ZOLTAI LAJOS MUNKÁIB6Lt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZOLTAI LAJOS MUNKÁIB6Lt"

Átírás

1 ZOLTAI LAJOS MUNKÁIB6Lt Radics Kálmán E forrásközléssel tovább folytatjuk a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIII. számában elindított, s Zoltai Lajos munkáiból újra megjelentető sorozatot. A kiváló tudós dolgozatainak nagy része ma már nehezen fellelhető kiadványokban jelent meg, s noha a levéltári évkönyvek példányszáma sem magas, ám a kiadás időbeli közelsége miatt az olvasó könnyebben hozzájuthat az ország más tájain is Zoltai cikkeihez. Az újabban fellendülőben lévő genealógiai kutatások megnövelték a családi címerek, s ezzel összefüggésben a heraldika iránti érdekl ődést.a témaválasztástz most részben ez az igény indokolta. Hasonló szándékból ajánlunk a kutatók figyelmébe néhány, a Zoltai-tanulmány óta megjelent címertani és pecséttani munkát3 is. i A tanulmány a DKK. 3. évfolyamában, 1903-ban jelent meg ( old.). A szöveget az el őző közlésekhez hasonlóan a korabeli nyelvhasználatnak megfelelően írjuk le. Zoltai a tanulmányában ajegyzeteket oldalanként újra sorszámozta, mi ezt folyamatos sorszámozásra változtattuk. Megemlítjük, hogy a Koncz Ákos és Herpay Gábor összeállításában 1915-ben megjelent Debreczen szabad királyi városi rangra emelésének története című kötet teljes terjedelmében közli Leopold adománylevelét a város címerének leírásával, illetőleg Rudolf címerb ővítését is. Zoltai a tanulmány megírásakor fellelhető heraldikai munkákat használta ajegyzeteiben némi pontatlansággal, amit itt helyesbítünk. - Br. Nyáry Albert : A heraldika vezérfonala, Budapest Yarju Elemér : Címeres könyvek a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. (Turul, XX. kötet.) - Bárczay Oszkár : A heraldika kézikönyve. Budapest Nemes-TacskándiCsergheő Géza : A címmerek fejlődése és nemei- Tekintettel a magyar heraldikára-. Turul, Áldásy Antal: Címertan. Bp Magyar Történelmi Társulat, 64 old. (A Magyar Történettudomány Kézikönyve, Szerk. : Hóman Bálint, II. köt, 6. füzet) - Művészettörténeti ABC (Szerk. : Molnár Albert, Németh Lajos, Yoit Pán Budapest, Terra kiadás old. (Kumorovitz Bernát : A címertanra vonatkozó címszavak.) - Bertényi Iván : Kis magyar címertan Bp old. - Bertényi Iván : Heraldika (A történelem segédtudományai (Szerk. : Kállay István) Bp old.) Kumorovitz L. Bernát : A magyar pecséthasználat története a középkorban. - A Jászóvári Premontrei Kanonokrend gödöllői Szent Norbert Gimnáziumának és Szent Norbert Nevelőintézetének Évkönyve az iskolai évről. (Szerk. : Dr. Szepek Loránd igazgató. Gödöllő old. -Bertényi Iván : Szfragisztika (A történelem segédtudományai. Szerk. : Kállay István Bp old.) 177

2 DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS CZÍMERE Zoltai Lajos Általában a czímerekről A czímer a mióta a harczos lovagkor egyéb szokásaival és intézményeivel együtt elterjedt s a hűbéri örökösödési jog megszilárdulásával bizonyos szabályok szerint szerkesztett mázai és képei kiképződtek : mindig a megkülönböztetésnek eszköze, a kölcsönös összetartozandóságnak, a kiválóságnak és érdemeknek, a rangbeli állásoknak, olykor a jellemző tulajdonságoknak ismertet ő jele és jelképe. Eredetét az els ő keresztes hadjáratokra viszik vissza. A XI. században kezdettek némely frank és germán főurak, fejedelmek a kíséretükhöz tartozó, talpig vértezett, zárt sisakot viselő lovagjaik számára ismertet ő jelül zászlóikon és paizsaikon bizo nyos tárgyak képeit és bizonyos színeket alkalmazni. Csakhamar az elébb még egyéni czímereket átvették az ivadékok s lassankint e jelek így családi, nemzetségi, tartományi, országos czímerekké, öröklött tisztelet- és ismertető jelekké váltak. A czímeralakokat, a czímer fejlődésének els ő korszakában a kiváltságos személyek, családok, testületek, egyházi és világi rendek szabadon, tetszésök szerint választották. Példájokat követték a fejlődésnek indult, vagyonosodó városok is. Így kelet keztek az ősi, önjogútag felvett czímerek. De a czímerek nagyobb része, adományozott, öröklött, engedményes, kegyúri vagy oltalom czímerek, - s ezek későbbi eredet űek. Csak a XIV. század elején jöttek használatba, a mikor a czímerek osztogatása a fejedelmi jogok körébe ment át, a czímerek pedig jogi hatátylyal ruháztattak fel. Ett ől fogva számtalanan keresték a fejedelmi kegyet, hogy ő si czímerek használatának jogát külön oklevéllel is meger ősíttessék. A városok pedig vagy védőszentjöknek képét, vagy az őket felszabadító uralkodó czímerét egészben vagy részben, vagy tornyos várakat, kapukat, vagy a növény és állatvilág hozzájok legközelebb eső alakjait, vagy valamely polgári foglalkozás eszközét vették fel czímerökbe. Debreczen legrégibb czímere A városok eme legszokottabb czímeralakjaitól egészen elüt Debreczen, Korpona és Trencsén városok czímere. Ugyanis mindegyikben zászlót tartó húsvéti bárány a főalak, a czímerkép. A bárány képe szemlélhet ő Szeged város czímerében is, de csak mint sisakdísz, míg a kétfelé osztott paizs jobb oldalát harántcsíkok, baloldalát pedig egy fél sas töltik be. ' Debreczen czímere a mai formáját kétszeri b ővítés által kapta. Az eredeti, az ő si czímer ez volt : Paizsban három csúcsú halmon álló, Szücs Ist- 179

3 ván szerint jobbra, heraldikailag azonban balra fordult, visszanéz ő, fejénél fénysúgárral környezett és első jobb lábával lengő, keresztes zászlót tartó gyapjas, fehér bárány. Ez a régi czímer ma is szemlélhető a városháza piacz-utczai szárnyának udvari oldalán, ahol is a kapu felett 3530 cm. magas veres márvány táblára a balra fordult zászlós bárány és év szám van bevésve. E czímeres tábla ezelőtt az 1830-as években lebontott ódon városháza falában állott. Ugyanezen czímer képe fennmaradt a debreczeni nyomdából a XVI-dik század második felében kikerült némely könyvben is. Nevezetesen Méliusz Péternek kiadott Predikáczióiban. E könyv czímlapjának sikerült hasonmását közölte a Deb reczeni Képes Kalendárium múlt évi folyama. Továbbá Félegyházi Tamás debreczeni papnak 1583-ban újra nyomtatott A keresztyéni igaz hitnek részeiről való tanítás" és 1586-ban megjelent A mi Urunk Jézus Krisztus Újtestamentoma, vagy frigye" cz. munkáiban. 1 Szabad királyi Debreczen város történelme. I. k. 31. old. 180 A czímer eredete E czímer eredete okmányilag ki nem mutatható ; Debreczennek e czímer használatához való joga 1600-ig írásos bizonyítékokkal nem igazolható. Tudós történetírónk, Szücs István némely külső és belső körülmények és feljegyzések egybevetéséből II. Endre királyunkig, közelebbről pedig 1218-ig vezeti vissza e czímer eredetét. Szücs István ugyanis imígy okoskodik : A húsvéti bárány, keresztes zászlójával (Fessler szerint) II. Endre királyunk ezüst dénárjain jön elő hazánkban legelőször. Eme dénárokat II. Endre amint Schönwisner István bizonyítja, az akkori szokáshoz képest azon alkalommal és időben verette, mid őn édes Megváltónk dicsőséges feltámadása titkának tiszteletére ő is Jeruzsálem felé, hova ugyan el nem juthatott, vevé zarándoki útját. - A húsvéti bárány ugyanis nem egyéb, mint a feltámadott Idvezítő jelképe (már az ő s keresztyén egyházban is ennek tekintették) ; a zászló pedig jelvénye a győzelemnek, melyet az élet a halálon nyert. Minden kétségen felül áll tehát- mondja Szücs L,t hogy II. Endre a szentföldről 1218-ban történt hazajövetele után, a néki vándor útja elősegélésében pénzzel és vitézek adásával hasznos szolgálatot tett más városok között Debreczent is szabadal mazván, ugyanezt keresztes hadjáratának örök emlékére ajándékozta meg czímer gyanánt, zászlós báránynyal. Hogy pedig a zászlós bárány Debreczennek II. Endre által épen a szóban forgó keresztes hadjárat körül szerzett érdemeiért adományoztatott légyen, abból lehet bízvást következtetni, mert II. Endre adományozott ugyan czímert a búcsújárás elő tt is 1209-ben Varasd városának ; adományozott a búcsújárás után 1230-ban Szathmár városnak is, de sem egyik, sem másik város nem zászlós bárányt kaptak czímerül ; nem kaptak pedig azon egyszer ű oknál fogva, mert az adományozás ideje a keresztes hadjáratnak jóval előtte, illetőleg utána esvén, nem búcsújárási szolgálatok voltak jutalmazandók. Azt, hogy Debreczen csakugyan II. Endrét ől, nem pedig valamelyik kés őbbi olyan királytól kapta eme czímert, - aki hasonlóképen veretett a pénzére bárány alakot, - az alábbi körülményekb ől következteti Szücs István : IV. Béla pénzén a bárány ellenkező oldalra, (Szücs szerint) balfelé fordul s zászló helyett csak keresztet tart ; Róbert Károly báránya zászlós ugyan, de ez is (Szücs szerint) balra fordul. Ellenben a II. Endre ezüst dénárjain a bárány (Szücs szerint) jobbra fordulva néz vissza a keresztes zászlóra. II. Endre báránya szakasztott olyan amilyen

4 Debreczen régi czímerénen is látható, és akként áll- mondja Szücs István ~- amiként Rudolf és I. Lipót királyok kegyleveleiben is leíratik, - t.i. hogy jobbra fordulva szemléli a lábával tartott zászlót. Czímerünk inkább ősi, mint adományozott czímer Azonban, mint már említém, e czímernek II. Endrét ől való eredetét okiratilag bizonyítani nem lehet, sőt II. Endre adományozásának a heraldika fejlődése ellene mond.a zászlós bárány kétségtelenül igen régi, talán II. Endre, vagy nem zedékkel kés őbb uralkodó királyunk idejéb ől származó czímere a már akkor jelentékeny s némikiváltságokat is élvező lakóhelylyé fejlődött Debreczennek. Csakhogy önjogúlag választott, hihetőleg pecsét használatával, vagy pecsét használatára jogosító kiváltságlevél alapján szokásba jött ősi és nem adományozott czímer. Mert szoros értelemben vett czímeres pecsétek a legmagasabb köröknél is, csak körülbelül a XIII. század második negyede felé kezdenek nagyobb tért nyerni, bár e század els ő felében mára polgári elem és helyhatóságok pecsétei hazánkban sem vol tak ismeretlenek. Legrégibb ismert czímeres pecsétek nálunk Imre királyé 1202, Jakab nyitrai püspöké Patafia Péteré 1238, Miklós szlavoniai báné 1240 évekből. Biztosan tudjuk, hogy II. Endre 1224-ben az erdélyi szászokat pecsét használatára jogosítja fel.a czímerlevél adományozása pedig Nyugot-Európa-szerte a XIV. század elején, Magyarországban is csak I. (Róbert) Károly alatt kezdődik. De a XIV. században kiállított czímer adománylevelek nem tartalmazzák a czímerek festett ábráit. Festett czímerrel ellátott czímerlevelek csak a XV: század elején, hazánkban Zsigmond idejében állítatnak ki legelőször. Úgy, hogy nem a tatárjárás minden kultúránkat megsemmisít ő dúlásai miatt nem mutathatnak fel városaink 1241 előttről pecsét és czímer használatát engedélyező kiváltság leveleket ; hanem azért nem, mert ilyeneket az a kor egyáltalában nem ismert. A magyar Heraldika 2 mint legrégibb városi pecséteket ismeri Selmeczét 1275, Szatmárét 1325, Brassóét, N.-Szebenét 1328, Pest-Újhegyét (a kés őbbi Buda) b ől. Kőszeg, Breznóbánya, Körmöcz- és Libetbánya czímerei szintén Anjou korabelieknek látszanak. Podhradczky József is, akire Szücs István hivatkozik, városi czímer könyveiben egyetlen városunk czímerének eredetét sem támogatja Árpádok korabeli adományozó oklevéllel. Az általa idézett czímerajándékozó, czímererősítő legrégibb oklevelek is csak a XIV. és XV. századból valók. Kassáé 1369, 1423 és 1453-ban, Bártfáé, Eperjesé 1453-ban, Pozsonyé 1436-ban, Késmárké 1463-ban, Korponáé, amelyben a régi bárányos czímer kib ővíttetik, csak 1609-ben kelt. Soproné ellenben 1340-ből való. Róbert Károly e nevezetes oklevelében megengedi Sopronnak, hogy elveszett pecsétje helyett újat vésettessen. Ám ez oklevelet nem számíthatjuk czímerleveleink közé, mert benne a pecsét ábrájáról nincs említés téve 3. Podhradezky Pozsega czímerének eredetét a rajta lévő csillag és félhold miatt - kora nézeteit követve - IV. László vagy III. András idejében keresi, mivel e királyaink pecsétjein e két ábra is rajta van. Külön kell szólanom Szeged város bárányos czímerérő l, miután Szücs István ezzel is támogatja felfogását. A szegedi halászok állítólag a Tiszából halásztak ki egy 2 Br. Nyáry Albert : A Heraldika vezérfonalai. 3 Varjú Elemér : Czímeres könyvek a magyar nemzeti múzeum könyvtárában. Turul, XX. k

5 töredezett pecsétnyomót, amelyen a bárányképe is látható, eme köriraton belül : Sigillum Regiae Civitatis Szegediensis 1200." A derék szegediek aztán 1704-ben az ősréginek látszó czímeres pecsétre támaszkodva kérelmezték a szabad királyi városi jogokat és az új czímert. A cancellária elfogadta érvelésöket s bár a pecsétnyomó a legügyetlenebb hamisítvány, amely a XVII. század vége felé készülhetett, mégis Izélt értek a szegediek.dr. Varjú Elemér Podhradczkyra czélozva, idevonatkozólag ezeket jegyzi meg : A pecsétnyomó meséjét szerzőnk is (t.i. Podhradczky) elhitte, azonban benne a czímer szokatlan formája gynút keltett. Szerinte a czímer árpádházi királyainktól nem származhatik, mert azoknak czímerében a szegedi czímer sasát és bárányát hiába keressük. Ellenben valószínű, hogy a félsast, úgy mint Kassának, Szegednek is II. Ulászló ajándékozta saját királyi czímeréből. Az évszám tehát nem 1200, hanem Bármennyire hízelgő volna tehát Debreczenre nézve egy II. Endrétől származó kiváltságlevél : azt, hogy a bárányos czímert II. Endre adományozta Debreczennek, még pedig épen 1218-ban, kételkedve fogadni vagyunk kénytelenek, még ha nincsen is módunkban 1218 helyébe másik biztos évszámot állítani ; még ha le kell is mondanunk arról a kétes értékű dicsőségről, amelyet a római interdictumtól félő gyenge II. Endre palesztíniai hadjáratában való állítólagos részvételével aratott Debreczen. A czímerek jobb és baloldala Mielőtt tovább mennék, illő tisztelettel rámutatok Szücs István egy caímertani tévedésére is. Nevezetesen idvezült történetírónk folyton és következetesen baloldalnak nevezi azt az oldalt, amely heraldikailag jobb oldal ; megfordítva jobb oldalról beszél ott, ahol a heraldika baloldalt érts Szücs I. aztán e tévedésében önkényes eljárással gyanúsítja Rudolf és I. Lipót udvari fest őit. Szerinte ezek a czímerbővítő oklevelekben foglalt leírás és az ősi czímer ismert ábrái ellenére a bárányt nem jobb,- hanem balfelé forduló alakkal festették bele a czímerbe. Holott a czímerfestők szorosan alkalmazkodtak a czímerbővítő oklevélben foglalt leíráshoz, de követték azt az általános heraldikai szabályt is, amely szerint az állatokat rendesen jobbra fordulva ábrázolták. Azért, mert a heraldikában szokásos udvariasság követelte, hogy a czímerpaizson lévő állat szembe nézzen az ellenséggel, ez pedig tekintettel arra, hogy a paizst a balkaron viselték, csak úgy volt lehető, ha a czímerkép jobb felé fordult. 182 Ru~olfczímerbővítése Most már szólhatunk Debreczen város czímeradományozó okleveléről is. Azingatagjellemű és kegyetlen Báthori Zsigmond fejedelem Erdélyt és a kapcsolt részeket, ezek között Debreczent, 1598-ban Rudolf magyar királynak átengedvén, Debreczen városa új urától egymásután több igen értékes kegylevelet kapott. Legnevezetesebb az évi márczius 17-én Pilsenben, Wiczmandi Ötvös Lőrinci és Mocsári János polgárok kérésére kiállított okmány. Ebben Rudolf az előbbi királyok és fejedelmek által Debreczen városának adományozott kiváltságokat egytől-egyig megerősíti ; továbbá új kedvezésül megengedi, hogy a mag- és végrendelet nélkül elhalt polgárok vagyonát a tanács a helybeli szegé- 4 Varjú Elemér. U. u. 5 Csergheő Géza : A czímerek fejlődése és nemei. Turul És Bárczay Oszkár : A Heraldika kézikönyve.

6 nyak ispotálya részére lefoglalhassa. Végül pedig a város régtől fogva" használt czí= marét megerő síti és kib ővíti, amint következik Mivelhogy kegyelmesen úgy értettük meg, hogy Debreczen város polgárai, régtől fogva, mai idő kig, városuk czímereként egyenesen fennálló égszínkék paizst használtak, melynek alján három csúcsú alakban felemelkedett zöld mező ben fehér fodorított gyapjas húsvéti bárány, szétterjesztett lábakkal a paizs jobb oldala felé előlépő höz hasonló lévén (dispositis pedibus in dextrum scuti Tatus progredienti similis), testének egész súlyával három lábra támaszkodva fennállva s els ő jobb lábát felemelve és meggörbítve, mintegy vállai felett fehér kereszttel csíkozott lefüggő és kiterjesztett veres lobogóval ékesített aranyszín ű kereszt rúdját tartja és hátra fordított fejével a zászlót szemlélni látszik : mi b őséges kegyelmünkb ől azon czímert következő módon kívánjuk b ővíteni, és díszesíteni, tudnüllik,hogy magaabárány ahalom felibe két kinyitott könyvön álljon. A paizs felett pedig királyi koronával ékesített likacsos vagy nyílt sisak emelkedjékki,és a koronán egytermészetes féniksz madár kiterjesztett szárnyakkal, felemelt fő - vel, tátott szájjal, mellén zöldelő borostyán koszorúval ékesítve, s jó illatú fákból, szárnyaival tüzet gerjesztve láttassék magát perzselni. A sisak tetejéről pedig egyfelől veres és fehér, másfelől arany és égszínkék rojtok és foszlányok, a paizs szélén lefolyva és azt ékesítve, ahoz szorosan illesztve legyenek.ó Meglepő, hogy Rudolf emez oklevele szerint a debreczeni polgárok által használt régi czímer báránya is nem balra, de a paizs jobb oldala felé lépve ábrázoltatott. Az a megfejthetetlen kérdés merül tehát fel : vajjon czímerb ővítést kérő Wiczmándi uraimék adták-é tévesen elő Pilsenben az ősi czímerben lévő bárány állását ; avagy az 1600 előttról fanmaradt s a fentebb idézett ábrázolások hibásak-é? Egyébiránt nem oly jel- Termő, jobbra vagy balra áll-é' czímerünkben a bárány s ez a czímer eredetének meghatározásánál sem bír döntő súlylyal. Leopold czímerdevele I. Leopold császár és király, mielőtt Debreczen a magyar koronához visszacsatoltátott volna, 1689 október 14-én Bécsben, Bartha Boldizsár bíró, Pósalaky János, Vecsey Péter és Sárándy Dániel tanácsbeliek esedezése következtében szabadalmas ki rályi mezőváros Debreczen polgárai részére átírta és meger ősítette$ Rudolf király fentebb ismertetett czímerb ővítő oklevelét s mindazon szabadalmakat, jogokat, mentességeket és kiváltságokat, amelyek Debreczennek Zsigmond, Mátyás, Uhlászló, II. Lajos királyok, Hunyadi János és Szapolyai János által adattak. Ilymódon akarta Leopold enyhíteni a debreczeniek emberi fogalmat felülhaladó szenvedéseit s meghálálni sokrendbeli hasznos közszolgálataikat. Négy év múlva I. Leopold ismét szabad királyi város rangjára emelte Debreczent s egyidejűleg kibővítette czímerét is. A Rudolf által két kinyitott könyvvel, sisakkal, fénikszmadárral, sisaktartóval ékesített czímerhez most zöldelő pálmafa és ragyogó nap járúlt. Az ápril 11-én Dobozy István, Pósalaky János hites jegyző és Komá= romy György által tolmácsolt esedezésre Bécsben kiállított diploma imígy írja le Debreczen város emez új, mostan is használt czímerét : Egyenesen fennálló égszínkék hadi paizs, melynek alján három csúcsú halom 6 Nagyobb részben Szücs István után közölve. Az eredeti latin oklevél a városi magán levéltár nagyobb rendű okmánygyűjteményében 99. sz. a. 7 Bárczay O. A Heraldika kézikönyve 294. l. 8 Városi magánlevéltár. Nagyobb rendű okmánygyűjtemény 127. sz. a. 183

7 alakjában képződött zöld mezőnek közepéből terebélyes és természetes eleven zöld lombokkal árnyékolt pálmafa emelkedik ; a pálmafa alatt fehér fodorított gyapjas bárány, három lábával, két nyitva lévő s a domb síkjára helyezett könyvön áll, felemelt s kissé meghajlított jobb első lábával aranyszínű kereszt rúdját tartja, mely rudat lecsüngő és szétterjesztett, fehér kereszttel hímzett veres lobogó ékesíti ; a bárány testének egész súlyával a paizs jobb oldala felé fordúlva és arra irányozva lépteit, hátrafordított fejével a zászlót látszik szemlélni. A paizs tetején likacsos vagy nyílt sisak felett, kiterjesztett szárnyú, mellén zöld borostyán koszorút viselő, felemelt fejű feltátott szájú, és jóillatú fákból a magasban fenn tündöklő nap hevénél, szárnyaival tüzet élesztő s magát a lobogó lángoknál perzselő féniksz madár szemlélhető. A sisak fels ő részér ől pedig egyfel ől veres és fehér, másfelől aranyos és kék rojtok ereszkednek alá, és szorosan a sisakhoz alkalmazkodva, ezt sziszesen ékesítik." 9 Az így leírott czímer képe a Leopoldi diplomán lévő eredeti festmény.hű utánzatóban látható e kalendárium födelén. Paizsőrök és a czímer környezete A czímer képét környező alakok és ábrázolásók nem tartoznak a tulajdonképení czímerhez. Az udvari czímerfestő a heraldika hanyatló korszakának szokása szerint, becsvágyból és szolgálatkészségből igyekezett minél díszesebben állítani ki a debre czeniek czímerét, annyival inkább mert elődeink bizonyosan gavallérosan jutalmazták őt munkájáért.t Ezek a mellékalakok és díszek már a Rudolf király czímerbővítő oklevelén is megvannak : - Leópold évi oklevelén híven utánozván amazt, ismét= Tődnek. Némi csekély változtatással átvették ezeket az évi nagy diplomába is : Így kerültek czímerünk mellé az orrjegyekre (sisaktakarók) támaszkodó szárnyas angyalok, a paizsőrök, kiknek egyike lángpallost, másika arany keresztet tart a kezében.a kép keretéül festett lombfüzér (girland), fels ő része közepébe a Habsburgok kétfej ű sasos czímere. (A kalendárium czímlapján azonban a kétfej ű sast a folyó év számával takarja el a városi nyomda.) A felső sarkakban Magyar- és Csehország, az alsó sarkakban Dalmát- és Horvátország czímereláthatő. A Rudolfi oklevélen Csehország két farkú oroszlános czímere helyett a Habsburgok czímere áll. A czímer paizs mögött a távolból egy ismeretlen nagy város elmosódott látképe tűnik elő. Rudolf oklevelén a város képe tisztában kivehető. Ugyanott fellegvár is látszik a sok tornyú város felett ; az előtérben pedig bajvívó lovagok kopját törnek. Az alul olvasható latin szavak értelme ez : Debreczen szabad és királyi város czímere." A városi magánlevéltárban V. Ferdinándtól is őriznek régi szabadalmakat és czímert átíró és megerősítő czímeres oklevelet. Ez oklevél 1841-ben kelt.a czímer képe mellől a korábbi felesleges mellékalakok hiányoznak. 184 A város pecsétei A város czímerének ismertetésénél lehetetlen mellőznünk a pecsétek leírását. A magánlevéltár megengedhető szívessége közölte vélem a használatból már kivett legrégibb pecsétnyomó lenyomatait. Egy kisebb (1 filléres váltópénz nagyságú) és egy 9 Az eredeti okirat városi magánlevéltár nagyobbrendű okmánygy űjteményében 129. sz. a. 10 Királyi városi rangra emeltetéséért elibertationalis somura czímen frtot fizetett Debreczen. Magán levéltár kisebbrendű okmány gy űjt sz. a.

8 nagyobb (1 koronás érme nagyságú) pecséten csupán a zászlós bárány képe látható és pedig heraldikailag jobbra fordúló állásban, ami - azt hiszem - eldönti a város ősi czímerének valódi képét is. Amannak körirata : Sigill. oppidi Debrecz."- Emezé : Sigillum oppidi Debreczen." Évszám egyiken sincs. De kétségtelen, hogy az év előtti időb ől származik mind a kettő. Időrendben ezek után következhetik az az 5 koronás érme nagyságú ezüst pecsétnyomó, amelyre a Leopoldi czímer képe van bevésve, bár a pálmafa igen elmosódottnak látszik. Körirata ez : Liberae et regiae Civitatis Debrecen". Ugyanilyen czímerrel ékeskedik egy kisebb ovál alakú, szépen metszett pecsétnyomó, melynek felirata : Sigill. lib. et reg. civit. Debreczen". Mind a kettő évszám nélkül ; de a XVII. évszóz végérő l, illetve a XVIII. évszázból való. Az ötödik pecsétnyomó ugyancsak 5 koronás érme nagyságával és Szabad királyi Debreczen város Pecsétje 1841" körirattal. A mais használatban lév ő pecsét is ugyanezen köriratot viseli s 1841-ben készült ; de kisebb és ovál alakú. Czímerünk az egyház és egyletek pecsétem A czímerek használata, erre nem jogosultak által tilos ; s bár hazánkban a czímerbitorlás megakadályozására vonatkozótörvényt 1883-ig nem alkottak ;- miként külföldön már régen, mindamellett a czímerbitorlást nálunk is büntetendő cselekmény nek tekintették: Valamint a czímer megsértését is minden időben azonosnak vették a czímer-tulajdonos insultálásávál. A magyar állam czímerének és színeinek, zászlójának védelmérő l az XL. t.-cz a gondoskodik ; az ország czímerének magánosok, magánjelleg ű testületek ; vállalatok és intézetek által való használhatásáról pedig az XVIII. t.-cz. intézkedik. Debreczen város czímerét használja 'pecsétem a debreczeni ev. ref. egyház ís, azóta, hogy az egyházközség kormányzása külön vált a politikai község kormányzásától. Az egyháznak és városnak egymáshoz való viszonya, a történelmi alakúlás igazol= ja az egyháznak jogát e czímer használatához. A debreczeni egyház legrégibb pecsétje hihet őleg között készült évszám nélkül ezzel a körírással : Sigillum Ecclesiae H.C. Debreczen." A czímer a nap nélkül, de az angyal őrzőkkel van belevésve. Hasonló czímer látható a későbbi eredetű s eme köriratot viselő pecséten : Sigill. Parochiale in Eccl. H. C. Debrecinensi An " Újabb időben több társadalmi egyletünk is felvette lobogójára vagy pecsétjébe a bárányos városi czímert. Csakhogy ehez előzetesen mindegyik kikérte és megkapta a törvényhatósági bizottság beleegyezését. Így szerepel a város czímere a kőmíves iparosok és segédek egyletének díszzászlóján (1896.) ; az ácsiparosok temetkezési egylete dalkörének tagsági oklevelein (1897.) ; a Petőfi-dalkör díszzászlóján és alapító tagsági oklevelein (1900.) ; a debreczeni ipar testület pecsétjein (1900.) ; és végül a függetlenségi 48-as kör díszzászlóján (1901.). Czímerünk szimbolikája Olvasóink közül bizonyosan nem egy lesz, aki kérdezni fogja : mit jelentenek a Debreczen város czímerénen lévő alakok, a czímerkép és az oromdíszek? Mert még mindig általános az a nézet, hogy a czímerek a czímer adományos kiváló egyéni saját ságait, jellemző lelki tulajdonságait avagy életének valamely fontos eseményét jelképezik. Keresik hát a czímerképek magyarázatát,- amiként a XVII. századbeli heraldika 185

9 írók is minden heraldikai máznak és minden czímerképnek simbolikus értelmet adni és azokat vonatkozásba hozni igyekeztek a czímer szerző személyével. Páriz Pápai Ars Heraldica" fában is úgy olvassuk, hogy kezdetben a piros a vér kiontás, a kék az ütés, a fekete a hazáért szenvedett halál jelképe. Az ő korában pedig a feketét a gyász, a fehéret az öröm, a pirosat a katonai bátorság, a zöldet a reménység, az aranyat a bölcsesség symbolumául tekintették. Szerinte az első czímeralakok, épen ezért, sebhelyek, forradások, fegyverek eltört darabjai, az ellenségnek vagy a hősnek elvesztett testrészei, a vitézség jelei voltak. Dudás Gyula, a heraldikai stylról értekezvén)t írja : A czímerek compositiójában az eszményi s pusztán jelképi alakok felvétele jóval régibb a történeti színezetűeknél, t.i. azoknál, amelyek valamely történeti vagy mondai cselekményre vonatkoznak. - Az eszményi alakok a magok egyszerűségében a középkori társadalom két nagy mozgató elemét jelképezik. Egykereszt a hit iránti buzgalmat, egy oroszlán a bátorságot és harczi erélyt. Igenis, pl. a kereszt nem jelentett még egyebet is. Nem jelentette és nemjelképezte tehát azt is, hogy aki keresztet kapott avagy kezdett viselni a czímerében, az a keresztes hadjáratban vitézkedett. Efféle értelmeket a czímerképeknek csak a heraldika hanyatlása idejét ől kezdve adtak. Mint már láttuk, Debreczen érdemes historikusa, Szücs István is a zászlós bárány simbolikus jelentőségének kimagyarázása által igyekszik megállapítani czímerünk eredetét. De ugyancsak Szücs István felfogása szerint ez a zászlós bárány, a feltámadott Krisztus symboluma, jelképezi magát a keserves szorongattatásokat és sanyargattatásokat szenvedő'2 és tűrő várost, amely ártatlansága érzetében sohasem csüggedett el, de sőt a veszedelmekb ől menekvését jelz ő győzelmi zászlót fennlobogtatva, pálmafa ként szilárdul tartotta magát. A két kinyitott könyv a szentírást, az ó- és új-testamen= tomot jelenti, amelynek igéire támaszkodva, mindannyiszor féniksz madárl3 módjára tisztúlt és újult meg a szenvedések tüzében. A tündöklő nap pedig a város felett őrködő isteni gondviselés szmboluma. Azonban a valódi heraldikusok legtöbbje nem tud megbarátkozni a jelképi czímerek elismerésének a gondolatával s azt tartják, hogy a valódi classicus heraldika szellemével semmi sem ellenkezik annyira, mint a czímerek szimbolikája.t4 Mert az új iskola szerint a czímerképek és mesteralakok nem betűi egy hieroglifszerű írásnak, hanem egyszerűen megkülönböztet ő jelek. A legújabb heraldika írók csak annyit ismernek el, hogy néha volt tulajdonképeni oka, hogy ez vagy amaz alak, kép valamely czímeree került. De általános szabály hiánya miatt, az alakok és képek jelentésének magyarázata nagyon ingatag talajon állott és mindenkor az ármális szövegírónak, vagy czímeradományozónak egyéni felfogásától függött. ls Föltehet ő ugyan, de semmivel sem bizonyítható, hogy Rudolf és Leopold czímerb ővítéseinél is Debreczen históriáját és némely jeles tulajdonságait akarták szimbolizáltatni : a féniksszel az évi iszonyú tűzi rombolásból lett fölépülését ; a két kinyitott könyvvel az igaz hitnek és minden bölcsességnek forrását : az Ó- és Újszövet- 11 Turul, Így értelmezi a bárányt Veszelin Pál debreczeni pap 1641-ben megjelent Oktató és vigasztaló predikatiói" előszavában. 13 A féniksz a régi egyiptomiak Basalakú, bíbor és arany tollazatú mesebeli szent madara. Legismertebb monda róla, hogy minden 500 évben elégette magát fűszerekből készített fészkében, de hamvaiból megifjodva kelt újból ki. A keresztyén mondakörben az örök megifjúdás szimbóluma. A pálmafának nevezetes sajátsága, hogy minél több terhet raknak rá, annál erősebb. Egyébként a méltóság jelképének is tartják. 14 Csergheő Gyula. : A czímerek fejlődése és nemei. Turul Bárczay Oszkár : A Heraldika kézikönyve. 186

10 Béget ; a pálmafával az ellenálló erőt, vagy azt, hogy Debreczen városa a török pusztítás után széles nagy területen, a debreczeni schola pedig a református egyház felett elvonult zivatarok után Magyarországon egymaguk maradtak meg virágzó állapotban, úgy állva, mint sivatag közepén a magános oázis pálmafája. A város színei Még csak a város színeiről néhány szót. Államok, testületek, vármegyék, városok, nemkülönben családok, színeiket, a melyeket díszül, megkülönböztetésül, felismerhe= tés jeléül szoktak használni, czímerök színeitől kölcsönzik. A czímerszín tulajdonkés pen két mázú lehet, szín (veres, kék, zöld, fekete) és fém (arany, ezüst). Szabály szerint a családi, városi stb. szín az a két máz, a melyet a paizs mezeje és a főmester alak vagy czímer kép mutat. E1s8 mindég a paizs mezejének máza, -a czímer alaké a második. Debreczen város czímere tehát kék-sárga. A kék a paizs mezejének a színe ; a sárga a bárány által emelt lobogó rúdjának színe, ama dicskoszorú aranyszíne, amely a bárány fejét környezi. Arms ofthe Free Royal Town ofdebrecen Lajos Zoltai The paper from the field of the auxiliary historical sciences describes the arms of Debrecen and at the same time mentions the seals of the town. Following a short introduction to heraldry the author describes the oldest arms of Debrecen. The ancient shield was a white wooly lamb, standing on a triangular hill, turning to the left, looking back, surrounded by a ray and with its right foot holding a waving flag bearing a cross. These arms are considered by Zoltai rather as ancient and not as bestowed. Rudolf, King of Hungary, enlarged the ancient arms. The lamb is standing on two open books above a hill, on the crest above the shield there is an Arabian bird kindling fire and scorching itself in flames. The cover of the helmet is red and white on one side, while being gold and azure on the other. The arms were next enlarged uncer Leopold I, who allowed it to place a palm-tree and the sun in the arms in Zoltai describes the supporters, the surroundings in the arms, then he introduces the seals of the town and the representation of the arms on them. Symbolics of arms and a description of the colours of the town complete the paper. Tep6 ceoóoduoao xoponescxo2o zopoda J~eópegexa Jlaüout 3onmau B crarae, npxxagnexcan~e~ x oeepxam scnorrorarenrxauc xayx xcropxx shrecre c onxcaxxent repóa J~e6peuexa yno~xaerca x o ue~rarax ropoaa. IIocne xparxoro rtpeuxcnosxsr no repam>~ce asrop onxcsrsaer ca~ra Apesxx~ repó J~eópeüexa. Ha n~xre,upeaxero repóa py~crbu3 óem~rp arxexox croxr xa rpexocrposepxohr xomke x nosopa~ax xaneso, cnrorpxr oóparxo ; soxpyr ronoabr y xero nykox nyyelí, x npa$olir nepeuxeü xorofi Aepxcxr peeou~tt ~pnar c xpecrom. IIo ~e~eo 3o~rrax sror repó cxopee Apesxx~, eenr noxcanosaxar~. Bearepcxx~ xoponb PyAo.~~ s 1600 roply o6orarxn 3ror repó. Slrxexox croxr xa usyx orxpnrbrx xaxrax, xsoópaxcemrbix xau xo.rurronr, a xa iunenrosorr sexue, crosr~enr xa sep~ae utara, sosóyxc,raa oro~ csox~ xpsux~xnsx, oóxcxraer ce6a m'xua cpeahxe. IIoxpsn;ano ~unehra xa oaxofi cropoxe xpacxoro x óenoro usera,a Ha Apyro~ sonororo x rojryóoro. CneRyionüee oóorax exhe repóa cssrsaxo c xnrexem JfeouomAa Ilepsoro, xoroprrfl s 1693 rouy paspenmn sxecrx B repó rranbivry a co.~e. O~caxa 3onrax a noacrasxa ~xra x oxpyxce~e repóa, a IIOTOM sxaxo~r C IIe4aTSIMx ropoj(a x x30ópax(exxfibih rep60b Ha IIeiIarAX. Crarbx 3axaHYxBaeTCx CH1111"íBOJIIHIfOÍ~Í repóos x oaxcaxxem riseros ropoaa. 187

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1991. (X. 31.) rendelete az önkormányzati címer és zászló használatáról*

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1991. (X. 31.) rendelete az önkormányzati címer és zászló használatáról* PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1991. (X. 31.) rendelete az önkormányzati címer és zászló használatáról* Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 6/1991. (V. 30.) ÖKT. számu rendelete

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 6/1991. (V. 30.) ÖKT. számu rendelete NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 6/1991. (V. 30.) ÖKT. számu rendelete Nyírbátor város címerének, zászlajának és pecsétjének használatáról Az 1990. évi LXV. tv. 1. (6) bekezdésében foglalt

Részletesebben

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete Lengyeltóti Város Képviselő-testülete 6/1992.(V.28.) rendelete Lengyeltóti Város jelképeiről és a jelképek használatáról (egységes szerkezetben a módositására kiadott 19/2009.(IX.25.), 16/2012.(V.31.)

Részletesebben

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról Decs nagyközség képviselő-testületének 19/1993. (XII.01.) KT. számú r e n d e l e t e A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.), a 11/2012.

Részletesebben

1.. AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI. Tiszacsege Város Önkormányzati Képviselő-testülete az alábbi jelképeket alapítja:

1.. AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI. Tiszacsege Város Önkormányzati Képviselő-testülete az alábbi jelképeket alapítja: TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATII KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK AZ ÖNKORMÁNYZAT JJELKÉPEIIRÖL SSZÓLÓ 4/11995..((IIIIII.. 011..)) KT.. SSZ.. RENDELETÉNEK A 16/ /2005.(IX.. 01..)) RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT EGYSÉGES

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Epöl Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.törvény 1.. /6/ bekezdésének a./

Részletesebben

Szászi József Szászi Zoltán A Magyar Heraldikai és Genalógiai Társaság eredeti pecsétjének keletkezéstörténete

Szászi József Szászi Zoltán A Magyar Heraldikai és Genalógiai Társaság eredeti pecsétjének keletkezéstörténete II. András címere a Magyar Országos Levéltár épületében Forrás :Szászi József felvétel Szászi József Szászi Zoltán A Magyar Heraldikai és Genalógiai Társaság eredeti pecsétjének keletkezéstörténete Levéltári

Részletesebben

1 11/1993. (III. 22.) ÖR sz. rendelet Kerekegyháza Város címeréről, zászlajáról és pecsétjéről

1 11/1993. (III. 22.) ÖR sz. rendelet Kerekegyháza Város címeréről, zászlajáról és pecsétjéről 1 Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1993. (III. 22.) ÖR sz. rendelete Kerekegyháza Város címeréről, zászlójáról és pecsétjéről Módosítva: 3/2000. (III. 30.) ÖR sz. rendelet 19/2001.

Részletesebben

4/1997. (VII.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET. a címer és zászló alapításról és használatának rendjéről

4/1997. (VII.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET. a címer és zászló alapításról és használatának rendjéről Mány község képviselő testületének 4/1997(VII.11.) 4/1997. (VII.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET a címer és zászló alapításról és használatának rendjéről egységes szerkezetben a 16/2005. (X.28.) számú,

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei 1.. A címer leírása 2..

Az önkormányzat jelképei 1.. A címer leírása 2.. KONDOROS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1995. évi 18. (XII.18.) számú r e n d e l e t e A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Kondoros Nagyközség Önkormányzata az 1990. évi LXV.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

1. Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. 2. A címer

1. Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. 2. A címer Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelete az önkormányzat címeréről, zászlajáról és használatuk rendjéről Ötvöskónyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

( Egységes rendeletben a 4/2011 (III.30.) és a 17/2012 (X.12.) önkormányzati rendelettel) I. Nagypálí község címere II.

( Egységes rendeletben a 4/2011 (III.30.) és a 17/2012 (X.12.) önkormányzati rendelettel) I. Nagypálí község címere II. Nagypáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 14/1996./X.15./ számú rendelete Nagypáli község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről, azok használatának engedélyezéséről ( Egységes rendeletben a 4/2011

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról, és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a módosításokról szóló

Részletesebben

DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 42/2000. (XI. 30.) sz. RENDELETE Dabas Város címeréről, zászlajáról és lobogójáról 1

DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 42/2000. (XI. 30.) sz. RENDELETE Dabas Város címeréről, zászlajáról és lobogójáról 1 DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 42/2000. (XI. 30.) sz. RENDELETE Dabas Város címeréről, zászlajáról és lobogójáról 1 Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Tv. 1.. (6) bek. a) pontjában

Részletesebben

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4/2002. (III. 15.) rendelete Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő testülete 16/2015 ( VII.20.) önkormányzati rendelete a helyi címer használatának rendjéről

Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő testülete 16/2015 ( VII.20.) önkormányzati rendelete a helyi címer használatának rendjéről Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő testülete 16/2015 ( VII.20.) önkormányzati rendelete a helyi címer használatának rendjéről Tiszasas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

Jákfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1997. (IX. 12.) számú rendelete JÁKFA község címeréről, zászlajáról és azok használatáról

Jákfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1997. (IX. 12.) számú rendelete JÁKFA község címeréről, zászlajáról és azok használatáról Jákfa község címere: Jákfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1997. (IX. 12.) számú rendelete JÁKFA község címeréről, zászlajáról és azok használatáról I. rész Jákfa Község címerének leírása

Részletesebben

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 1. (6) bekezdésének

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (IV. 30.) rendelete az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

I. Fejezet. A címer leírása

I. Fejezet. A címer leírása Kacsóta Községi Önkormányzat 12/2009. (XI. 9.) KT rendelete Kacsóta Község jelképeinek használati rendjéről Kacsóta Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

A címer, a zászló és a pecsét leírása

A címer, a zászló és a pecsét leírása Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/l999./VI.l./K.t. r e n d e l e t e Fertőrákos Község címeréről, zászlójáról, lobogójáról, pecsétjéről és ezek használatáról. 1. A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom.

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom. Zsámbék Város Képviselő-testületének 10/2006. (VI.28.) Ö.K. számú R E N D E L E T E * Zsámbék Város címerérő1, zászlajáról, jelképeiről és ezek használatáról Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Az Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. 2.

Az Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. 2. Pétervására Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1994 (IV.29.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Pétervására Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (I. 31.) számú R E N D E L E T E Vésztő város jelképeiről

VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (I. 31.) számú R E N D E L E T E Vésztő város jelképeiről VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (I. 31.) számú R E N D E L E T E Vésztő város jelképeiről Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2008. (XII.17.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2008. (XII.17.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 37/2008. (XII.17.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Juta község önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 1.. (6)

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete. 9/1995/V.9./ÖR. számú r e n d e l e t e

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete. 9/1995/V.9./ÖR. számú r e n d e l e t e Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete 9/1995/V.9./ÖR. számú r e n d e l e t e a helyi önkormányzati jelképek alkotásáról és használatának szabályozásáról A Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/2000. (VII.07.) szám r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG község címer és zászló alapításáról és használatáról Rábahídvég község Önkormányzat az 1990. évi LXV. Törvény 1..

Részletesebben

1. A város jelképei és leírásuk

1. A város jelképei és leírásuk Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete Vecsés Város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek nemzeti ünnepeken történő fellobogózásának

Részletesebben

A címer leírása. A címer használatának köre

A címer leírása. A címer használatának köre 17/2004. (IV.02.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról, ezek használatának rendjéről szóló 23/1993. (XII. 6.) Ök. sz. rendelet módosításáról 1. A címer leírása (1) A város címere az Almásy

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. A módosítására kiadott 14/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

Gyékényes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XI. 26.) Ökr. számú rendelete

Gyékényes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XI. 26.) Ökr. számú rendelete Gyékényes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XI. 26.) Ökr. számú rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Gyékényes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

9/1997.(VII.17.) számú rendelete

9/1997.(VII.17.) számú rendelete Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselőtestülete 9/1997.(VII.17.) számú rendelete a községi címer és zászló alapításáról, valamint a használatának rendjéről Hatályos: 1997. július 28-tól Ásotthalom Község

Részletesebben

Szentkozmadombja község címere

Szentkozmadombja község címere Szentkozmadombja Község Képviselő-testületének Szentkozmadombja Község címeréről, zászlajáról, illet azok használatának engedélyezéséről szóló 4/2002 (VII. 5.) sz. rendelete Szentkozmadombja község Képviselő-testülete

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (VI.3.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatuk rendjéről

Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (VI.3.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatuk rendjéről Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (VI.3.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatuk rendjéről Szőc 2016 A hirdetőtáblára kifüggesztve: 2016. június

Részletesebben

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004.(IV.05.) rendelete

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004.(IV.05.) rendelete Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004.(IV.05.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatuk rendjéről Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata az EU jogharmonizáció

Részletesebben

I. fejezet A község címerének leírása és használata 1..

I. fejezet A község címerének leírása és használata 1.. Nemeske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2000.(IX.15.) sz. önkormánvzati rendelete a község jelképeiről és a jelképek használatáról. Nemeske Község Önkormányzatának Képviselö-testülete a

Részletesebben

12/2009.(VII.08.) rendelete Balatonberény község jelképeiről és a jelképek használatáról

12/2009.(VII.08.) rendelete Balatonberény község jelképeiről és a jelképek használatáról 5 Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2009.(VII.08.) rendelete Balatonberény község jelképeiről és a jelképek használatáról Balatonberény Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.

Részletesebben

Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat jelképeiről

Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat jelképeiről Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat jelképeiről Nemesvámos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1995./V.30. sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl (MÓDOSÍTÁSSAL

KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1995./V.30. sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl (MÓDOSÍTÁSSAL KISKÖRE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1995./V.30. sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérıl (MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Az Önkormányzat jelképei 1.. Az önkormányzat

Részletesebben

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE. A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) I.

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE. A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) I. PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) Paks Város Önkormányzata címert alkot. A város címere: I. FEJEZET

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei

Az önkormányzat jelképei Szálka Község Önkormányzatának 3/2000.(VI.07.) sz. rendelete a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Pusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/1998.(VII.3.)Kt. önkormányzati rendelete. a községi Önkormányzat jelképeiről 1

Pusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/1998.(VII.3.)Kt. önkormányzati rendelete. a községi Önkormányzat jelképeiről 1 Pusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/1998.(VII.3.)Kt. önkormányzati rendelete a községi Önkormányzat jelképeiről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Pusztaszer Község

Részletesebben

Vasárnapi Újság - A magyar koronázási jelvények

Vasárnapi Újság - A magyar koronázási jelvények 2011 május 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Vasárnapi értékelve Újság Give Vasárnapi Újság Give Vasárnapi Újság Mérték Give Vasárnapi Újság Give Vasárnapi Újság - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Folyó

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/ 1994. ( VI.02) sz. ÖK. rendelete a helyi címer és zászló alapitásáról és használatának rendjéről Újhartyán község Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 1. (6) bek.

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 Uzsa Község Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990.

Részletesebben

Jászivány Község Képviselőtestületének. 10/2004.(VIII. 10.) rendelete. Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről

Jászivány Község Képviselőtestületének. 10/2004.(VIII. 10.) rendelete. Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről Jászivány Község Képviselőtestületének 10/2004.(VIII. 10.) rendelete Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről (egységes szerkezetben) Jászivány Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

SZÁSZBEREK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 7/2000.(VIII.14.) sz. rendelete. a település jelképeiről és a jelképek használatáról I. FEJEZET.

SZÁSZBEREK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 7/2000.(VIII.14.) sz. rendelete. a település jelképeiről és a jelképek használatáról I. FEJEZET. SZÁSZBEREK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 7/2000.(VIII.14.) sz. rendelete a település jelképeiről és a jelképek használatáról Szászberek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen

Részletesebben

2 / (I. 26.) RENDELETE HELYI JELKÉPEK ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATUK RENDJÉRŐL

2 / (I. 26.) RENDELETE HELYI JELKÉPEK ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATUK RENDJÉRŐL BALATONSZEMES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT K ÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2 / 1994. (I. 26.) RENDELETE HELYI JELKÉPEK ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATUK RENDJÉRŐL Balatonszemes község Önkormányzatának 2/1994. (I.26.) számú

Részletesebben

A Mezőladányi Önkormányzat 9/2001./VI.25./ Ökt. sz r e n d e l e t e Az önkormányzati jelképekről és használatuk szabályairól

A Mezőladányi Önkormányzat 9/2001./VI.25./ Ökt. sz r e n d e l e t e Az önkormányzati jelképekről és használatuk szabályairól A Mezőladányi Önkormányzat 9/2001./VI.25./ Ökt. sz r e n d e l e t e Az önkormányzati jelképekről és használatuk szabályairól (egységes szerkezetben) Mezőladány Községi Önkormányzat Képviselőtestületének

Részletesebben

ONGA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/1995.(V.22.) R E N D E L E T E a községi címer és zászló használatáról

ONGA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/1995.(V.22.) R E N D E L E T E a községi címer és zászló használatáról ONGA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/1995.(V.22.) R E N D E L E T E a községi címer és zászló használatáról (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege) Onga Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

(2) A Kispest címerével ellátott körpecsét az önkormányzat hivatalos pecsétje.

(2) A Kispest címerével ellátott körpecsét az önkormányzat hivatalos pecsétje. Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének a Kispest címer, a Kispest zászló és a Kispest név használatának rendjéről szóló 16/2012. (V.18.), 4/2011. (II.22.) önkormányzati

Részletesebben

A címer leírása 1.. /1/ A község címerének leírása:

A címer leírása 1.. /1/ A község címerének leírása: Tengelic Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2000./VIII.2./ számú önkormányzati rendelete a község önkormányzati jelképeiről és használatukról a 12/2009 (VIII.19.), 8/2012. (IV.19.) és a 16/2012.

Részletesebben

Csátalja Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 3/ (II.24.) számú rendelete. a község címeréről, zászlajáról és használatának rendjéről

Csátalja Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 3/ (II.24.) számú rendelete. a község címeréről, zászlajáról és használatának rendjéről Csátalja Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/ 1998. (II.24.) számú rendelete a község címeréről, zászlajáról és használatának rendjéről Csátalja Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990.

Részletesebben

1. Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. 2. A címer

1. Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. 2. A címer Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat címeréről, zászlajáról és használatuk rendjéről Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Dabrony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VI.29.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Dabrony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VI.29.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről - 1 - Dabrony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VI.29.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Dabrony község önkormányzat képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1)

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (IX.18.) önkormányzati rendelete A városi címer, zászló és a településnév használatáról Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2001 ( IV.04.). KT. R E N D E L E T E

Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2001 ( IV.04.). KT. R E N D E L E T E Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2001 ( IV.04.). KT. R E N D E L E T E Tiszavárkony község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről. Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

A Gorter-Kecskeméti Röplabda Club (KRC) relikviái. Messzi István Sportcsarnok

A Gorter-Kecskeméti Röplabda Club (KRC) relikviái. Messzi István Sportcsarnok A Gorter-Kecskeméti Röplabda Club (KRC) relikviái Messzi István Sportcsarnok Füles serleg, anyaga: fém, színe: arany. Talapzata bordó színű műanyag, mérete: 16 x 16 cm, magassága 9 cm. A serleg teljes

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2000./VII. 05./ ÖK. számú. R e n d e l e t e. Nyírmada Nagyközség címerének megalkotásáról.

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2000./VII. 05./ ÖK. számú. R e n d e l e t e. Nyírmada Nagyközség címerének megalkotásáról. NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2000./VII. 05./ ÖK. számú R e n d e l e t e Nyírmada Nagyközség címerének megalkotásáról. Nyírmada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Debrecen város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek és középületek fellobogózásáról

Debrecen város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek és középületek fellobogózásáról DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 37/2000. /XI. 29./ Kr. rendelet Debrecen város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek és középületek fellobogózásáról Debrecen Megyei Jogú

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2009. (XII.18.) rendelete Nagyhalász címeréről, zászlójáról, nevéről és azok használatának rendjéről Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

BEVEZETŐ. Első rész. Nemesrempehollós község címerének megállapításáról és használatáról. A címer leírása. 1.. A címer használata 2..

BEVEZETŐ. Első rész. Nemesrempehollós község címerének megállapításáról és használatáról. A címer leírása. 1.. A címer használata 2.. Nemesrempehollós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1994. (VIII.18.) sz. rendelete a község címeréről, zászlajáról és azok használatának rendjéről BEVEZETŐ Nemesrempehollós község 1937-ben egyesült

Részletesebben

Ferencszállás Községi Önkormányzat 5/1998. (V.26) KT. sz. rendelete a községi címeréről és zászlójáról, valamint a község jelképeinek használatáról

Ferencszállás Községi Önkormányzat 5/1998. (V.26) KT. sz. rendelete a községi címeréről és zászlójáról, valamint a község jelképeinek használatáról K I V O N A T Ferencszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1998. május 26-ai jegyzőkönyvéből Ferencszállás Községi Önkormányzat 5/1998. (V.26) KT. sz. rendelete a községi címeréről és zászlójáról,

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 20.) rendelete a helyi jelképek megállapításáról, és használatuk rendjéről

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 20.) rendelete a helyi jelképek megállapításáról, és használatuk rendjéről Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 20.) rendelete a helyi jelképek megállapításáról, és használatuk rendjéről a módosításáról szóló 7/2012. (III. 20.) rendelettel egységes

Részletesebben

I. fejezet. A város címere. (1) A város címerének leírása:

I. fejezet. A város címere. (1) A város címerének leírása: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete a város önkormányzata jelképeinek alkotásáról és használatának szabályozásáról Hajdúhadház Város Önkormányzata

Részletesebben

Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003.(V.27.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003.(V.27.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003.(V.27.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003. (V.27.) számú rendelete

Részletesebben

I. fejezet. Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei mint a település múltjára utaló díszítő szimbólumok: címer és zászló. II.

I. fejezet. Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei mint a település múltjára utaló díszítő szimbólumok: címer és zászló. II. TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (II. 3.) rendelete Tét Város címeréről, zászlajáról, pecsétjéről, díszpolgáráról, jó sportoló - jó tanuló, közösségi munkáért, tiszteletbeli polgár,

Részletesebben

Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 15/1995.(VI.15.) sz. RENDELETE

Részletesebben

Zalaszentgrót Városi Önkormányzat. 1 /1992. /I. 31. / számú. r e n d e l e t e

Zalaszentgrót Városi Önkormányzat. 1 /1992. /I. 31. / számú. r e n d e l e t e Zalaszentgrót Városi Önkormányzat 1 /1992. /I. 31. / számú r e n d e l e t e a város címeréről, zászlajáról és pecsétjéről (Módosításokkal egységes szerkezetben) Zalaszentgrót városi önkormányzat képviselőtestülete

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. TOTÓ

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről (A 2000. évi módosításokkal egybeszerkesztve) Zalaszentgyörgy Község

Részletesebben

I. Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. II. A címer. A címer leírása, magyarázata

I. Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. II. A címer. A címer leírása, magyarázata Monostorpályi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete az önkormányzat címeréről, zászlajáról és használatuk rendjéről Monostorpályi Község Önkormányzata

Részletesebben

6/2004. (III. 10.) sz.

6/2004. (III. 10.) sz. M I S K O L C M E G Y E I JOGÚ VÁROS Ö N K O R M Á N Y Z A T Á N A K 6/2004. (III. 10.) sz. R E N D E L E T E AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben a módosításáról

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában.

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában. A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában (könyvismertető) Dr. Diószegi Attila ítélőtáblai bíró 2014. június 2 A minap

Részletesebben

A ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁLYOS RENDELETEI

A ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁLYOS RENDELETEI A ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁLYOS RENDELETEI 2015. február 6. A Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés 1/1991. (II.2.) sz. rendelete Zala megye címerének és zászlajának alkotásáról, azok használatának szabályozásáról

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. április 30. napján Hatályos: 2015. április 18-tól Egységes szerkezetbe foglalta: Serfőző Rozália Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 1 50/1997.

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

PAKOD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2011. (III. 16.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

PAKOD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2011. (III. 16.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL PAKOD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2011. (III. 16.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Pakod Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 1.

Részletesebben

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2009. (III. 2.) rendelete

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2009. (III. 2.) rendelete Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (III. 2.) rendelete Törökbálint Város címeréről, zászlajáról és ezek használatáról, valamint a Képviselő-testület által adományozható kitüntetésekről

Részletesebben

HGYÉSZ NAGYKÖZSÉGI KÉPVISEL-TESTÜLET 8/2005.(XII.01.) SZÁMÚ RENDELETE A NAGYKÖZSÉG CÍMERÉRL ÉS ZÁSZLAJÁNAK LÉTESÍTÉSÉRL, HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRL

HGYÉSZ NAGYKÖZSÉGI KÉPVISEL-TESTÜLET 8/2005.(XII.01.) SZÁMÚ RENDELETE A NAGYKÖZSÉG CÍMERÉRL ÉS ZÁSZLAJÁNAK LÉTESÍTÉSÉRL, HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRL HGYÉSZ NAGYKÖZSÉGI KÉPVISEL-TESTÜLET 8/2005.(XII.01.) SZÁMÚ RENDELETE A NAGYKÖZSÉG CÍMERÉRL ÉS ZÁSZLAJÁNAK LÉTESÍTÉSÉRL, HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRL Hgyész Nagyközség Önkormányzatának Képvisel-testülete az

Részletesebben

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1.

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1. Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011 (IV.21.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 16/2012.(V.10.) sz., 31/2012.(XII.17.) valamint a 15/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

1. Pécs Város hivatalos jelképei. 1. Pécs Város hivatalos jelképei: a Város címere, zászlaja és lobogója.

1. Pécs Város hivatalos jelképei. 1. Pécs Város hivatalos jelképei: a Város címere, zászlaja és lobogója. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 57/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelete Pécs Város jelképeiről, a Város nevének és jelképeinek használatáról, a középületek és közterületek fellobogózásának

Részletesebben

Marcalgergelyi község Önkormányzatának címere 1..

Marcalgergelyi község Önkormányzatának címere 1.. Marcalgergelyi község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2001.(VI.8.) rendelete A község jelképeinek megállapításáról, és használatának rendjéről 1 A 7/2004. (IV.27.); 7/2005.(X.29.); 10/2009. (IX.16.)

Részletesebben

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2004. (VII. 1.) HBMÖK. rendelete. a megyei önkormányzat jelképeiről

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2004. (VII. 1.) HBMÖK. rendelete. a megyei önkormányzat jelképeiről A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2004. (VII. 1.) HBMÖK rendelete a megyei önkormányzat jelképeiről A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése - a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzatának 5/2001.(V.18.).sz.rendelete

Bucsa Község Önkormányzatának 5/2001.(V.18.).sz.rendelete Bucsa Község Önkormányzatának 5/2001.(V.18.).sz.rendelete Bucsa Község jelképeiről, azok használatáról 1 Bucsa Község Önkormányzatának 5/2001.(V.18.).sz.rendelete Bucsa Község jelképeiről, azok használatáról

Részletesebben

I. fejezet. A város címerének leírása

I. fejezet. A város címerének leírása Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2007. (XII. 13.) Ör. számú rendelete az önkormányzat jelképeiről és használatának rendjéről (egységes szerkezetben a módosító 11/2010. (VII.01.)

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (X.04.) számú rendelete a 34/2014. (XI.14.) számú rendelettel formailag egységes szerkezetben

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1994. (V. 11.) ÖR. számú. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1994. (V. 11.) ÖR. számú. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1994. (V. 11.) ÖR. számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Csanádpalota Nagyközség Képviselő-testülete

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-tesületének 1/2004. (I.22.) önkormányzati RENDELETE

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-tesületének 1/2004. (I.22.) önkormányzati RENDELETE 1 Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-tesületének 1/2004. (I.22.) önkormányzati RENDELETE A települési címer és zászló alkotásáról, engedélyezéséről és módjáról Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben