Az infrastruktúra fogalma. Magyarország társadalmigazdasági. Infrastruktúra március 16. Az infrastruktúra felosztása I.

Átírás

1 Magyarország társadalmigazdasági földrajza Az infrastruktúra fogalma latin eredetű szó = alapszerkezet, finomszerkezet, alépítmény Kezdetben a katonai szakzsargonban terjed el (eszközök, intézmények pl. kantin, személyi háttér) Infrastruktúra március 16. Mai értelemben: azon tényezők hálózata, mely lehetővé teszi a hatékony termelést, biztosítja a zavartalan újratermelést. Az infrastruktúrára nincs általánosan elfogadott fogalom, de sokkal tágabb fogalom, mint a közlekedés! pl. szociális infrastruktúra, tudásállomány Néhány infrastruktúra definíció A gazdaság működéséhez szükséges szolgáltatások (vízés energiaellátás, közlekedés, hírközlés, kommunikáció, lakásellátás, egészségügy, oktatás stb.) - G.F. Ray Egy terület megfelelő létesítményekkel való ellátottsági alapja, meghatározott célú tevékenység Mojzir Zboril A nemzeti vagyonnak azon része, amely sem anyagi javak létrehozását, sem azok elfogyasztását közvetlenül nem szolgálja, hanem a termelés elosztás fogyasztás folyamatának zavartalan mozgásterét hivatott biztosítani Csernok A. Ehrleich É. Szilágyi Gy. Azon hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések, ismeretek, intézmények rendszere, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások, amelyek a gazdaság működtetéséhez (+ a növekedéséhez és versenyképességéhez, a lakosság életviteléhez, életminőségéhez stb.) nélkülözhetetlenek, illetve szükségesek Abonyiné P. J. A szociális és műszaki rendeltetésű és jellegű létesítmények és intézmények összefüggő rendszere, amely: Közvetett formában az anyagi javak termelésének (mg, ipar), a tudományos és szellemi tevékenység kibontakozásának feltétele A legközvetlenebb formában a települések működésének elsődleges eleme, az ott élők életkörülményeit alapvetően befolyásoló tényező. - Kőszegfalvi Gy. Összefoglalva: azon létesítmények, hálózatok, intézmények összessége (beleértve az ott dolgozó embereket is), melyek kiszolgálják a termelés-elosztásfogyasztás folyamatát, valamint biztosítják az emberek ellátását (egészségügy, oktatás, sport, kultúra), valamint a szakképzés is ide sorolható (tudásállomány) A konkrét elemei nem adhatók meg, hiszen az a technikai fejlődéssel állandóan változik (lásd mobiltelefon, internet, környezetvédelmi infrastruktúra megjelenése és fejlődése) dinamikusan változik Többféle felosztás létezik: Termelői és fogyasztói infra (W. Ehrlicher) Termelői, szociális és különleges (katonai) infra (Ny. A. Utyenkov) Anyagi, intézményi és személyi infra (R. Jochimsen) Vonalas (műszaki) és szociális (humán) infra Termelői, műszaki, technikai alrendszer; szociális, lakossági, humán, települési alrendszer (Abonyiné P. J.) Anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatásokhoz kapcsolódó infra Az infrastruktúra felosztása I. Termelői infra (reprodukálható termelő vagyon) Közlekedés, hírközlés, energiagazdálkodás, tőkeállomány, közületi állóeszközök Infrastruktúra Fogyasztói infra (reprodukálható fogyasztási vagyon) Színházak, mozik, könyvtárak, sportlétesítmények, parkok, közlekedési hálózatok lakossági vonatkozású része 1

2 Az infrastruktúra felosztása II. Infrastruktúra Az infrastruktúra felosztása III. Infrastruktúra Termelői Szociális Különleges Anyagi (termelői és fogyasztói) Intézményi Személyi Közlekedés, távközlés, villamosenergiarendszer, vízellátási rendszer, kutatóintézetek, kísérleti állomások, tervezőirodák, laboratóriumok Lakásállomány, víz és csatornarendszer, kereskedelem és vendéglátás, egészségügy, oktatás, helyi közlekedés, tudományos kutatás, posta, pénzintézetek, szórakozóhelyek, sport és kulturális intézmények Katonai, honvédelmi, határvédelmi infra Energiaellátás, közlekedés, hírközlés, államigazgatás, oktatás, kutatás, egészségügy Eljáró rendszerek, amelyek az integrációt szervezeti oldalról biztosítják Az emberek fizikai, szellemi és egyéb képességei, vállalkozókészség Forrás: Abonyiné 2003 Az infrastruktúra felosztása IV. Összességében a következő felosztás mindenképpen célszerű megtenni: Termelői (másként műszaki vagy vonalas) infra bár a vonalas infra egy kicsit szűkebb fogalom): közlekedés, hírközlés, távközlés, logisztika, energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, K+F-hez kapcsolódó intézmények (?), szakképzés, pénz- és hitelintézetek (itt is), államigazgatás és közigazgatás egy része Szociális (másként humán, lakossági, fogyasztói) infra a lakosság kommunális ellátása, egészségügy, közoktatás, sport- és kultúra, környezetvédelem, kereskedelem, vendéglátás, pénz- és hitelintézetek (itt is), államigazgatás és közigazgatás egy része A földrajz által vizsgált fontosabb elemei: közlekedés, hírközlés, kommunikáció, pénzintézeti ellátottság, lakásállomány, kommunális ellátottság, egészségügyi ellátottság, kereskedelem (kül- és belkereskedelem: áru és tőke egyaránt), oktatás képzés, turizmus Az infrastruktúra és a gazdasági fejlődés Az infrastruktúra és a gazdasági fejlődés között szoros kapcsolat van (lásd közlekedési infra fejlesztésének hatása a gazdasági fejlődésre, vagy éppen az oktatási és egészségügyi infra hatása a munkaerőre). Az infrastruktúra és az ipar fejlődési dinamizmusa közötti kapcsolatot Csernok-Ehrlich-Szilágyi vizsgálta. Alapvetően 3 típust különböztettek meg: Párhuzamos (a növekedésből származó plusz bevételek egy részét visszaforgatják az infra fejlesztésbe) Megelőző (a fejlődés motorja az infra fejlesztése) Utólagos (ez a legrosszabb, mert visszafoghatja a gazdasági növekedést) A területfejlesztésben így fontos szerepe van az infrastruktúrának (a meglévő fejlettségbeli különbségek feloldásában fontos szerepet kap, bár néha túlzottan a műszaki, és azon belül is a közlekedési infrára koncentrálnak) 2

3 Az infrastruktúra-fejlesztési célok átalakulása a modern Magyarországon: A dualizmus időszakának fő céljai: Vasútépítés (22 e km) Folyószabályozás (kb km töltés, 3 m ha árvízmentesített terület) A főváros világvárossá fejlesztése (1873-ban kb. 280 e lakos, 1913-ban már kb. 1 m lakos, Fővárosi Közmukák Tanácsa - Sugárút, Nagykörút, földalatti, középületek, bérházak stb. a GDP 2%-a ment erre) A két vh közötti időszak: Szűkös források mentén az előzőek folytatása, valamint modernizálása (vasútvonalak villamosítása) A pormentesített közutak lassú terjedése Kommunikáció és hírközlés (telefon) Oktatás, egészségügy fejlődés (pl. tanyasi iskolák) 1945 utáni időszak: Háborús károk helyreállítása Iparosítás kevés forrás az infrastruktúrára (vasútvonalak elhanyagolása) Kollektivizálás falvak és tanyák pusztulása Presztízsberuházások (Népstadion, metró) A reformok hatása (1968) utáni időszak: Közúthálózat fejlesztése (burkolás, gyorsforgalmi utak) Falusi térségek pozícióinak javulása (oktatás, egészségügy, házépítések) bár állami forrás erre alig volt (magánberuházás, TSZ finanszírozás) OTK hatása főváros és megyeközpontok fejlesztése (lakótelepek építése) Közművek, közintézmények fejlesztése (kultúrházak, kórházak, szociális intézmények) 1990 utáni időszak Az infrastrukturális fejlesztések aránya megnövekedett (jelentős lemaradások) Falvak infrastrukturális felzárkóztatása (ivóvíz, gáz, szennyvíz, telefon) A demográfiai viszonyok hatására az intézményhálózat is átalakult (oktatás!) Modern technológiák megjelenése (mobil telekommunikáció) Az 1990-es évek végétől jelentős beruházások (részben uniós forrásból), pl.: Közlekedés (autópályák, vasutak) Intézmények (iskolák, korházak, szoc. int. felújítása) Városrehabailitáció (főtérfejlesztések, tömbrehabilitáció) Kommunális infrastruktúra A privatizált elemek magántőkéből való fejlesztése VE rendszerek, kommunikáció, kereskedelem, logisztika stb.) A fontosabb infrastrukturális fejlesztési célok a területfejlesztésben: Közlekedési infra fejlesztése: közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés (a TEN T keretében az EU-n belül manapság a vasúti fejlesztések kapnak kiemelt szerepet) A munkaerő iskolázottságának, képzettségének javítása az intézményi háttér fejlesztése, és az adott intézményekben dolgozók képzésének támogatása (speciális képzési programok) Környezetvédelmi infra kiépítése és fejlesztés (az EU-n belül különösen az újonnan csatlakozott tagállamokban) K+F fejlesztése (az EU-n belül kevésbé az intézményhálózat, mint inkább konkrét kutatási projektek kapnak figyelmet lásd 6. és 7. keretprogram) konzorciumok támogatása. Idegenforgalmi infra fejlesztése (vendéglátóhelyek, idegenforgalmi látványosságok fejlesztése, falusi turizmus kiépítésének támogatása stb.) Információs infrastruktúra fejlesztése (NIIF) Városi közlekedés fejlesztése (javuló életminőség inkább településfejlesztés) Vízgazdálkodás (Vásárhelyi terv) Logisztikai központok kiépítése Energiahálózatok fejlesztése (szórványtelepülések bekötése, kapacitás növelés stb.) Ivóvízhálózat kiépítése és fejlesztése (szórványtelepülések bekötése, pangóvizes rendszerek átalakítása, arzénmentesítés stb.) A KÖZOP finanszírozási terve Az infrastruktúra fejlődését meghatározó keretfeltételek: piaci viszonyok kiépülése, határok kinyílása, jövedelmi pozíciók átrendeződése, technikai és technológiai fejlődés, az igények megváltozása, a környezettudatos életmód terjedése, a lakosság számának változása (fogyás, szuburbanizáció), integrációs folyamat előrehaladása (EU) 3

4 Néhány keretfeltétel: A TEN T fejlesztési irányai (2005) Forrás: Szabó Sz A modal-split markáns átalakulása A személygépjárművek számának növekedése a Földön Forrás: Szabó Sz Forrás: KTI Forrás: BME A közúti járművek számának növekedése Magyarországon víz A személy- és áruszállítás szerkezetének átalakulása (%, utaskilométer és árutonna kilométer alapján) személygépjármű autóbusz vasút repülő közút vasút csővezeték Forrás: GKM ,1 50,6 15,8 9,5 X A GKM optimista és pesszimista előrejelzése alapján áruszállítás 2000 személyszállítás X

5 A gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége a fejlett országokban magas fokú Forrás: Szabó Sz A személygépjárművek fajlagos száma magas (db/ezer fő). Következmény: nagyvárosi közlekedési problémák Az ezer főre jutó személygépjárművek száma (db), 2007 Forrás: TEIR (jelmagyarázat: 197 alatt, , , , 303 felett) 5

6 között felszámolt vonalak Forrás: Szabó Sz ban az MTA ad hoc bizottsága által felszámolásra javasolt Forrás: Szabó Sz. A GKM 2006-os vizsgálata alapján felszámolásra kijelölt vonalak Forrás: Szabó Sz. A 2007 márciusában szüneteltetett forgalmú vonalak Be kapc s olt fővona la k s zá ma (e z er db) /I. 99/II. 99/III. 99/IV. 00/I. 00/II. 00/III. 00/IV. 01/I. 01/II. 01/III. 01/IV. 02/I. 02/II. 02/III. 02/IV. 03/I. 03/II. 03/III. 03/IV. 04/I. 04/II. 04/III. 04/IV. 05/I. Jelenleg: 3,093 ezer vonalas előfizetés, 61%-os ellátottság (háztartási szinten), 795 ezer széles sávú (xdsl) előfizetés, Forrás: Szabó Sz. 6

7 Az ezer főre jutó internet előfizetők száma A szélessávú Internet előfizetéssel rendelkezők az előfizetők arányában Forrás: TEIR (jelmagyarázat: 7-38; 38-70; ; ; fő) Forrás: TEIR (jelmagyarázat: 0,7-3,8; 3,8-7; 7-10,1; 10,1 13,2; 13,2-16,4 %) A rendszeres szociális támogatásban részesülők aránya a teljes népességen belül (%) T-mobile lefedettségi térkép (a sötét szín a 2W beltéri, a világos a 2W kültéri antennával való lefedettséget mutatja) A mobil internet előfizetők számának megoszlása GPRS, EDGE, 3G, CSDATA Jelenleg: 508 ezer előfizetés (ebből 423 ezer forgalmat bonyolító) 7

8 A felsőoktatás jellemzői Magyarországon A hallgatók száma extrém módon megnövekedett Az intézmények száma több mint 70! Következmények: - normatív finanszírozás miatt kényszerű tömegképzés -túlzsúfoltság, teremhiány -Eltolódó oktató/hallgató arányszám - alacsonyabb színvonalú oktatás - versenyképesség? Oktatási szempontból ideális telítettség a Déli tömb előterében 1000 főnél több nappali hallgatóval rendelkező feladat ellátási helyek Összes nappali tagozatos hallgató száma: 237 ezer fő Egyéb feladat ellátási helyek:vác, Szarvas, Békéscsaba, Jászberény, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Hajdúböszörmény, Esztergom, Gyula, Hmvh, Kalocsa, Nagykőrös, Sárospatak, Pápa, Pécel, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Ajka, Salgótarján. Kommunális infrastruktúra alapvetően átalakult előtérbe került a környezetvédelem, a környezettudatos viselkedés Lásd pl. a szelektív hulladékgyűjtés elterjedését (5 millió lakos, kb gyűjtősziget, 350 ezer tonna visszagyűjtött és újrahasznosított hulladék Az Öko-Pannon kht. tevékenységének adatai 8

9 Szennyvízelvezetés fontosak az EU előírásai 2011-ig a 15 ezer LE-nél (nagyobb szennyvízeleveztési agglomerációt csatornázni kell (csatorna + biológiai tisztítás) 2016-ig pedig a 2-15 ezer LE kapacitású agglomerációkat is el kell látni hasonló infrastruktúrával Érzékeny területeken más a III. fokozatú tisztítás (foszfor, nitrogén) kell tudni 10 ezer LE felett Ezen előírások alapján elkészült a Nemzeti Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program, majd az érzékeny területeket a a 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet jelölte ki lakosságegyenérték - 1 LE azt a szennyvízben lévő, szerves, biológiailag lebontható szennyezőanyag-mennyiséget jelenti, amelynek ötnapos biokémiai oxigén (BOI 5 ) igénye 60 g naponta. Vagyis a feltételezés szerint egy lakos egy nap alatt kibocsátott szennyvizében lévő szerves szennyezőanyag terhelése 60 g BOI 5 -nek felel meg. Általában 1 fő=1 LE átváltásban gondolkodnak. A program megvalósítása hatalmas feladat, hiszen 777 település (kb. 600 agglomeráció) esetében kell megoldani az elvezetés és tisztítást (nem feltétlen önállóan, sokszor tucatnyi település fog össze egy beruházásnál) LE közötti agglomerációk Forrás: KVVM A lehatárolás oka: a terhelés alig 5%-a származik a további 1200 agglomerációból LE közötti agglomerációk LE közötti agglomerációk LE közötti agglomerációk 9

10 Mindez 2006-os árakon kb. 900 mrd forint! Csepeli központi telep (biológiai tisztító fokozat, 1,4 m LE, 0,5 mrd euró) Átlagos kapacitás: 350 ezer m 3, Csúcskapacitás 525 ezer m 3 10

11 11