Az evangélikus hitvallási iratok története. vázlat. Schmalkaldeni Cikkek (Articuli Smalcaldici AS; Articuli christianae doctrinae -1537),

Átírás

1 1 / :37 Az evangélikus hitvallási iratok története vázlat Kiskáté (Catechismus minor 1529), Nagykáté (Chatechismus maior -1529), Ágostai Hitvallás (Confessio Augustana CA -1530), az ÁH Apológiája (Apologia Confessionis Augustanae AC -1531), Schmalkaldeni Cikkek (Articuli Smalcaldici AS; Articuli christianae doctrinae -1537), Értekezés a pápa hatalmáról és elsıségérıl (Tractatus de potestate et primatu papae TRACT -1537), Formula Concordiae (Egyezségi Irat FC -1577), Liber Concordiae (Konkordia Könyv -1580) jún. 15. Exsurge Domine nov. Értekezés a keresztény ember szabadságáról okt. 23. Aachen: V. Károly császárrá koronázása dec. 10. az Exsurge Domine elégetése (Melanchthon, Luther, diákság) jan. 3. Decet Romanum Pontificem jan. 18. Wormsi Birodalmi Győlés máj. 8. Wormsi Ediktum kihirdetése vége: X. Leó meghal, utóda: VI. Adorján (1523-tól VII.Kelemen) prolongálják a határozatokat, Nürnbergi határozat katonai szövetségek: Regensburgi Konvent. D-német katolikus fejedelmek. Céljuk: a Wormsi Ediktum végrehajtása és a parasztháború leverése Dessaui Szövetség. ÉK-németországi katolikus fejedelmek Gotha-Thorgaui Szövetség. Protestáns fejedelmek: Hessen, Szászország, Braunschweig, Lüneberg, Sachsen-Anhalt, Magdeburg.

2 2 / : V. Károly egyik fı törekvése, hogy vallási kérdésben rendet, békét teremtsen a birodalomban. Legyızi a franciákat, és hozzá akar látni ehhez a céljához. Speyerba birodalmi győlést hív össze (I.Speyeri Birodalmi Győlés), ide eljöttek a Gotha-Thorgaui Szövetség rendjei is (címerükben: Verbum Dei manet in aeternum). V. Károlyt Ferdinánd fıherceg képviseli. Közben VII.Kelemen pp szembefordul V. Károllyal, mert a francia gyızelem után túlságosan erısnek találta, ezért Franciaország, Velence, Milano közremőködésével megalakítja a Cognac-i Ligát. A kül- és belpolitikai erıviszonyok kedveznek a reformációi oldalnak (a pp és a német katolikus erık szembenállása, Mohács: török veszély növekedése) à határozatok: a Wormsi Ediktumot nem lehet végrehajtani; a császárnak zsinat összehívását kell szorgalmaznia a vallási kérdések rendezésére, addig mindenki úgy ítélkezzen a reformációról, ahogy azt a császári felség és Isten elıtt vállalni tudja (4..) à fejedelmek döntenek à territorizmus Kis- és Nagykáté E konszolidáció következtében a protestánsok nekikezdtek az egyházi élet rendezéséhez Állhatatos János elrendeli a vizitációkat. Szuperintendenciák jöttek létre. Melanchthon: Unterrricht der Visitatoren -hez Luther írt elıszót. A tapasztalatok lehangolóak voltak. Luther a nép széles körő tanításának eszközét találta meg a káté mőfajában. Korábban tartott kátéprédikációkat (pl.: ; 1521), de most könyvbeli megjelentetését tervezte. A káté mőfajának kötelezı elemei: Credo, Paternoster, Decalogus. Luther újítása: a Decalogussal kezdte, az Apostoli Hitvallást 3 hitágazatra bontva tárgyalta ban egyszerre kezd hozzá a Kis- és Nagykáté írásához. (A NKT 3. fırészénél tartott, amikor elkezdte a KKT-t.) 1529 jan-ban a KKT 1-3. részét plakátok formájában adta ki és helyezte el iskolákban, templomokban március: étkezés elıtti és utáni imádság és esti + reggeli áhitat márc. végén: keresztségrıl és úv-ról szóló rész május: köny alakban is megjelenik a KKT; + Elıszó + Bibliai helyek tárháza 1529-ben még két kiadásban jelent meg, majd latinul is. Luther életében még nyolc kiadást ért meg. Az elsı kiadásba a nyomdász még két másik iratot is belekötött: a Keresztelési könyvecskét és Esketési könyvecskét. Az elsı nem Luther mőve, hanem latinból fordította le 1523-ban, a másodikat ı írta, mert e téren is nagy volt a tudatlanság, és önálló formában is kiadta 1529-ben. A NKT 1529 áprilisában jelent meg. Németül írta, igehirdetıi, tanítói jellegő. második kiadás 3. kiadás hosszabb elıszóval javított kiadás

3 3 / :37 magyarul 1944-ben jelent meg Károly megtámadja és legyızi a Cognac-i Ligát. Sacco di Roma. ( à a római reneszánsz vége; Ferdinánd cseh és magyar király). A katolikus oldal megszilárdul a birodalomban. A protetánsok, Hesseni Fülöp vezetésével, katonailag is erısödni kívántak, kapcsolatot keresnek a császár ellenségeivel (francia király, magyar ellenzék, török). Luther ezt végig ellenzi Károly összehívja a II.Speyeri Birodalmi Győlést, melynek célja az 1526-os könnyítések eltörlése, a Wormsi Ediktum érvényének visszaállítása. Károly ismét távol marada győlésrıl; A győlés határozatai megtiltották a protestáns vallásgyakorlás addig elért formáit is, a régi rend visszaállításának radikális visszaállítását rendelték el. A protestáns rendeknek nem maradt más, minthogy április 19-én tiltakozást, protestálást nyújtsanak be a birodalmi győlésen. Eszerint Isten dicsıségére és lelkünk üdvösségére tartozó dolgokban nem dönthet a többség. Isten elıtt mindenkinek magának kell megállnia. A tiltakozáshoz több fejedelemség is csatlakozott. A reformáció táborának megerısödéséhez szükségessé vált az ezen belüli véleménykülönbségek tisztázása. Ezek írásos formái egyben az ÁH írásos elızményeinek tekinthetık. A CA a) Schwabachi Cikkek június Luther nem látta elégségesnek a protestáns szövetség pusztán katonai alapon történı megvalósítását, ezért júniusában wittenbergi teológusokkal hittételeket fogalmaztak meg, amely alapján a Zwinglivel való megegyezést kezdeményezték volna. A váltanok is szerepeltek benne, Zwingli nem fogadta el. b) Marburgi Cikkek okt.1-3. Marburgi Kollokvium (részleteit ld. egyháztörténet ill. elıadás). Ezt követıen Luther, Hesseni Fülöp kérésére összefoglalja a tárgyalás eredményét. Ezek a Marburgi Cikkek, amelyek részben tartalmazzák a Schwabachi Cikkeket is. c) Thorgaui Cikkek Károly békét köt a franciákkal, számukra elınyös feltételekkel, majd Barcelonában a pápával is kibékül, aki megígéri, hogy császárra koronázza ban ez meg is történik, de elıbb Károly újabb birodalmi győlést hív össze Augsburgba, két tervezett témával: 1. a török kérdés; 2. a hitbeli egység kérdése. Hesseni Fülöp Thorgauba hívja a protestáns rendeket, hogy erre az alkalomra elkészíthessenek egy írást, amelyben kifejtik, hogy a protestánsok mit és miért változtattak meg addig az egyházi életben ill. teológiában Augsburg. A birodalmi győlésre Johannes Eck 400 tételben összefoglalta a protestánsok tévedéseit, ezért a protestáns oldalnak hasonlóan frappáns válasszal kellett készülnie. (A győlésen a wormsi ediktum érvénye miatt Luther nem vett részt, hanem az ehhez legközelebb esı szász városban, Koburgban szállt meg.) Május 11-re Melanchthon elkészült a szöveggel, melyhez felhasználta a fenti három cikket, a Kis-és Nagykátét, és saját írását a vizitációk eredményérıl. Így jött létre az ÁH. Még a győlés elıtt kiderült, hogy Zwingli és követıi nem fogadják el az írást (túlságosan békülékenynek tartották: a pápaság és tisztítótőz kérdése pl. nem szerepel benne). A császár megérkezésének körülményei eloszlatták a protestánsok illúzióit pártatlanságát illetıen (prot. igehirdetések betiltása, úrnapi körmeneten való kötelezı részvétel).

4 4 / :37 A megváltozott helyzet új elıszót kívánt, ennek megírására a szász választófejedelem kancellárját, a jogász Georg von Brück-öt kérték fel. Július 25-én nyújtotta át von Brück az iratot a császárnak német és latin nyelven. A német eredetirıl ezután nem tudunk, a latin à Brüsszel, Császári Levéltár ben II.Fülöp Alba herceget kérte, hogy az írást vigye Spanyolországba és ott égesse el. Alba herceg ezt örömmel meg is tette. A felolvasott szövegbıl lejegyzések készültek à Abschrift, 54 db ilyen van. A császári tiltás ellenére több kiadás született, már a birodalmi győlésen 6 német és 1 latin. Editio princeps: 1530, Apologiával közös címlap, de utóbbi csak 1531-re lett teljesen kész Melanchthon megváltoztatott szöveggel újra kiadja Egyeseknek feltőntek a különbségek az 1531-es és 33-as változat között. Ettıl beszélünk Confessio Augustana Invariata-ról és C.A. Variata-ról. (Az Meg Nem Másólt Ágostai Hitvallású Evangélikus-Keresztyén Egyház) A C.A. magyar kiadásai 1531-bıl már vannak adatok arról, hogy a győlésen részt vett és onnan visszatért magyarok ismertetik a hitvallást az eperjesi egyházban. Zsinatok és hitvallások is hivatkoznak rá: erdıdi zsinat (1545); ötvárosi ( 49), hétvárosi ( 59), szepesi ( 69) hitvallás. Az elsı magyar nyelvő kiadás 1615, Pálházy Göncz Miklóstól (sárvári rektor, majd püspök) Elsı teljes fordítás: Lıvey Balázs (gyıri lelkész) saját elıszavával (utolsó soraiba nevét is belerejtette.) Lıcsén nyomatta, Regensburgban adatta ki Szenicei Bárány György Agónás Sándor Paulik János Zsilinszky Mihály hittankönyvében id.prıhle Károly Raffay-Ágendában Nagy Gyula fordítása szerepel a Konkordiakönyvben. Németül 1830-ban, szlovákul 1893-ban jelent meg Magyarországon. Melanchthon görögre is lefordította, és elküldte a konstantinápolyi patriarchának, kapcsolatot keresve ezzel vele. Válasz született, de más eredménye nem volt Vatikánban, a CA 450. évfordulóján komolyan felvetıdött, hogy a r.kat. egyház is elfogadná, végül a pápa nem járult hozzá.

5 5 / :37 Az Apológia Az ÁH népszerősége à katolikus bizottság: Eck, Faber, Kochläus: 30. jún.27. à Confutatio aug.3. V. Károly engedélyezte a Confutatio felolvasását. A császár követelte elfogadását, maj egyezkedés kezdıdött: odaadja, ha a prot-ok nem adják ki az ÁH-t. közös bizottság 7-7 fıvel. Albresht mainzi érsek. Minimum-konszenzusra való törekvés: prot: úrvacsora két szín alatt; papok házassága; mise. R.Kat: püspöki tiszt megtartása. Nem jött létre megállapodás. szept. 20: Melanchthon, von Brück kérésére, a nürnbergi teológusok és jogászok Confutatiora írt feljegyzásei alapján, elkészítette az Apológiát. szept. 22: a császár haladékot adott a prot-oknak áprilisáig az ÁH cáfolatának elfogadására, minden további lépéstıl való tartózkodásra való felszólítás mellett. Tilltakozásuk jeleként ekkor kísérelték meg átadni a császárnak az Apológiát, de unokaöccse, Ferdinánd herceg nem engedte átvennie, így nem került a győlés elé. okt.19. a győlés záróhatározata megújította a Wormsi Ediktum érvényét ıszére készült el Melanchthon teljesen az Apológiával (javítások, fıként a megigazulástannal kapcsolatban), akkor ki is adta latinul. Késıbb Justus Jonas fordításában adták ki németül. Nagy hatása volt az iratnak, fıleg azért, mert a Confutatio elıtte nem vált széles körben ismertté (a nyomdászok nem vállalták + a kat. oldal sem tett meg mindent érdekében) a Schmalkaldeni Szövetség ülésén a prot. rendek is aláírják. magyar kiadásai: körül: Pálházy Göncz Miklós 1900: Mayer Endre eperjesei kollégiumi tanár fordításában és elıszavával Schmalkaldeni Cikkek júl. 23. V.Károly Nürnbergben békét köt a prot-kal; megígéri, hogy szorgalmazni fogja zsinat összehívását a pápánál jún. III. Pál pápa a jövı évre Mantuába összehívja a zsinatot, amelyre a prot-okat is meghívták. János Frigyes szász vál.fejedelem megbízza Luthert egy irat elkészítésével febr.8. összeül a Schmalkaldeni Szövetség. Tagjai Luther iratának ismeretében úgy döntenek (Hesseni Fülöp), hogy az jó, de nincs szükség újabb iratra az ÁH és Apológia mellett. Luther megbetegszik és hazautazik. Néhány héttel késıbb Bugenhagen kezdeményezésére újból összeülnek, megvitatják, elfogadják és aláírják Luther írását. Mivel a meghirdetett zsinat késett (csak 1545-ben

6 6 / :37 Tridentben ült össze és a prot-kat már meg sem hívták), 1538-ban Luther, saját munkájaként, aláírások nélkül kiadta a cikkeket. A XVI. szd-ban összesen 27 kiadásban jelent meg, magyarul Masznyik Endre fordításában 1937-ben. TRACT Mivel többször a Schmalkaldeni Cikkekhez csatolva jelent meg, sokszor azt gondolták, hogy annak függeléke. A Schmalkaldeni Szövetség februári ülésén, megnyitó beszédében von Brück kifejtette, hogy az ÁH a békesség és egységre törekvés érdekében nem foglalkozott a pápaság intézmányánek kérdésével. Javasolta, hogy foglaljanak állást ebben. Melanchthont bízták meg, aki február 17-re elkészítette a latin nyelvő vázlatot, a jelen levıl aláírták Strassburgban adták ki elıször, németül (Dietrich Veit fordításában). magyarul csak a Konkordiakönyvben jelent meg. Formula Concordiae Luther halála utáni irányzatok: filippisták, krüptokálvinisták, gnéziolutheránusok. Ez a kezdıdı othodoxia idıszaka. A tekintély kérdése elıtérbe kerül: mi legyen a Corpus doctrinae? Jacobus Andreae és Martin Chemnitz az ev. álláspont rögzítése érdekében összeállítják a Torgisches Buch-ot, melyet sok lelkésznek és gyülekezetnek elküldenek. A visszaérkezett vélemények alapján összeállítják a Solida Declaratiot. Késıbb ennek kivonatos formája is elkészül, ez az Epitomé. Solida Declaratio + Epitomé = FC (1577) A német reformáció táborának 2/3-a, kb 8000 lelkész írta alá. Nem érte el célját (az egész prot. egyesítését), de ettıl kezdve világosabban elkülönült a lutheri és kálvini irány. Elıször 1580-ban jelenik meg a Liber Concordiaeben. Magyarul a Solida Declaratio eddig nem jelent meg, az Epitomé elıször 1598-ban, majd 1908-ban Masznyik Endrétıl. Masznyik Utószava érdekes! (ld kvtár) Leírja, hogy Mo-n az ev. és kálvini egyház szervezetileg 1591-ben, a Csepregi Kollokvium következtében vált szét. Arról is szó van itt, hogy a FC sok vitát szült Mo-n. az Epitomé általános szerkezete: status controversiae a vita állása affirmativa az ev. álláspont elıterjesztése ( Hisszük, tanítjuk és valljuk Credimus, docemus et confitemur ) negativa tévtanítások elvetése

7 7 / :37 Mindkét rész 12 cikkbıl áll, tartalmilag 3 témakör köré csoportosul: 1. Luther követıinek vitái (megigazulás) 2. Melanchthon hatásának következményei (akarat szerepe, eredendı bőn, adiaphoron-vita) 3. a kálvinizmussal folytatott vita (úrvacsora, Jézus személye, kettıs természete, predestináció) A korszak nagy vitái: 1. Johannes Agricola antinomizmusa. Mindenekelıtt az ev-t kell hirdetni, csak azután Isten haragjáról beszélni. Rm 2,4. à Isten haragjának és a tv nek megkülönböztetése. Luther: Wider die Antinomer, szünergizmus-vita. A filippisták között terjedt, hogy az emberi akarat valamilyen mértékben hozzájárulhat az üdvösség eléréséhez. A két fı ellenfél Flacius és Strigel, akik 1560-ban, a Weimari Disputációban vitatkoztak errıl. Strigel: Flacius: az akarat természetes módon játszik szerepet a megtérésben az akarat teljességgel képtelen bármit is tenni e tekintetben; nemcsak passzív, hanem erısen ellenáll a kegyelemnek filozófikus akarat-elmélet az ember újjáteremtésének biblikus képe a megtérés az emberi akarat talaján lejátszódó folyamat az elsı megtérés teljesen a kegyelem mőve az eredeti bőn: járulékos elem; az ember természete a bőnesetben nem gyökeresen romlott meg, ezért a megtérésben sem beszélhetünk gyökeresen új akarat megjelenésérıl A bőneset a teljes emberben gyökeres romlást okozott (lutheri totus-homo felfogás)

8 8 / :37 3. Az Osiander-vita A megigazulásról. O. szerint ez nem JK 1500 évvel ezelıtti egyszeri tettére vezethetı vissza kizárólagosan, hanem a bennünk lakó Krisztus isteni természetére, amely az ev. elfogadásával ránk is kihat ( belsı Ige ). Fı ellenfelei: Melanchthon és Flacius, akik a megigazulás igaznak nyilvánítás aspektusát hangsúlyozták. 4. A majorista-vita Georg Major (Melanchthon tanítványa): a jócselekedetek szükségesek az üdvözüléshez (necessaria ad salutem). A gnéziolutheránusok ebben cselekedeti alapon való megigazulást szimatoltak, és egyik képviselıjük, Nikolaus von Amsdorf Major ellen szegezte, hogy : a jócselekedetek károsak az üdvözülésben. Mindkettı bár jót akart, elég szerencsétlen megfogalmazás. 5. A második antinomista vita A tv harmadik használatára vonatkozik. Egyesek úgy vélték (pl. az elıbb említett Amsdorf is), hogy az újjászületett ember számára nincs szükség már tv-re. Megkísérelték leszőkíteni a kettı kapcsolatát úgy, hogy az ev tisztán kegyelmi ajándék, a tv pedig kényszerő rend. A szembenállók a tv 3. használatával választoltak, amely szerint a tv-nek a megigazult ember életében is van szerepe. 6. Az adiaphora-vita Bármely megnyilatkozás, gesztus vagy egyházi szokás állhat közömbös (adiaphoron) vagy lényeges, hivallási (status confessionis) helyzetben. A vita ezek megkülönböztetésérıl szólt. vö. pl.: Gal Az úrvacsora-vita 1552-ben a hamburgi lutheránus teológus, Joachim Westphal, a kálvini úv-tant hirdette. Ezzel vette kezdetetét ez a vita. A vita középpontjában az ubiquitás (JK mindenütt jelenvalósága) és a communicatio idiomatum (a tulajdonságok közlése JK két természete között) értelmezése állt. Melanchthon halála után felerısödött a vita. A Melanchthon-követı wittenbergiek szerint a valóságos jelenlét nem a mindenütt jelenvalóság felıl magyarázandó. Velük szemben állt M. Chemnitz és J. Andreae. A FC 12 cikke ezeknek a vitáknak megfelelıen a következı címeket viseli: Az eredendı bőnrıl A szabad akaratról A hit Isten elıtti igazságáról A jócselekedetekrıl A tv-rıl és az ev-ról A tv harmadik használatáról Az úrvacsoráról

9 9 / :37 Krisztus személyérıl Krisztus pokolra szállásáról Az egyházi szokásokról Isten örök elrendelésérıl és kiválasztásáról Egyéb eretnekségekrıl és szektákról újrakeresztelık schwenkfeldiánusok (Caspar Sch.: JK mennyei testének jelenléte az úv-ban) antitrinitáriusok