SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR HUMÁNTUDOMÁNYOK TANSZÉK PEDAGÓGIA SZAK FODOR LÁSZLÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR HUMÁNTUDOMÁNYOK TANSZÉK PEDAGÓGIA SZAK FODOR LÁSZLÓ"

Átírás

1 SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR HUMÁNTUDOMÁNYOK TANSZÉK PEDAGÓGIA SZAK FODOR LÁSZLÓ NEVELÉSELMÉLET (egyetemi jegyzet) MAROSVÁSÁRHELY

2 2 Tartalomjegyzék I. A nevelés fogalma, sajátosságai, funkciói és formái A nevelés fogalma A nevelés általános sajátosságai A nevelés alapvető funkciói A nevelés fő formái A nevelés holisztikus megközelítése II. A nevelés folyamat aktuális kérdései A nevelési folyamat felfogása A nevelés hatásszervezési modelljei Alapvető nevelő hatások Alapvető nevelői magatartások A nevelés cél- és feladatrendszere III. A nevelhetőség problémája (1) Nevelhető-e az ember? Nevelhetőség és pedagógiai optimizmus A nevelhetőség egyéb vonatkozásai A személyiség fejlődését meghatározó tényezők rendszere A biológiai és szociális tényezők szerepe a személyiség fejlődésében IV. A nevelhetőség problémája (2) A nevelés mint a személyiség fejlesztésének meghatározó tényezője A nevelés és a fejlődés Az érés és a tanulás Az öntevékenység helye és szerepe a személyiség fejlődésében Néhány fontos következtetés az ember nevelhetőségének témakörében V. A nevelés hagyományos területei (1) Értelmi nevelés Érzelmi nevelés VI. A nevelés hagyományos területei (2) Erkölcsi nevelés

3 3 VII. A nevelés hagyományos területei (2) Esztétikai nevelés Testi nevelés Világnézeti nevelés VIII. Sajátos szociális szituációkra történő nevelés Társas együttélésre nevelés Családi életre nevelés Munkára nevelés IX. Új szociális kihívásokra irányuló nevelés Toleranciára nevelés Békére nevelés Demokráciára nevelés Emberi jogokra nevelés Erőszakmentes konfliktuskezelésre való nevelés X. Az interkulturális nevelés sajátos problémája Az interkulturális nevelés fogalma, célja és időszerűsége A kulturális relativizmus, mint az interkulturális nevelés ideológiai alapja Multikulturális és/vagy interkulturális nevelés Az interkulturális nevelés megvalósításának egyes stratégiás módozatai Az interkulturális nevelés egyes metodikai sajátosságai XI. A környezeti nevelés időszerűsége A környezeti nevelés fogalma A környezeti nevelés helye és szerepe a többi neveléselméleti dimenzió között A környezeti nevelés általános sajátosságai A fenntarthatóság pedagógiája mint napjaink környezeti nevelésének korszerű paradigmája XII. A vallási nevelés helyzete napjainkban A vallási nevelés általános problémái Vallás és nevelés A vallási nevelés lényege A vallási nevelés és az iskola A vallási nevelés jelentősége

4 4 A vallási nevelés cél- és feladatrendszere A vallási nevelés színterei A vallási nevelés alapelvei A vallási nevelés metodikai kérdései XIII. A proszociális magatartásra nevelés A segítőképesség nevelése A proszociális viselkedési készségek nevelése Együttműködésre nevelés A felelősségtudat nevelése XIV. A nevelési folyamat módszertani kérdései Nevelésmetodikai koncepciók A nevelési módszerek A nevelési módszerek Bábosik-féle osztályozása A nevelési módszereket befolyásoló tényezők A negatív irányultságú nevelés alapvető válfajai

5 5 I. A nevelés fogalma, sajátosságai, funkciói és formái A nevelés fogalma A nevelés szó a magyar nyelv mindennapi használatból származik és mindenekelőtt a nevelő (szülő, óvónő, tanító, tanár) alapvető tevékenységére vonatkozik. Ennek a tevékenységnek kifejezetten társadalmi jellege van, ugyanis személyes szükségletek és szociális érdekek kielégítésének szolgálatában áll. A nevelés az ember által végezhető szociális jellegű tevékenységformák közül, akár az egyéni fejlődés, akár pedig a társadalmi haladás viszonylatában minden bizonnyal a legfontosabb és a legnehezebben kivitelezhető. Minden tapasztalati jel a nevelés roppant mértékű összetettségére, rendkívüli bonyolultságára és kardinális jelentőségére utal. A nevelés fogalmának legalább öt lehetséges megközelítési és felfogási módozatát lehet megkülönböztetni: a nevelés mint pozitív irányultságú, előzetesen kitűzött céloknak megfelelő, az ember átalakítását előtérbe állító folyamat; a nevelés mint az egyén fejlődését az autonóm és felelős személyiség irányába előmozdító vezérlő és szabályozó aktivitás; a nevelés mint szociális érdekeknek megfelelő, szociális tervezet alapján lezajló társadalmi tevékenység; a nevelés mint a nevelő és a nevelt közötti közös és tudatos erőfeszítés talaján kibontakozó személyközi kapcsolat; a nevelés mint akaratlagos vagy véletlenszerű, explicit vagy implicit, rendszeres vagy szervezetlen, azonban az ember formálódását előmozdító hatások együttesének kiváltása és gyakorlása. Mindezek vonatkozásában a nevelés voltaképpen arra a rendszerint felnőttek által megszervezett és mindenekelőtt gyermekekre irányuló pedagógiai folyamatra vonatkozik, amely az ontogenetikus fejlődésnek megfelelő, az öröklött diszpozíciókhoz adekválódó irányt próbál szabni és morálisan elfogadható tartalmat kíván nyújtani. Pedagógiai szempontok függvényében gondosan kiválasztott és (normális körülmények között) alapvető humánértékeket hordozó hatások rendszerének segítségével, valamint

6 6 célirányosan megszervezett eljárások, szituációk és tevékenységek révén a nevelés szabályozó szándékkal, előzetesen meghatározott célok elérésének érdekében, fokozott szervezettséggel és tudatossággal beavatkozik a gyermeki fejlődés menetébe. E célirányos beavatkozásban (voltaképpen a nevelői erővel bíró hatások gyakorlásában, a fontos ismeretek, élettapasztalatok, együttélési szabályok, hagyományok stb. átadásában) sokrétű biológiai, genetikai, fiziológiai, pszichológiai és szociológiai törvényszerűségek érvényesülnek. A változatos meghatározottságú, többnyire fejlesztési célzattal szándékosan szervezett hatások által történő beavatkozás valamilyen elvárt módosulásokat, szociális követelményeknek megfelelő változásokat akar létrehozni a gyermek lelki életében, tulajdonságállományában, mindenekelőtt tudásában, szokás-, készség- és képességrendszerében, attitűd- és meggyőződés-állományában éppen abból a meggondolásból, hogy a viselkedés, a tevékenység és a kommunikáció minőségét növelje, illetve azok adaptív jellegét fokozza. A nevelés végső célkitűzése abban áll, hogy az egyént jelentős szociális funkciók és hasznos tevékenységek eredményes teljesítésére, sajátságos életfeladatok és szituációk sikeres megoldására, illetőleg az aktív, konstruktív és alkotó társadalmi beilleszkedésre (boldogulásra) képessé tegye. Ez a komplex célkitűzés csakis úgy valósítható meg, hogy az egyénben a sajátos élethelyzetek viszonylatában könnyen hasznosítható tudás, valamint készség- és képességrendszer kialakulását segítjük elő a nevelők. A fentiek függvényében tehát azt fogalmazhatjuk meg, hogy a nevelés olyan alapvető társadalmi és egyéni érdekeket kielégítő tevékenység, amely a mindenkori társadalmi követelményekkel, értékrendekkel, etikai normatívákkal, ideológiákkal és filozófiákkal összhangban, figyelembe véve a személyiségfejlesztés biológiai alapjait, pszichológiai törvényszerűségeit és pedagógiai elveit, tervszerűen, célirányosan és szervezetten hat a fejlődési folyamatra, amennyiben egyrészt szelektálja és szervezi az optimális fejlődési menetet meghatározó tényezőket, mint külső hatásgyakorló formatív feltételeket, másrészt megtervezi és konkrét módon kivitelezi a fejlődést biztosító tevékenységi formákat, hogy mindezek révén olyan adaptív műveltséget hozzon létre, amely egy sikeres szociális beilleszkedés alapját képezhesse. A nevelés nevelők által megszervezett és irányított folyamat, amelyben a nevelő hatások által kiváltott változatos tartalmú gyermeki aktivitások kialakítják és egyre magasabb fejlettségi szintek irányában

7 7 tökéletesítik az egyéni tudást, a jártasságokat, készségeket, szokásokat, képességeket, valamint a személyiség legváltozatosabb tulajdonságait. A nevelés általános sajátosságai A nevelés mint céltudatos emberformálás egynéhány jellegzetes sajátossággal jellemezhető. Eme sajátosságok közül a következőket tekintjük jelentősebbnek: Társadalmi jelleg. Ez a sajátosság arra vonatkozik, hogy a nevelés a maga teljességében a szociális életből fakad, alapvető céljait, feladatait, tartalmait, intézményeit, stratégiáit, módszereit, alapelveit stb. a társadalom függvényében szabja meg, ugyanakkor arra, hogy az ember társadalmi természete által meghatározott, s eredményeivel egyfelől az ember szocialitásának fejlődésére hat, másfelől a társadalom alakulását határozza meg. Történelmi jelleg. A társadalom történelmi fejlődésével és alapvető változásaival párhuzamosan a nevelés is mindig változott, folyamatosan fejlődött. A különböző történelmi korszakokban a nevelés általában a konkrét pillanatnyi szociális elvárásokhoz idomult és a perspektivikusan előrelátható szociális feltételekhez próbált igazodni. Alapvető elemeiben a történelmi fejlődés során permanens módon megújult. A nevelésben napjainkban is fokozott törekvés van az adott társadalmi struktúrához, az alapvető társadalmi folyamatokhoz és viszonyokhoz való adekválódásra. Már Émile Durkheim ( ), a neves francia szociolgus is rámutatott volt arra a tényre, hogy adott társadalomnak, adott pillanatban nem lehet más nevelési rendszere, mint amilyen struktúrájából következik (1980, 41). A nevelés mindezek szerint egyértelműen történelmi kategória. Bipoláris jelleg. A tényleges nevelés mindig két pólus, a nevelő és a nevelt között kialakult közvetlen és kölcsönös, közös tevékenységekben testet öltő személyközi kapcsolat síkján valósul meg. Ebben az érzelmekkel színezett kapcsolatban tehát kötelező módon részt vesz egyfelől a gyermek, aki felfogja, feldolgozza és interiorizálja a nevelői hatásokat, másfelől a felnőtt, akit mindenekelőtt a céltudatos fejlesztési szándék és a formatív hatások gyakorlására való beállítódás jellemez.

8 8 Egyetemes jelleg. A nevelés általános, folyamatos és univerzális emberi életjelenség. Ez azt jelenti, hogy valamilyen formában a nevelésre mindenütt szükség van, ahol ember él, illetve ahol emberi társadalom létezik. A nevelés ténye tehát független a helyszíntől, s nyilván nem korlátozódik sem személyre, sem időre, hisz mindenkit érint, s egész életen keresztül tart. Sztochasztikus jelleg. E sajátosság abban jut kifejezésre, hogy a nevelési hatás és az attól elvárt pozitív következmény között nem létezik szükségszerű, azonnali, okokozati kapcsolat. Amennyiben a szándékos és tudatos hatások mellett a nevelési folyamatban spontán hatások is érvényesülhetnek, alkalomszerű tényezők is közrejátszanak, az elvárt eredmény mindig csupán tendenciajellegű és valószínű, következésszerűen nem számítható ki egyértelműen. Ehhez még az is hozzákapcsolódik, hogy a nevelési hatás hatékonysága, a benne rejlő kvalitásokon és potencialitásokon túl, nagymértékben a gyermek lelkületétől, előzetes élettapasztalatától, egyéni sajátosságaitól is függ. Gáspár László (1997, 89) ebben az orientációban igencsak találóan jegyzi meg, hogy a gyermek mindig alternatív módon reagál a nevelő szándékaira és kezdeményezéseire. Dönthet úgy, hogy elfogadja, de dönthet úgy is, hogy elutasítja azokat. Mindezek alapján arra következethetünk, hogy nem létezik olyan általános pedagógiai hatás (olyan módszer, eljárás, eszköz, motiváció stb.), amely mindig és mindenki számára, bármilyen körülmények között, egyformán eredményes lenne. Teleologikus jelleg. Központi és meghatározó sajátossága a tényleges nevelési tevékenységeknek, hogy azok mindig valamilyen előzetesen megfogalmazott, változatos szempontok alapján tisztázott célok függvényében (tehát célirányosan és céltudatosan, a célok elérésére irányultan, illetve mindig a célok által meghatározottan), a személyiségfejlődés kiváltásának deklarált szándékával szerveződnek meg Sajátosan emberi jelleg. A nevelés csak az emberre jellemző, hisz tervezett és előzetesen mentális szinten kidolgozott célok függvényében megvalósuló tudatos tevékenységet, illetve emberformáló hatásgyakorlást alkot. Az is igaz, hogy nevelésre utaló tetteket az állatvilágban is gyakorta megfigyelhetünk. Azonban az állatok ivadékgondozása öröklött ösztönszerű (tehát nem céltudatos) cselekvési és viselkedési formákban jelentkezik. A hangsúlyozott tudatosság és célirányosság tehát a nevelés sajátosan emberi jellegét határozza meg.

9 9 Fejlesztő jelleg. A nevelésre az is alapvetően jellemző, hogy a nevelt testi, lelki, szellemi, szociális és erkölcsi fejlesztéséért, a fejlődés ütemének felgyorsításáért és a fejlődési irányok rögzítéséért száll síkra. A nevelés meghatározásánál fogva a haladás, növekedés, előreívelés, előmozdulás és feljebbjutás eszméjének hirdetője és követője. Nemzeti jelleg. A nevelés konkrét megvalósításában, az alkalmazott célokban, az egyes értékek iránti elkötelezettségben, a felhasznált eljárásokban vagy módszerekben, az érvényesített tartalmakban mindig egy meghatározott szociális tér specifikumai, egy adott nép vagy népcsoport sajátos életszemlélete, hagyományrendszere, munkatapasztalata, történelme, végső soron jellegzetes kultúrája tükröződik. Történelemalkotó jelleg. A soron következő nemzedékek nevelésével, a felgyülemlett emberi tudás megőrzésével és gyarapításával a nevelés a nemzedékek egymásutániságát és folytonosságát történelemmé alakítja. Axiológiai jelleg. A nevelési gyakorlat szinte minden vetületéhez, de kiváltképpen a nyomon követett cél- és feladatrendszeréhez mindenkoron bizonyos axiológiai kritériumok kötődtek, s a neveltségi szintekben megmutatkozó eredményeket is mindig értékek irányából ítélték meg. A neveléstörténeti visszatekintés egyértelműen azt bizonyítja, hogy a nevelés mindenkoron többé-kevésbé explicit módon deklarált vagy tudatosan felvállalt értékrend szellemében szerveződött. A nevelés alapvető funkciói A nevelés hat alapvető funkció érvényesülésének érdekében fejti ki hatásait és tevékenységeit. Ezek a funkciók a következők: A pedagógiai üzenettel rendelkező tudományos és kulturális értékek kiválasztása, tisztázása, pedagógiai szempontokat követő feldolgozása és a felnövekvő nemzedékek számára történő módszeres közvetítése, illetőleg átszármaztatása, áthagyományoztatása, s ez által új ismeretek, modellek, kulturális értékek további alkotásának megalapozása. A gyermekek átöröklött, azaz genetikailag kódolt adottságok és hajlamok (prediszpozíciók) formájában jelentkező, programszerű potenciális fejlődési

10 10 lehetőségeinek feltárása, célirányos és szakszerű objektivációja, lényeges emberi tulajdonságokká való megtárgyiasítása. A nembeli reprodukció folyamatának megszervezése, az újabb és újabb nemzedékek és a társadalmi-történelmi tapasztalat közötti összekapcsolódás biztosítása. Angelusz Erzsébet (1996, 97) szerint a nevelés nagy szolgálatot tesz a tekintetben, hogy az emberiség, mint szerves történeti-társadalmi kontinuitás létrejöjjön. Ebben az orientációban a tapasztalatok áthagyományoztatásra vonatkozó lehetőségei révén a nevelés azt is meghatározza, hogy az emberiség által felhalmozott tudományos és kulturális kincskészletéből mi maradjon fenn, mi éljen és fejlődjön tovább, és mi ne. Az egyén felkészítése mindazokkal a speciális és általános készségekkel és képességekkel, amelyek megfelelő lehetőséget biztosítanak a sikeres tevékenységvégzésre, a fontos szociális funkciók minél eredményesebb teljesítésére, a szociális élet hasznos gyakorlására, végső soron a zökkenőmentes, aktív és alkotó társadalmi beilleszkedésre. Az emberiség hosszas történelmi-társadalmi fejlődése során felgyülemlett lényeges, hasznos és időszerű aktivitás-, alkotás- valamint munkatapasztalatainak átadása, s ekképp a humán erőforrásoknak a társadalmi-gazdasági fejlődés pillanatnyi és perspektivikus elvárásainak függvényében történő biztosítása, következésszerűen a társadalom kiépült struktúráinak konzerválása, alapvető működéseinek fenntartása és továbbfejlesztése. Ilyen megközelítésben a nevelés az emberi erőforrások termelésének alapvető tényezője (Gáspár László, 1995; Zrinszky László, 2002) A gyermekek alapvető testi és lelki szükségleteinek szakszerű kielégítése, jóllétük, egészségük, épségük, normalitásuk figyelmes gondozás és törődő oltalmazás, valamint megfelelő ellátás és gondoskodó ápolás révén történő biztosítása. A gyermek ugyanis születése után huzamosabb ideig gyakorlatilag tehetetlen, nem tud gondoskodni magáról (magára hagyatottan legalább négyötéves koráig nem tudna életben maradni, amennyiben önnön érdekeit és

11 11 szükségleteit nem képes érvényesíteni) és a felnőttek (nyilván mindenekelőtt a szülők) törődésére, felügyeletére, segítségére szorul. A nevelés fő formái Változatos szempontok viszonylatában a nevelés különböző formáit különböztethetjük meg. Így például a nevelő hatások jellegének függvényében a nevelésnek általánosan három, egymástól elkülönült, sajátos keretekkel és megnyilvánulási területtel rendelkező, de egymást kölcsönösen kiegészítő formáját írhatjuk le: A formális nevelés az oktatási rendszer intézményes iskolai ciklusokra, tanulmányi évekre és órarendszerű leckékre (tanulási szekvenciákra) strukturált, törvények által megszabott keretek között lezajló, speciális képzettséggel rendelkező szakemberek által, tantervek alapján a személyiségfejlesztés céljával megszervezett, szabályozott és értékelt, szociális elvárásoknak eleget tevő tervszerű, tudatos, rendszeres és folyamatos nevelési forma. Amennyiben adott társadalom neveléspolitikájának kifejeződése ezt a nevelési formát hivatalosnak is nevezhetjük. Rendszerint valamilyen igazolás - diploma, záróvizsga-tanúsítvány, bizonyítvány - megszerzésével zárul. A nonformális nevelés azokra a hivatalosan statuált kereteket és szervezeti formák nélkülöző, azaz iskolán kívüli, komplementáris és kompenzatórikus jellegű, nem rendszerszerű nevelő hatásokra vonatkozik, amelyek ugyan intézményes, de nem iskolaszerű keretek között szerveződnek. E nevelés rendszerint differenciáltabb célokkal operál, magasabb fokú önállósággal rendelkezik és közvetlenebbül kapcsolódik más szociális tényezőkhöz. A nevelés harmadik formája az informális nevelés, melynek lényege abban áll, hogy az egyént érő nevelő hatások spontán, alkalomszerű, heterogén és diffúz jellegűek, intézményes kereteket és nevelési szakembereket nélkülöznek, azaz nem formalizáltak, pedagógiai szempontból pedig nem szervezettek, nem feldolgozottak, nem egységesek és nem válogatottak. Az informális nevelés azonban időtartamában, tartalmában és módozataiban is olykor meghaladhatja a formális, s nyilván a nonformális nevelést. Napjainkban az informális nevelés tényezőinek robbanásszerű expanziójának vagyunk

12 12 szemtanúi (gondoljunk itt csupán a tömegkommunikációs eszközökre), azonban e tényezők tartalmi elemei kevésbé rendszerezettek, nem eléggé artikuláltak és korelálltak, folyamatosságuk is pedig meg-meg szakad. Éppen ezért az informális nevelés nem képes semmiképpen megtestesíteni a nevelés alapvető táptalaját és lényegi magját. E nevelési formák mellett, episztemológiai szempontból tudományosan megalapozott (tehát kutatási adatok függvényében megállapított normákon és törvényszerűségeken alapuló) és empirikus (egyszerű vélemények vagy hagyományok alapján lezajló), ontológiai kritérium alapján a társadalom korábbiakban kialakult jellegeit átalakító és azokat konzerváló, axiológiai viszonylatban pedig sikeres (megfelelő neveltségi szinteket produkáló) és sikertelen (elégtelen és hiányos neveltségi szinteket eredményező) nevelési formákról beszélhetünk. A nevelés holisztikus megközelítése A holisztikus felfogás szerint a nevelés átfogó és globális jellegű, amennyiben egyrészt szervesen magába szervezi és egységessé építi a formális, nonformális és informális nevelés folyamatosan bővülő és egyre sokfélébb hatásait, másrészt pedig az emberi lény teljességét implikálja, vagyis a fizikai, a mentális és a szellemi területeket egyaránt igénybe veszi. Az egyes egyének személyiségfejlődésében, megfelelő körülmények között, a három irányból érkező és három dimenzió függvényében sajátos nevelő erővel rendelkező ingerhatások bizonyos mértékben összegződnek és egységesülnek, aktív módon adott szinten integrálódnak. Ez azt jelenti, hogy a nevelés alapvető három formája között nincsenek merev választ határok, hanem kölcsönhatásos kapcsolatok, szoros szinergikus viszonyulások. Az egyes nevelési formák mentén megszerzett képződmények valamilyen irányban hozzájárulhatnak elősegíthetik vagy fékezhetik más formák síkján megnyilvánuló fejlemények kibontakozását. Frappánsan jelzi e szituációt Clark (1998, 127), amikor azt szögezi le, hogy a holisztikus nevelés minden megnyilvánulásában az a feltevés jelenti a lényeget, miszerint minden mindennel összefügg. A nevelési formák hatásaik irányának tekintetében olykor megegyezhetnek, azonos vagy konvergens irányban hathatnak, esetenként azonban egymásnak ellentmondó hatásaik révén ellentétes következményeket válthatnak ki. Természetesnek

13 13 tűnik, hogy ideális helyzetben a három alapvető nevelési forma hatásai egyfelől szociálisan és morálisan megfelelőek, másfelől pedig azonos irányba konvergálnak. Irodalomjegyzék ANGELUSZ ERZSÉBET 1996 Antropológia és nevelés. Budapest, Akadémiai Kiadó. CLARK, EDWARD, T A humanisztikus szemlélet. In: Pukánszky Béla, Zsolnai József (szerk.) Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest, Eötvös Kiadó. DURKHEIM, EMILE 1980 Nevelés és szociológia. Budapest, Tankönyvkiadó. GÁSPÁR LÁSZLÓ 1995 Bevezetés az emberi erőforrások elméletébe. Pécs, JPTE. GÁSPÁR LÁSZLÓ 1997 Neveléselmélet. Budapest, Okker Kiadó. ZRINSZKY LÁSZLÓ 2002 Neveléselmélet. Budapest, Műszaki Kiadó.

14 14 II. A nevelés folyamat aktuális kérdései A nevelési folyamat felfogása A nevelésről az idők során a legkülönbözőbb, nem egyszer egymással szemben álló, a társadalmi változások alapján ismételten újraszerveződő, a legújabb szociális kihívásokhoz folyamatosan idomuló igencsak változatos nézőpontok és koncepciók alakultak ki. A nevelési folyamat külső, pedagógusok általi szabályozottságának mértékét tekintve Bábosik István (1997) megkülönbözteti az irányított és a szabad nevelésifolyamat-felfogást. Az irányított (vezérelt, szabályozott) nevelési folyamatfelfogás lényege abban áll, hogy egyrészt a nevelés egyértelműen kinyilvánított és központi jelentőségűnek megítélt értékek, normák és szabályok alapján szerveződik meg, másrészt, hogy a jellegzetes tanulási szituációkat, a fejlődést előidéző tevékenységeket a tanulók a pedagógusok által kigondolt formákban, s azok közvetlen útmutatásainak alapján, valamint gyakori és fokozott ellenőrzések, illetve jutalmazások és büntetések keretei között hajtják végre. A külső irányításra az is jellemző, hogy a lehető legkevesebb teret enged át a gyermeki szabad kezdeményezéseknek, az önálló megnyilvánulásoknak vagy a kreatív elképzeléseknek. A szabad nevelési folyamat felfogásában fordított helyzettel állunk szemben, amennyiben a központi fontosságot most már éppen a gyermek spontán érdeklődéseinek, szükségleteinek és önálló kezdeményezéseinek figyelembe vétele jelenti. Ebben a koncepcióban a pedagógus szabályozási szándékkal nem szól bele, lépésről-lépésre utasításaival nem avatkozik be a tevékenységek megszervezésébe és menetébe. A nevelés konkrét megvalósításának szempontjából az fentebb említett szerző egyfelől puszta befogadásra, másfelől intenzív aktivitásra épülő nevelésfolyamatfelfogásokat, a cél- és értékelmélet szempontjából pedig normatív és értékrelativista nevelési koncepciókat írt le. A befogadásra épülő felfogás szerint a pedagógus a nevelő hatások alapvető forrása, a gyermeki fejlődés elsőrendű kiváltója, természetszerűleg a tanuló a pedagógiai

15 15 történéseknek csupán egy passzív elszenvedője. A pedagógiai folyamatban a tanulói önaktivitásnak e koncepció nem tulajdonít központi fontosságot, amennyiben a fejlődés kiváltásában a tevékenység szerepét elhanyagolja és szinte kizárólag a gyermeki receptivitásra, nyitottságra, s az interiorizációs készségre alapoz. A pedagógiai kutatások eredményeinek alapján ma már egyértelműen bizonyítottnak tekintjük, hogy a változatos cselekvési, aktivitási, a jelenségek konkrét erőfeszítéseket igénylő megtapasztalási lehetőségeivel nem számoló munkaformák hatékonysága nem elfogadható, hisz a fejlesztő hatások fő és leghatásosabb forrása voltaképpen a személyes aktivitás. Az aktivitásra épülő, a gyermeki cselekvéses tevékenységnek meghatározó szerepet tulajdonító felfogás tehát úgy próbálja megszervezni a pedagógiai folyamatot, hogy abban a gyermek széleskörű tevékenységkínálattal szembesüljön, s álljanak rendelkezésére a tevékenységvégzéshez szükséges alapvető feltételek. A normatív nevelési koncepciók lényege abban áll, hogy egyértelműen deklarálják és központi fontosságúnak tartják a viselkedést meghatározó, az ember életében fontos szerepet játszó alapvető emberi-erkölcsi értékek, normák vagy szabályok közvetítését, és a neveltek általi interiorizálását a nevelési tevékenységek révén. Ennek érdekében aprólékosan kidolgozzák cél- és értékelméletüket, s az értékek függvényében pontosan és részletesen meghatározzák célkitűzéseiket, feladataikat. Az értékrelativisztikus nevelési felfogások a hangsúlyt az erkölcsi értékek közvetítése helyett a nevelteknek életszerű körülmények között történő, sokrétű tapasztalatokat nyújtó tevékenykedtetésére fektetik. A viselkedéshez szükséges értékeket és normákat az egyén a megszerzett tapasztalatok alapján sajátítja el, illetve alakítja ki és építi be személyiségébe. A nevelés hatásszervezési modelljei Aligha kétséges, hogy a nevelés rendszerint hatáskeltésben és hatásgyakorlásban valósul meg. Az iskolai nevelés legfontosabb hatásrendszere a tanítási tananyag, a pedagógus tanítási tevékenysége, valamint az osztályon belüli együttélés és az egész iskolai élet szabályai, szervezeti rendje. A nevelési hatások eredményessége

16 16 nagymértékben függ az alkalmazott hatásszervezési modelltől. A mindennapi oktatásinevelési gyakorlatban két, egymással ellentétes jellegzetes hatásszervezési modellt figyelhetünk meg. Az egyik intellektualisztikus-verbális jellegű, a másikra pedig mindenekelőtt a naturalisztikus-tapasztalati hatásszervezés jellemző. Az intellektualisztikus hatásszervezés esetében a nevelő hatások többnyire verbális jellegűek, alapvetően értelmi síkon érvényesülnek és elvont, logikai, racionalisztikus alapokon fejtik ki következményeiket. Ebben a modellben a személyiség fejlődését tehát mindenekelőtt a pedagógus szóbeli hatásai váltják ki, illetve a szóbeli hatások alapján megszervezett nevelési feladatok elvégzése határozza meg. A naturalisztikus-tapasztalati hatásszervezés nem szóbeli hatásokra épít, a nevelési célokat nem intellektuális ráhatások révén próbálja elérni, hanem konkrét, közvetlenül érzékelhető és észlelhető szituációkkal operál, gazdag cselekvési és tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosít a gyermekek számára, a tapasztalati és begyakorló hatások szerepét pedig elsődlegesnek ítéli meg. Bármelyik hatásszervezési modell esetében a nevelői hatások eredményessége, illetve a hatásoktól elvárt pozitív következmények konkrét megtárgyiasulása (tulajdonképpen a hatások interiorizálódása, belső indítékokká válása) bizonyos pedagógiai szempontok figyelembevételétől függ. Ezek közül a következőket említjük meg: A nevelői erőforrásokkal rendelkező hatások megfelelnek a neveltek belső igényeinek, aktuális fejlettségi szintjének, összhangban vannak azok alapvető szükségleteivel; A hatások kiválasztásában, gyakorlásában és adagolásában a nevelő következetességről, rendszerességről és folyamatosságról tesz tanúbizonyságot; A nevelő a hatásgyakorlásban egész személyiségével kifejezi, képviseli és mintegy közvetíti a nevelési célokat és követelményeket; A hatások szociális szempontból adekvátak, etikailag helyezek és elfogadhatóak, személyre szólóak; A hatások gyakorlása megfelelő mértékű (a nevelő és a nevelt között kialakult) érzelmi kapcsolatok és személyes kötődések talaján történik.

17 17 Nevelésmetodikai koncepciók A formatív pedagógiai üzeneteket hordozó, azaz jelentős nevelői erőforrásokkal rendelkező szervezett pedagógiai hatások nevelők általi gyakorlásának két jellegzetes, egymással szemben álló metodikai felfogását különböztetjük meg. Az egyik koncepcióban az úgynevezett közvetlen (direkt) nevelési metodika érvényesül, a másikban a közvetett (indirekt) nevelési hatások állnak a középpontban. A közvetlen nevelési metodika lényege abban áll, hogy a nevelő, mint a nevelési hatások alapvető szelektálója és szervezőe, valamint fő forrása és közvetítője a nevelési szituációban közvetlenül hat a gyermekre, melynek elsődleges feladata a hatások passzív receptálása, befogadása és belsővé tétele (interiorizálása). A tapasztalt arra utal, hogy a direkt módszerek túlzott alkalmazása a nevelési szituációban, egyes tagadhatatlan előnyeinek ellenére, számos negatív következménnyel jár, hisz gátolja például a gyermeki önállóság alakulását, nem egy esetben ellenállást vált ki a tanulókban vagy csak külsődleges, illetve kényszerű alkalmazkodást eredményez. A közvetett metodika esetében a pedagógus valaminek eszközletével, mindenekelőtt valamilyen szituációk, problémahelyzetek, feladatvégzések és aktivitások alapján vagy a csoport révén hat a gyermekre, aki az elsajátítandó viselkedésformákkal, értékekkel, normákkal vagy eszmékkel ily módon áttételesen kerül kapcsolatba. Az iskolában a közvetett nevelési módszerek alkalmazásával a nevelő a nevelési célokat szinte mindig specifikus tevékenységek rendszerében akarja teljesíteni, a gyermeki viselkedés szabályozását az aktivitások és a tanulási feladatok irányításával óhajtja elérni. Ez az érdekes nevelési metodika, amelyben a nevelő és a nevelt közé sajátságos pedagógiai feladatok iktatódnak be, azzal a jelentős előnnyel jár, hogy erőteljesen fejleszti a gyermek önállóságát. Amennyiben a gyermek nem áll közvetlenül a nevelő kényszerítő hatásrendszere által objektivált (gyakori ellenőrzésekben is megmutatkozó) szabályozás alatt, önvezérlő képessége, aktivitásának és viselkedésének belső indítékai eredményesebben fejlődnek. Egy hatékony nevelés módszertanában természetes módon helyet kell találjon mind a direkt, mind pedig az indirekt hatásgyakorlási, illetve szabályozási módozat. A nevelés kezdeti szakaszaiban, a kisebb gyermekek esetében inkább a direkt irányítási

18 18 módozat érvényesül, majd az életkor előrehaladtával egyre inkább az irányítás indirekt jellege válik dominánssá. Ebből az is következik, hogy kezdeti szakaszokban a nevelő irányító szerepe uralkodó jellegű, majd a későbbiekben egyre nagyobb mértékben háttérbe szorul. Alapvető nevelő hatások A fejlesztő erőforrásokkal rendelkező és explicit pedagógiai üzeneteket hordozó, a gyermeki szükségletek és érdekek, valamint életkori és egyéni sajátosságok függvényében megszervezett nevelő hatásoknak két, egymástól elkülönülő formája ismeretes: Az egyik a tervszerű, szándékos, rendszeres, tudatos, a kitűzött céloknak megfelelő, célirányosan szelektált nevelő hatás, amely rendszerint az intézményes nevelés keretei között figyelhető meg. A másik a spontán, alkalomszerű, nem szándékos, rendszerint intézményes kereteket nélkülöző hatás, amelynek sorába beletartozik minden esetleges környezeti tényező, amellyel a nevelt közvetlenül vagy közvetetten, de véletlenszerűen kapcsolatba kerül. A gyermeket érő spontán hatások kihatnak a szándékos iskolaszerű hatásokra is, s azok szerepét vagy erősíthetik vagy pedig gyengíthetik. Alapvető nevelői magatartások A nevelő a nevelthez való viszonyulásának, pedagógiai attitűdjeinek a nevelési tevékenységek vonulatában két lényeges, egymással szemben álló és különböző következményekkel járó szélsőséges módozata ismeretes, éspedig a bátorító-megengedő, valamint a tiltó-korlátozó nevelői magatartások. Egy szintetizáló megközelítésben Ranschburg Jenő és Popper Péter (1978, 143) e két alapvető nevelési magatartást elmélyülten értelmezik. Egyrészt felvázolják a bátorító-megengedő, bizalmat előlegező, az úgynevezett teheted nevelési stílust, amely a pozitív énkép, az önállóság, a felelősség, az önbizalom fejlődését favorizálja és végül az énerős ember kialakulását

19 19 eredményezi. Másrészt leírják a tiltó-korlátozó, a gyermekkel szemben bizalmatlanságot tápláló, az úgynevezett nem teheted nevelési stílust, amely a negatív énkép, a függőség, a csökkentett önbizalom fejlődését alapozza meg és az éngyenge személyiség kialakulását eredményezi. Nyilvánvalónak tekinthető, hogy a két extrém nevelői attitűd között egyfelől számtalan köztes szint és finom árnyalat létezik, másfelől pedig a két alapvető attitűd kombinációjának sokféle formája figyelhető meg. A nevelés cél- és feladatrendszere A pedagógiai folyamatok vonatkozásában a cél a nevelési tevékenységek elvárt eredményeire utaló anticipált képzet, illetve elővételezett elgondolás. Az a végső pont vagy állapot, amit a gyermeki fejlődés vonatkozásában különböző nevelési tevékenységek segítségével el karunk érni. A feladat abban különbözik a céltól, hogy esetében azokról a konkrét pedagógiai tennivalókról van szó, amelyeket a célok elérésének érdekében el kell végeznünk. Alapvető jellemzője a nevelés érdekében kifejtett pedagógiai tevékenységeknek, hogy mindig valamilyen korábban meghatározott cél érdekében szerveződnek meg. A nevelő, amikor hatást gyakorol a neveltre, akkor azzal mindig valamit el akar érni. Nem létezhet olyan nevelés, amely nélkülözné a nevelési célokat. Az előzetesen meghatározott cél alapozza meg a nevelés egyik sajátos jellemzőjét, nevezetesen a célirányosságát, céltudatosságát. A nevelési célok írja Zrinszky László (2002, 134) nem alkalmi és időleges hatásokra irányulnak, hanem a tartós viselkedésmódok, az alapvető személyiségvonások alakítására és rögzítésére. A cél tehát explicit módon kifejezi, hogy a nevelési folyamatban a nevelők tulajdonképpen mit akarnak elérni, mit kívánnak megvalósítani, milyen tudással, milyen személyiségtulajdonságokkal, milyen értékekkel rendelkező emberré akarják formálni a gyermekeket. A nevelési cél meghatározása minden esetben valamilyen paradigma síkján, bizonyos értékrendszer vonatkozásában, és mindig jól meghatározott embereszmény függvényében történik. A céltételezés a legtöbb esetben képességfejlesztő, ismeretátadó, személyiségfejlesztő, konstruktivista vagy kombinált paradigmák szerint történik. Azon értékek közül, amelyek a célok meghatározásában rendszerint kifejezésre jutnak a következőket említhetjük meg: tudás,

20 20 erkölcsösség, tolerancia, empátia, önállóság, segítőkészség, együttműködés, őszinteség, becsületesség, műveltség, tehetség, önmegvalósítás, vállalkozó szellem, intelligencia és alkotóképesség. Amennyiben a nevelés nagyrészt szükséglet-kielégítés, a nevelési célok meghatározásának kiinduló pontja részint egyéni szükségletekben, részint pedig társadalmi elvárásokban található. Az egyéni szükségletek alapján történő céltételezésben olyan modellekből lehet inspirálódni, mint amilyen a Maslow-féle híres hierarchikus szükségletrendszer (élettani szükségletek, biztonságszükséglet, szeretet- és hovatartozásszükséglet, megbecsülés szükséglete, tudás és megértés iránti vágy, esztétikai szükségletek, önmegvalósítás szükséglete) vagy a Fromm-féle komplex igénystruktúra (kapcsolatigény, transzcendenciaigény, hovatartozási igény, azonosulási igény, tájékozódási keret igénye). Bármilyen modellből indul is ki a céltételezés, nem tekinthet el négy alapvető, minden gyermekben fellelhető, az iskolai tevékenységek vonatkozásában releváns individuális szükséglettől. Ezek a következők: a világ megismerésének szükséglete; az aktív tevékenység szükséglete; a kompetencia szükséglete; a megbecsültség szükséglete. Az iskolai nevelés és oktatás vonatkozásában az kívánatos, hogy a célokban a sajátságos egyéni szükségletekből, a nagyhorderejű társadalmi igényekből, valamint az aktuális politikai elképzelésekből fakadó értékek arányosan jelenjenek meg. A fenti fejtegetések alapján egyáltalán nem nehéz belátni, hogy a célok hűen tükrözik egy meghatározott társadalom szervezésében és fenntartásában szerepet játszó tényezők hatását. Kron (1997, 340) is úgy véli, hogy a nevelési célok minden más jelenségnél jobban árulkodnak a nevelés, a társadalom és a politika feltétlen összefüggéséről, de egyben arról is, hogy mekkora ennek jelentősége a gyakorlat és az egyes ember szempontjából. A legáltalánosabb (tehát az iskolai nevelés közvetlen szabályozására nem igazán alkalmas) pedagógiai cél a nevelési eszmény, vagyis a mintaértékű, tökéletes ember modellje. Ma a nevelési eszmény egy olyan emberkép, amely az embert személyisége legmagasabb értékre történő kifejlesztettségében ábrázolja. Ebből az eszményből bomlik ki az általános nevelési cél, amely a mi esetünkben az integrált személyiség, a művelt,

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Nevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016

Nevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016 Nevelés a közösségben Dr. Nyéki Lajos 2016 A nevelés individuális és szociális felfogása Az individuális és a szociális felfogás jellemzői Történeti előzmények - Edward Flanagan: Boys Town, 1921 - Makarenko

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A

Részletesebben

Tanári kompetenciák diák szemmel. Suplicz Sándor BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ

Tanári kompetenciák diák szemmel. Suplicz Sándor BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ Tanári kompetenciák diák szemmel Suplicz Sándor BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ A jó és rossz tanár elemzése Ki volt a legjobb középiskolai tanára? Mi volt az a (legfeljebb) három jellemző ami

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Dr. Pálvölgyi Ferenc AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Magyarország európai integrációja az iskola világában is szükségszerű változásokat hozott. Folyamatosan módosultak az oktatási

Részletesebben

ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3.

ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3. ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3. Tematika: Egy adott képzés akkreditációs anyagának elkészítése. A gyakorlat az előző két félév anyagának bővítését szolgálja, a hallgató ebben a félévben az egyes tantárgyak kimenetibemeneti

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03.

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03. NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. pedagógia:

Részletesebben

II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek

II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek Óvónői szakmai kompetenciák I. Általános, kiegészítő kompetenciák 1. Szervezeti és humán erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos kompetenciák (csoportmunka, szervezés,

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata.

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Vincze Virgil Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Révész László TF alapján Az edző a változás szakembere, aki segít másoknak felelősséget vállalni és cselekedni képességei

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden Dr. Révész László egyetemi tanársegéd revesz@mail.hupe.hu Sportpedagógiáról röviden 1 Sportpedagógia Értelmezése: Tágabb: a sporttudomány egy sajátos, pedagógiai aspektusa/ nézőpontja, mely a neveléssel

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei 11.tétel 10. Ön egy utazásszervező irodában menedzserként dolgozik, ahol fontosnak tartják a munkatársak motiválását, jutalmazását. Önt bízzák meg azzal, hogy válassza ki a legjobban dolgozó munkatársakat,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Szakértői vélemény az

Szakértői vélemény az Szakértői vélemény az EGYÜTT-ÉRTÜK ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJÁRÓL Az intézmény székhelye: 5510 Dévaványa, Vörösmarty ú. 6-8. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

A földrajztanítás alapjai 1.

A földrajztanítás alapjai 1. A földrajztanítás alapjai 1. Összeállította: dr. Makádi Mariann TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT A földrajz szakmódszertan A földrajztanítás módszertanának

Részletesebben

TI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

TI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Kísérleti program kisiskolásoknak 1 SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A szabálykövetés, a saját magunkkal

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése. Kaposi József

Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése. Kaposi József Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével,

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

Nevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését.

Nevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését. Óvodánkról: Az Egyetértés Utcai Óvoda 1976.novemberében nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt 4 csoporttal 100 férőhellyel. Azóta óvodánk Kecskemét egyik legszebb kertvárosában a Petőfivárosban 225 kisgyermek

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A

Részletesebben

Komplex szigorlat az osztatlan tanárképzésben résztvevők számára

Komplex szigorlat az osztatlan tanárképzésben résztvevők számára Komplex szigorlat az osztatlan tanárképzésben résztvevők számára Kedves Hallgatók! 2017 A komplex tételekben található témakörök mind olyan ismeretek, amelyeket a különböző pedagógiai (Pedagógiatörténet,

Részletesebben

A nevelés lehetősége és szükségessége. Dr. Nyéki Lajos 2016

A nevelés lehetősége és szükségessége. Dr. Nyéki Lajos 2016 A nevelés lehetősége és szükségessége Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés A nevelésnek nyilvánvaló feltétele az, hogy az ember nevelhető, alakítható legyen. Minden nevelési szándékú tevékenység eleve feltételezi

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 2/42

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 2/42 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben