PEDAGÓGIAI PROGRAM Bajza József Általános Iskola 3034 Szűcsi, Petőfi Sándor utca 115.

Átírás

1 2013. Bajza József Általános Iskola 3034 Szűcsi, Petőfi Sándor utca 115.

2 TARTALOMJEGYZÉK A pedagógiai programra vonatkozó jogszabályi előírások Az új pedagógiai program bevezetésének ütemezése CÉLOK ÉS FELADATOK A Bajza József Általános Iskola elsődleges céljai Fontos feladatunk AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az iskola arculata A tanulók közössége Képzési kínálatunk Az iskola kapcsolatrendszere NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei korcsoportonként Az általános iskolai képzés céljai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége Az iskola belső közösségeinek együttműködése és kapcsolattartása A tanulók jogaik gyakorlásának rendje Környezeti-, egészségnevelési-,és elsősegély nyújtási program Törvényi háttér Alapelvek, célok Helyzetleírás Iskolai étkeztetés Mindennapos testmozgás A személyiség fejlesztése Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Környezeti tényezők alakítása Iskolai és iskolán kívüli balesetek, sérülések csökkentése és alapszintű ellátásuk elsajátítása A sajátosan elterjedt egészségkárosító szokások anyagok, szenvedélybetegségek, mozgásszegény életmód elleni küzdelem Az anti humánus szenvedélyek, drog prevenció Az egészségneveléssel és a környezeti neveléssel összefüggő, tanórán kívüli szakmai programok Osztályfőnöki órák tanterve Célok és feladatok Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés

3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A pedagógusok intézményi feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata A pedagógusok feladatai Az osztályfőnöki megbízáshoz kapcsolódó feladatok BEISKOLÁZÁSI RENDSZER A beiratkozás feltételeinek meghatározása A beiratkozási körzeten kívül lakó gyerekek átvétele Vizsgákra vonatkozó szabályok A VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE HELYI TANTERV Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai / Kulcskompetenciák Óratervek Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Helyi tantervek Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei Az értékelés fajtái Az ellenőrzés Az írásbeli beszámoltatások korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái A tanulók fizikai állapotának mérése Nyilatkozat a helyi tantervekről MELLÉKLETEK 3.

4 A pedagógiai programra vonatkozó jogszabályi előírások: 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet 3. A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 4. Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Az új pedagógiai program bevezetésének ütemezése felmenő rendszerben: szeptember 1-től: 1. és 5. évfolyamon vezetjük be. - A többi évfolyamon a jelenleg is hatályos 202/2007. (VIII. 31.) Korm. Rendelet a NAT kiadásáról és bevezetéséről szóló módosítás az irányadó /2017. tanévig az általános iskolában a nevelő-oktató munka két pedagógiai program (helyi tanterv) szerint folyik. 4.

5 1. CÉLOK ÉS FELADATOK ( Alapvetéseink ) 1.1. A Bajza József Általános Iskola elsődleges céljai: a korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok: NAT, kerettanterv, helyi antervek); a tanítás során arra törekszünk, hogy a tanulók részére nyújtott tájékoztatás és ismeretközlés tárgyilagos és többoldalú legyen; a személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján szervezzük; a valamely területen kiemelkedően tehetséges tanulók kibontakozásának segítése; az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a tanulókkal; az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése; felkészítés a magasabb iskolafokokon történő helytállásra (felső tagozat, továbbtanulás), a reális önismereti szint kialakítása, toleranciára nevelés, a vitakészség fejlesztése; a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívül szervezett szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése; egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés; a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű, tanulók segítése, támogatásuk; szükség esetén a szakember által történő segítésük, gyógyításuk megszervezése Fontos feladatunk A pedagógusok módszertani továbbképzéseken való részvétele. Folyamatosan fenntartjuk a színvonalas munka személyi feltételeit. Lehetőségeinkhez mérten megteremtjük a színvonalas munka tárgyi feltételeit. A pedagógustestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást - az önmagával szembeni szakmai igényesség terén; - a munkafegyelem terén; 5.

6 - az etikus magatartás terén; - az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel, más iskolák minket látogató pedagógusaival való kapcsolatában (türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás). Tiszteljük és ápoljuk az intézmény hagyományait. Távol tartjuk az intézménytől a napi politikát. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk. Helyet biztosítunk a tanórákon kívüli vallásoktatásnak. Arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek. 6.

7 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 2.1. Az iskola arculata A Bajza József Általános Iskola több mint 50 éves múltra tekint vissza. Az iskola pedagógustestülete és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, olyan korszerű iskolát működtessünk, amely a régi színvonalon felel meg az új kihívásoknak, elvárásoknak. Az tanulók sikereinek letéteményese a tantestület. A megfelelő szaktudású, a korszerű ismeretek átadásának módszereit jól ismerő, a közéletben szerepet vállaló pedagógusok tevékenysége alapján az iskola megfelel a korszerű pedagógiai követelményeknek. Iskolánkat 1956-ban alapították, azóta szolgálja községünk 6-14 éves korosztályának nevelését, oktatását. Nevét falunk híres szülöttjéről, Bajza Józsefről kapta, akinek emlékét azóta is ápoljuk (koszorúzás, Bajza-napok, emlékmúzeum). Épületét két részben építették, 1956-ban és 1986-ben adták át. A Bajza József Általános Iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az iskola székhelye Szűcsi, beiskolázási körzete Szűcsi község területe. Községünk két város vonzásában Gyöngyös és Hatvan között fekszik, mezőgazdasággal foglalkozó területen. Alapító Okirat szerinti tevékenységünk: - Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás - Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása - Családsegítés - Diáksport - Nem lakó ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása - Általános iskolai felnőttoktatás - Általános iskolai tanulószobai nevelés - Versenysport tevékenység és támogatása - Utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása - Fogyatékkal élők iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 2.2. A tanulók közössége A tanulók meghatározó többsége településünk lakója. Kisebb részben környező településről érkezők. Heterogén összetételű. Tapasztalataink szerint a diákok egyre nagyobb hányadából hiányzik, illetve az évtizedek alatt megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a kíváncsiság, a szükséges mértékű akaraterő, a tapasztalat és a tudás elvárható szintű tisztelete, a tolerancia, a kapcsolatteremtő technikák ismerete, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. 7.

8 Ugyanakkor nőtt a gyerekek érdekérvényesítésre vonatkozó igénye, és változtak az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. A változások nagy része kortünet. A Diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik. A tanulói öntevékenység következő területen tapasztalható: sport, rendezvények, pályázatok, hasznos anyagok gyűjtése. Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az autonóm diákszervezetet. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkodás játékszabályait Képzési kínálatunk Az általános iskola 8 évfolyamos, évfolyamonként egy általános tantervű osztállyal. Képzési rendszerünk osztálykeretben szervezett. A választható órák nem érintenek minden osztályban tanuló gyermeket, a szakköröket, diákköröket pedig több évfolyamról jelentkező tanulók alkotják. Választható tantárgyaink: angol nyelv, informatika, néptánc előkészítő népi gyermekjátékok, zene oktatás, természettudományi gyakorlatok 2.4. Az iskola kapcsolatrendszere A fenntartóval, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a tankerületi igazgatón keresztül tartjuk a kapcsolatot. Bármilyen jellegű problémánk megoldásában segítőkészségükre, tanácsaikra bizton számíthatunk. Utasításaikat a szükséges magyarázatokkal, segédletekkel kapjuk meg. A szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás formái: Az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunkban legfontosabb, megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tekintett értékekkel. Figyelembe kell vennünk, hogy a szülő más, és több oldalról ismeri gyermekét. Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség; Megvalósulási formái: Feltétele: Eredménye: - a kölcsönös támogatás - koordinált pedagógiai tevékenység. - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség. - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. 8.

9 Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük és az alábbi két témakör köré rendeztük: A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtást az előadások témáihoz, - őszinte véleménynyilvánítást - együttműködő magatartást, - a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő - segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást. Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: - nyílt napok, nyílt órák szervezése, - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - előre tervezett szülői értekezletek, - rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák, - előadások szervezése (logopédus, egészségügyi szakember, rendőr meghívásával), - pályaválasztási tanácsadás, - szükség esetén családlátogatás, - közös kirándulások. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - osztály - család közös hétvége túrázással egybekötve, - szülői munkahelyeken üzemlátogatás, - szülők bevonása játékos vetélkedőkbe, sportversenyekbe, - közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével Működtetjük a Szülői Munkaközösséget, melynek tagja minden osztály szülőinek két képviselője. A Szülői Munkaközösség feladatai: - A valamennyi tanulónkat vagy a tanulók valamely csoportját érintő kérdésekben az iskola igazgatójától közvetlen tájékoztatást, illetve alkalmanként a problémák megbeszélésére meghívást kapnak. - Fenntartják az élő kapcsolatot az egy osztályban tanító pedagógusok testülete és az osztály szülői között, ellátva az érdekegyeztetés, a konfliktuskezelés, az együtt gondolkodás, a mozgósítás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát. - Részt vesznek az iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. - Összehívásukra évi két alkalommal, az év elején és félévkor rögzített időpontban, illetve rendkívüli esetben többször is sor kerülhet. 9.

10 Kapcsolataink más intézményekkel Helyi Önkormányzat Az állami fenntartásba és működtetésbe vétel után is zavartalan a kapcsolatunk. Törekvéseinket, céljainkat erkölcsileg és lehetőségeikhez mérten anyagilag is igyekeznek támogatni. Helyi óvoda Közös rendezvények, kölcsönös látogatások. A leendő 1. osztályos tanító néni látogatása az óvodában, a gyermekekkel való ismerkedés. Nyílt napok a leendő 1. osztályosoknak és szüleiknek. Egészségügyi szolgálat A rendszeres orvosi, fogorvosi szűrővizsgálatokat, védőoltásokat minden évben közösen szervezzük, a szülők tájékoztatásával, bevonásával. Megyei Pedagógiai Intézet - által szervezett szakmai felkészítéseken veszünk részt; - gyors és pontos információk továbbításával segítik napi munkánkat; - a tanulmányi versenyek szervezésével, koordinálásával, lebonyolításával kapcsolódik be a tehetséggondozó munkánkba. Környezetvédő megyei és regionális szervezetek A környezettudatosság kialakításában kérünk és kapunk segítséget. Rendőrség Közös, a biztonságra nevelő iskolai programokkal készítjük fel tanulóinkat a rájuk leselkedő veszélyek elhárításának módjára. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Rendszeres kapcsolattartással tudjuk a segítségre szoruló családokat támogatni, az ilyen családokban élő gyermekek nevelését segíteni. Bajza József Gimnázium Hatvan Minden évben közös műsorral és koszorúzással emlékezünk meg névadónk szülőházánál születésének évfordulójáról. Pályázatot kiíró országos szervezetek Nagy súlyt helyezünk arra, hogy minden pályázati lehetőséget kihasználjunk. Ennek az anyagi lehetőségeink javításán túl az a célja, hogy a pályázatok által növeljük intézményünk innovációs tevékenységét, valamint megismerjünk más országokat, illetve megismertessük magunkat. 10.

11 3. NEVELÉSI PROGRAM A nevelés: Az érték: társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer. A lényege értékközvetítés és értékteremtés. tevékenység eredménye 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben. Melyek ezek az értékek? - becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság; - kíváncsiság és tudásvágy; - tolerancia és szolidaritás; - a másik ember tisztelete és a szeretni tudás; - a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme; - kötődés a családhoz és az iskolához; - magyarság- és európaiság-tudat; - önfegyelem és a másokra figyelés képessége; - szorgalom és türelem a munkában; - törekvés széles körű műveltségre; - reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; - vitakészség és kifejezőkészség; - innovatív készség, kreativitás; - törekvés az egészséges életmódra; - az érték és a talmi közötti biztos választás képessége A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei korcsoportonként Alapvető céljaink Az iskola múltja kötelez minket arra, hogy a testületben rejlő értékekre alapozva megőrizzük a hagyományos értékrendet, amely sok sikert hozott már számunkra, és amely végzett tanítványaink közvetítése által megalapozta hírünket. A társadalmi környezet arra kényszerít bennünket, hogy olyan modern iskolát építsünk, amely megfelel a mai igényeknek: kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni képes emberek képzését megalapozó. Ehhez fokozatosan olyan dinamikus, modulrendszerű oktatási szerkezetre kell áttérnünk, amely gyorsan képes reagálni a társadalom változó igényeire. Napjainkban alapvető követelmény, hogy a fiatalok, bármely műveltségi területre vonatkozó felkészültségük, tudásuk mellett egy vagy két idegen nyelvet is ismerjenek, legalább középfokon. Az idegen nyelv az ismeretszerzés, a világban való 11.

12 tájékozódás és kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezért is tulajdonítunk kiemelt jelentőséget az idegen nyelvek tanításának már az általános iskolában is Az általános iskolai képzés céljai Az általános iskolai képzésünk elvi célkitűzése az, hogy a program elején a 3.1. pontban felsorolt értékek közül minél többet juttasson el a tanulókhoz, az életkori sajátosságaiknak legmegfelelőbb formában. Gyakorlati célok az alapfokú nevelés-oktatás Első szakaszára ( évfolyam): - alakítsa ki és fejlessze tovább az iskolába lépő gyermekekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést; - tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalmi értékek iránt; - alapvető képességeket, készségeket fejlesszen a tanulás folyamatában Második szakaszára ( évfolyam): - folytassa az első szakasz készség és képességfejlesztését - vegye figyelembe, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. - vegye figyelembe, hogy a éves kortól a tanulók ismeretszerzésében előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás - a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre - alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A célokhoz kapcsolódó szerkezet 1 8. évfolyamon a kerettanterveknek megfelelő óraszámban és a rendelkezésre álló szabad órakeretben az előírt ismeretanyag tanítása, képesség és készségfejlesztés. Idegen nyelv oktatása 4. évfolyamtól. Választható órakeretben második idegen nyelv oktatás az 1. osztálytól. Kidolgozott program szerint működő, szervezett, valamennyi diákra kiterjedő délutáni foglalkozás, amely a mindennapos testnevelés és kimenő rendszerben a mindennapos testedzés biztosítása és a tanulási technikák tanítása mellett kreativitást fejlesztő tevékenységeket, a szabadidő hasznos és örömteli eltöltésére vonatkozó lehetőségeket kínál. (Múzeum-, mozi-, színházlátogatás, kiállítás készítés, zenetanulás, tánctanulás, drámajáték stb.) 12.

13 Feladatok a cél elérése érdekében 1-4. évfolyamon: - a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon - a tanulói érdeklődésre épített munkában fejlessze a felelősségtudatot, a kitartás képességét - alapozza meg a tanulási szokásokat - törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak - tudatosítsa a környezet értékeit - erősítse a humánus magatartásformákat, szokásokat 5-8. évfolyamon: - fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket amelyek a környezettel való harmonikus konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek - fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését - tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban - a demokratikus normarendszer kiterjesztése a környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra - a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítása, ápolása - fejlessze a nemzeti azonosságtudatot, az Európához való tartozásunk tudatát - fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak felismerésére, adjon példákat a problémák megoldására A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és feladatok Célok A tanulói személyiség erejének, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia); általános: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése; konkrét: az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is, az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának: - a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke), - az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.), 13.

14 - a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia), - a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség), - a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.), - tehetséggondozás. A célhoz kapcsolódó eszközök, módszerek Az iskola hagyománya a személyre szabott módszerekkel végzett tehetséggondozás. Ezt a tevékenységet minden pedagógus elsődleges kötelességének tekinti. A kiemelkedő tehetségű diákokkal való foglalkozás nemcsak magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és differenciált módszerek ismeretét kívánja. A kollégák idejének döntő részét tölti ki ez a tevékenység. A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszköze a műhelymunka, amely egyrészt sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez (a célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot, kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti). A műhelymunka színterei az erdei iskola, a táborok, a szakkörök, a diákkörök, az Bajza-napok rendezvényei. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Feladatok a cél elérése érdekében Nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának; fejlessze - a tanulók önismeretét, eddze akaratukat; járuljon hozzá - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik, - az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskola fenntartó és használó részéről, amelyben: a tanulók - tudásának, - képességeinek, - egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a közép pontban figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nem csak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen elvek alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: 14.

15 Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: - a megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, - tanulási stratégiák tanítása, - a tanulók bevonása a tanítási-tanulási folyamatba, - a szilárd alapműveltség átadása, - megszerettetni a tanulókkal a tanulást, mint munkát, - törekedni a tehetséges tanulók felismerésére, a tehetségük kibontakoztatására. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival. Az egészséges és kulturált életmód nevelése területén elvégzendő feladatok: - a mintaszerű egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagógusközösség számára a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, mivel az iskolai teljesítmény, a jövő építése alapvetően individuális tevékenység: az iskolai tételes, következményekkel járó értékelés az egyéni teljesítményt méri, s ezt látszólag nem befolyásolja a közösségben elfoglalt hely. A napi munka során a személyre szóló fejlesztés a leghatékonyabban alkalmazott nevelési módszer. Ennek feltétele a tanár részéről olyan szintű empátia, amely segítségével minden tanítványának hiteles cselekvési mintát tud felkínálni. Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei: - a tanórák - szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák; - a tanórán kívüli foglakozások - séta, kirándulás - szakkörök, versenyek - közös rendezvények; - diák önkormányzati munka; - szabadidős tevékenység. Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel. Mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi tevékenyen hozzájárul: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etnikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 15.

16 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segítik: A tananyag elsajátítása - segítse a tanulók kezdeményezéseit; - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez; - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel; - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a hazaszeretetet; - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására; - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó alapelv; - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodást, valamint annak kritikai módon való használatának képességét; - adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére; - során kapjon képet a munka világáról; - során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, meleg-megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A deviáns életvitel kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból, megváltozik (romlik) a megítélése a formális csoportban (osztály). Ennek többféle oka lehet; az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal, a belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet és zavart viselkedéshez vezethet. A feszültség csökkentésének módszerei: - a figyelem megosztása (kiiktatja tudatából az ellentmondást) - ideológia kovácsolása (gyakori és közismert önigazolás) - kompromisszum képzése (passzivitás, vagy kitérés) - kábítás (a szerfogyasztás mint időleges "felejtés") - menekülés (kilépés a helyzetből). Bármelyik feszültségcsökkentő módszerhez folyamodik a fiatal, az a személyiségfejlődésére káros lehet, de különösen az utolsó két forma jelent nagy veszélyt. A személyiség súlyos torzulása esetén a nemzeti Köznevelési Törvény előírásait követjük. Családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése a felvállalható feladat. Mindkét ok miatti deviáns magatartás, beilleszkedési zavar (tüneti) kezelése a személyre szóló fejlesztés során történik. A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése a meglévő értékek hangsúlyozása és a kibontakozás lehetőségének biztosítása (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység) útján történik. 16.

17 Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. A Közoktatásról szóló törvény legutóbbi módosításának titoktartási kötelezettségünket előíró rendelkezését pedagógus-lelkiismeretünk szerint betartjuk A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Iskolánkban minden év elején meghirdetjük a Bajza József Általános Iskola Legjobb Tanulója címért egész éven át tartó tanulmányi versenyt. Ezen kívül havi elosztásban, rendszeresen szervezünk helyi szaktárgyi versenyeket. Felkészítjük tanulóinkat a megyei szervezésű és a levelező szaktárgyi versenyekre. Kistérségi és megyei szaktárgyi és sportversenyeken indulnak tanulóink. A versenyeztetésen kívül kiváló fejlesztési lehetőséget kínálnak az iskolában működő szakkörök A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tekintve, hogy az ezzel a problémával küzdő gyerekek szinte minden évfolyamon megtalálhatók, az őket segítő program az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló feladat. Kimenetele: Ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémára derít fényt gyógypedagógus látja el a fejlesztést. Ha a probléma a tananyag megértésének átlagosnál lassúbb folyamata, egyéni korrepetálással segítünk A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem célja a prevenció: a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. Alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához. Az általános pedagógiai tevékenységen belül figyelmet kell fordítani azokra a tényezőkre, amelyek a gyermek személyiségét károsan befolyásolják. A tanár (osztályfőnök) figyelemmel kíséri a gyermek életmódjában, magatartásában bekövetkező változásokat, az iskolai teljesítményét. Jelentős negatív változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Ahhoz, hogy a látható probléma okát megtalálja (családi, partner- vagy társkapcsolatai egyensúlyának felbomlása) pontos információkra van szüksége, ami csak empatikus, megértő és elfogadó légkörben lehetséges. A valódi (pszichés, szociális) gond megismerését követően tud dönteni a pedagógus, hogy a problémával történő segítő foglalkozáshoz rendelkezik-e elégséges pedagógiai eszközzel. Amennyiben a korrekció meghaladja szakmai kompetenciáját, akkor segítséget kell kérnie más szakembertől (orvos, pszichológus, stb.). 17.

18 A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülők egyrészről mint a szolgáltatás megrendelői határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőket a tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. Arra törekszünk, hogy a szülők kiadásait lehetőség szerint csökkentsük. A pedagógusok évi négy fogadóórája, az évi két osztályszülői értekezlet, az évi két választmányi értekezlet, továbbá szükség esetén a szülő vagy a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések e kapcsolattartás fórumai. A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet Az iskola belső közösségeinek együttműködése és kapcsolattartása: a) Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködésének formái: - iskolavezetői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, megbeszélések- éves munkaterv alapján. - A pedagógusok tájékoztatásának módja a hirdető táblán történő kiírással, értesítések, dokumentumok kifüggesztése útján. Elektronikusan érkezett információk továbbítása saját, vagy a pedagógusoknak létrehozott címre. b) A szakmai munkaközösségek együttműködése: a munkaközösségi feladatok területei: - egységes magatartási követelmény rendszer felállítása - Házirend - helyi versenyek szervezése - közös tanulói értékelések - osztályfőnöki munkaterv kidolgozása Az együttműködés formája és módja: - havi megbeszélések - konzultációk 18.

19 A tanulók jogaik gyakorlásának rendje 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 5. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést hívunk össze. 6. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 7. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 8. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 9. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének a tanulók létszámának 50%-a+1 fő minősül Környezeti-, egészségnevelési-,és elsősegély nyújtási program Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait,ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. 19.

20 Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság cikkely szerint minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyótevékenységnek ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt általunk ben ratifikált biodiverzitás egyezmény tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. -a kimondja, hogy a Kt ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: - Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. - A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. 20.

21 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az Egészség 21 Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Önkormányzati jogszabály Az évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokkal kapcsolatban kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. Elsősegélynyújtásra vonatkozó jogszabály évi II. törvény 28. kimondja, hogy minden állampolgár köteles - szükség esetén - tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott Alapelvek, célok A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés és az egészségnevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti-egészségnevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is: család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli területen is. E területeken a környezet, egészség megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget szerezhetnek a fiatalok. A környezeti-, egészségnevelés, elsősegélynyújtásra nevelés céljai Olyan emberek nevelése, akik az egészségük megvédésére a természetes környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni. Ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. Az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, mind a pedagógus, mind a diák részéről. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti-egészségnevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése. A tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. A tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. Gyermekeink felismerjék a balesetet szenvedett sérültek helyzetét és tőlük elvárható segítséget tudják nyújtani. 21.

22 Kiemelt témakörök: az életkorral járó biológiai-, pszicho-, higiénés-, életmóddal kapcsolatos tennivalók; a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései; az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció; az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; az egészségérték tudatosítása. ismerjék fel a vészhelyzeteket, sajátítsák el az alapvető elsősegély-nyújtási módokat A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétel Helyzetleírás Gyerekeink és családjaik körében egyre felmérhetőbbek az egészség és környezet romlásának okai: - káros élvezeti cikkek fogyasztása: drog, dohányzás, alkoholizálás; - megélhetési feltételek romlása; - mozgásszegény életmód; - a stressz és magatartászavar; - az egészséges táplálkozás megfizethetetlensége; - az információhiány; - közúti balesetek növekedése. Meggyőződésünk, hogy egy csapásra, senki nem tudja megváltoztatni sem önmagát, sem környezetét, sem életkörülményeit. Az életre, az egészségre, a környezet védelmére nevelést, a valódi életet tükröző, helyes életmódra való felkészítést már a posztembrionális életszakasztól kezdve kellene elkezdeni; majd az alap és középfokú intézményekben kellene kiteljesednie. Az hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az elsősorban a családtól függ, és ezt az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. Napjainkra jellemző, hogy a pubertástól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a médiák befolyása is megnő. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhető, kevés idő alatt kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul. A diákok idejük nagy részét falak között élik. Keveset mozognak a természetben, nincs érzékük a természeti szépségek felismerésére, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az életkor előre haladtával a helyzet romlik, mind többet ülnek a számítógép előtt, és kevesebbet mozognak. Az elmondottak indokolják az egészségnevelési környezeti nevelési és elsősegély nyújtási program létjogosultságát. 22.

23 Iskolai étkeztetés Hazánkban kiemelkedően magas a keringési és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulása volna elérhető a helyes táplálkozással. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és sajnos egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. Az iskola tágas, világos, megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik, a tanulóknak több mint 50%-a veszi igénybe az iskolában ebédelés lehetőségét. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ebédet a helyi óvoda konyháján főzik, az életkornak megfelelő mennyiségben és minőségben. A tízórai összeállításában segítünk az iskola-tej beszerzésével alsó és felső tagozaton illetve alsó tagozaton alma biztosításával. /Mindkettőre szerződést kötünk./ Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy az iskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Nemzeti Köznevelési Törvény előírja a mindennapos testnevelési óra beépítését. Iskolánkban, e törvényi előírást megelőzően is kiemelt feladatunknak tartottuk, hogy minden gyerek minden nap szervezett testmozgás foglalkozásban vegyen részt. Az a célunk, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele. A gyerekek mozgási lehetőségeinek bővítése (uszoda, speciális tornák) részben csak a szülők egyéni anyagi áldozatvállalása útján valósítható meg. Az úszást a helyi tantervben évfolyamig építettük be, a speciális tornákon való részvételt az órarend alakításával segítjük A személyiség fejlesztése Minden nevelőintézmény alapvető feladata a fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: - önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, - kudarctűrő képesség fejlesztése, - kapcsolatteremtési képesség fejlesztése, - akaraterő fokozása, - az egészséges fejlődéshez szüksége feltételek és tevékenységek biztosítása, - a helyes életmód követelményeinek megismertetése, betartatása, - öntevékeny egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése, - nélkülözhetetlen egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése, - a helyes napi és heti rend kialakítása, 23.

24 - az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, - az öltözködési szokások, az ízlés alakítása, - baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés, - felkészítés balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban, a közlekedésben, - elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Környezeti tényezők alakítása: Az iskola és környezete, mint élettér tisztaságának, rendjének, higiéniájának formálásáért: - az iskola épületei körül a szülők bevonásával parkosítás-faültetés folytatása, a belső udvar kialakítása érdekében, - szabadtéri, tantermi szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas tárolók kihelyezése Iskolai és iskolán kívüli balesetek, sérülések csökkentésére és alapszintű ellátásuk elsajátításáért: a) Közlekedési ismeretek elmélyítése, élményszerű gyakorlása érdekében: - időszakosan a KRESZ Park kialakítása és használata évfolyamig. b) Elsősegély nyújtási és csecsemőgondozási ismeretek játékos elsajátítása érdekében - modellek, torzók, egészségügyi doboz és kellékei megismertetése, - vérnyomásmérő használatának elsajátíttatása, -sebek törések ficamok elsősegély szintű ellátásához a kötözések megismerése, - videofilmek vetítése A sajátosan elterjedt egészségkárosító szokások anyagok, szenvedélybetegségek, mozgásszegény életmód elleni küzdelem érdekében: Ellenpropaganda kifejtése: - kiállítások, előadások, - filmvetítések szervezésével; - gyermekplakát, gyermekreklám készítésével Kiemelt figyelmet kapnak az alábbi területek : - alkohol - dohányzás AIDS és drogprevenció; - biztonságos szex, fogamzásgátlás; - közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása; - egészséges fizikai környezet kialakítása; - aktív testmozgás elterjesztése a tanulók bevonásával; - az egészséges táplálkozás érdekében: a) Korszerű táplálkozási szokások, egészséges táplálkozást szolgáló termékek bemutatása. b) Táplálkozás, reform konyha, konyhaművészet. c) Étkezési illemtan. d) Étkezési főzési higiénia elsajátítatása. e) A táplálkozással kapcsolatos betegségek és megelőzésük megismerése. 24.