GYERMEKSZEGÉNYSÉG BUDAPESTEN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYERMEKSZEGÉNYSÉG BUDAPESTEN"

Átírás

1 A gyermekvédelmi szakellátásba kerülő kamaszok munkaerőpiaci esélyeinek javítása a szakemberek ágazatközi hálózati együttműködésével és munkaerőpiaci képzésével Közép-Magyarországon GYERMEKSZEGÉNYSÉG BUDAPESTEN Készült a HEFOP / /4.0 EMIR azonosító számú projekt keretében, a Fővárosi TEGYESZ megbízásából, a Darvas Ágnessel kötött szerződés alapján Készítették: Bass László és Darvas Ágnes BUDAPEST 2008

2 Tartalom Területi eltérések a gyermekek szegénységében 3 A fővárosi népesség társadalmi jellemzői 6 A szegénység mértéke a fővárosban jövedelmi szegénység 8 A szegénység mértéke a fővárosban lakásszegénység 11 A szegénység mértéke a fővárosban szükségletek kielégítettsége 13 Hozzáférés a szolgáltatásokhoz iskoláskor előtti nevelés 16 Hozzáférés a szolgáltatásokhoz oktatás, iskola 19 Az iskolakezdés életkora 19 Szelekció gyógypedagógiai oktatás 20 Napközi, iskolai étkeztetés 21 Továbbtanulás, lemorzsolódás 22 Hozzáférés a szolgáltatásokhoz egészségügyi ellátás 24 Hozzáférés a szolgáltatásokhoz szociális támogatások 27 Hozzáférés a szolgáltatásokhoz szociális szolgáltatások 30 Összegzés 32 Irodalom 34 2

3 Területi eltérések a gyermekek szegénységében Az elmúlt évtizedek tagadhatatlan ténye, hogy a szegénységi kockázat a népesség legfiatalabb csoportjait jelentősen nagyobb mértékben érinti, mint az idősebb korosztályokat. A folyamat a 80-as évek végén, 90-es évek elején kezdődött, az elmúlt években pedig kisebb ingadozások mellett lényegében ugyanazt a kedvezőtlen helyzetet mutatja. A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők az egész népesség körében az alacsony aktivitási arány és a magas munkanélküliség; az alacsony iskolai végzettség, illetve a szakképzettség hiánya; a rossz lakóhely, azaz kis település, depressziós térség; rossz egészségi állapot, fogyatékossággal élés; a roma népességhez tartozás. Ugyanezek a tényezők jellemzik a gyerekek szegénységét. Azaz a gyerekeket különösen sújtja, ha szüleik tanulatlanok, ha munkanélküliek, ha kis falvakban élnek, ha romák. Rossz a helyzetük azoknak a gyerekeknek is, akiket egyedül élő szülő nevel, vagy akiknél fogyatékossággal él valaki a családban legyen az szülő vagy gyerek. 1 A rendszerváltás idején még nem a gyerekek voltak a legveszélyeztetettebb életkori csoport, megközelítőleg 25%-uk volt az alsó jövedelmi kvintilisben található. Az ezredfordulóra ez az arány 40%-ra növekedett. Természetesen az adatok forrása minden esetben a háztartások jövedelme, így helyesebb a gyermekes háztartások szegénységéről és a 0-18 éves gyerekeket nevelő háztartások szegénységi kockázatáról szólni. A gyermekek jelenléte egy háztartásban természetesen módosítja a háztartás jövedelmi helyzetét. Az egy gyermeket nevelő családok egy főre jutó jövedelme a háztartási költségvetési felvétel legutóbbi adatai szerint a gyermeknélküliekének 81%-a, a három- és többgyermekeseké 52%-a. Azokban a családokban, ahol a háztartásfő inaktív kereső, ez az arány 37%. 2 A három- és többgyerekes, a gyereküket egyedül nevelő, valamint a fogyatékos gyereket nevelő családok esetében a szegénységi kockázat az összes háztartáshoz viszonyítva háromszoros-négyszeres. Az országban több szempontból is jellemző területi és települési egyenlőtlenségek a gyerekszegénység kockázata szempontjából is érvényesek. A hét régió közül Észak- Magyarország és Észak-Alföld van a legrosszabb helyzetben, települési szinten pedig a kistelepülések. A 33 leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal segítendő kistérség 700 települése közül egyetlen egy 10 ezer lakosnál nagyobb város van. 1 A gyerekszegénység néhány metszete háttérelemzés. Gyerekszegénység elleni program, március, 2 A KSH JELENTI, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2006/4, 3

4 1. ábra: Különböző szegénységi kockázatú települések Magyarországon Az MTA RKK 2006-os elemzése alapján a hazai települések egyötöde, megközelítőleg 600 település tekinthető a gyerekszegénység szempontjából jelentős kockázatúnak ábra: A különböző szegénységi kockázatú települések lakosságszám szerint Forrás: Bihari Kovács A tipológiát a következő változók alapján alakították ki: fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, a évi lakossági bevételek és a évi nyugdíj egy lakosra jutó havi összege, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, munkanélküliek aránya az aktív korúakból, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 60 év alattiak aránya a nyugdíjasok között (2005) 4

5 331 település került a legmagasabb szegénységi kockázatú falvak csoportjába, de ezeknél csak kismértékben van jobb helyzetben az a 282 település, amely magas szegénységi kockázatúnak ítélhető (összesen 613 település). Szabályos és szoros összefüggés mutatkozik a településnagyság és a települési szinten kimutatható szegénységi kockázat mértéke között 4 4 Bihari Zsuzsanna és Kovács Katalin (2006): Gyermekszegénység vidéken. Magas szegénységi kockázatú települések a magyar településállományban. Kézirat, készült az MTA GYEP megbízásából 5

6 A fővárosi népesség társadalmi jellemzői A szegénység közvetlen okai között első helyre a munkajövedelem hiányát tehetjük. A foglalkoztatottsági ráta Magyarországon jócskán elmarad az európai átlagoktól, a gyermekek 16%-a olyan családban nevelkedik, ahol senki sem dolgozik. 3. ábra: A foglalkozási ráta alakulása között Magyarországon és az EU tagállamaiban (%) 70 Magyarország EU-15 EU A munkalehetőségek szempontjából Budapest az átlagosnál jobb helyzetben van: a munkanélküliség az országosnak 2/3-a, a foglalkoztatottsági ráta is valamivel magasabb az országos értéknél. Azonos iskolázottság mellett 5-15%-kal magasabb bérek érhetők el Budapesten, mint országosan. 1. tábla Foglalkoztatottság az aktív korú (15-64 éves) népességben lakóhely szerint Budapest városok községek együtt foglalkoztatottsági ráta 57,2 52,3 48,8 52,0 munkanélküliségi ráta* 8,1 10,6 17,2 12,4 foglalkoztatott nélküli háztartásban élő gyermekek 14,8 12,5 21,3 16,0 Forrás: TÁRKI Monitor

7 A foglalkoztatás esélyeit az is növeli, hogy a fővárosi népesség iskolázottsága messze magasabb az országos arányoknál: 2. tábla: A 15 éves és idősebb népesség iskolai végzettsége lakóhely szerint Budapest város község együtt 0-7 osztály 2,1 4,8 8,5 5,5 8 általános 15,8 23,4 30,4 24,4 szakmunkásképző 17,9 31,0 30,9 28,6 érettségi 40,2 28,1 21,7 28,2 felsőfok 23,2 12,6 8,5 13,2 összesen Forrás: TÁRKI Monitor 2007 A foglalkoztatottság és az iskolázottság lakóhely szerinti különbségei a szegény családok között is megmaradnak: a gyermekes családokban a fővárosi szegények 45%-a a vidékiek 35%-a dolgozik (ez persze arra is utal, hogy a magasabb foglalkoztatottsági ráta ellenére is szegény maradhat a család). Budapesten a szegény családokban élő felnőttek 10%-a diplomás, 31%-uk érettségizett vidéken a felsőfokú végzettségűek aránya a szegények között 4%, az érettségizetteké 17% (Forrás: GyEP 2007). A fővárosi népességben tehát a jobb társadalmi státusz egyrészt csökkenti a szergénység mértékét, másrészt kisebb eséllyel védi meg a családot a szegénységbe sodródástól, mint vidéken. Ez a paradoxonnak tűnő állítás már előrevetíti tanulmányunk későbbi eredményeit is: a relatíve jobb feltételek nem automatikusan javítják a szegénységben élők helyzetét. A lehetőségek mindig a szűkebb közösség például a település átlagos viszonyaihoz mérődnek. Egy relatíve magas iskolázottság például értéke eltérő lehet attól függően, hogy a szűkebb környezet általánosan jellemző iskolázottsága milyen szintű. 7

8 A szegénység mértéke a fővárosban jövedelmi szegénység A szegénység mérésére szokásos mutatók általában a jövedelmi helyzet alapján definiálják a szegénységet. A depriváció vagy a kirekesztődés fogalma ugyan sokkal érzékletesebben mutatja be a szegénységet, azonban a fogalom ilyen értelmű kiszélesítéséhez még ma sem kapcsolódnak standard mutatószámok 5. Tanulmányunkban ezért legalábbis első közelítésben mi is a jövedelmi szegénység mértékét vizsgáljuk 6. A 0-17 éves népességben a szegénység mértéke 2001 és 2007 között csak kisebb elmozdulásokat mutat, 20% körül mozog, ami jóval magasabb a teljes népességben mért 13%-os értéknél. 3. tábla: A szegénységi ráták alakulása a teljes népességben és a gyermeket nevelő családok között (személyek aránya, %) Teljes népesség Gyermekes családok egy fogyasztási egységre (OECD1) jutó jövedelem mediánjának 50%-a 60%-a 50%-a 60%-a alatt ,1 13,4 12,7 19, ,0 13,8 11,4 19, ,6 13,2 9,6 18, ,7 12,7 9,8 19,0 Forrás: TÁRKI Monitor (Bass, Darvas, Farkas Ferge 2008.) A főváros helyzete az ország egyéb településeihez képest az 1990-es évek közepe és 2004 között jelentősen javult. Az alsó jövedelmi ötödbe, illetve tizedbe tartozó fővárosi háztartások, illetve fővárosban lakó személyek aránya egyaránt a felére csökkent. Ugyanezen időszak alatt az 1000 fő alatti kisközségekben megkétszereződött a háztartások és a személyek szegénységi kockázata. 7 5 Lásd például Havasi (2002), Spéder - Kapitány (2007) 6 Erre vonatkozóan is többféle mutató használatos. A nemzetközi gyakorlatban az egy fogyasztási egységre számított jövedelem mediánjának 60%-át tekintik szegénységi küszöbnek. A statisztikai adatközlés az utóbbi években a fogyasztási egységek számítására az OECD2 skálát használja, mi azonban a gyermekszegénységre jobban érzékeny OECD1 skálával számolunk a következőkben. 7 Havasi Éva elemzései alapján. 8

9 2007-ben Budapesten a 0-17 éves gyermekek 16,8%-a, mintegy gyermek élt szegénységben másként fogalmazva minden tizedik szegény gyermek volt fővárosi. 4. tábla: Szegénységben élő háztartások megoszlása lakóhely szerint (%) alsó alsó nyugdíj- szubjektív össz. jövedelmi minimum szegénység huszad tized alatt 1995 Budapest 22,9 20,7 20,4 15,8 20,7 Nagyvárosok (50 ezer fő felett) 17,2 15,7 16,6 17,1 19, fős települések 47,4 49,1 48,5 50,6 44,2 Kisközségek (1 ezer fő alatt) 12,5 14,5 14,6 16,5 16,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100, Budapest 10,4 9,4 10,4 17,1 19,4 Nagyvárosok (50 ezer fő felett) 13,0 13,7 12,9 18,8 20, fős települések 63,7 64,7 63,8 55,8 53,6 Kisközségek (1 ezer fő alatt) 12,8 12,2 12,9 8,2 6,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Henryk Domansky ugyanerre a következtetésre jut egy az ezredfordulón végzett vizsgálata során. Magyarországon, épp úgy mint Bulgáriában, Romániában és Oroszországban (és eltérőn másik két posztkommunista országtól, Lengyelországtól és Szlovákiától) a fővárosban lakás a szegénységi kockázatot jelentősen csökkenti. 8 Ellentétben tehát a nyugat-európai jellemzőktől, ahol a szegénység és a gyerekszegénység tipikusan nagyvárosi probléma, Magyarországon az anyagi nélkülözés kockázata a kisebb városokban és a községekben egyaránt jóval jelentősebb, mint Budapesten. Saját adatfelvételünkben 9 a népesség alsó három jövedelmi tizedébe tartozó gyermekes családokat vizsgáltuk. Adataink szerint a szegények nem csupán kisebb arányt képviselnek a fővárosban, de anyagi helyzetük valamivel jobb is, mint a vidéken élő szegény családoké. 8 Domański, H (2001): A szegénység társadalmi meghatározói a posztkommunista társadalmakban. Szociológiai Szemle A Gyermekszegénység elleni Nemzeti Program 2007-es kutatása. Az adatfelvételt a TÁRKI készítette, a mintában 1200 gyermekes háztartás szerepel. (A továbbiakban: GyEP 2007 néven hivatkozunk erre a vizsgálatra.) 9

10 5. tábla: Szegénységben élő gyermekes háztartások anyagi helyzete lakóhely szerint (Ft) Egy fogyasztási egységre N= jutó havi átlagjövedelem (Ft) vidék Budapest együtt Forrás: GyEP Összességében azt állíthatjuk, hogy a gyermekszegénység mértéke és mélysége a fővárosban kisebb, mint Magyarország más településein, legalábbis a jövedelmi szegénység mutatói szerint. A majd 2 milliós várost azonban hiba volna egyetlen homogén tömbnek tekinteni Budapesten számos olyan városrész található, ahol a szegénység koncentrálódik, szegény és/vagy etnikai gettók alakulnak ki. A város két részre szakadt, az egyikben ( ) olyanok laknak, akik jó eséllyel reménykedhetnek abban, hogy előbb-utóbb nyugat-európai szinten tudnak élni, és ahol úgy is néz ki a város, mint amelyik rövidebb-hosszabb időn belül nyugateurópai városhoz fog hasonlítani. Ezzel szemben a város másik része úgy néz ki, mint egy harmadik világbeli város, mindenféle felzárkózási esély nélkül. (Ladányi 2001). 10

11 A szegénység mértéke a fővárosban lakásszegénység A lakáshelyzet jellemzői nem csupán azért lényegesek, mert jó mérőszámai a családok szegénységének, hanem inkább azért, mert a gyermekek egészséges fejlődésének, sikeres szocializációjának számos feltétele éppen a lakáshelyzet minőségével kapcsolódik össze. 6. tábla: A 15 éves és idősebb népesség iskolai végzettsége lakóhely szerint A település Egy főre jutó 100 szobára jutó Substandard 10 típusa alapterület, m 2 személyek (fő) lakás (%) Budapest Megyei jogú város Többi város Község Összesen A fővárosi lakásállomány minősége összességében jobb az országos átlagnál. A régiós különbségek jelentősek: a Dél-Alföldön 20 százalék, Közép-Magyarországon 7 százalék a substandard lakások aránya. Az önkormányzati szektor helyzete kedvezőtlen: itt a lakások 21 százaléka substandard. (KSH 2006) Az önkormányzati lakások aránya Budapesten 6%, ami magasabb az országosan jellemző 3%-os értéknél. A szegény családok körében azonban ez a tulajdonforma jóval gyakoribb (Budapesten a szegény családok 28%-a él önkormányzati lakásban). A lakások a fővárosi szegény családok esetében valamivel komfortosabbak (a víz, a WC, a fürdőszoba gyakrabban hiányzik vidéken), de zsúfoltabbak a vidéki szegények lakásainál. A lakás minőségének szubjektív mutatói viszont rendre a fővárosi szegények rosszabb lakásviszonyaira utalnak. 7. tábla: Szegénységben élő gyermekes háztartások lakáshelyzete (%) vidék Budapest együtt nedves, dohos, beázik 14,9 19,4 15,9 sötét, levegőtlen 10,8 22,6 13,4 nem lehet télen eléggé fűteni 15,1 20,4 16,3 kilakoltatás veszélye áll fenn 1,6 5,4 2,4 összes lakás 100,0 100,0 100,0 Forrás: GyEP Substandard lakások: azok a lakások, amelyekben nincs WC vagy fürdőszoba, csatornázatlanok, a lakás alapozás nélküli, vályogfalú épületben van, nincs konyhájuk és méretük nem éri el az 50 m 2 -t, vagy nincs legalább egy 12 m 2 -t meghaladó méretű szobájuk. 11

12 4. ábra: A lakásfenntartás átlagos költségei Budapesten és országosan a teljes népességben és a gyermekes családok között anyagi helyzet szerint (Ft/hó) összes háztartás gyermekes ht-ok nem szegény szegény nem szegény szegény Budapest országos Forrás: TÁRKI Monitor 2007 A főváros jobb lakásviszonyai ellenére tehát a szegénységben élő családok lakásfenntartási költségei Budapesten átlagosan nem alacsonyabbak a nem szegények rezsijénél. A szegény családok számára túl magas rezsiköltség tömegesen eredményezi a családok eladósodását, ami könnyen a lakás elvesztéséhez is vezethet. a Díjbeszedő Rt. nyilvántartási adatai szerinti riasztó helyzetkép azt mutatja, hogy Budapesten, két év alatt az itt élő lakosok tartozása közel négyszeresére a hátralékosok száma háromszorosára, az egy hátralékosra jutó tartozás átlagos összege harmadával emelkedett és a közel háromszázezer hátralékos adóssága meghaladta a 11 milliárd forintot! A fővárosi lakosok fizetési hajlandóságának és rezsitartozási képességének fenntartása miatt nem megkerülhetőek az országos, a helyi és a fővárosi önkormányzati adósságkezelési technikák és lehetőségek összehangolása és megfelelő, egyénre szabott adaptációja. (Szolgáltatástervezési Koncepció 2007.) Ahogyan a korábbiakban már érzékelhető volt a lakáshelyzet esetében is azt a relatív deprivációs mechanizmust figyelhetjük meg, amelyben a jobb fővárosi állapotok egyfelől nem javítják jelentősen a szegény népesség helyzetét, másrészt azonban drágábbá teszik a szükségletek kielégíthetőségét, és növelik a leszakadás szubjektív percepcióját. 12

13 A szegénység mértéke a fővárosban szükségletek kielégítettsége Majd száz évvel ezelőtt Nemes Lipót felmérést végzett Angyalföldön a kültelki gyermekek nyomoráról. A száz évvel ezelőtt leírt szegénység nem meglepő módon a mainál sokkal riasztóbb életviszonyokat jelentett a gyermekek számára, a szerző módszertana azonban figyelemre méltó a gyermeki szükségletek számbavétele a mai szociológus számára is elengedhetetlen feltétele a szegénységről alkotott hiteles képnek: Nézzük azt a statisztikát, melyet kartársaim szíves segítségével állítottam össze 12 fiú- és 8 leányosztály 877 gyermekétől szerzett adatokból ( ) fiú leány Télikabátja nem volt Ágyban egyedül alszik Gyakran hideg ebédet eszik Reggelire kenyeret eszik Ozsonnát nem kap Vacsorát nem kap Hetenkint átlag kétszer húst Hetenkint átlag egyszer húst Nagyon ritkán eszik húst Atyja munka nélkül volt Anyja is keresett Gyermekek közül keresett Gyermekek közül törvénytelen (Nemes L. 1913) A gyermekek alapszükségletei az egészséges táplálkozás, a nyugodt alvás, a meleg ruha mellett ma már figyelembe kell vennünk azokat a pszichés és szociális feltételeket is, amelyek a fejlődés, a társas lét biztonsága szempontjából elengedhetetlenek ma Magyarországon. A mai szükséglet-listának már része a számítógéphez való hozzáférés, vagy az egy hetes üdülés is. A biológiai alapszükségletek (rendszeres étkezés, meleg étel, meleg ruha, külön fekhely) általában a szegény családok túlnyomó részében is biztosíthatóak a gyermekek számára. Száz éve a gyerekek harmadának nem volt télikabátja, egy tizedük vacsora nélkül feküdt le és ritka volt a külön fekhely ezekben az alapvető szükségletekben ma a gyerekeknek kevesebb, mint 5%-a szenved hiányt. Ez azt is jelenti, hogy ma Magyarországon majd gyerek számára pénzhiány miatt jelent nehézséget a meleg ruha, a napi háromszori étkezés közülük majd kétezren budapestiek. 13

14 8. tábla: Szegénységben élő családok szükségleteinek kielégítettsége ( megengedhetik maguknak ) lakóhely szerint (%) vidék Budapest együtt p a családnak naponta egyszer meleg étel 99,0 95,3 98,2 0,000 színes televízió 96,9 95,7 96,6 nsz mobiltelefon 93,7 89,5 92,8 0,014 lakás fűtése 89,1 87,1 88,6 nsz karácsonyi ajándék 85,3 77,7 83,6 0,002 közlekedésre pénz 86,1 70,5 82,6 0,000 automata mosógép 78,3 89,1 80,8 0,000 bankkártya 77,6 72,8 76,5 nsz fagyasztó 75,8 65,4 73,6 0,001 kétnaponta hús 74,9 67,2 73,2 0,008 lakásbiztosítás 63,7 52,7 61,3 0,001 számítógép 60,4 59,0 60,1 nsz új meleg kabát télre 51,0 45,9 49,9 nsz autó 42,8 23,6 38,6 0,000 internetes előfizetés 34,3 46,2 37,1 0,000 üdülés évente egy hét 13,8 21,8 15,6 0, éven aluli gyereknek hétköznap napi három étkezés 97,8 95,1 97,2 0,019 meleg téli felsőruha 97,1 96,8 97,0 nsz hétvégén napi három étkezés 97,7 93,5 96,8 0,000 külön fekhely 95,2 91,4 94,4 0,014 saját játék 94,6 92,7 94,2 nsz ünneplő ruha 93,6 87,6 92,3 0,001 saját könyv 91,3 86,7 90,3 0,022 ajándék 89,7 89,5 89,7 nsz hétvégén gyümölcs 88,8 91,0 89,3 nsz hétköznap gyümölcs 83,7 85,0 84,0 nsz bicikli 85,2 72,6 82,5 0,000 két pár új cipő 65,4 62,3 64,7 nsz egy hét üdülés mással 26,3 20,7 25,1 0,001 egy hét üdülés a családdal 17,4 26,4 19,4 nsz iskolás gyereknek számítógép az iskolában 94,7 86,2 92,9 0,000 iskola által elvárt felszerelés 90,3 82,3 88,6 0,001 iskolai programokon részvétel 87,9 77,7 85,7 0,000 számítógép otthon 64,6 59,9 63,6 nsz számítógép máshol 66,8 48,1 63,0 0,000 sportolási lehetőség 67,0 42,9 61,8 0,000 zsebpénz 56,1 35,0 51,5 0,000 fizetett különóra 34,7 21,8 31,9 0,001 14

15 Hogy az itt felsorolt tételek közül mit engedhet meg magának egy család, az nem egyszerűen pénz kérdése. A rangsort (ami vidéken és a fővárosban megegyező) az is meghatározza, hogy a család mely szükségletek kielégítését tartja fontosabbnak. A televízió bizonyára drágább, mint a télikabát, de a mind jobban kirekesztődő családok számára egyre inkább a TV marad az egyetlen kapocs a társadalom felé. A karácsony megünneplése többe kerülhet mondjuk a lakásbiztosításnál, de ez szintén a közösséghez tartozás fontos eleme az európai kultúrában. Fontos felfigyelnünk arra is, hogy az iskolás gyermekek szükségleteiben a három legfontosabb elem az iskolának való megfeleléssel kapcsolatos, ezekre inkább költenek a családok, mint pl. a sportolásra, vagy a zsebpénzre. A szükségletek többségének kielégítettségében a fővárosi szegény családok és gyerekek elmaradnak a vidékiektől. Miközben a szegénységről láttuk, hogy jövedelmi szempontból a főváros szegényei jobb helyzetben vannak, bevételeiket mégis kevésbé tudják ilyen célra fordítani. A jelenség hátterében itt is a városi szegénység drágaságát véljük felismerni. Egy különóra bizonyára drágább Budapesten, mint egy községi iskolában, az étkezés költségei lehetnek kisebbek ott, ahol az élelmiszer egy részét a család megtermeli, a mobiltelefon, az ajándék vagy a játékszer esetében figyelembe kell vennünk, hogy egy gazdag környezetben már nem elég jó egy régebbi modell, egy olcsóbb ajándék. 15

16 Hozzáférés a szolgáltatásokhoz iskoláskor előtti nevelés A hátrányos szocializációs feltételek között felnövő gyermekek már az iskola megkezdése előtt jelentősen gyengébb fejlettségi szintet mutatnak jobb státuszú családokban nevelkedő társaiknál. Ezért igazán fontos számukra az olyan korai korban elkezdődő intézményes nevelés lehetősége, amely képes lehet hátrányaik enyhítésére (Bass - Darvas - Szomor 2007, Bass - Lányiné 2008). Az iskoláskor előtti intézmények közül a bölcsődei férőhelyek száma az elmúlt 15 évben a felére csökkent. Ma a férőhelyek egyharmada a fővárosban működik, bár itt is nagy a zsúfoltság. a beíratott gyermekek száma az elmúlt hét év legmagasabb értékét mutatja (9789 fő), ugyanakkor a legtöbb gyermeket az eltelt tíz esztendő legkevesebb gondozónője látja el. (Szolgáltatástervezési koncepció 2007) 9. tábla: A bölcsődék fontosabb adatai Év bölcsődék férőhelyek beíratott gyermekek száma száma száma ebből Budapesten Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2006 Minthogy a községekben és a kisebb városokban bölcsődék gyakorlatilag nincsenek, természetes, hogy a szegény családok gyermekei közül szinte csak a budapestiek járnak ide. A bölcsőde tehát elsősorban fővárosi esély, olyannyira, hogy a gyermekek 3-4 éves korig maradnak ott, az óvoda igénybevétele a gyermek 3-4 éves korában már inkább a vidéki településekre jellemző. A bölcsődével ellentétben az óvodai férőhelyek számában már nincs előnye Budapestnek: a fővárostól a nagyobb, majd kisebb városok, illetve községek felé haladva egyre növekszik az 1000 lakosra jutó férőhely-ellátottság. (Vágó, ) 16

17 5. ábra: Szegénységben élő, otthon nevelkedő 1-4 éves gyerekek aránya életévenként (%) Bp város község 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 1 éves 2 éves 3 éves 4 éves Forrás: GyeP ábra: Az ezer lakosra jutó óvodai férőhelyek száma (db) településtípus szerint Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyvek A szegény családok gyermekeinek óvodai hozzáférése általában rosszabb a népesség egészére jellemző arányoknál, de különösen alacsony a bölcsődébe óvodába járó fővárosi szegény gyermekek aránya. Az óvoda nem egyszerűen a gyermekek napközbeni megőrzésére szolgáló intézmény, vagy játszó hely, hanem a társadalmi és szocializációs hátrányok csökkentésének egyik eszköze. Ha a tartós munkanélküli szülők vagy a kisebb gyerekkel otthon lévő anyukák gyermeke nem jut óvodába, mert van, aki vigyázzon rá nap közben, elesik mindazon szolgáltatásoktól is, amelyeket az óvoda számára nyújthat. Ezért lenne sürgető a 17

18 gyermekszegénység következményeinek csökkentése szempontjából is a hozzáférési esélyekben meglévő egyenlőtlenségek mérséklése. (Darvas-Tausz, ) 10. tábla: Óvodába járó gyerekek aránya életkoronként és lakóhely szerint a szegény családokban és a teljes népességben(%) szegény családok teljes népesség Budapest városok községek országos* 3 év 14,3 50,0 53,2 71,4 4 év 34,8 76,6 75,6 92,3 5 év 80,0 84,0 73,0 97,3 6 év 70,6 76,1 76,5 75,8 7 év 58,8 32,7 20,4 3,9 Forrás: GyeP 2007 * Oktatás-statisztikai Évkönyv 2006/2007 adataiból számított Az iskoláskor előtti intézményes nevelésben való részvétel elsősorban a gyermek optimális fejlődése szempontjából lényeges, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez adhat lehetőséget az anyák munkába állására is. 7. ábra: Az anyák foglalkoztatottsági rátája a legkisebb gyerek kora szerint településtípusonként (szegény családok) Budapest város község év 2 év 3 év 4 év 5 év 6 év 7 év 8 év Forrás: GyeP

19 Hozzáférés a szolgáltatásokhoz oktatás, iskola Az iskolakezdés életkora Az óvodába járás adataiból már sejteni lehetett, hogy a fővárosi (szegény) gyerekek később kerülnek iskolába, mint a vidékiek. A kezdetben városi jelenségnek számító késleltetett beiskolázás gyors terjedését jól jelzi, hogy a törvény 11 életbelépését követő második évben a 6 éves korú gyerekek több mint fele óvodába járt, szemben az 1985-ös egyharmados aránnyal. Amikor azonban a falvakban is megváltozott a visszamaradás korábbi, stigmatizáló jelentése, a korcsoportnak több mint 70 százaléka volt óvodás, sőt az ezredforduló után összefüggésben a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek kissé javuló óvodáztatási arányaival a hét éven felüliek száma évente további 5000 fővel gyarapítja a túlkoros óvodások táborát. (Vágó, 2005) 11. tábla: Iskolába járó gyerekek aránya életkoronként és lakóhely szerint (szegény minta) szegény családok teljes népesség Bp város község országos* 6 év 5,9 11,9 11,8 23,6 7 év 23,5 63,6 75,9 91,8 8 év 94,1 94,0 92,7 95,9 Forrás: GyeP 2007 * Oktatás-statisztikai Évkönyv 2006/2007 adataiból számított A késői iskolakezdés egyre szélesebb körűvé válása nem tekinthető előnyösnek a hátrányos helyzetű gyermekek esetében, az 1-2 év kivárás nem segít a szocializációs hátrányok ledolgozásában, sőt csökkenti a gyermekek iskolai sikerességének esélyeit (a túlkoros gyermekek közösségen belüli pozíciója romlik, a teljesítmény-kudarcok súlya megnövekszik, az esetleges évismétlések könnyebben vezetnek a későbbi lemorzsolódáshoz stb.) 11 Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról 19

20 Szelekció gyógypedagógiai oktatás Az iskola hátrányokat konzerváló, sőt felerősítő mechanizmusai közül a legszélsőségesebb szelekciós forma a gyermek kizárása a normál iskoláztatás lehetőségeiből. A 70-es évek óta a társadalomtudományi diskurzusban közismert Magyarországon is, hogy az indokolatlanul értelmi fogyatékossá minősített gyermekek száma egyre jobban növekszik (Bánfalvy Bass 2008). A hátrányos helyzetű és főként a roma gyermekektől való megszabadulásnak ez a formája (minden erőfeszítés ellenére) egyre szélesebb körű, ma a gyógypedagógiai iskolák tanulóinak több mint fele roma, a sajátos nevelési igényű tanulók száma pedig az elmúlt tizenöt évben megduplázódott. 8. ábra: A sajátos nevelési igényű tanulók számának alakulása az iskolai normatívák alakulása mentén (bal oldalon: Ft, jobb oldalon: fő) gyógypedagógiai normatíva fogyatékos 6-14 éves gyermekek száma normál tantervű normatíva Forrás: OKTATÁS-STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2006/2007 OKM Bp A jelenség nem korlátozódik a kistelepülések egyébként legrosszabb feltételek között működő iskoláira. A szelekciónak ez a formája ugyan a fővárosban nem annyira nagy mértékű mint vidéken, ez az előny csak a nem roma gyerekek között érzékelhető: a fővárosi roma tanulóknak ugyanúgy 10-12%-a kerül kisegítőbe, mint a vidékieknek. 20

21 12. tábla: Jelenleg alsófokú oktatási intézménybe járó szegény gyerekek között kisegítő, felzárkóztató osztályba járók aránya lakóhely szerint (%) járt nem járt összesen Budapest 4,5 95,5 100,0 város 7,6 92,4 100,0 község Forrás: GyeP ,3 91,7 100,0 13. tábla: Jelenleg alsófokú oktatási intézménybe járó szegény gyerekek között kisegítő, felzárkóztató osztályba járók aránya kisebbségi hovatartozás szerint (%) nem roma roma Budapest 0,0 12,5 város 4,8 13,2 község 6,6 10,7 Forrás: GyeP 2007 Napközi, iskolai étkeztetés Az iskola hátránykiegyenlítő lehetőségei között a napközinek fontos szerepe van, vagy lehet. Az otthoni tanulás szélsőségesen rossz feltételeivel szemben az iskolai felkészülés lehetősége jobb lehetőségeket biztosíthat, a napközi otthonban dolgozó pedagógusnak itt elvileg nagyobb lehetősége nyílhat a gyermekkel való egyénre szabott munkára. 9. ábra: Jelenleg általános iskolába járó szegény gyerekek közül napközisek aránya életévenként Bp város község 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 8 éves 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves Forrás: GyeP

22 A napközisek aránya a fővárosban a legmagasabb a 8-9 éves korosztály kivételével. A magasabb arány magyarázata lehet a felügyelet fontosságának különbsége (vidéken több a rokoni kapcsolat, kevesebb a veszély). Budapesten azonban a napközit a kevésbé szegények veszik inkább igénybe, ami témánk szempontjából a hátránykiegyenlítés kisebb esélyei miatt kiemelendő tapasztalat. 14. tábla: Egy főre jutó jövedelem átlaga (szegények, általános iskolások) a napközi és az iskolai étkeztetés igénybevétele szerint Budapest vidék nem igen nem igen napközi iskolai étkeztetés Forrás: GyeP Továbbtanulás, lemorzsolódás A fővárosi szegények családok éves gyermekei közül 96% még jár iskolába, míg a vidéki városokban erre az életkorra 7%, a községekben pedig 12% már kikerült az oktatásból. Ha az arányokat a relatív szegénységi küszöb alatt élők között vizsgáljuk, akkor a lemorzsolódás arányai még jobban széttartanak: Budapesten 3%, a vidéki városokban 12% a községekben pedig 18% a lemorzsolódottak aránya. 15. tábla: A szegénységi küszöb alatt élő családok gyermekeinek iskolai lemorzsolódása lakóhely szerint nem jár általános szak- érettségi felső- egyéb össz N= iskolába iskolás iskola fok Budapest év 2,7 43,2 16,2 37, év 63,0 7,4 14,8 14, város év 11,5 21,8 29,9 35,1 1,1 0, év 69,7 5,1 12,1 11,1 2, község év 18,0 14,1 30,5 35,9 1, év 66,7 1,4 8,7 11,6 10,1 1, Forrás: GyEP

23 A tanulás - továbbtanulás mintázata nagyon különböző: Budapesten a gimnáziumot választják a legtöbben. A gimnáziumi érettségi ha a fiatal ezután nem kerül a felsőoktatásba a munkaerőpiacon sokkal kevésbé használható végzettség, mint egy szakma (az iskolázatlanok után az érettségizettek munkanélküliségi rátái a legrosszabbak Magyarországon). Fontos lehet, hogy a évesen általános iskolába járó fiatalok aránya Budapesten magasabb, mint vidéken. Ez elsősorban a szélsőséges iskolázatlanság kialakulása szempontjából fontos: a befejezetlen általános iskola veszélye a kistelepüléseken jóval nagyobb, mint a városokban, vagy Budapesten. Az továbbtanulás esetében tapasztalható budapesti előny gyakorlatilag a romák alacsonyabb arányából fakad, ha a nem romák iskolai arányait hasonlítjuk össze, akkor különbség jóval kisebb az itt bemutatottnál. 23

24 Hozzáférés a szolgáltatásokhoz egészségügyi ellátás Az egészségi állapot meghatározói között a család szociális helyzete és a lakóhely egyaránt fontos szerepet játszik. Ennek bizonyítására ebben a tanulmányban nem vállalkozunk. Az alábbi az 0-64 éves népesség halálozási adatainak területi megoszlását szemléltető ábrán jól látható, hogy Budapesten a mortalitási adatok a legalacsonyabbak közé tartoznak a férfiak és a nők között egyaránt. 10. ábra: Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 24

25 A gyermekek életesélyeinek, egészséges fejlődésének valószínűsége szorosan összefügg az anya terhességének körülményeivel. A megszületett csecsemők esetében a koraszülés és a születéskor mért testsúly az a két mutató 12, amelyet általában meghatározónak tartanak az újszülött érettségének megállapításakor. Magyarországon 2006-ban az élve született újszülöttek 8,9%- volt koraszülött, és 8,7%-uk születési súlya volt 2500 gramm alatt. A koraszülések aránya kb. kétszerese az európai átlagnak, ennek oka a szakemberek szerint elsősorban szociális tényezőkben keresendő. A 90- es évek közepéig a koraszülések aránya folyamatosan csökkent, azóta azonban újra emelkedik. A kissúlyú újszülöttek esetében hasonló tendenciákat láthatunk: 1950-ben nemzetközi összehasonlításban is alacsony (5,5%) volt Magyarországon a kissúlyú újszülöttek aránya. Ezután drámai romlás következett, és a hetvenes évekre csaknem megkétszereződött az arány (10,7%). ( ) Az Orvostovábbképző Intézet nőgyógyászai már a nyolcvanas évek elején felismerték, hogy a kissúlyú és/vagy koraszületés nem elsősorban orvosi kérdés, sokkal inkább a várandós anya életmódjának következménye. (Molnár, 1995) 11. ábra: Koraszülések aránya Magyarországon között (%) Forrás: Csákány, A regionális különbségek a koraszülés arányaiban is érzékelhetőek legmagasabbak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében. Egy interjúban dr. Paulin Ferenc, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója 12 Koraszülött: a terhességi hét között megszületett újszülött. Kissúlyú újszülött: a 2500 gramm alatti súllyal született újszülött. 25

26 kifejezetten a roma népesség magas arányát jelöli meg ennek okaként: ne dugjuk homokba a fejünket: ott rosszak az adatok, ahol jelentékenyebb a romanépesség. 13 A fővárosi népesség általánosságban jobb egészsége összekapcsolódik az egészségügyi ellátórendszer színvonalával is a főváros messze kiemelkedik az országosan jellemző színvonaltól. A szegény családok és gyermekeik orvosi ellátása azonban úgy tűnik viszonylag keveset profitál ezekből az előnyökből. A fővárosi szegény családok a vidékieknél kisebb arányban számolnak be arról, hogy gyermeküknek szüksége volt orvosi ellátásra. Ez utalhat arra, hogy Budapesten a szegénységben élő gyermekek egészségi állapota valamivel jobb az országos átlagnál. A fővárosban a szegény családok egyharmadában él olyan gyermek, aki állandó orvosi felügyeletre, kezelésre szorul, vidéken a családok aránya 38%. 16. tábla: A egészségügyi ellátás szükségessége és igénybevétele szegény családok gyermekei között lakóhely szerint (%) 18 év alatti gyereknek vidék Budapest együtt háziorvosi ellátásra volt szüksége 92,6 86,5 91,5 fogorvosi ellátásra volt szüksége 53,6 37,8 50,8 szakorvosi ellátásra volt szüksége 47,0 51,7 47,8 kórházi ellátásra volt szüksége 20,1 12,4 18,7 közülük igénybe vette: háziorvosi ellátást 99,6 98,9 99,5 fogorvosi ellátást 97,9 89,9 96,9 szakorvosi ellátást 99,6 89,9 97,8 kórházi ellátást 99,5 90,7 98,5 A táblázatból jól látható az is, hogy a szükséges orvosi ellátást bár összességében a gyermekek 97-99%-a igénybe is veszi, a fővárosban az ellátásból kimaradók aránya rendre magasabb, mint vidéken. Hogy ez a jobb színvonalú budapesti intézményrendszer drágább elérhetőségével kapcsolatos, azt csak feltételezni tudjuk. 13 A koraszülés sok veszéllyel jár. weborvos.hu ( 26

27 Hozzáférés a szolgáltatásokhoz szociális támogatások A támogatásokhoz való hozzáférés vizsgálata meglehetősen nehéz. A szociális adatgyűjtések alapján nehéz megítélni, hogy egy adott család hányféle segélyben részesül, illetve hogy egy évben hányszor jut hozzá valamely eseti támogatáshoz. A survey-k adataiból dolgozva az egyik probléma a relatíve kicsi elemszám (egy ezres országos reprezentatív mintában 5-10 budapesti segélyezett családra számíthatunk), de gondot okoz a válaszadók ismereteinek pontatlansága is: a család sokszor nem tudja pontosan, hogy milyen típusú támogatást is kapott. A segélyezési rendszer meglehetősen bonyolult, a támogatások megítélésénél sokféle szempontot kell figyelembe venni, így nem egyszerű megállapítani, hogy a rászorulók mekkora hányada jut hozzá a segélyekhez. A segélyekhez való hozzáférés jellemzőit vizsgáló kutatások 14 általában azt találják, hogy a rászorultak kb. fele marad ki a támogatásokból: a jogosultak között is több mint 40 százalék nem kapja meg a támogatást, feltehetően részben a jogosultak gyenge informáltsága, részben a segély stigmatizáló hatása miatt. (Nagy ) A következőkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a fővárosiak hozzáférése a segélyekhez jobb-e vagy rosszabb az országosnál. A szociális statisztikai nyilvántartás adataiból látható, hogy az egyes segélytípusokból nagyon különböző arányban részesülnek a fővárosi háztartások. 17. tábla: Az egyes segélytípusokból részesülők közül a fővárosiak aránya (2006) Az összes segélyezettből budapesti Rendszeres szociális segély 3,6% Lakásfenntartási támogatás 7,4% Átmeneti segély 9,7% Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, KSH 14 Monostori J. (2001): Jövedelmi szegénység és segélyezés kapcsolata, KSH, Budapest, Kőnig É.(2004): A segélyezés Bermuda-háromszöge. Esély, Szalai J.(2004): A jóléti fogda. Esély, és ; Ferge Zs., Gergely A., Hadju G., Marton K., Darvas Á. (2006): The slow emergence of access and non-take-up as political and administrative issues in Hungary In.: Exit from and non-take up of public services A comparative analysis: France, Greece, Spain, Germany, Netherlands, Hungary EXNOTA 2006 Nagy Gy.(2008): Önkormányzati szociális segélyezés In.: Nagy Gy. (szerk.): Jóléti ellátások, szakképzés és munkakínálat. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest,

28 Bár a rászorulók (pontosabban a kritériumoknak megfelelők) fővárosi számáról nincs adatunk, az már első közelítésre érzékelhető, hogy a foglalkoztatás hiányához kapcsolódó rendszeres szociális segély fővárosi aránya jóval alacsonyabb, mint a szegény háztartások közül a budapestiek aránya (kb. 7%). A lakásfenntartási támogatás és az önkormányzat forrásaitól erőteljesen függő átmeneti segély nagyjából a szegénységi ráta alatt élő népesség arányával egyezik meg. 18. tábla: Szegénységi küszöb alatt élő gyermekes családok hozzáférése a segélyekhez (%) vidék Budapest együtt lakásfenntartással kapcsolatos * 63,2 64,5 63,4 gyermekneveléssel kapcsolatos ** 43,1 24,5 40,6 foglalkoztatással kapcsolatos *** 36,4 28,2 35,3 egészségi állapottal kapcsolatos **** 22,8 20,0 22,4 rendkívüli segély 14,3 33,6 16,9 valamilyen segélyt kap 84,8 73,6 83,3 járna, de nem kérték 40,9 42,7 41,1 kért, de elutasították 37,7 33,6 37,1 háztartások száma a településtípus háztartásai 100% 100% 100% * lakásfenntartási, távhőszolgáltatási, gáz ár-, adósságkezelési, közmű-, lakbértámogatás ** rendszeres gyermekvédelmi támogatás illkedvezmény, kiegészítő ill rendkívüli gyermekvédelmi támogatás *** álláskeresési járadék, rendszeres szociális segély **** ápolási díj, időskorúak járadéka, fogyatékossági támogatás, közgyógyellátás Bár Budapesten az önkormányzatok segélykasszái nagyobb mozgásteret biztosítanának a családok támogatására, adataink szerint a szegénységben élő gyermekes családok segélyekhez való hozzáférése a fővárosban összességében kisebb, mint a vidéki településeken. Adataink nem alkalmasak a rászorultság (még kevésbé a jogosultság) pontos meghatározására, azt mindenképpen jelzik, hogy a fővárosban egyedül a rendkívüli segélyhez jutnak hozzá egyszerűbben a családok. Valószínűleg ezzel kapcsolatos az elutasítások valamivel alacsonyabb budapesti aránya is. A paradoxnak tűnő helyzet hátterében az egyes önkormányzatok forrás re-allokációjáról kellene pontosabb képet kapnunk. A pénzbeli és természetbeni ellátások normatívája a leginkább puha tétel: csak azok az önkormányzatok használják fel teljes egészében, vagy éppen egészítik ki más forrásaikból, amelyek saját intézmények, vagy saját fejlesztési projektjeik hiányában egyszerűen nem tudják más célra elkölteni. A segélyezés pozíciójáról 28

29 sokat elmond, hogy az önkormányzati segélykassza csaknem minden településen nyereséges. Ugyanakkor az önkormányzati segélyezés súlya, illetve a segélyezésen belül a diszkrecionális segélyfajták aránya az elmúlt években némileg visszaszorult. (Zolnay 2007) A főváros előnyösebb pozíciója tehát összességében nem igazolható a nagyobb mozgástér nem feltétlenül jár együtt a családok helyzetének sikeresebb javításával. 29

30 Hozzáférés a szolgáltatásokhoz szociális szolgáltatások A szociális ellátórendszer esetében is az a kiinduló pontunk, hogy az intézményrendszer kiépítettsége, és a szociális szakemberek képzettsége is a fővárosban a legjobb. A szociális szolgáltatások közül a következőkben a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatok területi eltéréseit mutatjuk be. 19. tábla: A családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat forgalmi adatai a gyermek lakóhelye szerint (2005) Családsegítő esetkezelések esetkezelésben száma érintettek száma Budapest országos Budapest az országos %-ában 13,0 13,7 Gyermekjóléti szolgálat alapellátás védelembe vétel utógondozás Budapest Országos (Budapest az országos %-ában 12,4 6,0 8,3 Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, KSH A gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatásoknak 12-14%-át a budapestiek veszik igénybe, ami valamivel magasabb a szegény gyermekek között a fővárosban élők kb. 10%-os arányánál. A családsegítés hozzáférhetősége Budapesten valamennyivel magasabb, mint a gyermekjóléti szolgáltatásoké. Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi tevékenységek közül a család életébe adminisztratív eszközökkel való beavatkozás (a védelembe vétel) viszonylag ritkábban kerül alkalmazásra, ami esetleg a fővárosi szakemberek korszerűbb szemléletét igazolhatja. 30

31 A szegény családok körében készített kérdőíves adatfelvétel eredményei ebben az esetben is arra utalnak, hogy a budapesti intézményrendszer előnyeiből nem részesülnek a szegénységben élő gyermekek: 20. tábla: Családsegítésből, gondozás családsegítőtől vagy gyermekjóléti szolgálattól részesült-e az elmúlt 12 hónapban valaki a családból? (szegény családok) vidék Budapest együtt igen 6,4 3,9 5,8 nem 93,6 96,1 94,2 összesen 100,0 100,0 100,0 31

32 Összegzés A Magyarországon több szempontból is jellemző területi és települési egyenlőtlenségek a gyerekszegénység kockázata szempontjából is érvényesek: a gyermekek szegénysége is jelentősen összefügg azzal, hogy a család az ország melyik régiójában illetve milyen típusú településen él. Budapest ebből a szempontból a legkevésbé veszélyeztetett település. A főváros helyzete az ország egyéb településeihez képest az 1990-es évek közepe és 2004 között jelentősen javult: az alsó jövedelmi kvintilisbe tartozó személyeknek 1995-ben 20%-a 2004-ben már csak 10%-a élt a fővárosban. Az Unióban használatos relatív szegénységi ráta (az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem mediánjának 60%-a alatt élők OECD1 skála) szerint 2007-ben Budapesten a 0-17 éves gyermekek 16,8%-a, mintegy gyermek él szegénységben másként fogalmazva minden tizedik szegény gyermek fővárosi. A fővárosi népesség társadalmi jellemzői általában jobbak az országosan jellemző képnél: alacsonyabb munkanélküliség és magasabb foglalkoztatottság jellemzi az aktív korúakat, a foglalkoztatott nélküli családokban élő gyermekek aránya ennek megfelelően alacsonyabb, a fővárosi átlagkeresetek pedig jóval magasabbak a magyarországi átlagnál. A 15 éves és idősebb népességben a diplomások aránya csaknem kétszerese az országos átlagnak. A fővárosi lakásállomány összességében jobb színvonalú a hazai átlagnál: 2005-ben a fővárosi lakások 5%-a volt substandard (országosan 13%). A gyermekekkel kapcsolatos ellátások, az egészségügyi, oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények kiépültsége a fővárosban messze meghaladja az ország többi településén jellemző mértéket. Miközben a főváros egészére vonatkozó mutatók optimizmusra adhatnak okot, tudnunk kell, hogy Budapest messzemenően egyenlőtlen életlehetőségeket kínál a város különböző részein. A város Ladányi János szerint két részre szakadt, az egyikben ( ) olyanok laknak, akik jó eséllyel reménykedhetnek abban, hogy előbb-utóbb nyugat-európai szinten tudnak élni, és ahol úgy is néz ki a város, mint amelyik rövidebb-hosszabb időn belül nyugat-európai városhoz fog hasonlítani. Ezzel szemben a város másik része úgy néz ki, mint egy harmadik világbeli város, mindenféle felzárkózási esély nélkül. (Ladányi 2001). Saját kutatási adataink nem elégségesek a fővárosi gettók, a leszakadó városrészek részletes elemzésére. Tanulmányunkban a budapesti és a vidéki szegénységben élő gyermekek 32

33 helyzetének összevetése során egyértelművé vált, hogy a főváros jobb lehetőségei nem csorognak le az itt élő szegényekhez. A bölcsőde és az óvoda igénybevétele a budapesti szegény gyermekek között alacsonyabb, mint a vidéki szegény családoknál. Az általában jobb lakáskörülmények mellett a fővárosi szegény családokban sokkal erőteljesebb az eladósodás vagy akár a lakás elvesztésének az esélye. Bár a budapesti szegény családok anyagi helyzete átlagosan jobb a nem budapesti szegényeknél (azaz magasabb a bevételük), ez egyáltalán nem érzékelhető a szükségletek kielégítettségének színvonalában. A fővárosi szegények helyzete már az alapszükségletek (élelem, fűtés, ruházkodás) esetében is rendre rosszabb, mint az ország más részein élő szegény gyermekeké. Az élelemhez jutás esetében itt szerepet játszhat a háztáji gazdaság hiánya is, de általában az érzékelhető, hogy a fővárosi élet drágább, mint a vidéki. A lakásfenntartás költségei jelentősen magasabbak, a közlekedés itt kevésbé spórolható meg, a színvonalasabb szolgáltatások tényleges és járulékos költségei is nagyobbak. A magasabb kiadások szükségessége egyben a szegénység relativitására is felhívja a figyelmet a gyermek környezetében általánosan jellemző javakhoz való hozzájutás Budapesten mást jelent, mint vidéken. Jól példázza ezt, hogy a fővárosi szegény családoknak 22%-a nem engedheti meg magának, hogy gyermekének biztosítsa az iskola által elvárt felszerelések megvásárlását, a nem budapesti szegények között ez csupán 10%-ban fordul elő. Miközben Budapesten a szegénységben élő gyermekek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése jelentősen jobb, mint vidéken, a gyógyszerek kiváltása némileg ennek következtében is már a fővárosban okoz jelentősebb anyagi nehézséget a szülőknek. A budapesti szegény gyerekeknek van játékuk, könyvük, nem sokan, de a minta átlagánál többen nyaralni is eljutnak (talán az iskolák biztosította feltételek kedvezőbbek), de eközben nap mint nap a közvetlen környezetükben élő felnőttek alapvető nélkülözésével szembesülnek, lakásfeltételeikben depriváltak. Furcsa városi szegénység ez, amely olyan civilizációs javakból való kirekesztést is jelent, mint az útlevél vagy a bankkártya használata, amelyeket érdekes módon a nem Budapesten élő szegény gyerekek jobban ismerhetnek, mint a fővárosiak. És mindehhez társul a helyzet szubjektív megélése: a budapesti gyerekek háztartásaiban a megkérdezettek inkább látják helyzetüket kilátástalannak, reménytelennek, mint a más településeken élők. (Darvas-Tausz 2002) 33

34 Irodalom A gyerekszegénység néhány metszete háttérelemzés. Gyerekszegénység elleni program, március, A KSH jelenti, Gazdaság és társadalom, A KSH jelenti, Gazdaság és társadalom, Bánfalvy Cs.(1985): A Budapest-vizsgálat vitaanyagának szociológiai szempontú összefoglalása In.: Illyés S. (szerk.): Nevelhetőség és általános iskola II. Elméletek és viták Oktatáskutató Intézet, Budapest, p Bass L. (2008): Az Utolsó padból program tapasztalatai az iskolai szelekció néhány jellemzőjéről (In: Torda Á. (szerk.): Utolsó padban Egy program utóélete. Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 15. Educatio, Budapest p Bass L., Darvas Á., Farkas Zs., Ferge Zs. (2008): A gyermekszegénység elleni küzdelem állása 2008-ig. In.: Stratégiai kutatások MTA-MEH Budapest Bass L., Darvas Á., Szomor É. (2007): Gyermeknevelési szabadságok és gyerekintézmények. Mi a jó a gyerekeknek, mit szeretnének a szülők? Budapest 2007 Kézirat Bass L., Lányiné Engelmayer Á. (2008): Az eltérő lakóhely hatása az intelligenciaszintre In: Bass L. et al.: Tapasztalatok a WISC IV Gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, p Bihari Zs., Kovács K. (2006): Gyermekszegénység vidéken. Magas szegénységi kockázatú települések a magyar településállományban. Kézirat, készült az MTA GYEP megbízásából Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció évi felülvizsgálata. Készítette a Fővárosi Önkormányzat Szakmapolitikai Munkacsoportja. Kézirat, Budapest, Csákány M. Gy. (2007): Él-e még a Tauffer-statisztika?: ha igen, mi ez, és mi a haszna? = Magyar Orvos Darvas Á., Tausz K. (2002): A gyermekek szegénysége. Szociológiai Szemle Darvas Á., Tausz K. (2005): Az óvoda lehetőségei a gyermekszegénység csökkentésében. Educatio Domański, H (2001): A szegénység társadalmi meghatározói a posztkommunista társadalmakban. Szociológiai Szemle Ferge Zs., Gergely A., Hadju G., Marton K., Darvas Á. (2006): The slow emergence of access and non-take-up as political and administrative issues in Hungary In.: Exit from and non-take up of public services A comparative analysis: France, Greece, Spain, Germany, Netherlands, Hungary EXNOTA 2006 Havasi É. (2002): Szegénység és társadalmi kirekesztettség a mai Magyarországon. Szociológiai Szemle Kőnig É.(2004): A segélyezés Bermuda-háromszöge. Esély, KSH (2006): Helyzetkép a lakásviszonyokról, (a lakásindikátor-rendszer alapján). KSH, Budapest, 2006 Ladányi J. (2001): A főváros féltője. Európai füzetek

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása

A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása www.peer-review-social-inclusion.net Magyarország A gyermekszegénység elleni fellépés és a gyermekek társadalmi befogadásának előmozdítása Tanulmány a nemzeti politikákról Darvas Ágnes Tausz Katalin Eötvös

Részletesebben

Sásdi kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013

Sásdi kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2013/4 Sásdi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 Fekete Attila MTA TK Budapest

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Energiaszegénység Magyarországon

Energiaszegénység Magyarországon Mûhely Fülöp Orsolya, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ munkatársa, közgazdász E-mail: fulop@energiaklub.hu Energiaszegénység Magyarországon Lehoczki-Krsjak Adrienn, a KSH munkatársa,

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012.

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012. MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport TÁMOP 5.2.1-11/1 Kisteleki kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012. MTA TK Budapest 2012.

Részletesebben

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 Jelentés a magyar népesség helyzetéről KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST, 2012 Szerkesztők:

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 9. CSALÁDSZERKEZET Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 25-ben 2 millió 32 ezer házaspáros típusú családból 1 álló háztartás F volt az összes háztartás 55 százaléka, amelyben 6 millió 122 ezren éltek.

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok)

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok) MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG (Előzetes adatok) Szerződésszám: VI-SZ/296/2/2005 IX-18/33/4/2005. Budapest, 2005. december Készült a TÁRKI Rt. és a Miniszterelnöki Hivatal között 2005. szeptember

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés levelezési cím 1112 Budapest, Budaörsi út 45. telefon + 361-309-2652 e-mail kti@krtk.mta.hu A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés Készítette: Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit,

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1 Szigetvári kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014 Polonyi Gábor MTA TK Budapest

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent

Részletesebben

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu

Részletesebben

Vásárosnaményi kistérség

Vásárosnaményi kistérség Vásárosnaményi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014 Összeállította: Szontágh Éva MTA TK Budapest 2014 Tartalom Összefoglaló...

Részletesebben

A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006

A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 Gyerekesély füzetek 3. Bass László, Darvas Ágnes, Dögei Ilona, Ferge Zsuzsa, Tausz Katalin A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001 2006 Budapest, 2007

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV SZEGREGÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEKEN EGEDY TAMÁS Bevezetés Az 1989-es politikai változások következtében a poszt-szocialista országokban mély társadalmi-gazdasági átalakulás

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013.

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. TÁMOP-5.2.1 Kisteleki kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. Összeállította: Bauer Zsófia MTA TK Budapest 2013. 1. A szükségletfelmérés

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

!!!! Szigetvári!kistérség!

!!!! Szigetvári!kistérség! !!!! Szigetvári!kistérség!!! A!kistérségben!élő!gyermekek,!fiatalok!! és!családjaik!helyzetének,!igényeinek!! és!szükségleteinek!felmérése! 2013!! Összeállította:! Polonyi!Gábor!!! MTA!TK! Budapest! 2013!!

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben