ZOLTAI LAJOS MUNKÁIB6Lt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZOLTAI LAJOS MUNKÁIB6Lt"

Átírás

1 ZOLTAI LAJOS MUNKÁIB6Lt Radics Kálmán E forrásközléssel tovább folytatjuk a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIII. számában elindított, s Zoltai Lajos munkáiból újra megjelentető sorozatot. A kiváló tudós dolgozatainak nagy része ma már nehezen fellelhető kiadványokban jelent meg, s noha a levéltári évkönyvek példányszáma sem magas, ám a kiadás időbeli közelsége miatt az olvasó könnyebben hozzájuthat az ország más tájain is Zoltai cikkeihez. Az újabban fellendülőben lévő genealógiai kutatások megnövelték a családi címerek, s ezzel összefüggésben a heraldika iránti érdekl ődést.a témaválasztástz most részben ez az igény indokolta. Hasonló szándékból ajánlunk a kutatók figyelmébe néhány, a Zoltai-tanulmány óta megjelent címertani és pecséttani munkát3 is. i A tanulmány a DKK. 3. évfolyamában, 1903-ban jelent meg ( old.). A szöveget az el őző közlésekhez hasonlóan a korabeli nyelvhasználatnak megfelelően írjuk le. Zoltai a tanulmányában ajegyzeteket oldalanként újra sorszámozta, mi ezt folyamatos sorszámozásra változtattuk. Megemlítjük, hogy a Koncz Ákos és Herpay Gábor összeállításában 1915-ben megjelent Debreczen szabad királyi városi rangra emelésének története című kötet teljes terjedelmében közli Leopold adománylevelét a város címerének leírásával, illetőleg Rudolf címerb ővítését is. Zoltai a tanulmány megírásakor fellelhető heraldikai munkákat használta ajegyzeteiben némi pontatlansággal, amit itt helyesbítünk. - Br. Nyáry Albert : A heraldika vezérfonala, Budapest Yarju Elemér : Címeres könyvek a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. (Turul, XX. kötet.) - Bárczay Oszkár : A heraldika kézikönyve. Budapest Nemes-TacskándiCsergheő Géza : A címmerek fejlődése és nemei- Tekintettel a magyar heraldikára-. Turul, Áldásy Antal: Címertan. Bp Magyar Történelmi Társulat, 64 old. (A Magyar Történettudomány Kézikönyve, Szerk. : Hóman Bálint, II. köt, 6. füzet) - Művészettörténeti ABC (Szerk. : Molnár Albert, Németh Lajos, Yoit Pán Budapest, Terra kiadás old. (Kumorovitz Bernát : A címertanra vonatkozó címszavak.) - Bertényi Iván : Kis magyar címertan Bp old. - Bertényi Iván : Heraldika (A történelem segédtudományai (Szerk. : Kállay István) Bp old.) Kumorovitz L. Bernát : A magyar pecséthasználat története a középkorban. - A Jászóvári Premontrei Kanonokrend gödöllői Szent Norbert Gimnáziumának és Szent Norbert Nevelőintézetének Évkönyve az iskolai évről. (Szerk. : Dr. Szepek Loránd igazgató. Gödöllő old. -Bertényi Iván : Szfragisztika (A történelem segédtudományai. Szerk. : Kállay István Bp old.) 177

2 DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS CZÍMERE Zoltai Lajos Általában a czímerekről A czímer a mióta a harczos lovagkor egyéb szokásaival és intézményeivel együtt elterjedt s a hűbéri örökösödési jog megszilárdulásával bizonyos szabályok szerint szerkesztett mázai és képei kiképződtek : mindig a megkülönböztetésnek eszköze, a kölcsönös összetartozandóságnak, a kiválóságnak és érdemeknek, a rangbeli állásoknak, olykor a jellemző tulajdonságoknak ismertet ő jele és jelképe. Eredetét az els ő keresztes hadjáratokra viszik vissza. A XI. században kezdettek némely frank és germán főurak, fejedelmek a kíséretükhöz tartozó, talpig vértezett, zárt sisakot viselő lovagjaik számára ismertet ő jelül zászlóikon és paizsaikon bizo nyos tárgyak képeit és bizonyos színeket alkalmazni. Csakhamar az elébb még egyéni czímereket átvették az ivadékok s lassankint e jelek így családi, nemzetségi, tartományi, országos czímerekké, öröklött tisztelet- és ismertető jelekké váltak. A czímeralakokat, a czímer fejlődésének els ő korszakában a kiváltságos személyek, családok, testületek, egyházi és világi rendek szabadon, tetszésök szerint választották. Példájokat követték a fejlődésnek indult, vagyonosodó városok is. Így kelet keztek az ősi, önjogútag felvett czímerek. De a czímerek nagyobb része, adományozott, öröklött, engedményes, kegyúri vagy oltalom czímerek, - s ezek későbbi eredet űek. Csak a XIV. század elején jöttek használatba, a mikor a czímerek osztogatása a fejedelmi jogok körébe ment át, a czímerek pedig jogi hatátylyal ruháztattak fel. Ett ől fogva számtalanan keresték a fejedelmi kegyet, hogy ő si czímerek használatának jogát külön oklevéllel is meger ősíttessék. A városok pedig vagy védőszentjöknek képét, vagy az őket felszabadító uralkodó czímerét egészben vagy részben, vagy tornyos várakat, kapukat, vagy a növény és állatvilág hozzájok legközelebb eső alakjait, vagy valamely polgári foglalkozás eszközét vették fel czímerökbe. Debreczen legrégibb czímere A városok eme legszokottabb czímeralakjaitól egészen elüt Debreczen, Korpona és Trencsén városok czímere. Ugyanis mindegyikben zászlót tartó húsvéti bárány a főalak, a czímerkép. A bárány képe szemlélhet ő Szeged város czímerében is, de csak mint sisakdísz, míg a kétfelé osztott paizs jobb oldalát harántcsíkok, baloldalát pedig egy fél sas töltik be. ' Debreczen czímere a mai formáját kétszeri b ővítés által kapta. Az eredeti, az ő si czímer ez volt : Paizsban három csúcsú halmon álló, Szücs Ist- 179

3 ván szerint jobbra, heraldikailag azonban balra fordult, visszanéz ő, fejénél fénysúgárral környezett és első jobb lábával lengő, keresztes zászlót tartó gyapjas, fehér bárány. Ez a régi czímer ma is szemlélhető a városháza piacz-utczai szárnyának udvari oldalán, ahol is a kapu felett 3530 cm. magas veres márvány táblára a balra fordult zászlós bárány és év szám van bevésve. E czímeres tábla ezelőtt az 1830-as években lebontott ódon városháza falában állott. Ugyanezen czímer képe fennmaradt a debreczeni nyomdából a XVI-dik század második felében kikerült némely könyvben is. Nevezetesen Méliusz Péternek kiadott Predikáczióiban. E könyv czímlapjának sikerült hasonmását közölte a Deb reczeni Képes Kalendárium múlt évi folyama. Továbbá Félegyházi Tamás debreczeni papnak 1583-ban újra nyomtatott A keresztyéni igaz hitnek részeiről való tanítás" és 1586-ban megjelent A mi Urunk Jézus Krisztus Újtestamentoma, vagy frigye" cz. munkáiban. 1 Szabad királyi Debreczen város történelme. I. k. 31. old. 180 A czímer eredete E czímer eredete okmányilag ki nem mutatható ; Debreczennek e czímer használatához való joga 1600-ig írásos bizonyítékokkal nem igazolható. Tudós történetírónk, Szücs István némely külső és belső körülmények és feljegyzések egybevetéséből II. Endre királyunkig, közelebbről pedig 1218-ig vezeti vissza e czímer eredetét. Szücs István ugyanis imígy okoskodik : A húsvéti bárány, keresztes zászlójával (Fessler szerint) II. Endre királyunk ezüst dénárjain jön elő hazánkban legelőször. Eme dénárokat II. Endre amint Schönwisner István bizonyítja, az akkori szokáshoz képest azon alkalommal és időben verette, mid őn édes Megváltónk dicsőséges feltámadása titkának tiszteletére ő is Jeruzsálem felé, hova ugyan el nem juthatott, vevé zarándoki útját. - A húsvéti bárány ugyanis nem egyéb, mint a feltámadott Idvezítő jelképe (már az ő s keresztyén egyházban is ennek tekintették) ; a zászló pedig jelvénye a győzelemnek, melyet az élet a halálon nyert. Minden kétségen felül áll tehát- mondja Szücs L,t hogy II. Endre a szentföldről 1218-ban történt hazajövetele után, a néki vándor útja elősegélésében pénzzel és vitézek adásával hasznos szolgálatot tett más városok között Debreczent is szabadal mazván, ugyanezt keresztes hadjáratának örök emlékére ajándékozta meg czímer gyanánt, zászlós báránynyal. Hogy pedig a zászlós bárány Debreczennek II. Endre által épen a szóban forgó keresztes hadjárat körül szerzett érdemeiért adományoztatott légyen, abból lehet bízvást következtetni, mert II. Endre adományozott ugyan czímert a búcsújárás elő tt is 1209-ben Varasd városának ; adományozott a búcsújárás után 1230-ban Szathmár városnak is, de sem egyik, sem másik város nem zászlós bárányt kaptak czímerül ; nem kaptak pedig azon egyszer ű oknál fogva, mert az adományozás ideje a keresztes hadjáratnak jóval előtte, illetőleg utána esvén, nem búcsújárási szolgálatok voltak jutalmazandók. Azt, hogy Debreczen csakugyan II. Endrét ől, nem pedig valamelyik kés őbbi olyan királytól kapta eme czímert, - aki hasonlóképen veretett a pénzére bárány alakot, - az alábbi körülményekb ől következteti Szücs István : IV. Béla pénzén a bárány ellenkező oldalra, (Szücs szerint) balfelé fordul s zászló helyett csak keresztet tart ; Róbert Károly báránya zászlós ugyan, de ez is (Szücs szerint) balra fordul. Ellenben a II. Endre ezüst dénárjain a bárány (Szücs szerint) jobbra fordulva néz vissza a keresztes zászlóra. II. Endre báránya szakasztott olyan amilyen

4 Debreczen régi czímerénen is látható, és akként áll- mondja Szücs István ~- amiként Rudolf és I. Lipót királyok kegyleveleiben is leíratik, - t.i. hogy jobbra fordulva szemléli a lábával tartott zászlót. Czímerünk inkább ősi, mint adományozott czímer Azonban, mint már említém, e czímernek II. Endrét ől való eredetét okiratilag bizonyítani nem lehet, sőt II. Endre adományozásának a heraldika fejlődése ellene mond.a zászlós bárány kétségtelenül igen régi, talán II. Endre, vagy nem zedékkel kés őbb uralkodó királyunk idejéb ől származó czímere a már akkor jelentékeny s némikiváltságokat is élvező lakóhelylyé fejlődött Debreczennek. Csakhogy önjogúlag választott, hihetőleg pecsét használatával, vagy pecsét használatára jogosító kiváltságlevél alapján szokásba jött ősi és nem adományozott czímer. Mert szoros értelemben vett czímeres pecsétek a legmagasabb köröknél is, csak körülbelül a XIII. század második negyede felé kezdenek nagyobb tért nyerni, bár e század els ő felében mára polgári elem és helyhatóságok pecsétei hazánkban sem vol tak ismeretlenek. Legrégibb ismert czímeres pecsétek nálunk Imre királyé 1202, Jakab nyitrai püspöké Patafia Péteré 1238, Miklós szlavoniai báné 1240 évekből. Biztosan tudjuk, hogy II. Endre 1224-ben az erdélyi szászokat pecsét használatára jogosítja fel.a czímerlevél adományozása pedig Nyugot-Európa-szerte a XIV. század elején, Magyarországban is csak I. (Róbert) Károly alatt kezdődik. De a XIV. században kiállított czímer adománylevelek nem tartalmazzák a czímerek festett ábráit. Festett czímerrel ellátott czímerlevelek csak a XV: század elején, hazánkban Zsigmond idejében állítatnak ki legelőször. Úgy, hogy nem a tatárjárás minden kultúránkat megsemmisít ő dúlásai miatt nem mutathatnak fel városaink 1241 előttről pecsét és czímer használatát engedélyező kiváltság leveleket ; hanem azért nem, mert ilyeneket az a kor egyáltalában nem ismert. A magyar Heraldika 2 mint legrégibb városi pecséteket ismeri Selmeczét 1275, Szatmárét 1325, Brassóét, N.-Szebenét 1328, Pest-Újhegyét (a kés őbbi Buda) b ől. Kőszeg, Breznóbánya, Körmöcz- és Libetbánya czímerei szintén Anjou korabelieknek látszanak. Podhradczky József is, akire Szücs István hivatkozik, városi czímer könyveiben egyetlen városunk czímerének eredetét sem támogatja Árpádok korabeli adományozó oklevéllel. Az általa idézett czímerajándékozó, czímererősítő legrégibb oklevelek is csak a XIV. és XV. századból valók. Kassáé 1369, 1423 és 1453-ban, Bártfáé, Eperjesé 1453-ban, Pozsonyé 1436-ban, Késmárké 1463-ban, Korponáé, amelyben a régi bárányos czímer kib ővíttetik, csak 1609-ben kelt. Soproné ellenben 1340-ből való. Róbert Károly e nevezetes oklevelében megengedi Sopronnak, hogy elveszett pecsétje helyett újat vésettessen. Ám ez oklevelet nem számíthatjuk czímerleveleink közé, mert benne a pecsét ábrájáról nincs említés téve 3. Podhradezky Pozsega czímerének eredetét a rajta lévő csillag és félhold miatt - kora nézeteit követve - IV. László vagy III. András idejében keresi, mivel e királyaink pecsétjein e két ábra is rajta van. Külön kell szólanom Szeged város bárányos czímerérő l, miután Szücs István ezzel is támogatja felfogását. A szegedi halászok állítólag a Tiszából halásztak ki egy 2 Br. Nyáry Albert : A Heraldika vezérfonalai. 3 Varjú Elemér : Czímeres könyvek a magyar nemzeti múzeum könyvtárában. Turul, XX. k

5 töredezett pecsétnyomót, amelyen a bárányképe is látható, eme köriraton belül : Sigillum Regiae Civitatis Szegediensis 1200." A derék szegediek aztán 1704-ben az ősréginek látszó czímeres pecsétre támaszkodva kérelmezték a szabad királyi városi jogokat és az új czímert. A cancellária elfogadta érvelésöket s bár a pecsétnyomó a legügyetlenebb hamisítvány, amely a XVII. század vége felé készülhetett, mégis Izélt értek a szegediek.dr. Varjú Elemér Podhradczkyra czélozva, idevonatkozólag ezeket jegyzi meg : A pecsétnyomó meséjét szerzőnk is (t.i. Podhradczky) elhitte, azonban benne a czímer szokatlan formája gynút keltett. Szerinte a czímer árpádházi királyainktól nem származhatik, mert azoknak czímerében a szegedi czímer sasát és bárányát hiába keressük. Ellenben valószínű, hogy a félsast, úgy mint Kassának, Szegednek is II. Ulászló ajándékozta saját királyi czímeréből. Az évszám tehát nem 1200, hanem Bármennyire hízelgő volna tehát Debreczenre nézve egy II. Endrétől származó kiváltságlevél : azt, hogy a bárányos czímert II. Endre adományozta Debreczennek, még pedig épen 1218-ban, kételkedve fogadni vagyunk kénytelenek, még ha nincsen is módunkban 1218 helyébe másik biztos évszámot állítani ; még ha le kell is mondanunk arról a kétes értékű dicsőségről, amelyet a római interdictumtól félő gyenge II. Endre palesztíniai hadjáratában való állítólagos részvételével aratott Debreczen. A czímerek jobb és baloldala Mielőtt tovább mennék, illő tisztelettel rámutatok Szücs István egy caímertani tévedésére is. Nevezetesen idvezült történetírónk folyton és következetesen baloldalnak nevezi azt az oldalt, amely heraldikailag jobb oldal ; megfordítva jobb oldalról beszél ott, ahol a heraldika baloldalt érts Szücs I. aztán e tévedésében önkényes eljárással gyanúsítja Rudolf és I. Lipót udvari fest őit. Szerinte ezek a czímerbővítő oklevelekben foglalt leírás és az ősi czímer ismert ábrái ellenére a bárányt nem jobb,- hanem balfelé forduló alakkal festették bele a czímerbe. Holott a czímerfestők szorosan alkalmazkodtak a czímerbővítő oklevélben foglalt leíráshoz, de követték azt az általános heraldikai szabályt is, amely szerint az állatokat rendesen jobbra fordulva ábrázolták. Azért, mert a heraldikában szokásos udvariasság követelte, hogy a czímerpaizson lévő állat szembe nézzen az ellenséggel, ez pedig tekintettel arra, hogy a paizst a balkaron viselték, csak úgy volt lehető, ha a czímerkép jobb felé fordult. 182 Ru~olfczímerbővítése Most már szólhatunk Debreczen város czímeradományozó okleveléről is. Azingatagjellemű és kegyetlen Báthori Zsigmond fejedelem Erdélyt és a kapcsolt részeket, ezek között Debreczent, 1598-ban Rudolf magyar királynak átengedvén, Debreczen városa új urától egymásután több igen értékes kegylevelet kapott. Legnevezetesebb az évi márczius 17-én Pilsenben, Wiczmandi Ötvös Lőrinci és Mocsári János polgárok kérésére kiállított okmány. Ebben Rudolf az előbbi királyok és fejedelmek által Debreczen városának adományozott kiváltságokat egytől-egyig megerősíti ; továbbá új kedvezésül megengedi, hogy a mag- és végrendelet nélkül elhalt polgárok vagyonát a tanács a helybeli szegé- 4 Varjú Elemér. U. u. 5 Csergheő Géza : A czímerek fejlődése és nemei. Turul És Bárczay Oszkár : A Heraldika kézikönyve.

6 nyak ispotálya részére lefoglalhassa. Végül pedig a város régtől fogva" használt czí= marét megerő síti és kib ővíti, amint következik Mivelhogy kegyelmesen úgy értettük meg, hogy Debreczen város polgárai, régtől fogva, mai idő kig, városuk czímereként egyenesen fennálló égszínkék paizst használtak, melynek alján három csúcsú alakban felemelkedett zöld mező ben fehér fodorított gyapjas húsvéti bárány, szétterjesztett lábakkal a paizs jobb oldala felé előlépő höz hasonló lévén (dispositis pedibus in dextrum scuti Tatus progredienti similis), testének egész súlyával három lábra támaszkodva fennállva s els ő jobb lábát felemelve és meggörbítve, mintegy vállai felett fehér kereszttel csíkozott lefüggő és kiterjesztett veres lobogóval ékesített aranyszín ű kereszt rúdját tartja és hátra fordított fejével a zászlót szemlélni látszik : mi b őséges kegyelmünkb ől azon czímert következő módon kívánjuk b ővíteni, és díszesíteni, tudnüllik,hogy magaabárány ahalom felibe két kinyitott könyvön álljon. A paizs felett pedig királyi koronával ékesített likacsos vagy nyílt sisak emelkedjékki,és a koronán egytermészetes féniksz madár kiterjesztett szárnyakkal, felemelt fő - vel, tátott szájjal, mellén zöldelő borostyán koszorúval ékesítve, s jó illatú fákból, szárnyaival tüzet gerjesztve láttassék magát perzselni. A sisak tetejéről pedig egyfelől veres és fehér, másfelől arany és égszínkék rojtok és foszlányok, a paizs szélén lefolyva és azt ékesítve, ahoz szorosan illesztve legyenek.ó Meglepő, hogy Rudolf emez oklevele szerint a debreczeni polgárok által használt régi czímer báránya is nem balra, de a paizs jobb oldala felé lépve ábrázoltatott. Az a megfejthetetlen kérdés merül tehát fel : vajjon czímerb ővítést kérő Wiczmándi uraimék adták-é tévesen elő Pilsenben az ősi czímerben lévő bárány állását ; avagy az 1600 előttról fanmaradt s a fentebb idézett ábrázolások hibásak-é? Egyébiránt nem oly jel- Termő, jobbra vagy balra áll-é' czímerünkben a bárány s ez a czímer eredetének meghatározásánál sem bír döntő súlylyal. Leopold czímerdevele I. Leopold császár és király, mielőtt Debreczen a magyar koronához visszacsatoltátott volna, 1689 október 14-én Bécsben, Bartha Boldizsár bíró, Pósalaky János, Vecsey Péter és Sárándy Dániel tanácsbeliek esedezése következtében szabadalmas ki rályi mezőváros Debreczen polgárai részére átírta és meger ősítette$ Rudolf király fentebb ismertetett czímerb ővítő oklevelét s mindazon szabadalmakat, jogokat, mentességeket és kiváltságokat, amelyek Debreczennek Zsigmond, Mátyás, Uhlászló, II. Lajos királyok, Hunyadi János és Szapolyai János által adattak. Ilymódon akarta Leopold enyhíteni a debreczeniek emberi fogalmat felülhaladó szenvedéseit s meghálálni sokrendbeli hasznos közszolgálataikat. Négy év múlva I. Leopold ismét szabad királyi város rangjára emelte Debreczent s egyidejűleg kibővítette czímerét is. A Rudolf által két kinyitott könyvvel, sisakkal, fénikszmadárral, sisaktartóval ékesített czímerhez most zöldelő pálmafa és ragyogó nap járúlt. Az ápril 11-én Dobozy István, Pósalaky János hites jegyző és Komá= romy György által tolmácsolt esedezésre Bécsben kiállított diploma imígy írja le Debreczen város emez új, mostan is használt czímerét : Egyenesen fennálló égszínkék hadi paizs, melynek alján három csúcsú halom 6 Nagyobb részben Szücs István után közölve. Az eredeti latin oklevél a városi magán levéltár nagyobb rendű okmánygyűjteményében 99. sz. a. 7 Bárczay O. A Heraldika kézikönyve 294. l. 8 Városi magánlevéltár. Nagyobb rendű okmánygyűjtemény 127. sz. a. 183

7 alakjában képződött zöld mezőnek közepéből terebélyes és természetes eleven zöld lombokkal árnyékolt pálmafa emelkedik ; a pálmafa alatt fehér fodorított gyapjas bárány, három lábával, két nyitva lévő s a domb síkjára helyezett könyvön áll, felemelt s kissé meghajlított jobb első lábával aranyszínű kereszt rúdját tartja, mely rudat lecsüngő és szétterjesztett, fehér kereszttel hímzett veres lobogó ékesíti ; a bárány testének egész súlyával a paizs jobb oldala felé fordúlva és arra irányozva lépteit, hátrafordított fejével a zászlót látszik szemlélni. A paizs tetején likacsos vagy nyílt sisak felett, kiterjesztett szárnyú, mellén zöld borostyán koszorút viselő, felemelt fejű feltátott szájú, és jóillatú fákból a magasban fenn tündöklő nap hevénél, szárnyaival tüzet élesztő s magát a lobogó lángoknál perzselő féniksz madár szemlélhető. A sisak fels ő részér ől pedig egyfel ől veres és fehér, másfelől aranyos és kék rojtok ereszkednek alá, és szorosan a sisakhoz alkalmazkodva, ezt sziszesen ékesítik." 9 Az így leírott czímer képe a Leopoldi diplomán lévő eredeti festmény.hű utánzatóban látható e kalendárium födelén. Paizsőrök és a czímer környezete A czímer képét környező alakok és ábrázolásók nem tartoznak a tulajdonképení czímerhez. Az udvari czímerfestő a heraldika hanyatló korszakának szokása szerint, becsvágyból és szolgálatkészségből igyekezett minél díszesebben állítani ki a debre czeniek czímerét, annyival inkább mert elődeink bizonyosan gavallérosan jutalmazták őt munkájáért.t Ezek a mellékalakok és díszek már a Rudolf király czímerbővítő oklevelén is megvannak : - Leópold évi oklevelén híven utánozván amazt, ismét= Tődnek. Némi csekély változtatással átvették ezeket az évi nagy diplomába is : Így kerültek czímerünk mellé az orrjegyekre (sisaktakarók) támaszkodó szárnyas angyalok, a paizsőrök, kiknek egyike lángpallost, másika arany keresztet tart a kezében.a kép keretéül festett lombfüzér (girland), fels ő része közepébe a Habsburgok kétfej ű sasos czímere. (A kalendárium czímlapján azonban a kétfej ű sast a folyó év számával takarja el a városi nyomda.) A felső sarkakban Magyar- és Csehország, az alsó sarkakban Dalmát- és Horvátország czímereláthatő. A Rudolfi oklevélen Csehország két farkú oroszlános czímere helyett a Habsburgok czímere áll. A czímer paizs mögött a távolból egy ismeretlen nagy város elmosódott látképe tűnik elő. Rudolf oklevelén a város képe tisztában kivehető. Ugyanott fellegvár is látszik a sok tornyú város felett ; az előtérben pedig bajvívó lovagok kopját törnek. Az alul olvasható latin szavak értelme ez : Debreczen szabad és királyi város czímere." A városi magánlevéltárban V. Ferdinándtól is őriznek régi szabadalmakat és czímert átíró és megerősítő czímeres oklevelet. Ez oklevél 1841-ben kelt.a czímer képe mellől a korábbi felesleges mellékalakok hiányoznak. 184 A város pecsétei A város czímerének ismertetésénél lehetetlen mellőznünk a pecsétek leírását. A magánlevéltár megengedhető szívessége közölte vélem a használatból már kivett legrégibb pecsétnyomó lenyomatait. Egy kisebb (1 filléres váltópénz nagyságú) és egy 9 Az eredeti okirat városi magánlevéltár nagyobbrendű okmánygy űjteményében 129. sz. a. 10 Királyi városi rangra emeltetéséért elibertationalis somura czímen frtot fizetett Debreczen. Magán levéltár kisebbrendű okmány gy űjt sz. a.

8 nagyobb (1 koronás érme nagyságú) pecséten csupán a zászlós bárány képe látható és pedig heraldikailag jobbra fordúló állásban, ami - azt hiszem - eldönti a város ősi czímerének valódi képét is. Amannak körirata : Sigill. oppidi Debrecz."- Emezé : Sigillum oppidi Debreczen." Évszám egyiken sincs. De kétségtelen, hogy az év előtti időb ől származik mind a kettő. Időrendben ezek után következhetik az az 5 koronás érme nagyságú ezüst pecsétnyomó, amelyre a Leopoldi czímer képe van bevésve, bár a pálmafa igen elmosódottnak látszik. Körirata ez : Liberae et regiae Civitatis Debrecen". Ugyanilyen czímerrel ékeskedik egy kisebb ovál alakú, szépen metszett pecsétnyomó, melynek felirata : Sigill. lib. et reg. civit. Debreczen". Mind a kettő évszám nélkül ; de a XVII. évszóz végérő l, illetve a XVIII. évszázból való. Az ötödik pecsétnyomó ugyancsak 5 koronás érme nagyságával és Szabad királyi Debreczen város Pecsétje 1841" körirattal. A mais használatban lév ő pecsét is ugyanezen köriratot viseli s 1841-ben készült ; de kisebb és ovál alakú. Czímerünk az egyház és egyletek pecsétem A czímerek használata, erre nem jogosultak által tilos ; s bár hazánkban a czímerbitorlás megakadályozására vonatkozótörvényt 1883-ig nem alkottak ;- miként külföldön már régen, mindamellett a czímerbitorlást nálunk is büntetendő cselekmény nek tekintették: Valamint a czímer megsértését is minden időben azonosnak vették a czímer-tulajdonos insultálásávál. A magyar állam czímerének és színeinek, zászlójának védelmérő l az XL. t.-cz a gondoskodik ; az ország czímerének magánosok, magánjelleg ű testületek ; vállalatok és intézetek által való használhatásáról pedig az XVIII. t.-cz. intézkedik. Debreczen város czímerét használja 'pecsétem a debreczeni ev. ref. egyház ís, azóta, hogy az egyházközség kormányzása külön vált a politikai község kormányzásától. Az egyháznak és városnak egymáshoz való viszonya, a történelmi alakúlás igazol= ja az egyháznak jogát e czímer használatához. A debreczeni egyház legrégibb pecsétje hihet őleg között készült évszám nélkül ezzel a körírással : Sigillum Ecclesiae H.C. Debreczen." A czímer a nap nélkül, de az angyal őrzőkkel van belevésve. Hasonló czímer látható a későbbi eredetű s eme köriratot viselő pecséten : Sigill. Parochiale in Eccl. H. C. Debrecinensi An " Újabb időben több társadalmi egyletünk is felvette lobogójára vagy pecsétjébe a bárányos városi czímert. Csakhogy ehez előzetesen mindegyik kikérte és megkapta a törvényhatósági bizottság beleegyezését. Így szerepel a város czímere a kőmíves iparosok és segédek egyletének díszzászlóján (1896.) ; az ácsiparosok temetkezési egylete dalkörének tagsági oklevelein (1897.) ; a Petőfi-dalkör díszzászlóján és alapító tagsági oklevelein (1900.) ; a debreczeni ipar testület pecsétjein (1900.) ; és végül a függetlenségi 48-as kör díszzászlóján (1901.). Czímerünk szimbolikája Olvasóink közül bizonyosan nem egy lesz, aki kérdezni fogja : mit jelentenek a Debreczen város czímerénen lévő alakok, a czímerkép és az oromdíszek? Mert még mindig általános az a nézet, hogy a czímerek a czímer adományos kiváló egyéni saját ságait, jellemző lelki tulajdonságait avagy életének valamely fontos eseményét jelképezik. Keresik hát a czímerképek magyarázatát,- amiként a XVII. századbeli heraldika 185

9 írók is minden heraldikai máznak és minden czímerképnek simbolikus értelmet adni és azokat vonatkozásba hozni igyekeztek a czímer szerző személyével. Páriz Pápai Ars Heraldica" fában is úgy olvassuk, hogy kezdetben a piros a vér kiontás, a kék az ütés, a fekete a hazáért szenvedett halál jelképe. Az ő korában pedig a feketét a gyász, a fehéret az öröm, a pirosat a katonai bátorság, a zöldet a reménység, az aranyat a bölcsesség symbolumául tekintették. Szerinte az első czímeralakok, épen ezért, sebhelyek, forradások, fegyverek eltört darabjai, az ellenségnek vagy a hősnek elvesztett testrészei, a vitézség jelei voltak. Dudás Gyula, a heraldikai stylról értekezvén)t írja : A czímerek compositiójában az eszményi s pusztán jelképi alakok felvétele jóval régibb a történeti színezetűeknél, t.i. azoknál, amelyek valamely történeti vagy mondai cselekményre vonatkoznak. - Az eszményi alakok a magok egyszerűségében a középkori társadalom két nagy mozgató elemét jelképezik. Egykereszt a hit iránti buzgalmat, egy oroszlán a bátorságot és harczi erélyt. Igenis, pl. a kereszt nem jelentett még egyebet is. Nem jelentette és nemjelképezte tehát azt is, hogy aki keresztet kapott avagy kezdett viselni a czímerében, az a keresztes hadjáratban vitézkedett. Efféle értelmeket a czímerképeknek csak a heraldika hanyatlása idejét ől kezdve adtak. Mint már láttuk, Debreczen érdemes historikusa, Szücs István is a zászlós bárány simbolikus jelentőségének kimagyarázása által igyekszik megállapítani czímerünk eredetét. De ugyancsak Szücs István felfogása szerint ez a zászlós bárány, a feltámadott Krisztus symboluma, jelképezi magát a keserves szorongattatásokat és sanyargattatásokat szenvedő'2 és tűrő várost, amely ártatlansága érzetében sohasem csüggedett el, de sőt a veszedelmekb ől menekvését jelz ő győzelmi zászlót fennlobogtatva, pálmafa ként szilárdul tartotta magát. A két kinyitott könyv a szentírást, az ó- és új-testamen= tomot jelenti, amelynek igéire támaszkodva, mindannyiszor féniksz madárl3 módjára tisztúlt és újult meg a szenvedések tüzében. A tündöklő nap pedig a város felett őrködő isteni gondviselés szmboluma. Azonban a valódi heraldikusok legtöbbje nem tud megbarátkozni a jelképi czímerek elismerésének a gondolatával s azt tartják, hogy a valódi classicus heraldika szellemével semmi sem ellenkezik annyira, mint a czímerek szimbolikája.t4 Mert az új iskola szerint a czímerképek és mesteralakok nem betűi egy hieroglifszerű írásnak, hanem egyszerűen megkülönböztet ő jelek. A legújabb heraldika írók csak annyit ismernek el, hogy néha volt tulajdonképeni oka, hogy ez vagy amaz alak, kép valamely czímeree került. De általános szabály hiánya miatt, az alakok és képek jelentésének magyarázata nagyon ingatag talajon állott és mindenkor az ármális szövegírónak, vagy czímeradományozónak egyéni felfogásától függött. ls Föltehet ő ugyan, de semmivel sem bizonyítható, hogy Rudolf és Leopold czímerb ővítéseinél is Debreczen históriáját és némely jeles tulajdonságait akarták szimbolizáltatni : a féniksszel az évi iszonyú tűzi rombolásból lett fölépülését ; a két kinyitott könyvvel az igaz hitnek és minden bölcsességnek forrását : az Ó- és Újszövet- 11 Turul, Így értelmezi a bárányt Veszelin Pál debreczeni pap 1641-ben megjelent Oktató és vigasztaló predikatiói" előszavában. 13 A féniksz a régi egyiptomiak Basalakú, bíbor és arany tollazatú mesebeli szent madara. Legismertebb monda róla, hogy minden 500 évben elégette magát fűszerekből készített fészkében, de hamvaiból megifjodva kelt újból ki. A keresztyén mondakörben az örök megifjúdás szimbóluma. A pálmafának nevezetes sajátsága, hogy minél több terhet raknak rá, annál erősebb. Egyébként a méltóság jelképének is tartják. 14 Csergheő Gyula. : A czímerek fejlődése és nemei. Turul Bárczay Oszkár : A Heraldika kézikönyve. 186

10 Béget ; a pálmafával az ellenálló erőt, vagy azt, hogy Debreczen városa a török pusztítás után széles nagy területen, a debreczeni schola pedig a református egyház felett elvonult zivatarok után Magyarországon egymaguk maradtak meg virágzó állapotban, úgy állva, mint sivatag közepén a magános oázis pálmafája. A város színei Még csak a város színeiről néhány szót. Államok, testületek, vármegyék, városok, nemkülönben családok, színeiket, a melyeket díszül, megkülönböztetésül, felismerhe= tés jeléül szoktak használni, czímerök színeitől kölcsönzik. A czímerszín tulajdonkés pen két mázú lehet, szín (veres, kék, zöld, fekete) és fém (arany, ezüst). Szabály szerint a családi, városi stb. szín az a két máz, a melyet a paizs mezeje és a főmester alak vagy czímer kép mutat. E1s8 mindég a paizs mezejének máza, -a czímer alaké a második. Debreczen város czímere tehát kék-sárga. A kék a paizs mezejének a színe ; a sárga a bárány által emelt lobogó rúdjának színe, ama dicskoszorú aranyszíne, amely a bárány fejét környezi. Arms ofthe Free Royal Town ofdebrecen Lajos Zoltai The paper from the field of the auxiliary historical sciences describes the arms of Debrecen and at the same time mentions the seals of the town. Following a short introduction to heraldry the author describes the oldest arms of Debrecen. The ancient shield was a white wooly lamb, standing on a triangular hill, turning to the left, looking back, surrounded by a ray and with its right foot holding a waving flag bearing a cross. These arms are considered by Zoltai rather as ancient and not as bestowed. Rudolf, King of Hungary, enlarged the ancient arms. The lamb is standing on two open books above a hill, on the crest above the shield there is an Arabian bird kindling fire and scorching itself in flames. The cover of the helmet is red and white on one side, while being gold and azure on the other. The arms were next enlarged uncer Leopold I, who allowed it to place a palm-tree and the sun in the arms in Zoltai describes the supporters, the surroundings in the arms, then he introduces the seals of the town and the representation of the arms on them. Symbolics of arms and a description of the colours of the town complete the paper. Tep6 ceoóoduoao xoponescxo2o zopoda J~eópegexa Jlaüout 3onmau B crarae, npxxagnexcan~e~ x oeepxam scnorrorarenrxauc xayx xcropxx shrecre c onxcaxxent repóa J~e6peuexa yno~xaerca x o ue~rarax ropoaa. IIocne xparxoro rtpeuxcnosxsr no repam>~ce asrop onxcsrsaer ca~ra Apesxx~ repó J~eópeüexa. Ha n~xre,upeaxero repóa py~crbu3 óem~rp arxexox croxr xa rpexocrposepxohr xomke x nosopa~ax xaneso, cnrorpxr oóparxo ; soxpyr ronoabr y xero nykox nyyelí, x npa$olir nepeuxeü xorofi Aepxcxr peeou~tt ~pnar c xpecrom. IIo ~e~eo 3o~rrax sror repó cxopee Apesxx~, eenr noxcanosaxar~. Bearepcxx~ xoponb PyAo.~~ s 1600 roply o6orarxn 3ror repó. Slrxexox croxr xa usyx orxpnrbrx xaxrax, xsoópaxcemrbix xau xo.rurronr, a xa iunenrosorr sexue, crosr~enr xa sep~ae utara, sosóyxc,raa oro~ csox~ xpsux~xnsx, oóxcxraer ce6a m'xua cpeahxe. IIoxpsn;ano ~unehra xa oaxofi cropoxe xpacxoro x óenoro usera,a Ha Apyro~ sonororo x rojryóoro. CneRyionüee oóorax exhe repóa cssrsaxo c xnrexem JfeouomAa Ilepsoro, xoroprrfl s 1693 rouy paspenmn sxecrx B repó rranbivry a co.~e. O~caxa 3onrax a noacrasxa ~xra x oxpyxce~e repóa, a IIOTOM sxaxo~r C IIe4aTSIMx ropoj(a x x30ópax(exxfibih rep60b Ha IIeiIarAX. Crarbx 3axaHYxBaeTCx CH1111"íBOJIIHIfOÍ~Í repóos x oaxcaxxem riseros ropoaa. 187

Szászi József Szászi Zoltán A Magyar Heraldikai és Genalógiai Társaság eredeti pecsétjének keletkezéstörténete

Szászi József Szászi Zoltán A Magyar Heraldikai és Genalógiai Társaság eredeti pecsétjének keletkezéstörténete II. András címere a Magyar Országos Levéltár épületében Forrás :Szászi József felvétel Szászi József Szászi Zoltán A Magyar Heraldikai és Genalógiai Társaság eredeti pecsétjének keletkezéstörténete Levéltári

Részletesebben

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 6/1991. (V. 30.) ÖKT. számu rendelete

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 6/1991. (V. 30.) ÖKT. számu rendelete NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 6/1991. (V. 30.) ÖKT. számu rendelete Nyírbátor város címerének, zászlajának és pecsétjének használatáról Az 1990. évi LXV. tv. 1. (6) bekezdésében foglalt

Részletesebben

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról Decs nagyközség képviselő-testületének 19/1993. (XII.01.) KT. számú r e n d e l e t e A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.), a 11/2012.

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Epöl Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.törvény 1.. /6/ bekezdésének a./

Részletesebben

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete Lengyeltóti Város Képviselő-testülete 6/1992.(V.28.) rendelete Lengyeltóti Város jelképeiről és a jelképek használatáról (egységes szerkezetben a módositására kiadott 19/2009.(IX.25.), 16/2012.(V.31.)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/ 1994. ( VI.02) sz. ÖK. rendelete a helyi címer és zászló alapitásáról és használatának rendjéről Újhartyán község Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 1. (6) bek.

Részletesebben

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2008. (XII.17.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2008. (XII.17.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 37/2008. (XII.17.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Juta község önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 1.. (6)

Részletesebben

I. fejezet A VÁROS CÍMERE, A CÍMER HASZNÁLATA. A város címere. A címer használata

I. fejezet A VÁROS CÍMERE, A CÍMER HASZNÁLATA. A város címere. A címer használata Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012. (II.01.) önkormányzati rendelete a Kiskunhalas név, valamint az Önkormányzat jelképeinek használatáról Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Hortobágy Község Önkormányzatának 10/1993. (V. 3.) Hö. rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Hortobágy Község Önkormányzatának 10/1993. (V. 3.) Hö. rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Hortobágy Község Önkormányzatának 10/1993. (V. 3.) Hö. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről (a módosításokkal egységes szerkezetben) Hortobágy Község Önkormányzatának

Részletesebben

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom.

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom. Zsámbék Város Képviselő-testületének 10/2006. (VI.28.) Ö.K. számú R E N D E L E T E * Zsámbék Város címerérő1, zászlajáról, jelképeiről és ezek használatáról Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Hantos Községi Önkormányzat. Képviselő-testületének. 9/2012.(XI.15.) önkormányzati. rendeletével módosított

Hantos Községi Önkormányzat. Képviselő-testületének. 9/2012.(XI.15.) önkormányzati. rendeletével módosított Hantos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(XI.15.) önkormányzati rendeletével módosított 8 / 1996. (VII.09.) önkormányzati rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1995./V.30. sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl (MÓDOSÍTÁSSAL

KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1995./V.30. sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl (MÓDOSÍTÁSSAL KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1995./V.30. sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl (MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Az Önkormányzat jelképei 1.. Az önkormányzat

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzatának. 22/2007.(IV.26.) ÖK. sz. RENDELETE

Mezőkövesd Város Önkormányzatának. 22/2007.(IV.26.) ÖK. sz. RENDELETE Mezőkövesd Város Önkormányzatának 22/2007.(IV.26.) ÖK. sz. RENDELETE Mezõkövesd város címerének, logójának, pecsétjének és zászlajának használata, a zászlózás rendjéről Mezõkövesd város Képviselõ-testülete

Részletesebben

Vándorkiállítás 2010

Vándorkiállítás 2010 Vándorkiállítás 2010 Szervező: Hargita Megye Tanácsa A katalógust összeállította: Mihály János Köszönetet mondunk a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak és munkatársainak, hogy a kiállítás szervezésében

Részletesebben

Felsőpakony Község Önkormányzatának 11/2009. (IX. 30.) sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről, és használatuk rendjéről

Felsőpakony Község Önkormányzatának 11/2009. (IX. 30.) sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről, és használatuk rendjéről Felsőpakony Község Önkormányzatának 11/2009. (IX. 30.) sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről, és használatuk rendjéről Felsőpakony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 7/1992. (XI. 30.) számú R E N D E L E T E

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 7/1992. (XI. 30.) számú R E N D E L E T E Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete 7/1992. (XI. 30.) számú R E N D E L E T E Zalaszántó község címerének és pecsétjének alkotásáról, használatának szabályozásáról. (Egységes szerkezetben)

Részletesebben

Nagybaracska Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/1998. (VIII.18.) önkormányzati rendelete

Nagybaracska Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/1998. (VIII.18.) önkormányzati rendelete Nagybaracska Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1998. (VIII.18.) önkormányzati rendelete Nagybaracska község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról a módosító

Részletesebben

I. FEJEZET. 1.. Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei mint a település múltjára utaló, díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

I. FEJEZET. 1.. Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei mint a település múltjára utaló, díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. NYÁREGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/1998. (1V. 14.) sz. Kt. rendelete A 3/2000. (III.1.) számú Kt. rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege Nyáregyháza község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről

Részletesebben

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005.(VIII. 24.) rendelete

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005.(VIII. 24.) rendelete Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005.(VIII. 24.) rendelete Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata jelképeiről és azok használatáról Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzat képviselő-testületének 2009.szeptember 10- én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzat képviselő-testületének 2009.szeptember 10- én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzat képviselő-testületének 2009.szeptember 10- én megtartott soros ülésének könyvéből. JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 23/2009.(IX. 11.) rendelete

Részletesebben

I. FEJEZET. Az önkormányzat jelképei 1. Az önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló, díszítő szimbólumok: a címer a zászló és a pecsét.

I. FEJEZET. Az önkormányzat jelképei 1. Az önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló, díszítő szimbólumok: a címer a zászló és a pecsét. Seregélyes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004.(X.28.) rendelete Seregélyes Nagyközség jelképeiről és az elismerő címek adományozásáról Seregélyes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

(egységes szerkezetben)

(egységes szerkezetben) Homokmégy Községi Önkormányzat képviselő-testületének 8/2010 (XII.16.) számú önkormányzati rendelete a 8/1998 (X.04.) számú önkormányzati rendelet módosításáról a a helyi címerről, zászlóról, pecsétről,

Részletesebben

Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelete

Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelete Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelete A Biatorbágy névhasználat szabályairól, valamint Biatorbágy Város címeréről, zászlajáról és azok használatáról

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/1991. (VI. 13.) RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/1991. (VI. 13.) RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/1991. (VI. 13.) RENDELETE 1 AZ ÖNKORMÁNYZATI JELKÉPEKRŐL, VALAMINT BUDAPEST III. KERÜLET VÁROSRÉSZEI NEVÉNEK FELVÉTELÉRŐL ÉS HASZNÁLATÁRÓL 2 A 39/1999.

Részletesebben

a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2013. évi I. félévi programjaira

a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2013. évi I. félévi programjaira a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2013. évi I. félévi programjaira január 31. ~ 17 óra EGYEDÜL A DIKTATÚRA ELLEN KRASSÓ GYÖRGY, A MAGÁNYOS HARCOS ÉLETE Előadó: dr. Harmath Arisztid (genealógus,

Részletesebben

Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete

Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete (egységes szerkezetben) a kitüntetések alapításáról és

Részletesebben

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE a díszpolgári cím adományozásáról Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Módosítás: a) 16/2012. (V. 31.) ör. /2012. V. 31- I. Fejezet. Terézváros címere, zászlója, lobogója és logoja

Módosítás: a) 16/2012. (V. 31.) ör. /2012. V. 31- I. Fejezet. Terézváros címere, zászlója, lobogója és logoja Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 53/2011. (XII. 1.) rendelete Terézváros jelképeiről és használatuk rendjéről Módosítás: a) 16/2012. (V. 31.) ör. /2012. V. 31-

Részletesebben

1.. a./ Bugac Község Díszpolgára b./ Bugac Községért Kitüntetés c./ Bugac Község Polgármesterének kitüntető díja. Bugac Község Díszpolgára 2..

1.. a./ Bugac Község Díszpolgára b./ Bugac Községért Kitüntetés c./ Bugac Község Polgármesterének kitüntető díja. Bugac Község Díszpolgára 2.. BUGAC ÉS BUGACPUSZTAHÁZA KÖZSÉGEK KÖZÖS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/1997. /VII. 1. / sz. RENDELETE A KITÜNTETŐ DÍJAK ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS ADOMÁNYOZÁSÁRÓL (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva.) Módosítások:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről

Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről

Részletesebben

DOMASZÉKI KERESZT TÚRA. Domaszéki Szent Kereszt templom Épült: 1988-ban Perczel Dénes tervei alapján

DOMASZÉKI KERESZT TÚRA. Domaszéki Szent Kereszt templom Épült: 1988-ban Perczel Dénes tervei alapján DOMASZÉKI KERESZT TÚRA Domaszéki Szent Kereszt templom Épült: 1988-ban Perczel Dénes tervei alapján A TÚRA a Csongrád megyei Domaszéken a Szent Kereszt templomnál kezdődik. A község Szegedtől 12 kilométerre

Részletesebben

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: 1.1. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. bkmkik@mail.datanet.hu Tel.: 76/501-500 www.iparkamara.hu

Részletesebben

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről A település önkormányzata a település gazdasági gyarapodását, továbbfejlődését,

Részletesebben

Apiani Péter Balogh Bálint Bánovich Ferenc Bayáki Benke István Bernáth Beszprémy György Biháczy István Czébe nemzettség Czeke család

Apiani Péter Balogh Bálint  Bánovich Ferenc Bayáki Benke István Bernáth Beszprémy György Biháczy István Czébe nemzettség Czeke család Adományozott Kibocsátó Hely Dátum Pecsét Proveniencia Apiani Péter V. Károly? 1551 58 Balogh Bálint II. Ferdinánd Bécs 1628.07.28 Vörös udvar, melyet egy, a pajzs felső 8 jobb sarkától az alsó bal sarokig

Részletesebben

IGAZ - HAMIS Várostörténeti sétány

IGAZ - HAMIS Várostörténeti sétány Várostörténeti sétány 1. A Szentvér Legenda Báthori Gábor erdélyi fejedelem nevéhez köthető. 2. Leonardo Da Vinci a Báthoriak meghívására Nyírbátorba utazott, ezért található a szobra a sétányon. 3. V.

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ARCULATI KÉZIKÖNYV Tartalomjegyzék Az arculati kézikönyv célja és alkalmazása I. Formai alapok 1. Az Egyetem neve 2. Az Egyetem emblémája 2.1. Magyar, fekete-fehér 2.2. Magyar,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 17/1993. (V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 17/1993. (V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 17/1993. (V.1.) számú r e n d e l e t e a 20/1992. (VII.1.) sz. az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról szóló rendelet kiegészítéséről, és Nyíregyháza város

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács 2012. évi bírólista Név Minősítés Város 1 Ajtai Péter AIBA Budapest 2 Babai Sándor II. osztályú Tatabánya 3 Becsey Károly AIBA Szeged 4 Bende Szabolcs II. osztályú Hódmezővásárhely 5 Benda Tivadar Ö. Nemzeti

Részletesebben

A 68. Jászkun gyalogezred zászlói

A 68. Jászkun gyalogezred zászlói A 68. Jászkun gyalogezred zászlói A cs. és kir. 68. gyalogezred zászlóaljai külön zászlóaljzászlóval rendelkeztek. Az I. zászlóaljé 1837 M. festett sárga zászló volt, amelynek mindkét oldalán a császári

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

Feladatgyűjtemény matematikából

Feladatgyűjtemény matematikából Feladatgyűjtemény matematikából 1. Pótold a számok között a hiányzó jelet: 123: 6 a 45:9.10 2. Melyik az a kifejezés, amelyik 2c-7 tel nagyobb, mint a 3c+7 kifejezés? 3. Határozd meg azt a legnagyobb természetes

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

NAGYHALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2007.(IV.11.) számú rendelete

NAGYHALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2007.(IV.11.) számú rendelete NAGYHALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.11.) számú rendelete A DÍSZPOLGÁRI CÍM ÉS EGYÉB KITÜNTETÉSEK ALAPÍTÁSÁRÓL, ADOMÁNYOZÁSÁRÓL Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba 50 éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai Magyar Országos

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

TARTALOM. SZIMBÓLUMOK ÉS RITUÁLÉK... 11 (Jogi) szimbólumok... 11 (Jogi) rituálék... 15

TARTALOM. SZIMBÓLUMOK ÉS RITUÁLÉK... 11 (Jogi) szimbólumok... 11 (Jogi) rituálék... 15 TARTALOM SZIMBÓLUMOK ÉS RITUÁLÉK... 11 (Jogi) szimbólumok... 11 (Jogi) rituálék... 15 A SZÍNEK ÉS JELENTÉSÜK A JOGTÖRTÉNETBEN.. 21 Fehér... 21 Fekete... 23 Bíbor... 24 Vörös... 25 Sárga... 27 Z öld...

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2014. január 20-i ülés A Seuso-kincs nyilvántartásba vétele (2013.12.16.) 1 MTA Könyvtárból ellopott könyv felbukkanása (Jeruzsálem, 2014.01.21.) Az ülés napirendje 1) Beszámoló

Részletesebben

130 éves. 90 éves a Magyar Ifjúsági. Készítette: Csatlósné Mariann

130 éves. 90 éves a Magyar Ifjúsági. Készítette: Csatlósné Mariann 2011 130 éves a Magyar Vöröskereszt 90 éves a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Készítette: Csatlósné Mariann 1881. A Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete Az eredeti magyar jelvény és a nemzetközi

Részletesebben

FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET- EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL

FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET- EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET- EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL Szlovák címerek Prof. PhDr. Jozef Novák DrSc: A történelem segédtudományai művelőinek nesztora északi szomszédunknál. Az elmúlt évtizedekben felnőtt

Részletesebben

Könyv-, könyvtárhasználati és Európa Uniós ismeretek I. forduló 5-6. osztály

Könyv-, könyvtárhasználati és Európa Uniós ismeretek I. forduló 5-6. osztály A könyvek a tenger mélyéhez hasonlítanak, amelyekből a búvár értékes gyöngyöket hozhat fel. Könyv-, könyvtárhasználati és Európa Uniós ismeretek I. forduló Név: Iskola: Osztály: 1. Milyen dokumentumokat

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat 13/2007. (III.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzati jelképek használatának rendjéről (Egységes szerkezetben az 50/2007. (XII.29.), a 18/2012. (VI.01.) Önk. rendelettel)

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE. Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE. Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről (egységes szerkezetben a módosításáról rendelkező 39/2005.(XI.5.),

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

1. PÁPA VÁROS DÍSZPOLGÁRA cím alapítása. (3) A díszpolgári címmel pénzjutalom, a polgármester és a jegyző által aláírt díszoklevél és plakett jár.

1. PÁPA VÁROS DÍSZPOLGÁRA cím alapítása. (3) A díszpolgári címmel pénzjutalom, a polgármester és a jegyző által aláírt díszoklevél és plakett jár. Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 27/2014. (XI.20.) önkormányzati rendelete a díszpolgári cím és az egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásának rendjéről Pápa Város Önkormányzatának

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Napjainkban e címer adományozásának évfordulóján, január 6-án tartja Somogy minden évben a megyenapot.

Napjainkban e címer adományozásának évfordulóján, január 6-án tartja Somogy minden évben a megyenapot. 1. Somogy megye címere látható a képen 1498. január 6-án kapta meg II. Ulászló királytól Somogy vármegye a címert adományozó levelet, mellyel első lett a címeres vármegyék sorában. Az uralkodótól származó

Részletesebben

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN Főszervezők: BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed Társszervezők: Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár,

Részletesebben

Molnár Gábor (Károli Gáspár Református Egyetem): Címertan, mint történelmi segédtudomány

Molnár Gábor (Károli Gáspár Református Egyetem): Címertan, mint történelmi segédtudomány Molnár Gábor (Károli Gáspár Református Egyetem): Címertan, mint történelmi segédtudomány A címerhasználat kialakulása Az első olyan címer, amelyről bizonyítható, hogy tulajdonosának állandó szimbóluma

Részletesebben

Díszpolgári cím, valamint emlékplakett alapítása 1..

Díszpolgári cím, valamint emlékplakett alapítása 1.. Csabacsüd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2004. (V.26.) KT.számú rendelete a községi díszpolgári cím, valamint emlékplakett alapításáról és adományozásáról. Csabacsüd Nagyközség Képviselő-testülete

Részletesebben

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet. PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelete a kitüntetések, elismerő címek, díszpolgári cím adományozásáról Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Ha nem hiszed, járj utána!

Ha nem hiszed, járj utána! Gárdonyi-emlékév, 2013 Ha nem hiszed, járj utána! rejtvényfüzet 2. osztály 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játssz velünk! Néhány mese és az író életrajza

Részletesebben

A 3722-es szovjet Mi 2 Magyarországon a HA-BGC

A 3722-es szovjet Mi 2 Magyarországon a HA-BGC A 3722-es szovjet Mi 2 Magyarországon a HA-BGC Ez a Mi 2-es helikopter egykor a szovjet, majd az ukrán légierőben szolgált, ahol utoljára piros, 31-es fedélzeti számmal repült. A gyári száma 543722084

Részletesebben

Hely. Cím Csapatnév Össz.

Hely. Cím Csapatnév Össz. Hely. Cím Csapatnév 1 Nagykőrös Toldi Miklós Élelm. Szki. 46,050 2 46,050 2 47,950 1 47,350 1 46,200 1 45,400 2 279,000 2 Nyíregyháza Eötvös József Gyak. Ált. Isk. és Gimn. 46,950 1 47,250 1 47,050 2 47,300

Részletesebben

A Bécsi Arany Biblia

A Bécsi Arany Biblia A Bécsi Arany Biblia A valaha megjelent legszebb magyar Biblia A könyvnyomtatás felfedezése előtt minden írásművet, így a Bibliát is kézzel másoltak. Királyi és főúri udvarokban, szerzetes kolostorokban,

Részletesebben

I. FEJEZET ALGYŐ NAGYKÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA KITÜNTETŐ CÍM. (1) A Képviselő-testület megalapítja az Algyő Nagyközség Díszpolgára kitüntető címet.

I. FEJEZET ALGYŐ NAGYKÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA KITÜNTETŐ CÍM. (1) A Képviselő-testület megalapítja az Algyő Nagyközség Díszpolgára kitüntető címet. Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2007. (X.3.) Önkormányzati rendelete a kitüntető címek, díjak és elismerő oklevél alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló rendelet / egységes

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló MEGOLDÁSOK 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2013 (...) számú rendelete a helyi kitüntetésekről és adományozásuk rendjéről

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2013 (...) számú rendelete a helyi kitüntetésekről és adományozásuk rendjéről Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2013 (...) számú rendelete a helyi kitüntetésekről és adományozásuk rendjéről Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország címerének és

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága KJB / 2015.04.13. Kulturális Javak Bizottsága 2015. április 13-i ülés Az ülés napirendje 1/2 [első rész: 1-6. napirendi pontok] KJB / 2015.04.13. 1) Ismeretlen mester, 17. század vége: Allegorikus nőalak

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: dr. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA (lánykori név: Rausch Petra) Családi állapot: házas Születési hely, idő: Komló, 1984.03.04. Cím: 7300 Komló, Damjanich u. 13. Telefonszám:

Részletesebben

Kedves látogató! Fegyverek, harcban használt eszközök. Védőfegyverek. Támadófegyverek

Kedves látogató! Fegyverek, harcban használt eszközök. Védőfegyverek. Támadófegyverek Kedves látogató! Szeretettel köszöntünk kiállításunkban, mely a 18-19. századi Perzsiát [ma Irán] mutatja be. A kiállítási termekben lenyűgöző tárgyak sorával képviselteti magát a férfiak világa, az írástudók

Részletesebben

Húsvét Magyarországon

Húsvét Magyarországon Húsvét Magyarországon 1. Történelem A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 19/2007. (V. 30.) rendelete az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről

Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 19/2007. (V. 30.) rendelete az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 19/2007. (V. 30.) rendelete az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről egységes szerkezetben a módosításáról szóló 43/2008. (XII. 22.)

Részletesebben

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at

Részletesebben

NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT

NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT si primitítiv közösségi segélynyújtás : skori leletek bizonyítják az sember gyógyító tevékenységét. fejletteb formákra vallanak: - egyiptomi síremlékek (vízb l mentés,ujraélesztés ) - hinduk VÉDA-jában

Részletesebben

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK?

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Nagy Abonyi Ágnes MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Vidékünkön a XX. század közepe tájára tehető a lakodalmi torták fénykora. Zentán ekkor már több cukrászda is

Részletesebben

1. 1 1/A. 3. Sásd Város Önkormányzata 1997. július 1. napjától Sásd Városért Ifjúsági Díj -at alapít. Díszpolgári cím

1. 1 1/A. 3. Sásd Város Önkormányzata 1997. július 1. napjától Sásd Városért Ifjúsági Díj -at alapít. Díszpolgári cím Sásd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010.(IV.21.) számú önkormányzati rendelete a díszpolgári cím, a kitüntető díjak, valamint Sásd aranykönyvének alapításáról szóló 4/1994. (VIII.20.) számú

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a Képviselő-testület által adományozható kitüntetésekről és díjakról

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a Képviselő-testület által adományozható kitüntetésekről és díjakról MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a Képviselő-testület által adományozható kitüntetésekről és díjakról 25/2006. (XII. 5.) ÖR. sz. R E N D E L E T E Egységes szerkezetben: 2/2007.

Részletesebben

Észak-Budapesti Döntő eredménylista

Észak-Budapesti Döntő eredménylista Észak-Budapesti Döntő eredménylista 1. korcsoport ( A kategória) 1. Boros Vince Karinthy Frigyes Két Tannyelvű Ált. Isk. 2. Gaál Miklós Dr. Béres József Ált. Isk. 3. Kerekes Balázs Bárczi Géza Ált. Isk.

Részletesebben

K i v o n a t a Bocskaikerti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2003. augusztus 26- án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K i v o n a t a Bocskaikerti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2003. augusztus 26- án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K i v o n a t a Bocskaikerti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2003. augusztus 26- án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Bocskaikerti Községi Önkormányzat Képviselőtestület 17/ 2003. (IX.

Részletesebben