SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
|
|
- Lídia Szőkené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK INTENZÍV KÖRNYEZETBEN NEVELT BARRAMUNDI IVARÉRÉSÉNEK BEFOLYÁSOLÁSA HORMONKEZELÉSSEL Készítette: Tóth Gábor Belső témavezető: Szentes Katalin, PhD-hallgató Dr. Szabó Tamás, egyetemi docens Dr. Horváth Ákos, tudományos főmunkatárs Intézet és Tanszék neve: Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Halgazdálkodási tanszék Gödöllő 2012
2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés és célkitűzés Szakirodalmi áttekintés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1 A barramundi bemutatása... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2 A barramundi szaporodásbiológiája... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.3 A barramundi tenyésztése... Hiba! A könyvjelző nem létezik A recirkulációs rendszer... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halnevelő telep felépítése, és berendezései Hiba! A könyvjelző nem létezik Vízellátás, vízminőség szabályozás... Hiba! A könyvjelző nem létezik Ivadék és áruhal nevelés... Hiba! A könyvjelző nem létezik Takarmányozás... Hiba! A könyvjelző nem létezik Feldolgozás, értékesítés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.4 Az ivarszervek biológiája... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halak heréje... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halak petefészke... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.5 Az ivarérés befolyásolásának lehetőségei halakbanhiba! A könyvjelző nem létezik A halak szaporodásának neuroendokrin szabályozása Hiba! A könyvjelző nem létezik Az ivarérés befolyásolásának lehetősége hormonkezelésselhiba! A könyvjelző nem létezik. 3 Anyag és módszer... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.1 Kísérleti halak és tartási körülmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2 Kísérleti beállítások... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.3 Mintavétel... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.4 Az ivarszervek szövettani vizsgálata... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4 Eredmények és értékelésük... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5 Következtetések és javaslatok Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Nyilatkozat... 48
3 1 Bevezetés és célkitűzés Napjainkra a Föld népessége elérte a 7 milliárdot, mely komoly kihívások elé állítja az egyes országokat a szükséges mennyiségű élelmiszer megtermelésében. A Föld lakosságának állati fehérjével való ellátásában a tengeri halászatnak jelentős szerepe van, viszont a termelés elérte a tartósan fenntartható szintet. A tengeri halászat volumene évek óta stagnál (80-85 mill. t/év), egyes régiók már ma is túlhalászottak, sőt egyes fajok populációi is veszélybe kerültek. Ezzel szemben az akvakultúrában előállított termékek mennyisége folyamatos növekedést mutat. Az 1990 és 2008 között 18 millió tonnáról 68 millióra növekedet. Ebben szerepe van az egészséges élelmiszerek iránti kereslet növekedésének is, mivel a halhús gazdag telítetlen zsírsavakban (Ω-3), esszenciális aminosavakban és nyomelemekben. A többi húsféle (kérődzők, sertés, baromfi) előállításával összehasonlítva a környezeti terhelés mértékében, és az egységnyi terülten előállítható állati fehérje mennyiségében az akvakultúrás termelés előnyt élvez. A félintenzív halastavi termelési rendszerek nem terhelik a környezetet, ökogazdálkodásnak minősíthetők. Az itt megtermelt, egységnyi területre eső halhús mennyisége jelentősen elmarad az internzív rendszerek termelési kapacitásától, ami viszont kimagasló. Intenzív akvakultúrában nem minden halfaj termelhető. A halfajjal szembeni kritérium a jó technológia-tűrő képesség, a magas egyedsűrűség elviselése, a táppal való takarmányozás lehetősége, a nagy növekedési erély, valamint az ivadék utánpótlása szaporításból. Ezen fajok egyike a barramundi. A barramundi magas piaci értékű, prémium minőségű haltermék. Húsa szálkátlan, a magas nedvességtartalma miatt az íze telt, kellemesen zamatos. Szerkezete nagy húslemezekből (izomszelvény) áll, omlós, stabil szerkezetű. Ázsiában óriási kereskedelmi jelentőséggel bír ízletessége, valamint szaporodó- és alkalmazkodó képessége miatt, de Európában is jelentős piaccal rendelkezik, és az USA-ban is rendkívül keresett. Ausztráliában a legfontosabb kereskedelmi hal, és egyike a legnépszerűbb horgászhalaknak. Horgászati szempontból népszerűsége a Magyarországon meghatározó pontyéhoz hasonlítható. Akvakultúrás termelését 1970-ben Thaiföldön kezdték, majd gyorsan elterjedt egész Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. (Wongsomnuk és Manevonk, 1973, Chou és Lee, 1997). Ma már Észak Amerikában, Izraelben, és Európában is működnek barramundi farmok. Ausztráliában a termelés meghaladja az évi 4 ezer tonnát, a becsült termelés Délkelet-Ázsiában 30 ezer tonna felett van (http1), ahol Thaiföld a
4 legnagyobb termelő 8 ezer tonnával. Napjainkban az éves termelés eléri a 40 ezer tonnát (http2), és volumene egyenletesen növekszik (Katersky és Carter, 2005). Tenyészése Magyarországon jelenleg egyedül a Jászkiséri Halas Kft. Halnevelő telepén folyik (Fehér et. al. 2011). Az intenzív termeléstechnológiából eredően folyamatos, kiszámítható ellátás biztosítható az áruházak polcain. A kereskedelmi forgalomban a barramundi jellemzően nem gyorsfagyasztva, hanem frissen, előhűtött állapotban kerül a halpultra. A hazai termelésű pontyközpontú friss hal ellátásban, az afrikai harcsa mellet, a választék bővítésében játszik szerepet, remélhetőleg növelve a lakosság csekély mértékű halhús fogyasztását, mivel húsa szálkátlan, és a vásárlók jelentős részénél a halfogyasztás háttérbe szorulásának oka a szálkák jelenléte. Fontos megemlíteni, hogy a hazai előállításnak köszönhetően a lehalászástól számítva néhány órán belül a polcokra kerül, szemben a szintén előhűtött formában értékesített tengeri halakkal. A barramundi, mint termék versenyképességét, piaci részesedését a többi halfajjal, illetve más húsfélékkel szemben döntően befolyásolja az előállítási költség. Mivel a faj szaporodásbiológiai sajátosságaiból eredően az ivadék hazai előállítás jelenleg nem megoldott, ezért a költségek között jelentős tételt tesz ki az ivadék-utánpótlás beszerzése külföldi halgazdaságokból (Izrael, Malajzia), és a szállítás is rendkívül kockázatos. Az anyahalak nevelése és a faj keltetőházi szaporítása hazai tenyésztő telepeken jelentősen hozzájárulhat az előállítási költségek csökkentéséhez. A barramundi szaporodásbiológiájának pontosabb megismerése a feltétele annak, hogy az ivarérési, ivarváltási folyamatokat mesterséges úton, hormonkezeléssel, ill. környezeti tényezők tervszerű megváltoztatásával befolyásolni tudjuk. A termelés jövedelmezőségét növelhetjük azáltal, hogy az anyahalak nevelésének idejét lerövidítjük, valamint az ivartermékek kinyerésének biztonságát növeljük. Ez egyrészt a keltetőházi fejés időzíthetőségét, másrészt a gazdaságos lárvaneveléshez szükséges mennyiségű ivartermék kinyerését jelenti. Munkánk során az ivarérés hormonkezelésekkel történő befolyásolásának lehetőségét vizsgáltuk a fajban, melynek célja annak kimutatása, hogy a mesterségesen bejuttatott hormonoknak milyen hatása van az ivarérés, illetve az ivarváltás folyamatira.
5 2 Következtetések és javaslatok Következtetések 1. A kísérlet beállítását követően két hónappal, az első mintavétel alkalmával a vizsgált halak 90%-ban bekövetkezett az ivarváltás, az ivarszervben megjelentek a petefészek szövetére jellemző sejtalkotók. 2. Az ivarváltás lényegesen korábban következett be, mint az a halfaj természetesvízi állományaiban várható. 3. A korai ivarváltás párhuzamba állítható azokkal a szakirodalmi adatokkal, melyek szerint mesterséges környezetben a tejesek ivarérése és az ivarváltás lényegesen korábban megtörténik, mint természetesvízi állományban. 4. Kísérletünkben a korai ivarváltás édesvízben következett be, szemben a hivatkozott vizsgálatokra, ahol a halakat tengeröblökben elhelyezett úszó ketrecekben tartották. 5. A tejesek korai ivarérésének és a nem egészen kétéves korban bekövetkező ivarváltásnak az élettani feltételeit többek között a folyamatos és intenzív takarmányozás teremti meg és ezen folyamtok édesvízi környezetben sem gátoltak. 6. A korai ivarváltásnak, azon túl, hogy a fiziológiai feltételei adottak, feltehetően környezeti okai vannak. 7. Vizsgálataink során az abiotikus környezeti tényezők, mint pl. fényszakosság, vízhőmérséklet, vízminőség hasonlóan alakult a kísérleti csoportokban és abban a halállományban, ahonnan a kísérleti halak származtak. 8. Az egyetlen (ismert) környezeti tényező, amely a kísérleti csoportok kialakításával megváltozott, az állománysűrűség volt. A termelő medencékben az állománysűrűség hozzávetőlegesen 60 kg/m 3, a kísérleti medencékben pedig ennek a tizede, tehát 6 m 3 volt. Kísérletünkben a társas viselkedés meghatározó lehet az ivar átalakulásának kiváltásában.
6 Javaslatok 1. Az ivarérlelést célszerű lenne édes-, illetve sós vízben párhuzamosan végezni, kontroll és kezelt csoportokat kialakítva mindkét környezetben. 2. Nagyobb figyelmet fordítani a csoportos, viselkedésbeli (feromonális) tényezőkre, melyek az ivarváltást stimulálhatják. 3. Célszerű lenne olyan kísérletet beállítani, melynek célja a fiatalabb, de ivarérett tejes állomány egyedeiben spermiációt kiváltani és a lefejt sperma fontosabb paramétereit meghatározni.
7 3 Összefoglalás A barramundi gazdasági szempontból fontos halfaj. Az Indiai- és a Csendes-óceán trópusi térségében fordul elő, elsősorban a parthoz közeli vizekben, folyótorkolatokban és az óceánba érkező folyókban. A faj protandrikus hermafrodita, az állomány egyedei hímivarú halakként válnak ivaréretté, majd néhány ívást követően nőstényekké alakulnak át. A közelmúltban vonták tenyésztésbe, mesterséges környezetben előállított mennyisége évről-évre nő. Ivadékkorban könnyen rászoktatható a teljes értékű haltápra, növekedési erélye nagy, a víz sókoncentrációjának változását viszonylag tág határok között elviseli (eurihalin). Húsa jóízű, szálkátlan. A SzIE Halgazdálkodási Tanszéke aktív résztvevője egy projektnek, amely a Magyarországon még ismeretlen, de Európában jelentős piaccal rendelkező barramundi tenyésztését indította el. A halfaj édesvízben is nevelhetők, így komoly kitörési pontot jelenthet a hazai haltermelés számára. A faj nevelésére a Jászkiséri Halas Kft. termálvízre alapozott intenzív haltartó rendszerében került sor. A tenyészanyag előállítás alapját a keltetőházi szaporítás képezi. A barramundi keltetőházi szaporítása a tenyésztéstechnológia gyakorlatban is alkalmazott lépése. A recirkulációs rendszerben történő anyanevelés, valamint a mesterséges környezetben felkészített anyahalak szaporítása azonban megköveteli az anyajelöltek ivarérésének és ivarváltásának kísérletes vizsgálatát, nyomon követését. A dolgozat célja a mesterséges környezetben nevelt barramundi állományok ivarérésének, ivarváltásának és a hátterükben álló környezeti és hormonális tényezőknek a vizsgálata. A kísérlet beállítását követően két hónappal, az első mintavétel alkalmával a vizsgált halak 90%-ban bekövetkezett az ivarváltás, az ivarszervben megjelentek a petefészek szövetére jellemző sejtalkotók. Az ivarváltás lényegesen korábban következett be, mint az a halfaj természetesvízi állományaiban várható. A nem egészen kétéves korban bekövetkező ivarváltásnak az élettani feltételeit többek között a folyamatos és intenzív takarmányozás teremti meg és ezen folyamtok édesvízi környezetben sem gátoltak. A korai ivarváltásnak, azon túl, hogy a fiziológiai feltételei adottak, feltehetően környezeti okai vannak. Az egyetlen (ismert) környezeti tényező, amely a kísérleti csoportok kialakításával megváltozott, az állománysűrűség volt. A termelő medencékben az
8 állománysűrűség hozzávetőlegesen 60 kg/m 3, a kísérleti medencékben pedig ennek a tizede, tehát 6 m 3 volt. Kísérletünkben a társas viselkedés meghatározó lehet az ivar átalakulásának kiváltásában.
9 4 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet nyilvánítani konzulenseimnek, Szentes Katalinnak, Dr. Szabó Tamásnak és Dr. Horváth Ákosnak a szakdolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségéért, támogatásáért, biztatásáért. Köszönöm a Jászkiséri Halas Kft. tulajdonosának, Borbély Gyulának, hogy hozzájárult a telepen végzett kísérletek lefolytatásához, és Csorbai Balázsnak, a telep vezetőjének, hogy megismertetett az intenzív halnevelési rendszer működésével, és segített a kísérletek elvégzésében.
10 5 Irodalomjegyzék Badcock, J., (1986). Aspects of the reproductive biology of Gonostoma bathyphilum (Gonostomatidae). Journal of Fish Biology, 29 (5): Barlow, C.K. Williams & M. Rimmer Sea bass culture in Australia. Infofish International. Vol 2/96 pp Bromage, N. R., Cumaranatunga, P. R. T. (1988) Egg production in rainbow trout. In Muir, J.F. és Roberts, R.J., eds. Recent Advances in Aquaculture. London és Sydney: Croom Helm, Vol. 3 pp Chou, R., Lee, H.B., Commercial marine fish farming in Singapore. Aquacult. Res. 28, Constantinos C. Mylonas, C. C. and Yonathan, Z., Use of GnRHa-delivery systems for the control of reproduction in fish. Reviews in Fish Biology and Fisheries 10: Davis, T.L.O. 1982, Maturity and sexuality in barramundi,!.ales calcarifer (Bloch), in the Northern Territory and south-eastern Gulf of Carpentaria. Australian 10urnal of Marine and Freshwater Research 33: Davis, TLO (1984) A Population of Sexually Precocious Barramundi, Lates calcarifer in the gulf of Carpentaria, Australia American Society of Ichthyologists and Herpetologists No1 COPEIA Issue: 1 Pages: Davis, T. L. O., Migration patterns in barramundi, Lates cal- carifer (Bloch), in Van Dieman Gulf, Australia, with estimates of fishing mortality in specific areas. Fish. Res. 4: Davis, T.L.O Biology of wildstock Lates calcarifer in northern Australia. p In J.W. Copland and D.L. Grey (eds). Management of wild and cultured sea bass/barramundi (Lates calcarifer). ACIAR Proceedings 20. Australian Centre for International Agricultural Research. Canberra.
11 Debas L, Fostier A, Fuchs J, Weppe M, Nedelec G, Benett A, Aquacop, Cauty C, Jalabert B (1990) The sexuality of cultured hermaphrodite fish species: analysis of morphological and endocrinological features in protogynous hermaphrodite, Epinephelus microdon, as a basis for further research to control reproduction in the grouper. In: IFREMER (ed), Advances in tropical aquaculture. IFREMER, Actes de collogue No 9, pp G. Schipp, Introduction to the Life History and Biology of Barramundi. Fishnote No. 07, October 1991, ISSN No: X. Aquaculture Centre, Darwin. Garcia L.M.B. (1989) Development of an ovarian biopsy technique in the sea bass, Lates calcarifer (Bloch). Aquaculture, 77, Garrett, R.N. & J.J. O'Brien All-year-around spawnings of hatchery barramundi in Australia. Austasia Aquaculture 8(2): Greenwood, P.H. (1976) A review of the family Centropomidae (Pisces Perciformes). Bull. Br. Mus. Nat. Hist. (Zool.), 29, Michael Hutchins, Dennis A. Thoney, Paul V. Loiselle, and Neil Schlager. Farmington Hills, MI: Gale Group, 2003 Grzimek s Animal Life Encyclopedia, 2nd edition,. Volumes 4 5, Fishes I II, edited by Guiguen, Y., Cauty, C., Fostier, A., Fuchs, J., Jalabert. B., 1994: Reproductive cycle and sex inversion of the seabass, Lates cacarifer, reared in sea cages in French Polynesia: histological and morphometric description. Environmental Biology of Fishes 39, HORVÁTH L. (1980) A ponty (Cyprinus carpio L.) petefejlődésének elemzése és szabályozása. A halhústermelés fejlesztése (9). Szerkesztő: Oláh J. Haltenyésztési Kutató Intézet, Szarvas, pp Horváth László (szerkesztő) Halbiológia és haltenyésztés. (egyetemi tankönyv). Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp Katersky, R. S., Carter, C. G., Growth efficiency of juvenile barramundi, Lates calcarifer, at high temperatures. Aquaculture 250,
12 Krutsay M. (1980): Szövettani technika. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 201. old. ISBN: Lim, L.C.; Heng, H.H.; Lee, H.B The induced breeding of sea bass, Lates calcarifer (Bloch), in Singapore. Singapore Journal of Primary Industries, 14, Moore, R Natural sex inversion in the giant Perch (Lates caicarij'er). Aw,tTalian Journal of Marine and Freshwater Research 30:X Shapiro D. Y. (1982) Behavioral influences on the initiation and timing of adult femaleto-male sex change in a coral reef fish. In: Proceeding of the 9th International Symposium on Comparative Endocrinology, University of Hong Kong, Hong Kong, Abstr.: 85 Szabó T., A szaporodás neuroendokrin szabályozása. Halbiológia és haltenyésztés. (egyetemi tankönyv) Szerkesztő: Horváth László. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp TOLEDO J.D., MARTE C.L., CASTILLO A.R., Spontaneous maturation and spawning of sea bass-lates calcarifer in floating net cages. JOURNAL OF APPLIED ICHTHYOLOGY- ZEITSCHRIFT FUR ANGEWANDTE ICHTHYOLOGIE, 7 (4): Zohar, Y., R. Billard, C. Weil, Reproduction of the seabream (Sparus aurata) and the seabass (Dicentrarchus labrax): sexual cycle and induction of spawning. G. Barnabé, R. Billard (Eds.), Aquaculture du bar et des sparidés, INRA, Paris, pp Wongsomnuk S. and S. Manevonk, Results of experiments on artificial breeding and larval rearing of the sea bass Lates calcarifer (Bloch). Songkhla Marine Fisheries Station. Contribution/Songkhla Marine Fisheries Station. No pages. http1 (2012 május): http2 (2012 május): http3 (2012 május):
13 NYILATKOZAT Alulírott Tóth Gábor, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar Halászati-Halgazdálkodási Szakirányú Továbbképzési Szak levelező tagozat végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a szakdolgozat saját munkám, melynek elkészítése során a felhasznált irodalmat korrekt módon, a jogi és etikai szabályok betartásával kezeltem. Hozzájárulok ahhoz, hogy szakdolgozatom egyoldalas összefoglalója felkerüljön a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet honlapjára. A szakdolgozat állam- vagy szolgálati titkot tartalmaz: igen nem Gödöllő, május hó 7. nap hallgató aláírása A dolgozat készítőjének konzulense nyilatkozom arról, hogy a szakdolgozatot áttekintettem, a felhasznált irodalmat a hallgató korrekt módon, a jogi és etikai szabályok betartásával kezelte, a szakdolgozatot záróvizsgán történő védésre javaslom. A szakdolgozat állam- vagy szolgálati titkot tartalmaz: igen nem Gödöllő, május hó 7. nap témavezető aláírása
Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával
Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és
RészletesebbenÚj halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska
Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0
RészletesebbenA halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon
MAGYAR-ROMÁN HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA WORKSHOP SZARVAS, 2018. OKTÓBER 25-26. A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon Halasi-Kovács Béla igazgató NAIK Halászati Kutató Intézet A HAKI
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
RészletesebbenA magyar halászat helye az európai akvakultúrában
II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai
RészletesebbenA magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek
A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Urbányi Béla, Bercsényi Miklós*, Stündl László**, Kucska Balázs***, Gál Dénes****, Kovács Örs*****, Horváth Ákos, Müller
RészletesebbenRadics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.
Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban
RészletesebbenA HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni
A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több
RészletesebbenÚjabb ígéretes fajok az európai akvakultúrában: a barramundi (Lates calcarifer Bloch, 1790) és a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus L.
Újabb ígéretes fajok az európai akvakultúrában: a barramundi (Lates calcarifer Bloch, 1790) és a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus L., 1766) Feledi Tibor 1, Gyalog Gergô 1, Kucska Balázs 1, Fehér Milán
RészletesebbenIntenzív haltenyésztés bemutatása
Intenzív haltenyésztés bemutatása Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár Történet (édesvízi halfajok) i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke, i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty
RészletesebbenA magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései
A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen
RészletesebbenÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME
WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság
RészletesebbenLegyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.
A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,
RészletesebbenNÉGY KÜLÖNBÖZŐ ÖSSZETÉTELŰ TÁP ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSA A BARRAMUNDI (Lates calcarifer) TERMELÉSI MUTATÓIRA
NÉGY KÜLÖNBÖZŐ ÖSSZETÉTELŰ TÁP ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSA A BARRAMUNDI (Lates calcarifer) TERMELÉSI MUTATÓIRA THE EFFECTS OF FOUR TYPES OF ARTIFICIAL FEED WITH DIFFERENT COMPOSITIONS ON PRODUCTION PARAMETERS
RészletesebbenDr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.
A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²
RészletesebbenKombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai
RészletesebbenFenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet
Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat
RészletesebbenHáromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára
Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET
DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A Doktori Iskola
RészletesebbenKülönböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére
Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Ardó László, Csengeri István, Rónyai András, Jeney Zsigmond
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat)
Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat) Mivel egy tenger nélküli ország, nincs számottevő halászata,
RészletesebbenInnovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben
Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák
RészletesebbenSikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás?
1 MTA-AKVAKULTÚRA SZAKMAI NAP BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 3. Sikamlós kérdés Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? PALOTÁS PÉTER, KASZA GYULA, VAJDA ÁGNES, BÓDI BARBARA CORVINUS EGYETEM BUDAPEST ÉLELMISZERTUDOMÁNYI
RészletesebbenA Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-
A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenA tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai
A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek
RészletesebbenA szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.
A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B Minőségi haltermék k előáll llítás Dr. Szathmári LászlL szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24. Célkitűzések Takarmányreceptúrák
RészletesebbenA süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei
A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás
RészletesebbenIntenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
RészletesebbenÖsszefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról
Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról A SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium szervezésében a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0011azonosító számú, A tehetséggondozás
RészletesebbenA magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.
A magyar halászati stratégia A 2014-2020-as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. Gábor János VM HAHOPIHO Halászati horgászati szabályozás
RészletesebbenNövényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben
HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben
RészletesebbenBemutatkozás Dr. Lehoczky István. 2013. december 4..
Bemutatkozás Dr. Lehoczky István 2013. december 4.. A baromfihoz eddig ilyen viszony fűzött Képzettség: 1991 1995. Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest, Érettségi. 1995 2001. Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenJuhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC
Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC 2013. május 22-23. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás A szelén: Sokáig toxikus
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenA tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos
A tokfélék biológiája és tenyésztése Dr. Horváth Ákos Halak, csak máshogy Testfelépítés Elnyújtott test Szélsőségesen alsó állású száj Heterocerk farokúszó Kültakaró Háti, oldalsó és hasi vértsor Ganoid
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenBSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
BSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Az alapszakon a záróvizsgára bocsátás feltétele szakdolgozat készítése. A szakdolgozat kreditértéke:
RészletesebbenA HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI
RészletesebbenPerspektívák a sertések precíziós takarmányozásában. Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék
Perspektívák a sertések precíziós takarmányozásában Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék Az EU országok vágott sertés kibocsájtása (millió hízó) Eurostat (2014) 1000 koca Az
RészletesebbenEchográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben
Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben Kotrik László, Lefler Kinga Katalin, Hetyey Csaba, Hegyi Árpád, Gál János, Urbányi Béla Probléma Téma indoklása I. a halak nemének pontos
RészletesebbenBiharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető
Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, 2018.10.25. Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető A Biharugrai Halgazdaság Kft. elhelyezkedése - A Biharugrai-halastavak,
RészletesebbenÁ L L A T T U D O M Á N Y I KAR
Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR XXXIII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS Az állati termék előállításban várható trendek különös tekintettel az akvakultúrára Horn Péter Szarvas, 2009. május 27. A növénytermesztés
RészletesebbenNÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN
NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,
RészletesebbenA hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI
Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA. Dr. STÜNDL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus. 2011. szeptember
PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. STÜNDL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus Könyv, könyvrészlet, jegyzet: 2011. szeptember 1. Stündl L., Pintér K., Fesztóry S., Karácsonyi Z. (2000): Halászati szakigazgatás. In: Szűcs I. (szerk.):
RészletesebbenHorgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.
Horgászati állatorvostan Gödöllő, 2019. március 10. Dr. Baska Ferenc egyetemi docens Állatorvostudományi Egyetem Mobil: 06-20-5604183 (időegyeztetésre) E-mail: baska.ferenc@univet.hu honlap: http://www.baska.doctor.hu
RészletesebbenMEGHÍVÓ. VII. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó. Időpont: február 2-3., csütörtök-péntek
MEGHÍVÓ VII. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó Időpont: 2017. február 2-3., csütörtök-péntek Helyszín: Szent István Egyetem, 1. nap: Tudástranszfer Központ A bejárat földszint 9. előadóterem
RészletesebbenÚj módszer az indukált csukaszaporítás során nyert ikra termékenyülésének növelésére. Szabó Tamás
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:170-177 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Új módszer az indukált csukaszaporítás során nyert ikra termékenyülésének növelésére Szabó
RészletesebbenA ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása. Kivonat
Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (2009) 32:73-78 ISBN 978-963-7120-30-5 HAKI 2009 A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása
RészletesebbenTermészetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány
Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették
RészletesebbenBaranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
RészletesebbenPontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership
Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership Szolgáltatások természetes vizeken folyó horgász célú halgazdálkodáshoz Services provided by a pond fish farm for fisheries management in natural angling
RészletesebbenVáradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas
75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék. DOKTORI (PhD) TÉZISEK
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) TÉZISEK Állat és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc. (Jogelőd:
RészletesebbenA halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest
2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenGOSSÁGI GI VIZSGÁLATA
KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona
RészletesebbenA zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása
Horváth Zoltán A zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása Összefoglalás Tanulmányunkban az intenzív recirkulációs rendszerek (RAS) értéktermelő
RészletesebbenDepartment of Aquaculture Tilápiatenyésztés
Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences Tilápiatenyésztés A tilápia általános bemutatása A világ éves tilápiatermelés 2,1 millió tonna, így a ponty után ez a 2. faj
RészletesebbenA JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN
XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök
RészletesebbenA magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai
RészletesebbenXXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május
Bokor Zoltán, Mosonyi Gábor, Kotrik László, Ittzés István, Müller Tamás, Urbányi Béla, Horváth Ákos XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2010. május 12-13. Célkitűzés Rövid távú célok: A harcsasperma
RészletesebbenMEGHÍVÓ. VIII. Gödöllői Halászati- Horgászati Szakember Találkozó. Időpont: február 1-2., csütörtök-péntek
MEGHÍVÓ VIII. Gödöllői Halászati- Horgászati Szakember Találkozó Időpont: 2018. február 1-2., csütörtök-péntek Helyszín: Szent István Egyetem, Tudástranszfer Központ A bejárat földszint 9. előadóterem
RészletesebbenSzeminárium vagy Gyakorlat Időpont: csütörtök Helyszín: Sebészeti. Műtéttani Intézet tanterem/hallgatói műtő
AZ ÁLLATKÍSÉRLETEK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA B kurzus részletes tematikája Hét Dátum és időpont 1 Szeptember 16. 17.0-19.0 17. 8.00-11.00 18. 8.00-10.00 2 Szeptember 23. 17.0-19.0 24 8.00-11.00 25. 8.00-10.00
RészletesebbenJakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula
ÉLŐTÁPLÁLÉK K SZERVEZETEK DÚSÍTÁSI D SI TECHNOLÓGI GIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE SE Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia, Tarpataki Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest Magyar
RészletesebbenA tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére
Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon
RészletesebbenHalászati Operatív Program Magyarországon
Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.
RészletesebbenA gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája
A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenOTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.
OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal
RészletesebbenAZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON
XLII. Halászati Tudományos Tanácskozás NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2018. május 30-31. AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON Németh István
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenAz európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre
Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre Bardócz Tamás www.aquabt.com Tartalom Téma és nézőpont meghatározása Az európai akvakultúra általános bemutatása
RészletesebbenA SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata
Integrált szemlélető program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági
RészletesebbenZempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenHOGYAN ÍRJUNK ÉS ADJUNK ELŐ NYERTES TDK T?
HOGYAN ÍRJUNK ÉS ADJUNK ELŐ NYERTES TDK T? KÁROLY DÓRA, KATONA BÁLINT ORVOSTECHNIKA SZAKOSZTÁLY 2016. MÁJUS 05. TÉMA Témaválasztás > ami érdekel Téma jelentősége (ha jelentős téma, nagyobb esély van a
RészletesebbenA DDGS a takarmányozás aranytartaléka
A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenA MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Doktori Iskola vezet je: Dr. Schmidt János egyetemi tanár
RészletesebbenGeográfus MSc és Földtudomány MSc szakos hallgatók diplomamunkájával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
Geográfus MSc és Földtudomány MSc szakos hallgatók diplomamunkájával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport A mesterszakon a záróvizsgára bocsátás feltétele diplomamunka
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenEurópai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)
Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) az akvakultúra (beleértve az intenzív iparszerű üzemeket is) termelési kapacitás növelése új halgazdaságok építésével;
RészletesebbenSertéstenyészés hatékonyan Magyarországon
Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon Lehetőségek a Magyar sertéstenyésztésben Ing. Arno van de Laar MSc, Regional Director TOPIGS International Az előadás témái: A világ sertéshús kereskedelme, a
RészletesebbenAPC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi)
APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) Kapcsolat MAGYARORSZÁG: ANIMAL FEED Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 25-27. Mail: info@animalfeed.hu www.animalfeed.hu Tel/Fax.: 76/ 324-237
RészletesebbenAz ASP gazdasági hatásai
Az ASP gazdasági hatásai A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései c. konferencia Budapest, 2018. március 20. dr. Ózsvári László tanszékvezető egyetemi docens Törvényszéki Állatorvostani,
RészletesebbenA SZAKDOLGOZAT/DIPLOMADOLGOZAT SZERKESZTÉSE
A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMADOLGOZAT SZERKESZTÉSE 1. A szakdolgozat/diplomadolgozat nyelve: magyar vagy angol, esetleg német. 2. A szakdolgozat/diplomadolgozat alakja: A4 formátum, bekötött, fekete színű kemény
RészletesebbenA MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám
A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE 2014/2. szám Tisztelt MASZ tag! A MASZ Hírlevél 2014. évi 2. számában két nemrégiben megjelent olyan kiadványt mutatunk be, amelyek átfogó képet adnak a világ,
Részletesebben