Befogadó falvak? 1. Büki Péter. A Befogadó falu program tapasztalatai és azok elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Befogadó falvak? 1. Büki Péter. A Befogadó falu program tapasztalatai és azok elemzése"

Átírás

1 . Befogadó falvak? 1 A Befogadó falu program tapasztalatai és azok elemzése Büki Péter A mai magyar szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer gyakorlatilag eszköztelen a családi problémák kezelése tekintetében. A családgondozás, a mediáció és más módszerek alkalmatlanok akkor, ha a probléma pusztán anyagi természetû, netán olyan mértékû, amely a lakhatást veszélyezteti. Az abszolút szegénységben élô, lakhatási problémákkal küszködô családok esetében az egyetlen alternatíva a családok átmeneti otthona amibôl nem áll kellô mennyiségû rendelkezésre, illetve a családok szétválasztása 2. Az ilyen beavatkozások a családok életében a legtöbb esetben visszafordíthatatlanok: a gyermekek, a testvérek szerencsés esetben nevelôcsaládba kerülnek, a szülôk elveszítik szinte az egyetlen bevételi forrásukat, a család megélhetését képezô biztos bázist: a gyermekek után járó univerzális, illetve rászorultsági elven járó támogatásokat. Azzal viszont számolni kell, hogy a hosszú éveken át tartó mélyszegénység, kulturális javaktól való megfosztottság, a szülôk alacsony iskolai végzettsége stb. együttvéve a család diszfunkcióját is eredményezik. Tehát az együtt maradó családok megsegítése során sem szabad pusztán a lakhatás megoldását célul kitûzni. A családok átmeneti otthonából vagy a hosszan tartó albérletrôl albérletre történô vándorlásból való kivezetés egy lehetôségeként kezdte el az ICSSZEM támogatásával néhány civil szervezet az úgynevezett Befogadó falu program megvalósítását. 1 Jelen tanulmány alapját a Péter Büki Miklós Vecsei Miklós Kohányi: Programm Aufnahmedorf Soziale Reintegration von obdachlosen Familien in dörflicher Umgebung (Anfangserfahrungen in Tarnabod ) [In: European Journal of Mental Health. Vol ] címû írás képezi. 2 A családok szétválasztásának tekintem a gyermekek átmeneti otthonát, a helyettes szülôt is, hiszen ekkor a vér szerinti szülôkkel való napi kapcsolat akadályozott, és természetesen ide sorolom a hatósági beavatkozásokat is, amikor a szülô szülôi felügyeletei jogát szüneteltetik, vagy megszüntetik. 53

2 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. A tarnabodi Befogadó falu program elôzményei Budapesten egy lebontásra szánt irodaépületet kiürítettek, a közmûszolgáltatásokat megszûntették, a nyílászárókat is leszerelték. Ezt követôen nem kezdtek neki a bontásnak, így ott hamarosan megjelentek a hajléktalan emberek és családok, akiket utcai szociális munkások gondoztak több éven keresztül. A családos beköltözôkre jellemzô volt, hogy közmû-, illetve albérleti díj lemaradásuk miatt elvesztették lakhatásukat, illetve jelentôs motiváció volt az a tévhit, hogy a Fôvárosban könnyû munkát találni nyarán a tulajdonos valóban a bontásra szánta rá magát. A lebontás hírére helyszínre érkezô gyámhivatali munkatársak nyilatkoztatták a családokat arról, hogy tudnak-e gondoskodni a gyermekeikrôl, mert ha nem, a gyermekek bekerülnek a gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe. A családok együtt akartak maradni, s segítségül hívtak több szociális és karitatív szervezetet. A részletes családinterjúk során fényderült arra, hogy több családnak van még feléleszthetô családi köteléke vidéken, megvan talán az elhagyott ingatlanjuk is. Az egyik családnak éppen Tarnabodon volt lehetôsége az újrakezdésre. Tarnabod kiválasztása túl azon, hogy gondozott család is származott onnan, más szempontból is megfelelô volt arra, hogy ott hajléktalan, lakhatási problémával küszködô családok letelepedhessenek. E szempontok közül kiemelkedô jelentôséggel bír, hogy a község utógondozás szempontjából nincsen távol (Budapesttôl mindössze 100 km), így kiváltható a drága és akár intézményi dependenciát okozó családok átmeneti otthona 3. Nem elhanyagolandó tény volt település nyitottsága, a helyi vezetôk segítôkészsége sem. A Befogadó falu program egy krízishelyzetre adott spontán reakció volt, amelynek kezdeti lépéseit nagymértékben segítette a hajléktalanügyi 1107/2004. (X. 26.) Kormányhatározat, amelynek szerves része lett a Befogadó falu program. Az elnéptelenedô falvak esélye vagy kényszere? A kérdések folytathatók. A befogadás szolidaritáson alapuló nyitottság egy-egy település (annak vezetôi és lakossága) részérôl, vagy pedig részben önvédelem, részben pedig a fejlôdés egy lehetséges útja? Minden bizonnyal egyik kérdés sem kizárólagosan van jelen a helyi döntéshozatalban, hanem mindegyik egyszerre. A két domináns tényezô valószínûleg a kényszer és a fejlôdés lehetôsége. Kényszer A kistelepülések különösen az 1000 lélekszám alattiak elöregedése szinte már szociológiai közhely, ahogy az is, hogy ezeken a településeken általában az infrastruktúra rossz (gáz, csatorna, tömegközlekedés). Ebbôl az is következik, hogy ezek a települések nem jelentenek a vállalkozások számára kihívást, ugyanakkor az alacsony ingatlanárak miatt a városokból, 3 Erre a problémára felhívja a figyelmet, de sajnos nem fejti ki bôven Papp Krisztina Tüski Anna (szerk.): Átmeneti gondozás célszerû vagy ideális elképzelés?! Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest,

3 . illetve nagyobb településekrôl az eladósodott családok, emberek ezekre a településekre költöznek. Ez viszont a helyi szociális infrastruktúrát terheli. A települések számára a legnagyobb félelmet a kontrollálhatatlan beköltözôk jelentik. A települések már-már beletörôdtek, a betelepülések gondolatába, de legalább némi kontrollt szeretnének gyakorolni, vagy legalább garanciát kapni azáltal, hogy a betelepülés irányított egy vagy több szociális szervezet által. Ahogy az egyik polgármester megfogalmazta: Minden falu befogadó falu, jönnek a szegény emberek maguktól is. Ez viszont így legalább egy irányított költöztetés, s az életükbe bele lehet szólni még a költöztetés után is. Komoly veszélyt jelent ugyanakkor az, hogy elôfordul a jobbmódú települések részérôl, hogy a sokproblémás családjaiknak egy kisebb településen olcsó ingatlant vesznek, és le is költöztetik oda a családot minderrôl természetesen az érintett települést nem értesítik. A fejlôdés lehetôsége A beköltözô családokkal növekszik, ha nem is jelentôs mértékben, a gyermeklétszám, amely a helyi közoktatási intézmények fennmaradása mellett szól. Mivel a Befogadó falu programot több országos civil szervezet valósítja meg, a beköltözô családokkal együtt számítani lehet ezen civil szervezetek (akár nemzetközi) infrastruktúrájára, illetve partnerségére a pályázatok során. Sokszor maguk a civil szervezetek hoznak újabb és újabb pályázati támogatásokat (pl. az OFA-tól, a HEFOP-tól). A pályázatok keretei között többnyire képzésekre, munkahelyek létesítésére kerül sor Magyarán olyan programok valósulnak meg, amelyeket az önkormányzat önerôbôl képtelen lenne megvalósítani. Mindezek mellett nem elhanyagolandó, hogy ezek a települések belpolitikai szinten ismertté válnak, ami a fejlôdés egy újabb dimenzióját nyitja meg a számukra. A Befogadó falu program célcsoportjai A programnak több célcsoportja van. A kezdetekor a legfontosabb célcsoport a hajléktalanná vált családok voltak, azonban a program megvalósításának egyes periódusaiban a családok problémáit csak akkor lehet hatékonyan kezelni és megoldani, ha mellettük a helyiek és maguknak a településeknek a problémáit is kezelik. Kezdetben ezt a tevékenységet az irányította, hogy néhány fôvárosi hajléktalan családnak remények szerint évtizedekre megoldják az egzisztenciális problémáit, és perspektívát nyújtsanak a család minden generációjának, tagjának. A résztvevô családok zömében aprófalvas, depressziós övezetekbôl kerültek ki, ahol a munkanélküliség magas, a szociális ellátórendszer az önkormányzatok gazdasági helyzeténél fogva alacsony színvonalú szolgáltatást képes nyújtani. A családok többsége eredeti falujuk elhagyására azért is kényszerült, mert nem tudta fizetni a közmûveket, eladósodott, esetleg úgynevezett kamatos pénzt vett fel stb. Budapesten azonban az ottani kihívásoknak sem tudtak eleget tenni (alacsony iskolai végzettség, nem piacképes szakma, tartaléktôke hiánya, roma származás stb.), s ezért késôbb hajléktalanná váltak. Ezeknek a családoknak családos szállókon, családok átmeneti otthonaiban való elhelyezése nem jelent családorientált, hosszú távú megoldást. A családok átmeneti otthonában, illetve a hajléktalanszállókon a családok valós problémája, 55

4 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. az egzisztenciális problémák ritkán oldódnak meg. Gyakorta elôfordul, hogy a családok idejük elteltével kénytelenek kijelentkezni, s egy másik otthonban szállást keresni. Ez is hozzájárul az intézményi függôség kialakulásához. A nem megfelelô lakhatási körülmények, illetve a lakhelyek gyakori változtatása hátráltatja a gyermekek sikeres iskolai elômenetelét, szocializációját, ami a felnôttkorban a szülôi problémák megismétlôdését eredményezheti: munkaerô-piaci meg nem felelés, lakhatási problémák és így tovább. A program kidolgozása és végrehajtása nem sikerült volna eddig, ha a lebonyolító civil szervezetek nem foglalkoznak a többi célcsoporttal is. A másodlagos célcsoport maga a befogadó falu lakosságágának mélyszegénységben élô, hajléktalanná válás szempontjából leginkább veszélyeztetett családjai. A legkritikusabb helyzetû családokat a program keretei közé befogadva jobb lakhatáshoz, másokat pedig különbözô juttatásokkal segítették a lét- és a családfenntartásban. A helyi lakosság ezen része csak anynyiban különbözik a Budapestrôl letelepült családoktól, hogy lakhatásuk a beavatkozás pillanatában még megoldott, jogi szempontból viszonylag rendezett volt, s a mezôgazdasági idénymunkával nagyobb eséllyel tudtak némi pénzhez jutni a segélyezést kiegészítendô, mint a fôvárosi társaik. A helyi családok megsegítése azért is szükséges, hogy a Budapestrôl betelepülôket ne nézzék ki, ne kezeljék ôket kiváltságosokként. Célcsoportok maguk a települések is, ahol a befogadó program zajlik. Tarnabodra, a rendszerváltást követôen depressziós kistérségben lévô községbe számos közösségfejlesztô programot, illetve több nagy beruházást hozott a program. Tarnabod Heves város központú kistérségében található. Lakosainak száma a évi népszámlálás alapján 692 fô, 9,54%-kal több, mint 1990-ben volt. A környezô települések közül Tarnabodon és Tarnamérán emelkedett a lakosság száma. A települések közül csupán Tarnabodon volt pozitív a népszaporodás 1990 és 2001 között. 4 Az ott lakó romák aránya 33,96%, ami e kistérségben a legmagasabb. 5 Tarnabod az országos települési és térségi beosztásban a leghátrányosabb helyzetûek között van: gazdaságilag és társadalmilag egyaránt elmaradott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy amíg a munkanélküliség aránya nem változott gyakorlatilag az elmúlt ötévben, 12 13%, az országos átlag kétszerese, addig a vállalkozói aktivitás a térségben az országos átlag 50%-a. A vándorlási egyenleg öt éves intervallumban is erôsen változó. Mindezen ismérvek alapján 2004/2005-ben úgy tûnt, hogy a település alkalmas a befogadásra, de nem a megtartásra. Fontos feltétel ezért a település megtartó képességének helyreállítása is. Ez nyilvánvalóan a helyi gazdaság fejlesztését jelenti egyrészt, de a szolgáltatások fejlesztését is, és mindazt, amit a vidékfejlesztés a településfejlesztésnél jelent. Mára egyre jobban nyilvánvalóvá válik, hogy egy sokproblémás településre elôször nem szabad családokat költöztetni, mindenek elôtt magával a településsel, annak lakosságával kell kiemelten foglalkozni. Magyarán a legszegényebb településekkel, kistérségekkel más program keretében kell foglalkozni, amint erre az Új Magyarország Fejlesztési Terv is utal. 4 alapján 5 Forrás: illetve 56

5 . A Befogadó falu program átfogó célja olyan hajléktalan személyek, családok számára, akik eredetileg falusi környezetben éltek és váltak hajléktalanná, lakást és megélhetést biztosítani falusi környezetben. A településtôl elvárás, hogy fogadja be a hajléktalan családokat és legyen képes a megtartásukra, illetve a településen krízishelyzetbe kerülô családok ne kényszerüljenek elhagyni a települést, hanem legyen módjuk lakóhelyükön az újrakezdésre. Ez utóbbi feladat vállalása nélkül a városi hajléktalan családok beköltöztetését a község minden bizonnyal nem látná szívesen, másrészt ellentmondásos helyzet alakulna ki azáltal, hogy az egyik csatornán betelepül egy család, egy másikon pedig egy helyi illetôségû család esetleg kénytelen kitelepülni, s belépni az intézményes ellátásba. A betelepülô családokkal szemben az az elvárás fogalmazódik meg tehát, hogy rendelkezzenek vidéki gyökerekkel, ami szükséges a községi életbe történô integrációhoz. Egy nagyvárosi létre szocializálódott felnôtt ugyanis nem vagy csak igen nagy nehézségek árán tudna integrálódni egy néhány száz lelkes településen. Elvárt követelmény továbbá, hogy a családban ne legyen szenvedélybeteg, illetve szélsôségesen agresszív egyén és ne legyen súlyos fogyatékos személy 6. Ez utóbbi feltételek Tarnabod (és általában a kis települések) sajátosságaival magyarázhatóak. Sem Tarnabodon, sem a környezô településeken nincsen megfelelô szolgáltatás, így egy sokproblémás család befogadása a község nyitottsága ellenére is kudarcba fulladna, ami a család számára egy újabb krízist jelentene. A program a hajléktalan családok befogadásán keresztül a helyi közösséget is próbálja megerôsíteni. A programot koordináló civil szervezetek különbözô pályázatai (OFA, HEFOP) az egész település számára nyitottak. Szükséges tudni ezért, hogy a programnak van kezdeti, megvalósítási és kivitelezési stádiuma és van lezárása. Úgy is fogalmazhatunk, ha a program sikere abban nyilvánul meg, hogy a beköltözött családok beilleszkednek a helyi közösségbe, a helyi közösség önszervezôdô készsége megerôsödik, és nem utolsó sorban, mindezt megalapozandó, olyan gazdasági és foglalkoztatási bázis jön létre, melynek ereje biztosítja a létrehozott értékek fenntarthatóságát. Ez egyben azt is jelenti, hogy az aktív programszakasz lezárulhat. Kezdetben úgy vélték a programot koordináló civil szervezetek munkatársai, hogy ez a szakasz mintegy három-négy évre tehetô, melynek lezárultával a település alapellátásának szükségletek szerinti fejlesztésével biztosítható a program eredményeinek a megtartása és a rendszerszemléletû fejlôdés fenntartása re világossá vált, hogy egy különösen nehéz sorsú település ilyen rövid idôn belül nem hagyható magára. A programokon a szükséges korrekciókat el kell végezni, ugyanis azok nem egy tudatos szociálpolitikai tervezés eredményei. 6 Nyilvánvaló, hogy ezt az elvárást csak megfogalmazni lehet. A szegényes befogadási protokoll ezen kritériumok közül több kiszûrését nem teszi lehetôvé. Ha a küldô intézmény nem jelzi a problémát, az csak helyben derül ki, mint ahogy erre volt is példa, az agresszív alkoholbeteg családfôt és a szintén alkoholbeteg feleséget vissza kellett utalni hajléktalan szállóra, gyermekeiket pedig a súlyos veszélyeztetés miatt nevelôszülônél kellett elhelyezni. 57

6 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. A Befogadó falu alprogramjai és mérhetô eredményei Tarnabodon Falubusz A program megvalósítása során a helyi közlekedést kiegészítendô falubuszt vásárolt az egyik civil szervezet. Szóbeli közlés alapján csupán a falubusz megvásárlása önmagában mintegy harminc ember számára segített munkahelyet találni. Az igen ritka buszjáratok miatt emberek tucatjai nem tudtak munkát vállalni. A falubusz megoldotta a munkába járásukat is és egyúttal a közeli városi infrastruktúrához való hozzáférést. A falubusz menetrendjén felül egyes közeli vállalkozások számára komplett munkabrigádokat is tud igény szerint biztosítani. Hozzájárul a helyi közösség fejlesztéséhez azáltal, hogy kirándulásokra, rendezvényekre különjáratként is rendelkezésre áll. Közcélú és közhasznú munkahelyek bôvítése A korábbi években Tarnabodon tíz fô számára volt közhasznú munka. A programban részt vevô civil szervezetek pályázati és érdekérvényesítô tevékenységének eredményeképpen 2005-ben Tarnabodon megnégyszerezôdött, a kistérségben pedig összesen 100 fôvel bôvült a közhasznú és a közcélú munkában résztvevôk száma. A beköltözô családok elsô foglalkoztatási lehetôsége így a közhasznú munka. Ennek több értelme és oka van a civil szervezetek szerint. Az elsô, hogy a leggyorsabban felhasználható foglalkoztatás és munkaerôpiacra való felkészítés a közhasznú munka. Második, hogy a befogadó falu számára a beköltözô családok az elsô félévben munkaerejükkel a köz számára végeznek hasznos munkát, tehát nem csak kapnak, hanem azonnal adnak is. Ez hozzájárult a családok beilleszkedéséhez, elfogadásához. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a közhasznú munkások tevékenysége révén a község rendezettebbé válik, a járdák, szabad vízfolyások tiszták leszenk, az árkok és terek megújulnak 7. A falu környezete is megújul, aminek következtében a településen az életkörülmények hangulati szempontból is javulnak. Az azonban köztudott, s ezt a civil szervezetek munkatársai is tudták, hogy a közcélú munka önmagában véve kevés, idôben behatárolt az igénybevételi lehetôsége, illetve egy idô után a nyílt munkaerôpiacon való elhelyezkedés ellenösztönzôjévé is válhat. Házat alprogram A program megvalósulásának egyik legtermészetesebb feltétele az, hogy legyenek lakóingatlanok, amelyek beköltözhetôek, lakhatóak. Az ingatlanok megvásárlása során a civil szervezetek arra törekedek, hogy még véletlenül se hozzanak létre kolóniaszerû településrészt. Ez is hozzájárult a beköltözô családok minél gyorsabb integrációjához. Mivel a program egyik kiemelt célja az önálló életvitel, szükséges, hogy minden egyes házhoz tartozzék háztáji gazdálkodásra alkalmas méretû kert, illetve gazdasági épületek. Az ingatlanok kezdetben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a Tutor Alapítvány tulajdonában vannak. A beköltözô családok elôször csak használói a házaknak, de lehetôségük van arra, hogy az ingatlant megvásárolják. 7 Ez a vízió és a realitás sokszor igen messzire van egymástól. 58

7 . Elsô és legfontosabb, hogy a beköltözô családok tisztában legyenek a jogaikkal és kötelességeikkel. Beköltözésük elôtt ezért tájékoztatják ôket: mi az, amit kapnak és cserében mi az, amit vállalniuk kell. Ezt követôen szerzôdik a családokkal a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a részvétel feltételeirôl, elvárásairól, lehetôségeirôl. Ez a feltétele a lakáshasználati szerzôdés megkötésének. A vállalt kötelességek írásban rögzítése tartalmaz olyan feltételeket, amelyek be nem tartása a programból való kizárást eredményezheti. A program kezdete óta sok család fordult meg Tarnabodon. Voltak, akik néhány hónap után távoztak, s vannak, akik a mai napig jelen vannak, állást szerezetek, letelepedtek. Sajnos akadtak olyan családok is, akik az ingóságokat eladva (beleértve a ház alapvetô tartozékait is) éjszaka költöztek el a faluból úgy, hogy szerzôdésbontásra és végelszámolásra nem került sor. Minden egyes megüresedés után a civil szervezetek igyekeznek rövid idôn belül új lakókat hozni, hiszen ez a cél, másrészt elejét venni ezáltal annak, hogy az üres ingatlant szép lassan széthordják a helyi mélyszegénységben élô családok. Mozirendszer telepítése 2004 Karácsonyára a Népház régóta üres színpadára mozirendszert vásároltak. Lehetôvé vált, hogy a korábban csak a városokban látható új mozifilmek a község lakosai számára is hozzáférhetôek legyenek. Ez különösen jelentôs volt a fiatalok számára, akik így a hétvégeken nem utaztak a szomszédos települések szórakozóhelyeire, hanem kultúrált körülmények között helyben szórakozhattak. Sajnos az utóbbi idôben kapacitás hiánya miatt ez az alprogram szünetel. Háztáji gazdálkodás Mivel a rendszerváltást követô években a helyi termelô szövetkezet vagyona, így a földterület és az épületek néhány gazda tulajdonába kerültek, a falu lakossága csupán szezonmunkásként tud bekapcsolódni a termelésbe. Mindemellett a házak körüli kertek is többnyire parlagon hevertek, gazosak, kihasználatlanok voltak. Sok portán az ólakat és a kerítéseket már régen eltüzelték. Mindezt figyelembe véve a Befogadó falu programban cél a tradicionális háztáji gazdálkodás felélesztésével a családi jövedelmek kiegészítése. Ennek érdekében konyhakerti képzést szerveztek, amelynek egyik fôvédnöke és egyben elôadója Bálint gazda volt. A konyhakerti képzést az egész falu számára nyitott programként hirdették meg (a gondozott családok számára a szerzôdés értelmében a részvétel kötelezô volt). A képzésen 40 fô vett részt. Megoldották a konyhakertjük felszántását, vetômaggal, vetôburgonyával való ellátását és a palánták telepítését. Annyi zöldségfélét tudtak szétosztani, amennyi egy család egy éves ellátásához elegendô. Ez a 40 képzésben részt vett személy után ez mintegy 210 családtagot jelentett 2005 tavaszán. A konyhakerti program második eleme a háziállatok (mangalica, tyúk és kecske) telepítése a családok óljaiba telén a faluból 20 család juthatott egy-egy hasas mangalicához. Ôk azok, akik a konyhakerti program keretei között, egy nyári szezonon keresztül mûvelték a kertjüket, és ôsszel az állattartást megalapozandó újabb rövid képzésen vettek részt. A képzések szervezése, az azon való részvétel, beleilleszkedik az EU Life long learning és a Life wide learning célkitûzéseibe. 59

8 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. Az alprogramban részt vevô családok háztáji gazdálkodásának segítésével, sok esetben beindításával elôsegítették 210 fô változatosabb és egészségesebb táplálkozását. A KSH 8 adatai szerint ugyanis a legkevesebbôl élôk kiadásaik 37%-át költik élelmiszerre, szemben a legjobb körülmények között élôkkel, ahol ez csak 23%. Ami az egy fôre jutó élelmiszerfogyasztás jelzôszámait tekintve az alsó jövedelmi ötödben élôk között csaknem minden élelmiszerféleségbôl alacsonyabb volt, mint a legfelsô jövedelmi kategóriába tartozóké, kivételt képez egy élelmiszerféleség, a péksütemény. Az alsó és a felsô jövedelmi ötöd fogyasztási eltérése legszámottevôbb a sajt és egyéb tejtermékek esetén, de nagy az eltérés a friss és tartósított zöldség és gyümölcs fogyasztásában is. A Háztáji gazdálkodás alprogram ezen az élelmiszerfogyasztási egyenlôtlenségen is tud javítani a részvevô családok körében. Családsegítô alprogram Néhány fôvárosi család Tarnabodra költözését követôen nyilvánvalóvá vált, hogy a programot nem lehet megvalósítani anélkül, hogy a helyi sokproblémás a hajléktalanság határmezsgyéjén lévô családokkal ne foglalkoznának. Számos olyan feszültségforrása van a településnek és a kistérségnek, mely a családok életvitelét alapvetôen meghatározza. Számolni kellett a jelentôs mértékû és tartós munkanélküliséggel, az ebbôl fakadó anyagi, egzisztenciális, pszichés és egészségügyi problémák kezelésével. 9 A fôvárosi hajléktalan családok kistafírozása és a helyi problémák nem kellô súllyal történô kezelése feszültségeket generált volna, s az egész program kudarcát eredményezhette volna. Mindezeket figyelembe véve, civil szervezetek a helyi iskola, óvoda, háziorvos, a védônô és a kisebbségi önkormányzat egybevágó javaslata alapján kiválasztották azt a tíz családot, akiket ezen alprogram keretei között szociális munkatársak gyakorlati életvezetési tanáccsal és természetbeni támogatással láttak el. E programba gondozónôként bekapcsolódott az egyik fôvárosból érkezett családanya is, akit a családok elfogadtak. A gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése és a foglalkoztatás bôvítése A foglalkoztatás megoldása nélkül csak a segélyezettek, a közcélú munkások számát lehet növelni, ami a beköltözô családok integrációját nem segíti elô, ugyanakkor az a cél sem valósulna meg, hogy a családok függetlenedjenek az intézményesült segítéstôl. A HEFOP program keretében a tanulási motivációs felmérésen alapuló kiválasztás, amely követôen 15 helyi aszszony több mint 250 órás tanfolyamon vett részt, amelynek részét képezte az akkreditált, munkakör betöltésére is feljogosító házi gyermekfelügyelô képzés. Egy másik, piacorientáltabb munkahelyteremtô program az elektronikai hulladékbontó üzem létrehozása volt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megvásárolta a volt termelôszövetkezet istállóját, s abban üzemcsarnokot alakított ki, majd 2006 májusában 30 tartósan munkanélküli ember alkalmazá- 8 A KSH jelenti. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2005/2. alapján 9 A depressziós kistérségben elhelyezkedô település szociális problémái kísérteties módon felidézik Jahoda, Lazarsfeld és Zeisel által Marienthalban tapasztaltakat. 60

9 . sával elektronikai hulladék szétszerelô üzem létesült az OFA és a Heves Megyei Munkaügyi Központ támogatásval. Dilemmák A programba bevont családok többsége családok átmeneti otthonából érkezik, ahol a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet által elôírt személyi feltételek (családgondozók, pszichológus, fejlesztô pedagógus stb.) olyan szintû ellátást nyújtottak, amely bizonyos mértékû intézményi függôséget eredményezett. A befogadó faluba költözéssel a szakmai személyzet eltûnik az életükbôl, hiszen a befogadó falura lévén nem kodifikált ellátási forma nincsen szakmai normatíva elôírva. (A gyógypedagógiában már régóta közismert tény: a normalizácós elv egyik félreértelmezésével az, hogy úgy integrálunk embereket, csoportokat, hogy ahhoz a legalapvetôbb szakmai segítséget sem adjuk meg.) A szakemberek hiánya jelenleg a családok kiválasztásának protokoll nélküliségében is megjelenik. Nincsen egységes szempontrendszer arra vonatkozóan, hogy a családok hogyan kerüljenek, illetve adott esetben ne kerüljenek be a programba. És nincsen arra sem forgatókönyv, hogy mi történjék egy olyan családdal, akinek nem felel meg ez az ellátási forma. Természetesen felvethetô az a kérdés is, hogy három év tapogatózása elegendô-e ahhoz, hogy komoly módszertana alakuljon ki egy ilyen rendszeren kívüli ellátási formának. Ugyanakkor a családoknak az addigi létbizonytalansághoz képest hiszen az átmeneti otthonokban való élet idôben limitált, a helyiségek egy része közös stb. egy teljesen önálló életet kell élniük, beleértve a gyerekek teljes ellátásától a háztartáson és a ház körüli teendôkön át egészen akár a háztáji gazdálkodásig. Egy olyan életszínvonalbeli ugráson esnek át, amelynek feldolgozására nincsen idejük, hiszen be kell illeszkedniük a települési közösségbe, szinte azonnal gazdálkodniuk kell stb. Mindemellett azonban sok esetben megmarad a családi diszfunkció. Mindezek feldolgozásához nem kapnak szakmai segítséget, erre jelenleg nincsen megfelelô szakmai kapacitás. Egy másik dilemma a települési önkormányzatokkal, továbbá a helyi szociális szolgáltatókkal való együttmûködés. Az eddigi befogadó falu gyakorlatban szóbeli együttmûködési megállapodások születtek a program szervezôi és a polgármesterek között. A polgármesterek természetesen tájékoztatják a képviselô-testületeket, olyan képviselô-testületi ülésre azonban, amelyen a programszervezô is jelen vannak, ritkán kerül sor. Az írásbeli megállapodás azért is szükséges lenne, mert a Szociális és a Gyermekvédelmi törvény által kínált feladatellátási szerzôdések megkötésével járó esetleges normatív állami támogatásoktól elesik a program. Visszatérve a szakemberek hiányára, dilemmaként fogalmazható meg az is, hogy a szakmai kapacitás nem pusztán szociális, mentálhigiénés szakemberek hiányát jelenti, hanem a mezôgazdasági szakemberekét is. Hiába éltek ugyanis a programba bekerült családok korábban faluban, hiába ismerôs számukra a kerti munka, ezt a rutinjukat a fôvárosban, városban töltött idô alatt elveszítették. A szakmai kapacitás hiánya abban is megmutatkozik, hogy a program immár harmadik éve még mindig Budapestrôl irányított és felügyelt, vezetô szakemberei nem a helyi szintrôl rekrutálódtak. A helyi szociális szakemberek csupán elhanyagolható számban tudtak eddig bekapcsolódni a munkába. 61

10 A FALU XXII. ÉVF. 4. SZ. A budapesti irányítottság felveti azt a problémát is, hogy a szociális szakemberek kevesebb idôt töltenek helyben (többségüknek a befogadó falu program mellett más feladatuk is van), így kevesebb idô jut a leköltözött családok szociális és mentális problémáinak orvoslására. Nem utolsósorban pedig szembehelyezkedik a költséghatékony mûködés elvárásával is. A befogadó falu expanziója fokozottabban veti fel ezeket a problémákat. Dilemmaként vethetô fel, hogy milyen családokat fogadjon be a befogadó falu. Ha a családok átmeneti otthonából kikerülô családokat fogadja kizárólag, akkor a családgondozás és minden egyéb szakmai munkának rá kellene épülnie a családok átmeneti otthonában zajló szakmódszertani tevékenységre. A befogadó faluba azonban már beköltözött néhány olyan család is, akik nagyon nehéz körülmények között albérletben laknak. Ezen családok befogadása ellen a program közvetlen munkatársai több érvet hoznak fel. Véleményük szerint egyrészt ezek a családok még meg tudják oldani a problémáikat önerôbôl ; másrészt több tízezer családnak kellene akkor lakhatást biztosítani, harmadrészt az albérletben élôk befogadásával nem tehermentesítik a családok átmeneti otthonait, s végül, az albérletben élôk igazán nem is hajléktalan családok. Az albérletben élô családok be nem fogadása, illetve esetleges kategorikus kizárása a program klienskörébôl több problémát vet fel. Azzal most nem érdemes foglalkozni, hogy kit is nevezünk hajléktalannak 10. Az albérletben élôk befogadásával is tehermentesítik az intézményrendszert, mert ezek a családok nem kerülnek be oda. Ezekben az esetekben tehát a program preventív célzatú lenne. Az önerôbôl való problémamegoldás támogatása a szubszidiaritás elvét figyelembe véve helyes ugyan, de a gyermek jogát is figyelembe kell venni. Nevezetesen azt, hogy a gyakori lakóhely-váltogatással a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlôdése veszélybe kerül. Dilemma, hogy az alprogramok kezdetben lépésrôl lépésre valósultak meg. Az új beköltözôket ez mind egyszerre érinti. Pl. azonnal kapnak lakhatást, valamint a háztáji gazdálkodáshoz szárnyasokat stb. Mindez olyan minôségi ugrást jelent korábbi átmeneti otthoni életvitelükhöz képest, amely túl nagy kihívás számukra, hiszen egy újabb függôség alakul ki azáltal, hogy minden készen az ölükbe pottyan. A tarnabodi Befogadó falu program jó példája a kormányzati, a civil szervezeti és a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati összefogásnak. Ennek keretében Tarnabodon egy olyan megoldás született, Erken pedig születôben van, amelynek talán nincsenek vesztesei, amelyben az állami ráfordítások részben szociális diagnózison alapulnak, ezért jobban célzottak, és talán hatékonyabbak. Mindemellett sajnálatos, hogy ez a program nem kapcsolódik az ágazati minisztérium többi programjaihoz, mint például a Biztos kezdet programhoz vagy a roma integrációs programokhoz. Ez a megállapítás visszafelé is érvényes: a roma integrációs programok nem veszik figyelembe a befogadó falu program eredményeit stb. 10 E témában több remek tanulmány született Gyôri Péter és mások tollából. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Magyarországon a lakhatás az esetek 9%-át meghaladóan saját tulajdonban valósul meg. Így maga az albérletben lakás különösen, ha a gyermekes családról van szó pejoratív értelmet is kaphat. 62

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Elsőként Lakhatást Szakmai Nap november 7. Aknai Zoltán Menhely Alapítvány

Elsőként Lakhatást Szakmai Nap november 7. Aknai Zoltán Menhely Alapítvány Elsőként Lakhatást Szakmai Nap 2016. november 7. Aknai Zoltán Menhely Alapítvány Elsőként Lakhatást! Utcáról Lakásba? A program előzményei PHARE program foglalkoztatás segítése Foglalkoztatási Lakhatási

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2009.

Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2009. Máltai Egyesület 1 A program motivációja konkrét családok lakhatásának megoldása, hajléktalanságból kivezető utak kidolgozása, Máltai Egyesület 2 Máltai Egyesület 3 Máltai Egyesület 4 A szerződés gyermekek

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében

Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében Dr. Krizsai Anita Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001 A köznevelés

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert. KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.hu Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Dr. Felkai

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola TARTALOM "segíts magadon" CIVIL SZERVEZŐDÉS A SZOCIÁLIS LAKHATÁS

Részletesebben

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007.

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 183278741-02 Bejegyző szerv: Baranya Megyei Bíróság Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági végzés: 0200/Pk.60193/2005/4 Pécsi Hársfa Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap:

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005

Közhasznúsági jelentés 2005 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2005 Nyíregyháza, 2006-04-01. Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A társadalombiztosítás rendszere ellátások 1997:LXXXI. és LXXXIII. törvény Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi

Részletesebben

31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete

31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete 31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, valamint az egyéb gyermekvédelmi ellátási formákról szóló 67/1997. (XII.29.) sz. önk. rendelet módosításáról

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások

Részletesebben

KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN

KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN Szabó Andrea 2011. Szeptember 15. Balatonföldvár ÍRORSZÁG LAKOSSÁG: 4.2 MILLIÓ FŐ TERÜLET: 70.282 KM 2 DUBLIN LAKOSSÁG: 525,383

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Nagykanizsai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

Nagykanizsai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Nagykanizsai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Intézmény székhelye: Nagykanizsa, Zrínyi Miklós u. 51. Telefonszáma:06-20-920-8044 e-mail:gyjsznk@gmail.com facebook: Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány. 1039 Budapest, József Attila u. 28.

KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány. 1039 Budapest, József Attila u. 28. KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány 1039 Budapest, József Attila u. 28. 2010. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2011. május. 12. Theisz Gábor elnök - 1 - A KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Balatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Balatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Egységes szerkezetbe a 6/2016. (III.31.) önkormányzati rendelettel Balatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK

GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Timár Judit Velkey Gábor Nagy Terézia Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja A Magyar

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Intézményi érdekeltségek a SZOL kialakításában

Intézményi érdekeltségek a SZOL kialakításában Intézményi érdekeltségek a SZOL kialakításában Open Society Foundations támogatásával, a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. közös projektjének keretében készített kutatás összefoglalója

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 17-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Civil Érték Egyesülettel együttműködési megállapodás

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat megnevezése: A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások feltételei és a szociális

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

A közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP

A közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP A közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP Galánta, 2013. 07. 03. Előadó, foglalkozás vezető: Bárdos Gyula Miért is beszélünk ezekről a kérdésekről: térségfejlesztés, közösségfejlesztés?

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:...

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:... SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ A képzésbe jelentkező hallgatóinknak - akik a szociális ellátás, ápolás, idősgondozás területén szeretnének tevékenykedni kívánunk olyan szakmai ismereteket közvetíteni, melyek

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

Szakmai beszámoló negyedév Esztergom

Szakmai beszámoló negyedév Esztergom HÍD GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Szakmai beszámoló 2014. 1. negyedév Esztergom Szolgálat neve: HÍD GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Szolgálat székhelye: 2500 Esztergom, Aranyhegyi u 5. Telefon/fax: 06-33-415-435 Egyéb

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS június 30-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS június 30-i rendes ülésére Új napirendi pont Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. június 30-i rendes ülésére Tárgy: A szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII. 26.) rendelet

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Szakmai beszámoló negyedév Esztergom

Szakmai beszámoló negyedév Esztergom HÍD GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Szakmai beszámoló 2014. 2. negyedév Esztergom Szolgálat neve: HÍD GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Szolgálat székhelye: 2500 Esztergom, Aranyhegyi u 5. Telefon/fax: 06-33-415-435 Egyéb

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései

2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései 2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései Továbbképzés neve, engedélyszáma Célcsoport Helyszín, időpont Pontért ék Ár Kapcsolattartó 1 Mentálisan hanyatló

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest

Részletesebben

Tanulási központok kialakítása

Tanulási központok kialakítása Tanulási központok kialakítása NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A gesztor szervezetek szerepe Mi a nyitott tanulási központ? Alapinfrastruktúra f e l n ő t t e k tanulásához,

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 54 762 02 Szociális asszisztens Komplex szakmai vizsga A B vizsgafeladat megnevezése: A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások feltételei és a szociális munka

Részletesebben

Életminőség Segélyező, Felvilágosító és Megelőző Alapítvány 4024 Debrecen, Rákóczi utca 42. 2008. évi Közhasznúsági jelentése

Életminőség Segélyező, Felvilágosító és Megelőző Alapítvány 4024 Debrecen, Rákóczi utca 42. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Életminőség Segélyező, Felvilágosító és Megelőző Alapítvány 424 Debrecen, Rákóczi utca 42. 28. évi Közhasznúsági jelentése Debrecen, 29. február 18. Stercel Károly Kuratóriumi elnök Az Életminőség Alapítvány

Részletesebben

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és

Részletesebben