A területfejlesztési politika eszközés intézményrendszerének alakulása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A területfejlesztési politika eszközés intézményrendszerének alakulása"

Átírás

1 J U S Z T I N V A L É R I A S Ó V Á G Ó K R I S Z T I N A VÁTI. Kht. A területfejlesztési politika eszközés intézményrendszerének alakulása I. A rendszerváltást követő másfél évtizedben a hazai területfejlesztési politika korábbi mellőzött státuszából egyre jelentősebb területté nőtte ki magát az állami fejlesztéspolitikán belül. E fejlődési ívet mi sem bizonyítja jobban, mint a közelmúltban közzétett Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszteri poszt létrehozatala. A területi politika egyre erősödő szerepét e szakpolitika hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos bővülése is jelzi. Az egyik legfontosabb szakmai feladat négyévente az ország egészére kiterjedő értékelési jelentés készítése, mely alapozó, irányadó dokumentum a későbbi tervezési feladatok végrehajtásához minden területi szinten júniusában készült el a VÁTI Kht. keretein belül a Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről című dokumentum az évi XXI. tv. által előírt kötelezettség alapján. E Jelentés elkészítését hosszú elemző munka előzte meg, megalapozva ezzel a döntéshozók felé irányuló információszolgáltatás szakmai tartalmát. A területi folyamatok alakulását, valamint a területfejlesztési politika eszköz- és intézményrendszerének jellemzőit, hatékonyságát és problémáit feltáró elemzések, szakmai értékelések képezik az ezen tanulmánnyal induló cikksorozatnak az alapját. A területfejlesztési szakpolitika térnyerését elsősorban a végrehajtási rendszer erősödésén, azaz az eszköz- és intézményrendszer változásain keresztül lehet lemérni. Az intézményrendszer vizsgálata során a rendszer kiépítettségére, struktúrájára, a feladat- és hatáskörökre, a döntéshozatali folyamatokra, a működési hatékonyságra, teljesítményre kell elsősorban koncentrálni. Az eszközrendszer a fejlesztési eszközök egy olyan heterogén halmaza, melynek elemei megszabják az intézményrendszer működésének kereteit, elveit (jogszabályok), lehatárolják a területfejlesztési politika / 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó egészének feladatait, céljait, (tervezés), meghatározzák az állam területfejlesztési politikához köthető újraelosztó politikájának a végrehajtását (pénzügyi eszközök), az uniós források elosztásának menetét és biztosítja a folyamatos visszacsatolást, az információk tárolását (területi információs rendszerek). Jelen lapszámban a területfejlesztési politika eszközrendszerén belül a pénzügyi eszközökre, azon belül is a területfejlesztéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó hazai támogatási rendszerre, illetve az előcsatlakozási alapokon belül a PHARE területfejlesztést és határon átnyúló programokat finanszírozó forrásaira térünk ki. A következő lapszámban az eszközrendszer többi elemét (területi tervezés, információs rendszerek, szabályozó joganyag, kistérségi gazdaságfejlesztési eszközök) és a területfejlesztés intézményrendszerét mutatjuk be. A T E RÜ L E T F E J L E S Z T É SI C É LÚ É S HATÁ SÚ Á L L A M I F ORRÁSOK R E N D S Z E R E M AG YA R ORSZ ÁG ON Az állami támogatások forrását az egyes ágazatok költségvetési fejezeteiben megjelenő célelőirányzatok képezik, melyek elosztási mechanizmusát kormány, illetve miniszteri rendeletek szabályozzák. A különböző költségvetési előirányzatokból finanszírozott állami támogatások területfejlesztési jelentősége elsősorban azon keresztül nyilvánul meg, hogy a támogatások, milyen módon (milyen eszközökön, hatásokon keresztül) és milyen mértékben járulnak hozzá a területfejlesztési politika deklarált céljainak a megvalósításához. A területfejlesztési célú állami támogatások elosztásában, a támogatni kívánt célkitűzésekben elsődlegesen és közvetlenül érvényesülnek területi szem- 17

2 pontok, így a területi különbségek mérséklésének szándéka. A közvetlen területfejlesztési célú támogatások körébe tartozik: - Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai (TFC) (forrás: MTRFH) - Területi kiegyenlítést szolgáló célelőirányzat (TEKI) (forrás: MTRFH) - Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) (forrás: MTRFH) A közvetlen területfejlesztési célú támogatások köre három további új elemmel bővült 2003-ban: a Térségés településfelzárkóztatási célelőirányzattal (TTFC), a Kistérségi támogatási alappal (KITA) és a Vállalkozási övezetek támogatásával től a TFC, TTFC, KITA összevonásával létrehozták a Területi és Regionális Fejlesztési Célelőirányzatot (TRFC), valamint új előirányzatként az Országos Jelentőségű Területfejlesztési Programok Célelőirányzatát. A továbbiakban ennek Gazdaságfejlesztés: Gazdasági versenyképesség KKV támogatás Turizmusfejlesztés Mezőgazdaság Információs társadalom: Információs és kommunikációs technológiák K+F támogatások Infrastruktúra-fejlesztés: Vízgazdálkodás Útépítés Gáz, villamos energia Tervek, programok készítése céljai között jelenik meg a Vállalkozási Övezetek támogatása. Területfejlesztési hatású támogatások közé azok az ágazati kezelésében lévő előirányzatok tartoznak, melyek saját ágazati fejlesztéspolitikai céljaik mellett, közvetve vagy közvetlenül, hozzájárulnak a területfejlesztés deklarált céljainak megvalósításához. A területfejlesztési hatású támogatások körébe tartozik: - Címzett és céltámogatás (CCT) (forrás:otmr) - Beruházásösztönzési célelőirányzat (BC) (forrás: OTMR) - Agrár- és vidékfejlesztési szakmai előirányzatok (AGR, VFC) (forrás: AKII) - Kis- és középvállalkozói célelőirányzat (KKC) (forrás: OTMR) - Turisztikai célelőirányzat (TC) (forrás: OTMR) - Környezetvédelmi Alap célfeladatok (KAC) (forrás: KvVM) - Vízügyi célelőirányzat (VÍZC) (forrás: KvVM) - Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat (UFCE) (forrás: GKM) - Munkaerőpiaci Alap (MPA) (forrás: FMM) Minden előirányzat esetében több, egymástól igen különböző fejlesztési területet érintő támogatási cél kerül megfogalmazásra. A célokat az előirányzatot kezelő minisztériumok jelölik ki, és noha vannak az utóbbi években törekvések a támogatási rendszerek összehangolására, a célokat mégis többnyire együttműködés, koordináció nélkül egymástól függetlenül jelölik ki az Foglalkoztatás: Képzés Munkahelyteremtés Humán infrastruktúra fejlesztés: Szociális ellátás Oktatási infrastruktúra Kulturális infrastruktúra Egészségügyi infrastruktúra Környezetvédelem: Természetvédelem Környezetbiztonság, talajvédelem Települési környezet Hulladékgazdálkodás Szennyvízgazdálkodás Levegő Környezettudatosság Környezetvédelmi ipar 18 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 8

3 érintett felelősök. Ebből következően csak az elemzés során érintett 11 célelőirányzatot tekintve is, összességében a célok kaotikus rendszere alakult ki az évek során. Egy-egy célterület (pl.: szennyvízgazdálkodás) akár 4 5 előirányzatból is finanszírozásra kerül, megnehezítve ezzel a támogatási rendszer átláthatóságát mind a kedvezményezettek, mind a döntéshozók irányában. A támogatások felhasználásának, illetve hatásosságának értékelése ugyanakkor megköveteli a támogatások integráltan, rendszerben történő kezelését. A tematikus, tehát célcsoportok mentén történő értékelésnek van olyan lényegi információtartalma, mely révén az értékelés valóban döntés-előkészítő eszköznek tekinthető a területfejlesztési intézményrendszer minden szintjén. Ennek érdekében megvizsgálva a tizenkét előirányzat esetében előfordult konkrét támogatási célokat, összesen hét fő fejlesztési célterületet, és azon belül további szűkebb csoportokat ún. beavatkozási területeket határoltunk le, az előző oldalon látható táblázat szerint. Az egyes fejlesztési területekhez olyan projektek tartoznak, melyek eltérő output- és eredménymutatókon keresztül, de közel azonos hatásokat váltanak ki, hasonló hatásmechanizmuson keresztül szolgálják a területfejlesztés céljait. Például a versenyképesség és a turizmus fejlesztését célzó projektek a gazdasági folyamatok alakulására gyakorolnak hatást, de míg az előbbi esetben egy vállalkozás technológiai fejlesztésére, addig a turizmus kapcsán egy adott település turisztikai vonzerejének a fokozására kapnak finanszírozási forrást a kedvezményezettek. Az egyes beavatkozási területeken belül megítélt támogatások nagysága igen nagy eltérést mutat, ami a beruházások jellegére, költségvonzatára, valamint a beavatkozási terület fejlesztéspolitikai jelentőségére vezethető vissza. A fentebb vázolt területek közül a legjelentősebb támogatási volumennel bíró támogatások megyénkénti megoszlását mutatja az alábbi térkép. A legtöbb forrást a szennyvíz-, a műszaki infrastruktúra, azon belül az úthálózat fejlesztésére, valamint a foglalkoztatásra és az agrárberuházások támogatására fordították. A következőkben az egyes beavatkozási területek mentén végzett területi értékelések eredményeit mutatjuk be / 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 19

4 G A Z DA S ÁG F E J L E S Z T É S 1999-ben a gazdaságfejlesztési támogatások legfőbb forrását a Gazdaságfejlesztési célelőirányzat képezte, majd 2000-ben bővítették a kört a Kis- és középvállalkozói célelőirányzattal ben a gazdaságfejlesztési támogatási rendszer hatékonyságának növelése érdekében megszületett a Széchenyi terv, amely különböző fejlesztési területeket, alprogramokat vállalkozáserősítő; kutatási, fejlesztési és innovációs; információs társadalom- és gazdaságfejlesztési; turizmusfejlesztési; regionális gazdaságépítési; autópálya-fejlesztési és lakásprogram határozott meg. A Gazdasági Minisztérium kezelésében lévő célelőirányzatok támogatási jogcímeit hozzáigazították a Széchenyi terv célkitűzéseihez annak érdekében, hogy a korábbi célelőirányzatonként széttagolt szabályozás egységes szerkezetbe foglalásával növeljék a szabályozás és a támogatások odaítélésének átláthatóságát, egységesítsék és egyszerűsítsék a célelőirányzatok felhasználását. Emellett az egységes programfinanszírozási rendszer kialakítása felé mutat, hogy a Gazdasági Minisztérium kezelésében lévő előirányzatok mellett más ágazatok kezelésében lévő előirányzatokat is megjelöltek, mint a Széchenyi terv finanszírozási forrása. Ugyanakkor a gyakorlatban nem alakítottak ki egy olyan egységes programozási, végrehajtási rendszert, mely biztosítja a különböző tárcák közötti fejlesztéspolitikai koordinációt. A gazdaságfejlesztést célzó támogatásokat négy beavatkozási területre bontottuk: gazdasági versenyképesség javítását célzó támogatásokra, a speciálisan a kis- és középvállalkozásoknak biztosított állami forrásokra, turizmusfejlesztésre, illetve a mezőgazdasági támogatásokra. A gazdasági versenyképesség növelését szolgáló projektek finanszírozásában egyértelműen a GFC dominanciája érvényesül. A vizsgált támogatások köréből még a TEKI és a TFC finanszírozza ezt a célterületet az összes támogatás 2 2%-ával. Elsősorban technológiafejlesztésre és kapacitásbővítésre, különböző marketing eszközök révén kereskedelemfejlesztésre, minőségirányítási rendszerek adaptálására, regionális vállalati központok (ipari parkok, logisztikai szolgáltató központok és inkubátorházak) fejlesztésére fordítottak forrásokat. Összességében az észak-magyarországi régió pályá- 20 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 8

5 zott a legsikeresebben, ahol az egy vállalkozásra jutó átlagos támogatás több, mint az országos átlag kétszerese. Relatíve kedvezőbb a támogatási pozíciója Somogy megye kistérségeinek, illetve a közép-dunántúli régió néhány kistérségének (sárbogárdi, várpalotai, pápai, dorogi, oroszlányi kistérség). Ezzel szemben az Alföld egésze, leszámítva a déli területeket (szegedi, szarvasi, makói kistérség) nagyon kevés támogatáshoz jutott annak ellenére, hogy a gazdasági versenyképesség tekintetében az egyik leghátrányosabb helyzetű térség. Hasonlóan alacsony támogatottság jellemzi a nyugat-dunántúli régiót, valamint a közép-magyarországi régió D-K-i területeit és a Balaton térségét is (lásd az előző oldal alján lévő térképet). A kis- és középvállalkozások fejlesztése elsődleges célként csak a KKC esetében jelenik meg, de természetesen más beavatkozási területeken eszközölt fejlesztések hatásmechanizmusai is befolyásolják a KKVk hazai gazdasági pozícióját. A KKC-ból elsősorban KKV-k versenyképességének javítását, beszállítói kapcsolatának fejlesztését technológiai fejlesztését támogatták. A legmagasabb támogatást kapott kistérségek (csepregi, pécsváradi, tabi, mórahalmi, szobi, szikszói, sátoraljaújhelyi) mindegyikét alacsony tőkeellátottság, gyenge gazdasági teljesítmény jellemzi. A magasabb támogatásban részesült kistérségek többsége az észak-magyarországi régióban található. A turisztikai fejlesztések finanszírozási hátterét elsősorban a Turisztikai célelőirányzat biztosítja, melyből elsősorban rendezvényeket, kiállításokat, gyógy- és termálturizmust, lovasturizmust támogattak. Ezenkívül számottevő mértékben támogatták a TFC-ből a falusi turizmust, a Kis- és középvállalkozói célelőirányzatból pedig szállásfejlesztési projekteket. Lakosságszámra vetítve, a legtöbb támogatást az abaúj-hegyháti, tokaji, sátoraljaújhelyi, zalaszentgróti és a csongrádi kistérség kapta. Összehasonlítva a támogatások területi eloszlását a kiemelt üdülőkörzetek területével megállapítható, hogy például a Velencei-tó üdülőkörzetének fejlesztésére nem jutott forrás, és Mecsek Villány térsége is csak minimális támogatásban részesült. Egyedül a Balaton környékének kistérségei, nagyobb egybefüggő területet képezve, mutatnak kedvezőbb képet az állami források elosztása tekintetében. Az agrárberuházások támogatása az összes beru / 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 21

6 házás 15%-át teszi ki, s ezzel a harmadik legnagyobb volumenű célelőirányzatnak tekinthető (az MPA, CCT után). Az agrárberuházási támogatások különböző jogcímeken keresztül hivatottak a gazdálkodók alapvető érdekeit, illetve az ország kedvező mezőgazdasági adottságainak a hasznosítását szolgálni. A jelentős állami támogatásokkal bíró intézkedések közé tartozik a környezetbarát gazdálkodási rendszerek alkalmazása, a fenntarthatóság elveinek érvényesítése, a termőföld védelme, ésszerű hasznosítása. Ezen kívül meliorációra és vízkárelhárításra is nyújtanak támogatásokat. Az agrárgazdaság versenyképességének növelése érdekében támogatták a gazdaságok (egyéni és társas) műszaki technikai fejlesztését, a feldolgozás és értékesítés egységes infrastruktúrájának megteremtését, azon belül is elsősorban az EU-előírásoknak való megfelelést (élelmiszerbiztonság, higiénia, környezetvédelem). Az elmaradott, hátrányos helyzetű térségekben, településeken különösen jelentősek a foglalkoztatottság és jövedelemszerzés szempontjából meghatározó élőmunka-igényes gyümölcs és szőlőtermelési támogatások, továbbá ahol a természeti adottságok is kedvezőtlenek, jelentősebb részt képeznek az erdőtelepítési támogatások is. A borturizmushoz kapcsolódva történelmi borvidékek fejlesztését is finanszírozzák. Ugyanakkor a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók, főleg az egyéni gazdálkodók képzésére minimális támogatási összeget fordítanak. Az agrárberuházásokból a megyék többsége átlagos vagy annál nagyobb volumenű támogatást kapott. Kiemelkedik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legmagasabb fajlagos támogatási hányaddal. Ugyanakkor az Alföld közepén, Jász-Nagykun-Szolnok megye a legalacsonyabb támogatási kategóriába került, hasonlóan a Dunántúl jelentős részéhez. Az agrárberuházások mellett egyre jelentősebb szerepet töltenek be a Vidékfejlesztési támogatások. A VFC vidéki településeknek, illetve vidéken élőknek nyújt támogatást többek között falvak megújítására, a vidék szellemi és tárgyi örökségének védelmére, a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztésére, öko-szociális modell jellegű kisgazdaságok kialakítására, roma közösségek termelő tevékenységének elősegítésére, közösségfejlesztési tevékenységek, kihaló félben lévő tevékenységek, mesterségek és hagyományos értékek megőrzésére, illetve hátrányos helyzetű néprétegek közösségi termelésére. 22 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 8

7 A vidékfejlesztés szempontjából kedvezményezett 79 kistérség fele kapott az országos átlagnál nagyobb támogatási összeget, míg a nem kedvezményezett kistérségek esetében ez az arány 15%. A nyugat- és középdunántúli és közép-magyarországi régióban mindöszsze 8 kistérség (kisbéri, vasvári, őriszentpéteri, tapolcai, abai, sárbogárdi, sümegi, enyingi) tartozik a vidékfejlesztési térségek közé, és a két utóbbit leszámítva mind átlagon felüli támogatási hányaddal bír. Ezzel szemben az Alföld és Észak-Magyarország legnagyobb része a vidékfejlesztési kategóriába tartozik, de csak a kistérségek kevesebb, mint fele részesült az átlagosnál magasabb támogatásban. I N N OVÁC IÓS KÖRNYEZET Az innovációs környezet társadalmi-gazdasági életben betöltött fokozódó szerepe, valamint horizontális jellege kapcsán, gazdasági és humán infrastrukturális intézkedéseket egyaránt érint. Az innovációs környezet, illetve az információs társadalom fejlesztését szolgáló beruházások ugyanakkor alapvetően az információs / 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó és kommunikáció technológia finanszírozására korlátozódnak. Az információs és kommunikáció technológia (IKT) fejlesztésére adott támogatások elsősorban az infokommunikációs technológiák üzleti és közigazgatási szintű elterjedtségének növelését célozzák a technológiai infrastrukturális beruházások végrehajtásához, integrált informatikai, irányítástechnikai rendszerek, innovációs központok, telekommunikációs központok, adatgyűjtési rendszerek, teleházak, turisztikai információs rendszerek létesítéséhez biztosítanak forrásokat. A vizsgált támogatásoknak mindössze 0,12%-át fordították az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésére. A támogatás nagysága különösen 108 kistérség között elosztva eltörpül a piaci beruházások volumene mellett. A legtöbb támogatást Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az Alföld néhány kistérsége (kecskeméti, ceglédi, mórahalmi, kiskunhalasi, jánoshalmi), továbbá a dél-dunántúli régió periferiális területei, (csurgói, nagyatádi, barcsi), a nyugat-magyarországi régió hátrányos helyzetű térségei, illetve a Balaton menti kistérségek kapták. A támogatások területi 23

8 eloszlásának legfontosabb jellemzője, hogy nem a gazdaságilag fejlettebb térségekbe és nem a nagyvárosokba koncentrálódnak a támogatások. F O G L A L KO Z TATÁ S A foglalkoztatási támogatások elsősorban munkahelyteremtésre és képzések finanszírozására koncentrálódnak. A munkahelyteremtés közvetett célként a legtöbb előirányzat esetén megjelenik, de elsődleges célterületként a területfejlesztési célú támogatások (TFC, TEKI) és a MPA esetén szerepel. Összességében munkahelyteremtő és -megtartó beruházásokat, közhasznú munkákat, szociális foglalkoztatást, pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedését, reintegrációs, térségfejlesztési programokat, a munkaerő mobilizációt, vállalkozói készséget fokozó projekteket támogattak. A legtöbb egy munkanélkülire jutó munkahely-teremtési támogatást Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Bács-Kiskun megye kapta. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megye ahol magas a munkanélküliek aránya Pest és Fejér megyével közel azonos nagyságrendű támogatásban részesült (lásd lent). A munkanélküliek munkaerő-piacra történő visszaintegrálását célzó szakképzés, annak ellenére, hogy számos előirányzat esetében megjelenik támogatható célterületként, lényegében csak az MPA Foglalkoztatási alaprészéből kerül finanszírozásra. Annak ellenére, hogy a foglalkoztatási részalapon belül megjelenő szakképzési célterület a munkanélküliek munkaerőpiacra történő reintegrálását hivatott elősegíteni, a legsúlyosabb munkanélküliséggel küzdő megyék (Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, különösen Nógrád) a legkevesebb fajlagos azaz egy munkanélkülire jutó támogatásban részesülő megyék közé tartoznak. Ezzel szemben a legtöbb támogatást a nyugatmagyarországi régió megyéi, illetve Pest megye kapták. Nem fajlagos mutatókat nézve kiegyensúlyozottabb a térszerkezet, ám a foglalkoztatási támogatások legfontosabb célja a munkanélküliek munkaerőpiacra történő integrálása lenne, ezért a támogatások területi eloszlása során a munkanélküliekre vetített összeget kell irányadónak tekinteni. Ez alapján elmondható, hogy a foglalkoztatási támogatások területi eloszlása során kevéssé érvényesült a felzárkóztatási szándék (lásd következő oldal fent). 24 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 8

9 / 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 25

10 H UM Á N I N F R A STRU K T Ú R A A humán infrastruktúra célterületen belül az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás és a kulturális infrastrukturális fejlesztések képeznek önálló beavatkozási területet. Az erre a területre biztosított finanszírozási források elsősorban az önkormányzatok feladatellátásához biztosítanak forráslehetőséget a központi költségvetésből. A humán infrastruktúra fejlesztés ugyanakkor a gyakorlatban nagyrészt felújítási, rekonstrukciós projektekre terjed ki. Az egészségügyi infrastruktúrán belül elsősorban gép-műszer beszerzéseket, orvosi rendelő rekonstrukciót, mentő- és szűrőállomások létesítését, illetve a címzett támogatások esetében kórház rekonstrukciót finanszíroztak. A szociális infrastruktúrán belüli projektek szociális otthonok, falugondnoki hálózat, idősek otthonának felújítását, fejlesztését támogatták. Az oktatáson belül óvodák, általános iskolák, illetve címzett támogatás esetében középiskolák felújítására, bővítésére biztosítottak forrásokat. A kultúra támogatása pedig könyvtárak, közösségi házak, művelődési központok, továbbá templomok, és színházak felújítására terjedt ki. A humán infrastruktúra fejlesztésére fordított öszszegből minden kistérség részesedett, ám a támogatások területi eloszlása igen mozaikos képet mutat. A legnagyobb összefüggő átlag feletti támogatottsággal rendelkező terület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében húzódik. A legtöbb támogatást kapott kistérségek közé tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a tokaji, encsi, sátoraljaújhelyi, szikszói, edelényi kistérség. Az Alföldön szigetszerűen kiugrik néhány jelentősebb fejlesztési öszszeggel rendelkező kistérség, de ezektől eltekintve a térség nagy része az átlag alatti kategóriába tartozik. A Dunántúlon annak ellenére, hogy csak négy kistérség kapott kiemelt támogatást az ország keleti feléhez képest jóval több az átlagosnál nagyobb támogatási volument magának tudható kistérségek száma. A társadalmi különbségek csökkenésének egyik kardinális kérdését képezi a romák társadalmi-gazdasági helyzetének javítása. A probléma fontossága ellenére csak a TFC-n belül jelent meg önálló célterületként a roma-program, de annak is kevesebb, mint 1%-át fordították erre a célterületre. Ennek magyarázata elsősorban abban rejlik, hogy csak azok a megyei fejlesztési tanácsok pályázhattak, ahol létezik elfogadott roma-program. Igen heterogén projekteknek ítéltek meg támogatási összegeket, melyek elsősorban szociális, egészségügyi, illetve foglalkoztatási célokat szolgálnak. E fejlesztések az ország egészéből összesen hat kistérségre koncentrálódnak (encsi, letenyei, ózdi, szerencsi, nagykanizsai, lenti), melyek közül csak a két utolsó nem tartozik a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségek közé. M Ű S Z A K I I N F R A STRU K T Ú R A F E J L E S Z T É S A műszaki infrastruktúra, mint fejlesztési terület a belterületi vízgazdálkodást (ivóvízellátás, ivóvíz minőségének a javítása, csapadékelvezetés, belterületi vízrendezés), útépítést (út, elkerülő-, bekötőút, kerékpárút, járda, híd építése, és felújítása) és a gáz-, illetve villamosenergia-hálózat fejlesztést, hálózatra való bekötést és a GFC energiatakarékossági programján belül az önkormányzatok, lakosság energiatakarékossági támogatásait foglalja magában (lásd jobbra fent). A legtöbb támogatást Nyugat- és Dél-Dunántúl kapta, a legkevesebbet pedig a dél-alföldi megyék. Fejér megyét leszámítva mindenhol az útépítés dominál a támogatott projektekben. A Dunántúlon emellett még jelentősebb részarányt képvisel az összes támogatáson belül a gáz- és villamosenergia-hálózat fejlesztése. KÖRNYEZET V É DELEM A környezetvédelmen belül kialakított beavatkozási területek közül a szennyvízgazdálkodás területi dimenzióinak bemutatására térünk ki részletesebben, hiszen nagyságrend tekintetében ez a legmeghatározóbb fejlesztési terület, ami elsősorban abból fakad, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését, illetve szennyvíztisztítók létesítését, bővítését hat különböző költségvetési forrásból finanszírozzák. Szennyvízfejlesztésre az ország minden térsége kapott támogatást, ugyanakkor csak a kistérségek 35%-a kapott nagyobb összegű, az országos átlagot meghaladó fejlesztési forrást. A legtöbb támogatást az északmagyarországi régió térségei (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) kapták, ahol a források hatására jelentősen javult a közcsatornába bekötött lakások aránya. A kiemelt fejlesztések ellenére azonban még mindig alacsony szennyvíz-csatornázottság jellemzi az ország keleti felét. A Dél-Dunántúl belső területei alig kaptak állami forrást, pedig a kaposvári kistérséget le- 26 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 8

11 / 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 27

12 számítva nagyon alacsony a közcsatornába bekötött lakások aránya. Jelentősebb fejlesztési összeget kaptak még a Balaton parti kistérségek, noha itt lényegesen jobbak az ellátottsági mutatók (lásd jobbra lent). A Z Á L L A M I F E J L E S Z T É SI F ORRÁSOK F E L HA S Z NÁ L Á S Á NA K E R E DM É N Y E S SÉGÉT, HATÁ S A I T B E F OLYÁ S OLÓ T É N Y E Z ŐK A közvetlen, illetve közvetett területfejlesztési támogatások eredményességét mindenekelőtt a források nagyságrendje, az elosztás területi differenciáltsága és a támogatásra kiválasztott fejlesztési célok befolyásolják. A területfejlesztési célú és hatású támogatásokból pályázati alapon biztosított finanszírozási források az azonos időszak összes hazai beruházásának közel 10%- át teszik ki. Az összes támogatás beruházásokhoz mért arányából következik, hogy az ország társadalmi-gazdasági helyzetének alakulását a legtöbb területen nem elsősorban a vizsgált támogatások alakítják. Ennek ellenére e fejlesztések befolyásoló szereppel bírhatnak a piaci folyamatokra a területfejlesztési politika céljainak érvényesítése érdekében. A fejlesztési források ilyen alacsony volumene, a támogatások minél hatékonyabb felhasználása érdekében, a döntéshozókat gyakran választásra készteti a dinamikusabb térségek támogatása (amely húzóerővel bírhat a fejletlenebbek felé), illetve a stagnáló, leszakadó térségek fejlesztése, felzárkóztatása között. Összességében tehát a támogatások volumenéből kiindulva, nem beszélhetünk jelentős hatásmechanizmust kiváltó állami forrás elosztásról. Ebből következően elsősorban az elosztás módjára kell koncentrálni, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok a területi politika irányelveivel összhangban formálódjanak. Az egy főre jutó összes támogatás területi elosztását tekintve, a felzárkóztatási politika céljaival összhangban, az ország leghátrányosabb helyzetű északmagyarországi, észak-alföldi és déldunántúli térségei kapták a legtöbb állami forrást, míg a főváros mellett a legversenyképesebb közép- és nyugat-dunántúli térségek kevesebb állami támogatásban részesültek. Ugyanakkor az állami források elosztásánál nem általános tendencia a leghátrányosabb helyzetű térségek preferálása, a támogatások elosztása nem mindig a területi felzárkóztatás irányába mutat. Például Vas megye, amely szintén kedvező gazdasági adottságokkal rendelkezik, az átlagos támogatási szinten helyezkedik el, míg Csongrád és Baranya megye az országos átlag alatti támogatásban részesült a vizsgált időszakban. Ennek oka egyrészt a forráshiányban, másrészt a támogatások elosztási mechanizmusának tökéletlenségeiben rejlik (lásd lent). A támogatások területi eloszlását ugyanakkor az eddigieken túlmenően a pályázó település települési hierarchiában betöltött szerepe is befolyásolja. A vizsgálatok eredménye alapján a támogatás nagysága a települések népességének növekedésével folyamatosan csökken. A legmagasabb egy főre jutó támogatást a kistelepülések, a legkevesebb állami támogatást pedig a főváros kapta. Az állami fejlesztéspolitika sikerességét, eredményességét természetesen az is befolyásolja, hogy milyen irányvonalat követnek az állami beavatkozások, milyen célterületekre korlátozódnak az állami intézkedések. Bizonyos területeken a piaci érdekeltség hiánya miatt döntően állami forrásokból lehet fejlesztéseket eszközölni. Idetartozik a legtöbb infrastrukturális beruházás út, szennyvíz, gáz, víz, villany, de ebbe a körbe tartoznak az oktatási, egészségügyi, szociális intézmények műszaki fejlesztései is, melyek lényegében az önkormányzatok feladatköréhez tartozó intézmények fenntartását, működtetését biztosítják. Szintén idesorolható a természetvédelem, a hulladékgazdálkodás, ahol ugyan már megjelennek a piaci szereplők, de az állam tölt be domináns szerepet. A felsorolt területeken is nehéz ugyanakkor kimutatni az állami szerepvállalás hatásait, hiszen a relatíve kevés támogatás az ország egészén szétaprózódottan jelenik meg. 28 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 8

13 Egy főre jutó összes támogatás településkategóriák szerinti megoszlása / 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó Az egyik legerősebb kapcsolat a költségvetési pénzek és a területi folyamatok alakulása között a foglalkoztatási támogatások esetén mutatható ki, de még itt is kevés hatást tudtak kifejteni a munkanélküliség alakulására az állami támogatások. Az erősebb korreláció arra utal, hogy ezen a területen az aktívabb szerepvállalás eredményeként, ha csak rövid távon is, de jelentősebb szerepet tud betölteni az állam. A szakképzési támogatások esetén ez a kapcsolat kismértékben de gyengébbnek bizonyul. A gazdasági folyamatok alakulása és a gazdaságfejlesztési célú támogatások között fennálló gyenge kapcsolat bizonyítja, hogy a gazdasági élet a piaci folyamatok alakulásának függvényében változik, s ebben az állami támogatásoknak csak statiszta, másodlagos szerep jut. A turizmusfejlesztésnél az előbb vázolt probléma még hatványozottabban jelentkezik, amit részben magyaráz az a tény, hogy az egyik legkevesebb forrást kapta a turizmusfejlesztés, másrészt, hogy a támogatások legnagyobb arányát a hátrányosabb helyzetű térségekben a falusi turizmus fejlesztésére, valamint rendezvények, marketingköltségek finanszírozására fordították, melyek hatása a vizsgálat idődimenziójában még nem feltétlenül érezhető. Végül ki kell emelni az információs és kommunikációs infrastruktúrát, ahol a legkevésbé szállhatnak ringbe az állami fejlesztések a piaci beruházásokkal. Egy-egy térség IKT fejlettsége elsősorban a piaci tényezők függvénye. Csak a kisebb lélekszámú, hátrányos helyzetű területek esetében tud az állami fejlesztéspolitika hatást gyakorolni az IKT ellátottságra. Az állami támogatások alacsonyabb hatásintenzitása ellenére, ugyanakkor számos területen szükség van a költségvetési finanszírozású állami beavatkozásokra. Ez különösen igaz a területi politikára. A P É N Z Ü G Y I E S Z KÖ Z ÖK HATÁ SÉRT É K E L É SÉHEZ, I L L E T V E A L AC S ONY HATÁ SFOKÁHOZ K A P C S OLÓD Ó P R OBLÉMÁK A támogatások volumenét adottságként kezelve mely elsősorban politikai alkuk függvénye, elsősorban az elosztás módjára kell koncentrálni a támogatáspolitika hatásfokának növelése érdekében, ill. hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok a területi politika irányelveivel összhangban formálódjanak. A támogatási célok legfőbb jellemzője, ahogy arra az előzményekben már rávilágítottunk, az erőteljes szétaprózottság, mely nagymértékben megnehezíti a támogatási rendszer átláthatóságát mind a potenciális kedvezményezettek, mind a területfejlesztés intézményrendszerének képviselői felé. Emellett e párhuzamosságok a szűkös erőforrások célzottan történő elosztását, koncentrációját is akadályozzák. A célrendszeren belül továbbá a folytonosság, a kiszámíthatóság hiánya is gátolja a fejlesztéspolitika hatékonyságát. A támogatási rendszernek 29

14 ez a hiányossága már lényegében a programfinanszírozás problematikáját veti fel. Az uniós források megszerzése során felhalmozott tapasztalatokra alapozva a hazai támogatási rendszer forrásait is hosszabb távra szóló fejlesztési programokra, koncepciókra alapozva kellene elosztani. Mindez lehetővé tenné a Strukturális Alapokból érkező támogatásokkal való összhang megteremtését is, javítaná a támogatási rendszer átláthatóságát, s elősegítené a hosszú távú tervezés elvének minél szélesebb körben történő elterjesztését. Jelenleg, összehasonlítva a vizsgált időszak hazai támogatási rendszerének célterületeit a Strukturális Alapokból az uniós elvek alapján finanszírozható beavatkozási területekkel, a legtöbb fejlesztési terület esetében illeszkedés tapasztalható. A hazai és az uniós célok tekintetében fennálló különbség egyrészt bizonyos fejlesztési területek negligálásában, másrészt egyes fejlesztési területek preferálásában figyelhető meg. Például az oktatás, szakképzés az európai uniós támogatások elosztásánál a humánerőforrás-fejlesztésen belül önálló, fajsúlyos célterületként jelentkezik, mivel egyegy régió versenyképességét alapvetően befolyásolja a munkaerő-piaci szereplők képzettsége, tudása. Magyarországon viszont a humán erőforrás területen belül elsősorban különböző szociális, egészségügyi, alapfokú oktatási, iskolarendszerű szakképzési intézmények infrastrukturális fejlesztéseit, felújításait finanszírozzák és hiányoznak a komplex, társadalmi integrációt szolgáló, a személyeket, vállalkozásokat segítő fejlesztési célok. A döntési szint decentralizálása számos kormányzati beavatkozási területen elősegítené a támogatások hatékonyabb felhasználását, a támogatások célzottan, koncepcionálisan történő végrehajtását. Ugyanakkor a decentralizáció önmagában nem garantálja a területi politika céljainak megvalósítását, ahhoz egyéb területi preferenciák alkalmazására is szükség van (pl.: differenciált decentralizált támogatási keretek, magasabb támogatási keret, hátrányos helyzetű térségek pályázatainak preferálása). A területfejlesztési politika szempontjából kiemelt jelentősége van a tárcaközi együttműködésnek, koordinációnak. A legtöbb ágazat befolyásoló hatással bír a területi folyamatok alakulására, s ezen keresztül hatást gyakorol a területfejlesztési politika céljainak alakulására. E hatásoknak a tudatos irányítása, a területi politika céljaival összhangban történő alakítása érdekében az érintett ágazatok támogatáspolitikájában egy plusz tényezőt kell érvényesíteni: a területi szempontok figyelembevételét. Már a 90-es évek végétől érezhető a kormányzati szándék a területfejlesztési célú hatású támogatások összehangolt felhasználásának megteremtése iránt, de az ágazatok ellenállása miatt kevés eredménnyel valósult meg. A hazai támogatáspolitika folyamatos aktualizálása, a társadalmi-gazdasági szereplők igényeivel összhangban történő továbbfejlesztése megköveteli a visszacsatolást a pályázatok végrehajtásáról a kedvezményezettektől a felelős döntéshozó szervek felé. Ugyanakkor ezen a területen tapasztalható a legnagyobb hiányosság, párhuzamosság, koordinálatlanság. (Részletesen ld. Területi információs rendszerek, Területfejlesztési politika eszköz- és intézményrendszerének alakulása II. ). Ez egyrészt megnehezíti a fejlesztési célterületek relevanciájának vizsgálatát, másrészt ellehetetleníti az állami források hatásosságának a mérését, ami a legfőbb információs bázist jelentené a döntéshozók felé mind helyi, mind kormányzati szinten. Az állami támogatások alacsonyabb hatásintenzitása ellenére ugyanakkor számos területen szükség van a költségvetési finanszírozású állami beavatkozásokra. Ez különösen igaz a területi politikára, ahol a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében szükséges a beruházások ösztönzése minden területen, hiszen a tartósan hátrányos helyzetű térségekben külső segítség nélkül az eddigi tapasztalatok alapján nem generálódnak olyan folyamatok, melyek hatással lennének a térség társadalmi-gazdasági helyzetére. Ehhez állami segítségre van szükség, ami pedig csak tudatos szerepvállalással, összehangolt, valós partnerségen alapuló fejlesztéspolitikával valósítható meg. E LŐ C S AT L A KO Z Á SI A L A P OK Magyarország európai uniós felkészülésének legfontosabb gyakorlati elemei az Előcsatlakozási Alapok körébe tartozó PHARE, ISPA és SAPARD programok. Ezek közül a Regionális PHARE programok és a Phare CBC programok azok, amelyek közvetlen területfejlesztési jellegű programoknak tekinthetők, mivel az érintett területek legfontosabb fejlesztési prioritásai, valamint az Európai Unió területfejlesztési elvei (programozás, koncentráció, partnerség, addicionalitás) érvényesülnek bennük. 30 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 8

15 T E RÜ L E T F E J L E S Z T É SI P HA R E P R O G R A M OK Az elmúlt évtizedben indított területfejlesztési PHARE programok keretében mintegy 180 millió euró (kb. 45 milliárd Ft) támogatás érkezett Magyarországra. A források nagyságrendjüknél azonban jóval nagyobb jelentősséggel bírtak a területfejlesztési politika alakításában. A területfejlesztési PHARE programok a kezdeti időszakban a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének kialakítására koncentráltak. Az első Kísérleti Programok keretében Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fokozatosan formálódott a megyei területfejlesztési tanácsok és fejlesztési ügynökségek modellje. A második területfejlesztési PHARE program 5 millió euróval támogatta a Borsodi Integrált Szerkezetátalakítási Programot. A területfejlesztési törvény elfogadását követően a PHARE programoknak már nem a kistérségi és a megyei szint támogatása volt a célja, hanem a regionális szint megerősítése. A regionális szinthez elsőként az 1996-os PHARE program rendelt forrásokat. A két kiválasztott célrégió a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl 4 4 millió euró támogatást kapott regionális hatású fejlesztési projektek megvalósítására, azzal a céllal, hogy a források aktivizálása nagymértékben hozzájárul majd a regionális tervezés meghonosodásához és a regionális területfejlesztési intézményrendszer kialakulásához. A PHARE-program indítása óta bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjának határozottabbá válása szükségessé tették a program átfogó reformját a Phare cél- és intézményrendszerét, valamint lebonyolítási rendjét illetően, amelyet az EU Bizottsága folyamán dolgozott ki. Az EU átértékelve a közép- és kelet-európai társult államok számára nyújtott segélyprogramjainak célrendszerét, úgy határozott, hogy a továbbiakban az Európai Unió előcsatlakozási alapjai kizárólag a csatlakozási folyamathoz szorosan kapcsolódó intézményfejlesztési és beruházási projekteket támogatják (lásd lent). Ennek megfelelően az 1998-ban indult ún. Speciális Felkészülési Program (Special Preparatory Pro- Programok SPP I. Strukturális Alapok Fogadására Felkészítő program HU 9808 PPF Projekt előkészítési lehetőség HU 9918 PHARE 2000 PHARE 2001 MINDÖSSZESEN Forrás: VÁTI TFI Programvégrehajtó Iroda Intézményfejlesztési Phare programok, Alprogramok A programok célterülete Jóváhagyott PHARE támogatás (millió euró) Twinning program Magyarország 2,6 Rövid távú szakértői tevékenység, képzések, Magyarország munkaértekezletek és tanulmányutak 2,4 Kísérleti programok? 2 összesen és évi területfejlesztési Magyarország 2,5 Phare projektek előkészítése (HU 9918) összesen 2,5 RPP Regionális Felkészítő Program a Magyarország 4 Strukturális Alapok fogadására (HU ) Összesen 4 SPP II - Strukturális Alapok Fogadására Felkészítő Magyarország 0,49 program, (HU ) Összesen 0,49 14 millió euró (3,5 milliárd Ft) / 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 31

16 gramme, SPP) 7 millió eurós PHARE kerete intézményfejlesztést támogatott mindazon központi államigazgatási szerveknél, melyek az ISPA és SAPARD programok végrehajtásában, illetve a majdani Strukturális Alapok felhasználásban szerepet kapnak. A évi nemzeti PHARE program hasonló típusú komponense az ún. Regionális Felkészítő program (Regional Preparatory Programme RPP) a regionális intézményrendszer fejlesztését szolgálja. A 4 millió eurós támogatás keretében külföldi szakértők segítették a regionális végrehajtó kapacitások megerősítését, a Nemzeti Fejlesztési Terv részét képező Regionális Operatív Program hatékony végrehajtási feltételeinek kialakítását. Az intézményfejlesztési típusú programok harmadik generációjának tervezése 2001 őszén indult el. A 6 millió eurós, a Strukturális és Kohéziós Alapokra való felkészülés befejezésére szánt program már közvetlenül az Európai Területfejlesztési Alap (ERDF), az Európai Szociális Alap (ESF) és a Kohéziós Alap (CF) forrásaiból támogatott programok végrehajtásában részt vevő minisztériumi szervek megerősítését, szakértőinek gyakorlati képzését, az adminisztrációs és ellenőrzési rendszerek kiépítését célozta. Úgynevezett twinning program keretében tagállami hosszú távú szakértők folyamatosan segítik a munkát a kijelölt államigazgatási egységekben. Az előzőekben bemutatott alapvetően intézményfejlesztési jellegű programok mellett 2000 után a Phare programok keretében főként a gazdasági és társadalmi kohézió támogatását szolgáló beruházások kerültek finanszírozásra. A és évi Phare programok 3 célrégióban (Észak- és Dél-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon) kerültek meghirdetésre. A program támogatási kerete 2000-ben 24 millió eurót, 2001-ben 18 millió eurót tett ki. A két évben a magyar társfinanszírozással együtt mintegy 26 milliárd Ft-ot lehetett a 3 célrégió fejlesztési céljait szolgáló beruházásokra fordítani. A program indításához Magyarországnak, mint minden tagjelölt államnak össze kellett állítania egy ún. Előzetes Nemzeti Fejlesztési Tervet a időszakra, a Phare kedvezményezett magyarországi régióknak pedig Előzetes Regionális Fejlesztési Tervet kellett kidolgozniuk. A program keretében Észak-Magyarországon turizmusfejlesztési projekteket, az Észak-Alföldön a debreceni és a szolnoki ipari park infrastruktúráját és egy nagy szennyvízkezelési projektet támogattak, a Dél-Alföldön a termálgyűrű program keretében négy termálfürdő került felújításra. Mindhárom régióban támogatást kaptak a KKV szektor megerősítését, az üzleti infrastruktúra fejlesztését és a foglalkoztatás erősítését szolgáló projektek. Mivel a PHARE program csak három kelet-magyarországi régióra terjedt ki, országgyűlési határozat rendelkezett arról, hogy a Strukturális Alapok fogadására való felkészülés érdekében a PHARE program által nem támogatott négy tervezési-statisztikai régióra, illetve ezen belül a Balaton térségére is készüljenek előzetes regionális fejlesztési programok, amelynek megvalósításra a kormány az állami költségvetésből biztosított forrásokat. Ezeknek az ún. tükör régióknak 3 éves komplex programot kellett összeállítaniuk, melynek végrehajtásához a Földművelésügyi Minisztérium (Területfejlesztési Célelőirányzat), a Gazdasági Minisz- Régió A évi Phare programok támogatása és nemzeti társfinanszírozása Phare célrégiók (millió Ft) Tükörrégiók (millió Ft) Megoszlás összesen (%) Közép-Magyarország ,8 11 Nyugat-Dunántúl ,6 5 Közép-Dunántúl ,6 6 Dél-Dunántúl ,3 7 Észak-Magyarország 5 357, Észak-Alföld 5 992, Dél-Alföld 5 347, Balaton 0 358,9 1 Összesen , , Forrás: VÁTI TFI Programvégrehajtó Iroda 32 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 8

17 A évi Phare programok támogatása és nemzeti társfinanszírozása Régió Phare célrégiók (millió euró) Megoszlás összesen (%) Közép-Magyarország 17,2 17,7 Nyugat-Dunántúl 7, 4 7,7 Közép-Dunántúl 8, 4 8,7 Dél-Dunántúl 11, 5 11,9 Észak-Magyarország 16, 8 17,3 Észak-Alföld 20, 6 21,3 Dél-Alföld 14, 9 15,4 összesen 96, Forrás: VÁTI TFI Programvégrehajtó Iroda térium (Kis- és Középvállalkozási Célelőirányzat), valamint az Oktatási Minisztérium biztosított forrásokat az alábbi megoszlásban (lásd lent). A társadalmi-gazdasági kohézió erősítését szolgáló évi Phare program újabb áttörést hozott, mivel a program történetében először minden régió részesülhet PHARE támogatásban, ugyanakkor a felzárkóztatás érdekében a keleti régiók nagyobb támogatást kaptak. A program elsősorban olyan integrált helyi fejlesztési akciókat támogatott, melyek a települések rehabilitációját, az ehhez kapcsolódó útépítéseket, a munkaerő képzését, valamint a tartós munkanélküliek foglalkoztatási céljainak együttes megvalósítását szolgálják. A PHARE programja tartalmában, végrehajtási felelősségében megalapozza a Regionális Operatív programot, és országosan egyedülálló módon segíti a Strukturális Alapok felhasználására való felkészülést (lásd fent). A HATÁ R M E N T I E G Y Ü T T M Ű KÖDÉST TÁ M O G ATÓ P HA R E C B C P R O G R A M OK Az Európai Unió külső határaihoz kapcsolódó térségek felzárkóztatására indította el az Európa Tanács 1994-ben a PHARE CBC (Cross-Border-Co-operation) programot. A PHARE CBC program célkitűzése, hogy a csatlakozásra váró országok EU határterületein olyan határon átnyúló hatással rendelkező projektek megvalósítását támogassa, melyek hozzájárulnak az adott határ menti térség fejlődéséhez, a határon átnyúló gazdasági, kulturális, kapcsolatok kialakulásához, a határos országok közötti történelmi, etnikai gyökerű ellentétek oldásához, végső soron pedig a határok formálissá válásához. A határon átnyúló együttműködéseket támogató PHA- RE CBC programok keretében az eddig elfogadott programok keretében mintegy 145,3 millió euró felhaszná- PHARE CBC programok támogatásainak megoszlása határszakaszonként (millió euró) PHARE CBC program összesen* Magyar osztrák Magyar szlovák 1,5 1, Magyar román Magyar szlovén - 1, Összesen: Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, * A teljes kerethez hozzá kell még számítani az EU külső határszakaszainak fejlesztésére szánt Magyarországra jutó 5,3 Meuró összeget / 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 33

18 lásra nyílik lehetőség a határtérségek fejlesztésére (kb. 36 milliárd Ft). Ebből 1995 és 1999 között öszszesen 64 millió euró (mintegy 15 milliárd Ft) támogatás került a határ menti térségek fejlesztésére felhasználásra és 2004 között évente további 19 millió euró (mintegy 4,7 milliárd Ft) támogatás került jóváhagyásra. Miután 1995-ben Ausztria felvételt nyert az Európai Unió tagállamai közé, Magyarországnak is lehetősége nyílt az Európai Uniónak a határ menti együttműködéseket ösztönző támogatási programjaiba való bekapcsolódásra. Hazánk részvételével ekkor indult el az osztrák magyar határ mentén az első határon átnyúló program. A nyugati határ menti térség máig is a határon átnyúló együttműködés fejlesztését célzó PHARE CBC Program éllovasa, itt valósult meg a legtöbb projekt, a legmagasabb támogatási értékkel. A magyar román határszakaszon 1996-ban indult PHARE CBC Program egyedülálló kezdeményezésnek tekinthető annyiban, hogy a határ két nem EU tagállam között húzódik, ugyanakkor Magyarország EU csatlakozását követően, átmeneti ideig a román magyar határszakasz egyben az Európai Unió külső határát fogja jelenteni. A program eddigi eredményességét jelzi, hogy a magyar osztrák határszakasz után itt valósult meg a legtöbb projekt és került folyósításra a legmagasabb támogatási érték. A határrégió egyik legjelentősebb PHARE CBC támogatással megvalósuló beruházásai, a magyar román határátkelők, illetve a hozzájuk vezető utak fejlesztései (a csengersimai határátkelő fejlesztése, a kiszombori határátkelőhöz vezető út, illetve az országhatár Battonya Mezőkovácsháza Orosháza közötti út korszerűsítése). A Magyarország- Szlovénia PHA- RE CBC Program 2000 évben vette kezdetét, ezt azonban időben már megelőzte az 1995 beindult háromoldalú (trilaterális) magyar osztrák szlovén program. A trilaterális program által támogatott projektek elsősorban a környezetvédelmi és turizmusfejlesztési prioritásokhoz kapcsolódtak (pl.: Őrség Raab Gorciko és a Kőszeg Írottkő Naturparkok kialakítása), míg a bilaterális, magyar szlovén PHARE CBC Program főként infrastrukturális fejlesztések (pl. szennyvízkezelés Csesztregen, az Õrségben, és Tornyiszentmiklós térségében) útján kívánja javítani a térségben élők életkörülményeit, valamint csökkenteni a területi egyenlőtlenségeket. A Magyarország-Szlovákia PHARE határ menti együttműködési program évben indult Magyarország északi, csaknem 700 km-es határvidékén, viszont már 1995-ben megkezdődött a háromoldalú, magyar osztrák szlovák CBC Program, melynek keretében jelentős projektek valósultak meg. A projektek többsége környezetvédelmi, turizmusfejlesztési, illetve humánerőforrás-fejlesztési, célokat szolgált. A támogatott beruházások közül is kiemelkedik a jánossomorjai hulladéklerakó létesítése, amely több, mint 64 község hulladék elhelyezési gondjait oldotta meg. Szintén fontos környezetvédelmi célokat szolgáló infrastrukturális fejlesztés volt a magyar szlovák PHARE CBC Program támogatásával megvalósult sátoraljaújhelyi csatornázási projekt. A CBC források megoszlása az érintett határszakaszok szerint a magyar osztrák program túlsúlyát jelzi, a források 58%-a e térségek együttműködését, fejlesztését szolgálja. A román magyar együtt- 34 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 8

19 működést a források 25%-a segíti, legkevesebb forrás a szlovák magyar és a szlovén magyar programok céljaira jutott. A PHARE CBC Program stratégiai céljai a határtérségek gazdasági versenyképességében, a humánerőforrásállomány jellemzőiben, a műszaki infrastruktúra mutatóiban és a környezet állapotában meglévő fejlettségbeli különbségeit kívánták kiegyenlíteni. a régió felzárkózásához alapvető közlekedési infrastruktúra fejlesztési projektek. A támogatás összegét tekintve legnagyobb arányú támogatásban (magas költségvonzatuk miatt)a közlekedésfejlesztési projektek részesültek, míg a kisprojektek között a számuk szerint is meghatározó humánerőforrás-fejlesztés támogatása volt a legszámottevőbb. A fejlesztési prioritások természetesen az egyes határszakaszok mentén eltérőek voltak. Míg a magyar osztrák fejlesztési prioritások között a műszaki infrastruktúra és a gazdaságfejlesztés szerepel az első helyen, addig a másik három határszakaszon a közös környezetvédelmi fejlesztések jelentik a prioritást a programokban. Összességében az egyes határszakaszok menti kistérségekben, megyékben végrehajtott összes beruházáshoz képest a már megvalósult PHARE CBC programból támogatott fejlesztések nem képviseltek jelentős súlyt, ám egy-egy térség konkrét problémájának megoldásában mégis nagy segítséget jelentett egy-egy projekt megvalósulása. A PHARE CBC támogatásával megvalósult fejlesztések például az osztrák határ menti kistérségekben között eszközölt összes befektetésnek mintegy 3,5%-át, a román határ menti beruházások esetében pedig csak / 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó mintegy 0,7%-át tették ki az összes beruházási értéknek. Ugyanakkor csupán a román magyar program keretében a Battonya Mezőkovácsháza Orosháza közötti közút korszerűsítésére fordított összeg a mezőkovácsházai kistérségben között a vállalatok által megvalósított fejlesztések 21%-ával ért fel. A program eredményeként a kézzel fogható közös gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokon túl számos euroregionális együttműködés bizonyítja, hogy az érintett régiók a határmentiséget már nem a fejlődést korlátozó, hanem azt elősegítő adottságnak tekintik. J E G Y Z E T E K 1 Az előirányzatok megnevezése a évi költségvetési törvény alapján történt 2 A vállalkozási övezetekkel és a kapcsolódó finanszírozási kérdésekkel külön fejezetpont foglalkozik a Területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerén belül. 3 OTMR: Országos Támogatási Monitoring Rendszer között Gazdaságfejlesztési célelőirányzat (GFC) a megnevezése, ezért e megnevezés alatt szerepeltetjük a későbbiekben 5 Vidékfejlesztési célelőirányzat megnevezés alatt ben a TFC és VFC került összevonásra 6 AKII: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet 7 Az MPA, ÚTC, AGR, VFC esetében nem áll rendelkezésre települési szintű adatbázis, ezért a népességkategóriánkénti vizsgálat sem lehetséges. 35

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

1.4 Pénzügyi eszközök

1.4 Pénzügyi eszközök 1.4 Pénzügyi eszközök A különböző költségvetési előirányzatokból finanszírozott állami támogatások területfejlesztési jelentősége elsősorban azon keresztül nyilvánul meg, hogy a támogatások milyen módon

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek

1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek 1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek A 30/1997. (IV. 18.) sz. OGy. határozat szerint a tartós, jelentős munkanélküliséggel küzdő térségeknek azok a statisztikai kistérségek minősültek,

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

1.2 Területi tervezés

1.2 Területi tervezés 1.2 Területi tervezés A területfejlesztési politikát érvényesítő eszközrendszer fontos eleme a területi tervezés. A területfejlesztési tevékenység megalapozott megvalósításának, a fejlesztési források

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19.

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19. Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról Dátum: 2009. október 19. A közzétett pályázati keretek Prioritás száma, neve 1. Regionális Forrás 2007-2013-ban (millió Ft) Meghirdetett forrás 2007-2008-ban

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A 2004-ben megítélt összes támogatás Komárom-Esztergom megyei pályázóknak. Európai Uniós Forrásból megítélt támogatások:

A 2004-ben megítélt összes támogatás Komárom-Esztergom megyei pályázóknak. Európai Uniós Forrásból megítélt támogatások: A 2004-ben megítélt összes támogatás Komárom-Esztergom megyei pályázóknak Európai Uniós Forrásból megítélt támogatások: Az uniós források közül a gazdasági versenyképesség növelését célzó operatív programon

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben