A földtani tudománytörténet-írásról 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A földtani tudománytörténet-írásról 1"

Átírás

1 Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp A 60 éves Szakáll Sándornak, aki nem csak a hazai ásványtani kutatásokért, hanem a geo-tudománytörténetért is sokat tett! Drágakövek sorjázása Hús-vér embereknek mása A színek bő tarkasága: Az erényeink tárháza. Aki e színeknek örül, Égi polgárként üdvözül. Marbodus Redonensis (1035 k k.): A drágakövekről (Csehy Zoltán fordítása) A földtani tudománytörténet-írásról 1 On the writing of science history in geology KeCSKeMéTi Tibor Magyar Természettudományi Múzeum, 1431 Budapest, Pf Abstract Research in the field of the history of geological science began to develop intensively in the last few decades. The international framework of this research is provided by the international Commission of the History of the Geological Sciences (inhigeo) and in Hungary, by the Section of the History of Geology of the Hungarian Geological Society. The more than 40-years-long activity of the Section of the History of Geology led to outstanding results. Here we can refer to the keeping of memory of our great ancestors and to the research on the history of mining industry, geological institutions, and collections. Along the experienced scientists a growing number of younger colleagues takes part in this activity. The main aim of this paper is to provide an introduction and guidance in principle and methodology to newcomers in this field. After explaining and clarifying the difference between history of science and history of research, the paper settles a few principles (study of correspondence: what happened, why, when an how; historiography of discipline as part of the universal history; the importance of data acquisition; application of the sine ira et studio principle; and the significance of oral history) than it enumerates the sources of the history of sciences and the institutions that store them (museums, libraries, archives, collections of history of science). After an overview of the genres of the history of science and historical auxiliary science that help research, the paper describes the most common methods of the history of science (inductive, conventional, historicist, interdisciplinary). The study emphasizes the need of dual professional skill : historians of earth science should be not only geologists but a bit of historians. Összefoglalás Az utóbbi évtizedekben a földtani tudománytörténeti kutatás intenzív fejlődésnek indult. ennek nemzetközi szinten az international Commission on the History of the Geological Sciences (inhigeo) adott/ad intézményes keretet, itthon pedig a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya. Az immár 40 éve itt folyó kutatások kimagasló eredményeket hoztak. itt csak a nagy elődök emlékezetének ápolására, az ipar-, intézmény- és gyűjteménytörténeti kutatásokra utalunk. A kutatásokba a tapasztalt tudománytörténészek mellett egyre több új kutató kapcsolódik be. A dolgozat főként az induló kutatók számára kíván 1 A Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya november 22-i ünnepi ülésén elhangzott előadás szerkesztett, bővített formája.

2 124 Kecskeméti T. támpontokat adni, főként az elvi és módszertani vonatkozásban. A tudománytörténet és a kutatástörténet közti különbség tisztázása után néhány elvi megállapítást tesz (összefüggések vizsgálata; mi, miért, mikor és hogyan történt?; a szaktudománytörténet-írás mint az egyetemes történelem része; az adatgyűjtés fontossága; sine ira et studio elv alkalmazása; a szóbeli történelem jelentősége), majd a tudománytörténeti forrásokat, valamint az azokat tároló intézményeket (múzeumok, könyvtárak, levéltárak, tudománytörténeti gyűjtemények) veszi sorra. A tudománytörténeti műfajok és a kutatásokat segítő történeti segédtudományok áttekintése után a leggyakoribb tudománytörténeti módszereket (induktív, konvencionális, historicista, interdiszciplináris) ismerteti röviden. A dolgozat hangsúlyozza: a földtudományok esetében a tudománytörténésznek kettős szakmai felkészültségűnek kell lennie. Nem csak geológusnak kell lennie, hanem egy kicsit történésznek is. 1. Elöljáróban Bár a magyar geológusok a Magyarhoni Földtani Társulat 1848-as megalakulása óta hogy jelenlegi szakosztály-elnökünk, Tóth Álmos szavaival éljek mindig is históriaérzékenyek voltak, a szervezett földtani tudománytörténeti kutatások, valamint a tudománytörténet-írás csak a Társulat Tudománytörténeti Szakcsoportja, később Szakosztálya megalakulásától számíthatók. ezek a kutatások a Szakosztály immár több mint 40 éves működése során kimagasló eredményeket hoztak. Helyhiány miatt itt csak a nagy elődök emlékezetének ápolására, az ipar-, intézmény-, Társulat- és gyűjteménytörténeti kutatásokra utalunk. Mindezen munkálatok eredményei több száz tanulmány mellett tíznél több magyar és angol nyelvű önálló műben és vaskos tanulmánykötetben jelentek meg. e munkálatokhoz csatolható 1980-tól, Szakáll Sándor mineralógusnak a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerülése óta kifejtett országos, egyes vonatkozásokban nemzetközi jelentőségű tudománytörténeti munkássága. A 240 címet tartalmazó publikációs jegyzékében 28 tudománytörténeti témájú dolgozatot találhatunk. Közülük kiemelkednek a gyűjteménytörténetek (Herman Ottó Múzeum, a bányászati múzeumok, középiskolák ásványgyűjteményei). Mintaszerű, szinte forrás értékű a nagy múltú pannonhalmi Bencés Főapátság, valamint a debreceni Református Kollégium ásványgyűjteménye történetének feltárása. Szakáll Sándor jelentős szerepet játszott a korábbi korok alapvető ásványtani műveinek fakszimile megjelentetésében. Neki köszönhető Benkő Ferenc Magyar Minerologia, Koch Antal Erdély ásványainak kritikai átnézete és Tóth Mike Magyarország ásványai c. könyvének szakszerű magyarázatokkal ellátott hasonmás kiadása. Sokat köszönhet Szakáll Sándornak a hazai ásványtan-történet Koch Sándor két világháború közötti élményeiről szóló Emlékezés c. kéziratának megjelentetésével. Látómezőnkbe hozta a selmeci Bányászati Akadémia egykori nemzetközi hírű professzorának, Scopolinak Magyar Kristálytan c. alapvető könyvét. De foglalkozott a rudabányai vasérctelep korai szakirodalmával, s nagyszerű áttekintést adott a 20. században Magyarországon folyó érckutatások történetéről. Nagy érdeme, hogy megismertette velünk a brit Townson 18. század végi tokaji-hegységbeli utazása során tett ásvány-kőzettani megfigyeléseit. S tudománytörténeti kincsesbányát nyitott Az ásványok és az ember a mai Magyarország területén a XVIII. század végéig c. konferencia megszervezésével és az ott elhangzott előadások megjelentetésével. Mindezekre emlékezve ajánlom alábbi írásomat tisztelettel és régi barátsággal a 60. éves Szakáll Sándornak!

3 A földtani tudománytörténet-írásról Bevezetés Főhivatású kutatási területem az őslénytan, alapjában véve történettudomány. Az élővilág időbeli változásait, a változások lefolyását, eseményeit, ütemét, körülményeit, fejlődésének történetét vizsgálja. Forrásai az ősmaradványok és az azokat bezáró kőzetek. Célja az ezekben rejlő tudományos információk minél teljesebb kinyerése, rendszerezése, s azokból az egykori események rekonstruálása és időbeli egymásutánjának kiderítése. A paleontológus mondhatjuk oknyomozó történeti kutatást folytat arra vonatkozóan, hogy mi, miért, mikor és hogyan történt a földtörténeti múltban. Ha belegondolunk, ugyanerre a kérdésekre keresi a választ az emberiség történetének kutatója is, csak más idődimenzióban. Talán ezért vonzott őslénytani kutatásaim során mindig a történetiség megragadása. Természetesen a történetiség nemcsak az őslénytan, hanem tágabb diszciplínája, a földtan, s végeredményben minden tudomány fejlődésében megragadható. S itt is fontos a mi, miért, mikor és hogyan kérdések feltevése. e ponton kapcsolódtak össze az őslénytani, valamint annak tudománytörténetére vonatkozó kutatásaim. Kutatói pályám során az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején kértek tőlem először a tudománytörténet körébe sorolható munkákat. ezek szakmai életutakat elemző megemlékezések, valamint nekrológok voltak. Majd muzeológusi feladataim körében összefoglalót és fejlesztési terveket kértek feletteseim a hazai földtudományi gyűjteményekről. e munkák során tudatosult bennem, hogy milyen fontos működő múzeumaink, geogyűjteményeink előtörténetének megismerése. ezek után munkám során már tudatosan figyeltem a tudománytörténeti momentumokra, s kezdtem el tanulmányozni a földtani tudománytörténet-írás elveit és módszereit. Jelentősen segítette és bővítette ez irányú tevékenységemet a Magyarhoni Földtani Társulat 1970-ben megalakult Tudománytörténeti Szakcsoportjában (mely 1977-ben Szakosztállyá alakult) folyó változatos és intenzív munkába való részvétel. ennek során több dolgozatot írtam a Szakosztály által az international Commission on the History of the Geological Sciences (röviden inhigeo, azaz Nemzetközi Bizottság a Földtan Története Kutatására) rendezvényeire készült kötetekbe. ezek többnyire gyűjteménytörténetek. A Szakosztály kiváló tudománytörténészei közül sokat tanultam Székyné Fux Vilma, Csíky Gábor, Dudich endre, Póka Teréz, Tóth Álmos és Papp Gábor munkáiból, a velük folytatott vitákból és gondolatcserékből. Szerencsésnek tarthatom magam, hogy részt vehettem műhelymunkáikban. De számottevően alakult és fejlődött történelemszemléletem több kitűnő nem geológus tudománytörténésszel való konzultáció és elmélyült diszkusszió során. ebben meghatározó szerepe volt az invenciózus és rendkívül tájékozott, hatalmas tudású Kádár Zoltán professzornak és a tudománytörténetet világszínvonalon művelő Vekerdi Lászlónak. A velük való beszélgetések nyomán sokat gyarapodtam ismeretekben, tudásban, de ami talán a legfőbb volt számomra, e beszélgetések során beleláthattam e nagy tudománytörténészek munkamódszereibe. egyidejűleg törekedtem minél jobban megismerni nem csak a geotörténeti, hanem az általános történeti és tudományfilozófiai szakirodalmat is. Sokat gazdagodtak történelmi ismereteim számos történész, művelődéstörténész, tudományfilozófus publikációi olvastán, munkásságuk megismerése nyomán. Közülük rám a legnagyobb hatással Kosáry Domokos, R. Várkonyi Ágnes, Gazda istván és Fehér Márta munkái voltak. Tanulságos szemléletformáló beszélgetéseket folytathattam a múzeumi adattárban, múzeumi összejöveteleken, s érdekes helyen, a menzán

4 126 Kecskeméti T. is a Magyar Nemzeti Múzeumban, a velem egy épületben dolgozó fiatal régész, történész, levéltáros kollégákkal. A velük folytatott számos kötetlen eszmecsere és gondolatébresztő beszélgetés során sok kisebb-nagyobb titkát, számos praktikus fogását ismertem meg a történész szakmának. 3. A tudománytörténet-írás rövid története ez az összefoglalás Fehér Márta 2004-ben publikált kitűnő dolgozata nyomán készült (Fehér, 2004). A tudománytörténet-írás első megnyilvánulásai az 1660-as években történtek. ezek szoros összefüggésben voltak az első modern tudományos akadémiákban (Royal Society, London; Académie des Sciences, Párizs) folyó tevékenységekkel. e megnyilvánulások azonban a korábbi tudományos kutatásokat inkább csak dokumentálták, de múltjukat nem tárták fel. A 18. században jelentek meg az első tudománytörténeti munkák, főként matematika- és fizikatörténetek. A 19. század első felében a tudománytörténetben utat tört az ún. kumulatív történelemfelfogás. e szerint a tudomány haladása csupán az ismeretek felhalmozódásából, kumulálódásából áll, s ebben a felfedező tudós invenciója a legfőbb tényező. A század második felében pedig az ún. doxográfikus tudománytörténet-írás vált uralkodóvá. ennek középpontjában a tudományos eredmények és az azokat létrehozó tudósok (doxosz = igazak) egymást követő sorának bemutatása áll. Célja a tudós életművek, portrék sorozatának felállítása. ez a fajta tudománytörténet-írás mindmáig nagyon népszerű, a hazai geo-tudománytörténeti publikációk sorában is gyakori. Ám a tudománytörténet, ha többnek tekintjük anekdoták és kronológiai adatok tárházánál, gyökeresen átalakíthatja jelenlegi tudomány-felfogásunkat írja Kuhn (2000). e szemléletnek két fontos következménye is van a tudománytörténet-írásban: 1) belátást nyújt az emberi megismerés működésébe; 2) közelebb visz a valóság-megismerő tevékenységhez. Mindehhez előnyös, ha a tudománytörténész nem csak a történeti, hanem a tudományfilozófiai módszereknek is birtokában van. erre rímel Kant sokat emlegetett mondása: a tudománytörténet a tudományfilozófia nélkül vak, a tudományfilozófia pedig a tudománytörténet nélkül üres. Tehát a tudománytörténésznek s ez már a mai idők követelménye a szaktudományokban való jártasságon túl, számos társadalomtudományi ismerettel is rendelkeznie kell. A tudománytörténet a 20. századra egyetemi diszciplínává vált, melynek jelenleg talán legfontosabb kutatási eszközei és módszerei az inter-, sőt a multidiszciplinaritás. 4. Általános megállapítások A tudománytörténésznek munkája megkezdésekor tisztában kell lennie azzal, hogy minden tudásunk elődeink tudományos megismeréseire, eredményeire alapozódik. Minden tudós, szűkítve a kört, természettudós, így a geológus is arról az ismeretszintről kezdi kutatásait, melyre elődei eljutottak. ezért kívánja meg a tudományosság minden kutatótól, hogy kutatási témájának előzményeit, az előző kutatások eredményeit ismerje. itt azonban rögtön hangsúlyoznunk kell, hogy a kutatástörténet nem azonos a tudománytörténettel. Jól érzékelteti ezt a különbséget Kósa L. etnográfus akadémikus, amikor azt írja: a kutatástörténet egy tudományszak kutatási eredményeinek rendszeres, átfogó, ágazatokra, intézményekre vagy személyekre vonatkozó adatszerű számbavétele és értékelése. Míg a tudománytörténet

5 A földtani tudománytörténet-írásról 127 azon eszmék, gondolatok, elméletek története, melyek a tudományt létrehozták, érdeklődését, szemléletét mozgatták, tárgyát és módszereit alakították (Kósa, 2001). Tágítva a megismerés körét, minden tudománynak, tudományágnak megvan a maga történeti fejlődése. előbbiek értelmében ezek fontosabb változásait, eseményeit, állomásait rögzíti a tudománytörténet. e mozzanatok rögzítése már a régebbi korokban is megtörtént, ezzel forrásanyagot szolgáltatva az újabb szaktudományos, valamint tudománytörténeti kutatásokhoz. 5. Néhány elvi kérdés ezek körében azokat az elvi megállapításokat, alapokat vesszük sorra, melyek a tudománytörténet-írás során a legfontosabbak. elsődleges a megtörtént események hiteles feltárása. itt nem csak magának az eseménynek a pontos rögzítése alapvető, hanem az azokhoz fűződő, azokból deriválódó adatok rögzítése is. S a kutatás e fázisában rögtön figyelni kell az esetleg adódó összefüggésekre is: mi miért történt? Ugyanis az események nem légüres térben történnek, hanem számos tényező játszik kialakulásukban. A történetileg megtapasztalható, megragadható esemény egy bonyolult összefüggéssor eredménye, amit az összefüggések szálai szerint kell elemezni. Képes hasonlattal élve: egy zajló folyón különböző méretű és alakú jégtáblák mind a folyásirányba tartanak, de hogy adott pillanatban egy-egy jégtábla a meder metszetében mely irányba sodródik, azt a többi jégtáblához való ütközések intenzitása és eredője szabja meg. Mindig szem előtt kell tartania a tudománytörténésznek, hogy az általa művelt szaktudomány-történet az egyetemes történelem része. Azaz elemzése során feltétlen figyelni kell a történelem nagy eseményeire. Főként a nagy társadalmi és gazdasági mozgásokra, de különös figyelemmel kell lennie a tudomány fejlődésére, az oktatás és művelődés jelenségeire. S minderre globálisan, regionálisan és lokálisan is. Fontos itt is az egymásra következés, tehát a változásokat, jelenségeket nem csak egy, hanem több egymást követő időmetszetben is érdemes rögzíteni. Lényeges mozzanata a tudománytörténetnek az egy-egy eseményre, intézményre, személyre vonatkozó adatok lehető legteljesebb összegyűjtése és az adatok szenvtelen előadása. Már a korai történetíróknál is alapkövetelmény volt a sine ira et studio elve, azaz az adatok harag és részrehajlás nélküli interpretálása. Bár, Romsics ignác történészprofesszor a Mindentudás egyeteme október 7-i előadásán kijelentette: Teljesen objektív történetírás nincs, nem volt, és nem is lesz, törekedni kell a szubjektivitás háttérbe szorítására, a minél teljesebb objektivitásra. Fontos, hogy a kutatások ne másodlagos források, anekdoták, legendáriumok alapján történjenek. Ugyanis a másodlagos források sok esetben öröklött hibákat, tévedéseket tartalmazhatnak. ezért lehetőség szerint menjünk vissza a levéltári eredeti forrásig, vagy más hiteles dokumentációig. Gyűjtsünk témánkhoz minél több eredeti forrást, iratot. Vizsgáljuk meg ezek hitelességét, megbízhatóságát és objektivitását (cui prodest?). egykorú események esetén szükséges lehet érintett kortársakat, tanúkat is megkeresni, s megnyilatkoztatni. ennek az ún. oralis historianak (szóbeli történelem) egyre nagyobb szerepe van. egyes történészek szerint, ha egy eseményről egymástól függetlenül több tanú ugyanúgy nyilatkozik, akkor az ilyen nyilatkozatnak olyan hitelesítő ereje van, mint egy írásos

6 128 Kecskeméti T. forrásnak. Szakterületünkön két archivált önélet-leírásos, illetve szóbeli történeti sorozat született, s jelent meg nyomtatásban. Az egyik Horn János szervező és szerkesztő munkája nyomán készült, s a geológus, geofizikus, bányász, energetikai és környezetvédői szakterületen működött szakemberek rendkívül tanulságos és történetileg értékelhető önvallomásait tartalmazza 11 kötetben. A másik, Horváth Róbert és Galánfi Csaba által hangszalagra rögzített, majd kötetekké szerkesztett formában a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (s jogelődje az OKGT) vállalatnál különböző szakterületeken dolgozók szakmai életútját rögzíti. A nyilatkozók közt számos geológus van. Úgy vélem, érdemes lenne a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztályának is létrehoznia egy orális archívumot, gyarapítva a tudománytörténeti kutatásokhoz a hiteles források számát. Alapvető szempont a tudománytörténeti kutatásoknál, hogy a múltbeli eseményeket, forrásokat az adott kor társadalmi, gazdasági, művelődési fejlettségi szintjén szemléljük és értékeljük. Következtetéseinknél mindig a történelmi miliőt, az adott kor fejlettségi viszonyait vegyük figyelembe. Végül hangsúlyoznunk kell: a szaktudomány-történet írásához miként a történeti áttekintésben is említettük kettős műveltség szükséges. Tehát földtudományok esetében nem csak geológusnak kell lennie a tudománytörténésznek, hanem egy kicsit történésznek is, rendelkeznie kell a legalapvetőbb történészi ismeretekkel is. 6. (Tudomány)történeti források Forrás (fons latin; régebben kútfőnek nevezték) minden olyan emlék, írott forrás, íratlan szakmai hagyaték, ami emberi tevékenység során keletkezett és ránk maradt, amely hozzásegít minket a múlt megismeréséhez. A tudománytörténeti források egyik legfontosabb csoportja a tudományos vizsgálatok anyaga. Lényegében e vizsgálatok eredményeinek összességéből jön létre maga a tudomány, amelynek történetét kívánjuk megírni. ez anyagba tartoznak a kutatás közben született, lejegyzett gondolatok, feljegyzések, vizsgálati és terepi jegyzőkönyvek, gyűjtési naplók, a kutatásokból született publikációk, sőt maga a kutató is az agyában zárt, vagy előadások, szóbeli megnyilvánulások során, netán levélben kifejezett tudásával együtt. Fontos tudománytörténeti dokumentum minden előbbiekhez kötődő eszköz, műszer, tárgy, az előbbiekről készült ábrázolás (kép, fotó, szobor) is. S fontos tudománytörténeti tényező még a kutatási, oktatási, gyűjteményezési (tezaurálási) intézmény, de maga az oktatás és a tudománypolitika is. A gyűjteményezési intézmények között a legfontosabbak a közgyűjtemények: a múzeumok és muzeális gyűjtemények, a könyvtárak, a levéltárak és a tudománytörténeti gyűjtemények. Múzeumok, muzeális gyűjtemények. A múzeumok olyan kulturális intézmények, melyek kiemelkedő értékű, az emberi munka nyomán létrejött tárgyakat, művészeti alkotásokat, valamint természeti tárgyakat gyűjt, őriz, rendez, nyilvántart, tudományosan feldolgoz és a nyilvánosság számára közzétesz. itt legfontosabbak maguk a gyűjteményi tárgyak. Az ezekhez kapcsolódó leltárkönyvek (inventáriumok), katalógusok, jegyzékek, nyilvántartások, kölcsönzési, vásárlási, adományozási és csereügyletek iratai, múzeumi tárgyak alátétcédulái, terepi és vizsgálati jegyzőkönyvek, évkönyvek, almanachok, adattárak, számítógépes adatbázisok. A múzeu-

7 A földtani tudománytörténet-írásról 129 mokban, gyűjteményekben dolgozók publikációinak kéziratai, személyi iratai, naplók, levelek, emlékiratok, személyes tárgyak (érmek, kitüntetések, oklevelek), gyászjelentések, nekrológok, a múzeumok, gyűjtemények működése közben keletkezett iratok: éves beszámoló jelentések, tervek, kiküldetési rendelvények, jelentések, kiállítási forgatókönyvek, katalógusok, kiállítás-vezetők, szóróanyagok, vendégkönyvek bejegyzései, meghívók, képeslapok, gyűjteményi tárgyakról készült postai bélyegek. Fontos források az intézményekkel kapcsolatos sajtóközlemények (havi, heti és napilapok, periodikák közlései), a képalkotó eszközök termékei: fotónegatívok, mikrofilmek, mozgófilmek, diapozitívok, papírképek, elektronikusan rögzített kép- és hanganyag, video-, CD- és DVD-archívumok, hangszalagok. A könyvtárak túlnyomórészt a kódexeket, ősnyomtatványokat, antikvákat és mindmáig terjedően az újabb kiadású nyomtatott könyveket, kisnyomtatványokat gyűjtik, tartják nyilván, rendezik és kezelik. Közöttük tudománytörténeti szempontból is kiemelkedő szerepe van a kutatóintézetek, tudományos társaságok, egyesületek, múzeumok, egyetemek, fő- és középiskolák, megyék, városok, egyházak könyvtárainak. Kiemelkedő közülük az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országgyűlési Könyvtár, a Magyar Földtani és Geofizikai intézet, valamint az egyetemek könyvtárai. Utóbbiak között különösen gazdag anyaggal rendelkezik a budapesti eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, a Szegedi egyetem, a Debreceni egyetem, a Pécsi egyetem, a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem, valamint a Miskolci egyetem Könyvtára. Utóbbi őrzi a szakmánk szempontjából jelentős, egykori selmecbányai Bányászati Akadémia könyvállományát. A városi könyvtárak közül a Fővárosi Szabó ervin Könyvtárat kell kiemelni. Az egyházi könyvtárak közül számunkra főként a katolikus tanító rendek (bencések, ciszterek, ferencesek, premontreiek) gyűjteményei érdekesek, de kiemelkedő értékekkel rendelkezik a debreceni és sárospataki Református Kollégium könyvtára is. A levéltárak olyan tudományos intézmények, melyek természetes és jogi személyek iratait gyűjti, őrzi, feldolgozza és a kutatás számára hozzáférhetővé teszi. A forrásanyag itt a leggazdagabb, s némi túlzással azt mondhatjuk, itt őrzik köztörténelmünket. Az általános levéltárak közül a legfontosabb a Magyar Országos Levéltár (a történészek és levéltárosok által röviden csak MOL-nak nevezett intézmény nem tévesztendő össze a geo-szakmában jól ismert olajipari vállalattal, a MOL-lal!), Budapest Főváros Levéltára, valamint a megyei levéltárak. A szaklevéltárak közül sok, szakmánkat érintő tudománytörténeti forrás található a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárában, valamint a Vízügyi Levéltárban. Kiemelkedő fontossága van számunkra a köztestületek levéltárainak. Sok forrást találunk például a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az eötvös Loránd Tudományegyetem levéltáraiban. Örvendetes, hogy újabban több, itteni források alapján készített tudománytörténeti publikáció látott napvilágot geológusaink szerzőségében, de ugyanilyen örvendetes, hogy levéltári kutatók is egyre többen választanak geo-témákat feldolgozásra. e téren a legtöbb publikáció főként vízügyi, bányászati, ásványi nyersanyag-kutatási témában született, nagyrészt a Vízügyi Levéltár, valamint a Heves Megyei Levéltár anyagából ottani történészlevéltáros feldolgozása nyomán. Különleges gyűjteményezési intézmények a tudománytörténeti gyűjtemények. ezek a múzeumi és levéltári gyűjtemények jellemzőit egyaránt mutatják. Általában egy-egy szakma vezető kutatóintézetéhez kötődnek, azok anyagából keletkeztek tudatos gyűjtő-

8 130 Kecskeméti T. munka eredményeként. A szakmához kapcsolódó ilyen gyűjtemények közül a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Földtani és Geofizikai intézet, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum (Zalaegerszeg), valamint a Magyar Földrajzi Múzeum (érd) gyűjteménye a legfontosabb. A Magyar Természettudományi Múzeum rendkívül gazdag gyűjteményében (kutatási kincsesbányának szokták nevezni!) a mintegy 400 személyi fond közül több mint 100 geológusé. De itt őrzik többek között az erdélyi Rézbánya város 1757-ben induló, s több későbbi időszakból származó páratlan értékű bányászati protocollumait is. A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum főként a fluid ásványi nyersanyagok kutatásával és bányászatával kapcsolatos, ezret meghaladó fondállománya példás feldolgozásban, 3 kötetben nyomtatásban is rendelkezésre áll. Az országos gyűjtőkörű gyűjtemények mellett többnyire gazdag anyag található a budapesti eötvös Loránd Tudományegyetem, a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem, a Miskolci egyetem, s több vidéki múzeum tudománytörténeti gyűjteményében. 7. Néhány tudománytörténeti műfaj A tudománytörténész kutatásai során forrásként számos történetírási műfajjal találkozik. Közülük a leggyakoribbak: Annales (lat.), évkönyv: történeti, életrajzi, természeti események évek szerinti leírása. értéke: a lejegyzéseknek az eseményekkel való egyidejűsége, vagy közel egyidejűsége. Az ókori történetírás egyik leggyakoribb műfaja. Ma inkább a különböző tudományágak publikációs termésének évente megjelenő kötetét nevezik így. Krónika, chronika, cronica (gör.-lat.): időrendi eseménysor. egy-egy nép, ország, város történetét rögzítő műfaj. De használják a tényleges, illetve kritika nélkül közölt, okokozati összefüggések nélküli mondai, legendabeli események sorára is. Geo-történetírásunkban ma is gyakori műfaj, leggyakrabban egy-egy intézmény, társaság, egyesület történetének időrendbeli leírása. A leírás során a történések ok-okozati összefüggésinek vizsgálatát nem tartják fontosnak, illetve szükségszerűnek elvégezni. Életrajz, biográfia (gör.): egy ember életének hiteles leírása. A magánéletrajz mellett közérdeklődésre számot tartó formája is van. ez a történeti irodalom általánosan elterjedt műfaja. Geo-történetírásunkban is igen gyakori. Többnyire csak az életút és szakmai pályafutás eseményeit és eredményeit ismerteti, különösebb elemzés vagy értékelés nélkül. Ha elemző módszerű, s az eseményeket és eredményeket a mi, miért, mikor és hogyan szemlélettel vizsgálja, akkor kiemelkedő értékű forrás. Emlékirat, memoár (fr.): életrajzi mű, a történeti irodalom gyakori műfaja. A szerző saját életének emlékeit, átélt fontosabb eseményeit örökíti meg többnyire szubjektív szemlélettel és elemekkel. Nekrológ (gör.), halotti beszéd (a régebbi magyar történeti irodalomban árnyékrajznak is nevezték, vö. Kubinyi Ferencnek eszterházy Pál Társulatunk alapító tagjának nekrológját 1866-ból): elhunyt személy életének és munkásságának méltatása. értékét növeli, ha portré, kézírás/aláírás és bibliográfia kíséri. Misszilis levelezés, mely a gondolkodás, esetünkben a tudományos gondolkodás leghűbb önvallomásos megnyilatkozása. Vekerdi László szerint, végeredményben két megbízható történeti műfaj van: a memoár és a levelezés (Vekerdi, 1970). Az előbbi, forrásként felsorolt műfajokon kívül meg kell említeni azokat a közlési

9 A földtani tudománytörténet-írásról 131 formákat, műfajokat is, melyek a leggyakoribbak a jelen publikációs termésünkben. Tanulmány, dolgozat: a tudomány egy-egy részproblémáját elemző szakmunka. A rendszeres és szervezett tudományos élet egyik legrégibb és leggyakoribb műfaja. Jelentősége egyetemleges. Valamennyien többnyire e műfajban közöljük kutatásaink eredményét. Kisebb terjedelmű formája a rövid közlemény. Értekezés, disszertáció (lat.): egy-egy tudományos kérdés szakszerű tárgyalása. Nem az egész tudományos rendszert, hanem egy-egy tételét, részét fejtegeti. Szövegezése érvelő jellegű és stílusú. Monográfia (gör.) (néhány régi mű alcímében magánrajzként szerepel): olyan nagyobb terjedelmű dolgozat, mely valamely tudomány, tudományág egyetlen tárgyával kimerítő részletességgel foglalkozik. Vitairat: írásos állásfoglalás egy-egy vitatott tudományos kérdésben. 8. Történeti segédtudományok A tudománytörténész munkája során több segédtudományt használhat. Segítségükkel fontos információkat nyerhet egy-egy téma kidolgozásához. S itt rögtön meg kell jegyeznünk: létezik olyan történészi vélemény, hogy maga a tudománytörténet is egy történeti segédtudomány. Az archeometria (gör.) szűkebb értelemben a régészeti tárgyak anyagvizsgálatát és ezek eredményeiből adódó következtetéseket jelenti. Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan tevékenység, mely a régészetet a klasszikus humán társtudományokon kívül bármely más, elsősorban természettudományokhoz (fizika, kémia, ásványtan, kőzettan, biológia, orvostudomány stb.) kapcsolja. Örömmel regisztrálhatjuk, hogy újabban a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztályában több e témát is érintő előadás hangzott el. Az archontológia (gör.) régmúlt korok, de a közelmúlt főbb tisztségviselőinek pályafutásával, adataival, tevékenységével foglalkozik. Az itt szereplőknek elsősorban az általuk vezetett intézmény szervezeti viszonyainak és működésének alakításában lehet jelentős szerepük. A diplomatika (gör.) (a diploma eredeti jelentése ketté hajtott papír ), oklevéltan főként a középkori oklevelekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Az epigráfia (gör.), felirattan főként régi korok kőemlékein található vésetek, feliratok tanulmányozásával foglalkozik. ennek szakmánkban, főként a feliratot viselő kő kőzettani meghatározásában van szerepe. Jelen sorok írója több epigráfiát hordozó kőemlék kőzettani meghatározást végezte el régész kollégáinak. Genealógia (gör.), leszármazástan: családok/nemzetségek leszármazási rendjét, rokoni kapcsolatait kutatja, családfák konstruálását végzi. A heraldika (lat.), címertan a címerek keletkezésével, elemeinek magyarázatával, szimbolikájával és funkciójával foglalkozik. A kronológia (gör.) az időszámítással, s általában az időbeliséggel, időrenddel kapcsolatos tudomány. A metrológia (gör.), méréstan a mértékekkel, eredetükkel, meghatározásukkal, egységeikkel, fajtáikkal, funkciójukkal és összehasonlításukkal foglalkozik. Számunkra különösen a tömeg-mértékegységek értelmezésénél (pl. különböző karátok) van jelentősége.

10 132 Kecskeméti T. A numizmatika (lat.), éremtan az érmek, régi pénzek keletkezését, fajtáit, ábrázolatait, funkcióit, s történetiségét kutatja. A paleográfia (gör.), írástörténet az írások kialakulását, régi írások megfejtését, átírását, értelmezését és történetiségét vizsgálja. A szigillográfia (lat.), szfragisztika (gör.), pecséttan a pecsétek kialakulását, történetiségét, funkcióját, jelképrendszerét vizsgálja. Nagyon fontos segédtudományunk a történeti földrajz. Feladata egy adott terület bizonyos történeti korban fennállott természeti, gazdasági, társadalmi viszonyainak földrajzi szempontból rendszerezett leírása. Adatokat szolgáltat az egyes korok topográfiájához, hegy- és vízrajzához, éghajlatához és életföldrajzához. A vexillologia (lat.), zászlótan a történeti zászlók kialakulását, történetét, funkcióját, változatait és szimbolikáját tanulmányozza. 9. Néhány tudománytörténeti módszer itt érdemes lenne kitérni a tudománytörténet-írás műhelyeiben napjainkban folyó kérdések, irányzatok, viták ismertetésére (tárgykörvita, a történeti és logikai kérdések összefüggésének kérdése, externalizmus internalizmus vita, a racionalitás történetiségének problémája, az evolúció és revolúció problémája, szükségszerű-e vagy esetleges a tudomány történeti folyamata?), azonban úgy vélem, mivel ezekkel egy nem specialista tudománytörténet-író, mint geológusaink többsége, kevéssé foglalkozik, ezek bemutatására elegendő utalnunk Lakatos imre, valamint Fehér Márta e kérdésekkel foglalkozó kiváló munkáira (Lakatos, 1997; Fehér, 2004), ahol erről a mélyebben érdeklődő részletesebben tájékozódhat. e helyett fontosabbnak tartjuk, hogy megemlítsük röviden és leegyszerűsítve a legfontosabb tudománytörténet-írási módszereket. Rögtön hozzá kell tennünk, hogy ezek lényegében ugyanazok, mint a szorosabban vett történettudományban, vagy általában minden tudományos vizsgálatban. Az induktív módszer: az egyedi jelenségek megismerése révén jut el az általánosításhoz. Alapja a megfigyelés, természettudományi témák esetében a kísérlet. A tudomány fejlődése szerint rendez és értékel. A konvencionalista módszer szerint a tényekből különböző összefüggő (koherens) leírások adhatók. A történész feladata, hogy válasszon közülük. Fő jellemzője: a letűnt korok felfedezéseit, elméleteit önálló, a maival egyenértékű teljesítménynek tekinti. A historizmus módszere a tárgyakat, eseményeket és jelenségeket keletkezésükben és pusztulásukban, az azokat létrehozó konkrét történelmi feltételekkel való összefüggésükben tanulmányozza. Több eleme van. A rekonstrukció során az elsődleges (primer) levéltári forrásanyag értelmező (hermeneutikus) módszerrel történő kritikai vizsgálata. Azt követi a források külső (kontextuális) és a források belső (filológiai) elemzése. ezek alapján érthető meg a forrás pontos tartalma, motivációja és célja. A leggyakrabban használt és legnagyobb hatású módszer. Interdiszciplináris, határterületi módszer: több szaktudomány irányából és módszereivel törekszik a forrásokból minél több információt kinyerni. ismerve a hazai földtani tudománytörténet-írást, megállapíthatjuk: egyetlen szerző sem képvisel egy-egy tiszta módszert, hanem csak eklektikusat, vegyeset.

11 A földtani tudománytörténet-írásról 133 Tájékoztató irodalom References Dudich e. (2010): A Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya és az INHIGEO. Kézirat, a szerzőnél. Fehér M. (2004): Historia magistra scientiae? (A tudománytörténet-írásról). Magyar Tudomány, 2004/11, Gazda i. (1998): Magyar tudománytörténet. Piliscsaba: Magyar Tudománytörténeti intézet. Hronszky i. (1971): Mi a tudománytörténet? Reflexiók Vekerdi László: Mire jó a tudománytörténetírás? című cikkéhez. Természet Világa, 1971/1, 41. Kádár Z. (1971): A biológiatörténetírás néhány kérdése. Reflexiók Vekerdi László: Mire jó a tudománytörténetírás? című cikkéhez. Természet Világa, 1971/2, Kósa L. (2001): A magyar néprajz tudománytörténete. Budapest: Osiris. Kuhn, T. S. (2000): A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Osiris. Lakatos i. (1997): A tudomány története és annak racionális rekonstrukciója. in: Miklós T. (szerk.): Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai. Budapest: Atlantisz, Tóth Á. (2010): A Tudománytörténeti Szakosztály 40 évének rövid foglalata. Kézirat, a szerzőnél. Vekerdi L. (1970): Mire jó a tudománytörténetírás? Természet Világa, 1970/9, Vekerdi L. (1991): A tudomány múltja és jelene. Természet Világa, 1991/1, 2 4. Vekerdi L. (1994a): A tudománytörténetírás történetéről. in: Terts i. (szerk.): Tudás és tudomány. Budapest: Typotex, Vekerdi L. (1994b): Diszciplinaritás és interdiszciplinaritás a tudománytörténetírásban. in: Terts i. (szerk.): Tudás és tudomány. Budapest: Typotex, Vekerdi L. (1994c): Természettudomány és modernség. in: Terts i. (szerk.): Tudás és tudomány. Budapest: Typotex,

A könyvtári rendszer

A könyvtári rendszer A könyvtári rendszer Mi a könyvtár? Információk (dokumentumok) rendszerezett gyűjteménye, amelyet közhasználatra szánnak. A könyvtár gyűjt (könyv, periodika, CD, DVD stb.) rendszerez, hogy visszakereshetők

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

A nyitórendezvény Párizs

A nyitórendezvény Párizs A nyitórendezvény Párizs 60 ország, 1000 résztvevő (politikusok, tudósok, szakmai szervezetek képviselői, nemzeti képviselők, diákok) Nemzetközi Diákpályázat győztesei Kiállítás, bemutatók, geo-song Párizsi

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya évi beszámolója. I. A tudományos osztály évi tevékenysége

Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya évi beszámolója. I. A tudományos osztály évi tevékenysége Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2013. évi beszámolója I. A tudományos osztály 2013. évi tevékenysége 1. A tudományos osztály neve: Filozófiai és Történettudományok Osztály 2. A tudományos

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

IV MOLNÁR ISTVÁN LEVELEZÉSE

IV MOLNÁR ISTVÁN LEVELEZÉSE IV. 423. MOLNÁR ISTVÁN LEVELEZÉSE 1907-1949 2 Doboz 0.30 ifm. Összesen: 0.30 ifm. Raktári hely: Somogy Megyei Levéltár 7400 Kaposvár, Rippl-Rónai tér 1. 1. emelet, L-M terem. Tárgy: Dr. Molnár István Somogy

Részletesebben

Könyvtárhasználat / könyvtárismeret. Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok

Könyvtárhasználat / könyvtárismeret. Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok Könyvtárhasználat / könyvtárismeret Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok KÖNYVEK ELHELYEZÉSE A POLCON FELTÁRÁS SZÉPIRODALMI DOKUMENTUMOK ISMERETKÖZLŐ (SZAKIRODALMI) DOK. /SZAKRENDI CSOPORTOSÍTÁS/

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata I. A Könyvtárra vonatkozó adatok -A Könyvtár elnevezése: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

Humán adatbázisok. SZTE EK adatbázisok. Humán Szakirodalmi Adatbázis. Dante. Dante. http://bodza.bibl.u-szeged.hu/

Humán adatbázisok. SZTE EK adatbázisok. Humán Szakirodalmi Adatbázis. Dante. Dante. http://bodza.bibl.u-szeged.hu/ Humán adatbázisok SZTE EK adatbázisok http://bodza.bibl.u-szeged.hu/ Dante http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/dante Humán Szakirodalmi Adatbázis http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/human Külföldi hungarológiai

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. Az állománygyarapítás módja 1. A szakkönyvtár gyűjtőkörét és az állománygyarapítás módját a könyvtári szabályzatban megfogalmazott

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

Őslénytan előadás. II. földtudományi BSc. Kázmér Miklós. Őslénytani Tanszék Déli tömb szoba /8627

Őslénytan előadás. II. földtudományi BSc. Kázmér Miklós. Őslénytani Tanszék Déli tömb szoba /8627 Őslénytan előadás II. földtudományi BSc Kázmér Miklós Őslénytani Tanszék Déli tömb 0.211. szoba /8627 mkazmer@gmail.com http://kazmer.web.elte.hu 1 Időbeosztás 1 Hétfő du. 2-5 3 x 45 perc Mikor kezdjünk?

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban

Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban Helyismereti gyűjtemények a könyvtárakban Fogalma az adott helyre vonatkozó információk, illetve az azokat hordozó dokumentumok összességét jelöli, valamint a könyvtári tevékenység azon részét, amely ezeknek

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Archeometria - Régészeti bevezető 3. Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány -A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti

Részletesebben

2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE

2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE DÁMK BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Szakmai feladatok: Az intézmény alapító okiratában megfogalmazott, jogszabályban meghatározott közfeladata múzeumi tevékenység ellátása

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, november 3 30.

Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, november 3 30. A Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, 2012. november 3 30. A magyar tudomány napját a pozsonyi országgyűlés 1825. november 3 i felajánlásától származtatjuk. Az Országgyűlésen Gróf Széchenyi István adományával

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet -2013- Bevezetés A gyűjtés szakterületi-tartalmi körét a Könyvtár feladataiból adódó követelmények, illetve az 1997. évi

Részletesebben

Könyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010

Könyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Könyvtárhasználat Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Ez a mű Creative Commons Nevezd meg!-ne add el!-így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van. A licenc szövegének megtekintéséhez látogasd

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE

A BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Szakmai feladatok: A BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 2010. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Az intézmény elsődleges, a 2010. évre szóló feladata az alábbi gyűjteményegységek leltározásának folytatása, állagmegóvása,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ MÚZEUMI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ MÚZEUMI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL A beszámoló elérési útvonala: http://www.hermuz.hu/hom/images/palyazatok/palyazati_beszamolok/2016/nka_muzpedprogr/muzpedprog_hatranyos_szakmai_beszamolo.pdf Herman Ottó Múzeum H 3529 Miskolc, Görgey Artúr

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2016. A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2012.

Részletesebben

Könyvtárismeret. Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv

Könyvtárismeret. Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv Könyvtárismeret Könyvtártörténet Könyvtár részei A könyv Mi a könyvtár? Könyveknek és egyéb dokumentumoknak olvasásra, művelődésre, tudományos kutatásra, gyakorlati tájékozódásra szánt és e célokra alkalmassá

Részletesebben

alap közép felső angol német francia orosz

alap közép felső angol német francia orosz Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

Beszámoló a Lóczy Lajos Országos Földrajzversenyről 2015

Beszámoló a Lóczy Lajos Országos Földrajzversenyről 2015 Beszámoló a Lóczy Lajos Országos Földrajzversenyről 2015 A 2014 októberében meghirdetett versenykiírás alapján február 5-ig 65 iskola regisztrált az ország minden részéből, ahonnan összesen 630 versenyző

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében

A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében Stabilitás Innováció Inspiráció Magyar Könyvtárosok Egyesülete 44. vándorgyűlése Múzeumi és mezőgazdasági szekció Győr, 2012. június

Részletesebben

Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök

Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Elnök: Kocsis Károly, 2011 Románia: Benedek József

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a

Részletesebben

Elment a múzeumigazgató, elment egy díszpolgár...

Elment a múzeumigazgató, elment egy díszpolgár... Elment a múzeumigazgató, elment egy díszpolgár... 2015-05-29 10:28:03 Így emlékezik a Móra Ferenc Múzeum Trogmayer Ottóra. Kürti Béla írását változtatás nélkül közöljük. 2015. május 27-ről 28-ra virradó

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Jelen szabályozás az Iparművészeti Múzeum (a továbbiakban: Múzeum) Könyvtára (a továbbiakban: Könyvtár) Szervezeti és Működési Szabályzatának

Részletesebben

A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára

A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára Könyvtári szakmai nap Győr, 2014. 03. 25 Kisalföldi Könyvtárak és Könyvtárosok Egyesülete A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára Szemerey Tamásné Dr. levéltárvezető Dr. Sági Éva levéltáros Egyetemi

Részletesebben

Határtalanul a Felvidéken

Határtalanul a Felvidéken Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.

Részletesebben

A HEVES MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET GYŰJTEMÉNYEINEK

A HEVES MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET GYŰJTEMÉNYEINEK A HEVES MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET GYŰJTEMÉNYEINEK KUTATÁSI SZABÁLYZATA Általános kutatási szabályok 1. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet a Kormány 47/2001. (III.27.) számú, a muzeális intézményekben folytatható

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK A DOKTORI FOKOZATSZERZÉSHEZ AZ SZTE KÖZGAZDASÁGTANI DOKTORI ISKOLÁJÁBAN

PUBLIKÁCIÓS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK A DOKTORI FOKOZATSZERZÉSHEZ AZ SZTE KÖZGAZDASÁGTANI DOKTORI ISKOLÁJÁBAN PULIKÁIÓS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK OKTORI FOKOZTSZERZÉSHEZ Z SZTE KÖZGZSÁGTNI OKTORI ISKOLÁJÁN doktori képzés átalakuló szabályozási feltételei miatt az SZTE Közgazdaságtani oktori Iskola Tanácsa a 2011. december

Részletesebben

Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából

Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából Tisztelt Pedagógus! Kérjük áldozzon idejéből néhány percet arra, hogy megismerje szolgáltatásainkat és felmérje, hogy

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista 1. NTP-SZKOLL-12-P-0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége 3 000 000 2. NTP-SZKOLL-12-P-0002 Luther Otthon - Luther Márton 2013. tavasz 3. NTP-SZKOLL-12-P-0003 ELTE Eötvös József

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája Pályázati kategória kódja Pályázati azonosító Pályázó neve Székhely Település Székhely Megye Projekt címe Igényelt támogatás összege - 0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége - 0002

Részletesebben

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2013/2014. tanév országos döntő I. kategória, 7-8. évfolyam 2014. április 23. szerda versenyző példánya A versenyző tanuló kódszáma: Elérhető pontszám: 71

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI 8. Dr.SCHNELLER KÁROLY / 1893-1953/ SCHNELLER KAROLY NÉPESSÉGTUDOMÁNYI ÉLETMŰVE Budapest 1990/1 KÖZPONTI

Részletesebben

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6. Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Régészeti bevezető 3: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2007 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

MELLÉKLET. Vajdaság. szülőföldi mesterképzés, magyarországi kihelyezett alap- és mesterképzés, ill. szülőföldi PhD/DLA képzés

MELLÉKLET. Vajdaság. szülőföldi mesterképzés, magyarországi kihelyezett alap- és mesterképzés, ill. szülőföldi PhD/DLA képzés MELLÉKLET az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által a 2016/2017-es tanévre a szülőföldi nappali tagozatos mesterképzésben, magyarországi felsőoktatási intézmény szerbiai

Részletesebben

MEGHÍVÓ MAGYAR FELSŐOKTATÁSI LEVÉLTÁRI SZÖVETSÉG ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE. Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században KONFERENCIA

MEGHÍVÓ MAGYAR FELSŐOKTATÁSI LEVÉLTÁRI SZÖVETSÉG ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE. Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században KONFERENCIA MEGHÍVÓ MAGYAR FELSŐOKTATÁSI LEVÉLTÁRI SZÖVETSÉG 2010. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században KONFERENCIA A konferencia időpontja: 2010. szeptember 23-24. Helyszíne:

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA 5. számú melléklet A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR MUNKATÁRSAINAK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE A 150/1992. (XI. 20.) KORM. RENDELET 12. (4) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT IDŐTARTAM ALATT BÓDI ZSUZSANNA A tevékenység megnevezése:

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása Bartos Károly

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE Szirén rendszernek a segítségével a hálózaton keresztül helyi és körzeti/területi könyvtárakkal tudunk

Részletesebben

Munkaanyag ( )

Munkaanyag ( ) Munkaanyag (2016.07.02.) Ki a Kutatótanár: A Kutatótanár az a köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, aki munkaköri alapfeladatain túl a Kutatótanári besorolásának öt éves időtartama alatt olyan kutatási,

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Az Ebergényi levéltár 16-17. századi egyedi dokumentumainak restaurálása A Smidt Múzeum Közérdekű Muzeális Gyűjteményben

Az Ebergényi levéltár 16-17. századi egyedi dokumentumainak restaurálása A Smidt Múzeum Közérdekű Muzeális Gyűjteményben A Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiumának pályázata Pályázati azonosító: 3511/03849 Az Ebergényi levéltár 16-17. századi egyedi dokumentumainak restaurálása A Smidt Múzeum Közérdekű Muzeális

Részletesebben

Az (adat)gyűjtés új eszközei a múzeumokban és a múzeumi könyvtárakban

Az (adat)gyűjtés új eszközei a múzeumokban és a múzeumi könyvtárakban Az (adat)gyűjtés új eszközei a múzeumokban és a múzeumi könyvtárakban Stabilitás Innováció Inspiráció Magyar Könyvtárosok Egyesülete 44. vándorgyűlése Helyismereti szekció Győr, 2012. június 13. Csécs

Részletesebben

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum G y ű jt ő k ö r i S z a b á l y z a t A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum (a továbbiakban HH FDK) nyilvános

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj a 2015-ös évre. A pályázat célja... 2. Pályázásra jogosultak... 2. Tudományterület, kategória...

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj a 2015-ös évre. A pályázat célja... 2. Pályázásra jogosultak... 2. Tudományterület, kategória... NEMZETKÖZI IGAZGATÓSÁG MAGYAR ÖSZTÖNDÍJ BIZOTTSÁG PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj a 2015-ös évre Tartalom A pályázat célja... 2 Pályázásra jogosultak... 2 Tudományterület, kategória...

Részletesebben

H. Szabó Béla. Válogatott bibliográfia

H. Szabó Béla. Válogatott bibliográfia H. Szabó Béla Válogatott bibliográfia H. Szabó Béla 1919. április 23-án született Kassán. A trianoni békeszerződés a kisgyermek életében is sorsát meghatározó változásokat hozott. Miután családjával Miskolcra

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyására

a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyására E LŐTERJESZTÉS a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyására Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. augusztus 28-i ülésére.

Részletesebben

Selye János Egyetem. oktatók és hallgatók, szakmai nyilvánosság. Doc. RNDr. Tóth János, PhD., a SJE rektora

Selye János Egyetem. oktatók és hallgatók, szakmai nyilvánosság. Doc. RNDr. Tóth János, PhD., a SJE rektora Tudomány és Technika Hetének rendezvényei A Szlovák Oktatásügyi Minisztérium és a Tudományos és Műszaki Információs Központ (CVTI SR) minden évben megrendezi Szlovákia-szerte a Tudomány és Technika Hetének

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja A Magyar Műszaki Értelmiség Napja Ünnepségsorozat 2012. június 4-7. 1 Budapest 2006. január 5. 2 3 A nyilatkozat aláírói Magyar Tudományos Akadémia Magyar Mérnökakadémia Magyar Mérnök Kamara Budapesti

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ FÖLDÜNK REJTETT KINCSEI NKA 3506/01941. A gyűjtő: Baffy György (1932-2012)

SZAKMAI BESZÁMOLÓ FÖLDÜNK REJTETT KINCSEI NKA 3506/01941. A gyűjtő: Baffy György (1932-2012) A 2015. február 3. és szeptember 19. között látogatható kiállításunk szakmai megvalósítását az NKA Közgyűjteményi Kollégiumának 3506/01941 pályázati azonosító számú, 1.000.000,-Ft vissza nem térítendő

Részletesebben

A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok

A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A kiadvány címe Borítókép Eredeti ár Kedvezményes ár Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében ( Közleményei 26.)

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA

MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra

Részletesebben