2. számú tananyag. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. számú tananyag. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény"

Átírás

1 A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény Projekt neve: ÁROP Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette: Földművelésügyi Igazgatóság Készült: május 31.

2 Tananyag információk: Projekt neve: (regisztrációs szám: ÁROP ) Tananyag címe: - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény Készítette: MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Készült: május 31. A tananyagot és a hozzá kapcsolódó oktatási segédanyagot elfogadta: Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Dr. Kardeván Endre VM államtitkár Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Dr. Oravecz Márton MgSzH elnök Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Dr. Józwiák Ákos szakmai vezető Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Zsigmond Richárd témakör vezető 2

3 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása A vadászat története Magyarországon A társadalmi környezet bemutatása Jogszabályi környezet bemutatása A vadászati jog A vadászatra jogosult Vadászterület A vad tulajdonjoga A vadászati jog gyakorlása, hasznosítása A vadászati jog haszonbérlete A vadászati jog haszonbérlője A haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatályú felmondása A vadászterület határának megállapítása A vadászati jog kényszerhasznosítása A vadászterületek nyilvántartása A vadászterület rendeltetésének megállapítása Vadaskert, vadaspark, vadfarm létesítése A vad és élőhelyének védelmével kapcsolatos általános szabályok Tiltott vadászati módok Mesterséges vadtenyésztési tevékenység A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai Vadászati tilalmak Vadászati idény és vadászati tilalmi idő Vadászati kíméleti terület A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűsége A körzeti vadgazdálkodási terv Vadgazdálkodási üzemterv A vadgazdálkodási üzemterv Az éves vadgazdálkodási terv Országos Vadgazdálkodási Adattár Hivatásos vadász alkalmazása A vadászat általános szabályai A vadászjegy és a vadászati engedély A vadászvizsga Vadászati eszközök Tiltott vadászati eszközök A vadászat rendje A trófeabírálat A vadkár A vadászati kár A vad elpusztításával okozott kár A kár megelőzése A kár megállapítása

4 17 A vadgazdálkodási bírság A vadvédelmi bírság Vadászati igazgatás Eljárási szabályok Országos Vadgazdálkodási Tanács Kapcsolódó jogszabályok:

5 2 A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása Az Államreform keretén belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázati konstrukció célja az volt, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag egy vagy több, központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, vagyis törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani. Az MgSzH szeptember 16-án nyújtotta be pályázatát ÁROP 2210/2010 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági címmel. A hiánypótló dokumentáció elküldése és a tisztázó kérdések megválaszolása után a Projektet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (mint Közreműködő Szervezet, továbbiakban KSZ) vezetője támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatási jogviszony a január 5-én keltezett támogatói okirattal lépett hatályba. A Projekt megvalósulásának ideje február 1-től szeptember 30-ig tart. A Magyarországon és az Európai Unióban is mind társadalmi, mind gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén bekövetkezett széleskörű joganyag változás alapjaiban formálta át a hatósági feladatellátást. Az MgSzH pályázata elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A pályázat célcsoportját az MgSzH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai és az érintett ágazatok szereplői alkotják. A projekt fő elemeit a tananyagok elkészítése és azoknak hagyományos, illetve e-leaning formájában megvalósuló oktatása jelenti. A pályázat értelmében a mezőgazdasági szakigazgatást érintő jogszabályok/témák oktatását végezzük el, összesen mintegy 8100 főnek. A projekt keretein belül kerül sor A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény oktatására. A képzés során a tananyag a pályázat tárgyaként megjelenő joganyag tárgyi ismertetésén túl kiterjed a kapcsolódó jogszabályi környezet rövid bemutatására, a szabályozás alapjául szolgáló társadalmi környezet és elérni kívánt társadalmi célok megismertetésére, a gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetésére, továbbá az ügyintézés, illetve tágabban a jogalkalmazás segítésének a módjaira. 5

6 3 A vadászat története Magyarországon A magyarok ősei Kelet-Európában már évezredekkel ezelőtt vadásztak rénszarvasra meg egyéb vadra, különösen prémes állatokra. A finn-ugor ősnép alakította ki például az íjascsapdát. A lépőcsapdával vaddisznót fogtak. A deszkacsapdánál a felső deszkára gyakran követ, téglát helyeznek, hogy a csapda az állatot (egér, patkány, menyét, nyest) halálra zúzza. A csapda felső részét kettéhasított fahasábból is készítették. Ez utóbbi az ősi típus. 6

7 Az ősmagyarok félnomád életet éltek, tehát az állattenyésztés mellett földműveléssel is foglalkoztak. A letelepedéssel, a földművelés egyre szélesebb körű elterjedésével párhuzamosan a magyarság vadászata is megváltozott. Sokat vettünk át az itt élt szláv népektől, főleg a népi vadászatok terén, így a kutyával való vadászat és a madárfogás egyes módjait. Az állattenyésztésre való áttéréssel egyidejűleg kialakul a védekező vadászat, amelynek fontos "eszköze" a verem. A vermeket farkas, róka, vaddisznó elejtésére ásták. 7

8 A honfoglalást követően a fejedelmi udvarban különböző mesteremberek éltek, például: patkoló- és fegyverkovácsok, íjászok, solymárok, szakácsok, tolmácsok, írnokok, prémesek és gyógyító sámánok. A vadászat szabályozásának kezdete Szent László király évi dekrétumához vezethető vissza, amely már vadászati szankciókat tartalmazott arra az esetre, ha a vasárnapra és ünnepnapra rendelt vadászati tilalmat a vadászó megszegte. A vadászás első jogszabályi korlátozásának jegyei ismerhetők fel II. Ulászló király évben kelt dekrétumában, miszerint a jobbágyok már nem vadászhatnak szabadon, hanem elsősorban földesuruk hasznára. A legáltalánosabb vadászfegyver a középkor nagy részében kétségtelenül a nyíl és az íj volt, de a századtól, cseh közvetítéssel a számszeríj is elterjedt. 8

9 A vadászatban fontos szerepe volt a dárdának és a vadászkésnek, valamint a dákosnak is, mert az agyonhajszolt, kutyák által lefogott vadat végül hosszúnyelű szúrófegyverekkel ölték meg. Általánosan használták a vadászatban a hálót. Használatuk korai időkre nyúlik vissza. Az első hálók halászhálók lehettek. A solymászat 1100 körül már nem volt ismeretlen Magyarországon. Számos adat bizonyítja az Árpád házi uralkodók kiterjedt solymászatát., de a solymászat Magyarországon a 13. században érte el első virágkorát. IV. Béla nagy solymász volt, az ő korában jelentek meg az első solymász tisztségek, és az általa veretett pénzeken is láthatók sólyomábrázolások. Nagy Lajos idejében a solymászat már valósággal művészi fokra emelkedett. Mátyás király idejében folyt solymászatot Janus Pannonius versekben örökítette meg. Sólyommal galambot, nyulat, vadkacsát pedzettek, és a vadászathoz kutyákat is használtak. IV. Béla király időszakából már írások maradtak fel vadaskertekről. Feltehető, hogy a vadaskertek a vadóvást is szolgálták és télen a vad etetéséről is gondoskodtak. A 15. században vadaskertje már nemcsak a királynak, hanem a nagybirtokokkal rendelkező főuraknak, sőt egyes helyeken a városi polgároknak is volt. A vadászatnak Magyarországon a középkorban nagyon kevés korlátja volt, amit talán a sokszor emlegetett vadbőség is magyaráz. A vadászati jog minden szabad embert megilletett, az időbeli korlátozások ismeretlenek voltak ebben az időben. Az első vadászattal kapcsolatos törvény 1092-ből való és ünnepnapokon tiltotta meg a vadászatot, külön büntetést állapítva meg a tilalom ellen vétő papok számára. Az II. Ulászló-féle törvény (1504. évi V. decretum) 1504-ben a jobbágyoknak tiltotta meg a vadászatot szarvasra, őzre, nyúlra, vaddisznóra, fácánra és császármadárra. 9

10 Császármadár (Tetrastes bonasia) Ez volt az első lépés ahhoz, hogy a vadászat nemesi előjoggá váljék, amit azután a későbbi vadászati törvények még jobban kiszélesítettek. A jobbágyok a földesúr számára viszont kötelesek voltak vadászni, illetve vadat beszolgáltatni. A 16. századtól a földesurak rendtartásaikban szabályozták, hogy milyen feltételekkel szabad birtokukon vadászni, milyen jogokkal rendelkezik ispánjuk vagy udvarbírájuk, mennyi a lődíj, és a vadóvás, vadgondozás érdekében milyen előírásokat kell megtartani. Megjelennek a hasznos vad számára a különböző kíméleti idők. Igaz, hogy először csak igen szórványosan fordulnak elő, de mind határozottabban használják ezt a lehetőséget a helyenként és időnként megfogyatkozó vadállomány újbóli felszaporodásának előmozdítására. Az év mérföldkőnek tekinthető, mert megszületett az első magyar vadászati törvény az évi XXII. törvénycikk. Már az első hazai vadászati törvényben felismerhetők a vadászati jognak az ingatlannal, vagyis a föld tulajdonjogával való összefüggései, bár a törvény még nem tekintette a vadászat jogát a tulajdonjog tartozékának, mert abban az időben az még jelentőséggel nem bírt. A törvény először határozott meg tilalmi időket és szabályozott egyes vadászati módokat. A francia felvilágosodás eszméitől vezérelve adta ki II. József császár az évi vadászati rendszabályt. Ezt a vadászati jogot már az ingatlantulajdonnal kapcsolta össze. Egyebekben is sok haladó rendelkezést tartalmazott, de a nemesség ellenállása megakadályozta, hogy a rendelkezések törvényerőre emelkedhessenek. A vadászattal kapcsolatos jogi szabályozásnak újabb jelentős évfordulója a vadászatról és a madarászatról szóló évi XXIV. törvénycikk. A vadászati jognak a földtulajdonjoghoz tartozását erősítette a törvénynek az a rendelkezése, hogy a földesúr a tulajdonában lévő ingatlana fele részét letiltsa", azaz vadászat céljára hasznosítsa. Bár a törvény egyes 10

11 rendelkezései tekintettel vannak a vadtenyésztésre, a kevés korlátot ismerő nemesi vadászat károsan hatott a vadállomány alakulására. A háborúk, továbbá a katonatiszteknek már az előző évszázadban megadott vadászati jog még csak tetézte ezt. A 20. század első évtizedében az ország területén sok vadfaj élt, amelyek bőséges zsákmányt kínáltak az akkori vadászoknak. Élt akkor Magyarországon zerge, siketfajd, medve, hiúz és farkas. De vadásztak akkor nyírfajdra, császármadárra, darura, harisra, fürjre, sólyomra, sasra, túzokra, amelyek a 20. század végére vagy eltűntek, vagy annyira megfogyatkoztak, hogy védelmük érdekében teljes vadászati tilalom alatt állnak. Haris (Crex crex) Nyírfajd (Tetrao tetrix) 11

12 Hiúz 1913-ban a terítékre került nagyvad egyedszáma nem túl nagy, különösen, ha a mai, sokkal kisebb területre vonatkozókkal hasonlítjuk össze. Mindössze db. körüli szarvast lőttek, őzből 25 ezer, vaddisznóból összesen 9.036, túzokból szerepelt a lőjegyzéken. Ami azonban elképesztően nagy szám, az a mezei nyúl mennyisége: Fácán csak szerepel a kimutatásban, viszont fogolyról 1. millió fölött volt a lelövési számadat. A vadászati módok lényegében már a mai formák szerint alakultak (lesvadászat, cserkelés, hajtás). Az agarászat, amely Magyarországon valaha nagyon kedvelt vadászat volt, háttérbe szorult, a solymászatot pedig szinte már senki sem gyakorolta. A megengedett vadászati módokról az évi vadászati törvény azt mondta, hogy az csak lőfegyverrel, vagy lóháton bárminemű vadászebek használatával gyakorolható, tilos viszont minden szőrmés vagy szárnyas hasznos vadat tőrökkel, hálókkal, hurkokkal elfogni vagy megölni. A kíméleti időket, amikor tilos volt hasznos vadra vadászni, vadfajonként maga a törvény szabta meg, ezen kívül volt általános vadászati tilalom, amely február 1-jétől augusztus 15-ig tartott. A vadászati jog az évi XX. törvény. alapján a földtulajdon elválaszthatatlan tartozéka volt, amit 200 kh-nál nagyobb területen lehetett önállóan gyakorolni. Az ilyen terület tulajdonosa azonban haszonbérbe is adhatta a vadászati jogot, a 200 kh-at el nem érő területeken pedig kötelező volt a bérbe adás. Magas színvonalú vadgazdálkodást így a nagybirtokon lehetett folytatni, és valóban egy-egy nagy uradalom vadászati viszonyai voltak azok, amelyek méltán szereztek nagy hírnevet. Ilyenek voltak pl. a gr. Esterházy-család uradalmai. 12

13 Ezeken a területeken gondos vadóvás volt és a vadlelövést is már akkor a vadgazdálkodás követelményeinek megfelelő mértékben folytatták. Ezek a gazdag uradalmak megfelelően képzett vadászszemélyzetet alkalmaztak, a vad téli etetéséről kielégítő mértékben takarmányozással gondoskodtak. Ugyanakkor a községi vadászterületek bérlői mivel bérletük csak meghatározott időre szólt gyakran meggondolatlan, rablógazdálkodást folytattak. Ebben a korszakban igen nagy számban működtek vadaskertek. Az ország területén több mint 200 vadaskert és kb. 100 fácános volt. Minden nagyobb uradalom gazdája természetesnek tartotta, hogy kastélya körül a szépen gondozott angolkert mellett fácános- és vadaskert is legyen. A vadaskertek részben vérfelfrissítést, részben új vadfajok meghonosítását jelentették. A vadtelepítés során került Magyarországra a muflon és a szika szarvas. Ebben az időben a ragadozók és egyéb kártékonynak tekintett állatok elpusztítását fontos feladatnak tekintették. Ezt a feladatot nagyrészt a vadőrök, erdészek látták el. Ekkor a róka mellett, farkast, medvét, hiúzt, vidrát is lőttek. De a kártékony vadak listájára került a borz, a vadmacska, a nyest is. Hasonló volt a helyzet a madarakkal, varjúfélékből több mint 417 ezret pusztítottak el. Már ebben az időben egyre gyakrabban látogattak ide külföldi vadászok, főleg Nyugat- Európából. Vonzotta őket a medvevadászatok lehetősége, a kiváló agancsot fejlesztő szarvasbikák elejtésének reménye. Ebben az időben kezdték felismerni, hogy a vadászatban, vadgazdálkodásban milyen nemzeti érték rejlik ben a külföldre kivitt élő és lőtt vad, valamint vadbőr értéke 5 millió korona volt. Ebben az időben egy szarvasbika lelövéséért koronát fizetett a vendégvadász. 13

14 A bevételekkel szemben álltak a kiadások, amelyek között szerepelnek a vadkártérítések. Ekkor a törvény rendelkezései értelmében a szarvas és a dám által a vetésekben vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott kárért a vadászat jogosultja teljes kárpótlással tartozott. Nem kellett viszont megtéríteni a kártékony vad ide tartozott a vaddisznó is által okozott kárt. A vadászati irodalommal kapcsolatban elsőként a Vadászlapot kell megemlíteni, amelyet 1880-ban alapítottak, és 1920-ig minden hónapban 2 számmal jelentkezett. Már ebben az időben jelentek meg olyan úti- és vadászati beszámolók, amelyeket idegen földrészeken járt magyar vadászok írtak. (Almásy László: Vándorutam Ázsia szívében.) A 20. század elején az 1881-ben alapított Országos Magyar Vadászati Védegyleten kívül megalakult az Országos Magyar Vadászszövetség (1903), majd a Hubertus Magyar Vadászok Országos Egyesülete (1917). A vadászati kultúra mérföldkövei a vadászati kiállítások. A korszak legnevezetesebbje a bécsi kiállítás 1910-ben. Az évi XX. tc. a vadászati jogról, a vadak által tett károk megtérítéséről, a vadászati tilalmakról, a hivatalból való vadászatról, végül a vadászati kihágások és azok büntetéséről, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárásról szóló fejezetek szerint tárgyalta a vadászati jogot. A törvény rendkívül időtállónak bizonyult, mert kisebb és az 1945-ben történt nagyobb módosításoktól eltekintve egészen 1957-ig hatályban volt ban a trianoni békeszerződésben Magyarország elvesztette területe 2/3-ad részét. Az erdők területe ennél nagyobb mértékben csökkent, az erdősültség aránya a korábbi 27%-ról 12%-ra esett vissza. A háború a vadállományban is nagy veszteséget okozott. A kormányzat által is támogatott vadgazdálkodás következtében azonban a vadállomány különösen az apróvad az 1930-as évekre újra helyreállt. Az apróvad gyors szaporodásában szerepet játszott az a körülmény is, hogy az 1920-as években végrehajtott földbirtokrendezés a törpe- és kisbirtokok számát jelentősen megnövelte. Mindinkább általános lett az a felismerés, hogy a vadállomány elsősorban a természeti viszonyok, illetve azok változásainak függvénye. A természetvédelem, amely kezdetben az erdészettel volt szoros kapcsolatban, egyre erősebben hallatta hangját és fellépett a vad érdekében is ben javasolták, hogy a védelmet bizonyos korlátokkal terjesszék ki a ragadozókra is. A tilalmi idők megváltoztatását 1925-től már nem törvény, hanem földművelésügyi miniszteri rendelet szabályozta.. Nemsokára rendelet tiltotta meg a lóháton agarakkal való vadászatot. Egyre több vadfaj került teljes vadászati tilalom alá körül a magyar vadászok számát 28 ezerre becsülték. Ugyanebben az időben a Vadászati Útmutatóban mintegy 100 vadásztársaság volt feltüntetve ben elrendelték, hogy a vadásztársaság taglétszáma legfeljebb 200 kh-anként 1-1 fő lehet kh-anként a vadászterületre egy vizsgázott vadőrt kell alkalmazni. 14

15 A vadgazdálkodás szempontjából nagy jelentősége volt az élő és lőtt vad exportjának ben a hazai vad (élő és lőtt) értékesítéséből nem egészen 4,5 millió pengő bevétel származott. Ezen kívül a vadászati jog haszonbérbe adásából 1,8 millió pengő folyt be ban alakult meg Párizsban a Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC). A két világháború között már sokat adtak a fajtatiszta vadászkutyák alkalmazására. Több kutyás egyesület is működött már ebben az időben, pl. ilyenek voltak az Országos Vizsla Club, a Magyar Vérebegylet). Vadászati szakoktatás az esztergomi és a királyhalmi erdészeti szakiskolákon folyt. A II. világháború még nagyobb pusztítást okozott a magyar vadászatban, mint az I. Az ország hosszú hónapokig hadszíntér volt és még a háború befejezése után is néhány évig jóformán csak orvvadászat folyt, amely a még megmaradt vadat is csaknem teljesen kipusztította. A vadászat jogrendjében döntő változást hozott egy miniszterelnöki rendelet (4640/1945). A nagybirtokrendszer megszüntetésével és a földosztással a mezőgazdasági művelésű területek annyira elaprózódtak, hogy ezekre vadászterületek alakítása nem lett volna célszerű, másrészt az egyéb vonalon is tervbe vett államosítások előre vetették árnyukat. A régi vadászati törvényt úgy módosította a fent jelzett számú rendelet, hogy a vadászati jog az államot illeti. Létrejött a Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ). Minden vadásznak és vadásztársaságnak kötelező volt a csúcsszerv tagjává válni. A rendelet kimondta, hogy vadászati felügyelői állásokat kell szervezni minden megyében, szükség esetén egyes járásokban is. A szarvas és a dám mellett a vaddisznó által okozott mező- és erdőgazdasági károkat is meg kellett téríteni, ezekért az államkincstár vállalta a felelősséget. A vadkártérítések fedezetére vadkárjárulékot voltak kötelesek fizetni a nagyvadas vadászterületek haszonbérlői és a vadkereskedők. A vadásztársaságok taglétszámát a vadászterület nagyságához képest korlátozta a jogszabály. A vadászterületeket két kategóriába sorolták: nagyvadas és apróvadas területek. A törvényes keretek közötti rendszeres vadászat azonban még sokáig nem indulhatott meg, mert ehhez hiányzott a vadászpuska és a lőszer. A vadállományból először az apróvad szaporodott el, a nagyvadállomány mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt sokáig nagyon hiányos volt. A tilalmi idők megfelelő szigorításával, némely vadnál (pl. szarvasnál) a lelövési engedélyek kiadásának minisztériumi hatáskörbe vonásával igyekeztek a vadállomány gyarapodását biztosítani. Az 1940-es évek végén nem volt vadászati statisztika, ezért nagyon nehéz megállapítani hány vadásztársaság működött ezekben az években. Számuk valószínűleg körül lehetett. A vadásztársaságok alapszabályának jóváhagyása a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozott, amely ezt gyakran megtagadta, ha úgy találta, hogy személyi összetételük nem megfelelő. A vadászati jogot eleinte nyilvános árverésen adták 12 éves haszonbérbe. A haszonbért a pengő gyors inflálódása miatt meghatározott számú mezei nyúlban, illetve annak, az adott időben elért árában állapították meg. A vadászok száma 1945 után 30 ezer fő körül volt, mely az ismételt tagrevíziók után 1960-ra mintegy a felére csökkent. 15

16 A vadászok számának alakulása 1930 és 2007 között Az 1950-es évek elején a vadásztársaságok száma is erősen lecsökkent. Az állami erdőgazdaságok, majd később az állami gazdaságok egy része a kezelésében tartott területeken gyakorolhatta a vadászati jogot. Ezeket a mindennapi szóhasználat rezervátumoknak nevezte ben már az volt a cél, hogy a nagyvadas vadászterületeket fokozatosan állami rezervátumokká alakítsák. Az állami erdőgazdaságok, valamint egyéb szervek területén azután külön állami vadgazdaságok alakultak, amelyeket az 1960-as évek végén ismét összevontak azokkal az erdőgazdaságokkal, amelyeknek a területén működtek (pl. Gemenc, Gyulaj,, Soponya, Galgamácsa, Telki). A vadgazdálkodásban, miként a népgazdaság többi ágaiban is, az 1950-es évek elején vezették be a tervgazdálkodást. Ennek értelmében központi tervelőírásokat adtak ki. A terv alapja az egyes vadászterületekre előírt vadbeszolgáltatásnak. Az apróvadas területeken a vadgazdálkodás a területnek három részre osztásával (kíméleti területrész, befogási terület és konyhai vadászatok területe) történt. A kíméleti terület kijelölését 1945-ben jogszabály írta elő. A nyúlállomány csökkenése már az 1950-es években megkezdődött. Az apróvad-gazdálkodás terén a fácántenyésztéssel érték el a leglátványosabb eredményt ig a lelőtt és befogott fácán mennyisége 100 ezer 200 ezer db között volt évente. A nagyarányú volieres fácántenyésztés gyors fejlődést hozott ben a lelövés és befogás együttes mennyisége meghaladta az egymilliót, a becsült törzsállomány pedig már négy évvel később a 2 millió darabot. A fogoly, 1975-ig még viszonylag jelentős mennyiségben élt Magyarországon. A vadászati idények korlátozásával, illetőleg teljes vadászati tilalommal igyekeztek kímélni a fogolyállományt. Állományuk fogyni kezdett, az 1980-as évek végére már talán csak tizedrésze maradt. 16

17 Ahhoz, hogy a vadgazdálkodást jobban meg lehessen alapozni, bevezették a vadállomány számának becslés útján való megállapítását. Az FM Vadászati és Halászati Igazgatósága ben adott ki erre vonatkozó rendelkezést. Vadállomány-becslési adatok azonban csak tól állnak rendelkezésre. Az 1957-es év fordulópontot jelentett a legutóbbi 50 év magyar vadászatának történetében. A vadászati jog újabb kodifikálása is ebben az évben történt, az egyébként igen rövid életű 43. számú törvényerejű rendelettel. Megkezdődött a külföldi vadászok fogadása. Az 1954-ben létrehozott, önálló főhatóságként működő Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF). A már 19. században kialakult trófeakultusz tovább erősödött Magyarországon az 1950-es évek közepétől. Az OEF vezetője 1958-ban hozta létre az Országos Trófea Bíráló Bizottságot. Ennek ekkor az volt a feladata, hogy az állami erdőgazdaságok és vadgazdaságok üzemi és bérbe adott vadászterületein elejtett vad trófeáját a Nádler-képlet alapján elbírálja, továbbá a bizottság válogatta és bírálta a hazai bemutatók trófeaanyagát. A vadászok részére a bírálat eredményéről oklevelet állítottak ki től kezdték engedélyezni a külföldi vadászoknak a bérvadászatot. Az Evt. 35. (4) bekezdése értelmében a vadgazdálkodás fejlesztésére a vadgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos bevételekből Vadgazdálkodási Alapot lehet létesíteni. Ennek alapján a kormány elrendelte, hogy a MAVAD által eladott élő vad árából, a termelőszövetkezeti vadásztársaság által fizetett vadgazdálkodás-fejlesztési hozzájárulásból, valamint a bérkilövési díjakból az OEF vezetője létesítsen alapot. Az első nagyobb szabású vadászati kiállítás 1960 júniusában Budapesten nyílt meg. Ezen láthatók voltak az Afrikából nemrég hazatért expedíciók trófeái is szeptember 1-jén nyílt meg a Múzeumban a vadászati kiállítás, amelynek keretében vadásznapokat is rendeztek. Ettől kezdve több vidéki városban is rendeztek hasonló jellegű kiállításokat. Minden idők legnagyobb vadászati kiállítása az 1971-ben Budapesten megrendezett első Vadászati Világkiállítás volt. A budapesti kiállítás augusztus 27-től szeptember 30-ig volt nyitva, 52 ország vett részt rajta, nemzeti bemutatót 35 ország rendezett. Ehhez csatlakozott a trófeabemutató, amelyen 19 ország 18 vadfajból 118 értékes trófeát mutatott be. Ezek után ugrásszerűen megnőtt a kereslet a magyar vadászatokra. (német, osztrák, olasz, svájci és francia vadászok). A vad állami tulajdonának törvényi szabályozását a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény határozta meg. Az 1960-as évekig csak az erdő-és vadgazdaságok, az állami gazdaságok fogadhattak külföldi vendégeket, innentől azonban a vadásztársaságok is. Ezekben az években fellendült a külföldi vadászok részéről a hazánk iránti érdeklődés, a vadászturizmus, ami az anyagi hasznon, devizabevételen túlmenően hozzájárult az addigi merev külpolitikai izoláció fellazításához is. Egyre több világrekord esett magyar földön (gím, dám, őz) de népszerűek voltak a disznó- és apróvadvadászatok is. 17

18 4 A társadalmi környezet bemutatása A nyolcvanas évek közepére nyílttá váltak az ellentétek mező- és erdőgazdálkodók, valamint a vadgazdálkodók között a jelentős vadkárok miatt. A természetes apróvadállomány töredékére apadt, megszűnt a kötelező fácántenyésztés és annak állami támogatása is. A nagyvadállomány létszáma az egész országban jelentősen növekedett, a délnyugati részeken pedig túlszaporodott. A mezőgazdasági és erdei károk az egekbe szöktek. A nyolcvanas évek végén megkezdődött a nagyvadállomány erőteljes apasztása, főleg a gímszarvas- és a vaddisznóállomány esetében. Időközben lehetőség nyílt magántulajdonú vadászati irodák létrehozására, a 90-es évek elején teljes volt a káosz. A több mint 150 iroda tevékenysége ellenőrizhetetlenné vált. Megalakult a Magyar Vadkereskedelmi Szövetség, mely 1995-től Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsa néven működött. A későbbiekben tovább erősödött, a vadgazdálkodásban a bölcs használat és ez a maximális fenntartható hozam elvének kialakításhoz és elterjedéséhez vezetett. A vadászatvadgazdálkodás működtetési és finanszírozási rendszere ugyancsak válságba került. Egyértelműnek látszott 1990 után, hogy a vadászat jogi szabályozásában is be kell következnie a változásnak. Az új törvény megalkotásának fontos indoka a vadászati jog tulajdonának és ezzel együtt a vadászati jog hasznosításának, illetve gyakorlásának új alapokra helyezése. A törvény a vadászati jogot a vadászterület földtulajdonjogának elválaszthatatlan részévé teszi. A korábbi jogi szabályozás szerint a vadászati jog az ország egész területén az államot illette meg, és annak hasznosításáról az állam nevében a földművelésügyi miniszter volt köteles gondoskodni. E jogi szabályozási rendszer alapjául az szolgált, hogy mind a termőföld, mind pedig az erdő túlnyomórészt állami tulajdonban volt. A föld tulajdoni-használati viszonyait jellemző szabályozás pedig a tulajdon társadalmasításának irányába hatott. A tulajdonviszonyok jellegének 1990-et követő megváltozásával, illetve a föld-magántulajdon meghatározóvá válásával megváltozik az államnak a gazdasági élet igazgatásával, szervezésével összefüggő szerepe. Az állam vadászati jogának hasznosítása, a vadászati jognak a föld tulajdonjogától - illetve ezáltal a mezőgazdasági termelést és az erdőgazdálkodást folytató földtulajdonostól való - elkülönülése hosszabb ideje gazdasági jellegű feszültséget okoz és akadályozza a rendszer működőképességét. A vadászati jogot az Európai Unió tagállamainak túlnyomó része szintén a földtulajdonjog alapján hasznosítja. A vadászat, a vadgazdálkodás rendjét a legtöbb európai országban külön törvény szabályozza. Így ebbe a körbe sorolható: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia, Írország, Németország, Portugália, Spanyolország. Franciaországban a vadászatról a Rurális Gazdálkodás Törvényében, valamint a Környezeti Törvényben, míg Görögországban az Erdőtörvény önálló fejezeteként szabályozzák a vadászat, vadgazdálkodás rendjét. A vadászati jog tulajdonjogi kérdései számos olyan hiányt pótló szabály megalkotását indokolták - mint például a vadászati jogosultságok és kötelezettségek meghatározása, a vadászati jog önálló vagy társult hasznosítása, vadaskert létesítése, vadvédelmi bírság, vadászati haszonbérleti szerződések hatósági jóváhagyása -, amely csak törvényi szintű szabályozásban lehetséges. 18

19 5 Jogszabályi környezet bemutatása - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény (Vtv) - A Vtv. végrehajtására kiadott 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vhr) - A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25) Kormányrendelet - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról évi XXXVII. törvény (Evt.) - A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) - Az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről 43/2011. (V. 26.) VM rendelete - A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet - A ról szóló 327/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet - A fővárosi és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 5.1 A vadászati jog A vadászati jog a vad, valamint élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtése, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Ha a vadászterület kizárólag egy személy tulajdonában van, önálló vadászati jogról, ha több személy tulajdonában van, társult vadászati jogról beszélünk. A vadászati jog földtulajdonhoz kötése (revier rendszer) az európai országokban általánosnak, de nem kizárólagosnak tekinthető. Az államot illeti a vadászati jog Görögországban, Olaszországban, részben - a terület besorolásától függően - Spanyolországban, Svájcban, Romániában. Elsősorban Észak-Amerikában ismert az un. licence rendszer, ahol a vadászati jog egyes vadfajok vadászatához kötődik. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) kimondja, hogy a vadászatra jogosult a vadászati jogot köteles gyakorolni, vagy hasznosítani. E rendelkezésben az ellenzők a tulajdonnal való szabad rendelkezés túlzott korlátját látták. A rendelkezés felvételének szakmai okai vannak. A vadászati jog ugyanis kötelezettségek és jogok összessége, amelynek keretei között mind állatvédelmi, mind vagyonvédelmi, mind pedig humán-, vagy állategészségügyi okok folytán számos olyan követelménynek is érvényesülnie kell, amely nem tehető függővé a tulajdonos / a vadászatra jogosult/ döntésétől. Elég utalni többek között a vadászatra jogosult vad és élőhelyvédelmi kötelezettségeire. 19

20 5.2 A vadászatra jogosult Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni. Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak. Amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát haszonbérbe adja vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni. Haszonbérbe adott vadászterületek, a haszonbérlő típusa szerint megyénkénti bontásban: Megye vadászterület VT, Egyesület érdekképviselet gazd.társaság Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Pest Győr Hajdú Heves Szolnok Komárom Nógrád Somogy Szabolcs Tolna Veszprém Vas Zala Összesen

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A Vtv. 2017. március 1-jétől hatályos szövege, kiemelve a 2017. január 1-jétől 2017. február 28-áig hatályos törvényszöveghez képest életbe lépő változások 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,

Részletesebben

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A Vtv. 2017. január 1-jétől 2017. február 28-áig hatályos szövege, kiemelve a 2016. július 1- jétől 2016. december 31-áig hatályos törvényszöveghez képest életbe lépő változások 1996. évi LV. törvény a

Részletesebben

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról*

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 22862 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 182. szám 2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 1. A vad védelméről,

Részletesebben

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1996. évi LV. törvény 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 A 2010.03.12. és 2010.12.31. között hatályos szöveg Az Országgyűlés

Részletesebben

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 2016. január 1-jén hatályos 2016. július 1-jén hatályos 2017. január 1. 2017. március 1. 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Az Országgyűlés felismerve azt,

Részletesebben

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról. I. Fejezet BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény tárgya

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról. I. Fejezet BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény tárgya 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Az Országgyűlés felismerve azt, hogy valamennyi vadon él ő állatfaj a Föld megújuló természeti erő forrásainak, valamint

Részletesebben

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T Készült: 2010. október 16. 2 1.. /1/ A Nagycserkeszi Új Erő Vadásztársaság, (továbbiakban VT.) 2010. október 16-án tartott közgyűlése által módosított Házi Szabályzat. /2/ Jelen

Részletesebben

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 A Vtv. 2017. március 1-jétől hatályos szövege, kiemelve a 2017. február 28-áig hatályos törvényszöveghez képest életbe lépő változások 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

LX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM ÁRA: 1315 Ft 2009. június 22.

LX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM ÁRA: 1315 Ft 2009. június 22. LX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM ÁRA: 1315 Ft 2009. június 22. LX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM ÁRA: 1315 Ft 2009. június 22. T A R T A L O M S z á m T á r g y Oldal Törvények 2009. évi XXVIII. törvény Egyes agrártárgyú törvények

Részletesebben

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATBAN

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATBAN A Győr-Moson-Sopron megyei 08-nnnnnn számú vadászterület földtulajdonosi közössége a Vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. a.) bekezdése értelmében,

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! egybeszerkesztett, ellenjegyzésével ellátott szövegét (a továbbiakban : egységes javaslattervezet).

Tisztelt Elnök Úr! egybeszerkesztett, ellenjegyzésével ellátott szövegét (a továbbiakban : egységes javaslattervezet). Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága m,rnánvszám : Ti G 95 512 3 Érkezett: 2015 NOV 1 6. Egységes javaslat Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi

Részletesebben

1996. évi LV. törvény

1996. évi LV. törvény 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel [Vastag betűvel az 1996. évi LV. törvény

Részletesebben

2009. évi XXVIII. törvény az egyes agrártárgyú törvények módosításáról 1

2009. évi XXVIII. törvény az egyes agrártárgyú törvények módosításáról 1 2009. évi XXVIII. törvény az egyes agrártárgyú törvények módosításáról 1 A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása 4. (1) A vad védelméről, a

Részletesebben

Tisztelt Elnök asszony!

Tisztelt Elnök asszony! országgyűlési képviselő Dr. Szili Katalin asszonynak az Országgyűlés elnökéne k Helyben 20@9, FEBR 2 4. Tisztelt Elnök asszony! Módosító javaslat A Házszabály 102. -ának (1) bekezdése alapján az egyes

Részletesebben

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Vadászati Árjegyzék 2011/2012 Pilisi Parkerdő Zrt Mielőtt nekilátnának áraink áttanulmányozásához, kérjük, hogy olvassák el az általános tudnivalókat.

Részletesebben

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület. Házi szabályzat A vadásztársaság területének határai: A 3. számú f közlekedési úti Sajó hídtól a Sajó folyó Ónodig, majd nyugatra az ónodi vár el tt a közútig. Innen Ónod- Nyékládháza közút, Nyékládháza

Részletesebben

I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben 2007. évi XVI. törvény, a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM és 46/2006 (V. 31.) FVM rendelettel

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 1996. évi LV. törvény Hatályos: 2013.08.01-1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 [A törvény (Vtv.) szövege egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról [A törvény (Vtv.) szövege egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel (Vhr.).] Az

Részletesebben

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület. Házi szabályzat A vadásztársaság területének határai: A 3-as számú fôközlekedési úti Sajó hídtól a Sajó folyó Ónodig, majd nyugatra az ónodi vár elôtt a közútig. Innen Ónod- Nyékládháza közút, Nyékládháza

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára. 1996. évi LV. törvény. I. Fejezet. A törvény tárgya. A vadászati jog

Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára. 1996. évi LV. törvény. I. Fejezet. A törvény tárgya. A vadászati jog 1. oldal, összesen: 23 Hatály: 2009.X.1. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára 1996. évi LV. törvény a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Az Országgyőlés felismerve

Részletesebben

A rendelet hatálya. Piac rendezése és fenntartása

A rendelet hatálya. Piac rendezése és fenntartása Budapest-Zugló Képviselő-testületének 33/1996. (VII.11.) sz. rendelete a piacokról és vásárokról /egységes szerkezetben a 14/2001.(IV.20.), a 28/2004. (V.19.), az 54/2004. (X.21.), a 42/2010. (XII.15.),

Részletesebben

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft)

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft) 16564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 95. szám A Kormány 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl SZARVAS VADÁSZAT Vadászati idény: Bika, tehén: szeptember 1-január 31. Ünı, borjú: szeptember 1-február

Részletesebben

Szempontok a hatályos vadászati törvény módosításához

Szempontok a hatályos vadászati törvény módosításához Szempontok a hatályos vadászati törvény módosításához A teljesség igénye nélkül gondolatébresztőnek szánjuk a jelenleg hatályos vadászati törvényben, illetve végrehajtási rendeletében szabályozott, többek

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 - 1-1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 [A törvény (Vtv.) szövege egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel (Vhr.).]

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek bérbe-, használatba- és haszonbérbe adására vonatkozó eljárási

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Előadásom témája az erdő és a vadgazdálkodás kapcsolatának jogi szabályozása. A vad védelméről a vadgazdálkodásról,

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi kar Munkajogi és Agrárjogi Tanszék

Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi kar Munkajogi és Agrárjogi Tanszék Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi kar Munkajogi és Agrárjogi Tanszék Vadászati-és vadgazdálkodási jog, valamint ezek kapcsolata a polgári jog és a büntető jog területével ( szakdolgozat ) Készítette:

Részletesebben

VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS

VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. (Vtv.)

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig 1. oldal 2. oldal Bemutatkozás Tisztelt Vadászvendégünk! S ok szeretettel köszönti Önt a Hunor Vadaskert Zrt.! Engedje

Részletesebben

Országos Vadgazdálkodási Adattár ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ. Szerkesztette: dr.

Országos Vadgazdálkodási Adattár ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ. Szerkesztette: dr. ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ Szerkesztette: dr. Csányi Sándor Gödöllõ 1997-1999 ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ BEVEZETÉS Az utóbbi

Részletesebben

SZAKMAI JOSZABÁLYOK ÉS IGAZGATÁS. Kiegészítések. Dr. Heltai Miklós 2005-10-03.

SZAKMAI JOSZABÁLYOK ÉS IGAZGATÁS. Kiegészítések. Dr. Heltai Miklós 2005-10-03. SZAKMAI JOSZABÁLYOK ÉS IGAZGATÁS Kiegészítések Dr. Heltai Miklós 2005-10-03. Tartalomjegyzék 1. A hazai és az Európai Uniós szabályozás hatása és szerepe a vadgazdálkodásra... 2 1.1. A vadászati törvény

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Elfogadva: 2014. szeptember 8-án a Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlésének 1/2014 (IX.08.)

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

Részletesebben

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók!

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Szeretném felhívni figyelmüket a mező- és erdőgazdasági művelés alá eső területek forgalmára, valamint azzal összefüggésben az elővásárlási/haszonbérleti

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék. Vadászati árjegyzék

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék. Vadászati árjegyzék HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék 2015/2016 Vadászati árjegyzék 1. oldal 2. oldal Bemutatkozás Tisztelt Vadászvendégünk! S ok szeretettel köszönti Önt a Hunor Vadaskert Zrt.! Engedje meg, hogy néhány

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya 2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Közösségi javak államosításasa Az államosítások sok és s elkobzások okát

Részletesebben

Alap fejezet száma és megnevezése: 68. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

Alap fejezet száma és megnevezése: 68. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Alap fejezet száma és megnevezése: 68. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: Pénzügyminiszter Magyar Államkincstár Az elkülönített

Részletesebben

T/11050. számú. törvényjavaslat. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról

T/11050. számú. törvényjavaslat. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11050. számú törvényjavaslat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Németh Imre földművelésügyi

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

1996. évi LV. törvény

1996. évi LV. törvény 1996. évi LV. törvény a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel [Vastag betővel az 1996. évi LV. törvény

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Az apróvadgazdálkodás jogi környezete Vadászati törvény Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények Az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére ELŐTERJESZTÉS Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére Tárgy: Megállapodás a Fogyatékosok Napközi Otthona szolgáltatásainak igénybevétele tárgyában Előterjesztő: Előkészítő: dr. Gál Éva Zsuzsanna

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ A VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS RENDSZERE

ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ A VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS RENDSZERE ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ A VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS RENDSZERE A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló LV/1996. törvény alapján a vadállomány

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2011. (XI. 21.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2011. (XI. 21.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2011. (XI. 21.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívül kötendő házasság, bejegyzett élettársi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00.

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. 72/512-461 Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt.2

Részletesebben

A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások

A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások 1. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások Felelős személy lehet, aki az alábbi egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével és

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2010. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2010. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) FVM rendelete az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól Az erdőről,

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

1996. évi LV. törvény Hatályos: 2013.01.01-2013.06.30

1996. évi LV. törvény Hatályos: 2013.01.01-2013.06.30 Jogszabálykereső Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1996. évi LV. törvény Hatályos: 2013.01.01-2013.06.30 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 137/1999. (VI. 30.) SZ. HATÁROZATA A VAS GEREBEN MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 137/1999. (VI. 30.) SZ. HATÁROZATA A VAS GEREBEN MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 137/1999. (VI. 30.) SZ. HATÁROZATA A VAS GEREBEN MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

T/6955. számú. törvényjavaslat. a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról

T/6955. számú. törvényjavaslat. a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6955. számú törvényjavaslat a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. Az egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért az előterjesztés jelen

Részletesebben

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz KÖZSZERSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET Tanmenet és tantárgyi követelmények a TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK tantárgyhoz 1. A tantárgy kódja: KKS7B02 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben