Környezeti értékelés. Badacsonytördemic község településrendezési tervéhez. Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet.

Átírás

1 Környezeti értékelés Badacsonytördemic község településrendezési tervéhez Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése (egykori zagykazetta területének Vki övezetbe sorolása) Megbízó: Badacsonytördemic Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8263 Badacsonytördemic, Hősök útja 12 Összeállította: Sziklai Mérnöki Iroda Kft 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 11 fszt december 1 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

2 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése: 4 11 Előzmények 4 12 A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása 5 13 A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására 5 14 A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása; 5 15 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai 6 2 A terv kidolgozásakor vizsgált változatok rövid ismertetése 6 21 A terv céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket 6 22 A terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal 7 3 A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 9 31 A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal, szabályokkal 9 Víz- és talajvédelem 10 Levegőtisztaságvédelem 13 Hulladékgazdálkodás 13 Zaj elleni védelem 14 Természet- és tájvédelem Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben, illetve programban; A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése; A terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol 19 Élővilág 19 Talaj 19 Táj 20 Víz 20 Levegő 20 Zaj 20 Vízföldtan, vízkészletek, vízgazdálkodás 20 Természet és tájvédelem A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása 25 Levegőtisztaság- védelem 25 Hulladékkezelés 25 Zaj elleni védelem 26 Közművek A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása, különös tekintettel azokra a tervelemekre, tervezett intézkedésekre, amelyek: Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik, 27 2 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

3 342 Olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre), A környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra A Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire 34 4 A terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére, monitoringozására vonatkozó javaslatok 38 5 Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni 38 6 A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre 39 7 Összefoglaló 39 Mellékletek: 1 sz melléklet: Topográfiai térkép 2 sz melléklet: Fedett földtani térkép 3 sz melléklet: Szabályozási tervlap 4 sz melléket: Ingatlan leíró adatai 3 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

4 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése: 11 Előzmények Badacsonytördemic község hatályos településrendezési terve 2005-ben került el-fogadásra A hatályos településrendezési terv elfogadása, illetve 2009-es módosítása óta olyan fejlesztési elképzelések jelentkeztek a településen, amelyek csak a településrendezési terv módosítását követően valósíthatók meg A településrendezési terv használata során is felmerültek olyan felvetések, melyek a terv részleges felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását igényelik A település lakosságának településfejlesztési igényei, illetve a területileg illetékes építéshatóság jogszabály értelmezési felvetései tették szükségessé a településrendezési terv módosítását A képviselő-testület településfejlesztési döntésében jóváhagyta a településrendezési terv módosítására vonatkozó kérelmeket, majd felkérte cégünket a tervezési munka elvégzésére Badacsonytördemic Község Önkormányzata a hatályos településrendezési terv módosítása tárgyában 2012 július 17-én küldte meg előzetes egyeztetési anyagát, hat pontban rögzítve településrendezési terv módosítás célját, és várható hatását Mivel a településrendezési eljárás 2013 december 31-i határidőig nem fejezhető be, ezért az Önkormányzat a településrendezési módosítási eljárást lezárta A tervezési munka során újabb tervezési célok fogalmazódtak meg Badacsonytördemic Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a 314/2012 (XI 8) Korm rendelet alapján új településrendezési módosítási eljárást indít, és a korábban már ismertetett hat ponttal együtt húsz pontban rögzítette a településrendezési terv módosítása szükségességét Badacsonytördemic településrendezési tervének tervezett módosítása a jóváhagyott településrendezési terv kisebb módosításait jelenti, amely helyi szinten kis területek használatát alakítja át A módosítás jellegéből adódóan kidolgozó Önkormányzat megállapította, hogy a környezeti vizsgálat szükségességének eldöntésére a 2/2005 (I11) Korm rendelet 1 (3) bekezdése vonatkozik A várható környezeti hatások jelentőségének eseti meghatározása alapján dönthető el ez alapján a környezeti vizsgálat szükségessége A várható környezeti hatás jelentőségének eldöntése a kidolgozó kikérte a környezet védelméért felelős szervek véleményét arról, hogy a tervezett módosításokat követően várható-e jelentős környezeti hatás, amely indokolja a környezeti vizsgálat lefolytatását A megkeresett szervek közül a KDT Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 61450/2014 iktatószámú levelében adott véleményt, amelyben tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a tervezett húsz módosítás közül a 20 számú, azaz a vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése esetében indokolt, ill jogszabályi előírások miatt szükséges környezeti vizsgálati eljárás lefolytatása, környezeti értékelés elkészítése A környezeti értékelés tematikája a 2/2005 (I 11) Korm rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról, 4 sz melléklete szerinti tartalmi követelményeket követi, azonban a terület NATURA 2000 érintettsége és természetvédelmi védettsége miatt kiemelten kezeli a természetre gyakorolt hatások elemzését 4 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

5 12 A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása A településrendezési terv elkészítésének folyamatában a környezeti értékelés elvégzése alapját képezi a terv által kitűzött célok, fejlesztési elképzelések, intézkedési javaslatok meghatározásának Környezeti értékeléshez szükséges adatok beszerzése, a településrendezési terv elkészítéséhez kapcsolódó adatok begyűjtésével párhuzamosan történt A 314/2005 (XII 25) Korm rendelet 3 számú melléklete határozza meg azon tevékenységeket, amelyek a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek közé tartoznak A melléklet 93 pontja szerint kikötő (amennyiben nem tartozik az 1 számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével b) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő c) védett természeti területen és Natura 2000 területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő A tervezett kikötőre a c) pont kitételei fennállnak, így a későbbi engedélyezés során mindenképpen előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása szükséges 13 A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A környezeti értékelés során olyan információ, állapot jellemző nem merült fel, amely a jogszabályi előírásokon túlmenően jelentősen befolyásolta volna a településrendezési terv alakítását 14 A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása; A környezeti értékelés szükségességének megállapítására irányuló eljárás során a jogszabály szerint megjelölt környezet védelméért felelős szervek megadták véleményüket, amiket környezeti értékelés során figyelembe vettünk A KDT Környezetvédelmi és Természetvédelmi elügyelőség 61450/2014 iktatószámú levelében adott véleményt, amelyben tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a tervezett húsz módosítás közül a 20 számú, azaz a vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése esetében indokolt, ill jogszabályi előírások miatt szükséges környezeti vizsgálati eljárás lefolytatása, környezeti értékelés elkészítése A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság /2014 sz levelében felhívta a figyelmet a Natura 2000 terület határának javítására, ami e vizsgált ingatlant is érinti Az általa tett észrevételek beépítése esetén környezeti vizsgálat készítését nem tartja szükségesnek A KDT Vízügyi Hatóság KDTVH /2014 sz levelében adott véleményt Ebben a kikötők létesítésére vonatkozó szabályozási előírások ellentmondására hívta fel a figyelmet, de környezeti vizsgálat elvégzésére vonatkozóan nem tett javaslatot 5 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

6 A vizsgálat során felvettük a kapcsolatot a település Polgármesteri Hivatalával A hivatal készséggel tájékoztatott a felmerült kérdésekkel kapcsolatban, illetve rendelkezésünkre bocsátotta a rendelkezésükre álló és a tervezés szempontjából fontos dokumentumokat 15 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai A környezeti értékelés során csak a szakirodalomban, publikált térképeken, tanulmányokban, jogszabályokban megjelent, ill az önkormányzat, a hatóságok és a különböző szolgáltató szervezetek által szolgáltatott adatokat használtuk fel, mivel ezek a tervezési terület adottságait figyelembe véve elégséges információval szolgáltak a tervnek megfelelő mélységű értékelés elkészítéséhez Természetesen helyszíni bejárás, felmérés elvégzésére is sor került 2 A terv kidolgozásakor vizsgált változatok rövid ismertetése 21 A terv céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket A terv címe: Badacsonytördemic község településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának, és szabályozási tervének módosítása Terv típusa: Településrendezési-terv módosítás részterületekre A terv tartalma: Badacsonytördemic község helyi építési szabályzatának, és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 4/2005 (VI 01) számú Képviselő-testületi rendeletének módosításáról A teljes tervezési, azaz módosítással érintett területből a környezeti vizsgálat csak a 20 számmal jelzett módosítást (Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése, a szabályozási előírások kidolgozásával) érinti A vizsgálattal érintett módosítás összefoglaló ismertetése: Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése, a szabályozási előírások kidolgozásával A módosítással érintett telektömböt a 081 hrsz-ú közút, a közigazgatási határ, illetve a Balaton (0100 hrsz) jogi partvonala határolja (20 sorszámmal jelölve) A módosítás célja Badacsonytördemic vízpart-rehabilitációs tanulmányterv rendelkezéseinek, illetve övezeteinek beépítése a településrendezési tervbe, figyelemmel a Btv előírásaira, illetve övezeteire, továbbá a fenti jogszabályokban kijelölt kikötő kialakítása érdekében a szabályozás pontosítása A kikötőt a Badacsonytördemic 092/1 hrsz-ú,ingatlannyilvántartás szerint rét művelési ágban nyilvántartott ingatlanon tervezik kialakítani A hatályos településrendezési terv nem építette be pontosan a vízpart rehabilitációs tanulmányterv rendelkezéseit, illetve szabályozását A módosítással a településrendezési tervben az egyes övezetek határvonala összhangba került a tanulmánytervben alkalmazottal Ez a módosítás elsősorban a kikötő övezetét érintette, illetve kisebb mértékben a parti sétány zöldterületének határvonalait A kikötő szabályozási előírásai is összhangba kerültek a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel 6 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

7 Új elemként jelenik meg a szabályozási terven összhangban a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, és a szabályozási előírásokban rögzítettekkel az egykori zagykazetta területének Vki övezetbe sorolása, ahol csónakkikötő kialakítására nyílik lehetőség, a zagykazettában található zagy kitermelése, és ártalommentes elhelyezése esetén A csónakkikötő kialakításának egyéb feltétele ami nem a településrendezési eljárás része a nádas figyelembe vételével megfelelő kijárat biztosítása a nyílt vízfelülethez Településszerkezet: A településszerkezeti terv a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben jóváhagyott tervlap szerint módosul Szabályozási terv: A szabályozási terv a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben jóváhagyott tervlap szerint módosul Szabályozás: A kikötő övezetét a hatályos szabályozási terv is tartalmazta A szabályozás a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alkalmazása miatt módosul Új övezetként jelenik meg a vízgazdálkodási terület tómedren kívül kikötő (Vki) övezet Tómedren kívül kikötő csak a Vki övezeti jelű területen létesíthető, illetve üzemeltethető Közlekedés: A módosítás érinti a móló szabályozását, amely korábban közlekedési területként szabályozott terület volt, és jelen módosítással zöldterületbe kerül át 22 A terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal Az alábbi aktuális területfejlesztési koncepciókat, stratégiákat, terveket és programok ismertek: Magyarország: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció javaslat (OFTK) Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 2011 Új Széchenyi Terv akciótervei A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája Az egészségügy humán erőforrás stratégiája 2 Digitális Megújulás Cselekvési Terv Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Fehér Könyv 4 Magyarország Energiapolitikája Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Energiastratégia Nemzeti Környezetvédelmi Program készítette: EconoConsult Kft és a COWN Magyarország Kft; 2010 Budapest 2 kiadta: az EM megbízásából az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Szerkesztette: Vízvári László és Gyetvai Györgyi; 2010 Budapest 3 kiadta: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4 kiadta: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 5 kiadta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2012 Budapest 7 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

8 Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia 6 Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére Közép-Dunántúli Régió: A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciója Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, Balaton-térség: 2000 évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú távú Fejlesztési Koncepció 2020-ig 9 Balaton Nagytérség Közlekedésfejlesztési Stratégiája 10 Balaton Régió Kerékpáros-turisztikai Stratégiája és a Bringakörút Projekt Előkészítő Dokumentuma 11 Veszprém megye: Veszprém megye Környezetvédelmi Programja Veszprém megye és kistérségei stratégiai programja 13 készül: Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója 14 Tapolcai és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás: A Tapolcai Statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program, Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja, stratégia 16 Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület (LEADER): Helyi Vidékfejlesztési Stratégia készítették: Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék és Aquaprofit Zrt; 2008 Veszprém - Budapest 7 készült: 2008 Budapest 8 készítette: MTA RKK NYUTI, témavezető: Rechnitzer János, DSc 9 készítette: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht, készítette: F & B Consulting Bt, készült: A Balatoni Integrációs Kht megbízásából, készítette: Progressio Márnöki Iroda Kft, Budapest, készítette: Veszprémi Egyetem, Veszprém, készíteti: Universitas-Győr Nonprofit Kft 15 készítette: Pannon Projekt Kft; készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt 8 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

9 3 A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 31 A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal, szabályokkal A 96/ 2009 (XII 9) OGY határozattal elfogadott közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (III NKP)több tervezési alapelvet határoz meg Az alapelveket a környezeti tervezés, környezethasználat során érvényesíteni kell minden szinten, így a településrendezési terv készítése során is A főbb alapelvek a következők: a környezetügy terén hagyományosan kialakult, a környezetvédelmi törvényben is szereplő alapelvek, amelyek alapvetően a környezethasználat helyes módjára (elővigyázatosság, megelőzés), a felelősség vállalására (szennyező fizet), a közérdekből fakadóan az együttműködés és átláthatóság fontosságára hívják fel a figyelmet (tájékoztatás, nyilvánosság); a környezeti problémák, jelenségek, folyamatok összetettségéből eredően mind nagyobb teret kell kapnia a holisztikus megközelítésnek (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása), az integráció elvének, valamint a rövid, közép és hosszú távú szempontok egyidejű figyelembe vételének; a területiség figyelembe vétele átfogó elvének érvényesítése, a fenntartható térhasználat, a kedvező területi hatások elősegítése és területi szinergia megvalósítása, a környezetei, társadalmi és gazdasági adottságokhoz illeszkedő, területileg differenciált beavatkozások kialakításának elve; tekintettel arra, hogy az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, kiemelt figyelmet kell szentelni az esélyegyenlőség, a társadalmi igazságosság, valamint a nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elvének; ezek egyúttal kapcsolódnak a helyi erőforrások fenntartható hasznosításának elvéhez, miszerint törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére, de egyben a helyi sajátosságok, sokszínűség, készletek védelmére A Program átfogó célterületei: A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése - Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása Ez utóbbi az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl árvizek, szélviharok, földrengések, erdőtüzek) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, valamint az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésére 9 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

10 Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése - Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése - A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmigazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok fenntarthatósága iránti igényt A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára E célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét A Program átfogó célterületei, illetve a tematikus akcióprogramok keretében meghatározott célok és intézkedések egyaránt arra irányulnak, hogy hidat képezzenek a jelenlegi helyzet és a jövőképben megfogalmazott fő irányok időarányos megvalósításához Víz- és talajvédelem Az NPK-III a Vizeink védelme és fenntartható használata fő célkitűzései: A Víz Keretirányelvvel összhangban 2015-ig a vizek jó állapotának elérése A vizeknek a vízi és a vizektől függő szárazföldi ökoszisztémákban betöltött szerepének, és a vele történő gazdálkodás társadalmi megosztottságának összehangolása, a készletek mennyiségi és minőségi védelme (az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek szennyezőanyag terhelésének csökkentése) A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, tározás feladatán túlmenően az árvízvédelmi védképesség megtartása, különös tekintettel a klímaváltozás következtében várható szélsőséges vízjárásra Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése a jó állapot, mint célkitűzés figyelembevételével A vízkészletekkel összefüggő nemzetközi együttműködésben a területi szuverenitás tiszteletben tartása mellett a károkozás tilalmának, a szennyező fizet elvének és a méltányos részesedés jogának érvényesítése 10 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

11 Kiemelt fontosságú és országos jelentősegű érzékeny víztestek állapotának javítása: A felszíni vizek állapotának javítása érdekében az elmúlt években a kiemelten kezelt vízvédelmi területeken jelentős beruházások valósultak meg, illetve kezdődtek el, melyek eredményességet a vízminőségi mutatók is igazolják Ezek folytatása az éghajlatváltozással (nagyobb párolgás, ritkább, de intenzívebb csapadék) összefüggésben jelentkező vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi problémák megoldása miatt is indokolt A Balaton az ország egyedülálló nemzeti kincse, kedvező vízminőségi állapotának, turisztikai és kulturális vonzerejének megőrzése fontos feladat A Balaton, mint állóviz sajátos adottságokkal és problémákkal rendelkező sérülékeny ökológiai rendszer Annak ellenére, hogy a Balaton vízminősége sokat javult az elmúlt időszakban, tovább kell folytatni a vízminőség javításával összefüggő intézkedések megvalósítását (pl a Balaton teljes területét érő összes terhelés több mint 30%-a a parti települesek belterületi csapadékvizéből származik) A Balaton vízminőségének javítását szolgáló legnagyobb létesítmény a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) A KBVR létesítésének alapvető célja az volt, hogy a Zalán keresztül a Keszthelyi-öbölbe jutó szervetlen növényi tápanyagok lehet legnagyobb részét visszatartsa es így a Balaton vízminőségromlását lassítsa, megállítsa es visszafordítsa A KBVR I ütem keretében az 1980-as években egy átfolyásos rendszer tározó épült ki, amelyben a víz útját terelő töltések határozzák meg Mivel a Kis-Balaton természetvédelmi terület, amely egyúttal a Ramsari egyezmény hatálya alá esik, ezért a KBVR II ütem megvalósítása soran a vízminőségi cél mellett fokozottan figyelembe kell venni a természetvédelmi érdekeket is A tó vízszintje az elmúlt évek csapadékszegény időszakában kritikus értéket ért el Ezért elengedhetetlen a Sió zsilip és csatorna rekonstrukciója, mely által nagyobb biztonsággal tartható a megfelelő vízszint az üdülőszezonban A Balaton optimális vízkészlet gazdálkodása hozzájárul a környezetvédelmi, idegenforgalmi es ökológiai szempontok érvényesüléséhez Cél a Balaton esetében: A Kis-Balaton jó állapotának védelme mellett a természetes élőhelyek vízigényeinek figyelembe vétele A Balaton jó ökológiai állapotához, a komplex hasznosítási célokhoz szükséges vízszint biztosítása A felszíni vizekre, azok terhelésére, veszélyeztetésére, szennyezésére vonatkozó szabályokat, előírásokat jelenleg a 220/2004 (VII 21) Korm rendelet tartalmazza Közvetlenül a felszíni vízbe, mint befogadóba történő bevezetésre vonatkozó a 220/2004 (VII 21) Korm rendelet szerinti területi besorolásokat és területi határértékeket a 2005 január 1-én hatályba lépett 28/2004 (XII 25) KvVM rendelet 2 sz melléklete tartalmazza E rendelet szerint a vizsgálati terület a kiemelt vízminőségvédelmi területek (befogadók) körébe tartozik (Balaton és vízgyűjtő területe) A vizsgálati területen a felszíni vizek minőségének védelme és a felszíni vizeket érintő környezeti hatások értékelése szempontjából a rendelet 2 számú melléklete szerinti 1 (Balaton és vízgyűjtője) kategória területi határértékei az irányadók A talaj és a víz védelme kiterjed a föld felszíni és felszín alatti rétegeire Az egészséges életfeltételek biztosítása érdekében a földben, vagy a föld felszínén csak olyan anyag 11 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

12 helyezhető el, valamint csak olyan tevékenység végezhető, amely a földet valamint a környezeti elemeket, a felszíni és a felszín alatti vizeket nem szennyezi, nem károsítja A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII 21) Korm rendelet 25 -a kimondja, hogy szennyvízkibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a külön jogszabály szerinti engedélyben, illetve azok hatálya alá nem tartozó külön jogszabály szerinti tevékenység esetén a felügyelőség által kiadott külön engedélyben kell meghatározni A kibocsátási követelményeket a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó kötelezett tevékenységek esetén környezetvédelmi engedélyben, b) a Kormány által külön rendeletben meghatározott egyes létesítmények tekintetében, egységes környezethasználati engedélyben, c) környezetvédelmi-felülvizsgálat elvégzése esetén a környezetvédelmi működési engedélyben kell meghatározni A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII törvény egyaránt meghatároz általános következményeket a vizek védelme érdekében A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira A védelemnek magába kell foglalnia a talaj termőképessége, víz- és levegőháztartása védelmét is A törvény szempontjait figyelembe véve született meg a 219/2004 (VII 21) Korm rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról A rendelet célja: a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével, összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása A rendelet hatálya - az atomenergiáról szóló 1996 évi CXVI törvény hatálya alá tartozó anyagok és tevékenységek kivételével - kiterjed a felszín alatti vízre és a földtani közegre, és a szennyező anyagra; a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységekre A 2005 január 1-én hatályba lépett 27/2004 (XII 25) KvVM rendelet melléklete szerint Badacsonytördemic területe szennyeződés érzékenységi besorolás szerint a fokozottan érzékeny területek közé tartozik Badacsonytördemic a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén helyezkedik el A törvénnyel jóváhagyott területrendezési terv (BRT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat (BTSZ) szerint az érintett terület része az SZ-1 jelű felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozó települési térség A 123/1997 (VII 18) Korm rendelet, amely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szól, meghatározza a felszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső, valamint a hidrogeológiai védőidom és védőterületek 12 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

13 meghatározásának, kijelölésének, kialakításának, és fenntartásának módját A település területét nem érinti működő vagy távlati vízbázis hidrogeológiai védőövezete A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000 (XII 23) Korm rendelet 2 számú melléklete szerint Badacsonytördemic az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőterületét kijelölő települések közé tartozik Levegőtisztaságvédelem Az egyes létesítmények üzemeltetőinek levegővédelemmel kapcsolatos általános kötelezettségeit a levegő védelméről szóló 306/2010 (XII23) Korm rendelet határozza meg A további vonatkozó előírásokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011(I14) VM rendelet és a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011 (I14) VM rendelet tartalmazza A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről a 4/2002(X7) KvVM rendelet intézkedik Ez utóbbi jogszabály szerint a terület egyik légszennyezettségi zónába sem tartozik A tervezési terület Badacsonytördemic település külterületén helyezkedik, környezetében főként üdülő, lakó, zöldterületek, valamint a Balaton medre, vízfelülete találhatók Az ingatlan közvetlen környezetének szennyezettségéről mérési adatok nem állnak rendelkezésre, mert az Országos Légszennyezettségi Mérőrendszer hálózatába tartozó mérőpont nincs a közelben Az ingatlan legközelebbi, az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőhálózatába tartozó mérőállomás távol, Ajkán található A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek által üzemeltetett manuális (RIV) mérőhálózatnak a legközelebbi mérőhelye Tapolcán található A mérőállomás adatai alapján Tapolcán a levegő 2013 évi légszennyezettségi indexe a legmagasabb indexű komponens alapján: kiváló (OMSZ LRK Adatközpont publikációja alapján) nitrogén-dioxid: kiváló A tervezési terület néhány kilométeres környezetében jelentős légszennyező pontforrás illetve diffúz forrás nincs A fentieket figyelembe véve feltételezhető, hogy a tervezett kikötői terület térségében a levegő minősége jó A nyári időszakban a nagyobb járműforgalom miatt valószínűleg kissé nő a terhelés Hulladékgazdálkodás Az NKP-II Hulladékgazdálkodási fő célkitűzései: Az évente képződő hulladék mennyisége 20%-kal csökkenjen (2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék) 2014-re a képződő hulladék legalább 40%-a hasznosuljon, az energetikai hasznosítás érje el a 10%-ot 13 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

14 A maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások egyes speciális technológiát igénylő hulladékok kivételével az ország határain belül álljanak rendelkezésre Zaj elleni védelem Az NKP-III szerint célként a következők fogalmazhatók meg: A zaj- és rezgésterhelés mértékének, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatásának, egészségkárosító kockázatának csökkentése: - a közlekedési létesítmények mentén csökkenjen azoknak a területeknek az aránya, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) 65 db, az éjjeli (Léjjel) 55 db felett van; - ezen belül prioritást kell élvezzenek azok az intézkedések, amelyek olyan területek zajcsökkentésére irányulnak, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) meghaladja a 75 db, az éjszakai pedig a 65 db mértéket A zaj- és rezgésforrások számának csökkentése A határérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében A környezeti zaj határértékeit a 27/2008 (XII 03) KvVM- EüM sz rendelet tartalmazza A rendelet 1 sz melléklete rögzíti az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit Sorszám Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) nappal óra éjjel óra 1 2 Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület A telephelyeken a tevékenység úgy végezhető, illetve a fejlesztést úgy kell tervezni, hogy a környezetbe jutó zaj a 27/2008 (XII 03) KvVM- EüM sz együttes rendeletben előírt zajterhelési határértéket ne haladja meg A zajterhelési határértékek teljesüléséről az üzemeltetőknek minden üzemelési körülmény esetén gondoskodnia kell 14 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

15 A 27/2008 (XII 03) KvVM- EüM együttes rendelet szabályozza az épületek különböző zajtól védendő helyiségében megengedhető zajterhelési határértékeket is a A rendelet szerint az Sorszám - az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől (pl felvonóktól, kazánoktól, szivattyúktól, szellőző- és klímaberendezésektől, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezésektől), és - az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységtől, illetve az ehhez alkalmazott géptől, berendezéstől, egyéb zajforrástól származó zaj terhelési határértékei az alábbiak szerint alakulnak: Zajtól védendő helyiség Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (db) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 1 Kórtermek és betegszobák Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, hálóhelyiségek bölcsődékben és 40 óvodákban 5 Lakószobák lakóépületekben Lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakásokban 45 8 Szállodák, panziók, üdülők, szociális otthonok, munkásszállók és diákotthonok közös helyiségei 50 9 Éttermek, eszpresszók Nagy- és kiskereskedelmi épületek eladóterei, vendéglátó helyiségei, a váróterem 60 A tervezési terület környezetében a következő besorolású területek fordulnak elő: Közvetlen szomszédságában: Zöldterületek (közparkok), Különleges kikötő terület, Vízgazdálkodási terület (tó, Balaton meder) besorolású területek vannak Ezeken túl keletre közlekedési terület, különleges terület (strand, kemping), zöldterület (közpark), Vízgazdálkodási terület (tó, Balaton meder), közlekedési terület (vasút), hétvégi házas üdülőterület A védett területek közül az üdülőterület határa kb 80 m-re helyezkedik el a vizsgált ingatantól A zöldterületek egy része szomszédos az ingatlannal Természet- és tájvédelem Az NKP-III szerint a biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem átfogó céljai a következők: - A védett természeti területek állapotának megőrzése és javítása (ehhez kapcsolódóan a hazai jogszabályoknak és a nemzetközi követelményeknek megfelelő működtetés feltételeinek megteremtése) - A biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken kívül is - A biológiai sokféleség ex situ védelmének megerősítése (génbank) - A biológiai sokféleség fenntartható használata 15 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

16 - A biológiai sokféleség megőrzése, mint prioritás beépítése a különböző politikákba, tervekbe és programokba (különösen: mezőgazdaság, erdészet, halászat, területrendezés, infrastrukturális fejlesztések (energia, közlekedés), ipar, turizmus, bányászat, nemzetközi kereskedelem stratégiájába és programjaiba) Védett természeti területek Táj-természetvédelmi szempontból meghatározott vagy kötelezően előírt módszer a tervezés ezen szintjén nincs Pontos élőhelytérképezést, tájképvédelmi és láthatósági vizsgálatot vagy Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítését a környezeti értékelés nem igényli, ezt a későbbi tervezési fázisokban (jelen vizsgálat elfogadása esetén) és a beruházás konkrét (vízjogi létesítési) terveinek ismeretében lehet és szükséges csak elvégezni A vizsgált ingatlan a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területén fekszik A földhivatali bejegyző határozat száma: 40125/ ) Az országos jelentőségű védett természeti területek és a beruházás kapcsolatát a következő térképpel szemléltetjük (forrás: TIR): Jelmagyarázat: piros poligon beruházás területe zöld rácsozás országos jelentőségű védett természeti terület narancssárga és bézs lakott terület A tervezett kikötő, mint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területe esetén vizsgáltuk a 31/1997 (IX 23) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 2 (1) jogszabályt, mi szerint a védetté nyilvánítás célja a táj jellegének megőrzése, természeti értékeinek a felszíni és felszín alatti vizek és vízkészleteknek, a Balaton és vízgyűjtőjének, az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak védelme, és a természetszerű gazdálkodási módok elterjesztése révén a Balaton vízminőségének javítása 16 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

17 A tervezett csónakkikötő számára történő hasznosítása során a fenti célkitűzésekkel történő ütközést nem találtunk Nemzeti Ökológiai Hálózat A Nemzeti Ökológiai Hálózat és a beruházás kapcsolatát a következő térképpel szemléltetjük (forrás: TIR): Jelmagyarázat: piros poligon beruházás területe barna magterület lila pufferterület A tervezési terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének része A Balaton teljes vízfelülete magterület Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai A beruházás megvalósítása után az ingatlanra a magterület fogalma továbbra is fennmarad, hiszen a rossz természetességű hajdani zagytéren növő pionír puhafás állomány helyett vízfelület alakul ki, ami vízi növény- és állatfajok populációinak ad majd otthont, melyek egy része Natura 2000 jelölőfaj lehet Ramsari terület A 20 század közepén minden addiginál gyorsabban pusztultak, sérültek az addig érintetlen vizes területek, s ez nemzetközi összefogáshoz vezetett Egy iráni kisvárosban, Rámszarban 1971 február 2-án tartott nemzetközi találkozón megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely 1975 december 21-én lépett érvénybe A ramsari egyezmény célja a vizes 17 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

18 élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása Az egyezményhez Magyarország 1979-ben csatlakozott (1993 évi XLII törvény) A magyarországi ramsari területek aktuális jogszabálya (119/2011 (XII 15) VM rendelet a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek kihirdetéséről) tartalmazza a ramsari védelem alatt álló ingatlanok földhivatali nyilvántartás (hrsz) alapján csoportosított listáját Hazánkban 29 ramsari védettségű terület található A teljes Balaton, mint a madárvonulásban szerepet játszó nemzetközi vadvíz, azaz ramsari védettségű terület Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, mely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható A beruházás során a vízfelület növekszik, ezzel alkalmassá válik akár a csónakkikötő belső medencéje is téli vízimadarak rejtőzködésére, táplálkozására Egyedi tájértékek A tájak karakterének fontos összetevői az egyedi tájértékek A természet védelméről szóló 1996 évi LIII törvény (Tvt) 6 (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van, de nem állnak műemléki vagy természetvédelmi oltalom alatt A tájérték környezetével együtt védendő Egyedi tájértéket a vizsgálat során a beruházás területén és annak környezetében nem találtunk 32 Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben, illetve programban; A tervezett beruházás táj- és természetvédelmi célokkal nem ellentétes Spontán kifejlődött, pionír fajokból álló ligetes, cserjés vegetáció szűnik meg, helyette vízfelület kerül kialakításra A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítésének célkitűzéseivel és a Natura 2000 terület prioritásaival a kikötő létesítése nem ellentétes A Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületére vonatkozó kritériumok a beruházás megvalósítása után is megmaradnak illetve az ingatlanra értelmezhetők A felszíni vizekkel konkrétan a Balatonnal kapcsolatos NKP-III szerint megfogalmazott célok a következők: A Kis-Balaton jó állapotának védelme mellett a természetes élőhelyek vízigényeinek figyelembe vétele A Balaton jó ökológiai állapotához, a komplex hasznosítási célokhoz szükséges vízszint biztosítása A tervezett beavatkozás a természetes élőhelyek vízigényének rendelkezésre állását, a Balaton vízszintjének alakulását nem befolyásolja, tehát a megfogalmazott célokkal nem ellentétes 18 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

19 33 A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése; 331 A terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol A vitorlás- és csónakkikötő kialakításával érintett terület elhelyezkedéséből, ill a tervezett létesítmény várható hatásait figyelembe véve érzékelhetően legfeljebb a természeti és táji értékekre gyakorolhat hatást, ezért elsősorban a későbbiekben ezzel foglalkozunk A tervezett beruházás ingatlanja többféle, a természetközeliség szempontjából is különböző, tájhasználatú terület közelében illetve metszéspontjában található, melyek a következők (égtájak szerint rendezve): Égtáj Területhasználat Természetesség É-ÉK K-DK D Ny Az ingatlannal É-ról folytatódik a pionír növényzet, majd egy keskeny, náddal benőtt rész után az Észak-Balatont feltáró 71-es számú főút, majd az észak-balatoni vasútvonal fut a Badacsonylábdihegy vasúti megállóhellyel A vasúttól É-ra szőlők, gyümölcsösök, nyaralókertek találhatók A meglévő csónakkikötő felé vezető út, mögötte a 2014 őszén befejezett ökoturisztikai látógatóközpont és strand illetve annak parkolója, majd kemping Az említett strand fövenye és a meglévő csónakkikötő a nádas ölelésében A Szigligeti-öböl homogén nádasa A 71-es útig 2, az úttól 1 természetességűek a vizsgált területek 1 természetességű területek Strand: 1, nádas és csónakkikötő vízfelülete: 3 Jó természetességű állományok: 3-4 természetesség A szomszédos területeken lévő tájhasználatokat a kikötő létesítése nem zavarja, nem szünteti meg A keletről szomszédos 1301/1 hrsz-ú zöldterületen a gyalogos és a gépjárműforgalom kis mértékben növekedhet Élővilág A beruházás során a terület élővilága jelentősen átalakul A ligetes, cserjés faállomány helyett vízfelület jelenik majd meg, vélhetőleg szegélynádassal, a vízben hínárnövényzet lesz jellemző Talaj A kikötőépítés során a területre termelt zagyréteget eltávolítják Az ingatlanon a néhány évtizeddel ezelőtti zagyelhelyezés következtében az eredeti talajtípus már nem meghatározható A növényzet lehulló lombja talajréteget még nem képzett A kikötő kialakítása, a korábban itt elhelyezett kotrási iszap kitermelésével jár, ezért gondoskodni kell ennek az anyagnak az elhelyezéséről 19 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t

20 Táj A meglévő növényzet irtása után a tervezett kikötő vízfelülete illetve a meglévő csónakkikötő felől a hajózó csatorna megépítése a tájképben közvetlen előtérként (300 méteren belül) látható tájelemként jelenik meg Víz A kikötő kialakítása a nyílt vízfelület növekedését jelenti, az eddigi feltöltött terület, szárazulat rovására A kikötő kialakítása és üzemeltetése a tó vízminőségére nem jelent veszélyt, egyrészt a kikötőkben szokásos előírások betartása, másrészt a nyílt tómedertől való elkülönült elhelyezkedése miatt A létesítmény a felszín alatti vizekre nem gyakorol káros hatást, mert gyakorlatilag kibocsátás a felszín alatti vizek felé nincs Levegő A tervezett létesítmény a környezeti levegő minőségére nem gyakorolhat érzékelhető hatást, hiszen vitorlás, és csónakkikötőről van szó Közvetetten jelentkezhet a kikötőt használók gépkocsiforgalma, amely azonban szintén jelentéktelen mértékű lesz Zaj Zaj tekintetében ugyanaz mondható el, mint a levegő esetében A Vitorlás- és csónakkikötők üzemeltetése minimális zajkibocsátással jár Vízföldtan, vízkészletek, vízgazdálkodás A tervezési terület a Badacsony-Gulács-csoport területén helyezkedik el A legnagyobb relatív relief a vulkánok peremeit, lejtőpalástjait jellemzi A hegyek lejtői a 90 o -os bazaltorgonás peremektől a gyakori o -os bazaltos felépítésű lejtőkön át a pannóniai üledékekből épült lankásabb (20-30 o ) lejtőkig szelídülnek A meredek lejtőkkel, a kőzettani felépítésből adódó szelektív lepusztulással függ össze, hogy kis sávokon 300 m/km 2 t is megközelíti a relatív relief, gyakoribb a m/km 2, szélesebb hegylábi sávokon fordul elő m/km 2 A mai geomorfológiai arculatot a vulkáni kúpok és tanúhegyek bazaltoszlopos peremein kívül a vulkánokat övező, dinamikusan változó kőfolyások, a laza pannóniai üledékből álló lejtőpalástokon a deráziós völgyek és az egykori lejtőcsuszamlásokat jellemző hepe-hupás lejtők, az eróziós árkok határozzák meg A hegyoldalak jellemző formái az eróziós vízmosások, mélyutak Terület tájképét is egy vulkáni hegy, a Badacsony uralja A tervezett kikötő területe a bazalt hegyet övező enyhébb lejtésű felszínen és a Balaton medrének találkozásánál fekszik A vizsgált terület földtani felépítése A pliocén korban gazdag vulkáni tevékenység indult meg a Balaton-felvidéken A felszíni vulkánosság híg bazaltlávát hozott a felszínre, amely különböző formákat alakított ki Ekkor 20 SS zzi iikkl llaai ii MMéér rr nn öökki ii II Irr roodd aa KKf ff tt t