CSR itthon: merre tovább?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSR itthon: merre tovább?"

Átírás

1 CSR itthon: merre tovább? 05 A legnagyobb családi vállalkozások 16 Körkérdés Önkormányzatok a válságról 41 Work for peace! Roma majális nem csak romáknak A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. magazinja

2 Mutassa meg érintettjeinek, amit cége a fenntartható fejlődésért, a felelős működésért tesz! Program Egységes, átlátható jelentések, melyek összevethetővé teszik a CSR teljesítményeket. Kis- és középvállalkozásoknak éppúgy elérhető, mint nagyvállalatok számára. A Good CSR Program egyedülálló összefogás a CSR kommunikációban, ahol multicégek és kkv-k együtt mutatják be CSR programjukat. Mit kap, aki részt vesz a programban? A vállalat rövid CSR jelentésének megjelenése A társadalmi felelősségvállalás könyvében A rövid CSR jelentés megjelenése önálló kiadványként Részvétel a Good CSR Gálán Kedvezmény a CSR Menedzsment Konferenciára

3 Tartalom PONTszám. forráspont. biztospont. pontpontpont. 05 A legnagyobb családi vállalkozások 09 A válság 10 tanulsága szempont. 13 Lecsúszófélben Interjú Tóth István György közgazdász-szociológussal 16 Körkérdés Önkormányzatok a válságról 19 Telephelyemet újra cserélném Országos telephely- fejlesztési pályázatok 20 Válságkezelő üzemmódban Könnyítések vállalkozások számára 22 Klaszterek: egységben az erő cél PONT. 25 Kiváló tengerészek Onlinet Group Zrt. 31 Válság ellen Garantiqa 32 Felújítások kezességgel központ. 35 A válság mint lehetőség 38 CSR itthon: merre tovább? Interjú Radácsi Lászlóval, a B&P CSR management ügyvezetőjével 41 Work for peace! Roma majális nem csak romáknak 42 Fesztiválok nyara 44 A katalánok büszkesége 46 Konyha határok nélkül 48 Polcz Alaine: Amire nem szeretünk gondolni 28 Az elsők biokozmetikumban Biola Natúrkozmetikai Kft.

4

5 Szerzőink Kiss Judit Ágnes költő 48 Somogyi Gábor újságíró, író 1954-ben született Budapesten. Újságírói pályafutásának jelentős részét heti- és napilapok belpolitikai rovatánál töltötte, majd főszerkesztőként életmódmagazinoknál dolgozott. Jelenleg az Autóközlekedés című lap főszerkesztő-helyettese, illetve szabadúszó újságíróként vállalati lapokat szerkeszt, és kommunikációs tanácsadói feladatokat lát el. Negyedik és ötödik kötete a 2008-as könyvfesztiválra jelent meg. 25 Kiss Judit Ágnes az ELTE-n magyar, a Színművészeti Egyetemen drámatanári, a Pécsi Tudományegyetemen oboa szakot végzett. Ír verset, prózát, néha még zenét is. Eddig megjelent kötetei: Irgalmasvérnő versek 2006, Nincs új üzenet versek 2007, A keresztanya (Szomor Veron történetei) regény, Nagyon szereti a táncot, a lovakat és a palacsintát. Junior Parnasszus-, Mozgó Világ-, Artisjus- és Déry Tibor-díjas. 44 Bart Dániel szerkesztő, újságíró 1976-ban született Budapesten. Számtalan kitérő után az ELTE angol szakán diplomázott. Azóta angol szépirodalmat fordít magyarra és mindenfélét angolra. Gyakran ír online és offline újságokba könyvekről, játékokról, irodalomról, utazásról, építészetről, designról, fotózásról, művészetről, gyakorlatilag bármiről. Rajkó Anna szerkesztő, újságíró 1978-ban született Budapesten. Tizenkét évesen készítette élete első újságját, amelyet öt példányban osztott szét barátai körében től rendszeresen publikál, 2004 és 2007 között a Pesti Est Kft. kulturális különszámainak felelős szerkesztője. Jelenleg az ELTE BTK és PPK végzős hallgatója és a C6 Média Kft. ügyvezetője. Szabadidejében könyveket bújik, vagy csónakázik az Adrián. 19 PONT. a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kéthavonta megjelenő magazinja. Kiadja: PrintXBudavár Zrt. H 1061 Budapest, Király utca 16. Telefon: (+36 1) , fax: (+36 1) Felelős kiadó: Wiszkidenszky András Kiadóigazgató: Kohanecz Margit Főszerkesztő: Banyár László Lapterv: Zimmermann Zsolt, B&P Social Branding Művészeti vezető: Kiss Dominika Tördelőszerkesztő: Éger György Képszerkesztő: Karádi Róbert Címlap: Paul Hanna/Reuters/Vándorkő Fotók: Cultiris, Karádi Róbert, Lakos Gábor, MTI, Nagy Balázs, RedDot, stockxpert Olvasószerkesztő: Stecz Mária Hirdetésfelvétel: Otto Krisztina , Produkciós menedzser: Wunderlich Péter Nyomtatás: Demax Művek A PONT a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. bejegyzett márkaneve. A kiadvány részeinek másolása vagy újraközlése a kiadó engedélye nélkül tilos! A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a PrintXBudavár Zrt. egyaránt fontosnak tartja környezetünk védelmét, ezért ez a magazin környezetbarát Cyclus print papírra készült.

6 PONTszám. 05 A legnagyobb családi vállalkozások 09 A válság 10 tanulsága

7 PONTszám. 5 A legnagyobb családi vállalkozások szöveg: Kárpáti Gergely Előző számunkban bemutattunk néhány olyan családi vállalkozást, amelyek a leghosszabb, olykor több évszázados múltra tekintenek vissza. Mostani számunkban további hét családi vállalkozásnak indult társaságról olvashatnak: ők viszont az elmúlt két évtizedben csinálták meg a szerencséjüket. Közülük nem egy többmilliárdos árbevételű, több országban is megtelepedett vállalattá vált napjainkra, bizonyítva, hogy szakértelemmel, kitartással és némi szerencsével Magyarországról indulva is lehet nagyot alkotni. 1. MPF-csoport Az MPF-cégcsoport a Felcsuti család különféle érdekeltségeit fogja össze. A csoport élén elnökként már a család második generációját képviselő Felcsuti Zsolt áll. A 39 éves üzletember az egyik leginkább globális magyar hátterű cégbirodalmat vezeti. A szerszámgéptartozékokat gyártó csoport ugyanis százszázalékosan birtokol román, kínai, német és orosz gyártókat is, miközben itthon többféle érdekeltsége is van, különböző gépgyártó cégek mellett még ipari parkja is. A vállalkozás alapjait az édesapa, Felcsuti Csaba rakta le, aki már a hetvenes évek végén vállalkozást indított, néhány társával megalapítva a Plastik Műanyagipari Kisszövetkezetet. Később kivált ebből, de a maszek léttel korántsem hagyott fel. Metallplast Gmk néven az akkori nagyvállalatok igényeit kiszolgáló fém- és műanyagipari gyártó vállalkozást hozott létre. Zsolt, vagyis a fiú eközben előbb műszaki érettségit tett, majd a közgazdaságtudományi egyetemen marketingdiplomát szerzett. Az egyetem után Svájcban helyezkedett Az MPFcégcsoport a Felcsuti család különféle érdekeltségeit fogja össze. el, a Schubi AG-nél, marketingvonalon. Azután, amikor a kilencvenes években hazatért, belevetette magát a családi vállalkozásba. Édesapjával megalapította az MP Meta Bt.-t, és ezzel útjára indult az a sikertörténet, amelynek eredményeként a vállalkozásból mára egy nagyra nőtt, saját márkanévvel dolgozó cégbirodalom lett. Egyik vállalkozást hozták létre a másik után, s 1998-ban megalakult az MPF Meta, amely már részvénytársasági formában állította elő a termékeket, illetve nyújtotta a szolgáltatásokat. A cégcsoport egyre több ingatlant is birtokolt, amelyek kezelésére és a pénzügyi adminisztráció végzésére 2000-ben megalakult az MP Consulting Kft. De épített a család logisztikai központot is, és vettek további cégeket is, így a romhányi Widenta szerszámgyárat, a bajai Borovi Bútoripari Kft.-t, legutóbb pedig a Clarflex csiszolóanyag-gyártó céget. Az ezredforduló után az MPF fokozatosan kialakította nemzetközi bázisait is, elsőként Romániában. Emellett ben létrehozta az ingatlanfejlesztő üzletágat, amelynek az első nagy fejlesztése bérházak építése. Mára a vállalkozás Európa negyedik és Kelet-Európa legnagyobb szerszámgéptartozék-gyára, legfontosabb vevői multinacionális cégek. Palásti József kunszállási pékmester 2. Fornetti-csoport Ki ne találkozott volna a forgalmasabb tereken, közlekedési csomópontokban, élelmiszerboltok környékén a frissen sült péksütemények fenséges illatával? Ma már ismerősen cseng a Fornetti szó, sőt egyre többen tudják, hogy az olaszos név nem külföldi céget takar. Kevés tisztább és szebb magyar családi sikertörténet képzelhető el, mint Palásti József kunszállási pékmester családi vállalkozásáé,

8 6 PONTszám. Palásti József Ma már pékséghálózat tulajdonosa a Fornetti-birodalomé. Az 1979-ben sütőmesteri oklevelet szerző fiatal szakember 18 évesen kezdett vállalkozni, első sütőipari cégét a Bács-Kiskun megyei Kunszállás községben indította. Egy évtizednyi kisiparosi lét után nagyobb fába vágta a fejszéjét: nagyobb sütőipari vállalkozásba kezdett, még mindig Kunszálláson, de már modern nyugat-európai termékeket és technológiákat meghonosítva. Palásti József itt tervezte meg a Fornettilátványpékségek termelési rendszerét, és 1997-ben önálló vállalatként elindította a Fornetti Franchise-t, amelynek célja a látványos eladótéri sütés országos elterjesztése volt. Hamar kiderült, hogy e terve még szerény is volt, hiszen az ötletből előbb európai, majd kis túlzással földrészeken átnyúló birodalom fejlődött ki. A cég 1997-es alapítása óta eltelt tizenkét évben ugyanis a franchise-rendszert szerte Európában sikerült meghonosítani. Sőt hiába a több mint háromezer magyarországi működő kemence, ma már nem is hazánk, hanem Románia a Fornetti legnagyobb piaca. Emellett megjelentek szinte minden középés kelet-európai országban, többek között Szlovákiában, Ukrajnában, Bulgáriában, míg a nyugati irányban Németországban, Ausztriában, Svédországban és Spanyolországban vannak jelen. A Fornetti ma már olyan, Európán belül egzotikusnak számító helyekre is eljutott, mint Albánia és Koszovó. A legfrissebb terjeszkedési irány a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Kuvaitban és hamarosan már Egyiptomban is lehet találkozni a finom, friss pékárukkal. A Fornetti Franchise tehát Kelet-Közép-Európa legnagyobb látványpékség-hálózatává vált, s ötezer munkahelyet működtet. Palásti József üzletét legalábbis a pékmester reményei szerint ráadásul a világválság sem tépázza meg igazán. A Szentkirályi Ásványvíz Luis Figo portugál futballfenomént használja reklámarcának. 3. Szentkirályi Ásványvíz Kecskemét közelében, Szentkirályon van egy magyar vállalkozás, amely jelenleg Luis Figo portugál futballfenomént használja reklámarcának. Mindez jól jelzi, mennyire nem ismer lehetetlent a negyvenéves Balogh Levente, egykori sokszoros magyar cselgáncsbajnok, mára sikeres üzletember. A családi vállalkozás alapjait az édesapja, Balogh Sándor rakta le. A vérbeli vállalkozó élelmiszer-ipari szakember, amint lehetősége nyílt rá, elment maszeknak : már 1989-től fáradhatatlanul vágott bele a legkülönfélébb élelmiszer-ipari tevékenységekbe. A Vitapress márkanév alatt forgalmazott gyümölcslevek, ételízesítők, esszenciák mellett az évek során a családi vállalkozásban teakereskedő cég, borászat, gyermekpezsgőgyártás, gyümölcsös, faiskola is előfordult. Balogh Sándor családtagjai közül nemcsak a fia, hanem a lánya és a veje is a fénykorában kétszáz-háromszáz terméket gyártó csoportnál dolgozott. Levente később a széles portfólión belül a vízre szakosodott. A kék aranyra, vagyis a kiváló minőségű ásványvízre a család különös módon talált rá: a Vitapress saját használatára fúrtak kutat, azonban a talált vizet bemérették, és mondhatni, csodára, vagyis kiváló minőségű innivalóra bukkantak. Az eleinte kis tételben, német márkanévvel palackozott víz hamarosan világhírű lett, miután Párizsban elnyerte a vizek Oscar-díjaként emlegetett Eauscar-díjat. Innen már nem volt megállás. Baloghék speciális stratégiája alapján mindig előbb a marketingbe ölnek pénzt, és csak utána a kapacitások felfuttatásába, ám már így is 450 millió literes éves kapacitásnál tartanak. A Szentkirályi Ásványvíz lételeme a folyamatos újítás: a vizet hol kozmetikumként igyekeznek hasznosítani, hol pedig jeges teával, üdítőkkel próbálkoznak. És a környező országokba irányuló sikeres export mellett már a közel-keleti értékesítés lehetősége is felmerül. Egy biztos: a rendkívüli marketingérzékkel megáldott Balogh Levente a semmiből százalékosra emelte termékei hazai piaci részesedését, és folyamatosan harcol azért, hogy övé legyen a piac negyede. 4. Révész Trans A Révész Trans Kft. alapítója, az év logisztikai emberének is választott Révész Bálint eredeti-

9 PONTszám. 7 Révész Bálint leg karosszérialakatosként végzett, majd magánfuvarozóként dolgozott, végül kamionos vállalkozó lett. Első vállalkozását még 1981-ben indította, és jellemzően mindig saját erőből fejlődött. A cég amelyben az alapító több családtagja is tevékenyen dolgozik az elmúlt két és fél évtized alatt rendkívül sikeres karriert futott be, s megkerülhetetlenné vált a szállítmányozásban ben Révész Bálint bevásárolt az Eurotrans Kft.-be is, majd megszerezte annak száz százalékát, s ekkor a cégét Révész Eurotransra keresztelte ben a tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombináttal (TVK) közösen alapította a Révész-Trans Kft.-t, amelynek egy évvel később százszázalékos tulajdonosa lett. E cég eredeti szakterülete a vegyi anyagok szállítása, így övék az ország legnagyobb speciális kamionparkja közepén egy stratégiai döntés nyomán a cégcsoport meg is vált az alacsonyabb hozzáadott értéket termelő ponyvás fuvarozási divíziótól. Ez a vállalkozás ma már a másik nagy hazai tulajdonú szállítmányozó versenytárs, a Waberer s Holding tulajdona. Az immár nemzetközi szállítmányozó és ingatlanfejlesztésben is érdekelt csoport ügyfelei között említhető a TVK mellett a másik nagy borsodi vegyi óriás, a BorsodChem, sőt a szlovák Slovnaft is. A folyamatosan bővülő csoport legfrissebb üzletága az ingatlanfejlesztés, amelynek fő fegyverténye Kelet-Magyarország legnagyobb egybefüggő (70 ezer négyzetméteres) raktárbázisának létrehozása: ennek szolgáltatásait nagy multinacionális partnerek veszik igénybe. Révész Bálint öt gyermeke sem esett messze a fájától: legidősebb fia, Tamás Nyíregyházán Tomi Trans Sped Kft. néven már maga vezet egy szállítmányozó vállalkozást. 5. Varga Pincészet Magyarország legnagyobb családi pincészete, Magyarország legcsaládiasabb nagypincészete így reklámozhatja magát Varga Péter és fiai, Bálint és Máté badacsonyi borászata, ahol még további családtagok és generációk is kapnak feladatot. A történelmi badacsonyi borvidéken, gyönyörű, festői környezetben elterülő badacsonyörsi borászati üzemben dolgozó Varga család valamennyi tagja végzett közgazdász, s a borászati szakemberek kiválasztásában is magasan kvalifikált szakemberek megszerzésére törekedtek. Ennek ellenére a Varga Pincészet Kft. korántsem csak luxustermékeket gyárt, a legmagasabb árkategóriában, hanem azt vallja, hogy Varga Péter és fiai, Bálint és Máté A pincészet t öbb száz hektárt kitevő ültetvényei a Balaton körül h e l ye z ke d- nek el. ezerforintos palackár alatt is lehet minőségi bort csinálni. Nem titkolt alapelvük szerint jó ár/ érték aránnyal kell hűséges és elkötelezett fogyasztókat szerezni, és reményeik szerint egyre több hazai borbarát azonosítja majd a badacsonyi bort a Varga Pincészet márkanévvel. A pincészet több száz hektárt kitevő ültetvényei a Balaton körül helyezkednek el, de vannak szőlői az egri borvidéken is. Ráadásul a borászat nemcsak a saját termesztésű alapanyagot dolgozza fel, hanem gondos minősítés és kiválasztás után csaknem ezer termelőtől is felvásárolnak szőlőt. A 10 millió palacknál is nagyobb termelési szortimentbe sok minden belefér, a másfél literes kiszerelésű ház borától kezdve az egészen magas minőségű termékekig. Amikor a Varga Pincészet generációkon átívelő tradícióiról olvashatunk, azt gondolhatnánk, hogy patinás házról van szó, ám valójában csak 1992 végén alakult a pincészet, és termékeivel 1993-tól van jelen a piacon. De hogy ezalatt valóban sikerült a legnagyobb magyar borászatok közé nőnie, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a vállalkozás körülbelül 120 embert foglalkoztat a szőlészetben dolgozókkal együtt. A Varga Pincészet sikerének titka az, hogy a legnagyobb magyar borértékesítő partnerekkel (Tesco, Metro, Profi, Penny Market, CBA, Reál, Cora, Match) is sikerült megállapodnia. A család egyik autentikus büszkesége a kéknyelű bor, amelynek szőlője egyedül Badacsonyban terem meg.

10 8 PONTszám. Kürti Sándor Világszerte tudják, hogy az igazi specialista ez a kis magyar cég. 6. Kürt Zrt. Hazai, de globálisan is egyedülálló, magas hozzáadott értékű tudással rendelkező sikervállalkozás. Ha még azt is hozzátesszük, hogy informatikai cégről van szó, akkor a szakmában mindenki szinte biztosan a Kürt Zrt.-t véli felismerni a leírásból. Az alapító testvérpár, Kürti Sándor és Kürti János akik az utóbbi időben már némileg hátrébb húzódtak az operatív irányításból számtalan elismerés díjazottjai, konferenciák állandó meghívottjai. Hiszen mindenkit érdekel, hogy miként képes egy kis magyar vállalkozás ekkora utat megtenni. Ahol ugyanis speciális adatmentési technikákra van szükség, ahol sérül, megég egy hardver, világszerte tudják, hogy az igazi specialista ez a kis magyar cég. Mindezt jól példázza, hogy amikor a szörnyű szeptember 11-i terrortámadás után a World Trade Center tornyai leomlottak, az egykori gmk szakembereit bízták meg a porrá zúzott számítógépeken tárolt adatok mentésével. A Kürt valójában korántsem csak ezzel foglalkozik (hanem elsősorban információbiztonsággal), de máig a számítógépes adatok helyreállítása a legismertebb profilja. Kürti Sándor vegyészként végzett Veszprémben, s a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnak volt az ösztöndíjasa. Egy személyes konfliktus miatt hagyta el a vállalatot, amikor a Kijevben végzett János testvére kis magáncégébe, a Kazetta Gmk-ba hívta, amely mágneses adattárolók javításával foglalkozott. Ennyi előzmény után maga a Kürt 1989-ben alakult meg, s azóta is nyereségesen működik. Két évtized alatt mintegy negyvenezer adatmentési esetet oldottak meg. A jelenleg százfős munkatársi gárdával dolgozó Kürt Zrt. első külföldi leányvállalatát, a német Kuert Datenrettung Deutschland GmbH-t 2003 elején indították el, míg az osztrák céget 2004-ben ben az Egyesült Államokban és Dubaiban léptek piacra érdekeltségeikkel. A projektek levezénylése mellett a Kürt technológiai know-how-t is értékesít: sikerét jelzi, hogy a magyar technológiát már három kontinens országaiban vásárolták meg. 7. Diósárok Kft. Ritka az olyan magyar családi vállalkozás, amelyet már három generáción keresztül, vagyis öt évtizede visz egy család, hiszen a legrégibb családi történeteket is jellemzően megszakítja a tervgazdaság időszaka. Az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó Diósárok Kft. mégis ilyennek mondható. A céget ma irányító Hollósi Frigyes nagyszülei már az átkosban is vállalkoztak, a nagyapa mészkőégetéssel foglalkozott, saját iparengedéllyel rendelkezett, gyakorlatilag vállalkozóként bővítette üzemét. Még bányát is vásárolt. A nagymama többek között építőanyag-beszerzéssel foglalkozott az egykori IKV-nál, majd kiszállt, és elkezdett besegíteni a családi mészégető vállalkozásba. A saját gyártást hamarosan kiegészítette a kereskedelem, a nagymama korábbi szakismereteit felhasználva vezette az építőanyag-értékesítő telepet, és a Hollósi család már lassan öt évtizede, vagyis a hatvanas évek végétől foglalkozik építőanyagok, cement, homok kereskedelmével. A stafétát a nyolcvanas években a két fiú, Béla és Géza vette át és fejlesztette a vállalkozást egészen a rendszerváltásig. A családi cég amely 1990 óta működik Diósárok Kft. néven tulajdonosa ma is a nagymama, illetve három gyermeke, akik közül az átalakulás után az irányítást a legidősebb fiú, Béla vette át. Mára a kiskereskedelmi tevékenység megtartása mellett leginkább a nagy ingatlanprojektek generálkivitelezőivel állnak kapcsolatban: így szállítanak többek között a négyes metró építéséhez és a Corvin sétány nagyszabású ingatlanfejlesztéséhez is. Az immár milliárdos forgalmú cég központja Budakeszin található, de vannak telephelyei Óbudán és a budai hegyekben is. A tulajdonosok ma már kevésbé aktívak, így a cégvezetést a mindig is a családi vállalkozásnál dolgozó, idén 33 éves Frigyes vette át. A választék napjainkra hatalmassá vált: több ezer terméket forgalmaznak, amelyek között burkolóanyagok, szigetelők, nyílászárók, tetőfedő elemek, műanyagáruk is megtalálhatók. Hollósi Frigyes

11 PONTszám. 9 A válság 10 tanulsága szöveg: Kárpáti Gergely A pénzügyi világégésnek még biztosan nincs vége, de az eddig történtekből már számos tanulságot lehet levonni. Például hogy biztonságosabb bankrendszerre, érthetőbb pénzügyi termékekre, hatékonyabb felügyeletre van szükség. Illúziónak bizonyult az is, hogy a válság majd megáll Magyarország határánál, hiszen ha Amerika beteg, akkor minden földrész gazdasága megfertőződik. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha Európa keleti fele bajba kerül, az Nyugat-Európa számára is problémás lehet. A PONT tíz fontos tapasztalatot és tanulságot gyűjtött össze. 1. Egyszerűbb pénzügyi termékekre van szükség Az utóbbi években tombolt a világban a pénzügyi innováció. A bankok, a brókercégek, a hedge fundok rendkívül furmányos, sokszorosan összecsomagolt értékpapírokat, pénzügyi termékeket alakítottak ki. Ezek struktúráját kevesen látták át, de amíg nem borult a rendszer, addig hozták a pénzt. Amint beütött a krach, először épp a sokszoros tőkeáttétellel kialakított struktúrák dőltek össze. A pénzügyi innováció ugyan alapvetően pozitív és szükséges is, ám az biztos, hogy a tőkeáttételes, bonyolult termékeknek egy időre befellegzett. A befektetők (remélhetőleg) jó időre megtanulták: csak olyan befektetési terméket szabad vásárolni, amelyet meg is értenek! Persze a pénzügyi piacok emlékezete rövid, így ha majd néhány évig megint jól megy minden, akkor előbb-utóbb ismét felbukkanhatnak a csúnya veszteségeket okozó összetett termékek. Ezek túlzott kockázatai ellen azonban várhatóan szabályozási eszközökkel is fel fognak lépni a fejlett pénzügyi piacokon. 2. A globális világban nincs elszigetelt válság A világválság másfél éve a tengerentúli ingatlan- és jelzálogpiac problémáival indult. Eleinte sokan bizakodtak, hogy Európa nem fog megfázni, és hogy a gyorsan fejlődő kínai, indiai, brazil gazdaság növekedése nem torpan meg. Ma már tudjuk, hogy a fejlődő piacok börzéi az egyesült államokbeli tőzsdéknél is sokkal nagyobbat estek. A tanulság az, hogy ma már nincs izolált pénzügyi válság: a fejlődő piacok eddig éppen azért fejlődtek gyorsan, mert a fejlett világ előszeretettel fogyasztotta a termékeiket és a szolgáltatásaikat. A globalizáció azonban fordítva is hat: amikor az angolszász sajtó a kelet-közép-európai devizák gyengülése idején a régió bankrendszereinek kockázataitól volt hangos, akkor a befektetők joggal tartottak attól, hogy egy esetleges krach gyorsan továbbterjed. 3. Vihar idején jól jön az állami védőernyő A piacgazdaság számos szereplője, vállalkozók, bankárok, pénzügyi újságírók az elmúlt évtizedekben nagy kedvvel ostorozták a lassú, bürokratikus, rossz hatékonyságú államot, és érveltek az államtalanítás, az állam szerepeinek visszaszorítása mellett. Egészen addig, amíg nem jött a válság, s nem kerültek veszélybe a bankok, a betétek és a munkahelyek. Attól fogva hirtelen valahogy mindenki az állam segítségét kéri: munkahelyteremtő támogatások, államilag garantált hitelek után kiált, s követeli, hogy az állam álljon helyt a rosszul gazdálkodó bankokban tartott betétekért. Két hónap sem kellett hozzá, és az addig piacbarát államokban mindenhol államosított bankokat, totális állami garanciákat lehetett látni. Mindez az adott helyzetben érthető volt, ám a ló másik oldalára sem szabad átesni, már csak az adófizetők pénzének védelme érdekében sem.

12 10 PONTszám. 4. Végleg eltűnhetnek a pénzügyi rendszer egyes intézménytípusai A válság legnagyobb tanulságát valószínűleg a bankrendszer lesz kénytelen levonni a talpon maradó intézmények alighanem óvatosabbak, konzervatívabbak lesznek. Ma még nem lehet pontosan megmondani, hogy mekkora lesz a csődhullám, hány bankot kell államosítani vagy a piac többi szereplőjének felvásárolnia. Az azonban már látszik: vesztésre áll az angolszász banki modell, vagyis a kereskedelmi és a befektetési bankok elkülönített működése, s a változások nyertese a korábban sokat bírált kontinentális típusú, univerzális bankrendszer lehet. A Lehman Brothers csődje és a többi nagy amerikai befektetési bank kálváriája nyomán a hatalmas kockázatokat vállaló befektetési házak túlságosan kockázatosnak tűnnek, akárcsak a kockázatokat halmozó hedge fundok, amelyek világát szintén alaposan megrostálja a válság. 5. A nagybankokat nem szabad bukni hagyni Ők okozták a bajt, őket bezzeg mégis megmenti az állam szoktak az állami bankmentő csomagok láttán dühöngeni a felháborodott adófizetők. Bizony nehéz megmagyarázni egy iparvállalat alkalmazottainak, miért van az, hogy amikor a hitelszűke megroppantja a cég működését, akkor az állam a vétlen iparvállalatot a sorsára hagyja, miközben a felelőtlen bankot megmenti. Ám bármennyire igazságtalan is ez, más út nem nagyon látszik. A Lehman Brothers csődje után a döntéshozók egyvalamit biztosan megtanultak, azt, hogy a nagy pénzintézetek csődbe jutását minden eszközzel el kell kerülni. 6. A nemzeti felügyeletek szerepét újra kell fogalmazni A globális pénzügyi világban nincsenek határok. A multinacionális vállalatok ügyesen játszanak a nemzetközi transzferekkel és adóoptimalizációval. A tőkepiaci mozgások szempontjából fontos befektetési alapok és hedge fundok is általában adóparadicsomokban vannak bejegyezve. Eközben a pénzügyi intézményeket felügyelő hatóságok jellemzően nemzeti keretek között működnek, Európában esetleg uniós fókusszal, de gyakorlatilag nincsen jogosítványuk a legfontosabb szereplők tevékenységének ellenőrzésére. Sőt ma már az sem ér sokat, ha a bankok, biztosítók, brókercégek felügyeleti kontroll alatt vannak, hiszen a különböző kvázi pénzügyi szolgáltatók mindenfajta társasági formában és mindenféle országban bejegyezve működnek. Még nem tudható, hogy milyen új felügyeleti modell fog kialakulni, de mindenképpen hozzá kell nyúlni a rendszerhez. 7. Az internet felgyorsította a világot sajnos így a válságok terjedési sebességét is Az interneten csak egy klikk a versenytárs tartja az ismert üzleti mondás, vagyis a netes szolgáltatásoknak nagyon jóknak kell lenniük, különben a felhasználó gyorsan és kényelmesen vált, egyszerűen átpártol a versenytárshoz. Mindezt azért nagyon fontos a pénzügyi szervezetek szabályozásakor is tudni, mert hihetetlen mértékben megnőtt a hírek, a sajtó felelőssége. Ha valamelyik pénzügyi szolgáltatóról elterjed egy rossz hír, az, függetlenül attól, hogy igaz-e, vagy sem, akár pillanatok alatt önbeteljesítővé válhat. Hiszen ha úgy szól a hír, hogy csődközelben van egy adott bank, az ügyfeleknek nem kell kígyózó sorokat kivárniuk azért, hogy hozzájussanak a betéteikhez, hanem irány az internetbank. Fél perc múlva százezrek utalhatják így tovább a pénzüket, amit valóban nem bír ki egyetlen pénzintézet sem. 8. Az indokolatlan eladósodás visszaüt A modern piacgazdaság a hitelre épül. Az államok kölcsönökből működnek, a vállalatok mások pénzéből tudnak fejleszteni, és a lakosság is előrehozza a fogyasztását, későbbi

13 PONTszám. 11 jövedelmei rovására szerzi meg a lakást, az autót, a háztartási gépet. Kegyelmi időszakban ez erősen felpörgeti a gazdaságot, mindenki vásárol, fejleszt, beruház. Tartósan mégsem maradhatott fenn az a változó egyensúly, hogy az európai és az amerikai emberek, cégek, államok eladósodnak, amit valaki más finanszíroz: bankok, megtakarítók, ázsiai államok. Amint tarthatatlanná vált az egyensúly, kiderült, hogy csalóka volt az olcsó hitel. Hiszen nagyon komoly gondokat okozhat, ha egy hitelfelvételre berendezkedett állam vagy cég azt tapasztalja, hogy a hiteleit nem tudja a régebbi feltételekkel megújítani, netán egyáltalán nem tudja azokat megújítani. 9. A válságban a nyersanyagárak is esnek Vegyél energiarészvényeket, fektess a megújuló energiaforrásokra alapozó cégekbe, az élelmiszeriparba, a nyersanyagalapokba hallhattuk az elmúlt években, és bizony a válság előtt úgy tűnt, hogy a nagy globális gazdagodás idején a legjobb üzlet a világgazdaság szűk keresztmetszeteibe fektetni. Hiszen fogyatkoztak a nem megújítható energiaforrások, egekben járt az olajár, drágult a gabona, sorra indultak a globális energiaválság megoldására szakosodott zöld cégekbe fektető alapok. Azt hihettük, hogy ez a trend már soha nem fordul meg, sőt egyre közelebb kerül a források végső kimerülése. Nos, a válság bebizonyította, hogy a régi recept még mindig él. Amennyiben a globális gazdaság lassul, rögtön kevesebb energiahordozóra van szükség, az árak pillanatok alatt összeomlanak. Persze zárójelben érdemes megjegyezni, hogy amint kifelé jövünk majd a válságból, és elkezd nőni a kereslet, nagyon gyors lehet az árkorrekció. 10. A hiteltelenség visszaüt Ha egy országnak hiteltelen a gazdaságpolitikája, és csökken az iránta megnyilvánuló üzleti bizalom, az nem jó szoktuk hallani, de nem tudjuk igazán, hogy ez mit is jelent. A válság sajnos megmutatta. Nézzük Magyarország példáját. A nagy állami redisztribúció, a hiánytervek be nem tartása, az eurócsatlakozási céldátum feladása sajnos súlyos veszteségek formájában köszönt vissza. Magas állampapír-piaci hozamok, a kötvénypiac megszűnése, súlyos árfolyamveszteség. Csupa olyan tétel, amelyet minden magyar adózó drágán megfizetett már eddig is, és amiért évekig fog még fizetni. Ha már kifelé jövünk Milyen jelek, ismert paraméterek fogják megmutatni, hogy már a válság vége felé tartunk? Végtelen sok mutatószámot lehet követni, de párat biztosan érdemes. Ezekből válogattunk. A nagy gazdasági térségek (az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán) ipari termelési mutatói különböző fázisban vannak napjainkban, de még egységesen mínuszosak (az USA-ban alig, Németországban erősen). Ha a cégek újra kapnak majd hiteleket, ha a fogyasztók megint a régi lelkesedéssel vásárolják a termékeket, gyorsan változhat a helyzet. Nagyon jó jel lesz, ha a médiában már érezhetően ritkulnak a bankok megmentésével kapcsolatos egyeztetésekről vagy az ilyen jellegű állami döntésekről szóló tudósítások. Hasonlóképpen biztató jel lesz az üzleti raktárkészletek apadása, a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyek keresletnövekedésre utalnak, akárcsak a nyersanyagárak emelkedése vagy a globális kereskedelem újbóli élénkülése. A tőkepiacokon természetesen a befektetői bizalom javulása lehet jó jel, de már az is reményteli, ha a volatilitás, az árak ingadozása csökken. A stabilabb árak ugyanis azt jelentik, hogy már nyugodtabbak a piaci szereplők, kevésbé remegnek a kezek. Jelenleg még nagyon súlyos a helyzet a hitelpiacon, évekkel, évtizedekkel ezelőtti óvatosság a jellemző.

14 szempont. 13 Lecsúszófélben Interjú Tóth István György közgazdász-szociológussal 16 Körkérdés Önkormányzatok a válságról

15 szempont. 13 Lecsúszó félben Interjú Tóth István György közgazdász-szociológussal interjú: Berecz Anna PONT: Mennyire polarizált a magyar társadalom európai összehasonlításban? A társadalmi rétegződés tekintetében melyek a hasonlóságok, illetve a hazai specialitásnak mondható jellemzők? T. I. Gy.: Magyarország a társadalmi rétegződés szempontjából is európai országnak számít. Vagyis téves az a beállítás, hogy latin-amerikai típusú ország volna. A jövedelmi egyenlőtlenségek nagyságát tekintve az európai középmezőnyben van a helyünk. Kétségtelen, hogy vannak nálunk lényegesen egyenlőbb országok, mint például a közeli Szlovénia és Csehország vagy a skandináv országok, amelyekben lényegesen egyenletesebb a jövedelmek eloszlása. Vannak azonban olyan országok is, amelyekben a miénknél jóval nagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek. Idetartozik például Portugália és a balti országok. A magyar jövedelemeloszlás nagyjából a kontinentális európai mintáknak felel meg. Hozzáteszem, hogy ezekben a becslésekben van némi bizonytalanság. Hogy miben vagyunk mások? Azt gondolom, hogy Magyarországon még most is nagyon magas az iskolázottság hozama. Akiknek felsőfokú végzettségük van, azok lényegesen nagyobb jövedelmi előnnyel rendelkeznek, mint más európai országokban. A másik véglet az, hogy hazánkban létezik egy masszív, alacsony iskolázottságú tömeg, amely egy erősen leszakadt, zárt és újratermelődő rétegét képviseli a társadalomnak. Ez bizonyos mértékig specifikum a hasonló egyenlőtlenségi mintákat mutató nyugat-európai országokhoz viszonyítva. Ilyen mértékű polarizációra legalábbis ebben a tekintetben a hasonló fejlettségi szintű országokban nemigen van példa. PONT: Mik lehetnek az okai ennek a jelenségnek? Újra kell gondolni az egész segélyezési rendszert. T. I. Gy.: A témával kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy az alacsony iskolázottság masszívan együtt jár a munkaerőpiactól való távolmaradással, ez pedig egyben az iskolázatlan réteg generációs újratermelődését is magával hozza. Ennek egyfelől keresleti, másfelől kínálati oka van. A kereslettel kapcsolatban az idevonatkozó kutatások például az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének, azon belül is Köllő Jánosnak a munkái arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság a rendszerváltás táján egy picit túlmodernizálódott, így megszűntek azok az állások, amelyek képesek lettek volna munkahelyet és jövedelmet biztosítani ennek a nagy tömegű, nagyon alacsony iskolázottságú és egy bizonyos munkatípus elvégzésére alkalmas, egy adott munkahelyi kultúrában szocializált rétegnek. A kínálattal kapcsolatos ok pedig az, hogy akik a kilencvenes évek elején ezzel az alacsony képzettséggel kikerültek a munkaerőpiacról, azok egy idő múlva el is vesztették azt a képességüket, hogy továbbképzésben, aktív tanulásban vegyenek részt. Ennél fogva az ő körükben egy lassú, a család demográfiai változásaival, szétesésével párosuló leépülési folyamat játszódott le, ami igencsak megnehezíti nemcsak a munkaerőpiacra való visszatérésüket, de mondjuk így a pozitív családi minták átadását is a gyerekek számára. PONT: A szociális ellátórendszer, a segélyezési rendszer, a szélesebb értelemben vett támogatási rendszer mennyire segített, illetve segített-e egyáltalán abban, hogy a különféle társadalmi csoportok közötti jövedelemkülönbségek csökkenjenek? T. I. Gy.: Ez egy nagyon érdekes probléma, mert azt gondolom, hogy azok a tényezők, amelyeket a szociális-jóléti rendszer rövid távú előnyeiként szoktunk felsorolni, hoszszú távon sokszor a hátrányaivá válhatnak. A kilencvenes évek elején például arra való hivatkozással, hogy megnehezült a munkaerőpiacon való érvényesülés sokakat rokkantnyugdíjassá nyilvánítottak. Hosszú távon ez biztosan rosszat tett az érintettekkel, hiszen bebetonozta őket egy olyan helyzetbe, amelyből nincs visszaút a munkaerőpiacra. Hasonló dilemmát hordoz a segélyezési rendszer. Az egyfelől indokolt, hogy a segélyezési rendszer nagyobb mértékben juttasson segélyt a rászorulóknak. Másfelől fontos kérdés, hogy a rászorultsági alapon segélyezett emberek bármit nyernek-e azzal, ha belépnek a munkaerőpiacra, s ezáltal elveszítik a segélyüket. Ha rosszak a szabályok, akkor nagyon könnyen elképzelhető, hogy az emberek benne maradnak egy szegénységi csapdahelyzetben, hiszen egyszerűen nem éri meg a segély helyett dolgozniuk Én azt gondolom, hogy ilyen értelemben újra kell gondolni az egész segélyezési rendszert, ami mintha el is kezdődött volna az utóbbi egy-két évben. PONT: Kérdés, hogy mire jutnak vele. A rászorultságot manapság Magyarországon elég nehéz objektíven definiálni, a kritériumrendszerét felállítani.

16 14 szempont. T. I. Gy.: Ha visszagondolunk a kilencvenes évekre, akkoriban nagyon csúnyán nézett a szakma, az értelmiség, de bizonyos mértékig a közgazdászok jelentős része is arra, aki felvetette, hogy a segélyezésnek ellenösztönző hatása van a munkaerőpiacon. Emlékszem, hogy egy 1997-es jelentésünkben azt írtuk, paradigmaváltás kell a szociálpolitikában, merthogy akkor már nem az volt a kérdés, hogy célzottabbá tegyük-e a szociális rendszereket, hanem az, hogy a GDP növekedése mellett tudjuk-e úgy növelni a foglalkoztatottságot, hogy az embereket valahogy visszacsalogassuk a jóléti rendszerekből. Számos negatív kritikát kaptunk ezzel kapcsolatban a jóléti rendszerekkel foglalkozó szakma befolyásos részétől, amiért egyáltalán felvetettük ezt az ösztönzési-ellenösztönzési problémát. Azóta ilyen értelemben közbeszéd-forradalom zajlott le, hiszen ma már ez teljesen legitim kérdésfeltevés. Legalábbis egy bizonyos mértékig PONT: Válság van, amely Magyarországot különösen rossz állapotban érte, emiatt pedig elképzelhető, hogy nálunk hosszabb és mélyebb lesz, mint másutt. Milyen hatással lehet a válság a társadalmi egyenlőtlenségekre, vagyis melyik csoportot milyen módon érinti? A válságkezelés terheit ismét leginkább a középosztályok viselik. T. I. Gy.: Szerintem túlzott leegyszerűsítés arról beszélni, hogy a válság a már amúgy is nagy szegénységet növeli tovább. Nem tartom helyesnek a válságot csak a gazdagszegény logikában értelmezni. Úgy vélem, a középosztálynak és a jövő generációnak a problémája a legsúlyosabb és a leginkább kezelendő. Azt gondolom, az, hogy a válság mennyire lesz mély, azon is múlik, hogy a középosztályoknak mennyire vannak még tartalékai, kapacitásai a belső fogyasztás tekintetében, és hogy a válságkezelő gazdaságpolitika mennyire tudja irányba állítani az ő megtakarítási és fogyasztási viselkedésüket. PONT: Miért éppen a középosztályokat emelte ki? T. I. Gy.: Mert a válság szinte minden fázisa őket érinti a leginkább. A válság első fázisa ugyebár a pénzügyi válság. Ennek vesztesei első körben azok, akik megtakarításokkal rendelkeztek, hiszen az értékpapírpiacok mélyrepülése miatt a nyugdíjalapokban és a befektetési alapokban tartott vagyonuk értéke csökkent, az ingatlanpiac mélyrepülése és a lakáshitelek terheinek növekedése miatt pedig az ingatlanokban megtestesülő megtakarítások egy része Tóth István György 1962-ben született Pápán ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az időközben Budapesti Corvinus Egyetemmé átkeresztelt intézmény szociológiai tanszékén kezdett el dolgozni, először tudományos segédmunkatársként, utána adjunktusként, később pedig egyetemi magántanárként. PhDfokozatát ugyanitt szerezte 2003-ban. Közben ban vendégkutatóként dolgozott a London School of Economicson, illetve 1996-ban a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschenben ben a Pénzügyminisztérium Gazdaságpolitikai és Tervezési Intézetének osztályvezető-helyettese, 1993-ban az OECD konzultánsa volt ben a TÁRKI igazgatóhelyettese lett, jelenleg pedig a kutatóintézet vezérigazgatója. Napjainkig 14 könyv szerkesztésében működött közre, valamint egy monográfiája jelent meg, illetve rengeteg publikációja magyar és idegen nyelven. Az angolul kiválóan beszélő, a kötelező orosztanulás maradványait csak emlékként őrző szociológus nős, három gyerek édesapja. Hobbija a család, a kutya és a szezonális szabadidősportok. is elveszett. A következő fázis az a reálgazdaság válsága, amikor a kereslet szűkülése miatt elbocsátások, gyárbezárások vannak, az emberek pedig elveszítik az állásukat, a kenyérkeresetüket. A harmadik fázisban az állam is reagál a válságkényszerekre: visszafogja a kiadásokat, különféle csomagokat vezet be, szűkíti az állami szektor terjedelmét és a szociális ellátásokat. Az első fázis vesztesei főként a középosztálybeliek, hiszen elsősorban nekik vannak megtakarításaik. A második fázis szintén a középosztályt érinti a legerősebben, hiszen főleg azok az ágazatok kerültek bajba autóipar, tartós fogyasztási cikkeket előállító iparágak, amelyekben viszonylag magas képzettséget igénylő s a hazai viszonyok között az átlagosnál magasabb jövedelmet kínáló állások veszhetnek el. A harmadik szakaszban a végrehajtott költségvetési kiigazítások a kormányzat karakterétől függően különbözőképpen érintik az egyes korosztályokat és társadalmi rétegeket. A meghir-

17 szempont. 15 detett csomagok alapján azonban úgy tűnik, hogy a válságkezelés terheit ismét leginkább a középosztályok viselik. Ezzel kapcsolatban azonban szeretném felhívni a figyelmet egy nem eléggé hangsúlyozott, ám nagyon fontos tényre: a középosztályok helyzetének évek óta tartó folyamatos romlása nemcsak a gazdaságra nézve okoz gondot, hanem politikai szempontból is súlyos problémát jelenthet. Ugyanis soha nem a legszegényebbek szoktak adóellenállást kifejteni vagy az állami szektorral való kooperációt megszüntető forradalmat csinálni, hanem mindig a középosztályok. Nem véletlen, hogy például az Egyesült Államokban Obama elnök munkacsoportot hozott létre kifejezetten az amerikai középosztály megvédésére szolgáló intézkedések kidolgozására. Úgy érzem, hogy nem kezeljük az ügy fontosságának megfelelő hangsúllyal a jövő generációinak ügyét sem. PONT: Mit ért pontosan a jövő generációk ügye alatt? T. I. Gy.: Mind a három válságfázis hangsúlyozottan hátrányosan érinti a jövendő nemzedékeket. Mert mi történik akkor, amikor az első fázisban az emberek elveszítik a megtakarításaikat? Felerősödnek a magánnyugdíjrendszerekkel szembeni kritikák és azok a hangok, hogy vissza kellene állítani a felosztó-kirovó rendszert. Ezzel gyakorlatilag továbbhárítjuk a felelősséget a jövő generációira, amelyeknek megnövekedett nyugdíjterhet kell majd viselniük. A második fázis, a reálgazdasági válság, alapvetően azokat az életük teljében lévő foglalkoztatottakat sodorja veszélybe, akiknek kisebb-nagyobb gyermekeik, illetve lakáshiteleik vannak. Itt is egyértelmű a jövő nemzedékek érintettsége. Végül, amikor a válság harmadik szakaszában a kormányzatok válságkezelő csomagokat léptetnek életbe, szintén kiemelten terhelik a családos rétegeket. Ha pedig az állam magasabb költségvetési hiányt, az adósság növelését választja, akkor a terheket még inkább a jövő generációira tolja át. Itthon ugyan nem nagyon lehet deficitet növelni, de mondjuk az IMF-hitel így is egy elég nagy mértékű eladósítást jelent, amelyet majd a következő nemzedékek fognak visszafizetni. Ennélfogva azt gondolom, hogy a válság igazi vesztesei a jövő generációi lesznek, részben a saját önzésünk, részben a nem kellően jól kitalált demokratikus intézményrendszer miatt, amelyben nincs képviseletük. PONT: Ugyanakkor a válság kezelését az egyensúlyteremtéssel egy időben kell megoldani. A hiánycsökkentéshez pedig valahonnan el kell venni, és persze máshonnan nem lehet, mint ahol még van. Ez egyfajta róka fogta csuka helyzet. T. I. Gy.: Igen, de csak ha elfogadjuk, hogy a kormányzatoknak okvetlenül szükséges osztogatniuk és fosztogatniuk. Ha ennél a logikánál maradunk, akkor nincs más megoldás, mint hogy bizonyos periódusokban osztogatnak, utána pedig beszedik annak az árát. Ez történik Magyarországon is. Ha megnézzük a költségvetési deficit alakulását, akkor hosszú távon egy növekvő amplitúdójú, a választási ciklushoz igazodó görbét látunk. Szerintem a válságkezelésnek ebből a körből kell kitörnie. Igazából azt a hajlamot kell megszüntetni, ami miatt a választásokhoz közeledve mindig elszáll a költségvetés, ráadásul egyre erősebb hullámokban. PONT: Minek és hogyan kellene ehhez megváltoznia? T. I. Gy.: Szerintem az államnak, hiszen nálunk az alapvető gond az, hogy az állam bár nagy és túl sokat vállal gyenge, és a feladatait nem tudja jól teljesíteni. Magyarországon a legnagyobb probléma a kormányzással van, és itt most nem az egyik vagy a másik kormányról beszélek, hanem arról, hogy a központi akarat keresztülvitele sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, és sokkal bürokratikusabb procedúrákon keresztül történik, így aztán sokkal több veszteséggel valósul meg, mint más, kormányozhatóbb országokban. Ennek a helyzetnek persze számos oka van: a bizalomhiány, az államapparátus képtelensége arra, hogy működtesse az országot és persze a politika azon erőfeszítései, hogy legyengítse az államapparátust, ami szisztematikusan meg is történt. Szerintem ez a legfontosabb oka a deficithajlamnak, s ezen kell változtatni a válságtól függetlenül minél gyorsabban. Azt gondolom, hogy a válság igazi vesztesei a jövő generációi lesznek. Az autóiparban az átlagosnál magasabb jövedelmet kínáló állások veszhetnek el

18 16 szempont. Körkérdés Önkormányzatok a válságról szöveg: V. Pap Zsófia A gazdasági válság megrengetheti az amúgy is gyenge lábakon álló önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A PONT Magazin négy különböző nagyságú és adottságú település polgármesteréhez intézett körkérdésével arra kereste a választ, hogy milyennek látják településük helyzetét a válság közepette. Alsóörs, Balaton-part Alsóörs: szerencsés helyzetben Jelentős idegenforgalommal rendelkező Balaton-parti településként a szerencsésebb önkormányzatok közé tartozunk nyilatkozta a kérdésünkre Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere, aki szerint a válság egyelőre nem érintette a települést. A jövőt illetően is derűlátóak vagyunk, hiszen vannak olyan turisztikai létesítményeink, amelyek révén már most biztos bevételekkel kalkulálhatunk. Ilyen a Riviéra kemping és a községi strand. Ráadásul Hebling Zsolt reméljük, hogy a gyenge forint miatt a külföldi és a hazai turisták közül is többen választják a Balatont a nyári pihenésre. A munkanélküliség községünkben alacsony, az új rendszert Újbuda: szolidan, de biztosan A működőképesség, a kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet és a folyamatos fejlődés a három kulcsfogalom, amellyel Molnár Gyula, Budapest XI. kerületének polgármestere jellemezte Újbuda mostani körülményeit. Az önkormányzat pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott, a feladatok ellátása, az intézmények működtetése a jóváhagyott költségvetés Molnár Gyula alapján folyamatosan, zavartalanul történik mondta el kérdésünkre a polgármester, aki úgy vélekedett, hogy jelenlegi helyzetük nem indokolja válságköltségvetés készítését. Ha viszont változik az önkormányzatok központi finanszírozása, az XI. kerületi önkormányzatnak is át kell gondolnia a tervezett fejlesztéseket, az önként vállalt feladatok további ellátásának mértékét. Vannak kockázatok a saját bevételeik alakulásában is, de óvatos gazdálkodással ezek kezelhetők. Nem Újbuda azonban a mérvadó, hiszen lesznek, vannak sokkal nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok mutatott rá a polgármester, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is. Úgy véli, az elmúlt tizenkilenc esztendőben folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere, a források nélkül hozzájuk rendelt többletfeladatokkal. Most a gazdasági válság miatt hozott kormányzati intézkedések jelentős része a településeken fog lecsapódni, az ott élő embereket fogják érinteni, és kizárólag a települési önkormányzatok saját szűkös forrásaik mellett képesek arra, hogy ezeket a hatásokat valamilyen formában ellensúlyozzák, kompenzálják. Éppen ezért újra kell gondolni az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást, a normatívák rendszerét, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének a kérdését, akárcsak a helyi adók rendszerét is. Újbudának, amely lélekszáma alapján Magyarország ötödik legnagyobb települése, összehasonlíthatatlanul jobbak az adottságai és az esélyei a válság következményeinek enyhítésére. Az áfa-emelés és egyéb kedvezőtlen hatások kompenzálására a költségvetésben tervezett céltartalékok nyújtanak fedezetet hangsúlyozta a polgármester.

19 szempont. 17 vagyis hogy a regisztrált munkanélkülieket az eddigi segélyezés helyett közmunkával látjuk el jól kihasználva pedig szinte teljesen le tudjuk fedni a munka nélkül lévőket. Az igazsághoz tartozik, hogy egy 2004-es adat szerint Alsóörs a legfejlettebb magyar község, éves költségvetésünk félmilliárdos nagyságrendű. A két és fél évvel ezelőtti ciklusváltás idejére korábbi fejlesztéseink, valamint két nagyon rossz idegenforgalmi szezon következtében 130 millió forintos hitelállományt halmoztunk fel. Azóta szerencsére jött két nagyon jó szezon, a strandsétányon pedig több egység bérleti jogát meghosszabbítottuk, így adósságállományunk 20 millióra apadt. Számottevően csökkenti a költségeinket az is, hogy csatlakoztunk a balatonalmádi kistérségi társuláshoz, amely amikor többcélú társulássá vált nagyon sok önkormányzati feladatot átvett. Alsóörs korábban túl sok intézménnyel rendelkezett, két-három éve viszont megtettük azokat az intézkedéseket, amelyek jóvoltából igen jelentős költségcsökkentést tudtunk elérni. Ma már csak három intézményünk van: a polgármesteri hivatal, egy településműködtetési szervezet, amelynek az alintézményei a községi strand, a kemping, a sportlétesítmények, valamint az Általános Művelődési Központ, amely az óvoda, az iskola és a művelődési ház összevonásával jött létre. Az élet igazolta, hogy jó döntés volt az átalakítás. Túristvándi: nincs már tartalék Sokkal kedvezőtlenebb helyzetről számolt be lapunknak Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármester-asszonya, aki elmondta: a nyolcszáz lakosú, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei település szállítói tartozásának állománya egyre nagyobb mértékben növekszik, annak ellenére, hogy az önkormányzat Túristvándi: kis falu, nagy gondok szinte minden feladatot társulás keretében végez. Fő gondjuk az, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához kapott támogatás nominálisan és reálértékben is folyamatosan csökken. Válságköltségvetésre csak azért nincs szükség, mert a település évi költségvetését a gazdasági válság kitörését követően fogadták el, vagyis az már minden lehetséges költségtakarékossági intézkedést tartalmaz. Ezek keretében teljes mértékben megszüntettek több juttatást, például a közalkalmazottak étkezési támogatását, a méltányossági szociális kiadásokat vagy például a közszolgáltatásokhoz való önkormányzati hozzájárulást. Ugyanakkor a tervezett kormányzati megszorítások hatása az önkormányzat kiadásaira még nem érezhető. Nem állítható tehát, hogy a válság miatt később nem lesz szükség további lépésekre. A hátrányos helyzetű település első embere szerint azonban az önkormányzat költségvetésében már nincsenek tartalékok, nincs már mit lefaragni. A polgármester asszony elmondta: a központi költségvetésből remélhetőleg az úgynevezett önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetbe került települések számára kiírt pályázatokból, illetve a működésképtelen önkormányzatok forráskiegészítő támogatásából kaphat majd az önkormányzat. Dunavarsány: fejlesztések visszafogva Ha van olyan önkormányzat, amelyet súlyosan érint a gazdasági visszaesés, akkor Dunavarsány biztosan ilyen mondta el a PONT kérdésére Bóna Zoltán polgármester. A budapesti agglomerációban található csaknem nyolcezer lakosú kisváros fejlődése ben és 2008-ban leginkább annak az iparűzési adóból származó bevételnek volt köszönhető, Bóna Zoltán amelyet a Dunavarsányi Ipari Parkban letelepedő vállalkozások termeltek meg, illetve fizettek be közülük is elsősorban egy, az autóiparban működő japán cég. A válság miatt azonban a évi költségvetési koncepciót már lényegesen át kellett dolgozni jellemezte a helyzetet a polgármester. Az önkormányzat vezetősége tavaly novemberben még 1,8 2 milliárdos költségvetési főösszeggel számolt, ám 2009 februárjában végül csak egy 1,1 milliárd forintos költségvetést sikerült elfogadni. Az ok az állami normatívák csökkenése, az úgynevezett iparűzési adóerő-képesség elvonása és általában is az iparűzési adóból származó bevételük visszaesése. Nem növekszik a többi helyi bevétel sem. Dunavarsányban ugyanis az iparűzési adón kívül csak a gépkocsik után fizetendő súlyadó, valamint az idegenforgalmi adó létezik. Más helyi adónem bevezetését nem is tervezi az önkormányzat, mert az amúgy is nehezülő körülmények között élő lakosságot nem akarják tovább terhelni nyomatékosította a polgármester, aki elmondta, hogy a mostani válságos időszakot hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélkül szeretnék átvészelni. Dunavarsány jelenleg hitelek nélkül működik, s az önkormányzat nem is szeretne eladósodni. A válság következtében természetesen a település intézményeiben is vissza kellett fogni a kiadásokat, továbbá a felújítási és beruházási tervekből is vissza kellett venni, válságköltségvetésre azonban nincs szükség. A dunavarsányi közszférában eddig egyetlen ember sem veszítette el az állását leépítés miatt.

20 forráspont. 19 Telephelyemet újra cserélném Országos telephely-fejlesztési pályázat kis- és középvállalkozásoknak 20 Válságkezelő üzemmódban Könnyítések a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára 22 Klaszterek: egységben az erő

21 forráspont. 19 Telephelyemet újra cserélném összeállította: Rajkó Anna Tízmillió és százötvenmillió forint közötti támogatást igényelhetnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt telephely-fejlesztési pályázaton azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek bővíteni, cserélni, modernizálni szeretnék irodájukat, raktárukat vagy üzemcsarnokukat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázat elsősorban a kkv-k telephelyeinek modernizációját, bővítését, a nem megfelelő munkakörülményeknek és a telephelyek kihasználtságának a javítását célozza. A közvetett célok közül a két legfontosabb a tőkeellátottság és a foglalkoztatottság növelése országos szinten. Oravecz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője lapunknak elmondta, hogy a vissza nem térítendő támogatásra iparági megkötöttség nélkül lehet pályázni, az ország mind a hét régiójában. Az elbírálás a beadási határidő lejárta, 30. után egyszerre történik. Oravecz Péter kiemelte, hogy várakozásaik alapján a pályázatok száma meghaladja majd a háromszázat, s a rendelkezésre álló források mértéke országos viszonylatban több mint 17 milliárd forint. A pályázói kedv szerencsére töretlen: az áprilisi adatok szerint a gazdaságfejlesztési programokra beérkezett 6800 pályázat közül 4300 volt támogatásra érdemes. 145 milliárd forintot Kiknek nyújtható beruházási támogatás? Azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (gazdasági társaságoknak, szövetkezeteknek és az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak), amelyeknek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt, teljes üzleti évben (2008) minimum egy fő volt. Azon pályázóknak, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel. Azoknak, amelyek magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térség területén elhelyezkedő székhellyel és magyarországi telephellyel, fiókteleppel rendelkeznek. hívtak le erre a célra, amely összegnek csaknem a háromnegyedét kkv-k nyerték mondta a szóvivő. Oravecz Péter szerint mindez a pályázati feltételek folyamatos könnyítésének, az adminisztrációs terhek csökkentésének és az eddigi évek tanulási folyamatainak, tapasztalatainak is köszönhető. A telephely-fejlesztési pályázat részletei és a részvételhez szükséges dokumentumok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról (www.nfu.hu) letölthetők. Kiknek nem nyújtható beruházási támogatás? Azon mikrovállalkozásoknak, amelyeknek fejlesztése a budapesti agglomeráción kívül, 100 fő/km² népsűrűség alatti településen valósul meg. Azon mikrovállalkozásoknak, amelyeknek fejlesztése a budapesti agglomeráción kívül, 5000 fős állandó népességet el nem érő településen valósul meg. Azon pályázóknak, amelyek komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekre allokált forrás terhére már részesültek telephelyfejlesztést célzó támogatásban. Azon pályázóknak, amelyek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mikrovállalkozások fejlesztését célzó pályázata keretében a as tervezési időszakban támogatásban részesültek. Azon pályázóknak, amelyeknek utolsó lezárt, teljes üzleti éve nettó árbevételének több mint 50 százalékát mezőgazdasági tevékenység tette ki. Azon pályázóknak, amelyek a hajóépítési, a halászati és akvakultúra-ágazatban, a szén-, az acél- vagy a szintetikusszál-iparban tevékenykednek, vagy pálinka termelésével és forgalmazásával foglalkoznak. Rendelkezésre álló forrás régiónként Dél-alföldi Operatív Program:...3 Mrd Ft Dél-dunántúli Operatív Program:...1,74 Mrd Ft Észak-alföldi Operatív Program:... 2,18 Mrd Ft Észak-magyarországi Operatív Program:...3 Mrd Ft Közép-dunántúli Operatív Program:...2,1 Mrd Ft Közép-magyarországi Operatív Program:... 2,8 Mrd Ft Nyugat-dunántúli Operatív Program:... 3,02 Mrd Ft Összesen:... 17,85 Mrd Ft

22 20 forráspont. Válságkezelő üzemmódban összeállította: Rajkó Anna A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság több mint száz cégvezető megkérdezésével végzett áprilisi felméréséből kiderül, hogy miközben januárban a honi vállalkozások 75 százaléka küzdött értékesítési gondokkal, addig áprilisban már 83 százalékuk érzékelte a piac szűkülését. A felmérés alapján jelenleg kétszer annyi vállalat tervez elbocsátásokat, mint az év elején. A válság átvészelésére hatból öt vállalkozás vezetett be költségcsökkentő intézkedéseket, a vállalati folyamatok optimalizálására kétharmaduk fordított energiát. A válaszadók 61 százaléka szerint elengedhetetlen, hogy az állam hatékony segítséget nyújtson a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak. Alkalmazkodás és állami segítség Magyarországon ma a vállalkozások 99,8 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, s ezek hazai vállalati szinten a munkahelyek több mint kétharmadát adják. A magyar válságkezelési stratégiában a munkahelyteremtés kiemelt jelentőségű. A kkv-szektor a magyar vállalatok munkahelyeinek százalékát adja, így megerősítése elengedhetetlen a foglalkoztatás szempontjából nyilatkozta Hogy segítség érkezhessen, önállóan kell megtenni a megfelelő lépéseket. lapunknak Oravecz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások esetében az elsődleges feladat a pénzügyi gondok enyhítése, ezért a kormány a következő két évben 1400 milliárd forintot tesz közvetlenül elérhetővé a hazai vállalkozások számára. Nem elég a túlélésre koncentrálni, a kilábalásra is kellő figyelmet kell fordítani hangsúlyozta dr. Kállay László, a Vállalkozásfinanszírozási Főosztály vezetője. A válságnak ugyanis gazdaságot átrendező hatásai is vannak. Azok a cégek, amelyek csupán átvészelnek, nem biztos, hogy meg tudnak maradni a válságot követő időszakban. Kállay László elmondta, hogy bár a kormány többféle konstrukcióban kínál megoldást a forráshiány enyhítésére a vissza nem térítendő támogatásoktól és a hitelektől kezdve a kamattámogatáson keresztül a garanciavállalásig, fontos, hogy a cégek saját maguk is mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a menedzsmentjük tovább fejlődjön, és alkalmazkodásuk a válsághoz a lehető leghatékonyabb legyen. Elengedhetetlen, hogy a kkv-szektor figyelemmel kísérje a különböző állami finanszírozási eszközöket például az Új Magyarország Mikrohitel Programot és Portfóliógarancia Programot, a támogató szabályozási környezet kialakítását célzó intézkedéseket és az uniós meg a hazai forrású pályázatokat, hiszen ahhoz, hogy segítség érkezhessen, önállóan kell megtenni a megfelelő lépéseket. Az előzetes tervek szerint az 1400 milliárd forint uniós támogatás segítségével, a visszatérítendő források újbóli és újbóli felhasználásának köszönhetően 2015-ig több mint 2000 milliárd forint jut a magyarországi vállalkozások fejlesztésére, amiből eddig több mint 560

23 forráspont. 21 milliárd forint vált elérhetővé. Oravecz Péter számokkal érvelt amellett, hogy van esélye a kis- és középvállalkozásoknak a pályázatok elnyerésére. A áprilisi adatok alapján a gazdaságfejlesztési programokra beérkezett 6800 pályázat közül 4300-at találtak támogatásra érdemesnek, s 145 milliárd forintot hívtak le erre a célra, mely összegnek csaknem háromnegyedét a kkv-k nyerték. Hitel helyett sajáttőke-juttatás Gyakori problémája a nehéz helyzetben lévő magyar kis- és középvállalkozásoknak, hogy még az államilag támogatott banki hitelhez sem tudnak hozzájutni, mert alultőkésítettségükből adódóan hiányzik a szükséges önerejük. Segítség lehet számukra az uniós források felhasználásával induló Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram, amelynek lényege az, hogy a vállalkozásoknak nem hitelt, hanem saját tőkét, tartós tulajdonosi forrást juttat. A mintegy 35 milliárd forint európai uniós és hazai forráshoz a vállalkozások kockázati tőkealap-kezelő társaságok közvetítésével juthatnak hozzá. A közvetlen cél a saját versenyképesség növelése, a közvetett pedig Magyarország versenyképességének a javítása. A program reálisan három-hat évvel a befektetés után lesz értékelhető: amennyiben sikeres lesz, úgy további évtizedekre ad majd kockázati tőkeforráshoz jutási lehetőséget a magyar kkv-szektor számára. A válság ellenére sem csökkent a kkv-k pályázati hajlandósága. köszönhető, mint az előző évek tanulási folyamatainak és a jelenlegi üzleti-stratégiai megfontolásoknak. Munkaerő nélkül nem megy Bár a kis- és középvállalkozások vezetőinek egy része nem a létszámleépítést tartja a legfontosabb eszköznek a versenyben maradáshoz, a szociális és munkaügyi kormányzat becslése alapján körülbelül 100 ezer embert fog érinteni a válság okozta recesszió. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány az átmenetileg megszűnő álláshelyek számának a minimalizálása érdekében indította el Megőrzés, Munkába és Új kilátások elnevezésű programjait. A három támogatási programra rendelkezésre bocsátott támogatási keretösszeg 5950 millió forint. A Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként működő 4+1 napos munkahely-megőrzési program keretében a kormány minden ötödik munkanap bérköltségét átvállalja a munkáltatótól, munkavállalóinak legfeljebb 50 százalékáig. Ennek fejében az érintett cégeknek vállalniuk kell, hogy két éven át nem hajtanak végre létszámleépítést, illetve a bértámogatásban részesülő dolgozókat hetente egyszer továbbképzésben részesítik. A program előzetes számítások szerint közvetlenül 25 ezer alkalmazott képzését és munkahelyének megőrzését segítené, s a pályázatból 20 milliárd forint jutna a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. Problémaként a programban részt vevő munkavállalók továbbfoglalkoztatása és a szakképzés 20 százalékos önrészének finanszírozása merül fel. Könnyített pályázati feltételek A válságkezelő intézkedések közé tartozik az uniós forrásokhoz való hozzájutás megkönynyítése is. A rendszer egyszerűsítése számos intézkedésben megnyilvánul, például a normatív pályáztatás kiterjesztésében, az önrész csökkentésében, a pályázati feltételek könynyítésében például a 25 millió forintot el nem érő támogatások esetén ilyen a biztosítékmentesség vagy a megítélt támogatás akár 40 százalékát elérő, szinte automatikusan lehívható támogatási előleg, a vissza nem térítendő támogatások könnyebb elérhetőségében és az adott intézményrendszert terhelő késedelmi kamat bevezetésében. Mindezek elviekben megteremtik annak lehetőségét, hogy a hazai vállalkozások megerősödjenek. Oravecz Péter elmondta, hogy a válság ellenére sem csökkent a kkv-k pályázati hajlandósága, ami a felsorolt könnyítéseknek éppúgy Nehéz helyzetben Az Európai Unió meghatározása alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinthető: az a korlátolt felelősségi alapon működő társaság, amely törzstőkéjének több mint a felével nem rendelkezik, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; az a vállalkozás, amelyet az elmúlt 12 hónapban növekvő veszteségek, csökkenő forgalom, felhalmozódó leltári készletek, fölös kapacitás, lanyhuló pénzforgalom, növekvő adósságok, emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték jellemeznek; az a vállalkozás, amely képtelen akár saját erejéből, akár a tulajdonosai, részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén arra, hogy megállítsa a veszteségei halmozódását; az a vállalkozás, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül rövid vagy középtávon szinte teljes bizonyossággal kénytelen volna feladni üzleti tevékenységét. Nem minősülnek viszont nehéz helyzetben lévőnek azok a kezdő vállalkozások (az alapítástól maximum három évig), amelyek normál üzleti tevékenységük és üzleti tervük részeként vesztették el tőkéjük maximum 25 százalékát az előző hat hónapban.

24 22 forráspont. Klaszterek: szöveg: Rajkó Anna Számtalan külföldi példa igazolja gondoljunk a sok száz borászatot és több ezer szőlőtermelő vállalkozást összefogó kaliforniai gazdasági csoportosulásra vagy az olasz divatipart tömörítő szövetségekre, hogy a klaszter működőképes, tartós vállalati versenyelőnyöket biztosító üzleti szerveződés. A kis- és középvállalkozások számára hosszú távon talán az egyetlen út, amelyik lehetőséget ad arra, hogy kiléphessenek a globális piacra és versenybe szállhassanak az ott működő cégekkel. Klaszter indításához és menedzseléséhez célszerű erre specializálódott gazdasági tanácsadó cég segítségét igénybe venni. Barabás Tamás, a ProjectMine Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a hazai klaszterek egyre nagyobb támogatásokhoz juthatnak, ám ezeket ismerni kell. Sok múlik a jól átgondolt szervezeti és működési szabályzaton és a megfelelő klasztermenedzsmenten is. A ProjectMine Kft. jelenleg nyolc hazai klaszterrel áll kapcsolatban, s 2009-ben a duplájára szeretnék emelni ezt a számot. A Közép-magyarországi Regionális Turisztikai Klaszter számára ez év márciusában forint pályázati pénzt nyertek, de jelentős sikereket könyvelhettek el többek között a BDM Business Destination Management klaszter kialakításában és az RT Europe Egészség- és Gyógyturizmus Klaszter létrehozásában is. A túlélésnél többre vágyó cégeknek megoldást jelenthet a klaszterbe tömörülés. egységben az erő Túlélés kontra versenyképesség A jelenlegi gazdasági környezetben egy elkülönülten, magányos harcosként működő mikro-, kis- vagy közepes vállalkozás egyáltalán nincs könnyű helyzetben. A túlélésnél többre vágyó cégeknek megoldást jelenthet a klaszterbe tömörülés, azaz együttműködési hálózat kialakítása az azonos ipari szegmensben tevékenykedő, földrajzilag közel elhelyezkedő vállalatokkal. A klaszterek jellemzően minimum öt-tíz tagból (kis- és középvállalkozásokból, szövetkezetekből, nonprofit szervezetekből, alapítványokból, közhasznú társaságokból) állnak, s együttműködésük lényege egy közösen meghatározott cél elérése, amely javítja a versenyképességüket és a hatékonyságukat. A klaszterek túlnyomórészt az olyan földrajzi előnyöket hasznosítják, amelyeknek forrásai a vállalaton kívül találhatók, de az adott iparágon belül keletkeznek. Ilyen például a gyorsabb és pontosabb információáramlás, a tranzakciós és a szállítási költségek csökkentése, az iparági technológia és a szervezési tapasztalatok megosztása, az iparági tudás állandó cseréje, a kockázatok szétterítése, a közös kutatások és fejlesztések indítása, a gyorsabb piaci alkalmazkodás és az iparág piacára történő belépés. Fontos pozitívum, hogy mivel a klaszterek helyi identitásuk révén kötődnek a lokális gazdasághoz és társadalomhoz, működésük az adott foglalkoztatási, intézményfejlesztési problémákra is megoldást hozhat. Mivel a klaszterek tagjai jellemzően versenytársai is egymásnak, fontos annak a felismerése, hogy az együtt elért sikerek az egyes vállalkozásokat külön-külön is erősíteni fogják: az, ami elkülönülten nem ment volna pályázati pénzek elnyerése, külföldi piacokon való megjelenés, szövetségbe tömörülve, több cég tapasztalati tőkéjét összeadva könnyebben sikerülhet. Érdemes azt is tudni, hogy a klaszter nem jogi forma, a részt vevő tagok szervezeti, gazdasági és jogi önállóságát a tagsági jogviszony semmilyen módon nem korlátozza. klaszterek főleg az autóiparban, az elektronikai iparban, a faiparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a textilruházati iparban és a turizmusban működnek

25 forráspont. 23 Akkreditált innovációs klaszterek Magyarországon 1. 3 P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter 2. Első Magyar E-közigazgatási, Informatikai és Innovációs Klaszter 3. Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter 4. ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter 5. EnIn Környezetipari Klaszter 6. Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter 7. Goodwill Biotechnológiai Klaszter 8. Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter 9. Mobilitás Multimédia Klaszter 10. Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter 11. Orvosi Biotechnológiai Innovációs Klaszter 12. Pannon K+F+I+O Klaszter 13. Pécsi Egészségipari Innovációs Klaszter 14. PharmacoFood Klaszter 15. Pharmapolis Életminőség Klaszter Gyerekcipőben A klaszterek kialakulása Magyarországon ma még gyerekcipőben jár, fejlődésüket nem segíti elő a gyakori tőkehiány, a tudáshiány és a bizalmi tőke hiánya sem. A főleg az autóiparban, az elektronikai iparban, a faiparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a textilruházati iparban és a turizmusban működő klaszterek általában csak néhány éves múltra tekinthetnek vissza. Együttes tevékenységük leginkább az egymás közötti kapcsolatok erősítésében, a minőségbiztosítási tanúsítványok megszerzésében, a forrásszerzésben, konferenciák szervezésében és közös honlapok készítésében, fenntartásában merül ki. A legtöbb eredményesnek mondható klaszter a Nyugat-dunántúli régióban, a Közép-dunántúli régióban és a Közép-magyarországi régióban található, de vannak még működőnek tekinthető klaszterek az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régióban is. A Dél-dunántúli régió és az Észak-magyarországi régió viszonylag klaszterszegény. Azoknak a klasztereknek, A klaszterek kialakulása Magyarországon ma még gyerekcipőben jár. amelyek már több mint egy éve bizonyítottan és eredményesen működnek együtt, és ezt a szakmai összefogást közös megegyezéssel intézményesítették is, érdemes pályázniuk az akkreditálásra erre folyamatosan lehetőség van a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról letölthető anyag benyújtásával, hiszen ebben az esetben jogosultak kedvező pályázatokon való részvételre és egyes, nem kizárólag az akkreditált klaszterek által elnyerhető támogatások tekintetében is pluszpontokat szerezhetnek az értékelés során. A klaszterek finanszírozása A hazai kkv-szektorban mind az abszolút mutatószámok, mind a nemzetközi összevetés alapján számottevő kihasználatlan növekedési potenciál rejtőzik. A lehetőségek kihasználását segítheti a vállalatok közötti együttműködést ösztönző programok kidolgozása és megvalósítása. Ezt felismerve indult el ben a Széchenyi Terv gazdaságépítési programjának keretében a magyarországi klaszterszerveződés a regionális klaszterek létrehozására irányuló pályázattal. Jelenleg a klaszterek működésének finanszírozása több forrásból, több szinten valósul meg. Egyrészt központi kormányzati vagy országos szintű társfinanszírozott támogatással, másrészt a regionális fejlesztési tanácsok és az önkormányzatok segítségével, harmadrészt a klaszterek önálló árbevételéből és a klasztertagok tagdíjbefizetéseiből. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Pólus Programjának keretében az induló klaszterek millió forintra, a fejlődő klaszterek millió forintra pályázhatnak. Pályázatok akkreditált innovációs klaszterek számára Pályázat címe Akkreditált innovációs klaszterek támogatása Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása Pályázat kódszáma GOP KMOP /A GOP B Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Igényelhető támogatás millió forint millió forint Beadási határidő II. 16. VI II. 16. VI. 15. InterCluster december 3 4-én tartják Brüsszelben az InterCluster 09 rendezvényt, amely találkozási lehetőséget kínál az európai klaszterek tagjai számára. A kétnapos találkozón a résztvevők kerekasztal-beszélgetéseken és workshopokban oszthatják meg egymással a tapasztalataikat. Bővebben:

26 célpont. 25 Kiváló tengerészek Onlinet Group Zrt. 28 Az elsők biokozmetikumban Biola Natúrkozmetikai Kft.

27 célpont. 25 Kiváló tengerészek szöveg: Somogyi Gábor Manapság, ha az ember belép egy bankfiókba vagy egy mobilszolgáltató üzletébe, az első, amivel találkozik, a totem, azaz az ügyfélirányító, ügyfélhívó elektronikus oszlop. Az érintőképernyős vagy nyomógombos rendszer menüjéből elég kiválasztani az igényelt szolgáltatást, a többi már a számítógép dolga. Talán kevesen tudják, hogy a sorban állások közepette óhatatlanul előforduló viták végleges megszüntetésében egy olyan magyar cégnek nevezetesen az Onlinet Group Zrt.-nek van elévülhetetlen érdeme, amelyet 2001-ben három fiatalember alapított. Ők hárman Wortmann Ádám, Marcali Tibor és Reiser Gábor azóta is tulajdonosokként és egyenjogú ügyvezető igazgatókként irányítják az évente százmilliókat termelő céget. Közülük a még ma is csak 34 éves Wortmann Ádámmal beszélgettünk. PONT: A bevezetőben említett jelenetsort talán mindenki megtapasztalta már, vélhetően sorszámot is kapott a totemtől. Ezért inkább az érdekelne, hogy mi van emögött? W. Á.: Az ügyfeleink olyan nagyvállalatok, amelyeknek kiterjedt fiók-, illetve bolthálózatuk van, ahol az általunk fejlesztett és telepített rendszereket arra is használják, hogy mérjék az értékesítés különböző paramétereit. Azt például, hogy az ügyintézők mennyi idő alatt végeznek el egy típusszolgáltatást, vagy hogy mennyit várakoznak az ügyfelek. Ez mindenhol kritikus kérdés, hiszen ha az ügyfeleknek sokat kell várakozniuk, akkor kevesebb időt fognak tölteni az ügyintézővel, az eladóval, és kevésbé akarják majd meghallgatni a szolgáltatásokra vonatkozó információkat. A vállalati központból a PCalapú rendszer egésze figyelemmel kísérhető, tehát egy 150 fiókos bankhálózatban az adott értékesítési vezető online tudja nyomon követni, hogy hol mennyien várakoznak, hány ügyfél van bejelentkezve. És persze látja a statisztikai adatokat, az eladási mutatókat is. PONT: A banki alkalmazottak nagyon nem szerethetik önöket W. Á.: De szeretnek, mert egy jól működő nagyvállalatnál ezekhez a mérőszámokhoz kapcsolják a motivációs csomagot is. Egy ilyen rendszert nem lehet nagyon becsapni, hiszen az országos hálózat és a keletkezett nagy minta folyamatos kontrollt jelent. A tapasztalatunk az, hogy a nagyvállalatoknál, legyenek azok bankok vagy éppen mobilszolgáltatók, egy megfelelő teljesítményértékelő és motivációs rendszer párosul ehhez a szolgáltatáshoz, tehát a HR is nagyon sokat kamatoztat belőle. PONT: A tulajdonosi kör átlagéletkora nagyjából 36 év lehet. Hogyan találtak egymásra? W. Á.: Együtt dolgoztunk egy hazai informatikai cégnél mint kereskedők. Marcali Tibor a banktechnikai üzletágban volt vezető, Reiser Gábor az egyik, én pedig a másik értékesítő. Gábor gépészmérnök, Tibi informatikus, én pedig közgazdász vagyok. A munkamegosztás tehát adott volt. Azon gondolkodtunk, hogy lehetne-e jobban csinálni azt a munkát, amivel foglalkoztunk. Végül arra jutottunk, hogy lehetne. Belevágtunk, s 2001 februárjában létrehoztuk ezt a céget. Családi kölcsönöket kértünk, konkrétan az édesapám adta hozzá az elsőt, az alapításhoz szükséges 3 millió forintot. Amit aztán rögtön feléltünk, mert kellett az üzlethez. S amikor az első nagyobb üzlet bejött, és gyártani kellett, akkor is az apukámtól kértünk kölcsön. Azt mondom, érdemes álmodni. Meg hinni kell benne és tenni érte. PONT: Ezek szerint ő hitt önökben? W. Á.: Mondjuk, hogy igen, bár amikor a céget megalapítottuk, még úgy gondolta, nem biztos, hogy az a legjobb lépés az életemben, hogy otthagyok egy biztos állást egy bizonytalan vállalkozásért. Ám amikor már működtünk, és látta, hogy komolyan vesszük, már hitt bennünk. Ezért nagyon hálásak is vagyunk neki. És később is, amikor megnyertük az első országos nagy hálózatot, amely a Vodafon volt, a családtól kellett pénzt kérni a szükséges eszközök előállításához. PONT: Könnyebbséget jelentett, hogy ismerték ennek a piacnak a szereplőit? W. Á.: Nem. A sikerünk alapja igazából az, hogy hitelesek voltunk, és ma is azok vagyunk. Ez pedig annak köszönhető, hogy olyan etikai elvek alapján dolgozunk, amelyeket vállalni tudunk, és amelyeket el is hisznek rólunk. PONT: Miben foglalhatók össze ezek az elvek? W. Á.: Például abban, hogy az árképzésünkben és a későbbi szolgáltatásainkban is nagyon rugalmasak vagyunk. Hazai gyártóként mindig rugalmasabbak tudtunk lenni az árban, és inkább azt mondtuk, hogy a hoszszabb távú üzemeltetési szerződés alapján három-öt év alatt próbáljuk meg realizálni azt az árrést, amit a versenytársaink esetleg már az értékesítéskor, az egyszeri eladással igyekeznek elérni.

28 26 célpont. PONT: Amellett, hogy hazai piacvezetők, évek óta már nem csak Magyarországon vannak jelen W. Á.: Hat leányvállalatunk működik: 2006-ban nyitottuk meg az első kettőt, az oroszt és a románt, ezekhez jött a következő évben a bolgár, 2007 végén a brit, tavaly, illetve az idei év elején pedig a lengyel és a cseh. Annak külön örülünk, hogy mindenhol olyan ügyvezetőt találtunk, aki beszél magyarul. Angliába pedig az egyik legjobb kereskedő kollégánk települt ki a családjával. PONT: Angliában is eladhatók ezek a termékek? W. Á.: A brit piac nagyon nehéz. Hihetetlennek tűnik, de ott sokkal kevesebb ügyfélirányító rendszer van, mint nálunk. Inkább a szoftverfejlesztés és az interaktív marketingkommunikációs eszközök fejlesztése kezd megerősödni, a jegyosztástól, tehát a sorszámtól nagyon idegenkednek. Ezért készítettük el azt a kimondottan csak szoftveres rendszerünket, amelyben az ügyintézők értékesítési számait ugyanúgy lehet mérni, de az ügyfél nem találkozik a sorszámmal, mert azt gondolják, hogy ez nem ügyfélbarát egy bankban. Pedig egy ottani államigazgatási irodában már semmi gondjuk nincs a sorszámosztással. PONT: A cég létrehozásakor gondoltak-e ilyen sikerre? W. Á.: Akkor még inkább csak az álom létezett. De azt mondom, hogy érdemes álmodni. Meg hinni kell benne és tenni érte. A legeslegfontosabb a hit. Szerintem annak, aki bármilyen területen sikereket ér el, a legelső dolga az, hogy elképzeli azt, ami lesz. Mi például azt tudtuk, hogy Magyarországon a legnagyobbak akarunk lenni. Ma pedig már a víziónk egyértelműen az, hogy amivel foglalkozunk, abban piacvezetők legyünk a világon. PONT: Van egy olyan mondás, miszerint a rossz tengerésznek egyik szélirány sem kedvez W. Á.: Nekünk minden szél kedvezni szokott. Nem fújhat rossz felől, pláne, hogy egyre többfelé terjesztjük ki a csápjainkat. És nem fújhat rossz felől azért sem, mert akkor ott fogunk dolgozni, amerre terel minket. Eddig ez bejött. PONT: Amikor belevágtak a cégbe, csak gazdagok szerettek volna lenni? W. Á.: Alapvetően nem gazdagok akartunk lenni, hanem sikeresek. És ami személy szerint engem nagyon fűt, az az, hogy ebben az országban nagyon nagy szükség van arra, hogy bármilyen területen olyan sikeres magyar emberek legyenek, akik megmutatják, hogy érdemes valamibe belefogni és végigcsinálni. Ez erőt ad a többieknek is, hogy piciben elkezdjék. Én ezért csinálom, és ezért még sokáig nem kívánjuk eladni ezt a céget, hanem mi magunk szeretnénk kamatoztatni azt, ami ebből befolyik. Ha tízszer vagy ötvenszer nagyobb lesz az árbevételünk, akkor is. Mert létszám ehhez nem kell nagyobb. PONT: Van még ebben a műfajban jövő? Hiszen egyszer csak betelik a piac W. Á.: Folyamatosan megújul a termékpaletta, hiszen egyéb szoftverekkel is elkezdtünk foglalkozni. A marketingkommunikációs eszközöket illetően pedig mi már azon gondolkodunk, hogy olyan rendszereket tudjunk fejleszteni és telepíteni egy bankfiókba, amelyek megszólítják az ügyfelet. Ilyen egy interaktív kirakat. Tehát az egész kirakat egy érintőképernyős felület, amelyre olyan tartalmat vetítenek, amelyben, mondjuk, egy csinos nő megszólítja a járókelőt, és beinvitálja a bankfiókba. Bent pedig a monitorokon a felkeltett érdeklődés nyomán már célzott reklámokkal találkozhat a banki szolgáltatást igénylő leendő ügyfél. Azon gondolkodtunk, hogy lehetne-e jobban csinálni azt a munkát, amivel foglalkoztunk. Végül arra jutottunk, hogy lehetne.

29 II. Garantiqa Polgármesteri Napok! Információ, lehetőség, megoldás A tavalyi év sikerére alapozva a Garantiqa és a Magyar Sakkszövetség együttműködésében idén is megrendezésre kerül a Polgármesteri Napok közösségi rendezvény. A II. Garantiqa Polgármesteri Napok tájékoztatást nyújt: a gazdasági válság önkormányzatokra gyakorolt hatásairól; az aktuális önkormányzati, településfejlesztési és finanszírozási kérdésekről; európai uniós pályázatokról; a turizmusban és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekben rejlő lehetőségekről; már eddig megvalósult sikeres beruházásokról, fejlesztésekről; A rendezvény elsődleges célja a naprakész információ nyújtáson túl, hogy az önkormányzati és politikai döntéshozók, a pénzintézetek, valamint a Garantiqa között folytatott eszmecsere eredményeképpen valódi és személyre szabott pénzügyi megoldások szülessenek az önkormányzatok számára. A Rendezvény időpontja: október Helyszín: Zalakaros, Hotel Karos Spa (8749 Zalakaros, Alma utca 1.) További információ és jelentkezés: Bajzáth Anna igazgatóhelyettes Értékesítési és Marketing Igazgatóság Garantiqa Hitelgarancia Zrt Budapest, Szép u. 2. t: m: f:

30 28 célpont. Az elsők Bio bíborka arcápoló és Teafaolajos tusfürdő szöveg: Banyár László biokozmetikumban Pölös Csaba A saját gyártóbázis megteremtése 2004-ben kezdődött. Tavaly egy neves szakemberekből álló nemzetközi zsűri a 28 legígéretesebb innovációs projekt közé sorolta a Biola Natúrkozmetikai Kft. kozmetikumait, amelyek egy részét Magyarországon elsőként minősített hivatalosan is biónak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. A kecskeméti családi vállalkozás mára hét országba exportál a legmagasabb igényeket kielégítő biokozmetikumokból. A vállalkozás alapjait dr. Gyovai Viola biológus kutatásai teremtették meg. A Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa a nyolcvanas években az Országos Borászati Kutatóintézet mikrobiológiai osztályának vezetőjeként dolgozott, majd 1990-ben elindította saját vállalkozását akkor még Biomed Bt. néven. Először főként nagy, ismert gyártók megbízásából végzett termékfejlesztést, amelynek keretében étrend-kiegészítő készítmények, élesztőkultúrák, környezetbarát háztartás-vegyipari termékek, továbbá magas minőségű kozmetikai termékek kifejlesztésével és gyártási eljárásuk üzemesítésével foglalkozott. A külső megrendeléseken túl aztán egyre több fejlesztést végzett saját érdeklődési körében is, amely a kilencvenes évek második felétől kezdve egyre inkább a természetes hatóanyagokat tartalmazó natúrkozmetikumok, majd az ennél is magasabb követelményeket kielégítő biokozmetikumok felé fordult. Gyovai Viola vezetésével a cég az elmúlt tíz évben több mint száz lakossági és professzionális alkalmazásra szánt natúrkozmetikai arc- és testápolási terméket fejlesztett ki és tesztelt sikeresen. Ezeknek azonban látva a natúr- és biokozmetikumok iránt világszerte növekvő érdeklődést és keresletet már azt a sorsot szánták, hogy előbb-utóbb saját üzemükben, maguk gyártják azokat. dr. Gyovai Viola A biola kecskeméti üzeme Gyermekkorból felnőttkorba Pölös Csaba Gyovai Viola fia ugyan még csak négyéves volt, amikor édesanyja elindította a vállalkozást, de már gyermekkorában hozzászokott a laborok világához és az ott zajló kreatív munkához. A jelenleg negyedéves jogászhallgató az utóbbi években tudatosan készült a cég irányításának átvételére édesanyjától, aminek a család tervei szerint az egyetem elvégzése után jön el az ideje. Magazinunk kérdésére Pölös Csaba elmondta: a saját gyártóbázis megteremtése 2004-ben kezdődött, az első laborok létrehozásakor és a Sissy termékcsalád forgalomba hozatalakor a Széchenyi Kártya és a nagyszülők családi házára és földjére felvett hitel biztosította az indulótőkét. Ezt követően OTP-hitel, illetve gép-lízingkonstrukció révén valósult meg a kifejezetten a saját termékcsaládjaik gyártására szolgáló 700 négyzetméteres kecskeméti gyártóbázisuk, ahol jelenleg kilenc főállású munkatárs dolgozik ban indult el a biokozmetikumok előállítása, amelyek elsőként kapták meg a hazai hivatalos minősítőszervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. bio minősítését. A szóban forgó Biola termékcsalád azóta is folyamatosan bővül: a többek között arc- és testápolókat, masszázsolajokat, fürdőesszenciákat tartalmazó termékportfólióban egyebek mellett olyan különlegességekkel találkozhatunk, mint a bíborka arcápoló vagy a birsjázminpakócás arckrém, a zsályás dezodor vagy a jojobás babafürdő-esszencia. Az álom, a saját gyártókapacitás létrehozása tehát megvalósult: az új fejlődési szakaszhoz pedig új társasági formát választott a vállalkozás, amely Biomed Bt.-ből 2007 novemberében Biola Natúrkozmetikai Kft.-vé alakult át. Natúr, bio: a különbség De mitől is lesz egy szépségápolási termék natúrkozmetikum, avagy biokozmetikum? A natúrkozmetikumokat illetően az a nemzetközi

31 célpont. 29 a rózsa szirmát hajnali 2 és 6 között kell leszedni a kasvirág ismert gyógynövény elvárás, hogy például szintetikus színezéket, ásványi olajokat és propilén-glikolt nem tartalmazhatnak. Általában igaz, hogy csak a bőrben hasznosuló természetes anyagok használása ajánlott. A gyártási folyamatra nézve pedig az ebben a vonatkozásban Európa-szerte irányadónak tekintett német BDIH szervezet szabályai tiltják nemcsak az állatkísérleteket, de az állatok elpusztításával nyerhető vagy a génmanipulált növényekből származó alapanyagok felhasználását, illetve a csíramentesítési célú radioaktív besugárzást is. A Biola Natúrkozmetikai Kft. termékeinek nagy részét ezen előírások figyelembevételével készíti, de a Biola termékcsalád tekintetében ennél is tovább ment: ezen kozmetikumokat ugyanis a Biokontroll Kft. folyamatos ellenőrzése mellett, az öko-feltételrendszerüknek megfelelően gyártják. A Biola arc- és testápoló termékcsaládnak a bio minősítés elnyeréséhez a natúrkozmetikumokra vonatkozóknál lényegesen szigorúbb előírásoknak kellett megfelelnie. A Biokontroll előírásai szerint az összetevők legalább 95 százalékának kell ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származnia. Ráadásul magát az üzemet és a gyártási folyamatot is évente tanúsíttatni kell a szervezettel. Biopraktikák A kft. által felhasznált természetes alapanyagok nagy része magyar biotermelőktől származik, amelyeket egyébként szintén ellenőriz a Biokontroll, de maga a társaság is bevizsgál minden egyes szállítmányt a felhasználás előtt. Pölös Csaba elmondta, hogy cégük például Fülöpjakab községben több családtól vásárol fel gyógynövényeket és egyéb növényi alapanyagokat. Ennek során olykor egészen speciális igényeknek is meg kell felelni: például az egyik kozmetikumalapanyag, a rózsa szirmát hajnali 2 és 6 között kell leszedni ahhoz, hogy az optimális illóolaj-tartalmat elérjék. Az, hogy egy kozmetikum biónak nevezhető-e, nemcsak az összetevőkön, hanem a szigorú gyártási feltételeken is múlik. A biokozmetikumokat gyártó üzemben például mindennap mosodába kerülnek az alkalmazottak munkaruhái, az üzemi levegőt pedig UV-lámpák fertőtlenítik. Részben ezek a higiéniai előírások teszik lehetővé, hogy a termékekhez ne kelljen mesterséges tartósítószereket adagolni: azokat elég antiszeptikus hatású (mellesleg kellemes illatú) illóolajokkal, illetve a biotermékekben engedélyezett természetazonos szorbinsavnak, benzoesavnak és azok sóinak a felhasználásával konzerválni. Piaci sikerek A kecskeméti vállalkozás mára több külföldi piacon is megvetette a lábát: termékeinek mintegy 80 százalékát Kanadában értékesíti, de ottani kereskedelmi partnerük révén eljutnak az Egyesült Államokba is. Ebben az évben tervezik a megjelenést az új-zélandi piacon, jövőre pedig a máltai és a ciprusi piacon. A biokozmetikum-termékcsalád tagjai Magyarországon leginkább a társaság web- shopjában, kozmetikusoknál, valamint bioboltokban érhetők el. Amint Pölös Csaba elmondta, a hazai fogyasztók árérzékenysége miatt itthon sokkal inkább fogy a Naturissimo névre keresztelt, alacsonyabb árfekvésű natúrkozmetikum-termékcsaládjuk, amely például a Cora-áruházak polcain is megtalálható. Együttműködnek a környezettudatosság felé elmozduló más cégekkel is: például a Saab közép-európai vezérképviseletét ellátó Polar Mobil Kft.-vel, amely idén tavasszal már a Biola kozmetikumaival kedveskedett a bioetanolos gépkocsimodellt vásárló ügyfeleinek. Szabó László, az OTP Bank kecskeméti fiókjának igazgatója: Az OTP Bank 2007 nyarán kötött hosszú lejáratú devizaalapú hitelszerződést a Biola Natúrkozmetikai Kft.-vel. Pénzintézetünk a hitelbírálat során többek között azt is figyelembe vette, hogy a cég magyar fejlesztésű, és elsősorban Magyarországon termesztett és gyűjtött alapanyagokból készített termékek forgalmazását tűzte ki céljául. A termékek növekvő népszerűsége és a vevők elégedettsége is jól mutatja, hogy a kft. által előállított termékek minősége kiemelkedő. A biztosított forrást a vállalkozás fejlesztésre és tartós forgóeszköz finanszírozásra használta fel, így lehetővé vált a biokozmetikumok előállításának és értékesítésének további bővítése. A későbbiekben a forgalomnövekedéssel párhuzamosan a vállalkozás likviditásának biztosítására folyószámlahitelt állítottunk be. Mindkét hitelkonstrukcióban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. volt a bank partnere, készfizető kezességet vállalva a hitelösszegek 80 százalékára. Ez a fedezet az ügyfél számára könnyen elérhető volt, a bank számára pedig megfelelő biztosítékot nyújtott. A vállalkozás stabil és fejlődő működéséhez a cégtulajdonosok széles látóköre, hozzáértése és elhivatottsága egyaránt nélkülözhetetlen volt, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben.

32 biztospont. 31 Válság ellen Garantiqa 32 Felújítások kezességgel

33 biztospont. 31 Válság ellen szöveg: Banyár László Május termékeny h ó - nap volt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szá- mára: több olyan kezdeményezése is valósággá érett, amelyek engedélyeztetését a gazdasági válság, illetve az ennek nyomában járó főként a kisebb vállalkozások működését nehezítő hitelszűke hatásainak enyhítése érdekében indított el a társaság. Az illetékes hazai és uniós szervezetek engedélyének megszerzésével immár az összes adminisztratív feltétel teljesült ahhoz, hogy a Garantiqa 2010 végéig az eddigieknél lényegesen jobb feltételekkel támogassa a vállalkozások hitelfelvételét. A változásokat a Garantiqa közvetlenül a válság kitörése után kezdeményezte, arra számítva, hogy a nehéz időkben megnő a hitelgarancia intézményének jelentősége. Így is lett: azzal, hogy a forgóeszköz-hitelezés feltételei szigorodtak, az egyre kevesebb kkv-hitel egyre nagyobb százalékában van szükség a társaság garanciavállalására. Ráadásul az igénylők között egyre több olyan, a kkv-szektor felső részébe tartozó vállalkozás is megjelent, amelyeknek eddig nem volt szükségük garanciavállalásra. Számukra azonban a Garantiqa által nyújtott szolgáltatás igénybevétele többször is az állami támogatások EU-s korlátaiba ütközött. Szerencsére az unió a válság miatt nyitottabbá vált a hitelhez jutást megkönnyítő intézkedésekre, így a társaság megkapta a zöld lámpát a javaslataihoz. A jóváhagyott könnyítések közül az egyik legfontosabb az, hogy a Garantiqa kezességvállalásának mértéke immár nemcsak a kamatokkal növelt hitelösszeg 80 százalékáig terjedhet, hanem elmehet akár 90 százalékig is legalábbis akkor, ha a kezességgel érintett hitelösszeg nem haladja meg a vállalkozás teljes éves bérköltségét. A Garantiqa kezességvállalása a hitelösszeg 90 százalékára is kiterjedhet. Ráadásul a megkapott csoportmentesség révén három és félszeresére emelkedett az egy vállalkozás fizetési kötelezettségeinek teljesítéséért vállalható kezesség összege legalábbis azokban az esetekben, amikor a hitelt beruházási, fejlesztési, foglalkoztatási, környezetvédelmi vagy K+F célokból veszik fel. Ezeknél a hiteleknél az egy vállalkozás számára nyújtható garanciavállalás összege 725 millió forintról (2,5 millió euróról) 2,5 milliárd forintra emelkedett, ami a nagyobb kkv-k igényeinek teljesítését is lehetővé teszi. Szintén a gazdasági válságra való tekintettel engedélyezte az Európai Unió azt, hogy a Garantiqa állami viszontgaranciával vállaljon kezességet olyan vállalkozások hiteleire is, amelyek 2008 második felében, bizonyíthatóan a válság miatt kerültek nehéz helyzetbe. Így a bankok és ügyfeleik akkor is megkereshetik garanciaigényükkel a Garantiqát, ha a pénzintézet új fedezet bevonása nélkül felmondaná a hitelt. Húsüzem: a bankok a nagyobb ügyfelektől is kérik a hitelgaranciát Garantiqa További jelentős változás, hogy a Garantiqa immár a de minimis támogatások határát átlépő cégek hiteleihez is vállalhat kezességet. A Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája (PM-TVI) által kiadott állásfoglalás révén a Garantiqa belépett azon intézmények közé, amelyek átmenetileg 500 ezer eurós rendkívüli támogatást nyújthatnak a kkv-k számára. Ez a Brüsszel által nemrégiben jóváhagyott keret arra szolgál, hogy a tagállamok vállalkozásokat segítő intézményei 2010 decemberéig átmenetileg olyan cégeket is külön engedély nélkül tudjanak támogatni, amelyek már nem lennének jogosultak állami támogatásra. Ez általában akkor következik be egy cég életében, amikor a neki nyújtott állami támogatások mértéke hároméves távlatban átlépi a kis összegű támogatás értékhatárát, azaz a 200 ezer eurót, vagy az egyedi kezességvállalás nagysága a 2,5 millió eurót. Ezeknek a vállalkozásoknak most lehetőségük nyílik arra, hogy 500 ezer euró erejéig további állami támogatást vegyenek igénybe, például állami viszontgaranciával nyújtott hitelgarancia formájában.

34 32 biztospont. Felújítások szöveg: Banyár László Áprilistól társasházak és lakásszövetkezetek is igénybe vehetik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kínált készfizető kezességet, amely hozzásegíti a lakó- közösségeket, hogy a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel juthassanak hozzá felújítási hitelekhez. Az intézmény ebben a konstrukcióban a társasházak és a lakásszövetkezetek által felvett hitel kamatokkal növelt összegének legfeljebb 80 százalékára vállal garanciát. Renoválni, de miből? Aki már részt vett valaha társasházi vagy lakásszövetkezeti közgyűlésen, az bizonyára egyetért azzal a kijelentéssel, hogy minél nagyobb létszámú egy lakóközösség, annál nehezebb feladat még az ingatlan mindennapos Nehéz feladat a közös tulajdonú házrészek felújításának megszervezése. kezességgel fenntartásával kapcsolatos közös pénzügyek megszervezése is. Hiszen olykor akár több száz lakás tulajdonosainak érdekeit kell közös nevezőre hozni, nem beszélve arról, hogy ritka az olyan lakóközösség, ahol mindenki betartaná a közös költségek viselésével kapcsolatos szabályokat. Még nehezebb dolog a közös tulajdonú házrészek (tető, homlokzat, lépcsőház, esetleg csatornarendszer, fűtési rendszer) felújításának megszervezése, ami ráadásul legtöbbször a lakók anyagi erejét meghaladó feladat. A lakásállomány lepusztulása azonban mindenképpen elkerülendő, ezért a lakásszövetkezetek és a társasházak az olykor akár több százmillió forintra rúgó felújítások költségeinek fedezése érdekében különféle állami és önkormányzati támogatásokra pályázhatnak (Panel-program, ÖKO-program stb.). Ezeknél a pályázatoknál az állam nevében eljáró Önkormányzati Minisztérium többnyire azt köti ki, hogy az állam által finanszírozott rész legfeljebb a teljes felújítási projekt egyharmadát fedezheti. Amennyiben az érintett helyi önkormányzat vállalja, hogy a költségek további egyharmadának erejéig maga is támogatja a felújítást, akkor pályázatot hirdet a területén található társasházak körében, és az igényeket összegyűjtve a társasházakkal közösen indulnak az állami támogatásért. Saját erőtlenség Az önkormányzatoknál mint azt Lakatos Norberttől, a Raiffeisen Bank önkormányzati főosztályának munkatársától megtudtuk az a jellemző gyakorlat, hogy amennyiben a felújítások támogatása mellett döntenek, akkor a maximális (egyharmados) mértékű támogatást nyújtják a kiválasztott társasházaknak, forrásszűke esetén tehát nem a támogatás mértékét, hanem inkább a támogatott házak számát csökkentik. Sajnos az önkormányzatok költségvetése az elmúlt években az ország számos településén igencsak kedvezőtlenül alakult, a takarékosság kényszere pedig sok helyen egyáltalán nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat anyagilag hozzájáruljon a társasházak vagy a lakásszövetkezetek felújítási munkáihoz. Ezért 2008-tól lehetőség van arra is, hogy utóbbiak közvetlenül, vagyis az önkormányzat kihagyásával igényeljék az említett állami támogatásokat. Ez olyan településeken is lehetővé teszi az állami forrás igénybevételét, ahol az önkormányzatoknak nincs keretük a társfinanszírozásra. Hátrány azonban, hogy az ilyen módon közvetlenül pályázó társasházaknak a beruházási költségeknek nem az egy-, hanem a kétharmadát kell a saját erejükből finanszírozniuk. Akármennyi is a támogatás, a felújítások alkalmával a lakóközösségeknek is mélyen

35 biztospont. 33 a zsebükbe kell nyúlniuk. A szükséges saját erő legyen akár egy- vagy kétharmada a teljes felújítási költségnek pedig a legtöbbjüknek nem áll teljes mértékben a rendelkezésére, még akkor sem, ha becsületesen tettek félre a közös költségből a felújítási alapba. Minél nagyobb, teljesebb tehát a felújítás, annál valószínűbb, hogy a társasház/ lakásszövetkezet hitelt kénytelen felvenni a szükséges saját erő megelőlegezése végett. Ennek terheit enyhíti, hogy az állam bizonyos feltételek teljesülése esetén normatív módon kamattámogatást nyújt a lakóközösségek által felvett felújítási célú hitelekhez. A kamattámogatás legfeljebb tízéves futamidőre jár, mértéke pedig az első öt évben a bank által felszámított hitelkamat 70 százaléka, a második öt évben pedig a kamat 35 százaléka. Lakatos Norbert szerint az időben csökkenő mértékű támogatás miatt az a jellemző, hogy a támogatott hiteleket a házak ötéves futamidőre veszik fel. A bank munkatársai segítenek a hitelt felvenni szándékozó társasházaknak. Hitelkonstrukciók: népszerű a kombinált A felújítás céljára igénybe vett társasházi hiteleknek számos különféle konstrukciója is létezik. Mint azt a Raiffeisen Bank munkatársa elmondta, bankjuknál a legegyszerűbb társasházi termékstruktúrában az ingatlantulajdonosok a felvett hitel adósságszolgálatának megfelelően megemelik a közös költséget, és ez a társasházi többletbevétel a forrása a havi tőke- és kamatfizetésnek. Ebből az alapkonstrukcióból indulnak ki aztán a különböző ügyféligényeknek megfelelő variánsok, amelyek közül a lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált hitelkonstrukciók a legnépszerűbbek. Ezek keretében a hitelösszegnek és járulékainak lakásonként való meghatározása után a lakók vagy maga a lakóközösség a hitel tőkeösszegéhez igazodó lakás-előtakarékossági szerződéseket kötnek, az ebből keletkező megtakarítást pedig a bankra engedményezik. A megemelt közös költségből azután a lakóház egyfelől a hitelhez kapcsolódó havonkénti kamatfizetést, másfelől a lakók nevében kötött lakás-takarékpénztári szerződés terheit teljesíti. Az előtakarékossági szerződés lejártával a lakók a kiutalt (és a bankra engedményezett) megtakarításból egy összegben teljesítik a bankkal szemben fennálló tőketörlesztési kötelezettségüket. A konstrukció előnye a lakás-takarékpénztári befizetések után járó jelentős állami támogatás, amely magánszemélyek vonatkozásában évi 72 ezer forint, társasházak és lakásszövetkezetek tekintetében pedig lakásszámtól függően évi ezer forint. A pénzintézet munkatársai nagy szakmai segítséget nyújtanak a hitelt felvenni szándékozó társasházaknak abban, hogy az optimális finanszírozási konstrukciót válaszszák. Lakatos Norbert szerint ennek, illetve az egy lakóra jutó alacsony adósságszolgálatnak, az értékteremtő beruházásnak, valamint az energia- és egyéb díjmegtakarítási lehetőségeknek köszönhetően a kamattámogatott hiteltermék igen népszerű a társasházi ügyfeleik körében. Fedezetnek hitelgarancia Természetesen a társasházak és a lakásszövetkezetek által felvett hiteleket sem adják megfelelő fedezetek nélkül. A legtöbb pénzintézet ilyenkor az általában kötelezően megkövetelt számlavezetésen és a ház számlájára bejegyzett inkasszójogon túl a társasház, illetve a lakásszövetkezet közös tulajdonú, forgalomképes és tehermentes ingatlanára kér jelzálogjogot, de elfogadnak önkormányzati kezességvállalást, állampapírfedezetet vagy óvadékként elhelyezett betétet is. Előfordul, hogy a társasháznak nincs a fedezet céljára megterhelhető, forgalomképes közös helyisége, az óvadéki betéttől pedig annak alacsony kamatozása miatt ódzkodik mondja Bajzáth Anna, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. értékesítési vezetője. Ilyenkor jöhet jól a Garantiqa által kínált készfizető kezesség, amely 2009 áprilisától a társasházak és a lakásszövetkezetek számára is hozzáférhető a kamatokkal növelt hitelöszszeg 80 százalékának mértékéig. A termék könnyen és gyorsan elérhető, ezért a Garantiqa a legrosszabb esetben is évente 1 2 milliárd forintos állományra számít a társasházi és lakásszövetkezeti hitelek mögé vállalt kezességek révén. Ha viszont fennmaradnak a meglévő állami támogatások, akkor akár 4 5 milliárd forint hitel felvételéhez is hozzájárulhat ezen a módon a társaság.

36 központ. 35 A válság mint lehetőség 38 CSR itthon: merre tovább? Interjú Radácsi Lászlóval, a B&P CSR management ügyvezetőjével

37 központ. 35 A válság mint lehetőség szöveg: Soós Rita Napjainkban egyre több szó esik a fenntarthatóság kérdésköréről. Sok év telt el az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága számára készített Brundtland- jelentés megjelenése óta, de a termelési és a fogyasztási szokásokra hatással lévő nagy áttörés a mai napig várat magára. A válság közepette ugyanakkor biztató jel, hogy az angolszász típusú közgazdaságtan végre saját tabujaival is elkezdett foglalkozni. Az egyik ilyen kényes kérdés mondhatnánk, a legfőbb mumus az állandó növekedés és a fenntarthatóság ellentmondásossága. A főáramú közgazdaságtan a mai napig adós a magyarázattal, hogyan is képzeli a folyamatos növekedést egy véges, zárt rendszerben. A nyugati gondolkodásnak újra kell definiálnia a fejlődés fogalmát. Az alternatív közgazdaságtan új korszaka A fenntarthatóság egészen a válság kirobbanásáig az alternatív közgazdaságtan varázsigéje volt. Összeegyeztethetetlennek tűnt a fejlődéssel, amely a nyugati ember számára mindig is központi kérdés volt. A fejlődésről persze nehéz volna azt állítani, hogy rossz, hiszen a gondolkodó és alkotó ember mindig is ebben látta a megerősítést: vagyis hogy amit tesz, az valamivel hozzájárul a küzdelmekkel teli élet könnyebbé tételéhez. A zavar akkor keletkezett, amikor a fejlődést a nyugati gondolkodás a minőségi és a mennyiségi növekedéssel azonosította, és a mennyiségi kritériumtól akkor sem volt képes megszabadulni, A Brundtland-jelentés A fenntarthatóság eszméje alig több, mint két évtizedes múltra tekint vissza. Először az 1987-ben elfogadott Közös jövőnk című más néven Brundtland- jelentés (Gro Harlem Brundtland aszszony, Norvégia akkori miniszterelnöke neve után) ENSZ-dokumentumban szerepel. Az elemzés áttekintette a legfontosabb ágazatok helyzetét, problémáit, és javaslatokat tett a cselekvésre. Kiemelte a nemzetközi együttműködés fontosságát és az intézményi reformok szükségességét. Az anyag összekapcsolta a környezetvédelem és a gazdasági növekedés és fejlődés feladatait, következményeit. A készítők javasolták, hogy a környezetpolitikát és a gazdaságpolitikát a jövőben a tervezés és a végrehajtás minden szintjén egységes rendszerben szemléljék és kezeljék. A jelentés fő üzenetét a fenntartható fejlődés koncepciójának felszínre hozatala és központba állítása képezte. Minden cselekvést a fenntarthatóság elvei szerint javasoltak újraértékelni. Mára klasszikusként emlegetett definíciójuk szerint: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen generációk szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket. A dokumentum kiemelte, hogy a fenntartható fejlődés nem valósítható meg csupán nemzeti szinten, ezért globális erőfeszítésekre van szükség. Ennek eredményeképpen előtérbe kerültek az országok közötti két- és többoldalú kapcsolatok. A jelentés hatására az ENSZ 1992-ben szervezte meg Rio de Janeiróban a második környezetvédelmi világkonferenciát Környezet és fejlődés címmel. A Riói Konferencián két jogilag kötelező érvényű megállapodást is aláírtak: az egyik a klímaváltozás elleni védekezésről, a másik a biológiai sokféleség megőrzéséről szólt. A következő ENSZ-világkonferenciát 2002-ben Johannesburgban tartották. Ezen a rendezvényen erősödött fel a társadalmi pillér szerepe is, így alakult ki a fenntartható fejlődés három tartópillére: a környezet, a gazdaság és a társadalom. Gro Harlem Brundtland

38 36 központ. A közgazdaságtan kezdi túllépni saját árnyékát A változások lassan következnek be, vagy gyorsan, de magas árat kell értük fizetni. A változás szele a vállalatoknál Az elmúlt évek egyre hevesebb vitái a globális felmelegedésről, a fogyasztói szokások környezettudatosabbá válása és a törvényi szabályozások módosulásai számos vállalkozást kényszerítettek arra, hogy reagáljanak a fenntarthatóság kihívásaira. A cégek egy része stratégiai változtatásokat hajtott végre, azaz a vállalati stratégiát az emberi és a természetes erőforrások fenntarthatóságához igazította. Ebben hangsúlyos szerepet kapott az energiahatékonyság, valamint a zöld termékek, illetve szolgáltatások piacra dobása. Más cégek inkább taktikai megközelítést alkalmaznak, vagyis a fenntarthatóságra eszközként, egyfajta PR-fogásként tekintenek, amely növeli a hírnevüket. Erőfeszítéseik elsősorban a környezeti politika felminősítésére, illetve létező kezdeményezéseik fenntarthatósági színben való feltüntetésére korlátozódnak. Lelkesedésük jobbára a fenntarthatósági riport kiadásáig, illetve a társadalmi felelősségvállalásért járó díj elnyeréséig tart. a fenntartható üzleti működés kifizetődik amikor egyre nyilvánvalóbbá vált bolygónk sebezhetősége. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a közgazdaságtan fejlődését illetően új korszak hajnalán vagyunk. A mainstream (főáramú) közgazdaságtan kezdi túllépni saját árnyékát, és soha nem látott nyitottsággal fordul minden olyan tétel és eredmény felé, amivel ez idáig csak az alternatív iskolák foglalkoztak. A kritikus tömeg és a jövő A fiatalabb generációknak amelyeket a változás leginkább érint nem kevés fejtörést okoz a kérdés, vajon mikor érkezik el az a pillanat, amikor nagy tömegek fogják belátni, hogy a jelenlegi fejlődési pálya nem tartható, és életvitelüket, fogyasztási szokásaikat radikálisan át kell alakítaniuk, a fenntarthatóság elveivel összhangban. De legalább ilyen fontos kérdés az is, hogy vajon marad-e elegendő idő a változtatásokra. Jogos az aggódás, hiszen a nagy változások vagy lassan következnek be, vagy igen magas árat kell fizetniük a tömegeknek, ami kikényszeríti a gyors alkalmazkodást. A vállalatok világában válság idején nem könnyű példákat találni a fenntarthatóság mellett történő megingathatatlan elköteleződésre. Mivel a cégek költségcsökkentő magatartással válaszolnak a globális gazdasági visszaesésre, sokan éppen a fenntarthatóságra szánt tételek megnyirbálásával kezdik. Kérdés persze, hogy az ökológiai szempontok termelésben történő érvényesítése valóban hátránnyal jár-e az üzlet szempontjából, vagy olyan tévhit csupán, amin ideje túllépni. Meglepődött elemzők és önmagukért beszélő eredmények Tekintve, hogy a pénzügyi válság egyre nagyobb áldozatokkal, a fenntarthatósági célú projektek pedig többletköltségekkel járnak, mind több vállalat tervezi a zöld programok elhalasztását. Azonban még mielőtt bárki elhamarkodott döntést hozna, nem mehetünk el szó nélkül az ezzel kapcsolatos tapasztalatok mellett. Egy friss az AT Kearney menedzsmenttanácsadó cég által 99 vállalkozás körében végzett elemzés nem kevesebbet állít, mint hogy a fenntarthatóság mellett valódi elkötelezettséget mutató cégek a jelenlegi válság idején életképesebbek, jobb eredményeket tudnak felmutatni, mint a zöld ügy iránt közömbös társaik. Ezen vállalkozások sajátossága, hogy a hosszú távú eredményességet részesítik előnyben, a fenntarthatóság minden szinten stratégiai elemként jelenik meg, s erős cégirányítással rendelkeznek, amelynek egyik alapeleme az üzleti etika. Nagy súlyt fektetnek a vállalat átláthatóságára, figyelembe veszik az ENSZ Global Compact ajánlásait (emberi jogok, környezeti megfontolások, korrupcióellenesség elvei), és etikai kódexüket, üzleti magatartásuk elemeit megosztják az érintettekkel. Különös figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a zöld innovációkra. Az elemzés végső konklúziója az, hogy amennyiben a vállalkozást át lehet alakítani a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően, érdemes kitartani az ilyen jellegű változtatások mellett. A szerzők valószínűsítik, hogy az ökológiai értékek iránt elkötelezett befektetők értékelni fogják ezt, és a válság után az érintett cégek soha nem tapasztalt módon erősödhetnek meg.

39 POPULARITY ON THE RISE us hungary a publication of The american chamber of commerce in hungary Tudni szeretné, hogy mit gondolnak a magyar Cooperation gazdaságról a hazánkban élő külföldiek? Szeretne jól értesült lenni? Kiváncsi a gazdasági élet befolyásos szereplőinek véleményére? taking shape us HUNGARY Cooperation taking shape us HUNGARY OctOber 2008 VOlume XIX/8 The second Regional energy The FoRum second us in Regional BudapesT energy HUNGARY FoRum in BudapesT A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY APRIL 2009 VOLUME XX/3 Sightseeing A the future ISSN Online: Support for training SCHOOLS STRESS THEIR IMPORTANCE DURING RECESSION ISSN Online: Cooperation taking shape A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY MARCH 2009 VOLUME XX/2 CHANGING CLIENTELE FOR HUNGARIAN TOURISM? THE SECOND REGIONAL ENERGY FORUM IN BUDAPEST A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY Crisis management HOW MUCH CAN THE BAJNAI GOVERNMENT DO? Crossborder nationa- Ultraluxury is out MANY RESTAURANTS MIGHT CLOSE THE SECOND REGIONAL ENERGY FORUM IN BUDAPEST Trying to regain competitiveness Log on to new jobs and businesses THE INTERNET AS A WAY OUT OF THE CRISIS CRISIS HANDLING DEBATE HEATS UP Top performers CITIBANK HUNGARY STICKING WITH ITS CLIENTS MAY 2009 VOLUME XX/4 Looking for the time to buy WHAT TRENDS WILL PRIVATE Gaining ground AMERICAN EQUITY FOLLOW? FOOTBALL S A frustrated optimist LES NEMETHY ABOUT HUNGARY, 20 YEARS AFTER Push-button purchases M-PAYMENT TECHNOLOGY MOVING FORWARD Marketing the Mangalica DEMAND SOARS FOR THIS PIGGY ON THE MARKET ISSN Online: Fizessen elő Ön is az Amerikai Kereskedelmi Kamara hivatalos lapjára, mely 1999 áprilisa óta jelenik meg folyamatosan! Érdeklődni lehet: PrintXBudavár Zrt. H-1061 Budapest, Király u. 16. Tel.: Fax: Make a real difference interview with us From the trenches political and

40 38 központ. CSR itthon: merre tovább? Interjú Radácsi Lászlóval, a B&P CSR management ügyvezetőjével szöveg: Banyár László PONT: Kezdjük azzal, hogy mi is tulajdonképpen a CSR? Egy új vállalatvezetési megközelítés, mozgalom vagy valami más? R. L.: Ahhoz, hogy a vállalatok társadalmilag felelős módon, a tevékenységük által érintett csoportok érdekeire figyelve működjenek, új eszközöket kell beépíteniük a működésükbe. A CSR ezért nemcsak egy mozgalom, hanem új vállalatvezetési módszer is, amely Radácsi László 1968-ban született Debrecenben ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, majd 2001-ben ugyanitt szerezte PhD-fokozatát is ig a Budapesti Corvinus Egyetem docense volt, ahol a régióban elsőként oktatott CSR-témájú tárgyakat vállalati programokon és vezetőképzésen től 2007-ig az üzletietika.hu szakmai vezetőjeként, 2006 januárjától 2007 szeptemberéig a Mol-csoport Etikai Tanácsának elnökeként tevékenykedett őszétől a Braun & Partners Network szakmai igazgatója, majd 2007 nyarától a cégcsoporthoz tartozó, piacvezető CSRtanácsadó vállalat, a B&P CSR management ügyvezetője. annak a problémának a kezelésére jött létre, hogy a társadalom, a mind erősebb civil mozgalmak már nem fogadják el feltétlenül legitimnek a vállalatok jogilag amúgy rendben lévő üzleti működését. A megoldás során először is valahogyan meg kell érteni, fel kell mérni, hogy mit is akarnak az érintett csoportok. A CSR éppen azzal hozott újat a cégek működésébe, hogy kialakította az érintetti bevonás módszertanát, amely arról szól, hogy a vállalat térképezze fel, kik is az érintettjei, létesítsen velük párbeszédet, s építse be a működésébe azt, amit a javaslataikból megfontolandónak tart. Mindezzel együtt jár, hogy a cégeknek a korábbinál sokkal többet kell kommunikálniuk. Erre a kommunikációra alakult ki a fenntarthatósági jelentések eszköze, amelynek szintén van nemzetközi sztenderdje. Ha megnézünk egy ilyen jelentést, akkor azt látjuk, hogy a vállalat működésének nagyon széles köréről tartalmaz információkat, a munkatársakkal való bánásmódtól kezdve a természeti környezetre kifejtett hatáson át a társadalmi szerepvállalásig. Ahhoz, hogy ez az újfajta vállalatvezetési mód működni tudjon, nagyon sok mindent kell megváltoztatni a vállalaton belül is. Magyarán a CSR-filozófia térnyerése magával hozta annak szükségszerűségét, hogy épp olyan vállalati funkcióvá váljon, mint amilyenné korábban a marketing vagy a HR vált. PONT: Hogyan jellemezhető a CSR hazai helyzete? Radácsi László R. L.: Magyarországon mára a CSReszközrendszer számos eleme megjelent. Az élenjáró vállalatoknak van CSR-stratégiájuk, s szerencsére egyre több az olyan cég is, amely nemzetközi sztenderdek szerinti fenntarthatósági jelentést publikál. Folyik tehát ennek a területnek a kialakulása, bár még igen meszsze vagyunk a nyugat-európai és az északamerikai élvonaltól, különösen a felelős vál-

41 központ. 39 lalati működés intézményesítését tekintve. Ugyanakkor a volt szocialista blokk országainál sokkal jobban állunk: a kutatások szerint a magyarországi nagyvállalatok hamarabb kezdtek el élni ezekkel az eszközökkel, és előrébb tartanak a tudatos fejlesztésben is. Az is látszik, hogy a hazai fejlődést e téren is a multinacionális vállalkozások mozgatják, amelyek az itteni leányvállalatoktól is megkövetelik az anyaországban szokásos működési módokat. Összességében már abban a fejlődési fázisban vagyunk, amikor egyre kevesebben gondolják, hogy a CSR egyenlő az adományozással, illetve hogy ez csupán a vállalatok egyfajta szerencsenmosdatása, zöldre festése vagy lelkizése volna. Dolgozni értük, de velük együtt! PONT: Ezek szerint a hazai kkv-k körében egyáltalán nem találkozhatunk még a szóban forgó funkcióval? R. L.: Önálló területként nem, hiszen ehhez kell egy bizonyos vállalatméret. Ezzel együtt a CSR már számos kis- és közepes magyar cégnél is megjelent. Sokan a beszállítói mivoltukból fakadóan kényszerülnek arra, hogy e területen is megfeleljenek a nagy cégek elvárásainak. Egyes nagyvállalatok például elvárják a beszállítóiktól, hogy az ázsiai gyártelepeiket emberi jogi szempontból is auditálják. Nem hiányzik ugyanis nekik egy olyan botrány, hogy miközben az alvállalkozójuk állítja elő a sportcipőt, addig az Egyesült Államokban nekik kell azzal szembesülniük, hogy ők a gonosz multi, aki kizsákmányolja, veri, vagy börtönből hozatja a munkaerőt. A beszállítói láncra való odafigyelés tehát nagyon komoly tendencia. Emellett a hazai mikrovállalkozások közül főleg azoknál foglalkoznak ezzel a témával, amelyeknek a tulajdonosa vagy az alapítója személyes értékrendje alapján tartja azt fontosnak. Ahol azonban nem ilyen értékvilág jellemzi a vállalkozás mögött állókat, ott nem is foglalkoznak a CSR-rel egészen addig, amíg ez piaci kérdéssé nem válik. PONT: Az elterjedtségen túl miben más a CSR magyarországi gyakorlata, mint ahogyan azt Nyugaton művelik? Miben várható előrelépés idehaza? R. L.: A legfontosabb különbség talán az, hogy Magyarországon a civil szervezetek és a vállalatok közötti viszony egyelőre inkább a kritikáig jutott el. Ritka még a problémák megoldását célzó projektalapú együttműködés. Elég sok radikális szervezet van, amely valami miatt támadja a vállalatokat, de nagyon kevés példa akad arra, hogy ezek a szervezetek együtt dolgoznának a cégekkel azért, hogy megváltoztassák a nekik nem tetsző dolgokat. Nyugat-Európa sokkal előbbre jár ebben: ott akár az egyes vállalatok szintjén, akár az iparágak szintjén nagyon komoly példák vannak a globális és a helyi olykor akár kis falusi civil szervezetekkel való együttműködésre. Magyarországon ennek a kultúrája sajnos még nem alakult ki, de azt gondolom, hogy a következő években áttörés várható ezen a téren. A másik terület, ahol nagy fejlődés várható hazánkban, az érintettek igényeinek feltérképezése és az érintetti kapcsolatmenedzsment annál is inkább, mert ez nagyon kézzelfogható üzleti előnyöket képes nyújtani. A tapasztalatunk az, hogy az érintettekkel való közvetlen kapcsolatból nagyon sok olyan visszajelzés származik, amelyik közvetlenül hasznosítható az üzletben. Az eddig lebonyolított magyarországi párbeszédekből az látszik, hogy a vállalatok számára ezek nagyon közvetlen tanulási élményt nyújtanak. Szintén nagy változás várható a CSR vállalaton belül betöltött szerepét illetően. Ma még általában nincs is külön költségvetés e célra, s néhány ritka kivételtől eltekintve nincsenek dedikált CSR-felelősök sem, hanem többnyire a kommunikációs területre bízzák, hogy ezzel a feladattal is foglalkozzon. A CSR-nek nagyon CSR: harmóniában a természettel és a társadalommal. ritkán van közvetlen képviselője a cég felsővezetőségében is. Ebben pedig biztosan lesz változás, hiszen ez a terület is ugyanolyan menedzsmenttámogatást és képviseletet igényel, mint bármely másik. PONT: Az önök cége tavaly elindított egy programot Good CSR néven, amelynek keretében huszonöt vállalat rövidített fenntarthatósági jelentését adták közre egy kötetben. Milyen tanulságokat lehet leszűrni ezekből a jelentésekből? R. L.: A legfontosabb tanulság az, hogy a CSR-rel tudatosan foglalkozó vállalatok előbb-utóbb eljutnak ahhoz a kérdéshez, hogy mi is az ő iparáguk specifikuma e szempontból. Más és más problémákkal kell foglalkoznia egy távközlési cégnek vagy egy gyárnak, mert más-más hatással vannak a környezetükre, a fogyasztóikra és a munkatársaikra. Az élenjáró cégek ezt már pontosan tudják. Ha megnézzük a kötetben szereplő huszonöt cég jelentését, akkor azt látjuk, hogy nagyon eltérő a CSR-tevékenységük fókusza. Van, ahol a munkavédelem és a biztonság kérdése a legfontosabb, máshol a munkatársak lojalitásának a növelése és a jó munkahelyi légkör kérdései, s van, ahol a fogyasztók tájékoztatása a kulcs. Ez pedig azt jelenti, hogy jó úton járunk, hiszen az a helyes, ha mindenki a saját tevékenységét elemezve jut el a maga CSR-stratégiájához.

42 40 pont PONTpont. pontpontpont. 41 Work for peace! Roma majális nem csak romáknak 42 Fesztiválok nyara 44 A katalánok büszkesége 46 Konyha határok nélkül 48 Polcz Alaine: Amire nem szeretünk gondolni

43 pont PONTpont. 41 Work for Peace! Roma majális nem csak romáknak szöveg: Somogyi Gábor Bár Radó János, a Roma Polgárjogi Alapítvány majálisának szervezője pontos leírást adott arról, hogy a Felvonulási tér melyik részén lesz a rendezvényük, tanácstalanul bolyongok az ünneplők között. Romákat keresek, de mindenhol együtt látok cigányokat és nem cigányokat. Jó volna, ha a mindennapokat is ez az állapot jellemezné Mintha igazi vurstliban lennék, ameddig a szem ellát, mindenfelé boldog gyermekarcokat fedezek fel a városligeti téren felállított játékoknál. Végül a színpad mellett futok öszsze Horváth Aladárral, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetőjével, a Tavaszköszöntő Majális főszervezőjével. H. A.: Az első majálisunk Magyarország EU-csatlakozásának napján volt, s azóta minden évben megtartjuk. A célunk az, hogy olyan programot szervezzünk, amely a szegény gyerekek számára is megnyitja a Városligetet, és számukra is szórakozási lehetőségét nyújt. Ezért összefogtunk cigány vidámparkosokkal, akik vállalták, hogy ha a főváros jutányos áron adja a területet a rendezvényhez, akkor naponta 500 gyerek ingyen használhatja a vidámparki játékokat mondta magazinunk kérdésére a közismert roma vezető. PONT: A jegyszedők pedig nyilván nem nézik, hogy roma vagy nem roma gyerek a dodzsemre jelentkező Radó János és Horváth Aladár H. A.: Szó sincs erről, aki idejön, és bekapcsolódik a tehetségkutató vagy a játékos, szórakoztató programokba, tiszteletjegyet kap a gyermekvidámparkba. És mi sem nézzük a hovatartozást, a bőrszínt, ahogy a kisgyerekek sem, akik nem foglalkoznak még ilyen csúnya dolgokkal. Csokoládét és egyéb ajándékokat is vettünk, amelyeket a különböző játékok győztesei kapnak meg. A kulturális programban pedig az ország kiváló többségében roma muzsikusai lépnek színpadra. Ehhez támogatókat kértünk, és többek között a Garantiqa Zrt. és a Raiffeisen Bank segített abban, hogy kifizethessük a tényleg egészen alacsony díjakért fellépő művészeket. Ennek jóvoltából kétnapos, nagyszabású kulturális rendezvényt tarthatunk. Rendkívüli módon örülök, hogy ez egy nyitott rendezvény, amely nemcsak cigányokat, hanem minden jóérzésű embert szívesen lát. Már csak az idősebbek emlékeznek arra, amikor még a cigányok Balogh Rebeka, a Tavaszköszöntő Majális műsorvezetője: Most először leszek egy ilyen nagyszabású program műsorvezetője a színpadon. Eddig még soha nem csináltam ilyet. Egy picit izgulok, de éppencsak egészségesen. Amúgy a Raoul Wallenberg Szakközépiskolába járok, humán- és szociálismunkás-képzésre. Szeretnék majd ezen a területen dolgozni, de természetesen a továbbtanulás is a terveim között szerepel. többsége állandó keresettel rendelkezett, és a cigány és nem cigány emberek egyik fontos közösségi alkalma volt a majális. PONT: Mi az üzenete a legalább húsz évvel későbbi, mai majálisnak? H. A.: Az ez évi munka ünnepére is kitaláltunk egy jelmondatot, ez a Work for Peace!, azaz Munkát a békéért! Azt gondoljuk, hogy a munka, a legális jövedelem teheti védetté a roma közösségeket mindenfajta támadással szemben, sőt azokkal az előítéletekkel szemben is, amelyek szerint mi nem akarunk dolgozni, vagy munkakerülők lennénk, hogy a társadalom eltartottjai vagyunk. Ezek mindmind táptalajai a szélsőséges ideológiáknak. Ahhoz, hogy béke legyen az országban, hogy ne legyenek etnikai zavargások, az kell, hogy a cigány emberek nagy számban mehessenek vissza dolgozni. PONT: Ahogy itt körülnéztem, az emberek között semmiféle ellentétet nem véltem felfedezni. Nem lehet, hogy csak a politika szítja azokat? H. A.: Az a tapasztalat, hogy önmagában a cigányellenes előítéletek, a személyek közötti konfliktusok akkor öltenek etnikai színezetet, ha a hatóságok vagy a politikusok úgy akarják. Ha a politika egy összetartó, befogadó és interkulturális világot szeretne, ahol az emberek nyugodtan élhetnek egymás mellett, akkor sokkal kevesebb probléma lenne. Az ilyen válságos helyzetekben azonban bűnbakokat szoktak keresni, és mi tökéletesen megfelelünk ennek. Ezért tartjuk fontosnak a közösség összetartozásának ünnepeit.

44 42 pont PONTpont. Fesztiválok Debreceni Cívis Korzó Tizenegy évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy a nyarat a debreceniek és a városba látogatók számára egyaránt emlékezetessé kellene varázsolni tájékoztatott Csikós Beáta, a programsorozatot szervező Főnixinfo PR-menedzsere. A város megújult főtere optimális helyszínnek bizonyult, így jött létre a Cívis Korzó. A július 3. és július 26. között tartandó rendezvénysorozat első hétvégéje a Shake it nevet viseli. Ekkor a fekete zene kiváló előadói szerepelnek, a középpontban a zene, a ritmus és a tánc lesz. Fellép többek között a Debrecenben alakult PG csoport, az Egyesült Államokból érkező Hubbert Tubbs & SoulBlaster, valamint Kiss Erzsi és csapata. A második hétvége címe: Hangfoglalás Region. Különböző népek, országokon belüli régiók mutatkoznak be a zene hangján, például Szlovéniából, Spanyolországból, Szerbiából, a hazaiak közül pedig a Suhancos és az Irie Maffia zenekar. A harmadik hétvégén a folklóré és a kárpát-medencei népzenei csemegéké a főszerep. A jó hangulatról többek között a Magyar Dudazenekar, Bognár Szilvia és zenekara gondoskodik, valamint lesz Rendhagyó Prímástalálkozó is. A negyedik hétvége az off Korzó, amely lényegében zenei csúcstalálkozó fantasztikus előadókkal. Üde színfoltok lesznek az utcai performanszok, az utcazenészek, az utcaszínházak, illetőleg remek kikapcsolódás a Tér-Filmnyara szöveg: Bulyovszky Csilla Beköszöntött a jó idő, s már belátható távolságban van a nyári szabadságok ideje is. Használjuk hát ki, hogy 2009 a kulturális turizmus éve Magyarországon, s csemegézzünk a gazdag programkínálatból. Soproni Ünnepi Hetek A rendezvénysorozat méltán nevezhető matuzsálemi korúnak a fesztiválok mezőnyében, hiszen 2007-ben már 50 éves jubileumát ünnepelte. A Soproni Ünnepi Hetekre idén június 19. és július 12. között várják a látogatókat. A fő helyszín a kiváló akusztikájú Fertőrákosi Barlangszínház, ahol elsősorban zenei és táncszínházi produkciókat rendeznek. E különleges környezetben felcsendülnek például Ákos dalai, majd a Férfi és Nő című koncerten Debrecen a füzérradványi Károlyi-kastély 2009 a kulturális turizmus éve Magyarországon. Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György és Kulka János énekel mindenről, ami megtörténhet férfi és nő között. Az Experidance is birtokba veszi a barlangszínház színpadát Esszencia című produkciójával. Az opera szerelmesei a Pillangókisasszony és a Carmen dallamaiban merülhetnek el. Ugyanezen három hét alatt tartják a jubileumi, XXV. Régi Zenei Napokat, a fúvószenekari fesztivált, valamint az Országos Érembiennálét is a történelmi belváros terein. Udvarain pedig színházi előadások, kamarakoncertek, kirakodóvásár, folklórbemutatók, gyermekprogramok várják az érdeklődőket tájékoztatott Horváth Zoltánné, a szervező Pro Kultúra Nonprofit Kft. kulturális igazgatója. A család apraja bizonyosan örömét leli majd a Szent Iván tiszteletére rendezett Tündérfesztiválban, amelynek keretében lesz tündérharcászat íjászattal és bajvívással, tündériskola, ahol a varázslatos Erzsébet-kert fáinak, gyógyító növényeinek és vizeinek titkaiba avatják be az érdeklődőket, valamint különféle versenyek (például varázsmondóka vagy jókívánság kategóriában). Az ünnepi hetek zárónapja is különlegességet tartogat: a IV. Kelta Fesztivált. A Várhely, a kelták egykori misztikus földvára a kelta, ír kultúra rajongóit várja koncerttel, táncbemutatóval, kelta életképekkel.

45 pont PONTpont. 43 Zene Fesztivál vagy a Városok, Falvak Szövetsége kulturális régió fesztivál. Zempléni Fesztivál Az észak-magyarországi régió kulturálisturisztikai-gasztronómiai komplexitást kínáló eseménysorozata augusztus 7. és 16. között várja a látogatókat. A komolyzenei koncertek, színházi, táncos és Hétrétország őrségi állatsimogató A programok lényege a találkozás, a kommunikáció. dzsesszestek, kirándulások, kiállítások sorát követve a látogató eljuthat a legeldugottabb falvakig, várakig, vadászházakig, kis templomokig. A programok közül Turjányi Miklós fesztiváligazgató ajánlott néhányat. A változatos műfajú eseményeket az MR Szimfonikusok és a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje foglalja keretbe. A Budafoki Dohnányi Zenekar világhírű operacsillagok, Sümegi Eszter és a finn basszista Jaakko Ryhänen, valamint a nagybőgő Paganinijaként emlegetett Nabil Shehata kísérőjeként szerepel, de Hollerung Gábor vezényletével népszerű filmslágereket is játszik majd. Sebestyén Márta a sárospataki vár alatti szabadtéri színpadon lép fel, a Budapest Klezmer Band a mádi zsinagóga mellett játszik. Kamarakoncertek és gasztronómiai események szereplőjeként vesz részt a fesztiválon többek között Farkas Gábor zongoraművész, az Auer Quartet, a Szent Efrém Férfikar, a Triginta Ütőegyüttes, Herczku Ágnes, a Pécsi Kamarakórus, a Daniel Speer Brass, a Cotton Club Singers, Illényi Katica. Nem kevésbé izgalmas a dzsesszestek fellépőinek névsora: a Good News együttes Eisenachból, a Mitsoura zenekar, a Deseő Csaba Sextet, a Gadó Gábor Quartet. A kiállítási programok szintén számos érdekességet kínálnak. Herendi porcelánokat mutatnak be a füzérradványi Károlyi-kastélyban, Eck Imrének, a Pécsi Balett egykori koreográfusának festményei láthatók a sátoraljaújhelyi Lavotta Galériában, és lesz dzsesszplakát-kiállítás is. Hétrétország a szerek és porták fesztiválja Az Őrségnek, e természeti értékekben és hagyományokban gazdag multikulturális térségnek 2002 óta a legjelentősebb eseménye ez az aktív fesztivál, amelyhez különféle kreatív alkotóműhelyek, táborok kapcsolódnak. Egyedi konstrukció olykor szlovén és osztrák területet is érintve a Nyitott Porták hálózata: helyi értékkel bíró magánházak, műhelyek, tanyák, amelyek a fesztivál ideje alatt annak programjába integrálva látogathatók. E játékos országlásnak még alapító okirata is van mesélte Sülyi Péter, a fesztivált szervező Őri Alapítvány elnöke. Családosoknak és magányosoknak egyaránt ajánlja a programokat, amelyek lényege a találkozás, a kommunikáció. Augusztus 14. és 23. között fellép többek között Presser Gábor, Palya Bea, a Csík Zenekar, Berkes Kálmán és a Tokyo Budapest Ensemble. A színházbarátok Csákányi Eszter főszereplésével láthatják Parti Nagy Lajos A hét asszonya című művét, illetve Mrozek Mulatság című darabját a Bárka Színház előadásában. Filmeket is vetítenek Dér András filmrendező előadásaival fűszerezve. Lesz továbbá médiatábor és mozgásterápia-műhely, Női kincsek workshop, illetőleg kísérő rendezvényként Articikli és Kő-kövön. Előbbi műterem-látogatás, kerékpártúrával egybekötve, míg utóbbi környékbeli várakat felfedező autós túra. Pajzánünnep Igazi kuriózumnak ígérkezik a pajzán népi hagyományok első nemzetközi fesztiválja Nagykerekiben, a Bocskai-várban, augusztus 13. és 16. között. Az ötletgazda, egyben az egyik szervező Vásári József, akinek aktív színjátszóként alkalma volt felfedezni, hogy a magyar irodalom, a népi hagyományok mily gazdagok pajzán elemekben. Mint elmondta, a fesztiválon szép számmal lesznek versenyzők, akik elhozzák pajzán témájú meséiket, dalaikat, táncaikat, színdarabjaikat. Esténként meghívott előadók szórakoztatják a közönséget, többek között Berecz András mesemondó, az Etnofon Zenei Társulás és a Tükrös Zenekar. A vendégek hallhatják a Szájról szájra című pajzán koncertet Szalóki Ágival és Herczku Ágival, valamint láthatják a Dekameront a Beregszászi Színház előadásában, Vidnyánszky Attila rendezésében. Éjszakánként táncházban rophatják a kastély pincéjében. Lesz még Bocskai István hasonmásverseny, illetve nemzetközi főzőverseny, és a debreceni Déry Múzeum a fesztivál alatt nyit egy népi erotikáról szóló kiállítást is. Természetesen a közönség tarthat némi pirulástól, de ez, reméljük, a sok nevetéstől, táncolástól és borocskától lesz. Ez nem korhatáros rendezvény, de azért bizonyára lesznek nemcsak finom erotikával átszőtt, hanem vaskos humorral átitatott, szókimondó előadások is véli Vásári József. Érdekesség, hogy a helyszín hintókkal is megközelíthető lesz Debrecenből és Nagyváradról egyaránt, váltott lovakkal, a megállókban vendégfogadással.

46 44 pont PONTpont. A katalánok szöveg: Bart Dániel Barcelona egyike annak a néhány európai városnak, amely maximális hasznot húzott a 20. század végi gazdasági és kulturális fellendülésből, és nem áldozata, hanem nyertese lett a modernizációnak és a globalizációnak. Egyike a kevés szerencséseknek vagy ügyeseknek, amelyek tudatosan voltak képesek létrehozni egy élvezhető, nyüzsgő, energikus várost, amelynek célja, motorja, lényege az ember és a kultúra. a Sagrada Familia tornyai A Barcelonamodell sikere révén új arany kor köszöntött a városra. Azt persze látni kell, hogy jólét és biztonság nélkül nem virágzik a kultúra sem. A francói diktatúra és az azzal járó elszigeteltség és bénultság állapotából a hetvenes években szabaduló Spanyolország hatalmas gazdasági fellendülésen ment keresztül, majd 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, és újabb felívelés vette kezdetét. A gazdasági, pénzügyi fejlődés középpontja azonban nem az ország fővárosában, hanem a gazdaságilag legfejlettebb, legsűrűbben lakott Katalóniában, Barcelona térségében volt. Barcelona már az ókorban fontos kikötő volt. Hamilkár Barkasz karthágói hadvezér, Hannibál apja alapította, majd a nagyszerű Scipio Africanus csatolta Rómához. Mint az Ibériai-félsziget földközi-tengeri kapuja, a Római Birodalom bukása után is fontos kikötő maradt, és szerepét megőrizte egészen addig, amíg a Földközi-tenger Amerika felfedezését követően, a 16. században veszíteni nem kezdett gazdasági jelentőségéből. Pár száz évig büszkesége nemigen történt semmi, majd a 19. század végén, a vasút megjelenésével a város vízi és vasúti közlekedési csomóponttá vált, és ennek jóvoltából gyors gazdasági fejlődésnek indult. Eme első fellendülésnek köszönhetjük Gaudít, Picassót, Mirót, a spanyol anarchizmust, a katalán nemzeti törekvések feléledését. Ebben a korban épült a ma álló barcelonai házak túlnyomó többsége, és mivel ebben az időben Budapest is hasonló robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, sokszor érezhetjük hasonlónak a városképet házakat, utcarészleteket ben azonban Franco tábornok ragadta magához a hatalmat, és több mint harmincöt évre berekesztette az ország fejlődését. Betiltotta a népi mozgalmakat, az anarchistákat, a szocialistákat, a demokratákat, a katalán nacionalistákat; a katalán autonómia ügyét szóba hozni sem volt szabad, nemhogy újságban írni róla, vagy a nyilvánosság előtt tenni érte. Azután, amikor 1975-ben Franco meghalt, és Spanyolország új, demokratikus alkotmányt fogadott el, a katalánok megérezték, hogy eljött az ő idejük. Széles körű autonómiát harcol- A Montjuic-park szecesszió Gaudí módra Tipikus barcelonai épület

47 pont PONTpont. 45 Az Agbar-torony éjjel Barcelona látképe az Agbar-toronnyal tak ki maguknak, és nekiláttak, hogy fővárosukkal lekörözzék örök riválisukat, Madridot. Ez nem puszta álom volt, hiszen a fejlődéshez minden feltétel adott volt. Barcelona nemcsak közlekedései csomópont, de Spanyolország fő ipari központja is, ráadásul nem egy bizonyos iparágra épült, hanem mindig is több lábon állt. A könnyűipar és a nehézipar ugyanúgy jelen van, mint a könyvkiadás vagy az olyan hagyományos iparágak, mint a hajóépítés, a kézművesség, a borászat. Gyártanak autót, repülőgépet, vonatot. Nyüzsögnek a bankárok és a befektetők. Két nemzetközi hírű egyetem székel a városban. És az ötvenes évektől egyre fontosabb tényező a turizmus. Az Agbartorony az egyik legszebb és legkülönösebb felhőkarcoló Európában. A Güell park az UNESCO Világörökség részét képezi A nyolcvanas évek végén, az 1992-es nyári olimpiai játékokra készülvén Barcelona óriási városfelújítási programokba vágott bele. Néhány katalán építész ekkor olyan új stratégiai elképzelést vázolt fel, mely szerint a városrehabilitációnak a városi közterületek minőségi megújítása lehet a kiindulópontja. A közösségi élet tereinek megújítása hozzájárul a városlakók életminőségének javításához, és elősegíti ezeknek a városi területeknek a gazdasági felértékelődését is. A közpénzek mellett így egyre több magántőke válik bevonhatóvá, s ezzel a gazdasági háttérrel a tereken meginduló felújítás átterjed az épületekre, háztömbökre, sőt egész városrészekre is. Az úgynevezett Barcelona-modell vagy Katalán-szindróma azóta irigyelt és számtalanszor utánozni próbált urbanisztikai alapmodellnek számít. A közterek újraértelmezésével megkezdett városrehabilitáció olyannyira sikeres volt, hogy Barcelona belvárosi építési telkei ma Európa legdrágább telkei közé tartoznak: felhőkarcolók épülnek rajtuk, és a világ legnevesebb építészei állnak sorba, hogy megtervezhessék azokat. A sztárépítészek névsora Frank O Gehry amerikai építésszel kezdődött, aki az 1992-es olimpiára egy hatalmas, rezesen csillogó halat tervezett a város tengerpartjára. E folyamat aztán Jean Nouvel francia építész 2005-ben átadott Agbar-tornyával tetőzött, amely az egyik legszebb és legkülönösebb felhőkarcoló Európában. A Barcelona-modell sikere révén új aranykor köszöntött a városra, és noha Antoni Gaudí befejezetlen csodatemploma, a Sagrada Familia még ma is Spanyolország leglátogatottabb turisztikai látványossága, az emberek immár nem a múlt kedvéért látogatnak Barcelonába, hanem azért, hogy lássák, milyen lehetne az ő városuk, ha a várostervezőknek el tudnák magyarázni, hogy egy városban mindenekelőtt nem autók laknak, hanem emberek. BArcelona csillogó hala

48 46 pont PONTpont. Konyha határok nélkül hogy holnap minden jobb lesz. Talán ez vezette el az amerikai szakácsokat a fúziós konyha megalkotásához, ami lényegében etnikai, kulturális és gasztronómiai stílusok összeolvasztása. Így jön létre a multikulturális invenció. Nem tettek sokat az egységes amerikai kulináris egóért a 18. századtól bevándorló európai tömegek sem, amelyek benépesítették a keleti nagyvárosokat. Az olaszok, írek, görögök, németek és skandinávok egyaránt magukkal hozták a saját konyhai technikáikat, stílusukat, amelyet otthon és az éttermeikben is folytattak, de ezek az ételek mind egyszerű, mondhatni, vidéki stílusban készültek. A bevándorlók meghonosítottak számos európai alapanyagot, konyhai technikát, de a csúcsgasztronómia vívmányai akkoriban elkerülték az Egyesült Államokat. Ez a helyzet az 1970-es években kezdett látványosan megváltozni, a Csendes-óceán túlpartjáról érkező nagyszámú bevándorló kaliforniai megjelenésével. A jelenséget először nem is fúziónak nevezték, hanem pacific rim -nek, vagyis a Csendes-óceán part menti városai valamifajta kulináris egyesülésének. A Távol-Kelet itt fejtette ki a legerősebb hatását, az itteni szakácsok rendkívül nyitottan és fogékonyan alszöveg: Ted Aprajev Előretolt határvonalak még a gasztronómiában is vannak, határmezsgyék a különböző nemzetek konyhái között. Számos séf mégis figyelemre méltó sikereket ért el a különféle konyhai kultúrák egymáshoz kapcsolásával, különösen az európai és az ázsiai technikák együttes alkalmazásával. Ez a főzési forma természetesen nem korlátozódik az eurázsiai keveredésre. Hiszen maga az ázsiai gasztronómia is egymásba olvadt különböző konyhai kultúrák jegyeit viseli magán. Azok a séfek, akik elkötelezetten hűek a saját kulturális örökségük, kulináris gyökereik iránt, gyakran kritizálják a fúziós konyhát. Szerintük ez a felfogás merénylet a kulináris integritás ellen. Sokszor azzal is vádolják az érintett séfeket, hogy valódi tehetség hiányában nyúlnak a fúziós megoldásokhoz. Amikor világok ütköznek Valójában csak a nagyon érzékeny és intuitív személyiségek képesek úgy áttörni ezeket a határokat, hogy annak nyomán valami elfogadható új érték jöjjön létre. Az eurázsiai konyha két világ összetevőit és technikáit vegyíti. A fúziós konyha totális ellentéte, amikor az ételek egy bizonyos kulináris régió kizárólag arra a területre jellemző alapanyagaiból készülnek. Így az azonos mikroklíma határozza meg a nyersanyagokat, azok azonos földön, azonos klímában növekedtek. Biokémiai szempontból van ebben némi igazság. Ez a terroir, avagy dűlő vezérelte gasztronómia, ami a borászatban is egyre inkább uralkodó szempont. Azok a konyhaművészek, akik ismerik és értik is saját gasztrokulturális gyökereikeit, állítják, hogy a fúzióban elvész az adott konyhák integritása. A fúziós felfogásban van valami nagyon amerikai: a nagy olvasztótégely, amely ebben az esetben a konyhában is létrejön. Annak ellenére, hogy Amerika adta a világnak a kukoricát, az édesburgonyát és a paradicsomot, az USA-ban mégis sokáig úgy érezték, hogy nincs büszkeségre okot adó nemzeti gasztronómiájuk. Viszont van valami, amit folytonos optimizmusnak nevezhetünk: az az érzés, A fúziós felfogásban van valami nagyon amerikai. kuszkuszsaláta sült bárány

49 pont PONTpont. 47 kalmazták ezt a technológiát, kulináris filozófiát. Aztán az 1980-as években a feltörekvő yuppie-generáció színre lépésével a tendencia csak erősödött. Akkor születtek az olyan pszeudoorientális fogások, mint a rozmárszusi málna- és juharszirupszósszal vagy a szarvas-carpaccio, amit bőséges mennyiségű szójaszósszal szerviroztak, korianderrel és chilipaprikával. Ebben az időben kevés olyan divatosnak mondott séfet találhattunk volna, aki nem használta a szójaszószt, a gyömbért, a citromfüvet. Mindennapossá vált a shitake gomba, a basmati rizs, a sashimi stílusú tonhal, és a hirtelen sütés legalább olyan népszerű lett, mint a grillezés. Az átlagamerikai számára még mindig az olasz és a francia gasztronómiai szótár volt érvényben, ám egyre terjedt a kínai, japán, vietnami, kambodzsai, koreai, indonéz, Fülöp-szigeteki, indiai és thai hatás. Évek múltán a távol-keleti amerikait felváltotta a mediterrán amerikai fúzió. Az Egyesült Államok egyszer csak felfedezte a Földközi-tenger bűvös világát. Jött a sült bárány uborkaszósszal meg a friss kenyérre olvasztott kecskesajt paradicsommal. Aztán a saját készítésű harissza, amely tunéziai fűszerkeverék, az algériai merguez (csípős kolbász) és a kuszkuszsaláta. Ahhoz képest, hogy a tengerentúlon úgy változik a divat, ahogy a nap lemegy, ennek a fúziós őrületnek egész hosszú életet jósoltak. Valódi hagyománnyal rendelkező konyhai stílusok nem születnek csak úgy, hogy A távol keleti amerikait felváltotta a mediterrán amerikai fúzió. Mi jön ezután? Paul Bocuse, a francia konyhaművészet egyik legnagyobb alakja azt találta mondani arról a konyhai stílusról, amelyik különböző hagyományok elemeit kombinálja, hogy az a valóságban inkább konfúziós konyha. Ami biztató: állítólag most jön a fúzió utáni korszak, ami azt jelenti, hogy már értjük, ismerjük a világban fellelhető nyersanyagokat, és egy percig sem kell azok földrajzi, etnikai eredetén gondolkodnunk, hanem kizárólag ízükre, színükre és a fúzióból várható ízhatásukra tekintettel használjuk őket. Grillezik az algériai merguezt néhány vagy akár több száz szakács elhatározza, hogy innentől fogva ez és ez lesz a mértékadó és a népszerű. Csak hosszú fejlődés eredményképpen jöhetnek létre, századok, némelykor évezredek során. A nemzeti és a regionális konyhák az együtt élő kultúrák változásaival fejlődnek. A történelmi erők, a földrajzi adottságok, a geológia, a klíma, a technológia és az elérhető nyersanyagok összessége alakítja, határozza meg. Tehát, amit becsvágyó szakácsok fúziós konyhának hívnak, nem más, mint hol sikeres, hol sikertelen gasztronómiai kísérletek sorozata. Némelykor megbecsülendő eredményekkel, máskor nagyon is kétséges végkifejlettel, amely gyorsabban felejthető, mint a kifejlesztésre szánt idő. Még a meghatározás sem áll elég szilárd talajon: a valódi szakácsok mindig is tudatosan használták a munkájukban szociokulturális hátterüket, mint ahogy személyes tapasztalataikat is. Az embernek az az érzése, hogy ott használják nagy előszeretettel a fúziós konyha kifejezést, ahol nem alakult ki az igazán nagy hagyományú nemzeti gasztronómia.

50 48 pont PONTpont. Amire nem Polcz Alaine: szeretünk gondolni könyv ajánló: Kiss Judit Ágnes Polcz Alaine sosem lesz népszerű szerző. Nem elsősorban azért, mert nem kifejezetten szépirodalmi (noha kifejezetten szépen ír), hanem azért, amilyen témákat a szájára, illetőleg a tollára vesz. Asszony a fronton című könyvének nemcsak az igazságtartalma sokkoló, hanem a rettenetes háborús élményekről, az éhezésről, az erőszakról való szenvtelen beszédmódja is. A háborúról másnak a történeteit olvasni talán ennek ellenére könnyebb, mint azzal szembesülni, amit egyikünk sem kerülhet el: a halállal. Magyarország első halálkutatója, tanatológusa, a hazai hospice elindítója több könyvet is írt erről a tárgykörről (Együtt az eltávozottal; Ideje a meghalásnak; Meghalok én is?; Kit siratok? Mit siratok?). Nem trappolok tovább című műve is ezt a témát feszegeti a szerző saját haláláét. Az Polcz Alaine Polcz Alaine pszichológus, író 1922-ben született Kolozsváron ben végzett az ELTE pszichológiai szakán. Férje Mészöly Miklós író. Gyermek-ideggondozóban játékdiagnosztikával foglalkozott, játékteszteket dolgozott ki, majd a súlyos beteg, haldokló gyermekek és a hozzátartozók pszichológusa volt. Nevéhez fűződik a Magyar Hospice Mozgalom megalapítása is. Asszony a fronton című dokumentumregényét 1991-ben az Év könyve díjjal jutalmazták. Életének 85. évében, 2007 szeptemberében halt meg. idős, rákbeteg Polcz Alaine úgy dönt, hogy saját haldoklásáról készít feljegyzéseket. Nővérként, később a kettes számú gyermekklinika pszichológusaként, volt alkalma haldoklók mellett lenni, szembenézni mások szenvedésével, eltávozásával, a gyásszal. Most eljött az idő, amikor a hóhért akasztják, írja a szerző. Neki kell végigjárnia a meghalás lelki szakaszait: a tagadást, a dühöt, a depressziót és a belenyugvást. És neki kell végigélnie a fájdalmakat. Mindezt azzal a méltósággal, amire az eltávozónak és az itt maradónak is szüksége van. Azt, ahogyan a szerző fogalmazza, amit a teste tesz vele. Mert Polcz Alaine csak testben gyengül a halál közelében is, lélekben, szellemben erős. Épp annyi morfiumot szed, hogy ne kábuljon el, és tudjon még dolgozni: férje, Mészöly Miklós hagyatékát rendezi, és közben tudatosan készül a halálra: lelki vezetővel, könyvekkel, barátokkal. A testével azonban minden megtörténik, amitől rettegni lehet. Fájdalmai vannak, felfekvései, kiszolgáltatottá válik, nem tudja magát ellátni. És a lélekbe is betör a keserűség. Mégis ez a humorral, életszeretettel megélt haldoklás a teljesség felé visz, Nem trappolok tovább című írása is ezt a témát feszegeti a szerző saját haláláét. és minden megélt perc, az eddigiekkel való számvetés és az elkövetkezőkkel való szembenézés hitelesebbé teszi az életben eltöltött időt. És aki sok száz halált látott betegségben és háborúban, a saját élményei alapján kimondja: Meghalni nagyon nehéz. Még akkor is, ha valakinek nincs halálfélelme, ha szeretettel veszik körül. Még akkor is, ha spirituális magasságokat él meg, és angyalokkal kommunikál. Miért kell akkor erről az egészről írni, beszélni, olvasni, gondolkozni? Mert ez az egyetlen, amit mindannyian átélünk, ahogy Polcz Alaine-t tanították gyerekkorában: a tenyerünkbe írott vonalak valójában két M betűt formáznak: memento mori emlékezz a halálra. Az utolsó feljegyzés a könyvben: Néha a kozmoszba úgy belesimulok. És Singer Magdolna Partitúra című könyvében, melyben Polcz Alaine-nel történő utolsó beszélgetését írja le, arról számol be, hogyan énekelt Istennek a spirituális kötődése ellenére Istennel mindig harcoló haldokló halálkutató. Akiben van bátorság, olvassa el, mert ahogy Polcz Alaine írja ebben a művében: Élni csak bátran érdemes. Meghalni is.

51 ÉTELSTÍLUS Üzleti ebéd? baráti vacsora? A diningguide.hu gasztronómiai portálon megtalálja az alkalomhoz illő éttermet, vagy lapozza fel a magyar és angol nyelven negyedévente megjelenô Dining Guide étteremkalauzt. Az étteremkalauzt megtalálja az éttermekben, hotelekben, a Tourinform-irodákban, vagy hívja a (+36 1) számot, és mi postázzuk Önnek.

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám 2 Tisztelt Olvasó! KÖSZÖNTŐ Ön Magyarország első befektetési tőkegarancia termékeket kínáló pénzügyi szolgáltatójának, a Start Tőkegarancia Zrt-nek havi

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete veszport.hu 2014.05.16.15:31 Új, korszerű 1332 négyzetméteres üzemcsarnokot avattak pénteken Veszprémben a Transmoduls Tervező és Gyártó Kft telephelyén. A gazdasági

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS Gazdaságossági számítások Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. (Pázmándi Gyula) 2 Mi hiányzik az utolsó sorból?

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

2010. februári hírek

2010. februári hírek 2010. februári hírek Újra itt a sztárpályázat Újra jönnek a telephelypénzek Kkv-k: a források egyharmadát már kiosztották Ismét elérhetőek a GOP február 20-al felfüggesztett pályázatai Százmilliárd a közép-magyarországi

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Az innovatív szakemberekből álló alkotóműhelyünkben, a KÜRT-ben sikeresen létrehoztunk egy legújabb IT trendeknek megfelelő fejlesztést.

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Mire törekszünk szülőként?

Mire törekszünk szülőként? Gyermekeink jövője Mire törekszünk szülőként? A szülők legszebb és egyben legnehezebb feladata, hogy gyermekeiket felkészítsék az ÉLETRE, hogy olyan értékrendszert és tudást közvetítsenek feléjük, amelynek

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21.

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. 2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

A tudományos konferencia helyszíne: Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r, Egyetem tér 1. Új Tudástér épület

A tudományos konferencia helyszíne: Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r, Egyetem tér 1. Új Tudástér épület MEGHÍVÓ A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJA és a ZSIGMOND KIRÁLY F ISKOLA GEOPOLITIKAI KUTATÓKÖZPONTJA tisztelettel meghívja Önt az OROSZ ÉS KÍNAI BEFEKTET K MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben