Popovics György A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke: A Terület- és Településfejlesztési

Átírás

1 Tálos Péter A világszerte ismert Foxconn magyarországi leányvállalata, a komáromi székhelyű PCE Paragon Solutions Kft. ügyvezető igazgatója, a Joint Venture Szövetség elnöke: Cégünk 2004 óta meghatározó szereplője Komárom- Esztergom megye gazdaságának. Folyamatosan alkalmazkodva a gyorsan változó körülményekhez, mára a megye második legnagyobb árbevételű cégévé vált OLDAL Dr. Balogh Zoltán A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének elnöke: A felkészült falugazdászok a kamarai tanácsadókkal együtt az idén bizonyították rátermettségüket, a többi között a terület alapú támogatások benyújtása során. Az év jelentős eseménye volt a Vidékfejlesztési Program európai uniós elismerése, valamint a termelői piacok beindítása is OLDAL Dr. Szerencsés László A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: Legfontosabb feladatunk a vállalkozói igények kiszolgálása. Fórumokat szerveztünk, ahol friss információkhoz juthattak, ahogyan a sajtóból, honlapunkról és az interneten facebook-os oldalainkról is. Kiemelt éve volt 2015 a mesterképzésnek, a szakképzés fejlesztésnek is. Jövőre reméljük, hogy tovább erősödnek a vállalkozók OLDAL Popovics György A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül 2014 és 2020 között csaknem 26 milliárd forint európai uniós forrás kerül megyénkbe. Az alapos és számos egyeztetéssel járó előkészítés után a jövő évtől megkezdődhetnek az összehangolt fejlesztések. Célunk, hogy minden forint a megfelelő helyre kerüljön OLDAL

2 2. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága HIRDETÉS

3 Komárom-Esztergom megye gazdasága 3. oldal A tatabányaiak munkájára lehet építeni Tatabánya napjainkra az ország egyik legdinamikusabban fejlődő településévé, térségünk pedig az egyik legversenyképesebb régióvá vált. Hogy ez minek és kiknek köszönhető, arról Schmidt Csaba polgármestert kérdeztük. Avasson be minket a titokba! Nincsen ebben semmi titok. Az elmúlt években elért sikereink kulcsa az összefogás és az együttműködés. Ha visszatekintünk Tatabánya történetére, akkor egy dolgot bátran kijelenthetünk: városunk a kezdetektől fogva a munkára, a dolgozni akaró emberekre épül. Közel 120 éve azok kezdték el felépíteni városunkat, akik ide letelepülve a kockázatos munkát is vállalták. Tatabánya az ő kitartásukra, a bányászok erőfeszítéseire, értékteremtő munkájára épült. Fiatal településként a bányák kimerülése után, az 1980-as évek végén is csak a tatabányaiak munkaszeretetére támaszkodhattunk. A rendszerváltás után a piacgazdaságra való áttérés gazdasági szerkezetváltást tett szükségessé. Az ezzel járó nehézségeket a város önkormányzata tudatos várospolitikával, tervszerű gazdaságfejlesztési munkával, valamint az itt élő polgárok elkötelezettségével és szaktudásával tudta áthidalni, s ennek köszönhetően Tatabánya gazdasága újjáéledt. Hangsúlyozom, hogy mindez egyedül nem ment volna. Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, Schmidt Csaba polgármester és dr. Kancz Csaba megyei kormánymegbízott a Megyei Pályaválasztási Kiállításon Milyen szövetségesekre számíthattak? A tatabányaiakon kívül olyan segítőink voltak és vannak, akikkel közösek a céljaink. Legnagyobb eredményeinket legfontosabb partnerünknek, Magyarország Kormányának támogatásával, és a városban működő cégek segítségével értük el. A város pénzügyi stabilitásának egyik alapja ugyanis az, hogy Tatabánya gazdasága több lábon álljon. Mára a városban jelen van az autóipar, az elektronika, a gépgyártás, vagy például az egészségügyi segédeszközök gyártása. Az eredményes gazdaságfejlesztésnek köszönhetően az elmúlt öt évben új beruházóként köszönthettük a Samsungot, a Henkelt, a Mivisa Hungary Kft.-t, a Rudolph Autóipari Kft.-t az Ipari Parkban. Jelentős beruházást, gyárbővítést hajtott végre például az AGC, a Delphi és a Sanmina-SCI, a Coloplast és a Bridgestone pedig összesen 1000 új munkahelyet hoz létre. Nem beszélve a legújabb sikerről, a Becton Dickinson új gyáregységének megépüléséről, ami száz új, döntően diplomás, mérnöki állást jelent Tatabányán. Ahhoz azonban, hogy a siker valódi siker legyen, szakképzett munkaerőre is szükség van Igen, nagyon fontos a fiatalság megfelelő képzése és itt tartása. A szakemberhiány kialakulásának megelőzésére fogtunk össze a helyi cégekkel és intézményekkel, és alkottuk meg a Tatabánya, ahol otthonra találsz programot. Tatabánya, ahol otthonra találsz Tatabánya legújabb progr amja - kül - detése alapján - sik erre van ítélve, akár csak az alapjait adó, év ek óta népszerű Tatabánya Hazavár Program. Az önkormányzat, a helyi cégek és intézmények által közösen megálmo - dott és kidolgozott, és a közgyűlés által támogatott elképzelés célja - ahogy an a címe is f ogalmaz -, Tatabányát egy olyan modern és dinamik usan fejlődő nagyvárossá alakítani, ahol mindenki otthonra talál. A r észletekről Halász- Szántói Emese, a város Gazdaságfejlesztő Szervezetének (GFSZ) ügyvezető igazgatója beszélt lapunknak. - Tatabánya az elmúlt 25 évben gyö - keresen átalakult: az egyk oron szinte kizárólag a bányászatra épülő város mára egy fejlett infrastruktúrával és szerteágazó iparral rendelkező település lett. A jelenlegi munkaerő-piaci előrejelzések alapján azonban hamarosan szakemberhiány alakulhat ki, amelynek megelőzésére az önk ormányzat és a helyi cégek, intézmények ismét összefogtak. A munk aerőpiaci elemzőkből, valamint a város és a cégek szakembereiből összeállított munkacsoport által most kidolgozott program alapelve, hogy városmarketing kialakításával, az oktatás, a lakhatási feltételek, az ösztöndíjprogramok és a tömegközlek e- dés továbbfejlesztésével egy élhető és a fiatalok számára vonzó település váljon Tatabányából - hangsúlyozta. Halász-Szántói Emese elmondt a, a közös munkacsoport javaslatait figyelembe véve a város képviselő-testületének többsége támogatta, hogy a három pilléren nyugvó Tatabánya Hazavár Program - Stúdium Ösztöndíj, Kót a József Gyakornoki Program, Lakáshoz jutás támogatása - feltételeinek enyhítésével, valamint a k edvezményezettek körének növelésével segítsék a helyi vagy az itt munkát vállaló fiatalokat. A közép- és felsőoktatásban hiányszakmát tanuló diákok Stúdium Ösztöndíjának esetében továbbra is kikötés lenne, hogy a pályázó tatabányai lakos legyen, ám elhagynák a lakhatási időfeltételt, ami jelenleg minimum három év. A felsőfokú képzésben résztvevőknek pedig megengednék az alapképzési időhöz képest a maximum két félévnyi csúszást. - A Kót a József Gy akornoki Programban bővíteni szeretnénk a pályázók körét, hiszen a támogatás célja éppen a tatabányai cégek munkaerejének a bizt osítása. A pályázati lehetőséget ezért kit erjesztenénk a más településen élőkre is, azzal a feltétellel, hogy a program során tatabányai vállalkozással kötnek gyakornoki szerződést. További változás, hogy a jövőben biztosítani szeretnénk a tanulóknak a cégek közötti átjárhatóságot. Ráadásul a f elsőfokú tanulmányaikat végzők esetében a megszer ezhető havonkénti 30 ezer f orintos ösztöndíjat 50 ezer f orintra növeljük, hogy valóban motiváló legyen a progr amban való részvétel tette hozzá a GFSZ ügyvezetője.

4 4. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE SZÁZ LEGNAGYOBB ÁRBEVÉTELŰ CÉGÉNEK ADATAI (1 50) Cég neve Árbevétel Árbevétel Adózás előtti Adózás előtti Saját tőke Saját tőke (2013) 1 HUF (2014) 1 HUF eredm. (2013) 1 HUF eredm. (2014) 1 HUF (2013) 1 HUF (2014) 1 HUF 1 Magyar Suzuki Zrt PCE Paragon Solutions Kft Nokia Komárom Kft GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft BorgWarner Oroszlány Kft COLOPLAST Hungary Kft IKR Agrár Kft Tyco Electronics Hungary Kft ROSSI BIOFUEL Zrt GE Water and Process Hungary Kft GÜNTNER-TATA Kft Delphi Connection Systems Hungary Kft AGC Glass Hungary Kft Kirchhoff Hungária Kft Zoltek Zrt Wescast Hungary Zrt Samsung Chemical Magyarország Kft MOL-LUB Kft Bridgestone Tatabánya Kft EURASIA LOGISTICS Kft Bonafarm-Bábolna Kft Goodmills Magyarország Kft Magyar Toyo Seat Kft Gyermelyi Zrt GEDIA Hungary Kft CORNMILL HUNGARY Kft AGROTEC Magyarország Kft Kienle + Spiess Hungary Kft HARTMANN HUNGARY Kft Summit D & V Kft Vértesi Erőmű Zrt OTTO FUCHS Hungary Kft OSI Food Solutions Hungary Kft BAUMIT Kft Diamond Electric Kft Becton Dickinson Hungary Kft Kayser Automotive Hungária Kft NORD-BY Kft Ryowa Hungary Kft MOL-NA Kft FOREST-PAPÍR Kft Vandamme Hungária Kft SIKÉR Zrt Mylan Hungary Kft Sanmina-SCI Magyarország Kft BorgWarner TTS Kft SEWS Autókábel Magyarország Kft DÖMPER Kft Scepter Tatabánya Kft U-SHIN EUROPE Kft Forrás: Creditreform Kft.

5 Komárom-Esztergom megye gazdasága 5. oldal KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE SZÁZ LEGNAGYOBB ÁRBEVÉTELŰ CÉGÉNEK ADATAI (51 100) Cég neve Árbevétel Árbevétel Adózás előtti Adózás előtti Saját tőke Saját tőke (2012) 1 HUF (2013) 1 HUF eredm. (2012) 1 HUF eredm. (2013) 1 HUF (2012) 1 HUF (2013) 1 HUF 51 M-U-T Hungaria Kft PLASTICAST HUNGARY Kft ALPLA Műanyag Kft FIORÁCS Kft ÉDV Zrt EUROTRADE Kft TRANSINTERTOP Kft STILL Kft Bábolna Brojler Kft Wild Manufacturing Hungary Bt Tatabánya Erőmű Kft Vértesi Erdő Zrt PILIS 91 Kereskedelmi Kft INVEST Kft L & P Magyarország Kft Greif Hungary Kft VITAMEX Mezőgazdasági Kft VITA-Sütő Kft OMS Környezetvédelmi Kft T-Szol Zrt Bábolna TETRA Kft Sano-Modern Takarmányozás Kft Hídépítő-Soletanche Bachy Kft J. H. Ziegler Magyarország Kft HAME HUNGARIA Kft MIVISA HUNGARY Kft NIFAST Hungary Kft NEUZER Kft GRAN PAPIR Kft VG Komarom Kft Rosenberg Hungária Kft Vértesi Környezetgazdálkodási Kft J & S SPEED Kft BÁBOLNA SPED Kft Plastimat Magyarország Kft IREKS-STAMAG Kft GELBMANN Kft NHSZ Tatabánya Zrt ASG Kft Natura Margarin Kft Lábatlani Vasbetonipari Zrt Scholz Recycling Kft MILKIMPEX Kft Tatagabona Kft SOLUM ZRt Bebusch Hungária Kft FARMKER Kft LAVANDA TRADE Kft Gyermelyi Tojás Kft SCS Stahlschmidt Cable Systems Kft Forrás: Creditreform Kft.

6 6. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága A megye készül a 26 milliárdos A megyei önkormányzat napjainkban összekötő szerepet tölt be a kormányzat és a települések között a terület- és vidékfejlesztésben. Hogy ez mit is jelent? Popovics Györgyöt, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökét kérdeztük. Középen Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere, mellette Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke; számos egyeztetés történt a program előkészítésének időszakában Több mint három éve, 2012 szeptemberében kezdtük meg a felkészülést a közötti programozási és pénzügyi időszakra. A tervezési folyamatnak köszönhetően megyei szinten alakíthatjuk a fejlesztéspolitikát és hozzárendelhetjük az ezekhez szükséges forrásokat is. Milyen programokról van szó? Széles körű egyeztetés eredményeként elkészült a 2030-ig szóló megyei területfejlesztési koncepció, majd a megyei fejlesztési stratégiai és operatív program. Végül a megyei Integrált Területi Program is, ami a as időszakra helyi szintre delegált uniós források keretterve. Csaknem 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre megyei szinten, Tatabánya városa pedig 13,19 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ezeket a forrásokat természetesen kiegészítik az országos operatív programokból elnyerhető támogatások. Kikkel működtek együtt az előkészítés során? Megújítottuk együttműködési megállapodásainkat a különböző gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, így a kamarákkal is. Új fórumrendszert hoztunk létre, megalakult a megyei Terület- és Vidékfejlesztési Kollégium, térségi műhelyek, ágazati bizottságok jöttek létre. Sokan segítették munkánkat, amit ezúton is köszönök! A Megyei Önkormányzat és a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésének köszönhetően a kamara háttérkutatásokat finanszírozott a gazdaságfejlesztési program megalapozásához. A kutatások kiterjedtek a vállalkozói és intézményi innovációs lehetőségek felmérésére, a barna- és zöldmezős telephelykínálatra és értékelésére. Elemzések készültek a beruházás ösztönzési és vállalkozásfejlesztési szervezetekről, a vállalkozói hálózatokról. Összeállítottak beszállítói térképet, vizsgálták a nemzetközi együttműködések fejlesztési lehetőségeit, és nem utolsó sorban a népességi és foglalkoztatás-trendeket. Milyen következtetések születtek? A felsoroltak hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztési célkitűzéseinket az adottságainkhoz igazítsuk. A megye sok tekintetben kiemelkedően teljesít, kiváló adottságokkal bír. Az egy lakosra jutó ipari termelés Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében a legnagyobb, és Budapest mellett a keresetek nagysága is ezekben a térségekben a legkiemelkedőbb. A beruházások volumenében 2. helyen állunk az országban, az egy lakosra jutó értékét tekintve Budapest után. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos, ez jóval kedvezőbb az országos átlagnál. Ezt a pozíciót azonban a versenyben is meg kell tartani, ha lehet, erősíteni. Úgy gondolom, hogy az esztergomi új teherkomp, A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiemelt célja a helyi gazdaság élénkítése. Ennek keretében fontos, hogy jól elérhetőek legyenek a környék ipari parkjai is az Esztergom-M1 főúti kapcsolat kiépítésével, az új komáromi Duna híd megépítésével az Esztergom Párkány és Komárom Komarno várospárok fejlődési tengelyre való rákapcsolását segíthetjük elő és erősödhet a megye észak déli, határon átívelő kapcsolatrendszere. A Budapest Bécs dinamikusan fejlődő tengely lehetőségeit leginkább kihasználni képes Oroszlány Tatabánya Tata Komárom városhálózati csomópontban, mely térség a megye fejlődési motorja, a fejlesztések összehangolása a legfontosabb. Ezek országos illetve nemzetközi jelentőségű fejlesztések. Mi mindenre lehet még számítani? Nagy kihívás a Duna-mente struktúraváltása, a vidéki térségekben a munkaerő piaci központok elérhetőségének javítása, a helyi kezdeményezések felkarolása, a tájgazdálkodás illetve a hagyományokra és természeti értékekre épülő turisztikai kínálat felépítése. A turizmus terén nagy jelentőségű a 2015-ben megkezdődött kastély és vár program, az EuroVelo kerékpárút építésének előkészítése, a világörökség-várományos LIMES helyszínek remélhető fejlesztése. A multinacionális cégek támogatása mellett legalább olyan fontos a helyi gazdaság, a KKV-k támogatása, együttműködéseik bővítése és piacra juttatásuk mind az iparban, mind az agráriumban. Tizenhárom ipari parkunk van, ezek feltöltése is előttünk áll. A jelenlegi húzóágazatok autóipar, gépipar, mechatronika pozíciójának megszilárdítása mellett a zöldgazdaság, az agrárium és élelmiszeripar, megújuló forrásokra épülő energetika rejt magában nagy lehetőségeket. Hová kerül majd a támogatás? A között megyei szintre delegált mintegy 26 milliárd forint uniós forrás alapvetően a helyi gazdaság fejlesztését célozza. Közvetlen támogat ipari park, iparterületi infrastruktúra fejlesztéseket, a helyi termelők piacra jutását, a gazdasági területek elérhetőségét, helyi és megyei foglalkoztatási paktumokat és turisztika fejlesztéseket. Ezekre 9,8 milliárd forint lesz elérhető. Közvetlen gazdaságélénkítő hatása van a városfejlesztési intézkedéseknek, pályázatoknak, melyek az önkormányzatok és a helyi vállalkozások hosszú távú együttműködését segítik elő, a

7 Komárom-Esztergom megye gazdasága 7. oldal terület- és településfejlesztésre városi környezet megújításán túl a foglalkoztatás bővülését is eredményezhetik. A városok esetében lehetőség lesz még az úgynevezett szegregált területek fejlesztésére is, az ott élők életkörülményeik javítására és munkához jutásukhoz, integrációjukhoz szükséges beavatkozások támogatására. Ezekre 4,7 milliárd forint jut majd. Az intézményfejlesztési pályázatok elősegítik az intézmények műszaki állapotának javítását, üzemeltetési költségeik mérséklését, az ellátási hiányok csökkentését, a színvonal emelését, hozzájárulnak a települések népességmegtartásához. A beruházások révén az építőipar és a környezetvédelmi ipar is jelentős megbízásokhoz juthat. Ebben a körben 7,3 milliárd forint hasznosulhat. Szóba került már a közlekedés, ami sarkalatos pont. Így van, külön kell szólni a kis léptékű közlekedésfejlesztési beavatkozások támogatásáról. Itt elsősorban közlekedésbiztonsági és kerékpáros fejlesztések lesznek támogathatóak. Akut probléma a megyében a nagy esőzések során a vizek biztonságos levezetése. Több településen okoz vis major eseményeket a vízelvezető árkok hiánya, a meglévők állapota, a műtárgyak alulméretezettsége, állapota. Mindezekre 3,8 milliárd forint jut. vezet, egyházak és civil szervezetek is pályázhatnak majd. Ilyenek lesznek a turisztikai és az intézményfejlesztési pályázatok, de szerephez jutnak a civilek a városfejlesztési és városrehabilitációs projektek esetében is. A pályázati felhívások várhatóan néhány héten belül megjelennek. A Magyar Államkincstár lesz a közreműködő szervezet. A kincstár felkészült erre a feladatra. A megyei önkormányzat is részt vesz a projektek megvalósításának menedzselésében? Igen. Felmértük az igényeket, a 75 településből 62 várja a segítségnyújtást. Szeretnénk, ha jól átgondolt, és a települések, a térség fejlődését hatékonyan és fenntartható módon szolgáló fejlesztések valósulnának meg. A megyei önkormányzat létrehozott egy területfejlesztési kft-t, amelynek kiemelt feladata lesz az önkormányzatok segítése, nem csak a megye pályázatoknál, hanem az ágazati pályázatoknál is. A céget a megyei önkormányzat épületében uniós pályázatokban jártas szakemberekkel kívánjuk működtetni. Ezen túl módosítottuk az évek óta jól működő Települési Pályázati és Fejlesztési Alap szabályzatát is, koncentrálva a projektelőkészítő tevékenység előfinanszírozására és a pályázatokhoz szükséges önerő megelőlegezésére. Nehéz és nagyon fontos időszak következik. Fokmérője lesz eddigi munkánknak, hogy mennyire lesznek sikeresek azok a projektek, amiket közösen formálunk, valóban hozzák-e az elvárt eredményeket és kedvező hatásokat. M. K. Összesen mennyi a fejlesztési igény? A TOP-os forrásokra háromszáz körüli a pályázatok száma, csaknem 40 milliárd forint az összeg. A rendelkezésre álló források felhasználását úgy ütemeztük, hogy közel 70 százalékát 2016-ban szeretnénk döntésekkel lekötni, hiszen mindenki nagyon várja már a pályázati lehetőségeket re 4,7 milliárd forint lekötését terveztük, és ezt követően már csak 2018 végén, 2019 elején lesz elérhető forrás. A döntéselőkészítésben a megyei önkormányzat is részt vesz. Ezen túl a megye saját értékelési szempontokra is tett javaslatot, mely befolyásolja majd a pályázatok megítélését. Kik pályázhatnak? A csaknem 26 milliárd forint döntően önkormányzati fejlesztéseket támogat, de néhány kiírás esetében állami intézményfenntartók, állami tulajdonkezelő szer- A Komáromi Ipari Park - a kiemelt projektek egyike a 13 megyei ipari park további fejlesztése

8 8. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága Komárom, az építkező város A korábban bejelentett fejlesztések napjainkban karnyújtásnyi közelségbe kerültek: az ipari park mellett kialakított, mintegy 40 hektáros területen zöld mezős beruházások kezdődnek, milliárdos nagyságrendű ráfordítással megújul a teherkikötő, elkészültek az új dunai híd tervei, várhatóan 2018-ra már az új közlekedési folyosón bonyolódik le az észak-déli forgalom. A dunai gát elkészültével újabb lendületet kapnak az idegenforgalmi beruházások is. Mindemellett kétszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a város mint jól gazdálkodó önkormányzat az infrastruktúra és a közintézmények fejlesztésére. A fejlesztések részleteiről dr. Molnár Attila polgármester rendszeresen tájékoztatta a város polgárait. Az önkormányzat működésének elemi feltétele a bevételek növelése: annak, hogy új befektetők érkezzenek az ipari parkba, fejleszteni kellett a területet, ami a szlovákiai Ógyallával közösen benyújtott, határon átnyúló uniós pályázat révén valósult meg. A 600 millió forint értékű fejlesztés érintette az ipari park közművesítését, az infrastruktúra bővítését, új utak, járdák, csapadékvíz-elvezetők és a közvilágítás kiépítését. Az egyik első beruházó az Alumetál Kft., ezen a területen, 10 hektáron kezdte meg a tízmilliárdos gyárépítést. A lengyel Alumetal vállalatcsoport a negyedik legnagyobb európai gyártó az alumíniumöntvények termelésében, és részese az autóipari beszállítói láncolatnak is. Komáromban építik fel eddigi egyetlen külföldi gyáregységüket, ahol a legmodernebb technológiai eljárást alkalmazzák majd. A cég azért döntött Komárom mellett, mert a város földrajzi fekvése, infrastruktúrája, logisztikai háttere felelt meg a legjobban a lengyel társaság elvárásainak. Európa legmodernebb alumíniumötvözet-gyártó üzemében jövőre már szeretnék elindítani a termelést, ami évi ezer tonna között mozog majd, és több mint száz, kohászati szaktudással rendelkező dolgozónak jelent biztos megélhetést. Komáromban alakította ki az Agrotec Magyarország Kft. is a központi telephelyét. A társaság több mint egymilliárd forint értékű beruházást valósított meg a két hektáros területen. A fejlesztés 70 embernek ad munkát. Az Agrotec Magyarország Kft. a harmadik helyen áll a gépértékesítések számát tekintve, fő partnere, a New Holland pedig egyértelműen piacvezetőnek számít. Tavalyi árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot, az idei cél már a 18,5 milliárdos forgalom elérése. Az országban tizenhárom telephelyük van, a komáromi részleg cégközpontként és logisztikai bázisként működik majd. Az Agrofert Holding cseh magáncégcsoporthoz tartozó, mezőgazdasági gépeket forgalmazó Agrotecet 1990-ben alapították, az anyaországon kívül Szlovákiában és Magyarországon is jelentős piaci részesedést tudhat magáénak. Fontos fejlesztést hajtott végre és négyszáz dolgozóval bővítette létszámát a számítástechnikai eszközöket gyártó Foxconn, amely teljes egészében Komáromba helyezte a termelést. A Duna-parti várost választotta befektetése helyszínéül az autóalkatrészeket gyártó délkoreai Woory Industries. A társaság a komáromi beruházással a tizedik üzemét építi meg: az első lépésben 120 új munkahelyet teremt majd, ami később akár a kétszeresére is bővülhet. A távolkeleti járműipari cég megtelepedési szándékával a Kayser és az Alumetal után már a harmadik autóipari vállalat telepedik meg Komáromban. Az infrastrukturális fejlesztéseknek, az idegenforgalmat is támogató beruházásoknak nagyobb lendületet adott a Komárom és Almásfüzitő között a közelmúltban elkészült és átadott gát. A komáromiak még emlékeznek a 2013 júniusi árvízveszélyre, amikor a Duna soha nem látott magasságban, 845 centiméteren tetőzött. Az ehhez hasonló katasztrófahelyzet megelőzése érdekében építették ki a 14,3 kilométer hoszszú gátrendszert Komáromtól Almásfüzitőig, de méreténél fogva a környező településeket is megóvja az árhullámtól. A 7,2 milliárdos beruházás nagy része uniós forrásból valósult meg. Jelentős kikötői beruházás kezdődött augusztusban, amikor lerakták a több mint 900 milliós beruházás alapkövét, amelynek célja a régóta működő komáromi kikötő átfogó fejlesztése. Az uniós pályázat kedvezményezettje az esztergomi illetőségű Port Danube Kft. A mostani kikötői beruházás azért is jelentős, mert munkahelyeket teremt, növeli a helyi adóbevételeket is és fontos logisztikai központtá avatja Komáromot. A beruházás költsége több mint 900 millió forint, amelyből 760 milliót tesz ki az uniós és az állami támogatás. A cél, hogy az árufuvarozásra kialakított közforgalmú kereskedelmi kikötő elnyerje az Országos Közforgalmú Kikötő Dr. Molnár Attila polgármester és An drzej Stanislaw Slupski, a lengyel Alumetal ügyvezetője a szerződés aláírása után

9 Komárom-Esztergom megye gazdasága 9. oldal Folytatják a fejlesztéseket státuszt. A fejlesztés jelentősen tehermentesíti a közúti szállítást, a kikötő pedig elosztó, átrakó funkciót láthat el a Duna közép-kelet európai szakaszán. Dr. Molnár Attila polgármester építkező városként említi Komáromot. Korszerűsítették a kórházat, elkezdődött a komáromi erődrendszer egyik legjelentősebb tagjának, a Csillag erődnek az átépítése, elkészült a Monostori erőd Dunai bástyája a kikötővel. Jövőre megkezdődhet az új Duna-híd építése. Komárom emellett 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a kormányzattól az infrastruktúra, és a közintézmények fejlesztésére. Komárom azon szerencsés települések közé tartozott, amelyek 2013-ig rendezték gazdasági helyzetüket, sem hitelre, sem konszolidációra nem volt szükség. A jól gazdálkodó önkormányzatok támogatására kiírta pályázaton csak Komárom és Hajdúszoboszló kapta meg a maximálisan igényelhető 200 milliós összeget. A támogatásból három nagy területet fejlesztenek: korszerűsítik a belterületi utakat és járdákat, a víz- és csapadékelvezetési rendszert, illetve az óvodai nevelést, az egészségügyi feladatokat ellátó épületeket. Komáromban folyamatosan napirenden szerepel a városépítés is: a határ menti, kisváros modell kidolgozása néhány éve új városkép alapjait vetette meg forgalmas kereskedelmi egységekkel, üzletházakkal: a nemrégiben lezárult városrehabilitációs projekt elemeként átépült és elegáns szökőkutat kapott a Szabadság-tér, az eredeti helyén alakították ki Petőfi iskola megszépült főbejáratát és Arany 17 néven új kiállítóteret alakítottak ki, megszépült a kispiacnak és a városi közösségi rendezvényeknek helyet adó Jókai tér, a modern hangtechnikájával a nagy bemutató filmszínházakkal is versenyképes Jókai mozi. A klasszikus értelemben vett, de hiányzó centrális városközpont helyett lineáris központi térré alakulhat a Táncsics utca, amely egyik végén az Igmándi útra, végső soron az Erzsébet-hídhoz vezet, a másik végpontja pedig a most átépülő Csillag erőd lehet, amely a Szépművészeti Múzeum állandó kiállítóhelyeként igazi turistalátványosság lesz: az útszakasz jelentőségét emeli a Brigetio Gyógyfürdő, a kemping, a szállodák, a gimnázium, és a lassan újabb egységekkel bővülő, cukrászdák, kávézók. V. T. Erődrendszer és a római limes: világörökségi címre pályáznának Az 1700 éves fürdőkultúra és a mai szolgáltatások Komáromban az ipari park fejlesztése, a nagy beruházók letelepítése mellett a turizmus fejlesztése jelenthet újabb kitörési pontot. A Monostori erődben átadták az új Dunai bástyát, a kikötőt, új idegenforgalmi szolgáltatóegységet, szabadtéri színpadot alakítottak ki a 150 évvel ezelőtt épült hadikomplexumban, felújították a kazamatarendszert, a két kilométer hosszú lőfolyosót. Komárom nagyjairól, Jókairól, Lehárról és Egressyről nevezték el azokat a tágas helyiségeket, amelyek a konferenciáknak, koncerteknek, kiállításoknak, előadásoknak lehetnek a helyszínei. A projekt részeként elkészült az új kikötő is. A Csillag erődben elkezdődött a mintegy 6 milliárd forintos felújítási program: a létesítmény a Szépművészeti Múzeum szobormásolat- parkjának ad majd otthont. A két országban, egy városban található komáromi erődrendszer pályázik majd a világörökségi címre az önkormányzat támogatásával: a Limes Szövetség kezdeményezésére pedig az egykori római limes egész hazai szakaszát javasolják a világörökségi címre. A város turisztikai vonzerejét növelik az ókori Brigetio területén zajló ásatások, ahol majd egy edülálló régészeti parkot alakítanak ki. A szőnyi polgárváros és a Molaj t erületén feltárt katonaváros mellett az ár vízvédelmi projekt megvalósításakor bukkantak a canabae legionisr a, arra a v árosias jellegű településrészre, ahol a katonák családtagjai, valamint a kereskedők és iparosok laktak. Itt tárták fel a szőnyi ásatások során először a 800 négyzetméteres fürdőkomplexumot és a római kori katonaváros páratlan leletállományát. A t ervek szerint a volt mezőgazdasági kombinát épülete a közeljövőben múzeumként, illetve az EL TE régészeti tanszékének kihelyezett tudásközpontjaként működhet majd. A díszes fr eskókkal ékesített, padlófűtéssel ellátott fürdőkomplexum is jelzi: a városban immár 1700 éves múltra tekint vissza a fürdőkultúra: ezt az örökséget is igyekszik kihasználni a Brigetio Gyógyfürdő, amelynek felújítása, bővítése több szakaszban valósul meg. Folytatódik a szaunatér átépítése, a sószoba kialakítása, második ütemben a törökfürdő megépítése és a vizesblokkok korszerűsítése. A tervek közt szerepel a fedett uszoda vízforgatójának cseréje és hőtechnikai átalakítása. Korszerűsítik majd a szállodát is, ahol újabb nyolc szobában cser élték ki a nyílászárók at, négy szoba pedig klímaber endezést kapott. Új szol - gáltatásaikkal és programjaikkal, tematikus hétvégéikkel a győri és a felvidéki vendégkört is szer etnék Komáromba, a Brigetio Gyógyfürdőbe csalogatni.

10 10. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága Szervezeti, személyi változások és jövőkép a T-SZOL Zrt-nél Új vezetőt választott január elsejétől Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a város közszolgáltatásait nagyrészt összefogó cégcsoportja, a T-SZOL Zrt. élére. A megbízást határozatlan időre dr. Hidas János, a megyei közgyűlés korábbi alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal korábbi elnöke kapta. A T-SZOL Tatabányai Szolgáltató Zrt augusztusában jött létre azzal a céllal, hogy integrálja, és ezáltal hatékonyabbá tegye az önkormányzat tulajdonában lévő szolgáltató egységeket. A tevékenység gerincét a távhőszolgáltatási üzletág adja, új divízió lett a közterület-kezelés, és az ingatlanhasznosítással kapcsolatos terület, ami egyrészt közös képviseleti feladatokat, másrészt pedig az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiségek hasznosítását, bérbeadását, kezelését jelenti. A három fő feladat mellett tagvállalati rendszerben további öt tevékenység került a T-SZOL Zrt.-hez. A város és a környék szilárdhulladék szállítását végző Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., a Gyémánt Fürdő, a teljes művelődési ház hálózatot és a Sport Hotelt is működtető Agora Nonprofit Kft., az Ipari Park fejlesztésével, projektmenedzseléssel és pályázatírással foglalkozó Gazdaságfejlesztő Szervezet Kft., és a távfűtési rendszert fejlesztő kis projektcég. Dr. Hidas János januárban kezdte meg tevékenységét a T-Szol Zrt. új vezetőjeként. Öttagú igazgatóság alakult, élén az igazgatóság elnökével, aki amellett, hogy az igazgatóságot irányítja, mint elnök, vezeti a T-SZOL Zrt-t., illetve a tagvállalatok ügyvezetői irányában a tulajdonosi jogok nagy részét gyakorolja. A napi operatív feladatok összehangolása a tagvállalatok vezetőivel, ügyvezetőivel az igazgatóság elnökének feladatkörébe került. Ez a modell megfelelően szolgálhatja azt, hogy olyan működőképes rendszer alakuljon ki, aminek az alapja, a megfelelő információgyűjtés a Dr. Hidas János az idén januárban kezdte meg tevékenységét a T-Szol Zrt. új vezetőjeként terepszintről, azaz az tényleges munkavégzési szintről, ez megfelelő módon áramoljon egy leszabályozott vezetői struktúrán keresztül a döntés felelősségét vállaló vezető elé, majd a döntés megszületése után ennek végrehajtása is biztosan bekövetkezzen. A T-Szol Zrt őszén módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatot, majd a társaság belső felépítését. Önálló műszaki igazgatóságot alakított ki, amelynek bázisa a távhő. Megalakult az önálló jogi csoport ban nagy feladatok előtt áll a cégcsoport. A szeptemberi önkormányzati képviselő-testületi ülésen támogatták egy saját társaság létrehozását, ami a helyi tömegközlekedési feladatokat látná el. Ha egy önkormányzati tulajdonú cég alakulna, a döntéshozatal közelebb lenne a területi önkormányzati képviselőkhöz, akik a legjobban ismerik a minden nap utazók gondjait, kéréseit. A méretgazdaságosság a színvonal javulásával járhat. A képviselő-testület a T-Szol Zrt.-t 3 éves üzleti terv kidolgozására kérte fel, melyet a decemberi közgyűlésen terjeszt elő. Folyamatos a városi zöld- és barnamezős fejlesztések vizsgálata, amiben az egyik tagvállalat, a Gazdaságfejlesztő Szervezet is aktívan részt vesz. Kiemelt projekt a Fő tér átalakítása, a leendő üzletház üzemeltetését szintén a T-Szol Zrt. végzi majd. A GFSZ Kft. dolgozta ki a Tatabánya Rezsicsökkentés Plusz energetikai program fűtéskorszerűsítési alprogramjának új támogatási és megvalósítási koncepcióját. A kivitelezésen felül a program keretében az állami támogatáson túli önrészt a T-Szol Zrt. megelőlegezi, melyet a lakóközösség legfeljebb 36 havi egyenlő részletben törleszt vissza. A GFSZ Kft. folyamatosan tájékoztatja a kijelölt körzetek lakóközösségeit. A Gyémánt Fürdőben jelentős megtakarítást lehetne elérni, ha rendelkezésre állna egy saját kút. A projekt a tervezés fázisában van, a leggazdaságosabb megvalósítás érdekében a szakemberek folyamatosan végzik az elemzéseket. A Tatabánya, Ahol Otthonra Találsz (TAOT) Program keretében Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogást kezdeményezett a város és a város ipari parkjának legnagyobb társaságaival Az elképzelések szerint egy munkásszállás közös erővel történő kialakítását is elhatározták. Az Edutus Főiskola komáromi úti kollégiumának épülete 2012 decembere óta üresen, kihasználatlanul áll. Felmerült annak lehetősége, hogy a jelenleg használaton kívüli épületet kézenfekvő és ésszerű munkásszállóként hasznosítani. A munkásszállóvá történő átalakítással és teljes körű korszerűsítéssel egy magas minőségű, gazdaságos épületet kap Tatabánya. A fejlesztés haszna többrétű. Egyrészt egy évek óta kihasználatlan de egyébként kiváló adottságú és korábban is városi célokat, érdekeket szolgáló épületet tudnánk újra élettel megtölteni, másrészt a tervezett funkcióval részben ki lehet elégíteni az ipari parkban, illetve a térségben jelenlévő cégek, és az ott dolgozók szálláshely iránti jelentős igényét. A megvalósítással kapcsolatban a T-Szol Zrt. fejlesztési koncepciót dolgoz ki, melynek előterjesztése szintén a decemberi közgyűlésre várható. A T-Szol Zrt. célja, alapvető feladata a nevében is részben benne lévő szolgálat. A város közösségének minél igényesebb, magasabb szintű szolgálata, az itt lakó emberek elégedettségére. A közösség szolgálata egy soha véget nem érő folyamat, ugyanis ha egy feladat megoldódik, újabb és újabb kerül elő. M. K.

11 Komárom-Esztergom megye gazdasága Sokan nem gondolnák, hogy milyen sok szállal kötődik közvetlenül vagy közvetve a kormányhivatal a megye gazdaságához. A szálak kibontására kértük meg dr. Kancz Csaba kormánymegbízottat. Az idén újabb integrációs folyamatok zajlottak a megyei kormányhivatalban. Ezek eredménye, hogy még több szakterület feladatait látjuk el kezdte a kormánymegbízott. Az átalakítások fő célja a még hatékonyabb, gyorsabb ügyintézés az állampolgárok és a gazdasági élet szereplői számára. Milyenek a tapasztalatok? Röviden: gyorsítottunk, de még nem eleget. A Parlament döntését követően 2016-tól a jogszabályok változásával tovább rövidülhetnek a határidők, átláthatóbbak lesznek a közigazgatási eljárások. Az állami rezsicsökkentés következtében több eljárás díja január 1-jétől lecsökken, vagy teljesen meg is szűnik. Ez a pénz a vállalkozások, illetve az állampolgárok kasszájában marad. Elfogadta az országgyűlés, hogy egyebek között szűnjön meg a személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul. Az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, akárcsak a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát. Első alkalommal a jogosítványt is térítésmentesen kaphatja mindenki, így módosult az illetéktörvény. Az erkölcsi bizonyítvány kiállítása évente négy alkalommal ingyenes. Ezek mind pozitív változások, de térjünk ki az ügyintézésre is. Nem csupán csak a rendeletek tekintetében egyszerűsödik az élet, a lebonyolítása is komfortosabb lett és lesz. Fontos dolognak tartom, hogy minden járás központjában van kormányablak, a megye minden térségében könnyebben intézhetőek az ügyek. Arra is figyelemmel vagyunk, hogy a nyitva tartási idő a hozzánk fordulóknak megfelelőbb legyen. Mennyi üggyel kell megbirkózniuk a szakembereknek? A kormányablakoknál december 9-éig 423 ügytípus volt, azt követően már 509 lesz intézhető, jövőre pedig a tervek szerint ezer fölé is emelkedhet a szám. A kisebb településeken ügysegédi szolgálatot működtetünk, gondolunk azokra az állampolgárokra is, akik nehezen, körülményesen érik el a járási központokat. Ezzel az intézkedéssel elsősorban a kis felvakban élőknek segítünk. A felsoroltakon kívül az elektronikus ügyintézés is egyre nagyobb szerepet kap. A következő években a kormányzat erre kiemelt hangsúlyt fordít, mert fontos hazánk és a megye versenyképessége szempontjából egyaránt. Az ehhez szükséges fejlesztések prioritást kell, hogy kapjanak. Találkoznak-e azokkal, akiknek a legfontosabb ügyintézése, hogy szakmát válasszanak, munkahelyet találjanak? Rendszeresen. Több hagyományos, minden évben megrendezett programhoz kapcsolódunk, ilyen a Pályaválasztási Kiállítás és a Fiatalok Európája elnevezésű népszerű fórum, ahol a tanulók megtalálhatják az érdeklődésükhöz és az adottságaikhoz illő hivatást. 11. oldal Kormányhivatal: tovább rövidülő határidők, ingyenes eljárások Sok szó esik a szakképzés fontosságáról. Elengedhetetlen, hogy folyamatosan erősítsük. Még jobban tudatosítani kell, hogy olyan foglalkozás mellett tegyék le a voksukat a tanulók, amivel valóban tudnak érvényesülni. Természetesen szükség van az értelmiségi rétegre, a diplomásokra is. Ezért fontos, hogy megyénkben megerősítsük a felsőoktatási intézményekben zajló képzést, hatékony legyen az együttműködés velük, hogy piacképes tudást szerezzenek a hallgatók. Milyen a kapcsolat a gazdasági élet szereplőivel? Természetesnek tartjuk a párbeszédet, egymás véleményének meghallgatását és hasznosítását. A kormányhivatalnak hatóságként feladata az ellenőrzés, de emellett segítenünk is kell különféle módon az állampolgárokat, a mikro- kis és közepes vállalkozásokat, valamint a multinacionális cégeket. Elvárás a kormánytisztviselő felé, hogy pontosan dolgozzon, az engedélyeztetés terén pedig gördülékenyen fejeződjenek be a beruházások, ne állítsunk felesleges akadályokat a munkahelyteremtés elé. A kis- és középvállalkozások esetében is a rugalmasabb, effektív ügyintézés elérése a cél. A kormánymegbízott jogosítványaival élve hatással lehet a kiemelt beruházásokra, lehetősége van meggyorsítani a folyamatokat, az eljáró hatóságok, szakhatóságok vezetőjét írásban utasítani a feladatok soron kívüli elvégzésére, esetleges mulasztások pótlására. A pályázatoknak kiemelt szerepe lesz a következő években. Ezzel kapcsolatban nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a különböző témaköröket felölelő európai uniós pályázatokon elnyert támogatást értelmes fejlesztésekre, új munkahelyek megteremtésére, a vállalkozások bővítésére kell fordítani. Ennek koordinálásában összefogva a megyei önkormányzattal, a városokkal, a kamarákkal a kormányhivatal is szerepet vállal. M. K. Egyre kevesebb az álláskereső A megyénkben nyilvántartott álláskeresők száma az év ut olsó hónapjaiban is csökkent tudtuk meg Hajasné dr. Hertelendi Valériától, a F oglalkoztatási Főosztály vezetőjétől. Október végén 6985-en voltak, ami az egy hónappal korábbinál 379-cel, az egy évvel korábbihoz képest 1285-tel kevesebb. A nyilvántartott álláskeresőknek a g azdaságilag aktív népességen belüli aránya 5,1 százalék, ez is ja vulást mutat, az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal, a t avalyinál 0,8 százalékkal kevesebb. Jelentősen csökkent az év folyamán a pályakezdő álláskeresők száma is, hiszen a j elenlegi 560-as szám mintegy csaknem háromszázzal kevesebb, mint a t avaly októberi. Ebben a pozi - tív tendenciában kiemelkedő jelentősége van az idei évben elindított Ifjúsági Garancia Programnak. Októberben 3071 álláshely szerepelt a megyei kínálatban mondja a főosztályvezető. Az állásbejelentések jelentős részét a f eldolgozóipari cégek kereslete adja. A következő esztendőre számos gazdasági társaság jelezte felénk nagy létszá - mú munkaerő-bővítési szándékát. Az álláskeresők számának csökkenése miatt egyre nehezebb az igényeket kielégíteni megyénkben.

12 12. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága A 2014-es esztendőt követően került át a falugazdász hálózat a megyei kormányhivataltól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetéhez. A falugazdászok a kamarai tanácsadókkal együtt rögtön bizonyították is a rátermettségüket a területalapú támogatások benyújtásában. Ezek után a év igazi vízválasztónak számított a kamara és a gazdálkodók életében egyaránt. Megújuló támogatási formák Dr. Balogh Zoltán, a NAK megyei szervetének elnöke Gyökeresen megváltozott től a földet művelők számára igényelhető támogatások rendszere. A teljesen új támogatás-igénylési szisztéma zökkenőmentes alkalmazása érdekében a falugazdászok 2015 márciusától folyamatosan képzéseken vettek részt, majd a kiválóan felkészült kamarai munkatársak a benyújtási időszak megkezdése előtt rendszeresen tartottak tájékoztatókat az ügyfelek részére. Ennek az volt a célja, hogy a kérelmek beadása minél hatékonyabban, gördülékenyebben menjen. Minden mezőgazdasági termelő, illetve agrárvállalkozó részére sikeresen igényelt a szervezet támogatási összegeket. A teljesen új rendszer a zöldítéssel kiegészülve meglehetősen bonyolult, sok odafigyelést és alapos felkészülést igényelt. Az egységes kérelem keretében több mint 30 agrártámogatási jogcím benyújtásában segédkezett a megyei köztestület az érintetteknek, úgy mint az erdőhöz, termeléshez kötött, a kedvezőtlen adottságú területekhez, a Natura 2000-hez, a fiatal gazdák megsegítésre, valamint a kistermelői rendszer javítására lehetett egyebek mellett pályázni. Az idén a 2600 kérelemből több mint kétezret nyújtottak be a falugazdászok. Az igényléssel lefedett megyei terület meghaladta a hektárt. Az évértékelő kapcsán erről is beszélgettünk dr. Balogh Zoltánnal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének elnökével. A munka, a feladat nem ért véget a kérelmek benyújtásával emelte ki. Számos bejelentési, adategyeztetési kötelezettség van az év során, amelyek elvégzése szintén a falugazdászokra hárul. Ilyen például az ökológiai másodvetés bejelentése a zöldítés kapcsán, minimális hozam igazolására szolgáló adatok beküldése a termeléshez kötött támogatások Lisztadomány: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke (balra) is segített, amikor a rászorulók megkapták a zsákokat során. Az évente rendszeres adminisztratív ellenőrzés keretében az adategyeztetés ugyancsak a falugazdászok feladata. A zöldítés, mint új elem bevezetése szintén terhet ró a kamarai dolgozókra, hiszen lehetőség volt úgynevezett zöldítéssel kapcsolatos kompenzáció bejelentésére is. A 2015-ös esztendő leginkább várt eseménye a Vidékfejlesztési Program (VP) európai uniós elismerése, elfogadása volt. Az idei év őszén-telén a program keretében, megújult formában újraindult az Agrárkörnyezetgazdálkodási és Ökológiai gazdálkodások felkarolása. A kamarának kiemelt feladata a naprakész, pontos információk átadása, ennek keretében megyénkben a falugazdászok 2015-ben több mint 60 tájékoztatót tartottak a tagságnak, amelynek mintegy fele a két pályázattal összefüggő jogszabályi ismeretekről informálta az érdekelteket. A falugazdászok számára állandó feladatot jelent egyébként a VP-ben szereplő pályázatok folyamatos megjelenése, mert az egy hónap felkészülési időt követően csupán 30 nap áll rendelkezésre a dokumentumok benyújtására. A nagy, kampány jellegű tevékenységeink mellett az évente rendszeresen visszatérő feladat idén is az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés, a földműves-regisztrációval kapcsolatos felvilágosítás, a belterületi telkek adómentességéhez az igazolások kiadása és a megyei rendezvényeken történő részvétel volt hangsúlyozta dr. Balogh Zoltán. Az őstermelői igazolványok kiadása éves feladat, amelynek legnagyobb munkacsúcsa a január márciusi közötti időszak. A megyénkben az ötezer őstermelő mintegy fele keresi fel évente igazgatóságunkat az igazolványok kiadásával, érvényesítésével, visszavonásával kapcsolatosan. A megyei kamara első emberétől megtudtuk azt is, hogy az egy hektár alatti belterületekre vonatkozó ingatlanadó alól mentesülést kapnak azok, akik az adott területen tényleges mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Ennek ellenőrzésében döntő szerepet tölt be a falugazdász hálózat. Ők azok a szakemberek, akik szemlézik a földterületet, vizsgálják a tényleges használatot és a jogosultság feltételeit.