(ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját. célzó intézkedések értékelése Zárótanulmány. Készítette: MTA RKK KÉTI Témavezetı: Barta Györgyi

Átírás

1 Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját Zárótanulmány Készítette: MTA RKK KÉTI Témavezetı: Barta Györgyi Budapest, szeptember

2 Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját Készítette: MTA RKK KÉTI Témavezetı: Barta Györgyi A kutatás résztvevıi: dr. Barta Györgyi, tudományos tanácsadó, MTA RKK KÉTI dr. Beluszky Pál, tudományos tanácsadó, MTA RKK KÉTI Czirfusz Márton, PhD-hallgató, ELTE TTK dr. Gyıri Róbert, tudományos munkatárs, MTA RKK KÉTI dr. Jankó Ferenc, egyetemi adjunktus, Nyugat-Magyarországi Egyetem Kukely György, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK KÉTI Lengyel Balázs, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK KÉTI Ságvári Bence, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK KÉTI Budapest, 2007

3 TARTALOMJEGYZÉK Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2) A városi területek rehabilitációját Tartalomjegyzék... iii I. Bevezetés...v II. Összefoglaló értékelés... viii 1. Városrehabilitáció, Várospusztulás-városfelújítás- tervezés A várospusztulás fogalma, elmélete A városfelújítás fogalma A várospusztulás és városfelújítás helye az urbanizációs folyamatban Nemzetközi különbségek, sajátosságok, különös tekintettel Európára Várospusztulás és városfelújítás Magyarországon A városfelújítás tervezése URBAN program az EU-ban Hazai gyakorlat. Kormányszintő, központi programok Az URBAN és az NFT ( ) ROP 2.2. pályázati kiírásának összehasonlítása Települési szintő programok Konkrét tervezési módszerek Barnamezıs rehabilitáció A barnamezı fogalma, a rehabilitáció kérdései Fogalmi meghatározás A barnamezıs területek kialakulása, jellemzıi A barnamezıs területek kiemelt problémái El kell-e választani a barnaövezetet a város más részeitıl a rehabilitációs, felújítási tervekben, projektekben? Magyarországi barnamezıs helyzetkép az eddigi felmérések tükrében A barnamezıvel foglalkozó fejlesztési tervek Európai uniós gyakorlat Hazai gyakorlat Irodalom Az empirikus vizsgálat módszertana A nyertes településeken végzett interjúk Kérdıíves vizsgálat a nem nyertes és a nem pályázó települések körében A VÁTI pályázatértékelıivel végzett interjúk MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA iii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

4 4. A ROP 2.2. pályázaton nem indult, illetve támogatást nem nyert települések kérdıíves vizsgálatának eredményei A kutatás hátterérıl A kutatás célja A kutatás módszerérıl és az adatfelvétel tapasztalatairól Eredmények A pályázaton nem indult települések A pályázaton támogatást nem nyert települések További fejlesztési és beruházási célok A pályázati rendszer elınyeirıl és hátrányairól Javaslatok A ROP 2.2 pályázaton nyertes települések interjús vizsgálatának eredményei A városrehabilitációs pályázat céljairól és sikerérıl Az önkormányzatok városfejlesztési prioritásairól Az önkormányzatok által javasolt tartalmi és technikai változtatások A városrehabilitációs pályázatok tartalmi kérdései a kutató szemszögébıl A városhálózat tagoltságának szempontja A területi szempont figyelembevétele területfejlesztési megfontolások A barnamezıs rehabilitációra vonatkozó észrevételek A ROP 2.2. értékelıi között végzett interjúk értékelése Értékelési rendszer Általános meglátások A ROP 2.2 programot illetıen A beérkezett, nyertes pályázatokat illetıen Meglátások az értékelésre vonatkozóan Javaslatok a következı város- és barnamezıs rehabilitációs pályázati kiíráshoz A ROP 2.2. városrehabilitációs projektjei A nyertes projektek jellege, megvalósulása A projektek céljainak, eredményeinek értékelése A ROP 2.2. barnamezıs rehabilitációs projektjei A nyertes projektek jellege, megvalósulása A pályázati rendszerrel kapcsolatban megfogalmazódott vélemények Javaslat a pályázati kiírás továbbfejlesztésére A projektek várható szerepe a települések fejlıdésében A projektek kommunikációja MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 4 REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

5 I. BEVEZETÉS Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2) A városi területek rehabilitációját Feladatunk a város és barnaövezeti rehabilitáció hatékonyabb végrehajtásának segítése oly módon, hogy értékeljük az eddig megvalósított 36 nyertes projekt (ROP 2.2) eredményeit. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízása magába foglalja a városi és barnamezıs területek rehabilitációjának fogalmi és szakirodalmi megalapozását, az európai uniós, de fıként az eddigi hazai fejlesztések tapasztalatainak összegyőjtését. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a hasonló feladatokat megfogalmazó új pályázatok a jelenleginél sikeresebbek legyenek, a települések szélesebb körét érjék el, és jobban közelítsenek az önkormányzatok által megfogalmazott igényekhez. A vállalt feladatunkat három részben teljesítettük. 1. Az elsı tanulmányunk amelyet június közepén juttattunk el a megbízóhoz a városrehabilitációhoz és a barnaövezeti rehabilitációhoz kívánt elméleti és gyakorlati hátteret nyújtani. Az empirikus vizsgálatunkat igyekeztük elhelyezni a város és barnamezıs rehabilitációval foglalkozó fejlesztési tervek rendszerében, valamint bemutattuk az EU más országaiban e témakörben készített sikeres pályázatokat. Körüljártuk a várospusztulás és felújítás, valamint a brownfield általános problémáit, bemutattuk az e témakörökkel kapcsolatban kidolgozott elméleteket, és kitértünk annak a kérdésnek a megválaszolására, vajon együtt vagy szétválasztva ajánlatos-e a városi és a barnaövezeti rehabilitációval foglalkozni. Mivel ezt az elsı résztanulmányunkat csak CD-n adtuk át a megbízónak, hozzáfőztük a második nyomtatott formában is megjelenı teljesítésünkhöz. 2. A második résztanulmányunk amelyet ez a kötet is tartalmaz mutatja be az empirikus vizsgálatunkat, amelyet három nagyobb egységbe rendeztük: A módszertani fejezetben bemutattuk a vizsgálatunkban megszólítottak körét, amely nem csak a sikeres pályázatot készítı 35 település önkormányzatára vonatkozott, hanem a sikertelenül pályázókra, valamint a pályázaton részt nem vevık igen nagy körére is. A sikeres pályázók mindegyikével interjút készítettünk, a sikertelenül pályázók és a pályázaton részt nem vevık véleményét kérdıíves felmérésben igyekeztünk MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA v REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

6 megismerni. Elképzelésünket visszaigazolta a vizsgálat eredménye: nem csak a megszólítottak tágabb köre, hanem a megszólítás változatos módjai (személyesen, interneten, levélben, telefonon) is tartalmaztak hasznosítható módszertani tapasztalatokat. Az empirikus felmérés információit különbözı statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel, térképekkel illusztráltuk. A második rész az empirikus vizsgálatra terjedt ki a nyertes pályázatokkal rendelkezı önkormányzatokkal készített interjúk, valamint a sikertelenül és nem pályázó önkormányzatok által kitöltött kérdıívek összegzését tartalmazta. Kérdéseink elsısorban arra vonatkoztak, hogy mik voltak a város és barnaövezeti rehabilitációs pályázatok konkrét céljai és ezeket milyen mértékben sikerült megvalósítani? Mennyire feleltek meg a városfejlesztés hosszútávú programjainak ezek a pályázatok? A harmadik részben az empirikus felmérés tapasztalatait rögzítettük. Ennek keretében összefoglaltuk a pályázatok céljait, megvalósulását, eredményeit, valamint várható szerepét a települések fejlıdésében. Megszólaltattuk a különbözı véleményformálókat: elsısorban a sikeresen pályázó önkormányzati vezetıket, de a nem vagy sikertelenül pályázók pályázattal kapcsolatos - véleménye is megjelent elemzésünkben. Interjút készítettünk a pályázatokat kiértékelı szakemberekkel, valamint e vizsgálatban résztvevı kutatók is megfogalmazták véleményüket a pályázati rendszerrel, céljaival és lebonyolításával kapcsolatosan. Sıt, teret adtunk a projektek lakossági kommunikációjának, visszhangjának bemutatására is. A tanulmány foglalkozott a pályázat tapasztalataival a pályázati rendszer továbbfejlesztésének érdekében: a pályázati kiírás jövıben ajánlott tartalmával, céljaival, a pályázati tevékenységekkel, a pályázatok kiválasztásának, lebonyolításának, értékelésének részleteivel. Mindvégig hezitáltunk a pályázat két céljának a városrehabilitációval és a barnaövezeti rehabilitációval foglalkozó részek együttkezelésének vagy szétválasztásának megoldásaival. Elvileg kétségtelenül szükséges e projekteket szétválasztani, mivel meglehetısen eltérık a célok, a feltételek és a megoldások. Azonban praktikusan egyelıre a barnaövezeti rehabilitáció fıként a városfelújítás részeként jelenik meg Magyarországon, amelynek okait részleteztük tanulmányunkban. Valójában a 36 vizsgált projektünk közül mind- MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA vi REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

7 össze csak négy tartozott kifejezetten a barnaövezeti rehabilitáció körébe. Így, gyakorlatilag elég nehéz volt e néhány projekt alapján általános tapasztalatokat megfogalmazni. Mindemellett, végülis úgy határoztunk, hogy elvégezzük a két téma szerint szétválasztott vizsgálatokat, de meg kell jegyeznünk, hogy a két elemzés az empirikus tartalmát tekintve nem lett egyenrangú. A második résztanulmány tartalmazta CD-n az interjúkat és kérdıíveket, a településekben a projektekrıl készített fotókat. 3. A tanulmánykötetet bevezetı összefoglaló értékelés alapvetıen a nyertes és nem nyertes, illetve a pályázaton nem induló önkormányzati vezetık véleményét győjtötte össze, kiegészítve a pályázatot értékelık, illetve e kutatást végzık véleményeivel. Bemutattuk a városrehabilitációs pályázati rendszer céljait, és elemeztük e pályázat sikerének illetve hiányosságainak okait, valamint összegyőjtöttük és rendszereztük a pályázati kiírás tartalmi és technikai továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Végezetül megjegyezzük, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából munkánkkal párhuzamosan készülıben van egy, a városrehabilitációval foglalkozó kézikönyv a pályázni szándékozó városi önkormányzatok számára (a Vitalpro Kft., és a Városkutatás Kft. közremőködésével). Ugyan az RKK jelenlegi kutatásának és az említett kézikönyvnek csak érintılegesen estek egybe a céljai: az RKK a már lebonyolított ROP 2.2. pályázatokkal kapcsolatosan az önkormányzati véleményeket győjtötte össze, míg az említett kézikönyv a pályázatot kiíró hatóságok jövıbeli elvárásait, tanácsait, megjegyzéseit tartalmazza megkönnyítendı a pályázó városok helyzetét. Annyit összefoglalóan szükséges megjegyeznünk, hogy e két kutatócsoport véleménye a legtöbb kérdésben egybeesik, erısíti egymást. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA vii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

8 II. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 1. A városrehabilitációval foglalkozó pályázati rendszer céljairól és sikerérıl A 35 városban elkészített interjúk és a terepbejárások legfontosabb és lényegében egybehangzó megállapítása, hogy a pályázati kiírás találkozott az önkormányzatok igényeivel, és egy-két kivételtıl eltekintve a projektek sikeresen le is zárultak. A megvalósult beruházások szinte mindenütt, a kisebb városokban jelentısen javították, formálták a települések arculatát. A megvalósított közterület-fejlesztések és épület rekonstrukciók hozzájárultak a települési identitás erısítéséhez, illetve a közszolgáltatások színvonalának növeléséhez, a városi gazdaság stimulálásához (egyes projektek esetében a turizmus fellendítéséhez), vagyis az élhetıbb települések kialakulásához. Megállapítható azonban, hogy a siker ellenére (és az eredményeket nem vitatva) a pályázat célkitőzése és a megvalósult beruházások között némi ellentmondás feszült. A pályázat a városrehabilitáció alapvetı eszméjének megfelelve a leromlott, elhanyagolt lakókörnyezetek megújítását célozta, a megvalósult beruházások nagy része (az elnyert öszszeget és a pályázatok számát tekintve is több mint a fele) viszont fıleg a városközpontokra koncentrált. Ugyanilyen sajátosság az is, hogy ugyan a nyertes pályázatok mindegyike megfelelt a horizontális célkitőzéseknek, azonban szinte sehol sem váltak az esélyegyenlıség, környezeti fenntarthatóság céljai a beruházások lényegi mozgatóivá, inkább kötelezıen letudandó feladatot jelentettek. Problémát jelent a pályázatok megítélése abból a szempontból is, hogy a beruházások többsége nem egy tömbszerően elhelyezkedı terület rekonstrukcióját jelentette, hanem pontszerő (köz)épület-felújítást és az azt kiegészítı közterület-rehabilitációt. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA viii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

9 Tovább rontotta a komplex megújítás esélyét az is, hogy a pályázatból a lakás- illetve lakótömb-felújítás kimaradt, pedig a klasszikus értelmezés szerint ennek meg kell elıznie a közterület-rehabilitációt. Mindezek következtében a megfogalmazott társadalmi célok (esélyegyenlıség-, életszínvonal-növekedés; gazdaságélénkítés) várhatóan nehezen teljesülnek. Az akcióterületek kijelölése a legtöbb települést nem ösztönözte arra, hogy területi szemléletben gondolkozzon, ez a források relatív kicsinysége miatt sem teljesülhetett. Fentiekbıl következhet, hogy a ténylegesen fejlesztett városrészek között kevés a városrehabilitáció típusterületei közé sorolható lakótelep, történelmi külváros, vagy történelmi belváros. Valódi városrehabilitációs eredmények csak azon projektek esetében várhatók, ahol a fejlesztések már megkezdett városrehabilitációs (városfelújítási) tevékenységek szerves folytatásaként, vagy hosszabb távra tervezett rehabilitációs stratégiai program kezdı lépéseként valósultak meg. A lakásfelújítási tevékenységek, bérlakás-programok támogatásának hiányában a szociális jellegő városrehabilitáció az általunk vizsgált projektek keretében csak korlátozottan valósulhat meg. Miért nevezhetık összességükben mégis sikeresnek a megvalósult projektek? Azért mert a városok többségében illeszkednek a hosszabbtávú városfejlesztési tervekhez, nem ritkán azoknak már a második-harmadik fázisaihoz. A jelen beruházásokkal a pályázó települések jó része a forráshiány miatt eddig elodázott, de kétségtelenül szükséges fejlesztéseket hajtott végre. Különösen igaz ez a kisebb városokra, ahol a városi költségvetéshez és a pályázati lehetıségekhez mérve jelentıs anyagi segítséget jelentett ez a forrás terveik megvalósításához. Mindemellett megjegyezhetjük, hogy a ROP 2.2. céljai nem azonosíthatók a városrehabilitáció klasszikus céljaival, de az önkormányzatok többsége ezekre a feladatokra is csak pályázat útján tud anyagi fedezetet elıteremteni. Sikeresnek minısíthetı a pályázat a területi kiegyenlítıdés elısegítésének szemszögébıl is. Bár a kiírás különleges területi szempontokat nem épített be a kritériumok közé, mégis elmondható, hogy a hátrányos helyzető régiók városai nagyobb arányban jutottak forrásokhoz. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ix REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

10 Ami a barnamezıs rehabilitációval foglalkozó pályázatokat illeti, a közötti ROP kiírás nyertes pályázatai mind sikeresen lezárultak, összességében jól szolgálták a települések érdekeit. Ugyanakkor számos probléma merült fel már a pályázati kiírás után, nem véletlen, hogy mindössze 4 támogatott pályázatot fogadtak el, s a ROP városrehabilitációs komponensében megjelenı - részben barnamezıs rehabilitációt magába foglaló - 7 pályázattal együtt is kevés volt a nyertes pályázatok száma. A támogatott barnamezıs projektek döntı többsége volt laktanyák területének rehabilitációjával foglalkozott, mindössze három esetben került sor - részben vagy egészben - ipari vagy logisztikai terület megújítására. A beruházások a legtöbb esetben fontosak és szükségszerőek voltak, akut településszerkezeti, környezeti, társadalmi problémákat kezeltek. 2. Javaslatok a pályázati kiírás tartalmi és technikai továbbfejlesztésére (a városrehabilitáció általános szempontjai szerint) 2.1. A városhálózat tagoltságának szempontja A pályázati kiírásnak figyelembe kellett volna vennie azt a tényt, hogy a magyar városhálózat közel 300, igen különbözı helyzető és eltérı problémákkal küzdı településbıl áll. Véleményünk szerint a pályázatot tanácsos lenne megbontani két, de inkább három településcsoportra, amelyeknél nem a pályázat egésze, de annak bizonyos céljai, követelményei különböznének. nagyvárosok (100 ezer fıs népességszám) középvárosok (25 80 ezer fıs népességszám) kisvárosok (25 ezer fı alatt) A megvalósult projektekbıl ugyanis világosan kiderül, hogy a kisebb városoknál nincs értelme tömbszerő városrészek komplex rehabilitációjában gondolkodni. Ezeknél a településeknél nem merülnek fel a nagyvárosokra jellemzı problémák, fejlesztéseik szinte minden esetben a fıterek, fıutcák városi arculatának megerısítésére irányultak. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA x REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

11 A kisvárosok esetében tehát: az akcióterület nagyságát csökkenteni kellene, lehetıvé kellene tenni a pontszerő fejlesztéseket (ahogy a gyakorlatban meg is történt), hivatalosan is lehetıséget kell adni a fıutca-típusú fejlesztésekre (hiszen legtöbbször ez valósult meg), a pályázaton való részvételt ki kellene terjeszteni az 5 ezer fınél népesebb (egyelıre még) nagyközségi jogállású településekre is. A nagyvárosok esetében viszont sokkal inkább jogos elvárás lehet a tömbszerő, koncentrált városrehabilitációra való törekvés. Ezekben az esetekben azt kell ösztönözni, hogy a beruházások a leromlott városrészek megújulását szolgálják. Kérdéses ezekután a középvárosok helyzete. Véleményünk szerint ez elıtt a településcsoport elıtt nyitva kell hagyni a lehetıséget, hogy akár az egyik, akár a másik pályázati formán vegyen részt. Az is indokolható megoldás, hogy a kisvárosok, illetve a nagyvárosok kategóriáitól elkülönítve kezeljék a jövıben Budapestet. Hiszen az elıbbiek esetében az egész város ér fel sokszor egy-egy hátrányos helyzető nagyvárosi negyeddel, illetve budapesti kerülettel. Városépítési intézkedés A kisebb városok esetében (kb ezer fı alatt) indokoltnak tartjuk a közterület és közintézmény-fejlesztési tevékenységek támogatásának elınyben részesítését; ezekben a településekben gyakran hiányzik maga a releváns városrehabilitációs probléma, továbbá az az intézményi és szakmai háttér is, amellyel egy komplex városrehabilitáció lebonyolítható lenne. E városok fı célja az urbánusabb környezet és a városi funkciók bıvítése, esetenként a valódi várossá válás. Városfelújítási (városrehabilitációs) intézkedés Nagyobb városok esetén (20-25 ezer fı felett) a lakótelepeken, egyes belsı városrészekben, valamint a cigánytelepeken a lakókörnyezet, illetve a helyi társadalom fejlesztése a cél, amely többnyire szociális jellegő feladat. E városrészekben a lakásállomány minıségi és mennyiségi javítása (meglévı eszközök esetén: szociális bérlakás-programok), illetve társadalmi akciók MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xi REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

12 (közmunka-programok, közösségfejlesztés) nélkül nem lehet sikereket elérni. Támogatandó tevékenységek továbbá a lakótelepek városi integrációját elısegítı városképjavító építészeti beavatkozások (pl. területi színkoncepció kialakítása, esetenként bontás), az épületgépészeti beruházások és a zöldterületi fejlesztések. Városfelújítási (városrevitalizációs) intézkedés Nagyobb városok esetén (20-25 ezer fı felett) a nagyobb városok történelmi belvárosai már nem csak lakossági igényeket elégítenek ki, hanem többnyire a városi turizmus célterületei. Ezért e területeken a helyi gazdaság fejlesztése (alulról jövı gazdaságfejlesztési kezdeményezések, fıutca program, stb.) és e tevékenységek támogatása is markáns igény. Elképzelhetı egyes városokban a történelmi külvárosok bevonása is e fejlesztésekbe. Emellett a történelmi negyedek legtöbbje szintén szociális problémákkal terhelt, ezért a lakótelepek esetében felsorolt tevékenységek is támogatandók. E városrészekben a mőemléki és a településvédelem szemléletét érvényesíteni kell A területi szempont figyelembevétele területfejlesztési megfontolások Örvendetes, hogy a nyertes pályázatok területi megoszlása a hátrányos helyzető régiók jó szereplését mutatja. Amennyiben a jövıben a források elosztásánál területfejlesztési megfontolások is vezetik a döntéshozókat, akkor ez elısegíthetı lenne oly módon is, hogy a pályázati kritériumok alapján részesítik elınyben az elmaradott térségek városait. Erre több megoldás kínálkozik: A régiók fejlettségi szintjétıl lehetne függıvé tenni a pályázathoz szükséges önerı arányát. Ezt az elvet a regionális helyzettıl függetlenül is lehet alkalmazni, akár településeknek a városhierarchiában elfoglalt pozícióját, akár az egyes városok fejlettségi szintjét véve alapul Az átfogó és hosszú távú tervezés igénye A településfejlesztési koncepciókba és stratégiákba, továbbá a településrendezési tervekbe való illeszkedés nélkülözhetetlen a sikeres, és hatásos projektek létrejöttéhez, ennek a szempontnak hangsúlyosabb figyelembevétele, illetve ellenırzése szükséges. Azok a településfejlesztési terv- MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

13 dokumentumok, amelyek élnek, azaz folyamatosan használják ıket, amelyek legitimek, azaz partnerség útján jöttek létre, továbbá hosszabb távra érvényesek, politikai ciklusokon átívelık, elırevetítik a pályázatba foglalt konkrét városfelújítási projektek sikerét. A komplex városfelújítási programok esetében kisebb akcióterületek kijelölésével a projektek szétforgácsolódása, szétaprózódása elkerülhetı. A pályázatok kiválasztásában tehát a tartalmi értékelés szempontjait kell elsısorban figyelembe venni. Az önkormányzati vélemények összegyőjtése során érthetıen néhány sikertelenül pályázó célzott a kiválasztásnál feltételezhetı politikai szempontokra is. A politikai szempontok megjelenésének lehetıségét a pályázatok kiválasztásánál minden eszközzel el kell kerülni. A pályázat konkrét céljainak a nagytávlatú, komplex városfejlesztéshez illeszkedése a legjobb bizonyíték arra, hogy az új forrás hatékonyan, a városfejlesztés érdekében lesz felhasználva. A pályázónak dokumentálnia kellene e cél érdekében a jövıben: a hosszú távú településfejlesztési tervekhez való illeszkedést (csak a nagyobb városok esetén), elızetes stratégiai városfejlesztési elvek kidolgozását; a település város-felújítási tevékenységét: rendelkeznek-e lakóház-felújítási tervvel és támogatási kerettel; bevezetettek-e lakás- és szociálpolitikai intézkedéseket; a pályázatban tervezett beavatkozások, tevékenységek valóban az akcióterület egészére irányulnak-e; a pályázat terveinek végrehajtásában a partnerség rétegzettségét, összetettségét; a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok együttes figyelembe vételét; a lakossági kommunikációs terv kidolgozottságát (a kommunikációnak a pályázat beadása elıtt már meg kell kezdıdnie); örökségvédelmi szempontok figyelembe vételét: a nemzeti emlékezet szempontjából jelentıs érték megırzésére irányul-e a projekt; illetve a tervezett beruházások nem veszélyeztetik-e a település karakterét; megjelennek-e innovatív elemek a projektjavaslatban? MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xiii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

14 2.4. Az önkormányzatok által javasolt technikai változtatások Az elızı fejezet összegzéseként meg kell említenünk, hogy az önkormányzatok a városrehabilitációs pályázatok tartalmi vonatkozásaival alapjában véve elégedettek voltak. Számos kifogás és javaslat fogalmazódott meg azonban a pályázatok lebonyolítását illetıen. Ezek egyaránt vonatkoztak a pályázati eljárás gyorsítására, egyszerősítésére és a kritériumrendszerre. Több önkormányzat megemlítette, hogy pályázat benyújtási határideje túlságosan rövid volt. A városok összességében túlzottnak találták a pályázathoz bekért adatlap- és okmánytömeget. Ahol értesültek róla, hogy az NFÜ a kétfordulós pályázati rendszer bevezetését tervezi, ott ezt a változtatást mindenhol üdvözölték. A legtöbb önkormányzat jelezte, hogy örömmel venné az információnyújtás javítását. Néhány önkormányzat kifogásolta a kritériumrendszer tartalmi vonatkozásait. Túlzottnak találták a horizontális célkitőzések elvárásait, és különösen azt, hogy azokat minden pályázati elemnél sablonszerően alkalmazták. Minden önkormányzat megemlítette véleményében a pályázat lebonyolításának lassúságát és az elméretezett bürokráciát. Rendkívül hátrányosnak bizonyult ez a kifizetések lassúságában, több helyen hónapokat (esetleg egy évet is) csúsztak a finanszírozás nehézségei miatt a beruházások. Ugyancsak lassította a beruházásokat a módosítások kevésbé rugalmas kezelése. Az elıfinanszírozás 25%-os mértékét célszerőnek tartanák fölemelni, hiszen az utófinanszírozáshoz több önkormányzatnak kevés az anyagi ereje, amennyiben pedig a kivitelezıre hárítják ennek költségét, akkor a beruházás ára lesz magasabb. 3. A barnamezıs rehabilitáció általános és sajátos szempontjai A barnaövezetek túlnyomó része városokban, nagyvárosokban található. A szocializmus öröksége, hogy az ingatlanpiac hiánya miatt e térségek a nagyvárosok belsı részein, sokszor a lakóterületekkel együtt, azok szomszédságában helyezkednek el. Ennek megfelelıen kiterjedésük is korlátozott, megjelenésük mozaikos. A barnaövezetet tehát a városrehabilitáció más feladataival együtt kell kezelni. Ugyanakkor a barnaövezeti rehabilitáció sajátos megoldásokat követel. Ilyen MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xiv REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

15 általános feladatot jelent a talajszennyezettség felszámolása, a zavaros tulajdonviszonyok rendezése, új közmő-hálózat kiépítése, a térszerkezeti változtatások átgondolása. Amikor a barnaövezeti megújítás nagyságrenddel túllépi a városrehabilitáció feladatait, akár kiterjedésében, elhelyezkedésében, akár a problémák megoldásainak sajátosságaiban és költségeiben, akkor valóban szükség van a városrehabilitáció és a barnaövezeti rehabilitáció szétválasztására, és külön projektekben való kezelésére. Azzal a mechanikus szétválasztással azonban nem értünk egyet, amely a maximum 4 ha-hoz köti a városrehabilitációval együtt kezelhetı barnaövezeti rehabilitációt, mivel más elválasztó kritériumokat is figyelembe kellene venni (a súlyos talajszennyezettség, a térszerkezeti infrastrukturális fejlesztési igény, a tulajdonrendezés sajátos és rendkívül költséges megoldásaira gondolva). Ugyancsak nem értünk egyet azzal a megközelítéssel sem, amely a városrehabilitáció középpontjába a lakásfelújítást helyezi, és legfeljebb a barnaövezetben található lakásokra terjeszti ki a rehabilitációt. Az eddigi EU által támogatott barnaövezeti projektekben való korlátozott magyar részvétel fı oka éppen az volt, hogy a részvételi kritériumok 40 ha összefüggı területi kiterjedésben szabták meg a támogatható barnaövezeti rehabilitációt. Ilyen mérető barnaövezettel kevés városunk rendelkezik. A ROP-ban megjelent 36 nyertes projekt közül mindössze 4 pályázat kapcsolódott barnaövezeti rehabilitációhoz, de a többi projekt közül is csak néhány tartalmazott ilyen megújítási feladatokat. A továbbiakban is alapvetıen szükségesnek tartjuk a barnamezıs rehabilitációs pályázatok kiírását, mivel igen kiterjedt a brownfield Magyarországon. E térségek újrahasznosítást célzó rehabilitációja csak közösségi források bevonásával valósulhat meg. A városrehabilitációval foglalkozó fejezetben megfogalmazott javaslatokon túl ehelyütt csak azokat a kérdésköröket emeljük ki, melyek speciálisan a barnamezıs rehabilitációhoz kapcsolódnak, aláhúzva, hogy az általános megoldások nagy része e térségekre is érvényesíthetı. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xv REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

16 3.1. A barnaövezet újrahasznosításának funkcionális, tulajdonjogi korlátai és lehetıségei A barnamezıs rehabilitáció pályázati kritériumai során fontos lenne megkülönböztetni egymástól az ipari, katonai és egyéb (pl. vasúti) területeket, mivel hasznosításuk is eltérı lehetıségeket kínál. A ROP 2.2 pályázat a laktanya-rehabilitációt helyezte elıtérbe. Az ipari barnamezıs területek bevonására kevésbé nyújtott megoldást, az elıírt területnagyság és az újrahasznosítási kötöttségek miatt, valamint a tulajdonviszonyok okozta korlátozó tényezık következtében. A pályázati kiírásban az egyik legnagyobb problémát az újrahasznosítás jellegének megszabása jelentette. Mivel a pályázati kiírás nem támogatta a barnamezık gazdasági célú hasznosítását, számos esetben ezért nem tudták az egyes települések igénybe venni a pályázati lehetıséget. Nem véletlen, hogy mindössze két olyan barnamezıs projekt valósult meg, ahol a korábbi ipari területen hajtották végre a rehabilitációt.. Egyes esetekben a már megtisztított terület gazdasági hasznosítását megnehezíti, hogy 5 éven keresztül nem lehet a területen gazdasági funkciót kialakítani, más funkció pedig nem bizonyulna rentábilisnak. A következı pályázatoknál (különösen az ipari) barnamezıs rehabilitáció esetében rugalmasabban kellene kezelni a különbözı projekteket, mivel rendkívül nagy különbségek adódhatnak köztük, akár a település szerkezetében elfoglalt (központi vagy perifériális) helyzetet, akár a környezeti szennyezettség mértékét, akár egyéb tényezıket (pl. lakóterületekhez közeli fekvés stb.) figyelembe véve. Mindezek a tényezık nagymértékben meghatározhatják a hasznosítás jellegét, a funkcióváltás mikéntjét, következésképpen a projekt értékelésénél használt indikátorok körét. A barnamezıs rehabilitáció szempontjából problémát okoz a tulajdoni, jogi viszonyok rendezetlensége. A gazdasági átalakulás egyik káros mellékhatása az egy helyrajzi szám alatt lévı ipari területek darabolós értékesítése, melynek következtében akár több tucat tulajdonosa is lehet egyes gyártelepeknek. Ez a nagy területő ipari barnamezıs területek jelentıs részére jellemzı. Az osztatlan közös tulajdonban lévı területek zömében kényszermegoldásként ipari parkokká alakultak át, és társasházhoz hasonlóan mőködnek: közös költséget fizetnek, közös képviselı intézi a közgyőléseken hozott határozatokat. Azonban az ilyen ipari parkok mőködtetése rendkívül nehézkes, rehabilitációját komolyan blokkolja a bonyolult tulajdoni helyzet (a befektetık nem MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xvi REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

17 kívánnak ennyi tulajdonossal egyezkedni, s az önkormányzatnak tulajdon híján minimális beleszólása van e területek sorsába). E barnamezıs területek rehabilitációja jelen körülmények között szinte kilátástalan. Szükség lenne olyan megoldások kidolgozására, amelyek e területek számára is lehetıvé tennék a rehabilitációs pályázatokba való bekapcsolódást. Ehhez azonban szükség van az elaprózott tulajdoni szerkezet oldására (esetlegesen az önkormányzat tulajdonszerzése révén) A városhálózat tagoltságának szempontja A következı pályázati kiírásokban különbséget kellene tenni egyes településkategóriák között, elsısorban a városi méretek szerint: a kis- és a nagyvárosokat eltérı kritérium rendszerben kezelni. A kisvárosokban: A nagyvárosokban valóban lehet érv, hogy a korábbi vasúti/ipari/katonai terület megújítása új funkciók megjelenését hozza maga után, de vidéki, kisvárosi, iparvárosi területeken, sok esetben nehéz mást elképzelni, mint a gazdasági hasznosítást. A barnamezıs rehabilitáció a kisebb városokban elsısorban nem területgazdálkodási kérdés, hanem környezeti probléma, így nem válik a városfejlesztés kulcskérdésévé. A kisebb városokban általában nincsenek nagy kiterjedéső, halmozódó problémákkal bíró, lerobbant barnamezık, és ha vannak (elsısorban egykori katonai objektumok, bányatelepek jöhetnek szóba), akkor nem a várostestbe ékelıdve, hanem a település szélén vagy a külterületen helyezkednek el. Ráadásul nincs is nyomás alatt a helyi ingatlanpiac, ami a megújítást katalizálná (bıségesen állnak rendelkezésre zöldmezıs területek). Ezekben a városokban a barnamezı problémája elsısorban környezeti kérdésként jelentkezhet (pl. a barnamezıs terület szennyezett talaja a helyi ivóvízbázist veszélyeztetheti). A pályázati kiírásban kikötött ötezer fıs településnagyság néhány települést kizárt a pályázói körbıl, s egyes esetekben jelentıs barnamezıs területek rehabilitációját gátolta. A kis lélekszámú településeken is elıfordul nagy kiterjedéső katonai és ipari ingatlan, mely környezeti, településszerkezeti, funkcionális szempontból megújulásra szorulna. Egyes esetekben községek, kisvá- MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xvii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

18 rosok akár súlyosabb barnamezıs problémával küzdenek, melyek megoldása nem csak az adott település, hanem a régió, sıt, az ország ügye. A közép-és nagyvárosokban: ugyanakkor a gazdasági hasznosítás esetében elı lehetne írni a gazdasági szerkezetváltás szükségszerőségét, mely új értékek megteremtésével hozzájárulhat adott telephely megújulásához, a várostestbe való integrálásához. Ez is szerepet játszott abban, hogy elsısorban közép- és nagyvárosi laktanyaterületek nyertek támogatást a pályázaton, ahol a meglévı infrastrukturális adottságok és a megfelelı földrajzi elhelyezkedés hozzájárult a hosszú távon fenntartható, településszerkezetbe is illeszkedı új funkciók (oktatási, szociális, közösségi, kulturális, sport és rekreációs) megtalálásához. Az eddigi pályázati kiírás inkább arra teremtett alkalmat, hogy a pályázók irreális vagy szükségtelen funkciók kitalálásával feleljenek meg a pályázati kiírásnak. A barnamezıs területek komplex hasznosítására valóban törekedni kell, de a legtöbb esetben csak gazdasági dominanciájú vegyes hasznosítás vezet fenntartható megoldáshoz. A gazdasági fejlettség jelenlegi szakaszában Magyarországon elsısorban a gazdasági (termelı, logisztikai, raktározási, stb.) funkció teheti rentábilissá a barnamezıs projektet. A pályázati kiírás kritikus pontja Magyarországon az európai pályázatok esetén alkalmazott minimális 40 hektáros küszöbértéke. A 40 hektáros limit jellemzıen, néhány kivételtıl eltekintve csak a legnagyobb városok esetében releváns. Amennyiben a pályázat forrását a kisebb városok számára is elérhetıvé kívánják tenni, akkor célszerő lenne a barnamezı minimális területnagyságát alacsonyabb szinten megállapítani, vagy a település méretétıl (esetleg településhierarchiaszintjétıl) tenni függıvé Az átfogó és hosszú távú tervezés igénye A barnamezıs rehabilitációs pályázatok egy részében több fázisban történı rehabilitáció egyik üteme zajlott a ROP 2.2 keretében. Ahhoz, hogy e projektek megvalósuljanak, további pályázati lehetıségeket kell biztosítani számukra (nem feltétlenül egy újabb város- ill. barnamezıs rehabili- MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xviii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

19 tációs pályázat keretében). A barnamezıs pályázatok esetében a ROP 2.2 keretében megvalósuló barnamezıs rehabilitáció során néhány esetben a környezeti kármentesítés és az elıkészületi munkák (bontások, tisztítások stb.) kaptak prioritást, s az új funkciók kialakítása kevésbé volt hangsúlyos. További ütemben lehet a megtisztított területen az új funkciókat kialakítani, a teljes rehabilitáció csak a második ütem lezárultával valósulna meg. Amennyiben az ütemezett fejlesztésre nem lesznek pályázati lehetıségek, a ROP 2.2 keretében végrehajtott barnamezıs rehabilitáció fél-eredménnyel jár Az önkormányzatok által javasolt adminisztratív, technikai változtatások A finanszírozás több kérdést vet fel. Egyrészt sok település számára igen komoly problémát okoz a pályázatok elıfinanszírozása. A pályázatokhoz kapcsolódóan, az operatív programok során elkülönített alapból kellene a munkát megelılegezni. Az utófinanszírozás is túlbürokratizált, amelynek egyszerősítése mindkét félnek (a kifizetınek és a támogatottnak is) érdeke. A barnamezıs rehabilitáció során számos esetben a beruházás során kerültek napvilágra olyan technikai és környezeti problémák, melyek a pályázat elkészítésekor még nem voltak nyilvánvalóak. Az ilyen esetek jelentıs része nem a pályázó hibája, mivel a hosszú ideje használt terület alapos, teljeskörő felmérésére a beruházást megelızıen általában nincs lehetıség. Az elöregedett infrastruktúra illetve a pontatlan feltárások miatt a kármentesítés nem ritkán pótlólagos beruházást igényel. Ennek realizálása nélkül a projekt (mőszaki) megvalósulása is megkérdıjelezıdik. A probléma orvoslása az esetek többségében önerıbıl nem lehetséges. A pályázat során, a sok szereplı miatt is, az információáramlás és a kommunikáció hatékonysága nem volt megfelelı, amelynek javítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a szőkös határidık mellett a projektek megvalósíthatók legyenek. A pályázati kiírásban túl sok indikátor szerepelt, melyek néhány esetben nem voltak egyértelmőek. A pályázati anyagok összeállítására kevés idı állt rendelkezésre (pl. a KSH-ból lekérhetı adatok kiküldése idıigényes), s számos olyan információs táblát kell kitölteni, mely az adott pro- MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xix REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

20 jekt szempontjából nem releváns, vagy túlhangsúlyozott (pl. kármentesítés esetén túlzott szerepet kap az esélyegyenlıség kérdése). Nehézkes a költségvetés elkészítése. A túlzott bürokratikus eljárás a dokumentáció esetében is jelentkezett. Szükség van az adminisztráció egyszerősítésére és rugalmasabbá tételére. Rendkívüli módon lassította a lebonyolítási folyamatot a néhány esetben felesleges, elıre nem jelzett dokumentumok, igazolások beszerzése, sokszor több esetben is be kellett nyújtani ugyanazt a dokumentumot. Az apró módosítások is hosszú utánajárást igényeltek. A projektmenedzselés és a kifizetés külön szálon mozgott, a két terület közötti kommunikáció nehézkes, a rendszert ez átláthatatlanná tette, és sok, talán felesleges hiánypótlást igényelt. Az engedélyek és kiviteli tervek között rugalmasabb módosítási lehetıségre, kevesebb megfelelıségi korlátra lenne szükség. A közremőködı szervezet túlzott merevsége, a bonyolult hierarchikus rendszer a beruházás folyamatát lassítja. Emiatt a szerzıdés minimális módosítása és a kifizetések is nehézségekbe ütköznek. A közremőködı szervezetnél a határidık tartásával is adódtak problémák. A jövıben szükséges lenne az adminisztratív folyamatok gyorsítását elérni, s a közremőködı szervezet döntési folyamataiban a rugalmasságát növelni. Hasznos lenne egy úgynevezett mentor segítsége, aki a nyertes pályázatok felügyeletét ellátná, s bizonyos idıközönként a településre látogatna. Ez segítené a közremőködı szervezet részérıl is a beruházás követését. A pályázatok követése, s ellenırzése során is számos probléma felmerült, melyen változtatni szükséges. A közremőködı szervezeteknél nem volt mőszaki ellenır, s több esetben olyanok hoztak döntést mőszaki kérdésekben, akiknek ebben nem volt kellı kompetenciájuk. A beruházás lezárása utáni ellenırzés során a hatóságok kevésbé voltak alaposak és minden részletre kiterjedık. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xx REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA