Budapest XIII. kerület városi rendszereinek klímaváltozással szembeni sérülékenysége

Átírás

1 Budapest XIII. kerület városi rendszereinek klímaváltozással szembeni sérülékenysége Készítette: (2013. október)

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Forrásanyagok és módszerek A XIII. kerület mint rendszer leírása A kerület fekvése A kerület népessége A kerület gazdaságának ágazatok szerinti megoszlása Tömegközlekedés/Közútkezelés Árvízvédelem Csatornarendszer és hulladékkezelés Zöldhulladék és szelektív hulladékgyűjtés Területrendezés Zöldfelületek Épített környezet és energiagazdálkodás A levegő minősége Társadalmi-gazdasági tényezők A közösség bevonása Környezettudatosság a kerületben Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége Környezetvédelmi nevelés és éghajlati tudatosság Következtetések Szakirodalmi hivatkozások:... 41

3 1. Bevezető A globális felmelegedés antropogén eredetét az utóbbi években egyre szélesebb körben fogadják el vitathatatlan tényként. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPPC) Ötödik Helyzetértékelő Jelentése (AR5) szerint bebizonyosodott, hogy az emberi tevékenység hozzájárult a levegő és az óceánok hőmérsékletének a megemelkedéséhez, a globális vízkörforgásban bekövetkezett változásokhoz, a hó és a jégtakaró olvadásához, a globális átlagos tengerszintemelkedéshez, valamint egyes éghajlati elemek szélső értékeinek módosulásához. Az emberi tevékenység hatására vonatkozó bizonyítékok gyarapodtak a Negyedik Helyzetértékelő Jelentés kiadása óta. Igen nagy valószínűséggel, az 1950es évekkel kezdődően megfigyelt felmelegedést jelentős mértékben az emberi tevékenység okozza. A évi adatok szerint az 1750 óta bekövetkezett antropogén felmelegedés a +2,29 [+1,13 +3,33] W/m 2 sugárzási kényszer értékkel jellemezhető, és becslések szerint értéke a Negyedik Helyzetértékelő Jelentésben szereplő, évi adaténál 43%kal nagyobb. A föld lakosságának több mint fele városban él. A városi hőszigeteknek, a nagyszámú lakosságnak, illetve a magas népsűrűségnek tulajdoníthatóan a nagyvárosok, a fővárosok és a metropoliszok érzékenyebbek a klímaváltozás hatásaira. Budapest XIII. kerületében kiemelt szerepet kap a környezettudatosság és az egészségmegőrzés. Az önkormányzat különös figyelmet szentel a zöld gondolkodásmódnak, és fontosnak tartja a lakosok tájékoztatását is. Adaptációs lépésekre van szükség minden szinten, mert a megfelelő alkalmazkodás és hatékony beavatkozás egymást kölcsönösen kiegészítő és összehangolt intézkedéseket igényel. A tanulmány általános célja elemezni a kerületi önkormányzatok, a fővárosi hatóságok és központi államigazgatási szervek irányítási elveit és hatáskörmegosztási gyakorlatát az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás hatékonyabb megvalósítása terén az érintett városi rendszerek sérülékenységének csökkentése érdekében. Az egyik konkrét célkitűzés megvizsgálni Budapest XIII. kerületének rendszerét és irányítási gyakorlatát, vagyis a rendszer felépítését és működését, valamint azt a képességét, hogy kezelje a klímaváltozás hatásait. A másik konkrét célkitűzés pedig adekvát és gyakorlatba ültethető, az alkalmazkodást tényleg elősegítő adaptív kapacitások kialakítására vonatkozó 3

4 javaslatok megfogalmazása.fontos szempont, hogy javasolt helyi és országos szakmapolitikai irányvonalaknak és intézkedéseknek összhangban kell lenniük. 4

5 2. Forrásanyagok és módszerek Budapest XIII. kerülete már kidolgozta saját klímastratégiáját, ami a jelen tanulmány háttérdokumentuma. A városrész szintjén tervezett alkalmazkodási folyamat lényeges jellemzője a sérülékenység és a vele kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása, ugyanis pontosan azoknak van igen kevés beleszólásuk a döntéshozatalba, akiket az éghajlatváltozás negatív hatásai a leginkább sújtanak. Gondolunk itt a XIII. kerületi lakosság bizonyos csoportjaira és a legnagyobb mértékben érintett kerületi rendszerek üzemeltetőire. A megfelelő adaptációs intézkedésekhez a hatóságoknak meg kellene hallgatni az érintettek adaptációs igényeit. Az eredmények szerint (lásd Szabó és mtsai, 2013) Budapest XIII. kerületét egyre nagyobb mértékben érinti az átlaghőmérséklet emelkedése az év minden hónapjában, de különösképpen nyáron, és problémát jelent a heves esőzések növekvő gyakorisága. (A napi átlag jelentősen ingadozik, de a legnagyobb növekedésre május végén és június elején lehet számítani.) A városi klímarendszer változásait az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) két regionális klímamodell (ALADINClimate és REMO) alapján vizsgálta. Két időszakra vonatkozóan próbálták meg előre vetiteni az éghajlati paramétereket: az évszázad közepi és a századvégi a időszakra. Mindkét esetben az 1961 és 1990 közötti időszak szolgált referenciaként. A Budapestre vonatkozó éghajlati előrejelzéseknek az eredményeit is háttérdokumentumként használták a jelen tanulmány szerzői. Az OMSZ munkatársai tanulmányukban rámutattak arra, hogy a kmes horizontási felbontás némileg bizonytalan eredményekre vezet. Budapest térségére a 10, illetve a 25 kmes felbontás nem tesz lehetővé részletesebb vizsgálatokat. A negyedik háttérdokumentum, amelyre a jelen tanulmány hivatkozik, a 2006 decemberére elkészült Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (a továbbiakban: NÉS). A stratégiát 2013ban felülvizsgálták, és az új változat (a továbbiakban: NÉS2) elfogadási eljárása folyamatban van. A 2006ban kidolgozott korábbi stratégia elsősorban a klímaváltozás hatásainak mérséklésére összpontosított, és kevesebbet foglalkozott az alkalmazkodással. A NÉS2 viszont nagyobb hangsúlyt fektet az alkalmazkodásra, továbbá az ökológiai rendszerek és a gazdasági ágazatok éghajlati sérülékenységét feltáró vizsgálatok elvégzését szorgalmazza. E 5

6 vizsgálatok fontos részének tekinti a városi rendszerek sérülékenységének a felmérését. A sérülékenység becslése a rendszerek veszélyeztetettségére, valamint az érzékenységükre vonatkozó adatok és információk gyűjtését, illetve alkalmazkodóképességük vizsgálatát feltételezi. Egy korábbi vizsgálat szerint Budapest XIII. kerületében a legsérülékenyebbnek (a közegészségügyi létesítményeken kívül) a zöldfelületek, a biodiverzitás, valamint az energiaszolgáltatók bizonyultak. Ezek a felmérések a biodiverzitást különösen sérülékenynek találták a Margitsziget és a városrészként Népsziget néven ismert Újpestisziget esetében, de ez a kisebb parkokra is vonatkozik (például a Szent István parkra). Az energiaszolgáltatók esetében a magas hőmérsékletekre és a hőhullámokra adott válaszreakcióik jelentik a sérülékenységi pontokat. A kutatók a felsoroltakon kívül a lakosok mindennapi életét befolyásoló számos más területen is észleltek sérülékenységet, például a tömegközlekedés, az ivóvízellátás, a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése, az épületek, valamint az épületgépészeti technológiák terén. Az előbbi tanulmány forrásai az alábbi dokumentumok és események voltak: az ORIENTGATE projekt partnereinek augusztus 29én megtartott találkozója; a XIII. kerületre vonatkozó dokumentumok és tanulmányok; személyes interjúk: o a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divízió környezetgazdálkodási ágazatának alkalmazottaival, o a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divízió közútkezelő ágazatának egyik alkalmazottjával, o a XIII. kerületi Szociális Szolgáltató Központ I. sz. Gondozási Központjának alkalmazottaival, o a XIII. Kerületi Önkormányzat Főépítészi Irodájának egyik alkalmazottjával, o valamint egy építész szakértővel, aki éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Az ORIENTGATE projektben Budapest XIII. kerületét felkérték, hogy vegyen részt a városok sérülékenységét felmérő vizsgálatban, és legyen a mintát alkotó nagyvárosi kerületek egyike. 6

7 A vizsgálat meghatározta az éghajlatváltozás eredményeképpen a városi környezetben fellépő legfontosabb problémákat az ún. forró pontokat. A jelen tanulmány szerzői köszönetüket fejezik ki a XIII. kerületnek azért, hogy segített a vizsgálat lebonyolításában. 7

8 3. A rendszer leírása 3.1. A kerület fekvése Budapest XIII. kerülete a pesti oldal északi részén, 13,44 km 2 en terül el. A Főváros kerületeinek méretét tekintve ezzel a 15. helyen áll, vagyis a kisebb kiterjedésű városrészek egyike. Magában foglalja a Margitszigetet is, ami azt jelenti, hogy a kerület lakosai tulajdonképpen egy 12,5 km 2 nyi övezetben élnek. A kerület nyugati, természetes határa a 6 km hosszúságú Dunapart, amelynél hosszabb partszakasza egyetlen kerületnek sincs. A másik jelentős vízfolyás a Rákospatak, amely itt betonmederben folyik, majd a Dunába ömlik. Rajta gátrendszer épült ki. A kerületet hat kisebb városrész alkotja: Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó, Lőportárdűlő, a (városrészként Margitsziget néven ismert) Margit sziget, valamint a Népsziget (természetföldrajzi nevén Újpestisziget) déli része. A városrész Budapest egyik belső kerülete, amely északról a IV., nyugatról a XIV., délről pedig az V. kerülettel határos. Altalajában számos termálforrás található A kerület népessége A kis területen fekvő városrész népessége viszonylag nagy: 2013ban ezer ember lakta. A lakosság folyamatosan és gyors ütemben nő, hiszen 2009ben csak volt, ami azt jelenti, hogy négy év alatt a népesség több mint 4%kal gyarapodott. A lélekszámot tekintve a XIII. kerület a negyedik Budapest kerületeinek rangsorában. Ennek tulajdoníthatóan a népsűrűség igen magas, 80 fő/km 2 ; de ez az adat némileg megtévesztő, mert a tényleges népsűrűség jóval magasabb amiatt, hogy a Margitsziget nem lakott. Ha a városrész felszínéből kivonjuk a Margitsziget területét a népsűrűség 80 fő/km 2 ről 116 fő/km 2 re emelkedik, és ez a növekvő népességgel együtt folyamatosan nő. A népességnövekedés nem a természetes szaporulattal magyarázható, hanem azzal, hogy sokan költöznek a városrész területére, ami a jövőben lakhatási gondokat eredményezhet. 8

9 4. A kerület gazdaságának ágazatok szerinti megoszlása 4.1. Tömegközlekedés/Közútkezelés A XIII. kerület közúthálózata hozzávetőlegesen 170 km hosszú. A jól megtervezett közlekedési útvonalak megfelelő gépjárművezetési körülményeket teremtenek, továbbá lehetővé teszik a tömegközlekedési járatok kihasználását. A XIII. kerületet számos forgalmas útvonal szeli át, például a Váci út, a Róbert Károly körút, a Dózsa György út és a Szent István körút. A Dunán beindított hajójáratokkal a kerület lakosai a folyami útvonalakat is igénybe vehetik. A kerékpáros közlekedést is nagymértékben támogatja a kerület, sőt a jövőbeni tervekben a jelenleginél is jelentősebb támogatás szerepel. A kerület minden évben csatlakozik a Bringázz a munkába!országos kampányhoz, amelynek résztvevői az év egy napján nem használnak gépjárművet, és munkába vagy iskolába kerékpárral mennek. A szóban forgó napon az önkormányzat (kifliből, gyümölcsből stb. álló) kerékpáros reggelit biztosít a résztvevők számára. A kerékpárforgalom környezetbarát nem szennyezi a levegőt üvegházhatású gázok kibocsátásával, sőt semmilyen káros anyag kibocsátásával nem jár. E nyilvánvaló előnyei mellett zajártalomról sem beszélhetünk a kerékpározás kapcsán. A kerületben több mint méter műút húzódik, amit majdnem teljes egészében a kerékpáros közlekedést lehetővé tevő aszfaltburkolat borít. A kerékpárutak és kerékpársávok összesített hosszúsága méter. E tényeknek köszönhetően a városrész a kerékpáros közlekedés támogatásának tekintetében a főváros egyik vezető kerülete. 2010ben és 2011ben is elnyerte a Kerékpárbarát város címet. A kerületben összesen 187 biciklitároló van, sőt ez a szám a már jóváhagyott projekteknek köszönhetően még nőni is fog. A villamoshálózat pályahossza 7,3 km. Az 1es számú villamos vonalának az újjáépítése 2013 szeptemberében kezdődött, és a tervek szerint két évig fog tartani. E munkálatot sürgősen napirendre kellett tűzni, ugyanis a hőhullámok, illetve más szélsőséges éghajlati jelenségek gyakoribbá válása miatt (a sínek meghajlásának, illetve a villamosok késésének a következtében) igen sokszor kellett forgalomkorlátozásokat bevezetni. A kerületben viszonylag kevés a speciális parkolóhely és a mélygarázs, így a lakosság többsége az utcákon kialakított felszíni parkolóhelyeket használja. Lévén, hogy ezek a 9

10 parkolóhelyek a zöldövezetekből vesznek el területeket, a cél a mélygarázsok használatának a szorgalmazása. A kerületen áthaladó forgalmat is csökkenteni kell. A mérséklés egyik módozata az, hogy a kerületben dolgozók közül még többen a munkahelyük közelében telepedjenek le. A várható szélsőséges időjárás következményei elsőrendű prioritást jelentenek a tömegközlekedési szektor számára. A nagymennyiségű csapadékkal, az állandó légszennyeződéssel, valamint az elhúzódó aszályos periódusokkal járó problémákat eltérő módon kell kezelni. Az utakkal kapcsolatos legjelentősebb gondok az árvízvédelem, az útburkolatok állapota, a légszennyeződés (a parkolóhelyek esetében is), az aluljárók, illetve a fennakadásmentes tömegközlekedés további biztosítása. Továbbá a balesetek növekvő kockázata fokozottabb figyelmet és nagyobb rugalmasságot igényel a szervezeti oldal részéről. A XIII. kerület közútjaival kapcsolatos napi feladatok többsége (pl. az utcaseprés, a portalanítás, az öntözés, valamint a hó eltakarítása) Budapest Főpolgármesteri Hivatalára hárul. Továbbá a fővárosnak kell eljárnia az elöntött aluljárók, a leszakadt villamos vezetékek, illetve a katasztrófahelyzetek bekövetkeztének az esetében is. Annak ellenére, hogy a kerületnek nem kötelessége, az önkormányzat elrendeli az utak saját költségen történő takarítását, ha a téli időszakban szélsőségesen nagy mennyiségű hó esik (vagy amikor úgy ítéli meg, hogy lépnie kell). A közutakkal kapcsolatos további tevékenységeket az illetékes szerv a XIII. Kerületi Önkormányzat egyik szervezeti egysége, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divíziójának közútkezelő ágazata (a továbbiakban: KKÁ) irányítja és felügyeli. A velük folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a kerületi önkormányzat akadálymentesen kommunikál a fővárosi önkormányzattal, továbbá (a KKÁ részeként) jól működő Azonnali Karbantartó Egységet működtet. Az egység elsősorban a járdák csúszásgátló anyagokkal történő beszórásáért, valamint a nagy teljesítményű munkagépeket nem igénylő munkálatok elvégzéséért felel. Ezen kívül az önkormányzatnak jó a viszonya a helyi tűzoltóállomással is, így hirtelen előálló katasztrófahelyzetekben számíthat a tűzoltók együttműködésére. A parkok, az utak, a közutak és a járdák hatékony karbantartását több, az önkormányzattal keretszerződést kötött zártkörű részvénytársaság végzi. Városi környezetben, nagymennyiségű csapadék lehullása esetén, igen gyakran előálló probléma a megfelelő esővízelvezetőcsatornarendszer hiánya. Ezt a gondot a 10

11 csatornahálózat elégtelen kiépítettsége, illetve az útpadka és a járda hiánya is okozhatja. A csatornarendszerrel kapcsolatos problémát azért említjük ebben az alfejezetben, mert a kiadós esőzések a legtöbbször az útburkolatra mossák az út menti talajréteget. Azonban a XIII. kerület nem küszködik ilyen gonddal, mert 99%os arányban csatornázott, és a burkolattal fedett utak esetében a víz kivétel nélkül a csatornahálózatba ömlik. A városok sérülékenységének a vizsgálata során igen fontos kitérni az útburkolatok ellenálló képességére is. Bár a kerületben található utak a jobb alkalmazkodóképességű hengerelt aszfaltból készültek (a burkolatok 90%a ilyen), vannak öntött aszfalt burkolatok is. Az öntött aszfalt legnagyobb hátránya az, hogy magas bitumentartalma következtében igen kis mértékben tágul, nem eléggé képlékeny, és gyakorta megtöredezik. A forgalmi dugók elkerülése végett a kerület inkább a fizetős parkolókat, valamint az egyre gyorsabb ütemben fejlesztett mélygarázsokat részesíti előnyben, továbbá az egyirányú utcák kialakítását, amelyek mérsékelik a forgalmat. Ezen kívül az önkormányzat több kisebb központ kialakítását is tervezi, amelyek egyfelől a helyi közösségi élet felpezsdítését szolgálják, másfelől pedig csökkentik a kívánt programok és szolgáltatások eléréséhez szükséges utazási időt. Az úthálózat újjáépítése során a kerületi önkormányzat folyamatosan konzultált a Főpolgármesteri Hivatalnak alárendelt Budapesti Közlekedési Vállalat Zrtvel és a Budapesti Közlekedési Központ Zrtvel (vagyis a BKVval és a BKKval). A tömegközlekedés átalakításához a kormánynak alárendelt közlekedési vállalatoknak is hozzá kell járulniuk. Viszont az egyeztetések sokszor hónapokig is elhúzódhatnak, mert a bürokrácia megnehezíti a hatékony, illetve gyors fejlődést. Forró pontok: Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) tanulmánya alapján, valamint a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divíziójának közútkezelő ágazatánál tett látogatásunk alkalmával számos forró pontot azonosítottunk a kerületben, éspedig: a metróvonalak, illetőleg a metróállomások (a megfigyelések és az árvizekkel, valamint a heves esőzésekkel kapcsolatos várakozások alapján); 11

12 a trolibuszvonalak elektromos vezetékei (az ónos esővel kapcsolatos várakozások alapján); az átszállási zónák, különösképpen az alacsony fekvésű Béke tér (a megfigyelések és a heves esőzésekkel kapcsolatos várakozások alapján); a két csatornahálózat kombinált használata a szennyvíz és a csapadékvíz keveredése megnehezíti az öntözést (jelenleg megoldásra váró feladat); a homokkő és a gyengén szigetelt, régi házak (a heves esőzések során/nyomán végzett megfigyelések alapján); az öntött aszfalt burkolatnak a hőmérsékletingadozásokkal szembeni ellenálló képessége csekély, ami nagy valószínűséggel az utak megrongálódásához vezet szélsőséges hőmérsékleti értékek esetén (a megfigyelések és a várakozások alapján); a levegőt szennyező anyagok felhalmozódása az átszállási zónákban (a megfigyelések és az aszályos időszakokkal kapcsolatos várakozások alapján); a szükségletekhez képest nincs elegendő parkolóhely és mélygarázs (a megfigyelések és a várakozások alapján). Javaslatok: Az összes korszerűtlen villamossín újjáépítése az 1es számú villamos pályája korszerűsítésének tapasztalatai alapján; erre a várhatóan nagyobb mértékű hőtágulás megelőzésének (vagyis a nagyobb ellenálló képesség biztosításának) az érdekében van szükség (a Főpolgármesteri Hivatal feladata); Az öntöttaszfaltburkolatot homokkővel lehetne helyettesíteni, de ennek elhelyezését alaposan meg kellene fontolni. Ugyanis a homokkő bizonyos mértékben átereszti a csapadékvizet, és ez veszélyeztetheti a gyengén szigetelt házak alapját. Tehát a tervezésnél figyelembe kell venni az épületek életkorát és a talajvízzel szembeni védekezés szükségességét (a Főpolgármesteri Hivatal felelőssége). 12

13 4.2. Árvízvédelem A Vizafogó nevű kerületrész egyes övezeteit a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság árvízveszélyes területnek tekinti, mert többször elöntötte ezeket a Duna. A kerület belsejében a Rákospatak a legjelentősebb Dunába ömlő vízfolyás. Árvíz esetén a Rákos- patakot a Duna vize felduzzasztja, így a patak vízszintje is megemelkedik. Forró pontok: A Rákospatak mentén a töltés szintjét egy méterrel megemelték az 1990es években, de nagyobb árvizek esetén szükség lesz a töltés megerősítésére és további megemelésére is. Ezt a gondot a kerületi önkormányzatnak kell kezelnie. (A Dunán lezajló árvíz vagy heves esőzések esetén a töltést eláraszthatja a víz, ami a töltés közelében levő magánházak és középületek megrongálódásához vezethet.) A második Dunakorzó kiépítésével kapcsolatos tervek növelhetik az árvíz fenyegette lakosok számát (a várakozások alapján). Árvíz idején szünetel a folyami hajózás (a megfigyelések és a várakozások alapján). A Népsziget már kisebb árvíz esetén is víz alá kerül (a megfigyelések és a várakozások alapján). 13

14 4.3. Csatornarendszer és hulladékkezelés A vízbázisok kérdése, különösen a klímaváltozásra való tekintettel, igen fontos probléma. A kerület talajvízben gazdag. Ennek köszönhetően a közparkok fúrt kutakra épülő öntözőrendszerét folyamatosan fejlesztik. A Margitsziget és a Népsziget kivételével a kerületnek jó a csatornarendszere. Ki kell építeni az új zónák csatornarendszerét, például a FOKAöbölben. Az ivóvízhálózat vezetékrendszere 182,6 km hosszúságú, és a kerület összes utcájára kiterjed végén 28 utcai ivókutat, 1500 utcai öntözőkutat és 1 utcai talajvízkutat működtetett a kerületi önkormányzat. A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divíziója környezetgazdálkodási ágazatának munkatársa szerint a kerület fővárosi viszonylatban többek között azért is példamutató, mert elsőként használta a talajvizet a közparkok öntözésére. Jelenleg egy talajvízkút üzemel, további hat engedélyeztetése pedig folyamatban van Zöldhulladék és szelektív hulladékgyűjtés Az éghajlatváltozás megköveteli, hogy változtassunk a hulladékgyűjtési és kezelési eljárásokon, ugyanis a kérdés inadekvát megközelítése üvegházhatású gázok kibocsátásához vezethet. A jövő egyértelműen a szelektív hulladékgyűjtésé a XIII. kerület pedig ebben a szellemben viszonyul a szemét kérdéséhez. A hulladék mennyisége (különkülön a szilárd és a folyékony hulladéké is) folyamatosan nő. A jelenlegi elképzelés szerint azt a hőt, amely a hulladék, valamint a szennyvízkezelés során melléktermékként szabadul fel, a kerületben energia előállítására fogják használni. Az erre alkalmas hulladék és szennyvízfeldolgozó berendezések már környezetkímélők lesznek. Így a kerület kevesebb fosszilis energiahordozót fog felhasználni. A terv gyakorlatba ültetése önmagában már lehetséges, hiszen csak önkormányzati rendelet szükséges az engedélyezéshez. A kerületben már folyik a szelektív hulladékgyűjtés; 57 lakossági hulladékgyűjtő sziget és 1 hulladékudvar létezik a területén. A hulladékgyűjtő szigetek száma elégséges, továbbá a különféle hulladékok megfelelő szétválasztásának a kérdése is megoldott. Vagyis papírt, műanyagot és fémet, műanyag és fém dobozokat, átlátszó és színes üveget egyaránt lehet e hulladékgyűjtő szigetek segítségével szelektíven leadni. A hulladékudvaron veszélyes hulladékot is 14

15 gyűjtenek, de gondot jelent az, hogy a folyékony halmazállapotú veszélyes hulladékot nem veszik át óta a veszélyes hulladékot az átrakó állomásokon lehet leadni. Az önkormányzat lakossági, szelektív hulladékgyűjtési akciókat is szervez. Az átfogó AngyalZÖLD program egyik eleme a házhoz menő, szelektív hulladékgyűjtési mintaprogram, amely eleinte csak Újlipótvárosra terjedt ki, és lakóközösségek vehettek benne részt. Most már a programban, amely látszólag igen népszerű, részt vesz a kerület egésze, és papírt, valamint műanyagot gyűjt ennek keretében. A szelektív hulladékgyűjtést kiterjesztették az oktatási intézményekre (az iskolákra, illetve 6 óvodára) is. Továbbá a komposztálást is elkezdte szorgalmazni az önkormányzat. Az oktatási intézményekre vonatkozó szelektív hulladékgyűjtés célja csökkenteni az utóbbiak ökológiai lábnyomát. Továbbá meg kell akadályozni az illegális szemétlerakatok létesítését, a meglévőket pedig el kell tüntetni. Az önkormányzati és a lakossági forrásokat teljességgel fel kell használni. Ősszel a lakosokat az önkormányzat zsákokkal látja el a zöldhulladék elszállítása céljából. Az elektromos és elektronikai hulladékot a szállítók díjmentesen veszik át, újrahasznosítás végett. Számos önkormányzati intézményben (beleértve a közegészségügyi és az oktatási intézményeket, valamint a kerület polgármesteri hivatalát) szárazelemgyűjtő dobozokat helyeztek el. A veszélyes, illetve az elektronikai hulladéknak a lakosságtól történő begyűjtésére az önkormányzat évi 23 alkalommal fog szervezni programot. Az ilyen akciók egynaposak, és nagyon népszerűek. Végül az önkormányzat lehetőséget biztosít az oldó és hígítószerek, valamint a növényvédő szerek és a gyógyszerek leadására is, továbbá gondoskodik az effajta hulladék környezetbarát kezeléséről. A közterületek megfigyelése lehetőséget teremt az illegális szemételhelyezés megelőzésére. Az így elhelyezett hulladékot az önkormányzat akkor is átveszi, ha a tettes kilétét nem lehet megállapítani. 15

16 4.4. Területrendezés Zöldfelületek A zöldfelületek azon kívül, hogy kikapcsolódási lehetőséget teremtenek, és javítják az emberek életminőségét, jó hatással vannak a helyi éghajlati viszonyokra is. A növényzetnek a párologtatás révén jelentős szerepe van a levegő lehűtésében, illetve páratartalmának a biztosításában, továbbá a magas fák az épületekre is árnyékot vetnek. A kiterjedtebb zöldfelületeknek, szűkebb környezetükben, saját körforgási rendszerük van. A közparkok és a nyilvános kertek a Margitszigetet és a városrészként Népsziget néven ismert Újpestiszigetet leszámítva összesen 26 hektárt foglalnak el. A kerület kiterjedése 13,44 km 2, amiből 3 km 2 zöldfelület (illetőleg 2 km 2, ha nem vesszük tekintetbe a Margitszigetet és az Újpestiszigetet). Ez azt jelenti, hogy a zöldfelületek aránya 15%, ami meglehetősen alacsony hányadot jelent, és annak tulajdonítható, hogy a XIII. kerület nagymértékben beépített. A legkevesebb zöldfelület Újlipótvárosban található. A Margitszigeten igen nagy kiterjedésű zöldfelület található, de maga a sziget nem része a kerület életének; tehát külön kell választani a többi kisebb városrésztől. Ugyanez a helyzet az Újpestiszigettel is, amelynek déli részén nagy, folytonos erdőrész található. Különben ez az övezet a kerület egyetlen erdeje. A közvéleménykutatások adatai szerint a lakosok a lakótelepek parkjait a szabadidő eltöltésére használják, ugyanis ezek a parkok elég közel esnek lakóhelyeikhez, és így nem kell sokat utazniuk. Az Európai Unió ajánlása értelmében 8 10 m 2 egy főre jutó zöldfelületet kell biztosítani. Budapest esetében ez az érték 5 m 2. A XIII. kerületben a zöldfelület hányada igen széles határok között változik, hiszen az elővárosi övezetben az arány 15 és 40% közötti, de Újlipótvárosban, valamint a Róbert Károly körúttól délre az egy főre jutó zöldfelület kiterjedése 2 és 8 m 2 közötti. A jövőre vonatkozó tervek strukturális és funkcionális újjáépítést irányoznak elő, aminek eredményeképpen a zöldfelületek aránya 50%osra fog emelkedni. Szépen gondozott zöldövezetekkel találkozunk a termálfürdők környékén, valamint a lakótelepek parkjainak az esetében. Ezek területe a közparkok és nyilvános kertek 16

17 felszínének mintegy felét teszi ki. A Gyermek tér, a Béke tér, a Gyöngyösi sétány és a Debrecen Park zöldfelülete különkülön is 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű. Két védett közpark és 5 védett út található a kerületben. Ökológiai szempontból a Margitszigetnek, az Újpestisziget nyugati részének, a FOKA- öbölnek, illetve a Rákospataknak az érzékenysége fokozott. Valószínű, hogy egy második Dunakorzó is kialakul majd, amelyen lesznek a szabadidő eltöltésére szánt zöldövezetek is. A kerület tervbe vette egy háromszintes növényállomány (fakorona, cserje és gyepszint) telepítését, amelyre a jövőben a városrendezési szabályozások is vonatkozni fognak. A háromszintes növényállomány jobb körforgást és légáramlást biztosít, illetve a város több pontján javítja az éghajlati viszonyokat. A zöldfelületek felmérése érdekében létrehozták a parkkatasztert, amelybe bejegyzik az összes parkot és ezek állapotának a paramétereit. Ezen kívül fakatasztert is vezet a kerület, amely jelenleg fát tart nyilván: ezek közül az utakat szegélyezi, pedig a parkokban található. A jobban beépített városrészeken kevesebb a zöldfelület. A kerület zöldövezeteinek a leggyakoribb fafaja a korai juhar (Acer platanoides), amely a parkok faállományának 10%át teszi ki, az utakat szegélyező fáknak pedig a 16%át; de előfordul még a közönséges pagodafa (Sophora japonica), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a közönséges platán (Platanus orientalis) és a kislevelű hárs (Tilia cordata) is. A fák állapotát folyamatosan ellenőrzik, a kataszterben pedig részletes információkat rögzítenek róluk. Feljegyzik a fák életkorát és egészségi állapotát, az öregebb példányokat fiatalabb fákkal helyettesítik, mégpedig a városi környezethez jobban alkalmazkodókkal, illetve kevesebb allergén anyagot kibocsátókkal. A kerületben a faállomány megújítására vonatkozó program is életbe lépett. Ennek eredményeképpen tilos bizonyos fafajtákat ültetni, mint például nyírfaféléket (Betulaceae), ujjas juhart (Acer palmatum), páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) és eperfaféléket (Moreae) stb. A kivágott fák helyébe minden esetben újakat kell ültetni, lehetőleg az előbbiek helyén. Ennek megfelelően a fakatasztert folyamatosan naprakész állapotban tartják a kezelések, valamint az új ültetések bejegyzése révén. 2014ben sor kerül a kataszter teljes felújítására is. Az utcákat szegélyező fákkal a fő probléma az, hogy bírniuk kell a szélsőséges körülményeket is, hiszen az esővizet a csatornarendszer majdnem teljes mértékben elvezeti. A vízáteresztő 17

18 útburkolat, mint a homokkő, jobb körülményeket biztosít a fák számára, viszont előnytelen a szigeteletlen alappal rendelkező régi házak szempontjából. Az újonnan ültetett fákat 2 évig öntözik, de ez az idő nem elégséges ahhoz, hogy gyökereik megfelelő mélységig hatoljanak, és ennek következtében igen sok kiszárad közülük a harmadik esztendőben. A kerületi tervek hosszabb (5 évig terjedő) öntözési időszakot irányoznak elő. A viharos időjárás által a zöldövezetekben okozott károkkal a tűzoltóság csak hétvégeken foglalkozik. Így hétköznapokon a kerületnek önerőből kell megoldania a gondokat (a letörött ágak elszállítását, valamint a fák sérüléseinek a kezelését). Következésképpen a kerület fel is készült a jövőbeni még viharosabb időjárásra és a letört fák, illetve faágak eltakarítására. Az időjárási viszonyokkal szembeni ellenálló képességet csak a szélsőséges szárazság esetében vették figyelembe, mégpedig az elültetett növényzet vonatkozásában. (Vagyis kizárólag szárazságtűrő növényeket ültetnek.) Folyamatban van a nyírfafélék (Betulaceae), valamint a japán kőris (Fraxinus japonica) helyettesítése, mégpedig azért, mert a nyírfafélék könnyen törnek, illetve a japán kőrisből hulladék kerül az utcára, hamar megöregszik, továbbá nyakat képez az útburkolat szintje felett. A fák allergén jellegét nem vették tekintetbe, hanem csak a parlagfűvel (Ambrosia artemisiifolia) foglalkoztak. A zöldfelületek karbantartása és fejlesztése az AngyalZÖLD stratégia része. A parkok és közterek állapotát folyamatosan ellenőrzik a kerületnek alárendelt egységek. A program fokozott figyelmet szentel a szélsőséges időjárás következtében megnövekvő olyan kockázatoknak mint a fák sérülései vagy a közúti balesetek. A kerület megkezdte a városrészt átszelő, és a zöldfelületeket összekötő zöld folyosó kiépítését is. Enne egyik célja, hogy lehetővé tegye a teljes Dunapart gyalogos bejárását. Az AngyalZÖLD program megvalósításait 2014ben multispektrális műholdas távérzékeléssel fogják ellenőrizni annak érdekében, hogy (a Normalizált Vegetációs Index [NDVI] segítségével) felmérjék a zöldfelületek arányát, illetve azonosítsák a városi hőszigeteket. Ezen kívül létrehozzák a közparkok kataszterét, valamint közvéleménykutatást is fognak végezni. Forró pontok: 18

19 Az utcákat szegélyező fáknak bírniuk kell a szélsőséges körülményeket, hiszen az esővizet a csatornarendszer majdnem teljes mértékben elvezeti (a megfigyelések és a várakozások alapján). Az elültetett növényzet csak a szélsőséges szárazságot tűri, de nem bírja ki a viharokat, valamint a heves esőzéseket (a megfigyelések és a várakozások alapján). A fák allergén jellegét nem vették tekintetbe, a problémát csak a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) esetében kezelték (a megfigyelések és a várakozások alapján). Javaslatok (az önkormányzat mindegyikkel képes foglalkozni): Hosszabb (5 évig terjedő) öntözési időszakok az utakat szegélyező fák esetében (a szükséges forrásbiztosítása folyamatban van, a kerületi önkormányzat folyamodott támogatásért) A növényzetnek (a heves esőzésekkel, a szélviharokkal, a hosszas aszályokkal, az ónos esővel, valamint a zúzmarával szembeni) ellenálló képességét is figyelembe kell venni a jövőben. (A kerületi önkormányzat meg tudja oldani ezt a problémát.) A jövőben a városrendezési tervek kidolgozásakor az egyes fafajok allergén jellegét is tekintetbe kellene venni. (A kerületi önkormányzat meg tudja oldani ezt a problémát.) 19

20 Épített környezet és energiagazdálkodás A XIII. kerület heterogén városképe az épületek tizenegy különféle típusára vezethető vissza. A 2013 májusában kiadott KVSZ (lásd alább) szerint a tizenegy különféle típus között megtalálható a családi házak, az előre gyártott panelekből felépült társasházak, valamint az irodaházak típusa is. A különféle épületszerkezetek értelemszerűen eltérő alkalmazkodási stratégiákat igényelnek. A jelen fejezet két fő forrásra támaszkodik, éspedig a Budapest XIII. kerület Hosszú Távú Fejlesztési Koncepció címet viselő dokumentumra, amelyet 2013ban adtak ki, valamint a XIII. Kerületi Önkormányzat Főépítészi Irodájában, 2013 októberében folytatott személyes beszélgetésre. A kerületben letelepedők és az ide költözők körében a legnépszerűbbek az új építésű, valamint az igényesen felújított épületek, amelyek többségükben családi házak vagy társasházak). Egyre nő azok száma, akik a városrész belső övezetéből a kerület perifériájára költöznek. A garzonlakások száma is növekszik, különösen a városrész üzleti zónáiban. A felsoroltak miatt a kerületet befogadó övezetnek kell tekinteni, ahol 2020ig mintegy új lakás fog épülni, és a népesség körülbelül fővel fog gyarapodni. 2012ben a lakások 70%a egy, illetve kétszobás volt; az egy lakásra jutó személyek száma pedig folyamatosan csökkent a jelenlegi 1,6es értékre. A fővárosi kerületek szintjén, 2000 óta vagyis az utóbbi 13 évben itt épült a legtöbb lakás (körülbelül ). Többségük kis alapterületű, méretük (58 60 m 2 ) nem éri el a budapesti lakások átlagos méretét (69 70 m 2 ). Az energiagazdálkodás Az energiaipar alapvető célkitűzése az önellátás. Az energiamegtakarítás érdekében megújuló energiára van szükség. Az épületek megfelelő orientációja lehetővé teheti a napenergia felhasználását, az árnyékolásukat, az ideális méretű nyílászárók kialakítását, a napelemek és napkollektorok használatát, valamint a hőszigetelést és a szellőztetést. Az új épületek tervezésekor már 20