í #/ ; # é,v / # *<«1« «#!»« I #»/. «1 » *' «! # 'r t/í* ZOBORAUA NITRA - NYITRA

Átírás

1 í #/ ; # é,v / # *<«1««#!»«I #»/. «1» *' «! # 'r t/í* :A ZOBORAUA NÉPRAJZI KÖZLÉSEK CSEMADOK JÁRÁSI BIZOTTSÁGA NITRA - NYITRA

2 Z O B O R A L J A Zoboraljának i l l.- Zoborvidéknek nevezzük a nyitrai járás egy részét,a m e ly a járási székhelytől Nyitrától északkeleti irányban terül el. Ezen a területen vonul végig Teríbecs /Tri- beč/ helység egyik nyúlványa. E nyúlvány legdélibb csúcsa a Zobor, mely Nyitra város északi részén zárja a a hegyvonulatot. A körülötte fekvő falvakat, - ezt a területileg zárt nevezzük Zoboraljának. egységet Zoboralja - Zoborvi dék elnevezés elterjedése és használa- ta csak a magyar lakosság körében él és csak a magyar községekre vonatkozik. Szlovákok ezt a terminológiát nem használják, vagy csak kimondottan Nyitrára vonatkoztatják. A nyitrai járás 24 magyar falujából, /több község ma már összevont, egy közigazgatás alá t artozik, tehát hivatalosan ez a szám leszűkül/ tizenhármat sorolunk a Zoboraljához: 1. A ls ó-bodok - Dolné Obdokovce 2. Béd - Bádice 3. Alsó Csitár - Dolné Štitáre 4. Egerszeg J e lšovce 5. Gerencsér - Hr n čiarovce 6. Geszte - Hosťová 7. Ghý mes - Jelenec 8. Kolon - Kol íňany 9. Lédec - Ladice 10. Menyhe - Mechenice 11. Pográny - Pohranice 12. Vicsápapáti - Vyčapy-Opatovce 13,. Zsére - Žirany Gerencsért és Alsócsitárt 1974-ben Nyitrához csatolták, tehát mint városrész léteznek. Bédet, Menyhét és a szlovák lakosságú Szalakuszt is egyesítették, így most Podhorany néven találhatok. Gesztét pedig Pogránnyal egyesítették. Elhelyezkedésük a helyvonulat mentén: délkeleti részen fekszik a zoboraljai községek zöme. Nyitrától északkeletnek h.sz. 6/85

3 haladva találhatjuk Gerencsért, Alsócsitárt, Pogrányt, Alsó Bodokot, Gesztét, Kolont, Zsérét, Ghymest és Lédecet. Az északnyugati oldalon Menyhét, Bédet, Egerszeget és Vicsápapátit. Az évszázadok folyamán az a 13 község úgy összekovácsolódott, hogy e gy nagy közösséget alkotnak. Szokásaik, népdalaik, viseletük, hagyományszeretetük az egybetartozást hűen tükrözi. Természetesen a megkülönböztető jegyeket is megfigyelhetjük falvanként. Területileg szorosan a Zoboraljához tartozó Lédec v i s elete merőben eltér a többi 12 falu általános jegyeiben megegyező viseletétől. A délebbre fekvő magyar falvak lakosai /Csehi, Cétény stb. / a zoboraljaikat "Bacsik"-nak nevezik. Zoboralján a bácsit röviden ejtik /Pista bac s i/ - innen a ragadványnév. a zoborvidékiek magukat székelyeknek vallják,- legalábbis így maradt meg a k öztudatban, hogy az ősök mint gyepüsök kerültek ide határőrzőnek. Bizonyítékul a család- és faluneveket hozzák, mint Székely, Erdélyi, illetve bodok, Gímes, Kolon, Csitár, Zobor. A hagyományt alátámasztja, hogy Bodok helynév párját megtaláljuk a sepsiszéki Bodokban, Zoborét pedig Homoród vidékén, Gímesét is a csangóknál. Ebben az időben Zsére u- ra Sira nevű székely hadnagy. A székelyudvarhelyi levéltár adatai szerint egyik székej baján /fejedelem/ neve Kolon, kinek atyja Bardótz, 1519-ben iktatják be a Forgáchokat a kiscsehi, mésként bardócföldi birtokukba. A másik változata hagyománynak, hogy azok a pogány magyarok menekültek ide és települtek le az erdős, hegyes v idéken, akik nem akartak behódolni a kereszténységnek. Itt a dűlők elnevezéseivel érvelnek; Hajnalgyep, Hajnalkert, Táncosfa, Vaskapu. Zsérén még a közelmúltban is előszeretettel használták a pogány neveket, mint Vazul, k ele, stb. Bármelyik változata a hagyománynak legyen az igazi, - lehet, hogy éppen egy harmadik, - egy bizonyos, hogy Zoboralja honfoglaláskori település. h.sz. 7/85

4 ZOBOR - VII'tSk j C/ I > ('.< j, \ /'*. ' ^ /'.,U D t C / b>'!.i/'0 \ '~T 6 6» * <* É w <> /. 7_-^ r ^ iivj 5! Y ' --/ \ / ' /...; M'L.OfV s V ' r ^ \ \ \ > H s ', I T \ v ^? "' N'T Z>*\ _\. \ / \... v-^. ß &0ÙJK hi 17 H ; \ \, _ i ft/ f»/ I* >M Ir'h T V \. íi<tj»tdt)i - y : ï " r ~ / \ \... Ç \ / \ Vr/ f i i /y C!" V-X / ' " 'v y \ \ \» * m * / N Kf\'C,.-C> ppnn V>, "V t,,\c u i7rfi^i Tltf h.sz. 12/85

5 A ZOBORALJI PÁRTÁKRÓL, KOSZORÚKRÓL, MENYASSZONYI VISELE- LETEKRŐL Zoboralján a párta a XIX. század végéig állapothatárózó. a lányságot jelképezi. A XX. század kezdetétől min t menyasszonyi kellék, jelkép, lakodalmi szimbólum. V iselésének ideje leszűkült egyetlen napra a lagzi napjára. Vannak községek, ahol a lányság jelképét a pártát a lakodalom előtti három vasárnapon viselték még a hatvanas évekig, vagyis addig, míg divat volt pártában esküdni. i Apárta többszínű ha jkötőkből formált fejdísz, szoros tartozéka a rozmaringkoszorú, műkoszorú és a vásárolt művirág- koszorú. Ez együttesen jelzi a menyasszonyságot. A pártát minden alkalomra külön készítették el. Több helyen a fejen alakították, formálták meg. A évvel ezelőtti pártákra a szalagokat már kölcsönözték, mert azt a minőséget nem lehetett venni, - idővel ezek az erősen kikeményített szalagok eltöredeztek, tönkrementek. Ma már falunként egy-két, e- setleg három pártára való hajkötőt őrizgetnek. A ma kapható szalagok sem színben, sem minőségben nem megfelelők. Nem marad más hátra, mint a régit óvni és őrizni. A párta egy-egy részét, különösen a vasári koszorút önmagában is viselik a lányok. Jeles ünnepek alkalmával, körmenet- / kor koszorúslányi tisztségjel. Fiatal lány, legény halálakor is koszorút tesznek a fejükre, ezzel is jelezve az esemény fontosságát, komolyságát. Fiatal legény halálakor - Kolonban így mondják - azért is viseltek menyasszonyi koszorút a lányok, hogy hátha éppen ő lett volna az elhúnyt választottja, menyasszonya. A koszorú tulajdonképpen állapothatározó. Fiatal lányok szabadon szétengedett hajukon viselték, míg az idősebbek "kó- bászba, "kackába", "kacskába" vagy kontyocskába font hajra i l - lesztették. Ezt a falu íratlan törvénye szabta meg. a koszorút még a lánykodás kezdetén megvették, örökölhették, vagy kaphatták idősebb testvértől, rokontól. Ezt a koszorút viselte a l ány menyasszonykorában is, ha megkímélte. h.sz. 8/85

6 A vi s elet elhagyásával tűnik el fokozatosan a zoborvidéki f alvakból is a pártás meyasszony és mindgyakrabban esküsznek slaj érban. A menyasszonyi öltözet nagyon érdekes, összetett. Divatkezdő és egyúttal hagyományőrző i s. Menyasszonykorban kapja a lány a legújabb divatú szoknyát. Ez úgy értendő, hogy az üzletben vásárban a legújabban megjelent kelméből varrják a felső ruhadarabokat, - így a szoknyát i s. Bizonyos időközökben jelentek meg a klott, selyem, atlasz, v arrottvirágú selyem, virágos bárs ony, szövetszoknyák, melyeket menyasszonyi szoknyaként vise l tek először. E zután váltak általánosan divatossá. Ilyen f ormában vált a menyasszony új divatkezdővé. Persze nem minden új kelme vált közkedveltté. Vi dékenként el térő í zléssel találkozunk. Hagyományt őriz a fésülködés módja. a menyasszony haját mindíg a néhány évtizeddel e lő tti divat /szokás/ szerint fésülték. Ezért van az, hogy a menyasszony haját csak néhány idősebb asszony tudja befonni. A másik figyelemre méltó vonás a a hagyományőrzésnek a ruhadarabok száma. A zobrovidéki falvakben a menyasszony három inget visel, két-három kötényt /ruhát/, legalább öt-ha t szoknyát. Az ingek közül legalul viseli a legrégibb szabásút, majd az újabbat és legfelül az ún. menyasszonyinget, melyet máskor soha nem visel. A kötények száma is a rendkívüli eseményt, az ünnepélyességet hangsúlyozza. L egalul a kötött /csipkés/ szélű fehér kötény, ezen a csipkésszélű feketeselyem kötény, legfelül a pengős háromszél fekete ruha, - ezen nem volt csipke. A falusi lakodalmak ideje a múltban csakis a szüret után, esetleg a farsangban volt. A hidegebb idő egyáltalán nem befolyásolta a menyasszonyi fejdísz /p árta/ viseletét és a menyaszszonyi yjseletet és csak a kabáttal- réklivel egészült ki. Jókai Mária Megj egyz és; A zoborvidéki v jseleteket előző kiadványunkban i s - mertettük. h.sz. 9 /85

7 A NAPTÁRI ÉVHEZ FŰZŐDŐ SZOKÁSOK A szokások nem önmagukban és önállóan élnek, hanem mindegyik a népélet valamelyik fejezetéhez kapcsolódik és ebben folytatja életét. Népszokásaink jelentős része a naptári évhez fűződik, mivel a falusi ember munkáját nagy mértékben befolyásolja a természet és ennek megfelelően alakultak ki a közös szórakozások, összejövetelek, - szokások. Hogy a szokások eredete a pogánykorra, vagy a keresztény mitológiára vezethető-e vissza, - ezt a szakembereknek, néprajzkutatók feladata eldönteni, megállapítani. Célom ezeket bemutatni falummal, Kolonnal kapcsolatban megjegyezve, hogy ezek kisebb-nagyobb eltéréssel minden Zoboralji faluban ugyanúgy élnek, vagy éltek. Márton nap : András nap : Miklós nap : Luca nap : h.sz. 10/85 A pásztorok és községi szolgák megválasztásának ideje, Mártonnapkor a tehénpásztor M ártonvessző-v el ajándékozta meg a gazdákat. A jó, haj ó s mogyoróvesszőt a gazdaaszszony vette át, aki jót húzott vele a pásztor hátára, hogy; "Jövőre a tehenkék kettesével borjazzanak." Jövőre mind üszőborjú legyen!" A vesszőért k ijárt a pásztornak egy verdung pálinka. Ezen a napon a lányok lefekvés előtt, titokban a fejük alá tették apjuk nadrágját. Akivel álmodnak, az lesz a férjük. - előestjén szokás a gyerekek megajándékozása. Az ajándékot az ablakba kitett kifényesített csizmákba rakják a szülők - hogy a Mikulás hozta. Az ajándék aszalt szilva, alma, dió és egyéb apróság. - fiúk, lányok maskarának öltözve házról,házra járnak, tollseprővel kisöprik a szobát, majd groteszk táncot járnak. Némák, hogy a hangjukról fel ne ismerjék őket.

8 -7 - A háziak borral kínálják őket, - néhány koronát adnak nekik. A Luca-napi tizenketted varázsló és j ósol ó cselekvései Lu ca estéjén kezdődnek, s az éjféli misével érnek véget. A varázslás célja a boszorkányok meglátása. E célból készítik a "Lucaszéket", melyet Luca napján kezdenek faragni és Ádám-Éva napjára készül el. Amikor az illető az éjféli misére magával viszi és ha a templomban feláll rá, meglátja, hogy kik a falu boszorkányai. Szintén Luca napjához fűződik: Ezen a napon a lányok tizenkét darab papírosra tizenkét legény nevét írják fel és aztán minden nap egy papírt elégetnek. A z u tolsó papíros karácsony napjára marad és amilyen név van a cédulán, olyan nevű legény lesz a vőlegény. Karácsony: Á dám-éva napján szigorú böjt van, csak este esznek: ostya mézzel, fokhagymával, feketeborssal kötelező; karácsonyesti étel a bableves, mákosbukta vagy gubacsík, újabban a hal. Mindenkinek meg kell kóstolni az almát, diót, szőlőt. Ha a feltört dió, vegy alma nem egészséges, akkor az illető rövidesen beteg lesz. A vacsorát a családfő osztja k i. a gazdaasszonynak ugyanis nem szabad felkelni az asztal tól, hogy j öv őévr e jól ülő kotlósai legyenek. Vacsora előtt a gazda egy köteg szal mát visz a szobába, - ez a "bárány", amit az asztal alá helyez: "Adjon Isten gazdának bort, búzát bőven, Ga zdasszonynak tyúkot, lúdat, Legénynek, lánynak egy-egy szép mátkát, Országunknak csendes békességet, Ha meghalunk lélek üdvösséget. - Ámen - mondják a családtagok. A gazda köszöntője után ajtóra, ablakra keresztet vet, hogy a rosszlélek be ne menjen. Ezután a szoba négy sarkába egy marék diót vet szét, amit a gyerekek nagy örömmel szednek össze, - ki többet, az lesz a jövőre a szerencsésebb. Vacsora után az állatoknak petrezselymes ostyát adnak, hogy a "rossz" kerülje őket. h.sz. 1 1 /85

9 - 3 ~ Karácsony estéjén a juhász, tehénpásztor és a kanász járj ák a falut nagy ostorpattogtatással és egyházi énekeket énekelnek. Ezért jutalmul lisztet, babot, stb. kapnak. Mivel ők a falu legszegényebb rétegéhez tartoznak, az összeénekelt adomány okból ünnepelnek. a karácsonyesti pattogás és durrogás is a "rossz" elűzését jelenti. Karácsony napja teljesen dologtiltó. Ez a "szerencsézés" napja, amikor jókívánságokkal szerencsét kívánnak egymásnak a rokonok, szomszédok, komák. István, - J ános nap- A legények csoportosan járnak istvánolni, ill. Já n o so zn i. A fe lköszöntők után kezdődik az István napi t á n c, A karácsonyi ünnepek után yízkereszttel befejezőleg kezdődik a koleda. A község plébánosa minisztránsok kíséretében bejár ja a fa lu t, - a házakat, lakókat és a karácsonyfát megszenteli. Az ajtóra krétával népi motívumot rajzol, amely a három király nevének kezdőbetűjéből és az évszámból áll: Új év: reggelén az iskolásgyerekek /csak gyerekek!/ "szerencsézni járnak. Rigmusos mondókákkal, versekkel kívánnak boldog új évet, amiért almát, diót, pénzt kapnak pl. Az új évnek r e g gelén köszönteni jöttem, a fiú i szeretet hozott ide engem. Az úr minden jókkal e házat szeresse, a benne lakókat sokáig éltesse. B oldog új évet kívánok! Újévkor a községi''bakter a halaperdára" tűzött piros almával járt szerencsézni. Karácsonytól Vízkeresztig folyt a betlehemezés. Régebben az idősebbek i s, utóbb már csak az iskolás gyerekek jártak betlehemezni. Négyen-öten összeállva, maguk készítette betlehemmel eljátszották a betlehemi pásztorokat. a betlehemezés 15/83

10 f ő szereplője volt a "kubo", aki mindenünnen lekésett, az álomszuszék pásztort játszotta meg. Nem ment be a többiekkel, csak a pásztorok hívására: kubó, bejöhetsz!" - lépett be. Nagy, láncos botjával ütve a taktust, groteszk táncot járt, majd a talajra feküdt, alvást színlelve, míg tovább nem mentek -"kubó fölkelhetsz!. Balázs-nap - Gergely-nap: A z iskolamesterek és diákok védőszentjének ünnepe. Még a múlt században ekkor járták a "Cassatumot - verbuválták a gyerekeket az iskolába, gyűjtötték az adományokat az iskolaszerekre és a tanító megsegítésére. Ez a szokás már csak az emlékezetben é l. A rigmusukra nem emlékeznek a legidősebb lakók sem. Csak annyit tudnak mondani, hogy apámtól, anyámtól hallottam emlegetni. A rigmusokat, mondókáka t, szokást lejegyezte, felgyűj t ötte 1854-ben Kelecsényi József, majd 1867-ben Réső Encsel Sándor. A "balázsolást" újabban a gymesi Al "Villő" csoportja dolgozta fel és tartja műsoron. Farsang : három-négy héttel a farsang előtt a legények a cigánybandát, a tizenkét- tizenöt éves gyerekek pedig a dudást fogadták meg. A farsangi mulatság három napig tart: vasárnap, hétfő, kedd. A keddi napon, ami a házaspárok mulatsága volt, csak éjfélig táncoltak, hamvazószerdával megkezdődött a húsvétig tartó böj t. Gyakoriak voltak a virtuskodások, melyek gyakran tragikusan is végződtek. Azok a legények, akik a bandát fogadták, farsangkeddjén bejárják a falut /bandával/ és tojást gyűjtenek. /Pénzt, szalonnát, kolbászt is elfogadnak/. Az ajtóban, bottal verve az ütemet, mondják: Sárdó gyüj j ön, hozzon melegët. Micsoda melegët, nyári melegët. Hej, székëcske, székëcske, Szőlő dombikája, Bab szëmesëdjen, Búza bokrosodjon, Cigány lova húzzon, Azon megyünk hadba h.sz. 16/85

11 Török haborúba, Csík, csík, mácsík, Mákos mácsik. J ó napot kívánunk! Ez a Zoboralján "Sárdózas" néven elterjedt szokás ma már csak Zsérén é l. Farsangi szokás volt, hogy a falu bolodját maskarába öltöztették a legények, nagy t örekhordó kast kötöttek a hátára és zeneszóval kísérték végig a falun, aki mulatságos bakugrásokkal ijesztgette a falu lányait, gyerekeit. A fa r sa n g i tánc volt a párválasztás id eje. A lányok "frólyisos rozmaringot készítettek kiválasztottjuknak, aki ezt viselt e kalapja mellett a bál alatt. A farsangi mulatság második napján volt a " t őkeszedés, ami abból állt, hogy a táncoló lány lábát kötéllel elkapták a bandafogadó legények és addig nem engedték el, míg a párja ki nem váltotta bizonyos pénzösszegért. A z így beszedett pénz volt e "t őke", amit a banda kifizetésére fordítottak. Farsang volt a "legénycéhölés ideje is. Ekkor választottak keresztapát a legénysorba lépő fiatalok. Húsvét: Virágvasárnap a lányok, - ma már csak kislányok - színes szalagokkal f űzfaágat díszítenek fel és a rokonok, ismerősök ablakai alatt v i l l őznek. V illő, villő, ki háza ez? Biz a jámbor ember háza. Falu végén selyemsátor, V illő, vil l ő selyemsátor. A djon kendtek tyukmonyat, ha nem tojott a kakas, Egye meg a farkas. Ezért bímestojást és diót kapnak. Régebben a lányok csoportosan, egy szalmabábot felpiperézve, amit kice-vicének neveztek, házról-házra körülhordoztak nagy énekszóval a faluban; h.sz. 17/85

12 V illő, v illő, faluvégen selyemsátor. Zengjük ott most úgy mint máskor, V illő, v illő, kivisszük a kicericét, behozzuk a koncmesternét. Villő, v illő... /A kicericét bedobták a falu patakjába: Vígan szenteljük majd meg őt, énekszóval a pünkösdöt, v illő, v ill ő... Nagyszombat : A harangok megszólalásakor a család gyermekei gyorsan beszaladják a kertet és megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen és májusi fagy ne érje azokat. Húsvéthétfő; a legények napja. Csoportosan járják a lányos házakat. Bögréből öntöznek és 'bógáccsal" is. A vízbemártott bogáncsfej megszívta magát. Hogy a megnehezedett fej szára le ne törjön, bodzavesszőbe szúrták. A suhintással zúdult a víz a l ányokra. A ki a bögrével, vagy a bógáccsal" való öntözésnek ellenállt, ezt a kúthoz húzták és könyörtelenül megfürdették. A kisebb gyerekek hímes tarisznyával a vállukon járják a falut; "megöntözöma a virágot, hogy el ne hervadjon" - ezért hímestojást kapnak. Suhodókedd; - ezen a napon a lányok mindazt visszaadják a legényeknek, amit tőlük hétfőn kaptak. "suhodó"-kal /fű z favesszőből font korbács/ j ó végigvágják a legényeket. Szent György nap; Az állatok legelőrehajtásának ideje. Május; Május első vasárnapja előt ti szombaton a falu legényei kimennek ez erdőbe, kiválasztják a "májfát", s este viszik kedvesük, il l. ismerős lány háza elé. F eldíszítik és felállítják. Gyakran megesik, hogy a felállított fát egy másik csoport ellopja és máshol állítja fe l. Ezért mind a házbelieknek, mind pedig a legényeknek szemfülesnek kell lennie. Vasárnap délután összegyűlnek a legények a kocsmában, ahol megválasztják e"legénybírót. a legénybíró aztán kine- vezi a májuskirál y t, Kolonban "Szomorókirály"-t és a király két kísérőjével a "bangyurokat" - f akardos őrzőket. A kinevezettek a legényektől egy-egy liter bort és egy-egy drága h. s z.1 8 /85

13 szivart kapnak. Ezután zeneszóval, körüljárják a falut, minden lányos ház előtt megállnak, - táncba viszik a lányt. A "Szomorókirály két kísérőjével és a bandával nem megy be a kapun. A két őr és a legények azon vannak, hogy a királyt megnevettessék, - kinek kötelessége szomorú képet vágni, - s ha ez sikerül, akkor pár liter bor fizetésére kötelezik, amit vígan elköltenek azzal a taksával együtt, amit a lányos háztól a májfa állításáért is kaptak. A falujárás után egy meghatározott helyen /általában a falu főterén/ elkezdődik a táncmulatság. Ezzel e "szomorókirály" királysága is letelt. Kedvesemnek háza előtt, az éjszaka magas f a nőtt. Gyenge szellő lágy szárnyain, piros kendő leng ágain. Hallottátok-e már hírét, Balkó Pista legénységét, fűrésszel vágja a májfát, hogy ne hallják kopogását. stb. Szentiváni tűzugrás : hosszú, mint a szentiváni ének" - mondja a szólás, - azonban ahogy ránkmaradt, éppen nem mutatkozik hosszúnak. Első érdekessége, hogy az egészből alig értünk meg valamit. Nem látjuk az ének értelmét, célját és így kénytelenek vagyunk elhinni, hogy valamikor sokkal hosszabb volt, mint amit ma tudnak és szétmállása okozta értelme vesztét. Tüzét megrakoljuk, négyszögre rakoljuk. Egyik szögén ülnek szép öreg emberek, másik szögén ülnek szép öreg asszonyok, Harmadikon ülnek szép ifjú legények, Negyediken ülnek szép hajadon lányok. A.z ének s z e r i n t a tüzet négyszögre rakják, s a falu népe kor- és nem szerint üli kör ö. A versnek ebben a szakaszában tűzrakó, tűzgyújtó hagyományról van szó. A tüzet a lányok ugrálták át egyenként egyrészt a tisztulás kedvéért, másrészt, hogy sikeres átugrása kedvező i géret legyen a házasságra nézh.sz. 19/85

14 Tartja a hagyomány, hogy egy g e s zt e i t e s tesebb lány elvétette az ugrást, összeégette az arcát, - soha nem mehetett fé rjhez. Innen maradt a mondás; átugrotta, mint gesztei lány a tüz e t. A szentiváni ének második szakaszában történik a párok kiénekelése: Meggyul andó Balkó János kőháza, Oltsuk, oltsuk! Ja j, ne hagyjuk szegényeket! Meggyulandó Bányi Veron kőháza, Oltsuk, oltsuk! J a j, ne hagyjuk szegényeket. /dallamát nem ismerjük/ a párok együttemlítése a szimbólikus "rutafa" /istenfa/ képében történik. A rutafa a szűzi tisztaság jelképe, mely úgy hajlik két ágával a szerelmesek f ölé, mint a kápolnavirág balladáinkban: Mely magas rutafa, ága elágazott, A tengerek által hajlongott. Egyik ága hajlott Balkó János udvarába, Selyem sár-hajú magyar Ilonának, hajon felül gyöngykoszorú, gyöngy. Másik ága hajlott, Bányi Veron udvarába, Selyem sár-hajú Magyar Ilonának, Hajon felül gyöngykoszorú, gyö gy. I I. Ki lovai vannak a nagy hegyek alatt, D e ott is ott vannak a Balkó Jánosé, Selyem sár-hajú Magyar Ilonának, hajon felül gyöngykoszorú, gyöngy. Térítsd elő Veron az én lovaimat, Én is megtérítem a te lovaidat, Selyem sár-hajú... /énekli a gesztei menyecskekórus, valamint a gímesi "V illő" és Brath Margit Gesztéről. / h.s z. 20/85

15 Az ének harmadi k szakasza a virágok vetélkedése a párok egymáshoz val ó hűségét fejezi k i: Vetekedik vélem háromféle virág, Egyik féle virág a búza szép virág, Virágom,véled elmegyek,virágom,tőled el sem maradok. Ne vetekedj velem, te szőlő szép virág, Mert bizony énbennem széles e világ él. Virágom,véled elmegyek, virágom tőled el sem maradok. N e v etekedj v elem ib o ly a szé p v irá g, Mert bizony énvélem lányok dicsekednek. Virágom- véled el megyek, virágom tőled el sem maradok. A pároks szeéneklése után a negyedik szakasz a dió, mogyoró, cseresznye szimbolikával arról énekel, ami a szertartásos szokás vége v o lt, a párosodás: Ha a dió megéri k, a levele lehullik, koppan dió, mogyoró levél alá. Hajtsad rózsám, hajtsad a cseresznye ágát, hogy szakajtsak s zépibü l, magamnak javábul. Koppan dió, mogyoró levél alá. A szertartás utolsó éneke: Ha én volnék a budai menyaszs z o n y..." nem kapcsolódik az előző rész mondanivalójához és önmagában nem érthető. Minden biz onnyal jelentős mennyiségű és értelmet alkotó rész, merült a feledés homályába, ezért ma már e sorok megmagyarázása teljességgel lehetetlen: Ha én volnék a budai menyasszony, Kisöpörném a budai nagypiacot. Megöntözném hídkőkútnak vizével, behinteném apró pünkösdi rózsával. Rendvel ülnek a szép lányok, R endvel néznek a tükörbe, ha a tükör nem hazudna, vaj, ki volna náladnál szebb. h.sz. 21/85

16 a szentiváni tűzre rakott fűszerekkel a sárkányokat, ördögöket, garabonciás diákot vélték elűzni, hogy azok kárt ne tegyenek a vetésben, kutakat, forrásokat meg ne mérgezzék. A gazdák égő üszökkel kerülték meg a határt, hogy az élet meg ne üszkös ödjék. Az égő üszköt a kertben letűzték, hogy a hernyó el ne pusztítsa a gyümölcsöst. Arról, hogy a lányok miképp ugrották át tüzet, - jósoltak a férjhezmenésre. Aratás; Családi aratáskor nincs semmi ünnepély. Földbirtokosnál, gazdánál igen. A ratási koszorú átadása után, vendégség, tánc. ' Szüret: A szüret megkezdését a Peregmester engedélyezte. Októberben ez egész falu egyszerre kezdte meg. Szüretkor, - de szőlőköt özéskor is a lányok nagy énekszóval "hojedáznak" - könnyítik a munkát, csipkelődve utalnak egymás szeretőire, titkaira, ez e"hojeda Hoje, hoje, hojeda, hoj, hoj! Balkó János jóbarátom régen, Szép szeretőm szívem. Balkó János lelkem, majd meghalok érted, hangot változtatnak: Meghalok, meghalok, még beteg se vagyok, Kolonyi temetőn nyugodni akarok. Érted vagyok érted, érted ilyen beteg, Teérted lél rózsám, mindennap a hideg. Egy másik helyről, csapattól j ön a felelet: k öszönjük az éneket, Százszorta jobban megát A z édes csilllagomat. a zoboraljai falvak népi szokásait, népi kultúrájának történetét az határozta meg, hogy századokon át e magyar-szlovák nyelvhatáron feküdtek, az utolsó évtizedekben pedig szigetként élnek, őrizve évszázados hagyományaikat. A CSEMADOK által rendezett Tavaszi s z é l... versenyeken újabb és újabb népdalok kerülnek elő, őrződnek meg az utódoknak. h. s z. 22/85 lejegyezte:brath Ilona Sándor János

17 ULICSKÁZÁS LÉDEN Tavaszi leánysz okás az ulicskázas. A legtöbb gyermek és leányszokás a tavaszi évszakhoz kapcsolódik. Jelentős része ezeknek a húsvéti ünnepkör köré tömörül. N agyon sok hiedelem és tavaszvár ó szokást éppen virágvasárnap tartanak. A zoboralji falvakban a Villőzés általánosan elterjedt tavaszváró leányszokás. Ezzel párhuzamosan találunk néhány olyan cselekményt i s, amely Virágvasárnaphoz kapcsolódik, de mégsem v i l- l őzés, Menyhén például ilyen a Hajurvár, melyet egyidőben végeztek a v illőzéssel.a szomszédos Béden viszont a villőzésre már nem emlékeznek és azt állítják, hogy nem is volt, viszont az ulicskázást, Virágvasárnap csinálták. Voltak adatközlők, akik azt állították, hogy az ulicskázás fehérvasárnap volt,de ezt az adatot az idősebbektől kaptam, lehet, hogy korszakonként megváltozott az időpont. A szokás lényege viszont nem változott. Mi is az ulicskázás? 1976-ban a 65 éves özv.fülöp Imréné, aki még részt vett az ulicskázasban, mint kislány, a következő adatokat mondta el a szokásról ; Virágvasárnap délután a nagylányok és az utolsó osztályba járó lánykák kimentek a Horkára. A falu közelében lévő dombot nevezték így. Már jóval korábban kölcsönösen választottak maguknak keresztlányt illetve keresztanyát. Amikor felértek a dombra, a nagylányok sorba álltak a kisebbek pedig - a párja - előttük legugolt. a nagyok leterítették őket ruhájukkal /kötényükkel/ és énekelték az ulicska dalt. /mellékelt dallam/ Amikor elénekelték a nagyok közül 1 lány sorba ment és a letakart kislányoktól megkérdezte, hogy "ki szakálla?" egy másik változatban - későbbi adatok - ki a szeretőd?". A felelet egy férfi neve. A szeretője nevét kellett volna megmondani, de akinek nem volt vagy nem akarta elárulni,az az apja nevét vagy semmit nem mondott. Azután a kislányok szép kövecskéket szedtek össze és a nagylányok markába rakták, miközben ezt mondták: "fele cipó, fele kenyér, fele pocik, fele bőr. A nagylányok egyenként vissza adták és ezt mondták: "ez muh. sz. 23/85

18 -17- zika, ez m ízeskalács, ez cukor. A m egm aradt kövecskét pedig j ó magasra dobták és az t k i á l t o t t á k : Ilyen magos ágya legyen az én keresztlányomnak, ha fí r jh e z megy. Ennyi a szertartás ami a Horkán történt. Ezután lementek a dombról és s falu végén játszottak tovább. Ettől kezdve, keresztanyámnak illetve keresztlányomnak szólították egymást és kend -ezték. Most már akár közösen is játszhatták az olyan játékokat, amit addig n e m v o lt nekik szabad. A lapanyázásba i s beválaszthatták és együtt játszhatták. A k is lányokból ekkor lettek a nagylányok, hiszen nemsokára kimaradtak az iskolából i s. Rokoni kapcsolat alakult ki közöttük. Meghívták a lakodalomba is egymást. ' BÚCSÚ-fiát is hoztak a k eresztlánynak, vagy m ásfél r í f hajkötőt a h ajába. Kölcsönösen segítettek egymáson, még a munkában is. A legtöbbet talán mégis a Keresztanyád a nagylánnyá válás idejében segítettek. Régen a falusi környezetben az anya és a gyermeklány kapcsolata más volt mint manapság. A z ú tbaig a z ítás, a fe jlő dés törvényének a megmagyarázása, - a természetes változásokat az íratlan törvény úgy diktál t a, hogy szemérmetlenség azt az anyától megtudni. Néha a nagy korküln b- ség, vagy a nagy munkamegterhelés és a sok gond volt az akadály. Nem egy esetben, ez ilyen fajta tuda t l a n s ág okozta a f i a - t al lányok betegségeinek egész sorát, sít h alá lát i s. Béden az ulicskázásbeli keresztanyának többek között feladata volt a házasságra való lélektani felkészítés is. Ha mód volt r á, közbejárt a keresztlány és a f é r j-je l ölt kiválasztásánál. A szülőket meggyőzni vagy lebeszélni kitűzött tervükről ugyan ritkán sikerült. M a jdnem minden esetben a v agyongyarap ítá s, vagyonszerzés elv e győzött, ilyenkor a keresztlányt megnyugtatni, igába törni, hogy adja meg magát a sorsának, - hisz így volt ez mindíg, ez az élet rendje. Nagyon ritkán ellenkezőleg is történtek dolgok. Béden egy-egy leánynak volt 1 keresztv i z i keresztmamája, 1 bérmálási keresztmamája és 1 ulicskázás-béli keresztanyja, akik rokoni kapcsolatban voltak egymással. A z u l ic s k á z á s a a s é v e k b e n m a r a d t e l v é g l e g h. sz. 2 4/85 Jó kai. Már i a

19 Párosító. / Fül öp Mónika,Béd/ U-lics-ka, u-lics-ka, máko, máko, u -lics -ka Uj-vári bí-ró Mit kere-sel it t? Lányodat, mellikët? Szëbbikët këskëny magasabbikat. Nëm adom azt, nëm kapod azt. Az én jányom olyan këgyës,olyan bëcsës,a vas-kapun ki nëm mëhet két pár aranygyűrű nélkül, csikorgós csizma nélkül, Ulicska,ulicska, máko, máko u- l i c s - ka. Gyűjtötte Jókai Mária h.sz. 14/85

20 Párosító. / F öldesi Ilona, Zsére/ Szëdërin, bo-do-rin, kálo-mista Katalin, csitt a le-ve-le. Adjon Isten lassú es-sőt mossa esszë mind a kettőt Mind a ti-zen-ket-tőt. Gyűjtötte: Jókai Mária h.sz. 15/85

21 Párosítók, köszöntők, balladák Keljetek föl emberek, itt az új év reggelek. Tekintsetek égre, minden büszkeségre. Betlehemnek táján, hogyha csillag támad, gyerünk csak utána nem lesz többé bánat. Elmúlt egy esztendő, tovább mindörökre, örömünk, bánatunk, el van már temetve. Csúszik a nyúl a fagyon, Új év napja ma vagyon. A zért jöttem, pénzt adjon, Egészségbe m aradjon. Kicsi vagyok, székre állok, Onnan nagyokat kiáltok - Boldog új évet kívánok! Az új évnek reggelén, köszönteni jöttem, a f i ú i szeretet hozott ide engem. Ahány csillag van az égen, Annyi áldás szálljon magukra! h.sz. 44/85

22 B álind vitéz. /HolecIlon, Bodok/ Fiam,fiam Bálind vitéz, szíved-i fá j, fejed-i fáj? - Sem szívem fáj,sem fejem fáj,meghalok szíp Ilonáé, Ilonának szípsígeé,sárga-bodor gyöngy hajáé. Fiam,fiam Bálind vitéz, meg ne halj szíp Ilonáé, Ilonának szípsígeé,sárga-bodor gyöngy hajáé. - Csináltassál híres malmot, őröltessél apró gyöngyöt, Mind elgyünnek a szíp jányok,a szíp jányok,szíp l egínyek. Köztük lesz majd szíp Ilona. Csináltatott híres malmot, őröltetett apró gyöngyöt, Mind elgyüttek a szíp j ányok, a szíp jányok,szíp legínyek, Nem volt köztük szíp Ilona. Fiam,fiam B álind vit é z, szíved-i fáj,fejed-i fáj? I I. - Sem szívem fáj,sem fejem fáj, meghalok szíp Ilonáé Ilonának szípsígeé,sárga-bodor gyöngy hajáé. Fiam,fiam B álind vitéz, meg ne halj szíp Ilonáé, Ilonának szípsígeé,sárga-bodor gyöngy hajáé. - Csináltassál kő kiskertet,ültesd tele vir ágokkal. mind elgyünnek a szíp j ányok,a szíp jányok,szíp legínyek. K öztük lesz majd szíp Ilona. Csináltatott kő kis kertet,beültette virágokkal, Mind elgyüttek a szíp jányok,a szíp j ányok,szíp legínyek, Nem volt köztük szíp Ilona. I I I. Fiam,fiam Bálind vitéz,szíved-i fáj,fejed- i fáj? - Sem szívem fáj,sem fejem fáj,meghalok szíp Ilonáé, Ilonának szípsígeé,sárga-bodor gyöngy hajáé. Fiam,Fiam Bálind vitéz, meg ne halj szíp Ilonáé, Ilonának szípsígeé, sárga-bodor gyöngy hajáé. - Csináltassál hírharangot,húzasd meg a halálomra, mind elgyünnek a szíp jányok,a szíp jányok, szíp le- Köztük lesz majd szíp Ilona. Csináltatott hírharangot, meghúzatta halálára, gínyek. Mind elgyüttek a szíp jányok,a szíp jányok,szíp legínyek, Köztük volt már szíp Ilona. -Ki látott már ily halottat, szeme kacsint, szája nevet, Karja ölelésre tárul,enyém vagy már szíp Ilona. h.s z. 13/85