(ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját. célzó intézkedések értékelése Zárótanulmány. Készítette: MTA RKK KÉTI Témavezetı: Barta Györgyi

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "(ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját. célzó intézkedések értékelése Zárótanulmány. Készítette: MTA RKK KÉTI Témavezetı: Barta Györgyi"

Átírás

1 Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját Zárótanulmány Készítette: MTA RKK KÉTI Témavezetı: Barta Györgyi Budapest, szeptember

2 Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2.): A városi területek rehabilitációját Készítette: MTA RKK KÉTI Témavezetı: Barta Györgyi A kutatás résztvevıi: dr. Barta Györgyi, tudományos tanácsadó, MTA RKK KÉTI dr. Beluszky Pál, tudományos tanácsadó, MTA RKK KÉTI Czirfusz Márton, PhD-hallgató, ELTE TTK dr. Gyıri Róbert, tudományos munkatárs, MTA RKK KÉTI dr. Jankó Ferenc, egyetemi adjunktus, Nyugat-Magyarországi Egyetem Kukely György, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK KÉTI Lengyel Balázs, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK KÉTI Ságvári Bence, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK KÉTI Budapest, 2007

3 TARTALOMJEGYZÉK Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2) A városi területek rehabilitációját Tartalomjegyzék... iii I. Bevezetés...v II. Összefoglaló értékelés... viii 1. Városrehabilitáció, Várospusztulás-városfelújítás- tervezés A várospusztulás fogalma, elmélete A városfelújítás fogalma A várospusztulás és városfelújítás helye az urbanizációs folyamatban Nemzetközi különbségek, sajátosságok, különös tekintettel Európára Várospusztulás és városfelújítás Magyarországon A városfelújítás tervezése URBAN program az EU-ban Hazai gyakorlat. Kormányszintő, központi programok Az URBAN és az NFT ( ) ROP 2.2. pályázati kiírásának összehasonlítása Települési szintő programok Konkrét tervezési módszerek Barnamezıs rehabilitáció A barnamezı fogalma, a rehabilitáció kérdései Fogalmi meghatározás A barnamezıs területek kialakulása, jellemzıi A barnamezıs területek kiemelt problémái El kell-e választani a barnaövezetet a város más részeitıl a rehabilitációs, felújítási tervekben, projektekben? Magyarországi barnamezıs helyzetkép az eddigi felmérések tükrében A barnamezıvel foglalkozó fejlesztési tervek Európai uniós gyakorlat Hazai gyakorlat Irodalom Az empirikus vizsgálat módszertana A nyertes településeken végzett interjúk Kérdıíves vizsgálat a nem nyertes és a nem pályázó települések körében A VÁTI pályázatértékelıivel végzett interjúk MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA iii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

4 4. A ROP 2.2. pályázaton nem indult, illetve támogatást nem nyert települések kérdıíves vizsgálatának eredményei A kutatás hátterérıl A kutatás célja A kutatás módszerérıl és az adatfelvétel tapasztalatairól Eredmények A pályázaton nem indult települések A pályázaton támogatást nem nyert települések További fejlesztési és beruházási célok A pályázati rendszer elınyeirıl és hátrányairól Javaslatok A ROP 2.2 pályázaton nyertes települések interjús vizsgálatának eredményei A városrehabilitációs pályázat céljairól és sikerérıl Az önkormányzatok városfejlesztési prioritásairól Az önkormányzatok által javasolt tartalmi és technikai változtatások A városrehabilitációs pályázatok tartalmi kérdései a kutató szemszögébıl A városhálózat tagoltságának szempontja A területi szempont figyelembevétele területfejlesztési megfontolások A barnamezıs rehabilitációra vonatkozó észrevételek A ROP 2.2. értékelıi között végzett interjúk értékelése Értékelési rendszer Általános meglátások A ROP 2.2 programot illetıen A beérkezett, nyertes pályázatokat illetıen Meglátások az értékelésre vonatkozóan Javaslatok a következı város- és barnamezıs rehabilitációs pályázati kiíráshoz A ROP 2.2. városrehabilitációs projektjei A nyertes projektek jellege, megvalósulása A projektek céljainak, eredményeinek értékelése A ROP 2.2. barnamezıs rehabilitációs projektjei A nyertes projektek jellege, megvalósulása A pályázati rendszerrel kapcsolatban megfogalmazódott vélemények Javaslat a pályázati kiírás továbbfejlesztésére A projektek várható szerepe a települések fejlıdésében A projektek kommunikációja MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 4 REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

5 I. BEVEZETÉS Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2) A városi területek rehabilitációját Feladatunk a város és barnaövezeti rehabilitáció hatékonyabb végrehajtásának segítése oly módon, hogy értékeljük az eddig megvalósított 36 nyertes projekt (ROP 2.2) eredményeit. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízása magába foglalja a városi és barnamezıs területek rehabilitációjának fogalmi és szakirodalmi megalapozását, az európai uniós, de fıként az eddigi hazai fejlesztések tapasztalatainak összegyőjtését. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a hasonló feladatokat megfogalmazó új pályázatok a jelenleginél sikeresebbek legyenek, a települések szélesebb körét érjék el, és jobban közelítsenek az önkormányzatok által megfogalmazott igényekhez. A vállalt feladatunkat három részben teljesítettük. 1. Az elsı tanulmányunk amelyet június közepén juttattunk el a megbízóhoz a városrehabilitációhoz és a barnaövezeti rehabilitációhoz kívánt elméleti és gyakorlati hátteret nyújtani. Az empirikus vizsgálatunkat igyekeztük elhelyezni a város és barnamezıs rehabilitációval foglalkozó fejlesztési tervek rendszerében, valamint bemutattuk az EU más országaiban e témakörben készített sikeres pályázatokat. Körüljártuk a várospusztulás és felújítás, valamint a brownfield általános problémáit, bemutattuk az e témakörökkel kapcsolatban kidolgozott elméleteket, és kitértünk annak a kérdésnek a megválaszolására, vajon együtt vagy szétválasztva ajánlatos-e a városi és a barnaövezeti rehabilitációval foglalkozni. Mivel ezt az elsı résztanulmányunkat csak CD-n adtuk át a megbízónak, hozzáfőztük a második nyomtatott formában is megjelenı teljesítésünkhöz. 2. A második résztanulmányunk amelyet ez a kötet is tartalmaz mutatja be az empirikus vizsgálatunkat, amelyet három nagyobb egységbe rendeztük: A módszertani fejezetben bemutattuk a vizsgálatunkban megszólítottak körét, amely nem csak a sikeres pályázatot készítı 35 település önkormányzatára vonatkozott, hanem a sikertelenül pályázókra, valamint a pályázaton részt nem vevık igen nagy körére is. A sikeres pályázók mindegyikével interjút készítettünk, a sikertelenül pályázók és a pályázaton részt nem vevık véleményét kérdıíves felmérésben igyekeztünk MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA v REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

6 megismerni. Elképzelésünket visszaigazolta a vizsgálat eredménye: nem csak a megszólítottak tágabb köre, hanem a megszólítás változatos módjai (személyesen, interneten, levélben, telefonon) is tartalmaztak hasznosítható módszertani tapasztalatokat. Az empirikus felmérés információit különbözı statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel, térképekkel illusztráltuk. A második rész az empirikus vizsgálatra terjedt ki a nyertes pályázatokkal rendelkezı önkormányzatokkal készített interjúk, valamint a sikertelenül és nem pályázó önkormányzatok által kitöltött kérdıívek összegzését tartalmazta. Kérdéseink elsısorban arra vonatkoztak, hogy mik voltak a város és barnaövezeti rehabilitációs pályázatok konkrét céljai és ezeket milyen mértékben sikerült megvalósítani? Mennyire feleltek meg a városfejlesztés hosszútávú programjainak ezek a pályázatok? A harmadik részben az empirikus felmérés tapasztalatait rögzítettük. Ennek keretében összefoglaltuk a pályázatok céljait, megvalósulását, eredményeit, valamint várható szerepét a települések fejlıdésében. Megszólaltattuk a különbözı véleményformálókat: elsısorban a sikeresen pályázó önkormányzati vezetıket, de a nem vagy sikertelenül pályázók pályázattal kapcsolatos - véleménye is megjelent elemzésünkben. Interjút készítettünk a pályázatokat kiértékelı szakemberekkel, valamint e vizsgálatban résztvevı kutatók is megfogalmazták véleményüket a pályázati rendszerrel, céljaival és lebonyolításával kapcsolatosan. Sıt, teret adtunk a projektek lakossági kommunikációjának, visszhangjának bemutatására is. A tanulmány foglalkozott a pályázat tapasztalataival a pályázati rendszer továbbfejlesztésének érdekében: a pályázati kiírás jövıben ajánlott tartalmával, céljaival, a pályázati tevékenységekkel, a pályázatok kiválasztásának, lebonyolításának, értékelésének részleteivel. Mindvégig hezitáltunk a pályázat két céljának a városrehabilitációval és a barnaövezeti rehabilitációval foglalkozó részek együttkezelésének vagy szétválasztásának megoldásaival. Elvileg kétségtelenül szükséges e projekteket szétválasztani, mivel meglehetısen eltérık a célok, a feltételek és a megoldások. Azonban praktikusan egyelıre a barnaövezeti rehabilitáció fıként a városfelújítás részeként jelenik meg Magyarországon, amelynek okait részleteztük tanulmányunkban. Valójában a 36 vizsgált projektünk közül mind- MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA vi REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

7 össze csak négy tartozott kifejezetten a barnaövezeti rehabilitáció körébe. Így, gyakorlatilag elég nehéz volt e néhány projekt alapján általános tapasztalatokat megfogalmazni. Mindemellett, végülis úgy határoztunk, hogy elvégezzük a két téma szerint szétválasztott vizsgálatokat, de meg kell jegyeznünk, hogy a két elemzés az empirikus tartalmát tekintve nem lett egyenrangú. A második résztanulmány tartalmazta CD-n az interjúkat és kérdıíveket, a településekben a projektekrıl készített fotókat. 3. A tanulmánykötetet bevezetı összefoglaló értékelés alapvetıen a nyertes és nem nyertes, illetve a pályázaton nem induló önkormányzati vezetık véleményét győjtötte össze, kiegészítve a pályázatot értékelık, illetve e kutatást végzık véleményeivel. Bemutattuk a városrehabilitációs pályázati rendszer céljait, és elemeztük e pályázat sikerének illetve hiányosságainak okait, valamint összegyőjtöttük és rendszereztük a pályázati kiírás tartalmi és technikai továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Végezetül megjegyezzük, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából munkánkkal párhuzamosan készülıben van egy, a városrehabilitációval foglalkozó kézikönyv a pályázni szándékozó városi önkormányzatok számára (a Vitalpro Kft., és a Városkutatás Kft. közremőködésével). Ugyan az RKK jelenlegi kutatásának és az említett kézikönyvnek csak érintılegesen estek egybe a céljai: az RKK a már lebonyolított ROP 2.2. pályázatokkal kapcsolatosan az önkormányzati véleményeket győjtötte össze, míg az említett kézikönyv a pályázatot kiíró hatóságok jövıbeli elvárásait, tanácsait, megjegyzéseit tartalmazza megkönnyítendı a pályázó városok helyzetét. Annyit összefoglalóan szükséges megjegyeznünk, hogy e két kutatócsoport véleménye a legtöbb kérdésben egybeesik, erısíti egymást. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA vii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

8 II. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 1. A városrehabilitációval foglalkozó pályázati rendszer céljairól és sikerérıl A 35 városban elkészített interjúk és a terepbejárások legfontosabb és lényegében egybehangzó megállapítása, hogy a pályázati kiírás találkozott az önkormányzatok igényeivel, és egy-két kivételtıl eltekintve a projektek sikeresen le is zárultak. A megvalósult beruházások szinte mindenütt, a kisebb városokban jelentısen javították, formálták a települések arculatát. A megvalósított közterület-fejlesztések és épület rekonstrukciók hozzájárultak a települési identitás erısítéséhez, illetve a közszolgáltatások színvonalának növeléséhez, a városi gazdaság stimulálásához (egyes projektek esetében a turizmus fellendítéséhez), vagyis az élhetıbb települések kialakulásához. Megállapítható azonban, hogy a siker ellenére (és az eredményeket nem vitatva) a pályázat célkitőzése és a megvalósult beruházások között némi ellentmondás feszült. A pályázat a városrehabilitáció alapvetı eszméjének megfelelve a leromlott, elhanyagolt lakókörnyezetek megújítását célozta, a megvalósult beruházások nagy része (az elnyert öszszeget és a pályázatok számát tekintve is több mint a fele) viszont fıleg a városközpontokra koncentrált. Ugyanilyen sajátosság az is, hogy ugyan a nyertes pályázatok mindegyike megfelelt a horizontális célkitőzéseknek, azonban szinte sehol sem váltak az esélyegyenlıség, környezeti fenntarthatóság céljai a beruházások lényegi mozgatóivá, inkább kötelezıen letudandó feladatot jelentettek. Problémát jelent a pályázatok megítélése abból a szempontból is, hogy a beruházások többsége nem egy tömbszerően elhelyezkedı terület rekonstrukcióját jelentette, hanem pontszerő (köz)épület-felújítást és az azt kiegészítı közterület-rehabilitációt. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA viii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

9 Tovább rontotta a komplex megújítás esélyét az is, hogy a pályázatból a lakás- illetve lakótömb-felújítás kimaradt, pedig a klasszikus értelmezés szerint ennek meg kell elıznie a közterület-rehabilitációt. Mindezek következtében a megfogalmazott társadalmi célok (esélyegyenlıség-, életszínvonal-növekedés; gazdaságélénkítés) várhatóan nehezen teljesülnek. Az akcióterületek kijelölése a legtöbb települést nem ösztönözte arra, hogy területi szemléletben gondolkozzon, ez a források relatív kicsinysége miatt sem teljesülhetett. Fentiekbıl következhet, hogy a ténylegesen fejlesztett városrészek között kevés a városrehabilitáció típusterületei közé sorolható lakótelep, történelmi külváros, vagy történelmi belváros. Valódi városrehabilitációs eredmények csak azon projektek esetében várhatók, ahol a fejlesztések már megkezdett városrehabilitációs (városfelújítási) tevékenységek szerves folytatásaként, vagy hosszabb távra tervezett rehabilitációs stratégiai program kezdı lépéseként valósultak meg. A lakásfelújítási tevékenységek, bérlakás-programok támogatásának hiányában a szociális jellegő városrehabilitáció az általunk vizsgált projektek keretében csak korlátozottan valósulhat meg. Miért nevezhetık összességükben mégis sikeresnek a megvalósult projektek? Azért mert a városok többségében illeszkednek a hosszabbtávú városfejlesztési tervekhez, nem ritkán azoknak már a második-harmadik fázisaihoz. A jelen beruházásokkal a pályázó települések jó része a forráshiány miatt eddig elodázott, de kétségtelenül szükséges fejlesztéseket hajtott végre. Különösen igaz ez a kisebb városokra, ahol a városi költségvetéshez és a pályázati lehetıségekhez mérve jelentıs anyagi segítséget jelentett ez a forrás terveik megvalósításához. Mindemellett megjegyezhetjük, hogy a ROP 2.2. céljai nem azonosíthatók a városrehabilitáció klasszikus céljaival, de az önkormányzatok többsége ezekre a feladatokra is csak pályázat útján tud anyagi fedezetet elıteremteni. Sikeresnek minısíthetı a pályázat a területi kiegyenlítıdés elısegítésének szemszögébıl is. Bár a kiírás különleges területi szempontokat nem épített be a kritériumok közé, mégis elmondható, hogy a hátrányos helyzető régiók városai nagyobb arányban jutottak forrásokhoz. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ix REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

10 Ami a barnamezıs rehabilitációval foglalkozó pályázatokat illeti, a közötti ROP kiírás nyertes pályázatai mind sikeresen lezárultak, összességében jól szolgálták a települések érdekeit. Ugyanakkor számos probléma merült fel már a pályázati kiírás után, nem véletlen, hogy mindössze 4 támogatott pályázatot fogadtak el, s a ROP városrehabilitációs komponensében megjelenı - részben barnamezıs rehabilitációt magába foglaló - 7 pályázattal együtt is kevés volt a nyertes pályázatok száma. A támogatott barnamezıs projektek döntı többsége volt laktanyák területének rehabilitációjával foglalkozott, mindössze három esetben került sor - részben vagy egészben - ipari vagy logisztikai terület megújítására. A beruházások a legtöbb esetben fontosak és szükségszerőek voltak, akut településszerkezeti, környezeti, társadalmi problémákat kezeltek. 2. Javaslatok a pályázati kiírás tartalmi és technikai továbbfejlesztésére (a városrehabilitáció általános szempontjai szerint) 2.1. A városhálózat tagoltságának szempontja A pályázati kiírásnak figyelembe kellett volna vennie azt a tényt, hogy a magyar városhálózat közel 300, igen különbözı helyzető és eltérı problémákkal küzdı településbıl áll. Véleményünk szerint a pályázatot tanácsos lenne megbontani két, de inkább három településcsoportra, amelyeknél nem a pályázat egésze, de annak bizonyos céljai, követelményei különböznének. nagyvárosok (100 ezer fıs népességszám) középvárosok (25 80 ezer fıs népességszám) kisvárosok (25 ezer fı alatt) A megvalósult projektekbıl ugyanis világosan kiderül, hogy a kisebb városoknál nincs értelme tömbszerő városrészek komplex rehabilitációjában gondolkodni. Ezeknél a településeknél nem merülnek fel a nagyvárosokra jellemzı problémák, fejlesztéseik szinte minden esetben a fıterek, fıutcák városi arculatának megerısítésére irányultak. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA x REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

11 A kisvárosok esetében tehát: az akcióterület nagyságát csökkenteni kellene, lehetıvé kellene tenni a pontszerő fejlesztéseket (ahogy a gyakorlatban meg is történt), hivatalosan is lehetıséget kell adni a fıutca-típusú fejlesztésekre (hiszen legtöbbször ez valósult meg), a pályázaton való részvételt ki kellene terjeszteni az 5 ezer fınél népesebb (egyelıre még) nagyközségi jogállású településekre is. A nagyvárosok esetében viszont sokkal inkább jogos elvárás lehet a tömbszerő, koncentrált városrehabilitációra való törekvés. Ezekben az esetekben azt kell ösztönözni, hogy a beruházások a leromlott városrészek megújulását szolgálják. Kérdéses ezekután a középvárosok helyzete. Véleményünk szerint ez elıtt a településcsoport elıtt nyitva kell hagyni a lehetıséget, hogy akár az egyik, akár a másik pályázati formán vegyen részt. Az is indokolható megoldás, hogy a kisvárosok, illetve a nagyvárosok kategóriáitól elkülönítve kezeljék a jövıben Budapestet. Hiszen az elıbbiek esetében az egész város ér fel sokszor egy-egy hátrányos helyzető nagyvárosi negyeddel, illetve budapesti kerülettel. Városépítési intézkedés A kisebb városok esetében (kb ezer fı alatt) indokoltnak tartjuk a közterület és közintézmény-fejlesztési tevékenységek támogatásának elınyben részesítését; ezekben a településekben gyakran hiányzik maga a releváns városrehabilitációs probléma, továbbá az az intézményi és szakmai háttér is, amellyel egy komplex városrehabilitáció lebonyolítható lenne. E városok fı célja az urbánusabb környezet és a városi funkciók bıvítése, esetenként a valódi várossá válás. Városfelújítási (városrehabilitációs) intézkedés Nagyobb városok esetén (20-25 ezer fı felett) a lakótelepeken, egyes belsı városrészekben, valamint a cigánytelepeken a lakókörnyezet, illetve a helyi társadalom fejlesztése a cél, amely többnyire szociális jellegő feladat. E városrészekben a lakásállomány minıségi és mennyiségi javítása (meglévı eszközök esetén: szociális bérlakás-programok), illetve társadalmi akciók MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xi REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

12 (közmunka-programok, közösségfejlesztés) nélkül nem lehet sikereket elérni. Támogatandó tevékenységek továbbá a lakótelepek városi integrációját elısegítı városképjavító építészeti beavatkozások (pl. területi színkoncepció kialakítása, esetenként bontás), az épületgépészeti beruházások és a zöldterületi fejlesztések. Városfelújítási (városrevitalizációs) intézkedés Nagyobb városok esetén (20-25 ezer fı felett) a nagyobb városok történelmi belvárosai már nem csak lakossági igényeket elégítenek ki, hanem többnyire a városi turizmus célterületei. Ezért e területeken a helyi gazdaság fejlesztése (alulról jövı gazdaságfejlesztési kezdeményezések, fıutca program, stb.) és e tevékenységek támogatása is markáns igény. Elképzelhetı egyes városokban a történelmi külvárosok bevonása is e fejlesztésekbe. Emellett a történelmi negyedek legtöbbje szintén szociális problémákkal terhelt, ezért a lakótelepek esetében felsorolt tevékenységek is támogatandók. E városrészekben a mőemléki és a településvédelem szemléletét érvényesíteni kell A területi szempont figyelembevétele területfejlesztési megfontolások Örvendetes, hogy a nyertes pályázatok területi megoszlása a hátrányos helyzető régiók jó szereplését mutatja. Amennyiben a jövıben a források elosztásánál területfejlesztési megfontolások is vezetik a döntéshozókat, akkor ez elısegíthetı lenne oly módon is, hogy a pályázati kritériumok alapján részesítik elınyben az elmaradott térségek városait. Erre több megoldás kínálkozik: A régiók fejlettségi szintjétıl lehetne függıvé tenni a pályázathoz szükséges önerı arányát. Ezt az elvet a regionális helyzettıl függetlenül is lehet alkalmazni, akár településeknek a városhierarchiában elfoglalt pozícióját, akár az egyes városok fejlettségi szintjét véve alapul Az átfogó és hosszú távú tervezés igénye A településfejlesztési koncepciókba és stratégiákba, továbbá a településrendezési tervekbe való illeszkedés nélkülözhetetlen a sikeres, és hatásos projektek létrejöttéhez, ennek a szempontnak hangsúlyosabb figyelembevétele, illetve ellenırzése szükséges. Azok a településfejlesztési terv- MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

13 dokumentumok, amelyek élnek, azaz folyamatosan használják ıket, amelyek legitimek, azaz partnerség útján jöttek létre, továbbá hosszabb távra érvényesek, politikai ciklusokon átívelık, elırevetítik a pályázatba foglalt konkrét városfelújítási projektek sikerét. A komplex városfelújítási programok esetében kisebb akcióterületek kijelölésével a projektek szétforgácsolódása, szétaprózódása elkerülhetı. A pályázatok kiválasztásában tehát a tartalmi értékelés szempontjait kell elsısorban figyelembe venni. Az önkormányzati vélemények összegyőjtése során érthetıen néhány sikertelenül pályázó célzott a kiválasztásnál feltételezhetı politikai szempontokra is. A politikai szempontok megjelenésének lehetıségét a pályázatok kiválasztásánál minden eszközzel el kell kerülni. A pályázat konkrét céljainak a nagytávlatú, komplex városfejlesztéshez illeszkedése a legjobb bizonyíték arra, hogy az új forrás hatékonyan, a városfejlesztés érdekében lesz felhasználva. A pályázónak dokumentálnia kellene e cél érdekében a jövıben: a hosszú távú településfejlesztési tervekhez való illeszkedést (csak a nagyobb városok esetén), elızetes stratégiai városfejlesztési elvek kidolgozását; a település város-felújítási tevékenységét: rendelkeznek-e lakóház-felújítási tervvel és támogatási kerettel; bevezetettek-e lakás- és szociálpolitikai intézkedéseket; a pályázatban tervezett beavatkozások, tevékenységek valóban az akcióterület egészére irányulnak-e; a pályázat terveinek végrehajtásában a partnerség rétegzettségét, összetettségét; a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok együttes figyelembe vételét; a lakossági kommunikációs terv kidolgozottságát (a kommunikációnak a pályázat beadása elıtt már meg kell kezdıdnie); örökségvédelmi szempontok figyelembe vételét: a nemzeti emlékezet szempontjából jelentıs érték megırzésére irányul-e a projekt; illetve a tervezett beruházások nem veszélyeztetik-e a település karakterét; megjelennek-e innovatív elemek a projektjavaslatban? MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xiii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

14 2.4. Az önkormányzatok által javasolt technikai változtatások Az elızı fejezet összegzéseként meg kell említenünk, hogy az önkormányzatok a városrehabilitációs pályázatok tartalmi vonatkozásaival alapjában véve elégedettek voltak. Számos kifogás és javaslat fogalmazódott meg azonban a pályázatok lebonyolítását illetıen. Ezek egyaránt vonatkoztak a pályázati eljárás gyorsítására, egyszerősítésére és a kritériumrendszerre. Több önkormányzat megemlítette, hogy pályázat benyújtási határideje túlságosan rövid volt. A városok összességében túlzottnak találták a pályázathoz bekért adatlap- és okmánytömeget. Ahol értesültek róla, hogy az NFÜ a kétfordulós pályázati rendszer bevezetését tervezi, ott ezt a változtatást mindenhol üdvözölték. A legtöbb önkormányzat jelezte, hogy örömmel venné az információnyújtás javítását. Néhány önkormányzat kifogásolta a kritériumrendszer tartalmi vonatkozásait. Túlzottnak találták a horizontális célkitőzések elvárásait, és különösen azt, hogy azokat minden pályázati elemnél sablonszerően alkalmazták. Minden önkormányzat megemlítette véleményében a pályázat lebonyolításának lassúságát és az elméretezett bürokráciát. Rendkívül hátrányosnak bizonyult ez a kifizetések lassúságában, több helyen hónapokat (esetleg egy évet is) csúsztak a finanszírozás nehézségei miatt a beruházások. Ugyancsak lassította a beruházásokat a módosítások kevésbé rugalmas kezelése. Az elıfinanszírozás 25%-os mértékét célszerőnek tartanák fölemelni, hiszen az utófinanszírozáshoz több önkormányzatnak kevés az anyagi ereje, amennyiben pedig a kivitelezıre hárítják ennek költségét, akkor a beruházás ára lesz magasabb. 3. A barnamezıs rehabilitáció általános és sajátos szempontjai A barnaövezetek túlnyomó része városokban, nagyvárosokban található. A szocializmus öröksége, hogy az ingatlanpiac hiánya miatt e térségek a nagyvárosok belsı részein, sokszor a lakóterületekkel együtt, azok szomszédságában helyezkednek el. Ennek megfelelıen kiterjedésük is korlátozott, megjelenésük mozaikos. A barnaövezetet tehát a városrehabilitáció más feladataival együtt kell kezelni. Ugyanakkor a barnaövezeti rehabilitáció sajátos megoldásokat követel. Ilyen MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xiv REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

15 általános feladatot jelent a talajszennyezettség felszámolása, a zavaros tulajdonviszonyok rendezése, új közmő-hálózat kiépítése, a térszerkezeti változtatások átgondolása. Amikor a barnaövezeti megújítás nagyságrenddel túllépi a városrehabilitáció feladatait, akár kiterjedésében, elhelyezkedésében, akár a problémák megoldásainak sajátosságaiban és költségeiben, akkor valóban szükség van a városrehabilitáció és a barnaövezeti rehabilitáció szétválasztására, és külön projektekben való kezelésére. Azzal a mechanikus szétválasztással azonban nem értünk egyet, amely a maximum 4 ha-hoz köti a városrehabilitációval együtt kezelhetı barnaövezeti rehabilitációt, mivel más elválasztó kritériumokat is figyelembe kellene venni (a súlyos talajszennyezettség, a térszerkezeti infrastrukturális fejlesztési igény, a tulajdonrendezés sajátos és rendkívül költséges megoldásaira gondolva). Ugyancsak nem értünk egyet azzal a megközelítéssel sem, amely a városrehabilitáció középpontjába a lakásfelújítást helyezi, és legfeljebb a barnaövezetben található lakásokra terjeszti ki a rehabilitációt. Az eddigi EU által támogatott barnaövezeti projektekben való korlátozott magyar részvétel fı oka éppen az volt, hogy a részvételi kritériumok 40 ha összefüggı területi kiterjedésben szabták meg a támogatható barnaövezeti rehabilitációt. Ilyen mérető barnaövezettel kevés városunk rendelkezik. A ROP-ban megjelent 36 nyertes projekt közül mindössze 4 pályázat kapcsolódott barnaövezeti rehabilitációhoz, de a többi projekt közül is csak néhány tartalmazott ilyen megújítási feladatokat. A továbbiakban is alapvetıen szükségesnek tartjuk a barnamezıs rehabilitációs pályázatok kiírását, mivel igen kiterjedt a brownfield Magyarországon. E térségek újrahasznosítást célzó rehabilitációja csak közösségi források bevonásával valósulhat meg. A városrehabilitációval foglalkozó fejezetben megfogalmazott javaslatokon túl ehelyütt csak azokat a kérdésköröket emeljük ki, melyek speciálisan a barnamezıs rehabilitációhoz kapcsolódnak, aláhúzva, hogy az általános megoldások nagy része e térségekre is érvényesíthetı. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xv REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

16 3.1. A barnaövezet újrahasznosításának funkcionális, tulajdonjogi korlátai és lehetıségei A barnamezıs rehabilitáció pályázati kritériumai során fontos lenne megkülönböztetni egymástól az ipari, katonai és egyéb (pl. vasúti) területeket, mivel hasznosításuk is eltérı lehetıségeket kínál. A ROP 2.2 pályázat a laktanya-rehabilitációt helyezte elıtérbe. Az ipari barnamezıs területek bevonására kevésbé nyújtott megoldást, az elıírt területnagyság és az újrahasznosítási kötöttségek miatt, valamint a tulajdonviszonyok okozta korlátozó tényezık következtében. A pályázati kiírásban az egyik legnagyobb problémát az újrahasznosítás jellegének megszabása jelentette. Mivel a pályázati kiírás nem támogatta a barnamezık gazdasági célú hasznosítását, számos esetben ezért nem tudták az egyes települések igénybe venni a pályázati lehetıséget. Nem véletlen, hogy mindössze két olyan barnamezıs projekt valósult meg, ahol a korábbi ipari területen hajtották végre a rehabilitációt.. Egyes esetekben a már megtisztított terület gazdasági hasznosítását megnehezíti, hogy 5 éven keresztül nem lehet a területen gazdasági funkciót kialakítani, más funkció pedig nem bizonyulna rentábilisnak. A következı pályázatoknál (különösen az ipari) barnamezıs rehabilitáció esetében rugalmasabban kellene kezelni a különbözı projekteket, mivel rendkívül nagy különbségek adódhatnak köztük, akár a település szerkezetében elfoglalt (központi vagy perifériális) helyzetet, akár a környezeti szennyezettség mértékét, akár egyéb tényezıket (pl. lakóterületekhez közeli fekvés stb.) figyelembe véve. Mindezek a tényezık nagymértékben meghatározhatják a hasznosítás jellegét, a funkcióváltás mikéntjét, következésképpen a projekt értékelésénél használt indikátorok körét. A barnamezıs rehabilitáció szempontjából problémát okoz a tulajdoni, jogi viszonyok rendezetlensége. A gazdasági átalakulás egyik káros mellékhatása az egy helyrajzi szám alatt lévı ipari területek darabolós értékesítése, melynek következtében akár több tucat tulajdonosa is lehet egyes gyártelepeknek. Ez a nagy területő ipari barnamezıs területek jelentıs részére jellemzı. Az osztatlan közös tulajdonban lévı területek zömében kényszermegoldásként ipari parkokká alakultak át, és társasházhoz hasonlóan mőködnek: közös költséget fizetnek, közös képviselı intézi a közgyőléseken hozott határozatokat. Azonban az ilyen ipari parkok mőködtetése rendkívül nehézkes, rehabilitációját komolyan blokkolja a bonyolult tulajdoni helyzet (a befektetık nem MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xvi REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

17 kívánnak ennyi tulajdonossal egyezkedni, s az önkormányzatnak tulajdon híján minimális beleszólása van e területek sorsába). E barnamezıs területek rehabilitációja jelen körülmények között szinte kilátástalan. Szükség lenne olyan megoldások kidolgozására, amelyek e területek számára is lehetıvé tennék a rehabilitációs pályázatokba való bekapcsolódást. Ehhez azonban szükség van az elaprózott tulajdoni szerkezet oldására (esetlegesen az önkormányzat tulajdonszerzése révén) A városhálózat tagoltságának szempontja A következı pályázati kiírásokban különbséget kellene tenni egyes településkategóriák között, elsısorban a városi méretek szerint: a kis- és a nagyvárosokat eltérı kritérium rendszerben kezelni. A kisvárosokban: A nagyvárosokban valóban lehet érv, hogy a korábbi vasúti/ipari/katonai terület megújítása új funkciók megjelenését hozza maga után, de vidéki, kisvárosi, iparvárosi területeken, sok esetben nehéz mást elképzelni, mint a gazdasági hasznosítást. A barnamezıs rehabilitáció a kisebb városokban elsısorban nem területgazdálkodási kérdés, hanem környezeti probléma, így nem válik a városfejlesztés kulcskérdésévé. A kisebb városokban általában nincsenek nagy kiterjedéső, halmozódó problémákkal bíró, lerobbant barnamezık, és ha vannak (elsısorban egykori katonai objektumok, bányatelepek jöhetnek szóba), akkor nem a várostestbe ékelıdve, hanem a település szélén vagy a külterületen helyezkednek el. Ráadásul nincs is nyomás alatt a helyi ingatlanpiac, ami a megújítást katalizálná (bıségesen állnak rendelkezésre zöldmezıs területek). Ezekben a városokban a barnamezı problémája elsısorban környezeti kérdésként jelentkezhet (pl. a barnamezıs terület szennyezett talaja a helyi ivóvízbázist veszélyeztetheti). A pályázati kiírásban kikötött ötezer fıs településnagyság néhány települést kizárt a pályázói körbıl, s egyes esetekben jelentıs barnamezıs területek rehabilitációját gátolta. A kis lélekszámú településeken is elıfordul nagy kiterjedéső katonai és ipari ingatlan, mely környezeti, településszerkezeti, funkcionális szempontból megújulásra szorulna. Egyes esetekben községek, kisvá- MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xvii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

18 rosok akár súlyosabb barnamezıs problémával küzdenek, melyek megoldása nem csak az adott település, hanem a régió, sıt, az ország ügye. A közép-és nagyvárosokban: ugyanakkor a gazdasági hasznosítás esetében elı lehetne írni a gazdasági szerkezetváltás szükségszerőségét, mely új értékek megteremtésével hozzájárulhat adott telephely megújulásához, a várostestbe való integrálásához. Ez is szerepet játszott abban, hogy elsısorban közép- és nagyvárosi laktanyaterületek nyertek támogatást a pályázaton, ahol a meglévı infrastrukturális adottságok és a megfelelı földrajzi elhelyezkedés hozzájárult a hosszú távon fenntartható, településszerkezetbe is illeszkedı új funkciók (oktatási, szociális, közösségi, kulturális, sport és rekreációs) megtalálásához. Az eddigi pályázati kiírás inkább arra teremtett alkalmat, hogy a pályázók irreális vagy szükségtelen funkciók kitalálásával feleljenek meg a pályázati kiírásnak. A barnamezıs területek komplex hasznosítására valóban törekedni kell, de a legtöbb esetben csak gazdasági dominanciájú vegyes hasznosítás vezet fenntartható megoldáshoz. A gazdasági fejlettség jelenlegi szakaszában Magyarországon elsısorban a gazdasági (termelı, logisztikai, raktározási, stb.) funkció teheti rentábilissá a barnamezıs projektet. A pályázati kiírás kritikus pontja Magyarországon az európai pályázatok esetén alkalmazott minimális 40 hektáros küszöbértéke. A 40 hektáros limit jellemzıen, néhány kivételtıl eltekintve csak a legnagyobb városok esetében releváns. Amennyiben a pályázat forrását a kisebb városok számára is elérhetıvé kívánják tenni, akkor célszerő lenne a barnamezı minimális területnagyságát alacsonyabb szinten megállapítani, vagy a település méretétıl (esetleg településhierarchiaszintjétıl) tenni függıvé Az átfogó és hosszú távú tervezés igénye A barnamezıs rehabilitációs pályázatok egy részében több fázisban történı rehabilitáció egyik üteme zajlott a ROP 2.2 keretében. Ahhoz, hogy e projektek megvalósuljanak, további pályázati lehetıségeket kell biztosítani számukra (nem feltétlenül egy újabb város- ill. barnamezıs rehabili- MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xviii REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

19 tációs pályázat keretében). A barnamezıs pályázatok esetében a ROP 2.2 keretében megvalósuló barnamezıs rehabilitáció során néhány esetben a környezeti kármentesítés és az elıkészületi munkák (bontások, tisztítások stb.) kaptak prioritást, s az új funkciók kialakítása kevésbé volt hangsúlyos. További ütemben lehet a megtisztított területen az új funkciókat kialakítani, a teljes rehabilitáció csak a második ütem lezárultával valósulna meg. Amennyiben az ütemezett fejlesztésre nem lesznek pályázati lehetıségek, a ROP 2.2 keretében végrehajtott barnamezıs rehabilitáció fél-eredménnyel jár Az önkormányzatok által javasolt adminisztratív, technikai változtatások A finanszírozás több kérdést vet fel. Egyrészt sok település számára igen komoly problémát okoz a pályázatok elıfinanszírozása. A pályázatokhoz kapcsolódóan, az operatív programok során elkülönített alapból kellene a munkát megelılegezni. Az utófinanszírozás is túlbürokratizált, amelynek egyszerősítése mindkét félnek (a kifizetınek és a támogatottnak is) érdeke. A barnamezıs rehabilitáció során számos esetben a beruházás során kerültek napvilágra olyan technikai és környezeti problémák, melyek a pályázat elkészítésekor még nem voltak nyilvánvalóak. Az ilyen esetek jelentıs része nem a pályázó hibája, mivel a hosszú ideje használt terület alapos, teljeskörő felmérésére a beruházást megelızıen általában nincs lehetıség. Az elöregedett infrastruktúra illetve a pontatlan feltárások miatt a kármentesítés nem ritkán pótlólagos beruházást igényel. Ennek realizálása nélkül a projekt (mőszaki) megvalósulása is megkérdıjelezıdik. A probléma orvoslása az esetek többségében önerıbıl nem lehetséges. A pályázat során, a sok szereplı miatt is, az információáramlás és a kommunikáció hatékonysága nem volt megfelelı, amelynek javítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a szőkös határidık mellett a projektek megvalósíthatók legyenek. A pályázati kiírásban túl sok indikátor szerepelt, melyek néhány esetben nem voltak egyértelmőek. A pályázati anyagok összeállítására kevés idı állt rendelkezésre (pl. a KSH-ból lekérhetı adatok kiküldése idıigényes), s számos olyan információs táblát kell kitölteni, mely az adott pro- MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xix REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

20 jekt szempontjából nem releváns, vagy túlhangsúlyozott (pl. kármentesítés esetén túlzott szerepet kap az esélyegyenlıség kérdése). Nehézkes a költségvetés elkészítése. A túlzott bürokratikus eljárás a dokumentáció esetében is jelentkezett. Szükség van az adminisztráció egyszerősítésére és rugalmasabbá tételére. Rendkívüli módon lassította a lebonyolítási folyamatot a néhány esetben felesleges, elıre nem jelzett dokumentumok, igazolások beszerzése, sokszor több esetben is be kellett nyújtani ugyanazt a dokumentumot. Az apró módosítások is hosszú utánajárást igényeltek. A projektmenedzselés és a kifizetés külön szálon mozgott, a két terület közötti kommunikáció nehézkes, a rendszert ez átláthatatlanná tette, és sok, talán felesleges hiánypótlást igényelt. Az engedélyek és kiviteli tervek között rugalmasabb módosítási lehetıségre, kevesebb megfelelıségi korlátra lenne szükség. A közremőködı szervezet túlzott merevsége, a bonyolult hierarchikus rendszer a beruházás folyamatát lassítja. Emiatt a szerzıdés minimális módosítása és a kifizetések is nehézségekbe ütköznek. A közremőködı szervezetnél a határidık tartásával is adódtak problémák. A jövıben szükséges lenne az adminisztratív folyamatok gyorsítását elérni, s a közremőködı szervezet döntési folyamataiban a rugalmasságát növelni. Hasznos lenne egy úgynevezett mentor segítsége, aki a nyertes pályázatok felügyeletét ellátná, s bizonyos idıközönként a településre látogatna. Ez segítené a közremőködı szervezet részérıl is a beruházás követését. A pályázatok követése, s ellenırzése során is számos probléma felmerült, melyen változtatni szükséges. A közremőködı szervezeteknél nem volt mőszaki ellenır, s több esetben olyanok hoztak döntést mőszaki kérdésekben, akiknek ebben nem volt kellı kompetenciájuk. A beruházás lezárása utáni ellenırzés során a hatóságok kevésbé voltak alaposak és minden részletre kiterjedık. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA xx REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-alföldi Operatív Program keretében. A városi örökség megırzése és korszerősítése pályázati felhívásához

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-alföldi Operatív Program keretében. A városi örökség megırzése és korszerősítése pályázati felhívásához PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-alföldi Operatív Program keretében A városi örökség megırzése és korszerősítése pályázati felhívásához Kódszám: DAOP 2007-5.1.2/B A projektek az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. április 24-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat pályázat

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı A nemzetközi példa: Main Street mozgalom A sikeres beavatkozás kulcsa: hatpontos megközelítés a szervezés

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1.

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1. KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Mentésirányítási rendszer fejlesztése címő kiemelt projekthez Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1 A projekt az

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT 1.1.5 Szolgáltatási akkreditáció modellezése alprojekt Záró tanulmány 2011. 11.

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S Elıterjesztés sorszáma: 72. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat A fogyatékos emberek egyenlı esélyő hozzáférésének biztosítása a szociális ágazatban program keretében pályázat benyújtására E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Tárgy: Pályázat benyújtása játszótér felújítására az ÚMVP Falumegújítás és fejlesztés keretébıl

Tárgy: Pályázat benyújtása játszótér felújítására az ÚMVP Falumegújítás és fejlesztés keretébıl 5. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2008. november 26-i ülésére Tárgy: Pályázat benyújtása játszótér felújítására az ÚMVP Falumegújítás és fejlesztés keretébıl Az elıterjesztést

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 85 MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat pályázaton való részvételre a KEOP-2011-4.9.0 konstrukcióhoz E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és IKT fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: KMOP-2007-4.2.1/B

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 61. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása. támogatására.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása. támogatására. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása támogatására Kódszám: ÉMOP-2007-3.2.1./B. A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

3. Az önkormányzat a támogatás keretösszegét a város éves költségvetési rendeletében határozza meg.

3. Az önkormányzat a támogatás keretösszegét a város éves költségvetési rendeletében határozza meg. Balatonfőzfı Város Önkormányzata Képviselı-testületének 7/2014. (IV.22.) önkormányzati rendelete Balatonfőzfı város közigazgatási területén útépítéshez, útfelújításhoz, parkoló kialakításához és járda

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása A pályázat címe Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása Pályázat kódja: GOP-2011-2.2.1 KMOP-2011-1.2.5 Benyújtás: 2011.07.01. 2012.12.31. Pályázó cég mérete: kettıs könyvvitelt

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16.

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. TARTALOMJEGYZÉK I. Rövid áttekintés az ÚMFT programozási rendszerérıl II. Projekt kiválasztási

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4

TARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4 Az NSRK 211-213-as akcióterveinek környezeti vizsgálata V. A 27-213-as idıszak operatív programjainak módosítására vonatkozó környezeti jelentés elkészítése Budapestt,, 211.. decemberr TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program. Funkcióbıvítı rehabilitáció

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program. Funkcióbıvítı rehabilitáció PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program Funkcióbıvítı rehabilitáció Pest megyei településközpontok fejlesztése Integrált településfejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP-2007-5.2.1/B)

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésének támogatására Kódszám: KDOP-2008-5.2.2.A A projektek

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra,

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra, Projektmenedzsment a nemzetközi ifjúsági projektekben 90 órás képzés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára nemzetközi projektmenedzsment témakörben A képzés szervezıje: NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1817/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. május 13-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. május 13-i rendkívüli ülésére Elıterjesztés 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. május 13-i rendkívüli ülésére Tárgy: Pályázat benyújtása az Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Tel.: +36 (1) 237-6700 Fax: +36 (1) 237-6760 www.yia.hu www.eurodesk.hu KÉPZİI FELHÍVÁS Tárgy Megérkezés utáni képzés (4 alkalom) Félidıs értékelı találkozó (4 alkalom) (6 hónapnál hosszabb önkéntes szolgálat esetében) Kiíró NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda és a Konszenzus

Részletesebben