Magyar önkéntesek Finnországban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar önkéntesek Finnországban"

Átírás

1 VILISICS FERENC NIINA ALA-FOSSI A második világháború alatt a behódolásra ítélt kisebb államokra nem volt jellemzô, hogy függetlenségüket, netán semlegességüket sikerrel tudták volna oltalmazni egy támadó nagyhatalommal szemben november 30. és március 13. között Európa figyelme Finnország felé fordult, mert a marginalizált északi állam a támadó Vörös Hadsereg hatalmas túlereje ellenére is négy hónapig tartotta magát. Ez volt az ún. téli háború, amely fájó sebet ejtett Sztálin méltóságán, s végsô soron hozzájárult a Finn Köztársaság háború utáni függetlenségéhez és katonai semlegességének megôrzéséhez. A szovjet hadvezetés sorozatos hibái, az utánpótlás hiányosságai Magyar önkéntesek Finnországban és a Vörös Hadsereg tetemes ember- és hadianyag-vesztesége a szovjet állam egyértelmû gyengeségére utalt, és ez mind az angol, mind a német oldalon a szovjet kapcsolatok újragondolását eredményezte: hozzájárult egy lehetséges angol szovjet szövetség A téli háború meghiúsulásához, míg Hitlert meggyôzte a szovjet offenzíva idôszerûségérôl.

2 A háború elôszele Az 1939-es év ôsze nyugtalanító híreket tartogatott Finnország számára. A Moszkvában augusztus 23-án aláírt szovjet német megnemtámadási szerzôdés (Molotov Ribbentrop-paktum) titkos záradékáról ugyan még nem tudhattak semmit, de Sztálin és Hitler hamarosan bizonyította, hogy a nagyhatalmak árnyékában egyetlen kis ország függetlensége sincs biztonságban. A titkos záradék rögzítette a két fél érdekszféráit Északkelet- és Délkelet-Európában. Ennek megfelelôen Németország lerohanta Lengyelországot, míg a Balti államok sorban ún. segítségnyújtási szerzôdést kötöttek a Szovjetunióval, amit szovjet megszállás követett októberének elején Finnország is megkapta a szovjet területi követeléseket: Moszkva elsôsorban balti-tengeri kikötôkre tartott igényt. Ezeken Sztálin katonai támaszpontokat kívánt létrehozni, indoklása szerint egy esetleges, Finnországon tól kapott utasítás alapján szóba hozta a finn politikai vezetés elôtt, hogy Németország esetleg rajtuk keresztül támadna a Szovjetunióra. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy német partraszállás esetén Sztálin is kész habozás nélkül fegyverrel benyomulni Finnország területére. A szovjet vezetés ugyanis szilárdan meg volt gyôzôdve arról, hogy a finn hadsereg nem képes megállítani egy idegen partraszállást. A finnek, élükön a két fôtárgyalóval, Paasikivivel és Tannerral, viszszautasították a nem kért segítséget, így a területrendezésrôl szóló megbeszélések 1939-ben csakúgy, mint 1938-ban félbeszakadtak. A röviddel azelôtt szétbomlasztott Csehszlovákia volt a friss példája annak, hogy mi lehet egy olyan kis ország sorsa, amely ellenkezés nélkül lemond akár csak a határvidékérôl is egy nagyhatalom javára. A finnek merev ellenállását Moszkvával szemben az tette lehetôvé, hogy a politikai vezetés szilárd állás- álláspont alakult ki, politikai hovatartozástól függetlenül. A tárgyalások megszakadását követôen azonnal megindultak a csapatmozgások a határ mindkét oldalán, de a finnek a megbeszélések ideje alatt végrehajtott mozgósítással már megmenekültek egy rajtaütésszerû szovjet támadástól. A háború hivatalos okául a szovjet határvidéken fekvô Mainila falut ért ágyúlövések szolgáltak. Csak késôbb, irattári anyagokból derült ki, hogy a lövésekre A. Zsdanov, a leningrádi katonai körzet felügyelô párttitkára adott utasítást. A Vörös Hadsereg november 30-án átlépte a finn határt. A szovjetek elképesztô erôfölénye a rosszul felfegyverzett finn hadsereggel szemben megdöbbenést keltett Európában. A finnek balsorsa feletti kesergés azonban csak elvétve társult valós segítségnyújtással. A finnek, Mannerheim marsall vezetésével, elsôsorban magukra számíthattak telén a megtámadott finn ál- zott a finnek Sztálinnal szembeni nyílt támogatására. A miniszterelnök, Juho Kusti Paasikivi keserûen tapasztalhatta, hogy az európai sajtó és a népek szimpátiája mennyire nem jelent semmit, ha az ügy nem találkozik a politikusok érdekeivel. Végül a szomszédos Svédország volt az, amely hezitálás után két megerôsített zászlóaljat vezényelt Finnország megsegítésére. A magyar segítségnyújtás A finn vezetés a támadás pillanatától segítséget kért Európa országaitól. A finn testvérnép lerohanásának híre Magyarországon felháborodást váltott ki, amelyet Európában szinte páratlan segítségnyújtási akció követett. A gyors segítségnyújtást elôsegítették a két állam között fennálló jó kapcsolatok is, ám a diplomáciai bonyodalmak elkerülése végett így is indokolt volt a segélyeket a Magyar Vöröskereszten keresz- navetôket, puskákat, kézigránátokat, lôszert és egyéb hadianyagokat juttattak Finnországba. Emellett az egyházak és a társadalmi szervezetek tevékenysége, valamint országos napilapok (pl. 8 Órai Újság) felhívásai eredményeképpen további jelentôs adománymennyiség gyûlt össze a finnek megsegítésére. A segélygyûjtésben élen járt a Magyar Finn Társaság, amely a Testvér a testvérért, és a Magyar anyák a finn gyermekekért elnevezésû akciókat szervezte. Ez utóbbi elsôsorban ruhanemû gyûjtésére irányult. Az egyéni kezdeményezések közül kiemelkedik Szent-Györgyi Albert nemes gesztusa, aki Nobeldíjának teljes összegét felajánlotta a finn ügynek. A magyar önkéntesek toborzását a háttérbôl gróf Teleki Pál kormánya szervezte, annak ellenére, hogy ehhez a nemzetközi politikai helyzet egyáltalán nem kedvezett. A toborzási felhívást tartalmazó röplapok december 16-án jelentek meg, és márciusig több ezer férfi jelentkezett A kiválasztott körülbelül 350 önkéntes alkotta a Honvédelmi Minisztérium jóváhagyásával a Magyar Önálló Önkéntes Zászlóaljat, melynek parancsnoka Kémeri Nagy Imre fôhadnagy lett. Noha a válogatás további szempontjai nem ismeretesek, látható, hogy a zászlóalj alapját Kémeri Nagy rongyos gárdájának tagjai képezték, így harcokban kipróbált, fegyelmezett társaság kezdhette meg az egy hónapos kiképzést a hárshegyi cserkésztáborban január 10-én. A legénység összetétele változatos volt: akadtak köztük diákok, hivatásos tisztek, sôt még egy banktisztviselô is. A zászlóalj vezetését 24 tiszt, 52 altiszt és tisztes, 2 orvos és 2 tábori lelkész (egy ciszterci atya és egy református) alkotta. Mivel a világháború teremtette viszonyok közepette a csapatok és felszerelések szállítása Európán keresztül különösen bonyolulttá vált, az önkéntesek különvonaton utaztak mint norvég sítáborba utazó turisták. Felszerelésük ennek megfele- Torma Péter Maar János Babos Gábor Kémeri Nagy Imre fôparancsnok Szôke László Szilágyi János keresztül végrehajtott Szovjetunió elleni támadás kivédésére. Moszkva a kért finn területekért Kelet-Karéliából ajánlott fel területi jóvátételt. Az idegen támadás eshetôsége egyébként már egy évvel korábban is felmerült, amikor B. Jarcsev, a Szovjetunió helsinki nagykövete Sztálin- pontját a finn parlamenti pártok és a finn nép összefogása támasztotta alá. Az akkor 30 éves, fiatal finn állam a felszabadulást követôen véres polgárháborút vészelt át, amelynek sebei a jelek szerint 1939-re oly mértékben begyógyultak, hogy a szovjetekkel szemben már egységes lam földrajzi elszigeteltségének és a nagyhatalmak játszmáinak köszönhetôen egyedül maradt. A Molotov Ribbentrop-paktum titkos záradékában szovjet érdekszférának tekintett ország német oldalról nem számíthatott jelentôs segítségre, de a többi európai állam sem vállalko- tül a Finn Vöröskereszt javára felajánlani. A magyar segélyakciót a Belügyminisztérium engedélyezte. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány segélyszállítmányai is útnak indultak: különféle diplomáciai csatornákon keresztül, olasz és angol teherhajókon légvédelmi gépágyúkat, ak- önkéntesnek Budapesten, a Szentkirályi utca 8. szám alatti toborzóirodában. A jelentkezôket nagyon megszûrték: csak büntetlen elôéletû, nôtlen, katonai szolgálatukat letöltött férfiak jelentkezhettek, akiknél megvizsgálták, hogy nem kommunistaszimpatizánsok-e. lôen csak fehérnemû és síöltözet volt, fegyvert nem szállíthattak. A különvonat a Déli pályaudvarról indult február 7-én, s Jugoszlávián és Olaszországon át jutott Párizsba. Párizsban két nap tartózkodás során a magyarok megkapták az angol, norvég és svéd vízumokat, 30 31

3 így február 19-én Dieppe és Newhaven között átkelhettek a csatornán. Londonból Edinburgh-ba vonatoztak, ahonnan pár napos várakozás után hajókonvoj kötelékében a magyarok az S. 4. Meteor fedélzetén indultak a norvég Bergenbe. A skót partokat elhagyva erôs védelemre volt szükség, mert Anglia és Németország között már folyt a furcsa háború. Visszaemlékezések szerint a konvoj elsô hajóját a németek el is süllyesztették, a magyarok azonban a második hajón utaztak. Február 27- én az önkéntes zászlóalj megérkezett Bergenbe, ahonnan ismét vasúton folytatták az utazást Svédország felé, majd Svédországon keresztül a finn határra. A finn határvárost, Torniót a befagyott Tornio folyón (Torniojoki) érték el gyalogszerrel. A nemzetközi csapatok állomáshelyére, Lapuába március 2-án, egy hónapos utazást követôen érkeztek meg. A magyar katonák Lapuában a téli harcmodort és a síelést gyakorolták. A kiképzést követôen a nemzetközi önkéntesekbôl alakított Sisu Különítménybe szervezték ôket, de az egység a békekötés miatt már nem került frontra. A magyar önkéntes zászlóaljat március végén Mannerheim tábornagy személyesen is meglátogatta. Kémeri Nagy Imrét századossá nevezte ki, és a Finn Fehér Rózsa Lovagrend I. osztályú keresztjét adományozta neki. További 16 magyar tiszt is kitüntetésben részesült. Ezt követôen a magyarok Lappeenrantában határôrizeti feladatokat láttak el. Mindeközben itthon két további önkéntes különítmény is alakult, de ezek már nem jutottak Finnországba. Az egyiket Londonból fordították vissza, a másikat már Budapesten feloszlatták. A magyar zászlóalj végül 1940 májusában érkezett vissza Magyarországra. Turkuban szálltak az Arcturus fedélzetére, amellyel Stettinbe (a mai Szczecin, Lengyelország) hajóztak. Onnan német vasútvonalakon, különvonaton érkeztek Magyarországra. Itthon gróf Teleki Pál miniszterelnök fogadta ôket. Az önkéntesek minden felszerelésüket Finnországban hagyták. Visszaútjuk költségeit a finn kormány állta. Borbíró Hugó A magyarokat Lapuában, más nemzetek pl. angolok, belgák, észtek önkénteseivel együtt a Sisu hadosztályba sorolták, amely a nemzetközi önkéntes csapatok különítménye volt. Ezt jelöli az egyenruhán fehér alapra finn kékkel felvarrt S jelzés is. A magyar zászlóalj szervezettségénél fogva önálló egység maradhatott a Sisun belül is. Fontos megjegyezni, hogy a szervezett kötelékben utazó magyarokon kívül számos magyar önkéntes, köztük több vadászpilóta indult saját szervezésben a téli háborúba. Aki megérkezett közülük Lapuába, nem csatlakozhatott az önálló magyar zászlóaljhoz a szigorú regulák miatt, hanem a Sisu hadosztályon belül a többi nemzetközi önkéntessel együtt kaphatott kiképzést. A magyar önkéntesek emléke Lapuában Amikor 1940 februárjában a 360 fôs Magyar Önálló Önkéntes Zászlóalj Kémeri Nagy Imre fôhadnagy vezetésével bevonult a finnországi Lapua városába, a finn hadsereg még elkeseredett harcot vívott a Vörös Hadsereg ellen a keleti határ mentén. A magyarok a megérkezésük utáni Mivel Németország megtiltotta idegen csapatok és hadianyag szállítását területén keresztül, a magyar önkéntes zászlóalj 1940 februárjában majdnem egy hónapos kerülôútra kényszerült Anglián és Norvégián keresztül, míg elért Finnországba. Fegyvert nem szállíthattak. Lapuában megkapták a finn hadsereg felszerelését, beleértve az archív fotókon is jól látható puukkót, azaz finn kést. Pándy Péter napokban megkezdték a gyakorlatozást a kisváros környékén a Lapua folyónál és a szomszédos Simpsiöhegyen. A gyakorlatozás hetei során a magyarok sok tekintetben a lakosság gondjaira voltak bízva. A városban maradó lapuai emberek javarészt nôk, idôsek és gyerekek hétköznapi tevékenysége is szorosan összefonódott a háborús eseményekkel: lôszergyári munkásként, lottaként (lotta = a Lotta Svärd, a finn nôk önkéntes nemzetvédelmi szervezetének tagja) a katonák ellátásával és a légvédelmi ôrszolgálatban támogatták hazájukat. Ennélfogva a magyar katonák is napi rendszerességgel találkozhattak a helyi lakosokkal, és gazdag, ám mára csak töredékesen rekonstruálható emlékanyagot hagytak maguk után. A cikk szerzôinek kutatása 2008 és 2009 nyarán éppen arra irányult, hogy rögzítse a 70 évvel ezelôtti téli háború eddig feltáratlan magyar vonatkozású emlékeit. Lapua akkor gyermek, illetve tinédzser korú, mára 80 évesnél is idôsebb lakóinak történeteibôl nemcsak arra derül fény, hogy a finnek hogyan élték meg a baráti idegen katonák egy hónapos látogatását, hanem a magyar önkéntesek hétköznapjairól is értékes részleteket tudhatunk meg. Tizenkét éves voltam, amikor a Sisu hadosztály Lapuában volt. A nôvérem a többi lottával szolgált a hadtápon, ami az iskolában volt. Estidôben legalább hét vagy nyolc katona szokott ellátogatni hozzánk. A szakács bizonyosan ott volt, mert emlékszem, hogy egy olyan húsételrôl beszélt, amibe oly sok paprikát kell tenni, hogy az teljesen piros lesz. Akkoriban mi még csak nem is láttunk paprikát. (Raili Yliniemi) Maija Soini, aki 18 évesen lottaként szolgált a tiszti kantinban, a magyarok érkezésérôl így beszélt: Emlékszem, amikor a magyarok jöttek. Mi az iskolában voltunk. Az éjszaka közepén érkeztek. Nagy fagy volt, a kandallóban égett a tûz. Úgy gondolom, hogy olyan éjjeli tizenegy-tizenkettô körül érkezhettek. Mi, lották, akik ott voltunk, az elôszobában fogadtuk ôket. Ismerkedés a sível Érkezésük idején a magyaroknak minden esélye megvolt arra, hogy a harcokba bekapcsolódva segítsék Finnország küzdelmét a szovjetek ellen. Ehhez el kellett sajátítaniuk a finnek által sikerrel alkalmazott téli harcmodort, amely az olykor mínusz 40 fokos fagyban sílécekkel kivitelezett gyors csapatmozgáson alapuló gerillaharc volt. A válogatott magyar le

4 génység, az 1938-as felvidéki harcokban kipróbált katonák pedig a jelek szerint egyáltalán nem tudtak síelni. Velük [a magyarokkal] síeltem, és derültem azon, hogy elôször volt síléc a lábukon! Hát igen, el tudod képzelni, milyen lehet amikor elôször van síléc a lábadon! És amikor lesiklottak, még a legalacsonyabb dombról is, szinte mindig felbucskáztak. Na, de végül is rendesen megtanultak síelni. (Heikki Tuovinen) Lovász Károly síléccel A megkérdezett finn emberek közül többen is síelés közben látták elôször a magyarokat. Alig leplezett derûvel számoltak be a magyarok csekély sítudásáról, számukra ugyanis furcsa volt az, ha valaki felnôtt férfi létére nem tudott síelni. A lapuaiak, még a legfiatalabbak is, nagy empátiával mutatták be a síelés mikéntjét, annak ellenére, hogy a magyarok olykor összetörték a kölcsönbe kapott síléceket. Az akkor nyolcéves Jussi Mäenpää így emlékszik: Szóval, ilyenformán ismertük meg a magyarokat: ôk ott síeltek a jégen, de egyáltalán nem ment nekik (jóízûen nevet). Mindig elestek. Az is megtörtént, hogy az unokatestvérem kölcsönadta a síléceit az egyiküknek, aki végül kettétörte a léceket. Maija Soini otthonából figyelhette a magyarokat: Az ablakból néztük, ahogy a magyarok lecsúsztak a parton. Egyikôjük sem ért el a folyóig, azonnal elestek. Magyaros virtus Az emlékezôk által elmondottakból kitûnik, hogy Kémeri Nagy katonái jelenségszámba mentek a lapuai hétköznapokban. A magyarok habitusa, temperamentuma és a katonák példás viselkedése egyaránt kíváncsiságot váltott ki a lakosságból, egyben hozzájárult a magyarokról kialakult pozitív képhez is. Ne feledjük, hogy az elszigetelt vidéki finn társadalomban nem volt hétköznapi dolog távolról jött külföldivel találkozni! A magyarokról kifejezetten markáns vélemény formálódott: sötét 741-es csoportkép hajú, barna bôrû, alacsony, katonaként fegyelmezett, sportos emberek, akik sokat beszélnek, hangosan nevetnek, de mindenekelôtt igen közvetlenek és barátságosak. Aino Ranta egy találkozást elevenít fel: Ôk tényleg épp ilyen sötét fajták voltak s rám mutatott nevetve. Mindkettônek sötét haja volt, és mindketten vékony fiatalemberek voltak. Nem voltak nagyok, ezért egyáltalán nem féltünk tôlük. Nem beszéltünk egy közös nyelvet sem, de ôk nagyon kedvesek voltak. A magyarok sokat beszéltek hozzám. Ha finnek lettek volna, biztosan nem szólnak, de a magyarok folyton beszéltek és nevettek. (Aino Ala-Fossi) Maija Soini is mesélt jellemzô eseteket: Épp a szônyegeket ráztuk ki, amikor a magyarok odajöttek és segítettek. A magyarok közvetlenek voltak. Csak odajöttek és kivették a kezünkbôl a szônyeget [ ] A magyarokról olyan benyomásom van, hogy közvetlenek és természetesek voltak. [A magyarok] Énekeltek! Ez csak egyszeri eset volt. Azt hiszem, négyen voltunk. Nem emlékszem, hogy ki volt ott, az a»tuta«[tóth?] legalább ott volt. És mintha rémlene, hogy a lábaidat is össze kellett verni [Maija Soini nevetve veri össze a bokáját]. A bemutatójuk csak rövid ideig tartott, de közülünk is próbálkoztak páran. Heikki Tuovinen közbevágott:: És igen, temperamentumosak vagytok! Ezt el kell ismernem. És nagyon lelkes futballjátékosok: félig pucéran játszottak az iskola udvarán. Télvíz idején! Én csak néztem, nem mehettem oda. De kiskoromtól kezdve sokat fociztam. Kíváncsian néztem ahogy játszanak. A játék eszeveszett volt úgy, ruhák nélkül! De hogy a bánatban tudták kiállni a fagyot? [ ] [A magyar katonák] elég alapos gyakorlaton estek át, de mi, kisfiúk, csak kívülrôl figyeltük ôket. A legszebb élményünk az volt, amikor megtanítottuk a himnuszunkat nekik. Azt kell mondanom, hogy a magyarok jó énekesek! Hej, de szépen énekelték [a finn himnuszt]. Arra kérdésre, hogy honnan tudták biztosan, hogy magyarokkal van dolguk, mindenki magabiztosan felelt. Aino Ala-Fossi fordított egyet a dolgon: Voltak itt angol férfiak is. Igen, természetesen meg lehetett különböztetni ôket, mert az angolok nagyon magasak voltak. Az angoloknak igen nagy orra volt a finnekéhez képest! (Aino jót nevet ezen). Nôügyek A téli háború magyar önkénteseirôl szóló kisszámú, magyar nyelven íródott forrás nem tesz említést arról, hogy a magyar katonák közelebbi viszonyba kerültek volna lapuai lányokkal. Bár a tömeges szoknyavadászat bizonyosan nem volt jellemzô, a fennmaradt emlékek azt igazolják, hogy néhány magyar katona szemet vetett a helyi lányokra (és fordítva!). A férfi nô kapcsolatok különbözô fokozatai érhetôk tetten a visszaemlékezésekben: 35

5 Patartics Lipták István Komáromi Edömér Tasnády László Heikki Tuovinen: A magyarok is teljes katonai kiképzést kaptak. Az elején alaki kiképzés is volt, ahogy általában minden hadseregben. A finn hadseregben bevett rangokat használták, és kemény rendet és fegyelmet tartottak. Enélkül nem is mûködött volna. Az iskola kamrája egy kis épület volt az udvaron. Ide rakták azokat, akik büntetésben voltak. [ ] Egy disznóvágáson történt. Egy fôhadnagy lefoglalt egy darabot a disznóból, ami ôt megillette. Egy tizedes aztán a lefoglalt húst engedély nélkül elvette, ezért került»börtönbe«. [ ] Megfigyeltem, hogy a tisztek megkövetelték megfelelô üdvözlés betartását. Ez is a kiképzés része volt. De nem volt csicskáztatás, mint ami nálunk [a finn hadseregben] van. MANNERHEIM BÚCSÚSZAVAI A HADSEREG-FÔPARANCSNOK 67. SZÁMÚ NAPIPARANCSA Aili Huhtala: Nem emlékszem többre A nálam öt évvel idôsebbek többet tudnának mondani, ôk kedvelték is a magyarokat (Aili nevet). Mert ôk már évesek voltak. A magyar katonák okosak voltak: a szülôket elôre megkérdezték, mielôtt látogatóba mentek volna valakihez. (Maija Soini) Raili Yliniemi: Ezek közül a férfiak közül Götz Gyula [tizedes] több mint két alkalommal is ellátogatott hozzánk, de anyám és én egy szót sem tudtunk beszélni vele. Ô elkezdett magyarul tanítani engem, és még mindig»tudom«a számokat és pár szót. Még nevet is kaptam tôlük: Kis Boszorkány! A nôvérem beszélt németül, mert ô tanulta az iskolában. Azt hallottam, hogy más magyarok is tanítottak lapuai lányokat magyarul. Raakel Keltto, aki 15 éves volt akkoriban: Kávét töltöttünk nekik, amikor csak jöttek. Szendvicseket is készítettünk, meg sütöttünk. Igen szerették a süteményeinket [ pulla ], a mézeskalácsot meg a többit. A kávét én töltöttem nekik. A többi nô kicsit idôsebb volt nálam, de én voltam a bátrabbik, így én szolgáltam fel nekik! És akárhányszor töltöttem, mindig mondták nekem magyarul: Szeretlek! Szeretlek! No igen. Mindenki kedvelte ôket, mert eljöttek olyan messzirôl, hogy segítsenek. És persze jól is tartottuk ôket. Általánosságban, mindenki rajongott a magyarokért. Decemberben töltöttem be a tizenötöt, de mindig figyeltem a többi húsz körüli lányt akik igencsak odavoltak a magyarokért. Jaj, nagyon jóképûek voltak! (Raakel jóízûen nevet) Hellin, Lamminheimo felesége kedvelte ezt a Pistát, de nagyon! [Kaarlo Lamminheimo képzômûvész háza a szomszédban állt,»pistát«is itt szállásolták el] Mindnyájan jót nevettünk, amikor Pistával akart együtt sétálni. Persze ez nem volt olyasmi, ami miatt»rosszra gondoltunk volna«, még akkor sem ha Pista karját fogta, miközben az utcán sétáltak.»ott jön Hellin Pistával megint!«mondtuk. Látható, hogy a férfi nô viszony a magyar katonák és a finn leányok között általában megmaradt az ártatlan érdeklôdés, legfeljebb tréfás évôdés szintjén. Emellett árnyalják a képet a magyar önkéntesek visszaemlékezései, amelyek szerint bizonyos szerelmi ügyekbôl kifolyólag párbajra is sor került a magyarok között (Ruprecht Antal szóbeli közlése). Dr. Sápy László, a zászlóalj egyik orvosa azonban jóval komolyabb elhatározásra jutott: eljegyezte a Pyhälahti Fotóstúdió asszisztensét, Irja Sylvia Lahdenmäkit. Házassági szándékukat a kor szokásának megfelelôen az újságban is megjelentették (Lapuan Sanomat, 1940 április 4-i szám). Az eljegyzés idején Irja Sylvia már terhes volt közös gyermekükkel, aki késôbb a Kaarina Sápy nevet kapta, de a lányt mindenki Katinak szólította. Sápy Kati: Anyám csinált mindent a stúdióban. Többek között felvételeket készített, például az apámról is, amikor a katonák gyakran csináltattak fotókat nála. Egy idô után anyám nem értette miért jár ez a katona folyton vissza másolatokért? Aztán egy napon apám randevúra hívta anyámat. Aztán amikor a magyaroknak el kellett menniük [ ] az apám és anyám bejelentették, hogy eljegyezték egymást, háromszor is. Apám javasolta, hogy a magyarokkal utazó lelkész adja össze ôket. Ez akkor volt, azt hiszem, amikor apám Lappeenrantában volt. Aztán anyám Turkuba utazott, ahonnan a magyar katonák indultak haza. És ott beszélgettek a házasságról, mivel ôk akkor már jegyesek voltak. De végül úgy döntöttek, hogy a háborús idôk nagyon kiszámíthatatlanok, nem lehet tudni, mi történik Apám hívta anyámat, hogy menjen vele, de az anyám nem ment. A visszaút Magyarországra olyan bizonytalan volt. Mivel az utazás már Finnországba is igen bonyolult volt, anyám mondta, hogy nem utazik. Anyám azt mondta nekem, hogy neki sokkal fontosabb volt, hogy a gyerek aki én voltam biztonságban legyen. Kati Sápy jelenleg Peltola néven Helsinkiben él férjével. Annak ellenére, hogy világutazó édesapja hollétét végül egy segélyszervezeten keresztül sikerült kiderítenie, a személyes találkozás elmaradt. A háborúban Belga Kongóban is szolgáló, majd maláriájából felépülve az Egyesült Államokban letelepedô Sápy doktor levelezésbe kezdett Finnországban hagyott lányával, de Kati gyermekének születése, majd Sápy László halála miatt a találkozóra már nem kerülhetett sor. Fegyelem és felkészültség A közvetlenségen és a barátságos viselkedésen túl a magyar önkéntesek katonák voltak, mégpedig a javából. Kémeri Nagy Imre körülbelül jelentkezôbôl válogatta ki csapata tagjait. Csak nôtlen, katonai kiképzésen átesett, nem kommunista érzelmû férfiak jöhettek számításba. A válogatott legénység soraiban a bajtársak, a felvidéki harcokban részt vett rongyos gárda katonái is ott voltak. Errôl tanúskodik az az egyenruhára kitûzött Felvidéki Emlékérem is, amely Kiss András tizedesnek és Szántó Gábor ôrvezetônek a lapuai Pyhälahti fotóstúdióban készített portréján látható. A magyarokról kialakult derûs képet árnyalják a szigorú fegyelemrôl szóló történetek. Búcsú Lapuától Lapuában a magyarok tökéletesen megtalálták a közös hangot finn vendéglátóikkal. A fent idézett Aino Ranta hazalátogató édesapjának az egyik (máig ismeretlen) magyar önkénteshez fûzôdô barátságát egy ajándék ôrzi. A magyar katona sárgaréz löveghüvelybôl kalapált hamutartót ajándékozott barátjának, amelyet szépen munkált rózsa díszít. Az évtizedekig használt hamutartó hátoldalán alig kivehetô karcolt felirat látható, ebbôl mára az 1940 és Budapest maradt olvasható. Külön érdekesség, hogy a magyar nemcsak a tárgyat hagyta maga után, hanem finn bajtársának a rózsaminta készítését is megtanította. Ennek példája az a szintén rézhüvelybôl készült rózsamintás váza, amelyet már Aino apja készített jóval késôbb. Lapuában az emberek örültek, hogy rokon nép jött segíteni azokban a nehéz idôkben. A Téli Háború azonban befejezôdött mielôtt még harcba tudtak volna bocsátkozni. (Raili Yliniemi) A magyar önkéntesek és a finn magyar barátság tiszteletére a lapuai lôszergyárban egy vörösréz emléktáblát készítettek, amelyet ünnepélyes keretek között a nagytemplom olda- Carl Gustaf Emil Mannerheim marsall MAGYAR ÖNKÉNTESEK! A mai napon, amikor elhagytátok Finnország földjét, még egyszer köszönetet mondok nektek férfias elhatározástokért, hogy testvérnépeteknek, a finneknek, a szükség órájában segítségére jöttetek, s készségetekért, mellyel itteni feladatotokat teljesítettétek. Örömömre szolgált, hogy bennetek hadseregünkbe katonailag jól fegyelmezett jó csapatot oszthattam be. Saját kívánságotokra a béke megkötése után is visszatartottalak a tûzvonalban. Igen örülnék, ha Finnország védelmezôi közt eltöltött idôtök hasznos volt részetekre s benneteket új tettekre serkentett. További életetekre sok sikert kívánok nektek, a magyar testvérnépnek pedig fényes és boldog jövôt. Mannerheim jókívánságai nem váltak valóra. Az önkéntes zászlóalj második világháborút és a hadifogolytáborokat túlélô tagjait a kommunista diktatúra késôbb kegyetlenül meghurcolta. Mint ellenséges haderôben szolgált személyek, egész életükben titkolni kényszerültek finnországi kalandjukat

6 lán helyeztek el. Én jelen voltam, amikor az emléktáblát felavatták emlékezett vissza Heikki Tuovinen. A tábla már akkor felkerült, amikor a magyarok Lapuában voltak. Ez azelôtt történt, hogy ôk [a magyarok] elmentek. Emellett volt egy búcsúbulijuk is. A fiúk kissé beboroztak. 38 Persze magunkfajta kisfiúk nem mehettek ünnepelni, de én ott voltam, amikor a táblát felavatták. Amikor a békét megkötötték, fogalmam sincs a magyarok honnan szedték a bort, de különleges hangulatban voltak. A magyaroknak nem tetszett, hogy a béke eljött. Csalódottak voltak. De A magyarok szerepvállalása a téli háború idején hadtörténeti dokumentumokból, valamint a részt vevô önkéntesek visszaemlékezéseibôl ismert. A hadtörténeti jelentôségû események és alapvetô adatok mellett jóformán semmilyen forrás nem utal arra, hogy a magyarok szerepvállalása mély, eddig fel nem tárt nyomokat hagyott a finn lakosság emlékezetében. Mivel a magyarok lapuai élete szoros kapcsolatban állt a helyi lakosságéval, mi mégis feltételeztük, hogy a puszta hadtörténeti adatokon túl gazdag emlékanyag maradt feltáratlan a magyarok finnországi hétköznapjairól, a kultúrák találkozásáról, kellemes vagy kellemetlen élményekrôl. Fontos kiemelni azt, hogy kutatásunk elsôsorban a finn lakosokat célozta, több okból is. Egyrészt a kisvárosban tartózkodó több száz külföldi katona jelenléte bizonyára nagy hatást gyakorolt az egyébként zárkózott, igen puritán finn emberekre. Másrészt ez az elsô alkalom, hogy a hétköznapi emberek emlékei Kaniczky András megjelenhetnek arról, hogy hogyan látták hazánkfiait, hogyan élték meg a magyar önkéntesek 70 évvel ezelôtti látogatását. Ennek érdekében személyes kapcsolatok, valamint újsághirdetések útján találtunk kilenc idôs finn lakost, akik szívesen meséltek emlékeikrôl. A személyes találkozás és interjúk mellett munkánk fontos eleme volt fotóportrék készítése is a válaszolókról és a helyszínekrôl. Az interjúk mellett magyar vonatkozású emlékek után kutattunk a helyi könyvtárban, a helyi senkinek nem lett baja. Szóval, el kell ismernem, hogy ez egy rendes rokon nép, ilyen tekintetben. Minden megmaradt emlékem pozitív. Sok idôt töltöttünk a magyaroknál. A békekötés után AZ EMLÉKEK FELKUTATÁSA Röviddel azután, hogy a finnek március 13-án aláírták a kényszerbékét a Szovjetunióval, Karl Gustav von Mannerheim, a finn csapatok fôparancsnoka személyesen is ellátogatott Lapuába, ahol megszemlélte a külföldi önkéntes csapatokat. Raili Yliniemi: A magyar csapat Lapua utcáin masírozott, és igencsak csinosak voltak! Még Mannerheim marsall is eljött megnézni ôket. Egy újságcikkben Vikor László [hadapród] mondja, hogy csak három hetet töltöttek Lapuában, de én mindig azt hittem, hogy ez hosszabb idô volt. Nem hiszem, hogy a lapuaiak hozzáállása negatív lett volna a magyarokhoz. Azok az idôk olyan nehezek voltak, hogy kitörölhetetlenül megmaradtak az emlékeim között. Minden külsô segítséget hálával fogadtunk. Noha harcokba nem bocsátkoztak, a magyarok részvételének súlyát jelzi Mannerheim március 24-én kiadott 38. napiparancsa, amelyben tételesen sorra veszi a legtöbb segítséget nyújtott nemzeteket, és köszönetét fejezi ki nekik. A magyarokhoz így szólt: Ti, Duna melléki vérrokonaink, szintén meghallottátok csatakürt- újság, a Lapuan Sanomat archívumában, valamint a Lapuai Múzeum fotóarchívumában is. Ez utóbbi kutatás eredményeképpen mára pontos ismeretünk van a fotóarchívum 1940, március és április között készült, üvegnegatívokon tárolt magyar vonatkozású fotóiról, valamint a fotókon szereplôk személyazonosságáról. Az üvegnegatívok digitalizálása és számítógépes utómunkálatai eredményeképpen a magyar önkéntesek fotói mára könnyen bemutathatóvá és vizsgálhatóvá váltak. A rangfokozatok és egyenruhák ugyanazok voltak mint a finneknek. A kiképzés során többen kitüntetést is kaptak jeink távoli hangját, és több ezer éves távollét után a magyar kard ismét ütésre emelkedett a finn testvérek védelmében Adja Isten, hogy az a fegyverszövetség, amelyet itt kötöttünk veletek, hozzájárulhasson a közös egyetértés megszilárdulásához, és maradandóan közelebb hozza népeinket egymáshoz. Finnország hálájának és nagyrabecsülésének érzelmei sohasem fognak elhomályosulni. A békekötést követôen a magyarok engedélyt kaptak a tovább maradásra, és április 14-én Lappeenrantába utaztak határbiztosítási feladattal, amelyet 1940 május 19-ig végeztek. A Magyar Önálló Önkéntes Zászlóalj búcsúztatására május 20-án Turkuban került sor, ahol Mannerheim marsall kitüntetéseket adományozott a magyar tisztikarnak: Kémeri Nagy Imre századosi rangot kapott, ezzel együtt a finn Fehér Rózsa Lovagrend I. osztályú keresztjét is átvehette, a további tizenhat magyar tiszt a II. osztályú keresztet kapott. Mannerheim szavai és a kitüntetések súlya jelzik, a magyarok finnországi túrája nem volt önmagáért való. Fontos látni azonban azt is, hogy Finnország a Szovjetunió elleni harcában szinte teljesen magára maradt, és jelentôsebb segítséget csupán Svédország, Norvégia és Dánia küldött, ám egyedül a magyar zászlóalj érkezett olyan szervezettségben, amilyet a finnek eredetileg kívántak. Az európai média ugyan szimpatizált a finn üggyel, ám az európai államok hezitáltak vagy egyáltalán nem szándékoztak segíteni. Mindemellett le kell szögezni, hogy a ténylegesen érkezô segítség is csupán szimbolikusnak tekinthetô: hadi sikereiket a finnek egyedül maguknak, saját hôsiességüknek, összefogásuknak és kitartásuknak köszönhetik. A magyarok önhibájukon kívül töltöttek hosszú idôt utazással, ami miatt nem tudtak harcba bocsátkozni, ám szervezettségük és képzettségük kiemelte ôket a külföldi önkéntesek közül. Emlékezetük Finnországban halványan ugyan, de máig él. R Seress László

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.)

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) Egy csodálatos helyen, fantasztikus környezetben, nagyszerű emberek között, négy hétig. Először is ott kezdeném, hogy Velence leírhatatlanul szép.

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Egy hónap Hollandiában. Nagy Nikolett Fogászati asszisztens

Egy hónap Hollandiában. Nagy Nikolett Fogászati asszisztens Egy hónap Hollandiában Nagy Nikolett Fogászati asszisztens A kezdetek Úgy érzem, duplán is szerencsésnek mondhatom magam, hogy sikerült kijutnom Hollandiába.Egyrészt, mert hatalmas élményt jelentett számomra

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!!

JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!! A VAJDA PÉTER ÉNEK- ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA LAPJA 18. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2012. JÚNIUS Botos Auróra 3.s JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!! tartalom JÚNIUS 3 Kiváló Vajdások 4 Pedagógusnapra 5 Németországban Comeniussal

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba 3. szint november-december Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba Magyarország 150 fős egységet küldene a NATO iraki kiképző alakulatába(1) - mondta Gyurcsány Ferenc egy, a londoni The Timesnak adott

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank]

[Erdélyi Magyar Adatbank] KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép,

Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép, Gyulai emlék Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép, tiszta és turistákkal teli kisváros. Gyönyörűek a belváros szökőkútjai, a vár körüli sétány, ahol a nyári melegben

Részletesebben

BALLAG MÁR A VÉN DIÁK

BALLAG MÁR A VÉN DIÁK 1 Megjelenik havonta Szent József sztjozsef-rita@freemail.hu Iskolaközpont Újságja BALLAG MÁR A VÉN DIÁK Azért vagy itt, hogy mindent láss, Hogy értsd a szót, olvasd az Írást. Azért vagy itt, hogy mindent

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja

Részletesebben

B. Kiss Andrea. Lúzerek hálójában

B. Kiss Andrea. Lúzerek hálójában B. Kiss Andrea Lúzerek hálójában Első e-mail Címzett: baratnem@gmail.com Dátum: 2003. január 1. szerda 21:44:12 Kedves Barátném! Nem rég beköttettem az Internetet, s ennek köszönhetően ezentúl sokkal egyszerűbb

Részletesebben

- Ó kedves feleségem, mégse tegyük ezt. Ha már az Isten nekünk ezt adta, ilyennel áldott meg, felnöveljük, ne dobjuk el magunktól.

- Ó kedves feleségem, mégse tegyük ezt. Ha már az Isten nekünk ezt adta, ilyennel áldott meg, felnöveljük, ne dobjuk el magunktól. Szamárbőr királyfi (széki népmese) Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy király. Annak a királynak nem volt gyermeke. Feleségestül együtt erősen búsultak, hogy már minden boldogságok meglenne, hogyha

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

KIFiNFO K I F I. Kedves Olvasónk! 2008. december Keresztyén Fiatalok Társasága Egyesület

KIFiNFO K I F I. Kedves Olvasónk! 2008. december Keresztyén Fiatalok Társasága Egyesület KIFiNFO K I F I 2008. december Keresztyén Fiatalok Társasága Egyesület Kedves Olvasónk! A KIFI hét éves működése után szükségesnek látjuk, hogy munkánkról rendszeres tájékoztatást adjunk mindazok számára,

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE 3. szám, 2015. március 3. szám - 2015. március Apró lépések a családokért Néhány évvel ezelőtt egy kolléganőm felhívott, hogy nem tudja, mit csináljon, ugyanis abortuszra

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Beszámoló a sikeresen megvalósított Határtalanul! pályázatról

Beszámoló a sikeresen megvalósított Határtalanul! pályázatról Beszámoló a sikeresen megvalósított Határtalanul! pályázatról 2012 tavaszán két lelkes kolléganő Csapi Edit és Heisz Mónika megírta és megnyerte a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kiírt pályázatot.

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül

A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Szemere Bertalan

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Növekvő gyermeklétszámok

Növekvő gyermeklétszámok IX. évf. 5. sz. 2012. augusztus www.kiralyhegyes.hu Növekvő gyermeklétszámok óvodánkban, iskolánkban Palánta ültetvényezések a fóliasátorban Útkarbantartási munkálatok Egészségügyi szűrővizsgálatok Ingyenes

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A

Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A Károlyi Pályázat Kémia Írta: Elefánti Barbara 10. A 2007. november 3. Tartalomjegyzék 2. oldal: Tartalomjegyzék 3. oldal: Bevezetés 4. oldal: Emil Fischer élete és munkássága 5.-7. oldal: Beszélgetés Emil

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Andor Mihály, a,dolgozat az iskoláról című, valamikori jeles dolgozat jeles szerzője

Andor Mihály, a,dolgozat az iskoláról című, valamikori jeles dolgozat jeles szerzője vita Kocsis József Elégtelen röpdolgozat Gáspár László iskolájáról 2002. decemberi számunkban,adalék a kritikai szocializmuskritikához címmel Andor Mihály reagált Trencsényi László előzőleg megjelent szenvedélyes

Részletesebben

A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái

A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái még gőzünk sincs hogy hova és mikor, valószínű 2008 nyara lenne leghamarabb. Üdvözlet Denver-ből, a nagy Atlanti kacsaúsztató másik partjáról. Sok szeretettel

Részletesebben

Aztán jó legyél! Panaszt ne halljak

Aztán jó legyél! Panaszt ne halljak Iskolatársak Aztán jó legyél! Panaszt ne halljak rád! Hangzott a kerítések felől az iskolába siető kisdiákok után, a szülői figyelmeztetés. A gyerekek siettek, mert fél 8-ra az osztályban kellett lenniük.

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM MÁS SZÓVAL A rovat azokat igyekszik bemutatni, akiknek erre, szakterületükön belül, nem lenne szükségük: gondolkodásukat, alkotásaikat a szakma határainkon túl is ismeri. Mi azonban a be nem avatottakhoz

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Írta: Bagdi Bella, Petőné Honvári Jolán Szerkesztette: Feledi Eszter Illusztráció: Tarjányi

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd,

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd, Utószó 1962 tavaszára a vizsgált területen Lövéte kivételével minden faluban a családi gazdaságok túlnyomó többségét a kollektív gazdaságokba kényszerítették. (Lövétén az ötvenes évek közepén néhány szegényebb

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

Erasmus beszámoló 2013/14 Mönchengladbach

Erasmus beszámoló 2013/14 Mönchengladbach Erasmus beszámoló 2013/14 Mönchengladbach Személy szerint én egy kollégiumban szálltam meg (Studentenwohnheim Hubertusstrasse), ahol nagyon sok más nemzetközi diák, köztük néhány osztálytársam is lakott.

Részletesebben

Heaven is a place on Earth

Heaven is a place on Earth Heaven is a place on Earth Beszámoló szakmai gyakorlatról Minden egyetemista fejében megfordul az Erasmus gondolata. Engem régóta foglalkoztatott, nem tudtam és nem is akartam lemondani róla. Arról nem

Részletesebben

2011.június XXI. évfolyam 6.szám BAJÓTI LAKODALMAS A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA. Bajóti Kisbíró

2011.június XXI. évfolyam 6.szám BAJÓTI LAKODALMAS A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA. Bajóti Kisbíró 1 Bajóti Kisbíró A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA 2011.június XXI. évfolyam 6.szám BAJÓTI LAKODALMAS A vőfély elbúcsúztatja a menyasszonyt és a vőlegényt szüleitől,testvéreitől, barátaitól, Lakodalmas menet

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

VÉLEMÉNYEK AZ INTÉZMÉNYI NYELVI VIZSGÁRÓL

VÉLEMÉNYEK AZ INTÉZMÉNYI NYELVI VIZSGÁRÓL VÉLEMÉNYEK AZ INTÉZMÉNYI NYELVI VIZSGÁRÓL 2012. szeptember 29 -i intézményi nyelvi vizsgáról: A vizsga légköre, szervezettsége jó volt. A szóbeli vizsgán nagyon rendesek voltak, igaz a vizsgadrukkom miatt

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ Hedwig Courths-Mahler Szigethercegnõ 2. kiadás A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Hedwig Courths-Mahler: Die Inselprinzessin Bastei-Verlag Verlagsgruppe Lübbe GmbH & Co. KG Bergisch Gladbach

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január VENDÉGÜNK VOLT BUDAI GYŐZŐ, ISKOLÁNK IGAZGATÓJA - Hol született? - Lajoskomáromban. - Mikor jött Hantosra, és hány évesen kezdett tanítani? - 19 éves

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

És a többi húzásotokat is szívesen nyilvánosságra hozom. Amiket tettetek, ahogyan dolgoztatok.

És a többi húzásotokat is szívesen nyilvánosságra hozom. Amiket tettetek, ahogyan dolgoztatok. Tisztelt Újságírók, Érdeklődők, kedves Mindnyájan! Az Usui Szellemi Iskola Közösség és elődje, a Fehérlótusz közösség 1999 óta szolgálta a magyar embereket, elsősorban a betegeket, a Lótusz szútra tanainak

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Záródolgozat Projekt a gyakorlatban

Záródolgozat Projekt a gyakorlatban 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 6.osztály Résztvevők száma: 23 Időpont:4 óra Osztály / csoport rövid bemutatása:matematikából nálunk csoport bontás van. A 6. évfolyamon

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Tövises az út a csillagokig

Tövises az út a csillagokig Tövises az út a csillagokig T á b o r i ú j s á g a z Ú r 2 0 1 5. e s z t e n d e j é b e n j ú l i u s h a v á n a k 2 8. n a p j á n C s í k c s o m o r t á n S z é k e l y f ö l d i Ve r s t á b o

Részletesebben

Stendhal VÖRÖS ÉS FEHÉR

Stendhal VÖRÖS ÉS FEHÉR Stendhal VÖRÖS ÉS FEHÉR Stendhal Vörös és fehér Lucien Leuwen Fordította ILLÉS ENDRE 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu Borító: Rimanóczy Andrea ELSŐ RÉSZ

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben