A pénzügyi szektor fejlődése az EU-csatlakozás után

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A pénzügyi szektor fejlődése az EU-csatlakozás után"

Átírás

1 A pénzügyi szektor fejlődése az EU-csatlakozás után (tanulmány) Készítette: Rácz István június 1

2 A tanulmány a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén folytatott elemző és kutatómunka eredménye. A tanulmány a szerző véleményét tükrözi, így nem feltétlenül esik egybe a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hivatalos álláspontjával. Tartalomjegyzék Összefoglaló 3 Bevezetés 5 Az üzletméret növekedése 7 A piac tevékenységi szerkezete 11 A piac szolgáltatói szerekezete 13 Verseny és jövedelmezőség 17 A valutaszerkezet alakulása 23 2

3 Összefoglaló Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra című, júniusában kelt tanulmányunkban a csatlakozás következtében a hazai pénzügyi szektorban sem a tevékenységi és intézményi szerkezet, sem a piaci és üzleti teljesítmény tekintetében nem számítottunk egyszeri, lökésszerűen nagy változásokra. Megállapítottuk viszont, hogy a magyar pénzügyi szektor hosszabb távon nagyarányú és messze ható alkalmazkodási folyamat elé néz, amelynek során integrálódik az Unió egységes szolgáltatási piacába. Három évvel ezelőtti várakozásaink egy részét az azóta bekövetkezett események igazolták, más részük igazolása pedig az eltelt idő rövidsége miatt ma még nem lehetséges. Előrejelzésünk alapvető tartalma és iránya az eltelt három év alatt nem változott. Az utóbbi három évben a hazai pénzügyi szektor legszembeötlőbb fejleménye az üzletméret és a penetrációs ráta lendületes növekedése volt. Ebben az EU-csatlakozás ténye jelentős szerepet játszott, részint a javuló hitelminősítéseken, részint pedig a GDP-növekedés növekvő reáltartalmán keresztül. A penetrációs ráta emelkedése a gazdasági fejlődés sajátos követelménye. A magyar pénzügyi szektor penetrációs rátája nemzetközi összevetésben alacsony, ezért az üzletméret felzárkózó jellegű, gyors növekedése az elkövetkező éveket tekintve nagy biztonsággal előre jelezhető. Ez egyrészt a határon keresztül történő pénzügyi közvetítés terjedésével, másrészt a közvetített állományok devizarészarányának jelentős növekedésével jár. Az üzletméret várható gyors növekedése nyomán csökken a közvetített pénzügyi állományok jövedelem-fedezettsége, ami a közvetítési folyamat valamennyi résztvevőjével szemben fokozódó szakmai követelményeket támaszt. A tevékenységi szerkezet változásának markáns tendenciái általában hosszabb időszak távlatában rajzolódnak ki, e tekintetben tehát a Magyarország EU-csatlakozása által elősegített, illetve katalizált folyamatokról a jelen pillanatban átfogó értékelés még nem adható. A pénzügyi közvetítés hazai struktúrája az elmúlt években mindenesetre jelentősen változott. A forrásoldalon csökkent a banki betétek, és növekedett a befektetési alapok, a pénztárak és a biztosítók megtakarítási termékeinek jelentősége, az eszközoldalon viszont dinamikusan nőtt a hitelezési tevékenység. A két oldal közötti aszimmetriát a bankrendszer fokozódó mértékű külföldi forrásbevonása oldotta fel. A biztosításban a hagyományos életbiztosítási és a vagyonbiztosítási termékek rovására növekszik a befektetési (unit-linked) termékek és legutóbbi fejleményként a hitelfedezeti biztosítások súlya. A befektetési alapok esetében megfigyelhető a termékkínálat viharosan gyors differenciálódása és a hazai befektetők fokozódó nemzetközi kitekintése. A hazai értékpapírpiac kínálata viszont csak korlátozott mértékben, az általános nemzetközi trendtől elmaradó mértékben bővült. Az egységes európai útlevél szabályainak a magyar EU-csatlakozás májusi időpontjától történő hazai érvényesítése elvileg érdemben növelte az EU-székhelyű pénzügyi szolgáltatók magyarországi szolgáltatási lehetőségeit. A hazai piac kínálati oldala, szolgáltatói lefedettsége annyira kialakult és magas színvonalú, a létező hazai szolgáltatói közösség pénzügyi és működési szempontból annyira erős, hogy új szolgáltatók rövidtávon jelentős számú, lökésszerű beáramlására nem adott lehetőséget. Sőt, részint hazai piacszerkezeti fejlemények, részint pedig nemzetközi összeolvadások hatására a változatlanul túlnépesedett hazai szolgáltatói közösség további konszolidációjára látunk jelentős esélyt. Ezen túlmenő, a piaci 3

4 versenyt korlátozó piacszerkezeti irányzat a pénzügyi csoportok fokozatos térnyerése, ami a szolgáltatói tevékenység növekvő koncentrációjára vezet. Ezzel az alaptrenddel szemben, új piaci szereplők feltűnésére csak ott van példa és lehetőség, ahol a piaci helyzet, vagyis jól megragadható potenciális kereslet kielégítetlensége azt indokolja. A pénzügyi szolgáltatói piac növekvő koncentrációja nyomán alakuló oligopolisztikus piacon a verseny élesedésének egyértelmű jelei láthatók. Ennek bizonyítékai főként a jelentős tőkeimportban, a gyors ütemű termékfejlesztésben, illetve a fiók- és ügynökhálózatok lendületes bővítésében érhető tetten. A szolgáltatói verseny jellemző haladási iránya a történetileg alacsony szinten ellátott kiskereskedelmi szektor, alapvető mozgatórugója pedig a nyugat-európai szintet lényegesen meghaladó jövedelmezőség, amely nagyobb részben makrogazdasági, kisebb részben viszont piaci okok miatt jött létre. A hazai pénzügyi szektornak az EU-n belül megfigyelt jövedelmezőségi előnye között nem változott, miközben a hazai szolgáltatók tőkejövedelmezősége érdemben emelkedett ben a hazai jövedelmezőség emelkedése megtorpant, a nyugat-európai szinthez képest pedig jelentős konvergencia következett be. Az elkövetkező években a hazai tőkejövedelmezőség további csökkenése, illetve folytatódó konvergenciája várható. E folyamatot azonban lassítani fogja a fajlagos működési költségek valószínű mérséklődése. Az utóbbi évek hazai pénzügyi fellendülésének egyik fő következménye a közvetített eszközállományok devizaarányának jelentős emelkedése. Ez a pénzügyi szolgáltatók közül főként a bankoknál jár jelentős kockázati következményekkel. A bankok mérlegében nemcsak a devizaállományok, hanem a nettó és nyitott devizapozíciók mértéke és aránya is gyorsan emelkedik, és e tendencia folyatódása nagy biztonsággal előre jelezhető. Kedvező, hogy a bankok e pozícióikat határidős műveletekkel szinte teljes egészében fedezik, de a gyorsan növekvő határidős állománnyal kapcsolatban is felmerülnek kockázatok. Ezen túlmenően, a gyorsan terjedő devizahitelekkel kapcsolatban növekszik a valutaárfolyam változásából adódó hitelkockázati potenciál. E jelenségkör felhívja a figyelmet az euróövezeti konvergenciakritériumok teljesítésének, illetve az euró mihamarabbi bevezetésének fontosságára. 4

5 Bevezetés Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra című, három évvel ezelőtti tanulmányban abból indultunk ki, hogy Magyarország EU-csatlakozása négy fő módon okozhat változásokat a hazai pénzügyi szektor helyzetében, fejlődésének irányában, illetve ütemében: a. olyan hazai szabályozási változások nyomán, amelyek a jogharmonizációs folyamat keretében következnek be; b. olyan az Európai Unióban bekövetkezhető szabályozási változások következtében, amelyek célja az Unió fokozottabb pénzügyi integrációja; c. olyan piaci alkalmazkodási folyamatok révén, amelyeket az EU-csatlakozás, illetve a jogharmonizáció keretében bevezetett hazai szabályozási változások válthatnak ki; illetve d. olyan szerves fejlődés keretében, amely az Európai Unió gazdaságának, illetve pénzügyi szektorának növekedése, technológiai, illetve szerkezeti átalakulása, továbbá a hazai gazdaság és/vagy pénzügyi szektor fokozatos felzárkózása következtében megy végbe. Az EU-csatlakozás várható hatásait a fenti felsorolás által meghatározott körben vizsgálva az alábbi fő következtetéseket fogalmaztuk meg: - A magyar pénzügyi szektor a megelőző tizenöt év során nagyarányú intézményi, szabályozási és szakmai fejlődésen ment keresztül, amelynek következtében jogi környezete, tulajdonosi, tevékenységi és termékszerkezete, az általa alkalmazott technológia, szakmaivezetési eljárásai és versenyképessége megfelel az egységes európai piac követelményeinek. Ezért az EU-csatlakozás nyomán a hazai pénzügyi szektorban nem várhatóak egyszeri, lökésszerű és drámai méretű változások, sem a tevékenységi és intézményi szerkezet, sem a piaci és üzleti teljesítmény tekintetében; - A magyar pénzügyi szektor az EU-csatlakozással összefüggésben, de a pénzügyi szolgáltatások általános fejlődése miatt is hosszabb távon nagyarányú és messze ható alkalmazkodási folyamat elé néz. E folyamat várhatóan az Unió egységes szolgáltatási piacába történő integráció formájában megy majd végbe, amelynek alapvető mérföldkövei az egységes útlevélre vonatkozó szabályok hazai érvényesítése, valamint az euró bevezetése lesznek. E folyamatot nagymértékben meghatározza majd a magyar gazdaság általános fejlődése, ezen belül a reál- és a monetáris konvergencia folyamatai, valamint a pénzügyi szolgáltatások világméretű technológiai fejlődése; - Az alkalmazkodás várható fő iránya egyrészt a hazai pénzügyi szolgáltatások üzletméretének gyors, felzárkózó jellegű növekedésében, másrészt a jövedelmezőség csökkenésében, harmadrészt pedig az értékpapírpiacoknak, valamint az alapszerű és biztosítási típusú közvetítésnek a bankok rovására történő lassú terjeszkedésében jelölhető meg. A verseny a legtöbb területen élesedni fog, de külföldi szolgáltatók tömeges beáramlására a hazai piac telítettsége miatt nem látszik lehetőség. Új szolgáltatók beáramlása inkább csak a kereslet növekedésével és differenciálódásával, illetve a termékkínálat gazdagodásával kapcsolatban, szerves folyamatként képzelhető el. A hazai szolgáltatók száma a ma meglévő szolgáltatási területeken várhatóan csökkenni fog, bővülésre csak új termékek megjelenésével, valamint a történelmileg viszonylag csekély mértékben kiszolgált üzleti területek javuló ellátásával kapcsolatban lehet számítani. A fogyasztók elérését szolgáló apparátus (a fiókhálózatot, az ügynököket, illetve technológiai eszközöket felölelően) viszont jelentősen bővülni fog; 5

6 - Az egységes európai útlevél szabályainak az EU-csatlakozás májusi időpontjától történő meghonosítása lehetővé teszi külföldi szolgáltatók hazai leányvállalatainak fiókká történő átalakulását, illetve még nem jelenlévő külföldi szolgáltatók számára új fióktelepek létesítését. Tömeges elfiókosodására azonban nem kell számítani, mert a hazai pénzügyi piac szerkezeti és versenyjellemzői a túlbankosodás, a nagykereskedelmi piac hiánya, illetve a kiskereskedelmi ágazatban való terjeszkedés célszerűsége ezt nem teszi lehetővé. Ugyanakkor várható, hogy korlátozott számban új szolgáltatók hazai fiókot nyitnak, illetve hogy már jelenlévő, főként korlátozott körben vállalati termékeket kínáló egyes szolgáltatók leányvállalataikat fiókká alakítják; - A határon keresztül történő közvetlen pénzügyi szolgáltatás jelentősége bizonyosan növekedni fog, részben a technológiai fejlődés,(pl. internetes szolgáltatások), részben a határok fokozódó átjárhatósága miatt. Utóbbi tekintetben a szolgáltatási szabadság kiterjesztése, a kereskedelmi kapcsolatok gyarapodása, a liberalizálódó nemzetközi tőkeforgalom, illetve a személyi mobilitás fokozódása egyformán számottevő. Rövid távon azonban e folyamat sebességét jelentősen korlátozni fogják az új belépők terjeszkedését gátló, a fentiekben már említett piaci tényezők. Az itt felsorolt következtetéseket újraolvasva az a benyomásunk, hogy három évvel ezelőtti várakozásaink egy részét az azóta bekövetkezett események igazolták, más részük igazolása pedig az eltelt idő rövidsége következtében ma még nem lehetséges. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az akkori előrejelzésünkkel ellentétes, illetve attól eltérő események is bekövetkeztek, igaz, csupán korlátozott mértékben. Előrejelzésünk alapvető tartalma és iránya az eltelt három év alatt nem változott. Az alábbiakban részletesen áttekintjük azokat az alapvető jelentőségű fejleményeket, illetve kilátásokat, amelyek nézetünk szerint Magyarország EU-csatlakozásával érdemi módon összefüggésbe hozhatók. Ennek keretében azonban tárgyalunk olyan jelenségeket is, amelyek a pénzügyi szolgáltatások fejlődésének globális irányzataiból adódóan is bekövetkeznének, s amelyek kialakulását Magyarország európai integrációja csupán felerősíti, illetve gyorsítja. Az említett két folyamat hatásainak teljeskörű szétválasztása nem lehetséges, mert az európai integráció lényegét tekintve olyan, nagy hatású liberalizációs és jogharmonizációs lépések sorozata, amelyek a pénzügyi-gazdasági globalizáció általános folyamatába illeszkednek, illetve annak részét képezik. 6

7 Az üzletméret növekedése Az utóbbi három évben, vagyis 2003 és 2005 között a hazai pénzügyi szektor leginkább szembeötlő fejleménye az üzletméret lendületes növekedése volt. Ezt a folyamatot, valamennyi üzletágat átfogó módon legjobban a közvetített eszközállomány alakulásán keresztül lehet számszerűsíteni, mert más fontos mutatók, például a nyereség vagy a befektetett tőke, bizonyos üzletágak teljesítményének megragadására nem alkalmasak. A hazai pénzügyi szektor által közvetített tőke összesített állománya a fent említett időszakban gyorsan és egyenletesen, évi 17-18%-os ütemben bővült. Ez olyan időszakban következett be, amikor a folyó áron számba vett GDP növekedése jelentősen lassult, amennyiben a évi 14%-os ütemről a évi mintegy 7%-ra esett vissza. Következésképpen a közvetített eszközállomány és a GDP hányadosaként számított, a pénzügyi közvetítés mélységét tükröző pénzügyi penetrációs ráta egyrészt jelentősen, másrészt pedig jellemzően gyorsuló ütemben emelkedett. Az itt leírt folyamattal kapcsolatban egyrészt felmerül a kérdés, hogy a penetrációs ráta gyorsuló ütemű emelkedésében Magyarország EU-csatlakozásának van-e érdemi szerepe. Másrészt az is eldöntendő, hogy a szóban forgó folyamatot természetes, illetve egészséges jelenségnek tekintsük-e? Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban elsősorban az az aggály merülhet fel, hogy amennyiben a penetrációs ráta gyorsuló emelkedése a közvetített eszközök nagy részét képező hitelállományok jövedelem-fedezettségének hasonló mintát követő csökkenését is jelenti, akkor ez a jelenség elvileg a pénzügyi stabilitás fokozódó ütemű gyengülését is magával hozhatja. Az első kérdésre a magunk részéről igenlő választ adnánk. A közvetített eszközállományok gyors expanziója jelentős részben a bankrendszer mérlegének hasonló ütemű bővüléséből adódik, a banki mérlegnövekmény számottevő része 2005-ben 45%-a pedig külföldi forrásokból származott. Ebből a szempontból fontos körülmény, hogy az EU-tagság körülményei között, a közösségi befolyás és ellenőrzés miatt elvileg gyarapodnak a felelős és hatékony fiskális és monetáris politika garanciái, másrészt a csatlakozás nagy lépést jelent az európai valutaunióban való részvétel felé, amelynek körülményei között a nemzeti valuta kockázata megszűnik. Ennek nyomán a csatlakozás javítja az ország és pénzügyi szektora nemzetközi hitelképességét, amelyre a legjobb példát a Moody s-nak a évi bővítési döntést követő történelmi felminősítő lépése szolgáltatta. A legutóbbi időkben éppen Magyarországgal kapcsolatban mutatkozó leminősítési hajlandóság pedig pontosan a miatt 7

8 tapasztalható, mert a fiskális fegyelemmel és a valutaintegrációval kapcsolatos magas várakozásokkal szemben késlekedés, illetve elmaradás tapasztalható. Nézetünk szerint az EU-tagság egy másik mechanizmus alapján is módosítja a penetrációs ráta alakulását. A folyó áras GDP lassuló növekedése mögött főként javuló árstabilitás áll, miközben a reáljövedelmek expanziójában nem következett be visszaesés. Az inflációs ráta esését jelentős részben az Unió liberalizált áru- és tőkepiacainak tulajdoníthatjuk, amennyiben ezek körülményei között a hazai gazdaság egyensúlyi feszültségeit jellemzően gyorsan bekövetkező árumozgások, illetve tőkeáramlás egyenlítik ki, természetesen jórészt a külgazdasági egyensúly terhére. Ez azért fontos, mert bár a penetrációs ráta definíciószerűen folyó áras kategóriák viszonyát jeleníti meg, változásának mozgatórugói több tekintetben is a reáljövedelem alakulására vezethetők vissza. Például mind a hitelkereslet, mind pedig a megtakarítási hajlandóság függ a reáljövedelem alakulásától. Mindez azért érdekes, mert ha a pénzügyi penetrációs ráta változását az elmúlt három évet tekintve a GDP reálnövekedésére vetítve számoljuk ki, akkor a már tárgyalt gyorsuló tendencia eltűnik, és helyette évi 12-14% közötti egyenletes növekedési ütem jelenik meg. Másképpen fogalmazva a közvetített eszközállomány reáljövedelmekkel való fedezettsége csökken ugyan, de nem gyorsuló ütemben, mint ahogyan az a folyóáras jövedelmekkel szemben történik. A reáljövedelmekkel kapcsolatos okfejtés azonban legfeljebb mérsékelheti a penetrációs ráta emelkedésével kapcsolatos aggodalmakat, hiszen a változás még gyorsuló tendencia nélkül is igen lendületes. E tekintetben azonban fontos figyelembe venni, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a pénzügyi penetráció jellemzően a gazdasági fejlettség függvénye, illetve fordított fogalmazás szerint, adott gazdasági fejlettséghez a pénzügyi penetráció többékevésbé adott szintje tartozik. Ez az összefüggés elvileg azt is jelenti, hogy a gazdasági 8

9 fejlettség szempontjából felzárkózó jellegű pályán haladó gazdaság számára a pénzügyi penetrációs ráta emelkedése természetes, illetve törvényszerű jelenség. A magyar penetrációs ráta az IMF módszerével mérve legalább is igen alacsony szintű, amennyiben a világátlagnak kevesebb, mint fele, a fejlett gazdaságok mutatóinak pedig csupán kicsiny tört része, sőt, a fejlődő világ átlagától is kismértékben elmarad. Figyelembe véve a gazdaság mai, kvázi-fejlett státuszát, a pénzügyi penetrációnak az afrikai kontinens átlagát éppen hogy meghaladó hazai szintjét aránytalanul alacsonynak tartjuk. Valószínű, hogy a jelzett alacsony penetrációs szint kialakulásában a kevesebb, mint két évtizede kihalt központi tervezésű gazdaság öröksége is tetten érhető. A pénzügyi közvetítés mélységének a fejlett gazdaságoktól jelentősen elmaradó mértéke az újonnan csatlakozott EU-tagállamok teljes csoportjára vonatkozóan is könnyen kimutatható. Próbaképpen elvégeztünk egy, a bankrendszer összes eszközére, illetve az ügyfélhitelállományra vonatkozó számítást, amelynek tanúsága szerint Magyarország jól illeszkedik az újonnan csatlakozott EU-tagok csoportjába, amely viszont több mint háromszorosan elmarad az Eurótérség átlagos penetrációs szintjétől. Látható az is, hogy az új tagállamok esetében a magyarországihoz hasonló felzárkózási tendencia jelentkezik, bár az ezzel kapcsolatos számításainkat némiképp torzítja az euró és a nemzeti valuták közötti árfolyam változása. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a banki penetrációnak a lakáshitelek kamattámogatásával összefüggő évi hazai robbanása semmi esetre sem felelt meg a régió általános fejlődési irányzatának, ami a hitelkereslet szabályozása terén az óta már bekövetkezett hazai normalizálás szükségességét látszik utólagosan igazolni. Az itt vázolt helyzethez képest a hazai penetrációs ráta gyors emelkedése jól indokoltnak tűnik, sőt, az elkövetkező időszakra jó néhány év távlatában is nagy biztonsággal előre vetíthető. Ez a piacon osztozó, vagy osztozni kívánó szolgáltatók számára tekintélyes növekedési lehetőséget és kívánatos befektetési területet jelent. Ugyanakkor a szolgáltatók és a pénzügyi stabilitásért felelős hatóságok számára pedig azt is jelenti, hogy már a nem túl 9

10 távoli jövőt illetően olyan magas intenzitású pénzügyi közvetítésre kell felkészülni, amelynek során a megmozgatott vagyontömeg a jelenleginél jóval nagyobb, a hitelállományok jövedelem-fedezettsége pedig a jelenleginél jóval kisebb lesz. Valószínűleg nem nagy merészség arra következtetni, hogy egy ilyen rendszer működtetéséhez a szolgáltatók részéről technológiai és termékfejlesztésekre, a jelenleginél szofisztikáltabb biztosítékrendszerre és kockázat-kezelési eljárásokra, az ügyfeleket tekintve magasabb szintű pénzügyi kultúrára, a hatóságok részéről pedig fegyelmezett makrogazdasági politikára, magas színvonalú felügyeleti és fogyasztóvédelmi képességekre, és olyan intézmények fejlesztésére lesz szükség, mint az adósinformációs rendszerek, illetve a csődeljárás, például a személyi csőd bevezetése révén. Az itt említett feltételek, eljárások és intézmények kialakítása természetesen ma is folyamatban van. E tekintetben csupán példaképpen említhető a jelzáloghitelek, a jelzáloglevél és a hitelbiztosítás elterjedése, a befektetési alapok és termékek differenciálódása, illetve a hatóságok oldaláról a különféle szolgáltatási ágakra vonatkozó nemzetközi felügyeleti megállapodások, az elszámolási és jelentési szabványok fejlesztése, a pozitív adóslistával kapcsolatos törekvések, stb. A pénzügyi penetráció tekintetében zajló felzárkózás egyik sajátos feltétele, illetve kísérő jelensége a határon keresztül történő közvetítés, illetve devizakövetelések és -kötelezettségek állományainak gyors növekedése. Mint már említettük, az EU-csatlakozás az új tagországok, ezen belül pedig Magyarország számára érzékelhetően javították a határon keresztüli tőkemozgás feltételeit, amelynek keretében a helyi bankrendszerek a korábbinál jóval jelentősebb tőkeimportőrökké váltak. E folyamat a régió banki penetrációja jelentős emelkedésének feltétele is, mert a helyi gazdaságokban létrejövő pénzügyi megtakarítások, például a betétállomány növekedése jelentős mértékben a nominális jövedelem bővüléséhez van kötve, annál jóval gyorsabban növekvő közvetítéshez tehát külföldi forrásokra van szükség. A tőkeimport természetszerűleg egyben a devizaállományok gyors növekedéséhez, a banki és egyéb szolgáltatók mérlegállományainak fokozatos eldevizásodásához is vezet. E jelenség újfajta pénzügyi stabilitási problémákat hoz létre, és felhívja a figyelmet az európai 10

11 valutaunióhoz való mielőbbi csatlakozás szükségességére. Az e témával kapcsolatos magyar problémakört a jelen tanulmány egy későbbi pontján tárgyaljuk. A piac tevékenységi szerkezete A pénzügyi szolgáltatások tevékenységi szerkezetét a jelen tanulmány céljaira a pénzügyi közvetítésnek az egyes intézménytípusok és üzletágak, illetve az azokra jellemző legfontosabb termékfajták közötti megoszlásaként határozzuk meg. A tevékenységi szerkezet változásának markáns tendenciái általában hosszabb időszak távlatában rajzolódnak ki, e tekintetben tehát a Magyarország EU-csatlakozása által elősegített, illetve katalizált folyamatokról a jelen pillanatban átfogó értékelés még nem adható. Ennek ellenére érdemes lehet összefoglalni az elmúlt néhány évben kialakult fontosabb hazai irányzatokat, illetve utalni arra, hogy azok milyen mértékben felelnek meg az európai, vagy világméretű folyamatoknak. Forrás: PS ZÁ F Általános nemzetközi tapasztalat, és korábbi munkánkban hasonló várakozást magunk is megfogalmaztunk, hogy a pénzügyi közvetítés mélységének és szofisztikáltságának fokozódásával párhuzamosan csökken a bankok súlya a kötvény- és részvénypiacok, illetve a különféle nem-banki intézményi befektetők javára. E folyamat a hazai gyakorlatban jelenleg csak részben, illetve aszimmetrikusan jelenik meg. Egyrészt a hazai pénzügyi megtakarítások befektetését tekintve valóban csökken a banki betétek, illetve folyamatosan növekszik a befektetési alapok, a pénztárak és a biztosítók megtakarítási termékeinek jelentősége, annak megfelelően, ahogyan a technológia fejlődése, a tőkeáramlás világméretű liberalizálása, a rendelkezésre álló információ és a befektetői ismeretek gyarapodása, illetve az értékpapírpiac és az intézményi befektetők fokozódó hatékonyságú szabályozása azt kívánatossá és lehetségessé teszi. Másrészt látványosan nem csökkent a hitelezési tevékenység súlya és üzleti jelentősége, amelynek oka minden bizonnyal a hazai banki hitelpenetrációnak az évtized elejére jellemző alacsony szintje, különösen a kiskereskedelmi szektorban, vagyis a háztartások és a kisméretű vállalkozások körében. A banki hitelexpanzió aránytalanul nagy része ma a kiskereskedelmi szektorban jön létre, amely az induló kínálati szinthez képest magas és gyorsan növekvő keresletet tükröző módon a nagykereskedelmi banki üzletágnál lényegesen magasabb megtérülést biztosít. A magasabb megtérülés ténye természetesen nagyrészt ahhoz a körülményhez kapcsolódik, hogy a 11

12 kiskereskedelmi ügyfelek kiszolgálási szintje lényegesen alacsonyabb a nagyvállalati ügyfelekénél, a kereslet tehát jóval nagyobb, az üzletág pedig kevésbé kompetitív. A kiskereskedelmi hitelállomány jövedelem-fedezettsége gyorsan csökken, ez azonban alacsony szintről kiindulva történik, és hatásait jelentős mértékben ellensúlyozza a biztosítékrendszer egyéb elemeinek gyors fejlődése. E tekintetben elsősorban a jelzáloghitelek terjedése érdemel figyelmet, amelynek alapja a 1990-es évek során lezajlott, és a növekvő hitelállomány számára elvileg bőséges fedezetet biztosító, nagyarányú, a háztartások és a kisvállalkozások nem-pénzügyi vagyonát számottevően gyarapító lakás- és földprivatizáció. Jelentős fejlemény e tekintetben a jelzáloglevél elterjedése, melynek révén a bankok a jelzáloghitelek kockázatának nagy részét az értékpapírpiacra transzferálhatják. Viszonylag új, de nagy jövő előtt álló jelenség a hitelfedezeti biztosítások elterjedése, ami a kiskereskedelmi hitelkockázat ésszerű elosztásának további csatornáját nyitja meg. Sajátos, az ügyfelek egy bizonyos rétegét megcélzó, viszonylag új termék az ingatlanlízing. Végül, a kisvállalatok körében nagy jelentőségű piacgyarapító és kockázatcsökkentő tényező a pályázati jellegű, hivatalosan támogatott hitelezés és faktoring, amely jelentős részben az EU-csatlakozás közvetlen következményeként jelenik meg, nagyrészt közösségi programokhoz kapcsolódóan. A bankok eszköz- és forrásoldali fejlődésének aszimmetriáját a már említett jelentős arányú tőkeimport hidalja át, amelynek alapját a hazai gazdaságban tapasztalt viszonylag magas tőkemegtérülés, vagyis hozamráta szolgáltatja. Úgy tűnik, hogy ez az alapvető helyzet az elkövetkező években többé-kevésbé stabilan fennmarad, egészen addig, amíg a gazdasági fejlettség, a kiskereskedelmi hitelpenetráció, illetve a tőkemegtérülési ráták tekintetében Magyarország és a fejlett gazdaságok között jelentősebb kiegyenlítődés nem megy végbe. Adataink szerint hasonló a helyzet és kilátások az EU más közép-európai új tagországaiban is. A biztosítási szektorban ugyancsak említést érdemlő szerkezeti változások figyelhetők meg. A hazai biztosítási szektor nem-élet ági üzletméretét a jelen évtized első felében lökésszerűen gyarapította a lakásépítés és a gépjárművásárlás gyors növekedése. Az utóbbi irányzatok azonban nem fenntarthatóak, azok bizonyos mértékű negatív korrekciója már megkezdődött, hosszabb távon pedig a háztartások biztosítható fizikai vagyona jellemzően a pénzügyi vagyonnál lassabban növekszik. A biztosítók azzal a nehézséggel is szembekerültek, hogy a bankbetétekhez némileg hasonló módon, trendszerűen csökken az érdeklődés a fix technikai kamatlábat ígérő, a befektetés kockázatát és hozamát a szolgáltató mérlegében összpontosító életbiztosítási termékek iránt. Mindez megfelel a biztosítási szektort jellemző nemzetközi tendenciáknak. A kiút ugyancsak nemzetközi példáknak megfelelően befektetési termékek és hitelfedezeti biztosítások növekvő súlyú értékesítése. Az utóbbi években gyors ütemben nyert teret a befektetési alapokhoz hasonló unit-linked termékek értékesítése, és megkezdődött a bankhitelhez kapcsolódó biztosítási üzletág felfutása is. E termékfajták az elkövetkező évek vivőágazataivá is válhatnak, valószínűleg a nem-állami nyugdíjakkal összefüggő járadékszolgáltatásokkal kiegészítve. További jelentős fejlemény a pénzügyi vállalkozások körében egyes kiskereskedelmi üzletágak, mint például a jelzáloghitelezés, illetve a faktoring terjedése. Ezek közül a jelzáloghitelezéssel foglalkozó vállalkozások valószínűleg döntően banki háttérrel működnek majd, és tevékenységük bizonyos mértékben hasonlíthat a hitelügynökökéhez. A faktoring üzletág viszont minden bizonnyal jelentős növekedés elé néz, nem utolsó sorban az EU pályázati rendszerű támogatásainak megelőlegezésével kapcsolatban. Végül, elsősorban, de nem kizárólagosan a befektetési alapok körében figyelhető meg a befektetési termékek differenciálódása, a termékkínálat gyors ütemű gazdagodása. E folyamat 12

13 lényege, hogy a mélyebb szakismeretekkel rendelkező befektetők részére újabb típusú kockázatok, illetve azonos befektetés- és kockázattípusokon belül világszerte újabb földrajzi régiók váltak elérhetővé. Ez a fajta differenciálódás tehát egyrészt jellemzően a befektetési folyamat nemzetközi jellegét fokozza, részint úgy, hogy hazai forgalmazók külföldi eszközöket és befektetési alapokat értékesítenek, részint pedig úgy, hogy külföldi eszközökbe fektető hazai alapok kerülnek értékesítésre. E folyamat tehát egyrészt növekvő mértékű versenyt teremt a hazai eszközök, illetve részben a hazai szolgáltatók számára, másrészt pedig úgy elégíti ki a befektetők eltérő kockázati és hozampreferenciáit, hogy azok átlagos kockázati szintje jellemzően növekszik. A fentiekben vázolt tevékenységi és termékszintű fejlemények jellemzően a növekvő pénzügyi szofisztikáció világméretű trendjébe illeszkednek, amelyhez természetesen a szolgáltatások emelkedő színvonala, és az ügyfelek gyarapodó pénzügyi ismeretei is szükségesek. Alapvető vonás például, hogy mind a hiteladós, mind a befektetési ügyfelek növekvő mértékben vállalnak jelentős valuta- és kamatkockázatot, illetve növekszik az olyan befektetési termékek száma, amelyeknek teljes megértése a származtatott termékekkel kapcsolatos ismeretek nélkül nem lehetséges. A hazai befektetők fokozódó nemzetközi kitekintése a liberalizálás általános folyamatából és a befektetési technológia fejlődéséből adódó természetes diverzifikáció mellett annak is köszönhető, hogy a hazai értékpapírpiac kínálata az elmúlt években csak korlátozott mértékben, véleményünk szerint az általános nemzetközi trendtől elmaradó mértékben bővült. Ez annak ellenére következett be, hogy piacon már évekkel ezelőtt is kapható eszközök, igen alacsony fundamentális értékelési szintről indulva nagyarányú értéknövekedésen mentek keresztül, magas hozamokat biztosítva és a piaci kapitalizációt is jelentős mértékben gyarapítva. A kínálat oly módon is növekedett, hogy a legnagyobb hazai értékpapír-piaci volument képviselő magyar államkötvények nettó kibocsátása változatlanul igen jelentős ütemű, ami természetesen a magas költségvetési deficit eredménye. Másrészt viszont továbbra is hiányoznak a piacról a vállalati kötvények, és érdemben nem növekedett a hazai részvények kínálata sem. A jelenség valószínű oka, hogy a részvény- és kötvényfinanszírozás a mai piaci értékelési szintek mellett még mindig meglehetősen drága, a banki hitelek és a határon keresztül történő finanszírozás költségeivel összevetve. Ilyen körülmények között a hazai értékpapír-piaci kínálatban viszonylag új fejleményt egyelőre, a jelzáloglevelek elterjedése és különféle zárt végű befektetési alapok megjelenése képvisel. Álláspontunk szerint a hazai részvény- és vállalati kötvénykibocsátás a jelenlegi helyzethez képest nem is fog érdemben fellendülni mindaddig, amíg a jegybanki alapkamat mértéke az európai szinthez jóval közelebb nem kerül, amelynek feltétele viszont a költségvetési hiány jelentős csökkenése. A piac szolgáltatói szerkezete Az egységes európai útlevél szabályainak a magyar EU-csatlakozás májusi időpontjától történő hazai érvényesítése elvileg érdemben növelte az EU-székhelyű pénzügyi szolgáltatók magyarországi szolgáltatási lehetőségeit. Az új körülmények között lehetővé vált az említett szolgáltatók regisztráción alapuló közvetlen belföldi tevékenysége, fióktelep vagy a határon átnyúló közvetlen szolgáltatás formájában. A korábbiakban fióktelep létesítésére csak erősen korlátozó jellegű szabályok mellett, közvetlen szolgáltatásra pedig egyáltalán nem volt lehetőség. E jogszabályi változás fontos következményeként megnyílt az út azon külföldi szolgáltatók előtt is, amelyek már létező hazai leányvállalataikat fiókteleppé kívánják átalakítani. 13

14 Az itt körvonalazott liberalizáció a hazai pénzügyi szektort illetően elvileg jelentős versenyfokozó potenciállal bír, különös tekintettel a viszonylag magas hazai pénzügyi hozamráta által létrehozott erős szolgáltatói és tőkeimportőr érdekeltségre. Amint azonban már a 2003-ban írt tanulmányunkban is következtettünk, a hazai piac kínálati oldala, szolgáltatói lefedettsége annyira kialakult és magas színvonalú, a létező hazai szolgáltatói közösség pénzügyi és működési szempontból annyira erős, hogy új szolgáltatók rövidtávon jelentős számú, lökésszerű beáramlására nem ad lehetőséget. Sőt, részint hazai események, részint pedig nemzetközi összeolvadások hatására a hazai szolgáltatói közösség további konszolidációjára látunk jelentős esélyt. A pénzügyi szektor szolgáltatói létszámának idősor-elemzése a fenti általános megállapításokat érdemben alátámasztani látszik. Jól látható ugyanis, hogy az utóbbi években a szolgáltatói létszám határozottan csökkent a hitelintézeti, a biztosítási, a nyugdíjpénztári és a befektetési vállalkozási szektorban. A szóban forgó csökkenés jellemzően a kínálati oldal túlnépesedettségének állapotából kiindulva valósult meg. Eléggé nyilvánvalónak tűnik például, hogy amennyiben az EU mintegy 450 millió lakosa nem tud eltartani összesen 6000 hitelintézetet mely utóbbiak létszáma évente zal csökken akkor Magyarország 10 milliós népessége sem lehet elegendő több mint 200 hitelintézet megfelelő szintű támogatására. Ebből következő szükségszerűség egyrészt a szövetkezeti szektor további konszolidálódása, másrészt pedig a banküzlet koncentrációjának fokozódása is. A bankok számának csökkenését eleddig főként nemzetközi felvásárlások, illetve összeolvadások magyarországi leképeződése, továbbá néhány hazai privatizációs értékesítés indokolta, de láttunk olyan eseteket is, amikor nagynevű nemzetközi bankok hazai leányvállalatai szűntek meg, alakultak át pénzügyi vállalkozássá, illetve rendezkedtek be korlátozott körű és volumenű szolgáltatásokat nyújtó, lényegében fiókszerűen működő intézményekké. Hasonló a helyzet a biztosítási szektorban is, ahol a meglévő mintegy 60 szolgáltatóból öt rendelkezik a piac három-negyedével, a többiek közül pedig csupán néhánynak van érdemi piaci részesedése. Ilyen körülmények között valószínűtlen, hogy a legtöbb biztosítási egyesület és a tabella alján tartózkodó biztosítótársaságok gazdaságos tevékenysége hosszabb távlatban is fenntartható lenne. A befektetési vállalkozások száma egyfajta radikális negatív korrekciót követően, a jelenlegi szint közelében lassan ismét egyensúlyba kerülhet. A nagyarányú létszámcsökkenés természetesen főként az univerzális bankok kialakulása miatt következett be, vagyis jelentős mértékben szabályozás-függő esemény volt. A tevékenység jellegét tekintve azonban nyilvánvalóan jóval többről van szó, mint a banki tulajdonú brókercégek egyszerű beolvasztásáról. A befektetési szolgáltatások egyre nagyobb részét ugyanis a beolvasztó bankok privát-banki egységei nyújtják. A privát-banki részlegek kínálata a szó szoros értelmében valóban integrálja a kereskedelmi banki és a gyorsan növekvő szofisztikáltságú befektetési banki szolgáltatásokat. 14

15 Forrás: PSZÁF A piac szolgáltatói szerkezetének másik fontos vetülete a csoportképzés, amelynek vizsgálata nélkül a piaci koncentráció tényleges méretének feltárása egyáltalán nem lehetséges. Az egyes szolgáltatási ágak mindegyikére, vagy nagyobb részére kiterjedő, közös tulajdonú vállalathálózatot képező pénzügyi csoport egyfajta, a pénzügyi és működési hatékonyságot fokozó, a lekötött tőke felhasználásának optimalizálását megkönnyítő, a működési és üzleti szinergiák kihasználását lehetővé tévő eszköz. Gyakorlati jelentőségét tárgyunk szempontjából az adja, hogy a hazai pénzügyi szektorban közvetített tőkeállomány öt-hatodát pénzügyi csoportok adják, s ez az arány évről-évre, szisztematikusan növekszik. Megfigyelhető az is, hogy az általunk azonosított húsz pénzügyi csoport közötti piaci koncentráció is növekszik, mégpedig úgy, hogy a legnagyobb öt csoport súlya stagnál nem utolsó sorban azért, mert a legnagyobb csoport egyre fokozódó mértékben külföldi, regionális szintű terjeszkedésre törekszik a második öt legnagyobb pedig mind gyorsabban felzárkózó pályán mozog, a mezőny alsó fele pedig fokozatosan teret veszít. Ilyen nagyfokú piaci koncentráció mellett kevéssé lehet kérdéses, hogy a pénzügyi csoportképzés a fent körvonalazott előnyei mellett hatékony versenykorlátozó eszköz is lehet, hasonlóan a felvásárlásokhoz, illetve összeolvadásokhoz. Igaz, a kialakult sorrend nem kőbe vésett örökrangsor, ahogyan azt a hazai csoportok mezőnyének második felében elhelyezkedő két nagy biztosító legutóbbi bankalapítási törekvései jelzik. E lépéssel az alapító biztosítók felzárkózhatnak a kiskereskedelmi bankszolgáltatások piacán lépéselőnnyel rendelkező hazai hitelintézetek közé. Az ilyen vállalkozás sikeréhez azonban erős tőke- és működési háttérre van szükség, vagyis a hasonló lehetőségek száma korlátozottnak tűnik, és inkább csak a klubtagok, vagyis a helyi piacon valamilyen formában már jelen lévők részére áll rendelkezésre. 15

16 Kérdés tehát, hogy az erősen lefedett magyar pénzügyi piacon van-e még lehetőség újabb részvevők jelentősebb számú feltűnésére? Válaszunk határozott igen, de csak bizonyos feltételek mellett az. Szembetűnő tény, hogy új piaci szereplők feltűnésére az utóbbi évek gyakorlatában, és az európai integráció folyamataitól részben függetlenül is volt példa, akár viszonylag jelentős számban is. Ez azonban csak ott következett be, ahol a piaci helyzet, vagyis jól megragadható potenciális kereslet kielégítetlensége azt indokolta. Így például az egészségpénztárak terjeszkedését a fizetett egészségügyi és jóléti szolgáltatások iránti növekvő érdeklődés, illetve az ezt alátámasztó adópolitika hozta létre, a pénzügyi vállalkozások legújabb kori szaporodásának nagy része pedig a faktoring és a rugalmas kiskereskedelmi szolgáltatások iránti igénynek köszönhető. Hasonlóan a szolgáltatási szerkezet fejlődésének fő irányába illeszkedő, bár nem tömeges fejlemény volt az elmúlt években a szó nem jogi értelmében szakosított fogyasztás-finanszírozó hitelintézetek, valamint a szakosított hitelbiztosítók megjelenése. Utóbbiak esetében már az uniós csatlakozással járó liberalizáció is szerepet játszott, tekintve, hogy az e körbe tartozó egyes új szolgáltatók eleve fiókként jöttek létre. Újabb, és alapvetően európai hátterű jelenség a külföldi alapkezelők termékeinek tömeges megjelenése. Bár utóbbiak alapjait a hazai befektetők jellemzően hazai szolgáltatók közvetítésével vásárolják, a jelenségről már csak azért sem szabad elfeledkezni, mert a külföldi alapok ma már a befektetési alapok teljes hazai piacának 5-10%-át teszik ki, és súlyuk folyamatosan nő. A külföldi alapok gyors térnyerése pedig eléggé nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy az általuk kínált termékek és befektetési célpontok jellemzően új, a magyar befektető számára korábban elérhetetlen lehetőségeket nyitnak meg. 16

17 Az uniós csatlakozás óta a hazai piacon regisztrált határon keresztüli szolgáltatók impozáns számaiból természetesen nem könnyű a piacon ténylegesen megjelent új szolgáltatás volumenére következtetni. Ez egyrészt azért van így, mert külön e szolgáltatásokról egyáltalán semmilyen adatgyűjtés sem áll rendelkezésre, másrészt pedig azért, mert például a nagyvállalati szolgáltatásokat nyújtó befektetési bankok esetében a határon keresztül nyújtott szolgáltatás egyszerűen a korábbi években is rendszeresen importált szolgáltatások új megjelenési formája lehet. Így az elemző számára maradnak az olyan anekdotikus bizonyítékok, mint például a szépen gyarapodó számú hitelbrókereknél kapható kiskereskedelmi jellegű osztrák hitel, amely persze tényszerűen létezik és a tapasztalatok szerint versenyképes is, de összességében nem tudjuk, hogy mennyi. A pillanatnyi némileg bizonytalan lábakon álló általános értékelésünk viszont az, hogy a regisztrációk túlnyomó része mögött nem áll azonnali tényleges szolgáltatás vagy szolgáltatási szándék. A szolgáltatók nagy része egyszerűen technikai aktusként regisztráltatja magát minden EUtagállamban, azért, hogy szükség és alkalom esetén, a határon keresztüli szolgáltatás lehetősége rendelkezésre álljon. A fiókalapítás ehhez képest lényegesen más helyzet, amennyiben az azzal járó költségek jelentős konkrét elkötelezettséget tesznek szükségessé. Így az EU-csatlakozás óta Magyarországon új szolgáltatók által vagyis nem korábban létező leányvállalatok átalakítása révén, vagy azok helyett létrehozott összesen nyolc banki, biztosítási és tőkepiaci szolgáltatói fióktelep olyan vállalkozásnak tekinthető, amely a hazai piacon gyakorlatilag azonnal érdemi kínálattal jelentkezik. Az említett minta összetételéből egyelőre annyi következtetés vonható le, hogy a fiókszerű működést jellemzően szakosított, azon belül pedig elsősorban vállalati szolgáltatásokat nyújtó intézmények választják. Ez pedig megfelel annak az általános európai tapasztalatnak, hogy kiterjedt és sokirányú tevékenységet folytató, illetve széleskörű fizikai jelenlétet igénylő, jellemzően kiskereskedelmi jellegű vállalkozások fióktelepként való megjelenése kevésbé praktikus és viszonylag ritka. Ebbe az irányzatba nagyjából beleillenek az eleddig fiókteleppé átalakított hazai leányvállalatok is, amelyek nagyobbrészt vállalati szolgáltatásokat nyújtó, viszonylag korlátozott üzletméretű vállalkozásokként írhatók le. A fióktelepek további terjeszkedésének előrejelzésével kapcsolatban egyelőre nem árt az óvatosság. Az eddig megjelent új szereplők által alapított fiókok az elkövetkező egy-két év során mindenképpen alulról fogják karcolni a teljes szolgáltatói piac méretének 1%-át, és üzleti elképzeléseik helyessége csak néhány éves távlatban lesz igazolható. Arra azonban jogosan számíthatunk, hogy a feljebb jellemzett szolgáltatói körbe tartozó létező hazai leányvállalatok (főként bankok és biztosítók) között akár jelentős számban is lehetnek olyanok, amelynek tulajdonosai két-három éven belül a fiókká való átalakulást választják. Így könnyen elképzelhető, hogy a fióktelepek összesített üzletmérete néhány éven belül eléri, vagy akár meg is haladja a banki és biztosítói piac egészének 5%-át. Az említett üzleti 17

18 volumen nagyobbik része természetesen nem a versenyt fokozó többletkínálatot képvisel majd, hanem a fiókká átalakult leányvállalatok kínálatát testesíti meg. Verseny és jövedelmezőség A magas és fokozódó piaci koncentráció körülményei között, valamint az új belépők számára rendelkezésre álló korlátozott lehetőségek mellett kérdés, hogy a hazai szolgáltatói piacon egyáltalán számíthatunk-e a verseny fokozódására? Válaszunk természetesen igenlő, de rögtön hozzá kell tennünk, hogy a hazai piacon folyó verseny szükségszerűen oligopolisztikus jellegű lesz, és nem annyira új belépők kínálatából táplálkozik majd, hanem főként a piac már régóta jelen lévő és jelentős piaci részesedéssel rendelkező szolgáltatói között bontakozik ki. A sajátos magyar viszonyok között a szolgáltatói verseny fő hajtóereje és potenciáljának fő meghatározója egyaránt a hazai pénzügyi piacra jellemző magas hozamráta, illetve szolgáltatói tőkejövedelmezőség. Csak illusztrációképpen, a 2004 végén magyar részvénybe (BUX) fektetett tőke euróértékben számolt egyéves hozama 37,2%-os, a magyar forint államkötvénybe (MAXC) fektetett tőke hozama 5,8%, a magyar jegybanki alapkamatot kereső (képzetes) eszközbe fektetett tőke hozama 6,5%-os volt. A hazai pénzügyi szektor átlagos tőkejövedelmezősége (ROE) 2004-ben 23%-ot ért el re a biztosítók adatainak hiánya miatt egyelőre nem tudunk átlagot számolni, de a többi intézménytípus adatai alapján készített becslésünk szerint az átlagos szolgáltatói ROE 22% körülire csökkenhetett, ami euróértékre átszámítva közel 19%-nak felelne meg. Ezek a hozam-, illetve jövedelmezőségi szintek a fejlett gazdaságok, és azon belül Nyugat-Európa átlagaihoz képest természetesen meglehetősen magasnak számítanak. A fejlett régiók és a magyar piac közötti jelentős hozam- és jövedelmezőségi eltérésekből a liberalizált piac logikája szerint egyrészt további nagyarányú nettó tőkeimport, vagyis a hazai pénzügyi szolgáltatók szempontjából az üzletméret gyors növekedése következik. A másik logikus következmény a verseny fokozódása, vagyis a korábban már tárgyalt oligopolisztikus irányba fejlődő piac résztvevőinek fokozott törekvése arra, hogy a gyorsan növekvő méretű összes üzletből minél nagyobb részesedést hasítsanak ki a maguk számára. Az említettek természetesen ma is létező irányzatok, amelyek intenzitása a jövőben várhatóan tovább fokozódik majd. A nagyarányú nettó tőkeimportra elegendő bizonyíték a fizetési mérleg szerkezete, illetve a bankszektor mérlegének aszimmetrikus fejlődése, a piaci részarány növeléséért folytatott hajsza legnyilvánvalóbb jele pedig a banki fiók- és ügynökhálózatok folyamatban lévő agresszív fejlesztése vége óta a hazai bankok fiókjainak száma 18

19 mintegy másfélszeresére emelkedett, s a bankok terveiből egy-két év távlatában a jelenlegi fiókhálózat további 20%-os bővítésének távlata bontakozik ki. A nagyobb fiókhálózat természetesen főként a kiskereskedelmi ügyfelekhez való hozzáférést segíti elő, ami viszont jól illeszkedik a bankok közötti verseny fő irányába, tekintve, hogy a kiskereskedelmi ügyletek jövedelmezősége jelenleg lényegesen magasabb, mint a nagy ügyfeleket kiszolgáló vállalati-önkormányzati üzletágé. A viszonylag magas hazai hozam-, illetve jövedelmezőségi szinteknek természetesen lehetséges olyan magyarázata is, hogy a rendszer nem eléggé liberalizált, illetve a szolgáltatói verseny nem megfelelő színvonalú. Ha ugyanis másképp lenne, akkor a magyar és a nemzetközi hozam, illetve jövedelmezőségi szintek között a tapasztaltnál jóval intenzívebb kiegyenlítődés menne végbe. A fenti állításnak a jelen tanulmány korábbi megállapításaiból is folyó módon természetesen fontos részigazsága van. Véleményünk szerint azonban a tapasztalt hozam- és jövedelmezőségi különbségek fő oka nem a korlátozott versenyfeltételekben, hanem a forintnak a fejlett gazdaságokkal szembeni vásárlóerőparitásához képesti jelentős az EU-val szemben mintegy 40%-os alulértékeltségében keresendő. Az alulértékeltség elsősorban a relatív tőkeszegénység bizonyítéka, amennyiben alulértékelt valutájú gazdaságban a munkaerő jövedelmei viszonylag alacsonyak, a tőke határhozama pedig ennek megfelelően viszonylag magas. Az alulértékeltség mindaddig fennáll, amíg a fejlett gazdaságokhoz hasonló tőke / munkaerő kombináció ki nem alakul. Ez a helyzet viszont csak hosszú távon következhet be, amiből következően a rövidtávú hozamkiegyenlítődés lehetőségei is korlátozottak. Ilyen rendszerben nem azért magas a hozamszint, mert a versenyt és a tőkeáramlást korlátozó feltételek megakadályozzák adott színvonalú tőkekereslet kielégítését, hanem azért, mert a fejlett gazdaságokra jellemző tőkeköltséget biztosító kínálat mellett a tőke (magán- vagy állami) kereslete törvényszerűen emelkedik. Az így keletkező keresleti nyomás természetesen a pénzügyi egyensúlytalanság különféle formáit hozza létre, és azoknak megfelelő kockázatokat teremt. Ezek ellentételezéseként, kockázati felárak, illetve szélesebb kamatrések felszámítására kerül sor. Az elméleti eredmény egy tartósan átlagon felüli dinamizmussal növekvő, de átlagon felül 19

20 kockázatos pénzügyi rendszer, ahol a dinamizmus jutalmaként, illetve a kockázatok költségeként tartósan átlagon felüli hozamok felszámítására és átlagon felüli jövedelmezőség realizálására kerül sor. Ez a modell nézetünk szerint tökéletesen ráillik a hazai pénzügyi szektor valóságos képére. A pénzügyi szektor jövedelmezőségének részletes vizsgálatához és előrejelzéséhez véleményünk szerint elegendő a bankrendszer vonatkozó adatainak vizsgálata. Ez azért van így, mert a bankrendszer a hazai pénzügyi szektor meghatározó súlyú szereplője, amely a szektor teljes üzletméretének nagyjából három-negyed részét adja. A jelentősebb bankok egyben a pénzügyi szektor jellemzően összes üzletágára kiterjedő pénzügyi csoportok vezető intézményei is, a csoporton belül pedig a jövedelmezőségi ráták a tőkehasznosítás belső optimalizálási folyamatán keresztül jelentős mértékben kiegyenlítődnek. E mechanizmus léte miatt a bankszektor jövedelmezőségi folyamatai a rendszer egészét tekintve reprezentatívnak tekinthetőek. A bankok adatait vizsgálva először is feltűnő, hogy a magyar bankrendszer tőkearányos jövedelmezősége (ROE) a es időszak valamennyi évében igen jelentős mértékben, 2,2-szeresen haladta meg az Eurótérség bankrendszerének átlagát. E teljesítménnyel a magyar hitelintézetek 2004-ben az EU legnyereségesebb nemzeti bankszektorának minősültek. Ez a pozíció Magyarországot erősen kívánatos befektetési és vállalkozási célpontként tünteti fel, és alátámasztani látszik mindazt, amit a fentiekben a banki tőkeimport és a külföldi szolgáltatók által támasztott verseny kilátásairól állítottunk. 20

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában 2009.03.17. 10:22 A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában Pénztárkonferencia 2006. november 8-9. PSZÁF Előadó: dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank Magyarország a lakossági megtakarítási

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb Oberbank / féléves eredmény 2014: A lehető legnagyobb mértékű ismételt eredmény-növekedés! Franz Gasselsberger, az Oberbank vezérigazgatója 2014 első félévére ismételten bankja kiemelkedő fejlődéséről

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap kereskedelmi kommunikáció 2014. november 2 háttér, piaci trendek 1Q12 2Q12 3Q12 4Q12 1Q13 2Q13 3Q13 4Q13 1Q14 2Q14 3Q14 4Q14 1Q15 2Q15 3Q15 4Q15

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 2007. I. FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. AEGON VISION SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., mint az AEGON Vision Származtatott Befektetési

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról 2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról Alap megnevezése: Budapest Ingatlan Alapok Alapja Típusa: nyíltvégű értékpapír, befektetési alapba fektető befektetési alap Futamideje: nyilvántartásba

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Verseny és transzparencia

Verseny és transzparencia Erdei Tamás elnök Magyar Bankszövetség Verseny és transzparencia PSZÁF Bankkonferencia, Visegrád, 2006. november 13. Bevezető gondolatok 1.) A gyorsuló verseny szofisztikáltabb termékeket eredményez, ezáltal

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Az akciós kamatoknak esnek áldozatul az alapok

Az akciós kamatoknak esnek áldozatul az alapok Az akciós kamatoknak esnek áldozatul az alapok Portfolio.hu 2012. február 6. 11:25 Az abszolút hozamra törekvő, hedge fund típusú alapokon kívül az összes alapkategória tőkekivonást könyvelhetett el 2011-ben,

Részletesebben

Budapest Arany Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Arany Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Arany Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató Budapest, 212. szeptember 28. A gazdasági válság már több mint 4 éve tart, amely folyamatos kihívást

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest 2015

Részletesebben

Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap. Féléves jelentés 2010.

Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap. Féléves jelentés 2010. Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. I. A Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti engedély száma: Alapkezelő

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Rövid neve Elnevezés angolul Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Tájékoztató a Felügyelet 2006. IV. negyedévi panaszügyi tevékenységéről

Tájékoztató a Felügyelet 2006. IV. negyedévi panaszügyi tevékenységéről Tájékoztató a Felügyelet 2006. IV. negyedévi panaszügyi tevékenységéről A Felügyeletre 2006. IV. negyedévében összesen 1168 db írásos fogyasztói panasz érkezett az engedély- vagy bejelentés köteles tevékenységet

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Tájékoztató a Felügyelet 2007. első negyedévi panaszügyi tevékenységéről

Tájékoztató a Felügyelet 2007. első negyedévi panaszügyi tevékenységéről Tájékoztató a Felügyelet 2007. első negyedévi panaszügyi tevékenységéről A Felügyeletre 2007 első negyedévében összesen 1463 db írásos fogyasztói bejelentés érkezett az engedély- vagy bejelentés köteles

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

Pénzügyi struktúra és gazdasági növekedés 2006. évi zárójelentés T046938 Témavezető: Lőrincné Dr. Istvánffy Hajna Kutató: Isépy Tamás

Pénzügyi struktúra és gazdasági növekedés 2006. évi zárójelentés T046938 Témavezető: Lőrincné Dr. Istvánffy Hajna Kutató: Isépy Tamás Pénzügyi struktúra és gazdasági növekedés 2006. évi zárójelentés T046938 Témavezető: Lőrincné Dr. Istvánffy Hajna Kutató: Isépy Tamás Pénzügyi struktúra és gazdasági növekedés A kutatás során az előzetesen

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Felügyelet 2007. II. negyedévi panaszkezelési tevékenységéről

TÁJÉKOZTATÓ a Felügyelet 2007. II. negyedévi panaszkezelési tevékenységéről TÁJÉKOZTATÓ a Felügyelet 2007. II. negyedévi panaszkezelési tevékenységéről A Felügyeletre 2007. II. negyedévében összesen 1350 db írásos fogyasztói bejelentés érkezett az engedély- vagy bejelentés köteles

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

A magyar gazdaság felülnézetből

A magyar gazdaság felülnézetből Orbán Gábor A magyar gazdaság felülnézetből Kötvény üzletág-vezető AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Balatonalmádi, 212 szeptember 7. avagy Vezeklés 28-2?? Kényszerpályán a magyar gazdaság

Részletesebben