Megelőzéstől az ártalomcsökkentésig /részlet/ Készítette: Hegedűs Gyula Szociológus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megelőzéstől az ártalomcsökkentésig /részlet/ Készítette: Hegedűs Gyula Szociológus"

Átírás

1 Megelőzéstől az ártalomcsökkentésig /részlet/ Készítette: Hegedűs Gyula Szociológus Projektben betöltött szerepe: Ártalomcsökkentő pult szolgáltatásának nyújtása Alapfogalmak Drog Az angolszász nyelvhasználatban gyógyszert, kábítószert jelen. A WHO 1977-es ajánlása szerint drognak tekintendő minden olyan anyag, amelynek bevétele a fogékony biológiai struktúrák ingerléséhez vezet, amelynek fogyasztása tiltott vagy a nem tiltott anyagok közül, amelynek fogyasztása veszélyes, visszaélésre alkalmas vagy deviáns. Tágabban értelmezve minden olyan anyagot drognak nevezhetünk, amely a központi idegrendszerre hatva hangulati, gondolkodásbeli változásokat okoz és hatása potenciálisan káros a szervezet testi-lelki folyamataira, a törvényi szabályozás mentén létrejövő legális-illegális különbségtétel nélkül. Még tágabb értelemben drognak nevezhetünk minden olyan természetes vagy mesterséges anyagot, amely a szervezetbe bekerülve akár pozitív, akár negatív módon befolyásolja annak működését (Takách, 1998). Lévai (1992) felosztása alapján a Magyarországon drogként fogyasztott, illetve alkalmazott szerek a következőképpen csoportosíthatók: - Klasszikus kábítószerek: ebbe a csoportba tartoznak a szűkebb értelemben vett klasszikus kábítószerek, az ópiátok (ópium, morfium, heroin, stb.) a stimulánsok (pl. kokain és amfetamin származékok) a hazánkban is megjelenő hallucinogének (marihuána, hasis, LSD); - Gyógyszerek egymással vagy alkohollal kombinálva; - Szippantással használatos anyagok: ragasztók, hígítók, éter, benzin; egyéb, ritkábban előforduló anyagok (pl. csavarlazító spray); - Fizikai eszközök : a kábulat elérésnek ebbe a csoportba tartozó eszközei döntően szociológiai, pszichiátriai értelmezést indokolnak, kriminológiai vonatkozásuk nincs.

2 Lévai felosztásánál pontosabb, addiktológiailag jobban használható, a valóságos viszonyokhoz közelebb álló a Bayer (2000) által alkotott csoportosítás, amely a drogokat a domináns hatások alapján négy fő csoportra osztja: - Stimulánsok: amelyek gyorsítják, energetizálják, feldobják a használót (pl.: kokain, amfetamin-származékok, koffein); - Depresszánsok: azok a bódító hatású szerek, amelyek erős szorongásoldó, nyugtató hatással rendelkeznek (pl.: alkohol, ópiát-származékok, ragasztó-hígító szerek, nyugtatók és altatók); - Hallucinogének: azok az anyagok, amelyek hatásmechanizmusát érzékszervi hallucinációk, víziók jellemzik (pl.: LSD, meszkalin, pszilocybin). - Atípusos hatású drogok: azok, amelyek a fenti három csoporttól eltérő hatásmechanizmusú vegyületek (pl.: kannabisz-származékok, PCP, anabolikus szteroidok). Meglepő, hogy sem a kábítószer, sem a pszichotrop anyag kifejezés nem orvosi fogalom, hanem jogi. A két kifejezés először az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezményben, illetve az 1971-es Pszichotrop Egyezményben szerepel. A korábbi nemzetközi egyezmények mindig csak az adott nevén nevezett anyagra vonatkoztak. (pl. ópiumegyezmény). Ezt követte az 1914-ben elfogadott Harrison Act, melynek célja az ópium és a kokain, valamint származékainak nyilvántartása és forgalmuknak a megadóztatása, továbbá az idézett termékek belföldi felhasználásának, árusításának és kereskedelmének szabályozása volt. Ezt tekinthetjük az első kábítószerrel szemben megjelenő jogi tilalomnak (Lévai, 1992). Ettől kezdve ment át a köztudatba a kábítószer-fogalom és innentől kezdve neveznek kábítószernek minden olyan anyagot, amelyik az említett egyezményekben szerepel. Kábítószer Büntetőjogi értelemben Magyarországon kábítószernek kell tekinteni azokat az anyagokat, amelyeket a többször módosított 1/1968. (V.12.) BM-EüM együttes rendelet 1-3. számú melléklete, valamint a 15/1981. (XII. 8.) EüM rendelet mellékletét képező jegyzék felsorol. A Btk. 286/A. (2) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés szerint a Btk. 282, 282/A, 283/A -a alkalmazásában a kábítószeren a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotróp anyagot is érteni kell. A pszichotróp anyagokat a többször (utoljára 1997-ben)

3 módosított 4/1980. (VI.24.) EüM-BM rendelet I-II. jegyzéke sorolja fel (Horváth Kereszty Maráz Nagy Vida, 1999). Visszaélés kábítószerrel Orvosi értelemben a visszaélés (abúzus) helyett ma már elterjedtebb a káros (és kóros) szerhasználat fogalma. Ez a pszichoaktív szerek fogyasztásának olyan módja, amely egészségkárosodást okoz. Ez az egészségkárosodás lehet fizikai (pl. hepatitisz, vagy HIV fertőzés, injekciós adagolástól) vagy mentális (pl. nagy mennyiségű alkoholfogyasztás után fellépő depressziós időszakok) (Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről, 1999). Szociológiai megközelítés a deviancia, társadalmi beilleszkedési zavarok, a stigmatizáció elméleti keretein keresztül közelíti meg a jelenséget. Glasscote szerint a kábítószer visszaélés a drogok olyan illegális célzatú használata, amely képes a mentális állapot olyan megváltoztatására, mely eltér a társas normáktól és nem megfelelőnek, kultúrától idegennek minősül (Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről, 1999). (A deviáns karrier és a címkézés-elmélet fogalmi tisztázásáról és kapcsolatáról kitűnő elemzést ad Kolozsi (1992) munkája.) A büntetőjog is másként definiál, a Btk. alapján határozza meg a kábítószerrel visszaélés fogalmát. Eszerint mindazon cselekmények összessége, amelyet a Btk. a 282. és a 282/A tényállásokban megjelöl (Ritter, 2001). Dependencia (függőség) Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amely az ismételt használatot követően alakulhat ki. Jellemzője: erős vágy a szer bevételére, használatának kontrollálási nehézsége, káros következmények ellenére a szedés folytatása, megnövekedett tolerancia, valamint esetenként - fizikai megvonási tünetek. Kábítószer fogyasztók Sokféle felosztás ismert a szakirodalomban, magam a tipizálásnak a WHO Szakértői Bizottságának 1973-ban kidolgozott módszerét idézem: a szervezet a fogyasztók három típusát különítette el (Lévai, 1992). 1. A kísérleti kábítószer-fogyasztó (egyszeri vagy néhány alkalommal történő fogyasztás jellemzi). 2. Az alkalmi kábítószer-fogyasztó (a kábítószerek esetenkénti, speciális alkalmakkor

4 való használata jellemzi). Ezt a fajta fogyasztói magatartást hívja a szakirodalom szociális rekreációs droghasználatnak is (Demetrovics 2003a, 2003b). Ahogyan azt Demetrovics (2003a) a Droghasználat: öngyógyítás, élménykeresés és társas hatások című cikkében (Kábítószerről orvosoknak - A Magyar Orvos Melléklete, szeptember) pontosan körülírja: Szociális rekrekációs droghasználat alatt azt a drogfogyasztási mintázatot értjük, amikor a drog fogyasztása döntően vagy kizárólagosan társas közegben és a szórakozáshoz kapcsolódóan jelenik meg. Ez a droghasználati forma többnyire heti, kétheti vagy annál ritkább használati gyakoriságot jelez, amely a különböző táncos szórakozóhelyeken való kikapcsolódáshoz, házibulikhoz, általában a szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz kötődik. Fontos itt hangsúlyozni, hogy alapvetően nem deviáns viselkedésről van szó ebben az esetben. A deviancia természetszerűleg megjelenik, amennyiben illegális szerek fogyasztásáról, azaz a törvények áthágásáról van szó. A felmérések azonban azt jelzik, hogy a devianciájuk ki is merül ebben a tényben. A szituatív, vagy helyzethez kötődő droghasználat arra a használati típusra utal, amikor a szerfogyasztás valamilyen konfliktusos helyzetre adott megoldási reakcióként jelenik meg. Itt tehát nem a kíváncsiság, és nem is a társak hatása vagy a szórakozás a meghatározó a szerfogyasztás kialakulásában, hanem a helyzettel, konfliktussal, traumával való megküzdés eszközeként jön létre a drogfogyasztás. 3. A függőségi helyzetben lévő fogyasztó (Lévai, 1992). Kábítószer bűnözés A drogok illegitim használatával összefüggő deliktumok gyűjtőfogalma. (Lévai, 1992). Kriminológiai értelemben a kábítószerrel összefüggő bűncselekményeket három csoportba lehet sorolni: - a kábítószer problémára vonatkozó büntetőjogi tényállásokba ütköző bűncselekmények, azaz direkt kábítószer-bűnözés; - a kábítószer megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények, azaz indirekt kábítószer-bűnözés. Ennek Lévai (1992) szerint két altípusa van: az ún. beszerző bűnözés, illetve a jövedelemszerző bűnözés. - a kábítószer hatása alatt elkövetett, illetve ezen életmódból fakadó bűncselekmények, ezt nevezzük következmény-bűnözésnek.

5 Elterelés A Büntető Törvénykönyv évi II. törvénnyel történt módosítása (2003. március 1.) óta lehetőség van a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény bizonyos, törvényben meghatározott elkövetői számára a büntetés elkerülésére. A Btk a határozza meg azokat az eseteket, amikor nem büntethető az eljárás alá vont személy, feltéve, ha vállalja, hogy egy legalább 6 hónapig tartó folyamatos kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt, és ezt okirattal igazolja (Droginfo, 2003). Tehát a büntetés elkerülésének lehetőségét jelenti az elterelés, amely a droghasználat és annak következtében megjelenő problémák súlyosságától függően kétféle eljárást jelenthet. A drogfüggő, vagy problémás droghasználó gyógyító kezelésen, a kevés pszichoszociális problémával jellemezhető alkalmi használó, illetve egyszer kipróbáló pedig megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt. Az addikció súlyosságán alapuló besorolást az arra kijelölt intézmények pszichiáter, illetve addiktológus szakorvosa, illetőleg klinikai szakpszichológusa végezheti el (Droginfo, 2003; Ritter, 2001). Az új jogszabályok az európai standardokhoz igazodva lényegesen szigorúbban büntetik a drogkereskedelmet, míg a fogyasztók egy csoportjának lehetőséget adnak arra, hogy a büntetést kezelésre váltsa (diverzió). (Bácskai Gerevich, 1993/48.) A DROGPREVENCIÓ TÍPUSAI Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján (Rácz, 1999) - Primér (vagy elsődleges) prevenció: legfontosabb célkitűzése a droghasználat megelőzése, illetve annak minél későbbi életkorra való kitolása. Illegális szerek esetében ideális cél a teljes absztinencia, míg a legális drogok esetében a társadalom által elfogadott mértékben és módon történő használat. - Szekunder (vagy másodlagos) prevenció: a már megindult (kór)folyamatokra hat, a kockázati tényezők vagy állapotok, a rizikófaktorok fázisában beszélhetünk róla. - Tercier (vagy harmadlagos) prevenció feladata már nem a megelőzés, hanem a kialakult probléma kanalizálása és kezelése. Bele tartozik a szerhasználatból fakadó ártalmak és kockázatok redukálása, minimalizálása, a megfelelő kezelés és a lehetséges rehabilitáció és reszocializáció is.

6 A WHO három-szintű modellje Elsődleges megelőzés: a megelőzés arra irányul, hogy a (szenvedély)betegség ne jöjjön létre. A (drog)prevenció említése, előfordulása a nyilvánosság legszélesebb rétegeiben, a köztudatban gyakran (csak) az elsődleges megelőzés asszociációját vonja maga után. Másodlagos megelőzés: a már megindult kórfolyamatokra hat. Legkorábban a kockázati tényezők és rizikófaktorok fázisában beszélhetünk róla. A másodlagos drogprevenció gyakorlati megvalósulásában ebbe a szegmensbe sorolható az ártalomcsökkentés (harm-reduction) valamennyi színtere, a rekreációs szerhasználók egészségügyi és szociális ártalmait és kockázatait csökkentő információk továbbításától kezdve az intravénás szerhasználókat célzó tűcsere-programokig, belövő-szobákig (shooting-room), egészen az ópiát-használó szcéna fenntartó, ambuláns metadonprogramjáig (Rácz, 1999). Harmadlagos megelőzés: megfelelő kezelést, a maradványállapotok rehabilitációját és reszocializációját jelenti (Rácz, 1999). Az egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés és az egészségpromóció (health promotion) fogalmának megjelenésével a WHO fenti, hármas, kissé mechanikus felosztása lazábbá vált: a három tevékenység nem elkülönülten, hanem egymást átfedve folyik, ahol is az egészségét megőrizni vagy fejleszteni kívánó egyénnek nagyobb és aktívabb szerep jut, mint ahogy azt az eredeti modell sugallja (Rácz, 1999). Ez azért is nagyon fontos, mert a prevenció újabban elterjedő, holisztikus (egészleges) szemlélete túlmutat azon, mint amit a prevenció eredeti fogalma sugall, és amely eredetileg valamilyen káros, negatív következményű dolog (adott esetben droghasználat) megelőzésére irányul; így a fogalom sokkal inkább pozitivista elméleti és gyakorlati felhasználást takar: az egészségmagatartás illetve a pszicho-szociális jólét kialakulásának elősegítését jelenti. Az Ottawai Charta (1986) értelmében az egyéni, családi, csoport- és szükségletekkel, tennivalókkal egyaránt számoló egészségfejlesztés jóval többet jelent a puszta betegségmegelőzésnél és az elsősorban gazdasági tényezőkkel kapcsolatos anyagi jólétnél egyaránt. Ez már magában foglalja a konstruktív életvitel kialakításán túl az életminőség jobbulását, a lehetőségek kiteljesedését, a produktívabb és kielégítőbb élet élését is (Rácz, 1993, 1999).

7 A WHO által megalkotott hármas felosztású prevenciós modellbe könnyedén beilleszthető a droghasználattal- és használókkal foglalkozó intézményrendszer, így a hazai ellátórendszer a három részterületet érintő és lefedő alrendszerek segítségével alkotja a keresletcsökkentő drogpolitika társadalmi rendszerét. Az alrendszerek a prevenció hármas tagolása mentén képesek végigkísérni a drogos karriert a szenvedélybetegség kialakulását megelőző tevékenységektől kezdve az egészségügyi- és szociális ellátórendszerbe kerülő kliens útján keresztül a drogfüggőség felhagyását követő rehabilitációig és a társadalomba való visszaillesztési, reszocializációs kísérletekig (Rácz, 1988, 1999; Bácskai Gerevich, 1997). Természetesen a drogos karrier végigjárása, a kipróbálástól a függőségig való, lineáris folyamatként való megélése egyáltalán nem törvényszerű. A rendszerbe integrálódott intézményes alrendszerek is megteremtik a lehetőséget és ösztönöznek a drogkarrier megszakítására és a folyamat bármelyik szintjén a szerhasználat mellőzésével vagy racionalizálásával a társadalomba történő visszacsatolásra (Rácz, 1988; Bácskai - Gerevich, 1997). A prevenció módszerei, prevenciós irányzatok (Rácz, 1999; Nemzeti Stratégia, 2001) Információközlés, tudásátadás Történetileg ez a legrégebbi módszer, amely abból a feltevésből indul ki, hogy az egyének döntési helyzetben, a döntés kimenetelére vonatkozó megfelelő információk birtokában racionálisan, ésszerűen képesek dönteni. Akár előadás, akár irányított beszélgetés formájában történjen is az információk átadása, elsődleges célja, az attitűd kognitív komponensére történő hatásgyakorlás. Kiemelten fontos, hogy a ténybeli információközlés ne csak a (legális és illegális) drogok negatív következményeire, az egészségkárosodásra és a fizikai és/vagy lelki szerfüggőség kialakulására hívják fel a figyelmet, hanem a hallgatóságban, a prevenciós program résztvevőiben felmerülő lehetséges kérdések összességére irányuljanak. Így természetesen elkerülhetetlen, hogy a drogok hatásmechanizmusának, a szerhasználat rövid távú, gyakran igen kellemes hatásainak ismertetése is megtörténjen. Nem kell azonban attól tartanunk, hogy a pozitív hatásokat és élményeket is nyíltan közvetítő információátadás vágykeltésbe fordulna át, hiszen a szerek használatából fakadó negatív következmények mindig sokkal súlyosabbak a rövidtávon tapasztalható

8 kellemes hatásoknál, előnyöknél. Ezért ha a kétoldalú és tényszerű közlés, ismeretterjesztés szabályait követjük, elérhetjük azt, hogy a másodlagos prevenció célközönsége (a szerek kipróbálásán már túljutott, illetve a rekreációs szerhasználó fiatal) is nyitottá váljon az információk befogadására. Elkerülhetjük az elrettentő, csak a negatív hatások, veszélyek és problémák átadására hangsúlyt fektető technikák legnagyobb hibáját: az egyoldalú információközlésből fakadó kompetencia vesztést és a hallgatóságban kialakuló, beágyazódást gátló folyamatokat és a szelektív figyelem kialakulásával együtt járó információ szűrést, illetve a hallottak téves dekódolását. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy az egyének (itt döntéshozók) a rendelkezésükre álló kognitív tudattartalmak alapján racionálisan hozzák meg szerhasználattal kapcsolatos döntéseiket. A módszer hitelességének fokozása: a drogok hatásmechanizmusát valóban jól ismerő, felkészült, kompetens drogszakemberek bevonása, akik a felmerülő összes kérdést tényszerűen, túlzásoktól mentesen, valamennyi vonatkozásában meg tudják válaszolni. Érzelmi nevelés, fejlesztés Előfeltevés: a droghasználat előidézésében a személyiség és a szociális készségek fejlődésének, illetve a fejlődés hiányosságainak döntő szerepe van. A hangsúly ebben a megközelítésben nem az attitűd kognitív komponensére való hatásgyakorláson van, hanem az affektív-érzelmi tényezők befolyásolásán, erősítésén, a személyiség érzelmi nevelésén, a döntéshozás, problémamegoldás, a megfelelő kommunikációs stratégiák, érdekérvényesítő képesség megtanulásán vannak. Ezek fő színtere a csoport, hiszen az érzelmi biztonságot a csoporttagság biztosítja. Társas hatás modell Előfeltevés: a droghasználat tanult viselkedés (szociális tanulás elmélet), melyben a társas hatásoknak (kortárscsoport), a modell-követésnek jelentős szerepe van, ezért ezeket a tényezőket a megelőzésben is alkalmazni lehet és kell (Bácskai, 1993). Két legfontosabb formája a társas immunizáció, illetve a droghasználat elleni készségek fejlesztése (azaz a csábítási helyzetben alkalmazható elhárítási mechanizmusok és kommunikációs stratégiák hatékonyságának növelése) (Rácz, 1999). Fontos: a referencia csoport választásának tudatossága, egyének (csoporttagok) viselkedésére és döntésére való hatása és annak kockázati tényezői.

9 Drog-alternatívák A drogok - elsősorban serdülő- és fiatalkorban - reális pszichológiai szükségleteket elégítenek ki, a társadalom számára nem elfogadható módon (Merton, 1938/1974). A cél ezeknek a szükségleteknek a kielégítése a társadalmi normák betartásával, konform magatartással. A kalandvágyat, kockázatkeresést kielégítő alternatívák azok, amelyek a belső elválasztású mirigyek aktivizálásával elősegítik az endogén ópiátok termelődését, így a drogok hatásához hasonló érzetek és élmények létrejöttét (tudatmódosulás) segítik elő a kémiai anyag bevitele nélkül (pl.: extrém sportok). Másrészről a módosult tudatállapot elérésére irányuló törekvések testmozgással, jógával, meditációval való kielégítésének lehetőségei (Rácz, 1999). Integrált megközelítések Kiemelkedő szerepet tulajdonítanak a kortárs- és a médiahatásoknak, illetve az ezeknek történő ellenállásnak, ezeket egészítik ki az egészséges személyiségfejlődéshez elengedhetetlen készségek és technikák fejlesztésével: racionális döntéshozás, kompromisszum- és konszenzuskészség, problémamegoldó képesség, önértékelés növelése, stresszkezelés, unalomtűrő képesség, hatékony érdekérvényesítés. Átfedés az egészségfejlesztés komplex modelljével: a drogmentesség nem önálló cél, hanem az egészséges élet része. Az illegitim drogok fogyasztásának megelőzése nem különíthető el a legális drogok (alkohol, nikotin, koffein, gyógyszerek) fogyasztásának prevenciójától és kívánatos, hogy szoros összhangban történjen az egészségfejlesztéssel, az egészség mentális, pszichés hangsúlyú fejlesztésével. DROGPOLITIKAI MODELLEK (Rácz, 1999 alapján) Kínálatcsökkentés A kínálati oldalra ható drogpolitika a drogok (elsősorban természetesen az illegális szerek) hozzáférhetőségének csökkentését tűzi ki célul, elsődlegesen a kereskedelem és a terjesztés megakadályozásával, illetve a termesztés és előállítás visszaszorításának eszközével. (A legális szerek tekintetében a drogpolitika kínálatcsökkentő dimenziója a 18. életévüket még be nem töltött személyeknek történő alkohol és dohány-árú forgalmazásának tiltásával kapcsolatos jogszabályban érhető tetten.)

10 Az országok közötti, nemzetközi kereskedelem és az országon belüli, nagybani- illetve utcai terjesztés (dealer-hálózat) elleni küzdelem kiemelt szereplői hatósági szervek: vám- és pénzügyőrség és rendőrség, amelyek a nemzetközi egyezmények és a hatályos magyarországi jogszabályok betartásának szellemében járnak el. Keresletcsökkentés A keresletcsökkentő drogpolitika a háromszintű prevenció eszköztárával jellemezhető, amely felöleli a droghasználat kialakulásának megelőzését, illetve annak minél későbbi életkorra való kitolását, a korai felismerésen és kezelésbevételen keresztül a drogok iránti (további) igény csökkentését és a drogfogyasztásból fakadó egyéni és társadalmi probléma kezelését. Konkrétabban megfogalmazva az alábbi részterületek fontosságát lehet kiemelni: csökkenteni a fiatalok között az illegitim droghasználat prevalenciáját (a kipróbálók és új használók átlagos életkorát emelni), csökkenteni a munkahelyeken előforduló droghasználatot illetve a krónikus droghasználók számát a különböző megkereső és terápiás programok segítségével. A keresletcsökkentő drogpolitika a droghasználattal kapcsolatos mindhárom típusú bűnözés csökkentésére irányul. Ártalomcsökkentés Az ártalomcsökkentő módszerek lényege a pszichoaktív-anyag használat okozta ártalmak csökkentése mind az egyén, mind pedig a társadalom vonatkozásában (Rácz, 1999). A módszerek létjogosultságának, bevezetésének és alkalmazásának előfeltevése az, hogy a droghasználók egyes csoportjai életük bizonyos időszakában nem akarnak és/vagy nem képesek felhagyni szenvedélyükkel; ugyanakkor az adott drog, vagy drogok használatának következtében kockázatoknak vannak kitéve, ártalmakat szenvednek el. Az ártalomcsökkentés fogalma a HIV/AIDS járvány robbanásszerű elterjedésének kapcsán került be a szakirodalomba és a köztudatba is, elsősorban közegészségügyi definícióként meghatározva magát, azonban az ártalomcsökkentés tágabban értelmezve nem csak az illegális szerek használatával kapcsolatos fogalmat jelöl, hanem egy olyan szemléletmódot, amely valamennyi drog használatából fakadó kockázati magatartásra kíván hatni (Rácz, 1999; TASZ, 2003). Az ártalomcsökkentő módszerek a lehető legnagyobb számú droghasználóval kívánnak kapcsolatba lépni (és lehetőség szerint a kapcsolatot fenntartani), így

11 igyekeznek elérni az aktív szerhasználók marginalizálódásának csökkenését, amely az életesélyek romlásával és a kockázati tényezők és problémák fokozottabb megjelenésével járhat együtt (Rácz, 1999). Az ártalomcsökkentés megfogalmazódhat drogpolitikai eszközként is, amikor a legfontosabb célján túl (HIV/AIDS elleni küzdelem) a droghasználók társadalmi beilleszkedését is igyekszik növelni, ettől remélve a kriminalitás különböző mutatóinak (pl.: beszerző-, vagy következményjellegű bűncselekmények, drogok hatása alatt elkövetett bűncselekmények) csökkenését is. Egyszerűen és közérthetően megfogalmazva az ártalomcsökkentés célkitűzéseit az alábbi hármas tagolású követelmény-rendszerhez jutunk el: 1. Minél kevesebben használjanak drogokat; 2. Minél kevésbé veszélyes szereket, minél ritkábban használjanak; 3. Minél kevésbé veszélyes fogyasztási módokat alkalmazzanak (Csorba, 2001). Az ártalomcsökkentés legfontosabb módszereit az Európai Unió valamennyi országában alkalmazzák, az Európai Unió Drogellenes Akcióterve ( ) kiemelten hangsúlyozza fontosságát (Nemzeti Stratégia, 2001). Ezeket a módszereket gyakran alacsony küszöbű szolgáltatásoknak szokták nevezni, ahol az alacsony küszöb a programok elérhetőségének, hozzáférhetőségének lehetőségét kívánja bárki számára megkönnyíteni. Ez azt jelenti, hogy a szerhasználó kliensek egyszerűen, gyorsan, nagy számban tudnak kapcsolatba kerülni ezekkel a programokkal, hiszen nincsenek szigorú szabályaik és magasan támasztott követelményeik, nem feltétel az absztinencia vagy a szerhasználat csökkentése és az igénybevételük nem kapcsolódik terápiás szerződés megkötéséhez sem (Rácz, 1999; Gáspár, 1998). A programok elsődleges célkitűzése a HIV/AIDS, hepatitisz és más szexuális úton és megosztott tűhasználat útján terjedő fertőző betegségek megelőzésén túl a drogok használatából fakadó egyéb egészségügyi, pszichológiai, szociális és jogi ártalmak, negatív következmények minimalizálása (GyISM, 2003; A tűcserélés szakmai irányelvei, 2001; TASZ, 2003). Az EU-ban alkalmazott alacsony-küszöbű programok és szolgáltatások a következők (Rácz, 1999): Drop-in központ: krízishelyzetben lévő kliensek számára azonnali segítséget nyújtó, elsősorban pszicho-szociális ellátással foglalkozó központok, ahová be lehet esni. A

12 pszicho-szociális funkció kiegészülhet olyan szolgáltatásokkal, amelyek különleges élethelyzetben lévő, szélsőségesen marginalizálódott klienseknek (pl.: hajléktalanoknak) nyújthatnak hasznos segítséget: mosási lehetőség, tea, melegedő funkció. Megkereső szolgáltatások (másként utcai szociális munka): azokat az (elsősorban nagyvárosi) droghasználó csoportokat célozzák meg, amelyek nem hajlandók, vagy nem motiváltak arra, hogy a segítő szervezeteket, az ellátórendszer intézményeit felkeressék (pl: intravénás szerhasználó szubkultúrák, prostituáltak, elektronikus tánczenei rendezvények résztvevői). Ilyenkor az utcai szociális munkások (street-workerek) gyakran a célpopuláció (még jelenleg is aktív, vagy már talpra állt ) tagjaival keresik fel a célcsoportot a szerhasználat színterén, ahol ártalomcsökkentő munkájukkal alkalmazkodnak a speciális körülményekhez és elvárásokhoz. A megkereső munka célja a tájékoztatás a droghasználat és/vagy a szexuális magatartások veszélyeiről és azok megelőzéséről, kiküszöböléséről illetve az igénybe vehető anonim szolgáltatásokról, ingyenes óvszer biztosítása, intravénás szerhasználók részére steril injektor és egyéb ártalomcsökkentő eszközök (pl.: vénaápolókrém) biztosítása (tűcsere-programok segítségével). Az általam vizsgált programok közül a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia Party Service programja és a Drogprevenciós Alapítvány Dzsumbuj Help Közösségfejlesztő Központban (Budapest, IX. ker. Illatos úti romatelep) (Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről, 2003; Kun, 2003) működtetett tűcsere-programja egyértelműen ebbe a kategóriába sorolható, illetve az utóbbi szervezet prostituáltakat célzó tűcsere-programja is egy ilyen rejtett, nehezen elérhető szerhasználó populációt próbált megcélozni, sikertelenül (4. Melléklet: PRO2 tanulmány). Sorstárs segítés: a fentiekben ismertetett módszereket ebben az esetben a célpopuláció volt vagy jelenlegi tagjai alkalmazzák. Az előfeltételezés szerint ők azok, akik sorsközösségük révén pontosabban ismerhetik a célcsoport problémáját és elérhetőségének helyét és módját, illetve a célcsoport tagjai sokkal inkább elfogadóbbak velük szemben. Önsegítő és érdekérvényesítő csoportok: a célpopuláció aktív tagjaiból, vagy leállt szerhasználókból szerveződnek. Leggyakrabban konkrét, speciális probléma mentén jönnek létre. A csoport tagjai gyakran nem azonosulnak

13 azokkal a problémákkal, amelyek őket érint(het)ik, ezért az önsegítés helyett elterjedtebb formája az érdekérvényesítő csoport. Védett munkahely, védett szállás: ebben az esetben sem kritérium a szerhasználat csökkentése vagy a teljes absztinencia felvállalása; a házirend betartása lehet az egyetlen reális elvárás. Belövő szobák (shooting-room): intravénás droghasználóknak (heroin- amin használóknak) biztosítanak biztonságos és steril körülményeket a szer használatához. A drog belövését szakember felügyeli, aki azon túl, hogy ellenőrizheti a használt drog összetételét és tisztaságát, (élet)veszély esetén is hatékony segítséget tud nyújtani (pl.: elsősegély, újraélesztő berendezés alkalmazása), ezáltal csökkentve a túladagolásos halálesetek számát (pl.: Café- Fix, Frankfurt, Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről, 2003). Konzultációs központok: feladatuk mindenre kiterjedő, komplex információés segítségnyújtás aktív szerhasználók (és hozzátartozóik) számára. Egészségügyi szolgáltatások, konzultációs lehetőség, szociális munka, jogsegély, akár orvosi/pszichológiai/pszichiátriai/addiktológiai ellátással, ambuláns kezeléssel kiegészülve (pl.: Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia). Metadon fenntartó kezelés: a módszer alkalmazása orvosi modell alapján, szubsztitúciós kezelésként indult, mint a heroin-függőség kezelésének klasszikus orvosi megközelítése; ártalomcsökkentő vonatkozásában csak később nyert létjogosultságot (Rácz, 1999). A metadon szintetikus ópiátszármazék, amely orvosi felügyelet mellett, orálisan adagolva kiküszöböli a túladagolás és az intravénás droghasználat következményeit, ugyanakkor hatásmechanizmusát tekintve kiváltja a heroin hatásait, annak euforizáló, kábító hatása nélkül szünteti meg az elvonási tüneteit. A metadon fenntartó kezelés a heroinfüggés inzulin-modelljével illusztrálható (Rácz, 1999). Azokhoz a cukorbetegekhez hasonlóan, akik egész életükben kívülről a szervezetükbe juttatott inzulinra szorulnak, a heroinfüggők esetében sem a gyógyulást segíti elő a helyettesítő metadon adagolása, hanem tüneti szinten ér el eredményt egy élhetőbb életvitel kialakításában. A metadon adagolása orvosilag kézben tartható, szabályozható és legális módon történik, így alkalmazásával eredményesen küszöbölhető ki az illegális heroin

14 használat, annak valamennyi következményével (pl.: kriminalitás növekedése, egészségügyi ártalmak) együtt. A metadon fenntartó kezelésnek Magyarországon is van szakmai protokollja, azonban engedélyek hiányában csak szórványosan, egyedileg alkalmazzák (amikor is jelentős különbség jelentkezik a fenntartó és az elvonási célból alkalmazott metadon kezelés között!) (TASZ 2003). Az EU néhány országában (pl.: Svájcban) a metadon fenntartó kezelés mintájára alkalmaznak heroin fenntartó kezelést is, amelyek statisztikailag jól nyomon követhető eredményekről, az illegális heroin használat és a kriminalitás csökkenő tendenciájáról számolnak be (Rácz, 1999). Tűcsere-programok: az intravénás droghasználók körében jól ismert jelenség, a tűmegosztás szokásának kiküszöbölésére és így a közös tűhasználatból fakadó körbefertőzés csökkentésére jöttek létre. Céljuk az, hogy az intravénás szerhasználók számára megkönnyítsék a steril tűhöz és injektorokhoz (a gyakorlatban leggyakrabban egyszer használatos inzulinos fecskendők) való hozzájutást, vagy egy állandó helyszínen, egy drop-in cserehelyen (pl.: Drogprevenciós Alapítvány Civil Ártalomcsökkentő Szociális Kontaktprogramja), vagy pedig a megkereső és utcai szociális munkával átfedésben működő programmal, amikor a segítők helybe viszik a tűt (pl.: Drogprevenciós Alapítvány Dzsumbujban működtetett tűcsereprogramja (Kun, 2003) vagy a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront Részlege által működtetett mobil tűcsere-busz, a Cserebogár ) (Droginfo, 2003). A WHO Európai Regionális Hivatala és az Európa Tanács a kelet-európai országoknak (főleg a volt szovjet utódállamok területén tapasztalható nagymértékű HIV fertőzöttség miatt) javasolja a metadon-kezelés mellett a tűcsere-programok alkalmazását is (Rácz, 1999). A tűcsere-programok és a metadon-programok létjogosultságát továbbá az is indokolja, hogy a veszélyeztetett droghasználó kliensek segítő intézményrendszerrel való kapcsolatfelvételét és kapcsolattartását elősegítik, ezzel is csökkentve a probléma látenciáját és misztifikálását; ugyanakkor az elsődleges céljukon túl ezek a programok kiegészülnek konzultációval, szociális munkával, orvosi-egészségügyi ellátással is, így járulva hozzá a lehető legszélesebb körű (egyéni és társadalmi) ártalomcsökkentés megvalósításához (Gáspár, 1998).

15 Összegezve a fentieket, az ártalomcsökkentő elemeket tartalmazó drogpolitikától várhatjuk a droghasználat okozta egyéni, közösségi és társadalmi károk viszonylag rövid távú és költség-hatékony mérséklését. A harmadlagos prevenció számol azzal, hogy a fiatalok viszonylag jelentős csoportjai használnak illegitim szereket. Itt a használat káros/veszélyes egészségügyi következményeinek csökkentése a cél: főként mérgezés, túladagolás, balesetek, fertőző betegségek (pl.: hepatitis, AIDS), valamint a szerek illegitim volta miatti következmények, kriminalitás megelőzése illetve csökkentése (Rácz, 1999; Csorba, 2001). Ahogyan azt Rácz (1993) megfogalmazza: A droghasználat kriminalizáció/medikalizáció dichotómiát tükröző felfogása helyett az utóbbi években a nemzetközi drogpolitikában új koncepciók jelentek meg. Ezekre már csak azért is érdemes odafigyelni, mert a medikalizáció sem tekinthető a drogproblémák egyedül üdvözítő megoldásának. ( ) Ezek az új koncepciók a veszélycsökkentő, illetve ráfordítás-haszon elemzésen alapuló politikák. Miközben a társadalmat igyekeznek megvédeni a drogok jelentette veszélytől, a drogost is megvédik a kriminalizáció és a medikalizáció által ráháramló veszélyektől. (...) Ezzel az új szemléleti kerettel háttérbe szorulhat az a leegyszerűsítő és akadémikus szemlélet, mely a droghasználót betegként vagy bűnözőként minősíti.

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek és ifjúsági szakpszichológus szakképzés Drogmegelızés és ártalomcsökkentés /forrás: Buda Béla, A drogmegelızés elméleti

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat DROGPROBLÉMÁK Fogyasztási típusok Absztinens Kísérletező Szociális, rekreációs Helyzetfüggő Intenzifikált Kényszeres DROGPROBLÉMÁK A drogok felosztása Pszichoaktív

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

Kábítószeres bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Kábítószeres bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Kábítószeres bűnözés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A kábítószerek kapcsolata a bűnözéssel Visszaélés kábítószerrel (BTK 282-282/C) - fogyasztói magatartás - terjesztői magatartás Kábítószer megszerzése érdekében

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei Demetrovics Zsolt ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest Első Magyarországi Ártalomcsökkentő

Részletesebben

Droghelyzet és jogi szabályozás. Molnár András r. őrnagy Tapolcai Rendőrkapitányság

Droghelyzet és jogi szabályozás. Molnár András r. őrnagy Tapolcai Rendőrkapitányság Droghelyzet és jogi szabályozás Molnár András r. őrnagy Tapolcai Rendőrkapitányság Kábító hatású anyagok kábítószerek ( marihuána, extasy, speed, kokain, heroin ) új pszichoaktív anyagok ( C listás anyagok

Részletesebben

2013-as Éves jelentés az. EMCDDA számára. Kábítószerügyi Tanács. Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba

2013-as Éves jelentés az. EMCDDA számára. Kábítószerügyi Tanács. Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba 2013-as Éves jelentés az EMCDDA számára Kábítószerügyi Tanács Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba Áttekintés Az új pszichoaktív szerek a kábítószerpiacon gyorsan változnak Jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

Drogfüggık elvonókezelése

Drogfüggık elvonókezelése Drogfüggık elvonókezelése Készítette: Terjéki Ildikó, 2007 / aktualizálta: Papp László, 2008 Drogok típusai (összefoglalás): (Irinyi T., 1997, pp:121-125. alapján) Szedatívumok, szorongáscsökkentık, altatók

Részletesebben

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt Tanulói stressz kérdıív Drogteszt Az Atkinson és munkatársai: Pszichológia könyv megfelelı fejezetének felhasználásával készítette - Szitó Imre, 1995. A serdülıkorú fiatal a kitöltést névtelenül végzi

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Ellátás kérdőív csak olvasásra

Ellátás kérdőív csak olvasásra csak olvasásra Az ellátási programjához kapcsolódó kérdőívet megtekintheti és kinyomtathatja, hogy azután a rendszerben könnyebb legyen a kitöltés. A kérdőív a portálon 14 oldalas; ezt a 17 oldalas nyomtatható

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve: A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 SZ2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr részére Miniszterelnöki Hivatal 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr részére Miniszterelnöki Hivatal 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr részére Miniszterelnöki Hivatal 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A sajtóból értesültünk arról, hogy a kormánya megkezdte az Alkotmánybíróságnak

Részletesebben

Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve

Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve Multidiszciplináris Társaság a Pszichedelikumok Kutatásáért Pszichedelikumok a 21. századi kultúrában és gyógyításban 2011. március 12. Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve Móró Levente MSc,

Részletesebben

Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina

Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina 1. Mi a szenvedélybetegség? Ki a szenvedélybeteg? - fogalom meghatározás Szenvedélybetegségnek nevezzük

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27.

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Tartalom Intravénás szerfogyasztás Európában és Magyarországon

Részletesebben

XIII. Kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) Drogprevenciós Alapítvány Tűcsere Program

XIII. Kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) Drogprevenciós Alapítvány Tűcsere Program XIII. Kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) Drogprevenciós Alapítvány Tűcsere Program Mi a program célja? A droghasználatból származó egyéni és közösségi ártalmak csökkentése, Bp. XIII. kerületében

Részletesebben

Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea

Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea Drog- InFo Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó adatok számaival! A szer neve: Használata: Hatása: Következményei: Por alakban kapható, Torzul a

Részletesebben

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Győr, Vasvári Pál u. 1/a. www.maltai.hu 2011. Február 25. Szakmai Nap Előzmények Bűnmegelőzési pályázat:kiíró

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata A kutatást támogatta: Kutatás előzményei: Rév Szenvedélybeteg-segítő

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

Egészségügyi Közlöny 9. szám 2002.04.25. A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Módszertani levele A Métádon kezelés szakmai irányelveiről

Egészségügyi Közlöny 9. szám 2002.04.25. A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Módszertani levele A Métádon kezelés szakmai irányelveiről Egészségügyi Közlöny 9. szám 2002.04.25. A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Módszertani levele A Métádon kezelés szakmai irányelveiről Általános megjegyzések Ezt az irányelvet a Pszichiátriai Szakmai Kollégium

Részletesebben

DROGFOGYASZTÁS. a., Legitim (legális) és illegitim (illegális), jogi kategóriák b., Könnyű és nehéz, szociokulturális normák

DROGFOGYASZTÁS. a., Legitim (legális) és illegitim (illegális), jogi kategóriák b., Könnyű és nehéz, szociokulturális normák 1. DROG DEFINÍCIÓJA DROGFOGYASZTÁS DROG = minden vegyi anyag, ami az élő anyagokat befolyásolja PSZICHOAKTÍV DROG = a mentális működésekre ható szerek, amelyek megváltoztatják a gondolkodást, az érzékelést,

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19.

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. A Központ European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction

Részletesebben

Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel

Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel Horváth Gergely Nemzeti Drog Fókuszpont Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ 2012.12.06. A Nemzeti Drog Fókuszpont

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Civilek a megbélyegzés ellen HIV/AIDS kampány a legsérülékenyebb csoportok körében Támogató: Norvég Civil Támogatási Alap Támogatás összege: 67555

Civilek a megbélyegzés ellen HIV/AIDS kampány a legsérülékenyebb csoportok körében Támogató: Norvég Civil Támogatási Alap Támogatás összege: 67555 Civilek a megbélyegzés ellen HIV/AIDS kampány a legsérülékenyebb csoportok körében Támogató: Norvég Civil Támogatási Alap Támogatás összege: 67555 Önrész összege: 7532 Rövid távú célok: HIV/AIDS területen

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19.

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Háziorvosi konferencia Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Alkohol okozta mentalis zavarok Magyarországon 2013-ban 720-725 ezer fő érintett az alkoholproblémával. Népesség 4,6 %-a nagyivó 15% mértékletes

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ártalomcsökkentés

Új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ártalomcsökkentés Prevenciós programok tervezése és értékelése Nemzeti Drog Fókuszpont szakmai találkozó 2013. március 19. Új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ártalomcsökkentés Móró Levente Daath.hu Magyar Pszichedelikus

Részletesebben

A III. Magyarországi Ártalomcsökkentő Konferencia munkacsoportjainak javaslatai

A III. Magyarországi Ártalomcsökkentő Konferencia munkacsoportjainak javaslatai AIII.MagyarországiÁrtalomcsökkentő Konferenciamunkacsoportjainakjavaslatai Budapest,EurópaiIfjúságiKözpont,2011.november28. Szerkesztette:SárosiPéter Budapest,2011.december AIII.MagyarországiÁrtalomcsökkentőKonferenciánközelszázhazaiszakember

Részletesebben

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés Az addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek járóbeteg ellátásában. Egy család

Részletesebben

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola Kedvezményezett : Projektazonosító: Projektidőszak: Program típus TÁMOP-6.2-11/1-2012-1253 2013.09.01-2014.06.30 Bibó István i Alapítvány Program neve/címe: 8252 Balatonszepezd, Szegfű köz A rendszeres

Részletesebben

Pályázati melléklet. 1. A felhívás célja, fogalmak: A Nemzeti stratégia céljai:

Pályázati melléklet. 1. A felhívás célja, fogalmak: A Nemzeti stratégia céljai: Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet az alap- és középfokú

Részletesebben

Tűcsere forgalmi és kliens adatok 2011/2012-ben előzetes adatok. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2013. 03. 18.

Tűcsere forgalmi és kliens adatok 2011/2012-ben előzetes adatok. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2013. 03. 18. Tűcsere forgalmi és kliens adatok 2011/2012-ben előzetes adatok Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2013. 03. 18. Tűcsere programok hozzáférhetősége 2012-ben 2011/2012: Szervezetek száma: 24 29 Városok

Részletesebben

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A stratégiai anyagot a Kormány 2000. július 4-én, az Országgyûlés 2000. december 5-én fogadta el Elõterjesztõ: IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

Részletesebben

Kiskorúak az anonim szolgáltatásokban. Tűcsere szolgáltatók éves szakmai találkozója 2010. December 7.

Kiskorúak az anonim szolgáltatásokban. Tűcsere szolgáltatók éves szakmai találkozója 2010. December 7. Kiskorúak az anonim szolgáltatásokban Tűcsere szolgáltatók éves szakmai találkozója 2010. December 7. Előzmény Szakmai szabályozóanyag előkészítése támop 5.4.1 www.modernizacio.hu 2010 nyár szabályozóanyag

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Az új pszichoaktív anyagokhoz kapcsolódó jogszabályi változások

Az új pszichoaktív anyagokhoz kapcsolódó jogszabályi változások Az új pszichoaktív anyagokhoz kapcsolódó jogszabályi változások Az új pszichoaktív szerek kihívásai igazságügyi szakértői szemmel Nemzeti Drog Fókuszpont Műhelykonferencia Budapest, 2012. december 6. Miért

Részletesebben

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA ISKOLAI DROGSTRATÉGIA A drogstratégia a következő dokumentumokat veszi alapul: - Nemzeti Stratégia a Kábítószer visszaszorítására (Ifjúsági és Sportminisztérium 2000. június) - Pedagógiai program - Az

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK DEPRESSZÁNSOK I. Nyugtatók, altatók, szorongásoldók, hatása révén az alkohol is. Barbiturátok (legrégibb altatók, nyugtatók):

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól" Kassai-Farkas Ákos"

Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól Kassai-Farkas Ákos Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól" Kassai-Farkas Ákos" Definíció A közösségi pszichiátriai gondozás és rehabilitáció a ma érvényes betegjogokkal összhangban igyekszik elkerülni

Részletesebben

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése Paksi Borbála Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése A MAGYAR DROGPREVENCIÓS ÉS ÁRTALOMCSÖKKENTŐ SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KONFERENCIÁJA 2013. NOVEMBER 5. BUDAPEST Az idei tanév óriási változásokat

Részletesebben

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Program címe: CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Tanúsítvány száma: 2/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Drogprevenciós Munkacsoport Program rövid leírása

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Correlation Network: European Network for Health and Social Inclusion

Correlation Network: European Network for Health and Social Inclusion RÁCZ JÓZSEF- MÁRVÁNYKÖVI FERENC- MELLES KATALIN Correlation Network: European Network for Health and Social Inclusion Data collection Protocol for Specialist Harm Reduction Service Providers projekt ELTE

Részletesebben

Szakirodalom. Egészségvédelem az oktatásban Szerkesztette: Aszmann Anna -Anonymus Kiadó Budapest 1999.

Szakirodalom. Egészségvédelem az oktatásban Szerkesztette: Aszmann Anna -Anonymus Kiadó Budapest 1999. Szakirodalom Egészség, lelki egészségfejlesztés Hárdi István: Lelki egészségvédelem Medicina Könyvkiadó Rt.-Budapest 1997. Daniel Shapiro: Konfliktus és kommunikáció Egészségvirág Egyesület 1998. Egészségvédelem

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Az új pszichoaktív anyagokhoz kapcsolódó jogszabályi változások

Az új pszichoaktív anyagokhoz kapcsolódó jogszabályi változások Az új pszichoaktív anyagokhoz kapcsolódó jogszabályi változások Tűcsere szolgáltatók éves szakmai találkozója Nemzeti Drog Fókuszpont 2013. március 18. Miért volt szükség a jogi szabályozás módosítására?

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

A kortárssegítés az egészségfejlesztés egyik módszere, ami nem más mint életmód, viselkedésforma.

A kortárssegítés az egészségfejlesztés egyik módszere, ami nem más mint életmód, viselkedésforma. A kortárssegítés az egészségfejlesztés egyik módszere, ami nem más mint életmód, viselkedésforma. Az a folyamat, amelynek révén képessé tesszük a résztvevőket egészségi állapot javítására, arra, hogy nagyobb

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Burszki Mónika. Nemzeti Drogmegelőzési Iroda

Burszki Mónika. Nemzeti Drogmegelőzési Iroda Burszki Mónika Nemzeti Drogmegelőzési Iroda Új DS Szakértői munkacsoport Berényi András (diáktanácsadás, mentálhigiéné, civil szervezetek) Buda Béla (addiktológia, mentálhigiéné, kommunikáció) Grezsa Ferenc

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 2. komponens Szenvedélybetegségek leküzdésére irányuló kezdeményezések Moravcsik-Kornyicki

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5.

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma Európában Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. A legfrissebb hírek az európai kábítószerproblémáról 30 országra kiterjedő áttekintés az

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Doktori értekezés. Dr. Petke Zsolt. Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola. Dr. Rácz József egyetemi tanár, az MTA Doktora

Doktori értekezés. Dr. Petke Zsolt. Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola. Dr. Rácz József egyetemi tanár, az MTA Doktora Buprenorphine/naloxone szubsztitúciós kezelés alatt álló opiátfüggők pszichoszociális tüneteinek változásai Doktori értekezés Dr. Petke Zsolt Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

2015.06.24. Droghasználat és serdülőkor

2015.06.24. Droghasználat és serdülőkor Droghasználat és serdülőkor Dr. Grezsa Ferenc Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet 1. Vallásos megítélés 2. Orvosi megítélés 3. Bűnügyi megítélés 4. Mélylélektani megítélés 5. Viselkedés-lélektani

Részletesebben

A szerhasználat különböző formái és a beavatkozás lehetőségei

A szerhasználat különböző formái és a beavatkozás lehetőségei A szerhasználat különböző formái és a beavatkozás lehetőségei Mindenképpen különbséget kell tenni a droghasználat különböző mintázatai között, ugyanis a különböző szerhasználati formák különböző beavatkozást

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Drogellenes stratégia 2014 2020

Drogellenes stratégia 2014 2020 Tervezet Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Drogellenes stratégia 2014 2020 Készítette: Dr. Csorba József pszichiáter-addiktológus 1 Tartalomjegyzék I) Bevezetés I.1) Az Új Stratégia kidolgozásának

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. április 23. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. május 6. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

1-27 ! " # # ! $ $ %!$ & '$ !! #' +#' $ %,$! -. $

1-27 !  # # ! $ $ %!$ & '$ !! #' +#' $ %,$! -. $ 1-27 " % & ' ( )' ' * +' %, % - /0 /-& 1 //& /2% /2-% /2/% /2234 /25& 6 7 8 9 /2: /2;< /2= /5 /5- /5/& /52< /:7 /:-, /:/< >0?)?%@>0 09?*?% /:2) /:5% /::>%>% 2-27 2DE /:;& /:=8 /:A% /:B@ /:-C& 5 5-8 5/>

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben