Hulladékgazdálkodás. A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba HULLADÉKFELDOLGOZÁS. Mai óra tartalmából HULLADÉKELDOLGOZÁS

Átírás

1 HULLADÉKFELDOLGOZÁS 1. óra Környezetvédelemhulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba Átfogó kép hulladék feldolgozásról, hulladékgazdálkodásról Korszerű szemlélet feldolgozás alapfogalmai, alapeljárásai megismerése Néhány kiemelkedő szakember bemutatása (bemutatkozása), akik esettanulmány tárnak a hallgatóság elé Mai óra tartalmából Esettanulmányok, példák Szelektívgyűjtés Szilárd települési hulladék kezelése Csomagoló-anyagok újrahasznosítása Alternatív tüzelőanyag előállítás szilárd települési hulladékból Biológiailag lebontható hulladékok hasznosítása Ipari hulladékok: salakok, pernyék hasznosítása A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés fogalma i és fogyasztási folyamat anyagáramai és hulladékai gazdálkodás és környezetvédelem: Termék és termelésintegrált környezetvédelem Magyarország feladatai a hulladékgazdálkodásban (hulladékfeldolgozásban) HULLADÉKELDOLGOZÁS feldolgozás tágabb értelemben az a céltudatos tevékenység, amikor a hulladékokat mechanikai, termikus, kémiai vagy biológiai eljárások alkalmazásával a további feldolgozás vagy felhasználás céljaira alkalmassá tesszük. gazdálkodás magába foglal minden olyan tevékenységet, amely a hulladék keletkezésének elkerülését, hasznosítást vagy ártalmatlanítását szolgálja HULLADÉKFELDOLGOZÁS feldolgozás mechanikai eljárásokkal = előkészítés

2 A hulladék és az emberi lét Ásványi Nyersanyag kitermelése Nyersanyagok előkészítése Felhasználás Alapanyaggyártás - Késztermékanyaggyártás Felhasználás A hulladék A termelés és a fogyasztás során mindig keletkezik olyan maradékanyag, termék, elhasznált eszköz vagy csomagolóanyag, amelyet a keletkezés helyén a tulajdonos - gazdasági és műszaki okok miatt- sem az eredeti célra, sem más célra nem tud, nem kíván, vagy nem akar felhasználni, amelytől ezért meg kell szabadulnia- ez a hulladék. A hulladékkeletkezés következményei A folyamat kiindulópontja az ásványi nyersanyagok kitermelése, amely a környezetbe való nagymértékű beavatkozással jár. Az alapanyag- és a feldolgozóipar, a kereskedelem és szolgáltatás, valamint az intézményi-hivatali és lakossági fogyasztás hulladékainak lerakása pedig jelentős környezeti ártalmakat idézhet elő, és értékes földterületeket von el a természettől és a mezőgazdaságtól. A hulladékkeletkezés következményei A talaj, talajvíz és felszíni vizek szennyeződése A hulladékok leggyakrabban - évezredek óta - szükségszerű természetes befogadója a talaj. A hulladék szerves és szervetlen alkotói a szivárgó csapadékvízzel kilúgozódva különféle sók - klorid, nitrát, szulfát stb. -, nehézfémek, szénhidrogének és nehezen bomló egyéb szerves szennyezők formájában a vízminőség romlását okozhatják. Az oldott, emulgált szennyeződést tartalmazó folyadék beszivárog a talajba, a talajvízbe és az áramlás révén vízbázisokat veszélyeztethetnek. A hulladékkeletkezés következményei A levegő szennyeződése A biológiailag lebontható szerves anyag tartalmú hulladék bomlása során jellegzetes gázok keletkeznek (ammónia, hidrogén-szulfid, metán stb.): nem elhanyagolható a kommunális lerakók üvegházhatást növelő szerepe. Az összegyűlt hulladékhalmok finom porát, illetve nagyobb darabjait (papír, műanyagfólia) a szél vagy kisebb légmozgás is a levegőbe emeli. A hulladék-lerakóhelyeken az öngyulladáskor vagy a hulladékok nem megfelelő elégetésekor keletkező égéstermékek (füstgáz, korom, pernye) közvetlenül szennyezik a levegőt.

3 A hulladékkeletkezés következményei Fertőzésveszély A települési és egyes termelési hulladékok (pl. vágóhídi hulladékok) mikroorganizmusai (vírusok, baktériumok, féregpeték stb.) különböző fertőző betegségek előidézői lehetnek.. Megfelelő körülmények között a kórokozók a hulladékban hosszabb ideig életképesek maradnak, onnan a talajba, a vízbe kerülhetnek és közvetlen érintkezés útján is fertőzést okozhatnak. A hulladékkeletkezés következményei A rovarok és rágcsálók elterjedése A nem megfelelő települési hulladékkezelés következtében a rovarok (legyek) és rágcsálók (patkány, egér) nagymértékben elszaporodhatnak. Mind a rovarok, mind a rágcsálók közismert közvetítői, terjesztői az egyes fertőző betegségeknek. Ezért a megfelelő gyakoriságú hulladékeltávolítás, a lakott területen minél rövidebb ideig tartó zárt tárolás, a tárolóban történő helyes kezelés (tömörítés, letakarás) a rovarok és rágcsálók elleni védekezés legfontosabb feltételei. Környezetvédelem célja az ember számára az egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása; az emberi beavatkozás hátrányaitól a talaj, a levegő, a víz, a növény- és állatvilág megvédése; A hulladék keletkezésének további kérdései Erkölcsi: az emberiség fejlődése Gazdasági környezetben az emberi beavatkozás okozta károk megszüntetése. Környezetvédelem- gazdálkodás Fenntartható fejlődés A fenntartható - harmonikus - fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől (Bruntland jelentés). A fogalomban nemcsak az ökológiai és gazdasági kölcsönös függőség és az egyensúly fenntartás követelménye jelenik meg, hanem az etikai felelősség is. Az Embernek fel kell adnia hagyományos uralkodói gondolkodás módját és uralkodói magatartását, mely szerint felülvén a Világ trónjára, úgy véli, hogy az általa uralt és alakított Világ sorsáról, korlátlanul egyedül a saját igényei szerint dönthet. Az antropocentrikus Világot antropofób Világgá kell változtatnia. (Prof. H. Brauer nyomán, Handbuch des Umweltschutzes und der Umweltschutztechnik. Band 2, Springer,Berlin, 1995).

4 Az Ember beavatkozhat a Világba, azonban nem mint valamennyi földi Élet Uralkodója, hanem mint Világ Partner - ereje, kreativitása (Homo faber) miatt felelős minden életért. Csak az Ember képes a dinamikusan változó világban valamennyi Élet egyensúlyát megőrizni. Ez az alkotó ember kötelessége (Homo morales). (Prof. H. Brauer nyomán, Handbuch des Umweltschutzes und der Umweltschutztechnik. Band 2, Springer,Berlin, 1995). A környezetvédelem tárgya A dinamikus Világ alakításánál feltárni mérnöki- és természettudományos úton azokat a műszaki lehetőségeket, melyek a környezet védelméhez, az ember által okozott hibák kijavításához szükségesek, amelyek ugyanakkor a Cselekvő Embert (a fejlődést) sohasem korlátozzák. Környezetvédelem területei Emissziók és hatásaik elemzése - és termékintegrált környezetvédelem Additív környezetvédelem: a talaj, a levegő és a víz tisztántartása Szanáló környezetvédelem: az ember okozta károk felszámolása A hulladékok Magyarországon Szilárd települési hulladék 4000 kt i hulladék kt Mezőgazdasági hulladék kt Építési hulladékok 7000 kt Gumiabroncs 42 kt Akkumulátor 25 kt Hűtőgép, hűtőszekrény db Gépjármű db Elektromos, elektronikai termékek 100 kt TV készülék db Számítógép db Lerakás Energia Nyersanyag Segédanyag Levegő, víz Emissziók szennyezett levegő, víz, valamint energia i hulladék fizikai kémiai biológiai Újrahasznosítás Hasznosítás Termék i hulladék Lerakás i hulladék A gyártási és szolgáltatási folyamatban elkerülhetetlenül keletkező maradékanyagokat termelési hulladéknak nevezzünk. A termelők és szolgáltatók hulladékai lehetnek: technológiai (pl. timföldgyártásnál a vörösiszap, a vasgyártásnál a salak) vagy amortizációs (termelő berendezések) termelés-specifikus hulladékok és nemtermelés-specifikus hulladékok (pl. csomagolóanyagok, irodai papír, irodai számítógép).

5 Elhasználódott termék, mint fogyasztási hulladék Az elhasználódott termék használati eszközök, tárgyak és csomagolóanyagaik, étkezési és más a háztartásban keletkező maradékanyagok (háztartási hulladék), valamint a termelés nem specifikus hulladékai (háztartási jellegű ipari hulladék) képezik a fogyasztási (kommunális vagy települési) hulladékot. és termék integrált környezetvédelem A termelésintegrált környezetvédelem célja: a piacképes termékek gyártási folyamatának olymódon való kialakítása, hogy a folyamatban csak az elkerülhetetlenül szükséges minimális mértékben keletkezzen maradékanyag (hulladék). (Handbuch des Umweltschutzes und der Umweltschutztechnik. Band 2, Springer,Berlin, 1995). és termék integrált környezetvédelem A termékintegrált környezetvédelem célja: a termékek olymódon történő kialakítása, hogy a használatuk után, és a szükséges előkezelést követően az anyagi komponenseiket - fémek, üveg, fa, papír, műanyagok, kerámiák stb. - a termelési folyamatba vissza lehessen vezetni (újrahasznosítás, hasznosítás). (Handbuch des Umweltschutzes und der Umweltschutztechnik. Band 2, Springer, Berlin, 1995). gazdálkodás tárgya: nyersanyagokkal való gazdálkodás, körfolyamatos hulladék-anyaggazdálkodás Nyitott termelési - fogyasztási folyamat Zárt termelési - fogyasztási folyamat A hulladékgazdálkodás során a hulladékok kezelésének általános céljai: a lerakásra kerülő hulladék csökkentése; a lerakás kockázatának mérséklése (a hulladék ártalmasságának csökkentése); a hulladékból hasznosítható termékek kinyerésével, előállításával a hulladék anyagának, energiatartalmának a termelésifogyasztási folyamatba történő minél teljesebb visszaforgatása.

6 Válogatómű a 20.század elején New Yorkban A fejlett hulladékgazdálkodás igényli: egyrészt a közreműködők a termelőkvállalkozók, a lakosság, a hulladékkezelők, valamint a kormányzat és önkormányzat - feladatai a törvényi és gazdasági összehangolását, koordinálását (e feltételt a évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, valamint a napjainkban megjelent kapcsolódó jogszabályok törekszenek biztosítani); másrészt a szükséges műszaki-technológiai rendszer hazai kialakítását. Egy - egy ország hulladékgazdálkodással foglalkozó szakembereinek alapvető feladata, hogy az adott ország lehetőségeinek leginkább megfelelő rendszert dolgozza ki. A hulladékkezelő és hulladékhasznosító művek száma és kapacitása Ausztriában [Forrás: Umweltbundesamt,Anlagendatenbank,1998] Berendezéstípusok Darab kt/év Fizikai-kémiai hulladékkezelő művek Speciális feldolgozó üzemek (főként fizikai előkészítőművek, mint pl. elhasznált autó, hűtőszekrény, elektronikai eszközök) Építési törmelék feldolgozó előkészítő üzemek Termikus hulladékkezelő üzemek Biológiai hulladékkezelő üzemek Biohulladék komposztálóművek Válogatóüzem Építési törmelék lerakók lerakók lerakók előkészítés KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Előkészítés tágabb értelemben az a céltudatos tevékenység, amikor a nyersanyagokat, hulladékokat mechanikai (aprítás, fizikai tulajdonságbeli eltérésen azaz sűrűség, mágneses, elektromos, optikai, termikus, felületi, halmazállapot sajátságokon - alapuló szétválasztási eljárások, valamint darabosítási, homogenizálási) eljárások alkalmazásával a további feldolgozás vagy felhasználás céljaira alkalmassá tesszük.