Nyelvi megértés az embodiment nézőpontja szempontjából

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyelvi megértés az embodiment nézőpontja szempontjából"

Átírás

1 Nyelvi megértés az embodiment nézőpontja szempontjából Szokolszky Ágnes SZTE BTK Pszivhológiai Intézet A Szegedi Akadémiai Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága által szervezett, Kognitív struktúrák. Az interdiszciplinaritás lehetőségei és korlátai c. konferencián tartott előadás átirata, Szeged, 2011 nov. 14. Az embodiment jelentése és előtérbe kerülése Az elmúlt években a kognitív tudományban fokozatosan felértékelődött az észlelés és a cselekvés szerepe a kogníció megértése szempontjából, és a sorhoz hozzátehetjük az affekció dimenzióját is. A robotikában használt kifejezéssel élve, ma már sokan full agent -ként igyekeznek értelmezni a megismerőt, és megkérdőjelezik az alacsony és magas szintű kogníció merev szétválasztását. A teljes ágens gondolata mögött nem csak az a felismerés áll, hogy több figyelmet érdemel a pragmatikus észlelés és cselekvés problémája, hanem az a mélyebb feltevés is, hogy a megismerés valós környezetbe és valós időbe ágyazott folyamatában a cselekvés, észlelés, érzelmi feldolgozás és fogalmi gondolkodás dimenziói lényegileg összefonódottak és adaptívan környezetre hangoltak. Az ebbe az irányba mutató megközelítések közös címkéjévé az utóbbi időben az embodiment vált. A kifejezés mindenekelőtt a kognitív folyamatok teljes testbe ágyazottságát hangsúlyozza, és ezáltal azt, hogy testi létezésünk lényeges és nem triviális módokon befolyásolja kognitív folyamatainkat. Hangsúlyozza továbbá, hogy a megismerő test környezetbe ágyazott. Mivel testileg létezünk egy mindig konkrét és szituált világban, a megismerés megértése szempontjából alapvető szerepe van a test morfológiájának, funkcionalitásának, és ehhez kötődően elsődleges jelentősége van az affektívan hangolt észlelés cselekvés köröknek, amelyek közvetlenül szolgálják a világban történő folyamatos tapasztalatszerzést. Óvatosan kell kibontani ennek a tételnek a teljes üzenetét a mai kognitív tudomány számára, mivel többről és másról van szó, mintsem arról az általánosan elfogadott gondolatról, mely szerint a világról való tudásunk valamilyen mértékben bizonyosan testi mivoltunkra támaszkodik és ilyen módon empirikus eredetű. Az üzenet egyféleképpen úgy fogalmazható meg, hogy a fogalmi gondolkodásban és a nyelvben is folyamatosan és élő módon jelen van a megélt szenzomotoros tapasztalat (Pecher észwaan, 2005). A fenti irányba mutató gondolatrendszernek sokféle (és sokáig mellőzött) előzménye van a filozófia és a pszichológia történetében: úgyis mint az európai fenomenológiában, az amerikai pragmatizmusban, a rendszerelméletben és a kibernetikában, a tudat és a nyelv különböző motoros elméleteiben, és a James Gibson-féle ökológiai pszichológiában. Az ezekhez az előzményekhez köthető mai embodiment nézetek térnyerése sokféle tudományos terepen, és különböző tényezők hatására következett be a 90-es évektől kezdődően. Leegyszerűsítően kiemelhető két körülmény: nyilvánvalóvá vált, hogy sem a klasszikus 1

2 kognitivizmusnak, sem a konnekcionizmusnak nem sikerült meggyőző válaszokat adnia az absztrakt szimbolikus rendszerek lehorganyzására vonatkozóan (Harnad, 1990), ugyanakkor a kognitív tudomány egy sajátos, de fontos terepén, a robotikában, egyre sürgetőbbé vált a valós helyzetekben történő sikeres cselekvés problémájának megoldása (Brooks, 1991). Az új utak keresése többféle irányból vezetett az embodiment címkéjét és nézetrendszerét felvállaló különféle megközelítések megerősödéséhez, megérintve a kognitív tudomány és a pszichológia egyre több ágát és kutatási területét (Anderson, 2003). Az embodimenthez kapcsolódó nézetek előtérbe kerülésének fontos tényezője volt, hogy a 90-es évektől kezdődően sok egymásra épülő eredmény írta felül azt a bevett nézetet, mely szerint a motoros viselkedés a szekvenciális, fogalmi reprezentációkat alkalmazó információfeldolgozás periférikus végállomása. A klasszikus neurobiológiai felfogás szerint az érzékelés és a mozgás folyamatai elkülönült szenzoros és motoros rendszerek interakciójaként valósulnak meg az idegrendszerben, és a perceptuális folyamatok asszociációs kérgi integrációjának alapján szerveződik meg a motoros kérgi válasz. Marton Magda megfogalmazásában ez a felfogás drámai módon megváltozott, mivel az 1980-as évek végétől kezdve fény derült szenzomotoros neuronok létezésére (azaz arra, hogy bizonyos agyi motoros típusú idegsejtek szenzoros ingerlésre is válaszolnak), továbbá kitűnt, hogy a korántsem egységes motoros rendszert olyan agyi területek működési körei alkotják, amelyek sajátos funkcionális tulajdonságokkal bírnak, és reciprok összeköttetésben állnak a parietális kéreg különböző szektoraival; ily módon részt vesznek a szenzoros ingerminták feldolgozásában (Marton, é.n.). Az 1980-as évek végén Giacomo Rizzolatti és munkatársai tárták fel majmok premotoros agykérgi területein olyan idegsejtek létezését, melyek nem csak saját cselekvés közben aktiválódnak, hanem akkor is, ha a más által végrehajtott célirányos cselekvést figyeli meg az állat (tükörneuronok), illetve ugyanezen területeken olyan neuronok létezését, amelyek olyan tárgyak látványára aktiválódnak, amelyekkel a célirányos cselekvések végrehajthatóak (kanonikus neuronok, v.ö. Rizzolatti és Craighero, 2004). A tükörneuronok egy olyan neurális rendszer működését mutatják, amely közvetlen kapcsolatot (más szóval élve: rezonanciát) teremt két ágens között, így feltételezhetően alapját képezi a fajtársak közötti szociális megértésnek. A tükör- és kanonikus neuronok felfedezése és kutatása nyomán kibontakozóban van egy olyan szenzomotoros megismerési rendszer képe, amely fogalmi reprezentációt nem igénylő módon teszi lehetővé a cselekvésmegértést (Marton, 2002, 2003). Ez a megváltozott neurobiológiai kép az embodiment nézetek feltevéseivel egybecsengően helyezi előtérbe a testi tapasztalathoz kötődő szenzomotoros megismerés szerepét az információfeldolgozásban. Mindez önmagában is indítéka annak a szándéknak, amely a szimbolikus gondolkodás ezen belül is a nyelvi megértés - szenzomotoros összefügéseit kívánja feltárni. A nyelvi megértés mai szenzomotoros elméletei A nyelv szempontjából a kérdés a referenciális jelentés és a világban létezés testi tapasztalata közötti összefüggés megértése. A hosszú múltra visszatekintő probléma megtévesztően egyszerűen hangzó kérdéseket vet fel: hogyan 2

3 értelmezhető a szavak és a dolgok viszonya? Hogyan jellemezhető a jelentésalkotás neurális háttere? A válaszkeresés pedig további alapvető kérdéseket indukál: Mi a kapcsolat észlelés, cselekvés, és a nyelvbe foglalt fogalmi gondolkodás között? Hogyan ragadhatja meg a referenciális jelentés az állandóságot, úgy, hogy közben megőrizze kapcsolatát a világban létező dolgok szituált konkrétságával? Az embodiment keretében jelentkező elméleti útkeresések és empirikus kutatások a nyelvi megértés szenzomotoros természetére vonatkozó konkrét elképzelésekkel bővítették a válaszadás lehetséges irányait. A klasszikus felfogás szerint a szavak és a dolgok referenciális viszonya megfeleltetési viszony, amelyben önkényes lexikális jelek kapcsolódnak a világban létező dolgok és események objektív valóságához. Ebben a folyamatban a jelentés - eltávolodva a perceptuális bemenet és a motoros kimenet végpontjaitól- az amodális fogalmi struktúrák tartományában jön létre. A fogalmi struktúrák (tulajdonságlisták, sémák, szemantikus hálózatok) rögzített propozicionális tartalommal bírnak, és elkülönülnek az olyan alacsony szintű rendszerektől, mint az észlelés és a mozgás. A nyelvi megértés első lépése az inputban szereplő szintaktikai és szemantikai struktúrák azonosítása, amihez ezután egy szituációs modell rendelődik hozzá az emlékezetben tárolt háttértudás alapján (v.ö. Sternberg, 1969, Fodor, 1975,, Pylyshyn, 1973, 1984). Az embodiment megközelítések ezzel szemben a jelentés keletkezését elsődlegesen magukban a multimodális szenzomotoros interakciókban keresik, amelyek ember esetében összefonódnak a nyelv megtapasztalásának és használatának folyamataival. Eszerint az elképzelés szerint a nyelv használata nem megfeleltetési viszonyra épül szavak és dolgok között, hanem a testileg átélt és a nyelv által kiterjesztett tapasztalatra, amely megőrzi a közvetlen tapasztalás sokféle modális (észleléses, mozgásos, affektív, szomatikus) minőségét. Ebben a keretben a feladvány nem a szimbolikus jelentés felülről lefelé történő lehorganyzásának a megértése, hanem a szenzomotoros tapasztalat emergens kiterjesztésének a megértése. A jelentésalkotás mai szenzomotoros elméletei abból indulnak ki, hogy a fogalmi, észleléses, motoros és érzelmi információt feldolgozó neurális mentális hálózatok funkcionális elkülönülésük mellett szoros kölcsönhatásban állnak, és folyamatosan érzékenyek a szenzomotoros tapasztalatokra. Az embodiment előfeltevésein alapuló, újonnan jelentkező elméleti konstrukciók egyik első megfogalmazása Lawrence Barsalau perceptuális szimbólumrendszer hipotézise volt (Barsalou, 1999, 2008). Barsalou hipotézise szerint a fogalmak perceptuális szimbólumoknak tekinthetőek, mert a fogalmi gondolkodás ugyanazon neurális aktivációs mintázatokat használja, mint amelyek elsődlegesen, az adott észlelés közben jelentkeznek. A kutya fogalmának aktiválása például mozgósítja azon neurális tapasztalatok rétegeit, amelyek kutyákkal való tényleges találkozásaink, valamint velük kapcsolatos másodlagos, nyelvi képi információszerzésünk nyomán keletkeztek. Barsalou (2008) amellett érvel, hogy az így felfogott reprezentációk alkalmasak mentális műveletek végrehajtására. Arthur Glenberg indexikális hipotézise (Glenberg és Robertson, 1999, 2000) hasonlóképpen azt hangsúlyozza, hogy - bár a lexikális egységek felszínileg önkényesek, - a hangalak és a hozzá kapcsolódó tapasztalati bázis kapcsolata nem az. A jelentés a sokrétű (nyelven inneni és nyelven túli) 3

4 tapasztalatokat kódoló idegrendszeri hálózatok dinamikájából bontakozik ki. A tárgyi és cselekvéses fogalmak konkrétabb tapasztalati mintázatokat idéznek fel, míg az elvont fogalmak összetettebb és heterogénebb tapasztalati bázist aktiválnak. A kutya fogalmi reprezentációja nem amodális propozicionális séma vagy tulajdonságlista, hanem a testi tapasztalatok modalitás-specifikus (taktilis, proprioceptív, auditív, vizuális, etc.) információit megőrző aktivitás mintázat. Az igék nem lexikális tartalmat indexálnak, hanem konkrét cselekvési lehetőségeket (affordanciákat) is magukban foglaló helyzetmegértést (Glenberg, 1997). Ha például azt halljuk, hogy Klára betette a a fülbevalót a dobozába, illetve azt, hogy Klára betette TV-ét a dobozába, akkor, bár a doboz lexikális tartalma ugyanaz, az indexálási folyamat mégis más. A szó jelértékű verbális aktus, amely egy hozzá kapcsolódó multimodális tapasztalati bázist reaktivál (Gallese éslakoff, 2005, Bottineau, 2010). A szenzomotoros rendszer fent leírt működésére az idevágó szakirodalomban a szimuláció kifejezés terjedt el. Az elterjedt érelmezés szerint a szimuláció a nyelvi megértéssel együtt jelentkező, ahhoz modulárisan kapcsolódó, megélt, tapasztalati eredetű szenzomotoros aktiváció mintázataira utal (Barsalou, 2008). A nyelvi megértés annyiban értelmezhető szimulációként, amennyiben részlegesen ugyanazon neurális hálókat aktiválja, amelyek a tényleges cselekvés illetve észlelés esetén is aktiválódnának. Lényeges a feltételezésben, hogy a szenzomotoros rendszer részvétele nem csupán kísérőjelenség, hanem szerves része a megértési folyamatnak (Barsalou, 1999; Gallese éslakoff, 2005; Gibbs, 2003; Glenberg, 1997; McWhinney, 1999; Zwaan, 2004). Az elmúlt időszakban sokféle idegtudományi és viselkedéses vizsgálat igyekezett alátámasztani ezt a megközelítést. A továbbiakban ezekből mutatok be illusztratív céllal néhány fontosabb vonulatot. Empirikus alátámasztás idegtudományi és viselkedéses vizsgálatok Az elmúlt időszakban képalkotó eljárással végzett idegtudományi vizsgálatok sora bizonyította a korábbi elképzelésekhez képest meglepő módon, hogy a nyelvi megértés során a szó jelentéséhez kapcsolódó szenzomotoros neurális körök valóban aktiválódnak. Az érzelmileg töltött szavak például aktiválják az agy érzelemfeldolgozással foglalkozó területeit (Straube et al., 2004, de Araujo et al., 2005), szagra utaló szavak aktiválják a szagérzékeléssel foglalkozó területet és a limbikus struktúrákat (Gonzalez et al. 2006), hangzásra utaló szavak aktiválják a hallással foglalkozó területeket (Kiefer et al. 2005). A szemantikus feldolgozás tehát bejósolhatóan azokat az agyterületeket aktiválja, amelyek elsődlegesen is résztvesznek az adott észlelésben. A képalkotó eljárással végzett vizsgálatok további nem várt eredményekkel szolgáltak a cselekvést jelentő szavak és mondatok megértése közben lezajló neurális folyamatokról. Például, a pick, kick, és lick igék hallatán a hagyományosan a nyelvi megértéshez kötött Wernicke-terület mellett aktiváció jelentkezik a hagyományosan a beszédprodukcióhoz kötött Broca területen is, és még meglepőbb módon szelektív aktiváció jelentkezik a a kézszáj- illetve lábmozgásokkal asszociálódó motoros területeken is. Azaz, a cselekvést jelentő igék megértése testrész-specifikus módon - szomatotopikusan - aktiválja a motoros és premotoros kéreg megfelelő területeit (Pulvermüller et al., 2000, Shtyrov et al., 2004). Ilyen módon az igék specifikusan azokat a 4

5 motoros területeket aktiválják, amelyek a tényleges cselekvések közben is aktiválódnak (a verbális feldolgozás és a tényleges cselekvés közben aktiválódó területek nem esnek teljes mértékben egybe, mivel a valós cselekvés szomatoszenzoros aktivációt, a nyelvi cselekvés pedig gátló folyamatokat hoz létre). A szomatotopikus aktiváció létezését több vizsgálat megerősítette (v.ö. Buccino et al., 2001, Tettamanti et al. 2004, Pulvermüller 2005, Hauk et al. 2004, Aziz-Zadeh et al. 2006, Kemmerer és Gonzalez-Castillo 2010), egy vizsgálat pedig elvont idiómák (például grasp the idea, kick the habit ) megértése közben is kimutatta (Boulenger et al. 2008a). Felmerül az a lehetőség, hogy az igék feldolgozása során mutatkozó motorikus aktiváció a szemantikus feldolgozásnak csupán kísérő jelensége, amelyet a szóhoz kapcsolt képzetek, vagy valamilyen túlaktiváció okoz (Oliveri et al. 2004, Mahon és Caramazza, 2008). Ezzel az értelmezéssel szembeállítható viszont, hogy az aktiváció igen gyorsan következik be, Pulvermüller (Pulvermüller, Shtyrov, és Ilmoniemi, 2003) és Boulanger (Boulanger et al., 2006) vizsgálatai szerint például a motoros területeken jelentkező aktiváció 200 ms-en belül követi a Wernicke területen jelentjező aktiváció csúcshullámát. A motorikus aktiváció gyors, automatikus jelentkezése szó- és mondatértés közben nem támasztja alá a képzetalkotás feltételezését. Oksági részvételre utal továbbá az, hogy egészséges felnőtt személyekkel végzett vizsgálatokban a motorikus kéreg kéz- és lábterületeinek küszöb alatti transzkraniális magnetikus ingerlése specifikusan elősegítette a kézzel illetve lábbal kapcsolatos szavak feldolgozását (Pulvermüller, 2005). Továbbá, a motorikus rendszer léziói rontják a cselekvést jelentő szavak és a hozzájuk szemantikusan kapcsolódó szavak megértését (Neininger éspulvermüller 2003, Gainotti 2008), és olyan betegeknél, akiknél csökkent a premotoros és motoros kérgi aktivációs szint (pl. Parkinson kór), nem mutatható ki előfeszítési hatás cselekvéssel kapcsolatos szavak esetében (Boulenger et al, 2008b). Úgy tűnik tehát, hogy a motorikus rendszer jó működése szükséges a cselekvéssel kapcsolatos jelentésfeldolgozáshoz. A nyelvi megértés közbeni szomatotopikus aktiváció kérdéskörére jelenleg jelentős kutatási erőfeszítések összpontosulnak. Egy metaanalízisre épülő áttekintés szerint a szomatotopikus aktiváció következetesen kimutatható a premotoros kéregben, és kevésbé konzisztensen a motoros kéregben (Jirak, Menz, Buccino, Borghi, és Binkofski, F., 2010). A nyitott kérdésekkel együtt mára már az idegtudományi vizsgálatok sokasága támasztja alá egybehangzó módon a szenzomotoros rendszer szemantikus feldolgozásban betöltött szerepét (bővebb áttekintésre lásd pl.: Aziz-Zadeh és Damasio, 2008). A további nyitott és vitatott kérdések számosak (v.ö. pl. Pulvermüller és Fadiga, 2010), de ezzel együtt az eddigi eredmények növelik a nyelvi megértés azon elméleteinek neurobiológiai alátámasztottságát, amelyek a szenzomotoros rendszer szemantikai funkcióját és testbe ágyazottságát hangsúlyozzák és amellett érvelnek, hogy a szenzomotoros rendszer ténylegesen részt vesz a szemantikai feldolgozásban. A viselkedéses kutatások többféle módszertani irányból közelítik meg a szenzomotoros rendszer szemantikai funkciójának vizsgálatát. Az u.n. mozdulat mondat megfelelési hatást (action sentence compatibility effect, ACE) célzó vizsgálatok mozgásos válaszokat kérnek, és arra irányulnak, hogy kimutassák a mondatmegértés és a cselekvéskivitelezés között fennálló kongruencia -hatást. Glenberg and Kaschak (2002) vizsgálatában például a résztvevőknek mondatok értelmességét kellett megbecsülniük olyan módon, hogy egy joystick maguk felé 5

6 húzásával vagy maguktól való eltolásával jelezzék az igen - nem választ. A tesztmondatok szintén irányt foglaltak magukban (pl. Andinak adtad a pénzt / Andi neked adta a pénzt). Amikor a megkívánt válaszmozdulat kongruens volt a mondatban foglalt iránnyal, a válaszok gyorsabbak voltak. A kongruencia segítő hatását átvitt értelmű mondat esetében is ki lehetett mutatni (pl., "Andi elmondta neki a történetet." / "Ő elmondta Andinak a történetet."). Finomabb szintű elemzést célozva Zwaan and Taylor (2006) szintén mondatértelmességet ítéltettek meg olyan mondatok felhasználásával, amelyek meghatározott irányú forgatást írtak le (pl. A rajt előtt a versenyő beindította a motort ), miközben kezükkel azonos vagy ellentétes irányba kellett egy gombot forgatniuk. A résztvevőknek hangosan kellett felolvasniuk a mondatokat, és minden szónál egyet kellett fordítani a gombon. A szókiolvasásban gyorsulást illetve lassulást lehetett megfigyelni kongruenciától függően, de csak az ige esetében tehát a motoros aktiváció facilitáló hatása automatikusan és lokálisan jelentkezett. Borghi és munkatársai (Scorolli és Borghi (2007, Borghi et al, 2010) viselkedéses módszerrel mutattak ki végtag specifikus facilitációt. Vizsgálatukban a szenzomotoros szimuláció szerepét cselekvés tartalmú mondatok megértésén keresztül vizsgálták. A mondatok között értelmes és értelmetlen mondatok egyaránt szerepeltek. A mondatok kézzel, lábbal, vagy szájjal végrehajtható cselekvéseket tartalmaztak (pl. Beleharapott az almába, Megfogta a kilincset,, Elrúgta a labdát ). A résztvevők egy lábpedál megnyomásával, vagy az igen - nem szavak mikrofonba mondásával jelezték, hogy értelmes-e a mondat. A kutatók facilitációs hatást találtak a száj- és lábmondatok esetében akkor, ha a motoros válaszadás és a mondatban szereplő cselekvés kongruens volt. Az eredmények azt mutatják, hogy a mondatmegértés közben történő szimuláció effektor specifikus módon leképezi a cselekvés tényleges végrehajtását. Az ACE hatásra nézve azonban megjegyzendő, hogy a vizsgálatok módszertanától függően ellentmondásos eredmények is születtek (v.ö. Bergen et al., 2007). Míg a fenti kutatások tényleges mozgást igénylő válaszadást alkalmaznak, egy másik típusú feladathelyzetben képek és mondatok megfeleltetését alkalmazta Zwaan munkacsoprotja, a perceptuális szimuláció kimutatásának szándékával. Az egyik vizsgálatban például (Stanfield and Zwaan, 2001) olyan mondatokat mutattak be, amelyek egy tárgy vízszintes vagy függőleges irányú alkalmazását fejezték ki implicit módon (pl. Beverte a szeget a falba, Beverte a szeget a padlóba ). Ezután a résztvevők képeket láttak a mondatban szereplő eszközről. A képek különböztek abban, hogy a mondatban implikált iránynak megfelelő vagy attól eltérő volt-e a tárgy orientációja. A kongruens feltételben a válaszadás gyorsabb volt arra a kérdésre, hogy a képen látható tárgy szerepelt-e a monda tban. További eredmények erősítették meg azt az értelmezést, mely szerint az implicit perceptuális szimuláció részét képezi a mondatmegértésnek (Zwaan, Stanfield, ésyaxley, 2002), továbbá, hogy a perceptuális információ modalitás-specifikus (Pecher, Zeelenberg, és Barsalou, 2003) és finom részletekre kiterjedő (Bergen és Wheeler, 2005; Richardson, Spivey, Barsalou ésmcrae, 2003; Scorolli és Borghi, 2007). A vizsgálatok egy ígéretes köre a mondatmegértés közbeni szemmozgások elemzésének módszerét alkalmazza. Spivy és munkatársai (Spivey ésgeng, 2001) például egy narratív szöveg meghallgatása közben regisztrálták a szemmozgást, miközben a résztvevők egy üres képernyőt néztek 6

7 és nem tudták, hogy szemmozgásukat regisztrálják. A szemmozgások követték az elbeszélés tér-idői dinamikáját, azaz a résztvevők azokra a téri régiókra néztek az elbeszélés köbetése közben, amelyekre akkor is néztek volna, ha a valóságban látták volna az eseményeket. Más vizsgálatok is megerősítették, hogy a téri mentális képzelet és az okulomotoros mechanizmusok egymással összefüggésben működnek (Chambers et. al, 2002). Óvatos értelmezés szerint ezek az eredmények annak a feltételezésnek a megerősítéseként olvashatóak, hogy a perceptuális és motoros folyamatok a szemantikus reprezentációk részét képezik. A magyarázati modellek közötti választást nehezíti, hogy a fenti viselkedéses vizsgálatok eredményei a legtöbb esetben elvileg összeférhetőek lennének az absztrakt, amodális szimbólumrendszer alapú magyarázatokkal is (egyes észrevételek szerint alig van olyan probléma, amit ne lehetne amodális szimbólikus reprezentációk feltételezett működésével megmagyarázni). Az embodiment értelmezés mellett érvelők azonban hangsúlyozzák, hogy az eredmények gazdaságosabban magyarázhatóak a perceptuális szimuláció hipotézisével. Hangsúlyozzák továbbá, hogy az eredmények csak az embodiment elméletéből következnek pediktíven, míg a tradicionális magyarázati kerettel bár post-hoc módon összeférhetőek, de abból bejósolhatóan nem következnek (Barsalou, 2008, Fischer és Zwaan, 2008). Különböző módszertani paradigmákban végzett kutatások támasztják tehát alá azt a feltételezést, mely szerint nyelvi megértés közben automatikusan aktiválódik implicit, modalitás-specifikus információ, amely az észlelési és mozgásos tapasztalatokból ered, és ez nem pusztán funkciótlan kísérőjelenség. Az eredmények konklúzívnak nem tekinthetőek, de alapot adnak arra, hogy további intenzív kutatások folyjanak a szenzomotoros és szemantikai rendszerek funkcionális kapcsolatának részleteire vonatkozóan. Az evolúciós érv Glenberg (2008) felteszi a kérdést: Miért alakult ki az evolúció során az agy? és így válaszol: elsősorban nem a gondolkodás, hanem az elemi szintű cselekedni tudás érdekében. Az agynak mint költséges metabolikus szervnek az evolúcióját e szerint az érvelés szerint a cselekvésszervezés és -irányítás tette elsősorban szükségessé. Az evolúció konzervatív működéséből fakadóan viszont várható, hogy a kialakult neurális strukturák újabb funkciókra is hasznosulnak. A neurális újrahasznosítás ( neural exploitation ) elve alapján várható, hogy a nyelv evolúciója újrahasznosítja az eredetileg cselekvésirányításra kialakult idegi mechanizmusokat, illetve az azokba visszacsatoló észlelési és érzelmi idegpályákat (Gallese és Goldman, 1999, Gallese és Lakoff, 2005, Gallese, 2008). Ilyen módon ez az érvelés a szimulációs nyelvelméletek evolúciós alátámasztásává válik. A nyelvfejlődés és a motoros rendszer evolúciós összefüggéseire vonatkozó hipotézist kutatók egy csoportja a tükörneuron rendszer részvételére alapozva teszi kidolgozottabbá. Rizzolatti és Arbib nagy hatású 1998-as cikke vetette fel a gondolatot, hogy a tükörneuron rendszer a nyelv evolúciójában fontos szerepet tölthetett be. Az 1990-es évek során kiderült, hogy a Broca terület a beszédprodukció mellett más motorikus feladatokban is részt vesz, így pl. a kézmozgások irányításában (Fadiga et al, 1995, Grafton, Arbib, Fadiga, 7

8 ésrizzolatti, 1997), a tárgyakkal való manipulációban (Binkofski et al., 1999), és a cselekvés utánzásban (Rizzolatti ésarbib, 1998). Sokféle módon alátámasztást nyert tehát az elmúlt évtizedekben, hogy a Broca terület jóval több, mint nyelvfeldolgozásért felelős terület, és hogy a cselekvésért és nyelvi funkciókért felelős területek nem függetlenek egymástól (Binkofski és Buccino, 2004, Menz ésbinkofski, 2008). E felfedezések alapján elképzelhető, hogy a gesztushasználat hidat képez a cselekvések szintje és a kommunikációs képességek kialakulása között. A tükör rendszer hipotézis ( Mirror System Hypothesis) fejlődési utat feltételez a makákó-szintű tükörneuron rendszertől az utánzást segítő csimpánz-szintű tükörneuron rendszeren keresztül a komplex utánzást és nyelvi kommunikációt támogató ember-szintű tükörneuron rendszerig (Arbib és Bonaiuto, 2008). A hipotézis összhangban áll más kutatási eredményekkel, amelyek arra mutatnak, hogy a nyelv evolúciójában alapvető szerepet játszottak a gesztusok és manuális cselekvés (v.ö. Corballis, 2002; Arbib, 2005; Parisi, Borghi, Di Ferdinando éstsiotas, 2005, a mozgásfelismerés és a nyelv kapcsolatáról magyarul lásd Kemény, 2007). Konklúzió Az embodiment alapú megközelítések rövid idő alatt jelentős mennyiségű vizsgálati eredményt produkáltak arra nézve, hogy a szó- és mondatértés az odavágó szenzomotoros tapasztalatokat aktiválja. Az a gondolat, hogy a nyelvi megértés implicit testi tapasztalatban gyökerezik, reményteli kiindulópont az elvont-szimbolikus gondolkodás eredendő lehorgonyzottságának megértéséhez, de további bizonyítékokat és elméleti finomítást igényel. Az embodiment gondolatrendszeréhez kapcsolódó kutatások hozzájárultak ahhoz, hogy mai szemmel nézve a világhoz való hozzáférésünk nem tűnik annyira áthatóan szimbolikusan közvetítettnek, mint ahogyan azt a kognitív tudomány klasszikus paradigmája szerint korábban gondoltuk. Ma több okunk van azt hinni, hogy az emberi megismerés folyamatai sok tekintetben automatikus funkcionális jellegűek, közvetlenebbül és jelentősebb mértékben szenzomotoros természetűek, és ezáltal markánsan világba ágyazottak. A Zeitgeist ma a disztributív, funkcionális kölcsönhatásokat erősen hangsúlyozó magyarázatoknak kedvez ezért gondolhatjuk, hogy a továbbiakban jó esély van az embodied embedded cognition paradigmában rejlő lehetőségek további kibontakozásának. 8

9 Felhasznált irodalom Anderson, M., L. Embodied cognition. A field guide. (2003). Artificial Intlellgence, 149, Arbib, M. A. és Bonaiuto, J. (2008). From grasping to complex imitation: mirror systems on the path to language. Mind éssociety, 7(1) Arbib, M. A. (2005). From monkey-like action recognition to human language: An evolutionary framework for neurolinguistics. Behavioral and Brain Sciences, 28, Aziz-Zadeh, L. és Damasio, A (2008) Embodied semantics for actions: Findings from functional brain imaging. Journal of Physiology - Paris, 102, Aziz-Zadeh, L., Wilson, S. Rizzolatti, G., Iacoboni, M. (2006). Congruent embodied representations for visually presented actions and linguistic phrases describing actions. Current Biology, 16, 1-6. Barsalou, L. W. (1999). Perceptual Symbol Systems. Behavioral and Brain Sciences, 22, Barsalou, L.W. (2008). Grounded cognition. Annual Review of Psychology, 59, Bergen, B.K., éswheeler, K.B. (2005). Sentence understanding engages motor processes. Proceedings of the Twenty-Seventh Annual Conference of the Cognitive Science Society. Bergen, B. K., Lindsay, S., Matlock, T., Narayanan, S. (2007). Spatial and Linguistic Aspects of Visual Imagery in Sentence Comprehension. Cognitive Science 31, Binkofski, F., Buccino, G., Posse, S., Seitz, R. J., Rizzolatti, G., ésfreund, H.-J. (1999). A fronto-parietal circuit for object manip- ulation in man. Evidence from an fmristudy. European Journal of Neuroscience 11, Binkofski, F., Buccino, G. (2004). Motor functions of the Broca s region. Brain and Language 89, Borghi, A.M., Caligiore, D., és Scorolli, C. (2010). Objects, words, and actions. Some reasons why embodied models are badly needed in cognitive psychology. In V. Capecchi, M. Buscema, P. Cantucci ésb. D Amore (eds.). Applications of mathematics in models, artificial neural networks and arts. Mathematics and society. Berlin: Springer. 9

10 Bottineau, D. (2010). Language and enaction. In Enaction: Toward a New Paradigm for Cognitive Science Eds. John Stewart, Olivier Gapenne,Ezequiel A. Di Paolo. MIT Press, Bradford Books Boulenger, V., Mechtouff, L., Thobois, S., Broussolle, E., Jeannerod, M., Nazir, T.A., (2008b). Word processing in Parkinson s disease is impaired for action verbs but not for concrete nouns. Neuropsychologia 46 (2), Boulenger, V, Hauk, O., éspulvermüller, F. (2008a). Grasping ideas with the motor system:semantic somatotopy in idiom comprehension, Cerebral Cortex, n. 19, pp Boulenger, V., Roy, A.C., Paulignan, Y., Deprez, V., Jeannerod, M., ésnazir, T.A. (2006). Cross-talk between language processes and overt motor behavior in the first 200 msec of Processing. Journal of cognitive neuroscience, 18, Brooks, R. A. (1991). New Approaches to Robotics. Science (253), September 1991, pp Buccino, F. Binkofski, G. R. Fink, L. Fadiga, L. Fogassi, V. Gallese, R. J. Seitz, K. Zilles, G. Rizzolatti and H.-J. Freund (2001). Action observation activates premotor and parietal areas in a somatotopic manner: an fmri study. European Journal of Neuroscience, Vol. 13, pp Chambers, C. G., Tanenhaus, M. K., Eberhard, K. M., Filip, H., és Carlson,G. N. (2002). Circumscribing referential domains during real-time language comprehension. Journal of Memory and Language, 47, 30 4 Corballis, M.C. (2002). From hand to mouth: The origin of language. Princeton:Princeton University Press de Araujo, I.E.T., Rolls, E.T., Velazco, M.I., Margot, C., Cayeux, I., (2005). Cognitive modulation of olfactory processing. Neuron 46, Fadiga L, Fogassi L, Pavesi G, Rizzolatti G (1995). Motor facilitation during action observation a magnetic stimulation study. Journal of Neurophysiology, 73: Fischer, M., és Zwaan, R.A. (2008). Embodied language: A review of the role of the motor system in language comprehension. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 61, Fodor, J. A. (1975). The language of thought, New York, Crowell. Gianotti, G., Ferraccioli, M., Quaranta, D., Marra, C. (2008). Cross-modal recognition disorders for persons and other unique entities in a patient with right fronto-temporal degeneration. Cortex, 44 (3) 238- Gallese, V., és Lakoff, G. (2005). The brain s concept: the role of the sensorimotor system in conceptual knowledge. Cognitive Neuropsychology, 21,

11 Gallese V. (2008). Mirror neurons and the social nature of language: The neural exploitation hypothesis. Social Neuroscience, 3, Gallese V., és Goldman A.1998, Gallese V, Goldman A (1998). Mirror neurons and the simulation theory of mind-reading. Trends in Cognitive Science 12, Gentilucci, M. Francesca Benuzzi, Massimo Gangitano and Silvia Grimaldi (2001). Grasp With Hand and Mouth: A Kinematic Study on Healthy Subjects Journal of Neurophysiology, 86: , Gibbs, R.W. (2003). Embodied experience and linguistic meaning. Brain and Language. 84, Glenberg, A. M., és Robertson, D. A. (1999). Indexical understanding of instructions. Discourse Processes, 28, 1-26 Glenberg Arthur M. (2010). Embodiment as a unifying perspective for psychology. WIREs Cognitive Science, 1: Glenberg, A. M., ésrobertson, D. A. (2000). Symbol grounding and meaning: A comparison of high-dimensional and embodied theories of meaning. Journal of Memory éslanguage, 43, Glenberg, A. M. és Kaschak, M. P. (2002). Grounding language in action. Psychonomic Bulletin és Review, 9, Glenberg, A., M. (1997). What memory is for. Behavioral ésbrain Sciences, Vol 20(1), Glenberg, A., M. (2008). Toward the Integration of Bodily States, Language, and Action In G. R. Semin, &. R. E. Smith (Eds.) Embodied grounding: Social, cognitive, affective, and neuroscientific approaches. Cambridge University Press, Gonzalez J, Barros-Loscertales A, Pulvermuller F, Meseguer V, Sanjuan A, (2006). Reading cinnamon activates olfactory brain regions. Neuroimage 32:906 1 Grafton, S. T., Fadiga, L., Arbib, M. B., ésrizzolatti, G. (1997). Premotor Cortex Activation during Observation and Naming of Familiar Tools. Neuroimage 6, Harnad, S. (1990) The Symbol Grounding Problem. Physica D 42: Hauk, O., Johnsrude, I. és Pulvermüller, F. (2004). Somatotopic representation of action words in human motor and premotor cortex. Neuron, 41, Jirak, D, Menz,M, Buccino, G. Borghi, A.M. and Binkofski, F. (2010) Grasping language. A short story on embodiment. Consciousness and Cognition, 19,

12 Kemény, F. (2007) A mozgásfelismerés és a nyelv kapcsolata Magyar Pszichológiai Szemle, Kemmerer, D., és Gonzalez Castillo, J. (2010). The Two-Level Theory of verb meaning: An approach to integrating the semantics of action with the mirror neuron system. Brain and Language, 112, (Special issue on mirror neurons and the neurobiology of language. Kiefer M. (2005). Repetition priming modulates category-related effects on event-related potentials: further evidence for multiple cortical semantic systems. Journal of Cognitive Neuroscience 17, Gonzalez J, Barros-Loscertales A, Pulvermuller F, Meseguer V, Sanjuan A., (2006). Reading cinnamon activates olfactory brain regions. Neuroimage 32, Marton, M. (é.n.) Motoros elméletek és a beágyazott (embodied) szenzomotoros megismerési rendszer. Kézirat. letöltve 2012 március 2-án. Marton, M., (2002). A látvány motoros reprezentálása. A társ szándékának, a tárgy használati lehetőségének észlelése és önészlelés a nyelvhasználat előtt. Pszichológia, 22, Marton, M., (2003). A viselkedés megértését és utánzását megalapozó idegrendszeri szimuláció. Pszichológia, 23, MacWhinney, B. (1999). The emergence of language from embodiment. In B. MacWhinney (ed.). The emergence of language. London: Erlbaum (pp ) Mahon, B.Z., és Caramazza, A. (2008). A Critical Look at the Embodied Cognition Hypothesis and a New Proposal for Grounding Conceptual Content. Journal of Physiology - Paris, 102, Menz M. M.és Binkofski F. (2008). Broca's region beyond language. The omnifariousness of Broca's region. Rivista Medica 14, 51-5 Neininger B., Pulvermüller F. (2001). The right hemisphere s role in action word processing: a double case study. Neurocase, 7(4): Oliveri, M., Finocchiaro, C., Shapiro, K., Gangitano, M., Caramazza, A., Pascual- Leone, A., (2004). All talk and no action: a transcranial magnetic stimulation study of motor cortex activation during action word production. Journal of Cognitive Neuroscience 16 (3), Parisi, D., Borghi, A.M., Di Ferdinando, A., éstsiotas, G. (2005). Meaning and motor actions: Behavioral and Artificial Life evidence. Behavioral and Brain Sciences, 28, Pecher, D., és Zwaan, R.A. (2005). Grounding cognition. The role of perception 12

13 and action in memory, language, and thinking. Cambridge University Press. Pecher, D., Zeelenberg, R., ésbarsalou, L.W. (2003). Verifying different-modality properties for concepts produces switching costs. Psychological Science, 14, Pylyshyn, Zenon W. (1973). "What the Mind's Eye Tells the Mind's Brain", Psychological Bulletin 80(1): Pylyshyn, Z.W. (1984). Computation and Cognition: Toward a foundation for cognitive science. MIT Press Pulvermüller F, Härle M, Hummel F., ( 2000). Neurophysiological distinction of verb categories. Neuroreport 11, Pulvermüller, F., Shtyrov, Y. ésilmoniemi, R. (2003). Spatio-temporal patterns of neural language processing: an MEG study using Minimum-Norm Current Estimates. Neuroimage, 20, Pulvermüeller F., ( 2005). Brain mechanisms linking language and action. Nature Review Neuroscience 6, Pulvermüller F, Fadiga L (2010). Active perception: sensorimotor circuits as a cortical basis for language. Nature Reviews. Neuroscience 11(5): Pylyshyn, Z.W. (1973). What the Mind's Eye Tells the Mind's Brain: A Critique of Mental Imagery. Psychological Bulletin, 80, 1-24 Pylyshyn, Z.W. (1999). Is vision continuous with cognition? The case for cognitive impenetrability of visual perception. Behavioral and Brain Sciences, 22, Richardson, D. C., Spivey, M. J., Barsalou, L. W., ésmcrae, K. (2003). Spatial representations activated during real-time comprehension of verbs. Cognitive Science, 27, Rizzolatti, G., és Arbib, MA (1998). Language within our grasp. Trends in Neurosciences, 21, Rizzolatti, G. és Craighero, L. (2004). "The mirror-neuron system".annual Review of Neuroscience 27: Scorolli, C., és Borghi, A. (2007). Sentence comprehension and action: Effector specific modulation of the motor system. Brain Research, 1130, Shtyrov Y., Hauk O., Pulvermüller F. (2004). Distributed neuronal networks for encoding category-specific semantic information: the mismatch negativity to action words. European Journal of Neuroscience, 19 (4), Spivey, M.J., és Geng, J. J. (2001). Oculomotor mechanisms activated by imagery 13

14 and memory: eye movements to absent objects. Psychological Research, 65, Stanfield, R.A., észwaan, R.A. (2001). The effect of implied orientation derived from verbal context on picture recognition, Psychological science, 12, Sternberg, S. (1969). The discovery of processing stages: Extensions of Donders method. Acta Psychologica, 30, Miltner WH. (2004). Effect of task conditions on brain responses to threatening faces in social phobics: an event-related functional magnetic resonance imaging study. Biology of Psychiatry 56, Tettamanti, M., Buccino, G., Saccuman, M.C., Gallese, V., Danna, M., Scifo, P., Fazio, F.,Rizzolatti, G., Cappa, S.F. and Perani, D. (2004). Listening to action-related sentences activates fronto-parietal motor circuits. Listening to action-related sentences activates fronto-parietal motor circuits. Journal of Cognitive Neuroscience 17, Zwaan, R. A. éstaylor, L. J. (2006). Seeing, acting, understanding: motor resonance in language comprehension. Journal of Experimental Psychology: General, 135, Zwaan, R.A. (2004). The immersed experiencer: Toward an embodied theory of language comprehension. In Psychology of learning and motivation, Vol. 44. B.H. Ross, New York: Academic, pp Zwaan, R.A., Stanfield, R.A., ésyaxley R.H. (2002). Language comprehenders mentally represent the shapes of objects. Psychological Science, 13,

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Kohlmann Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola kohlmannagi@yahoo.de Előzmények és kutatási kérdés

Részletesebben

Kognitív templátok és a valóság illesztése környezeti hangokra utaló nyelvi. megértés során

Kognitív templátok és a valóság illesztése környezeti hangokra utaló nyelvi. megértés során Kognitív templátok és a valóság illesztése környezeti hangokra utaló nyelvi megértés során Absztrakt Fekete István és Babarczy Anna ifekete@cogsci.bme.hu, babarczy@cogsci.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS. KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab

Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS. KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab Alszunk. Mindenki alszik, emberek, kutyák, egerek, még

Részletesebben

Bevezetés a kognitív idegtudományba

Bevezetés a kognitív idegtudományba Bevezetés a kognitív idegtudományba Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Szemmozgáskövetés: Bepillantás a mondatok megértésének folyamataiba. Káldi Tamás MTA NYTI, BME Pszichológia Doktori Iskola

Szemmozgáskövetés: Bepillantás a mondatok megértésének folyamataiba. Káldi Tamás MTA NYTI, BME Pszichológia Doktori Iskola Szemmozgáskövetés: Bepillantás a mondatok megértésének folyamataiba Káldi Tamás MTA NYTI, BME Pszichológia Doktori Iskola Kérdések 1. Miért vizsgáljuk a szem mozgását? 2. Hogyan vizsgálhatjuk a szem mozgását?

Részletesebben

Andy Clark. kellék 27-28

Andy Clark. kellék 27-28 Andy Clark John agya vagyok * John agya vagyok. 1 Testi valóm egy elég jellegtelen kinézetû sejttömeg. Felszínemen rengeteg a tekervény, ugyanakkor meglehetõsen differenciált belsõ szerkezettel rendelkezem.

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

Udvardyné Tóth Lilla intézeti biológus

Udvardyné Tóth Lilla intézeti biológus Udvardyné Tóth Lilla intézeti biológus Tudományos közlemények Közlemények idegen nyelven TÓTH, L. GÁCSI, M. TOPÁL, J. MIKLÓSI, Á.: Playing styles and possible causative factors in dogs behaviour when playing

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

2001-2004 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Budapest, biológus angol szakfordító

2001-2004 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Budapest, biológus angol szakfordító Ö N É L E T R A J Z D R. K I S S - B A N K Ó É V A N E UR O BI O L ÓGUS KU T AT Ó MTA TERMÉSZETTUDOMÁ N YI KUTATÓKÖZPONT 1 1 1 7. B U DA PEST, MA GYAR TUDÓSO K KÖ R Ú TJA 2. TELE FO N ( + 3 6 ) 1 382 6

Részletesebben

OTKA ZÁRÓJELENTÉS Józsa Krisztián Kritériumorientált képességfejlesztés 2007.07.01. 2011.07.31. 68798

OTKA ZÁRÓJELENTÉS Józsa Krisztián Kritériumorientált képességfejlesztés 2007.07.01. 2011.07.31. 68798 OTKA ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Józsa Krisztián A téma címe: Kritériumorientált képességfejlesztés A kutatás időtartama: 2007.07.01. 2011.07.31. OTKA Nyilvántartási szám: 68798 Az OTKA kutatás keretében

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA OKTATÁSELMÉLET DOKTORI PROGRAM. Pintér Henriett

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA OKTATÁSELMÉLET DOKTORI PROGRAM. Pintér Henriett SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA OKTATÁSELMÉLET DOKTORI PROGRAM Pintér Henriett A TUDÁS SZERVEZŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA FOGALMAZÁSBAN ÉS GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSBAN

Részletesebben

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Zárójelentés A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Kutatásaink legfontosabb eredménye, hogy pszichofizikai, eseményhez kötött potenciálok (EKP) és funkcionális mágneses rezonancia

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

Publikációk. Racsmány M. (2007) Az "elsődleges emlékezet" - a rövid távú emlékezés és

Publikációk. Racsmány M. (2007) Az elsődleges emlékezet - a rövid távú emlékezés és 1 Publikációk 2008 Demeter, Gy., Csigó, K., Harsányi, A., Németh, A. & Racsmány, M. (2008) A végrehajtó rendszer zavara obszesszív-kompulzív zavarban. Psychiatria Hungarica 23 (2), 85-93. Demeter, Gy.

Részletesebben

Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében

Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében Kanyó Réka ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola kanyo.reka@gmail.com Kivonat: A tanulók olvasását és szövegértését vizsgáló

Részletesebben

A kommunikáció és az információmegosztás mennyiségi vizsgálata a rehabilitációs teamben a kommunikáció mennyiségi vizsgálóeljárásnak bemutatása

A kommunikáció és az információmegosztás mennyiségi vizsgálata a rehabilitációs teamben a kommunikáció mennyiségi vizsgálóeljárásnak bemutatása Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A kommunikáció és az információmegosztás mennyiségi vizsgálata a rehabilitációs teamben

Részletesebben

A megérzett Másik kapcsolat a pszichoanalízis és az idegtudomány között Lábadi Beatrix

A megérzett Másik kapcsolat a pszichoanalízis és az idegtudomány között Lábadi Beatrix Imágó Budapest (1 [22]) 2011, 3: 39 50 A megérzett Másik kapcsolat a pszichoanalízis és az idegtudomány között Lábadi Beatrix A terapeuta empatikus érzékenysége már a korai klasszikus pszichoanalitikus

Részletesebben

Utak és kerülők emlékeinkhez: Hozzáférhetőség vs. Rendelkezésre Állás Irányított felejtés után

Utak és kerülők emlékeinkhez: Hozzáférhetőség vs. Rendelkezésre Állás Irányított felejtés után Utak és kerülők emlékeinkhez: Hozzáférhetőség vs. Rendelkezésre Állás Irányított felejtés után Németh Kornél, Dr. Racsmány Mihály cornel.nemeth@gmail.com racsmany.m@gmail.com Az irányított felejtési kísérlet

Részletesebben

Készségtanulás. Implicit tanulás. Mérése. Komponensei. Többszörös emlékezeti rendszerek 2012.03.26. Mikor a leghatékonyabb a készségtanulás?

Készségtanulás. Implicit tanulás. Mérése. Komponensei. Többszörös emlékezeti rendszerek 2012.03.26. Mikor a leghatékonyabb a készségtanulás? Mikor a leghatékonyabb a készségtanulás? A tanulás dinamikája és életkori változásai JANACSEK Karolina Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet Megismeréstudományi és Neuropszichológiai Csoport http://www.memory-and-language.com/

Részletesebben

Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon

Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Mosoly tevékenység Ingyenes mese- és művészetterápiákkal segítünk a testi betegséggel együtt járó lelki problémák feldolgozásában kiegészítjük

Részletesebben

NEVELÉSBEN TONGUE EDUCATION. Szántó Bíborka

NEVELÉSBEN TONGUE EDUCATION. Szántó Bíborka Volume 1, Number 1-2, 2011 1. kötet, 1-2. szám, 2011 MEGTAPASZTALTATÁS ÉS MEGÉREZTETÉS. A SZINESZTÉZIS ÉS A SZINESZTÉZIA AZ ANYANYELVI NEVELÉSBEN NEURAL AND VERBAL SYNAESTHESIA IN THE MOTHER TONGUE EDUCATION

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja Keserű György Miklós gy.keseru@ttk.mta.hu www.ttk.mta.hu Az MTA TTK küldetése: multidiszciplináris kutatások komplex rendszereken Ember Anyagtudomány

Részletesebben

Computational Neuroscience

Computational Neuroscience Computational Neuroscience Zoltán Somogyvári senior research fellow KFKI Research Institute for Particle and Nuclear Physics Supporting materials: http://www.kfki.hu/~soma/bscs/ BSCS 2010 Lengyel Máté:

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Pszichológia Doktori Iskola Kognitív Tudomány EMLÉKEZETI HÍVÓINGEREK HATÉKONYSÁGÁNAK MÓDOSÍTÁSA:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Pszichológia Doktori Iskola Kognitív Tudomány EMLÉKEZETI HÍVÓINGEREK HATÉKONYSÁGÁNAK MÓDOSÍTÁSA: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia Doktori Iskola Kognitív Tudomány EMLÉKEZETI HÍVÓINGEREK HATÉKONYSÁGÁNAK MÓDOSÍTÁSA: AZ ASSZOCIATÍV ELŐHÍVÁSI FOLYAMATOK POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI

Részletesebben

Fügedi Balázs PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv

Fügedi Balázs PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv Fügedi Balázs PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar

Részletesebben

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan. OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal

Részletesebben

A KOGNITÍV TUDOMÁNY KÉPLETES KIFEJEZÉSEI A METAFORÁK AGYI FELDOLGOZÁSA TÜKRÉBEN

A KOGNITÍV TUDOMÁNY KÉPLETES KIFEJEZÉSEI A METAFORÁK AGYI FELDOLGOZÁSA TÜKRÉBEN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Kognitív Tudományi Tanszék Pszichológia Doktori Iskola A KOGNITÍV TUDOMÁNY KÉPLETES KIFEJEZÉSEI A METAFORÁK AGYI FELDOLGOZÁSA TÜKRÉBEN Tézisfüzet Forgács

Részletesebben

A dinamikus ko-kontrakciós kontrakciós tréning

A dinamikus ko-kontrakciós kontrakciós tréning Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVIII. Vándorgyűlése Kaposvár, 2009. augusztus 27-29. A dinamikus ko-kontrakciós kontrakciós tréning alkalmazása a neurorehabilitációban

Részletesebben

Felnőttképzés Európában

Felnőttképzés Európában Felnőttképzés Európában Nincs szükség annyi diplomásra, amennyit képeznek Helyettük szakképzett emberekre lenne kereslet Az itthon OKJ-s képzés európai hagyományában két vonal érvényesül: - dán - német

Részletesebben

Egy csodálatos elme modellje

Egy csodálatos elme modellje Egy csodálatos elme modellje A beteg és az egészséges agy információfeldolgozási struktúrái Bányai Mihály1, Vaibhav Diwadkar2, Érdi Péter1 1 RMKI, Biofizikai osztály 2 Wayne State University, Detroit,

Részletesebben

Harmadik típusú testbeszédek

Harmadik típusú testbeszédek Ferencz orsolya Harmadik típusú testbeszédek szigeti Attila: A testet öltött másik. Kortárs fenomenológiai tanulmányok. Kolozsvár, Pro Philosophia, 2010. Furcsa módon hozzászoktunk ahhoz, hogy a szellemnek

Részletesebben

A téri műveleti képességek fejlettségének vizsgálata

A téri műveleti képességek fejlettségének vizsgálata A téri műveleti képességek fejlettségének vizsgálata TÓTH Péter Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Budapest toth.peter@tmpk.uni-obuda.hu Amikor térszemléletről, térlátásról beszélünk,

Részletesebben

D é n e s T a m á s matematikus-kriptográfus

D é n e s T a m á s matematikus-kriptográfus D é n e s T a m á s matematikus-kriptográfus e-mail: tdenest@freemail.hu Gondolatok a társadalomkutatás módszertanáról és oktatásáról (Társadalom-holográfia) 1. Elméleti elızmények A társadalomkutatás

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4

Részletesebben

SZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap

SZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap Szemle 89 SZEMLE Kertész, András Rákosi, Csilla, Data and Evidence in Linguistics (A Plausible Argumentation Model) [Adatok és evidencia a nyelvészetben (Egy plauzibilis argumentációs modell)] Cambridge

Részletesebben

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László Imágó Budapest (1 [22]) 2011, 3: 5 22 TANULMÁNYOK Az áttétel idegtudományi megközelítése Bokor László Bevezetés A pszichoanalízis az elme tudománya. Az ókor óta tudjuk, hogy az elme mûködése valamilyen

Részletesebben

A vizuális kategorizációs folyamatok elektrofiziológiai korrelátumai

A vizuális kategorizációs folyamatok elektrofiziológiai korrelátumai Győri-Dani Dóra Rokszin Adrienn Szegedi Tudományegyetem, BTK, Pszichológia Intézet A vizuális kategorizációs folyamatok elektrofiziológiai korrelátumai A perceptuális kategorizáció a megismerés alapvető

Részletesebben

3. Orosz, G., Salamon, J., Makkai, A., & Turcsik, Á. B. (in press) Konstruktív versengés az autópiaci szervezetekben. Alkalmazott Pszichológia.

3. Orosz, G., Salamon, J., Makkai, A., & Turcsik, Á. B. (in press) Konstruktív versengés az autópiaci szervezetekben. Alkalmazott Pszichológia. Dr. Orosz Gábor Kutatási témák Versengés, iskolai csalás, időperspektíva, egyéni különbségek, hangulat és társas megismerés Önéletrajz 2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében,

Részletesebben

AKTUÁTOR MODELLEK KIVÁLASZTÁSA ÉS OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSA

AKTUÁTOR MODELLEK KIVÁLASZTÁSA ÉS OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSA AKTUÁTOR MODELLEK KIVÁLASZTÁSA ÉS OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kovács Ernő 1, Füvesi Viktor 2 1 Egyetemi docens, PhD; 2 tudományos segédmunkatárs 1 Eletrotechnikai és Elektronikai Tanszék, Miskolci Egyetem

Részletesebben

A szakdolgozat-készítés szabályai

A szakdolgozat-készítés szabályai A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,

Részletesebben

Naturalizmus a pszichológiában?

Naturalizmus a pszichológiában? PLÉH CSABA Naturalizmus a pszichológiában? Mire is vonatkozik a kérdőjel? Ha szó szerint, mint kifejezést tekintjük, a naturalizmus nem áll különösebben előtérben a mai pszichológiában. Ugyanakkor intellektuális

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Experiential Living Lab for the Internet Of Things. ELLIOT Experiential Living Labs for the Internet Of Things

Experiential Living Lab for the Internet Of Things. ELLIOT Experiential Living Labs for the Internet Of Things Experiential Living Lab for the Internet Of Things ELLIOT Experiential Living Labs for the Internet Of Things Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Workshop 2012 június 7. 1 A projekt EU FP7 7. pályázati

Részletesebben

Demeter Tamás ebben a könyvében a népi

Demeter Tamás ebben a könyvében a népi legyünk-e mentális fikcionalisták? TÔZSÉR JÁNOS Demeter Tamás: Mentális fikcionalizmus Gondolat Kiadó, Budapest, 2008. 206. oldal, 2780 Ft Kognitív Szeminárium Demeter Tamás ebben a könyvében a népi pszichológia

Részletesebben

A tapasztalatszerző test, avagy a szenzomotoros és kognitív működések interakciója és azok tanulságai

A tapasztalatszerző test, avagy a szenzomotoros és kognitív működések interakciója és azok tanulságai Műhely Kékes Szabó Marietta A tapasztalatszerző test, avagy a szenzomotoros és kognitív működések interakciója és azok tanulságai Amikor az utcán szembejön velünk valaki, akkor ránézünk, hogy megállapítsuk,

Részletesebben

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A nonbusiness marketing oktatási és kutatási tapasztalatai a BCE Marketing és Média Intézetében

A nonbusiness marketing oktatási és kutatási tapasztalatai a BCE Marketing és Média Intézetében A nonbusiness marketing oktatási és kutatási tapasztalatai a BCE Marketing és Média Intézetében Simon Judit Nonbusiness workshop Győr, 2016. március 21. Oktatás Önálló tárgyak tantárgyon belül Vállalati

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

Modellkiválasztás és struktúrák tanulása

Modellkiválasztás és struktúrák tanulása Modellkiválasztás és struktúrák tanulása Szervezőelvek keresése Az unsupervised learning egyik fő célja Optimális reprezentációk Magyarázatok Predikciók Az emberi tanulás alapja Általános strukturális

Részletesebben

Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian

Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian PERSONAL INFORMATION Dr. János Szlávik 3300 Eger, Tompa Mihály u. 8. +36-36-520-400/3082 +36-30-4365-541 szlavik@ektf.hu www.gti.ektf.hu Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian WORK

Részletesebben

Tanulási paradigmák rágcsálókban kognitív zavarok modellezésére. Gyertyán István. Richter Gedeon NyRt.

Tanulási paradigmák rágcsálókban kognitív zavarok modellezésére. Gyertyán István. Richter Gedeon NyRt. Tanulási paradigmák rágcsálókban kognitív zavarok modellezésére Gyertyán István Richter Gedeon NyRt. A magatartás modellezése, neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása Preklinikai és klinikai neuropszichofarmakológia

Részletesebben

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139.

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139. Jürgen Esser Introduction to English Text Linguistics (Bevezetés az angol szövegnyelvészetbe) Frankfurt am Main:

Részletesebben

A szépség-sztereotípiák hatása a spontán vonástulajdonításra, valamint a társas információk generalizációjára

A szépség-sztereotípiák hatása a spontán vonástulajdonításra, valamint a társas információk generalizációjára Putz Ádám és Bereczkei Tamás A szépség-sztereotípiák hatása a spontán vonástulajdonításra, valamint a társas információk generalizációjára Affektív tanulás sztereotípia-konzisztens, illetve inkonzisztens

Részletesebben

Probabilisztikus funkcionális modellek idegrendszeri adatok elemzésére

Probabilisztikus funkcionális modellek idegrendszeri adatok elemzésére Probabilisztikus funkcionális modellek idegrendszeri adatok elemzésére Bányai Mihály! MTA Wigner FK! Computational Systems Neuroscience Lab!! KOKI-VIK szeminárium! 2014. február 11. Struktúra és funkció

Részletesebben

Fuzzy rendszerek és neurális hálózatok alkalmazása a diagnosztikában

Fuzzy rendszerek és neurális hálózatok alkalmazása a diagnosztikában Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fuzzy rendszerek és neurális hálózatok alkalmazása a diagnosztikában Cselkó Richárd 2009. október. 15. Az előadás fő témái Soft Computing technikák alakalmazásának

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

A GRAFIKUS KOMMUNIKÁCIÓ NÉHÁNY VÁLFAJA 1

A GRAFIKUS KOMMUNIKÁCIÓ NÉHÁNY VÁLFAJA 1 Barbara Tversky: A GRAFIKUS KOMMUNIKÁCIÓ NÉHÁNY VÁLFAJA 1 A grafikus jelek használata a kommunikáció legrégebbi s egyben legújabb formájának számít. Térképeket például évezredek óta rajzolnak homokba,

Részletesebben

A képfeldolgozás matematikája I.

A képfeldolgozás matematikája I. 1 A képfeldolgozás matematikája I. Bevezetés Dr. Fazekas Attila Attila.Fazekas@inf.unideb.hu Polányi Mihály: A személyes tudás A sikeres kommunikáció kedvéért az üzenet feladója 2 Polányi Mihály: A személyes

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

AZ INFORMATIKAI RENDSZEREK BIZTONSÁGÁNAK EGY SAJÁTOS RÉSZTERÜLETE

AZ INFORMATIKAI RENDSZEREK BIZTONSÁGÁNAK EGY SAJÁTOS RÉSZTERÜLETE IV. Évfolyam 1. szám - 2009. március Munk Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem munk.sandor@zmne.hu Zsigmond Gyula Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem zsigmond.gyula@zmne.hu AZ INFORMAIKAI RENDSZEREK

Részletesebben

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 Katona Lucia Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 1. Bevezetés Ez a tanulmány arra a nyelvvizsgáztatásban döntő jelentőségű kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az idegennyelv-tudás mérésekor mit és

Részletesebben

Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOLTANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév és

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori értekezés tézisei Kovács László Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon A mentális lexikon (gazdasági) szaknyelvi és (általános) hálózatos szerveződésének

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN?

MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN? Psychologia Hungarica Caroliensis, 2013, 1, 1, 108-113. DOI: 10.12663/PsyHung.1.2013.1.1.5 MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN? A hétlépéses képelemzési

Részletesebben

A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A TERÜLETI TŐKE KUTATÁSÁBAN

A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A TERÜLETI TŐKE KUTATÁSÁBAN A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A TERÜLETI TŐKE KUTATÁSÁBAN (The role of social capital in territorial capital research) BODOR ÁKOS Kulcsszavak területi tőke, társadalmi tőke, elméleti- és empirikus problémák

Részletesebben

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem B ó I v Mu - m m y v ó mu ó m b m y y, m A mu ü m j v y m y m m y v m y m b, - b m ó ó m u mu - y ó u m y, j, u- ó b. m. A mu m v y v y y y v m ub, v y m y b y m v, mu ü v m y j - um umb bb. L - y ó m

Részletesebben

Angol nyelvű publikációk

Angol nyelvű publikációk Angol nyelvű publikációk 1975-1979 Semjén András, Czigler István (1975), Choice reaction time and visual evoked responses to fixated stimulus while changing eccentricity of the non-fixated stimulus. Studia

Részletesebben

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre. Válasz Dr. Tamás Gábor bírálói véleményére Tisztelt Professzor Úr, Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet Összefoglaló Tanórákon és az önálló tanulás részeként is, az informatika világában a rendelkezésünkre álló óriási mennyiségű

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

Társasjáték az Instant Tanulókártya csomagokhoz

Társasjáték az Instant Tanulókártya csomagokhoz Társasjáték az Instant Tanulókártya csomagokhoz Játssz, szórakozz, tanulj! Hogyan tanulj játszva az Instant Tanulókártyákkal? Használati utasítás Az Instant Tanulókártya családhoz tartozó társasjátékkal

Részletesebben

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Demeter Gyula. PhD tézisfüzet. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia Doktori Iskola Kognitív Tudomány.

Demeter Gyula. PhD tézisfüzet. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia Doktori Iskola Kognitív Tudomány. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia Doktori Iskola Kognitív Tudomány Demeter Gyula VÉGRHAJTÓ FUNKCIÓK, PROSPEKTÍV EMLÉKEZET ÉS ELİHÍVÁS A KÍSÉRLETI KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA HOZZÁJÁRULÁSA

Részletesebben

Tanulás és memória. A tanulás és a memória formái, agyi lokalizációjuk és celluláris mechanizmusok. Pszichofiziológia ea.

Tanulás és memória. A tanulás és a memória formái, agyi lokalizációjuk és celluláris mechanizmusok. Pszichofiziológia ea. Tanulás és memória A tanulás és a memória formái, agyi lokalizációjuk és celluláris mechanizmusok Pszichofiziológia ea., 2016, Bali Zsolt Mi a tanulás és a memória? A tanulás tartós belső reprezentációk

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 6. viselkedéselemző/pszichológus (klinikai- és egészségpszichológia szakirány)

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 6. viselkedéselemző/pszichológus (klinikai- és egészségpszichológia szakirány) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ NÉV: Kékes Szabó Marietta E-MAIL: kszmarietta@jgypk.u-szeged.hu TEL.: (munkahelyi) 546-206, 105-ös tanszéki szoba MUNKAHELY, BEOSZTÁSOK: egyetemi tanársegéd TUDOMÁNYOS FOKOZAT: doktorjelölt

Részletesebben

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek Eddig Minden egyes modalitás alapvető anatómiai és élettani mechanizmusai Multiszenzoros feldolgozás DE: ritka, hogy csupán egyetlen modalitásunk működik közre Ezek nem csupán kiegészítik, hanem befolyásolják

Részletesebben

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

A ZENEÉSZLELÉST MEGALAPOZÓ PERCEPTUÁLIS KÉPESSÉGEK

A ZENEÉSZLELÉST MEGALAPOZÓ PERCEPTUÁLIS KÉPESSÉGEK Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia Doktori Iskola Kognitív Tudomány Háden Gábor Péter A ZENEÉSZLELÉST MEGALAPOZÓ PERCEPTUÁLIS KÉPESSÉGEK VIZSGÁLATA (PROBING PERCEPTUAL CAPABILITIES

Részletesebben

Pacemaker készülékek szoftverének verifikációja. Hesz Gábor

Pacemaker készülékek szoftverének verifikációja. Hesz Gábor Pacemaker készülékek szoftverének verifikációja Hesz Gábor A szív felépítése http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=fájl:diagram_of_the_human_heart_hu.svg http://en.wikipedia.org/wiki/file:conductionsystemoftheheartwithouttheheart.png

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09.

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09. (19) Országkód HU SZABADALMI LEÍRÁS!HU000223490B1_! (11) Lajstromszám: 223 490 B1 (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02.

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

A kreatív intelligencia fejlesztésének lehetőségei a vállalkozásoktatásban

A kreatív intelligencia fejlesztésének lehetőségei a vállalkozásoktatásban A kreatív intelligencia fejlesztésének lehetőségei a vállalkozásoktatásban GARAJ Erika Edutus Főiskola, Tatabánya garaj.erika@edutus.hu Az oktatási innovációk egyik formája a módszertani fejlesztések köre,

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

A bölcsődés gyermek és a mese

A bölcsődés gyermek és a mese nyitrai Ágnes A bölcsődés gyermek és a mese Az utóbbi években a kisgyermekkori fejlődésre irányuló kutatások eredményei a korábbi évtizedekhez képest még árnyaltabban bizonyítják, hogy a mesélésnek a kisgyermek

Részletesebben