Egészségturisztikai szakmák vizsgálata
|
|
- Lőrinc Pásztor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Egészségturisztikai szakmák vizsgálata Szerző: Formádi Katalin 1 formadi@turizmus.uni-pannon.hu Referált tudományos szakcikk Beküldés június 12., bírált változat: január 30., elfogadva: április 4. A turizmus összetettségének, gyors fejlődésének és a változó fogyasztói igényeknek köszönhetően a turizmusban foglalkoztatottaknak újabb és újabb feltételeknek kell megfelelniük a termékek és szolgáltatások biztosításában, ezért új ismeretek és képességek elsajátítására van szükségük. Egy-egy szakterületen belül speciális szaktudásra, ismeretre épülő turisztikai foglalkozások elkülönülése figyelhető meg. A szakmák besorolását és értékelését azonban nehezíti, hogy gyakran a hasonló szaktudás ellenére sem egyértelmű a szakmák elkülönülése, mind az alkalmazott terminológiában, mind pedig a feladatkörök lehatárolásában hiányzik az egységes szemlélet. Az egészségturizmus turizmus területén a turisztikai foglalkoztatás dinamikája, az új szakmák kialakulása és intézményesülése a kereslet újdonságának és az elmúlt évtizedben tapasztalt befektetői hullámnak köszönhetően jól nyomon követhető. Jelen tanulmány az egészségturisztikai munkakörök, szakmák meghatározását és foglalkoztatási jellemzőinek bemutatását tűzte ki célként. Kulcsszavak: egészségturisztikai klaszter, kompetencia, önállóság és ellenőrzés. 1. Bevezetés Az erősödő egészségtudatosságnak, az aktívabb szabadidő-eltöltés iránti igénynek, a hétköznapok fokozódó nyomása elleni stressz-kezelések elterjedésének köszönhetően korosztálytól, egészségi állapottól függetlenül egyre többen törekednek az egészségtudatos és wellness életmód elsajátítására a hétköznapokban, szabadidős tevékenységeikben és életmódjukban egyaránt. Ennek köszönhetően az egészségtudatos szemlélet a turisztikai termékek kínálatában is megjelenik: a wellness üdülés külön terméket képvisel, amely az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológia) egészség összhangjának megteremtését célozza. Magyarországon a gyógy- és wellnessfürdők fontos részét képezik az egészségturizmusnak. A évi II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése során kialakított meghatározás alapján az egészségturizmus a gyógy- és a wellness-turizmust, illetve a kettő ötvözeteként megjelenő medical-wellness-t átfogó fogalomként értelmezi. Ezen a területen a turisztikai foglalkoztatás dinamikája a kereslet újdonságának és az elmúlt évtizedben tapasztalt befektetői hullámnak köszönhetően jól nyomon követhető. Az egészségturizmus olyan terület, ahol az új szakmák kialakulása és azok intézményesülése rendkívül gyorsan zajlik. E szakmák 1 PhD. hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi adjunktus, Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék (8200 Veszprém, Egyetem u. 10.). sajátosságairól, az azokhoz kapcsolódó kompetenciákról azonban kevés ismerettel rendelkezünk. Ezen a területen a gazdálkodási és turisztikai mellett az egészségügyi ismeretek és készségek birtoklása is a foglalkoztatottakkal szembeni elvárás. A foglalkoztatottak így tipikusan nem csupán a szűken vett turisztikai szakmákból rekrutálódnak, az ide újonnan belépők változatos szakmai mobilitási mintákat követnek. Jelen tanulmány célja a turisztikai foglalkoztatás jellegének különböző szempontok szerinti vizsgálata (például autonómia, függetlenség, rugalmasság stb.). A felhasznált változók nagymértékben építenek Voß és Pongratz (2003) új típusú munkavégzésre vonatkozó elméleti keretére, amelynek alapja, hogy a több gazdasági ágazatra, szakterületre jellemző hagyományos taylori irányító-végrehajtó funkció éles elválasztása elmozdul a nagyobb egyéni felelősség és rugalmasság irányába. Ez sok esetben magasabb munkaterheléssel jár és a privát szféra erőforrásainak (idő, tőke) felhasználását kényszeríti ki. Ebben a tanulmányban a jelenlegi egészségturisztikai szakmák, munkakörök meghatározása, azok elméletben ismertetett szempontok szerinti vizsgálata történik. A tanulmány alapjául szolgáló adatok részben a Pannon Egyetem Turizmus Tanszéke által koordinált Making Tourism Work: An Initiative for the Health and Wellness Tourism Sector (továbbiakban röviden MTW) elnevezésű Leonardo da Vinci Pilot program keretében végzett kutatásra épülnek. A kutatási beszámoló második részében a szakmai sajátosságok alapján meghatározott pozíciók segítségével a szakmai orientáció feltérképezése, a szektorba lépés/munkavállalás okainak feltárása, az egyéni karrierutak vizsgálata következik. 34 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám
2 2. A kutatás háttere A kutatásba bevont wellness létesítmények és az ott dolgozók kiválasztása kvóta szerinti, nem valószínűségi mintavétellel történt, amelynek alapja a létesítmény fennállásának az ideje (több tízéves múltra tekint vissza vagy újonnan létesült intézmény), a létesítmény jellege (kizárólag gyógy- és/vagy wellness fürdő) volt. A mintába tizenegy hazai (Kehida Termálfürdő, Sárvári Gyógyfürdő, Harkányi Gyógyfürdő, Flóra Gyógyfürdő, Szeleste Gyógyfürdő, Pápai Várkertfürdő, Büki Gyógyfürdő, Gellért Fürdő, Király Fürdő, Széchenyi Fürdő, Agárdi Termál- és Gyógyfürdő) és további 49 európai (cseh, görög, német, olasz, osztrák és román) fürdő került, ahol a munkaerő kiválasztásáért felelős személy (HR igazgató, vagy sok esetben maga a fürdőigazgató), illetve az egészségturisztikai munkakörökben dolgozók véleményének megismerésére került sor, előzetesen összeállított kérdőívek (adatlapok) kitöltésével. A kutatás első részében a megkérdezettek kitöltöttek egy adatlapot, amely a fürdővel kapcsolatos adatok összegyűjtésére szolgált (a fürdő megalakulásának éve, tulajdonjoga, állandóan/időszakosan foglalkoztatottak száma, az adott fürdőben található egészségturisztikai munkakörök, az adott munkakörben dolgozók létszáma és a szervezeti hierarchia szerinti tagolódása. Az egészségturisztikai munkakörök lehatárolásakor azokat az operatív, wellness és egészség-szolgáltatással kapcsolatos pozíciókat vizsgáltam, amelyek esetében a vendégekkel való közvetlen kapcsolattartás az alkalmazottak szokásos munkakörének része. (Kihagyva a műszaki alkalmazottakat, a konyhai vagy takarító személyzetet, valamint a felsővezetést). Második lépésben a kapott lista alapján minden egyes munkakörről készült egy részletes megkérdezés a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákról, a formális kritériumokról, illetve azok foglalkoztatási jellemzőiről a munkaidő, a feladatok rugalmassága, az önállóság és a munka ellenőrzése viszonylatában. Az adatfelvételre december és április között került sor. A jelenlegi tanulmányban olvasható eredmények az Atlas.ti kvalitatív elemzési szoftver és az SPSS (kvantitatív) szoftverprogram segítségével kerültek feldolgozásra. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kutatás alapjául szolgáló mintanagyság a teljes sokaság töredékéről ad információt, nem tekinthető reprezentatívnak, hanem egy olyan esettanulmánynak, amely a kis mintanagyság ellenére rávilágított az egyes országok közötti hasonlóságokra és különbségekre, és hiánypótló szerepet tölt be a vizsgált területen. 3. A minta bemutatása A kutatási eredmények összesen 60 fürdőben végzett felmérés (és 270 munkaköri kérdőív részletesen lásd 1. ábra A kutatásban szereplő fürdők száma országok szerint Olaszország, 5 Magyarország, 9 Románia, 9 Görögország, 9 Ausztria, 7 Csehország, 9 Németország, 10 N = 60 Forrás: MTW, 2007 később) eredményeire épülnek. A fürdők közül tizenegy hosszabb múltra tekint vissza (amelyből hét fürdő 1900 előtt épült), a többi fürdő 2000 óta működik. A minta torzítása miatt a mintában szereplő, 1700 és 1793 óta fennálló fürdőt kivéve, a fürdők átlagos nyitási éve A minta országok szerinti megoszlását az 1. ábra mutatja. A fürdők egyharmada között épült, közel egyötöde 1950 előtt. A legrégebbi fürdők Csehországban (Lázne Luhacovice, 1793, Lázne Frantiskovy 1793), Ausztriában (Bad Gleichenberg, 1834) és Olaszországban (Terme di Montecatini Immobiliare Spa, 1700, Terme Antica Querciolaia, 1860) találhatóak. A német és a román minta elsősorban újabb, 2000 után épült fürdőket tartalmaz (2. ábra). A fürdők kétharmada magánkézben van, egyharmada köztulajdonban, elsősorban önkormányzati tulajdonban működik. A mintában szereplő fürdőkben átlagosan 124 alkalmazott dolgozik, de a foglalkoztatottak átlagos számában nagy eltérések mutatkoznak. A foglalkoztatottak teljes száma magában foglalja az összes alkalmazottat a szervezeti hierarchia minden szintjén, nemcsak az egészségturisztikai munkaköröket betöltőket. Természetesen ez a létszám függ a fürdő kapacitásától, továbbá a létesítmény fennállásának idejétől is. Az eredmények szerint a régebben nyitott fürdők nagyobb dolgozói létszámmal működnek. Ez részben magyarázható az általuk nyújtott szolgáltatások szélesebb körével, másfelől a különböző foglalkoztatási formák is befolyásolják az állandó dolgozói létszámot, amely országonként is jelentős eltérést mutat. A legtöbb fürdőben elsősorban főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatottakat alkalmaznak: a megkérdezés idején az összes fürdő átlagát tekintve a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 120 fő, amely Csehországban és Magyarországon magasabb az átlagosnál. ˆ ˆ ˆ ˆ Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 35
3 2. ábra A mintában szereplő fürdők aránya a nyitás éve szerint (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ausztria Románia Olaszország Magyarország Görögország Németország Csehország Összesen 2000 után előtt N=60 Forrás: MTW, 2007 A vizsgált fürdők több mint felében megfigyelhető az egész éves részmunkaidős foglalkoztatási forma is: éves szinten átlagosan 15 embert foglalkoztatnak részmunkaidőben. Az átlagnál gyakoribb az egész éves részmunkaidős foglalkoztatás Ausztriában, ami ugyanakkor alig jellemző a magyar, olasz és román fürdőkre. Szezonálisan a fürdők egyharmada toboroz dolgozókat: országonként három-hat főt. Emellett néhányan (átlagosan 11 fő) szabadúszóként konkrét feladatokra szerződnek, illetve vállalkozási alapon dolgoznak a fürdőkben. Magyarországon az ebben a kategóriában dolgozók száma sokkal magasabb (22 fő) a többi országhoz képest, amely elsősorban az egészségügyi és wellness szolgáltatásokat nyújtók esetében jellemző (például orvosok, terapeuták stb.). 4. Egészségturisztikai munkakörök Az egészségturisztikai munkakörök besorolását és értékelését nehezíti, hogy gyakran a hasonló szaktudás ellenére is a szakmák elkülönülése nem egyértelmű, mind az alkalmazott terminológiában, mind pedig a feladatkörök lehatárolásában hiányzik az egységes szemlélet. Ezt támasztja alá az egyes turisztikai munkakörökhöz tartozó feladatok európai országok közötti különbségét feltáró CEDEFOP kutatás is (1998). További gyakorlati mérési problémát jelent, hogy nehezen húzható meg a határ a turisztikai és nem turisztikai feladatokat ellátók között. Ez részben annak is köszönhető, hogy a turisztikai foglalkoztatás sajátossága a más ágazatokkal való összekapcsolódás. A turisztikai termékek utazási formák fejlődésére a divergencia és az individualizáció a jellemző (Urry, 1990; Smith Eadington, 1992; Formádi Mayer, 2002; Novelli, 2005). Ennek eredményeként olyan új turisztikai termékek jöttek létre, mint az ökoturizmus (érintetlen természeti területek), a falusi és agroturizmus (vidéki életforma és területek), az aktív turizmus (mindenfajta kültéri sport) vagy az egészségturizmus (minden olyan helyszín, ahol az egészséges életmódot, gyógyulást középpontba állító szolgáltatások érhetők el). Ezek jellemzője, hogy a munkavégzés a gazdálkodásiszervezési és a nyelvi ismeretek mellett más szakmákban való legalább részleges jártasságot is igényel (ökológia természetvédelem, mezőgazdaság, sport, egészségügy). Ennek megfelelően e terület foglalkoztatása, szakmái sem vizsgálhatóak önmagukban: meg kell látni az összefüggést és átjárást azokkal a háttérszakmákkal, amelyek a munkavállaló számára egy-egy konkrét terület esetében alternatívaként felmerülnek (például a wellness esetében az egészségügy). Feltételezhető, hogy az egészségturizmusban (is) a foglalkoztatottak vizsgálatánál az egyik legfontosabb különbség a vendégekkel való kapcsolatban figyelhető meg. A két csoport a vendégekkel közvetlen kapcsolatban állók és a vendégeket kiszolgáló, de velük nem érintkező dolgozók foglalkoztatásának jellege is eltéréseket mutat. Egy bizonyos szintig a vendéggel való közvetlen interakció számos előnnyel jár: általa a vendégekre vonatkozó tudás gyűlik össze, amely a magas szintű, személyes szolgáltatás alapfeltétele. Az így felhalmozott emberi tőke anyagi (például borravaló) és nem anyagi, hanem társadalmi-kulturális jellegű (például köszönet, gyakori szolgáltatás igénybevétel, kapcsolatépítés, barátság) jutalmaknak köszönhetően nagyobb motiváltságot eredményez. Miután a munka része a személyes kontaktus, a sematikus feladatok ellenére a változó vendégkörnek köszönhetően a munka is sokszínű, változatos. A vendéggel érintkező dolgozók szerepe hangsúlyos: a személyiségük 36 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám
4 meghatározza a turisztikai élményt (például a szolgáltatásnyújtás során tapasztaltak a szolgáltatás megítélését, az utazás élményét befolyásolják.) A következő besorolás az egyes országok esetében a fürdőkben található egészségturisztikai munkakörök felmérésén alapul. Minden egyes munkakörnél feltérképezésre kerültek az adott munkához szükséges formális képesítések szintjei, típusai, az elvárt képességek, ismeretek, készségek. Ugyanakkor a munkavégzés jellemzőinek részletes vizsgálatára kizárólag a vendégekkel közvetlen és napi kapcsolatban álló, egészségügyi, illetve turisztikai szolgáltatásokat nyújtó munkakörök esetében kerül sor. A kiértékelés 60 fürdőben 270, a fenti kritériumoknak megfelelt munkakör kérdőíve, adatlapja alapján történt. A vizsgált fürdőkben átlagosan öt-hat különböző típusú egészségturisztikai munkakör található. Ennél többféle munkakört két osztrák, egy olasz és egy román fürdőben soroltak fel, ahol az erős specializációnak köszönhetően különböző egészségturisztikai munkakör létezik. Szinte minden vizsgált munkakörben dolgozó rendelkezett középfokú végzettséggel. Mindössze három esetben volt elegendő az alapfokú végzettség is a munkakör betöltéséhez (Magyarországon egy fürdőkezelő és két masszőr esetében). A középfokú és felsőfokú végzettség aránya közel azonos: a munkakörök feléhez minimum elvárás a középfokú végzettség, illetve egyetemi vagy főiskolai diploma szükséges. Ebben eltérés figyelhető meg az egyes országok szerint. A vizsgált országok között a legnagyobb elvárás a görög és az olasz egészségügyi és turisztikai munkakörök esetében figyelhető meg: az adatlapok szerint az előbbi országban minden ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ausztriában közel azonos a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Magyarországon Németországhoz és Csehországhoz hasonlóan az egészségturisztikai munkakörök betöltése elsősorban középfokú végzettséggel történik. Ezek az eltérések részben magyarázhatók az adott országra jellemző szakképzési rendszerrel és az egészségturizmus területén végbemenő professzionalizáció szintjével, amelyet érdemes lenne a későbbiekben mélyebben megvizsgálni (3. ábra). 5. Egészségturisztikai klaszter Az 1. táblázat az egészségturizmus területén létező és újonnan kialakuló szakmákat, munkaköröket és az azokhoz kapcsolódó formális kritériumokat, speciális elvárásokat mutatja be. Itt újra megjegyezném, hogy a munkakörök, szakmák elnevezése nemcsak országonként, hanem országon belül, fürdőnként is eltérést mutat. Ez látható az 1. táblázatban, ahol a munkakör magyar megfelelője mellett több esetben szerepel az angol terminológia zárójelben. A táblázat az adatfelvétel idején aktuális állapotot mutatja be, amely várhatóan a meglévő képzések keresletbővülésével (wellness és spa menedzser, egészségügyi szakmenedzser) és új wellness képzések bevezetésével (pl. életmód tanácsadó-terapeuta, wellness-konzulens, wellness szakács, wellness-terapeuta) befolyásolni fogja a fürdőkben található az egészségturisztikai munkaköröket is. A táblázat elején a legmagasabb, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök szerepelnek, lefelé haladva az alacsonyabb végzettséget igénylők. A feltüntetett munkakörök között vannak olyanok, amelyek esetében a munka betöltéséhez szükséges feltételrendszer sokkal szigorúbb a többihez képest, például a terápia területén, az egészségügyi végzettséget igénylők esetében. Felsőfokú végzettség a gyógytornászok, a dietetikusok, az egészségügyi- és wellness szakmenedzserek és a sport-rekreációs szakemberek esetében elvárás. A többi, egészségügyhöz és egészségturizmushoz kapcsolódó Egészségturisztikai munkakörökben dolgozók legmagasabb végzettsége (%) 3. ábra Ausztria Románia Olaszország Magyarország Görögország Németország Csehország Összesen Alapfokú végzettség Középfokú végzettség Felsőfokú végzettség N = 270 Forrás: MTW, 2007 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 37
5 Egészségturisztikai munkakörök és azokhoz kapcsolódó kritériumok Egészségturisztikai munkakörök Formális kritériumok Speciális elvárások Balneoterápiás, reumatológus, rehabilitációs orvos Pszichológus Orvosi egyetemi diploma Orvosi egyetemi diploma vagy pszichológusi egyetemi diploma 1. táblázat Gyógytornász Hidroterapeuta/ elektroterapeuta, thermoterapeuta/ kinoterapeuta Dietetikus (Dietician /nutritional therapist) Egészségügyi technikus (Medical technician) Animátor Wellness tréner (Wellness trainer /recreational therapist) Fitness-aerobik sportoktató (Fitness-aerobic coach/fitness instructor/sport scientist/exercise & training supervisor) Masszőr: gyógy- és sportmasszőr (Masseur, massage therapist) Egészségügyi szakasszisztens Kozmetikus, wellness-kozmetikus Szaunaszemélyzet, szaunamester (Sauna staff /spa & sauna coach) Fürdőszemélyzet, úszómester (Bath attendant/bath staff/lifeguard) Wellness recepciós Vendégkapcsolatokért felelős munkatárs (Guest services) Forrás: MTW, 2007 Gyógytornászi egyetemi diploma Egyetemi vagy főiskolai diploma Főiskolai dietetikus diploma Egészségügyi technikus diploma, vagy bizonyítvány (Magyarországon nem létezik ez a szak) Sportmenedzseri vagy turisztikai egyetemi /főiskolai diploma Sportmenedzseri egyetemi vagy főiskolai diploma Sportmenedzseri egyetemi /főiskolai diploma vagy bizonyítvány Bizonyítvány Egészségügyi bizonyítvány Bizonyítvány (kozmetikus, pedikűr, manikűr) Nincs formális elvárás Nincs formális elvárás Nincs formális elvárás Nincs formális elvárás Speciális masszázsismeret (Shatzu, Ayurveda, talpmasszázs stb.) Elsősegélynyújtás, úszásoktatás, életmentés Elsősegélynyújtás, úszásoktatás, életmentés Nyelvismeret és számítógép használata, jó kommunikációs és eladási készség Jó kommunikációs készség, részletekre kiterjedő figyelem, szociális kompetencia, jóakarat munkakör esetében, mint például egészségügyi szakasszisztens, animátor, wellness-terápiás szakember, fitness-wellness sportoktató, személyi edző, wellnesstréner és wellness-asszisztens minimum középfokú végzettség és valamilyen speciális tudást, ismeretet igazoló bizonyítvány megszerzése is elegendő, a felsőfokú végzettség nem előírás a munkakör betöltéséhez. Munkaerő-felvételnél a formális kritériumok mellett csak egy-két esetben neveztek meg speciális elvárásokat a humánerőforrás vezetők. A legtöbbet említett elvárások között gyakran emberi tulajdonságok szerepeltek: a korábbi tapasztalat mellett például a barátságos megjelenés, nyitottság, pontosság és az apró részletekre kiterjedő figyelem, empátia szerepelt. Az egészségturisztikai munkakörökhöz kapcsolódó ismeretek, tudás és kompetencia fontosságának megítélésére a későbbiekben térek ki. Az egészségturisztikai munkakörök fürdőn belüli elnevezése és a szervezeti struktúrában történő elhelyezése elsősorban a helyi vezetéstől függ. A vizsgált munkakörök általában külön részleghez tartoznak, név szerint a terápiás részleghez vagy egészség- és wellnessosztályhoz, -centrumhoz. 38 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám
6 6. Kompetenciák az egészségturisztikai munkakörökben Az egészségturizmus területén a formális képesítés mellett a különböző ismeretek, képességek és korábbi tapasztalatok megléte a jó szakember fontos ismérvei. Ilyen a mindennapi munka során használt képességek és tulajdonságok, mint például a lojalitás, a megbízhatóság, a kitartás, a céltudatosság vagy az újdonság iránti igény, amelyek nem köthetőek bizonyítványhoz, képesítéshez. Gyakran a múltbeli tapasztalatokra épülnek, illetve az évek folyamán, a munkavégzés során sajátíthatók el, illetve a munkáltató elvárásainak megfelelően csiszolódnak. A kutatás során arra kerestük a választ, hogy mennyire fontosak az alábbiakban felsorolt képességek, ismeretek és tapasztalatok az egészségturisztikai munkakörök végzéséhez és milyen nehéz munkaerőt találni ezekkel a képességekkel. A válaszadók ötfokú skálán értékelték az egyes képességeket, ismereteket, ahol az egy a legmagasabb és az öt a legalacsonyabb érték. Országtól függetlenül a humánerőforrás vezetők által megnevezett legfontosabb képességek az alábbiak: önmenedzselés (rugalmasság, pontosság, időbeosztás kezelése), csapatmunkára való képesség, jó kommunikációs képesség, az egészségturizmus alapelveinek ismerete, alkalmazkodóképesség, problémamegoldó képesség. A humánerőforrás vezetők tapasztalata szerint viszonylag nehéz az adott készséggel rendelkező munkaerőt találni: átlagosan 2,5-re értékelték az egyes szempontokat, s ebben néhány kivételtől eltekintve nem volt eltérés a vizsgálatban részt vevő országok között sem. Az idegennyelvtudás fontossága Görögországban volt a legmagasabb (1,07), elsősorban azért, mert az egészségturisztikai szolgáltatásokat külföldi turistáknak értékesítik. A külföldi munkatapasztalatot a többi országhoz képest kevésbé tartották fontosnak az osztrák és a cseh fürdőkben. A számítógépes ismeret Németországban a legfontosabb. A hiányzó vagy éppen az elsajátított képességek, készségek csiszolására alkalmasak a munkahelyi továbbképzések. A felsorolt továbbképzések a fürdők által javasolt listára épülnek, amelyeket jellegük szerint két csoportba lehet sorolni: (1) Általános képességek és kompetenciák fejlesztése és naprakészebbé tétele: vendégkapcsolat és fogyasztói orientáció (vendégként, nem betegként kezelni a látogatókat), kommunikációs tréning, szolgáltatásközpontú tréning, nyelvtanfolyam, csapatépítő tréning, Egészségturisztikai munkakörökhöz kapcsolódó kompetenciák 2. táblázat Tapasztalat, képzettség, képességek Fontosság* Nehézség** Jó idegennyelv-ismeret 2,09 3,23 Korábbi munkatapasztalat ebben a munkakörben, ezen a területen 2, Külföldi munkatapasztalat 3,23 3,51 Jó kommunikációs képesség 1,55 2,66 Interkulturális képesség 2,07 2,85 Alkalmazkodóképesség 1,83 2,65 Problémamegoldó képesség 1,83 2,84 Konfliktuskezelő képesség 1,99 2,90 Csapatszellem/csapatmunka 1,53 2,46 Döntéshozó képesség 2,11 2,75 Önmenedzsment (időbeosztás, pontosság, rugalmasság stb.) 1,47 2,64 Projektmenedzsmentben és turisztikai folyamatokban való jártásság, például számlázás, rendezvényszervezés, marketing Az egészségturizmus alapelveinek megértése, mint például wellness, sport-rekreáció, táplálkozás-ismeretek stb. 2,84 3,07 1,82 2,73 A saját képességek és eredmények bemutatásának képessége 1,99 2,72 Informatikai ismeretek 2,60 2,55 Egyéb: szakmai továbbképzések, anatómiai ismeret, speciális technika-technológia megértése 3,27 3,87 *1 = legfontosabb, 5 = legkevésbé fontos. **1 = legkönnyebb, 5 = legnehezebb. N = 270 Forrás: MTW, 2007 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 39
7 konfliktusok és panaszok kezelése, értékesítési technikák, számítógépes ismeretek (foglalások, napi riportok készítéséhez), időmenedzsment. (2) Speciális szolgáltatás fejlesztése, kialakítása az egészségturizmus valamely területén: speciális masszázstechnikák, alternatív orvosi gyógymódok, terápiák, programszervezés, rekreációs programok szervezése és menedzselése, higiéniai ismeretek, kémiai továbbképzés. Néhány válaszadó hasznosnak tartaná a szakmai utakat, cserelátogatásokat, amelyek alkalmával lehetőség nyílna más országok gyakorlatának megismerésére. 7. Az egészségturisztikai munkavégzés jellemzői A foglalkozások vizsgálatánál a milyen típusú munkavégzés? mellett előtérbe kerül a hogyan? és milyen feltételek mellett, körülmények között? (Kuhlmann, 2004:79). Az egyes foglalkozások munkavégzésének jellemzői, az autonómia a szakmai identitás középpontjába került, továbbá a munka sokszínűsége és a rugalmasság, a foglalkozások nemi-etnikai összefüggései központi kérdésekké váltak (Kuhlmann, 2004:71). Erre reflektál a következőkben bemutatott, új típusú munkavégzésre vonatkozó elmélet. A munkaerő-vállalkozó ( entreployee ) fogalmát Voß és Pongratz vezeti be (1998), amelyet az önkontrollal, az életvitel a munkának és a munkahelyi viszonyoknak való önkéntes alárendelésével és az életvitel elüzletiesedésével jellemez. Jelen kutatásban az önkontroll kérdésével foglalkozom, az utóbbi két téma a kutatás következő fázisában, a karriervizsgálatnál kerül előtérbe. Korábban a taylori munkaszervezés szerint, a végrehajtó munkakörökben dolgozók számára a tudományos munkaszervezés elveinek megfelelően pontosan előírták a munkavégzés módját, ütemét, az elvégzendő tevékenységek vagy akár mozdulatok sorrendjét. A tervezés, az irányítás, a felkészítés és az ellenőrzés az irányító (vezető) munkakörökben dolgozók feladata volt. A munkaerő-vállalkozó esetében ez az éles szétválasztás átadja a helyét a nagyfokú önállóságon és kooperatív munkavégzésen alapuló önirányításnak. A munkaerő-vállalkozó munkájának értékét a feladat önálló (illetve projektmunka esetében csapatszintű) megértése és kivitelezése adja. Az autonómia különbözőképpen jelentkezhet: a napi munkavégzés során, az erőforrások és az idő feletti ellenőrzésben vagy éppen a feladatok és projektek kiválasztásában (Hall, 1984). Az autonómiával kapcsolatban nemcsak annak típusa fontos vizsgálati szempont, hanem felmerül, hogy mi az ára a nagyobb autonómiának és ki fizeti meg azt (Kuhlmann, 2004:75). Erre ad egyfajta választ Voß és Pongratz (1998) elmélete. A munkaerő-vállalkozó nagyfokú autonómiája a végtermék/szolgáltatás ellenőrzésére irányul, nagyobb kihívást és egyben nagyobb motivációt és kötődést jelent a munkához, mint a napi szinten ellenőrzött feladatok esetében. Az egyéni munkavégzés, a konkrét feladatok helyett a kitűzött célok megállapítása egyrészt a munkaerő-vállalkozó felelősségévé teszi azok elérését, másrészt pedig a munkavállalók között belső versenyt eredményez. Az ellenőrzés egy sajátos kombinációját figyelhetjük meg: a vendégek és a munkavállaló együttesen ellenőrzi a munkavégzés folyamatát, eredményét. Az elnevezéssel ellentétben a teljes önállóságnak van egy másik oldala, mégpedig az, hogy adott helyzetben a munkavállaló teljes felelősséggel tartozik az adott tevékenységért. A munkaadók számára az irányítási funkció externalizálása az előállítási költségek csökkentését eredményezi, valamint a kockázatvállalás, a felelősség áthárítását és a gyakorlatban a munkavállaló nagyobb terhelhetőségét. Az önkontroll így a munkaerő-vállalkozóként történő foglalkoztatás előfeltétele a kellő motiváltság. Ha a munkavállaló valamilyen formában nem érdekelt a munkavégzés eredményében, folyamatos javításában, akkor az önkontroll nem képes helyettesíteni a külső irányítást. A szolgáltatást végzők esetében a motiválás, a különböző jellegű ösztönzők, jutalmak számos formáját említhetjük (Formádi, 2008): (1) Anyagi jutalék (munkaadótól, más szolgáltatótól), borravaló (vendégtől). (2) Nem anyagi jó kapcsolat, szolgáltatás, elégedettség élménye, személyes, baráti kapcsolatok, meghívás stb. Az önkontroll időben is értelmezhető, hiszen a munkaidő rugalmasságának lehetőségével a munkavállaló kezében van a döntési lehetőség munkaidejének beosztásáról: munkáját bizonyos esetekben nem az előírt időpontban kell kezdenie, illetve befejeznie, más esetekben pedig a munkaidő szabott ugyan, de az elvégzendő feladatok, a vendégek egyes igényei felfelé rugalmassá teszik azt. A rugalmasság sok esetben nagyobb munkaterhet, több munkával töltött időt jelent. A következőkben a felvázolt elmélet gyakorlati vonatkozásának eredményeit ismertetem az egyes fürdőkben végzett felmérés alapján Munkaidő A munkaidő beosztása a döntési szabadság kérdésköréhez szorosan kapcsolódik, hiszen az autonómia egyik ismérve lehet a napi munkaidő felhasználásának módja, 40 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám
8 Egészségturisztikai munkakörök a rugalmas munkaidő tekintetében (%) 4. ábra Ausztria Románia Olaszország Magyarország Görögország Németország Csehország Összesen Rugalmatlan Részben rugalmas Teljesen rugalmas N = 270 Forrás: MTW, 2007 a rugalmasság vizsgálata. A kutatási eredmények alapján nem jellemző a vizsgált fürdőkre a rugalmas munkaidő. A legtöbb munkakörben a munkaidő egyáltalán nem rugalmas, a kezdési és befejezési időt szigorúan be kell tartani, nem változtatható ez derül ki a válaszok 54%- ból. Bizonyos fürdőkben és munkakörökben kismértékű rugalmasság megfigyelhető, hiszen a munkaidő néhány megkötéssel részben rugalmas a válaszok 43%-a szerint (például a napi munkaidő fix, de a kezdés időpontja változtatható). Teljesen rugalmas munkaidőt a válaszadók mindössze 3%-a jelölt meg. A munkaidő rugalmassága szempontjából a legrugalmasabbnak Ausztria és Németország bizonyult, míg legkötöttebbnek Magyarország (4. ábra). Az egészségturisztikai munkakörökben az átlagos heti munkaórák száma 39 (5. ábra). Ettől eltérően általában kevesebb munkaórát dolgoznak például az orvosok, a fitness-wellness instruktorok, a sportoktatók, vagyis főleg a vállalkozási alapon dolgozók. Természetesen a fürdőkben is előfordul, hogy a dolgozó az előírt, normál munkaidőnél többet dolgozik, ilyen esetekben a többletmunkát lecsúsztatják vagy kifizetik a többletórákat. Mindkét eljárási mód közel azonos arányban szerepelt A munkavégzés jellege Az egészségturisztikai munkakörök közel azonos arányban alapulnak csapatmunkán és egyéni munkavégzésen. A munkák egyharmada főként egyéni másoktól független munkára épül. Az egyéni munka aránya Csehországban és Magyarországon magasabb az átlagosnál (6. ábra). 5. ábra Egészségturisztikai munkakörök heti munkaóráinak átlaga (év) ,6 38,1 39,3 40,0 39,4 39,4 39, , Ausztria Románia Olaszország Magyarország Görögország Németország Csehország Összesen N = 270 Forrás: MTW, 2007 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 41
9 Egészségturisztikai munkakörök a munkavégzés jellege szerint (%) 6. ábra Ausztria Románia Olaszország Magyarország Görögország Németország Csehország Összesen Főként csapatmunka Főként egyéni munka A kettő kombinációja N = 270 Forrás: MTW, Az ellenőrzés szintje A kutatás több szempontból vizsgálta a munkavégzés ellenőrzését: egyfelől felmérte az ellenőrzés szintjét (operatív munkakörtől a vezetői szintig), az ellenőrzés gyakoriságát, az ellenőrzés formáját és erősségét (napi ellenőrzéstől az önellenőrzésig) és az ellenőrzést végzők körét. A fürdők szervezeti felépítése erősen központosított, általában két vagy három szintre tagolódik, s a jellemző fürdőrészlegek/osztályok az alábbiak: igazgatóság, pénzügyi részleg, értékesítés-marketing, terápiás részleg és F&B (vendéglátás). Az egészségturisztikai munkakörök a terápiás részlegen belül elsősorban operatív, végrehajtó szinten helyezkednek el a szervezeti hierarchiában kivéve azokat a munkaköröket, amelyek magasabb végzettséget igényelnek (például orvost), illetve ha a munkakört betöltők a szervezettől függetlenül, vállalkozóként működnek. Annak ellenére, hogy a munkakörök operatív szintbe sorolhatók, a munkakörök 23%-ában (például wellness recepciós, orvos esetében) a munkakört betöltő felelős mások munkájáért. A mások munkája feletti ellenőrzés Görögországban gyakoribb az átlagnál, kevésbé jellemzi Magyarországot és Romániát. Érdekes összefüggés, hogy míg Görögországban azokban a munkakörökben, ahol megfigyelhető az ellenőrzés, az irányítás alá tartozók átlagos száma mindössze hét fő, addig Magyarországon és Romániában magasabb, 29, illetve 20 fő. Ez utóbbi a fürdők centralizáltabb menedzsmentjével (is) magyarázható Önkontroll és önállóság Az önállóság másik (a napi munkaidő felhasználás melletti) mérőszáma az időbeosztás feletti rendelkezés, a napi munkafolyamat feletti döntési szabadság. A válaszok alapján az egészségturisztikai munkakörökben dolgozók 88%-a egy előre meghatározott munkarendet követ, a feladatok sorrendje kötött. Az önkontroll (például a munkavállaló döntési lehetősége a napi munkabeosztásáról, munkamenetéről) alig jellemző a vizsgált munkakörökben. Az átlagnál nagyobb önkontroll jellemzi az olasz és a román fürdőben dolgozókat. Egyes területeken a rugalmasság, önállóság kérdése a menedzsment által meghatározott keretek és korlátok mellett működhet (ilyen például a nyitvatartási idő, reggeli és délutáni műszak), azon túl a dolgozó a napi időbeosztása felett rendelkezhet A beszámolás, ellenőrzés formája Az egészségturisztikai munkakörökben dolgozóknak különbözőképpen kell beszámolniuk munkájukról. A leggyakoribb beszámolási formák a rendszeres megbeszélések (37%) és az előbbi kombinációja az írásos beszámolókkal (24%). A válaszok 24%-ában említettek más beszámolási formákat, mint például az informális, ad-hoc megbeszéléseket, konzultációkat, amelyek gyakran a munkavégzés helyszínén, a tisztázandó kérdések felmerülésekor kerülnek megvitatásra. A beszámolási formák gyakorlatában megfigyelhető különbségek elsősorban a fürdő vezetésének preferenciáiban keresendőek, nem az egyes országok gyakorlatában A beszámolási kötelezettség gyakorisága és az ellenőrzés erőssége A vizsgált munkakörökben dolgozók munkáját szigorúan ellenőrzik, amit az is mutat, hogy a legnagyobb százalékban a napi beszámolási kötelezettséget nevezték meg a megkérdezettek (59%). Csehországban és Németországban az összes vizsgált munkakörre a napi beszámolás jellemző. A 42 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám
10 munkakörök egynegyedére jellemző a heti beszámolás, ez az átlagnál magasabb Romániában és Görögországban (40% és 36%.) Havi és ennél ritkább, például negyedéves beszámoló mindössze néhány esetben figyelhető meg (például a műszer-technikusok esetében) (7. ábra). Érdekes módon a beszámolási kötelezettség gyakorisága és a munka feletti önállóság kérdése kizárólag a fürdő szervezeti felépítésével, menedzsmentjével magyarázható, nem mutat összefüggést sem az országok, sem a vizsgált munkakörök szerint. A beszámolás formájában és gyakoriságában a részlegek között vannak különbségek, de ezek is a menedzsment döntésétől függnek, így nehéz általánosítani. A következőkben felvázolt példa több fürdő mintája alapján készült: Pénzügyi és adminisztratív osztály/részleg: a dolgozók heti rendszerességgel megvitatják az elvégzett feladatokat, illetve a következő időszak teendőit a részlegvezetővel, valamint az igazgató felé havonta írásos beszámolót kell készíteniük. Marketing és értékesítési osztály: havi megbeszélések a dolgozókkal és a részlegvezetővel, amelyeken időnként részt vesz az igazgató is. Terápiás részleg: heti megbeszélések a részlegvezetővel, aki az igazgató felé továbbítja az elhangzottakat. A terápiás részlegen dolgozókat napi /heti szinten ellenőrzik a terápiás orvosok is. F&B részleg: heti-havi találkozók az F&B vezetővel, aki az igazgató felé továbbítja az elhangzottakat Az ellenőrzést végzők száma Az önállóság, függetlenség kérdésének mérését nehezíti, hogy meglehetősen szubjektíven értelmezett szempont, erősen függ a megkérdezett szabadidő-felfogásától. Az adott munkakörben dolgozó munkáját több szereplő kontrollálhatja: a felsővezetés mellett maga a dolgozó is értékelheti, ellenőrizheti a munkáját, valamint a munkatársai is. Ezt néhányan negatívan, erősödő kontrollnak értelmezik, míg mások éppen a nagyobb fokú autonómiával magyarázzák az önkontrollt, illetve a kollégák egymás közötti ellenőrzését. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a vendégek ellenőrző szerepét sem, hiszen a szolgáltatásokkal kapcsolatban bármilyen észrevételt azonnal jelezni tudnak. Az ellenőrzést meghatározó tényező, amely a dolgozói döntéseket, cselekedeteket befolyásolja és egyben a dolgozó munkáját minősíti, nem más, mint a szolgáltatás minőségének megfelelő színvonalú biztosítása (8. ábra). Szinte minden vizsgált országban a felettesnek vagy részlegvezetőnek van a legerősebb ellenőrző szerepe derül ki a válaszok 81%-ából. Másodsorban a vendégek és látogatók kontrollját érzékelik erősen az érintettek, a válaszok 67%-ában nevezték meg a látogatókat, mint ellenőrző csoportot, de az egyes országokban, például Csehországban, Görögországban és Németországban az összes megkérdezett megjelölte a vendégek erős kontrollját. A válaszok 41%-a szerint a részlegvezető mellett a felső vezetés is ellenőrzi az egészségturisztikai munkakörökben dolgozókat. Görögországban a felsővezetés ellenőrzése kivétel nélkül minden vizsgált egészségturisztikai munkakörre jellemző. Az önkontrollt mindössze 31%-ban nevezték meg a megkérdezettek. Az átlagnál magasabb a munkavállaló önállósága, önkontrollja Németországban (a válaszadók 96%-a megjelölte) és legkevésbé Görögországra (mindössze 9%) jellemző. Az önkontroll nem mutat szignifikáns összefüggést a munkakörrel, alkalmazása elsősorban a fürdő vezetésétől függ. A munkatársak ellenőrző szerepe a válaszok 27%- ában szerepelt. A legerősebb ellenőrzés a munkatársak között szintén Németországra jellemző (96%). Beszámolási kötelezettség gyakorisága az egészségturisztikai munkakörök esetében (%) 7. ábra Ausztria Románia Olaszország Magyarország Görögország Németország Csehország Összesen napi heti havi negyedéves egyéb N = 270 Forrás: MTW, 2007 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 43
11 Egészségturisztikai munkakörök ellenőrzése (%) 8. ábra 0 Ausztria Románia Olasz- Magyar- Görög- Német- Csehország Összesen ország ország ország ország munkavállaló munkatársak vendégek felettes felső vezetés N = 270 Forrás: MTW, Következtetések Az egészségturizmus területén dinamikus fejlődés figyelhető meg a szakmák, munkakörök vonatkozásában: az új és változó fogyasztói igényeknek köszönhetően a területen dolgozóknak mind újabb és újabb feltételeknek kell megfelelniük, ezért új ismeretek, szaktudás és speciális képességek elsajátítására van szükségük. Az egészségturizmus területén tehát elindult a szakmásodási folyamat, de országonként eltérő szinten tart. A vizsgált munkakörökben dolgozók sok esetben más szakterületen szerzett közép- és felsőfokú végzettséggel dolgoznak kivéve a speciális elvárásokat és területeket. A felmérés eredményei is alátámasztották, hogy az egészségturizmus területén jelenleg a folyamatos, munka melletti képzés, szakmai fejlődés, tapasztalatgyűjtés jellemző. Ez részben annak is köszönhető, hogy az intézményesült, kifejezetten ezirányú oktatási programok nem általánosak, néhány országtól eltekintve, illetve néhány, elsősorban felsőfokú végzettséget igénylő területet kivéve. Gyakran a felsőfokú képzésben is kizárólag kiegészítő, választható tárgyként szerepelnek a wellness jellegű ismeretek. A felmérés és a piaci igények is alátámasztják, hogy az egészségturisztikai munkakörökben szükség van a folyamatos továbbképzésre, a kompetenciák fejlesztésére a mind összetettebb és egyre bővülő-változó piaci igények kielégítése érdekében. A szolgáltatások sikeres értékesítése a naprakész szakmai tudás mellett feltételezi a jó kommunikációs készségeket (például a vendégek meggyőzését az adott szolgáltatás igénybevételéről, illetve rendszeres használatáról), a vendégek által elvárt figyelmességet, páratlan bánásmódot és a külföldi vendégek miatt a megfelelő színtű idegennyelv-ismeretet. A munkaerő-vállalkozó típusú munkavégzés nem releváns a vizsgált területeken, legalábbis az önkontroll tekintetében. Objektív oldalról nézve, az egészségturisztikai munkakörökre nem jellemző a rugalmas munkaidő, továbbá a dolgozók közel 90%-a egy előre meghatározott munkarendet követ, amelyben az elvégzendő feladatok sorrendje kötött. A vizsgált munkakörökben dolgozók munkáját szigorúan ellenőrzik: a legnagyobb százalékban a napi beszámolási kötelezettség jellemző. Az elvégzett munkáról általában írásban és rendszeres megbeszéléseken számolnak be a megkérdezettek, ugyanakkor néhány fürdőben és munkakörben a munka valamely jellemzőjét tekintve nagyobb fokú önállóságot élveznek a munkatársak. Ismeretes, hogy az autonómia és az önállóság különböző aspektusai szubjektív oldalról vizsgálva magasan értékelt munkajellemzők, hiszen nagyobb szabadságot, több kreativitást, önmegvalósítást tesznek lehetővé a napi munka során és ezáltal magasabb pszichológiai és társadalmi előnyöket eredményeznek. Másfelől az autonómia lehetővé teszi az élet különböző szférái feletti kontrollt, a munka magánélet összeegyeztetésének lehetőségét és optimális összehangolását. Vélhetően a vizsgált munkakörök esetében nem reális a munkaerő-vállalkozó típusú munkavégzés gyakorlatának elterjedése, hiszen a munkakörnyezet, a munka jellege a nyitva tartás által erősen meghatározott. Mindennek ellenére a munkakör, munkarend kialakításakor érdemes végiggondolni, hol, mely területeken lehet a munkavállaló önállóságát növelni, hol kaphatnak nagyobb szabadságot, önállóságot és kreativitást a dolgozók, amely hosszabb távon mind a dolgozói elégedettséget, mind a hatékonyságot tekintve mindenképpen meghozhatja gyümölcsét. Természetesen a munkába állás kezdetekor nagyobb ellenőrzésre van igény mind a munkavállaló, mind a munkaadó részéről, de a rutin megszerzésével és folyamatos képzések, konzultációs lehetőségek biztosításával lehetőség van az autonómia kialakítására, növelésére. A ritkább ellenőrzés nem fogja 44 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám
12 a kontroll elvesztését jelenteni, hiszen ahogy látható, a vizsgált munkakörökben mindig is jelen lesz egy külső, de igen erős kontroll, maga a vendég. A vizsgált munkakörökben az ellenőrzést végzők köre tágan értelmezett, nemcsak a felettesek, felsővezetés, hanem a vendégek és a munkatársak is különbözőképpen kontrollálják a dolgozók munkáját, szolgáltatási tevékenységét. Ez a többszintű megközelítés nyilvánvalóan megváltoztatja az ellenőrzés formáját és gyakoriságát, amely komplexebb vizsgálatot igényel. Az ellenőrzés módja, jellege, gyakorisága dinamikusan fejlődik. Egy adott munkakör esetében is különböző helyzetekben más-más ellenőrzési forma lehet hatékony, például a menedzsment közvetlen ellenőrzése, irányítása mellett indirekt módon a munkatársakkal közösen elfogadott eljárások, célkitűzések segítségével és a vendégek, látogatók által gyakorolt ellenőrzéssel. A továbblépés érdekében a munka ellenőrzésének, kontrolljának a szintje, az autonómia és a függetlenség kérdése figyelembe véve az egyéni életciklusokat kontextuális elemzést igényel. A munkakörökhöz szükséges összetett ismeretek, képességek elsajátítása, az autonómiával megvalósuló értékesebb munka és a folyamatos képzések lehetőséget adhatnak a dolgozóknak a munkakörök közötti átjárhatóságra, a karriermobilitásra, elkerülve a sablonossá, rutinszerűvé váló feladatok következtében gyakorta megfigyelhető munkakör/munkahelyváltást, amelyre a tanulmány második, később publikálandó részében részletesen is kitérek. Felhasznált irodalom ABBOT, A. (1988) The system of professions. Chicago University Press, Chicago &London AIREY, D., NIGHTINGALE, M. (1981) Tourism Occupations, Career profiles and Knowledge. Annals of Tourism Research 8/ AUSTER, C. (1996) The Sociology of Work. Concepts and Cases. Pine Forge Press, California Bässler, R. (2002) Qualitätsniveaus und Gesundheitskompetenz im österreichischen Kur- und Wellness-Tourismus. Universität Wien. CEDEFOP study (1998) Transparency of vocational qualifications. Relationship between labour mobility and qualifications in the tourism sector EADINGTON, W.R.; SMITH, V. L. (1992) Introduction: The emergence of alternative forms of tourism. In Smith, V. L. Eadington, W.R. (eds) Tourism Alternatives: Potentials and Problems in the Development of Tourism. Wiley, Chichester EVETTS, J. (2003) The Sociology of Professional Groups: new questions and different explanations. In Gadea, Charles (ed) Professions and Knowledge (Thematic Issue) Knowledge, Work and Society 1/1 FORMÁDI, K.; MAYER, P. (2002) Bevezetés a turizmus rendszerébe. Társadalomtudományi megközelítésben. Veszprémi Egyetemi jegyzet. Veszprém FORMÁDI, K. (2008) From Health to Tourism: Being mobile in the Wellness Sector. In Kuhlmann, E. Saks, M. (eds.) Rethinking professional governance: International directions in health care, The Policy Press, Bristol HALL, R. (1994) Sociology of Work. Perspectives, Analyses and Issues. Pine Forge Press, London. High Level Group Report on Tourism and Employment (1998) DGXXIII Brussels: European Commission, High Level Group Report on Tourism and Employment (1999) Enhancing tourism s potential for employment. Official Journal of the European Community, Brussels. European Commission. C178/3-13. JANCSIK, A. (2002) A turizmus gazdaságtana. Veszprémi Egyetemi Jegyzet. Veszprém KLEMM, K.; STEINECKE, A. (1993) Berufe im Tourismus. W.Bertelsmann Verlag KG Bielefeld. KUHLMANN, E. (2004) Post-modern times for professions: The fall of the ideal professional and its challenges to theory. In Svensson, G. Lennart (ed) Professions: Continental European and Anglo-American Approaches. (Thematic Issue) Knowledge, Work and Society 2/2, LADKIN, A.; RILEY, M., SZIVAS; E. (2002) Tourism employment. Channel View Publications NOVELLI, M. (2005) Niche Tourism: Contemporary issues, trends and cases. Butterworth-Heinemann URRY, J. (1990) The Tourist Gaze: Leisure and Travel in Contemporary Societies. Sage London Voß, G.; PONGRATZ, H. (1998) Der Arbeitskraftunternehmer: Eine neue Grundform der Ware Arbeitskraft? Kölner Zeitschrift für Soziologie und Sozialpsychologie/ Voß, G.; PONGRATZ, H. (2003) From employee to entreployee - towards a self-entrepreneurial work force? Concepts &Transformation, Volume 8, No3. John Benjamins Publishing Company, Amsterdam, WATSON, T. (1995) Sociology of Work and Industry. Routledge, London Internetes források Fitness Akadémia: Iwi Wellness-Fitness Oktatási Központ: Kodolányi János Főiskola: Magyar Wellness Társaság: MBT Akadémia: MediCenter Alapítvány: Melissa Szabadegyetem: Szaktanfolyamok: Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 45
Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia
Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education s requirements according to tourism professionals
RészletesebbenAZ EGSÉZSÉGTURISZTIKAI MUNKAERŐPIAC HELYZETE ÉS AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZAKEMBERKÉPZÉS
AZ EGSÉZSÉGTURISZTIKAI MUNKAERŐPIAC HELYZETE ÉS AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZAKEMBERKÉPZÉS Dr. Horváth Mónika Ph. D. főiskolai tanár, tanszékvezető Szalai Emese egészségturisztikai szakértő Semmelweis Egyetem
RészletesebbenLADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL
LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást
RészletesebbenSzerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4
A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését
RészletesebbenTURIZMUSMENEDZSMENT. Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete. Szerzők: dr. Ruszinkó Ádám 1 Vizi István 2
Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete Szerzők: dr. Ruszinkó Ádám 1 Vizi István 2 Az egészségturizmus az elmúlt években óriási megújuláson ment át, sőt, ez napjainkban is folytatódik. Az elmúlt évtized
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenSzállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Második kötet. IV. 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban
Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Management Második kötet IV. 17. Élőmunka-gazdálkodás és igény a szállodákban Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2010, 2015 Második kiadás 1
RészletesebbenFrissdiplomások 2014
Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenKOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenBUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN
BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN...
RészletesebbenTURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana
A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta
RészletesebbenSzarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2
Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális
RészletesebbenVEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015
VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015 a felmérést és elemzést a és a munkacsoportja készítette. 1. Bevezető 2015-ben ismét lezajlott a vezetési tanácsadói díjak hazai felmérése, hasonlóan a 2014-ben
RészletesebbenGépipari mérnökasszisztens
Gépipari mérnökasszisztens A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A gépipari mérnökasszisztensek a fém- és gépipari jellegű foglalkozások körébe, azon belül a gépésztechnikusok
RészletesebbenA 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei
Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenA MUNKAERŐPIAC ÁLTAL ELVÁRT ÉS A TURISZTIKAI SZAKKÉPZÉS SORÁN TANULT, ELSAJÁTÍTOTT KOMPETENCIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A MUNKAERŐPIAC ÁLTAL ELVÁRT ÉS A TURISZTIKAI SZAKKÉPZÉS SORÁN TANULT, ELSAJÁTÍTOTT KOMPETENCIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ INSIGHT PROJEKT KERETÉBEN Draft Interim report stage Insight Project 2014 1 Tartalom
RészletesebbenA MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI
MAKÓ Csaba - KESZl Roland - POLYÁNSZKY T. Zoltán A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI (A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PÉLDÁJA) A szerzők dolgozatukban a közép-dunántúli régió mikro-, kis- és középvállalkozásainál
RészletesebbenFelhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR
Iktsz: Üi: Pattyán L. Tárgy: Előterjesztés a Kari Tanács 2007. március 27.-i ülésére. Dr. Lukácskó Zsolt Dékán úr részére Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2 4. Tisztelt
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenAz egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló
Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2
RészletesebbenNyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés
Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenA REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*
STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre
RészletesebbenStratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés
Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Összeállította: IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenSzerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László
HELYZETJELENTÉS Az egészségügyi szakképző intézetek felmérése a Dél Dunántúli régióban EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET BUDAPEST 2006. Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László Közreműködők:
RészletesebbenEEM fogalma,célja, funkciói és feladatai. Az EEM fogalma. AZ EEM feladatai (Polónyi [2001] 196.o., Farkas [1997] 33.o.) Az EEM végső célja
Emberi erőforrás gazdálkodás, munkaerő gazdálkodás a szervezetben. EEM fogalma,célja, funkciói és feladatai 1 2 Az EEM fogalma Az emberi erőforrás menedzsment a szervezeti és a szervezetben dolgozó egyének
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSMARKETING. 2. segédanyag
SZOLGÁLTATÁSMARKETING 2. segédanyag Kovács István 2016 1. A SZOLGÁLTATÁSTERMÉK, AZ ÁR-, AZ ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS A KOMMUNIKÁCIÓS POLITIKA Termék Értékesítés Kommunikáció Ár Személyzet Tárgyi elemek Folyamat
RészletesebbenKERESKEDELMI AJÁNLAT BUDAÖRSI VÁROSFEJLESZTŐ KFT. RÉSZÉRE KERETRENDSZERBEN KIALAKÍTOTT - PROJEKT MENEDZSMENT FUNKCIONALITÁS
KERESKEDELMI AJÁNLAT BUDAÖRSI VÁROSFEJLESZTŐ KFT. RÉSZÉRE KERETRENDSZERBEN KIALAKÍTOTT - PROJEKT MENEDZSMENT FUNKCIONALITÁS BEVEZETÉSÉRE ÉS TÁMOGATÁSÁRA 1 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői Összefoglaló...3 Projekt
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenKözpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében
SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus
RészletesebbenDebrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE
Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE GYERMEKEK ALTERNATÍV NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Intézményre vonatkozó általános adatok... 3 2. A Gyermekek Alternatív
RészletesebbenGYAKORMOKI SZABÁLYZAT
GYAKORMOKI SZABÁLYZAT érvényes: 2008. január 1.-től Magyar Margit igazgató A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII.
RészletesebbenKutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.
Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a női vezetőkre és vállalkozókra
DOI: 10.18427/iri-2016-0009 Nők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a női vezetőkre és vállalkozókra Matiscsákné Lizák Marianna Eszterházy Károly Főiskola matiscsakne@ektf.hu Bevezetés Mint tapasztaljuk,
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenElőterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október 13-i ülésére
Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának Elnöke Szám: 1311-8/2009. Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október
RészletesebbenWageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja
WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április
RészletesebbenLeonardo da Vinci Egész életen át tartó tanulás program Innovációtranszfer. Projekt száma: 2012-1-HU1-LEO05-05823
WP8 Infopack 2 (R22) Projekt No.: 2012-1-HU1-LEO05-05823 Mozaikszó: ECVET-EGÉSZSÉGTURIZMUS Leonardo da Vinci Egész életen át tartó tanulás program Innovációtranszfer Projekt címe: "Egészségturizmus: ECVET
RészletesebbenEURÓPAI ÖRÖKSÉG KÖZVETÍTÉS
EU Lifelong Learning Program 2007-2013 (2012/C 232/04) Leonardo da Vinci Alprogram. Pályázati felhívás 2013 EAC/S07/12 "Innováció transzfer" Projekt száma: 2013-1-ES1-LEO05-66707 EURÓPAI ÖRÖKSÉG KÖZVETÍTÉS
RészletesebbenMagyarországi IOSHA országjelentés
Magyarországi IOSHA országjelentés A munkáltatói kérdőíves felmérés eredményei Vállalati jellemzők Magyarországon a mintegy 2000 vállalatnak ki kül dött felkérésre 206 munkáltatói kép viselő töltötte ki
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat
A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási
RészletesebbenA magyar lakosság borfogyasztási szokásai. Szerzô: Bormarketing Mûhely Kft. 1
A magyar lakosság borfogyasztási szokásai Szerzô: Bormarketing Mûhely Kft. 1 Az utazási élményhez szorosan kapcsolódik a bor és a gasztronómia. A gazdag kínálattal rendelkezô hazai úti célok számára a
RészletesebbenA hazai tudásbázis kialakításának helyzete - a wellness térhódítása
A hazai tudásbázis kialakításának helyzete - a wellness térhódítása Spa & Wellness 2005. Budapest Dr. KATOR Miklós Magyar Wellness Társaság Az egészségturizmusban Wellness turizmus és Gyógyturizmus Az
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenAz egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése
1 Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése Kincsesné Vajda Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, egyetemi tanársegéd, vajda.beata@eco.u-szeged.hu A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001
RészletesebbenEURÓPAI ÖRÖKSÉG TOLMÁCSOLÁS
EU Lifelong Learning Program 2007-2013 (2012/C 232/04) Leonardo da Vinci Alprogram. Pályázati felhívás 2013 EAC/S07/12 "Innováció transzfer" Projekt száma: 2013-1-ES1-LEO05-66707 EURÓPAI ÖRÖKSÉG TOLMÁCSOLÁS
RészletesebbenAKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE
AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI
RészletesebbenHronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.
Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bogárdi Dóra dr. Kozicz Ágnes dr. Ottrok Viktória Az eljárás megindítása A 2012-es évben a Munka Méltósága elnevezésű projekt
RészletesebbenSzociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés
Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával 2009. április TARTALOMJEGYZÉK 1) Bevezetés... 1 2) A szociális párbeszéd definíciója...
RészletesebbenDiplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
RészletesebbenKözép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei 2008. novemberi informatikai felmérésének összesítése, értékelése
Közép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei 2008. novemberi informatikai felmérésének összesítése, értékelése Az informatikai, e-közigazgatási felmérést a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért
RészletesebbenMUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE
MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenRácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon
Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenÖregedés és nyugdíjba vonulás
7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenRábatamási Móra Ferenc Általános Iskola. 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570
Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570 Összeállította: RÁTZ OTTÓ mesterpedagógus tanár,intézményvezető 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: nevelésről
RészletesebbenTerület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/
Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán
RészletesebbenTananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok
KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenSzezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture
Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,
RészletesebbenGépésztechnikus. A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete
Gépésztechnikus A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A gépésztechnikusok a fém- és gépipari jellegű foglalkozások körébe, azon belül a gépésztechnikus foglalkozási szakmacsoportba
RészletesebbenMARKETINGTERV 2014 mellékletek
Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
Tájjellegű ételek megjelenésének elemzése a dél-dunántúli turisztikai régió ételválasztékában Szerző: Sándor Dénes Az elemzés során harminc, dél-dunántúli turisztikai régióból származó étlap tanulmányozására
RészletesebbenGyártástechnológus mérnök
Gyártástechnológus mérnök A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A gyártástechnológus mérnökök a fém- és gépipari jellegű szakmák körébe, a mérnökök foglalkozási szakmacsoportba
RészletesebbenA vezetést szolgáló személyügyi controlling
LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az
RészletesebbenA megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenA felelős vállalkozások Tudatosság növelő kérdőív
A felelős vállalkozások Tudatosság növelő kérdőív 1. Bevezetés Ez a kérdőív segít Önnek abban, hogy a kérdésekre válaszolva elgondolkodjon, milyen erőfeszítéseket tesz cége a felelős vállalkozói magatartás
RészletesebbenBEVEZETÉS I. A MISKOLCI EGYETEM TÖRTÉNETE
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 1 1. Vezetés... 5 2. Stratégia... 11 3. Emberi erőforrások Munkatársak irányítása... 17 4. Erőforrások, partnerkapcsolatok... 21 5. Folyamatok... 25 6. Munkatársak elégedettsége...
RészletesebbenA Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Szak A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése Konzulens: Dr. Dózsa Csaba
Részletesebben2010. februári hírek
2010. februári hírek Újra itt a sztárpályázat Újra jönnek a telephelypénzek Kkv-k: a források egyharmadát már kiosztották Ismét elérhetőek a GOP február 20-al felfüggesztett pályázatai Százmilliárd a közép-magyarországi
RészletesebbenInnováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
RészletesebbenHallgatói motivációs vizsgálat
SZOLNOKI FŐISKOLA A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálatának
RészletesebbenMilyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI
FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét
RészletesebbenTartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...
Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja
RészletesebbenBernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban
Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós
Részletesebbenszemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,
szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó
RészletesebbenJ/3359. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január
RészletesebbenA magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire
A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire Budapest, 2014. június A tanulmány az Országgyűlés Hivatalának KVT/29-1/2014
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2
tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenSAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL
2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében
Részletesebben