarországi elterjedtsége nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony szintő. Elszigetelt kutatási és alkalmazási projektek léteznek, de hiányzik egy egységes stratégia, aminek alapján ezek a kutatások egymást erısíthetnék. Jellemzı módon a kutatók egy része külföldre jár megoldani a szuperszámítógépet igénylı feladatait. Más részük idehaza PC-t vagy munkaállomást használ és nem képes megoldani feladatát szuperszámítógép hiányában. Ehhez a helyzethez képest pozitív elmozdulás következett be az utóbbi években, amelynek elindítója az a 2000 márciusi esemény volt, amikor az ELTE és az MTA SZTAKI szinte egy idıben helyezte üzembe szuperszámítógép teljesítményő klaszterét. Magyarország leggyorsabb szuperszámítógépét a NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési program) szervezet birtokolja, amelyet 2001-ben üzemeltek be. Telepítése idején a konfiguráció bekerült a világ legnagyobb számítási teljesítményét nyújtó gépeket rangsoroló Top500 listára is. Az eredeti modellt azóta bıvítették, s bár a gép idıközben kiszorult a Top500-ból, Magyarországon továbbra is a legerısebb számítógépként tartják nyilván a 192 processzoros, három egységbıl álló rendszert. A következı ábrán a nagy teljesítményő számítások fejlıdési szakaszait láthatjuk. 5

6 1. ábra. Nagy teljesítményő számítások fejlıdése Jól látszik, hogy a teljesítmény növelés eszközei napjainkban a PC klaszterek és a metaszámítógépek, vagy más néven GRID-ek irányába halad. A továbbiakban a klaszterrıl ejtünk néhány szót PC klaszterek modellezése Az elosztott informatikai rendszerek területén számos részproblémákra már kiváló megoldások születtek, a például komponensek célba juttatása (FTP, fájlmegosztás), a strukturálatlan dokumentum megosztás (WWW) vagy a személyes adatcsere (levelezı rendszerek) már egyáltalán nem jelent problémát. Az elosztott futtatási környezetek kialakítására is történt számos kísérlet, azonban végleges megoldások a probléma összetettsége miatt még nincsenek. A régebbi fejlesztések közül említést érdemel a PVM (Parallel Virtual Machine) és az MPI (Message Passing Interface), melyek a klaszter építésben de facto (gyakorlatban szabvánnyá vált, de hivatalosan még nem) szabvánnyá is váltak. Több nagyszabású ambiciózus projekt is létezik, mely a világ számítógépeiben rejlı feldolgozási kapacitások egyesítését, a GRID megteremtését célozza, ezek közül talán a két legfontosabb az objektumorientált Legion [11] és az eredetileg szuperszámítógép központok összekapcsolására tervezett Globus [12] rendszer. Általános célú alkalmazások kialakítására manapság a klaszter rendszerek látszanak a legmegfelelıbbnek, hiszen viszonylag homogén felépítésük és földrajzilag jól behatárolható, kis helyen történı elhelyezkedésük könnyen kezelhetıvé teszi ıket. 6

7 A számos különféle párhuzamos számítógép architektúra létezik (közös központi memóriát használó, elosztott memóriás és vektorszámítógépek), ezek közül a klaszterek alapját az általánosított Neumann (vagy multiszámítógép) architektúra jeleni. A multiszámítógép architektúra csomópontjait önálló számítógépek képezik, melyek egy közös logikai buszra kapcsolódnak (2. ábra). A közös logikai busz lehetıvé teszi, hogy minden csomópont az összes másikat egyetlen lépésben közvetlenül elérje. A buszon ideális esetben egyszerre tetszıleges számú kommunikáció folyhat, és egy csomópont egyszerre tetszıleges számú másik számú csomópont felé továbbíthat, és tetszıleges számú másik csomópont felıl fogadhat üzeneteket. összekapcsoló hálózat CPU Tár CPU Tár CPU Tár CPU Tár 2. ábra. Multiszámítógép, idealizált párhuzamos számítógép modell A csomópontok lesznek az elosztott a rendszer végrehajtó egységei. Alapvetıen három fı részbıl állnak, egy feldolgozó egységbıl (processzor), egy ehhez kapcsolódó tárból (memóriák és háttértárak) és egy kommunikációs egységbıl, mely a csomópontot a logikai buszra illeszti. Mivel a legtöbb személyi számítógép a fenti követelményeket teljesíti, sıt a kezelésükhöz szükséges operációs rendszer is rendelkezésre áll, a klaszter rendszerek felépítése lényegében a helyi operációs rendszer kiegészítése egy elosztott kommunikációt és taszkkezelést támogató réteggel. Ha ezek a számítógépek hálózatba vannak kapcsolva, a kommunikációs módszer is automatikusan adódik, a szabványos TCP/IP protokoll használata már elegendı rugalmasságot és absztrakciót biztosít az összekapcsoló hálózat fizika tulajdonságaitól függetlenül. Az általános multiszámítógép modellel szemben a soros elven mőködı hálózattal összekapcsolt személyi számítógépekrıl nem mondható el, hogy tetszıleges számú, egymástól független kommunikáció folyhat a csomópontok között. Jól közelíthetı azonban ez a tulajdonság azzal a feltételezéssel élve, hogy az üzenetek közötti ütközés viszonylag ritka. Ez olcsón elérhetı úgy, hogy csomópontokat teljesen kapcsolt (fully-switched) hálózattal kapcsoljuk össze, és úgy választjuk meg a kommunikációs struktúrát, hogy az térben és idıben is minél egyenletesebb legyen. Bármilyen szoftvert használunk is a klaszter egységes kialakítására, alapvetıen rétegszerkezető virtuális gép jön létre. A rendszer integritását a klaszter felépítésében résztvevı számítógépek operációs rendszerére épülı új szoftver réteg, az elosztás kezelı biztosítja. A klasztert taszkjai a rétegszerkezető virtuális gép felépítésében résztvevı számítógépek taszkjai lesznek, míg az együttmőködés lehetıségét a klaszter szoftver (middleware, elosztás kezelı) teremti meg a 3. ábrán látható módon. Az együttmőködés alapja, hogy az egyes taszkokhoz a klaszter egészében globálisan egyedi azonosítót kell rendelni, és a már valamilyen formában azonosított taszkok között biztosítani kell az egységes, helyfüggetlen kommunikációt. 7

8 taszk7 taszk13 taszk9 taszk4 taszk12 taszk8 taszk5 taszk1 taszk3 Elosztás kezelı operációs rendszer hálózati eszköz Elosztás kezelı operációs rendszer hálózati eszköz Elosztás kezelı operációs rendszer hálózati eszköz 3. ábra. Klaszter rendszerek logikai felépítése A klaszterek kialakításának a célja a nagy számítási teljesítmény kialakítása mellett a költséghatékony megoldás kidolgozása is volt. A technika fejlıdésével egyre gyorsabb és jobb eszközök terjednek el a mindennapi használatban, és válnak tömegcikké. Ilyenek például a 10, 100 megabites, majd 1 illetve 10 gigabites Ethernet hálózati eszközök. Ezek gyors, megbízható, jó minıségő kapcsolatot biztosítanak számítógépek között. Innen jött az ötlet, hogy ne csak a processzorokat merítsék a gyártók a mindennapokból, hanem a kapcsolódási eszközöket is. Egy PC hálózat sokkal költséghatékonyabb, mint egy szuperszámítógép, ráadásul könnyebben skálázható és teljesítményben is felveszi vele a versenyt. 1.4 Szuperszámítógépek a nagyvilágban A Cray szuperszámítógép Seymour Cray eredetileg a CDC-nél (Control Data Corporation) dolgozott szuperszámítógépek fejlesztésén ben otthagyta a CDC-t és kb. fél millió dollár saját tıkével plusz vállalkozók által befektetett 2 millió dollárral megalapította saját cégét, a Cray Research-öt. Az elsı általa tervezett szuperszámítógép, a Cray ban került kereskedelmi forgalomba. Mintegy hétmillió dollárba került, csak kormányhivatalok és igen nagy cégek tudták megvenni. Ez volt az elsı olyan számítógép, amely képes volt másodpercenként több mint százmillió lebegıpontos mőveletet végrehajtani (kb. 160 milliót). Az alapmőveletek végrehajtási ideje 12,5 ns. A gép részben párhuzamos feldolgozást alkalmaz. A memóriája félvezetıkbıl készült. A sok megoldandó technológiai probléma közül ez egyik legfontosabb az volt, hogy hogyan vezessék el a nagysebességő áramkörök által termelt hıt. Ezt úgy oldották meg, hogy az áramköröket freonnal hőtött függıleges lapokra szerelték. Azóta építettek ugyan gyorsabb számítógépeket is, de a Cray-1-et azóta is használják összetett problémák matematikai tanulmányozására (ilyen problémák például a beszédfelismerés, az idıjárás elırejelzése, valamint a fizikai és a kémia alapkérdései). A Cray-1 a teljesítmény nem hivatalos mértékegységeként is nyomot hagy maga után: néhány új szuperszámítógépet 1000 Cray teljesítményőre terveznek. Az imponáló teljesítményadatok ellenére mindennapjaink meghatározó számítástechnikai tényezıi mégsem az egyre tökéletesebb szuperszámítógépek, hanem az ellenkezı véglet, a személyi számítógépek. 8

9 4. ábra. Cray szuperszámítógép Az elmúlt években a Cray elvesztette a világ leggyorsabbja címet, ugyanis elıször egy japán gyártó, majd késıbb az IBM szárnyalta túl az XT-sorozatot A NASA új szuperszámítógépe Az Intel és a tudományos kutatói közösség számára fontos mérföldkövet jelentı rendezvényen az Egyesült Államok Nemzeti Repülésügyi és Őrkutatási Hivatala (NASA) bemutatta legújabb szuperszámítógépét, a Intel Itanium 2 processzorral mőködtetett Columbiát. A Columbia már most is nagy hatást gyakorol a NASA tudományos, repülési és felderítési programjaira, és döntı szerepet játszik a biztonságosan visszatérı őrrepülıgép 2005-re tervezett elkészítésében. Több tudományágban sokkal gyorsabbá teszi a tudósok számára a kutatást és a komplex adatok elemzését. A kutatás és az elemzés kiterjedhet többek között a pontosabb idıjárás-elırejelzésekre, a klímaváltozásra és a világőr mélyebb megismerésére. Az erıs Columbia szuperszámítógép új korszakot nyit a tudományos felfedezésben, és már most is tényleges elınyöket jelent az emberek számára. Például a természeti katasztrófák miatti esetleges emberi és anyagi veszteségek mérséklése érdekében a NASA tudósai létrehoztak egy tökéletesebb globális cirkulációs modellt, és öt nappal korábban tehát a jelenlegi modellekhez képest három nappal elıbb - pontosan elıre tudják jelezni a hurrikánok érkezését. Hasonlóképpen, a repülıgépmodellek több ezer komplex számítási mőveletet igénylı repülési karakterisztikája is több év helyett egy nap alatt elkészíthetı. A rendelkezésükre álló 10,240 processzor segítségével a NASA tudósai szerte az USA-ban párhuzamosan tudnak dolgozni a komoly mőszaki kihívást jelentı feladatokon, ami nagyban hozzájárul a hatékonyság növekedéséhez, és gyorsabbá teszi a felfedezéseket. 9

10 A GRID Rendszerek 2. Bevezetés A globális mérető elosztott informatikai rendszerek kialakulását a robbanásszerően fejlıdı adatátviteli megoldások tették ill. teszik lehetıvé. Ezen rendszerekben megoldhatóvá válik az informatikai erıforrások (pl. számítási, tárolási kapacitás) és szolgáltatások (pl. keresı ill. feldolgozó szolgáltatások) igény szerinti felhasználása, ami a jelenleginél jóval hatékonyabb erıforrás-gazdálkodáshoz vezethet. Kezdetben elsısorban a tudományos kutatási feladatok megoldása során jelentkeztek az erıforrások megosztására, hatékonyabb kihasználására irányuló igények. Ezek a követelmények és igények indították el a Grid kutatást, illetve az ezzel kapcsolatos világmérető kísérleteket. Mára már az élet minden területén megjelent az informatikai erıforrások elosztott, dinamikus, igény szerinti kihasználására vonatkozó követelmény, ami abból az egyszerő felismerésbıl fakad, hogy a felhasználói tömegek számára az informatikai alkalmazások szolgáltatásai pontosan olyan szolgáltatásként jelennek meg, mint az elektromos hálózat, a csatornahálózat vagy éppen a mosodai szolgáltatások. Az informatikai rendszerek felhasználói rétegének kiszélesedésével egyre több az olyan felhasználó, akit a technikai megoldások részletei nem vagy kevésbé érdekelnek. A vezetı informatikai nagyvállalatok szakemberei a napjainkban is forrongó, folyamatosan átalakuló Grid technológiai kutatásoktól várnak megoldásokat számos erıforrás igényes kérdésre. A kutatási eredmények és prognózisok a Gridtıl hasonló forradalmi áttörést várnak, mint amilyen áttörés volt annak idején a World Wide Web megjelenése. 2.1 GRID története A számítástechnika fejlıdését kezdetektıl fogva az jellemzi, hogy a technológiai fejlesztések során elért kapacitásnövekedést, legyen az számítási, tárolási vagy adatátviteli, a felhasználói igények szinte azonnal meghaladták. A 90-es évek elejére több gyártó kínált speciális párhuzamos architektúrájú gépet. Ugyanakkor az asztali munkaállomások elterjedésével és a hálózati technológiák fejlıdésével egyesek elkezdtek olcsó munkaállomásokból nagymérető farmokat építeni, melyek teljesítménye egyszerő párhuzamosítási ill. feladat-megosztási technikák alkalmazásával egyes alkalmazási területeken felvette a versenyt a szuperszámítógépekkel. Az operációs rendszerbe épülı vagy azt kiegészítı modulok segítségével egységes felületet nyújtó, elsısorban szuperszámítógépek összekapcsolásával létrejött ún. metaszámítógépek a felhasználók (alkalmazók) számára egységes számítási erıforrásként jelentek meg, miközben a rendszer egyes elemei a hálózati technológiák rohamos fejlıdése következtében fizikailag egyre távolabb kerülhettek egymástól. A kezdetben szigorúan homogén rendszereket a 90-es évek második felére felváltották a heterogén architektúrájú rendszerek, melyek már farmokat és szuperszámítógépeket is tartalmaztak. Ezzel egy idıben több kutatói közösségben merült fel az az igény, hogy ne csak számítási, hanem tárolási ill. egyéb erıforrások is elérhetıek ill. megoszthatóak legyenek az ilyen rendszerekben. 10

11 A 90-es évek közepérıl két jelentıs amerikai metaszámítógépes projektet érdemes kiemelni, a FAFNER-t (Factoring via Network-Enabled Recursion) és az I-WAY-t (Information Wide Area Year), melyek igen jelentısen befolyásolták a mai Grid rendszerek kialakulását. Így pl. a FAFNER projektben alkalmazott feladatmegosztási technológiát alkalmazta késıbb a projekt is. Az I-WAY projekt pedig jelentıs hatással volt a Globus Toolkit (lásd késıbbi elıadás) megoldásaira, mely megoldásokat a legtöbb Grid rendszerben ma is alkalmaznak. A következı legfontosabb mérföldkınek a Grid elnevezés megjelenése tekinthetı. Az elnevezés az elektromos hálózat analógiája alapján egy olyan erıforrás-hálózatra utal, amely a világot behálózva tetszıleges számítógéphez kapcsolható erıforrás-elérést tesz lehetıvé, legyen az számítási, tárolási erıforrás vagy akár egy speciális berendezés vagy érzékelı. A Grid elnevezés 1997-ben keletkezett az amerikai Argonne National Laboratoy-ban. Magát a koncepciót Ian Foster és Carl Kesselman foglalta össze a Grid bibliájának is nevezett könyvben [1]. Alapjaiban az itt vázolt koncepciót használják a mai rendszerek is, melyek azért hatalmas fejlıdésen mentek keresztül az elmúlt közel 10 évben. 2.2 A GRID felépítése A számítógépklaszter helyi hálózattal összekötött munkaállomásból áll, és elsısorban párhuzamos programok futtatására használják. Ha mások rendelkezésére is bocsátják a számítógépes kapacitásokat, akkor létrejön a Grid, a számítógép-kapacitások világhálózata, melyet önálló PC-k, szuperszámítógépek, és számítógépklaszterek alkotnak. A Gridben tehát a jelenlegi Internettel szemben nem az információ-megosztás, hanem a hardverkapacitásmegosztás az elsıdleges cél. Gyakran hibásan a Grid rendszereket a szabad CPU kapacitásokat felhasználó típusú rendszerekkel azonosítják. Ez a fajta mőködés a Grid rendszereknek csupán egy kis szeletét fedi le. A Grid technológia ettıl jóval többet nyújt: lehetıvé teszi akár földrajzilag egymástól igen távol levı, tetszıleges erıforrások egységes kezelését, felhasználását, megbízható, biztonságos módon történı újraelosztását. Másik hibás megközelítés az, amikor a Grid rendszereket összekeverik a számítógépes farmokkal (cluster). Természetesen a farmok is képesek hasonló számítási, tárolási vagy akár információs szolgáltatásokat nyújtani, de a hagyományos farmok esetében egy felhasználót a farm minden egyes komponensének ismernie kell, azaz ahhoz, hogy egy adott szolgáltatást a farm felhasználója igénybe vegye, a farm minden komponensén rendelkeznie kell a felhasználónak felhasználói azonosítóval. Gyakran ezt az azonosítót használva magának a felhasználónak kell gondoskodnia a programoknak és a hozzájuk tarozó adatoknak a megfelelı farm komponensekre történı eljuttatásáról. A Grid rendszerekben komponens szinten nem beszélhetünk felhasználóról. Ha a Grid felhasználója jogosult egy erıforrás vagy szolgáltatás igénybevételére, akkor azt elérheti függetlenül attól, hogy az adott erıforráson van-e felhasználói azonosítója ill. hozzáférése. A Grid tényleges használatához szükség van valamilyen infrastruktúrára, melynek segítségével mindenki értesülhet a többiek által felkínált erıforrásokról, és ami lehetıvé teszi a felhasználók számára a nekik szükséges kapacitások igénybevételét. Az infrastruktúra fıfeladata hogy összekösse a Gridet alkotó erıforrásokat, és a Gridben programot futtatni kívánó kliensek gépeit. Szerepe az 4. ábrán látható módon képzelhet el. 11

12 4. ábra. Az infrastruktúra szerepe a GRID-ben Ez az infrastruktúra a Grid alapszolgáltatásaként fogható fel, melynek minimálisan az alábbi funkciókat kell biztosítania: Csatlakozási lehetıséget a Gridhez, keresési lehetıséget az erıforrások között. Az elsı szolgáltatás igénybevételével a hálózat bármely erıforrása csatlakozhat a felajánlókhoz. A szolgáltatást úgy kell implementálni, hogy ha egy csatlakozni kívánó erıforrás végrehajtja a csatlakozási protokoll szerint rá háruló feladatokat, akkor biztos lehessen benne, hogy része lett a Gridnek, és elıbb-utóbb valaki majd igénybe veszi a kapacitását. A másik feladat: megoldani hogy azok, akik igénybe kívánnak venni valamilyen grides erıforrást, megtalálják az igényeiket kielégítı rendszereket. A keresés eredményeként kapott adathalmaznak tartalmaznia kell az igényeknek megfelelı erıforrásokkal való kapcsolatfelvételhez szükséges információkat. Az információk alapján az erıforrás bérbeadójával a kapcsolat felvehetı, a bérbeadás feltételei megtárgyalhatók, majd az erıforrás használatba vehetı. Mindkét szolgáltatást úgy kell megvalósítani, hogy az igénylı eszközök akár emberi közremőködés nélkül is használatba vehessék azokat. A szolgáltatás igénybevételi folyamata mindkét esetben jól algoritmizálható, pontosan definiált lépésekbıl kell hogy álljon. Ha az Interneten ez a két szolgáltatás ilyen formában megvalósul, akkor tényleg létrejön a Grid. De az említett két szolgáltatás nem teljesen független egymástól. A köztük fennálló kapcsolatot az a nyilvántartás adja, amelybe be vannak jegyezve a Gridet alkotó erıforrások. A Gridbe kapcsolódáskor ebbe kerül bejegyzésre az erıforrás, és ez képezi az erıforráskeresés alapját. A Grid-infrastruktúra létrehozása során ennek a nyilvántartásnak a kialakítása a legnehezebb feladat. A nyilvántartásban szerepelnie kell annak, hogy milyen erıforrások vesznek részt a Gridben, és hogy azokkal milyen módon vehetı fel a kapcsolat. A nyilvántartást elosztott módon kell megvalósítani, hiszen könnyen belátható, hogy egy 12

13 központosított nyilvántartó-rendszer adná a Grid szők keresztmetszetét rendkívül lerontva annak használhatóságát egy esetleges leállással pedig ellehetetlenítené a teljes Gridet. Használhatóságát nagyban befolyásolja a naprakészsége, vagyis hogy milyen frissek a bejegyzett információk. A valóságnak teljes egészében megfelelı nyilvántartás az információk terjedésének véges sebessége, és az elıre nem látható hardver- és szoftverhibák miatt elméletileg sem lehetséges, de törekedni kell a valóságnak leginkább megfelelı nyilvántartás létrehozására. Ezt a nyilvántartó szolgáltatást azért érdemes megkülönböztetni az elıbb felsorolt kettıtıl, mert míg azok a hálózatot alkotó minden gép számára látható, általuk közvetlenül igénybe vehetı szolgáltatások, addig a nyilvántartás a többség elıl rejtve marad, ahhoz csak az említett két szolgáltatást megvalósító komponensek férhetnek hozzá. Összegezve az eddig leírtakat elmondható, hogy a Grid infrastruktúráját olyan szolgáltatók, és a velük való kommunikációt lehetıvé tevı protokollok alkotják, melyek a hálózat gépei által ismertek, és melyek használatára algoritmus adható. Sok helyen az infrastruktúra kifejezés helyett a köztes réteg fogalmát használják. Azt mondhatjuk, hogy a Grid számítástechnika kulcsa a köztes réteg kifejlesztése. Ez az a szoftver, ami összehangolja és integrálja az elkülönült számítógépi egységeket, melyeket a Grid önmagába foglal. Fı szerepe a géptıl gépig (M2M) tárgyalások automatizálása, melyek szükségesek a számítási és tárolási erıforrások egységes számítógépi szövedékbe fonásához. A Grid egyik definíciója Ian Fostertıl származik, aki ezáltal segít megkülönböztetni azt a számítógép-felhasználás egyéb formáitól. A definíció szerint egy kifejlesztett Grid három kritériumnak kell megfeleljen: 1) nincs központi adminisztrációs vezérlı a tartalmazott számítógépek között (ez kizárja a klasztereket, farmokat és a helyi Grid számítógép-felhasználást is) 2) Általános célú protokollokat használ (ez kiküszöböli az egy célú rendszereket, mint amilyen a 3) Magas színvonalú kiszolgálás (ez kirekeszti a peer-to-peer alkalmazását és azt jelenti, hogy a Gridnek nem kell a szabad processzorok kapacitására támaszkodnia, hanem inkább a különbözı független nagy erıforrások közötti kiegyensúlyozott terhelésre, mint például a klaszterek és a helyi Gridek) 2.3 Öt nagy gondolat a Grid hátterében Természetesen számos nagy ötlet áll a Grid mögött. És magától értetıdıen néhány ezek közül már létezett, még jóval a Grid nevének megjelenése elıtt. Mindazonáltal, ha vetünk egy pillantást a Gridet megkonstruáló szoftverfejlesztık és mérnökök erıfeszítéseire, öt nagy területrıl beszélhetünk. A legfontosabb az erıforrások globális szinten való megosztása. Ez a Grid valódi lényege. Ezután, habár ez aligha tekinthetı újdonságnak, a biztonság kérdése egy kritikus nézıpontja a Gridnek, hiszen magas fokú bizalomnak kell lennie az erıforrás szolgáltatók és felhasználók között, akik gyakran nem fogják tudni, hogy ki a másik fél. Az erıforrások 13

14 megosztása alapvetıen konfliktusban áll a fokozottan konzervatív biztonsági intézkedésekkel, melyeket egyedi számítógépközpontokban és PC-ken alkalmaznak. Így a megfelelı Grid biztonság garantálása döntı fontosságú. Ha az erıforrások megosztása biztonságossá válik, akkor a Grid igazán kifizetıdıvé válik, amikor is kiegyenlíti a terhelést az erıforrásokon, így a számítógépeket mindenütt hatékonyabban használják, és a magas fokú számítógépi erıforrások elérésére várakozók sora lerövidíthetı. Ehhez a munkához azonban a kommunikációs hálózatoknak biztosítaniuk kell, hogy a távolság többé ne számítson. Végül, amely manapság sokban megalapozza a Grideken folyó világmérető tevékenységeket, a nyitott szabványok kérdésköre. 1. Erıforrások globális szinten való megosztása: Erıforrásokkal rengeteg különbözı ember rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy különbözı adminisztratív domaineken belül léteznek, különbözı szoftvereket futtatnak, és különbözı biztonsági és hozzáférési rendelkezéseket kötnek ki. 2. Biztonság: Az erıforrások megosztásának kérdése a Grid fejlesztésben a legkihívóbb témák közé tartozik: Hozzáférés - az erıforrás szolgáltatóknak és felhasználóknak egyértelmően és pontosan kell, hogy definiálni azt, hogy mi van megosztva, ki jogosult a megosztásra, és milyen feltételek mellett lehetséges a megosztás. Hitelesítés - szükség van egy módszerre a felhasználó vagy erıforrás azonosításához. Engedélyezés - továbbá szüksége lesz egy eljárásra annak megállapításához, hogy az adott mővelet konzisztens-e a definiált megosztási kapcsolatokkal. Természetesen a Gridnek rendelkeznie kell egy hatékony módszerrel a következı információk nyomon követésére: ki jogosult a Grid használatára, és mely erıforrásokhoz férhet hozzá? Mindezek a dolgok napról-napra változhatnak, így a Gridnek rendkívül rugalmasnak kell lennie, és egy megbízható naplózási eljárással kell, hogy rendelkezzen. 3. Erıforrások hatékony kihasználása - terheléselosztás: A Gridenek elvileg elegendı információja van a különbözı munkákról, és mivel az egész dolog számítógépeken fut, ki kellene tudni számítani az erıforrások optimális elosztását. 4. A távolság legyızése : 14

15 A számítógépek közötti nagysebességő kapcsolatok lehetıvé teszik egy igazán világméretővé kiterjedı Grid létrejöttét. Ami lehetıvé teszi ma a Grid létezését, az a hálózati technológia lenyőgözı fejlıdése. 5. A nyitott szabványok: Az ötlet az, hogy meggyızzük a Gridet fejlesztı szoftvermérnökök közösségét, a nagy IT cégek mérnökeit is beleértve, hogy közös nyílt szabványokat alkossunk a Gridhez. Így az alkalmazás, amely fut az egyik Griden, futni fog a többin is. A Grid-specifikus szabványokat aktuálisan a Global Grid Forum állítja fel, ami egyfajta szabványosítási bizottság. Jelenleg is létezik egy még fejlesztés alatt álló szabvány, ami az OGSA-ként (Open Grid Services Architecture) ismert. Ez elıreláthatólag a Grid fejlesztési projektek kulcsvonatkozása lesz. 5. ábra. Open Grid Services Architecture 2.4 Az EGEE (Enabling Grids for E-science) projekt EGEE egy európai Grid infrastruktúra minden tudomány számára. Az EGEE projekt az Európai Unió által támogatott egyik legjelentısebb Grid projekt. Célja a Grid technológia legújabb eredményeinek felhasználásával létrehozni egy olyan szolgáltatást, amely napi 24 órában rendelkezésre áll a kutatás-fejlesztés, késıbb az ipari szolgáltatási alkalmazások számára is. A CERN (European Organization for Nuclear Research) által vezetett projekt elsı fázisa 2006 márciusával ért véget, és 27 ország 70 kutató intézetének munkáját fogta össze. Az elsı fázis sikerének köszönhetıen 2006 áprilisától újabb 2 éves kutatás indulhatott el lényegében az elızı fázisban megkezdett kutatás folytatására és a szolgáltatás széles körő kiterjesztésére. 15

16 Egy olyan infrastruktúrát hoztak létre, ami több, mint dedikált számítógép teljesítményét és tárhelyét használta fel, a világ több, mint 200 különbözı telephelyérıl. A projekt mindkét fázisának megvalósításában több magyar intézmény is részt vett ill. részt vesz. Ezek a következık: BME, ELTE, KFKI-RMKI, NIIF, SZTAKI. A projekt eredményeinek alkalmazása jelenleg két tudományterületen jelentıs: Nagyenergiájú fizikai kutatások: a CERN-ben 2007-ben induló nagyenergiájú részecskék ütközését vizsgáló kísérletsorozat során évenként több mint 10 petabájt adat fog keletkezni. A LHC Computing Grid (LCG) projekt feladata, hogy ezt az információmennyiséget letárolja, analizálhatóvá és elérhetıvé tegye több ezer fizikus számára világszerte. LCG : egy globális Grid az atomfizika részére. Biomedikai problémák megoldása: a több különbözı számításigényes applikáció közül a legjelentısebb a WISDOM (Wide In Silico Docking On Malaria) gyógyszerkutató projekt, mely során 46 millió vegyületet vizsgáltak meg a malária ellenszerét keresve. A projekt nemzetközi együttmőködéssel egy olyan szervizorientált köztesréteg kidolgozására és alkalmazására vállalkozott, amely egyesíti a jelenleg meglevı köztesrétegek elınyeit, és nem kötıdik szorosan egy tudományterülethez sem. A glite elnevezéső köztesréteg fejlesztése a projekt második fázisában is továbbfolytatódik, és jellemzıen szolgáltatásorientált architektúrának (Service Oriented Architecture SOA) megfelelıen épül fel. Az EGEE köztes rétegként a glite nyílt forráskódú szoftver rendszer használja. A legelterjedtebb köztesrétegekbıl integrálja a legjobban bevált komponenseket, így pl. a Condor, a Globus Toolkit, valamint az LCG köztesrétegeibıl. Így a glite egy a leghatékonyabb alacsony szintő köztesréteg, mely kompatibilis számos ütemezıvel (PBS, Condor, LSF). Az interoperabilitást szem elıtt tartva, olyan alapszolgáltatásokat biztosít, melyek segítik a Grid alkalmazások felépítését mindenféle tudományos területen. A glite az alacsony szintő köztesréteg szolgáltatások mellett számos magasabb szintő Grid szolgáltatást is nyújt. 3. Programok futtatása helyi PVM-démon felhasználásával A PVM egy olyan infrastruktúra, amely biztosítja a különbözı gépeken futó processzek számára a kommunikációs csatornát, továbbá definiál egy hozzá való protokollt. Ahhoz, hogy ez az infrastruktúra egy program számára rendelkezésre álljon, a program tulajdonosának a futtatás elıtt létre kell hoznia a virtuális gépet, melynek azon rendszerek lehetnek tagjai, amelyeken a felhasználónak joga van használni a helyi PVM démont. Ezek után elindítható a program, amely a virtuális gépen belül létrehozza a kitőzött feladatot megoldó PVM-processzeket. Fontos megjegyezni, közvetlenül a futtatás elıtt az alábbi két dolgot kell tenni: 1. A programot minden olyan architektúrán lefordítani, amely a virtuális gépet alkotó 16

17 számítógépek között megtalálható A lefordított állományokat abba a könyvtárba másolni, ahol a PVM a futás során a létrehozandó PVM-processzek forrását keresni fogja. Ennek a jegyzéknek a neve a PVM dokumentációjában megtalálható. (Általában $HOME/pvm3/$ARCH/bin.) A rendszeren belül a PVM-processzek tényleges futási helyét csak a PVM ismeri, a programozó nem. A processzek megszületésükkor a PVM-rendszertıl egyedi azonosítót kapnak, melyek ismeretében egymásnak üzeneteket küldhetnek. A PVM gondoskodik arról, hogy egy üzenet eljusson a megadott azonosítóval rendelkezı processzhez, vagyis egy üzenetet küldı processznek csak a címzett processz azonosítóját kell ismernie, a futási helyét nem. A PVM ezen a szolgáltatásokon kívül semmi többletet nem ad a futtatás megkönnyítésére, és ez különösen a hosszú ideig (napokig vagy akár hetekig) futó programok esetén jelent nehézséget. Nem ritka az ilyen hosszú futású program, mivel a PVM-et gyakran használják olyan mérnöki, fizikai, biológiai számításokat igénylı feladatokhoz, melyek során aránylag nem túl bonyolult mőveleteket kell végrehajtani nagy mennyiségő adaton. Az ilyen, és ehhez hasonló feladatok során elvégzendı lebegıpontos számítások pedig rendkívül megnövelik a futási idıt. A futtatás során a probléma jelentkezhet akkor, ha egyszerre több programot indítunk ugyanazon a virtuális gépen. Ilyenkor az ugyanabban a virtuális gépben futó, különbözı alkalmazásokhoz tartozó PVM-processzek képesek egymásnak üzenetet küldeni, nincs semmi védelem, ami elkülönítené ıket. Ez kiszámíthatatlan viselkedést okozhat a programokban, és ellehetetleníti az utólagos hibakeresést. További nehézséget okozhat de még a futtatás elıtt a virtuális gép létrehozása, vagyis az erıforrás-allokálás. Ez a folyamat azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló erıforrások közül ki kell választani azokat, amelyeket egy adott program futtatásához használni szeretnénk, vagyis amelyekbıl a virtuális gépet létre kívánjuk hozni. PVM démonon keresztül végzett futtatás esetén ez teljes mértékben a program tulajdonosára hárul, és közel sem egyszerő feladat. Tudnia kell hogy pontosan milyen gépek érhetık el a hálózatban, és nem árt ismerni azok aktuális leterheltségét sem. A leterheltséget figyelembe véve elkerülhetı, hogy egy túlterhelt gépen futó processz a kommunikációban fellépı késleltetésekkel visszafogja a többi, kevésbé terhelt gépen futót. Ilyen nem egyenletes leterheltség különösen olyan ipari környezetben fordulhat el, ahol a helyi klaszter munkaállomásait elsısorban a napi ügyek intézésére használják, párhuzamos programok futtatása csak másodlagos. Ilyen helyen csak olyan gépet ajánlatos a virtuális gép létrehozásakor felhasználni, amelyik éppen szabad, vagyis annak tulajdonosa nem használ rajta semmilyen programot. Hogy egy egyszerő felhasználó ezt hogyan tudja kideríteni, arra sok esetben egyáltalán nincs megoldás, de ha mégis valamilyen módon képes felmérni a helyi hálózat gépeit, abból akkor sem tud következteti a következı pár perc vagy óra történéseire. 3.1 PVM programok futtatása Condorral Az említett problémák megoldására szükség van egy olyan programra, amelyik egyrészt minden PVM-program számára új virtuális gépet hoz létre, másrészt az aktuális terheltségtıl függıen változtatja a PVM-ek létrehozásában résztvevı gépek halmazát. Ez a szoftver a felhasználóknak magasabb szintő szolgáltatást nyújt, mint egy sima PVM démon, elrejtve elılük a futtatás valódi menetét. Ezek a szoftverkomponensnek a job menedzserek. Használata esetén a felhasználók nem a virtuális géppel, hanem vele tartják a kapcsolatot, lényegében nem is kell tudniuk arról, hogy a PVM-programok futtatásához virtuális gépre is szükség van. Egy ilyen jobkezelı program a Wisconsin-Madison Egyetem által kifejlesztett Condor. A cél, amiért a Condort létrehozták: lehetıvé tenni az úgynevezett High Throughput 17

18 Computing (nagy áteresztı képességő rendszer - HTC) nagyszámú, különbözı tulajdonosokhoz tartozó számítógépek egy egységbe foglalásával. Az olyan rendszereket, amelyek hosszú idın át sok számítást képesek elvégezni HTC rendszereknek nevezzük. Tehát a Condor egy specializált feladatszétosztó rendszer számításigényes feladatokhoz. Mint bármely más batch rendszer, a Condor is biztosít feladatsort (ide kerülnek be a végrehajtandó feladatok, job-ok), ütemezési politikát, prioritási sémákat, erıforrások monitorozását és kezelését. A felhasználó odaadja a feladatot a Condornak, amely bekerül a feladat végrehajtási sorba, a meghatározott politika segítségével kiválasztja, hogy hol és mikor futtatja a job-ot, és miután a job lefutott, értesíti a felhasználót. Egy Condor-rendszer sémája az alábbi ábrán látható: 5. ábra. A Condor rendszer Mint látható, a Condor nem csak PVM-programokat, hanem más típusú, mind szekvenciális, mind párhuzamos programokat fogad. Elrejti a tényleges futtató környezeteket a felhasználók elıl, akiknek egy program futtatásakor csupán annyi a feladatuk, hogy elkészítenek egy megfelelı job-leíró fájlt, melyet azután átadnak a jobkezelınek. Condor segítségével kiépíthetünk egy grid stílusú számítási környezetet is, flocking technológiája segítségével több Condor rendszert is összekapcsolhatunk. Képes együtt mőködni számos grid-alapú számítási eljárással, protokollal. Ilyen például a Condor-G, amely képes teljesen együttmőködni a Globus kezelte erıforrásokkal. A Condor rendszer jellemzıi: Elosztott, heterogén rendszerben mőködik, Alapvetıen a szabad CPU ciklusok kihasználására tervezték, Képes egy mőködı feladatot áthelyezni az egyik géprıl egy másikra (migráció), Képes az ún. ClassAds mechanizmussal a rendszerben lévı változó erıforrásokat az igényeknek megfelelıen elosztani. A ClassAds lényege, hogy a rendszerben található erıforrások jellemzıkkel bírnak, úgy mint teljesítmény, architektúra, operációs rendszer, bizalom, stb. Egy job összeállításánál ezekre a jellemzıkre lehet igényeket elıírni, amelyeket a Condor megpróbál kielégíteni. A jellemzık között lehet preferenciákat is készíteni, amelyek akkor jutnak szerephez, ha több erıforrás is megfelel az igényeknek. Ebben a job-leíró fájlban szereplı alapvetı adatok: 18

19 A futtatandó program típusa A futtatható állomány neve Futási paraméterek Standard input-ot helyettesítı fájl neve A program számára beállítandó környezeti változók Futás közbeni eseményekrıl készítendı naplófájl neve A Condor a fájl tartalma alapján létrehoz egy új futási környezetet, elindítja a futtatható állományt a megadott környezeti változókkal, majd végig a futása során a fontosabb eseményekrıl bejegyzéseket készít a megadott naplófájlba. A program tulajdonosa a napló fájlból értesülhet például arról is, hogy job-jának a futása akár sikeresen, akár sikertelenül befejezıdött. Amit mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a Condor ugyan sok tekintetben magasabb szintő szolgáltatást nyújt, mint a PVM, viszont cserébe fel kell áldozni a programok interaktivitását. Condor-on keresztül ugyanis nem lehet interaktív alkalmazásokat futtatni. Mint az elıbbi felsorolásból látszik, a felhasználónak már a program elindítása elıtt tudnia kell, hogy mi lesz annak bemenete, ugyanis az adatokat a futtatás elıtt egy állományba kell írnia, majd az állományt a leíró fájlban meghivatkoznia. A Condor garantálja, hogy a futó program a hivatkozott fájlt fogja standard bemenetének tekinteni, és nem a billentyőzetet. Ez, a PVM-démonhoz képest jelentısnek tőnı megszorítás PVM-programok esetén szerencsére nem jelent gondot, ugyanis a PVM alkalmazások által végzett számítások bemenı adatai általában elıre ismertek, vagy futás közben generálódnak. 3.2 A Condor, mint erıforrás menedzser A Condor az elıbb leírtak értelmében tehát képes a felhasználó helyett a PVM létrehozására, és a futó programok folyamatos felügyeletére. Az ok azonban, amiért általában a felhasználók a Condor mellett döntenek, az az erıforrás-menedzseri képessége. A Condor nem csak a futtatásra átadott programokat, hanem a hálózatban erıforrásként üzemelı gépeket is képes nyilvántartani. Az általa menedzselt hálózat minden gépén rendelkezik egy helyi démonnal, melyen keresztül folyamatosan figyelemmel kísérheti annak terheltségét. A terheltség függvényében bármelyik erıforrást képes hozzácsatolni, illetve kivenni a programfuttatásra használható gépek halmazából. A leggyakoribb allokálási politika, amit Condor esetében alkalmaznak a következı: minden olyan gép, melyet x perce nem használt annak tulajdonosa, az kerüljön a központi Condor menedzser fennhatósága alá. Ha azonban megérkezik a tulajdonos, akkor ıt illeti az elsıbbség. Ha az x idıintervallumnak a hosszát a rendszergazda alkalmasan választja meg, akkor egy ilyen Condor esetén egyszerően konfigurálható megoldással kiszőrheti a korábban már említett kávészünetek miatt pihenı erıforrásokat a ténylegesen szabad gépek közül. A Condor egy program futtatásakor a politikája által szabadnak ítélt gépek halmazából választ a virtuális gép felépítéséhez. Az allokálási procedúra során azonban nem csak az erıforrás-felajánlókra, de a job-ot futtatók igényeire is figyel. A Condor felhasználók a job-leíró fájlokban megadhatnak a futtatáshoz használandó architektúrákra vonatkozó kikötéseket, prioritásokat. A Condor ezeket az információkat figyelembe véve próbálja a szabad gépek közül kiválasztani a legalkalmasabbakat a futtató környezet felépítéséhez. Ha éppen nincs olyan architektúrájú gép, mint amit a kliens igényelt, akkor a Condor egyáltalán nem allokál erıforrást, ennek okát pedig a naplófájlba írja. 19

20 A Condor megoldja mindazokat a problémákat, melyek az egyszerő PVM-démonon keresztüli program-futtatás során felmerültek. A korábban említett interaktivitás hiányá -n kívül azonban még egy problémája van: a Condor segítségével futtatott PVM programoknak más módon kell létrehozniuk a PVM-processzeket, mint PVM-démonnal való futtatás esetén. Emiatt a felhasználóknak már a programjuk fejlesztése során tudniuk kell, hogy az késıbb Condorral, vagy PVM-démonnal lesz-e futtatva. 3.3 A PVM és a Condor szerepe a Gridben Mint az a korábbiakból kiderült, a PVM összefogja a lokális hálózat gépeit, és belılük nagyobb egységeket képez. Egy ilyen nagyobb egység egy párhuzamos virtuális gép a processzek számára biztosított kommunikációs infrastruktúra miatt sokkal nagyobb számítási kapacitást képvisel, mint az ıt alkotó fizikai erıforrások kapacitásának az összege. Mivel a Gridben a cél a nagy kapacitást igénylı programok futtatása, ezért kézenfekvınek tőnik egy olyan grid-rendszer létrehozása, melynek alapegységeit nem önálló gépek, hanem PVM-ek adják. Az ilyen számítási rendszer neve PVM-Grid, és jellemzı tulajdonsága, hogy a benne található erıforrások mind párhuzamos virtuális gépek. A PVM- Grid infrastruktúrát biztosít egyrészt a klienseknek a legmegfelelıbb PVM kiválasztásához, másrészt a PVM processzeknek a kiválasztott virtuális gépen belüli hatékony kommunikációhoz. Korábban látható volt, hogy a helyi hálózatban élı PVM-démon nem biztosít elég magas szintő szolgáltatást, vagyis a Condor-hoz kellett fordulni. A PVM-Grid esetén még ez a szint sem elegendı, ugyanis a Condor-t általában csak a helyi hálózat erıforrás-menedzsereként használják. Ilyen esetben csak a helyi hálózat gépeit használhatja programfuttatáshoz, de ami a legfontosabb, hogy ilyenkor csak a helyi hálózat felhasználói érhetik el. Ez utóbbi tulajdonság miatt egyetlen Condor-klaszter nem tekinthet gridrendszernek. A Condor lehetıséget biztosít azonban arra, hogy több klaszter összekötésével úgynevezett barátságos pool-t hozzunk létre, melynek egyetlen Condor-példány az erıforrásés jobmenedzsere. Ilyen esetben elıfordulhat, hogy a barátságos pool egyik felhasználója által submitált job olyan gépeken is futni fog, melyhez az illetınek nincs felhasználói fiókja. Ennek oka, hogy a Condor megengedi a barátságos pool-on belül a jobok tetszıleges gépen való futását. A felépítésnek azonban van két nagy hátránya, melyek miatt a gyakorlatban csak ritkán alkalmazzák: 1) A klaszterek között meg kell nyitni minden egyes portot. Ez akkora biztonsági rést jelenthet, hogy tényleg csak a legjobb barátok engedhetik meg maguknak a közös Condor használatát. 2) Ha valamelyik barátságos klaszter ki akar lépni a szövetségbıl, vagy egy új klaszter akar belépni a barátságos klaszterek közé, akkor a pool minden egyes résztvevıjének módosítani kell néhány konfigurációs fájlt. Ez néhány tag esetén még elviselhetı, de nagymérető Grid esetén nyilván kivitelezhetetlen. Ha több száz, vagy ezer klaszterbıl álló Gridet akarunk létrehozni, akkor a Condor önmagában nem nyújthat megoldást. Ennyi felhasználó nem bízik meg egymásban annyira, hogy barátságos pool-t hozzanak létre, és egyébként is túl bonyolult a rendszer menedzselése. 20

21 A Condor tehát PVM-gridekben a klaszterek közötti infrastruktúraként nem használható, viszont klaszteren belül jól funkcionál. Emiatt érdemes a távoli kliensek számára futtató szolgáltatást nyújtó program, és a klasztert alkotó fizikai erıforrások közötti rétegként alkalmazni. Ez a struktúra látható a következı ábrán. 6. ábra. A Condor Ilyen esetben a Grid infrastruktúrája a klaszterek közötti, míg a Condor a klasztereken belüli erıforrás-allokációt végzi. Mivel a Condor a PVM-programok számára nem transzparens a programoknak máshogyan kell Condor esetén a PVM-processzeket létrehozniuk ezért a Grid klienseinek tudnia kell a Condor létezésérıl. Ha viszont tudnak a Condor-ról, akkor akár a klaszteren belüli gépallokációhoz is kritériumokat adhatnak. Ha ezeket a kritériumokat a klaszter szolgáltató programja továbbítja a Condor-nak, akkor annak a gépallokáció során mind a rendszergazda által beállított politikára, mind a kapott igényekre tekintettel kell lennie. Ha viszont a kikötéseket a szolgáltató program nem továbbítja, akkor a Grid kliensei csak klasztert, és nem konkrét erıforrásokat választhatnak programjaiknak. 3.4 A Condor rendszer szereplıi A Condor rendszerben a szabad számítási kapacitásokkal rendelkezı számítógépek egy úgynevezett Condor Pool -ba (3. ábra) szervezhetık. A Condor ennek a poolnak a gépein hajtja végre a lefuttatni kívánt programokat (jobokat). Minden pool tartalmaz egy központi menedzsert (Central Manager), amely a pool gépein futó helyi démon program segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a gépek terheltségét. A programot futtatni kívánó felhasználók a program futtatásának körülményeit részletesen meghatározva benyújtják a kérelmüket a Condornak. Végrehajtandó feladat benyújtásakor a kliens gép felveszi a kapcsolatot a pool központi menedzserével, majd átadja neki a feladatleíró fájlt (submit file), amely a pool várakozási sorába kerül. A Condor a várakozási sorban levı feladatok végrehajtásához történı erıforrásallokációról egy, a rendszergazda által megadott politika szerint dönt. A feladat végrehajtásához választ egy szabadnak ítélt gépet a pool-ból, és elindítja rajta a programot. Az allokálási procedúra során nem csak az erıforrások állapotára, hanem a feladat igényeire is figyel. 21

22 7. ábra. A Condor részei A leggyakoribb allokálási politika, amit Condor esetében alkalmaznak a következı. Minden olyan gép, melyet adott ideje nem használt annak tulajdonosa, a központi menedzser fennhatósága alá kerül, amely végrehajtandó feladatokat indíthat el rajta. Ha azonban megérkezik a tulajdonos, akkor ıt illeti az elsıbbség, s a gépen a futó feladatokat meg kell szakítani. Bizonyos esetekben lehetıség van a feladat felfüggesztésére és egy másik gépen történı végrehajtására is. A Condor jellegzetessége az univerzum fogalom, amely a rendszerben különbözı futtatási környezeteket takar. A Condor jelenlegi változatában a felhasználók által a következı univerzumok használhatóak: Standard, Vanilla, PVM, MPI, Globus és Java. A Standard univerzumban végrehajtott programok hibatőrık, mert a Condor rendszer állapotmentéseket (checkpoint) végez futás közben. Ha a program futása hardverhiba vagy a futtató gép tulajdonosának közremőködése miatt megszakad, akkor a lementett állapot segítségével a program futása egy azonos architektúrájú gépen folytatható tovább. A standard univerzum másik tulajdonsága, hogy a rendszerhívásokat, a feladatot benyújtó távoli gépre viszi át (remote system calls) egy árnyékfolyamat, a condor_shadow segítségével (8. ábra). Ha a futtató gépen egy rendszerhíváshoz (például fájlmővelethez) ér a program, akkor azt a távoli gépen futó árnyékfolyamat hajtja végre (a távoli gépen lévı fájlon). A standard univerzum használatához a meglévı programokat újra kell fordítani, hogy képesek legyenek a fenti lehetıség kihasználására. Ilyenkor a program tárgykódjához a Condor a saját Condor könyvtárát szerkeszti hozzá. 8. ábra. A Standard univerzum távoli fájlmőveletei A standard univerzum használata azonban néhány megszorítással is jár. A legfontosabbak ezek közül a következık. Nem futtathatunk több folyamatból álló programokat, nem használhatunk néhány rendszerhívást (fork, exec, system) és nem használhatjuk a Unix változatok biztosította folyamatok közötti kommunikációs lehetıségeket (szemaforok, unix csıvezetékek). A Vanilla univerzum olyan programok futtatására használható, amelyeknél nincs lehetıség újrafordításra. Itt nincs lehetıség állapotmentésre és a rendszermőveletek átvitelére sem. Ez utóbbi miatt a program által használt fájloknak jelen kell lennie a futtató gépen is. Az 22

23 elosztott fájlrendszerek használatával ez nem jelent problémát. A másik megoldás, hogy a feladatleíró fájlban megkérjük a Condort a fájl átvitelére. A PVM és az MPI univerzumok elosztott programok futtatására valók. A globus univerzum a Globus Toolkit nyújtotta lehetıségekre épít. A Java univerzum Java programok futtatására használható. A Condor gondoskodik a Java futtatókörnyezet elindításáról és a CLASSPATH paraméter beállításáról. DAGMan: A Condor funkcionalitásai közül kiemelendı a DAGMan, melynek neve az irányított körmentes gráfból (Directed Acyclic Graph, DAG) származik. Irányított körmentes gráffal jól leírható a feladatok egymásutánisága, függısége, azaz, hogy melyiket melyik után kell indítani. A DAGMan is ezt biztosítja. Megadható neki, hogy mely feladatot mely másik vagy másikak lefutása után indítsa. Különösen fontos együttmőködı feladatok esetén, mint például a GRID computing-nál. Egy olyan adatstruktúra, amely a függıségeket ábrázolja. Minden feladat egy csomópont a gráfban, bármely csomópontnak lehet akárhány szülı és akárhány gyermekcsomópontja, amíg a gráf körmentes marad. A DAG-ot egy.dag fájl definiálja, amely felsorolja az összes csomópontot és a függéseit. 4. A Globus Toolkit A Globus Toolkit egy nyílt forráskódú, nyitott architektúrájú köztesréteg szoftver számítási gridek felépítésére. A rendszert az Argonne National Laboratory munkatársai kezdték fejleszteni, a jelenleg elérhetı legújabb változat a 3.2 verziószámot viseli. A Globus Toolkit 3.0-val az egész Globus infrastruktúra megújult. A szolgáltatások kibıvített Web szolgáltatások (Web Service), úgynevezett grid szolgáltatások (Grid Services) formájában vannak jelen, amelyeket a Global Grid Forum által kiadott OGSI szabvány ír le. A grid szolgáltatásainak felépítésérıl egy másik Global Grid Forum szabvány az OGSA rendelkezik. Kompatibilitási okokból a Globus 3 változatlanul tartalmazza a 2.4 változat szolgáltatásait is, ezért az MPICH-G2 (egy MPI specifikációra épülı és a Globus gridet használni tudó függvénykönyvtár) használható ezekkel a verziókkal is. A Globus rendszer alapjául szolgáló komponensek három csoportba sorolhatók: az erıforrásokat kezelı komponensek, az adatokat kezelı komponensek, az információs szolgáltatások. A három csoport feladata: Az elsı pillér a grid erıforrások kezelését, lefoglalását valósítja meg. Ehhez a pillérhez tartoznak a GRAM (Grid Resource Allocation Manager) és DUROC (Dynamically Updated Request Online Co-allocator) komponensek, amelyekrıl a következıekben még szó lesz. A második pillér az elosztott információs szolgáltatás, amely a kliensek számára szolgáltat információt a grid elérhetı erıforrásairól. Ehhez a pillérhez tartoznak az MDS-t (Meta-Directory Service) alkotó GRIS (Grid Resource Information Service) és GIIS (Grid Index Information Service) komponensek. 23

24 A harmadik pillér feladata az adatok elérése és kezelése grides környezetben. Ide tartoznak a GASS (Global Access to Secondary Storage) és GridFTP komponensek. Mindhárom pillér alapjául szolgál a GSI (Grid Security Infrastructure) protokoll, amely a biztonságot hivatott biztosítani. Elıször errıl ejtünk néhány szót. A Globus Toolkit-ot réteges felépítés jellemzi, amelyet a következı ábrán megfigyelhetünk. A legalsó rétegekben helyezkednek az úgynevezett helyi szolgáltatások. Pl. TCP, MPI, stb. majd erre a rétegre épülnek a Globus magjának szolgáltatásai, azaz maga a Globus. Ezekrıl késıbb fog szó esni. Végül a harmadik, legfelsı rétegben pedig maagasszintő szolgáltatások és eszközök kapnak helyet. A Globus lehetıvé teszi, hogy a rendszert más, már létezı rendszerekkel használjuk. Ilyen például a Condor-G. 4.1 Biztonság a Globus-ban A számítási gridek nagy kiterjedéső, heterogén rendszerek, amelyek több adminisztációs tartományt foglalnak magukba. A felhasználók és az erıforrások gyakran különbözı adminisztrációs tartományokba esnek, ezért a biztonság kérdése alapvetıen fontos. A Globus Toolkit biztonsági mechanizmusát a GSI (Grid Security Infrastructure) protokoll adja, amelynek létrehozásakor az elsıdleges célok a következık voltak: Biztonságos kommunikáció biztosítása a számítási grid elemei között. Biztonság megvalósítása szervezeti határok mentén úgy, hogy elkerülhetı legyen egy központi elem bevezetése. A grid felhasználói számára egyszeri bejelentkezés és delegáció megvalósítása, az erıforrások használatakor. 24

25 Ezek megvalósításához a GSI publikus kulcsú titkosítást, az SSL protokoll feletti biztonságos kommunikációt és az X.509 tanúsítványokat használja fel. Mielıtt a felhasználó a grid bármely erıforrását használhatná, igényelnie kell egy X.509 tanúsítványt (certificate) a rendszertıl. A tanúsítvány tartalmazza a felhasználó nevét, valamint a szervezetet, amelyhez tartozik. Az igényelt tanúsítványt ezután digitálisan alá kell íratni egy arra hivatott szolgáltatással, a hitelesítési szervezettel (Cerificate Authority). Az aláírt tanúsítványok hosszú lejáratúak általában 5 évig érvényesek és lejárat után meghosszabbíthatóak. Az aláírt tanúsítvány megléte azonban még nem elég a grid használatára, mert ehhez elıbb a felhasználónak be kell jelentkeznie a gridbe. A bejelentkezéskor egy rövid ideig tipikusan fél napig érvényes átmeneti tanúsítvány generálódik, amelyet grid-proxy-nak neveznek. A Globus rendszerben levı programokhoz futtatáskor hozzárendelıdik ez a grid-proxy, s azok ennek segítségével igazolni tudják magukat az erıforrások használatakor. Ezt a folyamatot nevezik delegációnak. 4.2 A Globus erıforrások lefoglalása A Globus GRAM és DUROC komponense lehetıséget biztosít arra, hogy programokat futtassunk távoli erıforrásokon. Az erıforrások kezelését két egymásra épülı réteg valósítja meg. A felsı réteg tartalmazza a magas szintő globális erıforrás kezelı szolgáltatásokat, az alsó a lokális erıforrásokat lefoglaló szolgáltatásokat. A számítási grid gépein a lokális erıforráskezelı rétegben egy GRAM Gatekeeper nevő komponens várja az erıforrásfoglalási igényeket. A klienseknek egy erre kifejlesztett nyelven, az RSL (Resource Specification Language) nyelven kell az igényeiket leírni, s ezt kell átadni a GRAM Gatekeeper szolgáltatásnak, ami továbbadja a helyi jobkezelı rendszerrel együttmőködni képes GRAM jobkezelı komponensnek a kérést. A GRAM jobkezelı feldolgozza az RSL kérést, majd a megfelelı paraméterekkel meghívja a helyi folyamatkezelıt (pl. a Condor feladatkezelıt), ami létrehozza a folyamatokat. 25

26 9. ábra. A Globus lokális erıforrás-kezelı rétege A kliensek tehát egy speciális, erıforrás specifikáló nyelv segítségével, az RSL-el tudnak erıforrásokat igényelni. Az RSL leírás egy egyszerő (attribútum=érték) párokból álló fájl, amelynek legfontosabb attribútumai a következıek: executable: a futtatandó program neve és helye, amely lehet fájlnév vagy URL directory: a futtatás könyvtára arguments: a program argumentumai stdin: a futtatandó program standard bemenetét adó fájl vagy URL stdout: a standard kimenetet az itt megadott fájlba menti le (lehet URL is) stderr: a standard hibakimenetet ebbe a fájlba menti le (lehet URL is) count: az itt megadott példányszámban indítja el a programot jobtype: itt a feladat típusát határozhatjuk meg URL megadása esetén a Globus képes HTTP vagy FTP szerverrıl letölteni, illetve oda feltölteni a hivatkozott fájlt, de használhatjuk a Globus adatszolgáltató részéhez tartozó, ezen célra kifejlesztett GASS komponenst is. A kliensek képesek a GRAM jobkezelın keresztül a létrehozott folyamatokkal kapcsolatot tartani. Például lekérdezhetik a folyamatok állapotát és megszakíthatják a folyamatok végrehajtását is. A legegyszerőbb GRAM kliensek a globusrun és a globus-job-run programok, amelyek a Globus Toolkit részét képezik. Az elsıvel egy RSL leírás alapján hajthatjuk végre a feladatot, a másodiknál RSL leírás nélkül, parancssori paraméterek segítségével adhatjuk meg a végrehajtandó feladatot. Bonyolultabb GRAM kliensek írásához a Globus programozói interfészt (API-t) biztosít. 26

27 A grid rendszerek alapvetı célja azonban összetett, több számítógépet használó alkalmazások futtatása. Ha egy kliens a számítási grid több gépén szeretné egyszerre futtatni programjait, akkor ezeket az erıforrásokat egyszerre kell lefoglalnia. Ennek a problémának a megoldásában nyújt segítséget a Globus globális erıforráskezelı rétege, amelynek felépítését a következı szemlélteti. A fı szerepet itt a Globus DUROC komponense játssza, amely összetett RSL leírásokat képes több egyszerő RSL leírássá alakítani, majd az egyszerő leírások alapján az erıforrásokat egyszerre lefoglalni. Párhuzamos programok, nevezetesen MPI programok számítási gridekben történı futtatásához elengedhetetlen az erıforrások szimultán lefoglalása. 9. ábra. A Globus globális erıforrás-kezelı rétege 4.3 A Globus információs szolgáltatása A grid rendszerek használatakor a következı alapvetı kérdések merülnek fel. Hogyan döntheti el az alkalmazás, hogy milyen erıforrások elérhetıek el? Hol vannak ezek az erıforrások? Mi ezeknek az erıforrásoknak az aktuális állapota? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához egy általános információs rendszerre van szükség, amelyet a Globus Toolkitben az MDS (Meta-Directory Service) szolgáltatás képvisel. A Globus elsı változataiban az MDS szerepét adminisztrációs tartományonként egy-egy központi LDAP szerver látta el. Ennek azonban, mint minden központosított szolgáltatásnak, rossz hatása volt a rendszer teljesítményére, így szükségessé vált egy új változat tervezése. Az MDS második változatával egy elosztott, skálázható információs rendszert sikerült létrehozni. Az MDS-2 két szereplıbıl áll. Az elsı a GRIS (Grid Resource Information Service), amely közvetlen az erıforrás mellett található, és magáról az erıforrásról ad információkat a klienseknek. A második a GIIS (Grid Index Information Service), amely több erıforrásról tárol információt, temporális jelleggel (cache). A GRIS szolgáltatások saját információjuk terjesztéséhez a GRRP (Grid Resource Registration Protocol) protokoll segítségével bejegyezhetik magukat egy vagy több GIIS szolgáltatásánál. Az információra szoruló kliensek a GRIP (Grid Resource Inquiry Protocol) protokoll segítségével feltehetik kérdéseiket a GIIS szervereknek, amelyek a tárolt információ alapján megadják a lehetséges erıforrások halmazát. Ha a kliens ismeri az 27

28 erıforrás elérhetıségét, akkor közvetlenül annak GRIS szolgáltatásától kérdezheti le az állapotot ugyancsak a GRIP protokoll segítségével. Ez nagyon hasonló a Webes keresırendszerekhez, ahol a beírt kifejezésre vonatkozó keresést a honlapok keresırendszer által tárolt változatain végzik el, majd a találatokat amelyek lehetnek elavultak is visszaadják a keresést kezdeményezınek, aki ellenırizheti azokat. 10. ábra. Az MDS mőködése A GIIS szolgáltatások hierarchikus felépítésével a kliensek a DNS rendszerhez hasonló módon kérdezhetik le az információkat a névszolgáltatástól (11. ábra). Ha a kliens ismeri a gyökér GIIS szerver címét, akkor az összes bejegyzett szolgáltatást megtalálhatja. 11. ábra. Hierarchikus erıforrás-keresı rendszer 4.4 A Globus adatkezelése A számítási grideket alkotó gépek erısen heterogén környezetében megvalósíthatatlan az, hogy minden gép ugyanazt a fájlrendszert lássa. A heterogenitáson kívül a felhasználók jogai is gondot okoznak. Ez ahhoz a problémához vezet, hogy nem minden gépen van jelen, vagy nem ugyanott található a kliens által futtatandó program vagy a program által használt bemeneti és kimeneti fájl. A probléma megoldásában a Globus GASS komponense segít. A GASS mőködésének lényege (12. ábra), hogy ha az RSL leírásban URL fájlhivatkozások vannak, akkor a hivatkozásokat átmásolja a távoli gép GASS kliensének átmeneti tárolójába. A távoli gépen futó program ekkor használni tudja az átmeneti tárolóban levı fájlokat. Az URL hivatkozások mutathatnak HTTP, FTP és GASS szerverekre. Ez utóbbi 28

29 esetén a helyi gépen egy GASS szerver komponens szükséges, amelyen keresztül a hivatkozott fájlok letölthetık a távoli gépre, illetve a kimeneti fájlok feltölthetık a helyi gépre. GASS szerverre való hivatkozás esetén az URL x-gass://szerver-név:szerver-port/fájlelérési-út alakú. 12. ábra. A Globus adatkezelése A Globus Toolkit használata során felmerült az igény egy gyors, biztonságos, hatékony és megbízható adatátviteli lehetıségre. Ezt az igény elégíti ki a Globus második változatához készített GridFTP protokoll. A protokoll tervezésekor olyan tulajdonságok biztosítását írták elı, amelyeket egy létezı rendszer sem biztosít egyszerre. Ezek közül a legfontosabbak a következık: A GSI lehetıségeivel biztosítja a biztonságos adatátvitelt. Képes az adatok párhuzamos TCP adatcsatornákon történı adatátvitelre. Nagy fájlok esetén, ha a kliensnél nem az egész fájlra van szükség, akkor képes a fájl részletének átvitelére is. Hatalmas adatok esetén elképzelhetı az is, hogy egyetlen adatfájl nem egy, hanem több szerveren, szétosztva helyezkedik el. A GridFTP a sávos adatátvitel biztosításával képes ezeket a szervereket egyszerre használva elérni a szétosztott adatfájlt. Megbízható és újraindítható adatátvitelt biztosít. Monitorozási lehetıséget biztosít az átviteli sebesség méréséhez. Ezek a tulajdonságok a GridFTP protokollt alkalmassá teszik a grides környezetbeli használatra. Létezése különösen fontos az adatintenzív alkalmazások esetében, hiszen itt nagy mérető adathalmazok, gyors mozgatására van szükség. Ezeket az adatokat rendszerint párhuzamos programok segítségével dolgozzák fel. 29

2009.03.16. Ezeket a kiemelkedı sebességő számítógépeket nevezzük szuperszámítógépeknek.

2009.03.16. Ezeket a kiemelkedı sebességő számítógépeket nevezzük szuperszámítógépeknek. A számítási kapacitás hiánya a világ egyik fontos problémája. Számos olyan tudományos és mőszaki probléma létezik, melyek megoldásához a szokásos számítógépek, PC-k, munkaállomások, de még a szerverek

Részletesebben

P-GRADE fejlesztőkörnyezet és Jini alapú GRID integrálása PVM programok végrehajtásához. Rendszerterv. Sipos Gergely sipos@sztaki.

P-GRADE fejlesztőkörnyezet és Jini alapú GRID integrálása PVM programok végrehajtásához. Rendszerterv. Sipos Gergely sipos@sztaki. P-GRADE fejlesztőkörnyezet és Jini alapú GRID integrálása PVM programok végrehajtásához Rendszerterv Sipos Gergely sipos@sztaki.hu Lovas Róbert rlovas@sztaki.hu MTA SZTAKI, 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI

Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI AZ INFORMATIKA TÉRNYERÉSE A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN, AZ ÜZLETI FOLYAMATOKBAN A számítástechnika, a digitális számítógépek története minden más korábbi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ A találmány tárgya kiegészítı automatika szikvízpalackozó berendezésekhez. A találmány szerinti automatikának szelepe, nyomástávadója és mikrovezérlı

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív

Részletesebben

Alkalmazásportfólió. Szoftvermenedzsment. menedzsment. Racionalizálás. Konszolidáció. Nyilvántartás. Elemzés

Alkalmazásportfólió. Szoftvermenedzsment. menedzsment. Racionalizálás. Konszolidáció. Nyilvántartás. Elemzés Megjegyzés: Egyes megoldásokban, ahol -szel kell jelölni a helyes választ, K (= közömbös) jelzés arra utal, hogy az és az hiánya egyaránt elfogadható (= valami lehetséges, de nem jellemzı). 5.1. A sorokban

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

Szuperszámítógépes teljesítmény szuperszámítógép nélkül A BinSYS Projekt

Szuperszámítógépes teljesítmény szuperszámítógép nélkül A BinSYS Projekt Szuperszámítógépes teljesítmény szuperszámítógép nélkül A BinSYS Projekt Kovács Attila attila@compalg.inf.elte.hu Kornafeld Ádám kadam@sztaki.hu Burcsi Péter bupe@compalg.inf.elte.hu 1. Szuperszámítógép

Részletesebben

Ujj Tamás * VALÓS IDEJŐ ADATTÁRHÁZAK

Ujj Tamás * VALÓS IDEJŐ ADATTÁRHÁZAK Ujj Tamás * VALÓS IDEJŐ ADATTÁRHÁZAK Az adatbázisok alkalmazási területeit vizsgálva, sokunknak olyan alkalmazási területek jutnak az eszébe, mint egy könyvtári rendszer, jegynyilvántartás, számlák kezelése,

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

Tarantella Secure Global Desktop Enterprise Edition

Tarantella Secure Global Desktop Enterprise Edition Tarantella Secure Global Desktop Enterprise Edition A Secure Global Desktop termékcsalád Az iparilag bizonyított szoftver termékek és szolgáltatások közé tartozó Secure Global Desktop termékcsalád biztonságos,

Részletesebben

Szakdolgozat. Pongor Gábor

Szakdolgozat. Pongor Gábor Szakdolgozat Pongor Gábor Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Egy kétszemélyes játék számítógépes megvalósítása Témavezetı: Mecsei Zoltán Egyetemi tanársegéd Készítette: Pongor Gábor Programozó

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 6. A vállalatértékelési és az ingatlanértékelési

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról Mi változott a tőzvédelmi törvényben, 2006-ban? A 2006. évi XCIV. törvény több ponton módosította az 1996. évi XXXI. Törvényt. A változások és az eredeti szöveg egymás melletti vizsgálata és a hozzá főzött

Részletesebben

Operációsrendszerek. 2. elıadás. Standard ismeretek II.

Operációsrendszerek. 2. elıadás. Standard ismeretek II. Operációsrendszerek 2. elıadás Standard ismeretek II. Bevezetés A rétegmodell Kernelfunkciók A megszakítási rendszer Folyamatvezérlés Memóriakezelés Erıforráskezelés Eszközvezérlık Programok végrehajtása

Részletesebben

Biztonsági rendszerekek 2 Vezérlı berendezés

Biztonsági rendszerekek 2 Vezérlı berendezés Biztonsági rendszerekek 2 Vezérlı berendezés Villamosmérnök BSc szak Az irányítási feladatot megoldó berendezés Alapjeladó Összehasonlító Kezelı felület Érzékelı Szabályozó Központi vezérlı Vasúti folyamat

Részletesebben

VÍZÓRA NYÍLVÁNTARTÓ RENDSZER

VÍZÓRA NYÍLVÁNTARTÓ RENDSZER Debreceni Egyetem Informatikai Kar VÍZÓRA NYÍLVÁNTARTÓ RENDSZER Dr. Kuki Attila Egyetemi Adjunktus Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék GYÖKÉR RÓBERT Mérnök Informatikus levelezı Debrecen 2009.

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

A külsı minıségbiztosítás jelentısége az e-kormányzati fejlesztésekben, a magyar IIER fejlesztésben szerzett tapasztalatok alapján

A külsı minıségbiztosítás jelentısége az e-kormányzati fejlesztésekben, a magyar IIER fejlesztésben szerzett tapasztalatok alapján A külsı minıségbiztosítás jelentısége az e-kormányzati fejlesztésekben, a magyar IIER fejlesztésben szerzett tapasztalatok alapján Podolcsák Ádám projektvezetı BlomInfo Konzorcium 1. Bevezetés A dán BlomInfo

Részletesebben

Szakdolgozat. Uzonyi László

Szakdolgozat. Uzonyi László Szakdolgozat Uzonyi László Debrecen 2007 Debreceni Egyetem Informatika Kar Gépjármőkövetı rendszer fejlesztése Témavezetı: Kollár Lajos számítástechnikai munkatárs Készítette: Uzonyi László programozó

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Enabling Grids for E-sciencE. Grid bevezető. http://grid.kfki.hu/hungrid/ http://grid.ik.bme.hu/ http://web.eu-egi.eu/ www.eu-egee.org INFSO-RI-222667

Enabling Grids for E-sciencE. Grid bevezető. http://grid.kfki.hu/hungrid/ http://grid.ik.bme.hu/ http://web.eu-egi.eu/ www.eu-egee.org INFSO-RI-222667 Grid bevezető http://grid.kfki.hu/hungrid/ http://grid.ik.bme.hu/ http://web.eu-egi.eu/ www.eu-egee.org Mi a grid? Számítógépek, speciális eszközök, tárkapacitások, és szolgáltatások összessége, melyek

Részletesebben

A Webtől a. Gridig. A Gridről dióhéjban. Debreczeni Gergely (MTA KFKI RMKI) Debreczeni.Gergely@wigner.mta.hu

A Webtől a. Gridig. A Gridről dióhéjban. Debreczeni Gergely (MTA KFKI RMKI) Debreczeni.Gergely@wigner.mta.hu A Webtől a Gridig A Gridről dióhéjban Debreczeni Gergely (MTA KFKI RMKI) Debreczeni.Gergely@wigner.mta.hu A tartalomból: Számítástechnika a CERN-ben A Web születése Az LHC Grid A Grid alkalmazásai Gyógyászat

Részletesebben

Jövő Internet - kutatások az elmélettől az alkalmazásig. Eredménykommunikációs kiadvány

Jövő Internet - kutatások az elmélettől az alkalmazásig. Eredménykommunikációs kiadvány Jövő Internet - kutatások az elmélettől az alkalmazásig Eredménykommunikációs kiadvány Jövő Internet kutatások az elmélettől az alkalmazásig Szerkesztő: Dr. Adamkó Attila, Dr. Almási Béla, Dr. Aszalós

Részletesebben

Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE

Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE 1.oldal A Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE Létrehozva: 2004. február 05. Utolsó módosítás: 2010. március 1. Hatályba lépés: 2010. április 1-tıl 2.oldal

Részletesebben

Moldex3D/eDesign. Az igazi 3D-s CAE alkalmazás fröccsöntés szimulációhoz. 2009. Június 25. Kırösi Gábor CAM alkalmazás mérnök

Moldex3D/eDesign. Az igazi 3D-s CAE alkalmazás fröccsöntés szimulációhoz. 2009. Június 25. Kırösi Gábor CAM alkalmazás mérnök Moldex3D/eDesign Az igazi 3D-s CAE alkalmazás fröccsöntés szimulációhoz 2009. Június 25. Kırösi Gábor CAM alkalmazás mérnök www.snt.hu/cad Analízis követelmények A szimulációs szoftverekkel szembeni követelmények

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei

Részletesebben

INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI

INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI Készítette: Kiss Szilvia ZKISZ informatikai szakcsoport Az információ 1. Az információ fogalma Az érzékszerveinken keresztül megszerzett új ismereteket információnak nevezzük.

Részletesebben

A számítógépes hálózat célja

A számítógépes hálózat célja Hálózati alapok A számítógépes hálózat célja Erıforrás megosztás Adatátvitel, kommunikáció Adatvédelem, biztonság Pénzmegtakarítás Terhelésmegosztás A számítógépes hálózat osztályozása Kiterjedtség LAN

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

10. K ÖZMŰ SZERŰ IT-SZOLGÁLTATÁS

10. K ÖZMŰ SZERŰ IT-SZOLGÁLTATÁS 10. K ÖZMŰ SZERŰ IT-SZOLGÁLTATÁS Krauth Péter A szervezetek üzleti ill. közfeladataik megoldásánál egyre nagyobb mértékben támaszkodnak specializálódott vállalkozások szabványos IT-szolgáltatásaira, és

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

Gyôztes minden ipari rendszerben

Gyôztes minden ipari rendszerben Automatizálási alkalmazásokhoz Modicon Premium Gyôztes minden ipari rendszerben > Premium Automatizálás Üdvözöljük a Telemecanique Simply Smart* világában. A nagy teljesítmény, az egyszerûség, a modularitás,

Részletesebben

I. Bevezetı rendelkezések

I. Bevezetı rendelkezések Kártyaelfogadói Általános Szerzıdési Feltételek Devizabelföldi társas vállalkozások, non-profit szervezetek valamint egyéni vállalkozók és egyéni cégek részére I. Bevezetı rendelkezések Jelen Kártyaelfogadói

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Példa: LHC, CERN, Genf Enabling Grids for E-sciencE

Példa: LHC, CERN, Genf Enabling Grids for E-sciencE Mi a grid? www.eu-egee.org Grid bevezető Németh Dénes BME Informatikai Központ grid.ik.bme.hu gridsite@ik.bme.hu Számítógépek, speciális eszközök, tárkapacitások, és szolgáltatások összessége, melyek dinamikusan

Részletesebben

A földi ellenôrzô berendezésekben alkalmazott programozási technikák

A földi ellenôrzô berendezésekben alkalmazott programozási technikák A földi ellenôrzô berendezésekben alkalmazott programozási technikák BALAJTHY KÁLMÁN KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, balajthy@rmki.kfki.hu LIPUSZ CSABA, SÓDOR BÁLINT, SZALAI SÁNDOR SGF Kft.,

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék. Johanyák Zsolt Csaba

Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék. Johanyák Zsolt Csaba Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék Johanyák Zsolt Csaba 003 Tartalomjegyzék. Bevezetés.... A megbízhatóság fogalmai..... A termék idıtıl függı képességei...... Használhatóság /Üzemkészség/

Részletesebben

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve I. Prioritás bemutatása

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve I. Prioritás bemutatása Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A prioritási tengely célja a

Részletesebben

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. Általános rendelkezések

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. Általános rendelkezések 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete

Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete z Önkormányzati Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 11/1999.(05. 11.) sz.rendelete módosításáról Pomáz Város Önkormányzatának

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens tanár

Dr. Bakonyi Péter c. docens tanár 2004-es országrangsorok: Skandinávia az élen A világ elırehaladása az információs társadalom terén Dr. Bakonyi Péter c. docens tanár ISI (Information Society Index) rangsor: Az ISI (Information Society

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Polyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához

Polyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához Polyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához 1. Alkotmányos alapok A médiaszabályozás alkotmányos kereteit igen részletesen dolgozta ki a német

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

1. Bankok speciális szerepe

1. Bankok speciális szerepe 1. Bankok speciális szerepe 1.1. Transzformációs szerepkör A bankok a gazdaság különleges szereplıi. E különleges jelleg a monetáris/pénzügyi közvetítı szerepbıl fakad, melynek keretében a bankok összehangolják

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, FEJLESZTÉSI RENDSZERE Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat

Részletesebben

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

Symantec Endpoint Protection

Symantec Endpoint Protection Adatlap: Védelem a végpontokon A vírusvédelmi technológia új generációja a Symantec-től Áttekintés Speciális, fenyegetések elleni védelem A a Symantec AntiVirus és a fejlett fenyegetésmegelőző technológia

Részletesebben

DSI működésre. tervezve. Hogyan fog kinézni a jövő informatikai infrastruktúrája? Egész szoftverrendszerek egy

DSI működésre. tervezve. Hogyan fog kinézni a jövő informatikai infrastruktúrája? Egész szoftverrendszerek egy DSI működésre tervezve A Microsoft Dynamic Systems Initiative (DSI, dinamikus rendszerek kezdeményezése) névre hallgató koncepciójának mottója: Design for Operations. Célja olyan dinamikus, rugalmas rendszerek

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

Beszámoló. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. 2010. évi szakmai munkájáról

Beszámoló. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. 2010. évi szakmai munkájáról Beszámoló II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár 2010. évi szakmai munkájáról Összeállította: Venyigéné Makrányi Margit igazgató TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ...3 II. GAZDÁLKODÁS...8 II.1

Részletesebben

Dr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról. 1)Rövid általános helyzetkép

Dr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról. 1)Rövid általános helyzetkép Dr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról 1)Rövid általános helyzetkép A biztosítási szerzıdés hazai hatályos jogi szabályozásáról

Részletesebben

SYSTEM CONSULTING RT. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

SYSTEM CONSULTING RT. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK SYSTEM CONSULTING RT. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Internet hozzáférés, és a Voice over IP (VoIP) beszédátviteli szolgáltatásra 1. A Szolgáltató adatai 1.1. A Szolgáltató megnevezése, székhelye és levelezési

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf. 27. 441/2010/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. E. M. vezetı jogtanácsos által képviselt Telenor Magyarország Zrt. (korábbi neve: Pannon GSM Távközlési

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-49/2007/064. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Citibank Zrt. Budapest a Shell Hungary Zrt. Budapest a Magyar Légiközlekedési Zrt. Budapest a Magyar Telekom Nyrt.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. Általános rész I/1. A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: Primor Audit Könyvelı és Könyvvizsgáló Korlátolt Felelısségő Társaság

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1155-06/ Rendszertervezés, adatbázis-kezelés, internet, programozási ismeretek Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette: Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács

Részletesebben

Az LHC adatfeldolgozásának számítástechnikai háttere 10 percben. Hajdu Csaba KFKI RMKI

Az LHC adatfeldolgozásának számítástechnikai háttere 10 percben. Hajdu Csaba KFKI RMKI Az LHC adatfeldolgozásának számítástechnikai háttere 10 percben Hajdu Csaba KFKI RMKI A feladat A detektoroknál történő szűrés után évi ~15 PB adat marad (~3millió DVD, ~3km magas kupac) Tárolás: nyers

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

ÜTEMEZÉSI MODELL ÉS HEURISZTIKUS MÓDSZEREK AZ IGÉNY SZERINTI TÖMEGGYÁRTÁS FINOMPROGRAMOZÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA

ÜTEMEZÉSI MODELL ÉS HEURISZTIKUS MÓDSZEREK AZ IGÉNY SZERINTI TÖMEGGYÁRTÁS FINOMPROGRAMOZÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA MISKOLCI EGYETEM DOKTORI (PHD) TÉZISFÜZETEI HATVANY JÓZSEF INFORMATIKAI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ÜTEMEZÉSI MODELL ÉS HEURISZTIKUS MÓDSZEREK AZ IGÉNY SZERINTI TÖMEGGYÁRTÁS FINOMPROGRAMOZÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA

Részletesebben

A TAKARNET célja és felépítése 1

A TAKARNET célja és felépítése 1 A TAKARNET célja és felépítése 1 A különbözo földhivatali fejlesztések eredményeként kialakulnak, illetve részben már kialakultak a digitális adatbázisok. Ebbol következik, hogy lehetové válik az adatok

Részletesebben

DNS hamisítás szerepe, működése, védekezés. Benda Szabolcs G-5S5A Peller Nándor G-5i10 Sőregi Gábor G-5S5A

DNS hamisítás szerepe, működése, védekezés. Benda Szabolcs G-5S5A Peller Nándor G-5i10 Sőregi Gábor G-5S5A DNS hamisítás szerepe, működése, védekezés Benda Szabolcs G-5S5A Peller Nándor G-5i10 Sőregi Gábor G-5S5A Bevezetés Az interneten levő hálózati eszközök, számítógépek mindegyikének egyedi azonosítója,

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben