A Magyar;Gyógyszerészeti Társaság története

Átírás

1 DR ZALAI KAROLY A Magyar;i Társaság története A Magyar i Társaság kiadványa Budapest : 99

2 TARTALOM Dr Zalai Károly, 99 Elő.szó 5 SzeT'vezeti és tartalmi változások 7 2 A Tár.saság vezetése g A kiadásért felel a Magyar i 'Iársaság Kiadja a Medicina Könyvkiadó Vállalat Széchenyi Nyomda, Győr 99 K-65 Felelős vezető: Nagy Iván igazgató Felelős szerkesztő: Angyánné Vincze Jud:it Műszaki szerkesztő: Windberg László Műszaki vezető: Orlai Márton 'Ierjedelem: 7,7 A/5 ív és 9 db fénykép mellékleten A sz Elnöki-elnökségi programok, elnöki és főtitkári be.szá- molók, állásfoglalások ( ) 9 3. Elnöki állásfoglalás az MGYT 5 éves jubileumi kongresszusáról és tudománypolitikájáról a XXXV közgyűlésen (975) 3 2 Főtitkárf értékelés az MGYT 5 éves működése ha: tásáról a gyógyszerészeti tudományra és gyakorlatra 3.3 A Társaság elnökségének programja az évekre Elnöki tájékoztató a XXXVII. közgyűlésen (978) 3 5 A- Társaság évi működése. Főtitkári beszámoló a XXXVU közgyűlésen (978) 3. 6 A gyógyszerészet feladata a gyógyszerellátás továbbfejlesztésében Országos vezetőségi állásfoglalás (982) 3 7 A Társaság évi működése. Fót!tkári be számoló a xxxrx közgyűlésen (982) ' -...,' Elnöki-elnökségi pogamok, elnöki-főtitkó.,,.: lók, állásfoglalások ( ) 4 A Társaság elnökségének programja a évekre

3 TARTALOM Dr. zarai Károly, 99 Elő.szó Szervezeti és tartalmi váitozá.sok 2 A Tár.saság vezetése A kiadásért felel a Magyar i 'Iársaság Kiadja a Medicina Könyvkiadó Vállalat Széchenyi Nyomda, Győr 99 K-65 Felelős vezető: Nagy Iván igazgató Felelős szekesztő: Angyánné Vincze Judi.t Műszaki szerkesztő: Windberg László Műszaki vezető: Orlai Márton Ierjedelem: 7.7 A/5 ív és 9 db fénykép mellékleten A. sz Elnöki-elnökségi programok, elnöki és főtitkári beszá- molók, állásfoglalások ( ) 9 3 Elnöki állásfoglalás az MGYT 5 éves jubileumi kongresszusáról és tudománypolitikájáról a XXXV közgyűlésen (975) 3.2 Főtitkári értékelés az MGYT 5 éves működése ha: tásár ól a gyógyszerészeti tudományra és gyakorlatra 3 3 A Társaság elnökségének programja az évekre 3 4 Elnöki tájékoztató a XXXVII. közgyűlésen (978) 3.5 A Társaság évi működése. Főtitkári beszámoló a XXXVII.. közgyűlésen (978) 3 6 A gyógyszerészet feladata a gyógyszerellátás továbbfejlesztésében Országos vezetőségi állásfoglalás (982) 3 7 A Társaság évi működése. Főtitkári beszámoló a XXXIX közgyűlésen (982) Elnöki-elnökségi programok, elnöki-főtitkári beszámolók, állásfoglalások ( ) 42 4 A Társaság elnökségének programja az évekre 42 3

4 4 2 Társasági felterjesztés az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága elé (986) 4 3 Elnöki tájékoztató az évi munkái ól és feladatokról XLI. közgyűlés (986) 4 4 Főtitkári beszámoló és soron következő feladatok Vezetőségi, ülési anyag (987) Az MGYT tevékenysége Vezetőségi ülési anyagok (987, 988, 989) A Társaság évi munkája Főtitkári beszámoló a XLII közgyűlésen (989) 4 7 Társadalmi refornok és a gyógyszerészet 5 Az egyes szakterületek etednényeinek összefoglaló be-. mutatása 59 5 Tudományos és továbbképző tevékenység Szaklapok, könyvek, brosúrák kiadása Rozsnyay Mátyás Előadóverseny Tiszteletbeli tagok, levelező tagok választása 5 5 Emlékérmek, jutalomérnek alapítása és adományozása 5 6 Javaslatok a gyógyszerészképzés és szakképzés fejlesztésére Hazai tudományos kapcsolatok, szakembereink hazai elismerése Nemzetköii tudományos kapcsolatok, szakembereink külföldi elismerése Nagyjaink emlékhelyei: szobrok, emléktáblák állítása és megemlékezések 23 Irodalom ELŐSZŐ A Magyar i Társaság alapításána 5.. évfor-, dulójára szerény kiadványban jelentette meg alapításának, fejlődéséne'k történetét és korabeli helyzetének ismertetését az 974 novemberében Budapesten megrendezett VI Congressus Pharmaceuticus Hungaricus jubileumi kongresszusig [!] Az időközben eltelt 5 év alatt kiszélesedett és felgyorsult a Társaság munkája, ami indokolttá teszi az események, eredmények és az adatok folytatólagos összefog- lalását, rögzítését. Ez vezette a Társaság elnökségét, amikor felkért e munka elvégzésére A. megtisztelő feladatnak örömmel teszek eleget Az a szempont vezetett, hogy az előző kiadvány szerkezetét, tartalmi mélységét is figyelembe véve készítsem el a Társaság történetét az 975-ös évektől napjainkig Írásomban a jelzett időszaktól csak azokban az esetekben tértem el, amikor olyan új tevékenységet, ill szakterületet foglaltam össze, melynél szükségesnek találtam az előzmények visszamenőleges ismertetését ir. Ezen körülmények a két kiadvány szoros egységét is biztosítják A beszámoló többször a Társaság szűken vett történeténél bővebb területet ölel fel, mert az elért eredményekben más szervek, szemé- 4 5

5 lyek is közreműködtek, így helytelen lett volna ezen vonatkozásokat mellőzni A Társaság 5 éves történetét magában foglaló ír ásom zárómondata: Az elkövetkező évtizedekben feladatunk a gyógyszerészeti tudományok és a gyakorlat továbbfejlesztésével követni dr, Schulek Elemér akadémikus programját és nekünk adott útmutatását: megvalósítani a gyógyszerészet szellemi és ezzel együtt anyagi javainak fejlesz- tését, Jelen munkám remélhetőleg segítséget fog nyújtani a magyar gyógyszerészet szellemi és anyagi javainak meg. méretésében SZERVEZETI ES TARTALMI VALTOZASOK A gyógyszerészeti munka szakosodása, a társasági érdek- védelem fokozott előtérbe kerülése, a gyógyszerészettel szemben támasztott társadalmi igények növekedé$e szükségessé tették a már meglévő szervezeteken kívül egy tanács- adó testület, továbbá több munkabizottság életre hívását Az alapított bizottságok közül később kettő országos szervezetté alakult át: Gyógyszertári Szervezet és Ifjú.sági Szervezet. Ennek alapján a Társaság szervezeti felépítése és szervezeteinek száma az alábbi képet mutatja 974 és 989 adatait figyelembe véve: - a szakosztályok száma változatlanul hat; - a fővárosi és megyei szervezetek száma változatlanul húsz; - egyéb területi szervezetek: Gyógyszeripari Szervezet 974-ben egy, 989-ben egy, Kórházi Gyógyszerészi Szervezet 974-ben egy, 989-ben egy, Gyógyszertári Szervezet 974cben egy, 989-ben egy, Ifjúsági Szervezet 974-ben egy, 989-ben egy; - bizottságok: 974ben négy, 989-ben kilenc, így: Elnöki Tanácsadó Te:-;tület, Ifjúsági Bizottság (988-ig), Külügyi Bizottság, Közforgalmú Gyógyszertárak Bizottsága (985-ig), Etikai Bizottság, Szakmapolitikai Bizottság, T

6 Tudományos és Oktatási Bizottság, Tudományos Bíráló Bizottság, Külgazdasági Kapcsolatok Bizottság, Sajtóbizottság, Egészségnevelési Bizottság. Ezzel a fejlesztéssel a szervezetek száma időközben 32- ről 4-r e emelkedett, ami egyben 'kifejezi a társasági munka további differenciálódását és növekedését A Társaság taglétszámának alakulása is hasonló képet mutat, állandói;in növekszi'k az idő függvényében: 974-ben 298, 978-ban 3467, 982-ben 3569, 988-ban 3589, 989cben A taglétszám emelkedésével az MGYT a MOTESZ kie.melkedően legnagyobb taglétszámú szervezete lett A vizsgált időszakban -a Társaság új alapszabályát a XXXV. közgyűlés 975-ben fogadta el, amelyet az időközben fellépő igények és a munka kap_csán szerzett tapasztalatok alapján kétszer is módosított a XXXVII. közg_yűléen 978-ban és a XLI közgyűlésen 986-ban (MGYT rrattar). 2 A TARSASAG VEZETESE Az első 5 év gyakorlatának és az alapszabálynak megfelelően a Tár saság működésének, fejlesztésének, beszámolásának meghatározójá és legfontosabb fóruma a közgyűlés volt. Az egyes közgyűlések között a Társaság munkáját az országos vezetőség, ill. ennek elnöksége látta el A közgyűlések időpontját és kiemelkedő egyes eseményeit az táblázat mutatja. Az elnökség egyes fontosabb adatait, a tisztségviselőket a 2. táblázat, a szakosztályok vezetőinek adatait a 3. táblázat, a területi szervek adatait a 4. táblázat, a bizottságok, testületek adatait pedig az 5. táblázat tartalmazza A vizsgált 5 év alatt a Társaság 8 esetben hívott össze közgyűlést, ezek közű! 4 esetben (975, 978, 982, 986) tisztújító küldöttközgyűlést (L l táblázat). Az így kialakult 4 ciklusban 2 elnök, 3 főtitkár és 8 alelnök látta el feladatát (!. 2. táblázat). Az elnöki és főtitkári tisztségek váltása biztosította a társasági munka folyamatosságát, amihez hozzájárult az alelnöki tisztségek két cikluson át való eltérő áthúzódása is. Az elnökök, alelnökök, főtitkárok személyisége, eltérő gyógyszerészeti szakterülete, egyéni és kollektív munkája rendszerint rányomta bélyegét működésük tartama alatt a Társaság életére és eredményeire. Ezért munkámban szükségesnek tartottam először bemutatni az elnökök, elnö'kségek programját, elvi állásfoglalásait és beszámolóit, majd ezután periódusonként összefoglalni az egyes fontosabb szakterületeken végzett munkájukat és eredményeiket 9

7 I XXXV. XXXVI. XXXIX. XL. XLI. XLII. száma Időpontja Tisztújító küldöttközgyűlés Beszámoló közgyűlés az Gyógyszerés;zet évekről. Beszamoló közgyűlés az évekről táblázat Jeientősebb eseménye Irodaom A közgyűlések adatai Tisztújító küldöttközgyűlés és oeszámoló 974. évről. Zalai Károly elnökké választása, főtitkár Láng Béla Beszámoló az évekről. Megemlékezés Kazay Endre születésének: centenáriuman Tisztújító küldöttközgyűlés és beszámoló az évekről. Zalai Károly ismételt enökke választása, főtitkár Sten,szy Ernő Beszél.meló közgyűlés az évekről. Közforgamú Gyógyszertári Bizottság Gyögyszereszet megalakulása és beszámoló az évekről Nikolics Károly elnökke választása, I főtitkár Stenszley Ernő. Tisztújító Küldöttközgyűlés és beszéimoló az évekről. Nikolie,s Károly ismételt elnökké választása, főtitkár Vincze Zoltán XII XL IX XI III XI XL XI. 3. A közgyűlés XXXVIII. XXXVII.

8 szakosztály Gyógynövény SZakosztály Gyógyszerügyi szervezési szakosztály analitikai Gyógyszerésztörténeti szakosztály Görög Sándor Józan Miklós Szepesi Gábor 986- Novák Krisztina Dános Béla Szaoó László Gy Szendrei Kálmán 983- Incze István Kaposy Pál Máthé Imre Kéry Agnes ' 986 Kurucz Tibor Vincze Zoltán Kempler Kurt Kubinyi András 982- Felföldy Sándor 989- Szigetvary Ferenc 975- / Blázy Arpád ' Rádóczy Gyula Az Országos Elnökség adatai 2. táblázat A vála'' időpontia Elnök Alelnökök Főtitkár 975. Ill.. Zalai Károly Horváth Gyula ' Ráz:só Istvcin Stensz/(,y Ernő..Láng Béla IX XI XI zatai Károly Láng Tibor StenszKy Ernő Minker Emil Küttet Dezső Váradi József Nikolics Károly Minker Emil Stenszky Ernő társelnök: Burger Kálman Zalai l{ároly Láng Tibor Váradi Józset Nikolics Károly Burger Kálman Vincze Zoltán - Láng Tibor fótitkar-n. Stenszky Ernő Váradi József Lipták Józse_f A szakosztályok vezetőinek adatai 3. táblázat A szakosztály lnegnevezése SzaKosztály einökök SzaKosztály titkároh: szakosztály ' ' ' Issekutz Livia Böjthe Gáborné Szabó László Sátory Eva Minker Emil 986- Tekes Kornélia 986- szakosztály Gyógyszerkutatási Gyógyszertecnnológiai Gyógyszer- Küttel Dezső Stampf György Rácz István 978- Kovacs Béla Küttet Sándor 982- Marton Sylvia 987- Laszlovsz/Gy József TaJGacs Mihály ,...,...

9 Kömárom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Halm Iván Pappné Marx Bálint 982- Csordás Éva Marx Bálint Stibingerne Karkus Mária Karácsonyi János Lőrincz Géza Nagy Sándorné Karácsonyi János Gombos Pálné 982- Bán Istvrin Kempler Kurt Dudits Istvcin Heneráry László 986- Kovdcs M iklósne Vágó István Matolcsy István Csutorás Katalin \ táblázat A területi szervek vezet<iinek adatai Elnökök TitkároK Geszti Károly Papp Károlyné Popp Károlyné 982- Pethő Gábor Mikó Györgyne Varga Gyula 975. VI. Pauli Péter Fekete Gáborné Kraszkó Károly Pauli Péter 982- Kovacs Gábor Kenderes Mária 975- Várszegi László Kotsy József Takácsy Imrene Weltler János Hartai István Tóth Józsefné Darida Erzsébet Szilágyi Erzsébet 986- Szilágyi Erzsébet Molnd.r Dezsőné Ecsy Zoltán Konkoly Adámnd Kröel Dulay Istvan Katócs Géza A ervezet neve Budapest Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Börsod-Abaűj- Révész János 986- Krajnyákne Bihall Margit Vetró Lajos Regdon Géza Minker Emil Kőkuti Ildikó Rákos Gyula Regdon Géza Mezey Géza 986- Gaizer Ferencné Balogi Mihály Baráth J őzsefné Baráth Józsefné 982- Bosoné Környe Zsuzsa Horváth Dénes Varró.Mihály Nikolics Károly Némethné Mersich Gáborné 986- Karácsony Olga - Horváth Zoltán 975. XI-g Timár József Timár József Bartal Zoltán Muraközy Gáborné Szaoó Györgyne Pintér Imréné 988- Tóth János Czipczer Ottó Czipczer Ottó 986- Mih.áiyi Margit Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye '

10 4. táblázat folytatása TitkárOH: Bőhm György Vanyol Sándor Antal Lászlóné Petróczi Ferenc Oláh Tiborné Molnc'ir Károtyne Zádeczky Sándor Südy György , Mayer Klára Pelle Pál Kiss Gézane Pávics László Buftya László Tomor Benedekné 986- Pávics László társelnök Katamár István Dobriban Andor Marsó Miklós Peres Endre 986- Sárdy László Tóth Tamti.s Sárdy Ltiszló Tarjány Sándor Fodor Zsuzsa Kiss János Kiss Józsefné Butz Istvánné Harza Ldszlóné A szervezet neve Elnökök Szaoolcs-Szatmár Bálint Arpád megye Móré Ferencné Lénárt Gyula Szolnok. megye Szele Béla.!:f:ester Lajos ' Tolna megye Csuka Ferenc Südy György Tőricht Eszter Blazsó Ernő Vas megye Küttel Dezső Réffy Mária Fülöp Gyula Veszprém megye Felföldy Sándor. Pávic.s László Felföldy Sándor Zala megye Lendvay Csabáné Katamár István Czigány Tibo.r Gyógyszerpar Mezey Barna Szervezet Láng Tibor Hargitai Ferenc Kórnaz Mohr Tamas i Szervezet Gyogyszertár Szervezet Pávics László O>... _,

11 Jelenlegi bizottságok, testületek adatai (Az 986 évi választások,alapján) 5. táblázat 3 ELNÖKf-,ELNÖKSÉGI PROGRAMOK, ELNÖKI ES FÖTITRARI BESZAMOLÖK, ALLASFOGLALASOii ( ) Megnevezés Az elnök neve Megjegyzés Elnöki Tanácsadó Testület Számvizsgáló Bizottság Ifjúsági Bizottság Közforgalmú Gyógyszer tárak Bizottsága Etikai Bizottság Szakmapolitikai Bizottság Tudományos és Oktatási Bizottság Tudományos Bíráló Bizottság Külgazdasági Kapcsolatol Bizottsága Sajtóbizottság Egészségnevelési Bizottság Zalai Károly Mikola Bálint Néder Andrá.sné Pávics László Kata Mihály F elföldy Sándo Szász György Stampf György Erdei Tibor Kovács László Bartus Györgyné 989-ig 986-ig 3, Elnöki állásfoglalás az MGYT 5 éves jubileumi kongresszusáról és tudománypolitikájáról a XXXV közgyűlésen (975) A Tár saság 975, évi XXXV. közgyűlésén Clauder Ottó elnöki megnyitóbeszédéből idézet a tudományos élet művelése és fejlesztése, valamint a tudományos képviseletek fejlesztése vonatkozásában: az elmúlt évben nagyon szép eredménye;ket értünk el az 5 éves jubileumunk alkalmával megtartott Congressus p,harmaceuticus Hungaricus VI megrendezésével,. A kongresszus, amely Társaságunk életében a legnagyobb rendezvény volt, általános megbecsülést eredményezett itthon és külföldön egyaránt,,,. 265 előadást jelentettek be,, kb 5 előadást hely hiányában nem tudtunk elfogadni,,,,, az előadásokon közel 6 társszerző is szerepelt, gyógyszerészek, vegyészek, orvosok, biológusok, botanikusok A fenti adatokon kívül ki kell emelni, hogy a két és fél év alatti egyéb tudományos rendezvényeinken közel 3 előadás hangzott el Így Társaságunk tudománypolitikája céltudatos és előremutató volt. Tudományos képviseletünkben is elértünk bizonyos eredményeket az MTA és a TMB vonatkozásában, de véleményen szerint ez nem kielégítő; itt még javítani kell a következő elnökségnek.., [2] 8 9

12 3.. 2 Főtitkári értékelés az MGYT 5 éves működése hatásáról a gyógyszerészeti tudományokra é.s gy'akor latra. A Társaság 974. évi jubileumi kongresszusán Zalai Ká- roly főtitkár plenáris előadásban foglalkozott az MGYT 5 éves működésének hatásával a gyógyszerészeti tudományok és gyakorlat fejlődésére. Fontosabb megállapításaink ösz- szegezése: A jubileum nemcsak visszatekintést jelent, az események összefoglalását, hanen a végzett munka értékeiését is. Képet kell alkotnunk arról, hogy a Társaság elérte-e célját, munkájával miként hatott a gyógyszerészeti tudományok és gyakorlat fejlődésére A gyógyszerészeti tudományok fejlődésének vizsgálatakor abból kell kiindulni, hogy a Társaság megalakulásának az éve (924) mindössze csak fél évszázadnyira van az osztrák befolyástól elszakadó, önállósuló magjrar tudományos és gyakorlati gyógyszerészet kialakulásának alapvetően fontos eseményeitől. Ezek: 87-ben az L Magyar Gyógyszer'könyv kiadása, az 876 évi közegészségügyi törvény, és végül 872- ben a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület megalapítása, amely a gyógyszerészek első országos érdekvédelmi szervezete volt A Társaság megala'kulásának évtizedében még nem feje-, ződött be teljesen a gyógyszerészeti tudományok önállósulása és az oktatás, közigazgatás, a gyógyszerellátás szakfelügyelete területén.széles körben még orvosok tevékenyked- tek. Ilyen körülmények között indult útjára 924-ben a Társaság céltudatos gondozásában a magyar gyógyszerészeti tudomány, amely a'k.kor még tulajdonképpen mindössze gyógyszerészi kémiából, gyógyszerismeretből és gyógyszerkészítéstanból, gyógy.szerészet'ből állt Ma önálló gyógysze- részeti szaktudományoknak ismerjük el a gyógyszerkémiát, a gyógyszer analitikát, a receptúrai, galenusi és ipari gyógyszer-technológiát, a biofarmáciát, a gyógyszerészeti farmakokinetikát, a gyógyszerhatástant, a gyógynövény- és drogismeretet, a klinikai gyógyszerészetet, a gyógyszerügyi szervezéstant, a gyógyszerészet történetét. E fejlődési folya- 2. mat eredményeképpen hazánkban megkezdődött és kitelje' sedésben van a gyógyszerészeti tudományok szakosodásának korszaka A tudományok művelésével a múltban elsősorban az egyetemi intéz.etek, ill. azok oktatói foglalkoztak. Ma mind két egyetemen önálló Gyógyszer észtudományi Kar irányítja összesen 9 kari intézet oktatási és tudományos munkáját A képzés a természettudományos-kémiai irány elhanyagolása nélkül erősen a biológiai-orvosi szemlélet irányában haladt A gyógyszerészeti tudományok művelése ma már nemcsak az egyetemi intézetek feladata. A II. világháború után megindult a kutatóintézetek tervszerű felállítása, hazánkb.3.n három, kifejezetten gyógyszerrel foglalkozó intézet működik.. A Társaság alapításakor a magyar gyógyszerellátásnak központi országos gyógyszer ellenőrző intézete nem volt. A hatósági gyógyszerellenőrzést évszázadok óta a megyei tisztiorvosok végezték Napjainkban az Országos i Intézet széles körű hatósági gyógyszer ellenőrzést, gyógyszerellátást szervező és irányító feladatokat lát el a hazai gyógyszerkutatás, -gyártás, -ellenőrzés, -ismertetés és -felhasználás rendkívül szerteágazó és felelősségteljes munkájában. A tudományos fejlődésnek a mindennapi gyakorlatra való hatásaként 'kell elkönyvelni fejlett gyógyszeriparunkat, annak jelentős szánú gyógyszerkéc:\zítményét. A magyar gyógyszerek minősége és a termelés mennyisége lehe tővé teszi, hogy a hazai szükségleten túl mintegy 7 országban, 'közel millió ember gyógyszerellátásában vegyünk részt. Jelentős változás mutatható ki a gyógyszertári hálózatban és munkáját elősegítő megyei galenusi és szakfelügyelői laboratóriumokban Fejlődött a fekvőbeteg-intézetek gyógyszerellátása, a gyógyszerészi munka tartalmában pedig jelentősen kiszélesedett és differenciálódott. Legtöbbet fejlődött szakembereinl{ tudása, elméleti és gyakorlati felkészültsége és hozzáállása az egyre differenciált!>bb feladatok ellátásában, a felmerülő prnblémák megoldásában. Ez többek között az oktatás, szakképzés, tovább- 2J

13 képzés eredményéne'k köszönhető Az örvendetf's előrehaladásnak. a Társaság mint társadalmi intézmény sok esetben elindítója, majd folyamatos mozgatója, kovásza volt. Végső soron nem a Társaság részéről végzett munka részarányának nagyság-a, hanem az elért abszolút eredmények a fontosak, mert ez k vitték előre a gyógyszerészeti tudományt és gyakorlatot [3] 3. 3 A Társaság elnökségének program.ja az évekre A Társaság évi március -i XXXV.. közgyűlésén Zalai Károly személyében - aki éven át látta el a főtitkári teendőket - új elnököt választott a Társaság vezetésére. Új főtitkár: Láng Béla. Az új elnökségnek általános célja volt Végh Antal, Kedvessy György és Clauder Ottó volt elnökök nevével fémjelzett korszak eredményeinek továbbfejlesztése A távozó Clauder Ottó elnök kérte az általa megkezdett munka, a gyógyszerészet perspektívája kidolgozásának folytatását és az új elnökség ennek eleget kívánt tenni, a tárgykört beépítette progamjába. Az új elnök, az elnökséggel és az országos vezetőséggel egyetértésben, az alábbi tárgykörök művelését irányozta elő vizsgálat alá vonni javaslatok tétele és fejlesztés céljából A gyógyszerészeti tudomány helyzetének, képviseletének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata Alapvető feladat, hogy a gyógyszerészeti tudományok szakosodásának korában - tehát napjainkban - megvizsgáljuk:: és megihatározzu'k korszerű szemlélet alapján a gyógyszerészeti tudományok fogalmát, rendszerét és kapcsolatát a határtudományokkal..!kiindulási alapul szolgálhat a gyógyszerészeti tudományok művelésének jelenlegi helyzete; a szakgyógyszer észképzésről kibocsátott egészség- ügyi miniszteri rendelet; az orvostudományi kutatások jelentési rendszeréről kibocsátott egészségügyi miniszteri utasítás.. A vizsgálat eredményeire épülő megállapításokat ér- 22 vényesíteni kell -Társaságunk, ill. sza'kosztályaink munkájában Ez utóbbit úgy látszik célszerű fejleszteni, hogy a jelenleg elfogadottnak tekinthető gyógyszerészeti szaktudományok szakosztályainkban mind képviselve legyenek További fejlődést jelent azon határtudomány-ter ületek műve- lése, ahol már ez idő _szerint is dolgoznak gyógyszerészek és további bekapcsolódásuk kívánatos. A gyógyszerészeti tudományok helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata módot nyújt Társaságunknak: a magyar gyógyszerészet tudománypolitikájának tudatos támogatására A gyógyszeészc'ti gyakorlat helyzetének és fejlesztési lehetőséginek vizsgálata. A klasszikusnak nevezhető gyógyszertári gyógyszerészi gyakorlat először és jelentős mértékben a XIXXX. századforduló táján bővült a mai értelemben vett kórházi gyógyszerészi és az ipari gyógyszerészi gyakorlat kialakulásával Századunkban azután a tudományos és techni'kai forradalom még további gyakorlati differenciálódásokat eredményezett Az elmúlt évtizedekben nagy fejlődésen ment át a kórházi gyógyszerészi gyakorlat, és a fejlődési tendenciák még kedvezőbb jövőt mutatnak Programra kívánjuk ezért tűzni a kórházi-klinikai gyógyszerészet jelenlegi.helyzetének vizsgálatát és fejlesztésének előmozdítását. A gyógyszeripar területén is jelentős mértékben növekedett az utóbbi évtizedekben a gyógyszerészi szaktudást igénylő munkahelyek száma. Szükségesnek véljük felmérni a gyógyszeripar igényeit, elvárásait a gyógyszerészekkel szemben a gyógyszerszintézis, a gyógyszer-technológia, a gyógysz r-analitika, a növénykénia, a farmakológia és az üzemszervezés területén A gyógyszerészeti gyakorlat helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a megjelölt munkaterületeken segítséget nyújt ahhoz,.hogy meghatározzuk a gyógyszerészet helyét a társadalomban, és ehhez igazítsuk Társaságunk szakmapolitikai tevékenységét is 23

14 A gyógyszerész- és szakgyógyszerészképzés helyzetének vizsgálata A gy'ógyszer észeti tudomány és gyakorlat helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálati eredményei megkí- vánják a gyógyszerész- és szakgyógyszerészképzés helyzetének, ez utóbbi és az előbbiek összhangjának vizsgálatát is.. Ezt a munkát legszorosabb együttműködésben kívánjuk elvégezni a két gyógyszerésztudományi kar dékánjával és professzoraival Cél, a Tár saság véleményének kialakítása és eljuttatása az illetékes szervek hez. Célunk továbbá a budapesti és szegedi gyógyszerésztudományi karon folyó reformok elősegítése társadalmi síkon és a szakgyógyszerészképzés lehetőségeinek további feltárása A Társaság támogatja azt a törekvést, hogy a közforgalmú gyógyszertári hálózatban dolgozó gyógyszerészek továbbképzésére szélesebb lehetőség nyíljék; ez alapot adhatna a doktori cím, ill a szakgyógyszerészi minősítés megszerzésére. A felsorolt témák (tudományok, gyakorlat, oktatás) vizsgálata és a fejlesztés lehetőségeinek meghatározása alkotja Társaságunk tervének gerincét. úgy véljük, hogy a gyógyszerészet fejlődése elérk ezett ahhoz az időponthoz, amikor lépéseket kell tenni a gyógyszerészeti tudományi gyakorlat és oktatás egységének továbbfejlesztéséhez További feladataink: Tudományos rendezvények szervezése, szaklapok kiadása, hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, a gyógyszerészi etikai szabályok összefoglalása, költségvetés-pénzgazdálkodás, a Társaság vezetésének módszerbeli fejlesztése. Az 975, évi alapszabály a Társaság vezetését demokratikusabbá, parlamentárissá teszi Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a Társaság vezetőségében minden szakosztály (összesen 6) és minden területi szervezet (összesen 22) képvh:;elve van Így lehetőség van arra, hogy a vezetőség az egyes kérdések megvitatásában széles alapokra támaszkodjék és ;határozatait különböző szervezeteink aktív közreműködésével hozza meg. Az új alapszabály megköveteli, hogy a Társaság vezetésében a kollektív döntések érvényesüljenek Az országos vezetőség egybehívása kb. féléven- 24 ként látszik célszerűnek A szervezet illetékes fontosabb elvi kérdésekben határozni. A vezetőség elé tartozó témá- kat célszerű bizottságokban kidolgoztatni Az Elnöki Ta- nácsadó Testület fontosabb elvi kérdésekben nyilvánítsa véleményét. [4] 3.4 Elnöki tájékoztató a XXXVII közgyűlésen (978) A közgyűlésen Zalai Károly elnöki tájékoztatója az aláb-, biakat tartalmazta: Az évi tisztűjító közgyűlés óta eltelt periódust öszszességében úgy lehet jellemezni, hogy az a kiegyensúlyozott, egyenletes munkavégzés időszaka volt. Társasági életünket számos jelentősi említésre méltó pozitív esemény jellemezte, amelyek jó alapot szolgálta:thatnak az elkövet- kezendő időszak programjához, munkájához is A Tár saság elnöki tanácsadó testületének) országos veze- tőségének jóváhagyása alapján programként három jelszót tűztünk ki magunk elé: scientia, praxis, educatio pharma- ceutica. Ezek testesítik meg legfontosabb célkitűzésein ket; nevezetesen azt, hogy az 972. évi egészségügyi törvény szellemének megfelelően, előmozdítsuk a gyógyszerészeti tudomány, gyakorlat és oktatás egységét. E program meg- valósítását még Clauder elnök úr kezdeményezte, folytatásához pedig katalizátorként hatott a szakgyógyszerészkép- zés 972. évi bevezetése és a gyógyszerellátás űj r endszeré- nek 977. évi megvalósítása. Részre hajló lennék, ha a fentieket kizárólag Társaságunk törekvésének tüntetném fel; az ezen a téren felmutatható eredmények elérésében Ui fontos szerepet játszottak az Egészségügyi Minisztérium, az Országos i Intézet, a budapesti, a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar, az Orvostovábbképző Intézet és még számos országos és megyei szintű szerv. Mindezen sz.ervek munkája mellett mégis fontos szerepet töltött be a Magyar i Társaság, mint társadalmi szerv, kezdeményező, véleményező, aktivizáló, mozgósító tevékenysége. A gyógyszerészeti tudományok, gyakorlat és oktatás fej- 25

15 lesztése három önálló szakterület, amelyek tudatos és a társadalmi igényeknek megfelelő kialakítása csak úgy lehetséges, ha e szakterületek összhangját minél tökéletesebben megvalósítjuk. A gyógyszerészeti tudományok fejlesztése tagtársaink eredményes kutatómunkájára épül; az elért eredmények, 'elhangzott előadások és cikkek publikálásához Társaságunk az elmúlt periódusban fokozott mértékben és egyre teljesebb-en szakosítva -biztosított lehetőséget. Engedjék meg, hogy csak egy adatot említsek: a beszámoló időszakában 8 konferencián, szimpóziumon, kollokviumon, előadóverseny n összesen 735 tudományos elő.adás hangzott él. E hhez még hozzájárulnak a megyei orvos-gyógyszerész napok és különböző előadóülések legalább 45-5-ra te hető előadással, továbbá a tagtársak külföldi előadásai, amelyeket legalább -ra becsülök Ez összesen mintegy 3 előadást jelent Kiemelten foglalkoztunk a gyógyszerészeti tudományok helyze-:ével - elsősorban a Magyar Tudományos Akadémiánál és a Tudományos Minősítő Bizottságnál való képviseletével Társs.ságunk egyik prominens személyének vezetésével kiválóan működik az MTA Kémiai Osztályán belül a Szerves- és Gyógyszeranalitikai Munkabizottság Hiányoljuk viszont - és tárgyalásokat folytatun'k - egy gyógyszertechnológiai-biogyógyszer észeti albizottság felállítása ér dek ében is Vizsgálódásaink alapján figyeltünk fel arra, hogy a Tudományos Minősítő Bizottság hosszú időn keresztül senkit sem minősített a gyógyszerészeti tudományok-<-< szakterületéről, holott az 96-as évektől kezdve évenként egyre nagyobb számban szereztek gyógyszerészek.a gyógyszeré sz.eti tudományok szakterületére eső témakörben készített értekezésekkel tudományos fokozatot (Ennek oka, hogy a benyújtott gyógyszerészeti tárgyú értekezések a kémiai, biológiai, orvosi szakbizottságok,hoz kerülnek és elfogadás után az eljárást végző szakbizottság tudományterület megnevezésével jelölik meg a minősített elért fokozatát.) A TMB-vel folytatott többszöri megbeszélés eredményeként az elmúlt 3 évben már több kandidátusi (sőt egy esetben a 26 i Tudományok Doktora-<-<) fokozatot is kiad- tak A végső megnyugtató megoldást egy önálló i Bizottság felállításában látjuk. E kérdés rendezése azért is biztatónak látszik, mert a T;MB elnöke az elmúlt év végén a l\!iagyar Tudomány c folyóiratban vitát indított a tudományos minősítés jelenlegi rendszerével kapcsolatban, am-elyhez feltehetően észr-evételeink is lozzájárultak Mi sem kívántuk elmulasztani a lehetőséget és alkalmat, s e folyóiratban hozzászólás formájában is kifejtettük véleményünket Az eddig megjelent referátumok is indokolják a jelenlegi minősítési eljárás bizonyos fokú módosítását, ami remélhetől-eg a gyógyszerészet szempontjából a jelenleginél kedvezőbb lesz. [6, 7] A gyógyszerészi gyakorlat!ielyzetének felmérése pozitív eredményeket mutat, jóllehet, a gyógyszerellátás új rendszerének közelmúltban való bevezetése folytán jelenleg még nem egy-értelműen ér tékelh-ető!bár ez utóbbi kapcsán Gyógyszerügyi Szervezési Szakosztályunk már az elmúlt évben konferenciát rendezett Veszprémben, az előadáso k - s az időközben megjelent közlemény ek - nem mutatnak egységes vél-eményt a másfél év tapasztalatainak megnyugtató értékeléséhez. A kérdés fontosságát mutatja, hogy ez év januárjában minisztertanácsi határozat is elrendelte, miszerint meg k-ell vizsgálni a gyógyszerellátást, és megfelelő módszert kell kidolgozni a folyamatos és a szü'kségletek.hez igazodó választékú gyógyszerellátásra, beleértve a hazai gyógyszertermeléssel, -kutatással, -kipróbálással, valamint az importtal kapcsolatos szükségleteket, továbbá a gyógyszergazdálkodást és gyógyszerelosztást is A gyógyszerészi gyakorlat fejlődésének, pozitívumának tekintem azt, 'hogy az elmúlt években még tovább fokozódott a kutatóintézetek, gyógyszergyárak, ellenőrző intézetek - te-hát nem a gyógyszertári 'központi gyógyszertári munkahelyek - igénye az okleveles gyógyszerészek iránt A pályakezdő, tehetséges fiatal gyógyszerészek érdeklődése is fokozódott ez irányban A kialakuló kép azt mutatja, hogy összességében egyre jobban beteljesül az az igény, miszerint a gyógyszerészek részvétele a gyógyszerekkel fog- 27

16 lalkozó ezen munkahelyeken is szakmai, gyógyszerbiztonsági stb szempontokból alapvetően fontos. Ahhoz, hogy a gyógyszerészeti tudományok kellően fejlődjenek, emelkedjék a gyógyszerészi gyakorlat színvonala és ezen belül megvalósuljon a tudomány és gyakorlat egysége, elengedhetetlenül szükséges az oktatás, doktorképzés, szakképzés és továbbképzés korszerű szinten tartása E feladat elvégzése egyértelműen elsősorban az orvostudományi egyetemeknek, illetőleg azok gyógyszerésztudományi karainak feladata. Az e téren elért eredményekhez néhány >>téglakővel«társb.ságunk is hozzájárulni kíván. Már évekkel ezelőtt az illetékes szervekhez eljuttattuk a Társaság egy- séges állásfoglalását az 5 éves gyógyszerészképzés mellett, és legutóbbi közgyűlésünk e vonatkozású határozatát. Az 5 éves képzéssel kapcsolatos kari álláspontokat, a budapesti és a szegedi kar dékánjai már publikálták. Eredményes megbeszéléseket folytattunk a szakgyógyszerészképzés módosításának tárgyában is A háború utáni első évtizedben lassan kezdtek kialakulni a nemzetközi kapcsolataink. Az 96 -as években építettük ki a környező baráti országokkal kezdeti együttműködésünket, melyek következtében a gyógyszerészi tudomány és gyakorlat nemz tközi fórumain - elsősorban a FIP-ben, annak különböző szakosztályaiban, bizottságaiban - tag- társaink növekvő számmal vesznek részt Nyugodtan merem állítani, hogy a magyar gyógyszeré- szetnek ismét tekintélye van a FIP központjában, Hágában, de ugyanígy Moszkvában, Washingtonban, Szófiában vagy Helsinkiben is A FIP egyik legutóbbi kiadványában a szervezet igazgatója fejtegetéseit közli a»homo internationalis-ról. Ennek alapján nem az a nemzetk özi ember, aki turistabotjával a kezében járja a világot, hanem aki saját szakterületén, sa- ját nemzetének eredményeit reálisan értékelve, minden más nemzet tudományos, szakmai, kulturális, gazdasági stb eredményeit nemcsak tervszerűen megismeri, hanem azt ér- tékeli, elismeri és munkájában figyelembe is veszi Ennek a gondolatnak a szellemében 'kell Társaságunk 'külügyi munkáját a jövőben tovább folytatni és a Társaság tevé- 28 kenységét egyre inkább bekapcsolni a gyógyszerészet nemzetközi véreri:;gésébe.: Ú?J7 vél;m, ez a helyes út, amely egyben segt elobbr e vmm a gyogyszerészeti tudományt és gyakorlatot [5] 3.5 A Társaság évi működése Főtitkári beszámoló a XXXVII. közgyűlésen (978) A közgyűlésen Láng Béla főtitkár az alábbiakban számolt be: A_ M?TEz. v.ztőségének elvi iránymutatása alapján az elnokseg reszerol Javasolt alábbi alapszabály-módosításokhoz járult hozzá a küldöttközgyűlés: - a tisztújító 'küldöttközgyűléseket 3 év helyett 4 évenként tartjuk, és a megválasztott vezető szervek megbízatása is 4 évre szól, - az eddigi 3 alelnök és 3 titkár helyett a jövőben 4 alelnököt és 4 titkárt választunk - a. jgyzői tisztség létesítését már a XXXVI.. közgyűlés Jovahagyta de az időközben szerzett tapasztalatok alapján -célszerű 2 jegyzőt választani, - ugyancsak célszerűnek találta az elnökség az alapszabályba_ foglalni azt, hogy a gyógyszerésztudományi karok mindenkori dékánjai, valamint a szaklapok főszerkesztői, az etikai és a számvizsgáló bizottság elnöke is hivatalból tagjai legyenek az országos vezetőségnek Szervezési, szervezeti kérdések - Az évi időszakban Tár.saságunk életre hívta az ifjú.sági.szervezetet Az ifjúsági tagság patronálására Budapesten Soós Gyöngyvér klinikai gyógyszerész kapott megbízást.. Szegeden ezt a feladatot Regdon Géza egyetemi docens látja el. - A Gyógyszerésztörténeti Szakosztály keretében megalakult a Magyar Gyógyszerészek Pantheonbizottsága. Feladata, hogy hivatásunk nagyjaínak emlékeit az utókor számára gyűjtse és megörökítse. - Az elnökség javaslatára a gyógyszerészeti tudományok 29

17 Szász Gyfö gy professzor személyében képviselőt kaptak az ETT...Jben, aki ezen a fórumon képviseli Társaságunkat. - M.egnyugvással vehetjük tudomásul, hogy tagságunk a MOTESZ szervezetében megfelelő helyet tölt be, s ennek egyik jele, hogy a MOTESZ újonnan választott al elnöke Petri Gizella professzoras.szony így a MOTESZ elnökségében is képviselete -van Társaságunknak. A tisztséget Petri Gizella professzorasszony között látta el - Nemzetközi kapcsolataink állandóan fejlődtek Ennek legjelentősebb bizonyítéka, hogy a FIP elnöke dr J. H M Winter s 976 tavaszán Budapesten töltött 3 napot, hogy megismerje Társaságunkat. Az 975. évi dublini, az 976 évi varsói és az 977. évi :hágai, valamint az ez évi canes-j FIP kongresszuson Társaságunkat az átlagosan - 5 kiutazó magyar szakemberen kívül az elnök és a főtitkár képviselte Az 976 évi varsói kongresszus különös jelentőségű volt Táisaságunk szempontjából, egyrészt mert nagyszámú tagtársunk (kb. 7 fő) vehetett részt rajta, másrészt és főként mert a FIP közgyűlése Társaságunk elnökét, Zalai Károlyt a FIP alelnökévé, Tétényi Pétert, a Gyógynövénykutató Intézet igazgatóját, Társaságunk vezetőségi tagját a FIP Gyógynövényszakosztálya elnökévé választotta. Jól működik az NDK és a Csehszlovák i Társaságaival folytatott együttműködésünk Ez év január l-jével életbe lépett hasonló együttműködési szerződésünk a Szovjet Össz-szövetségi.Gyógysz.eré.szeti Tudományos Társasággal is. Továbbra is törekszünk hasonló vagy más formában fenntartani meglévő kapcsolatainkat, egyelőre az osztrák, olasz, a bolgár, lengyel, jugoszláv és a román gyógyszerészeti társasággal - Jelenlegi helyiségeinket 975-tól a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjától albérletben bírjuk, a XIII. k rületi Tanács engedélyével. Ez az engedély azonban ez év végére lejár, és a helyiségeket a XIIL kerületi Tanács rendelkezésére kell bocsátanunk E helyett az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár Hő- 3 gyes Endre u. 4. sz alatt megszüntetendő üzemének helyiségeiből igényeltük a számunkra szükséges területet. - Az.szággyűlé.s Szociális és Egé.szségügyi Allandó Bizottsága 977 októberében ülést tartott, amelyen a gyógyszerellátás helyzetét tárgyalták Ez alkalomból Kedvessy dékán úr kezdeményezésére be advánnyal fordultunk az Országgyűlés Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottságához, és intézkedést kértünk annak érdekében, hogy a már az 972. évi I. egészségügyi törvényben is rögzített elvet, amely szerint a gyógyszertár egészségügyi intézmény, és nem kereskedelmi vállalat, az állami munka- és bérügyi hatóságok, az Országos Tervhivatal is vegyék figyelembe Az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság jogosnak és indokoltnak ítélte a gyógyszerészek nevében előadott kívánságot és a következő 5 éves terv előkészítése során ezt az álláspontot képviselni fogja. - A Minisztertanács határozata alapján Társaságunk Gyógyszerügyi Szervezési Szako.sztálya tanulmányt készített A lakosság gyógy.szerellátásának fejlődése címmel Ugyancsak szakmapolitikai jellegű az a feladat, amely az állategészségügy gyógyszerészeti vonatkozásainak területén Társaságunkra hárul Az Állatorvostudományi Egyetem Társaságunk elvi köz r.eműködését is igényli egy központi állatgyógyszer- ellátási bázis létrehozásához. Társaságunk vezetősége úgy határozott,!hogy a sz erkesztősége által 22 év alatt összegyűjtött, több mint 6 kötet könyv, -as nagyságrendű bekötött és sok bekötetlen folyóirat kezelését vegye át Társaságunknak a küldöttközgyűlés által megválasztandó könyvtárosa, ezzel az a szándék is vezette, hogy újra megalapozzuk a Tár'saság könyvtárát [5] 3:

18 3.6 A gyógyszerészet feladata a gyógyszerellátás továbbfej- lesztésében.. Országos vezetőségi állásfoglalás (982) A Társaság hosszabb, széles körű és többszintű tanácskozásokat szervezett és folytatott a lakosság jobb gyógyszerellátása biztdsítása érdekében A megyei szervezetektől beérkezett javaslatokat az országos vezetőség értékelte és kialakított állásfoglalását továbbította az illetékes szervekhez. A gyógyszerészet az egészségügy része, és területe a gyógyszerellátással kapcsolatos komplex tevékenység Ehhez 'kapcsolódva végzi a gyógyászati célra alkalmas anyagok megismerését és gyógyszerként előállítását A gyógyszerész feladatkörébe tartozik a gyógyszerek ellenőrzése, elosztása, valamint a legelőnyösebb felhasználása. A gyógyszer ész a gyógyszerellátás feltételeit biztosítja, és kialakítja az alap- és szakellátás megfelelő módszereit. A gyógyszerésztudománnyal kapcsolatos tevékenység körébe tartozó elméleti és gyakorlati ismeretek a természet-, az orvos-, a társadalomtudományok ismereteiből, valamint műszaki és közgazdasági ismeretekből tevődnek össze. A tevékenység során az egyes ismeretekre különböző mértékben van szükség.. Ebből következik, hogy a gyógyszerészet egészének egyes részterületeit a gyógyszerészeken kívül orvosok, vegyészek, biológusok stb is művelik. A gyógyszeranyagok felkutatásához és megismeréséhez döntően a természettudományi és orvostudományi ismeretekre; a hatóanyag előállításához természettudományi és műszaki; a megfelelő gyógyszerforma előállításához természettudományi, műszaki és gyógyszerésztudományi; a gyógyszer vizsgála tá'hoz és minőségének ellenőrzéséhez természettudományi és gyógyszer ész- és orvostudományi; az elosztás feltételeinek, valamint annak legmegfelelőbb biztosításához az orvos-gyógyszerésztudományi ismeretek mellett túlnyomórészt társadalomtudományi ismeretekre; a legelőnyösebb felhasználás biztosításához pedig társadalom-, orvos-gyógyszer észtudományi ismer etekr e van szükség. A gyógyszerészet tehát olyan széles körű, a különböző tudományágakat összehangolva alkalmazó tevékenység, 32 melynek művelésében számos, elsősorban természettudományos képesítéssel rendelkező szakember vesz r:észt. A gyógyszerész a felsorolt tudományok köréből szerzett ismeretekkel rendelkező diplomás, aki a gyógyszerellátás területén a gyógyszerészi eskü szellemében, az orvosi munka részeseként tevékenykedik A szakképzés során szerzett újabb ismeretek birtokában a gyógyszerellátás bármely területén vezető, irányító, ellenőrző feladatokat lát el, és a szakterületet hivatott továbbfejleszteni. A gyógyszerész tehát képzettsége alapján részt vesz: a gyógyszerkutatásban és a gyógyszerek üzemi gyártá- sában, a gyógyszerek ellenőrzésében, a gyógyszerellátás igazgatásában, irányításában és.felügyeletében, - a lakosság közvetlen egészségügyi alap- és sza'kellátásában, - egyéb egészségügyi feladatok (egészségre való nevelés, információ) ellátásában, - a gyógyszerészet tudományos és műszaki fejlesztésében, - a gyógyszer-külkereskedelemben, és a gyógyszerek készletezésében. A gyógyszerellátással kapcsolatos tevékenység. A lakosság közvetlen egészségügyi alap- és szakellátása (közforgalmú és intézeti gyógyszertárak) keretében biztosítja a gyógyszerész a lakosság, a járó- és fekvőbetegek legmegfelelőbb gyógyszerellátását, és végzi a gyógyszertári és laboratóriumi, az egyedi gyógyszerkészítést, valamint a készítmények azonosságának és minőségének a fe}használás előtti utolsó ellenőrzését, a gyógyszerek rendeltetés szerinti biztonságos alkalmazását, felhasználását. A közforgalmú és intézeti gyógyszertárak vezetése szak- gyógyszerészi feladat A legmegfelelőbb gyógyszerforma és készítmény kialakí- tása és gyártása (ipari gyógyszerészet, a nagy- és középüzemű gyógyszergyártás), és az ezzel kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenység, mind hazai, mind nemzetközi 33

19 szinten, a.gyógyszer-külkereskedelem sz,ervézése, mind nagy fontosságú feladat Az egészségügyi követelmények érvényesítése e területe- ken gyógyszerészeti szakismereteket igénylő munka. A g;v6ittrsze-'biztonságot garantáló -egészségügyi érdek meg. követeli, h_ogy a gyári nagy- és középüzemi gyógyszergyártást csak gyógys-zerészeti szemlélettel és szaktudással rendelkező szakemberek (pl szakgyógyszerészek) felügyeletével, vezetésével végezzenek A gyógyszer-külkereskedelemben gyógyszerészeti, közgazdasági és nyelvi ismeretekkel rendelkező gyógyszerhatástani szakgyógyszerészekre van szükség A gyógyszervizsgáló laboratóriumok vezetése, a munka irányítása, az eredmények értékelése és a gyógyszer minő- sítése ugyancsak szakgyógyszerészi feladat A gyógyszerellátás hatósági irányítása és a szakfelügyelet országos és megyei szintű. A hatósági, igazgatósági feladatokkal kapcsolatos felügyeleti és irányító tevékenység egészségügyi, gyógyszerügyi szervezési és vezetési ismereteket igénylő szakgyógyszerészi feladat Az egészségügyi ehátással kapcsolatos egyéb tevékenység A gyógyszerészi, illetve a szakgyógyszerészi diploma számos területen hasznosítható, így az egészségügyi ellátás mindazon területén, a:hol az orvosi, biológiai ismeretek birtokában az egészségügyi szemlélet mellett magas szintű ké- miai, analitikai szakismeretekre is szükség van {kórházi, klinikai, diagnosztikai és közegészségügyi, toxikológiai stb laboratóriumi) Az egyeteni képzés A tudományos technik;;ti forradalom során az utóbbi egykét évtizedben a gyógyszerészet területein is jelentős vál.' tozás ment végbe. Új szakterületek alakultak ki, melyek révén a-gyógyszerészeti tevékenység tovább szélesede_tt (biofarmáci.a, klinikai gyógyszerészet, ipari,gyógyszerézet kü':' fönböző ágazatai).. A klasszikus gyógyszertári munka mel- 34 lett a gyári, üzemi gyógyszerkészítmények előállítása gyógyszerellátásunk egyik meghatározó tényezőjévé vált Az officinában dolgozó gyógyszerész szaktudása és felelőssége egyre nagyobb jelentőséget nyer, éppen a 'betegek egészségének védelmében A gyógyszer ellátás jelentősége és színvonala szempontjából a magas szintű kémiai, orvos-biológiai és társadalomtu- dományi.szakismereteken nyugvó egyetemi képzés szükséges. A feladatok megkövetelik az egyetemi gyógyszerészképzés további korszerűsítését. A fejlődés vllágjelenség, ennek hatására módosul külföldön is az egyetemi képzés és a bővülés kapcsán megvalósult, szinte mindenhol már az 5 éves egyetemi gyógyszerészképzés.. Társaságunk vezetősége annak tudatában, hogy a gyógyszerészet területén mélyreható változások mennek végbe, már korábba> felkér te a két gyógyszerésztudományi kar dékánját, hogy fejtsék ki álláspontjukat a gyógyszerészet helyzetéről, és ezzel kapcsolatban vázolják elképzeléseiket a gyógyszerészképzésről, a képzés reformjáról Az álláspontokból világosan kitűnik, 'hogy az egyetemeknek olyan széles körű alap- és szakismereteket kell adniuk amelynek birtokában a fiatal diplomás bekapcsolódhat gyógyszerészet bármely területén az ott folyó ellátási, szervezési, irányítási, illetve kutatási és fejlesztési munkák.ha. A Magyar i Társaság álláspontja megegyező a már korábban kialakított egyetemi állásponttal. A Társaság halaszthatatlannak tartja a képzés reformját és azt már csak egy ötéves egyetemi képzés keretében tartja megva- lósíthatónak A Társaság kéri a gyógyszerügyért felelős állami vezetést, hogy az ötéves egyetemi képzés minél előbb újra megvalósulj on Ugyancsak felmerült az a kérdés, hogy az orvostudományi egyetemek különböző karain végzettek között időszerű lenne az egyetemi doktori cím adományozásánál meglévő mégkülőnböztetést megszüntetni Az MGYT tagságának többsége azon a véleményen van, hogy a doktori cím ado mányozásánál ma még meglévő megkülönböztetés hátrányos: helyzetet jelent a gyógyszerészek számára, a velük 35

20 sz_qros._ munkakapcsolatban dolgozó azonos egyetemen vég- zeít<'>kkel szemben A gyógyszerellátás Népgazdaságunk tervében az egészsegugy, s ezzel a gyógyszerügy súlyozottabban szerepel A jobb hazai gyógyszerellátás mellett szempont az exportkapcsolatok intenzí..; vebbé tétele is A gyógyszerellátást érintő közvetlen cél a lakosság gyógy- szerellátásának továbbfejlesztése. Az ezzel kapcsolatos feladatok több irányúak: az iráilyítás és gazdálkodás hatékonyságának, tervszerűségének növelésével, a gyógyszeripar fejlesztésével és - egy:üttrhűködéssel egyenletesebbé kell tenni az ellátást, csokkenteni kell az időszakosan hiányzó készítmények számát; a gyógyszertári központok galenusi laboratóriumainak fejlesztése feltétlenül szükséges_; elő kell segíteni az orvosok jobb téjékoztatásával a hiányzó gyógyszerek azonos értékűekkel történő helyettesítését, továbbá az új készítmények minél előbbi he- lyes alkalmazását; - erősödjön a gyógyszerkiadás biztonsága, a gy_ógyszeres kézelés hatékonyság_a, a kedvező terápiás!hatást célzó ir:iformációs tevékenység. A lakosság egészségnevelési munkájának fejlesztésével el kell érni, hogy kialakulc jon _a gyógyszerek helyes alkalmazása, ezzel csökkenjen az indokolatlan gyógyszerfogyasztás; az -egészségqgyi alape_llátás kapcsán kifejezettebben vegyünk részt a lakosság egészséges életmódra való neve : lésében, a betegs ége'k megelőzésében, ezzel segítsü elő az eitt'én_ és a közösség egészségének védelmét, a lakos- ság általád.os és egészség!igyi kultúrájának növelését. A fenti feladatok ellátásához szükséges, hogy a gyógyszertárl:lk egy-egy terület egyik egészségügyi centrumai. l gyenek A gyógyszer:e!látással kapcsolatos kiszélesedett és me grrovekedett. feladato'kat részletei ben egyeztetni szüks' gei:az egészségügyi vezetéssel és a tevékenységgel jaró fe,,. 3 ' lelősséget pedig rögzíteni kell úgy, hogy abban a gyógyszerészek nagyobb hatáskört kapjanak Az egészségügy és ezen belül a gyógyszerellátás fejlesz. téséhe_z a fentiekben leírt képzési és fejlesztési javaslafokat, a szervezeti és jogszabályi módosításokat alapvet6e:ri szűk;:, ségesnek tartjuk. -Csak ezek alapján valósítható meg a 'tarsadalmi igényeknek megfelelően az intézeti-klinikai gyógy. szerészet, és a jelenleginél magasabb -szintű egészségügyi.. gyógyszerügyi alap- és szakellátás, az egészségnevelésben való aktívabb közreműködés.. úgy érezzük, hogy a fenti feladatok teljesítésére és an nak folyamatos biztoítására a gyógyszerész-társii.dalom fel készült [8] 3. 7 A Társaság évi működése. Főtitkári beszámoló a XXXIX közgyű!ésen (982) A közgyűlésen Sten.szky Ernő főtitkár az alábbiakban számolt be: A Társaság elmúlt 4 évi eredményei az előző évek, évtizedek munkájára épülnek és ezek közös munka egyenes folytatásai. A jelenlegi vezetőség is a megkezdett úto.n igyekezett haladni. Beszámolómban az 979. március 7-i--országos vezetőségi ülés anyagából kívánok kiipduni, ah új vezetőségünk programját ismertettük, ame}y az alapsza. bállyal összhangban a gyógyszerészeti tudorriányok műve:... lését, a gyógyszerészeti gyakorlat fejlesztését, e:pne$: kapcsán a tudományos eredmériyek gyakorlati alkalmazását és a gyógyszerészképzés korszerűsítését szolgálja A Társaság ezekben a kérdésekben többéves: széles köi ű vita eredményeként végleges álláspontot alakított ki, amelynek írásos anyagát szaklapunkban közzétettük Ebben meghatároztuk a gyógyszerészetet, annak jelen és jövő- feladatait a gyógysz-erellátás- további fejlesztésében, és :hangsú- lyozzuk, hogy a megnövekedett feladatok ellátásához elengedh-etetlenül szükséges az ötéves gyógyszerészképzés Visz... szaállítása, valamint a gyógyszerészdoktori _cím niegadásá nak egységesítése az orvosdoktori címmel..c'.:; ll7