Kedves Kolléganő, Kolléga! Beszélgetés. A Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata. A biológiai terápia a medicina sikertörténete

Átírás

1 Orvosok Lapja A Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata A biológiai terápia a medicina sikertörténete Beszélgetés Poór Gyula professzorral Kedves Kolléganő, Kolléga! Az újságban adategyeztető lapot talál. Kérjük, ellenőrizze nyilvántartott adatait!

2 köszöntő Nem tudhatom gondolatok Advent idején Nem tudhatom, hogy Advent idején ki mire gondol, vár-e valamire, és ha igen, mire. A keresztény világban az Advent a várakozás időszaka, várakozás az Úr eljövetelére. (Adventus Domini). Az adventi koszorún a lila gyertyák a bűnbánatot, a fegyelmet, az összeszedettséget jelképezik. A harmadik, a rózsaszín gyertya az Úr eljövetelének közelségére, az e felett érzett örömünkre utal. Természetes, hogy nem mindenki érzi magáénak e gondolatokat, hiszen nem vagyunk egyformák, véleményünk, meggyőződésünk jelentősen különbözhet. Sokaknak ez az időszak valószínűleg nem jelent semmit, másoknak viszont talán az egész éves várakozás kiteljesedése, hiszen mindig várunk, várhatunk valamit. Az egyetlen dolog, amire a köznapi élet problémáinak megoldásában soha nem szabad várni, a csodára. Csoda csak olyan értelemben létezik, hogy magunkra találunk vagy megtaláljuk a hitet, mint Ady Endre, akit csendesen és váratlanul átölelt az Isten. Hasonló csodaféle az is, amikor az ember megtalálja magában jót. Úgy dönt, hogy a mai, értékeket sárba tipró világban megtartja, vagy viszszaszerzi magában a becsületet, hűséget, kitartást, hazaszeretet, s hogy élete értelmét a munkában, családban, utódai nevelésében találja meg. Advent idején, ha nem plazákban töltjük az időnket a sok felesleges csillogó-villogó kacat felvásárlásával, hanem legalább néhány percre naponta elgondolkozunk életünkön, közelebb kerülhetünk a megnyugváshoz, lelki békéhez, ami nem belenyugvást vagy paszszivitást jelent. Sokszor tehetetlenül nézzük a világot, amely, úgy tűnik, a vesztébe rohan, hiszen az ember pusztítja önmagát, a környezetét, hamis értékeknek hódol. Mi magyarok különösen nehéz helyzetben vagyunk. Hoszszúra nyúlt diktatúrából jövünk, majd belecsöppentünk egy olyan világba, amelyet nem tanultunk meg kezelni. Megszoktuk a lopást, hazugságot, hallgatást, és ezért rendszerváltozást sem kényszerítettünk ki. Megszoktuk azt is, hogy ha nincs gazdasági teljesítmény, a hátunk mögött felvett kölcsönökből akkor is megéltünk. Amikor szembesülünk azzal a ténnyel, hogy mindennek ára van, csak kapkodjuk a fejünket, egymásnak esünk, nem tudunk higgadtan beszélni egymással, hogy a legjobb kiutat keressük. Inkább mocskolódunk, megbélyegzünk, amire az internet, a különböző médiák tág lehetőséget biztosítanak. Véget kellene ennek vetni, a problémákat, vélt vagy valós sérelmeket

3 köszöntő ki kellene beszélni, és tényekre támaszkodva okosan vitatkozni, majd megállapodásra jutni. Biztosan létezik megoldás, legalábbis remény mindig van. A föld még mindig tele van kincsekkel, és a legtöbb ember is a jóra vágyik. Advent idején várakozzunk, reménykedjünk. Pilinszky János írja: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a mienk. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel sem kevesebb annál, amire vár. Nem tudhatom, hogy ki mit vár. Biztosan vannak, akik az Úr érkezését. Valószínűleg többen vannak, akik egyszerűen csak haza akarnak érkezni. Nyugalmat, békét, megélhetést mindenki akar, ami nem csodaként érkezik, nem következik be magától. Az egyén szorgalommal, kitartással, szeretettel sok mindent elérhet. Valamiféle otthont is tud teremteni. Sokaknak azonban segítség kell az államtól, családjuktól, segélyszervezetektől, a társadalom minden tagjától, hogy a megélhetését biztosítani tudja. Advent az odafigyelésre is felhívja a figyelmet. Alkalom arra is, hogy tágabb otthonunk, az ország sorsán, és mi orvosok hivatásunk gyakorlásának lehetőségein is gondolkodjunk. Sok éve tudjuk, hogy alapvető változtatásra van szükség arra, hogy az egészségügyi ellátás megfelelően működni tudjon. Azt is tudjuk, hogy az ország gazdasági teljesítményéhez képest az emberek jobb ellátást kaptak, mint reális lett volna. Ez úgy volt lehetséges, hogy a munkabérek megalázóan alacsony szinten voltak és maradtak. Mindenki tudta, hogy radikális, de racionális változtatásokra lett volna szükség már évtizedekkel ezelőtt. Ha magunkba nézünk, akkor azt is be kell vallani, hogy ezek elmaradása a mi hibánk is. Az orvostársadalom soha nem volt egységes, ezért soha nem állt sem a MOK, sem más szervezet megoldási javaslatai mellé, hogy kikényszerítse azokat. Sokkal könnyebb a zavarosban halászni, a mocsárban dagonyázni, mint az esetleges személyes sérelmekkel járó, de előre vivő változásokat elfogadni és támogatni. Advent nem a csodavárás időszaka, hanem az elmélyülésé. Olyan után kell vágyakozni, ami amúgy is a miénk, a tudás, a szorgalom, a becsület, a szeretet és empátia, a konstruktív együttműködés. Ezzel vihetjük előbbre a világot és teremthetjük meg magunknak és másoknak a lelki egyensúlyt és békét. Dr. Banai Éger István János Mentőautók Kárpátaljának A kárpátaljai magyarlakta területek rendkívül rossz mentőellátottságán kívánt segíteni a Magyar Orvosi Kamara, amikor az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) gépjárműpark cseréje kapcsán felszabaduló idős, de még jó állapotú kocsikért fordult az OMSZ főigazgatóságához. Közel egy éves szervező munka eredményeképpen, amelyben az anyagiakat a Magyar Református Szeretetszolgálat önzetlen munkatársai biztosították, Karácsony előtt végre elhárult minden akadály, és a négy darab, összkerékhajtással ellátott mentőautót sikerült célba juttatni. A járművek a jövőben főként a beregszászi járás sürgősségi ellátását fogják szolgálni. A határon. Nehéz terep vár az összkerekes japán különítményre. Pál Sándor (középen), a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke és a négy alkalmi sofőr 1

4 tartalom köszöntő Nem tudhatom gondolatok Advent idején Mentőautók Kárpátaljának 1 ORVOSK AMAR A MOK: Nehezebb volt hiteles álláspontot kialakítani 4 Ülésezett az Országos Küldöttközgyűlés 6 Előbb-utóbb eljön az igazság pillanata 8 Békés figyelemfelhívó akciót tartottak a magyar orvosok ben megújult a MOK komplex 13 TÉNY ADAT száj nélkül is, szájamban sebbel Előadás Kosztolányi betegségéről és haláláról 14 autóz ás Az orvos és autója 15 SZ AKMAI OLDAL Út az IBD sikeres kezeléséhez mennyi van még hátra? 16 A biológiai terápia a medicina sikertörténete 18 Dr. Bencze Béla ( ) 21 Húsz év maszatolás 22 Nemzeti Betegfórum: idén megalakulhat 28 Az addikció népbetegség kivétel, aki nem érintett 29 Az egészségpolitika nem érvelhet ipari szereplőként 33 Minden, ami ortopédia 34 MEDICINA A generikumok váltogatásától különösen tartanak az orvosok 38 KULTÚR A Szilveszteri kultúra 40 ORVOSTÖRTÉNET Szükség van példaképekre Szentágothai János portré 42 In memoriam dr. Tiszolczy Lajos ( ) 44 anno Anno decemberben történt 46 SPORT ORVOS Sport egy életen át 48 Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger István Tagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári András Főszerkesztő: dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Lapmenedzser: Zöldi Péter Hirdetési vezető: Kiss Judit Rovatvezetők: Kamarai ügyek: Niczky Emőke Egészségügyi gazdaság: dr. Gilly Gyula Gyógyszereink: prof. dr. Blaskó György Gyógyszerpiac: Fekete Tibor Tanácsadó testület: Vezető: prof. dr. Banai János Tagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György Kiadja: Magyar Orvosi Kamara Felelős kiadó: dr. Éger István elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u Telefon: (06-1) , Fax: (06-1) orvosoklapja@mok.hu, Web: Az folyóirat aktuális tartalma a weboldalon és a portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató Lapterv és tördelés: Mátyus Gergely Az utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta. Minden kamarai tag részére ingyenesen jár. Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, Ft/év. Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ: Tamás Andrásné, Telefon: (1) /100 m. Fax: (1) terjesztes@mok.hu Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK illetékes területi szervezeteinél írásban ( en v. postai úton) MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) /128 m., bede@mok.hu Hirdetésszervezés: Hirdetési vezető: Kiss Judit Telefon: (06-1) , orvosoklapja@mok.hu ISSN Szaklapunk évenként tíz alkalommal, példányban jut el olvasóinkhoz. A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját. 2

5 ORVOSK AMAR A Emlékezés Farkas Attila orvos-diplomatára Dr. Farkas Attila élt 49 évet olvastuk a rideg tényeket a helyi újságban. A hír számomra megdöbbentő volt. Az a több mint tíz év, amit Vele együtt a Magyar Orvosi Kamara keretei között az orvos diplomáciában tölthettem, mindig a tervezésről a jövőről, az orvostársadalom helyzetének a lehetséges jobbításáról szólt. Együtt álmodtunk egy osztrák és német típusú orvosi kamarát hogy nem valósult meg, nem Rajtad múlt Attila! A MOK külügyi tisztségviselőiként komolyan vettük a feladatot, és Te hatalmas tempót diktáltál. Világos céljaid voltak: Magyarország orvosi kamaráját, európai viszonylatban, főleg a német nyelvterületeken elismertetni. Az 1990-es évek elején itt, Burgenlandban kezdtük a kapcsolatok kiépítését, majd Bécs, az Osztrák Orvosi Kamara következett. Sorra ismertük meg a vezető osztrák orvoskamarai tisztségviselőket. (Neumann elnök úr volt az első, aztán Pjeta, Bretenthaller, majd Dorner ők is az Osztrák Orvosi Kamara tisztségviselői voltak). A tárgyalásokon hamar rájöttek, hogy személyedben egy széles látókörű, nyelvük finomságait is teljes mértékben ismerő, de hazája érdekeit mindig szem előtt tartó, kimagasló egyéniségű orvossal találkoztak. Támogatásuk egyértelmű lett. Sikerült az Európai Ifjú Orvosok Szövetségének (PWG) tagjai sorába bekerülnöd, ahol a kivételes képességeid alapján szinte minden európai ország tisztségviselőjével személyes baráti kapcsolatba kerültél. A későbbiek során szoros kapcsolatot építettél fel a németekkel is: Hoppe elnök urat is elkápráztattad, Kloiber úr aki később a WMA elnöke lett is barátságába fogadott és a Német Orvos Kamara akkor még a Német Orvosszakszervezet (Marburger Bund) jelenlegi elnöke, Montgomery úr is megajándékozott barátságával. Nyelvi nehézségek nélkül tudtál lobbizni az igazi célunk eléréséért, azért, hogy az EU mellett működő Állandó Orvosi Bizottságában (CPME) szavazati joggal a MOK képviselhesse Magyarországot. A cél kényes volt, hisz egy másik magyar orvosszervezet tanácskozási joggal már régebb óta részt vett e szervezet munkájában. A Te fáradhatatlan munkádnak köszönhetően ez sikerült. Ennek a szervezetnek jelenleg egyik alelnöke a MOK jelenlegi elnöke, Éger István. Sajnos a MOK-nak a makropolitika hazánkban más szerepet szánt. Az etikát és monetikát, azaz az orvosok összes gondját, baját viselő, olyan önigazgató köztestület, amilyet Ausztriában és Németországban láttunk, nem jött létre. Nem sikerült másik elképzelésünket, egy orvosi bank létrehozását sem megvalósítani, annak ellenére, hogy a németek erkölcsi, sőt financiális támogatásról biztosítottak minket. Sokat tettél Attila a MOK-ért, a magyar orvosokért. Sajnos ezt kevesen tudják, sőt talán néha félre is értettek. Attila! Nagy űrt hagytál hátra. Nyugodj békében. Dr. Garda Károly Dr.Sipos Mária Hajnalka sz.: én, án elhunyt. Munkahely: Fejér megyei Szent György Kórház, Tüdőbeteg-gondozó, Székesfehérvár Dr. Gulyás István, sz: én, án elhunyt. Munkahely: nyíregyházi háziorvos Tisztelt Olvasóink! A jövőben lehetőséget szeretnénk biztosítani elhunyt kollégáink rövid gyászközleményének (név, születési év, munkahely) megjelentetésére. Az elhalálozott orvosok adatait az orvosoklapja@mok.hu címre várjuk. 3

6 ORVOSK AMAR A MOK: Nehezebb volt hiteles álláspontot kialakítani Nem volt könnyű a tavalyi esztendő a Magyar Orvosi Kamara életében, és szinte biztos, hogy 2013 sem lesz az. Éger István elnököt arra kértük, értékelje az eltelt évet. A beszélgetés jellegéből adódóan mellőztük a keresztkérdéseket, ő pedig kizárólag a szenvtelen tényekre koncentrált. Dr. Éger István Javaslom, hogy az időszámítást december 10-étől indítsuk. Az akkori küldöttközgyűlés önt újraválasztotta. Láttuk, hogy a kamara küldöttei jelentős legitimációt adtak a vezetésnek. Ez milyen gondolatokat indít el önben? A küldöttek egyrészt megerősítették a legfőbb döntéshozói szerv elkötelezettségét, ami visszanyúlik még ugyanazon év szeptemberére, amikor a törvény szellemében kötelező volt új alapszabályt és etikai kódexet alkotni. Ezekben a dokumentumokban az új közgyűlés kilencven százalékos egyetértéssel letette voksát annak a filozófiának a folytatása mellett, amelyet a MOK-ban már tíz éve képvisel a mindenkori elnökség. Ennek a személyi konzekvenciáját adta meg a választás napja. Nyilvánvaló volt azonban, hogy a nem túl jelentős számú, de annál harsányabb külső és belső ellenzék mindezt rossz néven vette, aminek erkölcsileg is kifogásolható módon próbált hangot adni. Tizenöt hónap telt el azóta, hogy hatályos és törvényes alapszabályuk van. Miben jelent ez segítséget? Abban, hogy ne lehessen a különböző szintű döntéseken vitatkozni. Megadja a lehetőséget, hogy a módosított kamarai törvény által garantált jogosítványainkkal élni tudjunk. Ez nagyon jelentős feladatot rótt a köztestületre, gondolok akár a különböző rendű-rangú véleményezésekre, amiből most nagyon sok van. Ilyen például az oktatás, továbbképzés minősítése is. Közben belső szervezeti megerősítést is adott az eszköztár megújításához. Ez különösen indokolttá tette, hogy tavaly december 11- étől még professzionalizáltabb elnökségi struktúrában dolgozunk. Én teljes állású vagyok, egy alelnök és a főtitkár részfoglalkozásban dolgozik nálunk, ami nagyobb figyelmet, konzekvensebb munkavégzést tesz lehetővé. Ha ez nem így lenne, nem tudtunk volna 2012 kihívásainak megfelelni. Óriási változások mentek végbe viszonylag rövid idő alatt. Ilyen volt a többi között a megyei és fővárosi kórházak államosítása, a kórházigazgatók kinevezése, a struktúraátalakítás, az új beutalási rend. Milyen véleményt fogalmaztak meg ezekkel kapcsolatban, s ezeket tudták-e hangoztatni megfelelő szinten? Komplex a kérdés. Senki nem tiltotta meg, hogy a véleményünket hangoztassuk. Ugyanakkor a korábbiaknál nehezebb volt hiteles álláspontot kialakítani, mert maga a rendszer nehezen volt áttekinthető. Rohamszerűen jöttek a jogszabályok, amelyeket vagy megkaptunk véleményezésre, vagy nem. Amire lehetett és kellett, tettünk észrevételt. Feltűnően kevés koncepcionális egyeztetés zajlott a rendszer átalakításával kapcsolatosan. A hónapokig indokolatlanul elhúzódó bértárgyalásokon kívül, ami nem megállapodással, hanem egyoldalú döntéssel zárult, egyéb tárgyalások alig voltak. A Semmelweis-terv mentén leírtakat sem akkor, sem az óta nem tudtuk szóban is megvitatni. A dolog pikantériája egyébként, hogy azok a küldöttek, akik a két évvel ezelőtti gyűlésen a szemünkre hányták, hogy milyen hálátlanok vagyunk, mert kritizáljuk a Semmelweis-tervet, most elgondolkodhatnak. A terv alkotói ugyanis fogják a fejüket, s keresik a megvalósult tényeket. Nem sok ilyet találni. Ami viszont megvalósult, az hol van a tervből? Visszatérve a kérdésre, túlzás lenne állítani, hogy rendszeresen és evidence base alapon tudtunk volna hozzászólni a folyamatokhoz. Hogyan alakultak 2012-ben a dolgok a háziorvosokkal kapcsolatban? Ezt azért kérdezem, mert a tavalyi év nem róluk szólt, őket mintha kifelejtették volna a rendszerből. Az, hogy az alapellátást nem erősítették meg, és a mai napig késlekednek vele, óriási rendszerhiba. Pedig ebben az új világban egyszer már a döntéshozó rájött, hogy ha túl akarja élni az egészségügy válságát, akkor az alapellátással kell kezdenie. Ez 4

7 ORVOSK AMAR A akkor be is jött, az Antall-kormány új alapokra helyezte a kérdést. Viszont idestova hat éve ordítjuk, hogy baj van. Nem értik meg, milyen következményekkel jár a megroppant alapellátás. Ettől függetlenül azonban tény, hogy miközben a területtel nem nagyon törődtek, kamarai sikerként is elkönyvelhető a praxistörvény módosítása, amely sok éves huzavona végére tett pontot. Ma a praxisjog nem csak személyhez, hanem adott körzethez is kötött, és a jogszabályba végre beletették a kártalanítási záradékot. Az önkormányzat tehát nem élhet úgy az alapellátás biztosítására vonatkozó jogával, hogy közben az orvosnak következmény nélkül szűnik meg vagy csökken a praxisa. Akkor ugyanis kártalanításra tarthat igényt. Ez magáért beszél. A szerződéskötési új procedúra is a jogbiztonságot szolgálja, bár ezt sokan nem érzékelik. A munkában a kamara is részt vesz, hiszen törvény adta joga és kötelessége minden ilyen szerződést véleményezni, és adott esetben fel is kell lépnie. A pozitív kezdetű folyamat folytatását azonban nem garantálja törvény, ezért a lépés sajnos kevés a humánerő megtartásához. Lehetséges folytatásként most felmerült a háziorvoslás államosítása. Ez csupán képviselői felvetés, amely semmilyen szakmai vagy döntéshozatali, kormányzati szűrőn nem ment át. Magyarán, ha beszélhetünk egyáltalán kormányzati egészségpolitikáról, abban ez nem szerepel. A szakma érthető, de túlzott hevességgel ugrott rá a kérdés egyes részeire, és tette szerencsétlen módon a közbeszéd tárgyává. Állítom, hogy a háziorvosi kar helyesen számolt, az alapellátó kassza két és félszeresével még mindig a legolcsóbban lehetne nagy alapbiztonságot teremteni az ellátásban, ami áttekinthetőbbé tenné és tehermentesíthetné a szakellátást is. Ott olyan gondok tömege jelentkezik az alapellátás problémái miatt, amelyek az ő értékes és szigorúan definiált kapacitásait is nehezen használhatóvá teszik. Ráadásul meggyengítették a tisztiorvosi szolgálatot, szétzilálva a szakfelügyeleti rendszert. Mindez átláthatatlan helyzetet teremtett az ellátás első lépcsőfokán, így bizonyos döntéseket át kellene gondolni, és korrigálni. Korában csaknem fétis volt a háziorvosi ügyelet, most viszont elkezdték a kórházakba szervezni. Sokak szerint ez a betegbiztonságot szolgálja, mások inkább kényelmi kérdésnek látják. Mi a véleménye? A Semmelweis-terv egyik tétele az, hogy az alapellátásnak és a sürgősségi ellátásnak legalább az irányításszintű közösítését meg kell oldani a mentőszolgálattal. Ez sok helyütt nem történt meg. A háziorvosi ügyelet biztosítása egyértelműen önkormányzati feladat, amelynek sokféleképpen lehet eleget tenni. Hogy ezt lokálisan hová teszi, hol biztosít rá helyet, egy dolog. A baj mindig ott kezdődik, amikor a felek bármelyike úgy próbálja értelmezni a helyzetet, hogy a lokális közösítés funkcionális egybeolvadást is jelent, és a humán erőforrás problémájának megoldására próbálja használni. A két rendszer tevékenységében független, és annak is kell maradnia. Ön jelentős tanulmányt írt a társadalombiztosítási járulék fogyasztási alapúvá tételéről. Mi lett a dolgozat sorsa? Amit tavaly nyáron leírtunk, az ma már működő valóság. Csak az a baj, hogy a célcsoportja nem az egészségügy. Tavaly kora ősszel személyesen is jeleztem a nemzetgazdasági miniszternek, hogy a munkabéreket terhelő járulék oldaláról át kellene ballagni a fogyasztás megterhelésére. Ez megtörtént, de nem venném a bátorságot, hogy a mértékét és szerkezetét minősítsem, mert nem vagyok közgazdász. Tény azonban, hogy a paradigmaváltás, amit javasoltam, az egészségügyi forrásteremtésben nem valósulhatott meg, mert más célokat jelöltek ki. Ez politikai döntés kérdése. Fájdalom viszont, hogy már sokadszor hallom, hogy a sport nálunk stratégiai ágazat, miközben az egészségügy a futottak még kategóriában kullog. Hogyan alakult a MOK vezetőségének kapcsolata a rezidensekkel? A szövetség vezetője részéről több indokolatlan támadás érte a kamarát. A MOK-nak lehet különböző hőfokú kapcsolata az önkéntes alapon szerveződő civil orvosi szervezetekkel, amelyekből számos létezik. Ugyanakkor nem lehet kérdés, hogy a kamara tagságában reprezentálódó fiatal orvoskar érdekeinek töretlen és aktív képviselete és segítése kamarai feladat. Ennek az utóbbi időben is számos példáját adtuk. Kezdeményezésüket elsőként karoltuk fel annak idején, és a mai napig óriási kérdés, vajon milyen okkal vetettek véget idő előtt és eredménytelenül az elmúlt tíz év leghangsúlyosabb érdekvédelmi mozgalmának. Valószínűleg soha nem fogunk érdemi választ kapni a kérdésre. Beszéljünk a járóbeteg-szakellátásról, ahol óriási gondok vannak. Az önkormányzatok nagyon sokat tettek és tesznek, hogy ezek az intézmények működőképesek maradhassanak. Nem egy ilyen polgármesterrel beszélgettem tavaly. Meglepő módon sok helyütt tudják is működtetni az intézményüket, és büszkék is rá. Joggal. Más kérdés, hogyan alakul majd a rendelők sorsa az államosítás idején. Nem véletlen, hogy ezt részben halasztják, részben alternatívvá teszik, az érintettek megkérdezésével. Az azonban bizonyos, hogy addig, amíg a rendszer súlyosan forráshiányos, nem lehet pusztán az átalakítástól üdvözülést várni. Az már nem bűn, hanem hiba. Ráadásul eleve vert helyzetből indulunk, és tény, hogy az átalakítás mindenkor és mindenütt jelentős forrásokat igényel még akkor is, ha később majd megtakarítást hoz. Forrást kivonni és átalakítani egyszerre öngyilkossággal ér fel. Niczky Emőke 5

8 ORVOSK AMAR A Ülésezett az Országos Küldöttközgyűlés A Magyar Orvosi Kamara a szabályoknak megfelelően, december 1-jén megtartotta évi rendes országos küldöttközgyűlését. Ezúttal e nap bár szokás szerint szombatra esett munkanap volt (a helyszín biztosítása érdekében történt korai terminusválasztás idején ezt még nem lehetett tudni, a munkarend miniszteri módosítása hónapokkal később történt), s ezért külön elismerést érdemel, hogy a küldöttek több mint 60%-a megjelent, és mindvégig biztosította a teljes körű határozatképességet. A küldöttközgyűlés pontosan 10 órakor a Himnusz hangjaival vette kezdetét. Ezt követően a hagyományoknak megfelelően sor került a Hippokratész Emlékérmek és a MOK Média Díjak ünnepélyes átadására. A Hippokratész Emlékérmek díjazottjai: Dr. Együd Ágnes (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), dr. Kiss Bertalan (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), dr. Körtvélyesi Andor (Fogorvosi TESZ) és dr. Nyilasy Péter (Budapest). A MOK Média Díját kapta egészségügyi ismeretterjesztés kategóriában Vitkai Éva újságíró, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding sajtófőnöke, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának szerkesztő-riportere, valamint egészségügyi publicisztika kategóriában Marosi Antal, a Magyar Rádió tudósítója. A díjak átadását követően az egybegyűltek egy perces néma felállással adóztak elhunyt kollégájuk, dr. Hedri Katalin emlékének, aki nem csak szakmai és emberi kiválósága miatt volt közismert, hanem sok éven át a Budapesti Területi Szervezet fogorvos alelnökeként is tevékenykedett. Ezt követően megkezdődött a napirend szerinti munka, melyet némi ügyrendi vitát követően a küldöttközgyűlés gyakorlatilag egyhangúlag megszavazott. Szavazás a Hippokratész Emlékérem jelöltjeiről Következett az elnök beszámolója az elmúlt egy éves elnökségi és kamarai ténykedésről, mely nem kevesebb, mint 90 percig igényelte a küldöttek figyelmét és türelmét. Bevezetőjében elmondta, hogy az egy évvel ezelőtti tisztújítás kapcsán bonyolított lejárató sajtókampány és a legitimitást feszegető kérdések célt tévesztettek, a kamara megerősödve, teljes energiával tudott nekilátni az előtte álló időszaknak, és számos területen jelentős munkát végzett. Leszögezte, hogy mindehhez stabil hátteret adott az országos küldöttközgyűlés, amely emlékezetes összetartással 90%-os egyetértéssel fogadta el annak idején azt az alapszabályt, mely a törvényességi próbát is kiállva ma mindenki számára egyértelmű iránymutatással szolgál. Az idei beszámolóban a leghangsúlyosabb helyet a kamarai szolgáltatások részletes bemutatása kapta, mintegy válaszul az örökzöld kérdésre: mit kap a tag a pénzéért?. Az elnök elmondta, hogy dönteni kellett: vagy csökkentik a különböző típusú tagi szolgáltatásokra fordítható, összességében több száz millióra rúgó keretet, vagy fenntartva az eddigi innovatív szemléletet, az immár 9 éve gyakorlatilag azonos mértéken tartott tagdíj jelentős inflációs veszteségét részben ellensúlyozó emelést irányoznak elő ra. Mint ismeretes bár sokak számára érthetően nem tetsző módon ez utóbbi mellett voksolt a döntéshozatalra feljogosított testület. Érvként elhangzott az is, hogy míg a köztestületi kamara fennállásának első kilenc éve alatt 6

9 ORVOSK AMAR A Az orvoskamara országos küldöttei A küldöttek több mint 60%-a megjelent, így biztosított volt a teljes körű határozatképesség a tagdíj megháromszorozódott, az azóta eltelt évtized összesen alig 50%-nyi tagdíjnövekedést hozott, a szolgáltatások sokszorosára bővülése mellett. Új szolgáltatások bejelentésére is sor került, miszerint január 1-jétől egy speciális, kiemelten komplex gyógyszerelési, diagnosztikai szoftver hozzáférését biztosítja a kamara tagjai számára, valamint a jogszabályban előírt, ám különösen a teljes alapellátásban hiányzó úgynevezett belső minőségügyi rendszer működtetéséhez szükséges szakértői dokumentáció elkészíttetését és a tagok számára ingyenesen történő rendelkezésre bocsátását ígérik. Az OKGY-t megelőző napokban ugyancsak kisebb vihart kavaró, az jövőjét érintő ügyben bemutatásra került nem csak az, hogy az elmúlt nyolc év lapkiadatásával a köztestület közel 200 millió Ft-ot takarított meg, hanem az is, hogy az áprilistól saját kiadásban megjelenő, jelentős színvonalemelésen átesett kiadvány az olvasók körében végzett, reprezentatívnak bizonyuló felmérés szerint igen kedvelt és elfogadott. Ezért ennek megszüntetése nem kerülhet napirendre. Az előállítás költsége egy példányra vetítve alig 150 Ft, tehát téves a költségekből a nem orvos, esetleges külsős előfizető számára szabott tízszer nagyobb előfizetői díjból kamarai költséget kalkulálni. A lap menedzsmentje folyamatosan törekszik a bevételek növelésére, melyre a most már jó néhány számot prezentáló új kiadás kézzelfoghatósága folyamatosan javuló esélyeket kínál. Így megalapozott a remény, hogy a kamarára eső költségek tovább csökkenthetők a jövő év során. Hangsúlyt kapott az előadás során a Magyar Orvosokért Alapítvány, illetve annak jövője, hiszen az elmúlt időszakban több tízmillió Ft-tal támogatta a sajnálatosan egyre nagyobb számban rászoruló orvoskollégákat. E tevékenysége megerősítése érdekében a Területi Szervezetek Tanácsa január 1-jétől az alapítvány tagdíj eredetű támogatását a korábbi mérték ötszörösére javasolta emelni, melyhez az OKGY egyetértése szükséges. Ugyancsak elhangzott, hogy a teljes körű tagságra érvényes élet- és balesetbiztosítás terhére, az egyre növekvő kárigények kielégítése céljából a biztosító ebben az esztendőben már több tízmillió Ft-ot juttatott. Ez is bizonyítja, hogy e kiemelten fontos tagi szolgáltatásra mennyire szükség van. Az etikai rendszer idén végre ismét egységes, feladatai, leterheltsége nőttön nő. Ennek folyományaként a Budapesti Területi Szervezet kérte az Alapszabály módosítását akként, hogy területén az eddigi három helyett négy etikai bizottságot működtethessen. Az elnök beszámolt továbbá a kamara szerteágazó belföldi és nemzetközi kapcsolatairól, kiemelve, hogy 2013-tól három éven át az Európai Orvosok Állandó Bizottságának egyik alelnöki tisztét Magyarország képviseletében a Magyar Orvosi Kamara elnöke tölti be. Végezetül röviden öszszegezte a MOK elmúlt egy évben kifejtett szakmapolitikai aktivitását, melyről időről-időre lapunk hasábjain és a MOK-honlapon tájékozódhatott a Kedves Olvasó. Örömmel jelentette be, hogy a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezése és az Országos Mentőszolgálattal, valamint a Magyar Református Szeretetszolgálattal történt összefogása, aktív együttműködése nyomán közel egy éves ténykedés eredményeként még karácsony előtt négy darab, a hazai szolgálatból kivont, ám jó állapotú mentőgépkocsi kerül kijuttatásra a kárpátaljai magyarlakta területek ellátása céljából, ahol a mentés járműellátottsága hosszú ideje nagy nehézségekbe ütközik. A beszámolót háromnegyed órás igen élénk, helyenként indulatoktól sem mentes vita követte, mely során többek a tagdíjemelés módszerének törvényességét vitatták, illetve annak mértékét nehezményezték, míg mások a kamara erőteljesebb fellépését, rendszeresebb nyilvános szereplését hiányolták. Több hozzászóló ugyanakkor óvott a belső feszültségek generálásától, felnagyításától, s az összetartás, egységesség fontosságára igyekeztek rámutatni. Az elnök hozzászólásokra adott rövid válaszait követően az országos küldöttközgyűlés a beszámolót 86%-os többséggel elfogadta. Gyakorlatilag egyhangúlag megszavazta az Alapszabály módosítását, csakúgy, mint az alapítványi támogatás megnövelésének jóváhagyását. A továbbiakban megválasztásra került az Országos Etikai Bizottság két tagja dr. Torontáli Renáta Csongrád megyei, és dr. Szabó Győző budapesti MOK-tag személyében. A küldöttközgyűlés előbb az Országos Felügyelőbizottság, majd az Országos Hivatal vezetőjének beszámolóját hallgatta meg, melyeket úgyszintén gyakorlatilag egyhangúlag fogadott el. A küldöttközgyűlés a Szózat eléneklésével zárult. 7

10 ORVOSK AMAR A Előbb-utóbb eljön az igazság pillanata Egyre szaporodnak az etikai ügyek Csongrádban, de a kamara helyi vezetője szerint a bizottság győzi a munkát, sőt nagyobb várható rohamra is fel vannak készülve. Ez az a megye, ahol a lakosoknak csaknem a fele a székhelyen kap ellátást, Domokos István pedig attól tart, sok beteg elkallódik az egészségügyi ellátás köréből, s elveszhet a gyógyítás számára. Orvosi egyetem van, rezidens viszont mindössze harminc akad, mert a migráció itt is drámai. Dr. Domokos István A kamarai törvény módosítása kapcsán tavaly úgy nyilatkozott a helyi televíziónak, hogy az egységes tagság növeli a tagokban az összetartozás érzését, azzal együtt a köztestület erejét. Az eltelt idő tapasztalatainak tükrében hogyan tekint vissza erre a megállapítására ma? Tulajdonképpen töretlen az optimizmusom. Az eltelt időszak alatt ugyanis azt tapasztaltam, hogy a tagoknak szükség esetén azonnal a kamara jut az eszükbe, és igénylik is a köztestület segítségét. Ez a kamarai igénybevétel nagyon különböző lehet, az egyszerű adminisztratív közreműködéstől kezdve az igazi szakmai érdekvédelemig bezárólag sok mindent felölel. Véleményeztük például a szakellátások összevonását Szegeden, amelyet megfejeltek az universitashoz kapcsolással is, közel egyidőben. Azóta egyébként rendszeresen részt veszek a klinikai tanács ülésein. Hány tagja van most a területi szervezetnek, és melyek a munka főbb irányai? Jelenleg 2247 tagja van a kamaránknak. A jogszabály adta lehetőség, illetve kötelesség alapján rendszeresen részt veszünk a vezetőválasztásokon, valamint a pályázatok elbírálásában is. Anyagi segítséget is nyújtunk kérések, pályázatok benyújtása alapján az úgynevezett tagi szolgáltatás pénzalapú kvótánkból. Ilyen a többi között, ha a tag továbbképzésekre, konferenciákra, kulturális- vagy sporteseményekre, jogi szolgáltatásra kér támogatást. Emellett rendelkezésre áll az országos köztestület számos szolgáltatása vagy vásárlási kedvezménye, biztosítása is melyek fellelhetők a MOK honlapján. Ezeket azért emelem ki, hogy hangsúlyozzam, a kamara képes arra, hogy erősítse az orvosok összetartozásának érzését ebben a jelentősen frusztrált társadalmi környezetben is. A megyében óriási intézményi centralizáció következett be, az ellátások jelentős része Szegeden összpontosul, miközben a megye fele nem ott él. Melyik egészségügyi intézménynek sikerült megtartania szakmai önállóságát a szó valódi értelmében? Megítélésem szerint a szakmai önállóságát megőrizte a szegedi városi kórházat és rendelőintézetet teljes egészében integráló Szent- Györgyi Albert Klinikai Központ, a deszki gyógyintézet, a hódmezővásárhelyi és a szentesi kórház. Fontos megjegyezni azonban azt a körülményt is, hogy Hódmezővásárhely maga mellé szervezte, ha úgy tetszik, integrálta a makói kórházat. Számtalanszor kifejtettük véleményünket, fogalmaztuk meg javaslatunkat a szegedi integráció kapcsán is, de az más kérdés, hogy nem sok eredménnyel. Sajnos a hódmezővásárhelyi-makói integráció során meg sem keresték kamaránkat, s így nem tudtunk élni a törvényben foglalt kötelezettségeinkkel. Úgy gondolom azonban, hogy előbb-utóbb figyelembe kell 8

11 ORVOSK AMAR A venni a meglátásainkat, hiszen az élet általában nem a papírforma szerint alakul. Jó lenne tehát, ha a köztestületünk hétköznapi gyakorlatából fakadó véleménye nagyobb súllyal nyomhatna a latban egy-egy döntés előtt. Véleményem szerint, hosszú távon már nem lehet kikerülni a kérdést, úgy tenni, mintha a szakma kívülálló lenne. Hogy úgy mondjam, az igazság pillanata mindig eljön, csak idő kérdése, mikor. Milyen véleményt fogalmazott meg a köztestület a centralizációról? Azzal semmi gond, hogy Szegeden a szakellátásokat központosították, így a betegek ott kapják meg az ellátásukat, ahol a legfelkészültebb, legrutinosabb szakemberek dolgoznak, és ahol a feltételek is a legjobbak. A központosítás azonban nem járt együtt a kapacitások ésszerű meghatározásával és elosztásával. Ha a több helyről összegyűjtött ellátást valahol kialakítják, akkor oda kell tenni a summázott kapacitást is. Nem így történt. Másrészről pedig az is tény, hogy több szakellátás térben és időben messzebb került a betegektől. Belegondolt-e valaki abba, ha csaknem minden szakellátás Szeged belvárosában van, akkor praktikusan hogyan fognak ott egyáltalán elférni a betegek, s hogyan fogják őket látogatni a hozzátartozók? És akkor a járóbeteg-szakellátásról még nem is szóltam. Tapasztalataink szerint sok beteg eltűnik, kihullik majd az ellátásból a szűkebb keresztmetszet miatt. Főképpen persze a tartósan gondozást is igénylő betegek körére gondolok, de az akut betegek A kollégákat egyenként beszélték rá egy új szerződés megkötésére közül is többen csapdába eshetnek, ha kezelésük még nem fejeződött be, s például rehabilitációra is szükségük lenne. Emellett kifogásoltuk azt is, hogy a szakorvosi feladatok átadása óta az önkormányzat teljesen kivonult a helyi szakellátási kötelezettség alól. Napjainkra ez a tény már lényegtelen, hiszen a szakorvosi ellátások állami szervezése és működtetése nem decentralizált (önkormányzati), hanem centralizálttá vált. De az mégis sajnálatos, hogy a fent említett integrációt követő időszakban a szakellátást Szegeden és vonzáskörzetében kapacitásbeli hátrány érte! Az integrációt követően kamaránk érdekegyeztetése a szegedi önkormányzatnál így már csak az alapellátásra korlátozódhatott. A szegedi háziorvosok esetében véleményeztük és javaslattal is éltünk az önkormányzat által egyoldalúan előterjesztett új szerződéskötést illetően. Sajnos nem sok eredménnyel, hiszen a kollégákat egyenként csak rákényszerítették az érvényben lévő szerződésük mellőzésével egy új szerződés megkötésére, annak ellenére, hogy határozott véleményünk szerint csak az érvényben lévő szerződés módosítására lett volna szükség. Az elmondottak alapján számítanak arra is, hogy a struktúrák átalakításaival kapcsolatban megnövekszik majd az etikai ügyek száma? Nagy valószínűséggel így lesz, legalábbis erre kell felkészülnünk. Már most is egyre több a panasz, bár ez nem kizárólag csak az ellátási szerkezetek megváltozásaival hozható összefüggésbe. Etikai bizottságunk tevékenységét mindenképpen ki kell emelnem, mert nagyon magas színvonalon végzi a munkáját. Az egyre szaporodó etikai panaszok szakszerű elbírálása révén jelentős segítséget és védelmet tudunk adni kollégáinknak, valamint pácienseinknek is, természetesen a törvényes lehetőségek keretei között. Ejtsünk még egy szót az alapellátásról! Van-e törekvés Szakorvosi állások Svédországban További információ a következő honlapon: ww!"#$%&'($)*!+,+-"./00 9

12 ORVOSK AMAR A a megyében arra, hogy mint Veszprémben a háziorvosi ügyeletet a szakellátással integrálják, s ha igen, hol tart a folyamat? Szegeden nincs ilyen terv a háziorvosi ügyeletet illetően, tehát marad az önállóan működő központi ügyelet a jelenlegi mentőközpont területén. Más megoldásról egyelőre nem hallottam. Melyek azok a legfőbb gondok a területen, amelyekkel vezetőként szembe kell néznie, és Önnek hogyan sikerül egységben tartani a jelentősebb létszámú tagságot? Legfőbb gondunknak azt találjuk, hogy a tagokat és magát a szakmát védő tevékenységeinket kis hatásfokkal tudjuk csak érvényesíteni az aktuális döntéshozói és végrehajtói szinteken, de vannak kedvező jelek is. Ilyen például a Csongrád megyei Önkormányzat és Hivatalai kezdeményezte egészségügyi struktúra újraszervezése illetve újjáépítése, amelyben kamaránk is aktívan, folyamatosan részt vesz. Pozitív viszont az a jelenség is, hogy akik önként vállalják a kamarai munkát, soha semmilyen körülmények között sem hátrálnak ki a feladatokból, és állhatatosan, következetesen a legkedvezőbb megoldást keresve végzik munkájukat. Úgy A határon átnyúló kooperáció kapcsán érdemes megemlíteni a romániai oldallal együttműködő telemedicina rendszert, amely a szakemberhiány ellenére is lehetővé teszi a hatékony radiológiai és kardiológiai diagnosztikát. Figyelembe véve a morbiditási-mortalitási mutatókat, továbbá az igényekre is tekintettel végzik a betegség-megelőzést, a definitív ellátást tapasztalom, hogy kollégáink többsége ezt érzékeli és megbecsüli. Ezek az alapjai annak, hogy erősebb a tagság összetartozása, mint a megosztottsága. A rezidensek képzése és foglalkoztatási körülményei ügyében a szegedi orvosok különösen markáns véleményt fogalmaztak meg. Ma még nem ismeretes az új rezidensrendelet tartalma, de változott-e azóta a helyzet a megyében? Alapvetően nem változott a helyzet, továbbra is a forráshiány a legfőbb akadálya a rezidensek itthoni munkába állításnak, valamint itthon tartásának. Megyénkben jelenleg körülbelül harminc rezidens dolgozik, arányuk tehát nagyon alacsony. A végzős egyetemistáknak csaknem a fele már az országhatáron kívül keresi a jövőjét, nálunk be sem lép a szakképzésbe. A kamara természetesen a tagság minden rétegének egzisztenciális érdekét azonos módon, súllyal igyekszik képviselni, és ez alól a rezidensek sem kivételek. A megye földrajzi elhelyezkedése miatt kihagyhatatlan a kérdés, hogy milyenek a tapasztalatok a határok menti egészségügyi ellátást illetően. Intézményeinkben Románia felől, de Szerbiából is kérnek ellátást fizetőbetegek, az ellátottak számáról csak az érintett szolgáltatók tudnak nyilatkozni, bennünket nem tájékoztatnak az adatokról. Úgy gondolom, minden szakterület részt vesz igény szerint a külföldiek ellátásában. A határon átnyúló kooperáció kapcsán pedig érdemes megemlíteni a romániai oldallal együttműködő telemedicina rendszert, amely a szakemberhiány ellenére is lehetővé teszi a hatékony radiológiai és kardiológiai diagnosztikát. Lát-e olyan ellátási igényt, amely jellemzően Csongrádban jelentkezik, és ezeket ki tudja-e elégíteni a helyi rendszer? Összesítésül elmondhatom, hogy a fent említett helyzetünkben a háziorvosi és szakellátó rendszereink és a bennük dolgozók, így természetesen az orvoskamarai tagjaink is minden tőlük telhetőt megtesznek az illetékes köztestületekkel, hivatalokkal, hatóságokkal és civil összefogással betegeinkért és egészségeseinkért egyaránt, figyelemmel az aktuális morbiditási és mortalitási mutatókra. Az így előállt igényekre tekintettel szervezzük, és végezzük a betegség-megelőzést, és a definitív ellátást a tőlünk telhető legmagasabb szakmai igényességgel az általános ellátás mellett például az országos viszonylatban is kiemelkedően magas keringési, rosszindulatú- és pszichiátriai betegségekben is. Természetesen ezen munkákban kamaránk aktívan részt vesz a továbbiakban is. Niczky Emőke 10

13 ORVOSK AMAR A Békés figyelemfelhívó akciót tartottak a magyar orvosok Békés figyelemfelhívó akciót tartottak a magyar orvosok november 20-án, egy időben a többi visegrádi ország orvosszakszervezeteinek demonstrációjával. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák szervezetek bérköveteléseik teljesítése érdekében fogtak össze. A magyarországi akció központi eseményét Budapesten, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának épülete előtt tartották. A megmozdulás szervezőjének, Bélteczki Jánosnak, a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) elnökének becslése szerint mintegy háromszázan gyűltek össze, országszerte pedig nagyjából tízezren csatlakoztak az akcióhoz. Többen erre az alkalomra készített közös jelvényt tűztek ki, egyes orvosok szóban is tájékoztatják betegeiket akciójuk lényegéről. Bélteczki János elmondta: a négy visegrádi országban a problémák hasonlók, de különböző mértékben érintik az egyes országokat. Példaként említette az egészségügy alulfinanszírozottságát, az életpálya hiányát, valamint az a mostani demonstráció követelése nem az, hogy a magyar egészségügyben dolgozóknak európai uniós béreket fizessenek, hanem hogy legalább az adott országban jellemző nemzeti átlagbér háromszorosát érje el a fizetésük. egészségügyi dolgozók nagy fokú migrációját. Akciójuk célja, hogy a döntéshozók, illetve az országok lakosságának figyelmét felhívják arra, ezek a problémák veszélyeztetik a közfinanszírozott egészségügyi ellátását. A MOSZ elnöke szerint az egészségügyi munka olyan bizalmi munka, amelyben a sztrájk az utolsó eszköz. Úgy véli, az egészségügyi dolgozók migrációja azonban önmagában komoly eszközt adott a kezükbe. Az elnök elismerte és megköszönte az ágazatban idén történt bérfejlesztést, de hozzátette: ennek folytatására továbbra sincs törvényi garancia. Az MTI-nek azt mondta: a bértárgyalások folytatására az egészségügyi államtitkárságtól egyelőre csak ígéretet kaptak, de konkrét időpontot még nem. Az orvosok keddi figyelemfelhívó akcióján több más érdekvédő szervezet is képviseltette magát. A demonstráción ott volt többek között Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, a Magyar Rezidens Szövetség elnökségének több tagja, Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke, valamint Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is. Éger István az újságíróknak elmondta: a mostani demonstráció követelése nem az, hogy a magyar egészségügyben dolgozóknak európai uniós béreket fizessenek, Divatbemutató Részvételi szándékát kérjük elôre jelezze a telefonszámon. A divatbemutató napján a 15% kedvezmény a teljes kollekcióra. Ajándék utalvány 10%-os, a divatbemutató napján 15%-os kedvezménnyel vásárolható meg Bp., Szilágyi Erzsébet fasor info@divatmilano.hu Tel:

14 ORVOSK AMAR A hanem hogy legalább az adott országban jellemző nemzeti átlagbér háromszorosát érje el a fizetésük. Ettől viszont még nagyon messze vannak mondta. Megjegyezte: tagadhatatlan és nem jelentéktelen, hogy az idén az ágazatban történt béremelés, de ennek folytatása Éger István szerint is bizonytalan. A cseh orvosok is csatlakoztak Martin Engel, a cseh orvosi szakszervezetek (LOK) elnöke a prágai Na Bulovce kórházban a cseh főváros egyik legnagyobb egészségügyi intézményében elmondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosok szerint a cseh egészségügy rossz irányba fejlődik, amely ellentétes a páciensek érdekeivel. A piaci elvek betörése, meghonosodása az egészségügyben, a kórházak zavaros privatizációja és az egészségbiztosítók pozíciójának erősödése az egész cseh egészségügyi rendszert, az ellátást veszélyezteti hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Leszögezte, hogy a négy visegrádi ország orvos-szakszervezetei Fehér lufikat engednek a magasba a résztvevők a Magyar Orvosok Szövetségének tiltakozó akcióján (MTI Fotó: Kovács Tamás) Kollegiális segítség határokon túl által megszervezett nyomásgyakorló akciónak három célja van: megmenteni az egészségügyet mint közszolgálatot; garantálni, hogy az egészségbiztosítók az orvosi beavatkozás valós árát fizessék az egészségügyi intézményeknek; elérni, hogy az egészségügyi dolgozók átlagbére másfélszerese-háromszorosa legyen az országos átlagbéreknek. A tiltakozók mindenütt azt követelték a kormánytól, hogy az egészségügyi rendszer átalakítása során az eddiginél nagyobb mértékben vegye figyelembe az ágazat szakértőinek és az ott dolgozóknak a véleményét. A cseh egészségügyi minisztérium már korábban bírálta és alaptalannak minősítette ezt a tiltakozó akciót. A tárca közleménye szerint a cseh orvosok havi bruttó átlagbére ma 60 ezer korona (670 ezer forint) körül mozog, s az utóbbi két évben 16,2 százalékkal emelkedett. A bruttó átlagbér országosan 24,5 ezer korona (273 ezer forint). Szlovákia: öt kórházban tiltakoztak Öt szlovákiai kórház dolgozói kapcsolódtak be a visegrádi négyek országaiban egyidejűleg tartott tiltakozó akcióba. A beteg egészségügy mindenkit veszélyeztet jelmondattal meghirdetett tiltakozó akció során öt megyeszékhely, Pozsony, Zsolna, Besztercebánya, Kassa és Eperjes legnagyobb egészségügyi létesítményeiben állt le a munka, mintegy fél órára. Pozsonyban Igor Tibensky, az egyetemi kórház orvosi szakszervezetének elnöke a szlovák egészségügy legfőbb problémáival kapcsolatban hangoztatta: huzamosabb ideje megoldatlan, hogy az egészségügyi intézmények megfelelő, a kiadásaikat tükröző térítést kapjanak az egészségbiztosítóktól. Idült problémának számít, hogy a kórházak nem rendelkeznek megfelelő számú személyzettel, és a létszámhiány miatt hétköznapivá vált a munkatörvénykönyv előírásainak a kórházi vezetők csendes beleegyezése mellett folytatott kijátszása is. Ezzel összefüggésben felszólította a szaktárca vezetését a helyzet mielőbbi orvoslására. Kilátásba helyezte: amennyiben a problémára nem talál megoldást a tárca, az Orvosi Szakszervezet (LOZ) nem fogja jóváhagyni az orvosok túlóráztatását. Zuzana Zvolenská szlovák egészségügyi miniszter már korábban jelezte, hogy a 37 millió eurót igénylő jövő januári emelésre nincs pénz, így arra a tárca álláspontja szerint legkorábban egy évvel később, azaz 2014 januárjától kerülhet sor. MTI 12

15 ORVOSK AMAR A 2012-ben megújult a MOK Komplex A Magyar Orvosi Kamara már ben úgy döntött, hogy a pénzügyi szolgáltatások közvetítését saját kézbe veszi, hogy Tagjai számára teljes körű szolgáltatást nyújtson. Így alakult meg a MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. Ez az év a MOK Komplex életében is a változás éve volt. Új lett a csapat, és új lett a koncepció is, amely nagymértékben megváltoztatta azon lehetőségeket, mellyel ki tudjuk szolgálni a Magyar Orvosi Kamara Tagjait és hozzátartozóit. A pénzügyi és biztosítási piac ingoványos területén eligazodni és boldogulni nem is olyan egyszerű. Sokszor ezzel nem csak élnek, hanem vissza is élnek tanácsadó- vagy brókercégek. Sajnos egyre több bejelentést kapunk Önöktől, miszerint a Kamara nevére, valamely tájékoztató cikkünkre, hírlevelünkre hivatkozva keresik meg a Tagokat. Szeretnénk továbbra is kérni az együttműködésüket abban, hogy minden esetben győződjenek meg arról, hogy valóban a MOK Komplex munkatársa-e az illető. Mindezt megtehetik a weboldalon és a 06-1/ es telefonszámon. A visszaéléseket és a félretájékoztatást pedig kérem, minden esetben jelezzék számunkra, hogy a szükséges lépéseket megtehessük. Önöket egy szakértő csapat szolgálja ki, akik a pénzügyi területen már jártasak, és tudásukkal segítik az Önök munkáját, pénzügyi kérdéseik, problémáik megoldását, a céljaiknak legmegfelelőbb pénzügyi lehetőségek kiválasztását illetve kidolgozását. Kihasználva az orvostársadalom nagy létszámát olyan orvosspecifikus terméket tudunk nyújtani, mely teljesen egyedülálló a magyar piacon. Szakmai felelősség-biztosításunk nagymértékben eltér az eddig megszokottól. Az orvos tetszőlegesen megválaszthatja a káronkénti limit értékét 5 és 50 millió forint között. Nincs kötelező önrész, létszámkedvezményt tudunk biztosítani már 2 orvostól, és ami nagyon fontos, hogy ezen szerződések kiterjeszthetők a kórházi, alkalmazotti munkára is. Mindezek mellé egyedi rendelő-biztosítást is kínálunk az orvosok számára. További célunk a pénzügyi piac KORREKT és teljes körű közvetítése, és ennek érdekében a tevékenységünk és szolgáltatásunk mára már kiterjed az egész pénzügyi piacra. Így bátran fordulhatnak hozzánk; pénzügyi életpálya-tervezéssel, privát nyugdíjmegoldásokkal, megtakarításokkal, befektetésekkel. Azonban mit sem ér egy jó pénzügyi stratégia megfelelő biztosítási védelem nélkül. Teljes körű személy és vagyonbiztosítással állunk az érdeklődők rendelkezésére, hisz amit előre látunk és tudunk, arra felkészülünk, ami pedig váratlanul érhet bennünket, arra biztosítást kötünk. A vállalati pénzügyi tanácsadás területén is szívesen állunk az Önök rendelkezésére. Megfelelő jogi és adójogi háttérrel rendelkezünk, így tőlünk minden esetben teljes körű tanácsadást fognak kapni. A költségként elszámolható szerződések esetében érkezett be a legtöbb panasz, miszerint félre vezették, és alultájékoztatták az ügyfeleket. Célszerűbb még egy esetleges pénzügyi lépés előtt felvenni velünk a kapcsolatot, hisz a prevenció minden esetben a legkíméletesebb megoldás. Munkánkkal segítjük az Önök mindenapjait, az elvárható legmagasabb szakmai és emberi színvonalon, mindehhez etikus és korrekt magatartást tanúsítva. Ez a mi hivatásunk. Ezúton szeretnénk megköszönni Önöknek az egész éves figyelmüket és együttműködésüket. Tisztelettel: Pölöskei Katalin ügyvezető Lehalkul a város zaja karácsony estére. Melengeti a lelkünket a kis gyertyák fénye. Megszületett a szeretet lelkünkben e napon. Hogy a fáradt embereknek hitet, reményt adjon. Áldott Karácsonyt mindenkinek

16 TÉNYEK-ADATOK száj nélkül is, szájamban sebbel Előadás Kosztolányi betegségéről és haláláról A laikusok általában csupán annyit tudnak Kosztolányi Dezső betegségéről, hogy a magyar irodalomnak ez az óriása szájüregi daganatban szenvedett, s idővel ez okozta halálát is. Így tanulják az iskolások, s nem tudnak sokkal többet és pontosabbat azok sem, akik esetleg behatóbban foglalkoznak az irodalomtörténettel, írók, költők személyes sorsával. Sok évtized eltelt Kosztolányi Dezső halála óta, mígnem a közelmúltban bizonyító erejű dokumentumok kerültek elő a budapesti Szent János Kórház irattárából, amelyek új megvilágításba helyezték az író betegségével kapcsolatos eddigi ismereteinket. A mondhatni frissen fölfedezett tényeket a napokban tárta a tudóstársadalom elé az intézmény neves szájsebész főorvosa. Dr. Katona József főorvos a Szellemi Örökség Nemzeti Hivatalában tartott előadásában először arról beszélt, hogy a betegség megváltoztatta Kosztolányi Dezső életét, malignus szájüregi tumora miatt több operáción is átesett. Az elsőre 1934 januárjában került sor, a műtétet Ádám Lajos profeszszor végezte el, aki elektrokauterizáció mellett tumort távolított el a láncdohányos író állkapcsáról. A tünetmentesség időszaka sajnos nem volt hosszú: Kosztolányi egy évvel később, erdélyi felolvasókörútján rosszul lett. Ekkor Czakó József vizsgálta meg, és Kolozsvárott Koleszár doktor végzett rajta újabb műtétet. Sor került egy későbbi operációra is, ekkor állkapcsából távolítottak el egy darabot. A beavatkozások következményeként egyre nagyobb nehézséget okozott neki a táplálkozás, később pedig beszédfunkciói is jelentősen romlottak. Orvosai végül úgy döntöttek, hogy sugárterápiára Svédországba küldik. Három egymás utáni évben, 1934-ben, 1935-ben és 1936-ban kapott rádiumkezelést egy stockholmi intézetben. Állapota ennek ellenére folyamatosan rosszabbodott, ezért 1936 márciusában, immár Kosztolányi Dezső az Új Szent János Kórház tornácán negyedízben, ismét megoperálták. (Műtétjét a kor jeles orvosa, Hauber László végezte.) A sors azonban nem volt kegyes hozzá, mert még ugyanabban az évben gégemetszést végeztek rajta a János-kórházban. Környezetével ettől kezdve az irodalomtörténetben is híressé vált beszélgetőlapok segítségével kommunikált. Fájdalmai olyan erősek voltak, hogy kábító analgetikumokat kapott, állapota pedig egyre romlott. Egy köhögési rohamát követően pulmonális tályogja a mellüregébe tört. Nem sokkal később, november 3-án tüdőgangréna, tüdőgyulladás következtében örökre lehunyta szemét az Új Szent János Kórházban. Dr. Katona József elmondta: a Kosztolányi halála előtt keletkezett dokumentumokból meglehetős pontossággal rekonstruálható az író-költő életének utolsó szakasza, de a kérdések végső tisztázását jelentő tényanyag csak 2011-ben, egy könyvtárrendezés alkalmával került elő a Szent János Kórház patológiai osztályáról. A főorvos szerint Kosztolányi kezdetben nem tudhatta, hogy akkor még gyógyíthatatlan rákbetegségben szenved (erről feleségét is csak később, a stockholmi kezelés során tájékoztatták), ebből adódhatott, hogy alkotói aktivitása a betegség alatt sem csökkent. Niczky Emőke 14

17 autózás Az orvos és autója Dr. Sonkoly Iván 1976-ban végzett Szegeden. Onnan Gyöngyösre kerülvén belgyógyászként dolgozott. Egy évvel később már Békéscsabán fogadta a betegeket. Immáron több mint harminc esztendeje ugyanabban a körzetben alapellátó orvos. A háziorvoslás mellett egyéb dolga is akad, olyan, amelyhez a gépkocsi használatát nem nélkülözheti. Az ügyeletszervezésen túl munkája része a foglalkozás-egészségügy, a szakfelügyelet, a táppénzes felülvizsgálat. De oktatás, különböző kongresszusok is gyarapítják teendőit. Zsúfolt elfoglaltságaiba még a Magyar Orvosi Kamara megyei alelnöki feladatai is beleférnek. Ahogy mondja, az autóval való kapcsolatom nagyon régi, 17 éves koromban szereztem jogosítványt, édesapám Trabantján tanultam vezetni. A saját gépkocsira azonban még sokáig kellett várni. Amikor kezdő orvosként a helyi orvos»disszidálása«miatt egy hónapra kiküldtek Gyöngyöspatára helyettesíteni, a kemény télben bizony még gyalog jártam ki a betegekhez. Sonkoly doktor első saját autója egy 1200-as LADA volt, amire akkoriban 5-6 évnyi előjegyzési időt vettek fel. Kisebb-nagyobb hibáktól eltekintve sokáig hűséges társam volt, ebben persze egyik betegem, mint»házi autószerelőm«is sokat segített. Az évek múlásával egyre jobb autók következtek: Lada Samara, Opel Astra, Nissan Primera, majd jelenlegi autóm, egy hároméves, dízeles Honda Accord. Állítja, soha nem volt autómániás, az autót nem dísztárgynak vagy státusz-szimbólumnak, hanem praktikus és nélkülözhetetlen használati tárgynak, pontosabban munkaeszköznek tekintette. Kiválasztásánál legfőbb szempont a megbízhatóság és a gazdaságos működtetés. Mivel külön munkaautót és családi autót nem tartok, igyekszem a gépkocsit úgy kiválasztani, hogy a jármű mindkét követelménynek megfeleljen. A megbízható autó nem csak az orvosnak, hanem a betegnek is érdeke. Sokan rossz szemmel nézik, ha az orvosnak»túl jó«autója van, de ha házhoz hívják, elvárják, hogy azonnal ott teremjen. Mindez sok egyéb között számára azért fontos, mert háziorvosi körzetem városban van, de falusias jellegű, kapcsolt tanyai területekkel. A legutóbbi időkig jobbára csak burkolatlan utakon lehetett közlekedni. Szerencsére mára burkolták az utakat, sőt a legtöbb tanya megközelítéséhez sem kell terepjáró. A körzetében nagyok a távolságok és még nem is említettük, hogy körzeten kívüli betegek is tartoznak a praxisához. Esetenként a páciensek eléréséhez naponta kilométert is meg kell tennie. Ehhez járulnak a további feladatok ellátásához»lehasznált«kilométerek. Miként említettem, ezek egy része hivatali ügyintézés, anyagbeszerzések, értekezletek, továbbképzések szintén a praxis működésének részei. Így azután éves átlagban ezer kilométert autózom. Ugyanakkor, miután a kocsi egyben családi használatra is szolgál, a cégautóadó befizetését nem kerülhetem el. Dr. Sonkoly Iván Egy háziorvos munkájában a tömegközlekedés alternatív igénybevétele vidéken nem jöhet szóba. Gyakorlatilag nem használható (a buszjáratok ritkák és kevés útvonalat érintenek). Vannak, akik kerékpárral vagy kismotorral próbálkoznak, de főleg zord időkben mindkettő sok időveszteséggel és kényelmetlenséggel jár. Az üzemanyagköltséget dízeles autóval próbáltam csökkenteni. Hát hogy jártam! Azóta megfordult a trend, és a dízel drágább lett a benzinnél. Igaz, a fogyasztás aránylag kedvező, 6-7 liter 100 kilométerenként. A biztosítási díjat évente igyekszem újraszámolni, és a legkedvezőbbet kiválasztani. A korábbi gépkocsikat részletre, illetve lízingre vásároltam. Éppen a gazdasági válság kezdetekor fizettem ki az utolsó euró-alapú részletet, így megúsztam nagyobb veszteség nélkül. A mostani autómat azonban már készpénzért vettem, nem mertem kockázatos hitelekbe bonyolódni. A gépkocsim karbantartását márkaszervizre bízom, bár annak komoly költségei vannak. Ahogy a doktor úr mondja, a praxis finanszírozása régóta nem fedezi a praxis működésének tényleges költségeit, beleértve a gépkocsi beszerzésével és fenntartásával kapcsolatos egyre növekvő kiadásokat. Ezt támasztják alá a Magyar Orvosi Kamara számításai is. Egyetértek azzal, hogy a gépkocsi beszerzése, fenntartása csak az OEP-kasszára támaszkodva a jelenlegi viszonyok között nem volna lehetséges, ehhez kiegészítő források kellenek, amiket, miként mások, úgy én is csak többletmunkákkal, mellékállásokkal, ügyeletekkel tudok előteremteni. Jogos tehát az igény, hogy a tényleges költségekre a praxisfinanszírozás nyújtson fedezetet. Ez a költségek növekedésével tartson lépést, továbbá a praxisok megtartó és eltartó képességét biztosítsa! Krasznai Éva 15

18 SZ AKMAI OLDAL Út az IBD sikeres kezeléséhez mennyi van még hátra? Mindenki számos károsító környezeti tényezőnek van kitéve, de szervezetünk általában jók védekezik, így viszonylag ritkán betegszünk meg. Az emésztőrendszerben általában ún. kontrollált gyulladás zajlik. Vajon miként válik a fiziológiás gyulladás végül kórossá, s miféle diagnosztikai, terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre a ma orvosa számára? Az ismeretlen eredetű bélgyulladásokról (IBD), a Crohn-betegségről és a colitis ulcerosáról tartott előadást Banai János, a Honvédkórház gasztroenterológusa a Mai Magyarországi Orvosi Műhelyek legutóbbi rendezvényén. Kétségtelen, hogy genetikai tényezők szükségesek ahhoz, hogy valaki fogékony legyen a gyulladásos bélbetegségekre, de bizonyosan külső tényezők is szükségesek ahhoz, hogy valaki beteg legyen. Sajnos ma még nem ismerjük a kiváltó körülmények mindegyikét, nem tudjuk mi a fontos és mi nem, ezért az IBD-t továbbra ismeretlen eredetűnek kell neveznünk mondta a professzor. Annyi bizonyos, hogy az IBD kialakulása a fogékonysághoz kötött, s bizonyos feltételek függvényében egyeseknél Crohn, míg másoknál colitis ulcerosa formájában jelentkezik. Részismeretek vannak, pl. a NOD2/CARD15 gén mutációja jelen tudásunk szerint Crohn-betegségre hajlamosít. Banai János hangsúlyozta, hogy valószínűleg ez csak egy a sok hajlamosító tényező közül. Kontrollált bélgyulladás mindenki szervezetében zajlik, ám hogy ez patológiás jelleget öltsön, annak érdekében mindent meg is teszünk vezette be az előadás következő tartalmi egységét a szakember. A csak látszólag tréfás kijelentés magyarázataként a többi között a civilizált világ túlságosan steril környezetét említette, amely általános értelemben is rossz hatással van az immunrendszerre. Tény az is, hogy nem fogyasztunk természetes ételeket, s miközben bedőlünk a probiotikumokat favorizáló hirdetéseknek, aludttejet már régen láttunk utoljára. Igaz, ennek legfőbb oka, hogy lassan már normál tej sem létezik, ami megalszik. Emellett számos Prof. dr. Banai János olyan ún. civilizációs ártalmat sorolt fel, ami magyarázza, miért sokkal gyakoribb az IBD a fejlett országokban. Kitért arra, hogy bizonyított károsító szerepe a dohányzásnak van a Crohn-betegség kialakulásában és aktivitásában. Érdekes, hogy a colitis ulcerosa viszont dohányosokban ritkábban alakul ki. Beszélt a bélflóra szerepéről, mind a veleszületett, mind a szerzett immunitásról. Ecsetelte, hogy az egy kórokozó feltételezése is hosszú ideig reményt keltő volt, de végül sem a mycobaktériumról, sem a kanyaróvírusról, sem a lisztériáról nem sikerült bizonyítani, hogy befolyásolná az IBD kialakulását. Korábban csupán a TH1 és a TH2 sejtválaszt figyelték a betegségnél, ma már a TH17, THR is a fókuszba került. A Crohnra a TH1, míg a colitis ulcerosára inkább a TH2 válasz dominanciája a jellemző. Az IBD diagnosztikájáról szólva Banai János kifejtette, hogy rendkívül színes a klinikai kép. Jelentkezhet akut formában vakbélgyulladást utánozva, máskor súlyos véres hasmenés az első jel. Nem ritka, amikor krónikus hasi panaszok miatt a belgyógyász, háziorvos hosszan keresi a baj okát, sőt az is előfordul, hogy nem hasi tünetek, hanem például ízületi panaszok, bőr- vagy szemtünetek keltenek gyanút a tájékozott szakorvosban. A beteg körültekintő és korrekt vizsgálata nélkülözhetetlen, mert az IBD okát egyelőre nem ismerjük, azt viszont tudjuk, hogy a mai tudásunk szerint nem gyógyítható, csak kezelhető. Az IBD diagnózist csak akkor szabad kimondani, ha 16

19 SZ AKMAI OLDAL az orvos egyértelműen bizonyította azt, hiszen életre szóló kezelést és gondozást igényel, ami a beteg számára nagy terhet jelenthet hívta fel a figyelmet a professzor. Banai János egyébként azt tartja az egyik legnagyobb hibának, ha valaki túlértékel egy leletet, és emiatt tévesen állítja fel az IBD diagnózisát. Legalább ekkora baj mondta, ha nem ismerik föl a betegséget, nem kezelik erőteljesen, és főleg, ha az esetleges szövődményeket nem látják el megfelelően. Az IBD-t pontosan kell lokalizálni, megítélni aktivitását, mert csak így lehet az optimális kezelést meghatározni. Ha gyógyszerrel nem kezelhető szövődmény lép fel (tályog, belső, nem drenálható sipoly, szűkület stb.), akkor a sebészi beavatkozás halogatása műhiba. Annak eldöntéséhez, hogy a panaszos betegnél IBD-ről van-e szó, különféle vizsgálatok állnak rendelkezésre. A laborvizsgálatok nem specifikusak, a gyulladást jelzik. Kiemelendő azonban a széklet vizsgálata, hiszen a fertőzés kizárása, vagy bizonyítása rendkívül fontos. A képalkotó diagnosztika (ultrahang, CT, MR, izotóp) igen nagy fejlődésen ment és megy át, így nem csak a lokalizációban, hanem némileg az aktivitás megítélésében, de főleg a szövődmények felismerésében kulcsszerepe van. Rutinnak számít a felső panendoszkópia és a colonoscopia biopsziával együtt. Ritka esetben a vékonybélkapszula is segíthet a diagnosztikában. Típusos eseteknél nem nehéz a pontos diagnózis felállítása. Más a helyzet akkor, ha a tüneteket Kontrollált bélgyulladás mindenki szervezetében zajlik, ám hogy ez patológiás jelleget öltsön, annak érdekében mindent meg is teszünk például egyéb betegségek, vagy gyógyszerek is befolyásolják. A kórismézést nehezíti a várandósság, mert olyankor bizonyos vizsgálatokat nem szabad elvégezni. Mivel mint említettük az IBD ma még nem gyógyítható, ezért a kezelés a remisszióra, annak fenntartására, a szövődmények megelőzésére és a beteg életminőségének biztosítására korlátozódik. A colitis ulcerosa terápiájában az első hatásos szer a sulphasalazine, bár mellékhatásként hányingert, hányást, hasmenést és folsavhiányt okozhat. A szalicil régi és jól bevált szer, jelentősen csökkenti a gyulladást. Hatásos a remisszió indukcióban és fenntartásában. Hatásossága dózisfüggő, az orális és helyi kezelés (kúp, klizma, hab) jól kombinálható. Gyors hatást lehet elérni szisztémás szteroidokkal, de mellékhatásprofiljuk miatt tartósan ezek nem adhatók. Viszonylag új eljárásként jelent meg a biológiai terápia, az anti-tnt-alfa kezelés. Ezt először a Crohn-betegek kezelésére alkalmazták, majd a colitis ulcerosában is hatásosnak bizonyult. Persze ez a terápia is sok kérdést vet fel. Igen hatásos szer lévén mellékhatásai lehetnek, elsősorban fokozott fogékonyság a fertőzésekre, de valószínűleg nem minden kockázatát tudjuk ma még felmérni. Azt sem tudjuk, hogy pontosan mennyi ideig kell, illetve szabad adni. A Crohn-betegség kezelése sokszor nehezebb. A remisszió indukcióban a szisztémás szteroid és anti-tnf-alfa jön szóba. Fenntartó kezelésre az immunmodulánsok, elsősorban a 6 merkaptopurin, azathioprin használható. A biológiai szerek szintén adhatók tartósan a jó állapot fenntartására. Az IDB-ben szenvedő betegek kezelése sajnos nem jelent mindig sikerélményt mondta a szakorvos. Vannak ugyanis olyan páciensek, akiket a legjobb tudás szerint is nehéz hatékonyan kezelni. A professzor azt tanácsolja, hogy az IBD-s betegek kezelése alapvetően centrumokban történjen, ahol a megfelelő, hozzáértő és gyakorlott team együtt van. A belgyógyász-gasztroenterológus, sebész, patológus és képalkotó szakember együttes tudása és tevékenysége szükséges ahhoz, hogy a betegek megfelelő minőségű, az egészségesekhez hasonló életet tudjanak élni. Niczky Emőke 17

20 SZ AKMAI OLDAL A biológiai terápia a medicina sikertörténete A biológiai gyógyszereket a medicina különböző szakterületein több millió betegen használják világszerte, kiváló eredménnyel. Alkalmazásuk az ízületi gyulladások kezelésében forradalmi áttörést hozott. A reumatológiai kórképek súlyáról és a legújabb terápiás lehetőségekről kérdeztük Poór Gyula professzort, az ESZK Reumatológia Tagozatának elnökét, az ORFI főigazgatóját. Miben áll a mozgásszervi betegségek felismert jelentősége? A reumatológiai betegségek világszerte kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi problémát jelentenek, ami komoly terhet ró az egyénre, a családra és a társadalomra egyaránt. Ennek oka nemcsak a betegségek magas számában, hanem az általuk okozott tartós életminőség-romlásban, rokkantságban és keresőképtelenségben, valamint az extrém költségekben is keresendő. Nem árt leszögezni, hogy egyes mozgásszervi kórképek magasabb halálozással járnak, gondoljunk csak például az osteoporosis talaján kialakuló combnyaktáji törések utáni, vagy a szisztémás autoimmun betegségekhez, illetve a rheumatoid arthritishez (RA) társuló magas mortalitásra. Az RA-s betegek átlagos élettartama mintegy tíz évvel rövidebb, mint az átlag népességé. A főleg az ízületi belhártya elváltozását okozó gyulladásos természetű betegségek szemben az arthrosissal és az osteoporosissal a fiatal korosztályt, számos esetben a gyermekeket veszélyeztetik. Meg kell tehát szabadulnunk attól a tévhittől, hogy a reuma az öregkor betegsége, hiszen intézetünkben az ORFI-ban, egy külön gyermekreumatológiai részlegen folyamatosan nagyon sok iskoláskorú vagy azt még el sem ért gyermeket kezelünk arthritissel. Ezen tényekre való tekintettel a reumatológiai betegcsoport a daganatos és a szív-érrendszeri kórképek mellett Poór Gyula professzor kormányzati támogatás és nemzeti programok vonatkozásában mindenütt prioritást élvez. Hogyan próbál helytállni a szakterület az ezen betegségek elleni küzdelemben? Szakterületünkön az utóbbi években hallatlanul gyors fejlődés és szemléletváltozás ment végbe. Mindenekelőtt a mozgásszervi betegségek molekuláris hátterét megvilágító alapkutatások ugrásszerű fejlődését kell említenünk, ami a génszintű vizsgálatoktól a fehérjemolekulák funkcionális analíziséig terjed. A sejtek közötti kommunikáció, és ezen belül egyes gyulladásos fehérjetermékek, például a citokinek szerepének a feltárása nagymértékben segítette az új kutatási irányvonal, a molekuláris reumatológia kialakulását. A kóros folyamatok megismerését napjainkban rendkívül gyorsan követi az ezeket előnyösen befolyásolni tudó gyógyszermolekulák kifejlesztése, és azok széleskörű alkalmazása. Közülük is kiemelkedő jelentőségűek az un. biológiai terápiás készítmények, melyek az ízületi gyulladások kezelésében valóban forradalmi áttörést hoztak. Mit kell értenünk a biológiai terápia fogalmán? 18