Szászrégen és környéke

Átírás

1 Bartos Csilla Orlai Sándor Szászrégen és környéke Útikalauz Környezetvédõ Egyesület Érd, 2007.

2 Szászrégen és környéke Útikalauz Írta, szerkesztette: Bartos Csilla és Orlai Sándor Fénykép: Orlai Sándor Kiadó: Környezetvédõ Egyesület Érd Felelõs kiadó: az Egyesület elnöke A kiadvány megjelenését támogatta: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Bartos Csilla & Orlai Sándor ISBN: Nyomdai munkák: Király Nyomda Kft., Gyál Felelõs vezetõ: Király István

3 Elõszó Ajánlás: gyermekeinknek, unokáinknak hogy megnézzék, megtapasztalják a Kárpát hazát Ez az útikönyv azért született, hogy az érdiek kedvet kapjanak testvérvárosunk, Szászrégen meglátogatására, hogy ismerd meg hazádat és onnan nézz a világra (Dinnyés József), hogy akik a közigazgatási Magyarországon élnek, nézzenek szét a Kárpát hazában, hogy akik rendszeresen járnak Erdélybe, Partiumba, Székelyföldre, Szászföldre, Csángóföldre fogódzót kapjanak egy olyan vidékhez, amely kevésbé népszerû úti cél, hogy akik rácsodálkoznak arra, hogy te milyen jól beszélsz magyarul, hol tanultad?, meghallgassák a Kárpát haza változatos hangját, hogy egyre többen fölfedezzék: a Kárpátok is van olyan szép, mint az Alpok vagy a Tátra, hogy minél többen kedvet kapjanak arra, hogy megtapasztalják a magyarság egyik bölcsõjének ízét, hangját, látványát, illatát, tapintását, lelkületét, hogy szóba elegyedjenek lelkésszel, tanárral, színésszel, földmûvessel, pásztorral. Az útikönyv összeállításakor az elsõdleges szempont az volt, hogy õszinte legyen. Biztos sok minden kimaradt belõle, de csak arról írtunk, amit megtapasztaltunk, úgy ahogy mi a vándor szemével láttuk. Egy tévhitet mindenképpen szeretnénk eloszlatni: Erdélyben nem törik össze az autót, nem rabolják ki a magyar turistát. Általában vendégszeretõek, segítõkészek a románok is! Többnyire beszélnek magyarul, de legalábbis értenek, ha nem is válaszolnak. A könyv végére szerkesztettünk egy kis szószedetet, amivel a legszükségesebbeket el tudjuk mondani. Elengedhetetlen az utazáshoz egy jó térkép, amely a magyar helyneveket is feltünteti. A szerkesztõk köszönete illesse Nagy András szászrégeni polgármestert, Fábián Andrást és Menyei Ildikót szíves segítségükért, és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatát a könyv anyagi támogatásáért. A szerkesztõk: Bartos Csilla és Orlai Sándor

4 4 Tartalom Útközben... 5 Szászrégen... 6 Mezõség Szászrégentõl délre Nyárád-mente, Sóvidék A Görgény völgye A Maros völgyén Borszékig Beszterce felé Szászrégeni híres személyiségek Egy kis szász történelem Hasznos címek, telefonszámok Vendéglõk, szállások Felhasznált irodalom, hasznos honlapok Túlélõ szótár Helynévmutató... 80

5 Útközben A Magyarországról utazók leginkább az Ártánd Nagyvárad Kolozsvár útvonalon jutnak el Szászrégenbe. BORS a határállomás, az átlépéskor elegendõ bármilyen fajta személyi igazolvány január 1-je óta csak egy helyen van ellenõrzés, vámosokkal nem találkozunk. Ajánlatos az elsõ alkalmas helyen megvenni az úthasználati matricát. Ez személyautóra 3 napra 2 euró, 2 hétre 3,6 euró. 1 lej = kb. 80 Ft. NAGYVÁRADRA érve megtehetjük, hogy a teherautók számára kijelölt úton kikerüljük a várost, de érdemes inkább egy rövid sétára betérni. Megnézhetjük a Bazilikát, a püspöki palotát, a Kanonoksort, a szecessziós fõteret, az Ady múzeumot, a színházat és a Fekete Sas palotát. KIRÁLYHÁGÓ itt kezdõdik a történelmi Erdély. CSUCSA Itt áll a Boncza család kastélya, ahol június 7-én Boncza Berta (Csinszka), Ady Endre felesége született, és ahol az I. világháború idején Ady Endre is lakott. A kastélyt a 20. század elején Boncza Miklós, Ady apósa építtette ban Octavian Goga (román költõ, akadémikus, politikus, év fordulóján másfél hónapig miniszterelnök) vásárolta meg és neobizánci stílusban építtette át. Goga mauzóleuma és emlékmúzeuma is itt található. Már az Adyra utaló megállítótábla, illetve a múzeum kapujáról az Adyemlékszoba felirat is lekerült, semmi nem utal arra, hogy Adynak bármi köze lett volna Csucsához. Amíg Goga özvegye élt, tisztességesen ápolták az Ady emlékét. Nagyvárad, bazilika BÁNFFYHUNYAD Kalotaszeg központja. A városba érve elõször a félig kész, cifra, tornyos palotácskák, a maharadzsa stílus -ban épült cigánypaloták tûnnek fel. A református templomot feltétlenül érdemes megnézni, a kulcs elkérhetõ a templom melletti parókiáról. KÖRÖSFÕN szintén megtekinthetjük a református templomot. Az út mentén az árusoktól még vehetünk eredeti népmûvészeti termékeket is, habár itt is lassan túlsúlyba kerül a bóvli. Körösfõrõl mehetünk fel Sztánára, ahol Kós Károly nyaralóját, a Varjú-várat nézhetjük meg. KOLOZSVÁRRA érve meglehetõsen nehéz az utazó dolga, ugyanis szinte az egész város szét van túrva, mindenfelé építkeznek, ezért állandósultak a dugók napközben is. Itt választhatunk, hogy Marosvásárhely felé, vagy Apahida, Szészrégen felé indulunk. Az elsõ útvonal Tordán keresztül, a fõ közlekedési úton vezet, a második a Mezõségen. Mintegy 480 km (Budapesttõl mérve) után érkezünk el Szászrégenbe. 5

6 6 Szászrégen SZÁSZRÉGEN (románul Reghin, korábban Reghinul Sãsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt). A város a Görgényi-havasok aljában, a Maros és a Görgény folyó összefolyásánál fekszik. Területe: 72,82 km 2, lakosságszáma: , ebbõl román: fõ, magyar: fõ, cigány: fõ, más: 276 fõ. Felekezeti megoszlás szerint: ortodox: fõ, református: fõ, római katolikus: fõ, görög katolikus: fõ, más: fõ. A kivándorolt szászok helyét nagy többséggel románok foglalták el. TÖRTÉNETE A várost a Tomaj nembeli Dénes által idetelepített szász kézmûvesek alapították a 13. században ban Regun néven említik elõször. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején Szászrégen mezõvárosi státust kapott. A város gazdasági jelentõségét növelték értékes szõlõhegyei és termékeny talaja. Adottságai révén a legalkalmasabb hely volt a mezõgazdasági és ipari termékek értékesítésére. Fejlõdésére kedvezõen hatottak az idetelepített ügyes szász kézmûvesek és a kiváló szõlõtermesztõ gazdák is tõl vásártartási joga van, évente négy országos vásárral ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították decemberében, Barcsai Ákos lemondatása után itt választották fejedelemmé Kemény Jánost. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola. Régen egy ízben színhelye volt az erdélyi diéta fejedelemválasztó gyûlésének is. Az es forradalom és szabadságharc idején a várost megszálló székely csapatok és a helybeli szászok között támadt konfliktus katasztrófához vezetett. A város november 2-án a lángok martaléka lett.

7 Szászrégen A gazdasági fejlõdéssel járó jólét kihatott a város mûvelõdési életére is. Iskolák, olvasókörök, fúvós- és vonószenekarok, dalegyletek (pl. a Szászrégeni Magyar Polgári Dalkör), színjátszó csoportok létesültek. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerzõdésig Maros-Torda vármégyéhez tartozott ban egyesítették Szászrégent és Magyarrégent, majd 1956-ban Abafáját és Radnótfáját is hozzá csatolták. A város központja a Petru Maior tér, a hajdani piactér. Itt az 50-es évek elején parkot létesítettek, beültették díszfákkal, cserjékkel, és a gyermekek részére egy játszóteret alakítottak ki. A fõtéren található a Házak a fõtér mentén Mellékutcai hangulat 7 A Városháza a parkból nézve

8 8 Szászrégen Városháza, boltok, bankfiókok (tíznél több), éttermek, sörözõk, de könyvesboltot ne keressenek, az utolsót most alakították át bankfiókká. Evangélikus templom Szászrégen legrégibb és legértékesebb épülete az 1330-ban épült evangélikus templom. A torony alatti kapu gótikus stílusú, a címereket 1525-ben készítették ban építették a Szent Lõrinc-kápolnát, mely a délnyugati oldalon található. A templom mellett áll az 1482-ben alapított német iskola. A Mária tiszteletére épült korai gótikus templom szerkezetét tekintve háromhajós bazilika felépítést mutat, sokszögzáródású fõszentéllyel és a fõhajóba beugró nyugati toronnyal. A torony a nyugati homlokzat síkjába esik, és nem a nyugati homlokzat elé épült. A torony elsõ emeletérõl a fõszentély felé karzat nyílik, ahol a kegyúr helye volt. A bazilikális elrendezésû templom ilyen stílusban állott fenn 1708-ig, amikor egy nagy tûzvész elpusztította fõ- és mellékhajóit, tornyát. Az 1787-es felújítás emléktáblája A karzat alatti boltív Újjáépítése során (1787) olyan módosításokat alkalmaztak, amelyekkel megváltoztatták az épület egy részének eredeti stílusát. (A templom az 1848-as tûzvész idején újból károsodást szenvedett.) Mai formáját az as és az es restauráláskor kapta. A templomot 1555 és 1867 között kõfal övezte, amelyen a következõ felirat volt: Nulla salus bello, pacem te poscimus omnes. (Nincs üdv a háborúban; békét óhajtunk mindnyájan.) Értékesebb részletei: egy korai gótikus ablak, a rajta levõ emberfej-dombormûvekkel, amely eredetileg a templom fõhajójának megvilágítására szolgált. Feltételezés szerint, a fõhajó gádorfalában négy ilyen ablak volt. Ezekbõl az ablakokból csak egy maradt

9 Szászrégen Az evangélikus templom meg, a Szent Lõrinc kápolna padlásterében. Késõbb, az as években végzett restaurálás idejen, ezt az ablakot a templom északnyugati részén építették be. Régen elsõ világháborús szász halottainak emléktábláját keretezi. A gótikus ablak férfi és nõi emberfej-dombormûvei Bánffy Tamás kegyurat és feleségét ábrázolhatják; építészeti ritkaságok közé sorolható a szentélyben lévõ ülõfülke, amely egyszerû faragott kövekbõl készült; a templom kórusában található konzol (gyámkõ), mely a bordás keresztboltozat alátámasztására szolgál; a szentély falába épített szentségtartó fülke, melynek keretkövein reliefszerû faragvány látható; a fordított kúpalakú konzol, melyet a toronyba vezetõ csigalépcsõ alján találunk. A kiindulási kupak szép szõlõindával díszített; a templom délnyugati oldalán, az úgynevezett Szent Lõrinc kápolna külsõ falán, egy gyermeknagyságú torzó, mely Szent Lõrincet ábrázolhatja; a templom érdekességei közé tartozik a sekrestye ajtaja fölötti címer is, amelyet a település magisztrátusa hosszú ideig a varos címereként használt. Vörös alapon vonuló harántpolya két részre osztja, a címert, melynek jobb felsõ sarkában egy csillag, bal alsó sarkában pedig liliom található. Egyes feltételezések szerint a címer a XIV. században készülhetett, erre vall a liliom, az Anjou-dinasztia egyik szimbólumjegyének jelenléte a címermezõben. A harántpolyán O.P.R. betûk olvasatok. Jelentésük, feltételezhetõen, Oppidum Privilegiatum Regun (kiváltságaiban megerõsített Régen városa). Evangélikus lelkész: Kézdi Zorán Zsolt ( lzkezdi@gmx.net) A Néprajzi Múzeum (str. Vanatorilor nr. 51. Tel.: ) a Farkas család hajdani kúriájában kapott helyet. Az épületet visszakapta a tulajdonos, de a múzeum A Néprajzi Múzeum Maroshévízi ház a Néprajzi Múzeumban 9

10 10 Szászrégen Szent István szobra még egy ideig míg el nem tudják költöztetni itt fog mûködni. A Néprajzi Múzeum gazdag gyûjteményében Maros menti, Görgényvölgyi, mezõségi román népviseletek és a tájegységek jellemzõ mesterségeit bemutató tárgyak láthatóak. Az udvarán egy székely házat is találunk, egyébként a múzeum anyagából nem derül ki, hogy szász és magyar vidéken járunk. Nyitva tartás: szerdától vasárnapig: 9 15 óráig, belépõ 4 lej, a fényképezésért 20 lejt kérnek. A Kolozsvár és Beszterce felé vezetõ úton indulva a központból (Str. Mihai Viteazul) találjuk egymás közelében a római katolikus és a református templomot. Katolikus templom A helybeli római katolikus templomot június 8-án szentelték fel. Az építést még Mária Terézia rendelte el, a kincstár költségére. Az egyhajós templom téglalap alakú, késõi barokk építmény. Festett üvegablakai magyar szenteket és királyokat ábrázolnak. A Jorga Ferenc alkotta Márton Áron püspök szobrát a templom elõtt láthatjuk. A templomkertben Szent István, Boldog Gizella, Mikes Kelemen és mások szobrai állnak. Egy üres talapzatot is találunk, itt Wass Albert szobra volt, amely jelenleg a holtmarosi református templomban van. Református templom 1890-ben épült Alpár Ignác tervei alapján. A díszes szószéket és koronáját, a bútorzatot, a papi és presbiteri széket Kós Károly tanítványa, Debreczeni László tervezte. A templom karzatának mennyezetét díszítõ 184 kazetta Molnár Dénes festõmûvész alkotása. A mûvész a kazetták egy részét ben festette, hogy megörökítse a falurombolásnak kitett templomok képeit. A karzat alján levõ 48 kazetta a millecentenárium és a III. Magyar Református Világtalálkozó emlékére készült. A festett kazetták közül 24 az erdélyi római katolikus, evangélikus és ortodox templomokat ábrázolja, a többi pedig egyes német, svájci, hollandiai és magyarországi testvérgyülekezetek templomait. A pitvarban levõ 32 festett kazettán keresztény szimbólumok láthatók református lélek tartozik az egyházközséghez, közülük mintegy százalék jár templomba. A parókia mellett található a

11 Szászrégen 11 A Római katolikus templom Makovecz-mûhely tervei alapján épített DIO-ház, amely közösségi házként és vendégházként is mûködik. 7 szobában 18 személyt tudnak elszállásolni, fejenként reggelivel 10 euróért. Elérhetõség: Reghin, str. Mihai Viteazul Nr. 51, judetul Mures, vezetékes telefon és fax: , e- mail: refregen@fx.ro A Református templom A DIO-ház A Református templom szószéke

12 12 Szászrégen A szénapiac közelében lévõ görögkatolikus templom 1811-ben készült el, addig a közeli házban tartották az istentiszteletet. Kerekerdõ (Padurea Rotunda, Ziegenwald) A város felsõ részét foglalja el ban ültették, mint tölgy- és bükkerdõt, azzal a céllal, hogy megakadályozza a hosszú szárazságokat. A világháborúk után építettek egy amfiteátrumot az erdõben, ahol nyáron különbözõ elõadásokat tartottak után többet nem használták és tönkrement. Mocsár erdõ (Padurea Mociar) A Görgényi úton keleti irányba haladva, a várostól 3 kilométerre található. Több négyzetkilométernyi területet foglal el. Az erdõbe el lehet jutni a Régen-Szováta úton is. Az erdõ kb. 370 öreg fát (több mint 600 éves!) tartalmaz, melyeknek törzse 1,5-2 méter széles, és magasságuk eléri a métert. Az erdõ közelében található a Nárciszmezõ természeti rezervátum, egyik legszebb az országban. Dedrádi erdõ (Padurea Dedradului) A városból kiindulva a Dedrádi úton, nagyon közel a városhoz, található a Dedrádi erdõ. Õsszel a gombászok kedvenc helye. Maga az erdõ nem túl nagy, ellenben nyári melegben hûvõs, kellemes hely a kirándulóknak. Városliget A város alsó részén terül el. A világháború után a fák nagy részét kivágták, és sok mindent tönkre tettek a kommunisták. Az 1970-es árvizek után a park teljesen tönkrement. A város strandja elhagyatott lett, a Maros ágait átméretezték és áthelyezték. Ma a park még mindig hordozza a múlt nyomait. A parkban található egy vendéglõ, egy futball és egy kézilabda pálya. ABAFÁJA Elsõ írásos említése 1332-ben SACERDOS ABBAFAYA. Birto- Gótikus fülke a katoliokus templom falában Dsida Jenõ emléktáblája a Huszár-kastély falán

13 Szászrégen 13 Abafája, katolikus templom Abafája, utcarészlet kosai: Abafáji Gyulai Pál, Huszár család. Több századon keresztül különálló község volt ben alakul az elsõ iskolája 50 diákkal ban vált Szászrégen részévé. Az abafáji egyházi történelmi mûemlék a XIII. XIV. században épült, gótikus elemeket tartalmazó román stílusban. Századokon át Régenben és a környéken élõ római-katolikusoknak imahelyül szolgált. Római katolikus templom A szent kereszt tiszteletére szentelt román kori temploma most is áll, természetesen késõbbi átalakításokkal. Román kori a félköríves szentélye és a hajó szentély felé Abafája, Huszár-kastély esõ szakasza. A hajó nyugati része újabb, XIV. századi, s akkor épült a homlokzati torony is. Az alatta lévõ nyugati ajtó egyenes záródású, gyámos, késõgót idõkre emlékeztet, akárcsak a szentségfülke (XV. századi). A hajó déli oldalán is volt bejárat, de az utolsó javításkor úgy befalazták, hogy még a kerete is eltûnt, de felismerhetõ a helye. Román kori a torony ablakainak kettõs osztású megoldása. Kulcs: Borsos Bélánál, Kastély utca 52. Huszár-kastély A XIX. században épült a Huszár család késõi barokk stílusú kastélya, amelynek fényûzõ berendezése a 1948-as államosításig tükrözte a család egykori gazdagságát. A Huszár családnál nevelõsködött Dsida Jenõ költõ ( ). Huszár József a legidõsebb Huszárgyermek 1956-ban vádlottja volt a koncepciós pernek, majd tíz társával együtt az ún. Szoboszlai-perben halálra ítélték. Jelenleg az épületegyüttes szellemi fogyatékosok, fõleg cigányok iskolája. Az kastély épülete pusztulásnak indult, a tetõ beomolva, az ablakok kitörve. Fényképezni csak az igazgató engedélyével lehet. A falán emléktábla Dsida Jenõ nevelõsködésérõl. A család visszakapta az épületet, jelenleg árulják.

14 14 Szászrégen MAGYARRÉGEN Ma Szászrégen része. Elsõ ízben 1358-ban Magyarrégen néven tûnik fel, majd 1381-ben, 1469-ben és 1474-ben is. A régi vár helyén külön középkori templom is van, amely a gótikus kor emléke. Sajnos, eredeti formáiból a többszöri átalakítások kivetkõztették. Az évi javításkor azonban megtalálták az eredeti õsi falat, amelyen jó fél méter átmérõjû helyen falfestmény nyomai tûntek elõ. Jól kivehetõ rajta a kereszt sötétszürkével árnyékolt képe. A templomot 1910-ben bõvítik és akkor építik mai tornyát is, a templomhajó falai részben, de a meszelés alatti középkori felszentelési kereszt épségben megmaradt. Koszta István, az egyházközség egykori lelkésze, 1939-ben javítasokat végeztetett, ez alkalommal A magyarrégeni református templom Ortodox fatemplom megtalálták az eredeti, kétrészben mész és egyharmadában kavics õsi templomfalat. A fal vakolatán egy 54 cm átmerójû, körben sötétszürke árnyékolt, barna színû, festett keresztet fedeztek fel. Több szobor látható a kertben: dr. Horváth László (tudós, Hollandiában tanult) 1961-ben mártírhalált halt református lelkészé, aki ötször ült börtönben a magyarságért, az egyházért való kiállása miatt, végül ott is halt bele a kommunista verésekbe; valamint Koós Ferenc író, református lelkészé. Görögkatolikus fatemplom Magyarrégenben, az ortodox temetõben található az egykori görög katolikus, ma ortodox fatemplom, amely 1744-ben épült. Falai vakolatlan fenyõgerendák, fedele zsindely, belseje díszes. Az Erdélyi iskola egyik kiemelkedõ személyisége, Petru Maior építtette harangtornyát, aki lelkészként itt kezdte tevékenységét.

15 Mezõség Mezõség 15 Mezõségi táj Pusztakamarás közelében Szászrégenbõl kiindulva bejárható a Mezõség keleti része. A meglehetõsen szétszórt települések egy körúttal sajnos nem tekinthetõk meg, érdemes több napra beosztani a látnivalókat, illetve a Pusztakamarástól Szászrégenig vezetõ út melletti településeket odaúton vagy visszaúton lehet bejárni. BERESZTELKE (románul Breaza, németül Bretzdorf, korábban Breit) Magyarfülpös tartozik hozzá. Beresztelkei utcarészlet Beresztelke, Bánffy-udvarház Beresztelke, református templom

16 16 Mezõség Szászrégentõl 5 km-re nyugatra a Lúc-patak jobb partján fekszik ben Berycteluke néven említik. Határának délkeleti részén egykor egy Bentelke nevû falu létezett. Losonczi, Bánffy és Dezsõfi családok birtoka volt ben 1178, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román kisebbséggel ben 1206 lakosából 661 magyar, 487 román, 55 cigány, 3 német volt ben plébániatemploma van. Középkori temploma ma is áll, de többször átépítették, a XVIII. században háromszor szenvedett tûzvész miatt. Eredetileg gótikus stílusú, torony nélküli ben felújítják, ekkor kap tornyot. Egykori szentségfülkéje a szentély északi oldalán évi eltávolításáig még megvolt. Középkori, tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. Egykor itt állt a Bánffyak kastélya, de lebontották. Most már csak egy udvarházat találunk, amit a Bánffyak építettek és laktak. MAGYARNAGYFÜLPÖS (Filpisu Mare, Ungarischphlepsdorf) a Kolozsvár-Szászrégen országút mentén, az Egres patak völgyében fekszik. Elsõ írásos említése bõl való ban már egyházas hely. Eredetileg szász település 1314-tõl. Temploma XV. századi, ma református. Említésre méltó faragott kõajtaja és az 1642-ben, Asztalos János által készített karzatfeljáró. Festett kazettás mennyezete 1912-ben vihar következtében megrongálódott, maradéka Budapesten van. A tancsi templom festett kazettái

17 Mezõség 17 A tancsi templom ma TANCS (Tonciu, Tesch), a Mezõség keleti szélén, Régentõl nyugatra fekszik, Magyarfülpös után egy mellékúton jutunk el oda. 835 lakosából 60 román, 165 magyar, 610 cigány 77 ortodox, 640 A tancsi templom belsõ tere református, 4 római katolikus. Elsõ okleveles említése 1340-bõl Tanch, Tanchaza formában. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt. Jellegzetes mezõségi porta

18 18 Mezõség A XVI. század végére a lutheránusok megfogyatkoznak és a reformátusoké lesz a templom, akik javára Bethlen Gábor idejében Földvári Ferenc követ buzgólkodik, aki a régi templomot kiigazíttatja és 1613 után református lelkipásztort hozat. A templomban levõ 1676-os dátum a nagyobb átalakítás idejét jelzi ben nyugati oldala kidõl s ennek következtében pap nélkül marad. Az 1880-as évek végére megújítják és a körlelkészség központjává teszik. Református temploma a XVI. század elejérõl, szószéke 1758-ból való, Sipos Dávid, a híres kidei kõfaragó munkája. A hajó kazettás mennyezete 65 kockából áll, érdekes ember- és angyal-mintákkal. Parajdi Ilyés Jánosban sejtik alkotóját. Felirata szerint 1676-ban készült. MEZÕKIRÁLYFALVA (románul: Craiesti) Fontos közúti keresztezõdés, itt ágazik el a Szászrégen- Marosvásárhely-Kolozsvár mûút. A falu elsõ írásos említése 1549-bõl való Királyfalva formában. 774 lakosából 763 román, 11 magyar 728 ortodox, 29 görög katolikus, 1 római katolikus, 8 református, 2 unitárius. Egykori római katolikus temploma ma ortodox templom festett kazettás mennyezete van. Sütõ András emléktábla a szülõi ház falán MEZÕÖRMÉNYES (Urmeni): Beszterce-Naszód megyében, Szászrégentõl 27 km-re nyugatra fekszik ben Hermenus néven említik elõször. Kastélyát ban említik elõször, de valószínûleg régebbi eredetû. Rákóczi Zsigmond kedvenc tartózkodási helye volt ben 1401 lakosából 1042 román és 314 magyar volt ben társközségeivel együtt 2430 lakosából 2215 román, 117 cigány és 97 magyar volt. A Rákóczi kastély kultúrház és könyvtár lehetett, most cigánytanya. Református temploma 1899-ben épült. PUSZTAKAMARÁS (Camarasu), 600 lakosból 150 magyar ben plébániatemploma van, papja ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 3 garast fizet. Középkori katolikus lakossága a reformáció korában református lesz, a templommal együtt. Templomát 1758-ban újítják. Azóta is áll. A XVIII. században és ma is református anyaegyház. Pusztakamarás Kemény-birtok volt, a falu felett látható ma is a Kemény család elhagyott és omladozó kastélya, amit visszakaptak (Naoiu felé kell letérni balra, ha Régen felõl megyünk).

19 Mezõség 19 Mezõörményes, Rákóczi-kastély Pusztakamarás, Sütõ András szülõi háza Pusztakamarás, utcarészlet Mezõörményes, református templom Pusztakamarás, Kemény-kastély Mezõségi táj Mezõörményes határában

20 20 Mezõség Kemény Zsigmond regényíró itt töltötte életének utolsó éveit, itt temették el ben itt született Sütõ András (meghalt 2006-ban) író, nagy sikerû regényét az Anyám könnyû álmot ígér a szülõfalu ihlette. A szülei háza emlékház, látogatható (a kulcs Orbán Ilusnál, a 140. szám alatt). A ház falán Hunyadi László szobrász bronzportréját helyezték el 2007 júliusában. VAJDASZENTIVÁNY (románul Voivodeni, németül Johannesdorf): Szászrégentõl 10 km-re délnyugatra a Lúc-patak jobb partján fekszik ben Sancto Johanne néven említik elõször, ekkor már egyházas hely volt. Mai nevén 1366-ban szerepel Marosszentiványa alakban ben 1729, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román és cigány kisebbséggel ben 1671 lakosából 1058 magyar, 466 román, 144 cigány, 3 német. A faluban 1997-óta évente tánctábort rendeznek ben plébániatemploma van. A templom keleti része, vagyis a szentély bordás boltozatával, faragott díszmûves ablakaival megõrizte középkori jellegét. Szentségfülkéje is megvan, de befalazva; helye látszik a falazáson. A nyugati rész, vagyis a hajó és a torony újabb keletû; felirata szerint ben építették ben végeztek nagyobb javításokat rajta. Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lett, a templommal együtt. A faluban látható a barokk Zichykastély, ma falumúzeum, mûvelõdési ház. Kastélya a Maros egykori Toldalagi templom. Debreczeni László rajza medrének meredek partján épült a 18. században klasszicizáló barokk stílusban. Mindkét szintje vastag téglafalakkal és boltozattal készült. Az államosítás után az egykori díszudvart gazdasági udvarrá alakították, ma a hosszabb épület félig romos. TOLDALAG (románul Toldal) a Sár-patak jobb és bal partján fekszik ben 644, többségben román lakosa volt, jelentõs magyar kisebbséggel ben 284 lakosából 156 román, 116 magyar, 12 cigány volt. Neve a magyar toldani igébõl való és itt hozzátoldott birtokrészt jelent ban Toldalagh néven említik elõször. A Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát 1471-ben említik elõször. Mai református temploma valószínûleg ennek újjáépítésével 1776-ban épült. A szentély felõli részen faharangláb áll. Kora kb. megegyezik a templomtetõn látható szélvitorlán feltüntetett dátummal: 1776.

21 Mezõség 21 Vajdaszentivány, Zichy-kastély Vajdaszentivány, református templom Vajdaszentivány, a lelkészlak székelykapuja NAGYERCSE (románul Ercea, németül Groß-Ertschen): 1992-ben 242 lakosából 215 román és 4 magyar volt. Szászrégentõl 16 km-re délkeletre a Sár-patak jobb oldali mellékvölgyében fekszik ben említik elõször. Református temploma a 15. század közepén épült, 1924-ben átépítették ben 721, többségben román lakosa volt, jelentõs magyar kisebbséggel. UNOKA (románul Onuca): Szászrégentõl 11 km-re délnyugatra a Sár-patak bal oldali mellékvölgyében fekszik, Faragóhoz tartozik ban Vanokatelke néven említik elõször. Református temploma a 15. század közepén épült, ban átépítették ben 263, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román kisebbséggel ben 71 lakosából 55 magyar, 16 román volt.

22 22 Szászrégentõl délre Szászrégenrõl Marosvásárhely felé indulva Petele (Petelea) az elsõ falu, utána Körtvélyfája (Peris) következik, majd elsõ megállónk, Szászrégentõl délre GERNYESZEG (románul: Gornesti) (14 km, Régen-Marosvásárhelyi út). A gernyeszegi kastélyt Teleki József építtette 1770 és 1803 között egy késõ középkori vár helyén, barokk stílusban. A kastély parkjában több klasszicizáló és barokk groteszk szobor, emlékmû van. A kastély ma tüdõgondozó, valójában elhagyott, rossz sorsú gyermekek átmeneti otthona. A család a kárpótlás során visszakapta a kastélyt, és 2010-ben a Telekiek ténylegesen tulajdonba vehetik. A kastély és a park a tóval együtt igen elhanyagolt, a tó békalencsés, a park kaszálatlan, szemetes, a szobrok töredezettek, de mai állapotában is impozáns. Csúcsíves elemei alapján a református templom építését a XV. század második felére teszik. Valószínû azonban, hogy már elõbb, elsõ Gróf Bethlen István miniszterelnök (1874, Gernyeszeg 1946, Moszkva) szobra a református templom kertjében okleveles megjelenése idején is volt temploma ban hajóját újjáépítik. A régibõl megõrizte a bejárat, a sekrestye gótikus ajtókereteit, valamint részben a gótikus ablakkereteket. Régi harangját 1456-ban öntik. Középkori katolikus lakói a reformáció idején átélik a változásokat, majd a reformátusok a többségi elv alapján 1638-ban megkapják véglegesen a templomot. A református templomban van eltemetve Teleki Mihály. A gernyeszegi kastély a tóval, XIX. század végi metszeten A kastélykert szobrai

23 Szászrégentõl délre 23 Gernyeszeg, a kastély a kert felõl Gernyeszeg, a kastély fõhomlokzata Gernyeszeg, a református templom Gernyeszeg, a kastély egyik mai lakója 1400 református lélek tartozik az egyházközséghez, és Veres Róbert tiszteletes vezetésével élénk vallási és kulturális élet folyik, 1925 óta dalkör is mûködik. A tiszteletes úr a templom mögött lakik, a 448 szám alatt, a kulcsot tõle lehet elkérni. Gernyeszegen született gróf Bethlen István mártír miniszterelnök, akit a szovjetek elhurcoltak a II. világháború után, és egy moszkvai börtönben halt meg 1946-ban. A falu a Maroshoz közel fekszik, szép sétákat lehet tenni a folyó partján.

24 24 Szászrégentõl délre SÁROMBERKE (Dumbravioara) régi község, 1319-ben Sárombergként jelentkezik az oklevelekben. A középkorban szász lakói is voltak. A sáromberki Teleki-kastély a XVIII. század végén épült, az erdélyi barokk építészet jelentõs emléke. A földszintes épület szép park közepén áll. Itt lakott a könyvtáralapító Teleki Sámuel ( ) kancellár, majd Teleki Sámuel Afrika-utazó is. Jelenleg mezõgazdasági líceum mûködik benne, és jelentõs felújításra szorul. A Teleki-család ezt a kastélyt is visszakapta, hasznosításáról késõbb döntenek. Teleki kripta. A templomtól keletre, a falu régi temetõjében van a Teleki-család kriptája, amely 1801 és 1803 között épült. Falán latin felirat: Mortales nati fuimus /...naturae neccesitate / pulvis cinisque sumus (Halandóknak születtünk /...a természet szükségszerûségébõl / por és hamu vagyunk). A falu református templomát Teleki Sámuel emeltette ben, klasszicizáló késõbarokk stílusban. A paplak kertjében áll szobra. Sáromberke a gólyák falva is, az országút mentén 12 gólyafészket számoltunk. A templom melletti kis helytörténeti múzeumban ahol a falu történetérõl és hagyományairól láthatunk kis kiállítást mûködik jelenleg egy számítógépes központ, ahol a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület kamerákkal figyeli a gólyák életét, és terveik szerint itt rendezik be a Gólyamúzeumot, és Madárkórházat is szeretnének üzemeltetni, valamint a gólyák életét bemutató tanösvényt. MAROSSÁRPATAK (románul Glodeni, németül Schellenberg) a Sár-patak Marosba ömlésénél fekszik ban Sarpatak néven említik elõször ben 1527, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román kisebbséggel ben 2261 lakosából 1800 magyar, 294 cigány, 163 román volt. A falu középén áll gr. Teleki Domokos romantikus kastélya, berendezését 1944-ben széthordták óta mozgássérültek intézete. Csak külön engedéllyel lehet megtekinteni. Református templomának kertjében a magyar történelem nagyjainak szobrait tekinthetjük meg. Marossárpatak környéke ideális hely a gólyák számára, a Sár patak duzzasztásával mesterséges tavak tucatjait hozták létre, amelyek kiváló táplálkozóhelyek, és a horgászok is elõszeretettel keresik fel a tavakat. NAGYERNYE (románul Ernei). A falu a Maros bal partján Marosvásárhelytõl 9 km-re északkeletre fekszik, az Ernye-patak Marosba való torkollásánál ben 1615 lakosa volt, 1992-ben 1946 lakosából 1496 magyar, 342 cigány és 108 román volt. Nevét az ér (vízfolyás) fõnévbõl származtatják, mások szerint az Árpád-korban élt Ernyei családról kapta ben Ernee néven említik elõször. Birtokosa Ernyei István ban az ország nádora volt. A falu nevezetessége, hogy egyszerre öt felekezetnek volt itt temploma, a szombatosok késõbb Bözödre tele-