Októ be r. No ve mbe r. De ce mbe r. H K Sz Cs P Sz V. K Sz Cs P Sz V

Átírás

1 Októ be r H K Sz Cs P Sz V No ve mbe r H K Sz Cs P Sz V De ce mbe r H K Sz Cs P Sz V

2 MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM negyedik negyedév Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fıosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN Szerkesztette dr. Berki Erzsébet Berki Erzsébet 2003.

3 TARTALOM Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok... 3 Konzultatív fórumok Foglalkoztatás 32 Szakszervezetek Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF) Munkáltatók Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)... Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Kereskedık és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Magyar Iparszövetség (OKISZ) Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)... Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Munkaügyi viták Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelı Napi- és hetilapok Folyóiratok Jogszabályok IV. negyedév

4 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Október elsejétıl Szlovákiában az eddigi korona helyett korona lesz a minimálbér (1 korona = 6,17 forint). Ezzel nagyjából 10 százalékkal emelkednek a munkáltatók költségei, de mert január elsejétıl 3 százalékkal kellene csökkennie a kötelezıen elvont járulékok mértékének, a munkáltatók költségterhei gyakorlatilag nem emelkednek. A minimálbér most megállapított határa csaknem 700 koronával marad alatta a szakszervezetek követeléseinek. Az elvárás azonban a tárca szerint teljesíthetetlen, mert a magas munkanélküliség mellett a nagyobb minimálbér a munkavállalók számának további csökkenéséhez vezetne Hír. A kormány tegnap elfogadta és benyújtotta a parlamentnek a költségvetés tervezetét. A 2004-es büdzsében az elızetes bejelentéseknek megfelelıen a bruttó hazai termék, a GDP 3,8 százalékát kitevı hiánnyal számolnak. A költségvetés 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, és 5,5-6 százalékos inflációra alapozva készült és csak elhanyagolható mértékő reálbéremelkedéssel számol. Az önkormányzatok központi támogatása több mint 7 százalékkal emelkedik, amit az érintettek kevesellnek mivel bérekre ugyanannyi jut, mint az idén Hír. Szerdán félbeszakadt a parlament egészségügyi bizottságának ülése, mivel az ellenzék, miután a kormánypártok nem fogadták el egy ügyrendi javaslatukat a tárgyalandó tervezettel kapcsolatban, kivonult a terembıl. Csáky András (MDF) képviselı azt kérte, hogy a bizottság halassza el az orvosok jogállásával kapcsolatos törvényjavaslat végszavazását egy héttel, hogy legyen idı az orvosi kamara javaslatairól is dönteni. Az ellenzék kivonulásához az is hozzájárult, hogy több olyan kormányzati módosítási indítvány is érkezett a bizottság elé, amely a szakmai kamarákat gyengítené. Eközben közös demonstrációra készül a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) azért, hogy így kényszerítse tárgyalásra a kormányt a béremelésrıl és az orvosi jogállás törvényi szabályozásáról Hír. Elbocsátásokra, összevonásokra, romló ellátási körülményekre lehet számítani jövıre az egészségügyben, mondta Skultéty László, a GKI Egészségügyi Kutató Intézet ügyvezetıje. A jövı évi költségvetés tervezetébıl az tőnik ki, hogy reálértéken csökken az egészségügyre fordítható pénz. Öt-hat százalékos inflációs várakozás mellett mindössze másfél százalékkal jut több az ágazatnak. Ebben az évben ötszázalékos forrásbıvülést könyvelhetett el az egészségügy, de jövıre ezt jelentıs részben visszaveszi a kormányzat. Nincs meg az ötvenszázalékos béremelés, sem az intézmények mőködtetésének fedezete A kórházak, szakrendelık tulajdonosainak nem marad más lehetıségük, mint hogy átgondolják, mely szolgáltatást és mekkora szakembergárdával akarnak a továbbiakban is biztosítani, és mi az, amit megszüntetnek Hír. Késik az önfoglalkoztatásról szóló, 2004 januárjára ígért jogszabály elıkészítése, mert a koncepció társadalmi vitája során kiderült: általános szabályozással nem oldható meg az összes kényszervállalkozás problémája. A munkaadók és a munkavállalók képviselıitıl érkezett vélemények és javaslatok azt jelzik: bizonyos szakmák, például a mővészek és az újságírók számára speciális szabályozásra lesz szükség, a biztonsági és vagyonırök, a fuvarozók vagy a sportolók esetében viszont a már létezı jogszabályokat kell az igényekhez igazítani. A szakértık úgy látják: a munkajog és a polgári jog 4

5 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK elemeit keverı önfoglalkoztatási szerzıdést lehetıvé tévı jogszabály megalkotásának nincs realitása. Borsik János munkajogász, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a kormánynak el kellene döntenie, hogy a kialakult helyzethez akarja-e igazítani a jogi normákat, vagy olyan szabályokat alakít ki, amelyek segítenek, hogy munkaszerzıdések szerint foglalkoztassák azt, aki valójában munkaviszonyban dolgozik. Borsik szerint a munkaügyi kormányzat kezdte ki a törvényt azzal, hogy a szakminiszter önhatalmúlag moratóriumot hirdetett, amely szerint, még ha a munkaügyi ellenırök szabálytalannak minısítik is a foglalkoztatást, nem kell utólag befizetni az elmaradt közterheket A hat nagy szakszervezeti szövetség szombaton közös szüreti baráti találkozót tartott, Európai munkavállaló leszek örömök és kételyek május 1-je után címmel. A fórumon a szakszervezeti vezetık egybehangzóan kijelentették: ahhoz, hogy felemelt fejjel léphessünk be Európába, megfelelı szintő bért kell kapniuk az embereknek. Abban is egyetértettek, hogy a gyors felzárkózás érdekében jövıre 3,5 százalékos reálbéremelést követelnek, amihez az MSZOSZ és a Munkástanácsok számításai szerint 12%-os bruttó bérnövelésre van szükség. Ezért arra készülnek, hogy a következı hetekben erısítik együttmőködésüket. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára a találkozón a szakszervezetek 3,5 százalékos reálbér-növekedési követelésére úgy reagált: kínos nagy számokat mondani, mert az országos bérajánlás várhatóan messze elmarad majd az igényektıl, és a szakszervezeteknek a tényleges számokkal kell hazamenniük. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a bérek idei alakulását figyelembe kell venni, hiszen miközben az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban tavaly 4,5 százalékos reálbéremelésrıl szóló bérajánlást írtak alá 2003-ban valójában 10 százalékkal nıtt a bérek vásárlóereje. Kiss Péter kancelláriaminiszter új kormányzati politizálást sürgetett. Azt mondta, jelentıs változásokra van szükség a gazdaságban és a szociálpolitikában, hogy a ciklus végéig hatékonyabban valósuljon meg a kormányprogramban ígért jóléti rendszerváltás Hír. Több és jobban képzett szakember lép fel a jövıben Ausztriában a fekete munka ellen: a külföldiek törvénytelen foglalkoztatását ellenırzı csoport (KIAB) jelenlegi 90 fıs létszámát a jövı év májusától megduplázzák, közölte a csoport vezetıje. Herwig Heller elmondta, hogy az év elsı felében a KIAB osztrák céget vizsgált át és 2641 esetben derített fényt illegális foglalkoztatásra. Tavaly 7814 vizsgálatból 2151 esetben leplezték le a fekete foglalkoztatatást. A jövı évben 400 millió euró többletbevételre akarnak szert tenni a fokozottabb ellenırzés révén Az uniós csatlakozás várható következményeinek megítélésérıl cseh, magyar és szlovén vállalatvezetık körében készített felmérést az Osztrák Marketing Intézet (OGM) a bécsi Hernstein Management Report megbízásából, osztrák, német, svájci, szlovéniai, cseh lapok és a Népszabadság közremőködésével. A válaszadók 68 százaléka szerint az EU-tagság elınyös lesz vállalata számára. A leginkább derőlátóak a csehek: 75 százalékuk vár pozitív hatást, a szlovének középtájon helyezkednek el, a magyarok a leginkább szkeptikusak, a megkérdezettek 60 százaléka számít kedvezı fejleményekre. A menedzsment által vezetett vállalatok 72 százaléka vár elınyöket, a tulajdonos által irányított 5

6 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK cégek várakozó állásponton vannak: 30 százalékuk egyelıre nem tudja felmérni, vajon a csatlakozás elınyös, vagy inkább hátrányos lesz-e a vállalata számára. A nagyság szerinti elemzés azt mutatja, hogy elsısorban a kisebb ( fıvel mőködı) és az igazán nagy cégek várnak elınyöket a tagságtól. E két kategóriában a vállalatvezetık 72 százaléka jelezte, hogy elınyökre számít. A középmérető vállalatoknál ennél szkeptikusabbak a vezetık, közülük 63 százalék hiszi, hogy az EU-belépés inkább elınyös lesz. A megkérdezettek 43 százaléka szándékozik a csatlakozás után az EU-n belül nagyobb mennyiségben felkínálni termékeit, illetve szolgáltatásait. A fiatalabb, 45 év alatti vállalatvezetık határozottabban képviselik azt a nézetet, hogy cégüknek több áruval és szolgáltatással kell jelen lennie az EU-ban. A megkérdezett vezetık elsısorban a szomszédos országban kívánják felkínálni termékeiket és szolgáltatásaikat. A vezetık 15 százaléka tart attól, hogy országa uniós csatlakozása után fokozott mértékben vándorolnak majd el a legértékesebb alkalmazottak és a legjobb menedzserek. A legnagyobb mérető elvándorlástól a cseh vezetık tartanak, a magyarok és szlovének 12 százalékos munkaerıelszívást feltételeznek Hír. Az üzemi tanácsok és szakszervezetek mőködését nyolc csatlakozó országban (Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában) vizsgálta a Hewitt tanácsadó cég. A testületek mőködéséhez megszabott létszám nálunk a legmagasabb: egy cégnél akkor alakulhat üzemi tanács, ha legalább 51 dolgozót foglalkoztatnak. Csehországban huszonhat, Szlovéniában húsz, Lettországban pedig már öt alkalmazott is alapíthat tanácsot. Magyarországon a munkavállalók fele dolgozik olyan munkahelyen, ahol kollektív szerzıdés van érvényben. A lett munkavállalók húsz, a litvánok tizenöt, a csehek és észtek harminc %-a védett kollektív szerzıdéssel. A legkedvezıbb a helyzet Szlovéniában, ahol minden munkavállalót kollektív szerzıdés véd. A szakszervezet és az üzemi tanács jogosultságai közötti különbség országonként változó. A felmérés szerint Magyarország rendelkezik az üzemi tanácsok és szakszervezetek feladatköreinek legpontosabb elhatárolásával. Csehországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban például nem lehetséges a két testület együttes jelenléte egy munkahelyen, a lengyel szabályozás pedig csak a szakszervezetek mőködését engedélyezi a vállalatoknál Hír. Az év végéig a minisztériumokban és a hozzájuk kapcsolódó központi igazgatási szerveknél és háttérszervezeteknél átlagosan tíz, a központi közigazgatási szervek területi és helyi költségvetési szervezeteinél pedig átlagosan hat százalékos létszámleépítést kell végrehajtani, döntött tegnap a kormány. A kabinet ülését követı tájékoztatón a kormányszóvivı elmondta: a tárcáknak október 22-ig kell elkészíteniük intézkedési tervüket, amelyet a kormány október végéig hagy jóvá. A létszámleépítést gyorsan, de körültekintıen, az érintett dolgozók érdekeinek figyelembevételével kívánják végrehajtani, ezért a minisztériumoknak egyeztetni kell intézkedési terveiket az érintett szakszervezetekkel. Külön program indul arra, hogy a közigazgatásban képzett szakemberek a civil és non-profit szervezeteknél, önkormányzatoknál találjanak munkát, mondta Gál J. Zoltán Hír. Az orvosi kamara és az egészségügyi szakszervezet elnöke elment tegnap a 6

7 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK kormányzati egyeztetésre, de tárgyalni nem voltak hajlandók. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István erre csak akkor lett volna hajlandó, ha a megbeszélésen a köztestülettel azonos tárgyalási pozícióban vehet részt Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke is. Ezt azonban a tárca elutasította, bár az elnök asszony jelenlétét nem kifogásolták, nem kapott meghívót a találkozóra. Éger István elmondta, hogy kedd késı délután arra kérte levélben Kökény Mihály minisztert, hívja meg az egyeztetésre Cser Ágnest is. A köztestület elnöke szerint a szakszervezeti elnök jelenléte azért is szükséges, mert a két szervezet, a MOK és az EDDSZ együttmőködési megállapodást kötött. Ennek értelmében az egészségügyben dolgozókat érintı törvényjavaslatokról csak közösen tárgyalhatnak. Az együttmőködés alapja, hogy a MOK, mint köztestület, egy legfelsıbb bírósági ítélet alapján nem kezdeményezhet demonstrációt vagy munkabeszüntetést, ezzel az eszközzel csak a munkavállalók, illetve a szakszervezetek élhetnek. Így az EDDSZ végképp nélkülözhetetlen a kormánnyal folyamatosan konfrontáló orvosi kamara számára Hír. Számos olyan rendelkezés van a bírósági törvényben, amely a bírák alkotmányos jogait korlátozza, ezért az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének személyes véleménye szerint a törvény módosításra szorul. Lomnici Zoltán a korlátozó rendelkezések közé sorolta például, hogy a bíró a folyamatban lévı, de a már lezárult ügyekrıl sem nyilatkozhat, továbbá nincs joga sem sztrájkolni, sem tüntetni. Álláspontja szerint az alapvetı alkotmányos jogokat a bírák esetében sem korlátozhatja törvényi elıírás. A helyes megoldás az lenne, ha a törvény nem tiltaná meg a bírói nyilatkozatokat, ugyanakkor az OIT rendelkezne arról, hogy ne a bíró, hanem a bírósági szóvivı nyilatkozhasson egy-egy konkrét ügyben Hír. Tizenhárom év után új törvény készült az adózás rendjérıl. Az eredeti, 1990-ben hozott jogszabályt több mint ötvenszer módosították. Azért kell új adótörvényt alkotni, mert az ellenırzés része lett az eljárásnak. Veres János politikai államtitkár elmondta, hogy jelenleg csak a 450 kiemelt adózó szolgáltat elektronikusan adatokat az adóhivatalnak. Nekik, továbbá a tízezerre tehetı nagy adózónak elektronikus aláírással hitelesítve teszi lehetıvé és egyben kötelezıvé az új törvény az elektronikus adóbevallást. A következı lépcsıben - PIN-kódos rendszerrel - valamennyi adózó számára megteremtik a lehetıséget, hogy elektronikus úton tartsa a kapcsolatot az adóhivatallal. A fellebbezés határideje 15 napról 30 napra nı Hír. Az önkormányzatok egyelıre kivárnak, és a jövı évi költségvetés ismeretében döntenek majd a településeken, hogy a polgármesteri hivatalokból, az önkormányzatok intézményeibıl kell-e elküldeni embereket. A 8000 fıs létszámcsökkentésrıl szóló kormánydöntésnek semmi köze az önkormányzatokhoz, kizárólag a központi költségvetési szervekrıl és azok háttérintézményeirıl szól. Vita van arról, hogy mekkora forrást juttathat a parlament az önkormányzati dolgozók bérfejlesztésére. Van, ahol óvodák, iskolák bezárására készülnek az alulfinanszírozás miatt, van, ahol már úgy számolnak, hogy legalább 6-8 százalékos lesz a leépítés, de a legtöbb helyen úgy vélik, hogy a polgármesteri hivatalokban egyébként is kevesen dolgoznak, ezért ott nem lehet takarékoskodni Hír. A kormány létszám-leépítési terveivel kapcsolatosan Vadász János, a 7

8 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK közszolgálati reform kormánybiztosa úgy nyilatkozott, hogy ott, ahol az integrációs ügyek miatt növekednek a feladatok, nıhet is a létszám, míg más területeken elképzelhetı a tíz százaléknál is magasabb mértékő elbocsátás. A minisztériumoknak október 22-ig kell elkészíteniük a létszám-leépítési intézkedési tervet, várhatóan már novemberben megkezdıdnek az elbocsátások. A 8000 fıs létszámcsökkentés kizárólag a központi költségvetési szervekre és azok háttérintézményeire vonatkozik Hír. Elkészült a Magyar Orvosi Kamara nyári rendkívüli küldöttgyőlésének törvényességi felügyeleti vizsgálatával az egészségügyi minisztérium. A szaktárca arra a következtetésre jutott, hogy meg kell ismételni a nyári rendkívüli küldöttgyőlést. A vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatala elıtt a miniszter még egyszer átnézeti az augusztusi rendkívüli küldöttgyőlés dokumentumait jogászokkal Hír. Az ágazat átalakítása nagy energiákat, toleranciát, felelısségteljes magatartást igényel az egészségügy minden szereplıjétıl, és nem lehet elfogadni olyan érdekérvényesítési kísérletet, nyomást gyakorló eszközt, amelyet nem a felelısségteljes magatartás motivál, jelentette ki Kökény Mihály egészségügyi miniszter szombaton Székesfehérváron, ahol részt vett a Fejér Megyei Szent György Kórház másfél milliárd forintos beruházásának avatásán. A tárca kész minden köztestülettel, minden érdekképviselettel tárgyalni mindazokról a kérdésekrıl, amelyekrıl ık tárgyalni akarnak, így nem zárkóznak el attól sem, hogy középtávú megállapodást kössön az orvosi kamarával és az egészségügy más szereplıivel, nem zárkózik el az ágazati kollektív megállapodástól és a praxistörvénynek az orvosi kamara által javasolt felülvizsgálatától, a praxisok mobilizációját megkönnyítı közalapítvány létrehozásától sem Hír. Egy, a Foglalkoztatási Hivatalban készült felmérés szerint a képzettebbek keresete a kevéssé fejlett EU-s országokban is két-két és félszerese a magyarországinak. Tavaly májusban egy szakorvos még alig 162 ezer forintot keresett, a középiskolai tanár 132 ezret, míg egy gépészmérnöknek 225 ezer forint volt a bére. A szeptemberi emeléssel a szakorvos most jobban keres, mint mérnök kollégája Hír. Törvény nem tiltja, egyes szakszervezeti szövetségeknél azonban az alapszabály rögzíti, hogy elnök és alelnök semmilyen gazdasági társaság igazgatóságában vagy felügyelı bizottságában nem vállalhat tagságot. Az MSZOSZ vezetıi kizárólag a konföderációtól kapnak néhány százezer forintos fizetést. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetése ugyancsak nem ül ott egyetlen fb-ben vagy it-ben sem. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elsı embere, Palkovics Imre konföderációelnöki fizetését is csak a Munka Világa Alapítványa társelnöki tisztével járó költségtérítéssel tudja kiegészíteni. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma elnöke a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) felügyelı bizottságában azért vállalta el az elnöki tisztet, mert arra készült, hogy a tömörülés májusi kongresszusán nem jelölteti újra magát az elnöki posztra. Sajátos az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Liga helyzete, ugyanis mindkét konföderáció elnöke vezetı tisztet tölt be egy-egy vasutas-szakszervezetnél is. Gaskó és Borsik egyaránt egymillió forint körüli összeget vesz fel havonta. 8

9 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Kárpáti Zsuzsa, az MSZP egészségpolitikusa nemrég publikált kutatásaira hivatkozva azt nyilatkozta, hogy a nıvérek és ápolók a mai napig kénytelenek megalázó helyzeteket elszenvedni az orvosoktól; emberileg és szakmailag is méltánytalan, hogy minimálbéren foglalkoztatják a háziorvosok mellett dolgozó körzeti nıvérek többségét. Tapasztalatai szerint a kormány tavalyi, átlagosan 50 százalékos béremelésének hatására az egészségügyi szakdolgozók, ha nem is teljes mértékben elégedettek fizetésükkel, de nem támogatják a Magyar Orvosi Kamara tiltakozó akcióit. Annál is inkább, mivel a MOK kérésére került ki jogállási törvény tervezetbıl a szellemi szabadfoglalkozású jogviszony lehetısége, amit a kamara már úgy módosított, hogy abból az ápolók és nıvérek kimaradtak. Kárpáti szerint ez megengedhetetlen negatív megkülönböztetés Hír. A statisztikák azt mutatják: egyre többen lesznek azok, akiknek nyugdíjas korukban, ha csak a társadalombiztosítástól kapott ellátásra számíthatnak, a létminimum körüli vagy az alatti jövedelembıl kell megélniük. Az APEH adatai szerint ben nyugdíjazott férfiak bruttó keresete másfél évtizede még több mint másfélszerese volt az országos átlagkeresetnek, a nıké pedig 15 százalékkal haladta meg azt. A nyugdíjazás idejére ez a különbség a férfiaknál plusz 5-10 százalékra csökkent, míg a nıknél az utolsó év bére már néhány százalékkal el is maradt az átlagtól. A nyugdíjminimum az idén forint Hír. A magyar gazdaság túljutott a dekonjunktúra mélypontján, s jövıre már kismértékő javulás lehetséges a GKI Gazdaságkutató Rt. tegnap publikált prognózisa szerint. A GDP növekedési üteme az év végére meghaladja majd az elsı félévit, s az egész évben 2,8 százalékos növekedés várható, mondta Vértes András, a GKI elnöke, aki szerint a lakossági fogyasztásra és a lakásépítés gyors bıvülésére alapozott növekedés jelentıs egyensúlyromláshoz vezetett, ami hosszú távon nem tartható Hír. Elvesztegetett idı, azaz kidobott pénz a munkaidı 39 százaléka a vállalati szférában, állapította meg a Czipin & Proudfoot tanácsadó cég tanulmánya. A magyar vállalatok esetében a pazarlás 43 százalék, ami 225 munkanappal számolva 97 elvesztegetett napot jelent, míg a nemzetközi átlag 88-at, egy esztendı leforgása alatt. A Nemzetközi Termelékenységi Tanulmány 2003 szerint a nem megfelelı vezetés és irányítás nemzetközi szinten 41 nappal járul hozzá a veszteséghez. A vállalatok termelékenységét az egyes szektorokban jelentıs különbségek jellemzik: az élen a telekommunikációs cégek állnak, a sereghajtó pedig az élelmiszeripar. A termelékenység fejlesztésének elsı számú akadálya a nem megfelelı tervezés és irányítás, amely 41 százalékkal, azaz 36 nappal csökkenti a hasznos munkaidıt. A vezetési és felügyeleti problémák 23 nap (26 százalék), a nem megfelelı munkamorál tíz nap veszteséggel (11 százalék) jár. A hiányos kommunikáció öt, az információs technikai problémák hat, a nem megfelelı képesítések pedig nyolcnapi veszteséget okoznak dolgozónként, évente. A magyarországi adatok lassan javuló tendenciát mutatnak: a 2001-es 47-hez, valamint a 2002-es 45-höz képest az elvesztegetett idı az idén 43 százalékra mérséklıdött hazánkban. Ám a javulási tendencia még mindig magasabb értékeket, tehát alacsonyabb hatékonyságot képvisel, mint az uniós átlag, a termelékenység közel azonos növekedési üteme markánsan eltérı GDP-adatok mellett érvényesül. Az abszolút értékben való 9

10 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK lemaradás csökkentéséhez a kelet-közép-európai országoknak fel kell gyorsítaniuk a termelékenység növekedési ütemét Hír. Szeptemberben az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,6% volt, szeptemberhez viszonyítva pedig 4,7%-kal növekedtek az árak. Idén az elsı kilenc hónapban átlagosan 4,4%-kal voltak magasabbak az árak, mint az elızı év azonos idıszakában, tette közzé a KSH. Az elızı hónaphoz viszonyított áralakulást a háztartási energia drágulása 0,3%-kal, az élelmiszereké 0,2%-kal, a ruházkodási cikkeké 0,6%-kal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,07%-kal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,04%-kal emelte, míg a szolgáltatások árcsökkenése 0,7%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 0,01%-kal mérsékelte azt. 1 hónap alatt, augusztusához viszonyítva - az idényáras élelmiszerek nélkül számítva - az élelmiszerek árai átlagosan 1,4%- kal növekedtek. A háztartási energia 3,7%-os átlagos árnövekedése az elektromos energia 9,1%-os drágulásának következménye. Szeptemberben a szezonváltás miatt a ruházkodási termékek új kollekciói jelentek meg az üzletekben, így az árak, hasonlóan az elızı évek tendenciájához, az átlagosnál jobban emelkedtek. Egy hónap alatt a fogyasztói árak, az idényáras élelmiszerek nélkül számítva 0,7%-kal emelkedtek Hír. Egy vonatfülkében tárgyal szombaton a kormány a MÁV Rt. reformjáról. A szakszervetek régóta követelik az ezzel kapcsolatos döntést. A hónapokkal ezelıtt elkészült, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által már többször átdolgozott vasútreform-koncepciónak szeptember elején kellett volna a kormány elé kerülnie, de a MÁV átalakításának finanszírozását a 2004-es költségvetés fı- számai körüli viták bizonytalanná tették. A PM több tízmilliárd forinttal kevesebbet szán a vasútra a kormányzati ciklus végéig, mint amit a vasutasok indokoltnak tartanának. A hírek szerint a PM álláspontja az elmúlt egy hónapban nem változott. A MÁV 67 milliárd forint hitelének szanálására 2004-ben nem vállalkoznak, a társaság adósságai rendezéséhez újabb, a költségvetés által garantált hiteleket vehet majd fel. A pályavasút finanszírozására 2006-ig 65 milliárd forinttal adnak kevesebbet a MÁV által igényeltnél. A PM elképzelései szerint a MÁV és az érdekvédelmi szervezetek megállapodásában szereplı reformprémium-rendszer alapján a vasutasoknak járó az OÉT-en kialkudotton felüli évenkénti 3,5 százalékos béremelés forrását a vasúttársaságnak kell elıteremtenie, ez több tízmilliárd forint. Elképzelhetı, hogy a tizenegyezer fıt érintı létszámleépítés kiadásait is a vasúttársaságnak kell megfizetnie. A szakszervezeti vezetık szerint ha a kormány szombati ülésén kedvezıtlen döntés születik, a MÁV-nál már az idén veszélybe kerülhet a munkabéke Hír. Semmi közérdeklıdésre számot tartó döntés nem született, tudatta a sajtóval Gyenes Géza, a MOK fıtitkára tegnapi képviselıtestületi ülésükrıl. Várják az egészségügyi szaktárca meghívóját a múlt héten elmaradt egyeztetı tárgyalás újabb idıpontjára, a céljuk az, hogy megegyezésre jussanak a kormánnyal az orvosok bérét európai uniós szintre felzárkóztató bértábla, valamint a jogállás kérdésében, melyre törvényi garanciát szeretnének kapni. A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) elnöksége nyilatkozatban adott hangot aggályainak az orvosi kamara elnökségének lépéseirıl. Szalma Béla, a 104 orvosszakmai egyesületet és 10

11 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK társaságot, valamint 25 ezer tagot tömörítı ernyıszervezet fıigazgatója szerint szeretnék, ha a MOK legalább a MOTESZ-szel és a Kórházszövetséggel közösen alakítaná ki a magyar orvosok számára elfogadható, mértéktartó álláspontot, majd pedig közösen ülnének tárgyalóasztalhoz a kormánnyal Hír. Magyarországon nagyjából egymillió dolgozót véd valamilyen kollektív szerzıdés, miközben teljes munkaidıben 2,7 millióan állnak alkalmazásban. A 2002 végéig regisztrált kollektív megállapodások többsége egy-egy munkáltatóra vonatkozik, és fıként a nagyvállalatokra korlátozódik. Eközben a kis cégeknél dolgozó több százezer munkavállaló döntı többsége kiesik a kollektív szerzıdések hatálya alól. Az elmúlt három évben a munkahelyi kollektív szerzıdések száma és az érintettek köre egyaránt csökkent, bár a munkáltatói szervezetekkel kötött megállapodások száma valamelyest növekedett. Az összes foglalkoztatott szempontjából vizsgálva a kollektív megállapodások hatóköre így 2002 végére 5%-kal 39,7 százalékos lefedettségre csökkent. Az EU tagállamaiban általában nyolcvan százalék felett van a lefedettség, de Németországban és a skandináv országokban a száz százalékhoz közelít ez az arány. A Hewitt nemzetközi emberierıforrás- (HR-) tanácsadó cég nemrég végzett felmérésébıl az is kiderült, hogy az 1990-es évek elejére az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozó közép-kelet-európai országok mindegyikében jelentıs mértékben csökkent a szakszervezeti tagok száma. Ma már az összes uniós csatlakozó országban a dolgozók kezdeményezésére jönnek létre a munkavállalói testületek, ezek tagjait titkos szavazással a tagok maguk választják, védelmet élveznek a vállalatvezetéssel szemben. A szakértık szerint a kollektív szerzıdések kiterjesztésének leghatékonyabb módja az lenne, ha - az EU tagállamainak példájára - a jelenlegi néhánynál lényegesen több középszintő, vagyis egy egész ágazatra vagy szakmára érvényes kollektív megállapodást lehetne kötni Hír. A háromnegyed éves költségvetési folyamatokról tájékoztatott tegnap László Csaba pénzügyminiszter. Az államháztartás hiánya az önkormányzatok nélkül számolva elérte az egész évre elıirányzott 97 százalékát, majdnem 809 milliárd forintot tett ki. A hiány 70 milliárdos többlete úgy alakul ki, hogy az állam mintegy 280 milliárd forinttal többet szed be a 2003-as költségvetésben elıírtnál, ám 350 milliárddal többet is költ el a hivatalosan lehetségesnél. A lakáskiadásokra 53 milliárddal megy el több a vártnál, a kismamapótlék kifizetése 37 milliárdba kerül, a nyugdíjakra pedig 42 milliárd forintot kell költeni. A legtöbbet a jegybank vette ki a költségvetés zsebébıl: a magasan tartott kamatok miatt 80 milliárd forinttal nagyobb a büdzsé kamatkiadása a tervezettnél, míg a kincstári egységes számlán tartott állami pénz kamataiból 17 milliárd többletbevétel is származott. Jövıre bizonyosan az infláció átmeneti felpörgésével lehet számolni ennek részben oka az áfa emelése is. A pénzügyi tárca az adóemelésnek egy százalékpontos átlagos áremelési hatást tud be, a jegybank szerint ez 1-1,5% Hír. A kormánypárti politikusok terveivel ellentétben a jövı évi reálkeresetek nem 0,5-1 százalékkal nınek, hanem 2,5-3 százalékkal csökkennek, jelentette ki Matolcsy György, a Növekedéskutató Intézet igazgatója Kecskeméten. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere úgy vélte, az infláció a tervezett 6-6,5 százalékkal szemben 7 százalék felett lesz, a nyugdíjak reálértéke remélhetıen nem csökken, hiszen azt az infláció és a bérnövekedés alapján év végén 11

12 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK korrigálják Hír. Mind a szakszervezetek, mind az ellenzék támadja a kormányt a táppénz szabályainak tervezett szigorítása, mértékének az átlagkereset hetven százalékáról hatvanötre csökkentése miatt. Ezért a kormány újragondolja a táppénzszabályok tervezett változtatását, az ügyben végleges döntés a költségvetés parlamenti vitájában születik. A kormány úgy döntött, hogy szakértık, valamint a szocialista frakció képviselınek bevonásával a parlamenti döntés elıtt még egyeztet a jövı évi táppénzszabályokról. A megbeszélések hétfın kezdıdnek Hír. A HODOSZ október án tartotta IV. Kongresszusát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A kongresszuson a szakszervezet 120 alapszervezetének megválasztott küldöttei mellett, szakszervezeti vezetık és a HM képviselıi is jelen voltak. A kongresszus elsı napirendjén, az elmúlt öt esztendı érdekvédelmi-, érdekképviseleti munkájáról szóló beszámoló szerepelt. Ezután meghatározták a következı idıszakra szóló szakszervezeti munkaprogramot, majd módosították a szervezet alapszabályát és megválasztották az új tisztségviselıiket. A védelmi felülvizsgálat várható következményeire reagálva a HODOSZ kongresszusa megállapította: civil munkavállalók nélkül nem mőködıképes a jövı honvédelme sem. Két-három éven belül a foglalkoztatottak létszáma tovább csökkenhet, három-, négyezer fınél aligha lesznek többen. A kongresszuson felszólalók többsége aggodalmát fejezte ki a nagyarányú létszámcsökkentés humánus lebonyolíthatósága miatt, reményüket fejezték ki továbbá, hogy a mainál elfogadhatóbb életminıséget biztosító illetménynívó szintjére juthatnak el; határozottan visszautasítottak minden olyan törekvést, amely a táppénz mértékének csökkentésére, vagy az egyes természetbeni juttatások adómentességének megszüntetésére irányulnak; kifogásolták, hogy a civil munkavállalók, sok esetben, a hivatásos katonákhoz hasonló munkát végeznek (például orvosok, külszolgálati munkavállalók, mérnökök, szakmunkások, igazgatási munkát végzık, stb.), ugyanakkor a bérük sokkal alacsonyabb. A kongresszuson felszólalt Iváncsik Imre politikai államtitkár, aki a honvédelmi minisztert képviselve ígéretet tett: a honvédségi civil munkavállalók, a választási ciklus végéig, minden évben, reálbér növekedésre számíthatnak, a tárca szándéka szerint. A HODOSZ vezetı titkárának Breuer Lászlót, titkárának dr. Zsiga Imrét, elnökének Varga Istvánt választották Hír. Az állam és az önkormányzatok által foglalkoztatott diplomások a tavalyi 50 százalékos béremelés ellenére is havi mintegy 20 ezer forinttal keresnek kevesebbet a versenyszférában dolgozóknál, mondta Vadász János, a közszolgálat reformjáért felelıs kormánymegbízott egy nyilatkozatában. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a közszférában foglalkoztatottak körében 70 százalék a magasan képzett diplomás dolgozók aránya, míg ez a versenyszférában csupán 30 százalék - mondta a kormánymegbízott. A KSH adatai szerint augusztusban a közszférában a szellemi dolgozók bruttó átlagkeresete 169 ezer 599 forint volt, addig a versenyszférában foglalkoztatott diplomásoké 192 ezer 122 forint Hír. A közszolgálati elbocsátásokkal kapcsolatosan hiányos adatok láttak napvilágot. A Pénzügyminisztériumból (PM) származó elsı hírek szerint a 8 12

13 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK ezer fıs elbocsátás 22 milliárd forinttal, más források szerint 44 milliárddal csökkenti a kiadásokat, ám arra, hogy ez a végkielégítések nélküli bruttó megtakarítás-e, avagy ezt még csökkenteni kell a végkielégítések összegével, nem ismert. Veres János politikai államtitkár egy interjúban lényegesen nagyobb összegrıl beszélt; szerinte jövıre 300 milliárd forinttal jut kevesebb az államigazgatási szférának, mint 2003-ban, s ennek mintegy egyharmadát teszik ki a karcsúsítással járó megtakarítások. A mostani 10 százalékos leépítés híre általános riadalmat, bizonytalanságot keltett az állomány körében. A 10 százalékos leépítést a hírek szerint további burkolt 6 százalékos önkormányzati karcsúsítás követi. Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint már így is mulasztásos törvénysértést követ el sok száz önkormányzat, mert forrás híján nem tudja ellátni a törvényben elıírt feladatait. Nevezetes személyiségek, mint Demján Sándor, a VOSZ elnöke, Parragh László, az MKIK elnöke, vagy az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezetıi éppen az uniós csatlakozásra tekintettel szorgalmazzák, hogy a versenyképesség érdekében ezer fıvel csökkenjen a közszférában foglalkoztatottak száma. Vadász János kormánymegbízott, Szabó Endre, a SZEF elnöke ezzel szemben úgy látja, a jól mőködı és hatékony közszolgálat a gazdaság fejlıdésének elıfeltétele, ezért nem szabad elhamarkodottan leépíteni. Célszerő megvárni a teljes közszférát érintı, intézményi szintig lebontott feladat- és létszámfelmérés eredményét, amire a kormány elviekben már az áldását adta, és a tervek szerint a munka késı ısszel kezdıdne el Hír. Az állami garanciavállalással felvett hitelekbıl és költségvetési támogatásokból 2006-ig 60 milliárd forintot fordíthat a MÁV vasúti fejlesztésekre, az európai uniós csatlakozás után pedig az unió strukturális alapjából folytatódhat a vasúti pálya korszerősítése, döntött a kormány szombati kihelyezett ülésén. A létszámleépítés 20%-os lesz, a kormányszóvivı tájékoztatása szerint a nyugdíjazások és elınyugdíjazások miatt az intézkedés várhatóan csak a már említett húsz százalék egynegyedét fogja közvetlenül érinteni. A VSZ elnöke, Simon Dezsı szerint az egyetlen biztos pont a húsz százalékos, azaz mintegy tizenegyezer vasutast érintı leépítés, ami megfelelı fejlesztések nélkül veszélyezteti a vasút biztonságát és csökkenti és szolgáltatások színvonalát, a fejlesztés nélküli elbocsátás pedig veszélyezteti a munkabékét. A Mozdonyvezetık Szakszervezetének alelnöke úgy véli, hogy a kormány újra elhalasztott döntésével továbbra is bizonytalanságban tartja a vasutasokat, az utasokat és a fuvaróztatókat Egy friss tanulmány szerint a magas emberek sokkal többet keresnek alacsony társaiknál. A különbözet évente akár 800 dollár is lehet a fizetésekben, méghozzá 2,5 centiméterenként - írta a Reuters. A floridai egyetemen készített tanulmány megállapítja: a testmagasság fontos a karrier szempontjából. A magas emberek és alacsonyabb kollegáik éves fizetése között átlagosan 789 dolláros különbséget találtak, méghozzá 2,5 centiméterenként (A tanulmányban eredetileg új szerepel; 1 ujj, vagy inch = 2,54 cm.) Timothy Judge és társa, az Észak-Karolinai Egyetem gazdasági tanszékén dolgozó Daniel Cable négy, az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában, igen széles körben végzett felmérés eredményeit feldolgozva jutott erre a következtetésre. Amennyiben ezt az összeget 30-éves munkaviszonnyal szorozzuk, több ezer dollárról beszélünk. 13

14 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK A gond az, hogy nem értjük a különbözet okát, nyilatkozták a kutatók. A magasság és a fizetés mértéke közötti korreláció leginkább a sales és a management területeken szembeötlı, de az olyan szakmákban is érezhetıen jelen van, mint az építészet, a könyvelés, vagy a komputerprogramozás, a felmérés szerint. A teljes tanulmány a Journal of Applied Psychology tavaszi számában jelenik meg. [origo] Hír. Az Országgyőlés elfogadta az egészségügyi tevékenység végzésérıl szóló törvényt, ennek nyomán változik a túlmunka szabályozása is. A jövı májusban hatályba lépı jogszabály 40 órás munkahetet, kötelezıen elrendelhetı 8 óra túlmunkát és 12 óra önként vállalható túlmunkát határoz meg. Az önként vállalt túlmunkáért 50 százalékos pótlék jár, illetve a túlórában végzett idı beleszámít a nyugdíjalapba. A parlamenti frakciók alapvetıen támogatják a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot, de az ellenzéki politikusok azonban módosításokat is kezdeményeznek. Az Országgyőlés elfogadta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvényt is Hír. A minisztériumok hivatalosan ma adják át a közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízottnak létszámcsökkentési intézkedési tervüket. Az egyetlen, jelentıs elbocsátásokkal számoló minisztérium a honvédelmi. Az itt szereplı hatezer fıs megtakarítás jelenti a büdzsé intézményeiben elszámolt leépítések zömét. Az emelésben a Belügyminisztérium áll az élen. A tárca mintegy 2500 új munkahelyet létesít jövıre, fıként rendıröket vesznek majd fel. Vélhetı ugyanakkor, hogy több olyan tárca is akad, amelynél a fennhatósága alatt mőködı intézmények létszámnövekménye és a központi csökkentés hatása kiegyenlíti egymást. A költségvetési indoklás létszámadataiból azonban kétezres leépítés derül ki (a hadsereg elbocsátásainak hatását kompenzálja a többiek felvételi szándéka). Ez egyébként alig több mint egyszázalékos leépítést jelent Hír. A munkakönyv helyett a munkaügyi tárca egységes munkaügyi nyilvántartást hoz létre. Ennek érdekében május 1-jei hatállyal több jogszabály is módosulni fog, a törvényjavaslat általános vitáját kedden kezdte meg a parlament. A miniszteri indokolás szerint a nyilvántartás hozzá fog járulni a munkaerıpiac átláthatóságának javulásához, a munkavállalók jogbiztonságának növeléséhez, és a munkaügyi ellenırzés hatékonyságának javításához. Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyokra vonatkozóan tartalmazni fogja a munkavállalók személyi adatait (név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma), TAJ-számukat, állampolgárságukat, a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kódjukat, a munkáltatók adószámát, adószámmal nem rendelkezı magánszemély munkaadó adóazonosító jelét, megnevezését, telephelyének és székhelyének címét, valamint a saját adataihoz való hozzáférést biztosító kódját, a munkaviszony kezdetének és megszőnésének idıpontját. A nyilvántartott adatokba az alábbi szervek, illetve hatóságok tekinthetnek majd be: a nyugdíj- és egészségbiztosítás szervei a társadalombiztosítási szabályokban elıírt bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenırzése, az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenırzése, a szociális igazgatás szerve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása 14

15 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK továbbfolyósítása és a rendszeres szociális segély megállapítása, az állami adóhatóság szervei az adókötelezettség ellenırzése, valamint a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, társadalombiztosítási járulék, továbbá a munkaadói és a munkavállalói járulék bevallásának és befizetésének ellenırzése, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség és megyei (fıvárosi) felügyelıségei a munkaviszony létesítésével, valamint megszőnésével és megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség, továbbá a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenırzése, a megyei (fıvárosi) munkaügyi központ a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenırzése, a menekültügyi hatóság, valamint a központi és területi idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adategyeztetés céljából. A nyilvántartott adatok statisztikai célra is felhasználhatók, és azonosítója alapján saját adataihoz a munkaadó és a munkavállaló is hozzáférhet, az adatokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérhet. Az azonosításra használható kódot miniszteri rendelet fogja szabályozni. A törvényjavaslat szerint az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központ mőködteti majd. A Javaslat rendelkezik a nyilvántartás létrehozásának módjáról, melynek kiinduló adattartalma úgy jön létre, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság átadja a nyilvántartást mőködtetı szervnek a munkavállalóknak és a munkaadóknak 2002-re és 2003-ra vonatkozó, a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap szerinti adatait. Ezekbıl az adatokból megállapítható, hogy egy-egy munkaadónál és december 31-én kik álltak munkaviszonyban. A Nyilvántartás naprakészségének biztosítása érdekében a törvényjavaslat május 1-jétıl azonnali bejelentési kötelezettséget ír elı a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaadóknak a munkaviszony létesítésérıl, illetve megszüntetésérıl. Módosulni fog a társadalombiztosítási szervek felé fennálló bejelentési kötelezettség is Hír. Nem csökken jövıre a táppénz, állapodott meg Kökény Mihály egészségügyi és Burány Sándor munkaügyi miniszter Gy. Németh Erzsébettel, az MSZP frakcióvezetı-helyettesével. Burány Sándor munkaügyi miniszter elmondta, hogy ezzel együtt egyetértenek abban, hogy a munkahelyüket, illetve biztosítási viszonyukat elvesztık helyzetét foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kell kezelni és nem egészségügyi kiadással orvosolni Hír. Az MSZP a jövı évi költségvetés módosításával rehabilitációs járadékot akar folyósíttatni mindazoknak, akik úgynevezett passzív táppénzre jogosultak, de ennek letelte után sem válnak teljesen munkaképessé jelentette be tegnap a párt egészségügyi munkacsoportjának vezetıje. Kárpáti Zsuzsa szerint a járadék forrásául a munkaügyi minisztérium által kezelt Munkaerı-piaci Alapnak, valamint annak az egymilliárd forintnak egy része szolgálna, amelyet a jövı évi költségvetésben a korengedményes nyugdíjak kifizetésébıl keletkezı hiány megtérítésére tervezett a kormányzat, a javaslat szerint a járadék igénybevételének lehetıségérıl a 90 napos, munkaviszony utáni táppénz lejártakor az Országos Orvosszakértıi Intézet döntene. Azt, hogy pontosan kinek jár a javasolt új ellátási forma, hogyan lehet majd igényelni, és valójában mekkora összegrıl van szó, egyelıre nem ismert, a részletek pontosításához további kormányzati egyeztetésre van szükség. 15

16 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Hat százalékos bérfejlesztés, vagy létszámleépítés? A TÖOSZ felmérése szerint az önkormányzatok többségének ezzel a kérdéssel kell szembesülnie jövıre. A normatív állami hozzájárulások összege 2004-ben nem változik, így a személyi juttatások és intézményfenntartások finanszírozásából a központi kormányzat kivonul. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a felmérést 11 önkormányzat adatai alapján állította össze Hír. Az Európai Bizottság és a kormány elkészítette a szegénység alakulásáról szóló hazai felmérést, melynek alapján jövıre a tárcákra lebontott konkrét akciótervet kell majd kidolgozni. Errıl a témáról tartottak konferenciát a hét végén, ahol az uniós csatlakozás és a szegénység alakulásának következményeit vitatták meg. Ferge Zsuzsa szociológus, annak a Szociális Szakmai Szövetségnek elnöke (amely az európai szegénységhálózat egyetlen magyar partnere) szerint tovább élesedik a gazdasági verseny, ez pedig védtelen emberek egyre mélyebb leszakadását eredményezheti. A szegénység felszámolása az elızı ciklusokban nem volt prioritás, ezért a tömeges szegénység olyan szintre jutott, mely hosszú idıre meghatározza az ország jövıjét Hír. A kormány 274/1997. (XII. 22.) rendelete a magán-munkaközvetítıi tevékenységrıl részletesen szabályozza, milyen feltételeknek kell megfelelni e tevékenység gyakorlásához (cégbejegyzés, alapító okirat, szakirányú felsıfokú végzettség, humánpolitikai területen szerzett szakmai gyakorlat, nyilatkozat arról, hogy felszerelt irodahelyiséggel rendelkezik, vagyoni biztosíték). Aki mindezek hiányában magán-munkaközvetítıi tevékenységet folytat, pénzbírsággal sújtható. A munkaügyi központ által kiadott engedély rendelkezik továbbá arról, hogy a határozat számát a munkaközvetítı üzleti kapcsolataiban, levelezéseiben köteles folyamatosan használni, valamint irodahelyiségében kifüggeszteni Hír. A kormány eredeti javaslata szerint mindazok a cégek, amelyek ez év második felétıl buktak le színlelt, munkavégzésre vonatkozó szerzıdésekkel, mentesülnek a következmények alól, ha jövı év június 30-áig megszüntetik a színlelt szerzıdéseket. Manninger Jenı (Fidesz) azt javasolja, hogy a kezdı idıpont ne július elseje legyen, hanem a korábbi ellenırzések során feltárt színlelt szerzıdések is mentesülhessenek az adó- és tb-járulékfizetési következmények alól. Ugyanezt javasolja Szabó Lajos és Göndör István (MSZP) is, azzal a megkötéssel, hogy nem jár amnesztia annak, aki jövı év elsı napjától köt színlelt szerzıdést Hír. A kormány és a MOK delegációja tegnap tárgyalóasztalhoz ült, s megállapodtak a további egyeztetések menetrendjérıl. A kormányoldal sikerként könyvelte el, hogy meg tudtak egyezni az orvosi kamarával és várják a köztestület további javaslatait. A MOK elnöke most már siettetné a tárgyalásokat a kormánnyal, mivel a költségvetési vita lezárása elıtt szeretnék követeléseiket érvényre juttatni. Vojnik Mária, politikai államtitkár szerint a kormány már korábban is figyelembe vette a MOK javaslatait, amelyeket részben beépítettek a nemrég elfogadott s az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseit taglaló törvénybe. Most megismételték korábbi ajánlataikat a praxisjog mobilizálásáról, értékesíthetıségérıl, a szakképzésrıl, a kamara által javasolt és az orvosokat érintı speciális kérdésekkel kapcsolatban. 16

17 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Nem egészen hétezer embert érint a központi létszámcsökkentés, hangzott el a kabinet tegnapi ülése után. A tárcák az elıírt határidıre benyújtották a közigazgatási létszámcsökkentésre vonatkozó intézkedési terveiket, ezek alapján a kormány úgy döntött, hogy a központi kormányzati szervek dolgozóinak 10,38 százalékát mintegy 2600 köztisztviselıt, és a központi közigazgatási szervek területi és helyi költségvetési szerveinél dolgozók 6,84 százalékát, 4318 fıt kell elbocsátani Hír. A hétvégi két halálos kimenetelő munkahelyi baleset kapcsán ismét felmerült: hazánkban is szükség van olyan balesetbiztosítási rendszerre, amellyel a munkavállaló érdekelt lenne a biztonságos munkakörülmények kialakításában. A gépjármő felelısség-biztosításhoz hasonló pontrendszer kidolgozása már folyamatban van, és bár az elızetes elképzelések szerint akár 2005-re gyakorlattá is válhatna, félı, hogy a határidıt nem sikerül tartani. Az új rendszer alkalmazása kötelezı lenne, a biztosító azonban a szerzıdés feltételeként megkövetelné a biztonságos munkaeszközök alkalmazását Hír. Az Európai Bizottság a tíz, jövıre csatlakozó EU-országnál összesen mintegy negyven olyan, aggodalomra okot adó kérdéskört talált Magyarországnál négyet, amelyeknek kapcsán felhívja majd ezen államokat, hogy még 2004 májusi csatlakozásuk elıtt hozzanak azonnali és döntı lépéseket megoldásukra. A sort kilenc problémával Lengyelország vezeti, Magyarország négy területen kap majd figyelmeztetést. A sor másik végén Szlovénia áll, amelynek mindössze egyetlen problémát kell megoldania, méghozzá az egészségügyi területre vonatkozó diplomák kölcsönös elismerése kapcsán. Általánosabb jellegő probléma az EU mezıgazdasági támogatásainak fogadásához szükséges nemzeti kifizetı hivatalok felállításának késlekedése, ez különösen négy országot, Magyarországot, Lengyelországot, Máltát és Szlovákiát érinti. Az Agence Europe nevő, európai uniós kérdésekre szakosodott brüsszeli hírügynökség szerint az Európai Bizottság a kétségtelen hiányosságok ellenére egyelıre nem fog bejelenteni egyetlen konkrét védzáradékot, azaz átmeneti korlátozást sem a belépı országokkal szemben. (Erre a csatlakozási szerzıdés lehetıséget ad, ha az érintett ország valamilyen területen nem teljesíti a közösségi szabályokat.) Azt reméli ugyanis, hogy a bírálatoknak meglesz a hatása, s a hiányosságok még a jövı év május elsejei belépés elıtt rendezıdnek Hír ben három napos lesz a Karácsony, december ugyanis hétvégére esik, az egész évben mindössze két alkalommal kerül sor a naptár szerinti munkaszüneti napok körüli munkarend átrendezésére. A kormányrendelet szerint a január 2-i, pénteki munkanapot a rákövetkezı szombaton, január 10-én kell ledolgozni, míg december 24-ét hat nappal korábban, 18-án, szombaton. A többi hagyományos ünnep miatt nincs szükség munkanap-átcsoportosításra vagy összevonásra. Nem lehet kizárni, hogy rövidesen újabb munkaszüneti napról dönt a kormány javaslatára a parlament, az MSZOSZ ugyanis nem mondott le korábbi követelésérıl, hogy december 24- e is legyen munkaszüneti nap Hír. Átlagosan húszszázalékos béremelést és a tárgyalások azonnali folytatását kéri a MOK az egészségügyi kormányzattól. A kamara azt akarja elérni, hogy néhány év alatt törvényi garanciával, fokozatosan érjék el az orvosok az 17

18 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK unióban szokásos béreknek a felét, és az emelést már jövıre el kell kezdeni. Vojnik Mária, politikai államtitkár hétfın már a parlamenti ülésen vett részt, amikor utolérte ıt a MOK fıtitkárának üzenete. Az államtitkár asszony leszögezte: amennyiben a MOK a költségvetésrıl kíván a kormánnyal eszmét cserélni, ennek semmi akadálya, ha akár 48 órával a tárgyalás idıpontja elıtt megküldi számukra ennek írásos dokumentációját, javaslat-tervezetét Hír. A korábban bejelentettnél 266-tal kevesebb, összesen 6655 dolgozónak kell azonnali hatállyal távoznia a központi közigazgatási és területi szervektıl - derül ki a Magyar Közlönyben tegnap közzétett kormányzati létszámcsökkentésrıl szóló határozatból. A Miniszterelnökségnél 7,5, a belügyi tárcánál 9,2, a igazságügyinél 6,8, az agrárnál 9,1, a gazdasági és közlekedési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi tárcáknál pedig 9,4 százalékkal csökken a létszám. Az oktatási tárcának dolgozói 8,5, a kulturális tárcának 7,6, sporttárcának 10,2, a pénzügyi tárcának pedig a 10,7 százalékát kell elküldenie. Az eredetileg tervezettnél kisebb mértékő elbocsátás elsısorban az adóhivatalt érintette kedvezıen, tíz százalék helyett 8,3%-ot kell elküldeni. A Vám- és Pénzügyırségnek dolgozói 10,3 százalékától, 808 fıtıl kell megválnia. Az érintettek felét az európai uniós csatlakozás miatti feladatváltozásokhoz igazodva jövı május 1-ig, a másik felét pedig december 31-ig kell elbocsátani Hír. A leépítéssel kapcsolatos feladatok koordinálására munkacsoport alakult az FMM-ben, amely azonban a hét elején hírzárlatot rendelt el. A saját leépítéseirıl tegnap közleményt adott ki a tárca, amely szerint a szakszervezetekkel történt egyeztetés után várhatóan a jövı hét végén derül ki, hogy kiket bocsátanak el. A közszférában tervezett létszámleépítések kapcsán a Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat már kapott puhatolózó telefonokat, mondta Kántor Raimund titkár. Mivel a munkaügyi peres eljárások másfél-két évig is elhúzódhatnak, a sokszor túlterhelt bíróságokat is mentesítı közvetítıi megoldás nemcsak olcsóbb, de gyorsabb eredményre is vezethet. A Legfelsıbb Bíróság döntése szerint egyébként ilyen esetekben a bíróság nem vizsgálhatja, hogy miért éppen az oda forduló munkavállaló jogviszonyát szüntették meg. Ez alól azonban van két kivétel: ha az intézkedéssel diszkrimináció érte, vagy rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozik. Az elıbbi esetben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy diszkrimináció nem történt. Amennyiben az elbocsátott rendeltetésellenes joggyakorlással érvel, úgy ıt terheli annak bizonyítása, hogy azért váltak meg éppen tıle, mert például korábban véleményt nyilvánított, bírált, és munkaadója ezt torolja meg Hír. Kissé gyorsult az infláció irama októberben az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a háztartási energia vártnál erıteljesebb drágulása miatt. Az elemzık azonban egyelıre nem változtatnak elırejelzéseiken. A fogyasztói árak 4,9 százalékkal emelkedtek a múlt hónapban az egy évvel korábbi szinthez képest és 0,8 százalékkal szeptemberhez viszonyítva. Júniusban 4,3 százalékot mért a KSH, a következı három hónap mindegyikében pedig 4,7 százalékot. Az elsı tíz hónap átlaga 4,5 százalékot tesz ki. Az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció 4,6 százalékkal növekedett. A prognosztizáltnál magasabb árak ellenére az elemzık nem módosítanak az idei és jövı évi elırejelzésükön Hír. Jövı januártól az eddigi legföljebb harminc százalék helyett már a 18

19 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK minimálbér ötven százaléka adható a vállalkozásoknál tanulói szerzıdéssel gyakorlaton lévı szakmunkástanulóknak, tartalmazza a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény. A szaktárca arra törekszik, hogy minél többen szerezzenek gyakorlatot vállalkozásoknál. Jelenleg a szakmunkástanulók többsége az iskolai tanmőhelyekben tölti gyakorlati éveit, ahol életszerőtlen körülményekkel találkoznak. Ezért a szintén hétfın módosított adótörvények értelmében az eddigi tanulónkénti havi hatezer forintos adóalap-csökkentés helyett januártól a minimálbér húsz százalékát írhatják le havonta adóalapjukból azok a vállalkozók, akik tanulószerzıdéssel foglalkoztatnak szakmunkástanulókat Hír. A Magyar Szakszervezetek Oktatási Tanácsa közös kiadásában megjelent dr. Szebehelyi Klára Munkaügyi Zsebkönyve. A kiadványt dr. Tálas Miklós, az MSZOSZ jogásza lektorálta, a szerzı, dr. Szebehelyi Klára, a LIGA jogsegélyszolgálatának vezetıje, szerkesztési munkáit Kozák László végezte. A kötet az OFA támogatásával jelent meg. Arról, hogy a kiadvány olvasható legyen, a jogszabályokat kérdés-válasz formában dolgozták fel, megjelent 4000 példányban Hír. A közszférában beharangozott elbocsátások hírére a vezetıi és humánmenedzsment szolgáltató tanácsadó cégek ajánlatokkal kereseték meg a minisztériumokat. cégek. A minisztériumok egy része elutasította az ajánlatot, mondván, saját köztisztviselıik is le tudják vezényelni a folyamatot, mások még nem döntöttek, hogy igénybe veszik-e a külsısök munkáját Hír. Tizenharmadik havi bért fizet a Magyar Posta Rt. A plusz egyhavi bért november 21-én több mint 37 ezer postás kapja kézhez. Errıl a posta és az érdekképviseletek tegnap állapodtak meg. A dolgozói többségét hírek szerint minimálbérért foglalkoztató társaság közleménye szerint a tizenharmadik havi bér átlagosan 15 százalékos, egyes munkakörökben százalékos reálkereset-növekedést jelent Hír. Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Kökény Mihály, egészségügyi államtitkár, mivel távozik posztjáról a reformokért felelıs kormánymegbízott. Nem megtorpanásról van szó, hanem arról, hogy az egészségügyi átalakítás egy új szakaszához érkezett, mondta. Ez pedig személyi és szervezeti változásokkal is jár. A sajtótájékoztatón együtt vett részt a miniszter, a távozó kormánymegbízott és jelölt utódja Hír. A tanév elején több iskolában szülıi kezdeményezésre olyan papírt igyekeztek aláíratni a diákokkal, amely felmenti a pedagógusokat a tanári titoktartás alól. Szeptember óta a pedagógusok csak akkor tájékoztathatják a szülıket a munkájuk során tudomásukra jutott, diákokkal kapcsolatos ügyekrıl, ha erre a tanuló írásban felhatalmazást adott. A tanulmányi elımenetellel vagy az iskolai magatartással összefüggı információk ez alól kivételt jelentenek. A Magyar Nevelık és Tanárok Egyesülete alkalmatlannak, abszurdnak és károsnak tartja a közoktatási törvény tanári titoktartásra vonatkozó fejezetét. Ezért országos aláírás-győjtési akciót kezdeményeznek annak érdekében, hogy az Országgyőlés újratárgyalja a passzust. Az elızetesen megíratott felmentés gyakorlatát az oktatási tárca egy körlevélben szabálytalannak minısítette Hír. A monetáris tanács hétfıi ülésén a gazdasági folyamatok áttekintése után a 19

20 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK testület úgy döntött, hogy nem változtat a jelenlegi kamatszinten, így a jegybanki alapkamatláb továbbra is marad 9 és fél százalékon, 0,1 százalékkal módosította viszont a 2004-es éves átlagos inflációs prognózist, augusztusban még 6,5, most 6,6 százalékosra várják a pénzromlás ütemét Hír. Oktatásügyi közvetítıi szolgálatot hoz létre a szakminisztérium. Magyar Bálint miniszter elmondta, hogy a szolgálat felkérés alapján az oktatási intézményeken belül kialakult esetekben, vitákban járhat el. A közvetítıi eljárás lényege, hogy olyan alternatív megoldásokra vezesse rá az érintetteket, amelyek közül aztán szabadon választhatnak. A szolgálat a tervek szerint januártól kezdi meg mőködését Hír. Bármelyik tagországban is dolgozzon egy EU-állampolgár, a nemétıl függetlenül egyenlı értékő munkáért egyenlı bérhez van joga. A valóságban azonban még mindig jelentıs a különbség nık és férfiak fizetése között: a bérkülönbség az EU-tagállamokban átlagosan húsz százalék körül mozog, de egyes tagországokban eléri a harminc százalékot is. Az egyenlı munkáért egyenlı bér elvének megsértését a magyar jog is tiltja. (További információk: Hír. Sem végleges névsor, sem végleges összköltségszámítás nem készült még el a közigazgatásból az idén elbocsátandó, csaknem hétezer dolgozó sorsát illetıen. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint a tárca koordinálásával mőködı munkacsoportnak napokon belül meg kell kapnia a végleges listát a létszámleépítésrıl. Ezután kezdıdik a munka, amelyet a helyi munkaügyi kirendeltségek bevonásával végeznek majd, s amelyben minden érintettel egyenként tárgyalnak. Itt hallgatják majd meg az elbocsátandók igényeit, s beszélnek arról, hogy az érintetteknek fel tudnak-e ajánlani képzést, ehhez akár anyagi segítséget is, s tanáccsal szolgálnak a jövıt illetıen, ha igényt tartanak erre. A listára kerülıket a teljes felmondási idı alatt felmentik a munkavégzés alól, hogy az esetleges átképzés alatt ne kelljen dolgozniuk. Az átképzés az egyik megoldás arra, hogy a közigazgatásból kikerülık ne maradjanak munka nélkül. Egyelıre arról sincsenek pontos adatok, hogy a központi közigazgatást és a háttérintézményeiket érintı létszámleépítés mennyibe is kerül a költségvetésnek Hír. Vita alakult ki a GKI konferenciáján a szakemberek között arról, hogy romlott-e vagy sem a magyar gazdaság versenyképessége az utóbbi években. Csillag István azt mondta, hogy a 2001-ben kezdıdött választási kampány mostanában ér véget, a belsı fogyasztásra átállított magyar gazdaságot lassan vissza lehet terelni arra a pályára, amelyen a feldolgozóipar, a termelı beruházás serkenti a növekedést. Mára megállt a versenyképesség romlása, s új ösztönzési rendszer épült ki a külföldi tıke bizalmának visszaszerzésére. Az ösztönzıket azonban hamarosan tovább kell gondolni, különösen annak fényében, hogy Szlovákia mind a társasági nyereségre, mind a személyi jövedelemre 19 százalékos adót vet ki. A konferencia témaköréhez kapcsolódva Oblath Gábor, a jegybank monetáris tanácsának tagja arról beszélt, hogy a versenyképesség mérésére nincsenek egyértelmő mutatók. İ maga bizonytalan annak megítélésében, hogy az utóbbi években romlott-e Magyarország helyzete. Voszka Éva, a Pénzügykutató fımunkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy az állami támogatások hatékonyságát a kormányok nem igazán vizsgálták, 20