Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek. Kézikönyv
|
|
- Adrián Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek Kézikönyv A bányászat elfogadtatása a lakossággal A legjobb gyakorlat alkalmazása a bányászatban A környezet fokozott megóvása Megkönnyített hozzáférés a készletekhez Az illegális bányászat megakadályozása A természeti erőforrások védelme Az újrafeldolgozás elősegítése SEE/A/151/2.4/X
2 Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek Egyesített kézikönyv, helyi szintű döntéshozatalhoz Alapja: A Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás [SARMa Sustainable Aggregates Resource Management (SEE/A/151/2.4/X)] Projekt 3. Munkacsomagjában készült jelentések Honlap: Szerkesztési információ Szerkesztők: F. Chalkiopoulou & K. Hatzilazaridou (IGME, Görögország) Címlapterv és fotó: F. Chalkiopoulou Nyomtatás: Technical University of Crete Szerkesztés éve: 2011 Copyright Ez a kiadvány csak a szerzők véleményét tükrözi, a South East Europe Programme Managing Authority nem vállal semmilyen felelősséget az itt közölt információk bármilyen felhasználása esetén
3 TALOMJEGYZÉK CÍM Oldal Előszó 3 1 Bevezetés A Kézikönyv rendeltetése Hogyan készült A Kézikönyv szerkezete 7 2 Hogyan elégítjük ki az aggregátumok iránti igényeket? Az aggregátumok jelentősége mindennapjainkban A délkelet-európai országok aggregátum-termelési módszerei 12 3 Az aggregátum készletek fenntarthatóságával kapcsolatos fő 23 kérdések helyi szinten 3.1 A fenntartható fejlődés iránti igény Társadalmi kérdések Környezeti kérdések Az illegális bányászattal kapcsolatos kérdések Az újrafeldolgozással kapcsolatos kérdések Az engedélyezési folyamattal kapcsolatos kérdések 31 4 Az ágazat fenntarthatóságát jelző főbb paraméterek Általánosságban Bevált gyakorlat 35 5 Kulcsajánlások a helyi önkormányzatok és közösségek részére Helyi tervek készítése A tudás és a tudatosság növelése Az illegális bányászat megelőzése Az újrafeldolgozás elősegítése Új eszközök bevezetése a döntéshozásban 49 6 Válogatott fogalmak és meghatározásuk 50 7 Hivatkozások 52 O l d a l 1
4 A Kézikönyv készítői Szerzők: Chalkiopoulou, Fotini, Institute of Geology & Mineral Exploration (IGME) Hatzilazaridou, Kiki, MSc, Institute of Geology & Mineral Exploration (IGME) Görögország Lektorok: Név Belső lektorok Agioutantis, Zach, Dr Blengini, Gian Andrea, Dr Cibin, Ubaldo, Dr Garbarino, Elena, Dr Marinescu, Mihai, Dr Moisiu, Ledi Pelosio, Andrea, Dr Solar, Slavko, Dr Simic, Vladimir, Dr Dr. Hámor Tamás Tiess, Guenter, Dr Intézmény Technical University of Crete (TUC), Greece Politecnico di Torino (Polito), Italy Emilia Romagna Region, Environment, Soil and Coast Defence Department, Italy Sustainable Development and Environmental Department, Environmental Impact Assessment Service, Torino Province, Italy University of Bucharest, Faculty of Geology and Geophysics, Romania Geological Survey of Albania, Albania Territorial Planning Service, Parma Province, Italy Geological Survey of Slovenia, Slovenia University of Belgrade, Faculty of Mining and Geology, Serbia Magyar Bányászati és Földtani Hivatal University of Leoben, Austria A külső Tanácsadó Testület tagjai Brown, Teresa Hejny, Horst, Dr O Brien, Jim Shields, Deborah J., Dr British Geological Survey (BGS), United Kingdom External Expert (Consulting), Germany President of the European Aggregates Association (UEPG) Borad, United Kingdom Colorado State University, United States of America Külső lektor Adam, Katerina, Dr National Technical University of Athens (NTUA), Greece Köszönetnyilvánítás A SARMa projekt partnerei hálásak az Európai Bizottságnak a projekt finanszírozásáért, mert így lehetővé vált a közös munka, együttes jövőkép kialakítása és igen szoros együttműködés, aminek az eredménye ez a kézikönyv is. 2 O l d a l
5 Előszó Aggregátumokat lakóház, kereskedelmi épületek, ipari létesítmények és közösségi infrastruktúra építése során egyaránt használnak. Délkelet-Európa országai aggregátumokban gazdagok, de sem a tervezés, sem a kínálat nem koordinált a térségben. Helyi szinten a kulcsproblémák a jelentős környezeti hatás, az elégtelen újrafeldolgozás, az érdekeltek tájékoztatása és bevonása iránti igény, a kitermelés elfogadtatása a közösséggel. E kihívások hatására az Európai Bizottság 2009-ben jóváhagyta, és az ERDF-fel közösen finanszírozza a Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás projektet [ Sustainable Aggregates Resource Management (SEE/A/151/2.4/X SARMa)], amelynek két fő célkitűzése a következő: i. Közös megközelítés kialakítása Délkelet-Európában az aggregátum gazdálkodásra vonatkozóan, különösen a hatékony és társadalmi-környezeti hatásában kevésbé káros bányászat érdekében, de a hulladékkezelésre is tekintettel, illetve ii. A Fenntartható Kínálati Mix [Sustainable Supply Mix (SSM)] politikájának, azaz a különféle nyersanyagforrások, köztük újrafeldolgozott hulladékok és ipari melléktermékek (pl. salak) alkalmazásának bevezetése a térségben, ami generációkon át maximalizálja az előnyöket. A SARMa céljai között szerepel: az aggregátum készletek igénybevételének, a szakismeretek hatékonyabb átadásának, a kapacitásfejlesztés elősegítésének koordinálása a cégekben, az önkormányzatokban és a civil társadalomban. A SARMa projektben megvalósított eljárások, a szakmai megbeszélések és kitűzött célok több szinten kapcsolatot teremtenek az intézményi szereplők, döntéshozók, politikai végrehajtók, gazdasági szakemberek, bányászok, a lakosság és a nem kormányzati szervezetek között. Helyi szinten, amelyhez kapcsolható ez a Kézikönyv is, a célok az alábbiak: (a) optimalizálni az elsődleges aggregátumok igénybevételét, (b) kiküszöbölni vagy minimalizálni a bányászat környezeti hatásait és javítani a tájrendezést, (c) minimalizálni az illegális bányászatot a tudás javításával, (d) elősegíteni az építési, bontási és bányászati hulladék újrafeldolgozását, és végül (e) javítani az érdekelt és érintett csoportok képességét az aggregátum bányászattal kapcsolatos kérdések jobb megértése és helyes értelmezése, valamint a helyi hatóságok és a bányavállalkozók közötti párbeszéd kialakulása érdekében. Projektkoordinátor Slavko V. Solar Geological Survey of Slovenia O l d a l 3
6 A SARMa szerkezete WP1 WP2 WP3: Kitermelési és bontási WP4 WP5 helyszínek szintje tevékenységei 3.1. feladat: Környezetbarát bányászati gyakorlat Öt eset vizsgálata, mindegyikről jelentés készült feladat: Illegális bányászat Öt eset vizsgálata, mindegyikről jelentés készült feladat: Újrafeldolgozás Öt eset vizsgálata, mindegyikről jelentés készült. Összefoglaló jelentés a környezetbarát bányászati gyakorlatról Összefoglaló jelentés az illegális bányászatról Összefoglaló jelentés az újrafeldolgozásról 3.4. feladat: Az összefoglaló jelentések alapján Kézikönyv készítése 1. Önálló SARMa WP3 & WP4 jelentések 2. Irodalomjegyzék 1. Belső lektorálás 2. Külső lektorálás Közös Kézikönyv, címe: Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek (angolul és nemzeti nyelveken) TERJESZTÉS 1. ábra: A projekt szerkezete és a Kézikönyv elkészítésének módszere 4 O l d a l
7 1. Bevezetés Meghatározás szerint a erőforrás hatékonyság olyan gyakorlat, melynek során a nyersanyag igénybevétele a Mérsékel Újrafelhasznál Újrafeldolgoz Helyreállít csökkenő fontossági sorrendbe állított elemekből álló koncepció mentén történik. [Válogatott kifejezések és definíciók, lásd a Kézikönyv 6. fejezete] A fenti meghatározást az aggregátumokra vonatkoztatva, a Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás (SARM Sustainable Aggregates Resource Management) és a Fenntartható Kínálati Mix (SSM Sustainable Supply Mix) az a két kulcstevékenység, amelyet meg kell valósítaniuk az érintetteknek (termelőknek, hatóságoknak, közösségeknek) ahhoz, hogy biztosítsák az erőforrás hatékonyságot. Az ebből következő célok: i) közelíteni a hatékony és társadalmi-környezeti hatásában kevésbé káros bányászat felé, gondolva a hulladékkezelésre is (SARM), és ii) a különféle források, köztük újrafeldolgozott hulladékok és ipari melléktermékek (pl. salak) párhuzamos alkalmazása, ami generációkon át maximalizálja az aggregátum kínálat előnyeit (SSM). [Forrás: SARMα szótár, O l d a l 5
8 1.1. A Kézikönyv rendeltetése A Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek Kézikönyv a SARMa projekt legfőbb nyilvános terméke. Egyszerre szól az összes helyi szintű érdekelthez, azaz a bányavállalkozókhoz (az iparághoz), a lakossághoz/közösségekhez és a hatóságokhoz. Tanácsok sorozatából, információkból, ajánlásokból áll, és megvilágítja az erőforrás hatékonyság elérésével kapcsolatos elvárásokat, illetve az ahhoz szükséges teendőket az aggregátum bányászat helyi szintjén. A megfogalmazott ajánlások az alábbiakat célozzák: A környezetbarát kitermelést szolgáló legjobb gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése Illegális bányászat megelőzésére alkalmas eszközökre vonatkozó elképzelések bemutatása Az aggregátum termelésben hasznosítható újrafeldolgozási tevékenység elősegítése. Ez a dokumentum jellegében nem technikai vagy szabályozó, és nem kívánja helyettesíteni az aggregátum termelés szempontjából releváns létező, hivatalos, nemzeti vagy Európai Bizottság-i jogi és irányítási dokumentumokat. Felhívja a figyelmet az akadályt képező problémákra, és megoldásokat javasol egyszerű és könnyen olvasható formában. Mindemellett a Kézikönyv szeretné segíteni Délkelet-Európa fenntartható fejlődését a fenntartható aggregátum gazdálkodás politikájának és gyakorlatának, valamint a fenntartható kínálati mix célkitűzésének erősítésével a régióban. A bányászati vállalkozások számára ez társadalmi elfogadottságot biztosít, ami elősegíti talponmaradásukat és profitszerzésüket. 1.2 Hogyan készült Délkelet-Európa 10 országából 15 partnerintézmény vett részt a SARMa projektben (2. ábra). Bányászati ügyekért felelős minisztériumokból, kereskedelmi kamarákból és az iparból megfigyelők szintén bekapcsolódtak. A feladatok megoldásához hozzájárultak földtani szolgálatok, intézetek és tanszékek is, amelyek rendszeresen szakértői és politikai tanácsadói a kormányzatoknak és az iparnak, és rendelkeznek az aggregátumokra vonatkozó korszerű ismeretekkel és szakértelemmel. Közreműködött továbbá nyolc olyan döntéshozó szerv is, amely aggregátum gazdálkodást szabályoz. A SARMa projekt összesen öt 2 általános és 3 tematikus Munkacsomagból (Work Package WP) állt (1. ábra). Közülük a Kitermelési és bontási helyszínek szintje tevékenységei nevű WP3 volt a projekt központi magja, amely négy, a lelőhelyi erőforrás hatékonyság javítására irányuló feladatban törekedett a projekt céljainak megvalósítására. 6 O l d a l
9 Ez a kézikönyv a 3.4. feladat keretében készült, és elsősorban a WP3-ban előállított összefoglaló jelentéseken alapszik (1. ábra). További felhasznált források: A WP3-ban a projektpartnerek által készített önálló jelentések, amelyek Délkelet-Európa különböző országaiból származó esettanulmányokat tartalmaznak. A 3.1. feladat eseteit azért választottuk, hogy az aggregátum kitermelés környezetbarát gyakorlatára mutassunk be példákat. A 3.2. feladat eseteiben jellemző szabálytalanságokat és megfigyelésük lehetőségeit ismertetjük, amelyek alapján ajánlásokat fogalmazunk meg az illegális bányászat megelőzése érdekében az adott régióban. Végül a 3.3. feladat eseteit azért tanulmányoztuk, hogy rávilágítsunk az újrafeldolgozásra épülő aggregátum előállítás lehetőségére Délkelet-Európa országaiban. A jelentések mellett a partnerek által a 3.3. feladat keretében kitöltött kérdőíveket is felhasználtuk. Utóbbiakon a partnerországokban alkalmazott újrafelhasználási gyakorlatról gyűjtöttünk információkat. A WP4 keretében készült jelentések, különösen a projekt 4.1. feladatához kötődők. Ez a feladat a fenntartható aggregátum gazdálkodás jogi és szabályozási környezetével foglalkozott a kiválasztott délkelet-európai országokban. A Kézikönyv tartalmával kapcsolatos megjelent dokumentumok és weboldalak. Az összes fenti forrás részletes hivatkozása megtalálható a Kézikönyv 7. fejezetében. Kiadás előtt a Kézikönyvet külső és belső felülvizsgálatnak vetettük alá, egyrészt a projektpartnerek, másrészt (megbízott) külső lektorok segítségével. Ebben az értelemben a kiadvány számos, különböző intézményt képviselő szakember nézeteinek szintézise (lásd A Kézikönyv készítői c. oldalt). 2. ábra: A SARMa project partnereinek 2. Konzorciumi Találkozója Splitben (Horvátország) február 4-5-én. O l d a l 7
10 1.3. A Kézikönyv szerkezete A Kézikönyv 7 fejezetből áll. Az adott, 1. fejezet bevezető információkat tartalmaz, körvonalazza a Kézikönyv rendeltetését, elkészítési módját és felépítését. A 2. fejezet általános információkat tartalmaz az európai aggregátum termelési tevékenységről és a Délkelet-Európában alkalmazott bányászati gyakorlatról. Példaként a projektben bemutatott esettanulmányokból kiemelt adatokat használ. A 3. fejezet a helyi szintű kitermelési tevékenységgel kapcsolatos kulcsproblémákat emeli ki, amelyeket a projekt keretében elvégzett felmérések alapján határoztunk meg. A cél annak megvilágítása a bányavállalkozók, helyi hatóságok és közösségek számára, hogy Délkelet-Európában intézkedések szükségesek e problémák fenntartható kezeléséhez. Példaként itt is a projektben bemutatott esettanulmányokból kiemelt adatokat mutatunk be. A 4. fejezet bevált gyakorlatokat mutat be és javasol, az 5. ajánlásokat fogalmaz meg az ipari szereplők és helyi érdekeltek felé. Ezek a javaslatok, ajánlások Délkelet- Európa országaiból vett követendő példák, tapasztalatból szerzett ismeretek és széles körben elfogadott európai gyakorlatok szintézise. A Kézikönyv tartalmához kapcsolódó, válogatott kifejezéseket és definíciókat magyaráz meg a 6. fejezet. Ezt fontosnak éreztük ahhoz, hogy a Kézikönyvet könnyebb legyen olvasni, illetve hogy az olvasó számára, ha szükséges, az alapvető kifejezéseket jelentését egyértelművé tegyük. A 6. fejezet forrásait megadtuk, azok további használatra elérhetőek. Végül, a 7. fejezet a Kézikönyvben hivatkozott valamennyi dokumentumot megnevezi abc-sorrendben. 8 O l d a l
11 2. Hogyan elégítjük ki az aggregátumok iránti igényeket? Jelenleg, az összes európai építőipari ásványtermelésnek mintegy 90 %-a természetes előfordulásokból származik, azaz kőbányákból és külszíni bányákból. A többi 10 %-a az európai építőipari ásványtermelésnek tengeri lelőhelyekből, ipari hulladékok újrafeldolgozásából mint a salakok, hamuk és építőipari törmelékek és bontási maradékok - származnak. A tengerből és újrahasznosítási tevékenységből származó építőipari ásványok mennyisége folyamatosan növekedni fog, hosszabb távon azonban mintegy 85 %-át az igényeknek továbbra is külszíni bányákból teremtik elő. Az újrahasznosításból származó építőipari ásványok termelése nem tekinthető versenytársnak a külszíni bányákból származó építőipari ásványok termelési mennyiségének, inkább az együttes alkalmazás a stratégiai jelentőségű a Fenntartható Kínálati Mix (SSM) céljának elérése érdekében. O l d a l 9
12 Recycled from Construction & Demolition Materials 6% Marine Aggregates (Sea or Lake Dredged) 2% Manufactured Aggregates (Crushed Slag, Fly-Ash) 2% Crushed Rock from Quarries 49% Sand & Gravel from Pits 41% 3. Ábra: Az aggregátumok termelésének eloszlása Európában a kitermelés helye szerint (49 % Zúzott kő kőbányákból, 41 % Homok és kavics külszíni bányákból, 6 % Újrahasznosítás építőiparból és bontásból, 2 % Tengeri aggregát (kotrásból), 2 % Gyártott aggregát (zúzott salak vagy pernye) Diagram: F. Chalkiopoulou-től, a lelőhelyek ábrái és kategorizálása alapján, Forrás: Tervezési stratégiák és engedélyezési eljárások a fenntartható ellátás biztosítása érdekében Európában az építőipari ásványok terén, University of Leoben (2010), Zárójelentés: UEPG (European Aggregates Association), 9. old. Megjegyzés: Aggregátumokat termelnek kitermelőipari (vagy bányászati) hulladékokból is, Lásd: 2.1. Fejezet. Az építőipari ásványok ezen típusát nem kezelik külön a fentebb hivatkozott jelentésben. Feltehetően az építőipari ásványok e típusát a Zúzott kő kőbányákból kategóriában tárgyalják. 10 O l d a l
13 2.1 Az aggregátumok jelentősége a mindennapjainkban Az aggregátumok szemcsés vagy részecskékből álló anyagok, természetesen előforduló (homok, kavics) vagy töréssel előállított (zúzott kő), melyek kötőanyaggal egybekötve (cementtel, mésszel vagy bitumennel) vagy kötőanyag nélküli formában építéshez használatosak, részben vagy egészben építményeket vagy általános célú létesítményeket alkotnak. Hivatkoznak rájuk, mint építőipari aggregátokra is, alkalmazásuk szerint lehet beton, habarcs, útépítőkő, aszfalt, szivárgóréteg, építési töltőanyag, vasúti ágyazat. [Lásd: Alkalmazott fogalmak és definíciók, a Brosúra 6. fejezete] Új fogalmak is megjelentek újrahasznosításból származó és gyártásból származó aggregátumok, amelyek nem hagyományos eredetű aggregátok, nem kőbányákból származnak. Az Újrahasznosítási aggregátok építési és bontási hulladékok (Construction and Demolition Waste - C&DW), mint például a hulladéktégla, bontási beton a tégla és kőművesiparból, a Gyártott aggregátumok pedig az ipari hulladékok, a melléktermékek és maradékok feldolgozása és újrafeldolgozása során keletkeznek. A Gyártott aggregátumokat nevezik másodlagos aggregátumoknak is. A fentieken túl léteznek a kitermelőipari hulladékok (vagy bányászati hulladékok), melyek ásványi nyersanyagok feldolgozásának, kitermelésének, kezelésének vagy tárolásának melléktermékei, amelyekből aggregátumok is előállíthatók. [Lásd: Alkalmazott fogalmak és definíciók, a Brosúra 6. fejezete] Európában az aggregátumok majd 65 %-át építési célokra használják. Különösen így van ez a nagy szeizmicitású országokban, ahol az épületeknek különösen erőseknek kell lenni és a beton az általánosan alkalmazott építőanyag. Egy görög 120 m 2 -es lakás például ha az magas szeizmicitású területen fekszik 180 m 3 (illetve több mint 400 tonna) betont igényel a felépítésekor. Ennek a betonmennyiségnek a %-át aggregátumok teszik ki. A közcélú épületek iskolák, kórházak és sportstadionok tekintélyes mennyiségű aggregátumok igényelnek. Az Európai Aggregátum Szövetség adatai alapján (2010), mintegy 3000 tonna aggregátumot igényel egy átlagos iskolaépület, az új sportstadionok igénye a tonnát is elérheti. Ezekre a célokra az aggregátumokat közvetett módon, cement, mész (a mészkő égetett-oltott formájában) vagy közvetlenül beton és habarcs formájában használják fel. [Forrás: Annual Review , UEPG, Az aggregátumok infrastrukturális célokból is nagyon fontosak, például az útépítéseknél. Körülbelül tonna aggregátum szükséges 1 km országos jelentőségű útszakasz teljes kiépítéséhez. Ezen alkalmazás révén az aggregátumok jelen vannak az útalapban vagy az útfelület bitumenes vagy betonos anyagkeverékében. Az építőipari ásványok európai felhasználásának 20 %-os mennyisége útvonalak, kifutópályák, vasútvonalak és vízfolyások medreinek építéséhez szükséges. A fentebb említett felhasználási módokon túlmenően az őrölt mészkőszármazékok speciális minőségű aggregátumait alkalmazzák granulált vagy porított formában O l d a l 11
14 különböző területeken: állati takarmánynak, a cukoriparban, az üvegiparban és a vegyiparban (festékek, műanyagok) stb. Az aggregátumok iránti igény szintén nagyon függ a meglévő épületek fenntartásának és javításának szintjétől és a mérnöki létesítményi projektek méretétől. Az aggregátumok árát jelentősen növelheti a szállítási költség, mert az aggregátumok súlyosak és nagy kiterjedésűek. Ezért a legtöbb értékesítés helyi vagy regionális, és kicsi a nemzetközi kereskedelem. A kőbányák megfelelő hálózatának kifejlesztése szükséges a helyi és regionális igények kielégítése érdekében, és a szállítási költségek valamint a kapcsolódó környezeti hatások csökkentéséért, mint pl. a CO 2 kibocsátás. A teljes európai aggregátum igény 3 milliárd t/év az UEPG statisztikai adatai alapján a évi jelentés szerint. Az aggregátumipari pénzügyi forgalom kb. 20 milliárd, és az átlagos fogyasztás 5,5 t/fő évente. Eme adatforrás szerint az aggregátumipar mintegy céget képvisel (többnyire Kis- és Középvállalkozásokat KKV), kőbányát és külszíni bányát üzemeltet Európa-szerte, főt foglakoztat közvetlenül vagy közvetve. Mindezen tények miatt az aggregátumipart magasan a legnagyobbnak ítélik a nem-energetikai kitermelőipari ágazatok között. A gyakorlati tapasztalatok szerint a fejlett gazdaságokban, egyes európai országokban az éves aggregátum-igény elérheti a 12 t/fő-t. Ugyanakkor az ágazatot a jelenlegi gazdasági válság következményeként súlyos veszteség érte, átlagosan kb. 20 %-al csökkentek a évi mutatók 2008-hoz képest. Több országban további csökkenés mutatkozik a termelési adatokban 2010-ben is a recesszió miatt. Az előrejelzések szerint az aggregátum-igény hamarosan újra elérheti a évi 3,5 milliárd tonnás szintet és középtávon a 4 milliárd tonna termelést is, főként Közép- és Délkelet-Európa (SEE) gazdasági növekedésének köszönhetően. Az aggregátumok iránti növekedő igény kielégítését a nemzeti Ásványstratégiákban és Tervezési Rendszerekben kell rendezni. [Forrás: Tervezési stratégiák és engedélyezési eljárások az aggregátumokkal való fenntartható ellátás biztosítása érdekében Európában, University of Leoben (2010), Final report commisioned by UEPG, p.p. 6,7] 2.2. A délkelet-európai országok aggregátum-termelési módszerei Európa viszonylatában (3. Ábra) a teljes aggregátum-termelés mintegy 90 %-a kőbányákból és külszíni homok és kavics bányákból származik. Az európai aggregátum-termelés többi 10 %-a tengeri eredetű vagy újrahasznosított ipari hulladék, salak és hamu, valamint építési és bontási hulladékok (C&DW). A SARMa projekt eredményeri szerint az SEE országokban alkalmazott aggregátumtermelési eljárások a következők: i) kőbányák és homok-kavics külszíni bányák anyagának kitermelése és feldolgozása, ii) a kitermelőipari (vagy bányászati) hulladékok (meddők), valamint építkezéseknél kitermelt talaj és kőzet, továbbá az ipari hulladék vagy C&DW feldolgozása. Ugyanakkor a SEE országokban alkalmazott legfontosabb aggregátum-termelési forrás továbbra is a külszíni kőbányászat 12 O l d a l
15 termelése marad. A sajátos tevékenység révén a termékek széles skáláját állítják elő, melyek a tulajdonságaiknak megfelelően különböző célokra alkalmasak. A külszíni bányászati eljárásoktól különböző források helyettesíthetik a bányászati eredetű aggregátumokat pl. az útépítéseknél és beton előállításánál, mindig szem előtt tartva, hogy a minőségi követelmények teljesüljenek. Ami a C&DW anyagok újrahasznosításából származó aggregátum-termelést illeti, az SEE országokban jelenleg korlátozott ennek a volumene A zúzottkő, és a homok, kavics aggregátumok Számos esettanulmányt ismertetünk a kő ill. homok-kavics külszíni bányászatának bemutatására (1. Táblázat). Ezek az esetek példával szolgálnak a környezetbarát kitermelési eljárásokra az SEE országokban. Az adatokat öt külszíni bányától kaptuk és értékelésük tipikus például szolgál az SEE országok aggregátum-termelési tevékenységére. A bányák közül kettő homokot és kavicsot termel (Trstenik - Horvátország és Lanca dei Francesi - Olaszország), a többi három pedig (Araxos - Görögország, Revarsarea - Románia és Kovilovaca - Szerbia) kőbányászati tevékenységet képvisel. [Forrás: Összefoglaló alapjelentés a SARMa modelek helyszíneiről; Activity 3.1 (Best practices). SEE ország 1. Táblázat: SARMa esettanulmányok a környezetbarát kitermelési eljárások gyakorlatára SARMa partner Esettanulmány (Külszíni bánya neve) Kitermelt nyersanyag Horvátország MINGORP Trstenik Homok, Kavics Görögország IGME Araxos Mészkő Olaszország ER & Parma Lanca dei Francesi Homok, Kavics Románia FGG Revarsarea Diabáz kő Szerbia RGF Kovilovača Mészkő Az általában alkalmazott kitermelési eljárás a külszíni kőbányászat (4. Ábra) A zúzottkő aggregátum-termelés feltételezi az infrastrukturális létesítményeket a helyszínen és annak környezetében (pl. bekötőút / teherszállító utak), a kőbányafal alakítását, a kőzetjövesztés módját (szükség esetén, robbantás után), a kijövesztett anyag kezelését töréssel és rostálással (5. Ábra), a késztermékek tárolását és szállítását a vevőhöz. A homok- és kavicslelőhelyeket hidraulikus jövesztőkkel termelik ki (a fedőréteg eltávolítása után) és kotrókkal a vízfelület alól. A nyersanyag szemcseeloszlásától függően, a kitermelt homok és kavics további osztályozást O l d a l 13
16 igényelhet a szükséges frakció előállítása érdekében a kereskedelmi aggregátumtermék igénye szerint. 4. Ábra : Az Araxos külszíni mészkőbánya Görögországban [Forrás: Az Araxos kőbánya előkészítő helyszíni jelentése; Activity O l d a l 5. Ábra: Mobil törő és osztályozó üzemegység, Araxos kőbánya [Forrás: Az Araxos kőbánya előkészítő helyszíni jelentése; Activity
17 6. Ábra: Homok és kavics kitermelése kotróval a Lanca dei Francesi tavon Olaszországban [Forrás: Pilot helyszíni jelentés Lanca dei Francesi; Activity Ábra: A Trstenik homok- és kavicsbánya Horvátországban Úszókotró szállítószalagokkal [Forrás: IGM Sljuncara Trstenik d.d., Horvátország; Fotó: B. Kruk] A Lanca dei Francesi homok- és kavicsbánya Olaszországban (6. Ábra) kőzetlisztet, agyagot és homokos agyagot termel. A Trstenik bánya (7. Ábra) a Sava folyó áradási területén helyezkedik el a zágrábi régióban, Horvátországban. Itt a bányák kőzetlisztet, agyagot, kavicsot, homokot és tőzeget termelnek. Görögországban az Araxos kőbánya (4. Ábra) főleg zúzott követ termel kalcitos mészkőből. Romániában a Revarsarea diabáz kőbánya zúzott követ, tömbkövet, törmeléket és csiszolóhomokot termel. A Kovilovača mészkőbánya (8. Ábra) termelése főként zúzottkő aggregát. A vizsgált bányák átlagos termelése kb tonnától tonnáig terjed évente. A késztermék aggregátumokat különböző területeken alkalmazzák, O l d a l 15
18 útépítésnél és épületlétesítésnél, vasúti töltéseknél, az üvegiparban, a kohászatban és az állattakarmány ágazatban töltőanyagként (2. Táblázat). 2. Táblázat: A bányákból származó aggregátumok alkalmazásai az SEE országokban Bánya Trstenik, Horvátország Araxos, Görögország Lanca dei Francesi, Olaszország Revarsarea, Románia Fő felhasználás és /vagy alkalmazási terület Út- és épületlétesítés Út- és épületlétesítés Cementhabarcsok, beton, üvegipar, téglaipar és úttöltések Út- és gátépítés, vasúti töltés Kovilovača, Szerbia Út- és épületlétesítés (80%), kohászat (10%), töltőanyag az állattakarmányokban (10%) 8. Ábra: A Kovilovača mészkőbánya Szerbiában [Forrás: Előkészítő helyszíni tanulmány, Kovilovača quarry; Activity O l d a l
19 Az újrafeldolgozási tevékenységgel előállított aggregátumok Az újrafeldolgozott aggregátumok kifejezést azokra az aggregátum termékekre alkalmazzuk, amelyek újrahasznosítási műveletek és tevékenységek eredményei és nem kőbányákból származnak. Az ásványbányászat melléktermék hulladékai és maradványai több típusából lehet előállítani másodlagos termékeket az újrafeldolgozás révén. Ezeket a termékeket helyettesítőként vagy természetes aggregátumokkal való keverés révén többféle használati célra lehet alkalmazni és így takarékoskodni a nem-megújuló erőforrásokkal, csökkentve ezzel a terület felhasználást és a környezeti hatásokat. Ebben az értelemben az újrafeldolgozási aggregátumok tartalmaznak kitermelő ipari (vagy bányászati) hulladékot is. Az újrafeldolgozási tevékenységek osztályozása szerint - javaslatok, amelyekben R3: Építési munkák kitermelt talajának és megegyeztek a SARMa kőzeteinek újrafeldolgozása partnerek - e tevékenységek 4 típusát tekintik az aggregátumok R4: Ipari hulladékok (pl. salakok a fémkohászatból, települési szilárd hulladék lehetséges forrásainak (3. elégetése, szénsalakok) táblázat). Az itt felsorolt újrafeldolgozása újrafeldolgozási tevékenységek számos EU Direktíva és Közlemény keretében vonatkoznak az ilyen típusú hulladékokkal való gazdálkodásra. [Forrás: A SARMa modellhelyek alaptanulmányainak összegző jelentése; Activity 3.3 (Recycling). Sok különbség van az SEE országok között az újrahasznosított anyagok mint a C&DW-k vagy hulladékok egyéb típusai alkalmazásának fejlődésében az aggregátumok előállításának terén. Főként a C&DW anyagok újrahasznosítása terén a vonatkozó nemzeti jogi szabályozások kialakítása és bevezetése valamint a C&DW újrahasznosítási célok elérése lassú folyamat a legtöbb SEE országban. Az alábbiakban következő információkat kérdőívek segítségével gyűjtötték az újrafeldolgozásról és azt a projekt partnerek töltötték ki. 3. Táblázat: Az újrafeldolgozási tevékenységek osztályozása aggregátum eredete szerint R1: Melléktermékek újrafeldolgozása, kitermelőipari hulladékok és maradványok R2: Építési és Bontási Hulladékok (C&DW) újrafeldolgozása Albániában a krómvasércet feldolgozó ipar hulladéktermékeinek egy részét aggregátumok termelésére használják fel az építőipar számára. Nincsenek újrahasznosító üzemek Hercegovinában, Boszniában pedig nagyon kevés ilyen üzem létezik. Görögországban a C&DW anyagok újrahasznosításának jogszabálya mostanában lett hatályos. Az R1 jelű (kitermelési hulladék) és az R4 jelű O l d a l 17
20 hulladékokat (salak) aggregátumok előállítására alkalmazzák útépítésekhez. Az R1 hulladékokat és az R3 hulladékokat (kitermelt talajok és építkezési kitermelések) gyakran alkalmazzák feltöltésre, de nincs mennyiségi adat. Szerbiában jelenleg a C&DW anyagokat kis mennyiségben hasznosítják újra. Az elégetésből származó ipari hulladékot, mint a salak és hamu az aggregátum előállítás forrásaként alkalmazzák, de csak esetenként. Szlovéniában vannak újrahasznosító üzemek, melyek R2 hulladékot (C&DW), R1 hulladékot (bányászati hulladék meddő) és R4 hulladékot dolgoznak fel. Ausztriában az R1 hulladékot (bányászati hulladék - meddő) leginkább feltöltési anyagként használják a kőbányákban. A hulladékok egyéb típusainak magas százalékát feldolgozzák: 83 %-ot (5 millió tonna a 6 millió tonnából) az R2 hulladékból (C&DW), 72 %-ot (15,9 millió tonna a 22 millió tonnából) az R3 hulladékból (kitermelt talaj vagy kőzet) és 69 %-ot (1,1 millió tonnát az 1,57 millió tonnából) az R4 hulladékból (ipari hulladék). Az aszfalt (R2 hulladék) közel 100%-át újrahasznosítják és a bontott beton (R2 hulladék) %-át is újrahasznosítják. A 4. táblázatban felsorolt esettanulmányok példaként szolgálnak az újrahasznosítási tevékenységekből származó aggregátumok termelésére az SEE országokban. Ezek az esetek heterogének, azaz különböznek a bányászati hulladék feldolgozástól a C&DW anyagok kezeléséig, a kitermelt talajok vagy kőzetek és ipari hulladékok (pl. zagy vagy pernye) feldolgozásáig. [Forrás: A SARMa modellhelyek alaptanulmányainak összegző jelentése; Activity 3.3 (Recycling) táblázat: A SARMa keretében újrafeldolgozási esettanulmánynak tekintett esetek Ország SARMa Partner Esettanulmány neve Kapcsolódó kitermelő tevék. Újrafeldolg. típusa Albánia METE Bulqiza Chromite bánya R1 Görögo. IGME Gerakini Magnezitbánya R1 Olaszo. ER & Parma Madregolo (Collecchio) - R2 Olaszo. ER & Parma Castellarano Sand & gravel R1,R2,R3,R4 Románia FGG&IGR Deva Ruschita Márvány R1 Szlovén. GeoZS Velica Piresica - R2,R3 Szlovén. GeoZS Sezana - R2,R3 Szlovén. GeoZS Dogose - R2,R3 18 O l d a l
AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK PROTOKOLLJA AZ EU ELVÁRÁSAI ALAPJÁN
AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK PROTOKOLLJA AZ EU ELVÁRÁSAI ALAPJÁN ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG A HAZAI ÉPÍTŐIPARBAN - Jó gyakorlatok a körforgásos gazdaság és az ökoinnováció terén - Budapest CONSRTUMA
RészletesebbenSári Katalin Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
A FENNTARTHATÓ AGGREGÁTUMTERVEZÉS ÚTMUTATÓJA ÉS JÖVŐKÉPE Sári Katalin Magyar Földtani és Geofizikai Intézet ÖSSZEFOGLALÁS A SNAP-SEE (Fenntartható aggregátumtervezés Délkelet-Európában) projekt eredményeként
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenAz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József
RészletesebbenMüller Tamás Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
A FENNTARTHATÓ AGGREGÁTUMTERVEZÉS FELÉPÍTÉSE PÉLDÁK Müller Tamás Magyar Földtani és Geofizikai Intézet KULCSSZAVAK aggregátumtervezés; aggregátum-gazdálkodás; tervezési ütemterv ÖSSZEFOGLALÁS A cikk a
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenMŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK
MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK ELJÁRÁSTECHNIKA A Miskolci Egyetem közleménye 84. kötet, 2. szám (2013) MISKOLCI EGYETEMI KIADÓ 2013 A kiadvány főszerkesztője: DR. KOVÁCS FERENC az MTA rendes tagja a
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenA Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés
A Natura 2000 finanszírozása Útmutató A Natura 2000 finanszírozása Útmutató Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés 1 A KÉZIKÖNYV BEMUTATÁSA: Háttér I. rész: Miért készült? Kinek készült? Mire
RészletesebbenAz európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia
Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos
RészletesebbenAz elsődleges és másodlagos aggregátumok jelentősége a hazai építőiparban
Az elsődleges és másodlagos aggregátumok jelentősége a hazai építőiparban Dr. Zoltay Ákos Magyar Bányászati Szövetség Dr. Kertész Botond Colas Északkő Kft. 2016. október 26. 0 A bányászat helyzetének peremfeltételei
RészletesebbenA8-0358/16. A Bizottság által javasolt szöveg. Indokolás
7.12.2016 A8-0358/16 16 1 cikk -1 pont (új) 3 cikk 1 pont g pont A Bizottság által javasolt szöveg -1. A 3. cikk 1. pontjának g) alpontja törlésre kerül; Indokolás Az olajpala a közelmúltban nem hagyományos
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a
RészletesebbenAggregátum bányászat Magyarországon
Nemzetközi Konferencia Cím: Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, H-1067 Budapest, Teréz Körút
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén)
ÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén) ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ KÖRNYEZETTERV KFT. 1149 Budapest, Várna utca 12-14. Telefon/fax: 06-1-340-2382
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenA FISSAC projekt. Dr. Balázs Katalin, Geonardo Kft.
AZ IPARI SZIMBIÓZIS ELŐMOZDÍTÁSA A NYERSANYAG- INTENZÍV IPARÁGAK FENNTARTHATÓBB MŰKÖDÉSE ÉRDEKÉBEN A TELJES ÉPÍTŐIPARI ÉRTÉKLÁNCBAN FOSTERING INDUSTRIAL SYMBIOSIS FOR A SUSTAINABLE RESOURCE INTENSIVE INDUSTRY
RészletesebbenProblémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban
Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri
RészletesebbenKörnyezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban
Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi
RészletesebbenA SYMBI projekt általános bemutatása
A SYMBI projekt általános bemutatása Kalcsú Zoltán Projektmenedzser zoltan.kalcsu@pannonnovum.hu Regionális Stakeholder Csoportülés, Győr, 2016.09.08 SYMBI proposal Industrial Symbiosis for Regional Sustainable
RészletesebbenÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK
ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb
RészletesebbenA környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban
A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi
RészletesebbenGyőr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08
Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria
RészletesebbenErős György NYÁSZATI
Erős György ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYB NYÁSZATI ÉS S KOHÁSZATI EGYESÜLET Fenntartható fejlődés: A gazdasági növekedés és a természetes környezet egyensúlyának biztosítása. Természeti erőforrásokkal történő
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenPROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései
APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere
RészletesebbenSzándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról
SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenProgramme co-funded by the EUROPEAN UNION PRODUCTION OF ÚJRAFELDOLGOZOTT RECYCLED AGGREGATES. The SARMa manuals POLITECNICO DI TORINO
Programme co-funded by the EUROPEAN UNION THE PRODUCTION OF ÚJRAFELDOLGOZOTT RECYCLED AGGREGATES AGGREGÁTUMOK ELŐÁLLÍTÁSA F RINERT O M HULLADÉKOKBÓL I N E R T WA S T E The SARMa manuals POLITECNICO DI
RészletesebbenFenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései
Budapest, 2017.09.07 Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései Domokos Esztergár-Kiss, BME MUNKAHELYI MOBILITÁSI TERV hosszú távú stratégia egy cég/szervezet alkalmazza célja a fenntartható
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS A SARMA PROJEKT HELYZETÉRŐL. Hámor Tamás. MBSZ Adalékanyag Tagozat, Budapest, 2011. október 4.
TÁJÉKOZTATÁS A SARMA PROJEKT HELYZETÉRŐL Hámor Tamás MBSZ Adalékanyag Tagozat, Budapest, 2011. október 4. Sustainable Aggregate Resources Managament: Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás Európai Regionális
RészletesebbenSzövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)
Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató
RészletesebbenRubber Solutions Kft. Cégismertető
Rubber Solutions Kft Cégismertető Cégünk bemutatása Társaságunk 30 éves tapasztalattal végzi hulladékgazdálkodási tevékenységét. Telephelyünk 70 hektárnyi ipari területen helyezkedik el. 15 alkalmazottat
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.
PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenDr. Béres András ügyvezető Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
LIFE IP HUNGAIRY Levegőminőség javítása 8 régióban a levegőminőségi tervek végrehajtásán keresztül Dr. Béres András ügyvezető Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. LIFE IP HUNGAIRY Projektnyitó Konferencia
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenAz Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi
RészletesebbenA környezetjog szabályozása
Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:
RészletesebbenA SARMA PROJEKT CÉLJA ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI. Tamás Hámor Slavko V. Solar. Eger, 2010. november 17.
A SARMA PROJEKT CÉLJA ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI Tamás Hámor Slavko V. Solar Eger, 2010. november 17. Sustainable Aggregate Resources Managament: Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás Európai Regionális Fejlesztési
RészletesebbenTerv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenLERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája
LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája 1 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely
RészletesebbenÉpítési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk
Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU SARMA projekt szimpóziuma) BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010. Eger 2010. november 17. Tartalom
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE
Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17
RészletesebbenA Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenA kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései
A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra
RészletesebbenBányászat-e a kőbányászat? Igen! Kő-, kavics konferencia, Velence,
Bányászat-e a kőbányászat? Igen! Kő-, kavics konferencia, Velence, 2018. 03.01. Dr. Nagy Lajos A bányászat társadalmi megítélése a korábbi időkben és napjainkban Hős bányász lenézett bányász Szakmán belüli
RészletesebbenEU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK , BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ. -
EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK 2011-2018, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ http://www.refertil.info - biochar@3ragrocarbon.com AZ EU MŰTRÁGYA RENDELETÉNEK EC 2003/2003 FELÜLVIZSGÁLATA JOGSZABÁLY HARMÓNIZÁCIÓ ÉS
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenPáneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról
IEE Projekt BiogasIN Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról Kérdőív a berendezéseket szolgáltatók, tervezők, beruházók és üzemeltetők számára Kidolgozva: Kérdõív
RészletesebbenSEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV
SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági
RészletesebbenA Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenZöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai
Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE
A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
Részletesebben9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
RészletesebbenNemzetközi példák és jó gyakorlatok
Szakmai műhelymunka a Nemzeti Megelőzési Program előkészítéséről Humusz Szövetség, Budapest Nemzetközi példák és jó gyakorlatok Budapest, 2011. augusztus 26. 1,3 milliárd tonna szemetet dobunk el évente
RészletesebbenTrEE Hírlevél 3. 3 Hírlevél TrEE Teaching recycling and Environmental Education
TrEE Teaching recycling and Environmental Education 3 Hírlevél 2015 TrEE Hírlevél 3. A 3. HÍRLEVél mindazon tevékenységekről számolbe, amelyet a projekt 2. évében végeztek a partnerek. TrEE Hírlevelet
RészletesebbenAz ásványgyapot új generációja
Az ásványgyapot új generációja Egy selymes tapintású, kristálytiszta, nem éghető hő- és hangszigetelő ásványgyapot az URSA-tól PureOne az ásványgyapot új generációja URSA az Ön partnere elkötelezett a
RészletesebbenA konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése
A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése
RészletesebbenMagyar joganyagok - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet - az építési és b 2. oldal (4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az
Magyar joganyagok - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet - az építési és b 1. oldal 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
RészletesebbenA Natura 2000 Kilátásai
Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
RészletesebbenA TransWaste projekt bemutatása
A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:
RészletesebbenELSŐ HÍRLEVÉL NOVEMBER 2016 PARTNEREK WWW.INTERREGEUROPE.EU/SYMBI Kedves Olvasó! amelyek az ipari szimbiózis és a körkörös gazdaság népszerűsítését és elterjesztését célozzák meg. A projektben hét ország
RészletesebbenAz EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?
Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenMikroműanyagok az EU-ban
KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése Baranyai Gábor: Mikroműanyagok az EU-ban szabályozási dilemmák Nemzeti Közszolgálati
RészletesebbenMEGOLDÁSOK. Összesen 55 + 7 pont
MEGOLDÁSOK Összesen 55 + 7 pont A javítás során több megoldást is elfogadtunk. Ebben a MEGOLDÁSOK összesítésben a főbb szempontokat és iránymutatásokat gyűjtöttük össze. Az elérhető részpontszámok a feladatoknál
RészletesebbenJogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan
Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenTáblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez
Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása
RészletesebbenDélkelet Európai Aszálykezelı Központ. Bihari Zita OMSZ
Délkelet Európai Aszálykezelı Központ Bihari Zita OMSZ Tartalom Drought Management Centre for Southeast- Europe (DMCSEE) szervezet projekt DMCSEE mint projekt Résztvevık Szerkezet Cél, feladatok Alapító
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER
PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település
RészletesebbenAz építési-bontási tevékenység során képződő, környezeti kockázatot jelentő anyagok és ezek környezetkímélő kezelése Sebestény György CLEAN-WAY Kft.
Az építési-bontási tevékenység során képződő, környezeti kockázatot jelentő anyagok és ezek környezetkímélő kezelése Sebestény György CLEAN-WAY Kft. Népesség alakulása 10 Népesség alakulása 9 8 7 6 5 4
RészletesebbenISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek
BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai
RészletesebbenBROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél
BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi
RészletesebbenA VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK.
ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. Az Ártándi Kavicsbányában az ásványvagyon ipari méretű kitermelése 1970-ben indult meg. Kezdetben az Országos Kavicsbánya Vállalat részeként, majd önállóan és 1992-től
RészletesebbenTeljesítmény értékelési rendszer kialakítása
Teljesítmény értékelési rendszer kialakítása Larskol Tanácsadók A LARSKOL nemzetközi és hazai tanácsadó cégeknél szerzett évtizedes vezetői, tanácsadói és projektmenedzseri gyakorlattal rendelkező szakemberek
RészletesebbenHomolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.
A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina
RészletesebbenSmarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
Részletesebben45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.
RészletesebbenKÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.
KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20
RészletesebbenTelepülési Víz és Szennyvíz. Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete-
Települési Víz és Szennyvíz Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete- Tartalom 1. Víziközmű szektor áttekintése 2. Kihívások 3. Intézményi és Jogszabályi
Részletesebben