SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALÁSZATI-HALGAZDÁLODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK INTENZÍV KÖRNYEZETBEN NEVELT BARRAMUNDI IVARÉRÉSÉNEK BEFOLYÁSOLÁSA HORMONKEZELÉSSEL Készítette: Tóth Gábor Belső témavezető: Szentes Katalin, PhD-hallgató Dr. Szabó Tamás, egyetemi docens Dr. Horváth Ákos, tudományos főmunkatárs Intézet és Tanszék neve: Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Halgazdálkodási tanszék Gödöllő 2012

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés és célkitűzés Szakirodalmi áttekintés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1 A barramundi bemutatása... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2 A barramundi szaporodásbiológiája... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.3 A barramundi tenyésztése... Hiba! A könyvjelző nem létezik A recirkulációs rendszer... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halnevelő telep felépítése, és berendezései Hiba! A könyvjelző nem létezik Vízellátás, vízminőség szabályozás... Hiba! A könyvjelző nem létezik Ivadék és áruhal nevelés... Hiba! A könyvjelző nem létezik Takarmányozás... Hiba! A könyvjelző nem létezik Feldolgozás, értékesítés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.4 Az ivarszervek biológiája... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halak heréje... Hiba! A könyvjelző nem létezik A halak petefészke... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.5 Az ivarérés befolyásolásának lehetőségei halakbanhiba! A könyvjelző nem létezik A halak szaporodásának neuroendokrin szabályozása Hiba! A könyvjelző nem létezik Az ivarérés befolyásolásának lehetősége hormonkezelésselhiba! A könyvjelző nem létezik. 3 Anyag és módszer... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.1 Kísérleti halak és tartási körülmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2 Kísérleti beállítások... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.3 Mintavétel... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.4 Az ivarszervek szövettani vizsgálata... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4 Eredmények és értékelésük... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5 Következtetések és javaslatok Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Nyilatkozat... 48

3 1 Bevezetés és célkitűzés Napjainkra a Föld népessége elérte a 7 milliárdot, mely komoly kihívások elé állítja az egyes országokat a szükséges mennyiségű élelmiszer megtermelésében. A Föld lakosságának állati fehérjével való ellátásában a tengeri halászatnak jelentős szerepe van, viszont a termelés elérte a tartósan fenntartható szintet. A tengeri halászat volumene évek óta stagnál (80-85 mill. t/év), egyes régiók már ma is túlhalászottak, sőt egyes fajok populációi is veszélybe kerültek. Ezzel szemben az akvakultúrában előállított termékek mennyisége folyamatos növekedést mutat. Az 1990 és 2008 között 18 millió tonnáról 68 millióra növekedet. Ebben szerepe van az egészséges élelmiszerek iránti kereslet növekedésének is, mivel a halhús gazdag telítetlen zsírsavakban (Ω-3), esszenciális aminosavakban és nyomelemekben. A többi húsféle (kérődzők, sertés, baromfi) előállításával összehasonlítva a környezeti terhelés mértékében, és az egységnyi terülten előállítható állati fehérje mennyiségében az akvakultúrás termelés előnyt élvez. A félintenzív halastavi termelési rendszerek nem terhelik a környezetet, ökogazdálkodásnak minősíthetők. Az itt megtermelt, egységnyi területre eső halhús mennyisége jelentősen elmarad az internzív rendszerek termelési kapacitásától, ami viszont kimagasló. Intenzív akvakultúrában nem minden halfaj termelhető. A halfajjal szembeni kritérium a jó technológia-tűrő képesség, a magas egyedsűrűség elviselése, a táppal való takarmányozás lehetősége, a nagy növekedési erély, valamint az ivadék utánpótlása szaporításból. Ezen fajok egyike a barramundi. A barramundi magas piaci értékű, prémium minőségű haltermék. Húsa szálkátlan, a magas nedvességtartalma miatt az íze telt, kellemesen zamatos. Szerkezete nagy húslemezekből (izomszelvény) áll, omlós, stabil szerkezetű. Ázsiában óriási kereskedelmi jelentőséggel bír ízletessége, valamint szaporodó- és alkalmazkodó képessége miatt, de Európában is jelentős piaccal rendelkezik, és az USA-ban is rendkívül keresett. Ausztráliában a legfontosabb kereskedelmi hal, és egyike a legnépszerűbb horgászhalaknak. Horgászati szempontból népszerűsége a Magyarországon meghatározó pontyéhoz hasonlítható. Akvakultúrás termelését 1970-ben Thaiföldön kezdték, majd gyorsan elterjedt egész Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. (Wongsomnuk és Manevonk, 1973, Chou és Lee, 1997). Ma már Észak Amerikában, Izraelben, és Európában is működnek barramundi farmok. Ausztráliában a termelés meghaladja az évi 4 ezer tonnát, a becsült termelés Délkelet-Ázsiában 30 ezer tonna felett van (http1), ahol Thaiföld a

4 legnagyobb termelő 8 ezer tonnával. Napjainkban az éves termelés eléri a 40 ezer tonnát (http2), és volumene egyenletesen növekszik (Katersky és Carter, 2005). Tenyészése Magyarországon jelenleg egyedül a Jászkiséri Halas Kft. Halnevelő telepén folyik (Fehér et. al. 2011). Az intenzív termeléstechnológiából eredően folyamatos, kiszámítható ellátás biztosítható az áruházak polcain. A kereskedelmi forgalomban a barramundi jellemzően nem gyorsfagyasztva, hanem frissen, előhűtött állapotban kerül a halpultra. A hazai termelésű pontyközpontú friss hal ellátásban, az afrikai harcsa mellet, a választék bővítésében játszik szerepet, remélhetőleg növelve a lakosság csekély mértékű halhús fogyasztását, mivel húsa szálkátlan, és a vásárlók jelentős részénél a halfogyasztás háttérbe szorulásának oka a szálkák jelenléte. Fontos megemlíteni, hogy a hazai előállításnak köszönhetően a lehalászástól számítva néhány órán belül a polcokra kerül, szemben a szintén előhűtött formában értékesített tengeri halakkal. A barramundi, mint termék versenyképességét, piaci részesedését a többi halfajjal, illetve más húsfélékkel szemben döntően befolyásolja az előállítási költség. Mivel a faj szaporodásbiológiai sajátosságaiból eredően az ivadék hazai előállítás jelenleg nem megoldott, ezért a költségek között jelentős tételt tesz ki az ivadék-utánpótlás beszerzése külföldi halgazdaságokból (Izrael, Malajzia), és a szállítás is rendkívül kockázatos. Az anyahalak nevelése és a faj keltetőházi szaporítása hazai tenyésztő telepeken jelentősen hozzájárulhat az előállítási költségek csökkentéséhez. A barramundi szaporodásbiológiájának pontosabb megismerése a feltétele annak, hogy az ivarérési, ivarváltási folyamatokat mesterséges úton, hormonkezeléssel, ill. környezeti tényezők tervszerű megváltoztatásával befolyásolni tudjuk. A termelés jövedelmezőségét növelhetjük azáltal, hogy az anyahalak nevelésének idejét lerövidítjük, valamint az ivartermékek kinyerésének biztonságát növeljük. Ez egyrészt a keltetőházi fejés időzíthetőségét, másrészt a gazdaságos lárvaneveléshez szükséges mennyiségű ivartermék kinyerését jelenti. Munkánk során az ivarérés hormonkezelésekkel történő befolyásolásának lehetőségét vizsgáltuk a fajban, melynek célja annak kimutatása, hogy a mesterségesen bejuttatott hormonoknak milyen hatása van az ivarérés, illetve az ivarváltás folyamatira.

5 2 Következtetések és javaslatok Következtetések 1. A kísérlet beállítását követően két hónappal, az első mintavétel alkalmával a vizsgált halak 90%-ban bekövetkezett az ivarváltás, az ivarszervben megjelentek a petefészek szövetére jellemző sejtalkotók. 2. Az ivarváltás lényegesen korábban következett be, mint az a halfaj természetesvízi állományaiban várható. 3. A korai ivarváltás párhuzamba állítható azokkal a szakirodalmi adatokkal, melyek szerint mesterséges környezetben a tejesek ivarérése és az ivarváltás lényegesen korábban megtörténik, mint természetesvízi állományban. 4. Kísérletünkben a korai ivarváltás édesvízben következett be, szemben a hivatkozott vizsgálatokra, ahol a halakat tengeröblökben elhelyezett úszó ketrecekben tartották. 5. A tejesek korai ivarérésének és a nem egészen kétéves korban bekövetkező ivarváltásnak az élettani feltételeit többek között a folyamatos és intenzív takarmányozás teremti meg és ezen folyamtok édesvízi környezetben sem gátoltak. 6. A korai ivarváltásnak, azon túl, hogy a fiziológiai feltételei adottak, feltehetően környezeti okai vannak. 7. Vizsgálataink során az abiotikus környezeti tényezők, mint pl. fényszakosság, vízhőmérséklet, vízminőség hasonlóan alakult a kísérleti csoportokban és abban a halállományban, ahonnan a kísérleti halak származtak. 8. Az egyetlen (ismert) környezeti tényező, amely a kísérleti csoportok kialakításával megváltozott, az állománysűrűség volt. A termelő medencékben az állománysűrűség hozzávetőlegesen 60 kg/m 3, a kísérleti medencékben pedig ennek a tizede, tehát 6 m 3 volt. Kísérletünkben a társas viselkedés meghatározó lehet az ivar átalakulásának kiváltásában.

6 Javaslatok 1. Az ivarérlelést célszerű lenne édes-, illetve sós vízben párhuzamosan végezni, kontroll és kezelt csoportokat kialakítva mindkét környezetben. 2. Nagyobb figyelmet fordítani a csoportos, viselkedésbeli (feromonális) tényezőkre, melyek az ivarváltást stimulálhatják. 3. Célszerű lenne olyan kísérletet beállítani, melynek célja a fiatalabb, de ivarérett tejes állomány egyedeiben spermiációt kiváltani és a lefejt sperma fontosabb paramétereit meghatározni.

7 3 Összefoglalás A barramundi gazdasági szempontból fontos halfaj. Az Indiai- és a Csendes-óceán trópusi térségében fordul elő, elsősorban a parthoz közeli vizekben, folyótorkolatokban és az óceánba érkező folyókban. A faj protandrikus hermafrodita, az állomány egyedei hímivarú halakként válnak ivaréretté, majd néhány ívást követően nőstényekké alakulnak át. A közelmúltban vonták tenyésztésbe, mesterséges környezetben előállított mennyisége évről-évre nő. Ivadékkorban könnyen rászoktatható a teljes értékű haltápra, növekedési erélye nagy, a víz sókoncentrációjának változását viszonylag tág határok között elviseli (eurihalin). Húsa jóízű, szálkátlan. A SzIE Halgazdálkodási Tanszéke aktív résztvevője egy projektnek, amely a Magyarországon még ismeretlen, de Európában jelentős piaccal rendelkező barramundi tenyésztését indította el. A halfaj édesvízben is nevelhetők, így komoly kitörési pontot jelenthet a hazai haltermelés számára. A faj nevelésére a Jászkiséri Halas Kft. termálvízre alapozott intenzív haltartó rendszerében került sor. A tenyészanyag előállítás alapját a keltetőházi szaporítás képezi. A barramundi keltetőházi szaporítása a tenyésztéstechnológia gyakorlatban is alkalmazott lépése. A recirkulációs rendszerben történő anyanevelés, valamint a mesterséges környezetben felkészített anyahalak szaporítása azonban megköveteli az anyajelöltek ivarérésének és ivarváltásának kísérletes vizsgálatát, nyomon követését. A dolgozat célja a mesterséges környezetben nevelt barramundi állományok ivarérésének, ivarváltásának és a hátterükben álló környezeti és hormonális tényezőknek a vizsgálata. A kísérlet beállítását követően két hónappal, az első mintavétel alkalmával a vizsgált halak 90%-ban bekövetkezett az ivarváltás, az ivarszervben megjelentek a petefészek szövetére jellemző sejtalkotók. Az ivarváltás lényegesen korábban következett be, mint az a halfaj természetesvízi állományaiban várható. A nem egészen kétéves korban bekövetkező ivarváltásnak az élettani feltételeit többek között a folyamatos és intenzív takarmányozás teremti meg és ezen folyamtok édesvízi környezetben sem gátoltak. A korai ivarváltásnak, azon túl, hogy a fiziológiai feltételei adottak, feltehetően környezeti okai vannak. Az egyetlen (ismert) környezeti tényező, amely a kísérleti csoportok kialakításával megváltozott, az állománysűrűség volt. A termelő medencékben az

8 állománysűrűség hozzávetőlegesen 60 kg/m 3, a kísérleti medencékben pedig ennek a tizede, tehát 6 m 3 volt. Kísérletünkben a társas viselkedés meghatározó lehet az ivar átalakulásának kiváltásában.

9 4 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet nyilvánítani konzulenseimnek, Szentes Katalinnak, Dr. Szabó Tamásnak és Dr. Horváth Ákosnak a szakdolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségéért, támogatásáért, biztatásáért. Köszönöm a Jászkiséri Halas Kft. tulajdonosának, Borbély Gyulának, hogy hozzájárult a telepen végzett kísérletek lefolytatásához, és Csorbai Balázsnak, a telep vezetőjének, hogy megismertetett az intenzív halnevelési rendszer működésével, és segített a kísérletek elvégzésében.

10 5 Irodalomjegyzék Badcock, J., (1986). Aspects of the reproductive biology of Gonostoma bathyphilum (Gonostomatidae). Journal of Fish Biology, 29 (5): Barlow, C.K. Williams & M. Rimmer Sea bass culture in Australia. Infofish International. Vol 2/96 pp Bromage, N. R., Cumaranatunga, P. R. T. (1988) Egg production in rainbow trout. In Muir, J.F. és Roberts, R.J., eds. Recent Advances in Aquaculture. London és Sydney: Croom Helm, Vol. 3 pp Chou, R., Lee, H.B., Commercial marine fish farming in Singapore. Aquacult. Res. 28, Constantinos C. Mylonas, C. C. and Yonathan, Z., Use of GnRHa-delivery systems for the control of reproduction in fish. Reviews in Fish Biology and Fisheries 10: Davis, T.L.O. 1982, Maturity and sexuality in barramundi,!.ales calcarifer (Bloch), in the Northern Territory and south-eastern Gulf of Carpentaria. Australian 10urnal of Marine and Freshwater Research 33: Davis, TLO (1984) A Population of Sexually Precocious Barramundi, Lates calcarifer in the gulf of Carpentaria, Australia American Society of Ichthyologists and Herpetologists No1 COPEIA Issue: 1 Pages: Davis, T. L. O., Migration patterns in barramundi, Lates cal- carifer (Bloch), in Van Dieman Gulf, Australia, with estimates of fishing mortality in specific areas. Fish. Res. 4: Davis, T.L.O Biology of wildstock Lates calcarifer in northern Australia. p In J.W. Copland and D.L. Grey (eds). Management of wild and cultured sea bass/barramundi (Lates calcarifer). ACIAR Proceedings 20. Australian Centre for International Agricultural Research. Canberra.

11 Debas L, Fostier A, Fuchs J, Weppe M, Nedelec G, Benett A, Aquacop, Cauty C, Jalabert B (1990) The sexuality of cultured hermaphrodite fish species: analysis of morphological and endocrinological features in protogynous hermaphrodite, Epinephelus microdon, as a basis for further research to control reproduction in the grouper. In: IFREMER (ed), Advances in tropical aquaculture. IFREMER, Actes de collogue No 9, pp G. Schipp, Introduction to the Life History and Biology of Barramundi. Fishnote No. 07, October 1991, ISSN No: X. Aquaculture Centre, Darwin. Garcia L.M.B. (1989) Development of an ovarian biopsy technique in the sea bass, Lates calcarifer (Bloch). Aquaculture, 77, Garrett, R.N. & J.J. O'Brien All-year-around spawnings of hatchery barramundi in Australia. Austasia Aquaculture 8(2): Greenwood, P.H. (1976) A review of the family Centropomidae (Pisces Perciformes). Bull. Br. Mus. Nat. Hist. (Zool.), 29, Michael Hutchins, Dennis A. Thoney, Paul V. Loiselle, and Neil Schlager. Farmington Hills, MI: Gale Group, 2003 Grzimek s Animal Life Encyclopedia, 2nd edition,. Volumes 4 5, Fishes I II, edited by Guiguen, Y., Cauty, C., Fostier, A., Fuchs, J., Jalabert. B., 1994: Reproductive cycle and sex inversion of the seabass, Lates cacarifer, reared in sea cages in French Polynesia: histological and morphometric description. Environmental Biology of Fishes 39, HORVÁTH L. (1980) A ponty (Cyprinus carpio L.) petefejlődésének elemzése és szabályozása. A halhústermelés fejlesztése (9). Szerkesztő: Oláh J. Haltenyésztési Kutató Intézet, Szarvas, pp Horváth László (szerkesztő) Halbiológia és haltenyésztés. (egyetemi tankönyv). Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp Katersky, R. S., Carter, C. G., Growth efficiency of juvenile barramundi, Lates calcarifer, at high temperatures. Aquaculture 250,

12 Krutsay M. (1980): Szövettani technika. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 201. old. ISBN: Lim, L.C.; Heng, H.H.; Lee, H.B The induced breeding of sea bass, Lates calcarifer (Bloch), in Singapore. Singapore Journal of Primary Industries, 14, Moore, R Natural sex inversion in the giant Perch (Lates caicarij'er). Aw,tTalian Journal of Marine and Freshwater Research 30:X Shapiro D. Y. (1982) Behavioral influences on the initiation and timing of adult femaleto-male sex change in a coral reef fish. In: Proceeding of the 9th International Symposium on Comparative Endocrinology, University of Hong Kong, Hong Kong, Abstr.: 85 Szabó T., A szaporodás neuroendokrin szabályozása. Halbiológia és haltenyésztés. (egyetemi tankönyv) Szerkesztő: Horváth László. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp TOLEDO J.D., MARTE C.L., CASTILLO A.R., Spontaneous maturation and spawning of sea bass-lates calcarifer in floating net cages. JOURNAL OF APPLIED ICHTHYOLOGY- ZEITSCHRIFT FUR ANGEWANDTE ICHTHYOLOGIE, 7 (4): Zohar, Y., R. Billard, C. Weil, Reproduction of the seabream (Sparus aurata) and the seabass (Dicentrarchus labrax): sexual cycle and induction of spawning. G. Barnabé, R. Billard (Eds.), Aquaculture du bar et des sparidés, INRA, Paris, pp Wongsomnuk S. and S. Manevonk, Results of experiments on artificial breeding and larval rearing of the sea bass Lates calcarifer (Bloch). Songkhla Marine Fisheries Station. Contribution/Songkhla Marine Fisheries Station. No pages. http1 (2012 május): http2 (2012 május): http3 (2012 május):

13 NYILATKOZAT Alulírott Tóth Gábor, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar Halászati-Halgazdálkodási Szakirányú Továbbképzési Szak levelező tagozat végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a szakdolgozat saját munkám, melynek elkészítése során a felhasznált irodalmat korrekt módon, a jogi és etikai szabályok betartásával kezeltem. Hozzájárulok ahhoz, hogy szakdolgozatom egyoldalas összefoglalója felkerüljön a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet honlapjára. A szakdolgozat állam- vagy szolgálati titkot tartalmaz: igen nem Gödöllő, május hó 7. nap hallgató aláírása A dolgozat készítőjének konzulense nyilatkozom arról, hogy a szakdolgozatot áttekintettem, a felhasznált irodalmat a hallgató korrekt módon, a jogi és etikai szabályok betartásával kezelte, a szakdolgozatot záróvizsgán történő védésre javaslom. A szakdolgozat állam- vagy szolgálati titkot tartalmaz: igen nem Gödöllő, május hó 7. nap témavezető aláírása

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és

Részletesebben

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Újabb ígéretes fajok az európai akvakultúrában: a barramundi (Lates calcarifer Bloch, 1790) és a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus L.

Újabb ígéretes fajok az európai akvakultúrában: a barramundi (Lates calcarifer Bloch, 1790) és a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus L. Újabb ígéretes fajok az európai akvakultúrában: a barramundi (Lates calcarifer Bloch, 1790) és a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus L., 1766) Feledi Tibor 1, Gyalog Gergô 1, Kucska Balázs 1, Fehér Milán

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET

DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A Doktori Iskola

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

NÉGY KÜLÖNBÖZŐ ÖSSZETÉTELŰ TÁP ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSA A BARRAMUNDI (Lates calcarifer) TERMELÉSI MUTATÓIRA

NÉGY KÜLÖNBÖZŐ ÖSSZETÉTELŰ TÁP ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSA A BARRAMUNDI (Lates calcarifer) TERMELÉSI MUTATÓIRA NÉGY KÜLÖNBÖZŐ ÖSSZETÉTELŰ TÁP ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSA A BARRAMUNDI (Lates calcarifer) TERMELÉSI MUTATÓIRA THE EFFECTS OF FOUR TYPES OF ARTIFICIAL FEED WITH DIFFERENT COMPOSITIONS ON PRODUCTION PARAMETERS

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI Mitől lesz valami intenzív? Intenzifikáció lehetőségei: Takarmányozás Polikultúra Telepítési sűrűség fokozása Vegyes kihelyezés Levegőztetés Vízcsere Extenzív félintenzív -

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Ardó László, Csengeri István, Rónyai András, Jeney Zsigmond

Részletesebben

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás?

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? 1 MTA-AKVAKULTÚRA SZAKMAI NAP BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 3. Sikamlós kérdés Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? PALOTÁS PÉTER, KASZA GYULA, VAJDA ÁGNES, BÓDI BARBARA CORVINUS EGYETEM BUDAPEST ÉLELMISZERTUDOMÁNYI

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24. A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B Minőségi haltermék k előáll llítás Dr. Szathmári LászlL szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24. Célkitűzések Takarmányreceptúrák

Részletesebben

Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról

Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról A SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium szervezésében a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0011azonosító számú, A tehetséggondozás

Részletesebben

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) Rendszertani besorolása Ország: Állatok /Animalia/ Törzs: Gerinchúrosok /Chordata/ Altörzs: Gerincesek /Vertebrata/

Részletesebben

Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben

Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben Kotrik László, Lefler Kinga Katalin, Hetyey Csaba, Hegyi Árpád, Gál János, Urbányi Béla Probléma Téma indoklása I. a halak nemének pontos

Részletesebben

Bemutatkozás Dr. Lehoczky István. 2013. december 4..

Bemutatkozás Dr. Lehoczky István. 2013. december 4.. Bemutatkozás Dr. Lehoczky István 2013. december 4.. A baromfihoz eddig ilyen viszony fűzött Képzettség: 1991 1995. Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest, Érettségi. 1995 2001. Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA. Dr. STÜNDL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus. 2011. szeptember

PUBLIKÁCIÓS LISTA. Dr. STÜNDL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus. 2011. szeptember PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. STÜNDL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus Könyv, könyvrészlet, jegyzet: 2011. szeptember 1. Stündl L., Pintér K., Fesztóry S., Karácsonyi Z. (2000): Halászati szakigazgatás. In: Szűcs I. (szerk.):

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása. Kivonat

A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása. Kivonat Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (2009) 32:73-78 ISBN 978-963-7120-30-5 HAKI 2009 A ponty pikkelymintázat öröklődése, és az abból következő néhány gyakorlati következmény újragondolása

Részletesebben

Új módszer az indukált csukaszaporítás során nyert ikra termékenyülésének növelésére. Szabó Tamás

Új módszer az indukált csukaszaporítás során nyert ikra termékenyülésének növelésére. Szabó Tamás Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:170-177 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Új módszer az indukált csukaszaporítás során nyert ikra termékenyülésének növelésére Szabó

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona

Részletesebben

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences Tilápiatenyésztés A tilápia általános bemutatása A világ éves tilápiatermelés 2,1 millió tonna, így a ponty után ez a 2. faj

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék. DOKTORI (PhD) TÉZISEK

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék. DOKTORI (PhD) TÉZISEK PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) TÉZISEK Állat és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc. (Jogelőd:

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés

Részletesebben

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan. OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal

Részletesebben

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata Integrált szemlélető program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági

Részletesebben

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE 2014/2. szám Tisztelt MASZ tag! A MASZ Hírlevél 2014. évi 2. számában két nemrégiben megjelent olyan kiadványt mutatunk be, amelyek átfogó képet adnak a világ,

Részletesebben

A tokfélék biológiája és tenyésztése! Dr. Horváth Ákos!

A tokfélék biológiája és tenyésztése! Dr. Horváth Ákos! A tokfél biológiája és tenyétése! Dr. orváth Ákos! ak, csak mhogy! lnyújtott test! Testfelépítés! Sélsőségesen só állú áj! eterocerk farokúó! Kültakaró! áti, oldsó és hasi vértsor! Goid pikkelyet a farkon!

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon

Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon Lehetőségek a Magyar sertéstenyésztésben Ing. Arno van de Laar MSc, Regional Director TOPIGS International Az előadás témái: A világ sertéshús kereskedelme, a

Részletesebben

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müllerné Trenovszki Magdolna, Hegyi Árpád,

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT

Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT SZAKDOLGOZATKÉSZÍTÉS CÉLJA, TERJEDELME Cél: bebizonyítani, hogy adott munkahelyen képesek közgazdasági végzettséghez kötődő munkát ellátni Tartalom: szakmai

Részletesebben

Élelmiszerbiztonsági konferencia

Élelmiszerbiztonsági konferencia Élelmiszerbiztonsági konferencia Balázs Ildikó minőségügyi igazgató, Auchan Magyarország Kft. 2013.11.07. 1 12 + 7 áruház az országban Egyetlen lépéssel több új helyszínen megjelentünk (az ország keleti,

Részletesebben

Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben

Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben Gabnai Zoltán Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben Possibilities of small-scale food and energy production based on utilization

Részletesebben

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Miért? Érdekeltek nem elégedettek a jelenlegi szabályozással Változó társadalmi

Részletesebben

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Koi és aranyhal szaporítás, tartás Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Szaporodás,szaporítás Az ívást kiváltó tényezők hőmérséklet 18-22 ºC ideális (14min-26max)

Részletesebben

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula ÉLŐTÁPLÁLÉK K SZERVEZETEK DÚSÍTÁSI D SI TECHNOLÓGI GIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE SE Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMADOLGOZAT SZERKESZTÉSE

A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMADOLGOZAT SZERKESZTÉSE A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMADOLGOZAT SZERKESZTÉSE 1. A szakdolgozat/diplomadolgozat nyelve: magyar vagy angol, esetleg német. 2. A szakdolgozat/diplomadolgozat alakja: A4 formátum, bekötött, fekete színű kemény

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 2013 tavasz

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 2013 tavasz 1 SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 2013 tavasz NAPPALI TAGOZAT 1. Többcsatornás képfelbontási mód alkalmazásának lehetőségei a nyomdatermékek hozzáadott értékének növelésében Dr. Novotny Erzsébet c. egyetemi docens

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

KÉZMŰVES TEJTERMÉKEK

KÉZMŰVES TEJTERMÉKEK KÉZMŰVES TEJTERMÉKEK Szlanyinka Edina Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete titkára Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2014. április 1. HIÁNYZIK A POLCOKRÓL! Az össz. sajtfogyasztásunkban

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Akvakultúra és biodiverzitás

Akvakultúra és biodiverzitás Akvakultúra és biodiverzitás Jeney Zsigmond, Lehoczky István és Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Anna liget 8. Magyar Tudomány Ünnepe Vidékfejlesztési Minisztérium Központi Rendezvénye

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA

A MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Doktori Iskola vezet je: Dr. Schmidt János egyetemi tanár

Részletesebben

A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE

A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE Dr. Gregosits Balázs kutatás-fejlesztési igazgató Vitafort Zrt. Gödöllő, 2016. 02. 04. VI. Gödöllői Halászati- Horgászati Szakember találkozó A KEZDETEKTŐL.NAPJAINKIG

Részletesebben

A HAZAI AKVAKULTÚRA TLÓ

A HAZAI AKVAKULTÚRA TLÓ XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A HAZAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉT T GÁTLG TLÓ TÉNYEZŐK Puskás Nándor MASZ alelnök Dr. Váradi László MASZ elnök HELYZETÉRTÉKELÉS A magyar

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA 854/2004/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben

A törpeharcsa ivadéknevelésének eredményei recirkulációs haltermelő rendszerekben

A törpeharcsa ivadéknevelésének eredményei recirkulációs haltermelő rendszerekben A törpeharcsa ivadéknevelésének eredményei recirkulációs haltermelő rendszerekben Vinginder Csaba Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási

Részletesebben

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 2012

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 2012 MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 0 KONFERENCIA ELŐADÁSAI Szolnok 0. május 0. Szerkesztette: Edited by Pokorádi László Kiadja: Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Müller Tamás KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Müller Tamás KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Müller Tamás KAPOSVÁRI EGYETEM 2005 1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM Állattudományi Kar Hal és társállattenyésztési Tanszék Doktori Iskola vezetıje Dr.

Részletesebben

linolsav-tartalm tartalmának

linolsav-tartalm tartalmának Állati eredetű élelmiszerek n-3 3 zsírsav és s konjugált Zsédely Eszter Tanai Attila Schmidt JánosJ Állati eredetű élelmiszerek konjugált Bevezetés A konjugált linolsav (KLS) humán-egészségügyi szempontól

Részletesebben

HALGAZDASÁG. Állategészségügy a halgazdaságokban

HALGAZDASÁG. Állategészségügy a halgazdaságokban HALGAZDASÁG Állategészségügy a halgazdaságokban - Az állategészségügy célja a halgazdaságokban: Biztosítani a halállomány jó egészségügyi állapotát a folyamatos gondozásuk révén, mely lehetővé teszi a

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben