A NEMZETGAZDASÁGI SZINTŰ FENNTARTHATÓSÁG TERMELÉSI ÉS TÁRSADALMI VONZATAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NEMZETGAZDASÁGI SZINTŰ FENNTARTHATÓSÁG TERMELÉSI ÉS TÁRSADALMI VONZATAI"

Átírás

1 A NEMZETGAZDASÁGI SZINTŰ FENNTARTHATÓSÁG TERMELÉSI ÉS TÁRSADALMI VONZATAI Dr. Torma András egyetemi adjunktus, Dr. Nagy Géza nyugalmazott főiskolai tanár, Dr. Szalay Zoltán, főiskolai docens Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Környezetmérnöki Tanszék, Győr 1. BEVEZETÉS Az utóbbi időszakban megnövekedett gazdasági aktivitás jelentős mértékben terheli a földi ökoszisztémát. Ez a fajta terhelés mind input-, mind pedig output-oldalon jelentősen érzékelhető. A korábbi csak környezetorientált veszélyeztetettség célterülete kibővült és jelenleg már a gazdasági rendszerek fenntarthatóságát is veszélyezteti. Régóta ismert tény, hogy mindennek oka a gazdasági tevékenységek nyitott áramlása [Szlávik, 2005] szemben a környezeti rendszerek önmagukba záródó folyamataival. Az utóbbi időszakban megnőtt azon környezeti elemző eszközök száma, melyek próbálják a gazdasági, sőt társadalmi folyamatokat is a környezetiekhez hasonló módon, azaz a zárt rendszerek jellemzői alapján vizsgálni. Összefoglalóan a háttérben álló elméletet ipari metabolizmusnak, az elemzési módszert anyagáram-elemzésnek nevezik. Jelen cikk célja az anyagáram-elemzés módszereinek vizsgálata aszerint, hogy ezek a módszerek illeszthetők-e a DPSIR (Driving forces Pressure State Impact Response) modelljébe. További vizsgálat tárgyát képezi, hogy a környezeti teljesítményértékelés hatásbecslő módszereivel történő kombinálás révén lehetőség nyílik-e az átfedés körének bővítésére. Az anyagáram-elemzés módszereinek vizsgálati fókusza döntően vagy a nemzetgazdasági szint, vagy pedig a mikro-, azaz vállalati szint. Elméleti síkon jelen tanulmányban vizsgálat alá kerül, hogy a hivatkozott módszertan alkalmazható-e oktatási intézmények környezeti terheléseinek jellemzésére. 2. FENNTARTHATÓSÁG IPARI METABOLIZMUS ANYAGÁRAM-ELEMZÉS A fenntarthatóságnak számos értelmezése ismeretes. A legelfogadottabb ezek közül mely szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. [Szlávik, 2005]. A gazdasági aktivitás jelenlegi szintje semmiképp sem tekinthető ezen elvnek megfelelőnek. Az ok nagyon egyszerű: a normál gazdasági tevékenység lineáris, azaz jól definiált input- és output-oldali áramokkal rendelkezik. Szemben a környezet folyamataival, melyek néhány kivételtől eltekintve önmagukba visszatérő rendszerek és ily módon nem terhelik pótlólagos anyagáramokkal a környezetet, a gazdasági tevékenységek linearitásukból kifolyólag mind a két oldalon terhelő módon lépnek fel. Ahhoz, hogy a fenntarthatóság fentebbi kívánalmai megvalósulhassanak egy lehetséges megoldás, ha a gazdasági folyamatok is ilyen elvek szerint épülnek fel. Erre példa az ipari ökológia megközelítése, melynek során egy adott ipari park egységeit úgy szervezik össze, hogy egymás outputjait inputként tudják használni [Frosch Gallapoulos, 1989]. Nyilvánvaló azonban, hogy erre csak szigetszerűen van lehetőség, egész nemzetgazdaságot átfogó módon nem. Lehetőséget nyújt a fenntarthatóság szemléletének megteremtéséhez, továbbá az ebbe az irányba mutató tevékenységek 49

2 megtervezéséhez, ha az elemzési módszer támogatja a zártrendszerű megközelítést. Vagyis a fenntarthatóság szempontjából fontos, ha a gazdasági rendszer a földi lét többi rendszerétől (bioszféra, geoszféra, társadalom) nem különválasztva kerül elemzésre. Tehát a gazdasági rendszer szervesen beágyazódik a többi földi rendszer közé [Bringezu, 2003]. Ezt a megközelítést nevezik ipari metabolizmusnak 1. Az ipari metabolizmus rendszere inputoldalon szívó -hatással (élő- és élettelen erőforrások kitermelése, stb.), output-oldalon pedig toló -hatással (emissziók kibocsátása) kapcsolódik a többi rendszerhez. A gazdasági rendszer ilyen megközelítése megteremti annak a lehetőségét, hogy a gazdaság rendszere a zártláncú környezeti rendszerekhez hasonlatos módon kerüljön elemzésre. ANYAGÁRAM-ELEMZÉS (MFA) ÉLETTELEN ERŐFORRÁSOK VÍZ LEVEGŐ ÉLŐ ERŐFORRÁSOK INPUT TÁRSADALMI GAZDASÁGI RENDSZER SZILÁRD HULLADÉK SZENNYVÍZ LÉGNEMŰ EMISSZIÓK OUTPUT 1. ÁBRA: AZ ANYAGÁRAM-ELEMZÉS ALAPMODELLJE FORRÁS: [HINTERBERGER ET AL., 2003] Az ipari metabolizmus különböző lépcsői jól definiált folyamatokkal kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes lépések közötti kapcsolat nem más, mint az anyag és energia áramlása. Az ipari metabolizmus vizsgálatának alapja egyértelműen ezen anyag- és energiaáramok elemzése 2. Az anyagáramok útjának és jellegének, a kapcsolódási pontok és veszteségek feltárása támogatja a fenntarthatósági stratégiák pontos megtervezését [Herczeg, 2008]. Fontos kiemelni, hogy teljesen pontos kép csak akkor áll rendelkezésre, ha nemcsak az inputés output-oldali mennyiségek, hanem az anyagok rendszeren belüli áramlása is a vizsgálat tárgyát képezi. Az ezen áramok elemzésével foglalkozó módszertani területet összefoglalóan anyagáram-elemzésnek nevezik. Az anyagáram-elemzés módszertana viszonylag fiatal területnek tekinthető a környezetvédelem eszköztárában. Ennek ellenére napjainkban már egységesített elveken nyugszik. A vizsgált áramok köre felöleli mind a bemeneti-, mind a kimeneti-, mind pedig a rendszeren belüli áramokat, továbbá az anyag felhalmozódását a rendszerben. Ennek megfelelően az alábbi kategóriák definiálhatók [EUROSTAT, 2001]: közvetlen és közvetett anyagáramok, felhasznált, vagy pedig fel nem használt anyagáramok, 1 metabolizmus = anyagcsere, anyag-, energia- és információáramlás [Wikipedia, 2008] 2 Mivel az anyagok és az energia áramlása eltérő modellekkel írható le, ezért a cikk további részében csak az anyagok áramlásáról lesz szó. 50

3 hazai, vagy pedig külföldi anyagáramok, anyagállomány. Az anyagáram-elemzések klasszikus területe a nemzetgazdasági szint, mikor is az ipari metabolizmusként vizsgált egység egy teljes nemzetgazdaság. Az erre vonatkozó elemzési módszertant az EUROSTAT szabványosította [EUROSTAT, 2001]. További elemzési területek a következők lehetnek: kontinensek szintje, régiók, közösségek (adott esetben városok) szintje, ágazati elemzések, vállalati szint és ipari parkok szintje, termékek és szolgáltatások szintje. A fentebb említett szintek közül a termék és szolgáltatások szintje, az életciklus-értékelés módszertana révén szabványosított, az ipari parkok [Sendra et al., 2007] és a vállalatok szintjére [Torma, 2007] ajánlások állnak rendelkezésre. Az anyagáram-elemzés egyik legfontosabb alapelve az anyagmegmaradás törvényéhez kötődik, mely szerint a bemenő anyagok mennyisége megegyezik a kilépő anyagok mennyiségének és a nettó (rendszeren belüli) felhalmozódás mértékének összegével. Az anyagáram-elemzés módszerének megjelenését követő évek diverz megközelítésmódját megszüntette az EUROSTAT, mely szabványosította a nemzetgazdasági szintű anyagáramelemzés (EW-MFA = Economy-wide Material Flow Analysis) módszertanát. Az így kialakított robosztus megközelítés felöleli mind az input-, mind az output-, mind pedig a rendszeren belül felhalmozódó áramokat. Ezekhez az áramokhoz indikátorokat is definiál, melyek segítségével pontosan jellemezhető az adott nemzetgazdaság anyagáramlási rendszere. A kialakított modellt mutatja a 2. ábra: input gazdaság output hazai kitermelés: fosszilis tüzelőanyagok ásványi nyersanyagok biomassza fel nem használt hazai kitermelés import anyag-felhalmozódás (nettó állomány-gyarapodás) anyag-átáramlás (évente) természetbe: kibocsátás a levegőbe hulladéklerakás kibocsátás a vízbe szétszóródó áramlások fel nem használt hazai kitermelés export az importhoz kapcsolódó közvetett áramlások újrahasznosítás az exporthoz kapcsolódó közvetett áramlások 2. ÁBRA: A NEMZETGAZDASÁGI SZINTŰ ANYAGÁRAM-ELEMZÉS ÁLTALÁNOS MODELLJE (LEVEGŐ- ÉS VÍZÁRAMOK NÉLKÜL) FORRÁS: [EUROSTAT, 2001] 51

4 A vállalati szintre kialakított modell a nemzetgazdasági modell alapjain nyugszik, annak bizonyos tekintetben szűkített, más vonatkozásban pedig bővített változatának tekinthető [Torma, 2007]. Az anyagáram-elemzés segítségével vizsgálható az egyes nemzetgazdaságok (illetve egyéb vizsgálati egységek) dematerializációja, azaz anyagmentesítése, továbbá a gazdasági jólét és az anyagintenzitás szétválása (decoupling). További alkalmazási lehetőség nyílik az egyes országok politikai döntéshozóinak támogatásában, illetve az országok fenntarthatósági politikájának megalapozásában [Herczeg, 2008]. Az anyagáram-elemzés egyértelműen a vizsgált rendszeren belüli anyagok mennyiségének fizikai alapokon történő feltárásával foglalkozik és nem tér ki az azok által okozott környezeti hatásokra. Ez egyben egyik gyengesége is, hiszen ily módon csak az áramló anyagok mennyiségét lehet megadni, de azt nem, hogy ez valójában mekkora környezeti hatást okoz (kis áram nagy hatás vs. nagy áram kis hatás). 3. AZ ANYAGÁRAM-ELEMZÉS MÓDSZERE ÉS A DPSIR-MODELL KÖZÖTTI KAPCSOLATOK A környezet terhelése, de a környezet állapota is a leghatékonyabban indikátorok alkalmazásával írható le. Ezen mérőszámok célja, hogy transzparens módon aktuális, friss, témához csatolódó mélységi információkat nyújtsanak [Kósi Valkó, 2006]. Az indikátorok alkalmazása esetén azonban főképp az összehasonlíthatóság biztosítása végett cél az, hogy használatuk egységes modell segítségével valósuljon meg. Ezt hivatott biztosítani korábban az OECD égisze alatt kifejlesztett PSR modell is [Szlávik, 2005]. A betűszó a Pressure, azaz terhelés, State, azaz állapot és Response, azaz válasz szavakat takarja. E három elem egymásra épülése modellezi az antropogén környezetterhelés hatásmechanizmusát. A modell hiányosságait mint például a termelést kiváltó okok ábrázolása, vagy a terhelés és állapotváltozás közötti kapcsolat bemutatásának hiánya eredményezte, hogy az Európai Unió Környezetvédelmi Szervezete (European Environmental Agency EEA) jelentősen kibővítette a modellt és átalakította azt DPSIR modellé. A két új elem a Driving forces, azaz hajtóerők és az Impacts, azaz hatások kategória. Ennek megfelelően a modellben a következőképp kerül ábrázolásra a szennyezési lánc: a szektorális hajtóerők (Driving forces) jellemzik azokat a folyamatokat, amelyek a környezetterhelés kiváltásához vezetnek. Ilyen többek között a piac működése, a jogszabályalkotó folyamat, mint jelentős befolyásoló tényező. Az így kialakuló igények kielégítése terheléseket (Pressure) von maga után. A terhelések hatása csak akkor érthető meg pontosan, ha ismert a környezet mindenkori állapota (State), azaz többek között az, hogy mekkora a még rendelkezésre álló asszimiláló kapacitás, továbbá, hogy milyen terhelésekre előreláthatólag milyen folyamatokkal válaszol az adott környezeti elem. Ez tükröződik a hatások (Impacts) modellelemben, melynek megjelenésére azért volt szükség, mert sok esetben nem volt pontosan ismert, vagy éppen vizsgált a környezeti tényező és okozott hatás közötti összefüggés. A modell a válaszintézkedések elemzésével záródik, mely elsősorban a társadalom által az egyes környezeti problémák megjelenésére adott válaszokat vizsgálja. 52

5 3. ÁBRA: A DPSIR-MODELL FORRÁS: Összegezve tehát a DPSIR-modell egy megfelelő részletezettségű leírását adja a környezeti problémák kialakulásának, kifejlődésének, továbbá az azokra adott környezetpolitikai / társadalmi válaszoknak. Ily módon elemzési keretet, módszertant nyújt a különféle környezetterhelések vizsgálatához, továbbá az ebből nyert tudáson alapuló fenntarthatósági politikák kidolgozásához. Felmerül a kérdés: vajon az anyagáram-elemzés módszere, mely szintén a szennyezési lánc vizsgálatára és a döntéshozás támogatására szolgál mennyire illeszthető ezen általános sémába. Mint korábban már kifejtésre került az anyagáram-elemzés csak fizikai mennyiségekkel, fizikai áramlásokkal foglalkozik és nem értékeli az azok által okozott környezeti hatásokat. Ily módon csak egy jóval szűkebb keresztmetszetet tud vizsgálni. Ebben a kontextusban vizsgálva a módszert megállapítható, hogy az MFA elsősorban a DPSIR-modell környezeti terhelésekre (P = Pressure) vonatkozó részét jellemzi leginkább, segítségével közvetlenül az erre az elemre vonatkozó információk szerezhető [Herczeg, 2008]. Kicsit továbbgondolva azonban mindezt megállapítható, hogy még egy kapcsolat definiálható a két modell között. Ez pedig az MFA és a DPSIR-modell hatótényezői része (R = Responses) között található. Ugyanis a terhelésekre vonatkozó információk segítségével pontosabban tervezhetők a környezetpolitika és adott esetben a társadalom válaszai. Az anyagáram-elemzés egyértelműen ezen folyamat támogatása. Természetesen mint az adandó válaszokat támogató módszer közvetve hat a hatótényezőkre (D = Driving forces) is, ez a hatás azonban többszörösen áttételes, közvetett hatásnak minősül. Összegezve tehát az MFA módszere a DPSIR-modell P, illetve R szakaszaihoz köthető leginkább logikailag. AZ ANYAGÁRAM-ELEMZÉS MÓDSZERÉNEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA A KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS AGGREGÁLÓ MÓDSZEREIVEL Az anyagáram-elemzés abbéli hiányosságát, miszerint nem képez kapcsolatot a fizikai mennyiségek és az okozott környezeti hatások között, lehetőség nyílik kiküszöbölni oly módon, ha az MFA-elemzés összekapcsolásra kerül egy környezeti hatásértékelő módszerrel. Ezen módszerek közül a leginkább ajánlhatók a környezeti teljesítményértékelés aggregáló módszerei, ezeken belül is azok, amelyek a DTT-modellen (DTT = Distance To Target, céltól való távolság) alapszanak [Torma, 2007]. A DTT-modell legfontosabb jellemzője, hogy a számításhoz szükséges faktorok megállapításához a pillanatnyi terhelés és valamilyen célérték közötti távolságot veszik alapul. A környezeti teljesítményértékelés aggregáló módszerei alkalmazásának egyik legfontosabb eredménye pont az, hogy megteremtik a kapcsolatot a 53

6 ténylegesen mért, vagy számított fizikai anyagáramok és az általuk okozott környezeti hatások között, vagyis segítségükkel lehetőség nyílik a kvantitatív mennyiségek bizonyos szempontok szerinti kvalitatív elemzésére. Mint ilyen módszerek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az MFA-elemzések eredményei továbbvihetőek legyenek és meg lehessen állapítani, hogy az adott anyagáram ténylegesen milyen környezeti hatásokat okoz. Természetesen az összekapcsolt módszer alkalmazásának számos akadályozó tényezője is lehet, a teljesség igénye nélkül: a térbeli függőség, vagy éppen a szükséges értékelő faktorok rendelkezésre állásának hiánya. Bizonyított tény azonban, hogy vállalati, azaz mikroszinten ez a módszertani összekapcsolás eredményesen lefolytatható [Torma, 2007]. Kérdésként merül fel, hogy a két módszer összekapcsolása, vagy másképpen az anyagáramelemzés módszerének olyan jellegű átalakítása, mely lehetővé teszi a kapott adatok kvalitatív értékelését is, megváltoztatja-e az MFA-elemzések és a DPSIR-modell közötti kapcsolatokat. Ahogy korábban bemutatásra került a kizárólagosan a fizikai mennyiségek szintjén dolgozó anyagáram-elemzés elsősorban a P és R ciklusban kapcsolódik a DPSIR-modellhez. Abban az esetben azonban, ha mindezt kiegészül az okozott környezeti hatások elemzésével is, jelentősen bővül a modellek közötti átfedés köre. Első és legfontosabb változás, hogy ily módon lehetőség nyílik az I, azaz Impact, hatások körének bekapcsolására is, hiszen a csatolt aggregáló módszerek célja pont az, hogy megállapítsák, hogy melyek és mekkorák az anyagáramok által okozott környezeti hatások. További változás, hogy igaz csak közvetve de ily módon ismeretek nyerhetők a környezet állapotáról, azaz a State (S) ciklusról is. Hiszen az aggregáló módszerek mindegyikének alapja pont az, hogy a pillanatnyi terheléseket (anyagáram-elemzésből származó értékek) viszonyítják vagy a környezet állapotához, vagy pedig annak asszimiláló kapacitásához 3, függetlenül attól, hogy a viszonyítás alapja tényleges természettudományos számítás, vagy a környezetpolitika prioritásrendszere. Vagyis az aggregáló módszerek rendszerbe kapcsolása révén ha nem is explicit, de implicit módon a környezet állapota is a modell részét képezi. Az így szerzett többletismeretek (mármint a normál anyagáram-elemzéshez képest) már lehetővé teszik, hogy sokkal pontosabban és hatékonyabban lehessen kialakítani az ezekre válaszként adandó fenntarthatósági politikákat, vagyis ily módon a korábbihoz képest erősebb kapcsolat definiálható Responses (R) szakasszal is. Feltételezhető, hogy a pontosabb ismeret és szabályozás kettőse lehetővé teszi, hogy pontosabban lehessen menedzselni a környezeti terhelések kialakulásához szükséges hatótényezőket, azaz a Drivers (D) szakaszt is, vagyis itt is egy erősebb kapcsolat definiálható. Összegezve tehát elmondható, hogy az anyagáram-elemzés módszere és a DPSIR-modell, mint egyrészt az ipari metabolizmus elemzésére szolgáló konkrét eszköz és az antropogén környezetterhelések (és ily módon természetesen az ipari metabolizmus) elemzési modellje között szignifikáns kapcsolatok találhatók. Ezen kapcsolatok döntően azt mutatják, hogy az anyagáram-elemzés segítségével információkat lehet szerezni a környezetterhelésekről (Pressure) és információkat lehet nyújtani az ezekre adandó válaszok (Responses) megtervezéséhez. További igaz meglehetősen áttételes kapcsolat definiálható az elemzés eredményei és a kiváltó tényezők (Driving forces) között. Abban az esetben, ha az anyagáram-elemzés módszere összekapcsolásra kerül a környezeti teljesítményértékelés aggregáló módszereivel, az átfedés köre jelentősen bővül. A korábban említetteken túl szignifikáns kapcsolat definiálható a környezeti hatások jellemzése (Impact), továbbá közvetett kapcsolat a környezet állapota (State) között. Az aggregáló módszerek 3 Természetesen ebben az esetben is vizsgált elem a környezet állapota, hiszen csak annak ismeretében lehet megállapítani, hogy még mekkora az a mennyiség, amennyivel terhelni lehet adott környezeti elemet. 54

7 MFA-elemzésekhez való kapcsolása révén erősebb kapcsolat feltételezhető a hatótényezők (Driving forces) irányába is. 4. LEHETSÉGES-E AZ ANYAGÁRAM-ELEMZÉS MÓDSZERÉNEK ALKALMAZÁSA EGY FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESETÉBEN? Ahogy korábban kifejtésre került az anyagáram-elemzést az ipari metabolizmus eltérő szintjein lehet alkalmazni. Kitekintő jellegű kérdésként felmerül, hogy lehet-e és ha igen milyen megszorításokkal alkalmazni ezt a módszert az ipari metabolizmus határterületén elhelyezkedő egyetemi működés esetében. A következő részben kifejezetten áttekintő jelleggel megvizsgálásra kerül, hogy az EUROSTAT által kifejlesztett modell vizsgált áramai közül melyek értelmezhetők egy egyetem működésére. A nemzetgazdasági szinten elemzésbe bevonható egyes áramok körét mutatta a 2. ábra. Ezen áramokat egyesével megvizsgálva az egyetemi működés kapcsán az alábbi megállapítások tehetők: Input oldalról egy egyetem esetében nem jellemző a felhasználásra kerülő belföldi kitermelés számszerűsítése, hiszen a legritkább esetben fordul elő, hogy egy egyetem saját maga termeli ki a működéséhez szükséges nyers- és alapanyagokat. Ennek megfelelően szintén nem számszerűsíthető a belföldi kitermeléshez kötődő fel nem használt hazai kitermelés áramlása. Ez a kategória (ökológiai hátizsák) azokat az áramokat számszerűsítené, melyek a nyersanyagok extrakciójával összefüggő közvetlenül fel nem használt, úgymond rejtett áramlások. Sokkal jellemzőbbek és ebből kifolyólag számszerűsítésük szükséges az importtal összefüggő anyagáramoknak. Egy egyetem döntően minden nyersanyag- és erőforrás-szükségét importálja, így ez a kategória képezi a bemenő anyagáramok zömét. Az importált anyagáramokhoz kötődő indirekt áramlások köre igen jelentős lehet. Ezek számszerűsítése meglehetősen nehézkes, de egy egyetem esetében a meglévő tudományos bázis révén nem lehetetlen. A rendszeren belüli áramok esetében egyértelműen számszerűsítendőek az átáramló anyagáramok, illetve a belőlük származó veszteségek, továbbá a nettó állománygyarapodás, mely például az infrastruktúrában, illetve állóeszközökben megjelenő anyagmennyiségeket jelenti. Az újrahasznosítás nem kifejezetten jellemző az egyetemek esetében, hiszen konkrét termelő tevékenységet nem folytatnak, így nehéz a megjelenő hulladékok, illetve esetleges melléktermékek rendszerbe történő visszavezetése. Természetesen vannak olyan intézmények, illetve olyan tevékenység, melyek esetében ez megvalósulhat. Ebből következőleg ezen áramlások számszerűsítése mindig az adott keretfeltételek függvénye. Output oldalon teljesen egyértelműen számszerűsítendő áramlások a környezetbe történő kibocsátások. Ezen áramok jelentős méretet ölthetnek egy felsőoktatási intézmény esetében, köszönhetően a hallgatók magas számának, illetve adott esetben a felhasznált veszélyes anyagoknak köszönhetően (vegyipari, orvosi egyetemek, stb.). Mivel input oldalon sem kerültek számszerűsítésre a fel nem használt hazai kitermelés áramai, így ez output oldalon sem tekinthető releváns területnek. Érdekes terület az export kérdése. Normál esetben az egyetemek által gyártott termék a tudás, mely megjelenik a hallgatókban, illetve a konkrét tudományos kutatásokban. Ennek megfelelően konkrét exportált anyagmennyiségről nem lehet beszélni. Nem kizárható azonban, hogy vannak olyan egyetemek, amelyek esetében ezek az áramlások értelmezhetők, így ennek számszerűsítése hasonlóképp a visszaforgatáshoz köthető anyagáramokhoz, opcionális. Ennek megfelelően az exporthoz kötődő közvetett áramok számszerűsítése főképp nehéz számszerűsítésük miatt sem indokolt. 55

8 Összegezve elmondható, hogy kifejezetten csak az áramlások irányából vizsgálva az anyagáramlás módszere bizonyos megszorításokkal alkalmazható az egyetemek szintjére. Annak vizsgálata, hogy ez milyen előnyökkel jár egy felsőoktatási intézmény számára, nem képezi jelen tanulmány tárgyát. 5. IPARI METABOLIZMUS TÁRSADALMI METABOLIZMUS Az ipari metabolizmus mint bemutatásra került az antropogén gazdasági rendszer és a környezet közötti szerves kapcsolatokat vizsgálja. Ettől elkülönítve kell kezelni a társadalmi metabolizmus fogalmát, melynek alapja egy adott társadalmi egység, emberközösség és a környezet közötti kapcsolatok elemzése [Giampietro et al., 2000]. Ezen vizsgálatok egyik kulcseleme a társadalmi egységek (Pl.: városok) szintjén megjelenő fenntarthatósági törekvések elemzése, mely egy nagyváros stratégiai programjának megalkotásával kapcsolatban került vizsgálatra. Összegzésképpen megállapítható, hogy a tárgyalt elemző módszerek alkalmazása a városok esetében is jól szolgálhatja a fenntarthatóságot. A városok működésére legalábbis ma még döntően a normál gazdasági tevékenységek modellje szerint történik. Mesterséges rendszerként, ellentétben a természeti környezet, a természetes ökológiai rendszerek folyamataival működésük során mind a két oldalon terhelik környezetüket. A szigorú értelembe vett fenntarthatósági kritériumok érvényesítéséről, érvényesülésről a városok esetében tehát akkor beszélhetnénk, ha működésük közelítene a természeti környezet folyamataihoz. Ennek megvalósulásától ma még meglehetősen távol vagyunk, de azoknak az új elemző eszközöknek az alkalmazására, amelyeket a gazdasági tevékenységek során egyre gyakrabban használunk a városok esetében is gyümölcsözőek lehetnének. Jól látható ez a probléma, ha a városok esetünkben Győr stratégiai jellegű programjait vizsgáljuk. A 2008-ban elkészült Győr Megyei Jogú Város Középtávú Integrált Városfejlesztési Stratégiája jó színvonalú, korrekt munka. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy itt egy olyan tradicionális megközelítésről van szó, amely a fenntarthatósági kritériumok hosszú távú érvényesülést nem biztosítja. A változtatás első lépése az lehet, ha változtatunk a stratégia és programalkotási koncepciók módszertanában. Miként azt többször említettük ma már vannak olyan környezetelemző eszközök, amelyek igyekeznek a gazdasági, esetenként társadalmi folyamatokat is a zárt rendszerek alapján vizsgálni. Különösen az anyagáram-elemzések lehetnek hasznosak a települések stratégiai programjainak a megalkotásakor. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e az anyagáram-elemzés alkalmazása egy felsőoktatási intézmény esetén nagyon óvatos válasz született. Természetesen a még bonyolultabb rendszerek, mint a városok esetén még körültekintőbben kell eljárnunk. Az említett módszert szerintünk módosításokkal, bizonyos átalakításokkal feltétlen érdemes lenne alkalmazni tervek, programok kidolgozásakor. Győr esetében pl. megfontolandó, hogy a város új környezetvédelmi programjának készítése ezen elemző módszer alapján készüljön. Ez esetleg példaadó lehetne más fontos tervek, programok elkészítésénél is. 56

9 6. ÖSSZEGZÉS Jelen publikáció célja annak feltárása volt, hogy az ipari metabolizmus elmélete, illetve az ennek elemzésére szolgáló anyagáram-elemzés módszere mennyire képezheti a fenntarthatósági politikák tervezésének alapját. Az elemzés fő iránya annak megvizsgálása volt, hogy az anyagáram-elemzés, mint viszonylag fiatal fenntarthatósági elemző eszköz mennyire illeszthető bele a DPSIR-modell logikájába önmagában, illetve a későbbiekben a környezeti teljesítményértékelés aggregáló módszereivel összekapcsolva. Kitekintés jelleggel megvizsgálásra került, hogy az anyagáram-elemzés alkalmazható-e felsőoktatási intézmények szintjén, továbbá, hogy mit jelent a társadalmi metabolizmus egy nagyváros esetében. Összegezve elmondható, hogy az anyagáram-elemzés módszere megfelelően kidolgozott, kellően erős alapokkal rendelkező elemző eszköznek minősül, mely jelentős mértékben támogathatja a fenntarthatósághoz kötődő döntések meghozatalát. Az MFA-elemzések logikailag illeszthetők a DPSIR-modelljébe, közvetlenül annak terhelés (Pressure) részébe, illetve információt nyújthatnak a válaszok (Responses) megtervezéséhez is, ily módon pedig közvetve befolyásolhatja a hatótényezők (Driving forces) alakulását is. Megállapításra került, hogy a környezeti teljesítményértékelés aggregáló módszereinek anyagáram-elemzéshez való kapcsolása révén jelentős módon bővíthető a DPSIR-modellel való átfedés köre. Ebben az esetben szignifikáns kapcsolatok definiálhatók a hatások (Impact), illetve közvetett módon a környezet állapota (State) irányába. A szélesebb körű tudásbázis, az okozott környezeti hatások pontos ismerete lehetővé teszi, hogy még pontosabban kerüljenek a társadalmi válaszok megtervezésre és ily módon a hatótényezők kiterjedtebben menedzselhetővé váljanak. További következtetésképp levonható, hogy az anyagáram-elemzés módszere sikerrel alkalmazható a felsőoktatási intézmények szintjén. Mind az input-, mind a rendszeren belüli, mind pedig az output-oldali áramok esetében megtalálhatók az EUROSTAT nemzetgazdasági szintre kifejlesztett modelljében azok az áramok, melyek egy egyetem esetében is nagy valószínűséggel alkalmazhatók. A téma mélyebb alábontása azonban további kutatásokat igényel. Az ipari metabolizmus analógiájára analóg módon értelmezhető a társadalmi metabolizmus fogalma is, melynek elemei, illetve az ehhez kapcsolható konkrét fenntarthatósági intézkedések egy nagyváros esetében kerültek vizsgálatra. Összegzésképpen megállapítható, hogy városok esetében a módszer alkalmazása mindenképp hozzájárulhatna a stratégiák fenntarthatóbb megfogalmazásához. 7. IRODALOMJEGYZÉK [1] [BRINGEZU, S., 2003]: Industrial ecology and material flow analysis, basic concepts, policy relevance and some case studies, in: Perspectives on industrial ecology, Greenleaf Publishing, pp.: [2] [EUROSTAT, 2001]: Economy-wide material flow accounts and derived indicators, A methodological guide, European Communities, Luxembourg, 2001, ISBN [3] [FROSCH, R. GALLAPOULOS, N., 1989]: Industrial ecology, in. Scientific American 261., 1989 [4] [GIAMPIETRO M. MAYUMI, K. MARTINEZ-ALIER, J., 2000]: Introduction to the Special Issues on Societal Metabolism - Blending New Insights from Complex 57

10 System Thinking with Old Insights from Biophysical Analyses of the Economic Process, in: Population and Environment 22 (2), pp [5] [HERCZEG M., 2008]: Anyagáramok elemzése a társadalmi és ipari metabolizmus különböző szintjein, doktori értekezés, Budapest, 2008 [6] [HHP Contact Tanácsadó Kft.]: Győr Megyei Jogú Város középtávú integrált városfejlesztési stratégiája, Győr, 2008 [7] [HINTERBERGER, F. GILJUM, S. HAMMER, M., 2003]: Material Flow Accounting and Analysis (MFA), A Valuable Tool for Analyses of Society-Nature Interrelationships, SERI Background Paper Nr. 2., Vienna, ISSN [8] [KÓSI, K. VALKÓ, L. (szerk.), 2006]: Környezetmenedzsment, Typotex, Budapest, 2006, ISBN , ISSN [9] [SENDRA, C. GABARELL, X. VICENT, T., 2007]: Material flow analysis adapted to an industrial area, in: Journal of Cleaner Production 15 (2007) [10] [SZLÁVIK, J., 2005]: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás, Környezetvédelmi Kiskönyvtár 14., KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, ISSN , ISBN [11] [TORMA A., 2007]: A környezeti teljesítményértékelés aggregáló módszerei és az anyagáram-elemzés kapcsolatrendszere; Egy integrált vállalati modell megalapozása, doktori értekezés, Budapest, 2007 [12] 58

KÖRNYEZETÁLLAPOT-ÉRTÉKELÉS III. 08

KÖRNYEZETÁLLAPOT-ÉRTÉKELÉS III. 08 KÖRNYEZETÁLLAPOT-ÉRTÉKELÉS III. 08 2009.11.24. Környezetmérnöki Tanszék dr. Torma András /andras.torma@audi.hu/ Tartalom 1. Anyagáram-elemzés elméleti alapjai 2. Anyagáram-elemzés lehetséges szintjei,

Részletesebben

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gépészmérnöki BSc alapszak Kötelezı tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2014/2015/1 Környezetvédelmi irányítási

Részletesebben

2. A menedzsment és a környezetmenedzsment fogalma. Bevezetés a környezetmenedzsmentbe: feladatok a környezetvédelem terén, okok, indokok, érdekek.

2. A menedzsment és a környezetmenedzsment fogalma. Bevezetés a környezetmenedzsmentbe: feladatok a környezetvédelem terén, okok, indokok, érdekek. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gépészmérnöki BSc alapszak Kötelezı tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2013/2014/1 Környezetvédelmi irányítási

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A közvetlen előírások típusai (1) A tevékenységek környezeti hatásainak azonosítása

A közvetlen előírások típusai (1) A tevékenységek környezeti hatásainak azonosítása Környezetgazdaságtan A környezeti szabályozás hatása a vállalati gyakorlatra 2014. BME Környezetgazdaságtan Tanszék A közvetlen előírások típusai (1) Idézzük fel a kurzus előadásainak megállapításait!

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

A nemzetgazdasági szintû anyagáramlás-számlák Magyarországon

A nemzetgazdasági szintû anyagáramlás-számlák Magyarországon A nemzetgazdasági szintû anyagáramlás-számlák Magyarországon Drahos Enikô, a KSH főtanácsosa E-mail: eniko.drahos@ksh.hu Herczeg Márton, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanársegéde,

Részletesebben

Ökológiai ipar ipari ökológia

Ökológiai ipar ipari ökológia ÖKOTECH 2006 Ökológiai ipar ipari ökológia Bezegh András Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék andras@bezegh.hu Az ember megváltozott: különvált saját lényegétől. Az

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ANYAGÁRAMOK ELEMZÉSE A TÁRSADALMI ÉS

ANYAGÁRAMOK ELEMZÉSE A TÁRSADALMI ÉS ANYAGÁRAMOK ELEMZÉSE A TÁRSADALMI ÉS IPARI METABOLIZMUS KÜLÖNBÖZŐ SZINTJEIN DOKTORI ÉRTEKEZÉS HERCZEG MÁRTON BUDAPEST, 2008 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Magyar Ipari Ökológiai Társaság, Budapest Az ipari ökológia évszázadokra nyúlik az alapgondolat utánozzuk a Természetet! újra felfedezték

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás

A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás tervezésben Dr. Bulla Miklós, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens, Dr. Zseni

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Karbon lábnyom. dr. Biczó Imre László. Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA. Eger, 2012. március 8.

Karbon lábnyom. dr. Biczó Imre László. Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA. Eger, 2012. március 8. Karbon lábnyom dr. Biczó Imre László Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA Eger, 2012. március 8. 1 Karbon lábnyom Gazdasági / környezeti indikátorok szerepe, célja Amikor a GDP

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A háztartások természeti erőforrás-felhasználása, különös tekintettel az élelmiszer-fogyasztásra

A háztartások természeti erőforrás-felhasználása, különös tekintettel az élelmiszer-fogyasztásra 355 A háztartások természeti erőforrás-felhasználása, különös tekintettel az élelmiszer-fogyasztásra DOMBI MIHÁLY KARCAGI-KOVÁTS ANDREA BAUERNÉ GÁTHY ANDREA KUTI ISTVÁN Kulcsszavak: anyagáramok, természeti

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

A környezetterhelés és a gazdasági fejlődés szétválása

A környezetterhelés és a gazdasági fejlődés szétválása SZABÓ ELEMÉR A környezetterhelés és a gazdasági fejlődés szétválása Magyarország az elmúlt másfél évtized során jelentős politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti átalakuláson ment keresztül. Az évtizedekig

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

E témában gyakran előforduló helyzet, hogy a környezettudatos szervezetirányítást azonosítják az ISO 14001 vagy EMAS dokumentumok által leírt

E témában gyakran előforduló helyzet, hogy a környezettudatos szervezetirányítást azonosítják az ISO 14001 vagy EMAS dokumentumok által leírt Környezettudatos menedzsment és eszközei a döntési kompetenciák fejlődésével összhangban ÖSSZEFOGLALÁS E témában gyakran előforduló helyzet, hogy a környezettudatos szervezetirányítást azonosítják az ISO

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján

Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján 1145 Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján (SEEA as a Framework for Assessing Policy Responses to Climate Change.) Fifth Meeting of the UN Committee of Experts

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 383-8480 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 III. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Humán kontrolling c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

ISO 14000-es szabványrendszer

ISO 14000-es szabványrendszer ISO 14000-es szabványrendszer Szabvány Jele Hazai jelzet Szabvány címe ISO 14001 MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 14004 MSZ EN

Részletesebben

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER alapelvek: 1. térségi jellegzetességeken alapuló helyi fejlesztési stratégia, 2. a helyi fejlesztési

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

A program/projekt tervezés eszköze. LOGIKAI MODEL Logical Framework Approach -LFA

A program/projekt tervezés eszköze. LOGIKAI MODEL Logical Framework Approach -LFA A program/projekt tervezés eszköze LOGIKAI MODEL Logical Framework Approach -LFA A logikai modell= program, projekt (beavatkozási) filozófiája cél források tevékenység Közvetlen eredmény Közvetlen hatás

Részletesebben

EMAS az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft-nél >> tapasztalatok és kihívások. 2014.09.04. Dr. Torma András, G/PT-6 Környezetmenedzsment Osztály

EMAS az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft-nél >> tapasztalatok és kihívások. 2014.09.04. Dr. Torma András, G/PT-6 Környezetmenedzsment Osztály EMAS az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft-nél >> tapasztalatok és kihívások 2014.09.04. Dr. Torma András, G/PT-6 Környezetmenedzsment Osztály Tartalom Audi Hungaria és a környezetvédelem Stratégiai céljaink EMAS

Részletesebben

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Kutatási témák 2012-13. tanév

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Kutatási témák 2012-13. tanév Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Kutatási témák 2012-13. tanév Marketing program Programvezető: Dr. Vágási Mária egyetemi docens (Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék) kutatási téma

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az európai környezeti-gazdasági számlákról. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az európai környezeti-gazdasági számlákról. (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.4.9. COM(2010)132 végleges 2010/0073 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai környezeti-gazdasági számlákról (EGT-vonatkozású szöveg)

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek optimalizálásának fenntarthatósági szempontjai

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek optimalizálásának fenntarthatósági szempontjai DENKSTATT Hungary Kft. Cseh Melinda A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek optimalizálásának fenntarthatósági szempontjai Országos Környezetvédelmi Konferencia Sopron, 2013. október 8-10. denkstatt

Részletesebben

VASASÉRT EGYESÜLET KoBeKo Művelődési Központ

VASASÉRT EGYESÜLET KoBeKo Művelődési Központ 2011 VASASÉRT EGYESÜLET KoBeKo Művelődési Központ Környezeti teljesítményértékelése Készítette: Rab Attila Ákos Környezetgazdálkodási referens Tartalom BEVEZETÉS... 3 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY ÉS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS...

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program Pályázói Tájékoztató Nap Önkormányzati szervezetfejlesztés ÁROP-1.A.5. és ÁROP-3.A.2 2014. március 21. és 25. Előadó: Fekete Letícia szakmai tanácsadó KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN

MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN A FELSŐOKTATÁS TARTALMÁNAK ÉS A MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN Határterületek tanterve Milyen közgazdasági ismeretekre van szüksége egy jogásznak, mérnöknek,

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

Zöld technológiák a modern vegyiparban

Zöld technológiák a modern vegyiparban Zöld technológiák a modern vegyiparban Szépvölgyi János MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Motto A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Integrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat

Integrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat IGYR p. 1/17 Integrált gyártórendszerek Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu IGYR

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben