^.'b //oi^t^ Tisztelt Alkotmánybírói

Átírás

1 Alkotmánlvbírösgga. restói'y '5?5BuTapeast7pf~773}^ZmaTTYB ugyszam: w\^i^o[^w A Hajdúszoboszlói Járá^btféság-ú^áo Hajdúszoboszló, ^'ks^ AU ÓSAfí Kezelöiroda: JARASBÍROSA& irkczell: 2018 AUG 1 3. 'cuanv. (...!... iiiclic-."^' SZIO ^.'b //oi^t^ Tisztelt Alkotmánybírói /.M^+- I db JA^ Alulírott, Kalmár Erzsébet Katalin (lakcíme:, jogi képviselöje Simon Ogyvédi Iroda, adószáma:, cégkapu:, eljáró ügyvéd: dr. Simon Attila, mobil: az Alkotmánybfróságról szóló évi CLI. törvény 27. -a alapján a Debreceni Tön/ényszék postai úton érkezett és iúnius 20. napján átvett 18. Bf. 60/2018/6. számú végzése ellen, és az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv. ) 27. -a alapján az alábbi terjesztem elö: alkotmányjogi panasz indítványt Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapitsa meg a Debreceni Törvényszék 18. Bf. 60/2018/6. számúvégzése, valamintahajdúszoboszlóijárásbíróság 1. B. 110/2017/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azokat, továbbá utasitsa az eljáró bíróságokat új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára, mivel a birói döntés sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, II. cikkét, VI. cikk (1) bekezdését, IX. cikk (4) bekezdését, így a XXVIII. cikk (1) bekezdését, valamint a 28. cikkét. I. Tényállás január 12. napján magánindítványt és feljelentést terjesztettem elö, mivel véleményem szerint sérelmemre a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekményét követte el. Magánindítványom indokául az alábbiakat adtam elő: szám alatti lakos aláirást gyűjtött októberében az utca forgalomkorlátozásának elrendelése ügyében (a beadványt S/2 alatt csatolom). A szám alatt található közös tulajdonban lévő ). Mi, tulajdonosok, a csatolt beadványban foglaltakkal nem értettünk egyet, mert egyrészről 3, 5 tonna össztömegű gépjárművekig kérte az utcába való behajtás engedélyezését, másrészről kárenyhitési igényt is megfogalmazott a lakók részéről az önkormányzat felé, ezért azt a nem irtuk alá. Ezt követően a velem azonos lakcimmel rendelkező leányomat, (lakcíme: ) is megkérte, de a beadványt ő sem kivánta aláirni december 15-én 14:00 órai kezdettel a Városi Onkormányzat képviselö-testülete soros ülését tartotta, amelyre közmeghallgatás keretében értesitést kapott is, aki három utcabeli társával vett azon részt. Magam is a képviselö-testület tagja vagyok, igy az ülésen ezen minöségemben vettem részt. Első napirendi pontként a polgármester úr közmeghallgatást rendelt el és felkérte, hogy adja elő a testületnek a utcai lakosok panaszát. Ft.

2 A képviselő-testületi ülésen előadta, hogy november 23-án személyes megbeszélésen volt a polgármester úrnál, melyen részt vett a jegyző és az aljegyző is és a beszélgetés kapcsán otthagyta az S/3 alatt csatolt "gazdasági bűnügyek" című feljegyzését, amelyre elmondása szerint nem kapott választ. Ezért a képviselő-testületi ülésen felolvasta és beadta az S/4 alatt csatolt "feljegyzés és kivizsgálás kérelme" iratot, és kérte, hogy ez szerepeljen az ülés jegyzőkönyvében. Az utca testületi ülésen jelenlévő lakói ( szám alatti lakosok) az ülésen elmondták, hogy ők erről a beadványról nem tudtak, annak tartalmáról őket nem tájékoztatta és teljesen elhatárolják magukat tőle. Egyikük ) azonnal el is hagyta az üléstermet. Magáninditványomhoz S/5 alatt csatoltam a testületi ütés jegyzőkönyvének kivonatát is. a képviselő-testületi ülésen felolvasott és ezzel egy idöben a jegyző részére átadott irásos beadványában a következő tényállításokat tette leányomra,, aki a Szociális Intézményfenntartó Társulás Szociális Szolgáltató Központjában július 1- től megbizott vezetöként, július 1-töl pedig kinevezett intézményvezetőként dolgozik, és rám vonatkozóan, bennünket név szerint megnevezve (az aláhúzások tőlem származnak): " aki kinevezett vezetöje a i ÖNO-nak ugyanis felveszi a Polg Mesteri Hivataltól fizetését, a szerzödött megbizatásáért, vagyis a költségvetésből - onnan származó juttatásával kapcsolatban meatévesztő maaatartást tanúsit (hisz nem ő dolaozik valósáaban) iav a költséavetésnek vaavoni hátránvt okoz mivel valóságban a munkáiát_az anyia Kalmár Erzsébet véazi aki egyébként nyugdíjas, azzal a fedősztorival, hogy ügyködik a Nyugdijas Klubban, de valójában Ő végzi az ÖNO teljes által szerződött munkáját. A dontéseket, telies egészében helvett Kalmár Erzsébet hozza. felvetődhet az is hogy befolvásával üzérkedik-e Kalmár E.??... hisz Ő volt a voltjegyzője a városnak, és most is képviselő. Ez a lehetetlen, helyzet, most úgynéz ki, hogy van egy 3. jegyzői iroda a városban,.. minek? Miért fizet ezért lakossága?" Az iratban kéri, hogy kezdeményezzenek vizsgálatot "költségvetési csalás elkövetése gazdasági bűntény" ügyében. Sem az iratban, sem szóbeli előadásában nem ismertetett olyan konkrét tényeket, amik a megfogalmazott tényállításait alátámasztanák. Meggyőződésem szerint a megfogalmazott tényállításokra semmilyen magatartásommal sem én, sem leányom nem adtunk alapot. Jómagam 40 évet dolgoztam a Polgármesteri Hivatalban az ügyintézői szinttől kezdve csoportvezető, osztályvezető beosztásban, majd a rendszerváltástól nyugdíjazásomig pedig jegyzőként. A munkám során mindig a korrektséget és a törvényességet tartottam szem előtt, jelenleg is ezt tartom meghatározó elvnek. Szakmai tevékenységem elismeréseként több kitüntetésben részesültem, többek között megkaptam a Belügyminisztertől a címzetes főjegyzői cimet, továbbá Város diszpolgára vagyok. A forgalomkorlátozás kezdeményezése és az ezzel kapcsolatos önkormányzati közmeghallgatás közügynek tekinthető, azonban ez álláspontom szerint semmilyen összefüggésben nincs az S/4 alatti levélben állitott tényekkel. A forgalomkorlátozási közmeghallgatás ügyéhez ugyanis nem tartozik hozzá a Szociális Szolgáltató Központban végzett intézményvezetői tevékenysége, illetve az én tevékenységem. Az egyetlen kapcsolódási pontot az jelentheti, hogy én, mint a szám alatti lakás résztulajdonosa és a mint az előbbi lakás felett tulajdonosi jogosultsággal nem rendelkezö személy, az S/2 alatti iratot nem irtuk alá. A megfogalmazott tényállitások nagy nyilvánosság előtt történtek, mivel a képviselő-testületi ülésen hangzottak el, továbbá az S/4 alatti iratot kérte az ülés irataihoz szerelni. Tény, hogy a képviselő-testület tagja vagyok, korábban jegyző voltam, illetve más tisztségeket is viseltem, Igy ebbéli tevékenységemmel kapcsolatban tágabb körben fogalmazható meg vélemény és értékitélet, mint közszereplőnek nem minősülő személyek esetében.

3 A közügyek demokratikus megvitatását is szolgáló véleménynyilvánitás szabadsága azonban közszereplők esetében sem korlátlan. ALegfelsőbbBiróságaBH számúesetidöntésébenrámutatottarra, hogy közszereplővel kapcsolatban olyan tényre utaló kifejezések közlése, amik valóságuk esetén alkalmasak a közszereplö ellen büntetőeljárás meginditására, túlmegy a véleménynyilvánitás alkotmányos szabadságán s nagy nyilvánosság elött elkövetett rágalmazás bűncselekményének a megállapitására adhat alapot. Ezzel összhangban az EBH B. 16. számú, ajelen üggyel analőg döntésében a Kúria rámutatott arra, hogy tényállitás a közszereplő tevékenységével összefüggö olyan tartalmú közlés is, mely szerint "el nem végzett munkáért idegenek vettek fel összegeket". Az Alkotmánybiróság a 13/2014. (IV. 18. ) AB határozatában a közéleti kérdéseket érintő véleménynyilvánítási ügyekben a büntetöbíróságok számára iránymutató elvi jelleggel állította fel az alkotmányos mércét. Ennek alapján alapvetö jelentőségű, hogy közügyekben az értékítéletet és a tényállitást szükséges elhatárolni egymástól. Tényállitásnak minősül az az állftás, aminek igazságtartalma legalább részben ellenőrizhető. A valóságnak meg nem felelő tényállitások pedig általában már nem élvezik a véleménynyilvánítás alkotmányos védelmét, még közszereplők esetében sem. Véleményem szerint a fent idézett, S/4 alatti iratban szereplö szövegben aláhúzással jelölt részek egyértelműen tényállitások, mivel és magam konkrét tevékenységére ( esetében annak teljes hiányára) vonatkoznak. Az a kérdés pedig, hogy "felvetődhet az is hogy befolyásával üzérkedik-e Kalmár E.", tényekre közvetlenül utaló kifejezésnek minösülhet. Az elhangzottak és leírtak számomra és leányom számára rendkivül sérelmesek. Mivel ennek a képviselő-testületi ülés jegyzökönyvében és annak mellékleteként az önkormányzati iratok között nyoma marad a későbbiekben is, fontosnak érzem, hogy becsületemet jogi úton tisztázhassam A Balmazújvárosi Rendőrkapjtanysag a Btk (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szé'rrnfminősülőrágalmazás vétségének gyanúja miatt folytatott nyomozást a Be (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a 190. (2) bekezdés első mondatára, a augusztus 9. napján kelt, 09080/172/2017 bü. számú határozatával megszüntette azzal az indokkal, hogy a csetekmény nem bűncselekmény. A nyomozást megszüntető határozat ellen augusztus 18. napján panaszt terjesztettem elő, és kértem a nyomozás folytatását, mivel nem értettem egyet a határozat azon megállapitásával, hogy a vizsgált cselekmény nem bűncselekmény, az alábbiak szerint: A nyomozást megszüntető határozat ellen benyújtott panaszomban lényegében azt sérelmeztem, hogy az eljáró nyomozóhatóság vélemény-nyilvánitásként értékelte közléseit, noha álláspontom szerint a konkrétan meghatározott bűncselekmények elkövetésére vonatkozó állítás és ezek elkövetési magatartásának konkrét leirása már nem értékítélet, hanem egyértelműen tényállítás. Előadtam továbbá panaszomban, hogy tudomásom szerint sem a nyomozás elrendelését megelőzően, sem annak során - amennyire a határozatból számomra kitűnik -, nem bizonyitotta állítása valóságtartalmát, azaz nem tudott olyan konkrét tényt vagy körülményt megnevezni, ami alapján kijelentését megalapozottan tehette volna meg. Ugyanakkor semmilyen adat nem merült fel arra vonatkozóan, ami tényállításokhoz fűződő jóhiszeműségét támasztotta volna alá. Ellenkezőleg, az önkormányzat által elrendelt vizsgálat semmilyen szabálytalanságot nem állapltott meg.

4 A nyomozást megszüntető határozatból kitűnően a valóság bizonyítására a feljelentett kísérletet sem tett, mellyel szemben a hatósági vizsgálat bennünket minden gyanú alól tisztázott, ezért álláspontom szerint nem vonható más okszerű következtetés a feljelentett tudattartalmára nézve, minthogy tudnia kellett róla, hogy tényállitásának nincsenek ténybeli alapjai, de legalábbis elvárható körültekintés nélkül tette meg tényállításait. A ei kihallgatásom során átadtam a nyomozó hatóság részére egy jegyzéket és a hozzá kapcsolódó iratokat, amelyek azt igazolják, hogy a közmeghallgatást követően is intenzíven foglalkozik a és saját munkám körüli esetleges hibák, hiányosságok felkutatásával. Ennek során sem tudott azonban semmilyen konkrét szabálytalanságot állítani, mindössze feltételezésekből indul ki: pl. legutóbb abból, hogy a bizonyára nincs meg a szükséges végzettsége és nyelvvizsgája a megbízatása betöltéséhez, mely többszöri állitása cáfolatára ahhoz is hozzájárult, hogy - a Kjt. szabályai szerint e körben betekintésre egyébként nem jogosult - bemutassák a kinevezése jogszerűségét megalapozó bizonyítványait. A feljelentett eme vizsgálódásának Jellege (konkrétumok nélküli találgatások, felvetések) ugyanakkor két fontos körülményt jeleznek: egyfelől jelzik, hogy a feljelentett állitásai nem ténybeli alapokra épitkeznek; másfelől egyértelművé teszik, hogy nem a közügyek körébe tartozó állampolgári érdeklődésröl és ezzel kapcsolatos véleménynyilvánításról van szó, hanem kifejezetten a személyünk elleni cselekményekről. legutóbbi cselekményei alapján ugyanis meggyőződésem, hogy számára nem az a fontos, hogy mi történik a intézményekben, hanem az, hogy vagy a, vagy velem kapcsolatban valamilyen szabálytalanságot fedezhessen fel. Mindennek okát pedig abban látom, hogy nem irtuk alá azt az aláirásgyűjtő ivet, amit a utca forgalomkorlátozásának ügyében szervezett. Panaszomban kértem a nyomozó hatóságot, hogy a tényállást ilyen összefüggésben is sziveskedjék megvizsgálni, a nyomozó hatóság azonban ezeknek a tényeknek nem tulajdonitottjelentőséget. Panaszomból még kiemelést érdemel az, hogy a nyomozást megszüntető határozat részletesen ismerteti, hogy a meghallgatott tanúk, mint kivülállók számára cselekménye akként volt érzékelhető, mint aki nagyon súlyos vádakkal illet engem. A tanúk kijelentésein megbotránkoztak, az önkormányzati tisztségviselők saját vallomásuk szerint is figyelmeztették cselekményének súlyára. Alláspontom szerint ilyen körülmények mellett nem csupán szubjektív meggyöződésem, hanem a nagyszámú és objektívnek tekinthető hallgatóság benyomása szerint is olyan kijelentések hangzottak el, amelyek a becsületem csorbítására az én benyomásaimtól függetlenül is alkalmasak A Hajdúböszörményi Járási Ugyészség szeptember 6. napján kelt B. 109/2017/9. számú határozatával a panaszomat, a Be (1) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörénél eljárva - figyelemmel a Be. 28. (4) bekezdés c) pontjának III. fordulatára, mint alaptalant, elutasította. A Be (1) bekezdése alapján október 27. napján pótmagánvádlóként vádindítványt terjesztettem elő. Vádindítványomban afentiekben hivatkozottmagánindítványomban, illetve a panaszomban foglaltakon túlmenően előadtam, hogy a B. 109/2017/9, számú határozatban foglaltakkal nem értek egyet, a nyomozás megszüntetése ellenére a birósági eljárás lefolytatását indftványozom az alábbi indokok alapján: Jelen ügyben is irányadó az, hogy az alapvető jog korlátozására az Alaptörvény I. cikkében rőgzített módon kerülhet sor, tehát az csak más alapvetőjog érvényesülése, vagy alkotmányos érték védelme céljából, a szükségesség, arányosság megtartásával, a másik alapvető jog lényeges tartalmára tekintettel tőrténhet.

5 Az emberi méltósághoz való jog azonban nem egyszerű versengőalapjogként szerepel, hanem azt az Alaptörvény "IV. módositása értelmében, mintegy kiemelten védett alapjogot^a vetemén'ynyilvánitás elé helyezve, az Alaptörvény kimondja, hogy a véleménynyilvanitas szabadságanak a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére (Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdés). Az Alkotmánybiróság korábban számos döntésében foglalkozott összefoglaló néven a közéleti kérdéseket é'rintő vélemény-nyilvánltás szabadságával, annak korlátaival, annak keretében az értékitéletek és tényállítások elhatárolásával. Többek közőtt kimondta az Alkotmanybiróság, hogy a hamisnak bizonyult'tényállitásokat már csak abban az esetben oltalmazza a véleményszabadság, haaténytállító vagy híresztelő jóhiszemű volt. Mindebből az is következik, hogy a tények értékitéletektől történo jogalkalmazói elhatárolása a konkrét esetekben döntően befolyásolja a véieményszabadság alápjogának terjedelmét, gyakorolhatóságát és tényleges érvényesülését { 7/2014. (III. 7. t AB határozat. Indokolás Í491-f50n. Tévesen foglalt áltást a Hajdúböszörményi Járási Ügyészség, amikor határozatában azt állapltotta meg, hogy ~"... hatóság elotti eljárásban az ügyfél által az őt megilleto jogok keretei között, az ügy tárgyával', az abban 'érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett...' közlések történtek. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy: a képviselőtestület közmeghallgatása nem hatósági eljárás, az ugy tárgya forgalomkorlátozás, nem pedig a Szolgáltató Központ gazdálkodásának ellenorzése, felmerült szabálytalanságok megvitatása volt, a forgalomkorlátozási ügyben érintett személyként sem én, sem értelmezhetők. nem vagyunk Az Alkotmánybiróság hivatkozott határozatának [39] bekezdése világosan előirja, hogy többek között a közlés körülményeit, kontextusát, a közlésnek a folyamatban játszott szerepét és a közlésre adott reakciókat is vizsgálni kell ahhoz, hogy egy megszólalást valóban a közügyekben történtnek lehessen minősíteni. Ezeket a vizsgálati szempontokat az eljárt hatóságok mellözték. A ránk vonatkozó közléseknek ott és akkor, a tárgyhoz kapcsolódóan semmilyen aktualitása nem volt! Jól mutatja ezt a másokból kiváltott azon reakció, melyet szintén figyelembe kellett volna vennj, miszerint a s utcajelenlévő három lakosa elhatárolódott kijelentésétöl, volt, aki a közmeghallgatást is elhagyta, és szinte valamennyi jelenlévoből megdöbbenést, megbotránkozást vaítottak ki a kijelentései. A képviselőtestületi tisztségviselők pedig arra hivták fel figyelmét, hogy ilyen tényállitásokat megalapozatlanul ne tegyen. Miután azonban az eljárt hatóságok nem vették figyelembe az Alkotmánybiróság 13/2014. (IV. 18.) AB indokolása [39]-[42] bekezdeseiben kibontott, kötelezően alkalmazandó szempontokat, azok vizsgálata jelen birósági eljárás feladata maradt. Továbbra is az az álláspontom, hogy feljelentésben részletezett cselekménye túllépte a vélemény-nyilvánítás szabadságának határait, igy az bűncselekménynek minősül ezen valótlan " áliításaival engem és gyermekemet bármiféle bizonyiték nélkül megsértett a becsütetünkben, az emberi méltóságunkban és a jó hirnevünkben, amelyek megvédésére nekünk is alapvetö állampolgárijogaink vannak A Hajdúszoboszlói Járásbíróság január 22. napján kihirdetett 1. B. 110/2017/4. számú ité'letével vádlottat a rágalmazás vétsége - Btk (1)- (2) bekezdés b/ pont - vádja alól felmentette._ A Hajdúszoboszlói Járásbiróság 1. B. 110/2017/4. számú itélete ellen fellebbezést jelentettem be, annak részletes indokát február 15 napján terjesztettem elo A 'fellebbezésem részletes indokolásában előadtam, hogy álláspontom szerint az elsőfokú bíróság döntése anyagi jogi szempontból jogszabalysertö, továbbá iratellenes és részben ellentmondásos az alábbi indokok miatt:

6 Az elsöfokú bíróság iratellenesen állapította meg a tényállást abban a részében, hogy a vádlott november 23-án egy feljegyzésnek elnevezett olyan beadványt adott volna át a polgármesternek, jegyzőnek és aljegyzőnek, amiben leányom, vagy magam tevékenységét, illetve általában a i Szociális Intézményfenntartó Társulás Szociális Szolgáltató Központ működését ismertette volna. Ezzel szemben a pontos tényállás az, hogy a vádlott ekkor csak a magánindítványomhoz S/3 alatt szerelt "GAZDASAGI BÜNÜGYEK Amit a költségvetési csalásról tudni kell" elnevezésű, feltehetően a privatkopo. hu/gtm. hu oldalról kinyomtatott iratot adta át, melyben sem konkrét intézmény, sem konkrét személy, sem pedig valamely cselekmény nem volt meghatározva, hanem a beadvány a költségvetési csalás tényállását ismertette általános jelleggel. A polgármester, a jegyző és az aljegyző vallomásai és a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében foglaltak alapján szóban sem nevezett meg személyt vagy intézményt, ahol szabálytalanságot vélt volna felfedezni, igy intézkedésre okot adó körülmény vagy bármilyen válaszadás szükségessége nem állt fenn. A "feljegyzés és kivizsgálás kérelme" elnevezésű, magánindítványomhoz S/4 alatt csatolt iratot a vádlott a december 15. napján megtartott lakossági közmeghallgatással egybekötött önkormányzati képviselő-testületi ülésen olvasta fel és adta át a jegyzőnek és kérte, hogy írásban is kerüljön a jegyzőkönyvhöz csatolásra, ezt a bíróság előtt tett vallomásában maga is elismerte Ennek a tényállás pontos rögzitésén túlmenően azért van jelentősége, mert egyfelől az önkormányzati tisztségviselők számára nem lehetett világos, hogy a cikket mivel kapcsolatban tárta eléjük a vádlott, másfelől azért is, mert ilyen értelemben nem lehet azt sem megállapitani, hogy valamely folyó közügyhöz kapcsolódott votna a vádlott december 15-i megnyilvánulása. Az S/3 alatti irat alapján nem indult - konkrétumok hiányában értelemszerűen nem is indulhatott - vizsgálat. A fenti pontositás mellett az elsőfokú biróság a tényállást teljes körűen feltárta, ennek keretében helytállóan rögzítette, hogy a vádlott az S/4 alatti "feljegyzés és kivizsgálás kérelme" elnevezésű iratát a képviselő-testületi ülésen felolvasta és kérte a jegyzőkönyvhöz szerelni, így a pótmagánvád tárgyává tett cselekményt ténybelileg beismerte. Helytállóan rögzitette az elsőfokú bíróság azt is, miszerintapolgármesteráltal2016. évreésa2017. március 15-ig eltelt időszakra vonatkozóan külső szakértő cég igénybevételével elrendelt vizsgálat megállapitotta, hogy a vádlott beadványában foglaltaknak valóságtartalma nincs. Alláspontom szerint azonban helytelenül jutott arra a következtetésre az elsőfokú biróság, hogy a vádlott tényállításainak volt ténybeli alapja, ehhez képest ellentmondásosan és helytelenül minősitette az elsőfokú biróság a vádlott cselekményét vélemény-nyilvánításnak, és helytelenül jutott arra a jogi következtetésre, hogy a vádlott cselekménye nem veszélyes a társadalomra, ezért az nem bűncselekmény. A Járásbiróság megitélésével szemben álláspontom szerint vádlott a becsületem, emberi méltóságom ésjó hirnevem csorbitására alkalmas tényállításokat tett, amelyek meghaladják a véleménynyilvánitás szabadságának határát.,^-.'wí A közügyek szabad vitatása és ennek keretében a véleménynyilvánitás szabadsága nem korlátlan: az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdése szerint ugyanis az nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. Ezen alapjog gyakorlásának tehát egy másik alapjog - az emberi méltósághoz való jog - a korlátját képezi. Az Alkotmánybiróság 13/2014. (IV. 18.) AB határozata ezzel összefüggésben leszögezte, hogy az emberi méltóságból fakadó becsületvédelem, jó hirnév és az állami intézményekbe vetett közbizalom a véleményszabadság és igy a közügyeket érintő szólás alkotmányosan igazolható korlátjátjelenti.

7 Az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerint senki nem^nthetöbűnösnek mindaddig, amig büntetöjogifelelősségét bíróság jogerős határ zatanem. a"apjtot^,meg,, ^^ri méltnróaaal. me.'aa'v'eiefme'meflgvőződésem szerint szorosan összefügg^az en1beri"méltc)sa, 99EI^_m6 ^S^^^^'^S^í'S^^^^^. ^eo^asao^e^tsz'm;ntanrra'v adindítvan7onibants-hivatkoztam, alegfelsobbb_irosa^^ ^^s^^^^^y^^^ ^cso^ íáas^,^ ^feie^ek"közíese~amik valóságuk eseten alkalmasak a^ közszereplöjllen^buntet^j^ ^^^á^^g^róle^en^y^ánitasalkotmárv/osszabadsága^ nagy nyilvánosság elött eitóvetett'ragalmazás'bűncselekmenyének a megállapitására adhat alapot. a közügyek demokratikus gyakorlásához nincs arra szukseg^hogy ^alakj^nas ^^y^s^y^w^s^s^^ Iha<Tre^'oanatkozoan"oíyan 'tónybeli adatokkal rendelkezik, amibffl.sz_a_követ.keztetes", ^^to'^^s^^k^^az^en^^^^^^r^^^ ^l'^megf^azi^'a'kozucwekbe^meg lehet^ ^^ ^^S ^^Si^ ^^tt^r^g^ta^'^ött^'akkéntisny^ndn^gy^^ri^elt^^a^^m^^ j'ó'uh^ün ketl S"a'rt"atlansagunkat"nem-énntő módon'veti fel egy szerinte indokolt vizs szükségességét. A költségvetési csalás bűncselekniény^elkövetésé^_ annak^^tés^n^gatert^^^ ^^^"^nat^almassar'torténő^zembes^e^eg^szte^^^^^^^pl^ his'zen"ha~'i3az, "amit állítanak, akkor annak hivatalvesztés ^és^büntetoeljaras^a ^SeSe nl'9^n ^léf^"^nte^' k^lakdt emberi'kep'jetentos "ega^^"^ ^arsése^i^^^tt^^^r^ ^'^k, azoaít'aia'l'eirtak"a'iegyzőkön~y7mellékletét képezik, így "hirben maradunk",, az emberi méltóság és becsület sérelmeként élünk meg. A vádlott által leírt és felolvasott kijelentések jogi értékelese kapcsa^eteokert^n ^e^ Slé^l^'^'AIMnybÍ, íság~l 3/2014^ (N. W AB harórozatóban k;b^ ^J< telezően ^'k'atm'aztn'd'o"mé'rce~'aiapján~hog7azok értékítéletnek vagy tényállitásnak minősülnek-e. Ennek elhatárolása akként végezhetö el, ^ hogy_a_tényahitósjala^j^g^rt^^^ es'e'm'enyre'allapotra vonatkozik" és legalább részben bizonyítható, igazolható, mig az i vonatkozásában ez elméletileg sem lehetséges. Ezzel összhangban az EBH B. 16. számú, ajelen üggyel analog döntésében^a K^námutat^tt?rzael Snt3i tóaz at'dk^e^loteavéak'e'n<ys^er^szeföggői'olyan'tartalmú szennt, eínem'végzett munkáért idegenek vettekfel összegeket". közlés is, mely Annak bizonyitása, hogy én dolgozom^a ^y^^yett, ^^^ ^nitós^nedteltöj?zesda9ál^ask ^r^zs ei-^letiieg^hets^ En^i^ny^^k^^y^^^ ;1^^^^ me'lytvad'lottkíeíentéseitnem igazolta és olyan tényeket sem tárt fel, melyekböl ez a 1 - akár helyesen, akár tévesen - levonható lett volna. Ennek ellenére az elsőfokú ítélet a vádlott kijelentéseitnem^tényállitásként, hanem értékitéletként (véleményként) határozta meg, mely szerintem alapvetően téves. E körben rá kell mutatnunk az elsöfokú itélet azon belső.e"entmondásara_n^szerirt töb^b ^l^sen k^sztur^emeny^ívanitásnak értékel^ a vádtott ^"^^^^ ^a' ^adtk'é's utwolsó"efőtti~bekezdesebenis - szerintem helyesen - tényállitásoknak értékeli azokat. Az ellentmondás folytatódik az itélet 6. oldalának harmadik bekezdésében, ami szerint a vádlott állítása véleménynek tekintendö.

8 Az értékítélet és a tényállitás elhatárolása kérdéskörében kétségtelen, hogy a vádlott a feljegyzésében jelezte, eredendően nem rendelkezik megfelelő jogi ismeretekkel annak eldöntéséhez, hogy a leirtak fedik-e az általa megjelölt törvényi tényállásokban foglaltakat. Úgy gondolom azonban, ennek jelzése több okból sem elegendő ahhoz, hogy a vádlott által elmondottakat pusztán véleményként, nem pedig tényállitásként lehessen kezelni. Az S/4 alatti iratban a vádlott mindössze abban jelezte bizonytalanságát, hogy miként minösülnek az általa megjelölt magatartások: "... Ajelzett törvényi passzus nem tudom (??) fedi-e a tartalmát EZEK (2011. évi D<lll. tv. ) (Btk ) (Btk. 310/A. ) Ugyénem, ezek megítéléséhez eredendöen nem rendelkezem megfelelő jogi ismeretekkef'. Abban azonban nem tartalmazott semmilyen bizonytalanságot, hogy és magam tevékenységével kapcsolatban tényszerűen milyen állitásokat tesz. Már a beadvány elején is jelzi, pontosan a jogi bizonytalansággal szembeni ténybeli bizonyosságot érzékeltetve: "Viszont visszás ami az Onkormányzat Nyugdíjas Otthonban történik." A beadvány ezt követő része - melyet az elsőfokú itélet is idéz - pontosan leirja ugyanis, hogy azért kővetünk el költségvetési csalást, mert a szerződött megbízatásáért felveszi a fizetését, ezzel a költségvetésből származó juttatásával kapcsolatban megtévesztő magatartást tanúsit, hiszen nem ő dolgozik valójában, hanem én dolgozom helyette, minden dőntést én hozok meg. Ezek önmagukban is konkrét és határozott tényállitások, mind tartalmuk, mind megfogalmazásuk módja szerint, melyeken nem tompit az sem, hogy megelőzőleg a vádlott a büntetőjogi minősités kapcsán bizonytalanságát jelezte. Ennek kapcsán megalapozatlannak tartom az ítélet azon következtetését is, hogy a vádlott az általa tapasztalt tények alapján indokolt módon tehette volna meg tényállitásait, azaz kijelentéseinek volt lényeges ténybeli alapja, mely esetben az esetleg további téves állitásai, következtetései a véleményszabadság keretein belül maradhatnának. A vádlott ugyanis a büntetőeljárás során a kijelentései alátámasztására semmilyen más ténybeli alapot nem tudott felhozni, mint, hogy minden esetben ott voltam az intézményben, amikor ő ott megjelent. En mindösszesen 2 (!) alkalommal találkoztam ott vele, mégpedig október hónapban, amikor a u. forgalomkorlátozására vonatkozóan aláirásom végett keresett meg. Véleményem szerint ez igencsak távoli és elégtelen kapcsolat annak állitásához, de akár azon feltétetezés kiindulópontjához is, hogy visszás dolgok folynak ott, költségvetési csalást követnek el, én dolgozom a helyett, minden döntést én hozok helyette, pedig csak felveszi a fizetését, hisz nem ő dolgozik valójában, mellyel megtéveszti a költségvetést. Hasonlóan, minden ténybeli alapot nélkülöznek a vádlott azon kijelentései is, miszerint felvetődhet az is, hogy befolyással üzérkedek, hisz én voltam ajegyzöje a városnak és most is képviselő vagyok és egy harmadik jegyzői irodát üzemeltetek. Túl azon, hogy az intézményben a nyugdijas klub vezetőjeként fennálló minőségemben tartózkodtam, a vádlott által tapasztaltak gyakorisága az ügyben nem lett feltárva (valójában pedig elenyésző), továbbá semmilyen adatot nem közölt arra, amiböl akár csak egy alkalommal is alappal tehette volna fel, miszerint én dolgozom a helyett. Ehhez képest az az állitás, hogy minden döntést én hozok meg - oly mértékű elrugaszkodás a tényektől, mely szerintem nem tekinthető a tényekre alapitott megalapozott közlésnek. A tapasztalt tények és az azokból levont következtetések, illetve azokból megtett további tényállítások között a véleményszabadság körében is kell, hogy legyen ésszerű logikai kapcsolat, relevancia, mely véleményem szerint jelen esetben teljes mértékben hiányzik. 8

9 Közéleti vitában valótlan tények állítása csak akkor megengedett, ha az állító fél nem tudott a tény hamisságáról és a foglalkozása által megkivánt körültekintést sem mulasztotta el. Arra helyesen mutatott rá az elsófokú biróság, hogy a vádlottra foglalkozási szabályok nem vonatkoztak a tényállitása megtételekor. Tekintve azonban, hogy a vádlott a valóság bizonyitására indítványt nem tett, továbbá a lefolytatott vizsgálat sem tárt fefsemmilyen tényt, amiből a vádlott által tett állitások több-kevesebb alappal levonhatók lettek volna, véleményem szerint nem lehet a tényállásból arra okszerűen következtetni, hogy a vádlott az általa állitott hamis tények hamisjellegéről nem tudott. Ebben az esetben viszont a megtett kijelentések nem élvezhetik a véleménynyilvánitás szabadságának alkotmányos oltalmát. A Debreceni Törvényszék a május 15. napján közölt 18. Bf. 60/2018/6. számú végzésével a rágalmazás vétsége miatt ellen indított büntetoügyben a Hajdúszoboszlói Járásbíróság január 22. napján kihirdetett 1. B. 110/2017/4. számú ítéletét - eltérő jogi indokok mentén - helybenhagyta. _. A másodfokú határozat indokolásának 3. oldala rögziti, hogy - a fellebbezésemmel egyezően és az elsöfokú bíróság értékelésétöl eltérően - a vádlott által tett kijelentések nem a'véleménynyilvánítás, hanem a tényállitás kategóriájába tartoznak. Azt is rógzítette a másodfokú' határozat, hogy ezek a kijelentések a becsület csorbitására vitathatatlanul alkalmasak, hiszen valóságuk esetén büntetöeljárás megindításának alapjául szolgálhatnának. A Debreceni Törvényszék ugyanakkor azért nem tekintette a vádlott magatartását jogellenesnek és a társadalomra veszélyesnek, mert szerinte a vádlottjogilag szabályozott eljarásban, jogosultságát gyakorolva, az ügy érdemével összefüggésben állóan nyilatkozott. A'másodfokú határoza't fefsorolja, hogy mely együttes feltételeknek kell e körben fennállniuk, - úgymint: az elkövető és a sértett egyaránt ugyanazon eljárás tárgya szempontjából legyen érintett, az elkövetö nyilatkozata az adott eljárás tárgyához tartozó legyen, a megtett nyilatkozat az elkövető legális érdekével indokolható, nem öncélú, és nem gyalázkodó, becsmérlö tartalmú. A másodfokú bíróság szerint a vádlott a közmeghallgatáson állampolgári jogaival élve a által vezetett intézményt és engem is érintő aggályainak adott hangot. II. Joasérelem A fentiek alapján az Abtv a szerinti alkotmányjogi panasszal fordulok az Alkotmánybirósághoz. Álláspontom szerint a Debreceni Törvényszék 18. Bf. 60/2018/6. számú végzése ellentétes az Alaptörvény alábbi I. cikk (3) bekezdésével, II. cikkével, VI. cikk (1) bekezdésével, IX. cikk (4) bekezdésével, így a XXVIII. cikk (1) bekezdésével, valamint a 28. cikkével. /. cikk (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapitja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetőjog lényeges tartalmának fisztelefben tartásával korlátozható. 1

10 //. cikk: Az emberí méltóság sérfhetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberí méltósághoz, a magzat életéf a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását ésjó hírnevét tiszteletben tartsák. IX. cikk (4) A véleménynyilvánitás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberí méltóságának a megsértésére. XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bimság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határídőn belül bírálja el. 28. cikk A bíróságok a Jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy ajózan észnek és a közjónak megfelelö, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. f Az alkotmányjogi panasz elbirálása során irányadó további jogszabályi rendelkezések: Bt (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állit, hiresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezésf használ, vétség miatt egy évig teriedö szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokbol vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Jelen ügyben is irányadó az, hogy az alapvetö Jog korlátozására az Alaptörvény I. cikkében rögzftett módon kerülhet sor, tehát más alapvetőjog érvényesülése, vagy alkotmányos érték védelme céljából, a szükségesség, arányosság megtartásával, a másik alapvetö Jog lényeges tartalmára tekintettel történhet. Az emberi méltósághoz való Jog azonban nem egyszerű versengő alapjogként szerepel, hanem azt az Alaptörvény IV. módosítása ^ értelmében, mintegy kiemelten védett alapjogot a véleménynyilvánítás elé helyezve kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. A 13/2014. (IV. 18.) AB határozata indokolása [54] bekezdésében azt is megállapítja, hogy "közéleti kérdéseketérintö véleménynyilvánítási ügyekben eljáró büntetőbíróságok számára nemcsak az Alkotmánybiróság jelen határozatának rendelkezö része, hanem az indokolásában kibontott elvi jelentöségű alkotmányos mérce alkalmazása is kötelezö." Továbbra is fenntartom, hogy feljelentésben részletezett cselekménye túllépte a vélemény-nyilvánítás szabadságának határait, így az bűncselekménynek minősül, mert a Debreceni Törvényszék által a jogellenességet kizáró ok körében felhívott együttes feltételek hiányoznak. 10

11 Alláspontom szerint ugyanis: a közmeghallgatás nem volt személyi összefüggésben velem, vagy, így nem lehet azt megállapítani, hogy a vádlott és én ugyanazon, Jogilag szabályozott eljárás alanyai voltunk, vagy abban személyesen érintettek lettünk volna; a képviselőtestület közmeghallgatása nem hatósági eljárás; az elkövető nyilatkozata nem az adott eljárás tárgyához tartozott, mert a forgalomkoriátozás ügyében tartott közmeghallgatást nem lehet a Szociális Szolgáltató Központtal tárgyi összefüggésbe hozni; a vádlott kijelentései az ő legális érdekeivel szerintem nem igazolhatók, mivel a vádlott jogos érdeke a forgalomkorlátozási tárgyú közmeghallgatáson az lehetett volna, hogy azzal kapcsolatos nyilatkozatokat tegyen, véleményeket formáljon - de nem az, hogy egy oda nem tartozó témában bűncselekmény elkövetését állítsa ránk vonatkozóan. Ezért az Alaptörvénybe és a 13/2014. (IV. 18. )AB határozatbaütközömódontévesenfoglalt akként állást a másodfokú biróság, hogy a vádlott közlése jogilag szabályozott (hatósági) eljárásban, jogosultság, illetve kötelezettség gyakorlása során, az adott eljárás tárgyát képező ügy érdemével összefüggésben állóan történt. A közmeghallgatás célja a forgalomkorlátozás, mint valóban közérdeklödésre számot tartó ügy megvitatása volt, e célból számos érintett lakó is megjelent. Ehhez képest semmilyen módon nem kapcsolódott a közmeghallgatás tematikájába, kontextusába az, amit velem kapcsolatban megfogalmazott, írásban is benyújtott és a képviselötestületi jegyzokönyvhöz csatolni kért. A tisztelt Alkotmánybiróság hivatkozott határozatának [39] bekezdése világosan előírja, hogy többek között a közlés körülményeit, kontextusát, a közlésnek a folyamatban játszott szerepét és a közlésre adott reakciókat is vizsgálni kell ahhoz, hogy egy megszólalást valóban a közügyekben történtnek lehessen minösiteni. Ezeket a vizsgálati szempontokat az eljárt biróságok mellőzték és a másodfokú bíróság teljesen tévesen - egyúttal az Alaptörvényben biztosított jogot is sértve - úgy foglaltak állást, hogy "... a vádlott az önkormányzat által tartott közmeghallgatáson állampolgári jogaival élve, települési lakosként a Szociális Intézmény Fenntartó Társulás Szociális Szolgáltató Közponfjának működésével kapcsolatos, a póimagánvádlót is érintő aggályainak adott hangot". A ránk vonatkozó közléseknek ott és akkor, a tárgyhoz kapcsolódóan semmilyen aktualitása nem volt! Jól mutatja ezt a másokból kiváltott azon reakció, melyet szintén figyelembe kellett volna venni, miszerint a utca jelenlévő három lakosa elhatárolódott kijelentésétől, volt, aki a közmeghallgatást is elhagyta, a képviselőtestületi tisztségviselők pedig arra hívták fel figyelmét, hogy ilyen tényállitásokat megalapozatlanul ne tegyen. Szintén nem tulajdonítottak az eljárt biróságok jelentőséget annak, hogy viszonyult a feljelentett tudattartalma az általa állított tényekhez. sem akkor, sem tudomásom szerint késöbb nem jelölt meg olyan konkrét ügyet, esetet, amiből alappal vonhatta volna le arra vonatkozó tényállitási következtetését, hogy helyett valójában én dolgozom, csak felveszi a fizetését az el nem végzett munkáért. Az pedig az általános közfelfogás szerint, de a tisztelt Alkotmánybíróság hivatkozott gyakorlata szerint sem engedhetö meg, hogy valaki minden ténybeli alap nélkül határozottan azt állítsa, hogy más személy egy konkrétan meghatározott bűncselekményt követett el. 11

12 A közszereplők bírálattal kapcsolatos toleranciájának határát véleményem szerint pont az kell Jelentse, amikor az érintett közszereplő szakmai és emberi tisztességét kérdőjelezik meg, anélkül, hogy arra okot adott volna. A költségvetési csalás bűncselekmény elkövetésére vonatkozó állítással történö szembesülés egzisztenciális kérdés a közszerepló számára, hiszen ha igaz, amit állitanak, akkor annak hivatalvesztés és büntetöeljárás a jogkövetkezménye, melyek egyúttal az érintettröl kialakult emberi kép jelentös negativ irányú változását is eredményezik. a valótlan tények állításával, melyet írásban is megtett, súlyosan megsértette ^ emberi méltóságunkat és a becsületünket. Véleményem szerint, ha az eljáró bíróságok a tényállás megállapítása, illetve annak minősítése során figyelembe vették volna a tisztelt Alkotmánybíróság jelen ügyben irányadó döntésében foglalt kötelezö szempontokat, úgy megállapították volna, hogy a feljelentésben megjelölt cselekmény bűncselekmény. Ez utóbbi esetben pedig megállapították volna a vádlott bűnösségét a Btk (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minosülő rágalmazás vétségének elkövetésében, és igy a jó hírnevem tiszteletben tartásához, valamint az emberi méltóságomhoz való Jogomat az Alaptörvényben biztositott ^- védelemben részesítette volna. Alláspontom szerint az eljáró bíróságok bizonyitékértékelése az Alaptörvényben védelmezett, fentiekben megjelölt Jogaimat sérti, ezzel együtt pedig a tisztességes -el}áráshoz való jogomat is csorbítja. A fentiek alapján kérem a tisztelt Alkotmánybfróságot, sziveskedjen megállapitani, hogy a Debreceni Törvényszék 18. Bf. 60/2018/6. számú végzése alaptörvény-ellenes, és a döntést az Abtv. 43. (4) bekezdése rendelkezései alapján az I. fokú döntésre, a Hajdúszoboszlói Járásbiróság 1. b. 110/2017/4. számú ftéletére is kiterjedö hatállyal szíveskedjen megsemmisiteni, továbbá utasitsa az eljáró biróságokat új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára, mivel a bírói döntés sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, II. cikkét, VI. cikk (1) bekezdését, IX. cikk (4) bekezdését, igy a XXVIII. cikk (1) bekezdését, valamint a 28. cikkét. Kérem továbbá a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy az Abtv. 43. (2) és (3) bekezdései alapján szíveskedjen megállapítani, hogy a megsemmisitö alkotmánybírósági döntés eljárási jogkövetkezményére a bírósági eljárások szabályait tartalmazó törvény rendelkezései vonatkoznak és a szükség szerint lefolytatandó birósági eljárás során az alkotmányjogi kérdésben az Alkotmánybiróság határozata szerint kell eljárni. Nyilatkozom arról, hogy jelen alkotmányjogi panasz indítványomban szereplő személyes adataim nyilvános kezeléséhez, az indítványom, valamint az adataim nyilvánosságra hozatalához hozzájárulok. III. Az indftvánv befogadhatósáaának feltételei: Véleményem szerint az inditványomban teljesülnek azabtv. 52. (1) bekezdésében, ában, 30. (1) bekezdésében és 29. -ában, az indítvány befogadhatóságával összefüggésben előfrt feltételek. 12

13 1. ) A befoaadhatósáa törvénvben elöírt formai követelménvei: az indítvány határozott kérelmet tartalmaz az alábbiak szerint: megjelöli az Abtv át, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az inditvány elbirálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. (1b) bekezdés a) pont]; tartalmazza az eljárás megindításának az indítványban szereplö indokait és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét: az eljáró biróság a tisztelt Alkotmánybiróság 13/2014. (IV. 18. ) AB határozatában kibontott kötelezően alkalmazandó mércét figyelmen kívül hagyva hagyta helyben az elsöfokú bíróság felmentő ítéletét, a rágalmazás vétsége miatt általam, mint sértett által indított büntetőeljárásban. Ezzel a jó hírnevem tiszteletben tartásához, valamint az emberi méltósághoz, ebből eredően a tisztességes eljáráshoz való jogom indokolatlanul és aránytalanul csorbult [Abtv. 52. (1b) bekezdés b) pont]; a tisztelt Alkotmánybíróság által vizsgálandó birói döntésként a Debreceni Törvényszék 18. Bf. 60/2018/6. számú végzését j'elölöm meg [Abtv. 52. (1b) bekezdés c) pont]; indítványom az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése, II. cikke, VI. cikk (1) bekezdése, IX. cikk (4) bekezdése, igy a XXVIII. cikk (1) bekezdése, valamint a 28. cikke sérelmét állítja [Abtv. 52. (1b) bekezdés d) pont]; a sérelmezett bírói döntés alaptörvény-ellenességét azzal indokolja, hogy a másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék a tisztelt Alkotmánybiróság 13/2014. (IV. 18. ) AB határozatában kibontott kötelezően alkalmazandó mércét, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe, XXVIII. cikk (1) bekezdésébe, a 28. cikkbe ütköző módon figyelmen kivül hagyva hagyta helyben az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét a rágalmazás vétsége miatt általam, mint sértett által indított büntetőeljárásban. Az eljáró biróság ezzel nem részesítette az Alaptörvény II. cikkében, valamint VI. cikk (1) bekezdésében, valamint a IX. cikk (4) bekezdésében biztosított védelemben a Jó hírnevem tiszteletben tartásához, valamint az emberi méltósághoz, ebböl eredően a tisztességes eljáráshoz való jogomat, azok indokolatlan és aránytalan csorbulását idézve elö [Abtv. 52. (1b) bekezdés e) pont]; az inditvány kifejezett kérelmet tartalmaz a birói döntés alaptörvény-ellenességének megállapitására és megsemmisítésére [Abtv. 52. (1b) bekezdés f) pont]; az indítvány megjelöli az inditványozó magánszemély nevét és lakóhelyét, továbbá az indítványozó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy adatainak nyilvános kezeléséhez és az indítvány nyilvánosságra hozatalához hozzájárul [Abtv. 52. (5) bekezdés]. 2.) A befoaadhatósáa tön/énvben előirt tartalmi feltételei: ) Az ügyben egyedileg érintve vagyok, hiszen a jelen indítvánnyal inditandó alkotmánybirósági eljárás alapjául szolgáló büntetöügyben sértettként, feljelentőként, illetve pótmagánvádlóként szerepelek. [Abtv. 27. ] ) A birói döntés alaptörvény-ellenessége, illetve az Alaptörvényben biztositott jogok sérelme: a másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék a tisztelt Alkotmánybíróság 13/2014. (IV. 18. ) AB határozatában kibontott kötelezöen alkalmazandó mércét, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe, XXVIII. cikk (1) bekezdésébe, a 28. cikkbe ütköző módon figyelmen kivül hagyva hagyta helyben az elsöfokú bíróság felmentö itéletét, a rágalmazás vétsége miatt általam, mint sértett által indított büntetőeljárásban. 13

14 Az eljáró bíróság ezzel nem részesítette az Alaptörvény II. cikkében, valamint VI. cikk (1) bekezdésében, valamint a IX. cikk (4) bekezdésében biztosított védelemben a jó hirnevem tiszteletben tartásához, valamint az emberi méltósághoz, ebből eredően a tisztességes eljáráshoz való jogomat, azok indokolatlan és aránytalan csorbulását idézve elő [Abtv. 27. a) pont] ) A Debreceni Törvényszék 18. Bf. 60/2018/6. számú végzése tájékoztatást tartalmazott arról, hogy ellene a Be (1) bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye, továbbá a végzés ellen a Be (1) bekezdés értelmében felülvizsgálatnak sincs helye [Abtv. 27. b) pont]. Nyilatkozom arról, hogy az ügyben nincs folyamatban felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt, illetve arról, hogy nem kezdeményeztem perújítást (jogorvoslat a törvényesség érdekében) az ügyben ) A Debreceni Törvényszék 18. Bf. 60/2018/6. számú végzését jogi képviselom Június 20. napján vette kézhez [Abtv. 27. b) pont] ) Alláspontom szerint az alaptörvény-eltenesség a birói döntést érdemben befolyásolta, ugyanis a Debreceni Törvényszék az általam vitatott eljárás és értelmezés miatt hagyta helyben az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét [Abtv. 29. ]. A fentiek alapján kérem a tisztelt Alkotmánybiróságot alkotmányjogi befogadására és érdemi elbírálására. panaszom 3. ) Inditványomhoz csatolt mellékletek, amelyek az inditványban foglaltakat igazolják [Abtv. 52. (6) bekezdés]: Jogi képviselő meghatalmazása január 9. napján kelt magánindítvány és feljelentés és annak mellékletei: o S/2; forgalomkorlátozást kezdeményező levél o S/3: "gazdasági bűnügyek" megnevezésű irat o S/4: "feljegyzés és kivizsgálás kérelme" megnevezésű irat o S/5. : kivonat a képviselő-testület ei ülésénekjegyzökönyvéböl és az ahhoz szerelt iratok ei kihallgatás során a nyomozó hatóság részére átadott Jegyzék Balmazújvárosi Rendörkapitányság 09080/172/2017. bü. számú, nyomozást megszüntető határozata augusztus 17. napján kelt, a nyomozást megszüntető határozattal szembeni panasz Hajdúböszőrményi Járási Ugyészség B. 109/2017/9. számú határozata a panasz elutasításáról október25. napján kelt vádinditvány Hajdúszoboszlói Járásbíróság I. BpB. 110/2017/4. számú itélete Fellebbezés február 15. napján kelt indokolása Debreceni Törvényszék 18. Bf. 60/2018/6. számú végzése Ellenőrzési jelentés Nyíregyháza, augusztus 7. Tisztelettel: Kalmár Erzsébet Katalin képv. :/'\ Sirfion Ugyvédi Iroda DR. SIMON ATTILA ü g yvé d 14