SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK INTENZÍV KÖRNYEZETBEN NEVELT BARRAMUNDI IVARÉRÉSÉNEK BEFOLYÁSOLÁSA HORMONKEZELÉSSEL Készítette: Tóth Gábor Belső témavezető: Szentes Katalin, PhD-hallgató Dr. Szabó Tamás, egyetemi docens Dr. Horváth Ákos, tudományos főmunkatárs Intézet és Tanszék neve: Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Halgazdálkodási tanszék Gödöllő 2012

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés és célkitűzés Szakirodalmi áttekintés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1 A barramundi bemutatása... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2 A barramundi szaporodásbiológiája... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.3 A barramundi tenyésztése... Hiba! A könyvjelző nem létezik A recirkulációs rendszer... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halnevelő telep felépítése, és berendezései Hiba! A könyvjelző nem létezik Vízellátás, vízminőség szabályozás... Hiba! A könyvjelző nem létezik Ivadék és áruhal nevelés... Hiba! A könyvjelző nem létezik Takarmányozás... Hiba! A könyvjelző nem létezik Feldolgozás, értékesítés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.4 Az ivarszervek biológiája... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halak heréje... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halak petefészke... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.5 Az ivarérés befolyásolásának lehetőségei halakbanhiba! A könyvjelző nem létezik A halak szaporodásának neuroendokrin szabályozása Hiba! A könyvjelző nem létezik Az ivarérés befolyásolásának lehetősége hormonkezelésselhiba! A könyvjelző nem létezik. 3 Anyag és módszer... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.1 Kísérleti halak és tartási körülmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2 Kísérleti beállítások... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.3 Mintavétel... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.4 Az ivarszervek szövettani vizsgálata... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4 Eredmények és értékelésük... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5 Következtetések és javaslatok Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Nyilatkozat... 48

3 1 Bevezetés és célkitűzés Napjainkra a Föld népessége elérte a 7 milliárdot, mely komoly kihívások elé állítja az egyes országokat a szükséges mennyiségű élelmiszer megtermelésében. A Föld lakosságának állati fehérjével való ellátásában a tengeri halászatnak jelentős szerepe van, viszont a termelés elérte a tartósan fenntartható szintet. A tengeri halászat volumene évek óta stagnál (80-85 mill. t/év), egyes régiók már ma is túlhalászottak, sőt egyes fajok populációi is veszélybe kerültek. Ezzel szemben az akvakultúrában előállított termékek mennyisége folyamatos növekedést mutat. Az 1990 és 2008 között 18 millió tonnáról 68 millióra növekedet. Ebben szerepe van az egészséges élelmiszerek iránti kereslet növekedésének is, mivel a halhús gazdag telítetlen zsírsavakban (Ω-3), esszenciális aminosavakban és nyomelemekben. A többi húsféle (kérődzők, sertés, baromfi) előállításával összehasonlítva a környezeti terhelés mértékében, és az egységnyi terülten előállítható állati fehérje mennyiségében az akvakultúrás termelés előnyt élvez. A félintenzív halastavi termelési rendszerek nem terhelik a környezetet, ökogazdálkodásnak minősíthetők. Az itt megtermelt, egységnyi területre eső halhús mennyisége jelentősen elmarad az internzív rendszerek termelési kapacitásától, ami viszont kimagasló. Intenzív akvakultúrában nem minden halfaj termelhető. A halfajjal szembeni kritérium a jó technológia-tűrő képesség, a magas egyedsűrűség elviselése, a táppal való takarmányozás lehetősége, a nagy növekedési erély, valamint az ivadék utánpótlása szaporításból. Ezen fajok egyike a barramundi. A barramundi magas piaci értékű, prémium minőségű haltermék. Húsa szálkátlan, a magas nedvességtartalma miatt az íze telt, kellemesen zamatos. Szerkezete nagy húslemezekből (izomszelvény) áll, omlós, stabil szerkezetű. Ázsiában óriási kereskedelmi jelentőséggel bír ízletessége, valamint szaporodó- és alkalmazkodó képessége miatt, de Európában is jelentős piaccal rendelkezik, és az USA-ban is rendkívül keresett. Ausztráliában a legfontosabb kereskedelmi hal, és egyike a legnépszerűbb horgászhalaknak. Horgászati szempontból népszerűsége a Magyarországon meghatározó pontyéhoz hasonlítható. Akvakultúrás termelését 1970-ben Thaiföldön kezdték, majd gyorsan elterjedt egész Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. (Wongsomnuk és Manevonk, 1973, Chou és Lee, 1997). Ma már Észak Amerikában, Izraelben, és Európában is működnek barramundi farmok. Ausztráliában a termelés meghaladja az évi 4 ezer tonnát, a becsült termelés Délkelet-Ázsiában 30 ezer tonna felett van (http1), ahol Thaiföld a

4 legnagyobb termelő 8 ezer tonnával. Napjainkban az éves termelés eléri a 40 ezer tonnát (http2), és volumene egyenletesen növekszik (Katersky és Carter, 2005). Tenyészése Magyarországon jelenleg egyedül a Jászkiséri Halas Kft. Halnevelő telepén folyik (Fehér et. al. 2011). Az intenzív termeléstechnológiából eredően folyamatos, kiszámítható ellátás biztosítható az áruházak polcain. A kereskedelmi forgalomban a barramundi jellemzően nem gyorsfagyasztva, hanem frissen, előhűtött állapotban kerül a halpultra. A hazai termelésű pontyközpontú friss hal ellátásban, az afrikai harcsa mellet, a választék bővítésében játszik szerepet, remélhetőleg növelve a lakosság csekély mértékű halhús fogyasztását, mivel húsa szálkátlan, és a vásárlók jelentős részénél a halfogyasztás háttérbe szorulásának oka a szálkák jelenléte. Fontos megemlíteni, hogy a hazai előállításnak köszönhetően a lehalászástól számítva néhány órán belül a polcokra kerül, szemben a szintén előhűtött formában értékesített tengeri halakkal. A barramundi, mint termék versenyképességét, piaci részesedését a többi halfajjal, illetve más húsfélékkel szemben döntően befolyásolja az előállítási költség. Mivel a faj szaporodásbiológiai sajátosságaiból eredően az ivadék hazai előállítás jelenleg nem megoldott, ezért a költségek között jelentős tételt tesz ki az ivadék-utánpótlás beszerzése külföldi halgazdaságokból (Izrael, Malajzia), és a szállítás is rendkívül kockázatos. Az anyahalak nevelése és a faj keltetőházi szaporítása hazai tenyésztő telepeken jelentősen hozzájárulhat az előállítási költségek csökkentéséhez. A barramundi szaporodásbiológiájának pontosabb megismerése a feltétele annak, hogy az ivarérési, ivarváltási folyamatokat mesterséges úton, hormonkezeléssel, ill. környezeti tényezők tervszerű megváltoztatásával befolyásolni tudjuk. A termelés jövedelmezőségét növelhetjük azáltal, hogy az anyahalak nevelésének idejét lerövidítjük, valamint az ivartermékek kinyerésének biztonságát növeljük. Ez egyrészt a keltetőházi fejés időzíthetőségét, másrészt a gazdaságos lárvaneveléshez szükséges mennyiségű ivartermék kinyerését jelenti. Munkánk során az ivarérés hormonkezelésekkel történő befolyásolásának lehetőségét vizsgáltuk a fajban, melynek célja annak kimutatása, hogy a mesterségesen bejuttatott hormonoknak milyen hatása van az ivarérés, illetve az ivarváltás folyamatira.

5 2 Következtetések és javaslatok Következtetések 1. A kísérlet beállítását követően két hónappal, az első mintavétel alkalmával a vizsgált halak 90%-ban bekövetkezett az ivarváltás, az ivarszervben megjelentek a petefészek szövetére jellemző sejtalkotók. 2. Az ivarváltás lényegesen korábban következett be, mint az a halfaj természetesvízi állományaiban várható. 3. A korai ivarváltás párhuzamba állítható azokkal a szakirodalmi adatokkal, melyek szerint mesterséges környezetben a tejesek ivarérése és az ivarváltás lényegesen korábban megtörténik, mint természetesvízi állományban. 4. Kísérletünkben a korai ivarváltás édesvízben következett be, szemben a hivatkozott vizsgálatokra, ahol a halakat tengeröblökben elhelyezett úszó ketrecekben tartották. 5. A tejesek korai ivarérésének és a nem egészen kétéves korban bekövetkező ivarváltásnak az élettani feltételeit többek között a folyamatos és intenzív takarmányozás teremti meg és ezen folyamtok édesvízi környezetben sem gátoltak. 6. A korai ivarváltásnak, azon túl, hogy a fiziológiai feltételei adottak, feltehetően környezeti okai vannak. 7. Vizsgálataink során az abiotikus környezeti tényezők, mint pl. fényszakosság, vízhőmérséklet, vízminőség hasonlóan alakult a kísérleti csoportokban és abban a halállományban, ahonnan a kísérleti halak származtak. 8. Az egyetlen (ismert) környezeti tényező, amely a kísérleti csoportok kialakításával megváltozott, az állománysűrűség volt. A termelő medencékben az állománysűrűség hozzávetőlegesen 60 kg/m 3, a kísérleti medencékben pedig ennek a tizede, tehát 6 m 3 volt. Kísérletünkben a társas viselkedés meghatározó lehet az ivar átalakulásának kiváltásában.

6 Javaslatok 1. Az ivarérlelést célszerű lenne édes-, illetve sós vízben párhuzamosan végezni, kontroll és kezelt csoportokat kialakítva mindkét környezetben. 2. Nagyobb figyelmet fordítani a csoportos, viselkedésbeli (feromonális) tényezőkre, melyek az ivarváltást stimulálhatják. 3. Célszerű lenne olyan kísérletet beállítani, melynek célja a fiatalabb, de ivarérett tejes állomány egyedeiben spermiációt kiváltani és a lefejt sperma fontosabb paramétereit meghatározni.

7 3 Összefoglalás A barramundi gazdasági szempontból fontos halfaj. Az Indiai- és a Csendes-óceán trópusi térségében fordul elő, elsősorban a parthoz közeli vizekben, folyótorkolatokban és az óceánba érkező folyókban. A faj protandrikus hermafrodita, az állomány egyedei hímivarú halakként válnak ivaréretté, majd néhány ívást követően nőstényekké alakulnak át. A közelmúltban vonták tenyésztésbe, mesterséges környezetben előállított mennyisége évről-évre nő. Ivadékkorban könnyen rászoktatható a teljes értékű haltápra, növekedési erélye nagy, a víz sókoncentrációjának változását viszonylag tág határok között elviseli (eurihalin). Húsa jóízű, szálkátlan. A SzIE Halgazdálkodási Tanszéke aktív résztvevője egy projektnek, amely a Magyarországon még ismeretlen, de Európában jelentős piaccal rendelkező barramundi tenyésztését indította el. A halfaj édesvízben is nevelhetők, így komoly kitörési pontot jelenthet a hazai haltermelés számára. A faj nevelésére a Jászkiséri Halas Kft. termálvízre alapozott intenzív haltartó rendszerében került sor. A tenyészanyag előállítás alapját a keltetőházi szaporítás képezi. A barramundi keltetőházi szaporítása a tenyésztéstechnológia gyakorlatban is alkalmazott lépése. A recirkulációs rendszerben történő anyanevelés, valamint a mesterséges környezetben felkészített anyahalak szaporítása azonban megköveteli az anyajelöltek ivarérésének és ivarváltásának kísérletes vizsgálatát, nyomon követését. A dolgozat célja a mesterséges környezetben nevelt barramundi állományok ivarérésének, ivarváltásának és a hátterükben álló környezeti és hormonális tényezőknek a vizsgálata. A kísérlet beállítását követően két hónappal, az első mintavétel alkalmával a vizsgált halak 90%-ban bekövetkezett az ivarváltás, az ivarszervben megjelentek a petefészek szövetére jellemző sejtalkotók. Az ivarváltás lényegesen korábban következett be, mint az a halfaj természetesvízi állományaiban várható. A nem egészen kétéves korban bekövetkező ivarváltásnak az élettani feltételeit többek között a folyamatos és intenzív takarmányozás teremti meg és ezen folyamtok édesvízi környezetben sem gátoltak. A korai ivarváltásnak, azon túl, hogy a fiziológiai feltételei adottak, feltehetően környezeti okai vannak. Az egyetlen (ismert) környezeti tényező, amely a kísérleti csoportok kialakításával megváltozott, az állománysűrűség volt. A termelő medencékben az

8 állománysűrűség hozzávetőlegesen 60 kg/m 3, a kísérleti medencékben pedig ennek a tizede, tehát 6 m 3 volt. Kísérletünkben a társas viselkedés meghatározó lehet az ivar átalakulásának kiváltásában.

9 4 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet nyilvánítani konzulenseimnek, Szentes Katalinnak, Dr. Szabó Tamásnak és Dr. Horváth Ákosnak a szakdolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségéért, támogatásáért, biztatásáért. Köszönöm a Jászkiséri Halas Kft. tulajdonosának, Borbély Gyulának, hogy hozzájárult a telepen végzett kísérletek lefolytatásához, és Csorbai Balázsnak, a telep vezetőjének, hogy megismertetett az intenzív halnevelési rendszer működésével, és segített a kísérletek elvégzésében.

10 5 Irodalomjegyzék Badcock, J., (1986). Aspects of the reproductive biology of Gonostoma bathyphilum (Gonostomatidae). Journal of Fish Biology, 29 (5): Barlow, C.K. Williams & M. Rimmer Sea bass culture in Australia. Infofish International. Vol 2/96 pp Bromage, N. R., Cumaranatunga, P. R. T. (1988) Egg production in rainbow trout. In Muir, J.F. és Roberts, R.J., eds. Recent Advances in Aquaculture. London és Sydney: Croom Helm, Vol. 3 pp Chou, R., Lee, H.B., Commercial marine fish farming in Singapore. Aquacult. Res. 28, Constantinos C. Mylonas, C. C. and Yonathan, Z., Use of GnRHa-delivery systems for the control of reproduction in fish. Reviews in Fish Biology and Fisheries 10: Davis, T.L.O. 1982, Maturity and sexuality in barramundi,!.ales calcarifer (Bloch), in the Northern Territory and south-eastern Gulf of Carpentaria. Australian 10urnal of Marine and Freshwater Research 33: Davis, TLO (1984) A Population of Sexually Precocious Barramundi, Lates calcarifer in the gulf of Carpentaria, Australia American Society of Ichthyologists and Herpetologists No1 COPEIA Issue: 1 Pages: Davis, T. L. O., Migration patterns in barramundi, Lates cal- carifer (Bloch), in Van Dieman Gulf, Australia, with estimates of fishing mortality in specific areas. Fish. Res. 4: Davis, T.L.O Biology of wildstock Lates calcarifer in northern Australia. p In J.W. Copland and D.L. Grey (eds). Management of wild and cultured sea bass/barramundi (Lates calcarifer). ACIAR Proceedings 20. Australian Centre for International Agricultural Research. Canberra.

11 Debas L, Fostier A, Fuchs J, Weppe M, Nedelec G, Benett A, Aquacop, Cauty C, Jalabert B (1990) The sexuality of cultured hermaphrodite fish species: analysis of morphological and endocrinological features in protogynous hermaphrodite, Epinephelus microdon, as a basis for further research to control reproduction in the grouper. In: IFREMER (ed), Advances in tropical aquaculture. IFREMER, Actes de collogue No 9, pp G. Schipp, Introduction to the Life History and Biology of Barramundi. Fishnote No. 07, October 1991, ISSN No: X. Aquaculture Centre, Darwin. Garcia L.M.B. (1989) Development of an ovarian biopsy technique in the sea bass, Lates calcarifer (Bloch). Aquaculture, 77, Garrett, R.N. & J.J. O'Brien All-year-around spawnings of hatchery barramundi in Australia. Austasia Aquaculture 8(2): Greenwood, P.H. (1976) A review of the family Centropomidae (Pisces Perciformes). Bull. Br. Mus. Nat. Hist. (Zool.), 29, Michael Hutchins, Dennis A. Thoney, Paul V. Loiselle, and Neil Schlager. Farmington Hills, MI: Gale Group, 2003 Grzimek s Animal Life Encyclopedia, 2nd edition,. Volumes 4 5, Fishes I II, edited by Guiguen, Y., Cauty, C., Fostier, A., Fuchs, J., Jalabert. B., 1994: Reproductive cycle and sex inversion of the seabass, Lates cacarifer, reared in sea cages in French Polynesia: histological and morphometric description. Environmental Biology of Fishes 39, HORVÁTH L. (1980) A ponty (Cyprinus carpio L.) petefejlődésének elemzése és szabályozása. A halhústermelés fejlesztése (9). Szerkesztő: Oláh J. Haltenyésztési Kutató Intézet, Szarvas, pp Horváth László (szerkesztő) Halbiológia és haltenyésztés. (egyetemi tankönyv). Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp Katersky, R. S., Carter, C. G., Growth efficiency of juvenile barramundi, Lates calcarifer, at high temperatures. Aquaculture 250,

12 Krutsay M. (1980): Szövettani technika. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 201. old. ISBN: Lim, L.C.; Heng, H.H.; Lee, H.B The induced breeding of sea bass, Lates calcarifer (Bloch), in Singapore. Singapore Journal of Primary Industries, 14, Moore, R Natural sex inversion in the giant Perch (Lates caicarij'er). Aw,tTalian Journal of Marine and Freshwater Research 30:X Shapiro D. Y. (1982) Behavioral influences on the initiation and timing of adult femaleto-male sex change in a coral reef fish. In: Proceeding of the 9th International Symposium on Comparative Endocrinology, University of Hong Kong, Hong Kong, Abstr.: 85 Szabó T., A szaporodás neuroendokrin szabályozása. Halbiológia és haltenyésztés. (egyetemi tankönyv) Szerkesztő: Horváth László. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp TOLEDO J.D., MARTE C.L., CASTILLO A.R., Spontaneous maturation and spawning of sea bass-lates calcarifer in floating net cages. JOURNAL OF APPLIED ICHTHYOLOGY- ZEITSCHRIFT FUR ANGEWANDTE ICHTHYOLOGIE, 7 (4): Zohar, Y., R. Billard, C. Weil, Reproduction of the seabream (Sparus aurata) and the seabass (Dicentrarchus labrax): sexual cycle and induction of spawning. G. Barnabé, R. Billard (Eds.), Aquaculture du bar et des sparidés, INRA, Paris, pp Wongsomnuk S. and S. Manevonk, Results of experiments on artificial breeding and larval rearing of the sea bass Lates calcarifer (Bloch). Songkhla Marine Fisheries Station. Contribution/Songkhla Marine Fisheries Station. No pages. http1 (2012 május): http2 (2012 május): http3 (2012 május):

13 NYILATKOZAT Alulírott Tóth Gábor, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar Halászati-Halgazdálkodási Szakirányú Továbbképzési Szak levelező tagozat végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a szakdolgozat saját munkám, melynek elkészítése során a felhasznált irodalmat korrekt módon, a jogi és etikai szabályok betartásával kezeltem. Hozzájárulok ahhoz, hogy szakdolgozatom egyoldalas összefoglalója felkerüljön a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet honlapjára. A szakdolgozat állam- vagy szolgálati titkot tartalmaz: igen nem Gödöllő, május hó 7. nap hallgató aláírása A dolgozat készítőjének konzulense nyilatkozom arról, hogy a szakdolgozatot áttekintettem, a felhasznált irodalmat a hallgató korrekt módon, a jogi és etikai szabályok betartásával kezelte, a szakdolgozatot záróvizsgán történő védésre javaslom. A szakdolgozat állam- vagy szolgálati titkot tartalmaz: igen nem Gödöllő, május hó 7. nap témavezető aláírása

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és

Részletesebben

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Urbányi Béla, Bercsényi Miklós*, Stündl László**, Kucska Balázs***, Gál Dénes****, Kovács Örs*****, Horváth Ákos, Müller

Részletesebben

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban

Részletesebben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több

Részletesebben

Újabb ígéretes fajok az európai akvakultúrában: a barramundi (Lates calcarifer Bloch, 1790) és a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus L.

Újabb ígéretes fajok az európai akvakultúrában: a barramundi (Lates calcarifer Bloch, 1790) és a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus L. Újabb ígéretes fajok az európai akvakultúrában: a barramundi (Lates calcarifer Bloch, 1790) és a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus L., 1766) Feledi Tibor 1, Gyalog Gergô 1, Kucska Balázs 1, Fehér Milán

Részletesebben

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Pisztráng

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Pisztráng Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Pisztráng Szivárványos pisztráng - Oncorhynchus mykiss Sebes pisztráng - Salmo trutta m. fario Sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) Elterjedés Őshonos

Részletesebben

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9. A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,

Részletesebben

Intenzív haltenyésztés bemutatása

Intenzív haltenyésztés bemutatása Intenzív haltenyésztés bemutatása Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár Történet (édesvízi halfajok) i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke, i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

NÉGY KÜLÖNBÖZŐ ÖSSZETÉTELŰ TÁP ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSA A BARRAMUNDI (Lates calcarifer) TERMELÉSI MUTATÓIRA

NÉGY KÜLÖNBÖZŐ ÖSSZETÉTELŰ TÁP ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSA A BARRAMUNDI (Lates calcarifer) TERMELÉSI MUTATÓIRA NÉGY KÜLÖNBÖZŐ ÖSSZETÉTELŰ TÁP ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSA A BARRAMUNDI (Lates calcarifer) TERMELÉSI MUTATÓIRA THE EFFECTS OF FOUR TYPES OF ARTIFICIAL FEED WITH DIFFERENT COMPOSITIONS ON PRODUCTION PARAMETERS

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET

DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A Doktori Iskola

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina

Részletesebben

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI Mitől lesz valami intenzív? Intenzifikáció lehetőségei: Takarmányozás Polikultúra Telepítési sűrűség fokozása Vegyes kihelyezés Levegőztetés Vízcsere Extenzív félintenzív -

Részletesebben

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Ardó László, Csengeri István, Rónyai András, Jeney Zsigmond

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás?

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? 1 MTA-AKVAKULTÚRA SZAKMAI NAP BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 3. Sikamlós kérdés Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? PALOTÁS PÉTER, KASZA GYULA, VAJDA ÁGNES, BÓDI BARBARA CORVINUS EGYETEM BUDAPEST ÉLELMISZERTUDOMÁNYI

Részletesebben

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról

Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról A SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium szervezésében a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0011azonosító számú, A tehetséggondozás

Részletesebben

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) Rendszertani besorolása Ország: Állatok /Animalia/ Törzs: Gerinchúrosok /Chordata/ Altörzs: Gerincesek /Vertebrata/

Részletesebben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Részletesebben

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. A magyar halászati stratégia A 2014-2020-as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. Gábor János VM HAHOPIHO Halászati horgászati szabályozás

Részletesebben

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC 2013. május 22-23. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás A szelén: Sokáig toxikus

Részletesebben

Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben

Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben Kotrik László, Lefler Kinga Katalin, Hetyey Csaba, Hegyi Árpád, Gál János, Urbányi Béla Probléma Téma indoklása I. a halak nemének pontos

Részletesebben

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24. A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B Minőségi haltermék k előáll llítás Dr. Szathmári LászlL szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24. Célkitűzések Takarmányreceptúrák

Részletesebben

A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos

A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos A tokfélék biológiája és tenyésztése Dr. Horváth Ákos Halak, csak máshogy Testfelépítés Elnyújtott test Szélsőségesen alsó állású száj Heterocerk farokúszó Kültakaró Háti, oldalsó és hasi vértsor Ganoid

Részletesebben

Bemutatkozás Dr. Lehoczky István. 2013. december 4..

Bemutatkozás Dr. Lehoczky István. 2013. december 4.. Bemutatkozás Dr. Lehoczky István 2013. december 4.. A baromfihoz eddig ilyen viszony fűzött Képzettség: 1991 1995. Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest, Érettségi. 1995 2001. Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA. Dr. STÜNDL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus. 2011. szeptember

PUBLIKÁCIÓS LISTA. Dr. STÜNDL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus. 2011. szeptember PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. STÜNDL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus Könyv, könyvrészlet, jegyzet: 2011. szeptember 1. Stündl L., Pintér K., Fesztóry S., Karácsonyi Z. (2000): Halászati szakigazgatás. In: Szűcs I. (szerk.):

Részletesebben

Új módszer az indukált csukaszaporítás során nyert ikra termékenyülésének növelésére. Szabó Tamás

Új módszer az indukált csukaszaporítás során nyert ikra termékenyülésének növelésére. Szabó Tamás Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:170-177 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Új módszer az indukált csukaszaporítás során nyert ikra termékenyülésének növelésére Szabó

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása. Kivonat

A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása. Kivonat Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (2009) 32:73-78 ISBN 978-963-7120-30-5 HAKI 2009 A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona

Részletesebben

Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR

Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR XXXIII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS Az állati termék előállításban várható trendek különös tekintettel az akvakultúrára Horn Péter Szarvas, 2009. május 27. A növénytermesztés

Részletesebben

A zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása

A zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása Horváth Zoltán A zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása Összefoglalás Tanulmányunkban az intenzív recirkulációs rendszerek (RAS) értéktermelő

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék. DOKTORI (PhD) TÉZISEK

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék. DOKTORI (PhD) TÉZISEK PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) TÉZISEK Állat és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc. (Jogelőd:

Részletesebben

MEGHÍVÓ. VII. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó. Időpont: február 2-3., csütörtök-péntek

MEGHÍVÓ. VII. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó. Időpont: február 2-3., csütörtök-péntek MEGHÍVÓ VII. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó Időpont: 2017. február 2-3., csütörtök-péntek Helyszín: Szent István Egyetem, 1. nap: Tudástranszfer Központ A bejárat földszint 9. előadóterem

Részletesebben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia, Tarpataki Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest Magyar

Részletesebben

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május Bokor Zoltán, Mosonyi Gábor, Kotrik László, Ittzés István, Müller Tamás, Urbányi Béla, Horváth Ákos XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2010. május 12-13. Célkitűzés Rövid távú célok: A harcsasperma

Részletesebben

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences Tilápiatenyésztés A tilápia általános bemutatása A világ éves tilápiatermelés 2,1 millió tonna, így a ponty után ez a 2. faj

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök

Részletesebben

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata Integrált szemlélető program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdításáról szóló

Részletesebben

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi)

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) Kapcsolat MAGYARORSZÁG: ANIMAL FEED Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 25-27. Mail: info@animalfeed.hu www.animalfeed.hu Tel/Fax.: 76/ 324-237

Részletesebben

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan. OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE 2014/2. szám Tisztelt MASZ tag! A MASZ Hírlevél 2014. évi 2. számában két nemrégiben megjelent olyan kiadványt mutatunk be, amelyek átfogó képet adnak a világ,

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A tokfélék biológiája és tenyésztése! Dr. Horváth Ákos!

A tokfélék biológiája és tenyésztése! Dr. Horváth Ákos! A tokfél biológiája és tenyétése! Dr. orváth Ákos! ak, csak mhogy! lnyújtott test! Testfelépítés! Sélsőségesen só állú áj! eterocerk farokúó! Kültakaró! áti, oldsó és hasi vértsor! Goid pikkelyet a farkon!

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMADOLGOZAT SZERKESZTÉSE

A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMADOLGOZAT SZERKESZTÉSE A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMADOLGOZAT SZERKESZTÉSE 1. A szakdolgozat/diplomadolgozat nyelve: magyar vagy angol, esetleg német. 2. A szakdolgozat/diplomadolgozat alakja: A4 formátum, bekötött, fekete színű kemény

Részletesebben

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula ÉLŐTÁPLÁLÉK K SZERVEZETEK DÚSÍTÁSI D SI TECHNOLÓGI GIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE SE Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Részletesebben

Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon

Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon Lehetőségek a Magyar sertéstenyésztésben Ing. Arno van de Laar MSc, Regional Director TOPIGS International Az előadás témái: A világ sertéshús kereskedelme, a

Részletesebben

HOGYAN ÍRJUNK ÉS ADJUNK ELŐ NYERTES TDK T?

HOGYAN ÍRJUNK ÉS ADJUNK ELŐ NYERTES TDK T? HOGYAN ÍRJUNK ÉS ADJUNK ELŐ NYERTES TDK T? KÁROLY DÓRA, KATONA BÁLINT ORVOSTECHNIKA SZAKOSZTÁLY 2016. MÁJUS 05. TÉMA Témaválasztás > ami érdekel Téma jelentősége (ha jelentős téma, nagyobb esély van a

Részletesebben

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Miért? Érdekeltek nem elégedettek a jelenlegi szabályozással Változó társadalmi

Részletesebben

A 37. sorszámú Halász, haltenyésztő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 37. sorszámú Halász, haltenyésztő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 37. sorszámú Halász, haltenyésztő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 624 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) az akvakultúra (beleértve az intenzív iparszerű üzemeket is) termelési kapacitás növelése új halgazdaságok építésével;

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müllerné Trenovszki Magdolna, Hegyi Árpád,

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben

Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben Gabnai Zoltán Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben Possibilities of small-scale food and energy production based on utilization

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre

Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre Bardócz Tamás www.aquabt.com Tartalom Téma és nézőpont meghatározása Az európai akvakultúra általános bemutatása

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

A MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA

A MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Doktori Iskola vezet je: Dr. Schmidt János egyetemi tanár

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának

Részletesebben

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám 2012/1 szám A Magyar Akvakultúra Szövetség a 2012. év során is aktívan részt vett az ágazatot érintő rendeletek és szabályzók kidolgozásával kapcsolatos előkészítő munkában, illetve a Halászati Operatív

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Élelmiszerbiztonsági konferencia

Élelmiszerbiztonsági konferencia Élelmiszerbiztonsági konferencia Balázs Ildikó minőségügyi igazgató, Auchan Magyarország Kft. 2013.11.07. 1 12 + 7 áruház az országban Egyetlen lépéssel több új helyszínen megjelentünk (az ország keleti,

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben