Politikai ajánlás a SEE SCIENCE program debreceni megvalósításában érintett döntéshozók számára

Átírás

1 Politikai ajánlás a SEE SCIENCE program debreceni megvalósításában érintett döntéshozók számára Tudományos Élménypark létesítése Debrecenben Projekt elnevezés SEE Science Projekt azonosító SEE/B/0048/1.3/X Dokumentum címe Dokumentum verzió Politikai ajánlás a SEE SCIENCE program debreceni megvalósításában érintett döntéshozók számára. Tudományos Élménypark létesítése Debrecenben 1.0 Eredet PP1 Debreceni Egyetem Dátum November 13. Dokumentum jellege WP4.3 output Kapcsolódó dokumentum (ok ) 1

2 Készítette PP1 Debreceni Egyetem Tartalom Bevezető A projekt céljai: Első ajánlás: Második ajánlás Harmadik ajánlás Negyedik ajánlás Ötödik ajánlás Hatodik ajánlás Hetedik ajánlás Háttérdokumentumok, szakértői anyagok:

3 Bevezető Korunk kihívásaira többek közt az EUROPA 2020 stratégiai dokumentum ad programszintű választ, amelyben elveket és számszerű célkitűzéseket fogalmaz meg. Ezek foglakoztatásról, innovációról, az energetikai kihívásokról, az oktatás számszerű értékeiről és a szegénységgel érintettek számának a csökkentéséről szólnak. Ahhoz, hogy a jelenlegi státuszokat/indikátorokat meghaladjuk a következő tíz évben, a jelenleginél jobban kell támaszkodni a tudományra általában, azon belül is különösen a természettudományokra. Sokféle eszköz, meglévő intézményrendszer ismeretes, amelyek a cél elérésére felhasználhatóak, de szükség van újakra is. Ilyenek lehetnek például a tudomány népszerűsítését felvállaló intézmények, amely a közművelődési attitűdökkel végeznek egy speciális területen kiegészítő, integráló és szemléletformáló tevékenységet. Ez útkeresés, útmutatás mindazoknak, akik alakítani és élhetőbbé akarják tenni a mai világot, illetve egy olyan nemzedék felnevelésében vállalnak feladatot, amelynek egy még fejlettebb tudásalapú társadalomban kell jól szocializálódni, beleértve ebbe az értéktermelő folyamatokban való részvétel képességét is. Az átfogó uniós programok mellett, a részcélok teljesítését segíthetik olyan önszerveződő transznacionális programok is, mint például a Debrecen Megyei Jogú Város és a Debrecen Egyetem partnerségével megvalósuló SEE SCIENCE program. Itt alapvetően a működési tapasztalatok megszerzése, illetve legjobb gyakorlatok elsajátítása, mai szóhasználattal a szervezeti tanulás történik. A SEE Science projekt legfőbb célja, a lakosság tudatosságának erősítése a természettudományok, technológia és az innováció fontossága iránt, amelyek gazdasági növekedés kulcstényezői. Azaz a Science Centerek hagyományos élményalapú informális oktató szerepén túlmutatva az intézménynek egyértelmű szerepet tulajdonít a térség innovációs folyamataiban is. Ezzel párhuzamosan Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint pályázó a Debreceni Egyetemmel, mint szakmai partnerrel közösen sikeresen pályázott a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, Agóra PÓLUS, Pólus- illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása című, kétfordulós TIOP / számú pályázati felhívásra. A 2010 júliusában kelt Támogatási Szerződés értelmében a projekt tárgya egy innovatív komplex szolgáltatásokat nyújtó közművelődési intézmény, ún. Agóra PÓLUS létrehozása, azaz a Tudományos Élménypark kialakítása a Debreceni Botanikus Kertben. A 3

4 két projekt mára összeért azaz eredendően a SEE Science projekt tapasztalatai, eredményei (már a kialakításkor) közvetlenül beépülhetnek a Tudományos Élményközpont működésébe. Debrecen Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési stratégiai céljának a kulcsmondata: a nagy hozzáadott érték. Célja, hogy között uniós forrásokra támaszkodva -, hogy az Európai Unió egyik gazdaságfejlesztési, kutatásfejlesztési és innovációs központjává váljon. Debrecen az elmúlt másfél évtizedben mutatott fejlődése alapján Magyarország egyik legkiemelkedőbb gazdasági potenciállal rendelkező nagyvárosa, a tudás és az innováció hazai központja. A sikeres városfejlesztés kulcsa olyan vonzó gazdasági és társadalmi környezet kialakítása volt, amely lehetővé tette, hogy a már meglévő hagyományos iparágak mellett a magas hozzáadott értéket képviselő technológiai iparágak is megjelenjenek a városban. A vonzó gazdasági és társadalmi környezet kialakítása érdekében 15 évvel ezelőtt komplex városfejlesztési program indult, melynek középpontjában a város egységes, intenzív fejlesztése állt. A város a következő hétéves fejlesztési ciklusban olyan gazdaságfejlesztési politikát kíván folytatni, amely figyelembe veszi a meglévő gazdasági adottságait és felerősíti az elmúlt 15 évben meghatározóvá vált tudásalapú iparágakat. Az innovatív gazdaságfejlesztési politika új alapokra helyezi a város, az egyetem, a kamara, a vállalkozói szektor eddigi együttműködését, amely keretében nemcsak a tudásalapú technológiai-, hanem a hagyományos iparágak vonatkozásában is szerepet kap a kutatás, a fejlesztés és az innováció. A város számára fontos az európai kompetencia-központokhoz, valamint kutatóegyetemi szövetségekhez való csatlakozás, a kutatási célú alapinfrastruktúra fejlesztése és a kutatási eredmények piacra jutásának támogatása. Ez a stratégia akkor lehet sikeres, ha a kutatásfejlesztési és innovációs rendszer valamennyi elemét érinti, ha a város olyan környezetet szakzsargonnal élve: ökoszisztémát hoz létre, amelyben a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó közintézmények és vállalatok, valamint az innovatív vállalkozások egyaránt fejlődni és növekedni képesek. Éppen ezért a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia is három fő elem köré rendeződik: a tudás előállítása, a tudás felhasználása, valamint közöttük a tudás áramlása. 4

5 Egy átfogó stratégia a megvalósítás során a különböző szervezetek stratégiájává válik, programok és projektek épülnek rá, a szervezeti tagok számára elvégzendő feladatot jelentenek. Ilyen a SEE SCIENCE és az AGÓRA (Tudományos Élménypark) program is. 1. A projekt céljai: átfogó: Debrecen, mint fejlesztési pólus és az Észak-Alföldi régió versenyképességének növelése a természettudományos potenciál hatékony kihasználásával. közvetlen: o A műszaki és a természettudományok népszerűsítése, a természettudományos gondolkodásmód megismertetése és terjesztése a legfogékonyabb korosztályokban, természettudományi folyamatok, jelenségek élményszerű bemutatása; o A tanulók jelenlegi attitűdjének megváltoztatása, a jelenleg kevésbé kedvelt tárgyak (elsősorban fizika, kémia) megítélésének megváltoztatása; o A középiskolai oktatás kísérletes, gyakorlati oldalának megerősítése, informális és nem formális tanulási formák meghonosítása, elterjesztése; o A régió tudományos és innovációs eredményeinek propagálása; o Az egyetem beiskolázási és PR tevékenységének támogatása; o A tehetséggondozás különböző formáinak erősítése, új formák kidolgozása és bevezetése, az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés; A középiskolai tanárok, valamint a tanárjelöltek gyakorlat-orientált képzésének előmozdítása, javítása, a központ tevékenységébe történő bevonásukkal A tudomány életszerű megközelítésével közérthetőbbé, a természettudományi folyamatok, jelenségek élményszerű bemutatásával vonzóbbá válik az általános- és középiskolák diákjai, tanárai, egyetemi hallgatók számára a természettudományos oktatás. A projekt legfontosabb feladata a jelenlegi attitűdök megváltoztatása, az oktatás gyakorlati oldalának erősítése, a gyakorlat-orientált képzés támogatása. Mindezek mellett lehetőséget nyújt a pedagógusok, egyetemi oktatók, kutatók továbbképzésére is. A projekt szakmai mentora a Debreceni Egyetem, a tudományos szakmai programot Tudományegyetemi Karok (TEK) oktatói állították össze. 5

6 Függetlenül attól, hogy ez a projekt jogilag a városhoz kötődik, a megvalósításban részt vesz a Debreceni Egyetem, Debrecen város meghatározó cégei, a SEE SCIENCE projekt révén - leginkább benchmarkként - egy nemzetközi konzorcium, érintettek a potenciális látogatók a közoktatási intézmények, az oktatásigazgatási szervezetek. Tekintve, hogy a projekt támogatásból valósul meg, ide sorolható még a támogató Magyar Állam nevében és helyette eljáró Közreműködő szervezet is. Ennek az érintett szervezeti és személyi körnek a felelőssége, hogy ez a projekt sikeres legyen. Tekintve, hogy az operatív feladatokra természetszerűen létre jön egy működtető szervezet, szükséges meghatározni egyfajta munkamegosztást a politikai, szakpolitikai, szakmai és működtetést végző szintek között. Ennek a munkamegosztásnak a bevált módja a politikai ajánlás, amikor is egy politikai szinten elindított kezdeményezés konkrét megvalósításának a menedzseléséhez készül egy visszacsatolás a kezdeményező számára, ami tartalmában szakmai összefoglaló/emlékeztető, szakmai útmutató. Ebben stratégiai elveket, azok feladatokra történő lebontását, a megvalósulás vagy működtetés értékelési szempontjait (amennyiben releváns, elkészült értékelésekből levonható következtetéseket kel bemutatni), a további sikeres működés, illetve fenntarthatóság érdekében szükséges intézkedéseket kell összefoglalni az alábbiak szerint. 6

7 2. Első ajánlás: A megvalósításban és a továbbfejlesztésben érintett szervezetek számbavétele, velük egy rendszeres kommunikációs forma/csatorna kiépítése és fenntartása. Ide tartoznak a program kínálatot előmozdítani, vagy segíteni képes szereplők és a befogadó, vagyis a kínálattal megcélzott célcsoport képviselői. Erre célszerű formalizált kereteket létrehozni, ami lehet egy évente egy-két alkalommal ülésező irányító testület. Feladata a stratégiai célok megvalósulásának nyomon követése, továbbfejlesztése és a célok eléréséhez szükséges intézkedésekre javaslattevő szerepkör. 3. Második ajánlás Nemzetközi és hazai partnerség azzal a céllal, hogy a tudománynépszerűsítésben mások által elért eredmények ismertekké és felhasználhatóakká váljanak. Ez szervezeti tanulás, amely erre a specializált tevékenységre a leginkább javasolható mód. Ugyanis ez az intézmény egy kapu a világra, ahol a hitelesség legfontosabb indikátora a frissesség, a világ élmezőnyével való együtt haladás mértéke. A versenyképesség fenntartásához tudásra, együttműködésre és pénzre van szükség, a leírt sorrendben. Javasolható az élményparkok nemzeti szövetségének a megalakulását kezdeményezni, ilyen küldetésű nemzetközi szervezetekbe belépni és kétoldalú együttműködéseket kialakítani. 4. Harmadik ajánlás A létrejövő intézmény építőkövei: egy fejlett infrastruktúra, a kiállított és bemutatott tárgyak/eszközök/berendezések és az ott dolgozók tudása, illetve az általuk végzett kommunikáció és a megszervezett programok. A ház kínálatának a minősége az utóbbi kettőtől függ, ami jelentősen bővíthető külső partnerszervezeteknek a működtetésbe történő bevonásával, akiknek nincs a piacra bevezetett háza, de van mondanivalója, bemutatnivalója, egyfajta a kis kiállítások a kiállításban. Ezek a szervezetek Debrecen és a Régió meghatározó nagyvállalatai és intézményei. Tekintve, hogy ennek a rendszere/metódusa a SEE SCIENCE programban már részben megszerveződött és a 7

8 gyakorlatban működőképes. Az eddigi eredmények nagyon komoly szándéknyilatkozatokkal igazoltak, ezért ezt a közösen létrehozott értéket kell fenntartani és továbbfejleszteni. 5. Negyedik ajánlás Az intézménynek van tulajdonosa/fenntartója, van létrehozott működtető szervezete, lesz egy az előzőekben körvonalazott partneri köre, ami elég szokott lenni a sikeres működéshez. Tekintve, hogy ez egy innovatív intézmény, itt nem szabad megállni, hanem fel kell térképezni azt a társadalmi erőforrást, amelyet összefoglalóan civil szférának szokás nevezni. Ki kell alakítani azokat a formákat, ahol ez az erő be tud kapcsolódni az intézmény munkájába. Ilyen lehet az önkéntesek személyes közreműködésnek a megszervezése (nyugdíjas pedagógusok, lelkes amatőrök, stb.) és a civil szervezetek által felkínált programok, ajánlatok befogadása. Ennek a gondolatiságnak a jegyében indokolt az alapítónak is létrehoznia, - vagy a létrehozást elvi támogatásban részesítenie egy alapítványt, amely a civil szervezetek sajátos eszközeivel tudná támogatni az intézmény küldetésének a sikerességét. 6. Ötödik ajánlás Amikor sok munkával létrejön egy intézmény, az alapító a szűkös kapacitásaival gyakran fókuszál az újabb feladataira. Ez természetes, de a fenntarthatósági elvárások miatt nem engedheti el egy állandó megújulási nyomás alatt működő intézmény kezét. Ennek a további gondoskodásnak akkor felel meg leginkább, ha az érdekkörébe tartozó tervezési, programozási dokumentumokban, - amikor releváns - fenntart egy sort, ahová értelemszerűen összegeket, feladatokat lehet beírni. 7. Hatodik ajánlás Ennek az intézménynek a természetes jellemzője a megújulás, a folyamatos fejlesztés. Nem elég azonban ezeket az elveket csak deklarálni, hanem ki kell alakítani, bevezetni és fenntartani azokat a menedzsment eszközöket, amelynek a lényegét a Deming által bevezetett PDCA ciklus írja le, amely a tervalapon végrehajtott tevékenységet állandóan méri, monitorozza, elemzi, majd ezek alapján változtat, vagyis folyamatosan fejleszt. Ezeknek a 8

9 rendszereknek működnie kell az alapítónál, (értelemszerűen ez a feladat delegálható az irányító testülethez) létre kell hozatni a működtető szervezet saját rendszerét, ahol a látogatók és az érintettek visszajelzéseit gyűjtik. Ilyen módon tények alapján születnek majd döntések az intézmény operatív és stratégiai ügyeiben. 8. Hetedik ajánlás Ezt az intézményt Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre partnerségben a Debreceni Egyetemmel. Ennek a partnerségnek a részletei a pályázati szakaszra kidolgozásra kerültek és eredményesek voltak. Tartalmaztak elvi utalást a működési szakaszra is, de erre vonatkozóan nincsenek rögzítve részletes szabályok, s nem tisztázottak a kötelezettségvállalások. Azért, hogy ez a helyzet ne okozzon zavart a későbbiekben, szükséges egy minden részletre kiterjedő együttműködési szerződés megkötése. Szükséges ez azért is, mert az a személyi kör (egyetemi vezetés, városi vezetés), akik a projektet eddig menedzselték (sok szóbeli megállapodás alapján zökkenőmentesen) változnak, egyidejűleg szervezeti változás is történik, mert a pályázati- és fenntartási időszakban, a működtetést egy a Debrecen Önkormányzata által létrehozott önálló szervezet végzi, a Debreceni Egyetem működési területén annak szerződésben vállalt mentorsága, szakmai- és demonstrátori támogatása mellett. 9

10 9. Háttérdokumentumok, szakértői anyagok: Útmutató a Debreceni Tudományos Élménypark és a Debrecenben működő intézmények, gazdálkodó szervezetek együttműködésének fejlesztéséhez Előzmények: Debrecen Megyei Jogú Város 2008-ban egy tudományos élménypark megvalósításáról döntött és ebbe a projektbe szakmai mentorként bevonta a Debreceni Egyetemet. A megvalósítási folyamat kezdeti szakaszában, együtt a Debreceni Egyetemmel bekapcsolódott egy SEE Science transznacionális projektbe, hogy saját céljainak elérését támogató tudáshoz és kapcsolatrendszerhez jusson. A SEE Science projektben megvalósítandó feladatként szerepel a városban működő, a helyi szintű innovációt támogató, meghatározó intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel történő együttműködés kialakítása. Ez az útmutató ennek a munkának, azaz a innovatív szervezetekkel (stakeholders) történű stratégiai kapcsolatrendszer felépítésének koncepcióját és módszertanát foglalja össze, azt az elvet követve, hogy a modern gazdaság és jólét alapja a triple helix megközelítés, ahol az igazgatás, a K+F szektor és az üzleti szereplők együttműködése szükséges a sikerhez. A követendő célok: A Tudományos Élménypark (projekt) arra törekszik, - hogy a helyi közösség figyelmét a műszaki és természettudományok, valamint az innováció felére irányítsa, mivel ezek a területek a gazdasági fejlődés alapját jelenthetik - hogy a fiatalok figyelmét a tudomány, a technológia és az innováció felé fordítsa azáltal, hogy kézzel foghatóbbá teszi számukra a műszaki és természettudományokat. - innovációs katalizátor szerepet vállaljon fel, azzal, hogy az intézmény kapacitásépítő és tudásformáló tevékenységei nélkülözhetetlenek - hogy a már létező tudományos élményközpontok tapasztalatait felhasználja és a saját eredményeivel gazdagítsa a közös tudást - hogy a célok elérése érdekében stratégiai partnerséget hoz létre. (triple helix) - induláskor meghatározott tudományterületeket (botanika, hidrobiológia, az orvosbiológia, kémia, fizika és a napfizika),mellett nyitott marad ezek bővítésére folyamatos fejlesztés révén 10

11 - hogy a mindennapi élményeken keresztül legyőzze a műszaki és természettudományokkal kapcsolatos fenntartásokat, és hogy a tudományos újdonságokat és az innovációban rejlő örömöket bemutassa a látogatóknak - hogy inspirálja és támogassa a fiatalokat a természettudományos pályaválasztásban. A célelérés koncepciója, a Debrecenben működő intézmények és gazdálkodó szervezetek bevonása: A munka során egy olyan elvnek a követését tartjuk követelménynek, mely szerint a Tudományos Élménypark társadalmi hatása eredményesebb lehet, ha az élményt előállító tevékenysége és az élményt átélő látogató mellett már a kezdetekkor jelen van egy harmadik - lehetőleg piaci szereplő, aki fel tudja mutatni azt a logikai hidat, hogy a megszerzett ismeretek hogyan épülnek be a mindennapi életünkbe. Ez megnyilvánulhat az érdeklődési kör befolyásolásán át egészen a konkrét pályaválasztási elképzelések fókuszának módosulásáig. Az együttműködés lehetséges formái: a. A bevont szervezetek kapcsolódjanak be a Tudományos Élménypark mindennapi munkájába, segítsék elő a korábban ismertetett elvek érvényesülését, érjék el, hogy ez az intézmény lehetőleg az ő az érdekeik szerint végezze a munkáját. Alakítsanak ki olyan struktúrákat, amely ezt formálisan is biztosítja. Egy új intézmény indulásakor még általában nyitottabb arra, hogy a programját és a szervezetét rugalmasan alakítsa. Ebben a szakaszban készülnek az alapító dokumentumok, a szervezet működését meghatározó szabályzatok, ezért a külső szervezeteknek is ebben a szakaszban van lehetőségük az érdekeik érvényesítésére. Ennek szinterei azok a fórumok, ahol az alapító közös gondolkodásra, együttműködési lehetőségek feltérképezésére hívja a város meghatározó szervezeteit és intézményeit. Az ilyen ad hoc jellegű megbeszélések mellett kialakított intézményes formák viszont hosszú távon teremtik meg az együttműködés szervezetei kereteit. Ezt célszerű beépíteni a működtető szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ebben rögzíteni kell az Egyetemmel megkötött szerződés megvalósításának szervezeti kérdéseit, más stratégiai partnerek bevonásának módját. Indokolt létrehozni a szokásos irányító és 11

12 felügyelő testületek mellett legalább további két szervezeti egységet. Az egyik lehet egy stratégiai tanácsadó testület taggal, amelyben az Önkormányzat és a Debreceni Egyetem mellett helyet kell biztosítani minden olyan szervezetnek, akik vagy a potenciális látogatókat képviselik, (pl. Oktatási Hivatal), vagy a fenntartáshoz tudnak segítséget nyújtani (a város/régió meghatározó high tech cégei). A másik testület szakértőkből állhat, akik egyrészt a tudományterületek - (6 tanszékvezető), a partner vállaltok/intézmények képviselői, de lehetnek akár marketing és kommunikációs szakemberek (helyi TV,- sajtó). Logikusnak tűnik hasonló intézmények munkatársainak a meghívása is (itt nem konkurencia, hanem benchmark partner) Szerencsés lehet, ha ez a két testület évente egy ülését közösen tartaná. b. Használják ezt a piacra bevezetett teret a saját tevékenységük megismertetésére, a látogatók figyelmének a felkeltésére. A gyakorlatban ez sokféle módon megvalósulhat. Lehet olyan megoldás, amikor a Tudományos Élménypark területet biztosít egy külső partner számára, hogy a ház profiljába illeszkedő módon mutassa be a saját tevékenységét. Ez mintegy szatellit bemutató ráirányítja a figyelmet egy adott szakterületre egy konkrét cég tevékenységén keresztül. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy egy meglévő bemutatóhoz kapcsolódik egy külső szervezet. Bármilyen megoldásnak helye van a Tudományos Élménypark programjában, ha az a természet és műszaki tudományokat népszerűsíti, élményt ad és az életszerű megjelenítés révén segít összekapcsolni ezekek a tudományterületeket a mindennapi életünkkel. c. Alakítsanak ki olyan együttműködést, generáljanak releváns üzleti modelleket, amely a kölcsönös előnyökre figyelemmel az intézmény számára üzleti bevétel, az együttműködésben résztvevő felek számára pedig innovatív szolgáltatás. A Tudományos Élménypark, mint közművelődési intézmény a tervek szerint évente mintegy ezer látogatót vonz és rendelkezik olyan terekkel, amely kereskedelmileg hasznosítható. Erre a két adottságra szervezhetők célirányos szolgáltatások, ami lehet terem/tér bérbeadás, konferencia és rendezvényszervezés. Lehetnek olyan nagyrendezvények (innovációs nap, tudományos napok, tematikus fesztivál, kiállítás), ahol elfogadott a részvételi díjas megjelenés. Ez az intézménynek - azon túl, hogy piaci bevétel jó lehetőség az ismertségének a növeléséhez. 12

13 A bevonandó célcsoport: - innovatív vállalatok - innovációs ügynökségek és egyesületek - spin-of vállalkozások - egyéb meghatározó intézmények (stakeholderek) A megvalósítás tevékenységei: 1. Az együttműködésbe bevonni kívánt szervezetek listájának az összeállítása. A szervezetek kiválasztása nem előzmény nélküli, ugyanis a városban működő nagyvállatoknak eddig is volt élő kapcsolata a tudományos intézményekkel, ami most egy speciális célrendszer mentén szerveződik. A pilot projekt konkrét feladata, hogy ezt a kapcsolati hálót beazonosítsa és a bevonni kívánt szervezeteket nevesítse, majd meghívja. Természetesen ezen kívül a potenciális szereplők köre kiegészül a Debrecen város tulajdonosi befolyása alá tartozó, elsősorban közüzemi szolgáltatást végző cégekre is. A lista összeállításánál a két stratégiai partner (Önkormányzat és a Debreceni Egyetem) által javasolt szervezetek jelentették a bázist, amely a meghívottak és a szakértők javaslataival egészült ki. Természetesen ez a kör nem zárt, ahhoz a későbbiek során bárki, aki a működést a fenti szellemben segíteni tudja, csatlakozhat. 2. A célokat és az együttműködés módszertanát ismertető WS megszervezése. Ez az egész feladatsor legfontosabb eleme, mivel ennek az értekezletnek olyan üzenetet kell továbbítani a résztvevők felé, hogy ez értük és velük együttműködésben történik. Ez egyfajta validáció, amelyet meghatározó személyekkel és szervezetekkel lehet biztosítani. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy a meghívó beosztása minimum az alpolgármester és a Debreceni Egyetem rektora legyen, a meghívottak pedig a szervezetek első számú vezetői. A tanácskozás fókusza a célok ismertetése, a meghívottak álláspontjának a megismerése és az elkötelezettség kialakítása. 13

14 3. A közös elköteleződést biztosító megbeszélést követő operatív munka minden egyes meghívott/felkért szervezet egyenkénti meglátogatásával folytatódik. Itt történik az elkötelezettség részleteinek pontosítása és a konkrét együttműködés elveinek az első körös megbeszélése. Fontosnak tartjuk, hogy ez még ne jelentsen jogi értelemben vett kötelezettség vállalást, hanem jelentsen egy elvi felajánlást, amelyet konkrét tervező munka kövessen. Ez már egy egységes és ebben a stádiumban adekvát dokumentált formában történjen. Ehhez a mellékletben szereplő adatlapot állítottuk össze, amit a partnerlátogatások során feltöltünk adatokkal. Ezeknek a látogatásoknak kettős hatása van, egyrészt a partnerszervezeteknél ez egy delegált feladattá/projektté válik, másrészt kibővül az a kör, amely segít sikerre vinni ezt a kezdeményezést. 4. A projektelképzelések közös bemutatása. Miután minden szervezet kidolgozta a saját projektjét, célszerű ezeket egy közös munkaértekezleten bemutatni, megvitatni. Ez a forma lehetőséget ad arra, hogy mások elképzeléseit benchmarknak tekintve minden résztvevő további finomításokat végezzen, másrészt ez a fórum alkalmas arra, hogy az egyes projektek között együttműködések, közös megvalósítás alakuljon ki. 5. Megállapodás. A kitöltött adatlap tartalmazza a Tudományos Élménypark és az együttműködésben résztvevő szervezetek közös projektjét. A dolog természeténél fogva egy projekt megvalósítása már kötelezettségvállalást jelent, amelyet célszerű szerződésben is rögzíteni, ahol szabályozhatóak az anyagi, elhelyezési, működési, stb. kérdések. 6. A közös erőfeszítések munkaértekezletek formájában indultak, amelyek fenntarthatóságának elősegítésére javasoljuk a Tudományos Élménypark szervezeti keretein belül kvázi jogutód szakmai testületek megszervezését. ezekbe a testületekbe a bevont szervezetek is delegálnak képviselőket, céljuk pedig szakmai területen egyfajta irányítási és tanácsadási funkció. Jogi értelemben nem formális irányítási jogosítványt kell ezeknek a testületeknek adni, hanem mentori szerepet. A szervezetek által kitöltött adatlap egyfajta nyilatkozat tartalmaz arról, hogy a majd megalakított testületekben vállalnak-e szerepet. 14

15 A pilot munka keretei az itt leírt tevékenységek elvégzésére adnak lehetőséget, de ez a munka ezzel nem zárul le, hanem inkább csak elkezdődik. A folytatás a Tudományos Élménypark üzemeltető szervezete és a bevont intézmények, vállalatok kétoldalú megállapodása formájában realizálódik. Azt itt felvázolt munkát egy harmadik fél végzi a SEE Science projekt támogatásával, ami jelzi, hogy a célok elérése nem csak a működtető szervezet számára kötelesség és lehetőség, hanem mindenki részt vehet benne, aki a köz által elfogadott értékkel járul hozzá a sikerhez. Miután itt bizonyítást nyer ez a megközelítés, indokoltnak tartjuk ennek a kapcsolati hálónak a további fenntartását szervezett formában is, ami a Tudományos Élménypark működését segítő alapítvány létrehozását jelenti. Az elvégzett munka számszerűsíthető mutatói: - kitöltött adatlapok, projektkezdemények száma - a mentori testületekben szerepet vállaló szervezetek, személyek száma 15

16 Javaslat a Debreceni Tudományos Élménypark működtetésének szervezeti formájára (amely innovatív, komplex szolgáltatásokat nyújtó közművelődési intézmény) A Tudományos Élménypark megvalósítása alapvetően két szakaszra bontható, úgymint 1.) a koncepció kialakítása, a tervek elkészítése, a megvalósítást lehetővé tevő források megszerzése és 2.) a megvalósítást követő üzemszerű működés. Az első szakasz Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezettségvállalásával indult, úgy, hogy a kezdetektől - megegyezés alapján - számított a Debreceni Egyetem partnerségére és a később bevont speciális tudással rendelkező (tervező) alvállalkozókra. Ebben a stádiumban az elméleti szakmai tudás és a kreativitás jelent kihívást, míg az üzemeltetés elsősorban gazdálkodásiszervezési feladat. Ez a javaslat csak a működtetéssel foglalkozik, de ezt nem tekinti előzmény nélkülinek, ezért az első szakasz hatásait, körülményeit is figyelembe veszi. Az előkészítési (1.) szakaszban kialakult együttműködés tartalma: Az projekt alapítója és fenntartója: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (DMJV), mely vállalja az intézmény 12 éves műszaki-technikai működtetését, illetve biztosítja az intézmény tudományos munkájához szükséges berendezések rendeltetésszerű használatra alkalmasságát; A projekt szakmai mentora: a Debreceni Egyetem (DE), mely a 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (22246/1 hrsz.) ingatlanon biztosítja a Tudományos Élménypark elhelyezéséhez szükséges földterületet. Az általa elkészített, a pályázatban beadott Részletes Szakmai Programban foglaltak alapján biztosítja a mentori tevékenységi körébe tartozó 6 tudományterületen (hidrobiológia, botanika, fizika-robotika, kémia, orvos biológia, napfizika) történő folyamatos szakmai támogatást. A tudományos Élménypark működtetése: A működés itt is, mint általában elsősorban azt jelenti, hogy - van egy jogi formában megalakult szervezet, amely rendelkezik - az alapító okiratban meghatározott célokkal, feladatokkal - eszközökkel, - munkatársakkal, - szakmai programmal, - belső szabályzatokkal - saját költségvetéssel, gazdálkodási kötelezettséggel - ügyfélkapcsolatokkal, - és alapvetően képes önálló források bevonására. 16

17 Egy megalakításra váró szervezet jogi formájának megválasztásánál elsődleges szempont a rá váró tevékenység pontos értelmezése, a végrehajtás feltételeinek a megléte és a szervezeti forma kihatásainak felmérése magára az alaptevékenységre. Lehetnek ezen kívül jogi kötöttségek, ebben az esetben, a pályázati kiírás (TIOP /08/1,2) által, a működtető jogi formájára vonatkozó elvárása, az önkormányzati alapítású intézmény. Debrecen Megyei Jogú Város a Támogatási Szerződésben vállalta, hogy 15 új munkahelyet teremt az intézményben, melyet 12 évig fenntart. A szervezet a tevékenységeknek adja meg a keretét, és ha csak erre kellene tekintettel lenni, akkor magának a formának a megválasztása nem lenne sarkalatos kérdés. Egy ilyen intézménynél azonban, amely közművelődési feladatot lát el és a működésénél elvárás a saját bevételekkel történő jelentős arányú finanszírozás, meg kell adni a lehetőséget, hogy az eszközeivel gazdálkodjon. A tevékenység jellegéből adódóan ennek a szervezetnek nem a profitszerzés a célja, így a profitorientált gazdasági társasági forma kizárható. A közművelődési cél befogadására alkalmas egy a DMJV Önkormányzata által alapított új, önálló intézmény, melynek megfelel az alapítványi forma is, és számításba jöhet nonprofit gazdasági társaság. Ahhoz, hogy a választás a projekt szempontjából releváns legyen, össze kell gyűjtenünk azokat a működési sajátosságokat, amelyekkel jelen esetben számolni kell. Ezek a következők: - széleskörű kapcsolatrendszert kell kialakítani, ápolni/élővé tenni a Város/Régió innovációra nyitott vállalataival, intézményeivel. Ez a feladat nagyfokú önállóságot, rugalmasságot feltételez. - Az alapfeladatok ellátását lehetővé tevő alapítói forrásbiztosítás jellemzően konkrét üzleti tervekben bemutatott, testületek által megvitatott és támogatott keretösszeg. Ebben az előre nehezen tervezhető tételek elfogadtatásának nagyon kicsi az esélye, viszont a fejlesztésekhez és az új működési programokhoz általában hozzákapcsolhatók pályázati források. Ezen pályázati források azonban általánosabb célú pl. múzeumok, színházak stb. intézmények működését segítik, s nem egy folyamatos megújulásra törekvő, innovatív szolgáltatásokat nyújtó Science Center-t. Példának okáért szigorú fenntartási szabályokkal kifejezetten tiltják az három-öt éven belüli megújulást. Tapasztalataink szerint a hasonló magyarországi szervezetek minimum 3 évente tervezetten megújítják attrakcióikat, s ezáltal a működésüket, s ez a periódus európai gyakorlatban még rövidebb. - Szintén a lehetséges pályázati források bevonásának követelménye, hogy a szervezetnek felkészültnek kell lenni, hogy a legtöbb esetben kötöttek a pályázati jogosultsági kritériumok. Itt az a jó megoldás, hogy az Önkormányzat is, az általa alapított szervezet is és még lehetőleg az itt folyó tevékenység támogatására létrehozott célalapítvány is szerephez tud jutni. 17

18 - Egy szervezet gyakran vesz részt különböző, (remélhetőleg nemzetközi) együttműködésekben, ahol a gyorsaság, rugalmasság alapfeltétel, de egyben motiváló tényező. - A gazdálkodási elvárás általában kettős, az mindig evidencia, hogy egy szervezet a rábízott eszközökkel célszerűen gazdálkodjon, de ha azaz elvárás, hogy az eszközeit részben maga teremtse elő, akkor ehhez a keretet, a feltételeket egy gazdálkodásra kitalált jogi forma egy non-profit gazdasági társaság - biztosíthatja a leghatékonyabban. - Ritkán beszélünk a szervezeti kultúra jelentőségéről, amit itt abban az aspektusban célszerű számításba venni, hogy a költségvetésből finanszírozott és költségvetés szemlélettel gazdálkodó szervezeteknél (jelen esetben az Önkormányzat és a Debreceni Egyetem) teljesen más attitűdű, értékrendű munkatársakkal, eljárásrendekkel találkozunk, mint a piaci szervezeteknél. Nehéz tényadatokkal igazolni, de a tévedés kockázata nélkül kijelenthető, hogy a piaci szervezetek gyorsabbak, rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és szervezetük folyamatainak a megújításában innovatívabbak, mint a sok kötöttségre figyelni kényszerülő szervezetek. Az itt bemutatott működési jellemzők nem jelentenek egy teljes körű, módszertani szempontból is megalapozott, kutatási eredményekkel alátámasztott értékelést. Arra törekedtünk, hogy a jelentősebb tényezőket számba vegyük és a szervezési - vezetési tapasztalattal rendelkező döntéshozóknak felhívjuk a figyelmét, hogy a szervezeti formára vonatkozó döntéseiknél milyen szempontok alapján mérlegeljenek. A fentiek alapján meggyőződésünk, javaslatunk, hogy a debreceni Tudományos Élménypark működtetésére létre kell hozni egy nonprofit Kft-t, amely teljesíti a kitűzött stratégiai célokat, végzi az operatív feladatokat, és kezeli a pályázatból létrejött vagyont. Ezzel a szervezettel paralel célszerű létrehozni egy alapítványt is, amely az alaptevékenység támogatására jön létre, azzal, hogy megvalósít pályázatokat, cél szerinti adományokat gyűjt (1%, vállalati támogatásokat) civil szervezeteknek kiírt programokban vesz részt, önálló projekteket valósít meg a Tudományos Élményparkban. Ez a szervezet alkalmas lehet arra, hogy tagokat, aktivistákat toborozzon, számukra programokat szervezzen, népszerűsítse az intézményt. Ez azért is elengedhetetlen, hiszen az önkormányzatnak 12 évig kell fenntartania és működtetnie, az egyre szűkülő források mellett es Megvalósíthatósági Tanulmány szerint ez kb. évi 80 millió Ftot tesz ki, mely mára már millió Ft-ra becsülhető. Benchmark vizit eredmények 18

19 Az elmúlt időszakban több hasonló Science Center működését ismerhettük meg a SEE Science projekt keretében tanulmányoztuk a mosonmagyaróvári FUTURA, a győri MOBILIS, valamint a budapesti Csodák Palotája működését. Látogatásaink során a debreceni projekt ismertetése után vendéglátóink saját tapasztalataik alapján az alábbiakat javasolták számunkra a szervezeti kérdések kapcsán: a menedzsmentnek egy évvel a megnyitás előtt fel kell állni, mert sok a feladat, ami csak akkor látszik, amikor nekiállnak, és a nyitás után már kész programokkal kell a látogatókat várni. nagyon komoly marketing-kommunikációs munkát kell elvégezni, amelyben az általános megközelítés eredménytelen. Be kell azonosítania célcsoportokat és rájuk szabott módszerekkel sziszi-fuszi munkát kell végezni (iskolai verseny, turisztikai desztinációkba való beépülés, road show, stb.) érdemes tanácsadóként felkérni a meglátogatott projektek munkatársait, mert a tapasztalatuk rendkívül értékes és friss, nincs olyan profi cég, amelyik velük versenyképes lenne (árral együtt értem). Ki kell építeni egy diákmentori, "diákkurátori" hálózatot (költségcsökkentő, ingyen kommunikációs csatorna, ingyen fejlesztő kapacitás, kreditet kaphat, stb.) Fontos a társadalmi, média és politikai támogatás megszerzése, demonstrálása, használata. Az élménypark működtetése, melyet önkormányzati tulajdonú társaság végez hosszú távú fenntarthatósága nemcsak az egyetemmel, hanem a vállalatokkal, vállalkozókkal való együttműködésben rejlik. Rentábilis működése növekvő látogatószámmal és hatékony vállalati szponzorációval biztosítható. 19