I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Átírás

1 JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI SZERB HAGYOMÁNYOK MEDINÁN TELEPÜLÉSI /TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁRBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉHEZ Készítette: Sió-menti Értéktár Bizottság dr. Baranyai Eszter Medina, (név) (aláírás) (település, dátum, pecsét) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Sió-menti Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: dr. Baranyai Eszter, Sió-menti Értéktár Bizottság titkára Levelezési cím: 7052-Kölesd, Kossuth tér 2 Telefonszám: +36/ cím: jegyzo@kolesd.hu II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása agrár- és élelmiszergazdaság egészség és életmód x épített környezet ipari és műszaki megoldások x kulturális örökség sport természeti környezet turizmus 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik x települési x tájegységi x megyei külhoni magyarság 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: A medinai szerbek 1720-ban Szent Lázárnak szenteltek templomot, mely faépítésű volt. A Szent Lélek eljövetelének szentelt templom 1856-ban készült el, a hívek adományaiból csaknem harminc éven át épült az eredeti faépítésű templom köré. Az építkezés alatt a fatemplom végig üzemelt, miközben köré építették az új kőtemplomot. Csak az új elkészülte után bontották ki a régit és rendezték be az újat. Téglaépítésű, kelet-nyugati tájolású egyhajós épület. Tornya a nyugati főkapu felett helyezkedik el, itt található a karzat is. Alatta van a női tér és a kőből faragott keresztelőkút is, amit egy mellvéd választ el a férfiak tartózkodására szolgáló résztől. Itt helyezkedik el a déli oldalkapu, a püspöki trón, a diakónusi szék, valamint a templom legszentebb terét, az oltárt a hajótól elválasztó ikonosztáz. Az ikonosztázt harmincöt kép alkotja. Tematikájuk szerint evangéliumi történetek, ünnepek, apostolok, golgota kereszt. A festmények feltehetően a felépítménynél sokkal korábbiak, és eredetileg valószínűsíthetően más templom ikonosztáza számára készülhettek. A belső bútorzat eredeti, 1856-os évből való. A provinciális klasszicista stílusban épült szerb templom nem csupán műemlék, hiszen a görögkeleti vallási hagyományok ma is elevenen élnek a faluban. A medinai szerbek pünkösdkor tartják a templom búcsúját. A torony 1987-ben kapott vörösréz burkolatot.

2 A templom külsővakolása, festése 1992-ben valósult meg. Belső felújítása 2001-ben, restaurálása 2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium által kiírt pályázaton nyert pénzből lett elvégezve. Bozsity (Karácsony) A szerbek egyházi ünnepeiket a julianusi kalendárium szerint ünneplik, tizenhárom napos késéssel a gregoriánusi naptárral szemben, így a pravoszláv vallásúak január 7-én ünneplik Jézus Krisztus születését, a karácsonyt. Szent estén a családfő behozza a badnjakot (vastagabb farönk, ami a tűzhelybe kerül, másnap reggelig parázslik, nem aludhat ki a tűz), mely azt a fát szimbolizálja, melyet a pásztorok hoztak a hideg barlangba és meggyújtották, hogy melegítsenek amikor Jézus megszületett. Ezután a családfő behozza a szalmát (azt a szalmát jelképezi, amelyen Jézus született a barlangban) és háromszor köszön Hristos se rodi! (Jézus megszületett!). A válasz szintén háromszor Vaistinu se rodi! (Valóban megszületett!) és a ház asszonya megszórja őt háromszor gabonával a kityenikolács (díszes kalács) alatt lévő tálból, majd szétszórják a szalmát a lakásban és tesznek belőle néhány marékkal az asztalra a terítő alá is. A szalmába rejtik a gyerekek ajándékait is. A szerb házakban nem szokás karácsonyfát állítani. A karácsonyi asztal tartozékai: Gyertyatartóban gyertya Mécses - december 17-én Szent Barbara napján egy lapos tányérba búzát vetnek, közepébe mécsest helyeznek, amit Szent estén gyújtanak meg, addig a búza szépen megnő jelezve a bő búzatermést. Kityenikolacs (díszes kalács) - kenyértésztából készült kör alakú kalács, melyre pászkatésztából különböző kis díszek, középen rózsa, körülötte szőlőfürt, hordó, kotlós, búzakalász, kukoricacső, háziállat figurák kerülnek. Miután kisült a kalács a rózsába piros cérnával átszőtt bazsalikomot tesznek. Egy tálba kukoricát, búzát, árpát, napraforgót, babot, diót, almát, pénzt raknak, erre helyezik a díszes kalácsot. A kalács díszei, a gabona magvak az előttünk álló év bőségét jelképezik. A díszes kalácsot újévkor vágják fel. Zdrávlje (egészség) kenyér, ennek a közepébe is tésztarózsa kerül. Szent estén szelik fel és karácsonykor csak ezt a kenyeret fogyasztják. Aki ezt a kenyeret eszi egész évben egészséges lesz. Bádnji dán (karácsony előnapja) Karácsony előnapján nem való nőknek más házába menni, csak férfiaknak, akik kora reggel mennek köszönteni Bádnjidán-t. Ezen a napon tilos a padlásra menni, nehogy lehozzuk és elvigyük a házból a szerencsét. Karácsony előtt minden tartozást meg kell adni, adóssággal nem szabad várni a karácsonyt. Karácsony előnapján nem gyújtunklámpát a vacsora idejét jelző harangszóig. Szent estén halászlé, vagy böjtös bableves a vacsora zdrávljéval, utána diós tészta, vagy gibanica (cukros mákkal, dióval, mazsolával, darált tökmaggal töltött pászkalapok) következik. Hajnalban misére megy a család, délelőtt pedig a liturgiára. A templomban az istentisztelet szerb vagy ószláv nyelven folyik. Karácsony első napján mindenki otthon ünnepel, másnap mennek köszönteni a rokonokhoz, ismerősökhöz. Karácsony első napján a medinai szerbeknél szárnyasból készült ételeket főznek, mivel a sertés kitúrja a szerencsét. A karácsonyi ebéd fontos és elmaradhatatlan eleme a csesznica, a

3 tejfölös, cukros tojással, mazsolával, néhol dióval is töltött hajtogatott rétestészta, amelybe pénzérmét tesznek. Ezt törni szokás és akinek a darabjában a pénzérme van, az nem lesz pénzszűkében a következő évben. De a pénzérme az újszülött Jézus részére szánt ajándékot is jelképezi. A karácsony háromnapos ünnep. A szalmát karácsony harmadnapján reggel szedik össze és viszik a szűrűbe. Sveti Sava (Szent Száva napja) Január 27-e Szent Száva napja. Szent Száva minden szerb iskola patrónusa, így a most szerb klubként működő valamikori szerb iskola védőszentje is. Szent Száva, mint püspök, politikus és államfő megerősítette a középkori önálló szerb egyház és állam alapjait. Kolostorokat, templomokat, iskolákat építtetett. Szent Száva napján az ünnepi istentisztelet végén a lelkész megszenteli a Szent Száva napi ünnepi kalácsot, melyből mindenki kap egy darabot. A gyerekek verset mondanak Szent Száváról és a hívek közösen eléneklik a Szent Száva himnuszt. Uskrs (Húsvét) A húsvét sétálóünnep. A tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltei vasárnapra esik, de nem lehet egyszerre a zsidó húsvéttal a pészach-hal, legkorábban április 4-én, legkésőbb május 8-án lehet. Nagycsütörtökön este kerül sor a tizenkét evangélium meghallgatására a templomban Krisztus szenvedéséről. Amíg a lelkész az evangéliumokat olvassa a hívek térdelnek a templomban. Minden evangélium előtt kerepelnek, nem harangoznak. Felfüggesztett deszkát a férfiak felváltva ütemesen vernek fakalapáccsal. Nagypénteken végzik a templom takarítását, előzőleg kiosztják a családok közt mosásra, keményítésre a templomi terítőket, szőtteseket. Nagypénteken délután, a takarítás után a textíliák újra a helyükre kerülnek, virágokkal díszítik a templomot, elkészítik Jézus sírját. Este teszi a lelkész a halotti leplet, melyen Krisztus sírba helyezése látható, Jézus sírjára. Jézus sírját a feltámadásig minden éjjel őrzik, virrasztanak. A templomkertben tüzet gyújtanak, amit körülülnek, kukoricát pattogtatnak, halkan beszélgetnek. Az ünnep előtt a temetőt is rendbe teszik. Nagyhéten szigorú böjt van. Szombaton festik az asszonyok a tojásokat, főzik meg a húsvéti sonkát. A tojás a természet megújulását, az új élet születését jelképezi, a húsvéti piros tojás az örömet jelenti. A piros szín a Megváltó Golgotán ártatlanul kiontott vérét szimbolizálja, de a piros szín egyben a feltámadás színe is, mert nincs feltámadás szenvedés és halál nélkül. Ez a szín tehát a kereszténység, a templom színe. Húsvét az első alkalom, amikor a negyven napos böjti időszak után az új sonkát megkezdik és először esznek belőle. Vasárnap a hajnali misén, a feltámadáskor minden harang megszólal. Körmenetet tartanak. Ekkor még a harangszó mellett kerepelnek is. Mire harmadszor megkerülik a templomot és újra bemennek néhány asszony eltávolítja Jézus sírját. A hajnali mise után a húsvéti liturgia következik. A liturgia végén a hívek így köszöntik egymást Hristosvaskrese! (Krisztus feltámadt!), melyre a válasz Vaistinuvaskrese! (Valóban feltámadt!). A szerbeknél nem szokás a locsolkodás. Húsvét másnapján az ünnepi istentisztelet után a hívek halottaikra emlékeznek, kimennek a temetőbe, gyertyát gyújtanak, a pópa minden sírt megáld, vörösborral keresztel meg.

4 Duhovi (Pünkösd) A medinai szerb templomot a Szent Lélek eljövetelének szentelték, így pünkösdkor van a búcsú. Pünkösdkor a templomot hársfaágakkal, virágokkal díszítik, füvet szórnak szét, amelyből az ünnepi istentiszteleten a hívek térdelve kis koszorúkat fonnak, amit hazavisznek és otthon megőrzik a következő pünkösdig az áldás és jólét szimbólumaként. A pünkösdi búcsún már évek óta az istentiszteletet LukijanPantelity püspök úr több lelkész közreműködésével celebrálja. A misét egyházi vendégkórus kíséri. Az ünnepi ebédre és vacsorára mindenkit vendégül látnak. Délután a vecsernyén kerül sor a koljivo (búza) és slavskikolacs (ünnepi kalács) megáldására, melyet a mindenkori koma biztosít. A koljivo darált főtt búza, melyet cukorral édesítenek, adnak hozzá darált diót, mazsolát, fahéjat, szegfűszeget. Mandulával, dióval, kockacukorral, csokoládédrazséval díszítik, közepébe gyertyát tesznek. A vecsernye után a koma szétosztja a megáldott koljivot, ünnepi kalácsot és borral kínál mindenkit. Azután átmennek a Szerb Klubba, mely közvetlenül a szerb templom mögött van. Itt kultúrprogram következik, melyen szerbiai, horvátországi, vagy hazai szerb néptánccsoport mutatkozik be. A folklórműsor után élőzene mellett hajnalig tartó bálban szórakozhatnak a vendégek. Ivandan (Szent Iván napi szokások) Július 7-én van Szent Iván napja. Ilyenkor fonják az asszonyok az Iván napi koszorút. A fiatal lányok, fiúk kimennek a rétre és megszedik az Iván napi virágot, otthon az asszonyok koszorúkat fonnak belőle és minden lakó és melléképületre kitesznek egyet-egyet, hogy megvédje a házat az időjárás viszontagságaitól, a jégveréstől, széltől, fagytól, hóvihartól. Ez a koszorú a következő év Szent Iván napjáig az épületen marad. Preobrazsenje (Krisztus színeváltozása) Augusztus 19-én van a preobrazsenje, a szőlőszentelés napja. Régi szerb hagyomány, hogy augusztus 19. előtt senki sem eszik a megtermelt szőlőjéből. Medinán minden szerb családnak van szőlőültetvénye. Szőlőszentelés napján minden család visz a templomba egy tál szőlőt, amit a pópa megszentel és mindenki kap belőle egy-egy fürtöt és ebből a megszentelt szőlőből eszik legelőször minden családtag, utána már lehet szedni a szőlőt. Pudarina A pudarina szőlőőrző hagyomány, mely a magyarországi szerbek között már csak Medinán él, melyet minden évben más-más pincéjében tartanak. A Szerb Klubban fogadják a vendégeket, utána mennek ki a szőlőbe. Medinán minden szerb családnak volt és van szőlőültetvénye. Nyár végén, amikor kezdett érni a szőlő esténként a fiatalok összegyűltek mindig másnál, ahol énekeltek, beszélgettek, tréfálkoztak, táncoltak, őrizték a szőlőt. Ez az esemény összefogta a fiatalokat, szorosabbá fűzte az emberi kapcsolatokat.a medinai szerbek nem hagyják feledésbe merülni ezt a szép hagyományt, ápolják és minden évben vendégeikkel együtt felelevenítik. 6.Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett Medina Tolna megye egyetlen olyan települése, ahol szerb kisebbség él. Ma 36 szerb nemzetiségű él a községben, de anyanyelvüket vallásukat, kultúrájukat és szokásaikat ma is ápolják, ők a szerb hagyományok őrzői óta a régi szerb iskolában szerb klub működik. Itt van az 1995-ben megalakult nemzetiségi önkormányzat székhelye, és itt tartják hagyományos összejöveteleiket is, mint pl. a karácsony, az újév várás, Szent Száva napi megemlékezés, a húsvét, vagy a búcsú. A község neve cirill betűkkel is olvasható a falu határában, és a legfontosabb közintézményeken is kint van a cirill betűs felírás. A szerb kisebbségnek van saját temploma és temetője is. Fontos

5 számukra a vallási események anyanyelven történő művelése, gyermekeik számára való átadása, közös átélése. Vallásuk gyakorlásához elengedhetetlen a templom épülete. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: Bővebb információt olvashat Konrád László Medinai beszélgetőkönyv c. könyvének 153.oldalán ei=fp3pupruemmrtqa3v4gwaq&ved=0cegqsaq&biw=1280&bih=931(képek) _magyarorsz_szerbek.htm (Mo-i szerbek) (Szerb Pünkösd Medinán) medinafalu.hu III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuálisdokumentációja 2. A Htv. 1. (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat

6 III./ 1.számú melléklet: Az értéktárba felvételre javasolt, nemzeti értéket képviselő szerb nemzetiség szokásainak fényképes dokumentációja A karácsonyi asztal elmaradhatatlan tartozékai Kityenikolacs (díszes kalács)

7 Zdravlje (egészség) Gibanica Csesznica

8 LukijanPanteliy püspök úr ünnepi beszédet tart a liturgián pünkösdkor Koszorúk fonása a pünkösdi istentiszteleten

9 Pünkösdi körmenet a templom körül Koljivo megáldása pünkösdkor

10 Ünnepi kalács megáldása pünkösdkor Szerb tánccsoport fellépése pünkösdkor

11 Pudarina Pudarina II.

12 Iván napi koszorú A medinai szerb templom Szerb templom a hozzá tartozó parókiával

13 A templom nyugati bejárata hársfaágakkal díszítve pünkösdkor A templom ikonosztáza