Egészség-ismeretek átadását és készségek fejlesztését célzó szakmai támogató anyagok fejlesztése a TÁMOP / projekt keretében

Átírás

1 Egészség-ismeretek átadását és készségek fejlesztését célzó szakmai támogató anyagok fejlesztése a TÁMOP / projekt keretében Szakmai standardok, működési modellek fejlesztése, szakmai anyagok, útmutatók, az egészségfejlesztési programokhoz kapcsolódó értékelési és mérési eszközök fejlesztése, ezekből egészségnevelési tudásbázis építése. Szakmai irányelvek Sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás Készítette: Dr. Borda Stefánia csecsemő- és gyermekorvos, iskolaorvos január 20.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az irányelvek megalkotásának céljai és célcsoportjai A jogszabályokban rögzített feladatok áttekintése Nemzetközi kitekintés WHO akcióterv Angol törekvések Németország Finnország USA-Kalifornia állam Olasz példa A hazai helyzetkép bemutatása Az irányelvek meghatározásának és fejlesztésének szükségessége Általános irányelvek a sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás témakörében Az irányelvek bevezetésével várható eredmények Az irányelvek bevezetésének feltételei Korosztályonkénti bontás: 1-4. évfolyam (6-9 év): Korosztályonkénti bontás: 5-8. évfolyam (10-14 év): Korosztályonkénti bontás: évfolyam (15-18 év): A várt eredmény megfogalmazása, javasolt indikátorok Elsajátítandó tartalmak korcsoportok szerint Első korcsoport: 1-4. évfolyam (6-9 év) Második korcsoport: 5-8. évfolyam (10-14 év) Harmadik korcsoport: évfolyam (15-18 év) A pedagógusok felkészítése az irányelvek alkalmazására A programba bevonásra javasolt külső szakember csoport tagjai és szakmai szervezetek Összegzés, javaslatok Fogalomtár Melléklet Felhasznált irodalom...41

3 1. Bevezetés Gyermek- és serdülőkorban a legtöbb egészségveszteség a balesetek miatt jön létre, melyhez hozzá járul az a tény, hogy a gyermekek és serdülők veszélyérzete életkorukból adódóan még nem alakult ki. Emellett tudatosan is keresik a veszélyt és erre az életkorra fokozottan jellemző a kockázatkereső magatartás. Felelősségteljes feladat az iskolákban a balesetek megelőzése, a létrejött baleset kapcsán a megfelelő intézkedések megtétele, illetve a helyes elsősegélynyújtás biztosítása. Mindenkinek szüksége van a megfelelő ismeretekre arról, hogyan lehet elkerülni a baleseteket és hogyan kell ezeket az ismereteket a gyakorlatban alkalmazni. Az ismeretek megszerzésén kívül szükség van a tudatos attitűdformálásra is, hogy a tanuló megértse egészsége, testi épsége értékét és kerülje a felesleges kockázat vállalását (1). A magatartás sikeres megváltoztatásához képesség, lehetőség és motiváció szükséges (COM-B modell: capability, opportunity, motivation, behaviour) 1. A 6-18 éves korosztály egészséggel kapcsolatos magatartásának 2 (Health-related behaviour) alakításában nagy felelőssége van a nevelési-oktatási intézményekben zajló egészségfejlesztésnek (Health promotion), mely lehetőséget biztosít azon viselkedésformák támogatására, amelyeknek pozitív hatása van a gyermek, serdülő egészségére. Az egészséggel kapcsolatos műveltség (Health literacy) nem elválasztható részét képezi az általános műveltségnek, melyet elsődlegesen a nevelésioktatási intézményben szerez meg a 6-18 éves korosztály. Ha az egészséggel kapcsolatos műveltség javul, akkor a korcsoport egészsége is javul, ezért szükség van olyan programok integrálására az oktatásba, melyek a fenti célt szolgálják (2). Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization; WHO) az egészségfejlesztés legfőbb színteréül az iskolákat jelöli meg, támogatva az Egészségesebb iskolákért (Health Promoting Schools; HPS) hálózatának kialakítását (3). A HPS program ajánlása szerint az iskolai egészségfejlesztésnek komplexnek kell lennie, amely kiemelt témakörként kezeli a sérülések 3 megelőzését. A WHO ajánlására az eddig használatos baleset (accident) fogalmat egyre szélesebb körben felváltja a sérülés (injury) kifejezés, mely utal a sérülés, mint bekövetkező esemény megérthetőségére, taníthatóságára és így megelőzhetőségére. A terminológia váltás a hazai komplex egészségfejlesztés gyakorlatában folyamatban van. Az ajánlás értelmében a gyermekkori sérülések lehetnek véletlenek vagy szándékosak. A véletlen sérülések körébe tartoznak többek között a közúti sérülések, mérgezések, esések, égési sérülések és a fulladás. A szándékos sérülések lehetnek például az erőszakos vagy szándékosan önártalmat okozó cselekmények 4. A HPS program a megvalósítás színtereként 6 fő területet határozott meg, amely magába foglalja például az iskola fizikai környezetét (udvar, eszközök, felszereltség, iskolai környezet), a személyes egészséggel kapcsolatos készségek fejlesztését és az iskola-egészségügyi szolgálatot (4). A WHO célja, hogy programjukhoz minél több nemzet, minél nagyobb arányban 1 ( ) 2 A dőlt betűvel szedett kifejezések a Fogalomtárban részletesen meghatározásra kerülnek. 3 A WHO meghatározása szerint a sérülés a test fiziológiai tűréshatárt meghaladó mértékű heveny külső energiahatás (mechanikai, hő, elektromos, kémiai, sugárzás) által okozott szervezet szintű megváltozása. Bizonyos esetekben (például fulladás, stranguláció, fagyás) a sérülés egy, az élethez szükséges tényező hiányából következik be. A nemzetközi gyakorlatban a sérülés (injury) kifejezés magában foglalja a véletlenül bekövetkező baleseteket, a szándékos önártalmat és az erőszakos cselekményeket is. 4 ( )

4 csatlakozzon és így egy egységes egészségfejlesztési elveket megvalósító hálózat jöjjön létre. Erre azért van szükség, mert saját adataik szerint évente közel 11 millió gyermek hal meg úgy, hogy a halálesetek kétharmada költséghatékony beavatkozásokkal megelőzhető lenne. Átlagosan az 5-14 éves korcsoportban a balesetek az összes haláleset 27%-áért felelősek. A WHO elemezte a baleseti okokat és statisztikákat és arra a következtetésre jutott, hogy a balesetek többsége megelőzhető, de ehhez különböző stratégiai színtereken megvalósuló intézkedéseket kell hozni. A két legfontosabb tényező, ahol ezek az intézkedések érvényesülhetnek, a balesetek megelőzése és a már bekövetkezett sérülések súlyosságának csökkentése megfelelő szintű elsősegélynyújtással (5). A sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás ismereteinek megszerzése és megfelelő szinten tartása egy életre szóló feladat, amelynek alapjait célszerű, ha már fiatalkorban, a gyermek és serdülő korosztály a nevelési-oktatási intézményekben sajátítja el. 2. Az irányelvek megalkotásának céljai és célcsoportjai Pozícionálás A teljes körű iskolai egészségfejlesztés témakörében a sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás közoktatásban megvalósítandó irányelveinek átadása pedagógusok részére. Célok A sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás alapjainak megismertetése az iskolai komplex egészségfejlesztés része, amelynek célja, hogy a 6-18 éves korosztály egészséggel kapcsolatos tudását (Health knowledge) javítsa. Mindennek részben elméleti, részben gyakorlati oktatásként kell megvalósulnia, mind intézményi, mind egyéni, mind pedig közösségi színtéren. A nevelési-oktatási intézmény és környezete, mint színtér az egészségért (Settings for health), feleljen meg a sérülés-megelőzés és biztonságos környezet kívánalmainak. A sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás oktatás megvalósításának az eszközei meg kell, hogy feleljenek az úgynevezett SMART (Specific, Measureable, Achievable, Relevant and Timeframe specific) alapelveknek, azaz specifikusnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időkeretben megvalósíthatónak kell lennie (3). A folyamati célok, amelyek azt szolgálják, hogy a kimeneti célok megvalósuljanak, lehetnek például: o a koordinációs csoportok és koordinációs mechanizmusok felállításai, amelyek a releváns szektorok képviseletének együttműködését biztosítják o elősegítik a sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtást oktató egyesületek, szervezetek hálózatba tömörülését o a hálózatépítés elemei közé tartozik a szakmai és közösségi partnerek bevonása és a kölcsönös közösségi szerepvállalás A kimeneti célok meghatározzák, hogy mit kell a hatékony sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás oktatás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekkel elérni:

5 o emelkedjen azon tanulók aránya, akik tudatosan figyelembe vesznek balesetvédelmi szempontokat az iskolai környezetben és azon kívül o emelkedjen azon tanulók aránya, akik készek az életkoruknak megfelelő szinten elsősegélyt nyújtani o hosszú távon csökkenjen az iskolai és otthoni gyermekbalesetek száma o az iskolai környezet kialakításában érvényesüljenek a sérülésmentes környezet kialakításának alapelvei o a sérülés-megelőzés és az elsősegélynyújtás ismereteinek átadása révén csökkenjen a fiatalok rizikó magatartása és közösségi szinten javuljon a biztonságra való törekvés Célcsoportok Elsődleges célcsoport: pedagógus A pedagógusok közvetlenül érdekeltek a hatékony és gyakorlatközpontú sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás oktatás megvalósításában, mert ezzel már rövidtávon csökkenhet az iskolai gyermekbalesetek száma. Ha a pedagógus nem képes hatékonyan átadni az ismereteit a gyermekeknek, akkor azok a bevezetőben is ismertetett életkori viselkedési sajátosságok alapján kockázatos magatartást fognak folytatni, függetlenül a pedagógus felkészültségétől. A pedagógus elsősegély nyújtási ismereteinek elsajátítása hozzájárulhat a sérülések súlyosságának csökkentéséhez, a következmények mérsékléséhez. Továbbá, a pedagógus a szakmai tudás elsajátításával, nagyobb önbizalommal tudja a későbbiekben kezelni az iskolai veszélyes helyzeteket. Ezért aktív résztvevőként kell szerepelniük a program korai fázisaitól és a hatékony oktatás megvalósításához képzésüket biztosítani kell. Másodlagos célcsoport: fiatalokat segítő szakemberek (például egészségfejlesztő, iskolavédőnő, gyakorlati oktatás vezető), kollégiumi nevelők, szülők Célszerű mindazokat a másodlagos célcsoportba sorolni, akik a tanórákon kívül (például szakmai gyakorlatok, sportköri foglalkozás, kollégiumi foglalkozás) kapcsolatba kerülnek a tanulókkal. Nagy jelentőségű, hogy mindannyian biztonsággal felismerjék a veszélyes helyzeteket, tisztában legyenek a segítség és segélyhívás alapjaival és szintjüknek megfelelő elsősegélynyújtást tudjanak biztosítani. Továbbá lényeges szempont, hogy ezekre a helyzetekre a tanulók figyelmét is fel tudják hívni, illetve a sérülés-megelőzésre meg tudják őket tanítani. Különösen fontos a biztonságosság felismerése és az alapvető elsősegély nyújtási ismeretek birtoklása a szakmai gyakorlatok, a kollégiumi vagy a sporttevékenységek színterein, amikor a tanulók felszabadultabbnak érzik magukat az órai kötöttségek alól és ez kockázat kereső magatartáshoz vezethet. Mivel a balesetek jelentős része otthoni környezetben történik, célcsoportként tekintünk a szülőkre is és célszerű őket egy adott szinten bevonni a programba. Végfelhasználó: tanulók, korosztályonkénti bontásban

6 Az életkori sajátosságok szerint az alábbi korosztálybontásban kerülnek meghatározásra az elsajátítandó ismeretek: 1-4. évfolyam (6-9 év), 5-8. évfolyam (10-14 év), évfolyam (15-18 év). A fiatalok önbizalmát, valamint a biztonság és veszélyérzet megítélésével, a sérülések típusainak felismerésével és ellátásával kapcsolatos attitűdjét az elméleti tudással együtt megszerzett gyakorlati készség nagymértékben javítja. Az elméleti tudás készségszintre emelésének így nem csak közvetlen, hanem közvetett céljai is vannak, melyek a tanuló személyiség fejlesztésének részét képezik és egészségműveltségüket továbbfejlesztik. Külső szakemberként bevonható: védőnő, pszichológus, mentőtiszt, házi-, mentő- és iskolaorvos 3. A jogszabályokban rögzített feladatok áttekintése 20/2012. EMMI Rendelet. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok Magyarországon a nevelési-oktatási intézmények sérülés-megelőzési tevékenysége és a bekövetkezett tanulóbalesetek jelentési kötelezettsége kormányrendeletben meghatározott. Ennek megfelelően az intézmény - nyitvatartási idejében - köteles biztosítani a tanuló felügyeletét, védelmét, figyelemmel a sérülés-megelőzés szempontjaira. Olyan környezeti feltételeket kell teremteni, amely alkalmas a tanulók balesetbiztonsággal kapcsolatos magatartásformáinak kialakítására. Ehhez szükség van a tanórai és az egyéb foglalkozások során a - nevelési-oktatási intézmény sajátosságainak figyelembe vételével - sérülés-megelőzési ismeretek átadására az alábbi kiemelt témakörökben: közlekedési balesetek, mérgezés, fulladás, égés, áramütés, esés. A sérülésmegelőzési ismeretek átadásával fejleszteni kell a tanuló biztonságra törekvő viselkedését. Minden tanulóbalesetet dokumentálni és nyilván kell tartani, továbbá meg kell tenni a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges lépéseket (6). A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Magyarországon a sérülés-megelőzés és az elsősegélynyújtás alapjainak megismertetése a tanulókkal tantervi szinten is meghatározott a Nemzeti Alaptanterv (NAT) stratégiájában. A tanulók balesetbiztonsággal kapcsolatos magatartásformáinak fejlesztését a 110/2012. (VI.4.) Rendelet II.3.5. Ember és természet című alfejezet Fejlesztési feladatok 6. pontjában Az ember megismerése és egészsége címmel korcsoportonként határozza meg - az életkoroknak megfelelő igények figyelembe vételével - magába foglalva a biztonságra törekvő baleset-megelőző és az alapvető elsősegély nyújtási ismeretek átadását (7). Az évi CLIV. Törvény az Egészségügyről

7 Az Egészségfejlesztés című alfejezet 38. (1) kimondja: A köz- és felsőoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetőleg a felnőttoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni, az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát. A 26/1997. (IX.3.) NM Rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról A 26/1997. (IX.3.) NM Rendelet 5. az iskola-egészségügyi ellátás feladatai közé sorolja többek között az alapvető balesetvédelmi oktatás biztosítását az iskolaorvos, a védőnő, az oktatási intézmény vezetője, illetve szakmai szervezetek együttműködésével. A sérülés-megelőzés és az elsősegélynyújtás ismereteinek átadása az elsődleges (primer) egészségügyi prevenció körébe tartozik, mely alatt olyan tevékenységeket értünk, amelyek részben az egészséget támogató környezet (balesetveszély-mentes környezet, sérülés-megelőzés) kialakítására, valamint az egészséget támogató életmód ösztönzésére szolgálnak (alapvető elsősegély nyújtási ismeretek, baleset megelőző attitűdformálás) (8). 4. Nemzetközi kitekintés 4.1. WHO akcióterv Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az Európai Bizottsággal és az Európai Unió Tanácsával együttműködve már az 1990-es években kezdeményezte az úgynevezett Egészségesebb iskolákért (Health Promoting Schools; HPS) program kidolgozását, mely szerint az egészségfejlesztést, mint módszert multifaktoriálisan, több szempontból kell egyidejűleg megvalósítani. Ennek elemei a tanórán belüli tudás és készség elsajátítása, az iskolai szociális légkör és környezet megváltoztatása és a program szélesebb körben való kiterjesztése a környezet bevonásával. Ahhoz, hogy iskolai szinten a hatékony egészségfejlesztés megvalósulhasson, mindezeket figyelembe kell venni és különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a környezeti faktorok egészségre gyakorolt hatására, biztonságosságára és az egyéni képességek fejlesztésére. Az Egészségesebb iskolákért kezdeményezés célja, hogy a közös kitűzött feladatokat, irányelveket, egészségfejlesztési értékelési standardokat, amelyek mind a diákok, mind az oktatók egészséggel és biztonsággal kapcsolatos tudását javítják, minél több iskola fogadja el és kapcsolódjon ehhez a globális egészségfejlesztési hálózathoz. Ennek alapeleme, hogy az iskolák megosszák egymással gyakorlati tapasztalataikat és ez által tanuljanak egymástól. A Health Promoting School program keretében számos iskolai egészségfejlesztő program elemzését végezték el, annak érdekében, hogy képet kapjanak az egyes témákban elért eredményekről és egyes módszerek hatékonyságáról. Általában az egészségfejlesztő programok hatékonyságát növeli az alábbi szempontok figyelembe vétele: A programokba nagy számban és hosszú távon kell az osztályokat bevonni. A programokban nélkülözhetetlen az iskolai kollektíva aktív és példamutató részvétele.

8 Azok a programok, ahol a szülőket is bevonták, hatékonyabbnak bizonyultak. A kortárs vezetők ( peer leader ) a szemléletformálásban legalább olyan hatékonyak voltak, mint a felnőttek, ami felveti a kortárs-nyomás kihasználását az egészségfejlesztésben (4). A WHO számos tanulmány átfogó elemzését végezte el abból a célból, hogy átfogó képet kapjon az egyes egészségfejlesztési területek (például táplálkozás, testmozgás, dohányzás, iskolai erőszak) hatékonyságáról. A biztonság és sérülés-megelőzés témakörében mindössze egy 2004-es projekt fókuszált a gyermekbiztonságra. A program bátorította az iskolába biciklivel járó éves diákokat a biztonsági sisak viselésére 2 éven keresztül. A program azonban csak az első fázisában bizonyult hatékonynak, amikor még többen nyilatkozták, hogy rendszeresen viselnek védősisakot, de ez a pozitív hatás gyorsan lecsengett (9). Mindez felveti a hosszú távú, a közoktatásba rendszerszerűen beépített, elméleti és gyakorlati síkon egyaránt megvalósuló sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás oktatásának szükségességét. A WHO a gyermek- és fiatalkori balesetek megelőzését népegészségügyi prioritásként kezeli. A balesetek a gyermekek és serdülőkorúak körében évente, világszerte halálesethez vezetnek. Több mint 95 %-ban a fenti baleseti halálesetek a fejletlen és közepesen fejlett országokban következnek be. Bár a fejlett országokban, arányában jóval kisebb a baleseti halálesetek száma, azonban a balesetek során bekövetkező halálesetek az összes halálesetek 40%-át adják a 18 év alattiak között. Ennek az az oka, hogy míg a fejlett országokban az egyéb megbetegedésekből adódó haláleseteket az utóbbi évtizedekben nagyon jelentős mértékben sikerült csökkenteni, addig a balesetekből adódó halálozás ebben a korosztályban nem csökkent ugyanilyen mértékben. Felismerve a helyzet súlyosságát a WHO kidolgozott egy 10 éves cselekvési programot ( Child and adolescent injury prevention: A WHO plan of action ), amely kifejezetten a gyermek és serdülőkori balesetek megelőzésére, hatékonyabb prevenciós programok kidolgozására és ez által a balesetek következtében létrejött megbetegedések és halálozások csökkentésére irányult. A program ma is érvényes legfontosabb üzenete, hogy a gyermekbalesetek jelentős része megelőzhető, ehhez globális, regionális és nemzeti szintű összefogásra és a helyi viszonyoknak megfelelő akciótervek kidolgozására van szükség (5) Angol törekvések Nemzeti Kerettanterv Az angol nemzeti kerettanterv (National Curriculum in England) céljai között szerepel az 5-14 éves korosztály egészséges életmódra nevelése (Design and technology programmes of study, stages 1-3), azonban a tanterv elsősorban az egészséges életmódra és az egészséges táplálkozásra fókuszál, és nem tartalmazza az elsősegély nyújtási ismeretek átadását. Az utóbbi években a nemzeti Vöröskereszt (British Red Cross) javaslatára nyílt vita bontakozott ki az elsősegély nyújtási ismeretek egységes bevezetéséről az alapszintű oktatásban. Ez a kezdeményezés elérte a parlamenti törvényhozás szintjét is és felkérte a kormányzatot, hogy fontolja meg az elsősegély nyújtási ismeretek oktatásának bevezetését a nemzeti kerettantervbe (10). Ezt a javaslatot az angol

9 törvényhozás egyöntetűen támogatta, mert a hivatalos statisztikák szerint a lakosság csupán 7%-a tud és hajlandó vészhelyzetben elsősegélyt nyújtani. A nemzeti kerettanterven felül a Personal Social Health & Economic Education Association (PSHE Association) mint szervezet segít és vesz részt az iskolák tantervének kialakításában, hogy az megfeleljen ismeretanyagában a személyes, közösségi, egészségi és gazdasági oktatás ( Personal, Social, Health & Economic Education ; PSHE oktatás) feltételeinek (11). Azok az iskolák, akik elfogadják a PSHE Association iránymutatásait, tantervükbe kötelesek beépíteni a szervezeti követelményi javaslatokat. Az Egészség és jólét témakörben a sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás vonatkozásában a következő kompetenciákat jelölik meg (1. ábra). Az angol példa alapján láthatjuk, hogy a probléma jelentőségét felismerve nemzeti stratégiai szinten törekednek a sérülések megelőzésének és az elsősegélynyújtás oktatásának egységesítésére. 1.ábra A PSHE Association iránymutatásai az Egészség és jólét témakörben korcsoportok szerint Egészség és jólét témakör kompetencia ajánlásai 1. és 2. korcsoport (5-7 és 7-11 év) 3. és 4. korcsoport (11-14 és év) mit értünk egészséges életmód alatt hogyan reagáljunk vészhelyzet esetén hogyan becsüljük meg és kezeljük az egészségügyi kockázatokat és vigyázzunk magunk és mások biztonságára hogyan reagáljunk vészhelyzet esetén, beleértve az elsősegélynyújtást is www. pshe-association.org.uk British Red Cross A Nagy-Britanniai Vöröskereszt (British Red Cross) megfogalmazott célja, hogy minél több 6-11 éves gyermek ismerje meg az elsősegélynyújtás alapjait, mert ennek elsajátításával kellő önbizalmat szereznek az életmentéshez. Honlapjukon videós esetbemutatással, játékokkal, kvíz kérdésekkel, oktatócsomagokkal, úgynevezett online teaching package formájában vezetik rá a 6-11 éves gyermekeket, hogy megszerezzék az alábbi képességeket: A segítségnyújtást kívánó helyzet felismerése. A segítségnyújtáshoz szükséges alapismeretek birtoklása. Mindezek birtokában a kellő önbizalom kiépítése, amely a segítségnyújtás alappillére. Segítségnyújtás. A honlapjukon ingyenesen, bárki számára hozzáférhető programjuk a Life. Live it. First aid education for children. című játékos oktató programjuk elsősorban a 6-11 éves korosztályt célozza meg. A hangsúlyt arra helyezi, hogy a diákok és tanárok számára egyaránt biztosított segédanyagokkal (videós esetbemutatások, rajzos feladatok, órai témavázlatok) akár tanórán, akár iskolán kívül segítségnyújtásnak és a segélyhívásnak az alapjait. Az egyes témákat követően kvíz kérdések

10 segítségével ellenőrizheti a gyermek a megszerzett tudást (12). Mint jó gyakorlat példájából hazai szinten is megvalósítható törekvések lehetnek az interaktív elsősegély nyújtási oktatás kezdetének kiterjesztése kora gyermekkorra, valamint a témához kapcsolódó online, ingyenes oktatóprogramok elérése. St. John Ambulance Az angol jótékonysági szervezet, jelentős részt vállal a nemzeti sérülés-megelőzési és elsősegély nyújtási képzésekben, kurzusaikon évente fő vesz részt. Emellett másik két fő tevékenységi területük a sürgősségi ellátást biztosító szolgálatok támogatása és az önkéntesekre épülő programok biztosítása. Kitűzött céljuk, hogy a képzéseiken résztvevők kitűnjenek az átlagból azzal, hogy segítséget tudnak nyújtani kollégáiknak, barátoknak, a családon és a közösségen belül egyaránt Németország Szövetségi oktatási terv A német tartományi rendszerben az egyes tartományok külön-külön építik ki a helyi tanterveiket és ezen belül a baleset-védelmi és elsősegély nyújtási ismeretek oktatását. A szövetségi kormányzat felismerte, hogy a balesetekből adódó halálesetek számát már az általános iskolákban elkezdett oktatással jelentősen csökkenteni lehet. Véleményük szerint az egyes szövetségi tartományok némiképp különböző elsősegély nyújtási oktatási anyagából a jó gyakorlatokat összesítve a szövetségi oktatási tervbe be kell építeni. Így például a bajor oktatási tervben szereplő ifjúsági segítők (Juniorhelfer) képzésére vonatkozó ajánlásokat vagy a Szászországból, Schleswig-Holstein és Hessen tartományokból származó konkrét elsősegély nyújtási témákat mind hasznosítják. Az egységesített szövetségi képzési terv kidolgozását a német Vöröskereszt (Deutsches Rotes Kreuz) és ifjúsági tagozata (Jugendrotkreuz) vállalta magára (13). Az alábbi elsősegély nyújtási oktatási témákat javasolják az alsóbb évfolyamokban (néhányat kiemelve): 1. évfolyam: sebek, sebellátás, csípések, napszúrás, forrázás, kihűlés 2. évfolyam: elsősegély nyújtás folyamata, segélyhívás, hasi fájdalom, fulladás, mérgezés 3. évfolyam: sokk, kötözések, törések 4. évfolyam: orrvérzés, háromszögkendő használata, stabil oldalfekvés Jugendrotkreuz A német Vöröskereszt Ifjúsági szervezete ( Jugendrotkreuz ) tartományokon átívelő szakmai javaslatokat tett és megoldási modelleket nyújtott az elsősegély oktatás korcsoportonkénti megvalósítására. Javaslatuk szerint az általános iskola 3. osztályában tanulói munkacsoportokat 5 ( )

11 hoznak létre ( Schülergruppe ) az elsősegély nyújtás iránt érdeklődő diákok részvételével, akik a tanulmányi év során megszerzik az életkoruknak megfelelő alapismereteket. Közülük választják ki azokat az ifjúsági segítőket ( Juniorhelfer ), akik iskolai rendezvényeken, szünetekben vigyáznak saját kortársaikra és szükség esetén, a saját lehetőségeiken belül segítséget nyújtanak. Ez a program egy járulékos, de pedagógiailag és egészségügyileg is értékes irányt képvisel. A német rendszer arra helyezi a hangsúlyt, hogy az elsősegély nyújtás oktatását minél korábbi évfolyamokra terjesszék ki, lehetőleg már első osztálytól részesüljenek a tanulók képzésben. Továbbá, használják ki az úgynevezett kortárs-nyomás előnyeit és az oktatás alappillére pedig a folyamatos ismétlés és a gyakorlati képzés legyen (14) Finnország A finn kerettantervben a éves korosztály részesül először az alapvető baleset-védelmi és elsősegély nyújtási ismeretek oktatásában, melynek elemei például a közlekedés biztonság alapelvei, a veszély és baleseti helyzetek felismerése és az alapfokú elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása. A éves korosztály oktatása elsősorban az elsősegélynyújtásra, a sérülések laikus szintű elsődleges ellátására és a segítség hívás elsajátítására fektet hangsúlyt (15) USA-Kalifornia állam Kalifornia államban a baleset-védelmi és elsősegély nyújtási ismeretek átadását évfolyamonként (1-től 6-ig) meghatározza a helyi kerettanterv: Első évfolyam: A sérülések rizikójának csökkentése otthon, az iskolában és a közösség szintjén. Megfelelő biztonsági eszközök használata a közlekedésben (védősisak, biztonsági öv, láthatósági mellény). Második évfolyam: A tanulók gyakorolják és elsajátítják a veszély elhárítására irányuló magatartást. Harmadik évfolyam: Vész- és életveszélyes helyzetek felismerése (például szívroham, asztmás roham, görcsroham), valamint a segítségnyújtásra képzett személyek megismerése. Negyedik évfolyam: Segélyhívás és alapvető elsősegély nyújtási teendők mérgezések esetén. Különböző veszélyhelyzetek kockázatának csökkentése, úgymint égés, fulladás, motoros és gyalogos balesetek, esés. Ötödik évfolyam: Az előző évfolyamokban tanultak ismétlése és gyakorlása. Hatodik évfolyam: Alapvető elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása, különös tekintettel a fogsérülésekre. Égés és kihűlés kockázatai. Külső tettlegesség és a fegyverhasználat veszélyeinek összefüggése (16).

12 A kaliforniai példa rámutat az elsősegély nyújtási ismeretek korai és ismétlő jellegű oktatásának szükségességére, alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz Olasz példa Az olasz tanulmány szerint a lakosság legalább 20%-át kellene elsősegély nyújtási oktatásban részesíteni ahhoz, hogy a balesetekből származó halálesetek száma szignifikánsan csökkenjen. Részmegoldásként kísérleti szinten 8-11 éves tanulóknak oktattak elsősegély nyújtási ismereteket az alábbi 3 fő témát érintve: fogsérülés, orrvérzés és gyermek alapszintű újraélesztés. Az oktatási modul magába foglalta az elméleti oktatást, a gyakorlati bemutatást, a gyakorlatok elsajátítását és a kurzus végén egy felmérő írásbeli értékelést. A tanulmány egyértelműen rámutatott, hogy azok a diákok teljesítettek jobban a kurzus végén, akik nem csak az elméleti, hanem a gyakorlati oktatáson is részt vettek. A szerzők szerint egy ilyen módszer, amely hangsúlyt helyez a gyakorlati oktatásra is, sikeres lehet az általános iskolások képzésében és javasolják, hogy az elsősegélynyújtás tantárgyként kerüljön be az olasz kerettantervbe és a képzést terjesszék ki középiskolai szintre is (17). Mint jó gyakorlat példájából hazai szinten is megvalósítható törekvések lehetnek az elsősegély nyújtási oktatás korai, gyermekkori kezdete és a gyakorlati oktatásra irányuló tendencia. 5. A hazai helyzetkép bemutatása A sérülés nemzetközi definíciói közül legelterjedtebb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elfogadott: a sérülés a test fiziológiai tűréshatárt meghaladó mértékű heveny külső energiahatás (mechanikai, hő, elektromos, kémiai, sugárzás) által okozott szervezet szintű megváltozása. Bizonyos esetekben (például fulladás, stranguláció, fagyás) a sérülés egy, az élethez szükséges tényező hiányából következik be. A sérülés kifejezés magában foglalja a véletlenül bekövetkező baleseteket, a szándékos önártalmat és az erőszakos cselekményeket is (18). Hazai baleseti statisztikák gyermek- és serdülőkorban 2005 és 2007 között Magyarországon véletlen balesetek során 0-24 éves életkorban minden korcsoportban közlekedési balesetben halt meg a legtöbb gyermek és fiatal, míg a második helyen a fulladás, a harmadik helyen a mérgezés okozta halálozás állt. Ugyanezen idő intervallumban a véletlen balesetek kapcsán bekövetkezett kórházi felvételek száma azt tükrözi, hogy ugyanebben a korosztályban minden korcsoportban az esések állnak az első helyen, amit a csecsemő- és kisded korúak kivételével a közlekedési balesetek követnek (19). Magyarországon 2007 és 2009 között az 5-19 éves korosztály körében a sérülésből származó halálesetek száma a gyalogos balesetek következtében a legmagasabb, elsősorban a éves korcsoportban. Aggodalomra ad okot a második helyen álló fulladás okozta halálesetek száma (nem tartozik bele az önakasztás, öngyilkossági kísérlet, illetve a zsinegelés okozta halálozás), amely főleg a éves fiúk között magas (2. ábra) (20). Azonban, a balesetek következtében bekövetkező halálozási adatok csak a

13 baleseti jéghegy csúcsát képviselik, mert a járóbeteg ellátásban, illetve a kórházi kezelésben részesült gyermekek száma ennél jóval magasabb, nem is beszélve az olyan sérülésekről, amikor nem vesznek igénybe egészségügyi ellátást. A és közötti időszakok véletlen balesetek kapcsán bekövetkező halálozási adatait a gyermekek és serdülők korosztályában megvizsgálva azt láthatjuk, hogy az a tendencia, mely szerint legtöbbjüket közlekedési balesetben, valamint fulladás okozta haláleset kapcsán veszítjük el, sajnos nem változott. 2. ábra. A balesetekből bekövetkezett halálesetek száma az 5-19 éves gyermekek és serdülők körében korcsoportokra, nemre és halálokra bontva 2007 és 2009 között Magyarországon. Sérülésből származó halálesetek száma / fő Fiúk Lányok Életkor 5-9 év év év 5-9 év év év Gyalogos 0,81 0,96 2,01 0,42 0,52 1,00 baleset Kerékpáros 0,13 0,49 0,53 0,00 0,38 0,11 baleset Fulladás 0,54 2,17 2,75 0,28 0,76 0,67 Esés 0,13 0,24 0,64 0,00 0,12 0,22 Égés, 0,13 0,25 0,00 0,00 0,00 0,11 forrázás Mérgezés 0,4 0,6 0,32 0,00 0,52 0,11 Child Safety Country Profile 2012, Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása című (Health Behaviour in School-aged Study; HBSC) nemzetközi kutatás részeként Magyarországon 2006-ban, 5., 7., 9. és 11. évfolyamosok között elvégzett felmérés alapján kitűnik, hogy egy naptári év alatt a tanulók átlagosan 39,9%-a szenvedett egészségügyi ellátást igénylő balesetet. A balesetek előfordulásának helyszínében nagyok voltak a nemi különbségek a sportlétesítményben, otthon, közutakon bekövetkező baleseteknél, viszont ez a különbség minimálisra csökkent a közoktatási intézmény (iskola) helyszínén (1. Melléklet) (21). Ugyanezen mintavételezéssel 2010-ben ismételten elvégzett kutatás eredményei alapján egy naptári év alatt a tanulók 32,3%-a szenvedett egészségügyi ellátást igénylő balesetet, ez 7,6%-kal kevesebb, mint a 2006-os felmérés eredménye. A balesetek helyszínére vonatkozó statisztikai adatok a 2010-es felmérés eredményei alapján lényeges változást nem mutattak (22). A hazai gyermek- és serdülőkori balesetekből származó halálozási adatok, illetve a balesetek előfordulásának aránya azért is figyelem felhívó, mert a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv programja szerint a közötti adatok alapján végzett számításaik azt mutatták, hogy a közlekedési balesetek mintegy 30%-a, és a nem közlekedési véletlen balesetek közel 25%-a megelőzhető (19).

14 Azonban, a sérülések megelőzésének fontosságát nem csak a halálozási adatok támasztják alá, hanem más egészségveszteség mutatók is. Ilyen például a Disability Adjusted Life Years, az úgynevezett DALY 6 indikátor, azaz a megromlott egészség miatti életévveszteség. A megromlott egészség két okból vezethet az életévek elvesztéséhez: egyfelől az egészségprobléma nyomán kialakuló korlátozottság miatt, másfelől a betegségek miatt bekövetkező idő előtti halálozás miatt. A balesetek esetében nemcsak az idő előtti halálozás, hanem a korlátozottság kialakulása is döntő szerepet játszhat, például gerincsérülés esetén. A Global Burden of Disease (GBD) 7 adatbázisban 2010-től visszamenőleg elérhető adatok alapján, összehasonlítva a hazai közúti balesetekből származó sérülések 2000 és 2010-re vonatkozó DALY értékeit nemre való tekintet nélkül, az alábbi tendencia figyelhető meg: az 5-9 éves korosztályban 48%-kal, a éves korosztályban 33%-kal, a éves korosztályban 24%-kal csökkent a megromlott egészség miatti életévveszteség. Ezek az adatok tükrözik a hazai sérülés-megelőzés irányába tett eddigi tevékenységek hatékonyságát és alátámasztják a megelőzhetőség elvének jogosultságát. A sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás oktatásának létjogosultsága A fentebb bemutatott adatok tükrében kijelenthető, hogy a sérülések jelentik a gyermekkor egyik fő egészségügyi problémáját. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI Rendelet a teljes körű egészségfejlesztés kiemelt témaköreihez sorolja a sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás ismereteit. Számos hazai jogszabály, kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy az egészségfejlesztő iskola színterén hatékony legyen az egészséggel kapcsolatos tudás átadása és megszerzése. A Közös kincsünk a gyermek című Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Programban megfogalmazott álláspont szerint a sérülések jelentős kockázatot hordoznak a gyermekek és serdülők egészségfejlődése szempontjából. A gyermek- és serdülőkori sérülések hosszú távú fizikai következményeket és pszicho-szociális károsodásokat okozhatnak (23). A sérülések megelőzésére a következő hatásos eszközök állnak rendelkezésre: Jogi szabályozás és annak betartatása. Biztonságos termékek tervezése, előállítása és forgalmazása. Biztonságos környezet kialakítása. A családok, különösen a kisgyermeket nevelők számára személyre szabott tanácsadás. Oktatás, készségfejlesztés: Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a fejlett országokban végzett sérülés-megelőző oktatás és gyakorlati képzés jelentős mértékben hozzájárul a gyermekkori sérülésekből következő halálesetek számának csökkenéséhez. Közösségre épülő komplex sérülés-megelőzés (5). 6 A DALY (Disability Adjusted Life Years) indikátor a betegségteher kifejezője egyesíti a betegséggel kapcsolatos korai halálozás miatt elveszett életéveket és azon évek számát, amelyek valamilyen egészségi korlátozottság miatt vesztek el. Így egy DALY egyenértékű egy teljesen egészségesen eltöltött életév elvesztésével. ( ) 7 ( )

15 A nevelési-oktatási intézményekben, a 6-18 éves korosztály attitűdformáló egészségfejlesztésében a fenti eszközök közül az oktatásra és a készségfejlesztésre kell az elsődleges hangsúlyt fektetni. Továbbá a hatékony megvalósításhoz szükség van a biztonságos környezet kialakítására és bizonyos csoportok (például szülők, nagyszülők) bevonására. Azonban meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a sérülés-megelőzés és elsősegély nyújtás területén megszerzett tudás készségszintre emelkedjen és ehhez nélkülözhetetlen az egységes gyakorlati oktatás bevezetése nemzeti szinten, amelynek gyermekkortól serdülőkorig mindenki számára elérhetőnek kell lennie. 6. Az irányelvek meghatározásának és fejlesztésének szükségessége A közoktatásba integrálásra javasolt irányelveknek célszerű olyan, már stratégiai szinten elfogadott elveknek lenniük, melyeknek létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg és irányelvszintű bevezetésére adott korosztályokban egy egységes nemzeti program részeként szükség van. Az egészségfejlesztési programtól elvárható, hogy olyan irányelveket adjon meg a végfelhasználók számára, akik jelen esetben a 6-18 éves gyermekek és serdülők, hogy az egészségtudatos magatartás fejlődjön és érvényesüljön a biztonságos környezet iránti igény és elsajátítsa a laikus segítség nyújtás képességét, valamint a segítségnyújtás iránti elkötelezettséget. Továbbá, a sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás oktatásának irányelvei szolgálják az egészségvédelmet minden korosztályban és hozadékaik elérhetőek legyenek minden társadalmi csoport számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre. Az irányelvek meghatározására szükség van, mert így előtérbe kerülnek olyan kockázati tényezők (Risk factor), amelyek hatással vannak a gyermekbalesetek bekövetkezésére. Az irányelvek fejlesztésének szükségességét maga után vonja egyrészt a változó környezet, amelyben a gyermek él (urbanizáció, motorizáció, egyéb környezeti változások), másrészt az egyes korosztályok változó igényei (életkoronként eltérők a jellemző baleset típusok). A sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás irányelveit először nemzeti stratégiai szinten kell meghatározni és elfogadni. Ahhoz, hogy ez a stratégia elérje a célját, olyan eszközöket kell hozzárendelni, amelyek biztosítják az egészséget támogató környezetet (Supportive environment for health), a támogató programokat és a megvalósításhoz szükséges támogató erőforrásokat. A legoptimálisabb eszköze és helyszíne az irányelvek megvalósíthatóságának maga az úgynevezett egészségfejlesztő iskola, mint nevelésioktatási intézmény, ahol a 6-18 éves korosztály a legnagyobb számban elérhető. Az egészségfejlesztés színterén gyakorlatban megvalósuló stratégiai elvek kedvező irányba befolyásolják a tanulók egészséggel kapcsolatos magatartását és egészséggel kapcsolatos műveltségét. Amennyiben az irányelvek hosszú távú megvalósítása biztosított, akkor elérhető az úgynevezett egészség cél (Health target), amely maga után von kedvező szociális, környezeti és gazdasági hatásokat is (3). 7. Általános irányelvek a sérülés-megelőzés és elsősegélynyújtás témakörében Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program

16 A 2005-ben elfogadott Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program célja, hogy a gyermek és ifjúkor alapozza meg a későbbi életkorok fizikai és szellemi teljesítőképességét, az egészség megőrzésének, és a betegségek megelőzésének esélyét, tekintettel arra, hogy ennek az időszaknak a hiányosságai később már nem pótolhatók. Ez a megállapítás a gyermek- és ifjúkori balesetek okozta hatásokra messzemenően igaz és a program a multidiszciplináris/multiszektoriális együttműködést igénylő népegészségügyi feladatok alpontja első feladataként a balesetek megelőzését jelöli meg. Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv, 0-24 évesek véletlen baleseteinek megelőző programja Az akcióterv küldetése: Nemzeti összefogás a gyermekek és fiatalok nagyobb biztonságáért. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv a Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemőés Gyermekegészségügyi program keretében azt a célt fogalmazta meg, hogy a 0-24 éves kor közötti véletlen balesetek miatt bekövetkező halálozás 2010 és 2019 között 30%-kal csökkenjen. Véletlen balesetek során szándékosság az elszenvedő vagy más személy részéről nem feltételezhető. E cél megvalósulása esetén a hazai gyermek-, serdülő- és ifjúkori véletlen baleseti halálozás a legkedvezőbb helyzetben lévő európai országok jelenlegi halálozási szintjét érné el. Az akcióterv meghatározza azokat a fő területeket, amelyek a legkritikusabbak a véletlen balesetek miatti halálozások bekövetkezésében: közlekedésbiztonság: Bár a 2008-ban bevezetett új törvényi szabályozások (például zéró alkohol tolerancia) és azok szigorú betartatása hozzájárult a baleseti halálozási adatok csökkenéséhez, de az eredmények fenntartásához a gyermekeket és fiatalokat védő komplex megelőzést folytatni kell. A 0-24 éves korosztály halálos és súlyos közúti baleseti sérüléseinek jelentős számszerű csökkentése a közúti biztonság valamennyi területén folyó összehangolt tevékenységgel valósítható meg. Kiemelt figyelmet kell fordítani a például a gyermekek, fiatal gépjárművezetők, gyermeket szállító szülők oktatására, baleset-megelőzési készségeik javítására. otthonbiztonság: Az otthoni balesetek szempontjából a gyermekek és serdülők különösen veszélyeztetettek. A 0-24 éves korosztály halálos és súlyos otthoni baleseti sérüléseinek jelentős csökkenése elérhető a lakókörnyezet biztonságának, a gyermekek, fiatalok, szülők, védőnők, házi gyermekorvosok/háziorvosok, pedagógusok, gondozók-nevelők sérülésmegelőzési készségeinek javításával. gyermekintézmények biztonsága: Az iskolák, a kollégiumok a gyermekbalesetek lehetséges helyszínei. A 0-24 éves korosztály nevelési-oktatási intézményben bekövetkező baleseti sérüléseinek jelentős csökkentése érhető el a biztonságos környezet kialakításával, a gyermekek, fiatalok, szülők, gondozók, nevelők, az iskola-egészségügyi szolgálat, a fenntartó sérülés-megelőzési készségeinek javításával. játék, szabadidő, sportbiztonság: A 0-24 éves korosztály játék, szabadidőtöltés, sportolás közben bekövetkező halálos és súlyos baleseti sérüléseinek jelentős csökkentése érhető el a

17 szabadidős tevékenység feltételeinek, valamint a gyermekek, fiatalok, szülők, pedagógusok és szabadidős intézmény fenntartók sérülés-megelőzési készségeinek javításával. koordináció, értékelés, monitorozás: Az eredményes és fenntartható gyermek- és ifjúságbiztonsági tevékenység elképzelhetetlen az intézmények közötti együttműködés, a koordináció, az értékelés, a monitorozás elméletének kidolgozása és gyakorlatának bevezetése nélkül (19). Nem véletlen, hogy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv a 0-24 éves korosztály védelmére, biztonságára fektet hangsúlyt, hiszen anatómiai, élettani, pszichológiai sajátosságaik, valamint az egyes korosztályok különböző magatartási- és életformája, tevékenysége miatt fokozott baleseti kockázatot képviselnek. Javasolt az irányelv fő elemeinek adaptálása a közoktatásba, úgymint sérülés-megelőzés és elsősegély nyújtási ismeretek oktatása, a sérülés-megelőzési készség javítása, a biztonságos környezetre való törekvés és a hatékony interszektorális együttműködés (Intersectoral collaboration). Nemzeti Baleset-megelőzési Stratégia A Stratégia (2010) hangsúlyozza a gyermekek és fiatalok fokozott kockázatát, kiemelt célként kezeli a megelőzést. A program öt átfogó célt tűz ki a 2010 és 2020 közötti időszakra: Növekedjen a születéskor várható élettartam 1-45 éves korban. Növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma. Csökkenjen a balesetek miatt potenciálisan elveszített életévek száma. Csökkenjen a baleseti ellátásra fordított összeg. Csökkenjen a baleset miatt rokkantságban töltött évek száma. A program intervenciós javaslatai között szerepelnek többek között az alábbiak: Égés-prevenciós programok 3-14 éves korig, pedagógiai oktatócsomaggal. Csecsemő- és gyermekkori leesések megelőzése a védőnők bevonásával. Biztonságra nevelés kiemelt kezelése a testnevelő tanárok körében. Kampányok tervezése, például a baleset-megelőzés terén (24). Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2008 és 2010 között a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram több eleme célozta közvetlen vagy közvetett módon a gyermek- és fiatalkorú közlekedők biztonságának javítását. Az iskolai közlekedésnevelési program korszerűsítése, a közlekedési, közlekedésbiztonsági programok beépítése az oktatási rendszerbe, a médiával való együttműködés a biztonságért, a gépjárművezető képzés fejlesztése közvetlenül érinti ezt a korosztályt. Nemzeti Népegészségügyi Program

18 2003 és 2012 között a Nemzeti Népegészségügyi Program azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy Magyarország népességének egészségi állapotát arra a szintre emelje, amely megfelel az ország társadalmi és gazdasági fejlettségéből adódó követelményeknek és minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Bár a programban a sérülés-megelőzés nem jelent meg kiemelt célkitűzésként, megvalósulása mégis segítette a balesetek számának csökkenését. Az egészséges ifjúság alponton belül szorgalmazta az iskolák biztonságossá tételét, az egészségfejlesztési ismeretek folyamatos és rendszeres átadását, valamint a fiatalok egészséges szabadidő eltöltését. A WHO irányelvei Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (United Nations International Children's Emergency Fund; UNICEF) közös állásfoglalást adott ki a gyermekkori balesetek megelőzésének stratégiájáról. Véleményük szerint a felnőttekre alkalmazható egyszerű és biztonságos stratégiák nem védik hatékonyan a gyermekeket. Azok a megelőző programok, amelyek figyelembe veszik a gyermekek sérülékenységét és multidiszciplináris megközelítést alkalmaznak, hatékonyan csökkentik a gyermekbalesetekből származó halálozást. Számos ország figyelemre méltó csökkenést ért el, némely esetben akár 50%-ot meghaladóan. Javaslatuk szerint 6 alapelv megvalósításával lehet a leghatékonyabb sérülésmegelőzést elérni: törvényi szabályozás és azok betartatása termékmódosítás (biztonságos termék) környezeti módosítások (biztonságos környezet) támogató családlátogatások a biztonsági eszközök bevezetése és használata oktatás és készség fejlesztése Néhány releváns példa: törvényi szabályozás és azok betartatása: sebességkorlátozások, gyermekülés használata, védősisak használata, játszóterek felszerelésének standardizálása, használati meleg víz hőmérsékletének csökkentése termékmódosítás (biztonságos termék): gépjárművek ütköző zónájának módosítása, gyermekülések és gyermekbiztonsági övek módosítása, biztonsági üvegek beépítése, biztonságos gyógyszerzáró kupakok használata környezeti módosítások (biztonságos környezet): gyermekbarát infrastruktúra, biztonságos játszóterek, biztonságos iskolai útvonalak, korlátok kiépítése, egészségre káros anyagok biztonságos tárolása oktatás és készség fejlesztése: védősisak és biztonsági öv használatának oktatása, közvetlen elsősegély nyújtása sérüléseknél (25)

19 WHO-Health 2020 A WHO Európai Regionális Bizottsága által 2012-ben, két éves előkészítő munka után elfogadott Health egy olyan stratégiai program, melynek átfogó célja egy egészségpolitikai hálózaton keresztül az egészség és a jól lét előmozdítása az európai régióban. A program célkitűzései: A népesség egészségének és jól létének jelentős javítása. Az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése. A népegészségügy megerősítése. Az ember-központú egészségügyi rendszer egységessé, egyenlővé, fenntarthatóvá és magas színvonalúvá tétele. A XXI. század újszerű egészségpolitikai stratégiájának kulcselemei az életciklusokon átívelő, az egyén saját felelősségét is hangsúlyozó, de mindenki számára egyformán elérhető egészségügyi rendszer, amely képes megbirkózni az Európát érintő fertőző és nem fertőző betegségekkel. Továbbá, előtérbe helyezi az elsődleges betegellátást és megelőzést és figyelembe veszi a szociális és egészségügyi igényeket. Egészséges Magyarország Egészségügyi Ágazati Stratégia 9 A meghirdetett új, átfogó Egészségügyi Ágazati Stratégia specifikus népegészségügyi célkitűzéseket is megfogalmaz. Ezen belül az egyik stratégiai prioritás a sérülés-megelőzés, melyhez további népegészségügyi prioritásokat jelentő beavatkozásokat rendeltek, mint például: A gyermekek megelőző (preventív) szemléletű egészségfejlesztése és az egészségbeli egyenlőtlenségek csökkentése. Sérülés mentesség. A célok eléréséhez a Kormány előírta a Sérülés-megelőzési Szakpolitikai Program elkészítését. Ezen kívül a megvalósítást támogató egyéb színtér programok koncepciói közül kiemelendő a teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósítása a köznevelési intézményekben. Az irányelvek eddigi megvalósulásának elemzése erősségek és gyengeségek szintjén Erősségek 8 ( ) 9 strat%c3%a9gia_.pdf ( )

20 Magyarországon évek óta jelentős erőfeszítéseket tesznek a gyermek balesetek megelőzése érdekében. A hatékonyság növelésére törekedve hazánk számos nemzetközi kezdeményezéshez is csatlakozott. Magyarországon a sérülés-megelőzés és az elsősegélynyújtás alapjainak megismertetése a tanulókkal tantervi szinten meghatározott a Nemzeti Alaptanterv (NAT) stratégiájában, amely országos érvényű. A tanulók balesetbiztonsággal kapcsolatos magatartásformáinak fejlesztését a NAT korcsoportonként (1-4., 5-8. és évfolyam), az életkoroknak megfelelő igények figyelembe vételével írja le, magában foglalva a biztonságra törekvő sérülés-megelőzés és az alapvető elsősegélynyújtás ismereteinek átadását (7). Mivel az egészségfejlesztés alapelvei tantervi szinten meghatározottak, az egészségfejlesztés színtere a nevelési-oktatási intézmény, ahol a gyermekek és serdülők korcsoportonkénti bontásban a lehető legnagyobb létszámban és leghatékonyabban érhetők el. Gyengeségek A TACTICS (Tools to Address Childhood Trauma, Injury and Children s Safety) program részeként 2012-ben a Child Safety Report Card (Gyermek Biztonsági Jelentő Kártya) Magyarországra vonatkozott felmérése nemzetközi standardok alapján segített feltárni azokat a pontokat, amelyek további fejlesztést igényelnek. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy szükség van a standardizált, kötelező baleset-védelmi és elsősegély nyújtási oktatás továbbfejlesztésére az általános és középiskolákban (20). Az ágazatok közötti, úgynevezett interszektorális együttműködések hiánya hátráltatja a hatékony baleset-védelmi és elsősegélynyújtás oktatást, mivel a feladatok pontos meghatározása és szakmai szintű megosztása nem tisztázott. A gyakorlati tapasztalat alapján kijelenthetjük, hogy az egységes és hatékony baleset-védelmi és elsősegély nyújtási oktatáshoz a nevelési-oktatási intézményekben standard feltételek nem vagy csupán részben állnak rendelkezésre (személyi, tárgyi és anyagi feltételek), továbbá a kompetenciák mind oktatási, mind pedig egészségügyi oldalról nem tisztázottak. Követelmény szinten az egységes, átfogó jellegű elsősegély nyújtási ismeretek megszerzésére csak a jogosítvány megszerzése kapcsán kerül sor, ami miatt nem valósulhat meg a már gyermekkorban megszerezhető elsősegély nyújtási hajlandóság. Mind az oktatói, mind az egészségügyi szféra részéről gyakran tapasztalható a hatékonyságot csökkentő motiváció hiánya. 8. Az irányelvek bevezetésével várható eredmények Az irányelveknek megfelelően megvalósuló egészségfejlesztési programtól elvárható, hogy a célcsoportokban olyan attitűd mintákat adjon/erősítsen, melyek az egészségesebb választást