Budapest XIII. kerület városi rendszereinek klímaváltozással szembeni sérülékenysége

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapest XIII. kerület városi rendszereinek klímaváltozással szembeni sérülékenysége"

Átírás

1 Budapest XIII. kerület városi rendszereinek klímaváltozással szembeni sérülékenysége Készítette: (2013. október)

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Forrásanyagok és módszerek A XIII. kerület mint rendszer leírása A kerület fekvése A kerület népessége A kerület gazdaságának ágazatok szerinti megoszlása Tömegközlekedés/Közútkezelés Árvízvédelem Csatornarendszer és hulladékkezelés Zöldhulladék és szelektív hulladékgyűjtés Területrendezés Zöldfelületek Épített környezet és energiagazdálkodás A levegő minősége Társadalmi-gazdasági tényezők A közösség bevonása Környezettudatosság a kerületben Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége Környezetvédelmi nevelés és éghajlati tudatosság Következtetések Szakirodalmi hivatkozások:... 41

3 1. Bevezető A globális felmelegedés antropogén eredetét az utóbbi években egyre szélesebb körben fogadják el vitathatatlan tényként. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPPC) Ötödik Helyzetértékelő Jelentése (AR5) szerint bebizonyosodott, hogy az emberi tevékenység hozzájárult a levegő és az óceánok hőmérsékletének a megemelkedéséhez, a globális vízkörforgásban bekövetkezett változásokhoz, a hó és a jégtakaró olvadásához, a globális átlagos tengerszintemelkedéshez, valamint egyes éghajlati elemek szélső értékeinek módosulásához. Az emberi tevékenység hatására vonatkozó bizonyítékok gyarapodtak a Negyedik Helyzetértékelő Jelentés kiadása óta. Igen nagy valószínűséggel, az 1950es évekkel kezdődően megfigyelt felmelegedést jelentős mértékben az emberi tevékenység okozza. A évi adatok szerint az 1750 óta bekövetkezett antropogén felmelegedés a +2,29 [+1,13 +3,33] W/m 2 sugárzási kényszer értékkel jellemezhető, és becslések szerint értéke a Negyedik Helyzetértékelő Jelentésben szereplő, évi adaténál 43%kal nagyobb. A föld lakosságának több mint fele városban él. A városi hőszigeteknek, a nagyszámú lakosságnak, illetve a magas népsűrűségnek tulajdoníthatóan a nagyvárosok, a fővárosok és a metropoliszok érzékenyebbek a klímaváltozás hatásaira. Budapest XIII. kerületében kiemelt szerepet kap a környezettudatosság és az egészségmegőrzés. Az önkormányzat különös figyelmet szentel a zöld gondolkodásmódnak, és fontosnak tartja a lakosok tájékoztatását is. Adaptációs lépésekre van szükség minden szinten, mert a megfelelő alkalmazkodás és hatékony beavatkozás egymást kölcsönösen kiegészítő és összehangolt intézkedéseket igényel. A tanulmány általános célja elemezni a kerületi önkormányzatok, a fővárosi hatóságok és központi államigazgatási szervek irányítási elveit és hatáskörmegosztási gyakorlatát az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás hatékonyabb megvalósítása terén az érintett városi rendszerek sérülékenységének csökkentése érdekében. Az egyik konkrét célkitűzés megvizsgálni Budapest XIII. kerületének rendszerét és irányítási gyakorlatát, vagyis a rendszer felépítését és működését, valamint azt a képességét, hogy kezelje a klímaváltozás hatásait. A másik konkrét célkitűzés pedig adekvát és gyakorlatba ültethető, az alkalmazkodást tényleg elősegítő adaptív kapacitások kialakítására vonatkozó 3

4 javaslatok megfogalmazása.fontos szempont, hogy javasolt helyi és országos szakmapolitikai irányvonalaknak és intézkedéseknek összhangban kell lenniük. 4

5 2. Forrásanyagok és módszerek Budapest XIII. kerülete már kidolgozta saját klímastratégiáját, ami a jelen tanulmány háttérdokumentuma. A városrész szintjén tervezett alkalmazkodási folyamat lényeges jellemzője a sérülékenység és a vele kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása, ugyanis pontosan azoknak van igen kevés beleszólásuk a döntéshozatalba, akiket az éghajlatváltozás negatív hatásai a leginkább sújtanak. Gondolunk itt a XIII. kerületi lakosság bizonyos csoportjaira és a legnagyobb mértékben érintett kerületi rendszerek üzemeltetőire. A megfelelő adaptációs intézkedésekhez a hatóságoknak meg kellene hallgatni az érintettek adaptációs igényeit. Az eredmények szerint (lásd Szabó és mtsai, 2013) Budapest XIII. kerületét egyre nagyobb mértékben érinti az átlaghőmérséklet emelkedése az év minden hónapjában, de különösképpen nyáron, és problémát jelent a heves esőzések növekvő gyakorisága. (A napi átlag jelentősen ingadozik, de a legnagyobb növekedésre május végén és június elején lehet számítani.) A városi klímarendszer változásait az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) két regionális klímamodell (ALADINClimate és REMO) alapján vizsgálta. Két időszakra vonatkozóan próbálták meg előre vetiteni az éghajlati paramétereket: az évszázad közepi és a századvégi a időszakra. Mindkét esetben az 1961 és 1990 közötti időszak szolgált referenciaként. A Budapestre vonatkozó éghajlati előrejelzéseknek az eredményeit is háttérdokumentumként használták a jelen tanulmány szerzői. Az OMSZ munkatársai tanulmányukban rámutattak arra, hogy a kmes horizontási felbontás némileg bizonytalan eredményekre vezet. Budapest térségére a 10, illetve a 25 kmes felbontás nem tesz lehetővé részletesebb vizsgálatokat. A negyedik háttérdokumentum, amelyre a jelen tanulmány hivatkozik, a 2006 decemberére elkészült Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (a továbbiakban: NÉS). A stratégiát 2013ban felülvizsgálták, és az új változat (a továbbiakban: NÉS2) elfogadási eljárása folyamatban van. A 2006ban kidolgozott korábbi stratégia elsősorban a klímaváltozás hatásainak mérséklésére összpontosított, és kevesebbet foglalkozott az alkalmazkodással. A NÉS2 viszont nagyobb hangsúlyt fektet az alkalmazkodásra, továbbá az ökológiai rendszerek és a gazdasági ágazatok éghajlati sérülékenységét feltáró vizsgálatok elvégzését szorgalmazza. E 5

6 vizsgálatok fontos részének tekinti a városi rendszerek sérülékenységének a felmérését. A sérülékenység becslése a rendszerek veszélyeztetettségére, valamint az érzékenységükre vonatkozó adatok és információk gyűjtését, illetve alkalmazkodóképességük vizsgálatát feltételezi. Egy korábbi vizsgálat szerint Budapest XIII. kerületében a legsérülékenyebbnek (a közegészségügyi létesítményeken kívül) a zöldfelületek, a biodiverzitás, valamint az energiaszolgáltatók bizonyultak. Ezek a felmérések a biodiverzitást különösen sérülékenynek találták a Margitsziget és a városrészként Népsziget néven ismert Újpestisziget esetében, de ez a kisebb parkokra is vonatkozik (például a Szent István parkra). Az energiaszolgáltatók esetében a magas hőmérsékletekre és a hőhullámokra adott válaszreakcióik jelentik a sérülékenységi pontokat. A kutatók a felsoroltakon kívül a lakosok mindennapi életét befolyásoló számos más területen is észleltek sérülékenységet, például a tömegközlekedés, az ivóvízellátás, a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése, az épületek, valamint az épületgépészeti technológiák terén. Az előbbi tanulmány forrásai az alábbi dokumentumok és események voltak: az ORIENTGATE projekt partnereinek augusztus 29én megtartott találkozója; a XIII. kerületre vonatkozó dokumentumok és tanulmányok; személyes interjúk: o a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divízió környezetgazdálkodási ágazatának alkalmazottaival, o a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divízió közútkezelő ágazatának egyik alkalmazottjával, o a XIII. kerületi Szociális Szolgáltató Központ I. sz. Gondozási Központjának alkalmazottaival, o a XIII. Kerületi Önkormányzat Főépítészi Irodájának egyik alkalmazottjával, o valamint egy építész szakértővel, aki éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Az ORIENTGATE projektben Budapest XIII. kerületét felkérték, hogy vegyen részt a városok sérülékenységét felmérő vizsgálatban, és legyen a mintát alkotó nagyvárosi kerületek egyike. 6

7 A vizsgálat meghatározta az éghajlatváltozás eredményeképpen a városi környezetben fellépő legfontosabb problémákat az ún. forró pontokat. A jelen tanulmány szerzői köszönetüket fejezik ki a XIII. kerületnek azért, hogy segített a vizsgálat lebonyolításában. 7

8 3. A rendszer leírása 3.1. A kerület fekvése Budapest XIII. kerülete a pesti oldal északi részén, 13,44 km 2 en terül el. A Főváros kerületeinek méretét tekintve ezzel a 15. helyen áll, vagyis a kisebb kiterjedésű városrészek egyike. Magában foglalja a Margitszigetet is, ami azt jelenti, hogy a kerület lakosai tulajdonképpen egy 12,5 km 2 nyi övezetben élnek. A kerület nyugati, természetes határa a 6 km hosszúságú Dunapart, amelynél hosszabb partszakasza egyetlen kerületnek sincs. A másik jelentős vízfolyás a Rákospatak, amely itt betonmederben folyik, majd a Dunába ömlik. Rajta gátrendszer épült ki. A kerületet hat kisebb városrész alkotja: Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó, Lőportárdűlő, a (városrészként Margitsziget néven ismert) Margit sziget, valamint a Népsziget (természetföldrajzi nevén Újpestisziget) déli része. A városrész Budapest egyik belső kerülete, amely északról a IV., nyugatról a XIV., délről pedig az V. kerülettel határos. Altalajában számos termálforrás található A kerület népessége A kis területen fekvő városrész népessége viszonylag nagy: 2013ban ezer ember lakta. A lakosság folyamatosan és gyors ütemben nő, hiszen 2009ben csak volt, ami azt jelenti, hogy négy év alatt a népesség több mint 4%kal gyarapodott. A lélekszámot tekintve a XIII. kerület a negyedik Budapest kerületeinek rangsorában. Ennek tulajdoníthatóan a népsűrűség igen magas, 80 fő/km 2 ; de ez az adat némileg megtévesztő, mert a tényleges népsűrűség jóval magasabb amiatt, hogy a Margitsziget nem lakott. Ha a városrész felszínéből kivonjuk a Margitsziget területét a népsűrűség 80 fő/km 2 ről 116 fő/km 2 re emelkedik, és ez a növekvő népességgel együtt folyamatosan nő. A népességnövekedés nem a természetes szaporulattal magyarázható, hanem azzal, hogy sokan költöznek a városrész területére, ami a jövőben lakhatási gondokat eredményezhet. 8

9 4. A kerület gazdaságának ágazatok szerinti megoszlása 4.1. Tömegközlekedés/Közútkezelés A XIII. kerület közúthálózata hozzávetőlegesen 170 km hosszú. A jól megtervezett közlekedési útvonalak megfelelő gépjárművezetési körülményeket teremtenek, továbbá lehetővé teszik a tömegközlekedési járatok kihasználását. A XIII. kerületet számos forgalmas útvonal szeli át, például a Váci út, a Róbert Károly körút, a Dózsa György út és a Szent István körút. A Dunán beindított hajójáratokkal a kerület lakosai a folyami útvonalakat is igénybe vehetik. A kerékpáros közlekedést is nagymértékben támogatja a kerület, sőt a jövőbeni tervekben a jelenleginél is jelentősebb támogatás szerepel. A kerület minden évben csatlakozik a Bringázz a munkába!országos kampányhoz, amelynek résztvevői az év egy napján nem használnak gépjárművet, és munkába vagy iskolába kerékpárral mennek. A szóban forgó napon az önkormányzat (kifliből, gyümölcsből stb. álló) kerékpáros reggelit biztosít a résztvevők számára. A kerékpárforgalom környezetbarát nem szennyezi a levegőt üvegházhatású gázok kibocsátásával, sőt semmilyen káros anyag kibocsátásával nem jár. E nyilvánvaló előnyei mellett zajártalomról sem beszélhetünk a kerékpározás kapcsán. A kerületben több mint méter műút húzódik, amit majdnem teljes egészében a kerékpáros közlekedést lehetővé tevő aszfaltburkolat borít. A kerékpárutak és kerékpársávok összesített hosszúsága méter. E tényeknek köszönhetően a városrész a kerékpáros közlekedés támogatásának tekintetében a főváros egyik vezető kerülete. 2010ben és 2011ben is elnyerte a Kerékpárbarát város címet. A kerületben összesen 187 biciklitároló van, sőt ez a szám a már jóváhagyott projekteknek köszönhetően még nőni is fog. A villamoshálózat pályahossza 7,3 km. Az 1es számú villamos vonalának az újjáépítése 2013 szeptemberében kezdődött, és a tervek szerint két évig fog tartani. E munkálatot sürgősen napirendre kellett tűzni, ugyanis a hőhullámok, illetve más szélsőséges éghajlati jelenségek gyakoribbá válása miatt (a sínek meghajlásának, illetve a villamosok késésének a következtében) igen sokszor kellett forgalomkorlátozásokat bevezetni. A kerületben viszonylag kevés a speciális parkolóhely és a mélygarázs, így a lakosság többsége az utcákon kialakított felszíni parkolóhelyeket használja. Lévén, hogy ezek a 9

10 parkolóhelyek a zöldövezetekből vesznek el területeket, a cél a mélygarázsok használatának a szorgalmazása. A kerületen áthaladó forgalmat is csökkenteni kell. A mérséklés egyik módozata az, hogy a kerületben dolgozók közül még többen a munkahelyük közelében telepedjenek le. A várható szélsőséges időjárás következményei elsőrendű prioritást jelentenek a tömegközlekedési szektor számára. A nagymennyiségű csapadékkal, az állandó légszennyeződéssel, valamint az elhúzódó aszályos periódusokkal járó problémákat eltérő módon kell kezelni. Az utakkal kapcsolatos legjelentősebb gondok az árvízvédelem, az útburkolatok állapota, a légszennyeződés (a parkolóhelyek esetében is), az aluljárók, illetve a fennakadásmentes tömegközlekedés további biztosítása. Továbbá a balesetek növekvő kockázata fokozottabb figyelmet és nagyobb rugalmasságot igényel a szervezeti oldal részéről. A XIII. kerület közútjaival kapcsolatos napi feladatok többsége (pl. az utcaseprés, a portalanítás, az öntözés, valamint a hó eltakarítása) Budapest Főpolgármesteri Hivatalára hárul. Továbbá a fővárosnak kell eljárnia az elöntött aluljárók, a leszakadt villamos vezetékek, illetve a katasztrófahelyzetek bekövetkeztének az esetében is. Annak ellenére, hogy a kerületnek nem kötelessége, az önkormányzat elrendeli az utak saját költségen történő takarítását, ha a téli időszakban szélsőségesen nagy mennyiségű hó esik (vagy amikor úgy ítéli meg, hogy lépnie kell). A közutakkal kapcsolatos további tevékenységeket az illetékes szerv a XIII. Kerületi Önkormányzat egyik szervezeti egysége, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divíziójának közútkezelő ágazata (a továbbiakban: KKÁ) irányítja és felügyeli. A velük folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a kerületi önkormányzat akadálymentesen kommunikál a fővárosi önkormányzattal, továbbá (a KKÁ részeként) jól működő Azonnali Karbantartó Egységet működtet. Az egység elsősorban a járdák csúszásgátló anyagokkal történő beszórásáért, valamint a nagy teljesítményű munkagépeket nem igénylő munkálatok elvégzéséért felel. Ezen kívül az önkormányzatnak jó a viszonya a helyi tűzoltóállomással is, így hirtelen előálló katasztrófahelyzetekben számíthat a tűzoltók együttműködésére. A parkok, az utak, a közutak és a járdák hatékony karbantartását több, az önkormányzattal keretszerződést kötött zártkörű részvénytársaság végzi. Városi környezetben, nagymennyiségű csapadék lehullása esetén, igen gyakran előálló probléma a megfelelő esővízelvezetőcsatornarendszer hiánya. Ezt a gondot a 10

11 csatornahálózat elégtelen kiépítettsége, illetve az útpadka és a járda hiánya is okozhatja. A csatornarendszerrel kapcsolatos problémát azért említjük ebben az alfejezetben, mert a kiadós esőzések a legtöbbször az útburkolatra mossák az út menti talajréteget. Azonban a XIII. kerület nem küszködik ilyen gonddal, mert 99%os arányban csatornázott, és a burkolattal fedett utak esetében a víz kivétel nélkül a csatornahálózatba ömlik. A városok sérülékenységének a vizsgálata során igen fontos kitérni az útburkolatok ellenálló képességére is. Bár a kerületben található utak a jobb alkalmazkodóképességű hengerelt aszfaltból készültek (a burkolatok 90%a ilyen), vannak öntött aszfalt burkolatok is. Az öntött aszfalt legnagyobb hátránya az, hogy magas bitumentartalma következtében igen kis mértékben tágul, nem eléggé képlékeny, és gyakorta megtöredezik. A forgalmi dugók elkerülése végett a kerület inkább a fizetős parkolókat, valamint az egyre gyorsabb ütemben fejlesztett mélygarázsokat részesíti előnyben, továbbá az egyirányú utcák kialakítását, amelyek mérsékelik a forgalmat. Ezen kívül az önkormányzat több kisebb központ kialakítását is tervezi, amelyek egyfelől a helyi közösségi élet felpezsdítését szolgálják, másfelől pedig csökkentik a kívánt programok és szolgáltatások eléréséhez szükséges utazási időt. Az úthálózat újjáépítése során a kerületi önkormányzat folyamatosan konzultált a Főpolgármesteri Hivatalnak alárendelt Budapesti Közlekedési Vállalat Zrtvel és a Budapesti Közlekedési Központ Zrtvel (vagyis a BKVval és a BKKval). A tömegközlekedés átalakításához a kormánynak alárendelt közlekedési vállalatoknak is hozzá kell járulniuk. Viszont az egyeztetések sokszor hónapokig is elhúzódhatnak, mert a bürokrácia megnehezíti a hatékony, illetve gyors fejlődést. Forró pontok: Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) tanulmánya alapján, valamint a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divíziójának közútkezelő ágazatánál tett látogatásunk alkalmával számos forró pontot azonosítottunk a kerületben, éspedig: a metróvonalak, illetőleg a metróállomások (a megfigyelések és az árvizekkel, valamint a heves esőzésekkel kapcsolatos várakozások alapján); 11

12 a trolibuszvonalak elektromos vezetékei (az ónos esővel kapcsolatos várakozások alapján); az átszállási zónák, különösképpen az alacsony fekvésű Béke tér (a megfigyelések és a heves esőzésekkel kapcsolatos várakozások alapján); a két csatornahálózat kombinált használata a szennyvíz és a csapadékvíz keveredése megnehezíti az öntözést (jelenleg megoldásra váró feladat); a homokkő és a gyengén szigetelt, régi házak (a heves esőzések során/nyomán végzett megfigyelések alapján); az öntött aszfalt burkolatnak a hőmérsékletingadozásokkal szembeni ellenálló képessége csekély, ami nagy valószínűséggel az utak megrongálódásához vezet szélsőséges hőmérsékleti értékek esetén (a megfigyelések és a várakozások alapján); a levegőt szennyező anyagok felhalmozódása az átszállási zónákban (a megfigyelések és az aszályos időszakokkal kapcsolatos várakozások alapján); a szükségletekhez képest nincs elegendő parkolóhely és mélygarázs (a megfigyelések és a várakozások alapján). Javaslatok: Az összes korszerűtlen villamossín újjáépítése az 1es számú villamos pályája korszerűsítésének tapasztalatai alapján; erre a várhatóan nagyobb mértékű hőtágulás megelőzésének (vagyis a nagyobb ellenálló képesség biztosításának) az érdekében van szükség (a Főpolgármesteri Hivatal feladata); Az öntöttaszfaltburkolatot homokkővel lehetne helyettesíteni, de ennek elhelyezését alaposan meg kellene fontolni. Ugyanis a homokkő bizonyos mértékben átereszti a csapadékvizet, és ez veszélyeztetheti a gyengén szigetelt házak alapját. Tehát a tervezésnél figyelembe kell venni az épületek életkorát és a talajvízzel szembeni védekezés szükségességét (a Főpolgármesteri Hivatal felelőssége). 12

13 4.2. Árvízvédelem A Vizafogó nevű kerületrész egyes övezeteit a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság árvízveszélyes területnek tekinti, mert többször elöntötte ezeket a Duna. A kerület belsejében a Rákospatak a legjelentősebb Dunába ömlő vízfolyás. Árvíz esetén a Rákos- patakot a Duna vize felduzzasztja, így a patak vízszintje is megemelkedik. Forró pontok: A Rákospatak mentén a töltés szintjét egy méterrel megemelték az 1990es években, de nagyobb árvizek esetén szükség lesz a töltés megerősítésére és további megemelésére is. Ezt a gondot a kerületi önkormányzatnak kell kezelnie. (A Dunán lezajló árvíz vagy heves esőzések esetén a töltést eláraszthatja a víz, ami a töltés közelében levő magánházak és középületek megrongálódásához vezethet.) A második Dunakorzó kiépítésével kapcsolatos tervek növelhetik az árvíz fenyegette lakosok számát (a várakozások alapján). Árvíz idején szünetel a folyami hajózás (a megfigyelések és a várakozások alapján). A Népsziget már kisebb árvíz esetén is víz alá kerül (a megfigyelések és a várakozások alapján). 13

14 4.3. Csatornarendszer és hulladékkezelés A vízbázisok kérdése, különösen a klímaváltozásra való tekintettel, igen fontos probléma. A kerület talajvízben gazdag. Ennek köszönhetően a közparkok fúrt kutakra épülő öntözőrendszerét folyamatosan fejlesztik. A Margitsziget és a Népsziget kivételével a kerületnek jó a csatornarendszere. Ki kell építeni az új zónák csatornarendszerét, például a FOKAöbölben. Az ivóvízhálózat vezetékrendszere 182,6 km hosszúságú, és a kerület összes utcájára kiterjed végén 28 utcai ivókutat, 1500 utcai öntözőkutat és 1 utcai talajvízkutat működtetett a kerületi önkormányzat. A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divíziója környezetgazdálkodási ágazatának munkatársa szerint a kerület fővárosi viszonylatban többek között azért is példamutató, mert elsőként használta a talajvizet a közparkok öntözésére. Jelenleg egy talajvízkút üzemel, további hat engedélyeztetése pedig folyamatban van Zöldhulladék és szelektív hulladékgyűjtés Az éghajlatváltozás megköveteli, hogy változtassunk a hulladékgyűjtési és kezelési eljárásokon, ugyanis a kérdés inadekvát megközelítése üvegházhatású gázok kibocsátásához vezethet. A jövő egyértelműen a szelektív hulladékgyűjtésé a XIII. kerület pedig ebben a szellemben viszonyul a szemét kérdéséhez. A hulladék mennyisége (különkülön a szilárd és a folyékony hulladéké is) folyamatosan nő. A jelenlegi elképzelés szerint azt a hőt, amely a hulladék, valamint a szennyvízkezelés során melléktermékként szabadul fel, a kerületben energia előállítására fogják használni. Az erre alkalmas hulladék és szennyvízfeldolgozó berendezések már környezetkímélők lesznek. Így a kerület kevesebb fosszilis energiahordozót fog felhasználni. A terv gyakorlatba ültetése önmagában már lehetséges, hiszen csak önkormányzati rendelet szükséges az engedélyezéshez. A kerületben már folyik a szelektív hulladékgyűjtés; 57 lakossági hulladékgyűjtő sziget és 1 hulladékudvar létezik a területén. A hulladékgyűjtő szigetek száma elégséges, továbbá a különféle hulladékok megfelelő szétválasztásának a kérdése is megoldott. Vagyis papírt, műanyagot és fémet, műanyag és fém dobozokat, átlátszó és színes üveget egyaránt lehet e hulladékgyűjtő szigetek segítségével szelektíven leadni. A hulladékudvaron veszélyes hulladékot is 14

15 gyűjtenek, de gondot jelent az, hogy a folyékony halmazállapotú veszélyes hulladékot nem veszik át óta a veszélyes hulladékot az átrakó állomásokon lehet leadni. Az önkormányzat lakossági, szelektív hulladékgyűjtési akciókat is szervez. Az átfogó AngyalZÖLD program egyik eleme a házhoz menő, szelektív hulladékgyűjtési mintaprogram, amely eleinte csak Újlipótvárosra terjedt ki, és lakóközösségek vehettek benne részt. Most már a programban, amely látszólag igen népszerű, részt vesz a kerület egésze, és papírt, valamint műanyagot gyűjt ennek keretében. A szelektív hulladékgyűjtést kiterjesztették az oktatási intézményekre (az iskolákra, illetve 6 óvodára) is. Továbbá a komposztálást is elkezdte szorgalmazni az önkormányzat. Az oktatási intézményekre vonatkozó szelektív hulladékgyűjtés célja csökkenteni az utóbbiak ökológiai lábnyomát. Továbbá meg kell akadályozni az illegális szemétlerakatok létesítését, a meglévőket pedig el kell tüntetni. Az önkormányzati és a lakossági forrásokat teljességgel fel kell használni. Ősszel a lakosokat az önkormányzat zsákokkal látja el a zöldhulladék elszállítása céljából. Az elektromos és elektronikai hulladékot a szállítók díjmentesen veszik át, újrahasznosítás végett. Számos önkormányzati intézményben (beleértve a közegészségügyi és az oktatási intézményeket, valamint a kerület polgármesteri hivatalát) szárazelemgyűjtő dobozokat helyeztek el. A veszélyes, illetve az elektronikai hulladéknak a lakosságtól történő begyűjtésére az önkormányzat évi 23 alkalommal fog szervezni programot. Az ilyen akciók egynaposak, és nagyon népszerűek. Végül az önkormányzat lehetőséget biztosít az oldó és hígítószerek, valamint a növényvédő szerek és a gyógyszerek leadására is, továbbá gondoskodik az effajta hulladék környezetbarát kezeléséről. A közterületek megfigyelése lehetőséget teremt az illegális szemételhelyezés megelőzésére. Az így elhelyezett hulladékot az önkormányzat akkor is átveszi, ha a tettes kilétét nem lehet megállapítani. 15

16 4.4. Területrendezés Zöldfelületek A zöldfelületek azon kívül, hogy kikapcsolódási lehetőséget teremtenek, és javítják az emberek életminőségét, jó hatással vannak a helyi éghajlati viszonyokra is. A növényzetnek a párologtatás révén jelentős szerepe van a levegő lehűtésében, illetve páratartalmának a biztosításában, továbbá a magas fák az épületekre is árnyékot vetnek. A kiterjedtebb zöldfelületeknek, szűkebb környezetükben, saját körforgási rendszerük van. A közparkok és a nyilvános kertek a Margitszigetet és a városrészként Népsziget néven ismert Újpestiszigetet leszámítva összesen 26 hektárt foglalnak el. A kerület kiterjedése 13,44 km 2, amiből 3 km 2 zöldfelület (illetőleg 2 km 2, ha nem vesszük tekintetbe a Margitszigetet és az Újpestiszigetet). Ez azt jelenti, hogy a zöldfelületek aránya 15%, ami meglehetősen alacsony hányadot jelent, és annak tulajdonítható, hogy a XIII. kerület nagymértékben beépített. A legkevesebb zöldfelület Újlipótvárosban található. A Margitszigeten igen nagy kiterjedésű zöldfelület található, de maga a sziget nem része a kerület életének; tehát külön kell választani a többi kisebb városrésztől. Ugyanez a helyzet az Újpestiszigettel is, amelynek déli részén nagy, folytonos erdőrész található. Különben ez az övezet a kerület egyetlen erdeje. A közvéleménykutatások adatai szerint a lakosok a lakótelepek parkjait a szabadidő eltöltésére használják, ugyanis ezek a parkok elég közel esnek lakóhelyeikhez, és így nem kell sokat utazniuk. Az Európai Unió ajánlása értelmében 8 10 m 2 egy főre jutó zöldfelületet kell biztosítani. Budapest esetében ez az érték 5 m 2. A XIII. kerületben a zöldfelület hányada igen széles határok között változik, hiszen az elővárosi övezetben az arány 15 és 40% közötti, de Újlipótvárosban, valamint a Róbert Károly körúttól délre az egy főre jutó zöldfelület kiterjedése 2 és 8 m 2 közötti. A jövőre vonatkozó tervek strukturális és funkcionális újjáépítést irányoznak elő, aminek eredményeképpen a zöldfelületek aránya 50%osra fog emelkedni. Szépen gondozott zöldövezetekkel találkozunk a termálfürdők környékén, valamint a lakótelepek parkjainak az esetében. Ezek területe a közparkok és nyilvános kertek 16

17 felszínének mintegy felét teszi ki. A Gyermek tér, a Béke tér, a Gyöngyösi sétány és a Debrecen Park zöldfelülete különkülön is 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű. Két védett közpark és 5 védett út található a kerületben. Ökológiai szempontból a Margitszigetnek, az Újpestisziget nyugati részének, a FOKA- öbölnek, illetve a Rákospataknak az érzékenysége fokozott. Valószínű, hogy egy második Dunakorzó is kialakul majd, amelyen lesznek a szabadidő eltöltésére szánt zöldövezetek is. A kerület tervbe vette egy háromszintes növényállomány (fakorona, cserje és gyepszint) telepítését, amelyre a jövőben a városrendezési szabályozások is vonatkozni fognak. A háromszintes növényállomány jobb körforgást és légáramlást biztosít, illetve a város több pontján javítja az éghajlati viszonyokat. A zöldfelületek felmérése érdekében létrehozták a parkkatasztert, amelybe bejegyzik az összes parkot és ezek állapotának a paramétereit. Ezen kívül fakatasztert is vezet a kerület, amely jelenleg fát tart nyilván: ezek közül az utakat szegélyezi, pedig a parkokban található. A jobban beépített városrészeken kevesebb a zöldfelület. A kerület zöldövezeteinek a leggyakoribb fafaja a korai juhar (Acer platanoides), amely a parkok faállományának 10%át teszi ki, az utakat szegélyező fáknak pedig a 16%át; de előfordul még a közönséges pagodafa (Sophora japonica), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a közönséges platán (Platanus orientalis) és a kislevelű hárs (Tilia cordata) is. A fák állapotát folyamatosan ellenőrzik, a kataszterben pedig részletes információkat rögzítenek róluk. Feljegyzik a fák életkorát és egészségi állapotát, az öregebb példányokat fiatalabb fákkal helyettesítik, mégpedig a városi környezethez jobban alkalmazkodókkal, illetve kevesebb allergén anyagot kibocsátókkal. A kerületben a faállomány megújítására vonatkozó program is életbe lépett. Ennek eredményeképpen tilos bizonyos fafajtákat ültetni, mint például nyírfaféléket (Betulaceae), ujjas juhart (Acer palmatum), páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) és eperfaféléket (Moreae) stb. A kivágott fák helyébe minden esetben újakat kell ültetni, lehetőleg az előbbiek helyén. Ennek megfelelően a fakatasztert folyamatosan naprakész állapotban tartják a kezelések, valamint az új ültetések bejegyzése révén. 2014ben sor kerül a kataszter teljes felújítására is. Az utcákat szegélyező fákkal a fő probléma az, hogy bírniuk kell a szélsőséges körülményeket is, hiszen az esővizet a csatornarendszer majdnem teljes mértékben elvezeti. A vízáteresztő 17

18 útburkolat, mint a homokkő, jobb körülményeket biztosít a fák számára, viszont előnytelen a szigeteletlen alappal rendelkező régi házak szempontjából. Az újonnan ültetett fákat 2 évig öntözik, de ez az idő nem elégséges ahhoz, hogy gyökereik megfelelő mélységig hatoljanak, és ennek következtében igen sok kiszárad közülük a harmadik esztendőben. A kerületi tervek hosszabb (5 évig terjedő) öntözési időszakot irányoznak elő. A viharos időjárás által a zöldövezetekben okozott károkkal a tűzoltóság csak hétvégeken foglalkozik. Így hétköznapokon a kerületnek önerőből kell megoldania a gondokat (a letörött ágak elszállítását, valamint a fák sérüléseinek a kezelését). Következésképpen a kerület fel is készült a jövőbeni még viharosabb időjárásra és a letört fák, illetve faágak eltakarítására. Az időjárási viszonyokkal szembeni ellenálló képességet csak a szélsőséges szárazság esetében vették figyelembe, mégpedig az elültetett növényzet vonatkozásában. (Vagyis kizárólag szárazságtűrő növényeket ültetnek.) Folyamatban van a nyírfafélék (Betulaceae), valamint a japán kőris (Fraxinus japonica) helyettesítése, mégpedig azért, mert a nyírfafélék könnyen törnek, illetve a japán kőrisből hulladék kerül az utcára, hamar megöregszik, továbbá nyakat képez az útburkolat szintje felett. A fák allergén jellegét nem vették tekintetbe, hanem csak a parlagfűvel (Ambrosia artemisiifolia) foglalkoztak. A zöldfelületek karbantartása és fejlesztése az AngyalZÖLD stratégia része. A parkok és közterek állapotát folyamatosan ellenőrzik a kerületnek alárendelt egységek. A program fokozott figyelmet szentel a szélsőséges időjárás következtében megnövekvő olyan kockázatoknak mint a fák sérülései vagy a közúti balesetek. A kerület megkezdte a városrészt átszelő, és a zöldfelületeket összekötő zöld folyosó kiépítését is. Enne egyik célja, hogy lehetővé tegye a teljes Dunapart gyalogos bejárását. Az AngyalZÖLD program megvalósításait 2014ben multispektrális műholdas távérzékeléssel fogják ellenőrizni annak érdekében, hogy (a Normalizált Vegetációs Index [NDVI] segítségével) felmérjék a zöldfelületek arányát, illetve azonosítsák a városi hőszigeteket. Ezen kívül létrehozzák a közparkok kataszterét, valamint közvéleménykutatást is fognak végezni. Forró pontok: 18

19 Az utcákat szegélyező fáknak bírniuk kell a szélsőséges körülményeket, hiszen az esővizet a csatornarendszer majdnem teljes mértékben elvezeti (a megfigyelések és a várakozások alapján). Az elültetett növényzet csak a szélsőséges szárazságot tűri, de nem bírja ki a viharokat, valamint a heves esőzéseket (a megfigyelések és a várakozások alapján). A fák allergén jellegét nem vették tekintetbe, a problémát csak a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) esetében kezelték (a megfigyelések és a várakozások alapján). Javaslatok (az önkormányzat mindegyikkel képes foglalkozni): Hosszabb (5 évig terjedő) öntözési időszakok az utakat szegélyező fák esetében (a szükséges forrásbiztosítása folyamatban van, a kerületi önkormányzat folyamodott támogatásért) A növényzetnek (a heves esőzésekkel, a szélviharokkal, a hosszas aszályokkal, az ónos esővel, valamint a zúzmarával szembeni) ellenálló képességét is figyelembe kell venni a jövőben. (A kerületi önkormányzat meg tudja oldani ezt a problémát.) A jövőben a városrendezési tervek kidolgozásakor az egyes fafajok allergén jellegét is tekintetbe kellene venni. (A kerületi önkormányzat meg tudja oldani ezt a problémát.) 19

20 Épített környezet és energiagazdálkodás A XIII. kerület heterogén városképe az épületek tizenegy különféle típusára vezethető vissza. A 2013 májusában kiadott KVSZ (lásd alább) szerint a tizenegy különféle típus között megtalálható a családi házak, az előre gyártott panelekből felépült társasházak, valamint az irodaházak típusa is. A különféle épületszerkezetek értelemszerűen eltérő alkalmazkodási stratégiákat igényelnek. A jelen fejezet két fő forrásra támaszkodik, éspedig a Budapest XIII. kerület Hosszú Távú Fejlesztési Koncepció címet viselő dokumentumra, amelyet 2013ban adtak ki, valamint a XIII. Kerületi Önkormányzat Főépítészi Irodájában, 2013 októberében folytatott személyes beszélgetésre. A kerületben letelepedők és az ide költözők körében a legnépszerűbbek az új építésű, valamint az igényesen felújított épületek, amelyek többségükben családi házak vagy társasházak). Egyre nő azok száma, akik a városrész belső övezetéből a kerület perifériájára költöznek. A garzonlakások száma is növekszik, különösen a városrész üzleti zónáiban. A felsoroltak miatt a kerületet befogadó övezetnek kell tekinteni, ahol 2020ig mintegy új lakás fog épülni, és a népesség körülbelül fővel fog gyarapodni. 2012ben a lakások 70%a egy, illetve kétszobás volt; az egy lakásra jutó személyek száma pedig folyamatosan csökkent a jelenlegi 1,6es értékre. A fővárosi kerületek szintjén, 2000 óta vagyis az utóbbi 13 évben itt épült a legtöbb lakás (körülbelül ). Többségük kis alapterületű, méretük (58 60 m 2 ) nem éri el a budapesti lakások átlagos méretét (69 70 m 2 ). Az energiagazdálkodás Az energiaipar alapvető célkitűzése az önellátás. Az energiamegtakarítás érdekében megújuló energiára van szükség. Az épületek megfelelő orientációja lehetővé teheti a napenergia felhasználását, az árnyékolásukat, az ideális méretű nyílászárók kialakítását, a napelemek és napkollektorok használatát, valamint a hőszigetelést és a szellőztetést. Az új épületek tervezésekor már 20

Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs Zrt. ferenc.pinter@icicom.hu

Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs Zrt. ferenc.pinter@icicom.hu Orientgateproject LOT2 A városi rendszerek sebezhetősége az éghajlatváltozás hatásaival összefüggésben, Budapest XIII. kerületben: a tanulmány eredményei Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A XIII. Kerületi Önkormányzat klímavédelmi gyakorlata. XIII. Kerületi Önkormányzat. XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

A XIII. Kerületi Önkormányzat klímavédelmi gyakorlata. XIII. Kerületi Önkormányzat. XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. A XIII. Kerületi Önkormányzat klímavédelmi gyakorlata XIII. Kerületi Önkormányzat XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Árvízi védekezés 2013 június Özönvízszerű esőzés 2014. augusztus Viharkárok 2014. augusztus

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken

Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken Budapest Főv. XII. kerület Hegyvidék Lakosság: ~58.000 fő Terület: 2667 ha Erdőterület nagysága: 971 ha 71 db oktatási-nevelési intézmény 16 db egészségügyi intézmény

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra téren új parkolók kialakítására, a forgalmi rend módosítására. Tisztelt Képviselő-testület!

Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra téren új parkolók kialakítására, a forgalmi rend módosítására. Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XX. KERÜLET PESTERZSÉBETI POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZ 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. Tel.: 283--0270 www.pesterzsebet.hu Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra

Részletesebben

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás

Részletesebben

1. Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása (ÉMOP- 4.2.1/C-2f-2009-0001)

1. Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása (ÉMOP- 4.2.1/C-2f-2009-0001) Észak-magyarországi Operatív Program, Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex, valamint bölcsődék önálló fejlesztése: Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat 38/2007. (XII. 21.) rendelettel módosított 32/2004. (IX. 27.) rendelete a Budapest, XVI. kerület Biztató út - Árpádföldi sor - HÉV vonal - (117579) hrsz. közterület

Részletesebben

Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás!

Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás! Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás! Előadó: Kozma Hilda Tartalom 1. Épületek energetikai tanúsítása 2. Épületenergetikai korszerűsítés projekt menedzsment Csak egy újabb papír?

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Mezőkövesd Város Önkormányzata a települési környezet védelme, ezen keresztül az emberek életminőségének javítása érdekében a település szabályozási

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS AMOENITAS Biatorbágyi

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Klímabarát Települések Szövetsége elnök Gyakoribb szélsőségek a változó klímában Hőhullámok, extrém szárazság Szélsőséges csapadékviszonyok,

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei A téma tartalma: A hulladékudvarban gyűjthető hulladékok A hulladékudvarok kialakítása Hulladékudvar példák Egy hulladékudvar Budapesten Kapcsolódó témák:

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP-7.1.2.0-2008-0295 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP-7.1.2.0-2008-0295 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP-7.1.2.0-2008-0295 LEHETSÉGES KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE 2009. október A projekt előkészítési szakasza az Új Magyarország

Részletesebben

A 95%-os támogatású, 156 millió Ft összköltségű projekt a Támogatási Szerződés szerint 2014. január 1. napjával elkezdődött.

A 95%-os támogatású, 156 millió Ft összköltségű projekt a Támogatási Szerződés szerint 2014. január 1. napjával elkezdődött. SAJTÓKÖZLEMÉNYEK 2014 JANUÁR 15. Kalocsa Városa ismét elnyert pályázattal büszkélkedhet. Ezúttal az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló

Részletesebben

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2011. (V.5.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE* a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Klug Lajos vezérigazgató

Klug Lajos vezérigazgató Kép beszúrásához kattintson az ikonra Klug Lajos vezérigazgató Az szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Kitekintés a 2013-ban bővítésre kerülő házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerre

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve 2006. november 1 Bevezetés Dunaújváros Megyei Jogú Városnak a 2007-2012 évekre szóló 2. települési környezetvédelmi programjában

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések Sülysáp Nagyközség Önkormányzatának 8/2009. (X. 15.) számú rendelete a köztisztaság fenntartásáról, valamint a zöldterület és parkfenntartásról EGYSÉGES SZERKEZETBEN a 6/2010. (IV.1.), a 4/2011. (III.

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

Határidő: folyamatos Felelős: Lóránt Beáta polgármester

Határidő: folyamatos Felelős: Lóránt Beáta polgármester Baglad Község Önkormányzata képviselő-testületének 20/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Baglad Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-i rendes ülésére 17. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-i rendes ülésére Tárgy: A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés gyakoriságának

Részletesebben

ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Többször módosított

ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Többször módosított ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Többször módosított 10/2002.(VI.07.) KT. számú RENDELETE a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról Egységes szerkezetben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság. A döntéshez egyszerű/minősített többség szükséges.

ELŐTERJESZTÉS. Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság. A döntéshez egyszerű/minősített többség szükséges. ELŐTERJESZTÉS a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 25/2013.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet módosítására Tárgy: Előterjesztő: Sárrétudvari Nagyközség

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

Tippek a Zöld Iroda Program megv g aló l s ó ít í ásho h z o 2009. szeptember 30.

Tippek a Zöld Iroda Program megv g aló l s ó ít í ásho h z o 2009. szeptember 30. Tippek a Zöld Iroda Program megvalósításhoz 2009. szeptember 30. A KÖVET dióhéjban Kiemelkedően közhasznú egyesület Tudatformálás: képzések, céglátogatások, tapasztalatcserék, kiállítások; EU-s és magyar

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA Dr. Szabó Attila esettanulmány

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben