Dudás Anikó, Guitman Barnabás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dudás Anikó, Guitman Barnabás"

Átírás

1 Dudás Anikó, Guitman Barnabás Könyvtárinformatika bölcsészet, társadalomtudomány egyetemi jegyzet ISBN Piliscsaba, 2011.

2 Dudás Anikó Könvytárinformatika bölcsészettudományok, társadalomtudományok a 10., 11. és 13. fejezeteket készítette Guitman Barnabás Piliscsaba,

3 Bevezetés 1. A könyv témája és célja A sikeres tanulmányok folytatásának alapfeltétele a könyvtári források használata, a könyvtár nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Ehhez szert kell tenni úgynevezett forráshasználati vagy szakirodalom-kutatási információs és informatikai írástudásra: meg kell ismerkedni a könyvtár gyűjteményével, tájékoztató eszközeinek kínálatával, a legfontosabb adatbázisokkal, el kell sajátítani a keresési technikákat, és az alapvető könyvtári információ megszerzésének lehetőségeit is minél széleskörűbben jó megismerni. Ugyanakkor a digitális eszközök felhasználók számára nyújtotta lehetőségeivel is tisztában kell lennünk. Mindezek együttesen vezethetnek céltudatos kereséshez és forráshasználathoz. A könyvtárhasználat végeláthatatlan téma, itt csak a legfontosabbakra térek ki írja Havasréti József Tudományos írásmű c. tankönyvének V. fejezetében (2006, Bölcsész Konzorcium, 79. p.), amelyben a szakirodalom gyűjtéséről, a forrásokról, lelőhelyekről, könyvtárakról, archívumokról, hálózati forrásokról szól. Jegyzetünk a könyvtárhasználat témakörét bontja ki részletesebben, ezzel mintegy kiegészítést ad a Tudományos írásműhöz és több más kutatásmódszertani könyvhöz is. A könyvtári források legnagyobb része az egyszer már közzétett, hivatásos kiadók gondozásában megjelentetett kiadványokból áll. A legjellemzőbb publikációk, amelyek egy könyvtárban előfordulnak a könyvek és az időszaki kiadványok (folyóiratok, közlönyök, újságok). Egyéb dokumentumok is találhatók: térképek, különféle publikált gyűjteményes dokumentumok (jogszabályok, szabályzatok, statisztikai összesítések stb.), speciális gyűjtemények (fotók, kéziratok), de akár egy éremgyűjtemény is bekerülhet a könyvtár gondozásába. Ebben a műben a könyvtárinformatika körébe értjük a könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódó dokumentumok tárolására, rendszerezésére és feldolgozására használatos rendszereket; felhasználói szempontból a rendszerekben végezhető tartalomkeresési eljárásokat; az anyaggyűjtéshez, az ismeretek, a megfelelő értékű dokumentumok felkutatásához szükséges elméleti tudást és gyakorlati alkalmazást. Beleértjük az informatikai eszközökkel történő, könyvtári forrásokból való tájékozódást, információszerzést és információkezelést, a digitális könyvtár igénybevételét, és az ezzel kapcsolatos egész problémakört. Az informatika fogalmára nem adható egységes meghatározás. Leginkább olyan interdiszciplináris tudományt értenek alatta, amely az információval foglalkozik, annak létrejöttétől, a gyűjtésén, rendszerezésén, reprodukálásán és tárolásán át egészen a közvetítéséig. A könyvtáros szakmában élesebben megkülönböztetik a számítógépes informatikát az információk tartalmának, maguknak a jelentésegységeknek, illetve a tudástartalmak közvetítésére irányuló tájékoztatástól. Tudományos diszciplínaként az elsőt az informatika körébe sorolják, a másodikat információtudománynak nevezik. A könyvtári tevékenységhez kapcsolódóan pedig, tudományos diszciplínaként, könyvtár- és információtudományról beszélnek. A két terület, az alkalmazott módszerek és eszköztáruk viszont nehezen különíthető el egymástól, szorosan összefonódnak. Az informatikai eszközökkel történő könyvtári forrásokból való tájékozódás, információszerzés és információkezelés, a digitális könyvtár igénybevétele, és az ezzel kapcsolatos egész problémakör megnevezésére így joggal nyer teret a köznyelvben is elterjedő könyvtárinformatika. A korszerű könyvtár világa a hagyományos, nyomtatott dokumentumokon kívül mindazt a szerteágazóan változatos elektronikus információforrást is jelenti, amely 2

4 meggyorsítja és megkönnyíti a tanulmányok alatt nélkülözhetetlen irodalom felkutatását és használatát. A digitális eszközök megkönnyítik az információszerzést, ám nem helyettesíthetik mindenben a hagyományos könyvtár intézményét és az ember-könyvtárost, akitől természetesen egyénileg is segítséget lehet kérni. Sok helyen szervett oktatás keretében, alkalmi tanfolyamokon vagy órarendbe illesztett tárgyak óráin is felkínálkozik a lehetőség a hagyományos és elektronikus tájékoztató források tartalmának és használatának megismerésére. A tankönyv segíteni szeretné a hallgatókat abban, hogy megismerjék és megtanulják célszerűen használni a különféle katalógusokat, bibliográfiákat, elektronikus könyvtárakat és tudományos adatbázisokat. Segítséget szeretne nyújtani ahhoz is, hogy el tudjanak igazodni az interneten található információforrások özönében. A lehetséges források ismerete és magabiztos használata, a megtalált információk megfelelő értékelése, válogatása, beépítése az ismeretszerzés vagy tudásszerzés folyamatába a tudományos megismerés és kutatás alapja. A könyvtárinformatikai pallérozottság az újfajta információs műveltség egyik sajátos alapvonása és egyúttal e műveltség zsinórmértéke is. 2. A könyv szerkezete és használata Az egyes fejezetekben a törzsanyag tárgyalása után, a fejezetek végén járulékos részek segítik a gyakorlati elsajátítást, a kérdéskör továbbtágyalását, továbbgondolását és a további tájékozódást. Az egyes fejezetek beosztása a hosszabb, elméleti megfontolásokat is tartalmazó fejezeteknél egységes, a rövidebb fejezetekben és az adatbázis-szemléknél viszont nincs szükség minden járulékos részre. Jegyzetünkre ihlető hatással volt Havasréti József említett tankönyve, ez a hatás a fejezetek felépítésénél is érezhető. A Kérdések és feladatok szakasz a gyakorlást, az adatgyűjtést és az egyes felvetett kérdések továbbgondolását segítheti. A példaképül szolgáló tankönyvhöz hasonlóan a fejezetek végén a Kislexikonban olyan fontosabb szakkifejezések meghatározása szerepel, amelyek előfordulnak ugyan az adott fejezetben, de meghatározásukra és részletesebb kifejtésükre nem került sor, mert az túlságosan terhelte volna az adott fejezet törzsanyagát. A hosszabb, elméleti megfontolásokat is tartalmazó fejezetek végén összefoglaló is található. A fejezeteket a Szakirodalom szakasz zárja a fontosabb, további tájékozódást segítő irodalomjegyzékkel és a felhasznált források jegyzékével. A kötet végén az Irodalomjegyzékben a fejezetekben felhasznált szakirodalom összesítése szerepel. A Mutatók rész tartalmazza az ábrajegyzéket, az adatbázisok jegyzékét rövidítéseik szerint valamint a kislexikonok fogalmainak mutatóját. A tankönyvnek elsősorban a szöveges, nyomtatottan is olvasható összefoglaló szerepet szánjuk, s habár a jegyzet elektronikusan is használható, mégsem tekinthető interaktív elektronikus tananyagnak. Az interneten található forrásokra utalunk, a legfontosabb webes kiindulópontokat közöljük, de csak mértékkel alkalmazunk internetes hivatkozásokat. Az irodalomjegyzékben szereplő egyes nyomtatott könyveknek, folyóiratcikkeknek például lehetnek elektronikus változatai is, és sok esetben ezek több helyről is elérhetők. Nem törekedtünk megadni az elektronikus változatok elérhetőségét, s ahogyan a bibliográfiákban sem szokásos könyvtári példányokra hivatkozni (kivételes esetek természetesen vannak), úgy ez a dolgozat sem igyekszik internetes dokumentumpéldányokra hivatkozni. A jegyzet tartalma igazodik az írás időpontjában érvényes magyarországi kutatási feltételekhez. A felsőoktatási tanulmányokat folytató diákok előtudására alapozva a használói szempontokat szeretné hangsúlyosan érvényesíteni. A kötet anyagának összeállításakor elsősorban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészeti és társadalomtudományi képzéseinek tárgyait és a képzésekben részt vevő diákok kutatási feltételeire voltam tekintettel, ez a figyelembe vett forráshelyek és a helyhez kötött tartalomszolgáltatások 3

5 szemlézett körén is érzékelhető. A források, adatbázisok, előfizetett szolgáltatások köre és elérhetősége folyamatosan változik, az aktuális lehetőségekről és hozzáférésekről, a Kar szakjaihoz illeszkedve, külön internetes segédanyag készül. Reményeim szerint a jegyzet anyaga mások számára is hasznosítható: a bölcsészet- és társadalomtudományok iránt érdeklődő diákok, pedagógusok, a felhasználó-képzést folytató könyvtárosok, a proszemináriumok vagy propedeutika kurzusok nem könyvtáros képzettségű egyetemi oktatói is találhatnak benne felhasználható szakaszokat. A címoldal illusztrációjának forrása: Witt, Steve Rudasill, Lynne M. (2010): Social Science Libraries: Interdisciplinary Collections, Services, Networks. Berlin; New York: De Gruyter Saur. (IFLA Publications; 144), 32. p. Eredeti szövegkörnyezetében a kommunikáció szakterület interdiszcipináris jellegét reprezentálja. Úgy érzem, az ábra némi kiterjesztéssel e kötet egész tartalmára is vonatkoztatható. Dudás Anikó 4

6 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÖNYVTÁRAK SZEREPE A KORSZERŰ ISMERETSZERZÉSBEN A KÖNYVTÁRAK ALAPFELADATAI A könyvtár szolgáltató intézmény Tájékoztat Gyűjtemény Dokumentumok tárolására alkalmas hely Különböző szempontok szerint lehet keresni a dokumentumok között Írásos anyagokat, információkat tesz elérhetővé az emberek számára A KOMPLEX KÖNYVTÁRAK FELÉ Az eszközök átalakulása Olvasás, megbízható információ KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON SZAKIRODALOM DOKUMENTUMTÍPUSOK A DOKUMENTUM DOKUMENTUMTÍPUSOK A DOKUMENTUMTÍPUSOK KATEGÓRIÁI ÁLTALÁNOSABB SZEMPONTOK SZERINT A tartalom megjelenési formája szerinti dokumentumtípusok A speciálisabb jellemzők szerinti dokumentumtípusok Médiatípus A TUDOMÁNYOS SZAKIRODALOM Tudomány, tudományos kutatás Elsődleges, másodlagos, harmadlagos források A KÖNYV A könyv részei FOLYÓIRAT, IDŐSZAKI KIADVÁNY, SOROZAT Folyóirat Időszaki kiadvány Folytatódó, integráló dokumentum Szakfolyóiratok Könyvsorozatok HELYESÍRÁSI TUDNIVALÓK MI A TUDOMÁNYOS, MI A NÉPSZERŰSÍTŐ ÉS MI AZ ÁTMENETI IRODALOM? KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON SZAKIRODALOM KÖNYVTÁRTÍPUSOK AZ EGYES KÖNYVTÁRTÍPUSOK A NEMZETI KÖNYVTÁRAK Általános gyűjtőkör Katalógusok, bibliográfiák Nemzetközi portálok, virtuális katalógusok Dokumentumok gyűjtése A MAGYAR NEMZETI KÖNYVTÁR Információs rendszere A külföldi és hazai folyóiratok lelőhely-regisztere Különgyűjtemények Országos együttműködés Digitális gyűjtemény Elektronikus különgyűjtemények A KÖZKÖNYVTÁR

7 Belépési pontok az országos könyvtári hálózatba Könyvtárközi kölcsönzés Helytörténeti gyűjtemény AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR A SZAKKÖNYVTÁR A szakkönyvtárak típusai ORSZÁGOS SZAKKÖNYVTÁRAK ORSZÁGOS SZAKKÖNYVTÁRAK A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBEN A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Országgyűlési Könyvtár Országos Idegennyelvű Könyvtár Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat (KSH Könyvtár) A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) Könyvtára Hadtörténeti Könyvtár A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁR Központi könyvtárak, tanszéki könyvtárak Új, korszerű felsőoktatási könyvtárak Magyarországon AZ EGYHÁZI KÖNYVTÁRAK ELEKTRONIKUS, VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR, NYÍLT HOZZÁFÉRÉS Elektronikus, virtuális könyvtárak Dokumentumok, információk tulajdonlás vagy hozzáférés Repozitóriumok, nyílt hozzáférés KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON SZAKIRODALOM KÖNYVTÁRI HONLAP, KATALÓGUS, ADATBÁZIS HONLAP ADATBÁZISOK A KATALÓGUS KERESÉS A KATALÓGUSBAN Keresés Böngészés A BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS KÖNYVÉSZETI ADATOK A KATALÓGUSBAN Bibliográfiai tételek katalógusrekord A katalógusrekord változatai ÖSSZEFOGLALÓ ÉS ANALITIKUS LEÍRÁS Többkötetes könyvek Kötetleírás monografikusan Folyóiratok Könyvsorozatok A cikkek bibliográfiai tételei Azonosítók, internetcímek KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON SZAKIRODALOM A BIBLIOGRÁFIA A BIBLIOGRÁFIÁK TÍPUSAI NEMZETKÖZISÉG, ADATCSERE A NEMZETI BIBLIOGRÁFIA A MAGYAR NEMZETI BIBLIOGRÁFIA A retrospektív nemzeti bibliográfia Hungarikum A kurrens magyar nemzeti bibliográfia Sajtóbibliográfiák, cikkrepertóriumok KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON

8 5.7. SZAKIRODALOM INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK AZ INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK TÍPUSAI Természetes és mesterséges nyelven alapuló IKNY Pre- és poszt-koordinált IKNY Szerkezet szerinti típusok TÁRGYSZAVAK, KULCSSZAVAK, KERESÉSI TAKTIKÁK EGYETEMES TIZEDES OSZTÁLYOZÁS TEZAURUSZ KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON SZAKIRODALOM AZ INFORMÁCIÓKERESÉS MŰVELETEI A KERESŐFELÜLETEK Kereséstörténet LOGIKAI MŰVELETEK Mi a szövegszó? Mi a különbség a tárgyszó és a szövegszó között? Az operátorok használata KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON SZAKIRODALOM AZ ADATBÁZISOK JELLEMZŐI HATÓKÖR KIADÓ, SZOLGÁLTATÓ TÍPUS Folyóiratok tartalomjegyzéke Bibliográfiai adatbázisok Teljes szövegű tartalomszolgáltatás AZ ADATELEMEK KÖRE, KERESHETŐSÉGE A rekordok adattartalma Keresőfelület, nézetek Egyedi vagy ömlesztett? Szabadon elérhető vagy korlátozott? Látja-e az adatbázis tartalmát a Google? KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON SZAKIRODALOM SZAKTERÜLETI ADATBÁZISOK, TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZÓDÁS Nemzeti könyvtárak, nemzetközi tájékozódó pontok Hazai általános gyűjtőkörű információforrások Egyházi könyvtárak SZAKTERÜLETI ADATBÁZISOK Filozófia Irodalom Nyelvészet Művészettörténet Pszichológia, pedagógia Szociológia, kommunikáció, egyéb társadalomtudományok Teológia Történelem FELSŐFOKON További tudományos adatbázisok Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Néhány specifikus külföldi CD-adatbázis

9 9.4. KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON SZAKIRODALOM GOOGLE KERESÉSI TECHNIKÁK (GUITMAN BARNABÁS) BEVEZETÉS ALAPVETŐ TUDNIVALÓK A BOOLE-OPERÁTOROK HASZNÁLATA GOOGLE KERESÉSNÉL MŰVELETEK PARANCSSZAVAKKAL Google Hacking A Google URL változtatása A GOOGLE SPECIÁLIS KERESÉSI LEHETŐSÉGEI Google Könyvek A Google Tudós Google Képek A GOOGLE KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSA KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON SZAKIRODALOM DIGITÁLIS KÉPEK, TÉRKÉPEK ADATBÁZISAI (GUITMAN BARNABÁS) KÉPADATBÁZISOK TÉRKÉPGYŰJTEMÉNYEK KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON SZAKIRODALOM HIVATKOZÁSI STÍLUSOK A SZAKIRODALMI FORRÁSKUTATÁS SZAKASZAI HIVATKOZÁSI STÍLUSOK Általános kérdések Internetes dokumentumok ELTERJEDTEBB HIVATKOZÁSI STÍLUSOK Irodalomtörténeti Közlemények Fons MLA Chicago Style APA ZOTERO (GUITMAN BARNABÁS) KÉRDÉSEK, FELADATOK KISLEXIKON IRODALOMJEGYZÉK MUTATÓK ÁBRAJEGYZÉK AZ ADATBÁZISOK JEGYZÉKE RÖVIDÍTÉSEIK SZERINT A KISLEXIKONOK FOGALMAINAK MUTATÓJA

10 1. A könyvtárak szerepe a korszerű ismeretszerzésben Szeresd a könyvet, s szeretni fog a bölcsesség Maximilianus Bibliothecarius Mi a könyvtár? A kérdés, gondolhatjuk, egyszerű és könnyű rá válaszolni. A könyvtár könyvek tára, olyan hely, épület, ahol a könyvek szépen rendben sorakoznak a polcokon. A könyvtárak katalógust vezetnek, amiből tájékozódni lehet, mi minden található meg a gyűjteményben. Ha valami nincs kinn a szabadpolcon, azt ki lehet kérni a raktárból. A könyveket kölcsönözni is lehet, de akadnak olyan kiadványok, amelyeket csak helyben van mód olvasni. Nyugalom és rend van, ahol azok, akik ott olvasgatnak, minden bizonnyal szeretik a könyveket. Szeresd a könyvet, s szeretni fog a bölcsesség. Mottónk bizonyos Maximilianus Bibliothecarius Szent Jeromosnak címzett leveléből származó mondás, valójában Bánhegyi B. Miksa egykori bencés szerzetes, a Pannonhalmi Főapátság könyvtárosa fiktív levelének költött jelmondata, Szent Jeromos 130. levele nyomán: Ama Scripturas sanctas et amabit te sapiential" Szeresd a szent írásokat, s szeretni fog a bölcsesség! (Maximilianus Bibliothecarius, 1999, 54 55) Ha egy könyvtárban elakadunk a keresgélésben, segítséget lehet kérni a könyvtárosoktól. Számítógépet, internetet is lehet használni, és jó ismerősökkel lehet összefutni az előtérben vagy más közösségi térben. A könyvtár az egyéni, önálló ismeretszerzés fontos helyszíne. A Mi a könyvtár? körkérdésre egyetemi hallgatók a következő gondolatokkal válaszoltak: A könyvtár szolgáltató intézmény. Tájékoztat. Gyűjtemény. Dokumentumok tárolására alkalmas hely. Különböző szempontok szerint lehet keresni a dokumentumok között. Írásos anyagokat, információkat tesz elérhetővé az emberek számára. Valamennyi válasz érvényes, ám önmagában nem teljes. A könyvtár egyszerre minden, amiről a fenti mondatok szólnak, de sokkal több feladatot is teljesít ezeknél. A könyvtárak hagyományos feladata több mint kétezer éve azonos, négy alapfeladatra irányul: 9

11 (1) gyűjti, (2) őrzi, (3) feltárja, ezzel egyúttal visszakereshetővé is teszi és (4) az olvasók, felhasználók rendelkezésére bocsátja állományát és szolgáltatásait. Az évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről a vonatkozó alapfeladatokat a következők szerint határozza meg: 55. (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai: b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében. (2) A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat. Az alapfeladatok mögött komplex tevékenységek rejlenek, s e tevékenységek napjainkban egyaránt kötődnek a múlt és a jelen világához, a rögzített és megszerezni kívánt ismeretekhez, az egyéni és közös szellemi értéket képező felhalmozott tudástartalmakhoz, az információkezeléshez, a kultúrához, tudományhoz, az emberi közösségekhez és a társadalom egészéhez. A könyvtárak korszerű ismeretszerzésben betöltött szerepének körvonalazásához induljunk ki a diákok fent jelzett gondolataiból a könyvtár történetileg kialakult intézménye szerepkörének változásaira is figyelve vegyük szemügyre közelebbről is ezeknek a kérdéseknek a részleteit A könyvtárak alapfeladatai A könyvtár szolgáltató intézmény Amennyiben intézményes keretek között fenntartott gyűjteményekről beszélünk, a könyvtárat valóban szolgáltató intézménynek nevezhetjük. Feladata dokumentumok, információk szolgáltatása, az egyszer már közzétett szellemi alkotások tanulmányozásának lehetővé tétele, közkinccsé tétele, az ismeretekhez való hozzáférés elősegítése. Ám nem minden könyvtár nyitja ki kapuit minden olvasni vágyó előtt, ilyen szempontból kétféle működési forma alakult ki: a nyilvános és a nem nyilvános, illetve (ez lehet egy harmadik kategória is) a korlátozottan nyilvános könyvtáraké. E keretek között más más felhasználói kör számára nyílik meg a könyvtárakban hozzáférhető tudáskincs világa, attól függően, hogy a fenntartó milyen céllal hozta létre a gyűjteményt és milyen céllal működteti a könyvtárat. A hagyományos könyvtár elsősorban gyűjteménycentrikus, szolgáltatásai is szorosabban épülnek az adott gyűjtemény közvetlen használatára: nyomtatott könyvek, folyóiratok, újságok olvasása, azaz a helybenhasználat; kölcsönzés; másolási lehetőségek, reprográfiai szolgáltatások; keresés a kötet és cédulakatalógusokban, adattárakban, kézikönyvekben; 10

12 könyvtárosi segítség kérése bibliográfia összeállításához, szakirodalom felkutatásához, a helyi és más állományokban és való tájékozódáshoz ez a tájékoztató szolgálat igénybe vételét jelenti; könyvtárközi kölcsönzés. A digitális korban a könyvtárak szolgáltatási irányultságúak, s mind jobban elterjednek az elektronikus bibliotéka szolgáltatások, ezek nagyvonalakban a következők: keresés a hálózatról elérhető elektronikus katalógusokban; könyvtári ügyintézés: például a kölcsönzött könyvek; (bakelit,) CD, DVD lemezek hosszabbítása elektronikus úton; elektronikus úton intézhető cikkmásolat kérés; tájékozódás az internetes kommunikációs eszközök segítségével (könyvtári honlapok, portálok, linkgyűjtemények, egyéb könyvtári információs szolgáltatások); az e-gyűjtemények megismertetése és más virtuális közszolgáltatások elősegítése, digitális adattárak, ismerettárak közötti útbaigazítás; tájékoztatás és a szolgáltatások igénybevétele az országos és nemzetközi könyvtári rendszeren keresztül; digitális gyűjteményekhez való hozzáférés; e-tananyagok hozzáférésének biztosítása előfizetéshez kötött tartalomszolgáltatások biztosítása; hozzáférési pontok, dedikált hálózatokhoz való kapcsolódás a tanulás és kutatás elősegítésére, a jogvédett források etikus felhasználásának lehetőségének megteremtése. Ilyen programban érhető el például a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum), az országban kijelölt hozzáférési helyeken keresztül; digitalizálás; e-gyűjtemény létrehozása, gondozása; oktatás: olvasásfejlesztés, az információs műveltség terjesztése és megszerzésének elősegítése; az olvasási, információkeresési és digitális kompetenciák fejlesztése; a formális oktatás, valamint a nem formális és informális tanulás támogatása. A fentiekből is kitetszik, hogy a könyvtár ma már nem csak a magányos, olvasmányaiba mélyen elmerülő csöndes látogatót pártolja. Számos rendezvénynek, tanfolyamnak, foglalkozásnak és programnak is otthont adhat. Kialakíthat oktatótermeket, kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas helyszínt, előadókat, találkozásra, beszélgetésre alkalmas helyiségeket is. Újonnan épült egyetemi könyvtárakban előjegyezhető kisebb csoportot befogadó tanulószoba, ahol a diáktársak diskurálva tanulhatnak egymás és a könyvek társaságában, számítógépes eszközöket, adatbázisokat is használva. Az elmúlt több mint egy évszázad folyamán a dokumentumok számának, s különösen a tudományos folyóiratokban közölt szakirodalom soha nem látott növekedése a könyvtári anyag kezelésének, beszerzésének, szolgáltatásának módját jelentősen megváltoztatta és ráterelte a figyelmet a dokumentumokban rejlő ismeret közvetlen feltárásának szükségességére. A szakirodalom növekedésének ütemét az egy-egy szakterületen közölt cikkek számával is meg szokták becsülni, ilyen vizsgálatokkal mutatták ki, hogy a cikkek száma 5 15 évente is megduplázódhat. Az eligazodást és kereshetőséget biztosító segédeszközök jelentősége e jelenségekkel párhuzamosan nő. A súlypont a dokumentumok helyett egyre inkább az ismeretekre, a tudásra, a szellemi alkotásokra helyeződött át, s már nem az ismeretek hordozóit, hanem magukat az ismereteket kellett bizonyos átalakítás révén rendszerezve áttekinteni, hozzáférhetőségüket biztosítani. (Horváth Papp 1999, 9) 11

13 A digitális kor eszközrendszerének fejlődése még látványosabb és érezhetőbb módon átformálja az ismeretszerzési, tanulási, olvasási, kommunikálási szokásokat, ezzel párhuzamosan átalakulnak a könyvtárhasználathoz kapcsolódó lehetőségek és igények is. A társadalomtudományi szakemberek a könyvtárat az információs társadalom vagy tudástársadalom egyik alappillérének tekintik. A bibliotéka szervezete ilyen formán a tudástársadalom információs közintézménye, az ismeretorganizáció hálózatának egyik megszervezője és működtetője, amely szoros összefüggésben áll a digitális társadalom fejlődésével. Mi több, az európai direktívákban a könyvtári szervezet és hálózat az elektronikus közszolgáltatások egyik kiemelt terepe, amelynek meg kell felelnie az új, többnyire elektronikus alapú felhasználói igényeknek, illetve a digitális kínálat bővüléséből következő fejlesztési elvárásoknak. (Kerekes 2009, 68.; 69. p.) A közszolgáltatások Európai Unió e-kormányzati irányelvei az elektronikus közszolgáltatások körébe vonja a könyvtárat (a közkönyvtárat), az elektronikus adatbázisokhoz való könyvtári hozzáférést és a nyilvános könyvtárak elérését, ahol e- kormányzati pontok is létesülhetnek alapvető fontosságúnak tartja. (Kerekes 2009, p.) Ebben az elképzelt keretben a korszerű nyilvános könyvtárban szakmailag felkészült mentorok segítenek nemcsak a tanuláshoz, ismeretszerzéshez, kutatáshoz szükséges információk megszerzésében, hanem a különféle állampolgári jogok gyakorlására és kötelességek teljesítésére kialakított elektronikus platformok kezeléséhez is segítséget nyújtanak. Az új kor új, elektronikus alapú kihívásai kétségkívül nagy hatással vannak valamennyi könyvtártípusra. A szolgáltatások köre és módja a kor változásainak és kihívásainak megfelelően jelentősen bővült. A hagyományos könyvtárakhoz köthető legalapvetőbb szolgáltatások: kölcsönzés, helyben olvasás, kézikönyvekből, helyszíni cédulakatalógusokból vagy elektronikus adatbázisokból való információkeresés, másolatkészítés, bibliográfia készíttetése, személyes segítségnyújtás az olvasóknak, azaz szaktájékoztatás. A már említett CXL. törvény rendelkezik a magyarországi nyilvános könyvtárak ingyenesen használható szolgáltatásairól. 54. (1) e) bekezdése kimondja, hogy a helyben nyújtott alapszolgáltatások ingyenesek; az 56. pedig részletezi ezeknek az alapszolgáltatásoknak a körét, eszerint ingyenes a könyvtárlátogatás, a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helybenhasználata, az állományfeltáró eszközök használata (katalógusok, online katalógus) információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól (tájékoztatópultnál, könyvtári honlapokról vagy könyvtári portálokról). Az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez is természetesen be kell iratkozni a könyvtárba. Ugyanakkor érdemes tudni azt is, hogy a 6/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a könyvtárhasználókat megillető egyes kedvezményekről rögzíti: Nyilvános könyvtárban az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező tanulók, hallgatók számára a beiratkozási díjból 50% os kedvezményt kell adni. (1. ). A szolgáltatások körébe tartoznak a könyvtárak saját készítésű számítógépes adatbázisai (katalógus, bibliográfiai adatbázisok) valamint a távoli hozzáférésű adatbázisok, melyek 12

14 között nagy jelentőségük van a teljes szövegű tartalomszolgáltatásoknak. Ez utóbbiak jelentős része előfizetéshez kötött, számos kísérő és használatot könnyítő megoldást kínálnak, de csak korlátozottan érhetők el: használatukhoz, a szövegek letöltéséhez ugyanúgy be kell iratkozni és személyesen be is kell fáradni egy könyvtárba, mint amikor csak könyvet szeretnénk kikölcsönözni. Nem mellékes körülmény az sem, hogy a könyvtár intézménye mindig is igyekezett válogatott, minőségi, ellenőrizhető információforrásokat gyűjteni, ezeket sokféle szempont szerint rendszerezve szolgáltatni. A digitális forrásokra is így tekint: az elektronikus formában gyűjteményébe ténylegesen vagy virtuálisan bekerülő dokumentumokat is válogatottan, rendezetten és ellenőrizhető módon illeszti be és teszi visszakereshetővé. Ha külső szolgáltatás megvásárlásáról, bérléséről van szó, akkor pedig igyekszik olyan adatbázisokhoz juttatni a felhasználót, amelyek igényesen kialakított elektronikus környezetben megbízható tartalomszolgáltatásokat nyújtanak Tájékoztat A katalógus segítségével a könyvtár tájékoztatja olvasóit a saját dokumentumairól. Ezen kívül sok másról és sok más eszközzel is tájékoztat a kézikönyvekből, bibliográfiákból, saját honlapon keresztül más könyvtárak és közgyűjtemények adatbázisaiból valamint az előfizetett tartalomszolgáltatások platformjairól. A tájékoztatás igénybevétele többféleképp történhet: személyesen, a tájékoztató könyvtáros megkérdezésével; virtuális referensz szolgáltatásokkal: ha van rá mód, elektronikus eszközökön (aszinkron technológia: e-levél, egyéb online bejelentő felületek, Libinfo tájékoztató szolgáltatás vagy szinkron e-ügyeleti rendszereken: chat szobán, online telefonon) keresztül is kérhetünk tanácsot, tájékoztatást, kiindulópontokat egy-egy téma kutatásának megkezdéséhez; a könyvtár honlapján közölt információk alapján; könyvtári portálokon (ilyen például a magyarországi könyvtárakról tájékoztató Könyvtárportál); közös katalógusokból (például a Magyar Országos Közös Katalógus, MOKKA vagy a magyarországi egyházi könyvtárak közös katalógusa, az Unitas, a külföldiek közül legismertebb a KIT Karlsruher Virtueller Katalog). könyvtári rendezvényeken: tájékoztató előadásokon, adatbázis bemutatókon; felhasználóképző tanfolyamokon; könyvtári osztályozási rendszer segítségével, a könyvtári információkereső nyelvekkel. Ehhez természetesen el kell sajátítani ezt a rendszert, illetve az információkereső nyelv alapjait, ezért e jegyzetben külön fejezetet szánunk ezeknek a tudnivalóknak Gyűjtemény Egy-egy könyvtárban meghatározott arculatú gyűjtemény található. A gyűjteményt meghatározott gyűjtőkör alapján alakítják és folyamatosan gondozzák: új dokumentumok kerülnek be, a keresettebb könyvek szabadpolcra, a kevésbé használatosak tömörraktárba vagy zárt raktárakba kerülnek, ezeket csak a katalógus alapján lehet keresni és kikérni. 13

15 A gyűjtemény egy részét a kölcsönző könyvtárakból a könyvtárhasználati szabályzatban közreadott időtartamra és az ott felsorolt feltételek mellett ki lehet kölcsönözni. Minden könyvtárban van viszont olyan állományrész, amely nem kölcsönözhető, prézens (latinul praesens), azaz csak helyben használható. Ezek általában a kézikönyvek, a régi és ritka könyvek, a folyóiratok és a speciális kiadványok. A gyűjtemények jellegét döntően meghatározza az is, hogy milyen dokumentumtípust őriznek. A nyomtatott anyagokon könyveken, folyóiratokon, újságokon kívül, sok más hordozó és dokumentumtípus is előfordul: fotók, mikrofilm, kézirat, kotta, térkép, kisnyomtatvány, újabban digitális könyvek, számítógéppel kezelhető fájlok. A zenei gyűjteményekben például sokkal több zenei CD, DVD és kotta van, mint más könyvtárakban, ahol a zenei anyag csak mellékgyűjtőkört képez; a látássérültek számára fenntartott speciális könyvtárban pedig inkább hangoskönyvekre és braille-írású dokumentumokra van szükség. Az egyetemi könyvtárakban pedig az oktatott tárgyakhoz kapcsolódó tudományos szakirodalmi könyveket, folyóiratokat és adatbázisokat szerzik be. A gyűjteményalakítás tehát nem a könyvtárosok saját kénye-kedve szerint történik, hanem egyrészt attól függ, milyen történelmileg kialakult feladatkör ellátása hárul a gyűjteményre, másrészt milyen feladatot ró az aktuális fenntartó a könyvtárra, ami meghatározza a gyűjtőkörét. Meghatározó kérdés az is, kik a használói és milyen igényeket támasztanak az olvasók a gyűjteménnyel szemben. A könyvtárak a fő gyűjtőkörükbe tartozó dokumentumokat igyekeznek teljesebb körűen összegyűjteni, illetve biztosítani a más forrásokból történő szolgáltatást; a mellékgyűjtőkört pedig csak reprezentatív vagy erős válogatással kialakult részleg képviseli. Mekkora egy könyvtár gyűjteménye? A gyűjtemény tartalmi jellemzőin, szellemi, eszmei értékén felül a dokumentumféleségekkel és a dokumentumok számával is jellemezhető egy könyvtár. Elektronikus könyvtár esetében a dokumentumok számával, a dokumentumtípusokkal és a tárolt adatok byte kiterjedésével szokták jellemezni az összállomány nagyságát. A könyvtári honlapok általában hasznos ismertetőt nyújtanak a törzsgyűjteményről, az egyes részlegekről, felsorolják a különgyűjteményeket és adatokat közölnek a hagyományos, fizikailag vagy logikailag elkülöníthető dokumentumok számáról is, a könyvtári egységek mennyiségéről. A középkori kolostori könyvtárak kezdeti állománya csak néhány, a vallási és a gyakorlati egyházi élethez, a szertartásokhoz szükséges könyv volt: Szentírás, missale, brevárium. A XVI XVII. századi főúri könyvtárakban tipikusan néhány száz kötet volt található, a háromezer kötetes gyűjtemény nagynak számított. Egy mai, olvasást kedvelő család közepes méretű házikönyvtára ezer háromezer könyvet számlál, egy nagyobb magánkönyvtár az öt hatezer kötetnél kezdődik. A mai közgyűjtemények esetében a következő nagyságrendi skála szerint szokták a könyvtárakat gyűjteményük nagysága szerint csoportosítani: Kiskönyvtár: egységig Közepes könyvtár: egység között Nagykönyvtár: felett. Összehasonlításképp vegyünk sorra néhány számszerű adatot a történeti és mai könyvtárakról (az adatok, ha másképp nem jelezzük, az adott könyvtár honlapjáról származnak): Az ókori alexandriai könyvtárban összegyűjtött papirusztekercsek száma több százezer lehetett. Egyes források , mások tekercset emlegetnek, s olyan feljegyzés is van, amelyik szerint a tudományos központként működő könyvtár 14

16 fénykorában tekercset őriztek. Hogy valójában hány művet is jelentett mindez, nehéz megbecsülni. A hellénizmus korában egy-egy mű általában nem volt olyan hosszú, mint a mai könyvek szövege, s gyakran előfordult, hogy egyetlen tekercsre több művet is ráírtak. (Blum 1991, ; Swiderkowna ) A legendás ókori könyvtár szellemiségének jegyében hozták létre már a XXI. században a hatalmas, korszerűen kialakított új Bibliotheca Alexandrinát ben avatták fel, a kiinduló könyvállomány 8 millió kötet, a könyveket, és az ott tárolt egyéb dokumentumokat fokozatosan dolgozzák fel és adják használatába. Az új könyvtár, az ókori bibliotéka szellemiségét átörökítve a tudomány nyíltságát és szabadságát több módon is segíteni kívánja. Számos bölcsészeti, társadalomtudományi, természettudományos és informatikai kutatóintézetnek, programnak ad otthont; a legkorszerűbb digitális technológiával segíti a nemzetközi kutatási hálózatok munkáját. Itt üzemel a web-archiválására megalapított Internet Archive (Internet Archívum) egyik tükörszolgáltatása, 200 számítógépen tárolt 100 terra-byte archivált adattal. A San Franciscóban alapított Internet Archívum anyaintézmény a weboldalakat válogatva, részben bejelentett igények alapján, tól folyamatosan gyűjti és tárolja. Az Alexandriai Könyvtár 2003-tól, fáziskéséssel, tükörszerverről szolgáltatja az Internet Archívumban tárolt anyag másolatát. A XI. század végén Pannonhalmán 80 kötetet, kb. 200 művet tartottak nyilván; ma mintegy kötetet őriznek a bencés gyűjteményben. Itt őrzik I. András király 1055-ben kiadott hiteles oklevelét, a Tihanyi apátság alapítólevelét. (Madas 2009; Magyar nyelvemlékek 2010) Pázmány Péter esztergomi érsek 1635-ben jezsuita egyetemet alapított Nagyszombatban, az egyetemnek az alapításkor több mint 5000 kötetes könyvtára volt. (Farkas Gábor Farkas 1997) A vatikáni könyvtár mai állománya: 1,6 millió nyomtatott kötet, ebből 8400 az ősnyomtatvány, amelyek közül 65 pergamen; kézirat (kódexek és levéltári anyagok, a legrégebbiek II. századiak); térkép, metszet, nyomat; érme, fotó. A washingtoni Library of Congress (Kongresszusi Könyvtár) állományadatai: 144 millió könyvtári egység; több mint 33 millió katalogizált könyv és egyéb nyomtatvány 460 nyelven; több mint 63 millió kézirat; Észak-Amerika legjelentősebb ritka könyves gyűjteménye; a világ legnagyobb jogi gyűjteménye; filmanyag, térképek, kották, hangfelvételek gyűjteményeivel. A magyar nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár néhány állományegységének adata: o Törzsgyűjtemény: 4 millió könyv, évfolyam hírlap és folyóirat; o Különgyűjtemények: több mint 7,1 millió dokumentum (köztük a Képes Krónika, a Bibliotheca Corviniana harmincöt kötete, a Szózat eredeti kézirata, Haydn kéziratok) Néhány részlet a különgyűjteményekről: o Kézirattár: egység o Ősnyomtatvány: 1800 példány (ez a magyarországi állomány közel egynegyede, közöttük van a Chronica Hungarorum, az első Magyarországon nyomtatott könyv, amely Hess András műhelyében készült Budán, 1473 ban; a számos külföldi kiadvány közül megemlítjük a neves velencei kiadó és nyomdász, Aldus Manutius görög nyelvű Aristotelész kiadását); o Antiqua (XVI. századi könyvek): példány; o Régi Magyar Könyvtár (1700-ig terjedő gyűjtemény): 8500 példány 15

17 o Térképgyűjtemény: egység o Zeneműtár: nyomtatott kotta; kottakézirat; az opera-, ill. színpadi zene gyűjtemény: 550 polcfolyóméter kéziratos és nyomtatott kotta. o Könyvtári Intézet Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtára: egység. Jelentős továbbá a színháztörténeti gyűjtemény, a plakátok, grafikák, kisnyomtatványok tára, a fotógyűjtemény stb. Az említett San Francisco-i Internet Archívum július 9-ei állapotának adatai: 150 milliárd archivált weboldal; mozgókép; koncertfelvétel; hangfelvétel; szöveg. Legújabb újdonsága a könyvtárak digitalizált, illetve digitális formában olvasható könyveinek kölcsönbeadási programja számítógépes eszközökkel, illetve az erre szolgáló e-készülékekre való feltöltéssel, továbbá a már egyszer digitalizált könyvek biztonságba helyezése, tartós fizikai megőrzése. Az eredeti könyvek megőrzésére a digitális archívum külön programot dolgozott ki: a könyvtáraktól a digitalizálás időtartamára kölcsönkért könyveket, ha a tulajdonos könyvtár visszakéri és gondoskodik a kötet további őrzéséről, akkor visszajuttatják a könyvet az eredeti helyére. Egyes könyvtárak azonban, helyhiányra vagy más okokra hivatkozva nem vállalják a digitalizált könyv további őrzését. Ezeket a köteteket speciálisan kialakított konténerekbe helyezik, és optimális hőmérséklet és páratartalom mellett gondoskodnak fizikai megőrzésükről. A folyamatosan gyarapodó, kisebb-nagyobb látogatói forgalmat bonyolító könyvtárakon kívül beszélhetünk muzeális, lezárt gyűjteményű könyvtárakról is, amelyek ma kutatóhelyként, kulturális oktatási rendezvények színhelyeként és turisztikai látványosságként szolgálnak. A XVIII. században épültek a művészi berendezésű barokk vagy klasszicista stílusú teremkönyvtárak. A ma műemlék könyvtárakként számon tartott intézmények jellemzően egyházi alapítású vagy főúri magánkönyvtárak voltak, ilyenek találhatók például Gyöngyösön, Zircen, Pannonhalmán, Sárospatakon, Keszthelyen (Helikon), Kolozsvárott (Teleki Téka). Történetükről, gyűjteményükről a könyvtártörténeti szakirodalomból lehet részletesebben tájékozódni. A történeti gyűjtemények különféleképp vészelték át a történelem viharait. A magyarországi egyházi bibliotékák sorsát drasztikusan megpecsételték II. József között kiadott rendelkezései a vallási társulatok működésének betiltásáról, s ugyanígy megsemmisítő hatással voltak számos kollekcióra a szerzetesrendek működési engedélyének bevonását követő intézkedések 1950-ben. (Vix 1997) Az újjáalakított vagy az elhurcolt példányokkal megtizedelt gyűjtemények sok esetben a rendszerváltozás utáni visszaállítások ellenére sem nyerhették vissza eredeti állapotukat és fényüket. A történeti gyűjtemények feltárása, rekonstruálása napjainkban is folyamatosan történik. Akadnak még most is elhagyatott, rendezésre, feltárásra váró kisebb gyűjtemények, ezekre ezúttal csak egyetlen példát említünk: az erdélyi erzsébetvárosi örmény katolikus plébániatemplom feltárás alatt álló könyvgyűjteményét (Guitman, 2008). A megsemmisült, szétszóródott könyvgyűjtemények rekonstrukciójára is történnek kísérletek, hosszú távú kutatóprogramok is alakultak, melyek révén fokozatosan sikerül feltárni a régi századok olvasmánytörténeti és művelődéstörténeti vonatkozásait. Érdekes példája e törekvésnek az egyik leggazdagabb XVIII. századi erdélyi asszonykönyvtár létrehozójának, a női bibliofília meghonosítójának, Bethlen Kata Magyar Bibliothecájának rekonstrukciója a fennmaradt jegyzékek, levelek alapján (Simon Szabó, 1997). Bethlen Kata több mint ötszáz kéziratos és nyomtatott XVI XVII. századi hungarikumot (magyar vonatkozású könyvet) gyűjtött össze. 16

18 Egy másik érdekes kezdeményezés Zrínyi Miklós könyvtárának rekonstrukciója a fennmaradt katalógus és más olvasmánytörténeti adatok alapján, s e könyvgyűjtemény 3D-s bemutatása a Szegedi Tudományegyetem weboldalain. (Biblioteheca Zriniana 3D; Hausner et al.) A könyvtörténészek, művelődéstörténészek adattárakban gyűjtik össze és teszik közzé a feltárt vagy rekonstruált gyűjtemények katalógusait. A katalógus sorozatok közül sok kötetben jelent meg, illetve jelenik meg, az elektronikus adatbázisok előnyeit kihasználva azonban célszerű az ilyen jellegű adatokat adatbázisba rendezni. A könyvek tulajdonosi bejegyzéseiből valamint az egykori gyűjtemények adott időpontban késztett kéziratos leltárjegyzékének, katalógusainak számítógépes nyilvántartása alapján könnyűszerrel körvonalazható egy-egy szétszóródott gyűjtemény állománya. Magyarországon a Bibliotheca Eruditionis adatbank összesíti az történeti gyűjtemények olvasmánytörténeti szempontú feldolgozását Dokumentumok tárolására alkalmas hely A könyvtárak igyekszenek megteremteni azokat a feltételeket, amelyek között a dokumentumokat hosszú távon, biztonságosan meg lehet őrizni és az olvasók rendelkezésére bocsátani. A könyvtáros szakmában külön nagy fejezetet képez a könyvtári állomány megőrzése és védelme, és további speciális szakterület a sérül példányok helyreállítása, restaurációja. Mindezek mellett újabb fejezetek nyílnak a digitális megőrzés kérdéseiről. A könyvtári elhelyezést meghatározza a dokumentumok kora, anyaga, állapota, mérete, tartalma, és egyéb dokumentum típusbeli jellemzője. Néhány speciális feladatú könyvtár, ilyenek például a nemzeti könyvtárak, kifejezetten őrző részlegeket, tárolókönyvtárakat is fenntartanak. E részlegekre azért van szükség, hogy biztonságosan megőrződhessenek rögzített kulturális örökségünk emlékei. A digitális dokumentumok esetében is ugyanolyan fontos tartós megőrzésről és tartós szolgáltatási formákról gondoskodni, mint a hagyományos dokumentumok esetében. A megőrzés sikeressége azonban sokban függ a használók figyelmességétől is, attól, hogy hogyan vigyáznak a kikért példányokra, vajon kesztyűs kézzel vagy hanyagul bánnake a kölcsönzött darabokkal, hol és hogyan olvasnak, hogyan lapozzák a könyvet, hogyan szállítják a buszon, vonaton, hogyan tanulnak, jegyzetelnek belőle vagy hogyan készítenek másolatot, és komolyan veszik-e a mondást: Könyvet lopni nem bűn? Az efféle felnőtt csínytevések az egyébként is nehezen hozzáférhető, a kereskedelmi forgalomban már nem kapható egyetlen vagy csak néhány példányban hozzáférhető kötelező olvasmányok esnek áldozatul. Ha egy-egy fontos és sokak számára nélkülözhetetlen mű elveszik, ennek kárát a leendő olvasók látják. A könyvtáros pedig legfeljebb csak Szent Jeromoshoz, a bibliothecariusok védőszentjéhez imádkozhat: De védelmezd a ránk bízott értékeket, a könyveket is. Védelmezd tűztől és víztől, védelmezd a molyoktól, a penésztől és a savtól. De óvd meg könyvtárainkat a szenvedélyes könyvgyűjtőktől is, meg azoktól, akik nem tudják vagy nem akarják megbecsülni a könyvet, akik tisztátalan kézzel és tisztátalan lélekkel nyúlnak a kötetekhez. (Maximilianus Bibliothecarius, lásd Bánhegyi 1999, 55) A gyűjtemények kezelőinek feladata gondoskodni arról, hogy a dokumentumokat lehetőleg ne érje károsodás. Ezért a könyvtár használati szabályzatába bele is szokták foglalni: az olvasótermekbe ételt italt nem szabad bevinni; a középkori kódexeket és a régi könyveket csak speciális könyvtartóra helyezve szabad olvasni; a féltett kéziratos anyaghoz, eredeti oklevelekhez, a fotógyűjtemény fényképeihez csak megfelelő kesztyűben szabad hozzányúlni, és csak grafitceruzával szaban jegyzetelni. 17

19 Külső körülményekre is oda kell figyelni: a nedvesség, a nedves helyiség vagy a túl száraz levegő, a tűző napsugarak, a rágcsálók, rovarok, a valódi könyvmolyok, penészgombák, a levegő szennyező anyagai maradandó és visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak. Ismeretes jelenség az anyag öregedése is, aminek során a dokumentum anyaga az idők során a környezeti kölcsönhatások következtében kémiailag megváltozik. A papírnál a cellulózmolekulák bomlásnak indulnak, ezért a papír megváltoztatja színét, töredezik vagy akár egyetlen érintésre, egyetlen pillanat alatt szét is porladhat. A facsiszolat tartalmú, savas papírfajták veszélyeztetettebbek, mint a semleges kémhatású rongy, illetve a facellulózt tartalmazó savas papírok, különösen, ha hosszú időn keresztül erősebb fénynek, magasabb hőmérsékletnek és magasabb páratartalomnak is ki voltak téve. Az közötti nyomtatványok jelentős része facsiszolat tartalmú papíron jelent meg, ezért ennek az időszaknak a dokumentumai s közülük is legnagyobbrészt a hírlapok veszélyeztetettek. A savasodás jele a papír sötétedése, elsárgulása, és arról is észre lehet venni, hogy elkezd töredezni. (Kastaly 2002, ). A korai hírlapok például igen veszélyeztetettek, mert olcsó és rossz minőségű papírra nyomtatták őket. Ez indokolhatja azt, hogy a digitalizálási programokban a digitalizálandó dokumentumok kiválasztásakor elsőbbséget kaphassanak a legrégebbi lapok a XVII. századból, a keresettebb XIX. századi és XX. század eleji újságok. Ilyen törekvések folytán az OSZK egyik tematikus webhelyén, a Sajtómúzeumban már elérhetőek a magyar sajtótörténet legrégebbi lapjai (Mercurius Veridicus ex Hungaria , Nova Posoniensia ), és más könyvtárak is sort kerítettek már a helytörténeti jelentőségű, keresettebb újságok digitalizálására. A digitalizálással azonban még korántsem oldódik meg a megőrzés kérdése. A digitális dokumentumok sérülékenyebbek, mint hinnénk. A digitális adatokat befogadó merevlemezek maguk is öregedő fizikai objektumok. Ismeretes, hogy megbízható élettartalmuk 3 5 év, ez után az idő után az adatokat át kell menteni más tárolóra. Problémát jelent a kódolt jelek visszafejtése, ha időközben elavul a dekódolást biztosító eszközünk, probléma a gyakori technikai technológiai változás, ami miatt folyamatos frissítéseket kell eszközölni. A digitális tartalomköltöztetés az információs környezet és a formátumok elavulása, az újabb környezettel és formátumokkal való megfeleltetés miatt információvesztéssel járhat. A megjelenítési keretrendszereket is frissíteni kell, zökkenőmentesen biztosítani az áttérést az újabb verziószámú kezelőrendszerekre, szoftverekre. Nem megoldott az ipari eljárásokkal keletkező digitalizált dokumentumok katalogizálása, metaadatokkal való ellátása sem. A tömeges digitalizálás, a felgyorsult tempóban keletkező webes tartalmak olyan részletes feltárása és precíz visszakereshetősége, mint ahogyan azt a hagyományos dokumentumok esetében egy-egy könyvtári katalógusnál megszoktuk, nem vállalható, s helyette még nem alakult ki más megoldás. Nehézség lehet a sokféle dokumentum-változat, tartalom-változat megkülönböztetése és felismerése (például a több helyen is fellelhető, látszólag azonos szövegek valóban azonosak-e, honnan erednek, ki a szerzőjük, mikor készültek, mikor frissítették stb.), s szinte lehetetlenné válik a hétköznapi felhasználó előtt a multimédia tartalmak eredetének, összetevőinek azonosíthatósága. A hipertext kapcsolatok, linkek frissítése és sok más tényező miatt gondolhatjuk még úgy, hogy a digitális feldolgozási és tárolási eljárások mai fejlettségi foka még a digitális őskornak felel meg, Nyitott kérdés, hogy hogyan szavatolható az ellenőrizhető, megbízható és hosszú távú minőségi megőrzés, az eredeti állapotnak megfelelő rekonstrukció és a stabil tartalomszolgáltatás. A könyvtárak természetesen kutatják az új, digitális archiválás módjait és az archivált tartalom szolgáltatásának lehetőségeit, s jelentős előrelépések történnek a rendezett körülmények közötti, korszerű technológiára alapozó digitális művek tárolása és az 18

20 archívumokból való szolgáltatások fejlesztésére. Magyarországon, Európában és a világ más pontjain is jelentős fejleményekről számolhatunk be. Néhány példa: Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), amely eddig mintegy tízezer digitalizált könyvet archivál, és több al gyűjteményt is kialakított (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis EPA; Magyar Digitális Képkönyvtár MDK); OSZK Digitális Könyvtár (OSZK DK), a nemzeti könyvtár gyűjtőkörébe tartozó elektronikus dokumentumok fogadására, archiválására és szolgáltatására alakult; a jogvédett könyvek úgynevezett dedikált hálózaton keresztül, bejelentett könyvtári pontokról vehető igénybe; GALLICA a francia nemzeti könyvtár lenyűgöző sebességgel gyarapodó, impozáns látványelemekkel megjelenő és könnyen kezelhető felületről lekérdezhető digitális gyűjteménye; Europeana az európai nemzeti könyvtárak és jelentősebb gyűjtemények digitális anyagának virtuális gyűjteménye Különböző szempontok szerint lehet keresni a dokumentumok között Amikor valaki azt mondja: A könyvtárban különböző szempontok szerint lehet keresni a dokumentumok között, kétféle dologra gondolhat. (1) Gondolhat arra, hogy a szabadpolcos elrendezés során különféle tematikai szempontok szerint tájékozódhatunk a polcok között: Filozófia, Vallás, Pszichológia, Pedagógia, Szociológia, Irodalomtudomány, Szépirodalom, Nyelvtudomány, Történelem, Művészetek és hasonló nagyobb tematikus egységeken belül helyezkedik el a főbb témakörök részterületeinek irodalma. A szabadpolcok és a rajtuk sorakozó könyvek szakjelzettel vannak ellátva, a könyvek helyét meghatározó szakjelzeteket pedig a katalógusból is ki lehet keresni. Az egyes gyűjteményrészlegek a könyvtári térben különválasztott övezeteket is képezhetnek, külön szobákat, termeket, nagyobb könyvtárakban tematikus utcákat lehet bejárni. A szabadpolcos elrendezéshez ugyanakkor sok helyre van szükség, ezért, a rendelkezésre álló helytől és a könyvpéldányok keresettségétől függően alakítják ki, hogy mi marad az olvasók szeme előtt, és mi kerül raktárba. A szabadpolcos állomány több szempont okán nyerhet jelentőséget a szakirodalmi kutakodás során, néhány pontban összefoglalva ezek a következők: Áttekinthető, melyik területről mennyi irodalom van és mi vehető kézbe különösebb keresgélés nélkül. A gyakorlott olvasó célirányosan leveheti azt a kötetet, amiért bejött az olvasóterembe. A kiválasztott könyvön kívül rálátást kap arra is, hogy melyek a legfontosabb kézikönyvek a kapcsolódó témakörben: milyen szaklexikonok, szakszótárak és szakbibliográfiák vannak; felkínálkoznak az alapművek; könnyebben szembetűnhet, melyek a nélkülözhetetlen, alapvető fontosságú művek és mi az, ami már specifikus irodalom. Könyvtári olvasás közben egyéb kutatásra is lehetőség nyílik: a kézikönyvek karnyújtásnyira vannak, különösebb erőfeszítés nélkül ellenőrizni lehet az apróbb adatokat; a szakszótárakból, lexikonokból meg lehet keresni az ismeretlen fogalmakat; ha szerencsénk van, a hivatkozott irodalmat is leemelhetjük a polcról. Bele lehet kukkantani a szomszédos könyvekbe is, miközben rájöhetünk, milyen hallatlanul gazdag ismeretkincs létezik még, amiről eddig nem is volt tudomásunk. 19

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tankönyvgyűjteményének középés hosszú távú stratégiája A Nemzeti Tankönyvtár feladatai

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

Bemutatkozik az MTA Könyvtára

Bemutatkozik az MTA Könyvtára TARTALOM Bemutatkozik az MTA Könyvtára 1. alapozó program A mintegy 60-90 perces látogatás során levetítjük a könyvtár történetéről és kincseiről készült kisfilmet, bemutatjuk a különféle funkciójú olvasói

Részletesebben

A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja

A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja Garamvölgyi László könyvtári szakinformatikus Országos Széchényi

Részletesebben

MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata

MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata 1. A Könyvtár feladata Az MTA ATK TAKI Könyvtárának állománya az intézet keretében folyó tudományos kutatómunka szolgálata mellett

Részletesebben

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum G y ű jt ő k ö r i S z a b á l y z a t A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum (a továbbiakban HH FDK) nyilvános

Részletesebben

MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtára

MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtára MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtára MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata 2013. Budapest, 2013. március 22. Budayné Baráth Blanka MTA ATK TAKI könyvtárosa

Részletesebben

A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Könyvtár. Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzat

A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Könyvtár. Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzat 1 A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Könyvtár Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzat (Az Ügyrend 2. sz. melléklete) Készítette: Fenyvesi Olga Jászberény,

Részletesebben

Könyvtárismeret. Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv

Könyvtárismeret. Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv Könyvtárismeret Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv Mi a könyvtár? Könyveknek és egyéb dokumentumoknak olvasásra, művelődésre, tudományos kutatásra, gyakorlati tájékozódásra szánt és e célokra alkalmassá

Részletesebben

Humán adatbázisok. SZTE EK adatbázisok. Humán Szakirodalmi Adatbázis. Dante. Dante. http://bodza.bibl.u-szeged.hu/

Humán adatbázisok. SZTE EK adatbázisok. Humán Szakirodalmi Adatbázis. Dante. Dante. http://bodza.bibl.u-szeged.hu/ Humán adatbázisok SZTE EK adatbázisok http://bodza.bibl.u-szeged.hu/ Dante http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/dante Humán Szakirodalmi Adatbázis http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/human Külföldi hungarológiai

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet -2013- Bevezetés A gyűjtés szakterületi-tartalmi körét a Könyvtár feladataiból adódó követelmények, illetve az 1997. évi

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben

Részletesebben

9. Könyvtárak 9.1. Könyvtárhasználat

9. Könyvtárak 9.1. Könyvtárhasználat 9. Könyvtárak 9.1. Könyvtárhasználat Könyvtárak történetéről Asszurbanipal király ninivei könyvtára (i.e. 650) 20 ezer agyagtábla Alexandriai Muszeion könyvtár (Ptolemaiosz alapítottota i.e. III.sz) kb.

Részletesebben

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése Mi mit jelent a katalógusban? 1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése 1, A találatok részletes

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

A SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABAI KÖNYVTÁRA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

A SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABAI KÖNYVTÁRA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1. sz. melléklet A SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABAI KÖNYVTÁRA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1. A könyvtár állománya gyűjtőköre A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-

Részletesebben

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. december 1. Általános rendelkezések (1) A könyvtár neve: Edutus Főiskola Könyvtára (2) Székhelye és címe: 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. (3) Létesítésének

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 13.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 13. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 13. 1 Színház- és Filmművészeti

Részletesebben

Az emberi erőforrások minisztere /2014. ( ) EMMI rendelete

Az emberi erőforrások minisztere /2014. ( ) EMMI rendelete Az emberi erőforrások minisztere /2014. ( ) EMMI rendelete az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól

Részletesebben

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Jelen szabályozás az Iparművészeti Múzeum (a továbbiakban: Múzeum) Könyvtára (a továbbiakban: Könyvtár) Szervezeti és Működési Szabályzatának

Részletesebben

KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 595 KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 1 8. ÉVFOLYAM

KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 595 KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 1 8. ÉVFOLYAM KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 595 KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 1 8. ÉVFOLYAM KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 596 A könyvtárhasználatra nevelés alapvetően és meghatározóan tantárgyközi feladat, amelynek minden tantárgy ismeretelsajátítása

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Érvényes: 1998. november 18-tól Készítette: Jóváhagyta: Baranya Péter könyvtáros.

Részletesebben

Különgyűjtemények a könyvtárakban

Különgyűjtemények a könyvtárakban Különgyűjtemények a könyvtárakban Állomány rendezés Az egységes gyűjtemény részgyűjteményekre való felosztása Az állomány hasonló méretű állománytestekre van felosztva Központi gyűjteményrész (törzsgyűjtemény)

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtárának Könyvtárhasználati Szabályzata

Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtárának Könyvtárhasználati Szabályzata Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtárának Könyvtárhasználati Szabályzata A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény rendelkezése

Részletesebben

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása Előadók: Toldi Klára Vincze Andrea 1 Előzmények 1997-2002 A nemzetközi könyvtári trendek hatására a hazai könyvtárügyben is megjelenik az informatika

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára Működési Szabályzata, 2001. A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata

Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára Működési Szabályzata, 2001. A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1./ A könyvtár feladataival összefüggő

Részletesebben

Az ATON szakfolyóirat indítása

Az ATON szakfolyóirat indítása Az ATON szakfolyóirat indítása Roadshow Mosonmagyaróvár, 2011.március 22. Gödöllő, 2011.május 16. Bánkeszi Katalin Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ Az e-publikálás jelentősége

Részletesebben

Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény. Gyűjtőköri Szabályzat. I. Általános rész

Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény. Gyűjtőköri Szabályzat. I. Általános rész Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény Gyűjtőköri Szabályzat I. Általános rész 1. A könyvtár típusa: Tulajdonjog és hozzáférés szerinti felosztás alapján nyilvános

Részletesebben

Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva

Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva Hódmezővásárhely, 2010. március 20. Az iskolai könyvtárhasználati útmutatója

Részletesebben

Helyzet- és jövőkép a zalai iskolai könyvtárakban

Helyzet- és jövőkép a zalai iskolai könyvtárakban Helyzet- és jövőkép a zalai iskolai könyvtárakban Némethné Hajdu Márta projekt menedzser Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete 2011. 03. 17 Mint a csillagokat a távcsövek, úgy húztam körém, s egyre

Részletesebben

Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata I. A könyvtár általános adatai: 1. A könyvtár neve: Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum Székhelye: Komárom-Esztergom megye

Részletesebben

Kérdőív az iskolai (kollégiumi) könyvtárak szakfelügyeletéhez

Kérdőív az iskolai (kollégiumi) könyvtárak szakfelügyeletéhez Kérdőív az iskolai (kollégiumi) könyvtárak szakfelügyeletéhez A Létszám-adatok képzés Intézménytípus Az intézmény elérhetőségei jellege A fenntartó A könyvtár elérhetőségei 1. Azonosító 2. neve 2.1. OM

Részletesebben

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT DAMJANICH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA Készítette: Kolozsváriné Kottán Eleonóra TARTALOM 1. Az iskolai könyvtár feladata 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre 3. Iskolánk gyűjtőkörét

Részletesebben

Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban

Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban Fogalma az adott helyre vonatkozó információk, illetve az azokat hordozó dokumentumok összességét jelöli, valamint a könyvtári tevékenység azon részét, amely ezeknek

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

Mezőkovácsházi Városi Könyvtár Mezőkovácsháza Árpád u. 162. 5800 KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

Mezőkovácsházi Városi Könyvtár Mezőkovácsháza Árpád u. 162. 5800 KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Mezőkovácsházi Városi Könyvtár Mezőkovácsháza Árpád u. 162. 5800 KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, melyen

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása

Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása Az általános iskola végére elsajátítandó ismeretek 1. Dokumentumtípusok Könyv Hagyományos (nyomtatott) Időszaki kiadványok Nem hagyományos (nem ny.)

Részletesebben

DIGITALIZÁLÁSI STRATÉGIÁJA

DIGITALIZÁLÁSI STRATÉGIÁJA A THURY-VÁR NONPROFIT KFT. KRÚDY GYULA VÁROSI KÖNYVTÁR DIGITALIZÁLÁSI STRATÉGIÁJA 2015 Összeáll. Budai László könyvtárvezető, szakmai ig. h. Jóváhagyta: Pappné Csővári Zsófia ügyvezető ig. Érvényes: 2015.

Részletesebben

A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kari Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati Szabályzata

A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kari Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati Szabályzata A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kari Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati Szabályzata Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Szervezeti és Működési Rendjének 7. számú melléklete Keszthely Hatályba lépés ideje:

Részletesebben

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata. (Az Ügyrend 3. sz. melléklete)

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata. (Az Ügyrend 3. sz. melléklete) A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata (Az Ügyrend 3. sz. melléklete) A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára

Részletesebben

SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT KÖNYVTÁRA

SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT KÖNYVTÁRA Nyugat-magyarországi Egyetem könyvtári hálózata Sopron Gyôr Mosonmagyaróvár Székesfehérvár Szombathely SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT KÖNYVTÁRA A NymE SEK Könyvtára 2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetem könyvtári

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

Pedagógiai információforrások, adatbázisok. Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4.

Pedagógiai információforrások, adatbázisok. Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4. Pedagógiai információforrások, adatbázisok Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4. HOL? HOGYAN? HA UGYAN! Ma már tudjuk, hogy egy értelmes sor vagy egy pontos hír körül mérföld hosszúságú

Részletesebben

Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára Zárt Forgalmú Tudományos Szakkönyvtára Státusz: Véglegesített pénzügyi adatok nélkül (kitöltő) 2013

Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára Zárt Forgalmú Tudományos Szakkönyvtára Státusz: Véglegesített pénzügyi adatok nélkül (kitöltő) 2013 Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára Zárt Forgalmú Tudományos Szakkönyvtára Státusz: Véglegesített pénzügyi adatok nélkül (kitöltő) 213 Alapadatok Az adatszolgáltató Magyar Nemzeti Levéltár

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT Széchenyi István katolikus Általános Iskola Füzesabony 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI 1. sz. melléklet Az iskolai

Részletesebben

Státusz: Véglegesített (kitöltő) 2014

Státusz: Véglegesített (kitöltő) 2014 II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Státusz: Véglegesített (kitöltő) 2014 Alapadatok Az adatszolgáltató II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (könyvtár/ellátóhely/szolgáltatóhely) teljes

Részletesebben

Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Hunyadi Mátyás Általános Iskola Törökszentmiklós Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata I. Helyzetelemzés Iskolai könyvtárunk gyűjtőköri szabályzatának alapja 8 évfolyamos általános iskolánk szerkezete

Részletesebben

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A Kislángi ÁMK Könyvtárának nyitva tartási ideje: Hétfőn: 13-17 óráig Keddtől péntekig 8-12 13-17 óráig 2. A Kislángi ÁMK Könyvtárának részlegei (gyűjteményrészei): Felnőttkönyvtár

Részletesebben

Feladatukat tekintve a következő csoportokba szokták sorolni a könyvtárakat:

Feladatukat tekintve a következő csoportokba szokták sorolni a könyvtárakat: KÖNYVTÁRAK A könyvtár négyezer éves története során újra és újra megújulva, mindig alkalmazkodott a különböző korok elvárásaihoz, illetve kommunikációs adottságaihoz és lehetőségeihez. A ma társadalma

Részletesebben

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA I. INDOKLÁS, A SZABÁLYZAT CÉLJA

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA I. INDOKLÁS, A SZABÁLYZAT CÉLJA 1. számú melléklet AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA I. INDOKLÁS, A SZABÁLYZAT CÉLJA Indoklás: Célja: a 16/1998. IV. 8. MKM rendelet a könyvtár olyan körülhatárolása és kimunkálása, amely képes

Részletesebben

Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez

Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez Kedves Könyvtárhasználónk és Látogatónk! Szeretnénk megismerni, hogy könyvtárunk szolgáltatásai mennyire felelnek meg az Ön igényeinek.

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára Zárt Forgalmú Tudományos Szakkönyvtára Státusz: Véglegesített pénzügyi adatok nélkül (kitöltő) 2014

Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára Zárt Forgalmú Tudományos Szakkönyvtára Státusz: Véglegesített pénzügyi adatok nélkül (kitöltő) 2014 Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára Zárt Forgalmú Tudományos Szakkönyvtára Státusz: Véglegesített pénzügyi adatok nélkül (kitöltő) 214 Alapadatok Az adatszolgáltató Magyar Nemzeti Levéltár

Részletesebben

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS)

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Networkshop, 2008 Márc. 17 19., Dunaújváros Holl Erdődi: Fejlett kereső... 1 Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Holl András Erdődi Péter MTA Konkoly Thege Miklós

Részletesebben

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. A könyvtár azonosító adatai: A könyvtár neve: Zrínyi Miklós Bolyai János Általános Iskola Zrínyi Székhelyintézmény könyvtára Pontos címe: 8800 Nagykanizsa,

Részletesebben

A Kertvárosi Általános Iskolai Könyvtár használatának szabályai

A Kertvárosi Általános Iskolai Könyvtár használatának szabályai 2.sz.melléklet A Kertvárosi Általános Iskolai Könyvtár használatának szabályai A könyvtár használata és szolgáltatásai A könyvtár legfőbb feladata, hogy a kölcsönzési időben lehetővé tegye a gyűjteménye

Részletesebben

A MOKKA és az ODR rendszerek kapcsolata

A MOKKA és az ODR rendszerek kapcsolata A MOKKA és az ODR rendszerek kapcsolata Koltay Klára DEENK Miről lesz szó? Az ODR fejlesztések legfontosabb célkitűzési MOKKA ODR összeolvadó szolgáltatások Feltöltések: bibliográfiai és példányadatok

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Magyar Mezıgazdasági Múzeum Könyvtára

Magyar Mezıgazdasági Múzeum Könyvtára MAGYAR MEZİGAZDASÁGI MÚZEUM 1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár Levélcím: 1367 Bp. 5., Pf. 129. Tel: (36-1) 364-0071 Fax: (36-1) 364-0076 E-mail: foigazgato@mmgm.hu Honlap: www.mmgm.hu Magyar Mezıgazdasági

Részletesebben

Új fejlesztések, együttműködések a Magyar Elektronikus Könyvtárban, 2011-ben

Új fejlesztések, együttműködések a Magyar Elektronikus Könyvtárban, 2011-ben Networkshop, 2012. Veszprém, NIIF Új fejlesztések, együttműködések a Magyar Elektronikus Könyvtárban, 2011-ben Networkshop, 2012. április 11. Tartalom 1. Mobil fejlesztések E-book formátumok MEK (Magyar

Részletesebben

Miért nem? Miért igen? Sinkó Márta Modell Divatiskola Budapest, 2010. 02. 24.

Miért nem? Miért igen? Sinkó Márta Modell Divatiskola Budapest, 2010. 02. 24. Miért nem? Miért igen? Sinkó Márta Modell Divatiskola Budapest, 2010. 02. 24. Két könyvtár egyesítése: Modell Divatiskola Könyvtára 18 396 db 459 doboz Simon Ferenc Cipő- és Bőripari Szakközépiskola Könyvtára

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a Lázár Ervin Városi Könyvtár és Szemere Pál Művelődési Ház Könyvtárhasználati Szabályzatáról Pécel Város Önkormányzat

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Legfontosabb tudnivalók A könyvtár nyilvános szolgáltatásait igénybe veheti bárki, aki a könyvtárhasználati szabályzatot magára nézve elfogadja és betartja. A könyvtárat használhatja

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata I. Általános rész 1. A könyvtár adatai: 1.1. Megnevezése: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság [a továbbiakban: Múzeum]

Részletesebben

TONK SÁNDOR KÖNYVTÁR - KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT -

TONK SÁNDOR KÖNYVTÁR - KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT - TONK SÁNDOR KÖNYVTÁR - KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT - Elérhetőség: Déva utca 19. sz. RO-400375 Kolozsvár Tel./Fax: +4 0364 401458 http://kv.sapientia.ro/hu/konyvtar-bemutatas Könyvtárosok: Vincze-Jancsi

Részletesebben

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Mi az OPAC? Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen

Részletesebben

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek Keresés az Interneten Navigáció az Interneten: Keresőrendszerek, keresési tippek Egyszerű keresőrendszerek Tematikus keresőrendszerek, katalógusok Portálok Adatbázisok, online folyóiratok Elektronikus

Részletesebben

Gyűjtőköri irányelvek

Gyűjtőköri irányelvek Gyűjtőköri irányelvek Magyar Nemzeti Bank Könyvtára Budapest, 2010 A Magyar Nemzeti Bank Könyvtára állományainak (szakkönyvtári és közművelődési könyvtári) építését, apasztását illetve a dokumentumok hozzáférhetővé

Részletesebben

NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK

NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK A bibliográfiák rendszerező jegyzékek, amelyek a dokumentumokról készült leírásokat, valamilyen nézőpont vagy elv alapján egységben láttatják, értelmezik, visszakereshetővé

Részletesebben

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE Szirén rendszernek a segítségével a hálózaton keresztül helyi és körzeti/területi könyvtárakkal tudunk

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Készítette: Kónya Franciska BBTE (Kolozsvár), BTK, A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2. éves doktorandusza. Firenze, 2011.05.12. @ Kónya Franciska

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 11 2. sz. melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei 1.1. Általános alapelvek Követendő alapelv, hogy a gyarapítás és apasztás folyamatosságával és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

JELENTÉS A KÖNYVTÁRAK 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A KÖNYVTÁRAK 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Az adatszolgáltatás a 300/2007. (XI. 9.) korm. rendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám: 1442/08 Az adatszolgáltatás statisztikai célra történik. Megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a

Részletesebben

AZ MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA. 2008. július

AZ MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA. 2008. július AZ MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA 2008. július MTA Közgazdaságtudományi Intézet Könyvtára Könyvtárhasználati szabályzat Az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről,

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Áttekintés. Legfontosabb indirekt források. Dömsödy Andrea domsody.andrea@opkm.hu KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 2.

Áttekintés. Legfontosabb indirekt források. Dömsödy Andrea domsody.andrea@opkm.hu KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 2. Dömsödy Andrea domsody.andrea@opkm.hu KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 2. Wesley János Lelkészképző Főiskola pedagógia BA szak 2013. március 28. Áttekintés I. félév 1. óra információs problémamegoldás

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

Könyvtárhasználati ismeretek

Könyvtárhasználati ismeretek Könyvtárhasználati ismeretek 1. KÖNYVTÁRAK A könyvtár fogalma: információközvetítõ intézmény, amely dokumentumokat (könyveket, folyóiratokat, és egyéb nem nyomtatott anyagokat) gyûjt, rendszerez, feltár,

Részletesebben

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata I. A Könyvtárra vonatkozó adatok -A Könyvtár elnevezése: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

INFORMATIKA SZÓBELI ÉRETTSÉGI KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

INFORMATIKA SZÓBELI ÉRETTSÉGI KÖNYVTÁRHASZNÁLAT INFORMATIKA SZÓBELI ÉRETTSÉGI KÖNYVTÁRHASZNÁLAT TÉTELCÍMEK: 1. A KÖNYVTÁR FOGALMA, SZEREPE AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS FOLYAMATÁBAN: KÖNYVTÁRTÍPUSOK 2. KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ DOKUMENTUMOK ISMERETE, FELHASZNÁLÁSA A

Részletesebben

A RÓMER FLÓRIS MŰVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI MÚZEUM RÓMER FLÓRIS MÚZEUMI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. Általános rész

A RÓMER FLÓRIS MŰVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI MÚZEUM RÓMER FLÓRIS MÚZEUMI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. Általános rész A RÓMER FLÓRIS MŰVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI MÚZEUM RÓMER FLÓRIS MÚZEUMI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. A könyvtárra vonatkozó adatok: I. Általános rész Megnevezése: Rómer Flóris Művészeti és

Részletesebben

Könyvtári munkafolyamatok

Könyvtári munkafolyamatok Könyvtári munkafolyamatok Könyvtári munkafolyamatok Főfolyamatok Alfolyamatok Részfolyamatok Támogató folyamatok Könyvtári munkafolyamatok Főfolyamatok Vezetési folyamatok Állományalakítás A dokumentum

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár Könyvtárhasználati Szabályzata

A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár Könyvtárhasználati Szabályzata A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár Könyvtárhasználati Szabályzata A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár könyvtárhasználati

Részletesebben