Karácsonyi beszélgetés Pénzes János szabadkai megyéspüspökkel. Névnapos falinaptár. Ünnepi készülődés Év végi összegzés

Átírás

1 IV. évfolyam 7. szám december 10. A Vajdasági Magyar Szövetség lapja Karácsonyi beszélgetés Pénzes János szabadkai megyéspüspökkel Névnapos falinaptár Ünnepi készülődés Év végi összegzés

2 ÜNNEPI KUCKÓ VEZÉRCIKK Márai Sándor Négy évszak December Új időszámítás,,ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött. Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsonyfát, harmincegy ággal. Minden reggel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az ünnep felé. E módszerrel sikerült a várakozás izgalmát csaknem elviselhetetlenné fokozni. A hónap közepe felé, amint közeledett az ünnep, már állandóan lázas voltam, esténként félrebeszéltem, hideglelős dadogással meséltem dajkámnak vágyaimról. Mit is akartam? Gőzvasutat és jegylyukasztót, igazi színházat, páholyokkal, színésznőkkel, rivaldafénnyel, sőt valószínűleg kritikusokkal és azokkal a szabónőkkel is, akik megjelennek a főpróbákon, és rosszakat mondanak a darabról. Ezenfelül lengyel kabátkát akartam, továbbá Indiát, Amerikát, Ausztráliát és a Marsot. Mindezt persze selyempapírban, angyalhajjal tetézve. Egyáltalán, gyermekkoromban mindig a világegyetemet akartam, az életet, amely egyszerre volt bicikli, kirándulás a Tátrába, anyám zongorázása a sötét társalgóban, bécsi szelet, almás rétes és diadal összes ellenségeim fölött. A varázskör Az adventi koszorú hagyománya valószínűleg abból az ősi hiedelemből származik, hogy a kör (varázskör) megvéd a gonosztól. Koszorút fontak ezért régen szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból. Azt tartották, hogy az ilyen,,szent koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Hasonlóan pogány szellemekkel kapcsolatos egy régi, Észak-Európában elterjedt szokás is. Decemberben itt megünnepelték a termés betakarításának végét. Mindig nagy lakomát rendeztek, és házaikat zöld növényekkel díszítették. Azért akasztottak fagyöngyöt és zöld gallyat az ajtajuk fölé, hogy kiengeszteljék az erdők szellemeit. Téli napfordulós ünnepeikre örökzöld díszeket készítettek a kelta és a teuton törzsek is. Papjaik szerint a fagyöngy szent, és ezért amulettként adták az emberek kezébe. Egy középkori hiedelem szerint a fagyöngy elűzi a boszorkányokat, ezért ez a növény különleges helyet foglal el a koszorúfonásra használatos örökzöldek (magyal, krisztustövis, vadborostyán, stb.) között. Sík Sándor A napkeleti bölcsek Ama csillag után. A holdsugaras hideg éjszakában, Mint egy fehérlő, csendes álom, Úgy vonult el a komoly karaván. És elől ment a három. A sziklás föld mogorván és kopáron Feküdt el lábaik alatt. Méltóságos sora a száz tevének A harmaton halkan haladt. És mintha fehér árnyak lengenének, Úgy vonult végig a fehér sereg A völgyön, ahol nem nőttek virágok, S a városon, ahol az emberek Nem virrasztottak és nem énekeltek. S ahol nem látta őket senkisem. És így suhant el csendesen Életre éledt vágya Napkeletnek Az ezredéves éjszakán. Ama csillag után. Uram! Rendeld már, hogy hazamehessünk! Mindegy, hogyan, és mindegy, milyen áron! Nem akarunk örökké bujdokolni ezen a zord, otthontalan világon! Ha kell, gyalog is, éhesen, vacogva, tépett lélekkel és halálra váltan: csak otthon legyünk egyszer a hazánkban! (Wass Albert) Otthon és haza. Melyik a fontosabb? Lehet-e, szabad-e rangsorolni? És ha igen, ki lesz a döntőbíró? Eldöntheti-e vajon valaki, hogy az otthon vagy a haza a fontosabb? Helyettünk aligha. Legfeljebb mi, magunk rangsorolhatunk, mélyen, ott legbelül. Mi magunk érezhetünk csak egy országot hazánknak. Milliárdnyian jöttek és jönnek úgy a világra, hogy a hazájukban van az otthonuk. Minő szerencsés körülmény! A hazájukban vannak otthon. Nekünk mást rendelt a Teremtő. De most eljött az ideje, hogy hazatérhessünk. Az erdélyi költőfejedelem már nem élhette meg. Nem térhet már haza, nem lehet már otthon a hazánkban. Háborgó lelke nyugodhat csupán meg, ott fenn, a magas égben tavaszán, az első határom túli magyar eskütétele után. Kívánságod teljesül, bátyám: az Úr esztendejében hazatérhetünk. Hazánk is lesz végre, nem csak otthonunk. Még néhány nap, és kezdetét veszi egy új időszámítás. A spájzunk ugyan nem lesz tele tőle, és jól sem lakhatunk vele, de hazatérhetünk. Én már a puszta gondolattól is jobban érzem magam a saját bőrömben. Hát még majd, ha itt lesz a honosítási okirat a belső zsebemben! De nem akarom túllihegni. Vannak dolgok, amelyeket nehéz szavakba önteni. A magyar állampolgárság ilyen. Az ember érzi, hogy mit jelent. Köszönet az anyaországnak érte. Azt mondják, a világon semmi sem történik ok nélkül, csak úgy, magától. Tenni kell érte. És nagyon akarni. Nem hagyni, menni, küzdeni. Felállni újra és újra, egymást űzve, hajszolva, ajtókat félfástól berúgni. Másképpen nem lehet. Csak vasakarattal. Itt semmit sem adnak ingyen. Még azt sem, ami jár. Hiába van igazunk, hiába írja az Alkotmány. Küzdelem nélkül nem megy. Egyszerűen nem adják. Mégis azt mondják, hogy az anyaország határain túl rekedt magyar közösségek közül mi állunk a legjobban. Hogy a miénk a zászlóshajó a Kárpátmedence viharos tengerén. Mások mondják. Hogy olyan dolgokat valósítottunk meg, amelyekről a más régiókban élő nemzettársaink csak álmodni vagy beszélni szoktak. Emelt fővel térhetünk hát a közös honba vissza. Számunkra már egy ideje elkezdődött az új időszámítás. Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mikor, mindenesetre tart már néhány esztendeje. A közösség is érzi, hogy valami történik. Valami megmozdult, felkavarta a poshadó állóvizet, és mozog. Lassan ugyan, de mozog. Állandóan mozgásban van, és az emberek észrevették. Különben nem iratkoztak volna fel több mint 130 ezren a választói névjegyzékre, és nem tüntették volna ki oly sokan a Magyar Összefogás jelöltjeit megtisztelő bizalmukkal. Valahogy derűlátóbbak lettünk, egyre kevesebbet sírunk, picsogunk. És ez jó. A múltkor az egyik ismerősöm megkérdezte: ha magyar állampolgár lesz, szabadon átköltözhet Magyarországra? Gyakorlatilag igen, a kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Bevallom, nekem eszembe sem jutott. Ha esetleg át szerettem volna költözni, már régen megtehettem volna. Csakhogy én nem szerettem volna. És ma sem szeretnék. Aki akart, már rég elment. Nyilván lesznek majd, akik követik őket, de nem gondolom, hogy az állampolgárság miatt. Kicsit úgy van ez, mint az útlevél. Néhány évvel ezelőtt nagyon szíven szúrt, amikor egyesek megpróbálták azt a látszatot kelteni, hogy mi csupán az útlevél miatt szeretnénk magyar állampolgárok lenni. Megáll az ember esze. Hogy egyesek mit ki nem találnak. Beteg elmék, beteges gondolatokkal. A magyar állampolgárság sokkal több egy úti okmánynál. Akkor is igényelnénk, ha passzus nem járna vele. Szentebb az annál. És nem azért szeretnénk, hogy átköltözzünk, hanem, hogy hazatérhessünk. Hogy otthon legyünk már egyszer végre a hazánkban! Nem véletlenül rendelte szülőföldünkül ezt az olykor Isten és ember verte tájat a Teremtő. Nem véletlenül születtünk bele. Dolgunk van itt. Családot alapítani, dolgozni, gyermeket nevelni, megmaradni. Magyarként, itt a szülőföldünkön. Nincs más tisztség, ennél magasabb rangú. És jó úton haladunk, már néhány esztendeje. Nem mindig azt teszszük ugyan, amit szeretnénk, és néha a dolgaink sem úgy alakulnak, ahogyan elvárnánk, de jó irányba haladunk. Tesszük a dolgunk. Miképpen a zászlóshajó legénységéhez illik. Ádvent van. A várakozás, a készülődés időszaka. Közeleg a szenteste, az Úr eljövetele. Ilyenkor az ember általában akaratlanul is visszatekint. Lajstromba veszi a múlófélben levő esztendő történéseit. Mi az, ami megvalósult, és mi az, ami nem. Ha közösségként tekintünk vissza, azt hiszem, nincs okunk panaszra. Létrehoztuk a névjegyzéket, nemzeti tanácsot választottunk magunknak. Vendégünk volt a Magyar Köztársaság elnöke és miniszterelnöke. A pozícióink megerősödtek. Európában is jegyeznek bennünket. Közösségként lettünk többek. Újév után immár hazánk is lesz végre, nemcsak otthonunk. Ennek a reményében kívánok békés és sikerekben gazdag új esztendőt minden nemzettársamnak. Bús Ottó december Bús Ottó

3 KARÁCSONYI BESZÉLGETÉS KARÁCSONYI BESZÉLGETÉS Számunkra vértanúk Dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspökkel, a Teológiai-Kateketikai Intézetről, a hittan nemzetmegőrző szerepéről és a vagyon-visszaszármaztatásról beszélgettünk. Az interjú második felében kitértünk az ös eseményekre is. Püspök atya karácsonyi üzenete számunkra a megváltás bizonyosságát tartalmazza. November 20-án ünnepélyes keretek között osztották ki a Teológiai Kateketikai Intézet (TKI) végzősei számára a diplomát. Mik az eddigi tapasztalatok az intézettel kapcsolatban? A Teológiai Kateketikai Intézet működése 1993-ban kezdődött. Annak idején nem számítottunk arra, hogy mindez komolyabb eredményt hoz majd a Szabadkai Egyházmegyének. Ekkor még nagyon messze volt a hittannak az oktatási intézmények keretén belüli oktatása. Az előadások 1994-ben kezdődtek ben végzett az első generáció. A jelentkezések tekintetében hullámzó évek vannak mögöttünk volt olyan időszak, amikor több mint kétszázan jelentkeztek. A tanári kar tekintetében igyekeztünk a legjobb oktatói gárdát összeállítani. Mintegy tízre tehető azoknak a száma, akik Rómában végezték tanulmányaikat. A hitoktatás 2001-ben történt bevezetésekor mintegy 30 diplomásunk volt, aminek köszönhetően az oktatásban nem keletkeztek gondok. Most 115 diplomásunk van, egy részük az iskolai hitoktatásban állja meg a helyét. Másrészt ezek a Krisztus-hívők felruházhatóak mindazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel, mint egy nős diakónus. Ez elsősorban azokon a vidékeken fontos, ahol nagy gondok vannak a paphiány miatt. A hittankönyvek írásától jutott el a felsőfokú oktatás megszervezéséig egy olyan időszakban, amikor nem volt könnyű az embereknek megvallaniuk a hitvallásukat. Hogyan képzeli el a TKI jövőjét? Nem is olyan régen még meg sem fordult bennem, hogy Szabadkán felépül az Augustinianum Papnevelő Intézet. Az ötletet a belgrádi érsek és az akkori nuncius vetette fel. A fő kihívás a római Lateranumhoz való affiliálódás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a végzettek a római Lateranum diplomáját kapják meg. A Lateranum rektora belgrádi látogatása során vetette fel, hogy ennek első feltétele a papnevelő intézet létrehozása. Ez azt jelenti, hogy Szerbia, Montenegró és Macedónia területére itt képezik a papokat. Ez egyben egy lelkipásztori központ is, mivel itt folynak a papok továbbképzésein túl a különböző lelkigyakorlatok is. Az épület felépítéséhez szükséges anyagiak zömét németországi katolikus segélyszervezetek biztosították. Magával a fakultással kapcsolatban azonban alapvető kérdés a működtetés anyagi feltételeinek a biztosítása, illetve a diplomák állam által történő elismerése. Ezek a kérdések még nyitottak. A pápai nuncius a Vatikán belgrádi nagykövete tárgyal ez ügyben a kormány illetékeseivel. Mi beérnénk azzal, ha az állam lehetővé tenné, hogy az intézet az Újvidéki Egyetem keretén belül működne, a szabadkai tanítóképző egyik ágaként. A hittannak nemzetmegtartó szerepe is van. Elsősorban a szórványban. Ez nem csak a magyar közösség esetében van így, hanem a bunyevác-sokác-horvát közösségnél is. Három szempontból fontos: egyrészt az anyanyelv megőrzése, másrészt az asszimiláció vonatkozásában, harmadrészt pedig az elvándorlás tekintetében. Ha a fiatalok nem látnak maguk előtt távlati célokat és értékrendet életük következő szakaszában, akkor az előző folyamatok könnyebben érvényesülnek. Jelenleg a szórvány területeken is rendszeres a misézés, illetve a hitoktatás. A mai napig rendezetlen Szerbiában a vagyonvisszaszármaztatás. A katolikus egyház igen komolyan érintett ebben a kérdésben. Már több éve húzódó folyamatról van szó. Eddig az ingatlanok 10 százalékát kaptuk vissza, viszont az szinte biztos, hogy a földek visszaszármaztatása vonatkozásában az 90 százalékban nem fog megtörténni. A pravoszláv egyház e tekintetben más helyzetben van, mivel ők elsősorban erdőkkel rendelkeztek, azok tulajdoni struktúra-változása az elkobzás után nem lett annyira átláthatatlan, mint a földek esetében. Információim szerint e téren már jelentős előrelépések is történtek a visszaadás tekintetében. További gondot jelent az, hogy az eddig visszakapott ingatlanok a legtöbb esetben igen leromlott állapotban kerültek vissza. Azok felújítása pedig tetemes összeget igényel, s eddig semmilyen olyan hír nem jutott el hozzám, hogy ebből az állam kivenné a részét. Bár, nem közvetlenül ide tartozik, mégis szeretném megemlíteni, hogy papjaink a mai napig nem élvezik a társadalombiztosítást. Nem jogosultak sem egészségügyi ellátásra, sem nyugdíjilletményre. Azt gondolom, hogy hasonlóan Horvátországhoz, Magyarországhoz, vagy Romániához, ezt a kérdést is jó lenne végre valahára megoldani. Egyházunk igen nehéz helyzetben van, a külföldi támogatások is elapadtak. Az idei évben volt olyan hónap, amikor a személyzet járandóságát nem tudtuk időben biztosítani. Összegezve a fentieket azt mondhatom, hogy a vagyon-visszaszármaztatáson túlmenőleg ideje lenne rendezni az egyház társadalombiztosítási helyzetét is. Remény mutatkozik arra, hogy az ös megtorlásokat végre hivatalosan is értékeljék a szerb és a magyar történészek. Az akkori eseményeknek papok is az áldozataivá lettek. Hogyan látja ezt a kérdést? Az alapvető gondot abban látom, hogy a szerb társadalom jó része még most sem képes elvonatkoztatni attól a (tév)képtől, miszerint mindez az agresszorokat, a támadókat érintő lépés, megtorlás volt. Nem kívánok most polémiába bocsátkozni a múlt értékelése vonatkozásában, azonban azt nem hagyhatom szó nélkül, hogy az ilyen megközelítés nem hajlandó figyelembe venni azt a tényt, hogy az 1944-es eseményeknek hat és nyolcvan éves áldozatai egyaránt voltak. Nem hajlandó szembesülni a gádori (Gakovo) koncentrációs tábor tényével sem, ahol 25 ezer német volt fogva tartva embertelen körülmények között, illetve a németek e vidékről történő elűzésével sem. Márpedig mindez megtörtént. A sebek a mai napig nem gyógyultak be. Csak egyetlen egy példát mondok: Robert Zollitsch érsek, a Német Püspöki Konferencia elnöke, vidékünk szülöttje, hatévesen járta meg édesanyjával és nagyanyjával ezt a koncentrációs tábort. A fél családja odaveszett, ő maga annak köszönhette az életét, hogy nagyanyja döntése révén sikerült onnét megszöknie... Ami konkrétan az egyházat illeti, ezekben az atrocitásokban 17 papunk lelte a halálát. Ők számunkra vértanúk. Sorsukat Horvátországban már Ft. Ante Baković által végzett kutatómunkában evidentálták, Magyarországban Hetényi Varga Károly két kötetes művében, s az itteni kutatómunka Matuska Márton iró nevéhez fűződik.. Azt szeretnénk, hogy a közeljövőben a papjaink által felállított testület egy kötet révén emlékezne meg róluk. Kezdeményezni fogjuk néhányuk boldoggá avatását is. Mivel vértanúkról van szó, így az egyház törvényei alapján nem szükséges a csodák bizonyítása. Karácsony közeledtével mit üzen a híveknek? A karácsonyi ünnep világosan tudtunkra adja, hogy meg vagyunk váltva. Mi, bűnös emberek helyett, az Atyaisten Fia, Jézus Krisztus, az életével fizetett helyettünk Istennek. Ezért van bátorságunk hozzá folyamodni a Miatyánkban, ezért bízunk abban, hogy a Szentlélek irányítja életünket, ha hozzá fordulunk. Mert egy dolgot semmi protekcióval, semmi ismeretséggel nem lehet elintézni; azt, hogy az életünk mikor fejeződik be. (-) december 10. 5

4 KÖZÖS ÜGYEINK KÖZÖS ÜGYEINK A VMSZ BRÜSSZELBEN november Az Európai Unió odafigyel a vajdasági magyarságra, figyelembe veszi a VMSZ meglátásait A VMSZ elnöke egyetlen szerbiai politikusként szólalhatott fel az EPP (Európai Néppárt) által szervezett Nyugat-Balkán-konferencián Brüsszelben Juhász Zoltán A vajdasági magyarságot érintő aktuális kérdésekről és Szerbia európai integrációs törekvéseiről a jövő évi magyar elnökség vonátkozásában tárgyalt Brüsszelben a Vajdasági Magyar Szövetség küldöttsége a Magyar Köztársaság állandó miszsziójában. Gruber Károly kül- és biztonságpolitikáért felelős nagykövet támogatásáról biztosította a Magyar Nemzeti Tanács kiemelkedő jelentőségű programpontjainak megvalósítását, különös tekintettel az oktatás témakörére. A Magyar Köztársaság állandó brüsszeli miszsziójában történt találkozót követően a VMSZ küldöttségének tagja, Varga László elmondta: Ígéretet kaptunk arra vonatkozóan, hogy amikor akár itt Brüsszelben, akár máshol is az elkövetkező magyar soros elnökség alatt Szerbiával kapcsolatos kérdések lesznek napirenden, akkor azoknak a történéseknek mi, vajdasági magyarok is részesei lehetünk majd. A VMSZ szerb országgyűlési képviselője, egyben a szerb parlament EU-s Integrációs Bizottságának elnöke kiemelte: A brüsszeli magyar misszióban nyitottak voltak arra, hogy a következő időszakban az általunk fontosnak vélt kérdéseket támogatólag próbálják a különböző uniós fórumokon képviselni. Konkrét kérdésekről is természetesen beszéltünk. Olyan pályázási lehetőségekről, amelyek várhatóan a magyar soros elnökség ideje alatt megjelennek majd és akár az oktatás, a kultúra vagy a tájékoztatás területén lehetőségeket fognak nyújtani mondta a brüsszeli magyar külképviseleten zajló találkozót követően Varga László. Az Európai Unió bonyolult intézményrendszerre épülő szervezet, ahol nagyon sok érdek ütközik és érintkezik, de különféle lobbizási lehetőségek is adódnak. A Vajdasági Magyar Szövetség küldöttsége Brüsszelben Doris Packkal, az Európai Néppárt képviselőjével és Jelko Kacinnal is találkozott. Az EP szerbiai jelentéstevőjével követő megbeszélésekről maga Jelko Kacin így fogalmazott: A vajdasági magyar közösség kiemelkedő jelentőségű Szerbia európai integrációs folyamatában. Miért lenne szükség számunkra közvetítőkre, amikor Szerbia európai uniós csatlakozásáról beszélünk. A magyar közösség ebből a szempontból nekünk nagyon fontos nyomatékosított Jelko Kacin. A Pásztor István elnök vezette VMSZ küldöttség a brüsszeli látogatást a kapcsolatok bővétésére és továbbfejlesztésére használta fel. Varga László, a szerbiai parlament Európai Integrációs Bizottságának VMSZ-es elnöke elmondta: Szeretnénk ebben a folyamatban részt venni, hogy Szerbiában azoknak az embereknek akiket mi képviselünk és az elsősorban a vajdasági magyar közösség haszna legyen. Akár pénzben is mérhető haszna különböző pályázati források útján tette hozzá Varga László. A Vajdasági Magyar Szövetség delegációját (Pásztor István elnököt, Dévavári Zoltán alelnököt és Varga László országgyűlési képviselőt) az Európai Néppárt főtitkára és munkatársai is fogadták. A találkozó során az EPP (Európai Néppárt) és a VMSZ közötti együttműködés kiszélesítéséről tanácskoztak, valamint arról, hogy a VMSZ miként léphetne tovább az eddigi megfigyelői státusból a társult tagsági státusig. A Vajdasági Magyar Szövetség vezető tisztségviselőinek talán legfontosabb brüsszeli állomása az Európai Néppárt által szervezet,,nyugat-balkán konferencia volt, amelyen Pásztor István egyetlen szerbiai politikusként szólalhatott fel magas rangú EP-s képviselők előtt. A vajdasági magyarság elemi érdeke, hogy Szerbia minél gyorsabban haladjon az Európai Unió felé mondta a konferencián Pásztor István. A VMSZ elnöke a régió országainak miniszterei és diplomatái előtt kiemelte: a Nyugat-Balkán uniós perspektivája a hosszútávú stabilitást jelenti. A VMSZ elnöke a tanácskozáson hangsúlyozta: pozitív példa az elmúlt időszakban Szerbiában a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadása és hogy közös szerb magyar vegyesbizottság alakult a második világháborút követő események objektív feltárására. Részlet Pásztor István beszédéből a brüsszeli Balkán-konferencián: Meggyőződésem, hogy fontos a közös múltnak a feltárása. Fontos, hogy a múltban elszenvedett sérüléseket, sebeket kibeszéljük és hosszútávon szanáljuk őket, mert ezek a folyamatos konfliktushelyzeteknek mindig a forrásait jelentik. Ilyen vonatkozásban a mi számunkra öröm az, hogy létrejött egy magyar szerb történész vegyes-bizottság, amely az elmúlt évnek a közös sebeit próbálja végigbeszélni, a közbeszéd tárgyává tenni segítve a két társadalomnak abban, hogy egyfajta nemzeti megbékélés jöjjön létre. Szerintem ez a térségen belül követendő példa lehet, mert úgy gondolom, hogy különböző relációkban hasonló helyzetek tömkelege van az utolsó száz év vonatkozásában... Meggyőződésem, hogy nem jobb az a csatlakozási folyamat, amely sok konfliktushelyzetet visz a közös európai fedél alá. Ezért szeretnénk világosan megfogalmazni ambicióinkat, világosan megfogalmazni a specifikumainkat és ezekre megoldásokat megtalálni abban a folyamatban, amely Szerbia Európai Uniós közeledését jelenti. Köszönöm szépen a lehetőséget... (Pásztor Istán beszéde teljes egészében megtalálható a VMSZ honlapjának videó-galériájában.) A VMSZ vezetősége brüsszeli látogatásának legnagyobb hozadéka lehet, hogy az Európai Unióban és magában az Európai Parlamentben is odafigyelnek a vajdasági magyarságra, figyelembe veszik a VMSZ meglátásait. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint: ennek bizonyítéka, hogy a Szerbiáról szóló országjelentésbe bekerülnek a legnagyobb vajdasági magyar párt javaslatai, és az, hogy Brüsszelben odafigyelnek arra, mi a fontos a VMSZ számára: ezek pedig Szerbia decentralizálása, az önkormányzatiság erősítése, a vagyonvisszaszármaztatás, Vajdaság autonómiájának kérdése, a nemzeti tanácsok erősítése, és hogy beszéljenek az ös véres eseményekről. Ezeket a kérdéseket nem csak elmondani sikerült, hanem nyomatékosítani is, aminek az a bizonyítéka, hogy az a jelentés, ami a parlament elé fog kerülni a Kacin-féle jelentés, amely tartalmazni fogja az ajánlásokat Szerbia vonatkozásában az minden jel szerint figyelembe fogja venni az általunk benyújtott 6-7 módosító indítványt értékelt a brüsszeli megbeszéléseket követően Pásztor István. A VMSZ küldöttsége az Európai Néppárt kongresszusán fejezte be brüsszeli látogatását. Mint ismeretes pillanatnyilag ez a legnyagyobb és legerősebb politikai tömörülés az Európai Parlamentben. Juhász Zoltán december 10. 7

5 NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS Legális és legitim Hat év kényszerszünet után, november 5-én, a Magyar Országgyűlés Vadász-termében tartotta IX. ülését a Magyar Állandó Értekezlet. A magyar-magyar párbeszéd fórumára a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok, a Magyar Kormány, valamint a nyugati magyarság képviselői kaptak meghívást. A Vajdaságot Pásztor István, a VMSZ, dr. Korhecz Tamás, az MNT és Ágoston András, a VMDP elnöke képviselték. Az értekezleten felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, Semlyén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Német Zsolt külügyi államtitkár is. A résztvevők tárgyaltak a státustörvény és az egyszerűsített honosítás összehangolásának szükségességéről és az oktatási-nevelési támogatás kibővítéséről. Természetesen a különböző régiók aktuális kérdéseit is megvitatták. Erdéllyel kapcsolatosan kifejezték reményüket, hogy a román kormány mihamarabb elfogadja az új oktatási törvényt, amely jelentősen javítja majd a magyar nyelv helyzetét. Ezen kívül az önálló magyar egyetem visszaállításának és Székelyföld közigazgatási jogállásának tisztázása is a napirenden szerepelt. A Vajdaságban üdvözölték a Magyar Nemzeti Tanács megválasztását, és kívánatosnak ítélték az észak-bácskai és dél-bácskai körzethatárok módosítását. A résztvevők szerint Kárpátalja estében viszont aggodalomra ad okot a magyar tannyelvű egyházi intézmények helyzete. Ami minket, vajdasági magyarokat illet, nekünk fontos: Üdvözlik a közvetlen demokratikus választás útján megalakult új vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot. A kulturális autonómia ezen szervének létrejötte előremutató és bíztató jel az egész Kárpátmedencei magyarság számára. A konferencia résztvevői remélik, hogy az MNT a gyakorlatban is érvényesítheti a törvényben előírt jogosítványait, és megkapja az ehhez szükséges költségvetési támogatásokat olvasható a zárónyilatkozatban. Az értekezlet minden résztvevője aláírta. A vajdaságiak is. Kivétel nélkül. Mindannyian. Szóval az MNT minden kétséget kizáróan legális és legitim. Határon innen és határon túl. 1értelmű! Nemde? (bús) Részletek Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének a MÁÉRT-en elhangzott beszédéből Orbán Viktor (...) Magyarországon bekövetkezett egy óriási politikai változás. Ráadásul most már tudjuk, nem balesetszerű változás történt, mert az önkormányzati választásokon még egyértelműbb állásfoglalást alakított ki saját jövőjét illetően Magyarország népe. Ebből pontosan tudhatjuk, hogy a politikai változás a politika világában a nép felhatalmazása alapján megtörtént. De a politikai változás és az annak jegyében elvégzendő munka két különböző dolog. Mi nem tekintjük úgy, hogy a magyar nép igényének, elvárásnak eleget tettünk volna pusztán azzal, hogy megnyertünk egyszer vagy kétszer két, egymást követő választást, és egy hatalmas nagy parlamenti többséget hoztunk létre. Ez nem a munka és a kitűzött cél maga, hanem a céljainkhoz vezető út eleje; a kapunyitás, ha úgy tetszik. A magyar kormány ennek szellemében végzi munkáját, hozza be újra és újra, tudom, nagyon komoly vitákat is kiváltva, a maga javaslatait a magyar parlament üléseire. Azt szerettem volna mondani ezzel, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy a következő egy év döntő. A következő egy évben kinyíló lehetőségek kihasználása szerintem erkölcsi kötelesség, és ha ezt az egy évet karakterében szeretném megragadni, akkor azt mondanám, hogy ez az egy év áll rendelkezésünkre, hogy Magyarországot megújítsuk. Ez a megújulás éve. És ezért amit nekünk folytatnunk kell, az Magyarország, a MÁÉRT összefüggésében a magyar nemzet megújításának politikája. Tudomásul kell vennünk, hogy a régi eszközök, régi ösztönök vagy azoknak legalábbis egy része nem működnek vagy félrevezetnek bennünket. Ezért másképpen kell gondolkodnunk, másképpen kell cselekednünk is. Három dologra szeretném az Önök figyelmét összpontosítani. Mi az a három dolog, ami a megújulás egy évében föltétlenül szükséges? Az egyik, hogy a lelkierőnket megőrizzük. A másik, hogy megőrizzük azt az egységet, amit a magyar nép megjegyzem: a politikusok helyett az elmúlt választásokon létrehozott. Harmadrészt pedig az akcióképességünket kell megőrizni: az éleslátásunkat, a hidegvérünket és a gyors cselekvésre való képességünket. Én a következő évben is mindig azt fogom majd a nemzetpolitikában is elsősorban fontosnak tekinteni, hogy mi az, ami elősegíti, és mi az, ami hátráltatja a megújulást. Tudom, hogy bizonyos irodalmi körökben Petőfit nem szokták arra a piedesztálra helyezni, ahova talán itt közülünk jó néhányan és én magam is helyezem, de soha nem volt aktuálisabb az a nemzetgyűléshez írt költemény, mint amilyen most, hogy mit kell tenni a régi épülettel, a régi épület köveit hogyan kell megvizsgálni, és hogyan kell egy megújult Magyarország épületköveivé alakítani. Meggyőződésem szerint soha nem volt aktuálisabb, és ez a nemzetpolitikára is igaz. (...) (...) nekünk egy tárgyilagos és realista nemzetpolitikára van szükségünk, amelynek kiinduló pontja az, hogy egy percre sem felejtjük el, hogy az egységes magyar nemzet létezik. És ha innen indulunk ki, akkor van esélyünk arra, hogy jó döntéseket hozzunk. Ez még a döntés maga, ez csak esély arra, hogy jó döntéseket hozzunk. Garancia viszont arra, hogy soha többet olyan hibákat ne kövessünk el a nemzetpolitikában, mint amilyen hibák az elmúlt hat évben megnyomorították sok millió magyar ember életét. Ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van. Ennek szellemében kívánok a MÁÉRT-nak eredmények tanácskozást. NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA áprilisi választások politikai és társadalmi következményei lehetőséget teremtenek a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésére. Az új politikai rend összekapcsolja a sokszínű magyar nemzetet, amelynek egyenrangú tagjai a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő magyarok. A nemzetpolitikában megvalósuló fordulat egy megújult szemléletet tükröz, amelynek értelmében az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltja fel. A múlt lezárásának jegyében a 2004 óta mellőzött Magyar Állandó Értekezlet november 5-i ülésével folytatja működését. A magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhetnek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében. A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja. Az ülésen elhangzottakat összegezve a MÁÉRT tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodnak meg: Üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét. Egyetértenek abban, hogy a meghozott döntések, úgymint a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény, valamint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetővé tétele a külhoni magyarság számára, valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálják. Szintén örömmel fogadták a MÁÉRT összehívását, és megállapodnak a korábban is működő szakbizottsági rendszer újraindításában. A továbbiakban a következő szakbizottságok kezdik meg munkájukat: külügyi és jogi szakbizottság, oktatási és kulturális szakbizottság, gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság, szórvány szakbizottság. Állást foglalnak az autonómia különböző formái mint stratégiai célkitűzés mellett, mivel ezáltal látják leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, és ezt tekintik a határon túlra szakadt magyarság nemzeti megmaradása legfőbb biztosítékának. Kifejezik meggyőződésüket, hogy a magyar állampolgárság könynyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára. A kulturális értelemben összetartozó nemzetet ez a jogszabály közjogi egységgé formálja. Megállapodnak abban, hogy könnyített honosítás bevezetésével összhangban a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani szükséges, valamint hogy az oktatási-nevelési támogatást újra az óvodásokra is kiterjesztik. Hangot adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség történelmi lehetőség az egész magyar nemzet érdekeinek képviseletére, értékeink felmutatására, tekintélyünk helyreállítására. Ezért kívánatos a hagyományos kulturális sokszínűség elvének előtérbe helyezése, illetve az összekapcsolódást segítő regionalizmus támogatása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy kiemelten támogatják Horvátország, Szerbia és Ukrajna európai integrációját. Megnyugvással állapítják meg, hogy az új szlovák kormány mentes a szélsőséges nacionalizmustól, ám sajnálatukat fejezik ki, hogy az új kormánykoalíció eddig nem tette meg a bizalom helyreállításához szükséges lépéseket. A tagok elítélik a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapítják, hogy a törvény, a tervezett módosítások ellenére, továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány figyelembe fogja venni a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) ajánlásait a jogszabály módosításakor. A résztvevők kijelentik, hogy a jövőben is elutasítanak minden olyan intézkedést, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyarság tagjaival szemben. Reményüket fejezik ki, hogy Romániában hamarosan elfogadásra kerül az új oktatási törvény, amely számos ponton javítja a magyar oktatás helyzetét. Meggyőződésük, hogy a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása, a többségi nyelv sajátos program szerinti tanítása, illetve az iskolarendszer decentralizációja és az iskolákkal kapcsolatos döntések átadása a helyi közösségeknek kiemelten segíti a magyarság boldogulását a többségi társadalmakban. Továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor a tagok sürgetik a kisebbségek jogállásáról szóló törvény véglegesítését olyan formában, hogy az megteremtse a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának közjogi keretét. Fontosnak tartják továbbá a romániai régiók átalakítására vonatkozó kezdeményezést, és elvárják, hogy ez elősegítse a magyarok által jelentős számban lakott régiók kiemelten a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását. Üdvözlik a közvetlen demokratikus választás útján megalakult új vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot. A kulturális autonómia ezen szervének létrejötte előremutató és bíztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. A konferencia résztvevői remélik, hogy az MNT a gyakorlatban is érvényesítheti a törvényben előírt jogosítványait, és megkapja az ehhez szükséges költségvetési támogatásokat. Reményüket fejezik ki továbbá, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos észak-bácskai és észak-bánáti közigazgatási körzethatárok mielőbb módosításra kerülnek. Fontosnak tartják, hogy a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választások eredményeként létrejövő képviselőtestületekben városi, járási és megyei szinten jelen van a magyar érdekképviselet. Egyben aggodalmukat fejezik ki a kárpátaljai magyar oktatás helyzete miatt. A magyar tannyelvű iskolák érettségizői számára továbbra sincs biztosítva az anyanyelvű szaktantárgyi emeltszintű érettségi vizsga lehetősége, aggasztó a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete is. Támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását. Üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdést, illetve a diaszpórában élők megszólítását illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy szükséges egy, a nyugati magyar országos szövetségekkel közös cselekvési terv kidolgozása a nyugati magyarság megmaradása érdekében. A Nemzeti Regiszter létrehozása, valamint egy, a megfelelő anyagi forrásokkal rendelkező szórványstratégia a nemzet minden tagjának érdeke. Felhívják a figyelmet az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó, nemzeti identitásunkat erősítő 55. évfordulójának megünneplésére, a világ magyarságának bevonásával. Felhívják a figyelmet a ben esedékes népszámlálások fontosságára, és hangsúlyozták a magyar önazonosság megvallásának jelentőségét. Budapest, november december 10. 9

6 TALLÓZÓ (NIN, NOVEMBER 25.) A mérvadó NIN politikai-gazdasági hetilap hasábjain megjelenő VIP COMMENT rovat ahová a legtekintélyesebb és legjelentősebb hazai és külföldi közéleti személyiségek publikálnak felkérte Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét, hogy ossza meg gondolatait az olvasókkal Túlságosan is sokáig tévelyegtünk Bizonyára sokan azt várják, hogy a VMSZ politikai színtéren betöltött szerepéről, az egyikek vagy a másikak iránti viszonyulásáról írjak, arról, hogy kihez vagyunk hűek, kiktől tartunk, ki sajátít ki bennünket, ki legitimálja magát rajtunk keresztül, de mindez számomra nevetséges, felszínes, megalázó. Jobb lenne, ha az alapján ítélnének meg bennünket, hogy mit képviselünk, de hát kinek magyarázzam ezt, és miért? Sokkal inkább foglalkoztat az, hogy három nap múlva kezdődik a katolikus-keresztény év legszebb négyhetes időszaka, az advent. Az az időszak, amelynek a különlegességét nem csak a kitörölhetetlen emlékezés jelenti a gyermekkor mesés jeleneteire, különlegessége abban az intellektuális-érzelmi töltetében is rejlik, amelyet az advent magában hordoz. Ez a töltet sokrétegű, de ebből a sokrétegűségből a legerőteljesebb a várakozásé. A jobb iránti várakozásé, a jónak a rossz, a világosságnak a sötétség, a jövőnek a kilátástalanság feletti győzelméé. A születés magasztos ünnepe. Olyan ünnep, amelyet annak szentelnek, ami az emberben a legerősebb, a reménynek. Annak a reménynek, hogy az élet jobbra fordítható. Ugyanakkor annak a hitnek az ünnepe is, hogy a bennünket körülvevő világ megújulása csak akkor várható, ha mi egyének és közösségek, a társadalom készek vagyunk megváltozni, megjavulni. A világ megváltoztatása sohasem csoda eredménye, mindig attól függ, annak a következménye, hogy létrejön-e az önmegváltoztatás, azon belül pedig a környezet megváltoztatására irányuló szándék kritikus tömege. Az előttünk álló advent más lesz, mint az eddigiek. Nem csupán azért, mert mindegyik másmilyen, és nem is annyira a magánszféra vonatkozásában mondom ezt, hanem mindenekelőtt a közélet, a politika vetületében. Átvitt értelemben, a politika pozíciójából úgy is meg lehet élni, hogy hosszabb lesz, egészen a következő naptári adventig tart. Igen. Állítom, hogy az elkövetkező tizenkét hónap a mi nagy közös adventünk. Nagy, közös várakozásunk, hogy megszülessen az új, de mindenekelőtt esély és kötelezettség, hogy mi magunk is kezdjünk el változni. E nélkül nincs esélye az új megszületésének.stefan Füle elhozta a régen várt Kérdőívet. Úgy vélem, kiérdemeltük. Hatalmas utat tettünk meg; túlságosan sok volt a tévelyegés, a tévút helyes útként való feltüntetése; gyakoriak voltak a hazugságok, kinek is juthatna minden az eszébe. Talán mindez többé már nem fontos. Eufória uralkodik, a hipp-hipp hurrá! Nem ildomos elrontani az emberek hangulatát. Nem is szeretném, de a tanulságokat nem szabad elfelejteni. Azokat, amelyek megerősítik, hogy leggyakrabban mi magunk voltunk önnön előrehaladásunk legfőbb kerékkötői. Ha nem szakítunk ezzel a gyakorlattal... A Kérdőív nagy lehetőség. Lehetőség, hogy utolérjük magunkat. Hogy behozzuk szinte minden szomszédunkkal szembeni szégyenteljes lemaradásunkat. Hogy Szerbiát igazoltan eljuttassuk a térség vezetőjének megkérdőjelezhetetlen és kiérdemelt pozíciójába. De ne higgyük, hogy ez a feladat egyszerű és könnyű. A lehetőség tartalma sem volt gyakran látható. A feladat nem csupán a Kérdőív kitöltéséből áll, ámbár az sem egyszerű. Tény, hogy mellé megérkezett a feladatok jegyzéke. Ennek a listának az elemei ismertek, méghozzá nem tegnap óta. Itt elsősorban nem Hágára és Koszovóra gondolok, hanem az igazságszolgáltatás reformjának szükséges és megbeszélt továbbvitelére, a restitúció kérdésének a megoldására, a választási törvénykezés módosítására, a szabályozó testületek kapacitásainak a megteremtésére és megerősítésére, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Még egyszer hangsúlyozom, mindebben már régen megállapodtunk. Csak aztán nehogy néhány hónap múlva az derüljön ki, hogy Nem tudtuk, mint ahogyan az korábban már megtörtént más kérdésekben... A feladat óriási, különösen, ha figyelembe vesszük a rendelkezésre álló időt. Most az egyszeri rossz diák bőrében vagyunk, aki elhatározta, hogy megjavul és ezért esti iskolába iratkozott, ahol egy év alatt kettőt lehet befejezni. Nem könnyű, sőt: fárasztó, de ez alól senki sem bújhat ki. Ha megkomolyodunk, és a feladatra összpontosítunk, ha a közel nyolc hónap során megtesszük a kétségtelen, tekintélyt parancsoló és ígéretes lépéseket, reális esélyünk van a két osztály elvégzésére. Megalázó számomra a VMSZ politikai színtéren elfoglalt helyéről írjak, arról, hogy kihez vagyunk hűek, kitől tartunk, ki sajátít ki bennünket, ki legitimálja magát rajtunk keresztül Azért, hogy egy év múlva, nagyjából a következő évben ilyentájt ne csak jelöltek legyünk, hanem meg is kezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. Jövő ilyenkorra tagjelöltnek lenni, számomra, nem elégséges ambíció. Az a jogállás nem jelent semmi különöset, legalábbis nem a szükségletek és az elvárások szempontjából. Túlságosan is sokat veszítettünk a felesleges beszéd, az időhúzás miatt. A tárgyalási folyamatok megkezdése az igazi előrelépés, amely közelebb vinne bennünket az annyira várt és nélkülözhetetlen előcsatlakozási alapokhoz, ami lehetővé tenné, hogy elkezdjük az emberhez méltóbb élet építését. Íme, felvettek bennünket az esti iskolába, amelyben egy év alatt két évet lehet befejezni, ha tanul az ember. Tán csak nem fogjuk ezt is elkótyavetyélni. Csak tőlünk függ. Ismert a tananyag, az órarend, a tanári kar és a vizsga ideje. És a szakirodalom is adott. Úgy tűnhet, hogy leegyszerűsítem a dolgokat. Nem hinném. Meggyőződésem, hogy mindez így áll, és hogy minden lehetséges. A múlt héten módomban volt Brüsszelben lenni, beszélgetni a Parlament és a Bizottság számos politikusával az Európai Parlament néppárti frakciójából. Meggyőződésem, hogy minden tőlünk függ, és hogy nincs európai stabilitás a nyugat Balkán és Szerbia európai útja nélkül. És arról is meg vagyok győződve, hogy megbékélés, egyéni és családi egzisztencia, nyitottság és egymás megbecsülése nélkül nincs lehetőség arra, hogy megváltozzunk. Mindez pedig a várakozás beteljesülésének az előfeltétele. Ennek a tizenkét hónapos várakozásnak a tétje térítsen hát észre, kössön össze bennünket, kerüljünk egymáshoz közelebb. Különben... (Mácsai Tibor fordítása) Visszatekintés Visszatekintve az elmúlt év történéseire az első kép, ami felvillan bennem Pásztor István elnök úr arca, amikor azt közli velünk a frakcióülésen, hogy a tartományi alapszabályt ma elfogadjuk. Megvan hozzá a politikai akarat.,,emberek ez a dokumentum nélkül nem tudunk dolgozni, és ha figyelembe vesszük a jelenlegi helyzetet, a legtöbbet hoztuk ki belőle Tizennyolc év után Vajdaságnak ismét van alapdokumentuma, december 14-én a tartományi képviselőház 17. ünnepélyes ülésén kihirdették Vajdaság új statútumát, amely azonnal életbe is lépett. A tartomány új jogait és felelősségeit tartalmazó alaptörvényt Egeresi Sándor, a képviselőház elnöke írta alá. A VMSZ frakciója, és tartományi tisztségviselői komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ez a dokumentum egyáltalán létrejöjjön. Ezzel azonban a munkát még korántsem fejeztük be. A hatáskörök átvétele lett a következő nagy feladatunk. Január 1-től lépett életbe a statútum és a hatásköri törvény, a tartomány viszont nem tudta a több mint 150 hatáskört átvenni, mert nem volt rá anyagi keret. A tartományi adminisztráció azt szeretné bebizonyítani, hogy a ráruházott feladatokat jobban és hatékonyabban el tudja látni, mint ahogyan ezidáig Belgrád tette, de hiába a jóakarat, ha nem kap rá pénzt a köztársasági költségvetésből. Vajdaság idei költségvetése mintegy 56 milliárd dinár, ebből 10 milliárd tavalyi megtakarítás. A rendelkezésre álló eszközöknek is csak mintegy 40 százaléka szabad forrás, a többi csak átfolyik a tartományi büdzsén. A 2010-es tartományi költségvetés meghozatalakor a Magyar Koalíció képviselőcsoportja nemmel szavazott, mert a tartományt megrövidítették, nem kapta meg az Alkotmány által meghatározott 7%-ot az állami költségvetésből. Ennek következtében a Nagyberuházási Alap 5 milliárd dinár adósságot halmozott fel, a vállalkozóknak nem lett kifizetve az elvégzett munkájukért járó bér. Sajnos vannak, akik emiatt csőd szélére sodródtak Az én személyes megítélésem szerint, lassabban haladnak előre a dolgok, mint ahogyan a mi képviselőcsoportunk és tisztségviselőink szeretnék. Olyan érzésem van, mintha nem ismerné a jobb kéz a balt, pedig egy testhez tartoznak Ugyanaz a politikai csoport vezeti a belgrádi parlamentet, amely a tartományit is, mégis alapvető dolgokat még mindig nem tisztáztunk le egymás között. Ilyen a Vajdaság és önkormányzatainak a rendezetlen vagyoni viszonya is. Kinek mi a tulajdona, és milyen jogai vannak a saját tulajdona felett? Ha jön egy várva várt külföldi befektető, szeretné tisztán látni, milyen földre építi fel a gyárat. A vagyon visszaszármaztatás nem Szerbia erőssége. Valahogy sosincs rá idő, mindig valami fontosabb ügy kerül felszínre. Tavasz folyamán jóváhagytuk a területfejlesztési dokumentum elkészítését. Ez a dokumentum önkormányzati szinten is hasznos, mert a helyi kidolgozott stratégiákat ehhez a dokumentumhoz lehet igazítani és a helyi igényekhez viszonyított javaslatok is tehetők a tartalmát illetően. Nyár elején lemondott a tartományi kormányban betöltött posztjáról dr. Korhecz Tamás ősze óta volt a tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár. Lemondásának oka, hogy ő lett a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Júniusban nevezte ki a képviselőház az új jogalkotási közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkárt, mg. Deli Andor személyében. Ezen az ülésen továbbá a legfőbb napirendi pontok között szerepelt az új ügyrend elfogadása is. Ezzel kapcsolatban a Vajdasági Magyar Szövetségnek 10 észrevétele volt, ebből öt bekerült a tervezetbe, a többit pedig módosítási javaslatként nyújtottunk be. November 25-i ülésen a képviselőház megszavazta a Nemzeti Közösségek Tanácsát, amely 30 tagból áll. 15 tag a szerb nemzetiségű képviselők sorából kerül ki, a másik 15 pedig a kisebbségiek delegálják. A magyaroknak ebből hét hely jutott a kisebbségek számára fenntartott tizenötből. Függetlenül a politikai hovatartozástól. Az NKT-nek véleményező funkciója lesz. A Vajdasági Magyar Szövetségből Egeresi Sándor, dr. Tóth Tivadar, dr. Körmöci László és mg. Fehér László jutott be ebbe a testületbe. A November 25-i ülés számomra attól más mint a többi, mert olyan képviselőcsoport szólalt fel többször is, aki ezt eddig nem tette. Érdemi hozzászólások helyett azonban választások előtti kampány szövegek hangoztak el. Az ifjúsági operatív programokra kiválasztott pénzt a radikálisok szerint a demokraták a saját fiatal aktivistáikra fogják költeni. Megkezdődött az egymásnak feszülés Pelt Ilona ÉVÉRTÉKELŐ Pelt Ilona december

7 ÉVÉRTÉKELŐ ÉVÉRTÉKELŐ Csonka mérleg Tevékeny részesei a parlamenti életnek Pásztor Bálint Hálátlan dolog novemberben összegezni az éves munkát. Szerbia még elég sokáig fog úgy működni, hogy minden az utolsó utáni pillanatban dől el. Decemberben még sok feladat vár ránk a parlamenti munkában is. Hátra van még a jövő évi költségvetés vitája, a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetése, a nyugdíjtörvény módosítása, az új párfinanszírozási jogszabály elfogadása... Összegezni mégis kell. Többféleképpen lehet nekilátni. Meg lehet tenni a számok felöl vagy némi szubjektivitást belecsempészve. Ami a teljesen száraz és objektív mércét illeti, a következő írható le: a Szerbiai Képviselőház az idén, november 23-ig 233 jogszabályt fogadott el. 34 új törvényt, 38 törvénymódosítást, 122 nemzetközi megállapodást, 24 határozatot, 3 rezolúciót, 1 ügyrendet és 11 kinevezésről szóló végzést. Elfogadtuk a parlamentről szóló törvényt, valamint az új ügyrendet (házszabályt), amelyeknek köszönhetően (elméletileg) önállóbbá vált a törvényhozás, intézményi és pénzügyi szempontból egyaránt, valamint egyértelműen gördülékenyebbé vált a munka. Új bankkormányzót választuttunk Dejan Šoškić személyében. Megszavaztuk a dohányzásellenes törvényt, amely nem aratott osztatlan sikert a dohányosok és a nemdohányzók körében sem. Módosításra került a nyelvhasználati törvény és a regionális fejlesztésről szóló jogszabály, elfogadtuk az amnesztiáról szóló törvényt, amely nagy jelentőséggel bír a a behívónak korábban nem eleget tevő, többnyire külföldön élő polgáraink számára. Az idén se hiányozhatott a Képviselőház napirendjéről Koszovó kérdése. Újra alkalmunk volt őszintének lenni és kimondani azokat a Belgrádban nem mindig túl népszerű gondolatokat, amelyeket a mi közösségünk vall. Szép dolog a szerb-albán megbékélés szükségességéről beszélni, de erről évvel ezelőtt kellett volna gondolkodni. Akkor nem ott tartanánk, hogy Szerbiának már több mint 10 éve 1 dinár adóbevétele sincs a térségből. Ezek azok a talán legfontosabb elvégzett feladatok az idei évből, amelyeket a kormánykoalícióhoz tartozó képviselők emlegetni szoktak. Ez az objektív, számszerűsített elemzés. Számunkra elsősorban nem a felsorolt törvényjavaslatok bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Sokkal fontosabb a kollégiumokról szóló törvényjavaslatra benyújtott 5 módosítási indítványunk elfogadása, amelyeket a kollégiumi vezetőinkkel történt egyeztetetést követően nyujtottunk be. Ezek elfogadtatása azért jelentős, mert sikerült megőrizni a nemzeti tanácsok hatásköreit a diák és egyetemista jólét témakörére vonatkozóan. Hasonló a helyzet a felsőoktatásról szóló törvény módosításának folyamatában elfogadott 7 módosítási indítványunk esetében is. Ez az eset azt is bizonyítja, hogy miért fontos a parlamenti képviselet ben még az MNT Felsőoktatási Albizottsága javasolta azt pl., hogy az egyetemi karok alapszabályával összhangban magyarul is lehessen vizsgázni, diplomamunkát írni. Most a törvény részévé váltak azok a megoldások, amelyeket 6 évvel ezelőtt (amikor a VMSZ éppen nem volt parlamenti párt) még lesöpörtek az asztalról. A legfrissebb jó hír az alapítványokról szóló törvényjavaslatra átadott 2 módosítási indítványunk elfogadásához kötődik. Nem mellékes, hogy a jövőben az immár elfogadott törvényben meghatározott módon, az alapítványok elnevezése eredeti magyar helyesírás szerint bejegyzett szavakat is tartalmazhat majd. 2 parlamenti határozatjavaslat az idén alkalmat adott arra, hogy az 1944/45-ös magyarellenes vérengzésről beszéljünk. Tavasszal a srebrenicai népirtás (hivatalos szóhasználat szerint: gaztettek), ősszel pedig a szerbek és Szerbia más állampolgárai ellen a 90-es években elkövetett gaztettek elítélésől szóló deklarációról folytatott vitát a Parlament. A magyar áldozatok kérdését sose szoktuk olcsó napipolitikai csatározások témájává tenni. De most ki kellett mondani: a történelem nem a 90-es években keződött. A negyvenes években emberek tízezreit végezték ki bírósági ítélet nélkül, csupán nemzeti hovatartozásuk miatt. Eljött a végső ideje annak, hogy a javaslatunkra megalakult szerb-magyar történész vegyesbizottság tényfeltáró munkáját követően, határozat szülessen a Szerbiai Parlamentben és a Magyar Köztársaság Országgyűlésében a kollektív bűnösség eltörléséről, az ártatlan áldozatok rehabilitálásáról. Az egyik legfontosabb feladatunk 2010-ben is a természetes körzethatárok visszaállítása volt. Látni kell sajnos azt, hogy amíg 1992-ben egy tollvonással átkerült Ada, Magyarkanizsa és Zenta Bánátba, addig a visszaút sokkal hosszabb és kacskaringósabb. Több mint 10 különböző jogszabályt alapoztak az elmúlt 18 év során a minden logikát nélkülöző körzethatárokra. Ezeket egyenként kell módosítani. Az idén a rendszámtáblákról szóló szabályzatot sikerült nekünk megfelelő módon módosíttatni - a nagykikindai korszak január 1-től véget ér majd a kanizsai (KA), adai és zentai (SE) autótulajdonosok számára, de saját redszáma lesz: pl. Óbecsének (BČ) vagy Topolyának (BT) is. A ig terjedő időszakra vonatkozó területrendezési tervre vonatkozóan is a módosítási indítványunk elfogadást követően sikerült megnyugtató módon rendezni a körzethatárokat. A részeredmények elkönyvelését követően most rövid időn belül sikerülhet teljes mértékben rendezni a körzethatárokat. Most nagyobb esély mutatkozik erre, mint 1992 óta bármikor. Ezek lehetnek szubjektív szempontból a év legfontosabb parlamenti állomáshelyei. Legalábbis november 23-ával bezárólag. Mindezekről és még sok más sikerről és kudarcról részletesen írtam az idei 29 blogbejegyzésemben. Azt talán már mondanom sem kell, hogy a magyarság szempontjából fontos kérdésekben (körzethatárok, 1944., oktatás...) az idén sem számíthattunk a Demokrata Párt színeiben a Képviselőházban ülő és hallhgató díszmagyarokra. De ezzel majd ők elszámolnak a saját szavazóiknak. És a lelkiismeretüknek. Nekünk pedig bőven maradt tennivalónk az év utolsó hónapjára és 2011-re is. Pásztor Bálint A 2009-es év jelentős eseménnyel zárult: Vajdaság AT Képviselőháza a december 14-ei ülésén elfogadott képviselőházi rendelettel kihirdette Vajdaság AT Statútumát. Ezzel a tartomány 18 év után viszszaszerezte autonómiájának olyan mértékét, amilyen az adott politikai erőviszonyok közepette lehetséges volt. Megkezdődhetett a hatáskörök átruházásának sajnos, mint utóbb kiderült meglehetősen lassú folyamata. Idestova egy éve lesz a statútum kihirdetésének, és kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ez a folyamat nem halad a várt ütemben, annak ellenére, hogy egyes területeken előrehaladás történt. A Magyar Koalíció képviselői csoportja a tartományi parlamentben részt vett a statútum megszületésének, a hatáskörök átruházási folyamatának egészében. A Képviselőház első idei ülésén, február 16-án a Fruška gora Nemzeti Park Közvállalat megalakításával megkezdődött az említett hatáskörök átruházása. Az ülésen, egyebek között, a tartomány idegenforgalmának fejlesztési stratégiáját, a Tartományi Természetvédelmi Intézet megalakítását, több közvállalat és intézmény alapszabályának módosítását, igazgatójának, igazgatóbizottsági elnökének és tagjainak kinevezését is megvitattukk és elfogadtuk. A parlament márciusi ülésének napirendjén több fontos képviselőházi rendelet megvitatása szerepelt. Elfogadtuk egyebek között a Vajdaság AT Képviselőházáról, Kormányáról, a Nemzeti Közösségek Tanácsáról szóló képviselőházi rendeleteket. A május 17-én tartott ülésén a Képviselőház megválasztotta a tartományi ombudsman helyettesét, a június 17-én tartott ülésen pedig mgr. Deli Andor személyében megválasztottuk a tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi új titkárt, elfogadtuk többek között a parlament új ügyrendjét, a tartomány évi költségvetési zárszámadásáról szóló képviselőházi rendeletet és a tartományi fejlesztési alapról szóló rendelet módosítását is A nyári szünet után, október elején tartott, sorrendben 24. ülésén a Képviselőház Heinrich Muškinja Anikó személyében megválasztotta az új tartományi ombudsmant, megerősítette öt új képviselő, többek között Fejsztámer Róbert mandátumát, akik a tisztségek összeférhetetlensége miatt lemondott képviselők helyébe léptek. Képviselőházi rendeletet fogadtak el a tartomány idei költségvetésének módosításáról is. A Tartományi Közbiztonsági Tanács, amelynek elnöke Egeresi Sándor, a közbiztonság kérdéseivel, a tartományi szervek és a köztársasági bel-ügyminisztérium együttműködésének erősítésével, az nemzeti alapú incidensek visszaszorításával foglalkozott, szorgalmazta a nemzeti közösségek tagjainak arányosabb képviseletét és előléptetését a rendőrség keretében. November 25-én a Képviselőházban megalakult a Nemzeti Közösségek Tanácsa, amit szintén az új statútum tesz lehetővé. Ezenkívűl a Tartományi Képviselőháznak, a házelnök javaslatára, a jövőben külön költségvetése lesz. A képviselők munkája természetesen nem merült ki a parlamenti üléseken való részvételben, a parlamenti bizottságokban kifejtett tevékenységben. A frakció tagjai ott voltak a képviselőházi rendezvényeken, tanácskozásokon, kerekasztal-beszélgetéseken, a Nyitott ajtók napja elnevezésű találkozókon, amelyeken a polgárok megismerkedhettek a parlament munkájával, közérdekű kérdéseket tehettek fel a tisztségviselőknek, képviselőknek. A Zentán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Nagybecskereken A polgárok szolgálatában címmel szervezett eszmecseréken Egeresi Sándor házelnök, a parlament alelnökei, más rangos tisztségviselők, képviselők, tanácstagok, helyi vezetők vettek részt. Vajdaság AT Képviselőháza nagy figyelmet szentelt a nemzetközi és regionális kapcsolatok és együttműködés erősítésének is. Egeresi Sándor elnök és képviselő csoportunk egyes tagjai többek között találkozottak Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével, Kövér Lászlóval, a Magyar Országgyűlés elnökével és parlamenti küldötségével, fogadta Tőkés Lászlót, az Európai Parlamet elnökhelyettesét, az EU-tagországok nagyköveteit és misszióvezetőit, magyarországi, horvátországi, ausztriai, németországi régiók képviselőit. A Magyar Koalíció parlamenti frakciójának tagjait a politikai élet minden területén a MK választási programja vezérelte, amelynek lényegét talán a program bevezetője fejezi ki a legjobban:,,a Magyar Koalíció olyan autonóm Vajdaság létrehozásában kíván tevékenyen részt venni, amely gazdag, fejlett és erős, amely képes arra, hogy Szerbiát mihamarabb az Európai Unióba vezesse, amelyben egyaránt otthon érezheti magát a szerb, a magyar, a montenegrói, a horvát, a szlovák, a román, a ruszin, a bolgár, ahol valamennyi vajdasági nemzeti közösség valóban egyenrangú, amelyben a nyelvi, kulturális sokszínűség érték, előny és erény, amely követendő példa lehet Európa más többnemzetiségű térségei számára. Dr. Tóth Tivadar Dr. Tóth Tivadar december

8 MAGYAR NEMZETI TANÁCS ÜNNEPI KUCKÓ A munka megkezdődött Biztos alapokra épít a Magyar Nemzeti Tanács Diósi Varga Viola A Magyar Nemzeti Tanács közvetlen listás, részarányos módon történő megválasztása történelmi jelentőségű a vajdasági magyarság politikai önszerveződésének eddigi történetében. A választását a vajdasági magyar választói névjegyzék öszszeállítása előzte meg, ami a munka mellett egyben lehetőség is volt arra, hogy hosszú idő után végre felmérjük valós erőnket. Az igyekezet és elhivatottság, amely a terepen dolgozó VMSZ akitivistákra jellemező volt, meghozta a kívánt eredményt, a vajdasági magyarság kifejezte azt a szándékát, hogy közvetlen módon szeretné eldönteni azt, hogy kik képviseljék őket a Magyar Nemzeti Tanácsban. A választói névjegyzék sikeres összeállítása azonban messze túlmutat a nemzeti tanácsi választásokon. A névjegyzékre való felíratkozás a közösség magyarságának vállalása és azon igényének kifejezése, hogy élni kívánnak az őket megillető jogokkal szülőföldjükön. Ezt mutatta a június 6-án lezajlott választásokon való részvételi arány és a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás listájának elsöprő sikere is. A Magyar Nemzeti Tanács megválasztása után azonnal munkához látott, és az idei évvel bezárólag az MNT hat rendes ülést tart meg. Az MNT bizottságai is igen gyorsan megalakultak és a bizottságok megalakításánál elsődleges szempont volt, hogy a bizottságok hatásköreikkel minél teljesebben töltsék ki a törvény által adott teret és a vajdasági magyar társadalom igényeinek is megfeleljenek. Így a tájékoztatási, nyelvhasználati és kulturális bizottságok mellett külön közoktatási és felsőoktatási bizottság, valamint az MNT történetében először ifjúsági bizottság és egy civil konzultatív testület is alakult, rámutatva ezzel azon tevékenységek fontosságára, amelyet az ifjúsági szféra és a vajdasági magyar civil önszerveződések végeznek. Tény, hogy a vajdasági magyarság megmaradása és boldogulása a legnagyobb mértékben annak képzettségétől, tudásától függ, az MNT tevékenységének a sikere pedig attól, hogy milyen pozitív változásokat tud foganatosítani a vajdasági magyar közoktatás területén, valamint hogy hogyan tudja ösztönözni a fiatalokat az itthoni egyetemi továbbtanulásra és milyen intézkedéscsomagokat és intézményrendszert tud ennek a szolgálatába állítani. Az MNT által elfogadott Oktatásfejlesztési Stratégia című dokumentum meghatározza meg azokat a stratégiai célokat, amelyek megvalósításával a demográfiai fogyás ténye mellett is megállíthatjuk a vajdasági magyarság térvesztését. A közoktatás területén a Közoktatási Bizottság elnöke számos konzultációt tartott a VMSZ területi vezetőivel annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjunk a terepen zajló eseményekről és a felmerülő igényekről. A legfontosabb törekvések között az oktatási rendszer anyanyelvűsítése, magyar szellemiségű tankönyvek használata, a nem magyarul tanuló magyar anyanyelvű elsősök számának 3-4% csökkentése szerepel, amit a szórványban működtetett iskolabuszokkal, minőséges intézményekkel és oktatási támogatásokkal szeretnénk pozitívan befolyásolni. A középiskolai továbbtanulás tekitetében a négyéves szakokra való beíratkozást ösztönözzük és a középiskolai kollégiumok kapacitásainak bővítésével szeretnénk anyagilag is könnyebbé tenni a továbbtanulást. Az Oktatásfejlesztési Stratégia egyik sarkalatos pontja az MNT Ösztöndíjprogramja, amely az a 2010/11-es tanévben a szerbiai állami egyetemekre felvételt nyert fiatalok kapnak meg, akik az általános vagy a középiskolát magyar nyelven végezték. Ez az ösztöndíj egy olyan jelentős anyagi támogatást jelent több száz egyetemista számára, amely leveszi az anyagi terhet családjukról, így a nehezebb körülmények között élő fiatalok előtt is megnyílik a továbbtanulás esélye. A kultúra területén a fontos eredmény, hogy az elmúlt néhány hónap alatt 37 intézményt nyilvánított kiemelt jelentőségűvé a vajdasági magyarság szempontjál, így ezen intézmények igazgatásában is hamarosan részt vesznek az testület által delegált tagjai. Előrelépés az is, hogy meghatározásra került a kiemelt jelentőségű vajdasági magyar művelődési-művészeti díjak, a kiemelt jelentőségű vajdasági magyar hivatásos és amatőr rendezvények és a kiemelt jelentőségű vajdasági magyar hivatásos és amatőr regionális és kistérségi rendezvények nagy része is, amelyek kiemelt helyet kapnak a készülő félben lévő Vajdasági Magyar Kulturális Stratégiában is. Történelmi jelentőségű kezdeményezés a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház megalapításának terve is, amely közel egy évtizede érlelődik mind a színházi szakma, mind a vajdasági magyar politikum részéről. Ezzel az új intéz- ménnyel a vajdasági magyarság egy önálló, magyar szellemiségű színházzal gazdagodik. A hivatalos nyelvhasználat talán az egyik leginkább emberközeli kérdés egy kisebbségi közegben, hiszen anyanyelvünk mindennapi használatáról, alapvető jogunkról van szó, azonban sok esetben sokan nem is tudják, hogy melyek azok a helyek és helyzetek, amikor jogunk és lehetőségünk van arra, hogy használjuk anyanyelvüket. Ez a tájékozatlanság az, amin a Közigazgatási Hivatal mielőbb változtatni akar és meg szeretné tenni a konkrét lépéseket, hogy ezek a jogok a gyakorlatban mindenhol meg is valósuljanak, emellett cél az új jogszabályok kidolgozása és a már létező jogszobályok módosítása abból a célból, hogy a magyar nyelv minden lehetséges területen kivívja az őt megillető helyet. A jövő év első felében elkészül a Vajdasági Magyar Tájékoztatási Stratégia is, amely a következő időszak pontos lépéseit határozza meg annak érdekében, hogy a vajdasági magyar tájékoztatási rendszer egy átfogó egészet képezzen, ahol a tartományi szinten megjelenő megjelenő és mű ködő médiumoktól kezdve a szórvány településeken megjelentetett helyi lapok is megtalálják a helyüket és szerepüket. A következő időszak célkitűzései között szerepel a társalapítói jogok kiszélesítése, az újságírók állandó szakmai képzése és továbbképzése, az elektronikus sajtó szakmai színvonalának, működési feltételeinek a javítása és növelése mellett felkészülés a digitális műsorszórási technikára való átállásra, a magyar nyelvű tájékoztatás minőségének a növelése a szórványban. A Magyar Nemzeti Tanács által meghatározott feladatok megvalósításához komoly politikai együttműködésre és munkamegosztásra van szükség, hogy mindenki magáénak érezze a kitűzött célokat és néhány év múlva a vajdasági magyar közösség tagjai a mindennapi életük során érezzék és élvezzék a ma még csak a megvalósítás folyamatában lévő célkitűzések eredményeit és általuk az érezzék, hogy újra jó magyarnak lenni itt, a szülőföldünkön. Diósi Varga Viola Grimm testvérek A suszter manói Volt egyszer egy suszter, értette a mesterségét, szorgalmasan dolgozott. Hogy, hogy nem, a végén mégis úgy tönkrement, hogy nem maradt egyebe, mint egyetlen pár cipőre való bőre. Abból este kiszabta a cipőt, hogy majd másnap elkészíti; tiszta volt a lelkiismerete, nem sokat emésztette magát a jövendőn, gondolta, majd lesz valahogy, tisztességes ember csak nem pusztul éhen; lefeküdt, és békességgel elaludt. Másnap jó korán fölkelt, és neki akart ülni a munkájának; hát ott állt készen az asztalán a pár cipő. A suszter ámult-bámult, nem tudta, mit szóljon a dologhoz. Kezébe vette a cipőt, alaposan végignézte, minden varrást, minden szögelést apróra megszemlélt; nem volt azon semmi hiba, nincs az a mestermunka, amelyik különb lehetett volna. Hamarosan vevő is jött. Nagyon megtetszett neki a cipő. Fölpróbálta: éppen ráillett a lábára. Mintha csak nekem készítették volna! mondta örvendezve, és mert úgy találta, a suszter keveset kér érte, valamivel többet adott az áránál. Pontosan annyit, hogy éppen két párra való bőr tellett ki belőle. A suszter este ezeket is szépen kiszabta.,,a többi munkát majd megcsinálom holnap reggel gondolta, ráérek a dolgomtól. De mire másnap fölkelt, készen állt két pár cipő, neki a kisujját sem kellett megmozdítania. Vevő is akadt mind a kettőre, jól megfizettek értük, s a suszter a pénzen most már négy párra való bőrt vásárolhatott. Harmadnap reggel azt a négy pár cipőt is készen találta. S így ment ez tovább napról napra, hétről hétre. Amit este kiszabott, az reggelre elkészült. A cipész hamarosan tisztes jövedelemre tett szert, és megint jómódú ember lett belőle. Karácsony táján egy este szokása szerint ismét kiszabta a másnapi cipőkhöz a bőrt, aztán, mielőtt lefeküdtek, azt mondta a feleségének: Hallod-e, lelkem, mi lenne ha ma éjszaka fönnmaradnánk, és meglesnénk, ki az, aki ilyen szorgalmasan segít nekünk a műhelyünkben? Az asszony ráállt a dologra, hiszen maga is sokat töprengett már rajta, csak hát nem mert előhozakodni vele az urának. Mécsest gyújtott, és föltette a szekrény tetejére, aztán elbújtak a sarokban. Onnét figyelték, hogy lesz, mi lesz. Mikor a toronyban éjfélt ütött az óra, egyszercsak valami kaparászást, topogást, izgést mozgást hallottak; az ajtó egyarasznyira kinyílt, és két kedves kis manó surrant a szobába. Se szó, se beszéd, odaültek a suszter asztalkájához, fogták a kiszabott bőröket, és munkához láttak. Olyan fürgén, olyan ügyesen dolgoztak, parányi kis ujjukkal olyan szaporán varrtak, tűztek, hogy a suszter azt sem tudta, hová legyen ámulatában. A manók addig egy szempillantásra sem hagyták abba a munkát, míg a cipők el nem készültek, és fényesre pucolva ott nem sorakoztak az asztalka mellett. Akkor egyet fütytyentettek, s illa berek! eltűntek. Másnap reggel azt mondta a suszterné asszony: Meg kell hálálnunk ezeknek a manóknak, hogy jómódba juttattak minket. Pucéron szaladgálnak az istenadták, még jó, hogy meg nem fagynak! Tudod, mit? Varrok nekik ingecskét, kabátkát, mellényt, nadrágot, kötök nekik harisnyát is, te meg csinálj mindegyiknek egy pár szép kis cipőt. Egész nap ezen dolgoztak; az asszony kezében szaporán járt a kötőtű, csattogott az olló, készültek a kis ruhák, az ember meg a székén kuporgott, és kalapált, szögelt, forgatta a kaptafát, míg a kis cipőket meg nem csinálta. Este aztán a kiszabott bőr helyett az ajándékokat rakták oda az asztalra; szépen elrendeztek mindent, elbújtak a sarokban, és kíváncsian lesték, mit szólnak majd a manók. Azok szokás szerint pontban éjfélkor meg is jelentek, és tüstént dologhoz akartak látni. Hanem ahogy az asztalra esett a pillantásuk, lecsapták a szerszámaikat és azt sem tudták, mihez kapjanak, mit simogassanak, minek örvendezzenek. Egykettőre bebújtak a kis ruhákba, felhúzták a kis cipőt, füttyentgettek, rikkantgattak, egyszerre csak cincogva nótázni kezdtek. Ugye, milyen csinos fiúk vagyunk? Többet bizony nem is suszterkodunk! énekelték; körültáncolták az asztalt, szökdécseltek, ugrándoztak, végül aztán kiperdültek a szobából. Nem is jöttek vissza soha többet. A suszternak pedig élete végéig jól ment a sora, mindig volt munkája, és minden sikerült neki, amihez csak hozzákezdett december

9 ÜNNEPI KUCKÓ A VMSZ meghívását Verbászon is, Kelebián is örömmel vette a Mikulás Verbászon hatvan gyerekhez jot a Mikulás az új hittanterembe. A kicsik és nagyok egyaránt részt vettek az egy órás műsorban, és verssel, hegedüléssel valamint énekkel kedveskedtek a a Mikulásnak.A gyerekek nagyon örültek a szerény kis csomagoknak. Ezt a szép és közös élményt szponzorok nélkül nagyon nehéz lett volna megvalósítani. Majlát Szűcs Tünde Kelebián kétszázötven gyermeknek osztott csomagot a Mikulás. Lelkes segítőivel fiákeren, aztán a nagy hideg miatt autóba ülve járták körbe a falut, kopogtak be azokba a házakba, ahol a gyermekek várták a Mikulást. A lurkók nagyon örültek a csengőszóval, ajándékkal érkező Mikulásnak, akit a felnőttek üdítővel, kávéval és kaláccsal kínáltak. Mindezt a támogatók nélkül nem tudták volna megvalósítani. Vér Olga Disznótor a dreai lurkóházban A hagyomány szerint a hideg idő beálltával, disznóölő Szent András napjával kezdődik a disznóvágások, a disznótorok szezonja. Az Óbecse községhez tartozó, főleg magyarlakta kis településen, Dreán ennek a hagyománynak egy sajátságos változata él már évek óta. Köszönve a VMSZ óbecsei községi szervezetének, a dreai Lurkóházban, a Poverello Alapítvány által alapított és fenntartott, kisiskolásokat oktató, nevelő, az élet útjára kivezető tevékenységet folytató intézményben, ahol mintegy helybéli, főleg nagycsaládos kisgyermek talál második otthonra, már több éve, ilyen időtájt, disznótorra kerül sor. A községi szervezet által ajándékozott kilós hízót, a kisgyermekek nagy örömére, a helyszínen dolgozzák fel. A sok évtizedes hagyományokat követve, a coci minden részét felhasználják, így a friss hóson, szalonnán kívül jut kolbásznak, hurkának, disznósajtnak való is. Az idei, mintegy 150 kilós áldozat Péterrévéről érkezett, és a kíséretét képező két böllér segítségével került feldolgozásra december 4-én, szombaton. Hans Christian Andersen A kis gyufaárus lány Kegyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett; az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat, hajadonfőtt és mezítláb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. Mert a papucs nagy volt, igen nagy az édesanyja hordta valamikor, s ahogy két arra vágtató kocsi elől a járdára ugrott, egyszerre maradt le a lábáról mind a két papucs. Az egyikkel egy suhanc szaladt el azt mondta, majd bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta a szegény kislány. Mezítláb járta hát az utcákat, és kicsi lábát kékre-vörösre csípte a kegyetlen hideg. Rongyos kis kötényét összefogta: egy halom kénes gyufa zörgött benne, egy skatulyát meg a kezében szorongatott. Egész álló nap hiába kínálgatta portékáját, egy szál gyufát se vettek tőle, és alamizsnát se adott neki senki: Éhesen és hidegtől reszketve vánszorgott tovább; szívszakasztó látvány volt szegény. Csillogó hópelyhek tapadtak szépen göndörödő, hosszú szőke hajára, de nem is gondolt vele. Az ablakokból ragyogó világosság és sült liba pompás jó szaga áradt ki az utcára, hiszen ünnep volt, szilvesztereste. A szegény kis teremtésnek folyton csak ez járt az eszében. Behúzódott egy zugba, egy kiszögellő ház sarka mögé, s maga alá húzta csupasz lábát. Ott még jobban didergett, majd megvette az isten hidege, de hazamenni nem mert, hiszen egész nap egy garast se keresett, s az apja biztosan veréssel fogadná. Különben otthon se jobb, padlásszobájukban farkasordító hideg van, a tető hasadékain besüvít a szél, hiába tömték be szalmával meg ronggyal a nagyobb réseket. Már egészen meggémberedtek a kis ujjai. De jó lenne egy szál gyufa, csak egyetlenegy szál! Ha kihúzna egyet a skatulyából, odadörzsölné a falhoz, s meggyújtaná, a lángjánál megmelegíthetné a kezét! Végre rászánta magát, s meggyújtott egy szálat. Milyen vidáman sercent, s hogy lobogott a lángja! Fényes volt és meleg, mint a gyertyaláng, s a kislány boldogan tartotta fölébe a kezét. Csodálatos láng volt az! A szegény kis gyufaárus lány úgy érezte, mintha szép réztetejű, rézcsövű vaskályha előtt ülne olyan jó volt nézni a tüzet, olyan jólesett melegedni mellette! Már a lábát is kinyújtotta, hogy átjárja a meleg, de abban a pillanatban kilobbant a gyufaláng, eltűnt a vaskályha, s a kislány ott ült a hideg falszögletben egy gyufacsonkkal a kezében. Elővett egy másik gyufát, meggyújtotta. Odahullt a fény a falra, tenyérnyi világosságot vetett rá, s azon a helyen átlátszó lett a fal, mint a tiszta üveg: a kis gyufaárus lány beláthatott a szobába. Hófehér terítővel letakart, nagy asztal állt odabenn, finom porcelán edények csillogtak rajta, s a közepén aszalt szilvával meg almával töltött sült liba illatozott. S ami a legcsodálatosabb volt: a sült liba egyszer csak kiugrott a tálból, s késsel-villával a hátában, bukdácsolva indult a kislány felé. De jaj, megint ellobbant a gyufa lángja, s nem látszott más, csak a puszta, hideg fal. ÜNNEPI KUCKÓ Újabb gyufát gyújtott: fényénél gyönyörű szép karácsonyfát látott, még szebbet, ragyogóbbat, mint amit karácsony este a gazdag kereskedő szobájában, amikor belesett az üvegajtón. Ott ült a fa alatt, s nézte a száz meg száz gyertyát az ágak hegyén, a tarka díszecskéket, amiket eddig csak kirakatban láthatott. Már nyújtotta a kezét, hogy levegyen egyet, de akkor megint kihunyt a csepp láng, és a sok karácsonyi gyertya lassan a magasba emelkedett, föl egészen az égig, s ott csupa tündöklő csillag lett belőle. Egyszer csak kivált közülük egy, s lehullott; ragyogó fénycsíkot hasított a sötét égen. Valaki meghalt! mondta a kislány; emlékezett rá, hogy a nagyanyja, az egyetlen, aki jó volt hozzá, s aki már rég meghalt, egyszer azt mondta Valahányszor lehull egy csillag, egy lélek áll az isten színe elé. Megint odadörzsölt egy szál gyufát a falhoz, s egyszerre nagy világosság támadt körülötte. A tiszta fényben ott állt rég halott nagyanyja, és szelíden, hívogatóan nézett le kis unokájára. Nagyanyó! kiáltott föl a kislány. Nagyanyó, vigyél magaddal! Tudom, hogy itthagysz, ha a gyufa végigég, eltűnsz, mint a meleg kályha meg a sült liba, meg a gyönyörűséges szép karácsonyfa! Ne hagyj itt, nagyanyó! És gyorsan a falhoz dörzsölt egy egész csomag gyufát, hogy marassza a kedves nagyanyót; a sok gyufa olyan fényességet árasztott, mintha a nap sütött volna. A nagyanyó sohasem volt ilyen szép, ilyen erős. Karjára emelte a kislányt, s felemelkedett vele; magasra, igen magasra, ahol nincs hideg, éhség, félelem, ahol csak öröm van és fényesség. A hideg reggelen ott találták a kis gyufaárus lányt a házszögletben: kipirult arca mosolygott, de élet már nem volt benne, megfagyott a csodákkal teli éjszakán. Ott feküdt a halott gyermek új esztendő reggelén, körülötte egy halom gyufásskatulya és sok-sok elégett gyufaszál. Melegedni akart szegényke! mondták az emberek. Nem tudta senki, mennyi gyönyörűséget látott, s milyen fényesség vette körül, amikor nagyanyja karján mindörökre elhagyta ezt a sötét világot december

10 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS A közösségi munka öröme és ereje Egy évvel ezelőtt alakult meg a VMSZ Női Fórumámak Szabadkai Városi Szervezete Horvát Tímea Szabadkán minden, a helyi közösségek szintjén megalakult Női Fórum annak alapján hozta meg a programját, több mint egy évvel ezelött, hogy mely tevékenységekre mutatkozik szükség az adott helyi közösségben. E tevékenységek során elsőbbséget élveznek a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a nehéz körülmények között élők, a szociálisan hátrányos helyzetű családok, az idősek és betegek. Szabadkán 21 helyi szervezetben a VMSZ Női Fórumának több mint 200 tagja tevékenykedik. Visszatekintve a Női Fórumok egy éves munkájára, elmondhatjuk, hogy sikeres volt, hozzátéve, hogy az elkövetkező időszakban még több aktivitást szeretnénk felvállalni. Eddigi tevékenységeink: jótékonysági akciókat, előadások szervezését ölelték fel, segítségnyújtást az idős, beteg polgároknak a gyógyszerek, élelmiszerek beszerzésében, a kisebb házimunkák elvégzésében. Akcióink közül a ruhagyűjtés az, amelyet ma már minden Női Fórum-tagozat folyamatosan megszervez, valamint a karácsonyi ünnepek idején kiosztandó Mikulás-csomagok elkészítése is. Emellett szervezünk egészségügyi és egyéb időszerű témákat feldolgozó előadásokat is, falunapkor különböző szórakoztató műsorokat: így például Csantavéren, a helyi Női Fórum sportműsorokat, főzőversenyeket, gyermeknevelésről szóló előadásokat szervezett. Kelebián kézművestábort szerveztek az aktivistáink gyermekek részére, a bajnáti helyi szervezetben pedig az aktuális időszakban a H1N1 vírusról és a stresszről hallgathattak meg előadást az érdeklődők. Hajdújáráson a Szüreti napok idején szorgoskodtak az aktivistáink, a karácsonyi ünnepekre tartalmas műsorokat szerveztek mind a felnőttek, mind a gyermekek számára. A Pescsara helyi szervezetben megrendezték a Legszebb udvar, legszebb kert elnevezésű akciót, valamint használt bútor gyűjtését és kiosztását szervezték meg a rászorulóknak. A kertvárosi helyi szervezet az idén másodízben rendezte meg a tankönyvgyűjtési akciót. Ennek keretén belül a rászoruló családok gyermekei ingyen tankönyvekhez juthattak, és az akció résztvevői emellett ingyenes füzetcsomagokkal lettek megjutalmazva. A palicsi, újfalusi, pescsarai és vasutas-települési helyi szervezetek női fórumának tankönyv- és tanszergyűjtési akciója idén kezdődött, és a nagy érdeklődésnek köszönhetően biztos, hogy folyamatos lesz. A Női Fórum jóvoltából tehát ingyen tankönyvekhez, ruhához, lábbelihez, használt bútorhoz juthattak a rászorulók, az idős, beteg egyedülélők pedig akár fizikai segítséget is igényelhetnek a Női Fórum aktivistáitól. Ehhez az önkéntes munkához kitartás, emberszeretet és határtalan segítőkészség kell, amely a VMSZ Női Fórum minden tagjában megvan, ezekkel az erényekkel, és csakis így lehet az általuk képviselt eszmét, népszerűsíteni, foganatosítani az emberekben. Horvát Tímea Radanovác helyi közösségben megalakult a VMSZ Női Fóruma A Vajdasági Magyar Szövetség Nagyradanováci Helyi közösség helyi szervezetében november 17-én megalakult a Női fórum. A fórumnak eddig 12 tagja van, de sokan kifejezték szándékukat, hogy tagjai szeretnének lenni. Az alakuló gyűlésen vendég volt Horvát Tímea a Vajdasági Magyar Szövetség Női fórumának elnöke, aki tájékozatta az egybegyűlteket a Fórum munkájáról és annak feladatairól és eredményeiről. Az alakuló gyűlésen meg lett választva a Radanovác VMSZ Női Fórumának elnöke Kricskovity Erzsébet személyében, alelnöke Csík Valéria és elnökségi tag Pálinkás Elizabetta. Kricskovity Erzsébet Sándorban megalakult a VMSZ Női Fóruma Nem álmodunk nagy feladatokról, célunk a kapcsolatteremtés, és a közösség érdekcéljainak minél eredményesebb megvalósítása. Terveink között szerepelnek az oktatás könnyebbé és hatékonyabbá tétele, mégpedig olymódon, hogy a szülők bátran fordulhatnak hozzánk problémáikkal; a napközisek magyar tagozatának mielőbbi megalakulása, hogy a szülőknek ne kelljen a városba vinniük gyermekeiket. Forduljanak hozzánk a VMSZ irodáján keresztül, ha úgy érzik, hogy bármiben a segítségükre lehetünk, hisz a Sándori VMSZ Helyi Szervezet munkájában is komolyan részt veszünk. Vojnity Kortnis Mária, Ovdijenkó Olga, Laczkó Krisztina, Kátity Tímea (koordinátor), Kovács Tünde (elnök), Virág Borbála (alelnök) A Női Fórum szervezésében folyik a munka Palicson......és Kelebián Lendületben Basity Palkovity Szonja május 15-én születtem Szabadkán. Az általános iskola befejezése után a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolában érettségiztem 2004-ben, mint közgazdasági technikus. Jelenleg a szabadkai Közgazdaságtudományi Kar abszolvens hallgatója vagyok a pénzügyi menedzsment és számvitel szakirányon. A Vajdasági Magyar Szövetség Elnöksége január 29-én megtartott ülésén jóváhagyta tagsági kérelmemet. Aktivitásom a szabadkai Vasutas helyi szervezetben kezdtem, ahol folyó év szeptemberétől a helyi Női Fórum alelnöke vagyok. A VMSZ szabadkai Ifjúsági Fórumának elnöki tisztségét október 20-a óta töltöm be. Az újonnan megalakult vezetőségnek az elnökön kívül még öt tagja van: Hecskó Zoltán (alelnök), Fejes Karolina, Bíró Anikó, Kikity Márió és Molnár Róbert. Programtervünk a következő évre kialakulóban van, mindenképpen szem előtt tartjuk a fiatalság igényeit és azt, hogy a VMSZ miben tud segíteni. Tájékoztató jellegű előadást szeretnénk szervezni, mely a pályaválasztást könnyítené a középiskolások számára, emellett önéletrajz elkészítésének módját tanítaná meg. Angol és szerb nyelvtanfolyam szervezése is tervben van. Ezen kívül pedig focitorna és karaoke buli is szerepel programunkban, de minden építő jellegű ötletet megvitatunk. Basity Palkovity Szonja december

11

12 ÉVÉRTÉKELŐ Tisztújítás a VMSZ szabadkai-zorkai helyi szervezetben Az új elnök Vágner Ferenc Szalma Baksi Tamara Csapatmunka Megújult a VMSZ szabadkai VSZ kelebiai helyi szervezete, méghozzá úgy, hogy új elnököt választottak Balog Tibor személyében. Kelebián a VMSZ, a Női Fórum és az aktivisták sok közös programot dolgoztak ki, vittek véghez, ezt szeretnék új lendülettel folytatni. Balog Tibor február 28-án született a németországi Dingolfingben tól szabadkai polgár. Nyugdíjas, két gyermek boldog apja. Elkötelezettje a gondolatnak, hogy az egyén mindenkori adósa közösségének. A közösségben való munkát csakis csapatmunka szintjén képzeli el, ezért dolgozik a klubélet felvirágoztatásán. Hosszú éveken keresztül Bódi Laci bácsi, a VMSZ szabadkai-zorkai helyi szervezet elnöke tartotta kezében a szervezet ügyes-bajos dolgait, gondjait. Éveken keresztül gondot okozott a tagság számára, hogy annak ellenére, hogy volt és van is helyi közösségük, a termet soha nem kaphatták el. Üléseiket ott tartották meg, ahol éppen tudták. Hol a pescsarai helyi közösségben, hol a Rolly lakodalmas teremben. Hosszú évek teltek el. Kemény MNT-kampányon vannak túl. A hideg tél és a nagy terület ellenére, a szorgos aktivisták végigjárták a terepet a kampány ideje alatt. Megpróbáltak minél több embert felkeresni, hogy megtudakolják, ki mit tart fontosnak, vagy ki mit szeretne megvalósítani a helyi szervezetben. Ezek csak kimondott szavak, melyek hallgató fülekre találtak, de mivel pénz a zorkai kaszszában sem volt, így azok csak ábrándok maradtak. Bódi Laci bácsi elfáradt, s a korára hivatkozva jobbnak látta, ha fiatalabbnak adja át a stafétát november 30-án tisztújítottak a zorkai helyi szervezetben. Új elnöküknek Vágner Ferencet választották meg, akit Bódi László pedig biztosított arról, hogy továbbra is részt vesz az elnökség munkájában tapasztalatait és tudását a közösség javára fordítva. Szalma-Baksi Tamara Meggyőződése, hogy mindezek eredményességéhez Isten áldása és a tízparancsolat alkalmazása szükséges, mivel megmaradásunk záloga a gerinc. KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Hosszú évek után felhangzik a muzsika Mikulás-bál Nagyfényen Azt mondják a közös akarat, összekovácsolja az embereket. Így volt ez Nagyfényen is, amikor tavaly novemberben megkezdődött a kampány a Magyar Nemzeti Tanács választásra. Hosszú évek alatt semmi mozgás nem volt érzékelhető abban a közösségben. Kovács Oskolás Juliannával és a VMSZ új helyi elnökével, Gyurita Lászlóval az élen, mindez mára a múlté. Néhány ember kezébe vette a falu sorsát és elhatározta, hogy fellendíti az ott élő magyarság életét. Sikeres kampánnyal a hátuk mögött kedvük lankadatlan. Most azt tűzték ki célul, hogy ott próbálnak segíteni, ahol csak tudnak. Innen jött az újabb ötlet is! A VMSZ nagyfényi helyi szervezetének vezetősége Mikulás-bálat szervezett december 3- án, amelyen a talpalávalót a Korona együttes húzta. A belépő 400 dinár, vacsorával, melyből 100 dinárt és a tombolából befolyt összeget a nagyfényi templom felújítására fordítják. Köszönve a támogatóknak az AIK Bank szabadkai kirendeltsége, Cim Gas, Yumol, Dinovizija, Masterplast értékes és hasznos nyeremények kerültek a tombolába. A bálozók dinár értékben vettek tombolajegyeket, amit az egyház részére ajánlottak fel. Megalakult a VMSZ szabadkai-gáti helyi szervezete Huzsvár József A VMSZ szabadkai-központ-gáti helyi szervezetének október 7-én megtartott közös taggyűlésén döntés született az önálló szabadkai-gáti helyi VMSZ szervezet megalakításáról. Az alakuló taggyűlésre október 22-én került sor a Gát helyi közösség termében. A lakossági fórumot, amely egyben alakuló taggyűlés is volt, Maglai Jenő, a VMSZ szabadkai Városi Szervezet elnöke hívta össze. A VMSZ gáti helyi szervezet megalakítását 17 támogató tag fogadta el. Az új helyi szervezet jobb betekintést szeretne nyerni a helyi közösség munkájába, és tevőlegesen kíván részt venni a szűkebb környezetében folyó dolgokban. Elnöknek a résztvevők Kovács Oskolás Istvánt választották meg, elnökségi tagoknak pedig Huzsvár Józsefet, Ihász Józsefet, Ihász Gabriellát, Kekovity Vojnity Tunity Margitot és Sümegi Borbálát. Az újonan alakult szabadkai-gáti VMSZ helyi szervezet november 19-én megtartotta első ülését. A VMSZ szabadkai VSZ tanácsa tagjának Huzsvár Józsefet választották meg. A szabadkai-gáti szervezet ezen az ülésen megkezdte a Gát helyi közösség VMSZ-es választmány listájának összeállítását és a párt női fórumának megalakítását. Huzsvár József december

13 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Adventi kavalkád Zentán Közösségben, erősen március 17-én születtem Zomborban. Általános iskolát Nemesmiliticsen fejeztem. Középiskolába Zomborba majd a szabadkai gimnáziumba jártam. Újvidéken filozófiai tanári diplomát szereztem. A kilencvenes évek második felében az újvidéki rádióban dolgoztam Szabadkán három középiskolában tanítottam Nemesmiliticsen a Testvériség Egység Általános Iskola megbízott igazgatója voltam tól Zomborban a műszaki, egészségügyi szakközépbe és gimnáziumba tanítok filozófiát, szociológiát, logikát, alkotmányt és polgári nevelést magyar és szerb nyelven től vagyok a Vajdasági A zentai Női Fórum tagjai idén első ízben megszervezték az Adventi kavalkád elnevezésű akciót, november 27- én. A komoly előkészületeknek és a tagok kitartó munkájának köszönhetően, színvonalas, meghitt programban részesültek az összegyűltek. A résztvevő gyerekek a szülők, a nagyszülők és a Női Fórum tagjainak segítségével adventi koszorút valamint karácsonyfadíszt készítettek, karácsonyfát díszítettek, mézeskalácsot sütögettek, a Rozetta Kézműves Társaság képviselőivel pedig karácsonyi kopogtatót varrtak. A program végén Valkovics Edit tartott könyvbemutatót meseolvasással egybekötve. Komoly kihívások előtt áll minden VMSZ -helyi, - városi, -körzeti szervezet, ha komolyan veszi önmagát, a munkát, a felelősséget. Ha teljesítmény orientált. Ezek közé a szervezetek közé tartozott a nagybecskereki városi szervezete a VMSZ-nek, és most, hogy új elnököt választottak, még tovább szeretnének menni ezen az úton, sikeres, a közösségével törődő, segítő, a magyarságért politizáló szervezetként. Puskás János, a VMSZ nagybecskereki városi szervezet új elnöke, Nagybecskereken született szeptember 25-én. Az általános iskola befejezése után az egészségügyi középiskola gyógyszerész szakán érettségizett. A nagybecskereki Műszaki Egyetemet befejezte, mint informatika tanár, majd a Belgrádi Egyetem fizikatechnika szakán diplomázott. Egy ideig a becskereki CMH irodában dolgozott, most pedig a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskolában fizikát és műszakit ad elő tól a VMSZ tagja, előtte nem volt más pártban Nős, két gyermek apja. Közvetlen kapcsolat a választókkal Magyarul és itthon A megjelenteknek meleg teával és mézeskaláccsal kedveskedtek a szervezet tagjai. Mindenkinek, aki részt vett bármilyen formában a VMSZ Női Fórumának zentai tagozata eddigi tevékenységében, segítségét és helytállását ezúton is megköszönjük. Horváth Ildikó Magyar Szövetség tagja. A zombori városi szervezet elnökévé 2010 októberében választottak meg. Célom, hogy mint elnök megújítsam a szervezetet és szeretnék közvetlen kapcsolatot kialakítani a választóinkkal. Fontosnak tartom a folyamatos szereplést a helyi és a vajdasági médiákban. Az a véleményem, hogy a párt eddigi eredményei nem jutottak el a választóinkhoz és Zombor polgáraihoz. Lépéseket teszünk afelé, hogy megkönnyítsük a külföldi és hazai befektetők számára a vállalatalapítást, mert megengedhetetlen az ilyen nagymértékű munkanélküliség. Szorgalmazzuk a fiatalok aktívabb munkáját a közösség építésben és kikérjük véleményüket, hogyan látják ők a jövőjüket Zomborban. Ezzel is megpróbálnánk tenni az itthon maradásukért. Pribilla Attila Vidrács Krisztina 1982-ben született Nagybecskereken. Az általános iskolát Muzslyán, a középiskolát pedig a makói Juhász Gyula Szakközépiskolában végezte el, mint egészségügyi nővér és operátor. A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon osztálytanítói diplomát szerzett. Jelenleg a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola osztálytanítója. Különböző képzéseken illetve konferenciákon vett részt,amelyek közül említést érdemelnek az NDI által szervezett politikai képzése óta a VMSZ, 2009-óta pedig a helyi tanács tagja, ahol az ifjúság problematikájával foglalkozik áprilisában megalakították a muzslyai VMSZ Ifjúsági Fórumát, ahol megválasztották elnöknek. Beindultak az aktivitások: bulikat, munkaakciókat, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek a fiatalok számára. Fontosnak tartja a fiatalok bekapcsolását a politikai életbe, különösen a legnagyobb magyar pártban. Fő célja, hogy hozzá hasonlóan minél többen ráébredjenek, hogy milyen jó magyarnak lenni, és mennyire fontos ápolni a hagyományainkat, kultúránkat, megőrizni magyar tannyelvű iskoláinkat, óvodáinkat. Egyszóval: tenni a dolgunkat magyar nyelven, és megmaradni magyarnak. Vegyes erdeigomba-leves Hozzávalók 4 személyre: 1 fej vöröshagyma, 2 evők. olaj, 1 kisk. pirospaprika, 2 db sárgarépa, 0.5 db zeller, 10 dkg vargánya, 10 dkg laskagomba, 10 dkg csiperkegomba, 8 dl zöldségalaplé, só, bors, 1 csom. petrezselyem. Galuskához: 3 db tojás, 1 csipet szódabikarbóna, búzadara, búzadara só. Elkészítés: Az apróra vágott hagymát forró olajon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a paprikát, a feldarabolt zöldségeket és a felaprított gombát, és néhány percig pároljuk. Felöntjük az alaplével, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a felaprított petrezselyem háromnegyedét, és a zöldségeket puhára főzzük. A galuskához a tojásfehérjét a szódabikarbónával kemény habbá verjük, majd belekeverjük a sárgáját is. Annyi búzadarát adunk hozzá, hogy kissé híg nokedlitésztát kapjunk, majd kanállal forrásban lévő sós vízbe szaggatjuk és kifőzzük. Tálaláskor a forró levest a daragaluskára merjük. Sertéskaraj pezsgőszószban Hozzávalók 4 személyre: 4 db közepes burgonya, 4 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál frissen összevágott petrezselyem, 1 dl tejföl, só, frissen őrölt fekete bors, 1 evőkanál olívaolaj, 4 szelet sertéskaraj, 6 dkg mogyoróhagyma, 2 evőkanál, szárított kakukkfű, 1 evőkanál szárított tárkony, 2.5 dl pezsgő, 1 evőkanál liszt, 2.5 dl tej Elkészítés: A négybe vágott burgonyát a megpucolt fokhagymával héjában megfőzzük. Ha megfőtt, a burgonyát meghámozzuk, majd a fokhagymával és a tejföllel jól összedolgozzuk. Beletesszük a petrezselymet, és sózzuk, borsozzuk. A húst sózzuk, borsozzuk, majd forró olajban mindkét oldalát aranybarnára sütjük (kb. 2-2 perc). A hússzeleteket kivesszük és félretesszük. Ugyanabban az olajban az apróra vágott hagymát puhára pároljuk (kb. 2 perc). Hozzáadjuk a kakukkfüvet és a tárkonyt, hozzáöntjük a pezsgőt, és további 1 percig hevítjük, majd a tejjel elkevert lisztet is beleöntjük. A hússzeleteket visszatesszük a serpenyőbe, és lassú tűzön addig főzzük, míg a hús puha nem lesz, és a szósz be nem sűrűsödik. A krumplipürével tálaljuk. ÜNNEPI RECEPTEK Karácsonyi pulyka Hozzávalók 6 személyre: 4 kg egész bébipulyka, 1 kg pulykamellfilé, 10 dkg fenyőmag, 10 dkg pácolt sonka, 3 szelet bacon, 10 dkg dió, durvára vágva, 10 dkg datolya, összevágva, 20 dkg konzervgesztenye, 1.3 dl brandy, 1.3 dl édes fehérbor, 2 db tojás, só, bors Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 160 C-ra. Az egész pulykát előkészítjük a töltéshez. A töltelékhez a kockára vágott pulykamellet, a fenyőmagot, a felkockázott sonkát és bacont, a diót, a datolyát, a gesztenyét, a brandyt, a bort és a tojást egy edényben összekeverjük. Sózzuk, borsozzuk, megint jól összedolgozzuk, majd a pulykát a töltelékkel megtöltjük. Sütőtűvel vagy madzaggal a pulyka nyitott végét összefogjuk. A húst egy tepsibe helyezett rácsra tesszük. 3 órán át sütjük, amíg a töltelék belseje, illetve a pulykacomb legvastagabb része el nem éri a 82 Cot, és át nem sül. Sütés közben a kisült zsírral locsolgatjuk. Ha kész, feldaraboljuk, és a töltelékkel körítve tálaljuk. Karácsonyi almatorta Hozzávalók 4 személyre: 15 dkg liszt,13 dkg vaj, 2 és 1/2 dkg porcukor, 1 kanál víz, 3 db alma, 1 evőkanál citromlé, 40 dkg vegyes aszalt gyümölcs, 1 db citrom reszelt héja, 4 dkg cukorszirup, 4 dkg vaj Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 180 C-ra. A lisztből, vajból, cukorból és a vízből homogén tésztát gyúrunk, majd lefedve 30 percig a hűtőben pihentetjük. A tésztát kinyújtjuk, kibélelünk vele egy 24 cm átmérőjű formát, villával megszurkáljuk, majd további 20 percig pihentetjük. Beborítjuk sütőpapírral, nehezéknek babot szórunk rá, és sütőben 15 percig sütjük, majd eltávolítjuk a babot és a sütőpapírt, és további 15 percig sütjük. Közben lereszeljük az almákat (nem szükséges meghámozni), megöntözzük a citromlével, majd hozzákeverjük a felaprított aszalt gyümölcsöket és a citromhéjat, és a tölteléket a tortaformába kanalazzuk. A meglangyosított cukorszirupban felolvasztjuk a vajat, a gyümölcsökre öntjük, és a tortát még 20 percig sütjük. Langyosan tálaljuk december

14 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Három és fél sikeres év A Nagyberuházási Alap működése 2007 és 2010 között 2007 tavaszán csupán néhány nappal a VMSZ kanizsai tisztújító közgyűlése előtt, Bácsfeketehegyen megtartottuk az első elnökök fórumát, melyen több, mondhatjuk, a VMSZ számára sorsdöntő határozat született. Ezen határozatok egyike volt az, amellyel megfogalmaztuk elvárásainkat a Tartományi Nagyberuházási Alap irányában. Felállítottuk a munkamódszereket és kineveztük a feladatokat végrehajtó személyeket. Kern Imre Akkor még nem sejthettük, milyen szép eredményeket érhetünk el. Tele optimizmussal és lendülettel láttunk a munkához. Ilyen hozzáállás és elszántság mellett az eredmények nem maradtak el. Többszáz ember szeme előtt egyként lebegett a közös cél, életkörülményeink javítása elsősorban, mondjuk ki nyíltan, a magyar emberek életkörülményeinek jobbá tétele. A közös munka és a közös érdekek megvalósítása összekovácsolta a VMSZ csapatát. Az elhivatottság mindenkit még keményebb munkára sarkallt. A VMSZ politikájának egyik sarokköve az ígéretek megtartása, valamint a hiteles politizálás. Ennek tükrében, fontos kiemelni azt a tényt, hogy ígéreteinket megpróbáltuk betartni és a projektumok nagyobb részt megvalósultak. Nem kenyerünk a hitegetés, ezért nem tettünk könnyelmű ígéreteket, de amit vállaltunk, azt igyekeztünk megvalósítani. Munkánk során akadtak olyanok is, akik nem támogattak bennünket, mint például a koalíciós partnereink, úgy helyi, mint magasabb szinteken. Tény az, hogy szóban mindenkor és mindenben mellettünk álltak, de a megvalósítás során számtalan kifogást emeltek. A mi projektjeinkhez szükséges dokumentáció begyűjtése, azok feldolgozása is lassabban ment (ellentétben a saját és más politikai pártok projektumaival). Így kerülhetett sor arra, hogy bizonyos számú tervünk még nem valósulhatott meg, vagy pedig késik az elvégzett munka kifizetése. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a tényt sem, hogy a politikai színtéren egyedül a VMSZ, azaz pártunk parlamenti képviselői álltak ki szilárdan amellett, hogy Vajdaság és ezen belül az Alap számára az alkotmányban foglalt pénzeszközök biztosítva legyenek. Ha a szerb kormány tiszteletben tartotta volna az alkotmányban előírt 3% biztosítását a Tartományi Nagyberuházási Alap felé, akkor 2007 és 2010 között több mint 80 milliárd dinár állt volna rendelkezésre. E helyett mindössze annak felét, azaz 40 milliárd dinárt utaltak át, így az Alap sem tudta a teljes összeget kifizetni a kivitelezőknek. A nehézségek ellenére le kell szögeznünk, hogy sikeres három és fél év áll mögöttünk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy összesen 325 projektumot fogadott el az Alap igazgatóbizottsága, összesen 392 határozat formájában. A két szám közötti különbség abból adódik, hogy számos projektunkra több határozat született. Az össz támogatás értéke csaknem 8 milliárd 600 millió dinár. Ez több mint 90 millió eurót tesz ki. Ilyen rövid idő alatt már régen nem tudtunk ekkora összeget beruházni az itt élő magyarság életkörülményeinek javítása érdekében. Természetesen, nem csak a magyar nemzetiségűek számára jelentenek ezek a beruházások jobb életkörülményeket, hanem szűkebb közösségeikben, falvaikban, városaikban élő más nemzetiségű embertársaiknak is. A tervek több mint fele már befejezettnek tekinthető, hiszen 174 elvégzett munkáról beszélhetünk, melyeknek össz értéke 4 milliárd 570 millió dinárt tesz ki. Ezenkívül, 88 projektumnak a megvalósítása most van folyamatban 3 milliárd 210 millió dinár értékben. További 61 projektum megvalósítása az elkövetkező időszakra maradt (715 milló dinár értékben). Rendkívül fontosnak tartjuk azt a tényt is, hogy nagyon kevés az a magyar közösség ahol nem valósítottunk meg legalább egy projektumot. Az is igaz, hogy néhány településen még csak most kezdődtek el, vagy pedig az elkövetkező pár hónapban kezdődnek el a munkálatok. Ez jellemzi a Nagyberuházási alap működését is. A fent említetteket ékesen bizonyítják a következő adatok is, amelyek a beruházások területi megoszlását mutatják: így a tömbmagyarság önkormányzataira (Szabadka, Topolya, Kishegyes, Óbecse, Ada, Zenta, Csóka és Magyarkanizsa) 5,119 miliárd dinár bácskai és szerémségi szórványmagyarság településeire 1,426 miliárd dinár bánsági szórványmagyarság településeire 1,751 miliárd dinár jutott. Ebből következik, hogy a szórványmagyarság területére a jóváhagyott eszközök több mint 1/3-a került. Egyértelmű, hogy mindenütt nagyon fontosak a beruházások, de talán még fontosabb volt az elmúlt időben kiemelten foglalkozni a szórványmagyarság projektumaival. Erre többek között azért volt szükség, mert ezeket a területeket (Kelet-Bánát) az elmúlt 20 évben meglehetősen mostohán kezelték, ezen belül a magyar többségű falvakat pedig teljesen háttérbe szorították. Kiemelkedően jó volt az Alap együttműködése Magyarcsernyével, Tóbával, Kisorosszal és Tordával Kelet-Bánátból, Székelykevével Dél-Bánátból, valamint Nyugat-Bácskából Bácskertessel és Doroszlóval. Ennek eredményeként jelentős számú projektum valósult meg ezekben a közösségekben a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. Jó eredmény akkor születik, amikor a helyi vezetőség jó projektumot határoz meg, jól előkészíti és agilisan véghez is viszi. Az Alap feladata csupán az, hogy az igényeket és a megválósítást megfelelően kezelje, támogassa. Ha e kettő (a helyi vezetők és az Alap) között nincs kellő együttműködés, nincs közös hatékony munka, akkor az eredmény elmarad. Szerencsére ilyen példából kevés van. Ez lehetne a következő időszak eredményességének záloga is. Vannak olyan projectjeink is, amelyek több önkormányzat területén lettek, vagy lesznek megvalósítva. Eze értéke 290 millió dinárt tesz ki. Legnagyobb ilyen projektumunk az észak-bácskai vízrendszer kiépítése Kula, Kishegyes, Topolya és Szabadka önkormányzatainak területén. A kiépített rendszer öntözésre alkalmas vízzel látja el ezt az amúgy vízben nagyon szegény területet. A következő táblázat a jóváhagyott összegek ágazatonkénti leosztását tartalmazza: S. sz. Projektum elnevezése Projektumok száma Összeg 1 Közösségi épületek, közterületek piacok ,09 2 Közvilágítás, gázvezeték ,00 3 Ipari parkok kialakítása ,41 4 Vajdaság erdei közvállalat projektumai ,00 5 Vízügyi objektumok (vízelvezetési rendszerek, Észak-Bácska vízügyi rendszere ,43 6 Egészségügyi létesítmények ,11 7 Oktatási létesítmények ,48 8 Helyi utak és utcák ,53 9 Turizmus fejlesztésére szolgáló infrastruktúra ,00 10 Szociális védelmet szolgáló létesítmények ,33 11 Szennyvíz elvezetése, szennyvíztisztítók ,05 12 Ivóvízrendszerek kiépítése ,23 13 Sportlétesítmények Művelődési intézmények Egyházi objektumok ,56 16 Óvodák ,03 17 Tájékoztatás ,00 Összesen ,17 Az adatok alapján leszögezhetjük, hogy a legtöbb projektumot az útépítés területén valósítottuk meg, mégpedig 95 tervet 3 milliárd 580 millió dinár értékben. Ennek oka abban keresendő, hogy falvainkban, városainkban még mindig kevés a szilárd útburkolat, valamint egyes helységek között hiányzott az összekötő út. Második helyen a vízügyi projektumok szerepelnek. Rendkívül fontos beruházásokat valósítottunk meg az ivóvíz-hálózat kiépítése területén. Számos falu kapott teljesen új vízvezeték-hálózatot megfelelő felszereléssel. Ezek a beruházások azért is nagyon fontosak, mert az ivóvíz az egyik legnagyobb kincsünk. Megfelelő minőségű ivóvíz alapvető az egészséges élet biztosításához. Ivóvíz készleteink védelmére szolgálnak a kiépített szennyvízcsatornák a megfelelő tisztítóberendezésekkel együtt. A szennyvízcsatornák, valamint az esővíz elvezetésére szolgáló rendszerek a jobb életekörülményeket biztosítják, de építésük lehetővé teszi az idei év tavaszán és nyarán tapasztalt belvíz és árvizek hatásának csökkentését is. Ki kell hangsúlyozni, hogy a felsorolt projektumok között nem szerepelnek azok a már megvalósított tervek, amelyek a bánáti folyók illetve a Tisza és a Duna árvízvédelmi rendszerének lényeges javítását eredményezték. KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS A minőséges oktatás nélkül nincs lehetősége megmaradásunknak, mondtuk a Magyar Nemzeti Tanács választa előtti kampányban. A Magyar Nemzeti Tanács már elfogadta a következő középtávú időszakra az oktatás fejlesztési stratégiáját. A stratégia megvalósításában az Alap fontos partnere lesz az MNT-nek, habár a Nagyberuházási Alap már eddig is segítette ennek az ágazatnak az előremozdítását. Ezt bizonyítja, hogy 25 projektum keretében 932 millió dinárt biztosítottunk az oktatás területén. Megmaradásunk másik nagyon fontos pillére a művelődés. Az elmúlt 20 évben komoly előrelépés következett be ebben az ágazatban. Új intézményeket hoztunk létre, és az amatőr művelődési központok is szépen fejlődtek. Ezen projectek számára a Nagyberuházási Alap biztosíthatja a jobb működési feltételeket új vagy felújított épületeket, berendezéseket és felszerelést. Ez az elmúlt időszakban 43 projektum támogatásával valósult meg 678 milió dinár értékben. Történelmi egyházaink nagyon nehéz több mint 60 évet tudnak maguk mögött. Azokban az években nagyon kevés eszköz jutott a templomok megőrzésére, az állam pedig gyakorlatilag nem biztosított anyagi támogatást erre a célra. Abból kiindulva, hogy történelmi egyházaink rendkívül nagy szerepet játszanak magyarságunk megtartásában, valamint helyi érdekeket is figyelembe véve, 33 egyházi projektumot támogattunk 268 millió dinár értékben. Ezen projektumaink megvalósításánál nem elhanyagolható az a tény sem, hogy templomaink megőrzésével az építészeti örökségünket is védjük. Az eddig jóváhagyott eszközök csak kis mértékben törlesztik azt az adósságot, amelyet az állam felhalmozott az elmúlt 60 évben. Fontos, hogy egyházi objektumaink megvé december

15 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS désének folyamata elkezdődött, lendületet vett, amit folytatnunk kell az elkövetkező időszakban is. Itthonmaradásunk, fiataljaink itthontartása elképzelhetetlen jobb életkörülmények nélkül, ez pedig csak új munkahelyek teremtésével érhető el. A környező országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a zöldmezős beruházások leggyorsabban az ipari parkokban valósulhatnak meg. Fontos az is, hogy az ipari parkok olyan helyen épüljenek, ahol megfelelő globális infrastruktúra található (vasútvonal, folyami kikötő, autópálya, repülőtér), valamint szakképzett munkaerő álljon rendelkezésre a beruházóknak. Fontos az is, hogy legyen a közelben olyan központ, ahol megfelelő az egészségügyi ellátás, megfelelő oktatási rendszer működik, de művelődési, sportolási, szórakozási lehetőség is van. Ezeket figyelembe véve, valamint a helyi érdekeket is szem előtt tartva, 5 ipari park kialakítását elősegítő projektumot pénzel az Alap, összesen 491 milló dinár értékben. Természetesen támogatjuk az egészségügyi, szociális-védelmi, idegenforgalmi és más projektumok megvalósítását is, de a helyi igények alapján, valamivel kisebb mértékben mint a fent említetteket. Mind a 325 projektum külön történet, mindegyikről lehetne külön beszélni, de ezen a helyen csak a helyi lakosok számára legfontosabbakról esik majd szó. Bizonyosan lesznek olyanok, akik más projektumokat emelnének ki, de egy biztos: sokak életkörülményei javultak vagy a közösségi élet lett gazdagabb ezen projektumok megvalósítása révén. Ez volt munkánk végső, egyben legfontosabb célja. A projektumok ismertetésénél elsősorban a már befejezett projektumainkat emeljük ki az Olvasó számára. Az első projektum, amelyet mindenképpen ki kell emelni, kétségkívül az Újvidéken épülő Európa Kollégium. Ez az objektum magyarságunk számára az egyik legfontosabb. Megvalósítása egyik záloga annak, hogy fiataljaink itthon tanulhassanak, itthon szerezzenek versenyképes felsőfokú képesítést. A kollégium, reményeink szerint, azt is lehetővé teszi majd, hogy a felsőfokú képzésben a magyar fiatalok száma növekedjen, elérje vagy legalább megközelítse a más nemzeti közösségek részarányát a felsőoktatási képzésben. Az Európa Kollégiumban fiataljaink nem csak európai szintű elhelyezésre számíthatnak, hozzáférhető áron, hanem magyar szellemben is nevelkedhetnek. A beruházás összértéke 450 milló dinár lesz és a következő iskola évre a számítások szerint, már el is készül. A kollégium 350 fiatal egyetemistának lesz második otthona. A képen a munkálatok jelenlegi állapota látható. Lakosaink kérésére legtöbb pénzt az utak építésére, felújítására fordítottunk. Lehetne azt is mondani, ha picit költőien fejezzük ki magunkat, hogy az utak a szebb jövő felé vezetnek. Egy biztos, az utak falvakat, városokat kötnek össze, de ami a legfontosabb, hogy nagyon sok polgártársunk évtizedes álma valósult meg azzal, hogy nem kell sárban taposnia, nem kell félnie, hogy elakad az autó vagy a munkagép. Néhány mozzanatot, történetet érdemesnek tartunk az olvasóval megosztani. Kezdjük a legdélebbi magyar falu, Székelykeve történetével, ahol az Alap eszközeivel elértük, hogy minden utcábra aszfaltburkolat került. A kezdeményezők egyértelműen a falu VMSZ-es vezetői voltak. Az ünnepélyes megnyitóra mégsem ők voltak hivatalosak. A tartományi kormányfő és munkatársai ünnepeltek. Ugyanígy történt mindössze 100 kilométerrel északabbra is, amikor Lukácsfalva és Muzslya között épült meg a műút. A polgárok régi álma valósult meg. A VMSZes politikusok hallgatták meg a lakosság kérését és valósították azt meg. Az előbb említett módon a munka gyümölcsét más aratta le. Természetesen a lukácsfalviak tudják, kik tettek azért, hogy kilométerekkel kerültek közelebb a városközponthoz, Nagybecskerekhez. Sokan emlékezünk arra is, amikor Kishegyesen adtuk át az új utcákat a lelkes, boldog polgároknak. Ott is elhangzott, hogy több mint két évtizede nem épült szilárd burkolatú utca, most viszont tizenkilenc utcára került aszfalt mintegy 6,6 kilométer hosszúságban. Hasonló helyzet volt Óbecsén is, ahol többek között azok az utcák kaptak szilárd burkolatot, amelyek a város peremén találhatók. Beszélhetünk azokról az esős napokról is, amikor azt az utat adtuk át, amely Tóbát a nagykikindai úttal kötötte össze. De megemlíthetnénk a Tordát Udvarnokkal összekötő út avatását is. Ezek olyan utak, amelyek a magyar falvakat kötik össze a regionális központokkal, és nem csak kényelmesebb és gyorsabb utazást biztosítanak, hanem gazdasági szempontból is jelentősek, hiszen megkönnyítik az áru eljuttatását a nagyobb központokba. Több kilométeren épültek utcák számos bánáti magyarlakta településen is, mint például Tóbán, Magyarcsernyén, Kisoroszon, Szajánban vagy Tiszaszentmiklóson. A felsorolásnak nincs vége. Kiemelten fontos az úgynevezett moholi nagyút építésének megkezdése, első szakaszának kiépítése, hiszen ez az út köti majd össze Adát és Moholt a Szabadka Belgrád autópályával. Ezzel az úttal Ada és Mohol közelebb kerül az európai 10-es korridorhoz, Európa egyik ütőeréhez. Elkezdődött olyan mikroregionális utak építése is, mint amilyen a Csonoplyát Pacsérral, vagy Őrszállást Nemesmiliticcsel összekötő út teljes felújítása is. dották meg teljes mértékben. Remélhetőleg lesz akarat a mostani városvezetésben, hogy az elkezdett folyamatot folytassák és ne hanyagolják el a külvárosi települések felzárkóztatását a városközpont szépítésének javára. Az útépítési projektumokról szóló felsorolást a maroknyi szerémségi, satrincai és dobradói magyarok ottmaradását serkentő projektumaival szeretnénk zárni. Meg kell említeni az utat Ürög felé, amely befejező szakaszához ért, és a polgárok már hasznáják, vagy a másik regionális központ, Ruma felé vezetőt is, amelynek tervezése már elkezdődött. Hamarosan várható az építkezés elkezdése is. Így ez a kis közösség közelebb kerül az ország fő útvonalaihoz, és ettől várják életük jobbra fordulását is. Az infrastruktúra területén kiemelten fontos szerepet játszott a vízvezeték hálózatának kiépítése is. A megfelelő ivóvíz biztosításának érdekében fontos volt az ivóvíz-hálózatok kiépítése Tóbán, Tordán, Pecesoron, Óbecsén, Péterrévén, Kispiacon, Martonoson, Bajsán sőt Szabadkán is, ha csak a legfontosabakat emeljük ki. Minden bizonnyal akadnak olyanok is, akik a felsorolt települések egy részéről még sohasem hallottak. De a legkisebb település is bír olyan fontossággal, mint bármely nagyváros. ennek a projektumnak a megvalósításában, hanem a többéves közös munkában tapasztalható volt. Szennyvíz csatornát építettünk számos helységben, így legdélebben Székelykevén vagy legészakabbon, Szabadkán és Magyarkanizsán is. Emlékezetes volt az a nap is, amikor Topolyán még 2007-ben elkezdődtek a szennyvízcsatorna építési munkálatai. Zord idő volt, szakadt az eső, de nem vettük ezt rossz előjelnek. Ellenkezőleg, tudtuk, hogy mindenképpen ki kell építeni a csatornahálózatot. Azóta ez a projektum régen befejeződött, ugyanúgy mint a topolyai község csaknem valamenyi települését érintő esővíz elvezető-rendszer építése is. Sajnos kevés szennyvíztisztitó berendezés épült eddig az Alap eszközeiből. Többnyire csak a tervek elkészítése van folyamatban (pl. Óbecsén, Topolyán és más helyeken), ezért kell kiemelni a temerini szennyvíztisztító első fázisának építését. A kiépült vezetékrendszerrel és a tisztítóval ha egyéb nem is, de legalább a falu központjának szennyvíz-elvezetési gondjai megoldódtak. A következő években nagyobb hangsúlyt fordítunk majd a szennyvíztisztítók építésére. Ezen berendezések építése elengedhetetlenül szükséges a környezet megőrzése érdekében. Az ipari parkok kialakítására, azok infrastruktúrájának kiépítésére, már eddig is komoly eszközöket választott ki az Alap. A VMSZ-es vezetők javaslatai alapján, infrastruktúra épült ki vagy épül jelenleg is Horgoson, Topolyán, Bácsfeketehegyen, Óbecsén és Bácskertesen. Fontos elmondani, hogy Topolyán és Bácsfeketehegyen (a képen az épülő malom látható) már épülnek az első ipari létesítmények, továbbá, hogy minden ipari parkra van komoly érdeklődő, befektető. Az ipari parkok létesítése azért fontos, mert hiába építünk utakat, vízvezetéket, művelődési házat, ha nincs polgártársainknak, de kiemelten a fiataloknak, munkahelye, nincs jövője, nincs jövőnk. Az ipari parkok fontossága abban rejlik, hogy a külföldi vagy hazai beruházó jó körülmények között, gyorsan és hatékonyan meg tudja valósítani a beruházásait. Biztosak vagyunk benne, hogy az ipari parkok vonzani fogják a beruházókat, ezzel helyi és regionális szinten is új munkahelyeket teremtve, jobb megélhetéstést biztosítanak polgárainknak. A felsorolásból nem maradhat ki Szabadka és környéke sem, hiszen itt is épült többtíz kilométer utca, így például Csantavéren, Hajdújáráson, Palicson, Nagyradonovácon, Bajmokon, Királyhalmán vagy Ludason. Ez utóbbiban végre befejeződött a főutca szélesítése. A városban is épült számos út, elsősorban a külterületi helyi közösségekben. Ezek a beruházások az elmúlt néhány esztendőben csökkentették az infrastruktúrával való ellátottság közti különbségeket a központi és peremvárosi területek között, de a problémákat korántsem ol- A következő kép a tordai vízvezeték vízkezelő egységét mutatja be. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy ezt a vízvezetéket személyesen dr. Németh László nagybecskereki megyéspüspök áldotta meg, ekképpen is kifejezve a létesítmény fontosságát, valamint értékelve azt az összefogást, ami nem csak Fontos projektumokat valósítottunk meg az infrastruktúra kiépítésének más területein is, mint például közterületek, piacok rendezése vagy gázhálózat kiépítése, de a közvilágítás javítására is fordítottunk figyelmet. Gázhálózat épült ki Kelebián és Szabadkán a főképpen magyarlakta Zorka helyi közösség területén, ahol ez volt az első teljes infrastrukturá december

16 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS lis létesítmény. A lefektetett vezeték hossza összesen 50 kilométer. Fontos kiemelni Kishegyes község mind a három településének új közvilágítási rendszerét, amely energiatakarékos, modern világítótestekkel valósult meg. Péterrévén piac épült, igaz, hogy még nem került sor a hivatalos átadásra, de talán nem is az a fontos, sokkal inkább az, hogy a polgárok már a nyár kezdete óta használhatják. A művelődés területén számos projektumot valósítottunk meg. Kiemelt helyen kell szólni a legnagyobb ilyen jellegű projektumunkról, a Lifka mozi épületének felújításáról. Pontosabban, mondhatnánk, egy teljesen új épületről van szó, mert a négy falon kívül minden újonnan lett felépítve. Ez az épület ad otthont a Kosztolányi Dezső Színháznak és a Lifka Sándor Art Mozinak. Szabadka új kultúrközpontjává vált ez a páratlan szépségű épület, méltó emléket állítva Lifka Sándornak, városunk szélesebb körben is megbecsült polgárának. Másik kiemelkedő művelődési intézmény, amelynek felújításában az Alap fontos szerepet töltött be, az a Városi Múzeum új épülete. Elmondhatjuk, hogy a Városi Múzeum egy gyönyörű szecessziós épületben, megfelelő körülmények között várja a látogatókat. A gyönyörűen felújított épület a kövtkező képen látható. A szórványmagyarság számára is megvalósult számos projektum a művelődési intézmények felújítása terén. Ki kell emelni a torontálvásárhelyi művelődési központot. Amikor 2007-ben a felújításról kezdtünk gondolkodni, egy 50-es éveket idéző állapotot találtunk. Ezt az épületet kellett úgy felújítani, hogy ne csak a falu, de a szélesebb környezet művelődési, közösségi központja lehessen. Gondolnunk kellett az immár 15 éves VIVE-re is, méltó otthont biztosítva magyarnóta fesztiválunknak. A mellékelt kép ékesen bizonyítja a sikeres megvalósítást. ral karöltve, amely a japán JTI cég keretein belül működik, amely jelentős eszközökkel támogatta a központ újjáépítését. A nagyterem a régi fényében tündököl, az új termek lehetővé tették a központ működésének szélesítését, de a művészeknek is jobb feltételeket biztosít a megszépült, újjáépített épület. Ma már sikeresen működik a központ keretében a Zentai Magyar Kamaraszínház, így még egy színházi központ alakulhatott ki itt, a Délvidéken. Magyarkanizsa központja is gazdagodott, hiszen a művelődési központ, amelynek építése több mint két évtizede kezdődött, tovább épült-szépült. A szűkebb városközpontot gazdagító gyönyörű épületben számos kiállítás és más művészeti esemény került már eddig is megrendezésre. nyek lebonyolítására is azáltal, hogy a tetőtérben kialakított egy termet. A képen a csodálatosan felújított homlokzat látható. Nagy írónknak, Gion Nándornak, Szentamáson, szülővárosában állítottunk méltó emléket. A Gion-ház, ahogy most nevezzük ezt az épületet, nem csak emlék az írónak, hanem a szenttamási magyarság közösségi épülete is egyben. Fontos, hogy a magyarságunknak minden településen legyen egy közösségi háza, művelődési otthona, ahol ápolhatja anyanyelvét, kultúráját és építheti magyar közösségét. Ebben az Alap továbbra is partnere lesz minden kezdeményezésnek. Felejthetelen hangulatban nyitottuk meg két évvel ezelőtt a csókai Móra Ferenc Művelődési Központot. Az új épület végre megoldotta a magyar művelődési élet helyiséggondjait Csókán, hiszen előtte osztozniuk kelett más szervezetekkel, de volt idő, amikor az egyesületnek egyáltalán nem volt helyisége, ezért volt kiemelkedően fontos az Otthon tervének megvalósítása. Az őrszállási maroknyi magyar is összefogott művelődési házuk újjáépítése céljából. Egy vasárnap délutáni látogatásunk alkalmával egy romokban álló épületet találtunk. Akkor még nehéz volt elhinni, hogy az alig pár hónapos határidő alatt, a szinte csodával határos felújítás megtörténhet. Sikerült! Köszönve, a hihetetlen akaratnak, a falu magyarságának és minden polgárának, aki kiállt a projektum megvalósításának érdekében. Ami felejthetetlenné tette azt a délutánt, azok számára, akik akkor ott voltak, az a hatalmas és gyönyörű templomban tett látogatás volt. Továbbá az a tény, hogy több évtized után, közösen elénekeltük nemzeti imánkat, a magyar Himnuszt. Sokunknak könnyet csalt a szemébe ez a felejthetetlen élmény. Ahol ilyen közösség él, ott van jövője a magyarságnak. Ebbe a felsorolásba kívánkozik a zentai művelődési központ projectje is. Ez a projektum közös erővel valósult meg, az Alap, a zentai Önkormányzat valamint a zentai dohánygyár- Falvainkban nem csak művelődési, hanem más közösségi ház is épült. Így például Oromhegyesen egy gyönyörű faluház, Törökbecsén pedig az Ifjúsági Otthon újult meg, Kisoroszon pedig az Önkéntes Tűzoltók épülete. Pacséron Regionális Oktatási Központtá alakítottunk át egy épületet. Ezen beruházások következtében az épületeket már nem csak az eredeti célokra használhatják, hanem más rendezvényeket is lehet tartani. A falu közösségi életének igazi központjaivá váltak. A képen az oromhegyesi faluház épülete látható. Számos új, illetve meglévő épület tervét pénzelte az Alap az elmúlt időszakban és pénzeli jelen pillanatban is. Így meg kell említeni például a verseci Petőfi Sándor Művelődési Központot, vagy a noszai, hajdújárási, csantavéri művelődési központok terveinek kidolgozását. A palicsiak nagy álma valósulhat meg hamarosan, hiszen elkezdődhet egy művelődési házuk tervezése. Ezen projektumok pénzelése azért volt fontos, mert a beruházók önerőböl nem tudták volna megvalósítani a főtervek kidolgozását, így maguk a beruházások váltak volna kérdésessé. Szólni kell a törökkanizsai Tiszagyöngye ME épületének felújításáról is. Itt a magyar kormány lépett először, adott eszközöket egy szép régi ház megvásárlására. A tervezés befejeződött, tavaszra már a felújítási munkálatok is elkezdődnek ben már az új épületben dolgozhatnak a törökkanizsai amatőr művészek. A felsorolásból nem maradhat ki az újvidéki Petőfi, ahol a nyilászárók cseréjével és más munkálatokkal sikerült jobb körülményeket biztosítani az ott tevékenykedő műkedvelőknek, és az odalátogató közönségnek. Zomborban a Polgári Kaszinó épületében folytak felújítási munkálatok. Ezek is fontosak az ott tevékenykedők és közönségük számára. Meg kell említenünk továbbá az óbecsei könyvtárat is. Az ottani kis közösség komoly erőfeszítéssel kivívta magának azt a lehetőséget, hogy jobb körülményeket biztosítson az olvasóknak, de lehetőséget teremtett más művelődési rendezvé- Az oktatási intézmények keretében is számos beruházás lett megvalósítva. A legnagyobb ilyen projektumunk a szabadkai Egészségügyi Középiskola helyiséggondjainak megoldása volt. Az iskola számos új tanteremmel, szertárral és egy átriummal bővült, ahol az iskola nagyobb rendezvényeit lehet lebonyolítani. A temerini általános iskola építése közvetetten szolgálja érdekszféránkat, oly módon, hogy a felszabaduló termekben magyar óvodát lehet létesíteni december

17 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Mindenképpen helyet kell biztosítani ebben a beszámolóban még egy fontos projektumnak: a szabadkai Paulinum klasszikus gimnázium nyilászáróinak cseréje és a homlokzat hőszigetelése. A Paulinum jelentősége közösségünk számára óriási, talán felesleges hosszan méltatni, elég csak azt mondani, hogy az itt végzett gimnazisták közül sokan választják későbbiekben a papi hivatást, az pedig nem kétséges, hogy egyházi vezetőink milyen fontos szerepet töltenek be közösségünk megmaradásában. A beruházással amellett, hogy szebb lett az épület, energiát lehet megtakarítani (ami csökkenti a költségeket) és a diákok is jobb körülmények között tanulhatnak, élhetnek. Az egészségügy terén két projektumot kell megemlíteni: az adai egészségház új szárnyának felépítését, ahol a gyermekosztály mellett számos más szolgáltatás is helyet kapott, valamint a kanizsai egészségház gépparkjának felújítását mentőautók vásárlását. Ezekről kép is készült. napközije nyílt meg. Hihetetlen, de egyben felemelő érzés volt nézni műsorukat, látni azt az energiát, amellyel készültek. Minden elismerés megilleti a nevelők munkáját is, akik emberséges körülményeket biztosítanak a fiatalok számára. Az a hit, ahogy a gyerekek és a nevelők viszonyulnak a mindennapi élethez, erőt adnak mindannyiunknak, hogy tovább dolgozzunk értük és egész közösségünkért. Templomaink felújításáról szóló beszámoló előtt pár szót kell szólni egy olyan kis magyar közösségről, amely csak az utóbbi nem egészen két évben szerveződött meg. Azokról a verbászi fiatalokról kell említést tenni, akik hittek magyarságukban, hittek a VMSZ-ben, és nem utolsó sorban saját magukban, ezért a katolikus egyházzal karöltve előterjesztették egy hittanterem és közösségi ház létrehozásának tervét. A projektum megvalósult. A verbászi magyaroknak van egy kuckójuk. A fiatalok tanulhatnak, az idősebbek pedig hasznosan tölthetik szabadidejüket ebben a szép épületben. Magyarul beszélve, magyarságukat megtartva, hitükben gyarapodva. Egyházi beruházásainkat a doroszlói kegyhely felújításával kell kezdeni, hiszen ez a szabadkai egyházmegye magyarságának központi zarándokhelye. Az elmúlt két évben a kegyhely teljesen megújult, részben a templom is újjáépült. Az a több tízezer zarándokló, aki évente ide látogat, sokkal jobb körülményeket talál ma ott, mint pár évvel ezelőtt. Gyönyörű szabadtéri oltár ad teret a szentmisék celebrálására, a többszáz hívő számára ülőhelyeket biztosítanak a padok, de a csodakút is megújult, jobban megközelíthető. A képen a 2010-es Kisboldogasszony ünnepén tartott ünnepi szentmise bemutatása látható. készítettünk templomaink felújítására Bajmokon, Csantavéren és Ludason. Az eleméri templom is fel lett újítva, így méltó helyet biztosít az október 6-ai megemlékezésekre, amikor az aradi vértanúkra emlékezünk, köztük is Kiss Ernő tábrnokra, akinek örök nyugvóhelye a templom alatti kriptában található. A kép az idei megemlékezéskor készült a felújított templomról. Teret kell biztosítani még egy projektumnak, jelesül a bácsfeketehegyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház templomáról kell említést tenni, amely néhány évvel ezelőtt még romokban hevert. A szocializmus idején nem istentiszeleteket tartottak itt, hanem gabonát, magtárként szolgált. Hála Istenek és azoknak az embereknek akik szívügyüknek tekintették a templom felújítását, ma már a falu büszkesége a képen látható templom. Hazájukból elűzött hívők is, amikor erre hozza őket az útjuk, szívesen csendesednek el egy ima erejéig ebben a templomban. Méltó befejezése eredményeink felsorolásának az a projektum kell, hogy legyen, ahol minden elkezdődött. Ez pedig a bácsfeketehegyi művelődési ház felújítása. Ebben az épületben tartottuk meg az első helyi szervezetek elnökeinek fórumát. Itt hoztuk meg az első létfontosságú lépést, amivel elindítottuk az egész munkát. Nem ajándékként kapta a falu ezt a házat, hanem kiharcolta magának. Az olvasóknak szeretném bemutatni azt a csapatot, akik a VMSZ részéről a Vajdasági Nagyberuházási Alap döntéshozatali szerveiben illetve magában az alapban tevékenykednek: Az Alap igazgatóbizotság tagjai: Pásztor István és Dr Jeges Zoltán Az Alap ellenőrzőbizotságának tagja: Mg. Szombathy Zoltán A szociális védelem területén meg kell említeni a dreai nehéz sorsú gyermekek számára kialakított napközi otthont, amelyet a Poverello Alapítvány működtet. Felemelő érzés volt egy évvel ezelőtt, Mikulás nap környékén a felszentelt, felújított és kibővített épületben a gyermekek vidám tekintetét látni. Ezek a kicsi emberkék tudtak igazán örülni második otthonuknak és a kis mikuláscsomagoknak. Akkor fogalmazódott meg egy játszótér és focipálya kilakításának ötlete is. Nyár elején a pápa szerbiai nagykövetének kapura rúgásával a labdarúgó pálya és a játszótér is át lett adva a gyermekeknek, ezzel még egy projektum befejeződött. Zentán az úgynevezett középiskolai diákotthonban a helyi sérült gyerekek Kúlán a Szent György templom felújítását pénzelte az Alap. Meg kell jegyezni, hogy a kivitelező kiváló munkát végzett. Egy apró érdekesség: a belső festést egy családi vállalkozás végezte. Három generáció: nagyapa, apa és a fiú. Ez a család végezte a festést már korábban is, mesterségük immár hagyomány, apáról fiúra száll. Kívánjuk, ne szakadjon meg ez a hagyomány még sok-sok generáción át, mert ez azt jelképezhetné, hogy megmaradtunk szülőföldünkön. Több templomot újítottunk fel a szórványban is: Székelykevén, Újvidéken a ferencesek templomát, Ókéren, Tiszaszentmiklóson (a munkálatok első fázisa befejeződött) és Magyarcsernyén (a munkálatok befejezése még az idén esedékes). Paplakokat újítottunk fel Palánkán és Törökbecsén. Terveket is Az Alap pénzügyi bizotságának tagjai: Varnyu Ernő és Knézi Péter Az Alapban dolgozó munkatársak: Kern Imre, Német Dezső és Csanádi Olga, valamint korai haláláig Hajdú Ferenc. Fotókat Német Dezső, Puskás Károly és Sólya Bálint készíteték, valamint az Alap fényképarhívumából származnak. Engedjék meg, hogy a következő feladatok elvégzéséhez kitartást, még több erőt kívánjak mindannyiunknak, hiszen eredményeink közösek, feladatainkat pedig csak közösen tudjuk megvalósítani. Kern Imre december

18 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS A kúlai Szent György templom és a verbászi hittanterem Valka Károly A kúlai Szent György katolikus templom a kúlai magyarság egyik legfontosabb és legrégebbi építménye, idén 240 éves. Nagy öröm a helybeli lakosok számára, hogy felújítottuk, hiszen amellett, hogy bármikor betérhetünk, mindannyiunk kedves emlékeinek színhelye. Ez az az épület, ahol mindenki egyenlő a másikkal, itt keresztelték vagy keresztelt, itt volt első gyónó- és áldozó, bérmálkozó, itt esküdött. A személyes ragaszkodáson kívül pedig egy értékes kulturális örökség. A kívül-belül megújult épületet immár büszkén emelkedik ki és mutat utat a megmaradás felé a kúlai magyarság számára. A felújítást a Vajdasági Nagyberuházási Alap segítségével tudtuk megvalósítani, és ezt a támogatást a VMSZ kitartó munkájának köszönhetjük. Természetesen a kúlai hívek odaadó munkája nélkül nem értünk volna el sokat, és bízunk benne, hogy ez a megújult templom közösségünket is erősíti, és erkölcsileg is felemeli majd. Szintén nagy eredményünk a verbászi katolikus hittanterem felépítése. A verbászi magyarok azon kevés közösségek közé tartozik, akiknek nincs saját művelődési otthona vagy közösségi háza. A felépült hittanterem a hitben való nevelés mellett hatványozottan fontos szerepet tölt be a verbászi magyarság összekovácsolásában, a kulturális élet fellendítésében, a magyarok Verbászon való megmaradásában. Felépítéséhez mindössze 5 hónapra volt szükség, de az igazi munka a következőkben vár ránk, hiszen az épületet ki kell tölteni úgy hitéleti, mint kultúrális tevékenységgel, ami meghatározó tényezője lesz a verbászi magyarság megmaradásának és fejlődésének. Valka Károly Az Ady Endre Magyar Kultúr Egyesület felújítása Őrszálláson Pekter Etelka Az őrszállási Ady Endre Magyar Kultúr Egyesületet 1939-ben alapították. Az egyesület tevékenysége a megalapítástól kezdve a mai napig arra irányul, hogy helyet és lehetőséget biztosítson a magyarság számára saját kultúrájának művelésére, élvezésére és megőrzésére. Az őrszállási magyarság örömmel emlékezik vissza a több tucat színjátékra, melyet az évtizedek során a fölnövő generációk amatőr színjátszói megtanultak és nagy sikerrel előadtak az Ady Endre MKE színpadán. Részt vettek amatőr színjátszó versenyeken is. A tánccsoport a Gyöngyösbokréta táncsoportok versenyének hajnalán ben a negyedik helyezést érte el. A kultúr egyesület mindig helyszíne volt a táncmulatságoknak, melyeket heti rendszerességel szerveztek. Az elmúlt húsz év során otthona volt félévente megszervezett tánciskoláknak, ahol magyar, latin és klasszikus táncokat tanultak a kezdőés haladó csoportok. Vendégszerepeltek színpadán híres énekesek, zenekarok, színjátszó csoportok, versmondók. Éveken át hagyománnyá váltak Anna- és Katalin-napi bálak, a szilvesztervárás és a farsangi bálak. Sajnos a kilencvenes évek viszontagságai, a pénztelenség a száz éves Ady Endre MKE épületét olyan mértékben megviselte, hogy az önkéntes karbantartás már nem volt elegendő az épület használatának biztosításához. Azzal a céllal, hogy az egyesület eredeti alap irányelvét megőrizze és a jövőben is biztosítsa a megmaradt magyarság számára, az egyesület vezetősége a VMSZ helyi szervezet vezetőségével karöltve nyújtotta be pályázatát a Tartományi Nagyberuházási Alaphoz a teljes felújításra. A felújításra 10,4 millió dinárt fordítottak. A felújítás befejezésével az épület új pompájában ragyog. Az ünnepélyes megnyitó december 12-én volt. A felújított épületben újra indult az élet. Az egyesület tagsága 167 főből állt 2009-ben. Még a vidéken és külföldön élő falubeliek is betagosodtak, látván a gyönyörű épületet és az itt élők igyekezetét és törekvéseit. Az egyesület otthont adott képkiállításnak, a nemesmiliticsi amatőr színjátszó társulat vendégszereplésének, a szilágyi Pipacs virág kézimunka csoport vendégelőadóinak. A Berta Ferenc Zsebszínház könyvbemutatót tartott az ősszel. Megalakult a Búzavirág kézimunka szakcsoport, amely havi két alkalommal tartja összejöveteleit az Ady Endre kistermében. A VMSZ helyi szervezet is itt kap helyet a gyűlések megtartására. Itt kerülnek megszervezésre azok a találkozók is, melyek a magyar közösség egyetemes érdekeit szolgálják (tájékoztatók a mezőgazdasági hitelekről, a magyar választói névjegyzékkel kapcsolatos kérdésekről, aláírásgyűjtések, kettős állampolgárság) ben az egyesület 70 éves fennállásának évfordulója alkalmából jubileumi bál keretében ünnepeltek, számos jeles vendég jelenlétében. Az idén Húsvét előtt tojásfestő délutánt szerveztek. A nyár folyamán tánciskolát tartottak, kezdő és haladó csoport számára. A terem minősége lehetőséget nyújt különbözö komoly méretű összejövetel megszervezésére: lakodalmak, születésnapok, halottas torok, keresztelők. A bérbeadás díjából az egyesület fedezi az épület áram- és vízellátásának költségeit. Az itt élő magyarok számára az Ady Endre MKE épületének felújítása nem csak az otthon felújítását jelenti. Számukra bizonyságot nyert, hogy a projektalapú politizálás, a kézzel fogható és szemmel látható eredmények napi felmutatása nem csak a tömbben élő magyarok számára van megformálva. A szórványban élők is fontosak, mert könnyű magyarnak lenni ott, ahol mindenki az, de nagyon nehéz magyarságát megőriznie annak, aki egyedül van. Pekter Etelka A szórványmagyarság, a kis faluk és a Tartományi Nagyberuházási Alap összefüggése Rövid idő (mindössze három év) kellett ahhoz, hogy Székelykeve, mint Vajdaság legdélibb magyarlakta települése, olyan infrastruktúrával rendelkezzen, amellyel lehet dicsekedni. A 2500 lelket számláló településen régebbtől létezik gáz, telefon és ivóvízhálózat. Tavalytól minden utcát a zúzott köves, poros utak helyett aszfaltburkolatú utak ékesítik. Bogos Tivadar November 12-én nyitották meg azt a 11 km-es útszakaszt (130 millió dinárba került), amely összeköti Kevét Székelykevével és Kevepallóssal. Megkezdődtek a munkálatok a szennyvízhálózat kiépítésére és a falu 40% -ának területén az erre előlátott csöveket már lehelyezték. A Szent István templomunkban is befejeződtek a belső munkálatok 1,8 millió dinár értékben. Tervünk, hogy folytassuk a szennyvízhálózat építését és megkezdjük az általános iskola tornatermének a hőszigetelését. Amikor pedig elrendezzük a kataszteri hivatalban a tulajdonjogi problémákat, akkor folytatjuk az ivóvíz-rendszer vagyis a víztisztítórendszer bővítését. Székelykevén régóta van önköltség, amely évente kb. 2,6 millió dinárt tesz ki. Azonban ez az összeg alig elegendő azon költségek fedezésére, amelyek a középületek tatarozásához szükségesek, és alig elegendő, hogy működőképessé tegyük, vagyis éltetni tudjuk a művelődési- és sportegyesületeket, a civil szervezeteket. Jogos a kérdés, honnan érkezett a fent említett befektetésekre az anyagi támogatás? Helyi Termékek Kiállítása Hajdújáráson November 27-én és 28-án a hajdújárási helyi közösség épülete ismét a helyi termékek otthona volt. A Ludaspuszta Térségi Társulás által szervezett kiállítást és találkozót Pásztor István nyitotta meg, méltatva a hagyományok ápolásának jelentőségét és a bemutatott termékek gazdasági értékét. KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS A felelet: a Tartományi Nagyberuházási Alapból. Abból az Alapból, amely megalakításáért évtizedeken keresztül kellett harcolni a vajdaságiaknak. Végre megkaptuk azt a lehetőséget, hogy önállóan tudjunk rendelkezni a saját eszközeinkkel és önállóan tudjuk elosztani azokat a javakat, amelyek nekünk járnak. Megtudtuk, hogy mit jelent a Vajdaságnak járó 7%. Bemutattuk azt, hogy a gazdasági fellendülés részarányos is lehet, és nem szükséges minden dokumentum jóváhagyásáért Belgrádba utazni, valamelyik minisztériumban (miniszternél) könyörögni. Bebizonyították a köztársasági képviselőink azt, hogy amikor nem szavaztak a köztársasági költségvetésre, igenis jól tudták, hogy Vajdaság lakossága meg lesz károsítva, ha nem kapja el a neki járó összeget, mert a 7 % nem nagy szám, mégis hatalmas összegekről van szó, amelyekkel komoly projektumokat lehet megvalósítani. Az egyenrangú területfejlesztési politika Vajdasában kimaradt volna. Ezen rövid idő alatt észrevettük falunkban, hogy az ingatlanokat (házakat) kisebb mértékben árulják, a házak értéke megnőtt, és ami a legfontosabb, a fiatalok elvándorlása is csökkent. Nekünk, szórványban élő magyaroknak, kis településeknek az ilyen támogatások a további ittmaradást jelentik. Reményt ad, hogy a faluban is van emberhez méltó élet, lehet biztosítani a jövőt. Faluban is lehet szép iskola, orvosi rendelő, Művelődési otthon, karbantartott közterület, középület, templom és működőképes társadalmi élet. Azokban a helységekben, ahol európai mércék szerint ki van építve az infrastruktúra, ott nem csak a gazdasági fellendülésnek van esélye, hanem egyben a nemzeti fennmaradásnak is. Bogos Tivadar december

19 ÜNNEPI KUCKÓ ÜNNEPI RECEPTEK Mikszáth Kálmán Falusi Karácsony Öregszik az ember, kezd rendes lenni. Már évek óta jegyzem egy kis könyvecskébe a napi teendőimet előre. Ha aztán átszaladok egykét lapot - az azért nem tesz semmit. Ne tessék rossz néven venni. A mai napot nem ugrottam át. Megnézem reggel, hát csak ennyi a teendőm mára. Lacikának: lóvonatú vasutat venni. Jancsikának: kerekes cocát. A Pesti Hírlapnak: karácsonyi tárcát írni. Sokáig elcsavarogtam a játékkereskedésekben, míg végre egy kerekes lovat találtam, aminőt Jánoska parancsolt: hogy a nyakán haja legyen, hogy a fején kantár legyen. Hát még a lóvonatú vasúttal mennyi dolgom volt: megvan-e rajta elől az ostornak való lyuk (mert azt a Lacika legfőképpen követeli), hát azok a szíjak felül, amikbe az utasok belefogóznak, amikor a kocsi túl van tömve, mert anélkül nem tökéletes a lóvonat. Egy szóval a kis Jézuska helyett mászkáltam egész délelőtt. (Nagy szó, hogy én valakinek a dolgát végzem, ha nem választó.) Most reciprocitásból a kis Jézuska adhatna nekem témát a magam dolgához. Elgondolkoztam születésén, életén, halálán és feltámadásán. Hátha találnék benne valami point-ot, amit még újságírói szem nem vett észre. Lehetetlenség! Szegény Jézus! Mennyi rossz tárcát írtak már rólad az emberek a karácsonyi mellékletekre! Nem, én sokkal jobb keresztény vagyok, nem csinálok rovásodra ízléstelen, émelygős történeteket. Eleget szenvedtél már te a keresztfán! Nem is való neked lejönni ide a városokba, ahol már a gyerekek sem hiszik el a te jelenlétedet (vének azok a lelkükben), itt igazán csak a kereskedők szeretnek (még ha zsidók is), akik jó vásárt csinálnak ezen a napon. Hanem ott künn a falvakon vagy te szép. Aranyos köntöskéd tündöklő fényével beragyogja az alacsony falusi szobákat. Ott még hisznek benned... Oda már én is szívesen követlek a fantáziámmal! Csikorog a hó a nagy patkós csizmák alatt. Lázas sürgés-forgás van az egész faluban. Fák ünnepélyesen ütögetik össze a zúzmarás galylyaikat, a jégcsapok csillogó üde pompában lógnak le az ereszekről, az ablakok tele vannak rajzolva jégvirággal. Bent a kályhában vígan pattog a tűz, künn a konyhában kong a mozsár, amelyben a mákot törik, a szomszéd házból egy másik mozsár felel neki, sürög-forog az asszonynép, gyúrnak, dagasztanak, kenik a kalácsot tojássárgájával... A faluban minden kémény füstöl. Fehér tejszín felhő kavarog belőle. Éles rengő hangon zúg az esti harang. Ez az igazán szép. Mindenen meglátszik, hogy vendéget várnak. A suhanc gyerek már hetek óta emlegeti: - Édes szüle! Mikor lesz az a nap, ha majd úgy jóllakunk, hogy se állni, se járni, se feküdni nem fogunk tudni? Ez az a nap. Kigyúlnak a csillagok az égen, az ablakok is megvilágosodnak: Egyszerre kihalt lesz az utca, síri csönd lepi el a tájat. Csak néha villan meg az ablak alatt, s szalad át sugarával a falon egy-egy elkésett embernek a lámpása. Ott benn ül a család az asztalnál. Lámpafény ömlik el nyájasan a hófehér abroszon. A vihancoló, türelmetlen apróságot, akiknek ma minden szabad, nehéz mesterség féken tartani az öregeknek. Az anyjuk behozza a káposztás levest a kolbásszal, aztán a mákos gubót. Azután a túrós csíkot. Azután a mézes ostyát (mely hetek óta fenn függött fehér asztalkendőbe bekötve a mestergerendán, hogy az imposztorok föl ne érjék), azután sertésaprólékot. Azután az almát, diót. De már a diónál megmutatja az apjuk, hogy mit tud. - Lassan, gyerekek! Ne kapkodjatok! A körmödre ütök, te Sári. Ami most jön, az nem bolondság. Nyúljatok be a szakajtóba, mindenitek vegyen ki egy diót. Te is, feleségem! - Hát az mire való? - Semmi se bizonyosabb annál. Amelyik olyan diót választott, hogy a maga egészséges, annak ugyan semmi baja sem lesz az idén. Olyan lesz, mint a halcsík. De ha a diója romlott vagy penészes, az nem lesz ment a nyavalyáktól. Azon szerint, amint egy gerezd vagy kettő rohadt el. (Bolondság ehhez képest minden doktori tudomány.) Hanem a diókról nem lehet sokáig értekezni - kérik már azokat erősen ott kívül. Fölzeng az ablak alatt az ének. Betlehemes fiúk kántálják a kis Jézuska születési történetét. Fújja tüdőszakadtából a három napkeleti király : Melchior, Gáspár, Baltazár. S mihelyt királyok - mindjárt adó kell nekik. Szerencsére olcsók. Egy-két marok diót visz ki nekik Zsuzsi, s ezzel odább állnak. Most aztán megindul a sok kérdezősködés a kicsinyek részéről. A szent legenda felkölti az érdeklődést. Hogy volt mint volt? - Hát igazán fölfeszítették a jó Jézust azok a csúf zsidók? - Bizony fölfeszítették azt a keresztre. A mosolygó gyermekarcok egyszerre megnyúlnak, homlokukon egy árnyék suhan át, ajkuk nyitva marad. (Mintha most lopózkodnék be szűz lelkükbe az a mag, amelyből húsz év múlva antiszemita voks lesz.) Új betlehemesek jönnek-mennek, egykét csoportot be is szólítanak, hogy a gyerekek megnézzék a Jézust, a jászolyt, a teheneket, amelyeknek a párája melengette az istengyermeket. A szakajtó dió eközben persze egyre fogy. Már csak az alján csörög egy-kettő. A későn jövőknek vesztett pöre vagyon... A diókkal fogy a vendégszeretet is. Zsuzsi a vége felé nem győz már kiszaladgálni, hogy elkergesse őket. - Ne csipogjatok itt! Kinek énekeltek? A mi gyerekeink már alszanak. Aminthogy rendre elaludtak vagy az anyjuk, vagy az apjuk ölében. Édes szuszogásuk szelíden belevegyül a prücsök méla ciripelésébe. Csak a nagyobbik fiú van még fent, aki az éjféli misére készül. Verebet is fogott, hogy majd a templomban szabadon eressze. Ezer különös kérdésekkel zaklatja az öregeket. - Rokona Mikulás a Jézusnak, hogy mind a kettő a gyerekeknek keresi a kedvét? - Nemcsak a gyerekekre viselnek ők gondot, de a nagyokra is. - Mért van az édesapám, hogy a kastélyba az úri gyerekeknek többet visz a Mikulás, mint nekünk? - Bizony nem tudom én édes fiam. - Meg kellene tőle kérdezni. (Ez a kópé már eszeli a szocializmust). - A csizma teszi fiam. Az úri gyermeké finomabb. - De a mienk nagyobb, abba több férne. - Bolond vagy, kis cselédkém. Ne törd a fejedet ilyeneken. De a tudákos Miska csak nem hagyja abba: - Hát a király fia is kiteszi a csizmáját az ablakba? - Ki bizony. Még talán maga a király is. - Aztán mit tett abba az idén a Mikulás? Erre már nem tud megfelelni az öreg, de még talán én se tudnék, csak találomra. Vagy szurony volt, vagy olajág. Foszlós kalács Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 dl tej, 2 dkg élesztő, 5 kávéskanál cukor, 1 db tojás, 1 db tojássárgája, 5 dkg vaj, késhegynyi só, sütőpapír Elkészítés: A lisztbe belekeverjük a langyos tejjel megkelesztett élesztőt, késhegynyi sót, 1 egész tojást és egynek a sárgáját, valamint a cukorral elkevert langyos tejet, hogy jó gyenge tésztát kapjunk. Jól kidolgozzuk majd részletekben lassanként beleöntjük az olvasztott, langyos vajat és újból jól simára dolgozzuk. Tetejét kissé meglisztezzük, és meleg helyen lassan megkelesztjük kb. 1 óra. Belisztezett deszkán annyi részre osztjuk, ahány ágból fonni akarjuk (én 4 ágból fontam). Ha megfontuk sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük és újra megkelesztjük. Felvert tojással megkenve lassú tűzőn pirosra sütjük. DIÓS BROWNIE Hozzávalók 4 személyre: 12 dkg vaj, 4 dkg kakaó, 2 db tojás, 5 dkg liszt, 5 dkg darabolt dió, 20 dkg kristálycukor, 2.5 kiskanál sütőpor, 1 csipet só, vanília aroma Elkészítés: A fotó senkit ne tévesszen meg, ez a süti látványra nem egy díjnyertes alkotás, viszont eszméletlenül finom. A vajat alacsony hőfokon felolvasztjuk. A kakaót beleszitáljuk a felolvasztott vajba, majd hozzáadjuk a cukrot, a csipet sót és a tojást, majd jól elkeverjük. Hozzáadjuk a többi hozzávalót is és egynemű masszává dolgozzuk. A masszát betesszük egy kis tepsibe (kb. 20 x 30 cm) és 180 fokon kb percig sütjük, majd mind megesszük. HÓLABDA Hozzávalók: 4 db tojássárgája, 1 csomag margarin (25 dkg), 40 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 1 db citrom leve, 10 dkg cukor. A habhoz: 20 dkg cukor, 30 dkg darált dió, 4 db tojásfehérje. A beforgatáshoz: porcukor és vaníliás cukor keveréke Elkészítés: 4 tojás sárgáját, a margraint, a lisztet, sütőport és a citrom levét összegyúrjuk, kisodorjuk, 3 cm átmérőjű kis pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. 4 tojás fehérjét felverjük habnak 20 dkg cukorral, 30 dkg darált dióval. A kiszaggatott tésztára rakjuk, halványra meg- sütjük. Lekvárral összeragasztjuk, vaníliás porcukorban megforgatjuk. Sokáig eláll, jól tárolható. Kiváló karácsonyi sütemény! MOGYORÓVAJAS TORTA Hozzávalók 4 személyre: 20 dkg darált keksz, 3 dkg mogyoróvaj, 3 dkg porcukor, 10 dkg vaj, kevés víz. A töltelékhez: 3.5 dl tejszín, 8 dkg porcukor, 12 dkg mogyoróvaj, 5 evőkanál tej, 2 evőkanál kakaópor, 6 dkg mogyoró Elkészítés: A tészta hozzávalóit elmorzsoljuk, és annyi vizet aduk hozzá (kb. 2-3 evőkanál), hogy éppen hogy összeálljon. A tésztát egy csatos tortaforma aljába nyomkodjuk úgy, hogy a forma oldalára is jusson belőle, majd 30 percre hűtőbe tesszük. A töltelékhez a tejszínt a porcukorral kemény habbá verjük. A mogyoróvajat elkeverjük a tejjel, és óvatosan hozzáadjuk a tejszínhabot. A krém felét habzsákba töltjük, és kívülről befelé haladva egyre kisebb átmérőjű köröket nyomunk belőle a tésztára (a körök között kihagyunk valamennyi helyet). A krém másik feléhez hozzákeverjük a kakaóport, azt is habzsákba töltjük, és a meglévők közé újabb köröket rajzolunk. A torta tetejét megszórjuk az apróra vágott mogyoróval, és 3-4 órára hűtőbe tesszük december

20 KICSIKNEK-NAGYOKNAK KICSIKNEK-NAGYOKNAK Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Kicsiknek: Megmondtam Karcsika, hogy ne etesd a zsiráfot. Nagyoknak: Azt írja az újság, hogy ezután jön a vénasszonyok nyara. A helyes megfejtést beküldők közül könyvjutalomban részesül: Varga Klaudia, Ismeretlen hős 125., Óbecse; Fodor Emese, Jókai Mór 97., Szabadka; Latinyák Mária, Ősz Szabó János u. 34., Zenta NAGYOKNAK KICSIKNEK KICSIKNEK REJTVÉNYKUPAC NAGYOKNAK A Körkép melléklete Felelős kiadó: Vajdasági Magyar Szövetség, Szabadka / Subotica, Ago Mamužić u. 11/I. Főszerkesztő: Lovas Ildikó Szerkesztőség: Bús Ottó, Dévavári Zoltán, Dudás Károly, Pál Károly Arculat, grafikai szerkesztő: Lackó Lénárd ( llacko@tippnet.rs) A címoldalon Léphaft Pál rajza A belső oldalak vitrázsillusztrációit Szalai Attila készítette Nyomtatja: Rotografika Kft. Megjelenik havonta december