Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek. Kézikönyv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek. Kézikönyv"

Átírás

1 Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek Kézikönyv A bányászat elfogadtatása a lakossággal A legjobb gyakorlat alkalmazása a bányászatban A környezet fokozott megóvása Megkönnyített hozzáférés a készletekhez Az illegális bányászat megakadályozása A természeti erőforrások védelme Az újrafeldolgozás elősegítése SEE/A/151/2.4/X

2 Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek Egyesített kézikönyv, helyi szintű döntéshozatalhoz Alapja: A Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás [SARMa Sustainable Aggregates Resource Management (SEE/A/151/2.4/X)] Projekt 3. Munkacsomagjában készült jelentések Honlap: Szerkesztési információ Szerkesztők: F. Chalkiopoulou & K. Hatzilazaridou (IGME, Görögország) Címlapterv és fotó: F. Chalkiopoulou Nyomtatás: Technical University of Crete Szerkesztés éve: 2011 Copyright Ez a kiadvány csak a szerzők véleményét tükrözi, a South East Europe Programme Managing Authority nem vállal semmilyen felelősséget az itt közölt információk bármilyen felhasználása esetén

3 TALOMJEGYZÉK CÍM Oldal Előszó 3 1 Bevezetés A Kézikönyv rendeltetése Hogyan készült A Kézikönyv szerkezete 7 2 Hogyan elégítjük ki az aggregátumok iránti igényeket? Az aggregátumok jelentősége mindennapjainkban A délkelet-európai országok aggregátum-termelési módszerei 12 3 Az aggregátum készletek fenntarthatóságával kapcsolatos fő 23 kérdések helyi szinten 3.1 A fenntartható fejlődés iránti igény Társadalmi kérdések Környezeti kérdések Az illegális bányászattal kapcsolatos kérdések Az újrafeldolgozással kapcsolatos kérdések Az engedélyezési folyamattal kapcsolatos kérdések 31 4 Az ágazat fenntarthatóságát jelző főbb paraméterek Általánosságban Bevált gyakorlat 35 5 Kulcsajánlások a helyi önkormányzatok és közösségek részére Helyi tervek készítése A tudás és a tudatosság növelése Az illegális bányászat megelőzése Az újrafeldolgozás elősegítése Új eszközök bevezetése a döntéshozásban 49 6 Válogatott fogalmak és meghatározásuk 50 7 Hivatkozások 52 O l d a l 1

4 A Kézikönyv készítői Szerzők: Chalkiopoulou, Fotini, Institute of Geology & Mineral Exploration (IGME) Hatzilazaridou, Kiki, MSc, Institute of Geology & Mineral Exploration (IGME) Görögország Lektorok: Név Belső lektorok Agioutantis, Zach, Dr Blengini, Gian Andrea, Dr Cibin, Ubaldo, Dr Garbarino, Elena, Dr Marinescu, Mihai, Dr Moisiu, Ledi Pelosio, Andrea, Dr Solar, Slavko, Dr Simic, Vladimir, Dr Dr. Hámor Tamás Tiess, Guenter, Dr Intézmény Technical University of Crete (TUC), Greece Politecnico di Torino (Polito), Italy Emilia Romagna Region, Environment, Soil and Coast Defence Department, Italy Sustainable Development and Environmental Department, Environmental Impact Assessment Service, Torino Province, Italy University of Bucharest, Faculty of Geology and Geophysics, Romania Geological Survey of Albania, Albania Territorial Planning Service, Parma Province, Italy Geological Survey of Slovenia, Slovenia University of Belgrade, Faculty of Mining and Geology, Serbia Magyar Bányászati és Földtani Hivatal University of Leoben, Austria A külső Tanácsadó Testület tagjai Brown, Teresa Hejny, Horst, Dr O Brien, Jim Shields, Deborah J., Dr British Geological Survey (BGS), United Kingdom External Expert (Consulting), Germany President of the European Aggregates Association (UEPG) Borad, United Kingdom Colorado State University, United States of America Külső lektor Adam, Katerina, Dr National Technical University of Athens (NTUA), Greece Köszönetnyilvánítás A SARMa projekt partnerei hálásak az Európai Bizottságnak a projekt finanszírozásáért, mert így lehetővé vált a közös munka, együttes jövőkép kialakítása és igen szoros együttműködés, aminek az eredménye ez a kézikönyv is. 2 O l d a l

5 Előszó Aggregátumokat lakóház, kereskedelmi épületek, ipari létesítmények és közösségi infrastruktúra építése során egyaránt használnak. Délkelet-Európa országai aggregátumokban gazdagok, de sem a tervezés, sem a kínálat nem koordinált a térségben. Helyi szinten a kulcsproblémák a jelentős környezeti hatás, az elégtelen újrafeldolgozás, az érdekeltek tájékoztatása és bevonása iránti igény, a kitermelés elfogadtatása a közösséggel. E kihívások hatására az Európai Bizottság 2009-ben jóváhagyta, és az ERDF-fel közösen finanszírozza a Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás projektet [ Sustainable Aggregates Resource Management (SEE/A/151/2.4/X SARMa)], amelynek két fő célkitűzése a következő: i. Közös megközelítés kialakítása Délkelet-Európában az aggregátum gazdálkodásra vonatkozóan, különösen a hatékony és társadalmi-környezeti hatásában kevésbé káros bányászat érdekében, de a hulladékkezelésre is tekintettel, illetve ii. A Fenntartható Kínálati Mix [Sustainable Supply Mix (SSM)] politikájának, azaz a különféle nyersanyagforrások, köztük újrafeldolgozott hulladékok és ipari melléktermékek (pl. salak) alkalmazásának bevezetése a térségben, ami generációkon át maximalizálja az előnyöket. A SARMa céljai között szerepel: az aggregátum készletek igénybevételének, a szakismeretek hatékonyabb átadásának, a kapacitásfejlesztés elősegítésének koordinálása a cégekben, az önkormányzatokban és a civil társadalomban. A SARMa projektben megvalósított eljárások, a szakmai megbeszélések és kitűzött célok több szinten kapcsolatot teremtenek az intézményi szereplők, döntéshozók, politikai végrehajtók, gazdasági szakemberek, bányászok, a lakosság és a nem kormányzati szervezetek között. Helyi szinten, amelyhez kapcsolható ez a Kézikönyv is, a célok az alábbiak: (a) optimalizálni az elsődleges aggregátumok igénybevételét, (b) kiküszöbölni vagy minimalizálni a bányászat környezeti hatásait és javítani a tájrendezést, (c) minimalizálni az illegális bányászatot a tudás javításával, (d) elősegíteni az építési, bontási és bányászati hulladék újrafeldolgozását, és végül (e) javítani az érdekelt és érintett csoportok képességét az aggregátum bányászattal kapcsolatos kérdések jobb megértése és helyes értelmezése, valamint a helyi hatóságok és a bányavállalkozók közötti párbeszéd kialakulása érdekében. Projektkoordinátor Slavko V. Solar Geological Survey of Slovenia O l d a l 3

6 A SARMa szerkezete WP1 WP2 WP3: Kitermelési és bontási WP4 WP5 helyszínek szintje tevékenységei 3.1. feladat: Környezetbarát bányászati gyakorlat Öt eset vizsgálata, mindegyikről jelentés készült feladat: Illegális bányászat Öt eset vizsgálata, mindegyikről jelentés készült feladat: Újrafeldolgozás Öt eset vizsgálata, mindegyikről jelentés készült. Összefoglaló jelentés a környezetbarát bányászati gyakorlatról Összefoglaló jelentés az illegális bányászatról Összefoglaló jelentés az újrafeldolgozásról 3.4. feladat: Az összefoglaló jelentések alapján Kézikönyv készítése 1. Önálló SARMa WP3 & WP4 jelentések 2. Irodalomjegyzék 1. Belső lektorálás 2. Külső lektorálás Közös Kézikönyv, címe: Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek (angolul és nemzeti nyelveken) TERJESZTÉS 1. ábra: A projekt szerkezete és a Kézikönyv elkészítésének módszere 4 O l d a l

7 1. Bevezetés Meghatározás szerint a erőforrás hatékonyság olyan gyakorlat, melynek során a nyersanyag igénybevétele a Mérsékel Újrafelhasznál Újrafeldolgoz Helyreállít csökkenő fontossági sorrendbe állított elemekből álló koncepció mentén történik. [Válogatott kifejezések és definíciók, lásd a Kézikönyv 6. fejezete] A fenti meghatározást az aggregátumokra vonatkoztatva, a Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás (SARM Sustainable Aggregates Resource Management) és a Fenntartható Kínálati Mix (SSM Sustainable Supply Mix) az a két kulcstevékenység, amelyet meg kell valósítaniuk az érintetteknek (termelőknek, hatóságoknak, közösségeknek) ahhoz, hogy biztosítsák az erőforrás hatékonyságot. Az ebből következő célok: i) közelíteni a hatékony és társadalmi-környezeti hatásában kevésbé káros bányászat felé, gondolva a hulladékkezelésre is (SARM), és ii) a különféle források, köztük újrafeldolgozott hulladékok és ipari melléktermékek (pl. salak) párhuzamos alkalmazása, ami generációkon át maximalizálja az aggregátum kínálat előnyeit (SSM). [Forrás: SARMα szótár, O l d a l 5

8 1.1. A Kézikönyv rendeltetése A Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek Kézikönyv a SARMa projekt legfőbb nyilvános terméke. Egyszerre szól az összes helyi szintű érdekelthez, azaz a bányavállalkozókhoz (az iparághoz), a lakossághoz/közösségekhez és a hatóságokhoz. Tanácsok sorozatából, információkból, ajánlásokból áll, és megvilágítja az erőforrás hatékonyság elérésével kapcsolatos elvárásokat, illetve az ahhoz szükséges teendőket az aggregátum bányászat helyi szintjén. A megfogalmazott ajánlások az alábbiakat célozzák: A környezetbarát kitermelést szolgáló legjobb gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése Illegális bányászat megelőzésére alkalmas eszközökre vonatkozó elképzelések bemutatása Az aggregátum termelésben hasznosítható újrafeldolgozási tevékenység elősegítése. Ez a dokumentum jellegében nem technikai vagy szabályozó, és nem kívánja helyettesíteni az aggregátum termelés szempontjából releváns létező, hivatalos, nemzeti vagy Európai Bizottság-i jogi és irányítási dokumentumokat. Felhívja a figyelmet az akadályt képező problémákra, és megoldásokat javasol egyszerű és könnyen olvasható formában. Mindemellett a Kézikönyv szeretné segíteni Délkelet-Európa fenntartható fejlődését a fenntartható aggregátum gazdálkodás politikájának és gyakorlatának, valamint a fenntartható kínálati mix célkitűzésének erősítésével a régióban. A bányászati vállalkozások számára ez társadalmi elfogadottságot biztosít, ami elősegíti talponmaradásukat és profitszerzésüket. 1.2 Hogyan készült Délkelet-Európa 10 országából 15 partnerintézmény vett részt a SARMa projektben (2. ábra). Bányászati ügyekért felelős minisztériumokból, kereskedelmi kamarákból és az iparból megfigyelők szintén bekapcsolódtak. A feladatok megoldásához hozzájárultak földtani szolgálatok, intézetek és tanszékek is, amelyek rendszeresen szakértői és politikai tanácsadói a kormányzatoknak és az iparnak, és rendelkeznek az aggregátumokra vonatkozó korszerű ismeretekkel és szakértelemmel. Közreműködött továbbá nyolc olyan döntéshozó szerv is, amely aggregátum gazdálkodást szabályoz. A SARMa projekt összesen öt 2 általános és 3 tematikus Munkacsomagból (Work Package WP) állt (1. ábra). Közülük a Kitermelési és bontási helyszínek szintje tevékenységei nevű WP3 volt a projekt központi magja, amely négy, a lelőhelyi erőforrás hatékonyság javítására irányuló feladatban törekedett a projekt céljainak megvalósítására. 6 O l d a l

9 Ez a kézikönyv a 3.4. feladat keretében készült, és elsősorban a WP3-ban előállított összefoglaló jelentéseken alapszik (1. ábra). További felhasznált források: A WP3-ban a projektpartnerek által készített önálló jelentések, amelyek Délkelet-Európa különböző országaiból származó esettanulmányokat tartalmaznak. A 3.1. feladat eseteit azért választottuk, hogy az aggregátum kitermelés környezetbarát gyakorlatára mutassunk be példákat. A 3.2. feladat eseteiben jellemző szabálytalanságokat és megfigyelésük lehetőségeit ismertetjük, amelyek alapján ajánlásokat fogalmazunk meg az illegális bányászat megelőzése érdekében az adott régióban. Végül a 3.3. feladat eseteit azért tanulmányoztuk, hogy rávilágítsunk az újrafeldolgozásra épülő aggregátum előállítás lehetőségére Délkelet-Európa országaiban. A jelentések mellett a partnerek által a 3.3. feladat keretében kitöltött kérdőíveket is felhasználtuk. Utóbbiakon a partnerországokban alkalmazott újrafelhasználási gyakorlatról gyűjtöttünk információkat. A WP4 keretében készült jelentések, különösen a projekt 4.1. feladatához kötődők. Ez a feladat a fenntartható aggregátum gazdálkodás jogi és szabályozási környezetével foglalkozott a kiválasztott délkelet-európai országokban. A Kézikönyv tartalmával kapcsolatos megjelent dokumentumok és weboldalak. Az összes fenti forrás részletes hivatkozása megtalálható a Kézikönyv 7. fejezetében. Kiadás előtt a Kézikönyvet külső és belső felülvizsgálatnak vetettük alá, egyrészt a projektpartnerek, másrészt (megbízott) külső lektorok segítségével. Ebben az értelemben a kiadvány számos, különböző intézményt képviselő szakember nézeteinek szintézise (lásd A Kézikönyv készítői c. oldalt). 2. ábra: A SARMa project partnereinek 2. Konzorciumi Találkozója Splitben (Horvátország) február 4-5-én. O l d a l 7

10 1.3. A Kézikönyv szerkezete A Kézikönyv 7 fejezetből áll. Az adott, 1. fejezet bevezető információkat tartalmaz, körvonalazza a Kézikönyv rendeltetését, elkészítési módját és felépítését. A 2. fejezet általános információkat tartalmaz az európai aggregátum termelési tevékenységről és a Délkelet-Európában alkalmazott bányászati gyakorlatról. Példaként a projektben bemutatott esettanulmányokból kiemelt adatokat használ. A 3. fejezet a helyi szintű kitermelési tevékenységgel kapcsolatos kulcsproblémákat emeli ki, amelyeket a projekt keretében elvégzett felmérések alapján határoztunk meg. A cél annak megvilágítása a bányavállalkozók, helyi hatóságok és közösségek számára, hogy Délkelet-Európában intézkedések szükségesek e problémák fenntartható kezeléséhez. Példaként itt is a projektben bemutatott esettanulmányokból kiemelt adatokat mutatunk be. A 4. fejezet bevált gyakorlatokat mutat be és javasol, az 5. ajánlásokat fogalmaz meg az ipari szereplők és helyi érdekeltek felé. Ezek a javaslatok, ajánlások Délkelet- Európa országaiból vett követendő példák, tapasztalatból szerzett ismeretek és széles körben elfogadott európai gyakorlatok szintézise. A Kézikönyv tartalmához kapcsolódó, válogatott kifejezéseket és definíciókat magyaráz meg a 6. fejezet. Ezt fontosnak éreztük ahhoz, hogy a Kézikönyvet könnyebb legyen olvasni, illetve hogy az olvasó számára, ha szükséges, az alapvető kifejezéseket jelentését egyértelművé tegyük. A 6. fejezet forrásait megadtuk, azok további használatra elérhetőek. Végül, a 7. fejezet a Kézikönyvben hivatkozott valamennyi dokumentumot megnevezi abc-sorrendben. 8 O l d a l

11 2. Hogyan elégítjük ki az aggregátumok iránti igényeket? Jelenleg, az összes európai építőipari ásványtermelésnek mintegy 90 %-a természetes előfordulásokból származik, azaz kőbányákból és külszíni bányákból. A többi 10 %-a az európai építőipari ásványtermelésnek tengeri lelőhelyekből, ipari hulladékok újrafeldolgozásából mint a salakok, hamuk és építőipari törmelékek és bontási maradékok - származnak. A tengerből és újrahasznosítási tevékenységből származó építőipari ásványok mennyisége folyamatosan növekedni fog, hosszabb távon azonban mintegy 85 %-át az igényeknek továbbra is külszíni bányákból teremtik elő. Az újrahasznosításból származó építőipari ásványok termelése nem tekinthető versenytársnak a külszíni bányákból származó építőipari ásványok termelési mennyiségének, inkább az együttes alkalmazás a stratégiai jelentőségű a Fenntartható Kínálati Mix (SSM) céljának elérése érdekében. O l d a l 9

12 Recycled from Construction & Demolition Materials 6% Marine Aggregates (Sea or Lake Dredged) 2% Manufactured Aggregates (Crushed Slag, Fly-Ash) 2% Crushed Rock from Quarries 49% Sand & Gravel from Pits 41% 3. Ábra: Az aggregátumok termelésének eloszlása Európában a kitermelés helye szerint (49 % Zúzott kő kőbányákból, 41 % Homok és kavics külszíni bányákból, 6 % Újrahasznosítás építőiparból és bontásból, 2 % Tengeri aggregát (kotrásból), 2 % Gyártott aggregát (zúzott salak vagy pernye) Diagram: F. Chalkiopoulou-től, a lelőhelyek ábrái és kategorizálása alapján, Forrás: Tervezési stratégiák és engedélyezési eljárások a fenntartható ellátás biztosítása érdekében Európában az építőipari ásványok terén, University of Leoben (2010), Zárójelentés: UEPG (European Aggregates Association), 9. old. Megjegyzés: Aggregátumokat termelnek kitermelőipari (vagy bányászati) hulladékokból is, Lásd: 2.1. Fejezet. Az építőipari ásványok ezen típusát nem kezelik külön a fentebb hivatkozott jelentésben. Feltehetően az építőipari ásványok e típusát a Zúzott kő kőbányákból kategóriában tárgyalják. 10 O l d a l

13 2.1 Az aggregátumok jelentősége a mindennapjainkban Az aggregátumok szemcsés vagy részecskékből álló anyagok, természetesen előforduló (homok, kavics) vagy töréssel előállított (zúzott kő), melyek kötőanyaggal egybekötve (cementtel, mésszel vagy bitumennel) vagy kötőanyag nélküli formában építéshez használatosak, részben vagy egészben építményeket vagy általános célú létesítményeket alkotnak. Hivatkoznak rájuk, mint építőipari aggregátokra is, alkalmazásuk szerint lehet beton, habarcs, útépítőkő, aszfalt, szivárgóréteg, építési töltőanyag, vasúti ágyazat. [Lásd: Alkalmazott fogalmak és definíciók, a Brosúra 6. fejezete] Új fogalmak is megjelentek újrahasznosításból származó és gyártásból származó aggregátumok, amelyek nem hagyományos eredetű aggregátok, nem kőbányákból származnak. Az Újrahasznosítási aggregátok építési és bontási hulladékok (Construction and Demolition Waste - C&DW), mint például a hulladéktégla, bontási beton a tégla és kőművesiparból, a Gyártott aggregátumok pedig az ipari hulladékok, a melléktermékek és maradékok feldolgozása és újrafeldolgozása során keletkeznek. A Gyártott aggregátumokat nevezik másodlagos aggregátumoknak is. A fentieken túl léteznek a kitermelőipari hulladékok (vagy bányászati hulladékok), melyek ásványi nyersanyagok feldolgozásának, kitermelésének, kezelésének vagy tárolásának melléktermékei, amelyekből aggregátumok is előállíthatók. [Lásd: Alkalmazott fogalmak és definíciók, a Brosúra 6. fejezete] Európában az aggregátumok majd 65 %-át építési célokra használják. Különösen így van ez a nagy szeizmicitású országokban, ahol az épületeknek különösen erőseknek kell lenni és a beton az általánosan alkalmazott építőanyag. Egy görög 120 m 2 -es lakás például ha az magas szeizmicitású területen fekszik 180 m 3 (illetve több mint 400 tonna) betont igényel a felépítésekor. Ennek a betonmennyiségnek a %-át aggregátumok teszik ki. A közcélú épületek iskolák, kórházak és sportstadionok tekintélyes mennyiségű aggregátumok igényelnek. Az Európai Aggregátum Szövetség adatai alapján (2010), mintegy 3000 tonna aggregátumot igényel egy átlagos iskolaépület, az új sportstadionok igénye a tonnát is elérheti. Ezekre a célokra az aggregátumokat közvetett módon, cement, mész (a mészkő égetett-oltott formájában) vagy közvetlenül beton és habarcs formájában használják fel. [Forrás: Annual Review , UEPG, Az aggregátumok infrastrukturális célokból is nagyon fontosak, például az útépítéseknél. Körülbelül tonna aggregátum szükséges 1 km országos jelentőségű útszakasz teljes kiépítéséhez. Ezen alkalmazás révén az aggregátumok jelen vannak az útalapban vagy az útfelület bitumenes vagy betonos anyagkeverékében. Az építőipari ásványok európai felhasználásának 20 %-os mennyisége útvonalak, kifutópályák, vasútvonalak és vízfolyások medreinek építéséhez szükséges. A fentebb említett felhasználási módokon túlmenően az őrölt mészkőszármazékok speciális minőségű aggregátumait alkalmazzák granulált vagy porított formában O l d a l 11

14 különböző területeken: állati takarmánynak, a cukoriparban, az üvegiparban és a vegyiparban (festékek, műanyagok) stb. Az aggregátumok iránti igény szintén nagyon függ a meglévő épületek fenntartásának és javításának szintjétől és a mérnöki létesítményi projektek méretétől. Az aggregátumok árát jelentősen növelheti a szállítási költség, mert az aggregátumok súlyosak és nagy kiterjedésűek. Ezért a legtöbb értékesítés helyi vagy regionális, és kicsi a nemzetközi kereskedelem. A kőbányák megfelelő hálózatának kifejlesztése szükséges a helyi és regionális igények kielégítése érdekében, és a szállítási költségek valamint a kapcsolódó környezeti hatások csökkentéséért, mint pl. a CO 2 kibocsátás. A teljes európai aggregátum igény 3 milliárd t/év az UEPG statisztikai adatai alapján a évi jelentés szerint. Az aggregátumipari pénzügyi forgalom kb. 20 milliárd, és az átlagos fogyasztás 5,5 t/fő évente. Eme adatforrás szerint az aggregátumipar mintegy céget képvisel (többnyire Kis- és Középvállalkozásokat KKV), kőbányát és külszíni bányát üzemeltet Európa-szerte, főt foglakoztat közvetlenül vagy közvetve. Mindezen tények miatt az aggregátumipart magasan a legnagyobbnak ítélik a nem-energetikai kitermelőipari ágazatok között. A gyakorlati tapasztalatok szerint a fejlett gazdaságokban, egyes európai országokban az éves aggregátum-igény elérheti a 12 t/fő-t. Ugyanakkor az ágazatot a jelenlegi gazdasági válság következményeként súlyos veszteség érte, átlagosan kb. 20 %-al csökkentek a évi mutatók 2008-hoz képest. Több országban további csökkenés mutatkozik a termelési adatokban 2010-ben is a recesszió miatt. Az előrejelzések szerint az aggregátum-igény hamarosan újra elérheti a évi 3,5 milliárd tonnás szintet és középtávon a 4 milliárd tonna termelést is, főként Közép- és Délkelet-Európa (SEE) gazdasági növekedésének köszönhetően. Az aggregátumok iránti növekedő igény kielégítését a nemzeti Ásványstratégiákban és Tervezési Rendszerekben kell rendezni. [Forrás: Tervezési stratégiák és engedélyezési eljárások az aggregátumokkal való fenntartható ellátás biztosítása érdekében Európában, University of Leoben (2010), Final report commisioned by UEPG, p.p. 6,7] 2.2. A délkelet-európai országok aggregátum-termelési módszerei Európa viszonylatában (3. Ábra) a teljes aggregátum-termelés mintegy 90 %-a kőbányákból és külszíni homok és kavics bányákból származik. Az európai aggregátum-termelés többi 10 %-a tengeri eredetű vagy újrahasznosított ipari hulladék, salak és hamu, valamint építési és bontási hulladékok (C&DW). A SARMa projekt eredményeri szerint az SEE országokban alkalmazott aggregátumtermelési eljárások a következők: i) kőbányák és homok-kavics külszíni bányák anyagának kitermelése és feldolgozása, ii) a kitermelőipari (vagy bányászati) hulladékok (meddők), valamint építkezéseknél kitermelt talaj és kőzet, továbbá az ipari hulladék vagy C&DW feldolgozása. Ugyanakkor a SEE országokban alkalmazott legfontosabb aggregátum-termelési forrás továbbra is a külszíni kőbányászat 12 O l d a l

15 termelése marad. A sajátos tevékenység révén a termékek széles skáláját állítják elő, melyek a tulajdonságaiknak megfelelően különböző célokra alkalmasak. A külszíni bányászati eljárásoktól különböző források helyettesíthetik a bányászati eredetű aggregátumokat pl. az útépítéseknél és beton előállításánál, mindig szem előtt tartva, hogy a minőségi követelmények teljesüljenek. Ami a C&DW anyagok újrahasznosításából származó aggregátum-termelést illeti, az SEE országokban jelenleg korlátozott ennek a volumene A zúzottkő, és a homok, kavics aggregátumok Számos esettanulmányt ismertetünk a kő ill. homok-kavics külszíni bányászatának bemutatására (1. Táblázat). Ezek az esetek példával szolgálnak a környezetbarát kitermelési eljárásokra az SEE országokban. Az adatokat öt külszíni bányától kaptuk és értékelésük tipikus például szolgál az SEE országok aggregátum-termelési tevékenységére. A bányák közül kettő homokot és kavicsot termel (Trstenik - Horvátország és Lanca dei Francesi - Olaszország), a többi három pedig (Araxos - Görögország, Revarsarea - Románia és Kovilovaca - Szerbia) kőbányászati tevékenységet képvisel. [Forrás: Összefoglaló alapjelentés a SARMa modelek helyszíneiről; Activity 3.1 (Best practices). SEE ország 1. Táblázat: SARMa esettanulmányok a környezetbarát kitermelési eljárások gyakorlatára SARMa partner Esettanulmány (Külszíni bánya neve) Kitermelt nyersanyag Horvátország MINGORP Trstenik Homok, Kavics Görögország IGME Araxos Mészkő Olaszország ER & Parma Lanca dei Francesi Homok, Kavics Románia FGG Revarsarea Diabáz kő Szerbia RGF Kovilovača Mészkő Az általában alkalmazott kitermelési eljárás a külszíni kőbányászat (4. Ábra) A zúzottkő aggregátum-termelés feltételezi az infrastrukturális létesítményeket a helyszínen és annak környezetében (pl. bekötőút / teherszállító utak), a kőbányafal alakítását, a kőzetjövesztés módját (szükség esetén, robbantás után), a kijövesztett anyag kezelését töréssel és rostálással (5. Ábra), a késztermékek tárolását és szállítását a vevőhöz. A homok- és kavicslelőhelyeket hidraulikus jövesztőkkel termelik ki (a fedőréteg eltávolítása után) és kotrókkal a vízfelület alól. A nyersanyag szemcseeloszlásától függően, a kitermelt homok és kavics további osztályozást O l d a l 13

16 igényelhet a szükséges frakció előállítása érdekében a kereskedelmi aggregátumtermék igénye szerint. 4. Ábra : Az Araxos külszíni mészkőbánya Görögországban [Forrás: Az Araxos kőbánya előkészítő helyszíni jelentése; Activity O l d a l 5. Ábra: Mobil törő és osztályozó üzemegység, Araxos kőbánya [Forrás: Az Araxos kőbánya előkészítő helyszíni jelentése; Activity 3.1.

17 6. Ábra: Homok és kavics kitermelése kotróval a Lanca dei Francesi tavon Olaszországban [Forrás: Pilot helyszíni jelentés Lanca dei Francesi; Activity Ábra: A Trstenik homok- és kavicsbánya Horvátországban Úszókotró szállítószalagokkal [Forrás: IGM Sljuncara Trstenik d.d., Horvátország; Fotó: B. Kruk] A Lanca dei Francesi homok- és kavicsbánya Olaszországban (6. Ábra) kőzetlisztet, agyagot és homokos agyagot termel. A Trstenik bánya (7. Ábra) a Sava folyó áradási területén helyezkedik el a zágrábi régióban, Horvátországban. Itt a bányák kőzetlisztet, agyagot, kavicsot, homokot és tőzeget termelnek. Görögországban az Araxos kőbánya (4. Ábra) főleg zúzott követ termel kalcitos mészkőből. Romániában a Revarsarea diabáz kőbánya zúzott követ, tömbkövet, törmeléket és csiszolóhomokot termel. A Kovilovača mészkőbánya (8. Ábra) termelése főként zúzottkő aggregát. A vizsgált bányák átlagos termelése kb tonnától tonnáig terjed évente. A késztermék aggregátumokat különböző területeken alkalmazzák, O l d a l 15

18 útépítésnél és épületlétesítésnél, vasúti töltéseknél, az üvegiparban, a kohászatban és az állattakarmány ágazatban töltőanyagként (2. Táblázat). 2. Táblázat: A bányákból származó aggregátumok alkalmazásai az SEE országokban Bánya Trstenik, Horvátország Araxos, Görögország Lanca dei Francesi, Olaszország Revarsarea, Románia Fő felhasználás és /vagy alkalmazási terület Út- és épületlétesítés Út- és épületlétesítés Cementhabarcsok, beton, üvegipar, téglaipar és úttöltések Út- és gátépítés, vasúti töltés Kovilovača, Szerbia Út- és épületlétesítés (80%), kohászat (10%), töltőanyag az állattakarmányokban (10%) 8. Ábra: A Kovilovača mészkőbánya Szerbiában [Forrás: Előkészítő helyszíni tanulmány, Kovilovača quarry; Activity O l d a l

19 Az újrafeldolgozási tevékenységgel előállított aggregátumok Az újrafeldolgozott aggregátumok kifejezést azokra az aggregátum termékekre alkalmazzuk, amelyek újrahasznosítási műveletek és tevékenységek eredményei és nem kőbányákból származnak. Az ásványbányászat melléktermék hulladékai és maradványai több típusából lehet előállítani másodlagos termékeket az újrafeldolgozás révén. Ezeket a termékeket helyettesítőként vagy természetes aggregátumokkal való keverés révén többféle használati célra lehet alkalmazni és így takarékoskodni a nem-megújuló erőforrásokkal, csökkentve ezzel a terület felhasználást és a környezeti hatásokat. Ebben az értelemben az újrafeldolgozási aggregátumok tartalmaznak kitermelő ipari (vagy bányászati) hulladékot is. Az újrafeldolgozási tevékenységek osztályozása szerint - javaslatok, amelyekben R3: Építési munkák kitermelt talajának és megegyeztek a SARMa kőzeteinek újrafeldolgozása partnerek - e tevékenységek 4 típusát tekintik az aggregátumok R4: Ipari hulladékok (pl. salakok a fémkohászatból, települési szilárd hulladék lehetséges forrásainak (3. elégetése, szénsalakok) táblázat). Az itt felsorolt újrafeldolgozása újrafeldolgozási tevékenységek számos EU Direktíva és Közlemény keretében vonatkoznak az ilyen típusú hulladékokkal való gazdálkodásra. [Forrás: A SARMa modellhelyek alaptanulmányainak összegző jelentése; Activity 3.3 (Recycling). Sok különbség van az SEE országok között az újrahasznosított anyagok mint a C&DW-k vagy hulladékok egyéb típusai alkalmazásának fejlődésében az aggregátumok előállításának terén. Főként a C&DW anyagok újrahasznosítása terén a vonatkozó nemzeti jogi szabályozások kialakítása és bevezetése valamint a C&DW újrahasznosítási célok elérése lassú folyamat a legtöbb SEE országban. Az alábbiakban következő információkat kérdőívek segítségével gyűjtötték az újrafeldolgozásról és azt a projekt partnerek töltötték ki. 3. Táblázat: Az újrafeldolgozási tevékenységek osztályozása aggregátum eredete szerint R1: Melléktermékek újrafeldolgozása, kitermelőipari hulladékok és maradványok R2: Építési és Bontási Hulladékok (C&DW) újrafeldolgozása Albániában a krómvasércet feldolgozó ipar hulladéktermékeinek egy részét aggregátumok termelésére használják fel az építőipar számára. Nincsenek újrahasznosító üzemek Hercegovinában, Boszniában pedig nagyon kevés ilyen üzem létezik. Görögországban a C&DW anyagok újrahasznosításának jogszabálya mostanában lett hatályos. Az R1 jelű (kitermelési hulladék) és az R4 jelű O l d a l 17

20 hulladékokat (salak) aggregátumok előállítására alkalmazzák útépítésekhez. Az R1 hulladékokat és az R3 hulladékokat (kitermelt talajok és építkezési kitermelések) gyakran alkalmazzák feltöltésre, de nincs mennyiségi adat. Szerbiában jelenleg a C&DW anyagokat kis mennyiségben hasznosítják újra. Az elégetésből származó ipari hulladékot, mint a salak és hamu az aggregátum előállítás forrásaként alkalmazzák, de csak esetenként. Szlovéniában vannak újrahasznosító üzemek, melyek R2 hulladékot (C&DW), R1 hulladékot (bányászati hulladék meddő) és R4 hulladékot dolgoznak fel. Ausztriában az R1 hulladékot (bányászati hulladék - meddő) leginkább feltöltési anyagként használják a kőbányákban. A hulladékok egyéb típusainak magas százalékát feldolgozzák: 83 %-ot (5 millió tonna a 6 millió tonnából) az R2 hulladékból (C&DW), 72 %-ot (15,9 millió tonna a 22 millió tonnából) az R3 hulladékból (kitermelt talaj vagy kőzet) és 69 %-ot (1,1 millió tonnát az 1,57 millió tonnából) az R4 hulladékból (ipari hulladék). Az aszfalt (R2 hulladék) közel 100%-át újrahasznosítják és a bontott beton (R2 hulladék) %-át is újrahasznosítják. A 4. táblázatban felsorolt esettanulmányok példaként szolgálnak az újrahasznosítási tevékenységekből származó aggregátumok termelésére az SEE országokban. Ezek az esetek heterogének, azaz különböznek a bányászati hulladék feldolgozástól a C&DW anyagok kezeléséig, a kitermelt talajok vagy kőzetek és ipari hulladékok (pl. zagy vagy pernye) feldolgozásáig. [Forrás: A SARMa modellhelyek alaptanulmányainak összegző jelentése; Activity 3.3 (Recycling). 4. táblázat: A SARMa keretében újrafeldolgozási esettanulmánynak tekintett esetek Ország SARMa Partner Esettanulmány neve Kapcsolódó kitermelő tevék. Újrafeldolg. típusa Albánia METE Bulqiza Chromite bánya R1 Görögo. IGME Gerakini Magnezitbánya R1 Olaszo. ER & Parma Madregolo (Collecchio) - R2 Olaszo. ER & Parma Castellarano Sand & gravel R1,R2,R3,R4 Románia FGG&IGR Deva Ruschita Márvány R1 Szlovén. GeoZS Velica Piresica - R2,R3 Szlovén. GeoZS Sezana - R2,R3 Szlovén. GeoZS Dogose - R2,R3 18 O l d a l

Sári Katalin Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Sári Katalin Magyar Földtani és Geofizikai Intézet A FENNTARTHATÓ AGGREGÁTUMTERVEZÉS ÚTMUTATÓJA ÉS JÖVŐKÉPE Sári Katalin Magyar Földtani és Geofizikai Intézet ÖSSZEFOGLALÁS A SNAP-SEE (Fenntartható aggregátumtervezés Délkelet-Európában) projekt eredményeként

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Müller Tamás Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Müller Tamás Magyar Földtani és Geofizikai Intézet A FENNTARTHATÓ AGGREGÁTUMTERVEZÉS FELÉPÍTÉSE PÉLDÁK Müller Tamás Magyar Földtani és Geofizikai Intézet KULCSSZAVAK aggregátumtervezés; aggregátum-gazdálkodás; tervezési ütemterv ÖSSZEFOGLALÁS A cikk a

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Aggregátum bányászat Magyarországon

Aggregátum bányászat Magyarországon Nemzetközi Konferencia Cím: Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, H-1067 Budapest, Teréz Körút

Részletesebben

Erős György NYÁSZATI

Erős György NYÁSZATI Erős György ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYB NYÁSZATI ÉS S KOHÁSZATI EGYESÜLET Fenntartható fejlődés: A gazdasági növekedés és a természetes környezet egyensúlyának biztosítása. Természeti erőforrásokkal történő

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Az ásványgyapot új generációja

Az ásványgyapot új generációja Az ásványgyapot új generációja Egy selymes tapintású, kristálytiszta, nem éghető hő- és hangszigetelő ásványgyapot az URSA-tól PureOne az ásványgyapot új generációja URSA az Ön partnere elkötelezett a

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról

Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról IEE Projekt BiogasIN Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról Kérdőív a berendezéseket szolgáltatók, tervezők, beruházók és üzemeltetők számára Kidolgozva: Kérdõív

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS A SARMA PROJEKT HELYZETÉRŐL. Hámor Tamás. MBSZ Adalékanyag Tagozat, Budapest, 2011. október 4.

TÁJÉKOZTATÁS A SARMA PROJEKT HELYZETÉRŐL. Hámor Tamás. MBSZ Adalékanyag Tagozat, Budapest, 2011. október 4. TÁJÉKOZTATÁS A SARMA PROJEKT HELYZETÉRŐL Hámor Tamás MBSZ Adalékanyag Tagozat, Budapest, 2011. október 4. Sustainable Aggregate Resources Managament: Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás Európai Regionális

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

Programme co-funded by the EUROPEAN UNION PRODUCTION OF ÚJRAFELDOLGOZOTT RECYCLED AGGREGATES. The SARMa manuals POLITECNICO DI TORINO

Programme co-funded by the EUROPEAN UNION PRODUCTION OF ÚJRAFELDOLGOZOTT RECYCLED AGGREGATES. The SARMa manuals POLITECNICO DI TORINO Programme co-funded by the EUROPEAN UNION THE PRODUCTION OF ÚJRAFELDOLGOZOTT RECYCLED AGGREGATES AGGREGÁTUMOK ELŐÁLLÍTÁSA F RINERT O M HULLADÉKOKBÓL I N E R T WA S T E The SARMa manuals POLITECNICO DI

Részletesebben

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU SARMA projekt szimpóziuma) BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010. Eger 2010. november 17. Tartalom

Részletesebben

A SARMA PROJEKT CÉLJA ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI. Tamás Hámor Slavko V. Solar. Eger, 2010. november 17.

A SARMA PROJEKT CÉLJA ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI. Tamás Hámor Slavko V. Solar. Eger, 2010. november 17. A SARMA PROJEKT CÉLJA ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI Tamás Hámor Slavko V. Solar Eger, 2010. november 17. Sustainable Aggregate Resources Managament: Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás Európai Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Délkelet Európai Aszálykezelı Központ. Bihari Zita OMSZ

Délkelet Európai Aszálykezelı Központ. Bihari Zita OMSZ Délkelet Európai Aszálykezelı Központ Bihari Zita OMSZ Tartalom Drought Management Centre for Southeast- Europe (DMCSEE) szervezet projekt DMCSEE mint projekt Résztvevık Szerkezet Cél, feladatok Alapító

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK.

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. Az Ártándi Kavicsbányában az ásványvagyon ipari méretű kitermelése 1970-ben indult meg. Kezdetben az Országos Kavicsbánya Vállalat részeként, majd önállóan és 1992-től

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

A TransWaste projekt bemutatása

A TransWaste projekt bemutatása A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK. (Közlemények)

BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK. (Közlemények) C 155/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság közleménye a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról a következő

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Az építési-bontási tevékenység során képződő, környezeti kockázatot jelentő anyagok és ezek környezetkímélő kezelése Sebestény György CLEAN-WAY Kft.

Az építési-bontási tevékenység során képződő, környezeti kockázatot jelentő anyagok és ezek környezetkímélő kezelése Sebestény György CLEAN-WAY Kft. Az építési-bontási tevékenység során képződő, környezeti kockázatot jelentő anyagok és ezek környezetkímélő kezelése Sebestény György CLEAN-WAY Kft. Népesség alakulása 10 Népesség alakulása 9 8 7 6 5 4

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

MEGOLDÁSOK. Összesen 55 + 7 pont

MEGOLDÁSOK. Összesen 55 + 7 pont MEGOLDÁSOK Összesen 55 + 7 pont A javítás során több megoldást is elfogadtunk. Ebben a MEGOLDÁSOK összesítésben a főbb szempontokat és iránymutatásokat gyűjtöttük össze. Az elérhető részpontszámok a feladatoknál

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A

B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A ÉS T U D Á S T R A N S Z F E R I G A Z G A T Ó S Á G 2015. OKTÓBER 15. Ú J P I A

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A CAPINFOOD projekt adatai

A CAPINFOOD projekt adatai ACAPINFOODprojektről Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(BZN) Tudásmenedzsment Központ Kurucz Katalin osztályvezető 2015. június 30. A CAPINFOOD projekt adatai A dél-kelet-európai

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

Cementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser

Cementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser Cementgyártás ki- és bemenet Bocskay Balázs alternatív energia menedzser A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős hulladékhasznosítási kapacitással Beremendi Gyár 1,2mio t cement/év

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Települési Víz és Szennyvíz. Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete-

Települési Víz és Szennyvíz. Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete- Települési Víz és Szennyvíz Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete- Tartalom 1. Víziközmű szektor áttekintése 2. Kihívások 3. Intézményi és Jogszabályi

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Gumibitumen a MOL-tól minőségi utakat elérhető áron!

Gumibitumen a MOL-tól minőségi utakat elérhető áron! Gumibitumen a MOL-tól minőségi utakat elérhető áron! Dr. Geiger András Fejlesztő mérnök MOL DS Fejlesztés, Finomítói Termékfejlesztés ageiger@mol.hu +36 30 380 3898 Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója

Részletesebben

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC Aktualitások a körkörös gazdasági programban Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC European Recycling Industries Confederation (EuRIC) 18 ORSZÁG az EuRIC által képviselt országos szervezetek (Magyarországon:

Részletesebben