1. AZ ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYI MODELLEZÉS MELLÉKLETEI
|
|
- Nándor Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MELLÉKLETEK 1. AZ ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYI MODELLEZÉS MELLÉKLETEI A FEIM modell részletes leírása, dnamzálása A FEIM modell függeléke, a statkus rész leírása
2 A FEIM modell leírása Az üvegházgázok kbocsátásának 2012-g szóló prognózsa számszerűsített általános egyensúly modellel Dr. Révész Tamás Kutatás jelentés Budapest Közgazdaságtudomány és Államgazgatás Egyetem május
3 TARTALOM Az alkalmazott alapmodell bemutatása... 5 A pénzügy modul vázlatos smertetése A modell környezet blokkja Emsszós együtthatók A jólét függvény általánosítása A modell adatbázsa és a paraméterek számszerűsítése ( kalbrálás ) Hozzáadott érték felosztás (a bruttó működés eredményg) Egyéb lakosság jövedelmek és kadások Az ágazat jövedelemelosztás Egyéb pénzügy makromutatók A model egyéb rugalmasság együttható A prognózs-számítás eredményekről Felhasznált források... 45
4 Bevezetés Az üvegházgáz kbocsátások prognózsát a gazdaság különféle technológa sajátosságat, vselkedés egyenletet, valamnt termék- ár- jövedelem-mérleget fgyelembevevő ún. dnamkus számszerűsített általános egyensúly modellel készítettük. Ehhez először s az adekvát modellt kellett kalakítan. Ez a modell a korább FEIM modellnek dnamkussá való továbbfejlesztésével, pénzügy-portfoló modullal való kegészítésével, valamnt az addg nem szerepelt (CO2-n kívül) üvegházgázok emsszójának a modellbe való beépítésével történt. A FEIM modell környezet modulja jelentős részben az EU-ban használatos GEM-E3 modell megfelelő részének adaptálásával történt (Capros et al., 1995b). Ebben a légszennyezést az energahordozók elégetésének függvényében, fx, ágazatonként, energafajtánként és szennyezőanyagonként eltérő emsszós együtthatókkal ábrázoljuk. Feltételezzük, hogy az így keletkezett emsszó egyrésze különféle csővég kárelhárítás technológákkal kküszöbölhető. E technológákat növekvő határköltség jellemz, alkalmazásukra pedg vagy kellőképpen ösztönző emsszóadók, vagy drekt hatóság előírások bevezetése következtében kerül sor. Az ezután megmaradó emsszó éves mennységének változását, a környezet kárt vagy hasznot pénzben kfejezk, hogy a modell felhasználója könnyebben összevethesse a több makrogazdaság mutató alakulásával. Ezt a környezet modult azonban számos új vonással gazdagítottam. Ezek közé sorolhatók a környezet adóbevételek vsszaforgatásának különféle sémá, az emsszós lmtek előírásának lehetővé tétele, az emsszóadó endogenzálása, az exogén vagy endogén energaadók bevezetése, és a környezetmnőség beépítése a háztartások jólét (cél-)függvényébe. A modell gazdaságpoltka alkalmazásának feltétele a megfelelő adatokkal való feltöltése. A gazdaság egy adott dőszak állapotáról a modellhez szükséges adatok összegyűjtése sok dőt vesz génybe. Ezért a modell bázséve általában néhány évvel korább állapotot mutat. Jelen esetben a modellt a évre számszerűsítettem. Ennek az évnek a kválasztását az magyarázza, hogy a modellhez szükséges legátfogóbb adatok a KSH által publkált Nemzet Számlákban (NSz) találhatók,
5 amelyeket legutóbb a évre vonatkozóan publkáltak 1. A modellhez szükséges termékmérleg adatokat a KSH Ágazat Kapcsolatok Mérlege (ÁKM) tartalmazza. A legfrssebb, a év ÁKM azonban csak 2004 márcusában jelent meg. Ezt a RASmódszerrel kgazítva a Nemzet Számlák év adatahoz a év ÁKM egy becsült változatához jutottam. A becslés a RAS2001.XLS fle-ban történt, amnek használatához egy útmutatót s készítettem (lásd a RASnfo.doc fle-t). A modell adatbázsának tovább blokkjat számos más kadvány kombnált felhasználásával skerült a modellt a évre számszerűsíten. A számszerűsítés folyamatot részletesebben a 2. mellékletben smertjük. A 2001-es bázsból számított eredményeket nem egy az egyben, hanem vszonylagosan kell értelmezn, azaz elsősorban a számított változások összehasonlítására, koeffcensek, rugalmasság és megoszlás mutatók képzésére alkalmasak. Az alkalmazott alapmodell bemutatása Az általános egyensúly modellek a javak forrásának és felhasználásának mennységet, az árakat és jövedelmeket egymással összefüggõen ábrázolják. A kölcsönös meghatározottság egyk oldalával kezdve modellünk logka szerkezete az alábbakban vázolható: Az árak alapvetõen a felhasznált erõforrások költségébõl épülnek fel. Az árak,a jövedelmek, valamnt a jövedelemtulajdonosok megtakarítás-beruházás vselkedése függvényében meghatározható a javak kereslete. Ha a végsõ keresletbõl ndulunk k, akkor rögzített folyó-ráfordítás együtthatók feltételezésével egy ágazat kapcsolat modell segítségével meghatározhatjuk a bruttó termelés lletve az mport ránt jelentkezõ gényt. Az mport és a haza összetevõ arányát feltevésszerûen az árarányuk határozza meg. Így az összes forrásgénybõl elkülöníthetjük a termelés- és az mportgényt. A termelés során keletkezett jövedelmeket az elsõdleges és másodlagos jövedelemelosztás révén a gazdaság egyes szereplõ, a jövedelemtulajdonos ntézmények kapják. 1 heteken belül várható a év adatok megjelenése, de ezekre a szoros határdők matt nem várhattunk.
6 A termeléshez erõforrásokat kell génybevenn, amelyek felhasználás arányat az erõforrásárak aránya határozzák meg. Az erõforrásárak vagy kívülrõl adottak a modellben (reálértékben), vagy olyan egyensúly értékre állnak be, amelyek az egyes erõforrások keresletét összhangba hozzák a kínálatukkal. A fent vázlatos sémából s jól látszk az erõforrások áralakulásának meghatározásában rejlõ körkörösség, amnek az a következménye, hogy az egyensúly erõforrásárak csak terácóval határozhatók meg. Ez vonatkozk a modellben technkalag erõforrásárként ábrázolt devzaárfolyam egyensúly értékére s. A modell részletes struktúráját a következõ alfejezetek fejtk k. Ehhez még annyt érdemes elõrebocsátan, hogy a matematkalag egyenletrendszer formáját öltõ modell egyenlete technkalag tautológkus és elvben emprkusan ellenõrzhetõ összefüggéseket kfejezõ egyenletekre oszthatók. A tautológkus egyenletek lényegében defnícós azonosságok. Az emprkus egyenletek a technológa és vselkedés sajátosságokat kfejezõ, tapasztalatokból közvetlenül vagy közvetve (tovább hpotézsekkel kegészített és logka következtetésekkel) nyert, természetszerûleg leegyszerûsített összefüggéseket tartalmazzák. Az alább leírásban a defnícós egyenletekre nem térünk k, és a vselkedés egyenletek közül s csak a fontosabbakat lletve a szokásostól eltérõeket tárgyaljuk. A modell egyenletenek, paraméterenek és változónak teljeskörû formáls leírása a függelékben található. Az ábrázolt javak, tevékenységek és szereplõk Az általános egyensúlyelmélet modellek anatómájának megfelelõen modellünk különbözõ gazdaság javakat és tevékenységeket ábrázol, az ezeket mûködtetõ, önálló döntés jogkörrel rendelkezõ gazdaság egységeket, és a köztük végbemenõ áru- és jövedelem-transzfereket. Többszektoros makrogazdaság modellrõl lévén szó, a gazdaság javak között megjelennek az egyes ágazatok terméke. Mvel a modell a külkereskedelem szempontjából nytott, ugyanazon ágazat jellegû termékeknek haza és külföld (export, ll. mport) változata egyaránt megjelennek, s ezeket olyan egymástól megkülönböztethetõ, dfferencált termékeknek tekntjük, amelyek mnd a haza, mnd a külföld felhasználásban csak korlátozottan képesek egymást helyettesíten (az ún. Armngton-feltevés).
7 Az egymással versenyzõ javak között helyettesítés lehetõségek ábrázolására CES és CET típusú aggregáló függvényeket alkalmazunk. Ezekkel a függvényekkel azt kívánjuk a modellünkben megjeleníten, hogy a kbocsátás és/vagy felhasználás szerkezetnek a megfgyelthez képest megváltoztatása csak többlet-erõforrások génybevételével lehetséges (romló helyettesítés határarány). Az alkalmazott egyensúly modellek gyakorlatának megfelelõen rendszernt feltesszük, hogy a megfgyelt kbocsátás, lletve ráfordítás szerkezet jövedelemmaxmalzáló, lletve költségmnmalzáló volt, és a modellben bekövetkezõ változások nyomán s az marad. Ez, mnt smeretes, azt jelent, hogy az egymást helyettesítõ összetevõk aránya az árak arányanak (relatív árak) függvénye, éspedg, CES, lletve CET formák alkalmazása esetén, egyszerû hatványfüggvénye, ahol a ktevõt a CES lletve CET függvény rugalmasság paramétere határozzák meg. Esetenként azonban ettõl a feltevéstõl, két lehetséges módon, eltérünk. Az egyk esetben fgyelembe vesszük, hogy az nduló állapot (szervezet) ntézmény korlátok matt nem volt optmáls. Ilyenkor a modellel végzett elemzések során többek között arra a kérdésre s választ keresünk, hogy hogyan hatna a jelzett ntézmény korlátok elmozdítása a gazdaság jellemzõre. A helyettesítés függvények paraméteret lyen esetben a feltételezett egyensúlytalanság fgyelembe vételével kell megbecsüln. Egy másk lehetséges eltérést a szgorúan neoklasszkus megközelítéstõl az optmáls alkalmazkodást lelassító ntézmény korlátok (súrlódás tényezõk) fgyelembe vételének a lehetõsége adja. A relatív árak megváltozása következtében egy adott, optmálsnak tekntett, állapotból az új optmáls állapotba történõ elmozdulás az alkalmazkodást lassító súrlódás erõk (pl. korábban megkötött egyezmények következtében) részleges (nem teljes) lehet csupán. Az lyen fajta részleges alkalmazkodást a neoklasszkus formák módosítása révén ábrázolhatjuk. Konkrétan: a helyettesítés függvény rugalmasság paraméterénél alacsonyabb értékû paramétereket alkalmazunk az elmozdulás mértékét meghatározó kereslet vagy kínálat függvényekben. Ennek következtében az elmozdulás ránya egybeesk az optmáls választás által dktálttal, mértéke vszont elmarad attól. Az ábrázolt gazdaság javak tekntetében a fent helyettesítés lehetõségek azt eredményezk, hogy az egyed (prmér) ágazat javak és elsõdleges erõforrások mellett különbözõ összetett (kompozt) javak s megjelennek modellünkben, amelyek az egymással közvetlen helyettesítés vszonyban álló egyed javak CES, lletve CET aggregátuma. Többszntû, beágyazott helyettesítés függvények alkalmazása folytán
8 számos sznten jelennek meg az lyen kompozt-javak, s azok egységára, amelyeket mndg az összetevõk egyed javak árösszegeként határozunk meg. Optmáls (költségmnmalzáló, lletve jövedelemmaxmalzáló) döntések feltételezése esetén a kompozt-javak egységára az összetevõk egységáranak duáls CES, lletve CET aggregátumaként s meghatározhatók. Ez a tény jelentõs szabadság fokot enged meg a modellspecfkácó konkrét (prmáls, duáls, lletve vegyes) formá között választásban. Vsszatérve az ábrázolt gazdaság javak felsorolására, modellünkben az egyed, egymástól megkülönböztetett, haza, exportált, lletve mportált ágazat termékek mellett fgyelembe vesszük még a makrogazdaság modellek szokásos elsõdleges erõforrásat s: a munkaerõt (aggregáltan, egyenértékes létszámban mérve), a tőkét (az állóeszközökön keresztül) és az árképzés részben technka értelemben (mnt elsõdleges árképzõt) a devzát. Itt jegyezzük meg, hogy a modell környezet-gazdaság kölcsönhatások elemzésére kfejlesztett változatában sajátos erõforrás a tszta környezet, lletve sajátos termékek a környezetet károsító szennyezés különbözõ fgyelembe vett válfaja. A fgyelembe vett gazdaság tevékenységek és döntés egységek elkülönítése ugyancsak a többszektoros makrogazdaság modellek logkáját követ. A termelés ágazatok képvselk a termelõket, lletve a beruházókat a modellünkben (statkus modellben ez utóbbak voltaképpen csak passzív elszámolás egységek szerepét töltk be). A végsõ felhasználás tovább tevékenysége és döntéshozó között a személyes fogyasztást a magán háztartások csoportja képvselk, áraktól és jövedelmektõl függõ kereslet rendszereken keresztül; a közfogyasztást az államháztartás (kormányzat); az exportkereslet, lletve mportkínálat döntéshozókat, továbbá a külföld jövedelemtranszferek lebonyolítót a külföld reprezentálja modellünkben. Ezen egységek között nemcsak áruk és azok átadását ellentételezõ jövedelmek mozognak, hanem tszta jövedelem-transzferek s, amelyek keletkezés mechanzmusát s részletesen ábrázoljuk modellünkben. Import kereslet és kínálat Az nput-output modellekkel szemben, ahol az mport vagy tsztán komplementer, vagy tsztán helyettesíthetõ vszonyban áll a haza termékekkel (esetenként a fent két komponensre bontjuk szét), a CGE modellek a haza és mportált ágazat termékeket
9 egymás tökéletlen helyetteseként kezelk (Armngton-feltevés). Mnd az exportnál, mnd az mportnál megkülönböztethetünk különbözõ relácójú termékeket. E két relácót az egyszerûség kedvéért EU és nem-eu relácóknak hívjuk, de jelenthetnek bármely, az adott elemzés szempontjából célszerû, és statsztka adatokkal ellátható bontást. Mndenesetre jelen értekezésben vzsgált témák esetében a külkereskedelem relácós bontását nem tartottam célszerûnek (fgyelembevéve az adatproblémákat s), ezért a továbbakban a technka smertetésen túlmenõ ezzel kapcsolatos elmélet fejtegetéseket többnyre mellõzöm. Az egyes termékek belföld felhasználásában a haza termelésbõl, valamnt a két mport relácóból származó termékek között helyettesíthetõség van. Konkrétan a haza (XD) és EU mport eredetû összetevõk egy CES függvény zokvantja mentén egymást tökéletlenül helyettesítk, ezek kombnácója pedg tökéletesen helyettesíthetõ a nem- EU mport termékkel. Ez azon a feltevésen alapul, hogy m a két relácó közé esünk a technka-mnõség színvonalban. Képletszerûen az -edk ágazat termékek kínálata az egyes (u ndexszel jelölt) felhasználás területeken a három összetevõ alább aggregátumaként számítható: HTS,u = M,E, u + ( AH,u BÉTA (, u ) BÉTA (, u ) 1/BÉTA (, u ) XD,u + AM,u M,u ) (1) A jelöléseket tt és a továbbakban sem magyarázzuk külön, mvel azok a függelékben összefoglalóan megtalálhatók. Az mportkereslet felhasználás területenként a haza kínálat relatív árától függõ arányokban a M, t, u P MEL(, t, u) = MH, t, u (2) V TXM, t, u PWM, t, u egyenlet írja le. Az mportarány fent MEL árarányrugalmassága eltérhet az optmálstól, azaz a helyettesítés rugalmasságtól (am az elõzõ képletbõl az 1/(1+BÉTA) képlettel számítható). Úgyszntén az mportkereslet volumenének MH konstans szorzótényezõjét s beállíthatjuk az optmálstól eltérõen, amt köztudomásúan (lásd pl. Zala, 1983) a CES függvény részesedés paramétere aránya és a helyettesítés rugalmasság határoz meg.
10 Az mportkínálat a ks ország hpotézsnek megfelelõen végtelenül rugalmas (vagy másképpen fogalmazva az mportárra nncs hatása a m keresletünk változásának), am a modellben az mport devzaárak egzogén megadhatóságát tesz lehetõvé. Termelés függvény A termelés függvényrõl feltesszük, hogy az outputok és az nputok szeparálhatók, azaz a függvény az alakban írható, ahol r az nputok vektorát, y az outputok vektorát, t pedg a termelés szntet jelent. f( r )= g( y )= t A haza pacra termelt termék (XDT ), a 2. exporttermék (Z,W ) és az X - Z,E nettó termelés sznt kapcsolatát egy CET transzformácós függvény írja le, am megmutatja, hogy adott X - Z,E nettó termelés sznt mellett az XDT és Z,W outputok mlyen kombnácó állíthatók elõ. Az export kezelése az mportéhoz hasonló. Kétféle relácó van megkülönböztetve, az egykben a helyettesíthetõség tökéletes, a máskban tökéletlen: X ZBETA( ) ZBETA( ), w 1 ZBETA(, t) = ( AD XDT + AZ Z ) (3) A nem-eu mport és export vázolt addtív kezelésmódja elvleg a tökéletes helyettesíthetõséget feltételez, gyakorlatlag azonban a helyettesítés határarány bzonyos határokon belül való állandónak való feltételezését jelent, hogy a beágyazott CES-függvény számszerûsítésének problémát elkerüljük. Ez a gyakorlat megközelítés természetesen akkor ndokolt, ha a nem-eu export lletve mport részaránya nem nagyon változk. Exportvolumen és exportkínálat A termelésbõl az exportra szánt mennység a haza és az exportár arányának, valamnt a haza értékesítés volumennek az alább függvénye: Z, t TXZ V PZD ZELS (, t ) XDT ZXEL(, t ), t, t = Z0, t P XDT 0 (4)
11 Az export volumene tehát nem feltételenül arányos a termelés sznttel, még a termék haza és export árának arányának változatlansága esetén sem. Sok esetben ugyans éppen a belföld pac összeszûkülése ösztönz a termelõket a nagyobb exportra, szemben a neoklasszkus megoldással, ahol ZXEL=1. Természetesen ez általában bzonyos kapactáskhasználás motívummal függ össze, amt mobl tõke és munkaerõ, valamnt az erõforrásokat csak bérlõ neoklasszkus vállalkozó feltételezése mellett nehéz elméletleg gazoln. Az export kínálat árarányrugalmasságát s eltéríthetjük az optmálstól, am éppen a CET függvény helyettesítés rugalmassága. Hasonló a helyzet az mportarány árarányrugalmasságával s. Mndezeken túlmenõen mnd az exportkínálat mnd az mportkereslet volumenének konstans szorzótényezõjét s beállíthatjuk az optmálstól eltérõen, amt köztudomásúan a CET lletve CES függvények részesedés paramétere aránya és a helyettesítés rugalmasság határoz meg. Exportár és exportkereslet Az export devzaára az alább módon függhet a volumentõl és a relatív áraktól: PZ, t 1 ZDEL(, t) Z, t = PWZ, t ZD (5), t Ennek az nverz-kereslet függvénynek többféle magyarázata s lehet. Hvatkozn lehet például arra, hogy az export termék tökéletlen helyettesítõje a vlágkereskedelemben található hasonló termékeknek, hogy a volumennel növekszk a szállítás távolság és költség, am a határpartásos exportárat csökkent, vagy hogy az új pacokra való bejutás többletköltségekkel jár. Az exportkereslet természetesen nemcsak az export devzaár függvénye, hanem egy konstans szorzóval a külföld fogyasztók preferencának változását és a vlágpac konjunktúra változását s fgyelembe vehetjük (egzogén módon). Termelés ráfordítások technológája Az ágazatok termelés függvénye beágyazott állandó helyettesítés rugalmasságú (CES) függvények. Ez a függvény a homogén lneárs függvények osztályába tartozk. Az nputok és outputok kapcsolódásának struktúráját (elhagyva az export-mport volumenek relácós bontását) az alább ábra szemléltet:
12 Az ábrán alulról felfele haladva a termelés sznt a következőképpen határozódk meg: A haza és mport termékek a már smertetett módon helyettesítk egymást az XHM kompozt képzésénél. A következő lépcsőben az egyes energahordozó kompoztok egy többváltozós CES függvény révén aggregált energamennységet (E) képeznek. Az aggregált energa és a munkaerő szntén közvetlenül helyettesíthető vszonyban van, amt smét egy CES függvény képvsel. Az így kapott kompozt (LE) hasonló módon helyettesíthető a tőke állományával (K) az aggregált erőforrás szntjének (KLE) képzésében. Végül az X termelés sznt eléréséhez rögzített arányban kell felhasználn az egyes anyagokból és az aggregált erőforrásból. Ezen a legfelsőbb aggregált sznten tehát a Leontef-féle technológa érvényesül. Az energaráfordítás fajlagosok változóként, az anyagkoeffcensek exogén ábrázolása átmenetet jelent a hagyományos, Johansen által s használt megoldás és a Jorgenson által defnált ún. KLEM-függvény között (Hudson- Jorgenson, 1974). Amíg azonban Jorgensonék az USA-ban lehetségesnek tartották az anyagok külső és belső helyettesítés lehetőséget leíró függvénye paraméterenek ökonometra becslését, addg a magyar gazdaság anyagkoeffcensenek magyarázatára vonatkozó modellek nem készültek, és jelen (energa-környezet centrkus) elemzésenk szempontjából nem s tartottam ezeket nélkülözhetetlennek. A termelés függvény beágyazásának mént smertetett struktúráját nemcsak ténylegesen megállapítható technológa összefüggések alapján, hanem jelentős
13 részben egyéb megfontolások alapján határoztuk meg. A tőke elkülönített kezelése (és ebből következően potencáls kkapcsolhatósága) például részben a tőke mérés problémával, részben a ma magyar gazdaságban betöltött fölöttébb tsztázatlan szerepével ndokolható. A tőke tulajdonosának kérdésessége, az állóeszköz- és általában tőkepac fejletlensége, a haza munkatermelékenység színvonala és nagymérvű fluktuácó nagyfokú tőkekhasználatlanságra utalnak, am a technológalag szükséges tőkegényt meglehetősen rrelevánsá tesz, vagy legalábbs homályban hagyja. Természetesen a tőke árnyaltabb ábrázolásához elvleg vagy egy évjárat (vntage) modellre lenne szükség, vagy a műszak haladás és a kapactáskhasználás jelenségenek adekvát ábrázolására. Az évjárat modell statsztkalag teljesen megalapozhatatlan, a modellezőt aránytalan mértékben venné génybe, a modellt pedg túlságosan elbonyolítaná. A több említett lehetőségnek az átalakuló magyar gazdaságra való, általánosan elfogadható kdolgozása -különösen többszektoros formában - pedg tudomásom szernt még nem történt meg. A munka és energa közvetlen összekapcsolása azzal magyarázható, hogy számos gépnek egyaránt forgalomban van mechankus és automatzált (elektromos) változata (szállítóeszközök, takarítóeszközök, konyhafelszerelések, építőpar berendezések, szerszámok, mezőgazdaság gépek, stb.). A komplementer jellegű kapcsolódásra s számos példa van (fűtés és vlágítás munkavégzés alatt, járművek üzemeltetése sofőrrel, jelentősebb munkavégzést s génylő elektromos gépek, stb. Az ábra legfelső sorának, azaz a termelés termékösszetételének a magyarázatát már korábban kfejtettük. Termelés döntések (tényezőkereslet) Az ágazatok vselkedését általában költségmnmalzáló vselkedésként ábrázoljuk, de lehetőség van a termelés tényezők és az mport-haza helyettesítés esetében (lásd fentebb) nem költségmnmáló magatartás fgyelembevételére s. Proftmaxmálásról azért nem beszélhetünk, mert mnt smeretes, homogén lneárs technológánál árelfogadó magatartást feltételezve nem keletkezhet extra-proft. Az smertetett technológának megfelelő kereslet függvények a függelék (29)-(33) egyenleteben találhatók.
14 Belföld termékárak Az előbb említett non-proft szabályt a termelő átlagárakra vonatkoztatjuk. Az átlagár a belföld és a külpac értékesítés összbevételének és a termelés szntnek a hányadosa: P = PA X t TXZ XDT, t V PZ, Z (6) Másfelől a termelő átlagár az optmáls (=mnmáls) egységköltség, a beruházás árndexszel valorzált, a termelés egységére vetített haszonkulcs (PROFC mark-up ), valamnt a termelés érték hányadában kfejezett termelés adókulcs (PTX) összege: PA = nen PHM nen, o AHM nen, + ( PE E + PL L 1 PTX + PK K ) / X + PINV PROFC (7) Az alkalmazott egyensúly modellek rodalmában szokásos módon (Major,1999) tehát a tényleges megfgyelésekkel összhangban enyhítünk a sematkus és absztrakt non-proft feltételen, és a rövd távú ngadozásokkal, a tőke meg nem fgyelt részének (föld, ásványkncsek, mmateráls javak, forgótőke, stb.) hozadékaként betudható, valamnt a részleges monopolzáltságból eredő extra-proftot mnt a termeléssel arányos jövedelemelemet ábrázoljuk. Ezen túlmenően a modell negatív mark-up ( mark-down ) létezését s kezeln tudja. Ez a neoklasszkus elmélet mechankus követő által nehezen felfogható negatív jövedelmezőség olyan ágazatokban s fennállhat, amelyek árat az állam, vagy a külső tulajdonos mesterségesen alacsonyan tartja (ez az ún. transzferárak problémája) a termelés szntjét vszont előírja (ellátás kötelezettség). Hasonló, bár elméletleg bonyolultabb jelenséget okoznak a lkvdácós vagy bevezető árak, avagy azon de facto szakszervezet tulajdonban levő vállalatok, ahol s a bérekbe még a tszta jövedelemnél s nagyobb összeg épül be, és így a tőkére negatív nettó hozam jut. Az mport belföld alapára a devzaár, az árfolyam és az ad valorem vámegyüttható (1+vámkulcs) szorzata. Az export termelő árát (fajlagos bevételét) a devzaár, az árfolyam és az ad valorem exporttámogatás együttható (1+exporttámogatás kulcs) szorzata adja.
15 A belföld felhasználó alapár (PHM) a haza termelő ár és az mport belföld alapárának az átlaga (a két forrás kombnácója által meghatározott hasznosság egyenértékre vetítve): PHM, u P XD TXM, u, t, u, t, u, t, u t = (8) HTS V PWM, u M Az átfogóan értelmezett belföld felhasználó ár az mént alapárból képződk a fogyasztás adó, a légszennyezés adó, valamnt az ennek utólagos ( kéményszáj ) csökkentésének fajlagos költségének rárakódásával. E tételek közül azonban a nem energa termékeknél csak a fogyasztás adó, és az s csak a lakosság fogyasztásnál jelentkezk (ambe azonban a lakosság számára éppúgy vssza nem térített általános forgalm adót s beleszámítjuk). A nem-energa termékek termelő-felhasználásán esetleg még meglévő ksebb összegű fogyasztás adókat lletve a (főleg a bruttó dolog költségfnanszírozású költségvetés ntézményeket érntő) ún. bennragadó áfát tehát nem nput termékadóként, hanem a termelés adókkal azonos módon kezeljük. A légszennyezéssel kapcsolatos tételekre a modell környezet modulját bemutató alfejezetben még vsszatérünk. A konkrét képletek s a környezet blokk tárgyalásánál lletve a függelékben találhatók. Erőforrásárak A L. Johansen (1960) által bevezetett eljárást követve a munkaerő ára az ágazatonként különböző nduló bruttó bérsznt és egy egységes bérndex szorzatának a (bérarányos) munkaadó bérjárulékokkal megnövelt összegeként határozódk meg: PL = W WT (1 + WG ) (9) j 0 j j Megjegyezzük, hogy az ágazat bérdfferencák nem csak a munkaerő mobltásának korlátaval magyarázhatók, hanem egyszerűen a nem adekvát munkaerő adatokat homogén munka egyenértékre átszámító koeffcensekként s értelmezhetők (tükrözve a munkadő, a munkantenztás valamnt a munka bonyolultságának ágazat eltéréset). A tőke árát (költségét) az amortzácós hányad és a tőke nettó hozamráta összegének az ágazat beruházás árndexével valorzált értéke képez: PK = PINVS AMR + RS ) (10) j j ( j j
16 Ez egy közgazdaságlag általánosan elfogadott formula, amely a nettó hozam értékében különféle okoknál (elsősorban rövdtávon) jelentkező különbségeket vesz fgyelembe. Az egységes bérndex, valamnt az ágazat tőke hozamkulcsok vagy egyensúly értékükön, vagy valamlyen explct formulával (exogén értékadás, bérndexálás, stb.) határozódnak meg. Egyéb árak A modellben még szerepelnek különféle árndexek (például ágazatonként eltérő beruházás árndexek), valamnt az optmáls vselkedés kszámításához szükséges árnyékárak s (lásd a függelék (47)-(51),(53),(54),(61)-(63) egyenletet). Ezek egyenként szöveges bemutatását nem tartom szükségesnek. Egyéb összesítések és bontások Ebbe a körbe tartoznak a függelék (25),(26),(55)-(59),(79),(80) egyenlete. A termékmérleg azonosságokat a függelék (77) és (78) egyenlete fejezk k. Jövedelemelosztás A jövedelemelosztást a modell meglehetősen részletesen ábrázolja. Nyomon követ a működés eredmény felosztását s, és fgyelembevesz a különféle természetben vagy kötött felhasználású támogatásokat s. Természetesen a részletesebb ábrázolás értelme nem elsősorban az apró részletek ránt érdeklődés, hanem az a nagy számok törvényehez hasonló flozófa meggondolásokra alapozott meggyőződés, hogy ha ugyan az egyes részletekben s lényegesek lehetnek a hbák, az aggregálás során a hbák többé-kevésbé kegyenlítődnek, lletve a nagyobb szntben relatív súlyuk csökken. Mndenesetre végsősoron az aggregáltabb eredmények a fontosabbak. A modell konkrét, természetesen még mndg meglehetősen absztrakt jövedelemelosztás mechanzmusat jövedelem tulajdonosonként az alábbakban foglalhatjuk össze: LAKOSSÁG Az egyes lakosság rétegek rendelkezésére álló jövedelmét a lneárs (de rétegenként különböző) szja és tb-járulékkulcsokkal csökkentett bruttó keresetekből úgy határozzuk meg, hogy hozzáadjuk az összes (fogyasztó árndexszel valorzált)
17 pénzben társadalm juttatásokból adott rétegre jutó (fx részesedés arányokkal számított) részt. Az általában rögzített autonóm vagy folyó nettó pénzügy megtakarítás hányadokat e rendelkezésre álló jövedelem arányában fejezzük k. A teljes nettó pénzügy megtakarítások ezen túlmenően a (szntén fogyasztó árndexszel valorzáltnak feltételezett és fx részesedés arányokkal rétegekre bontott) nettó (forrásadóval csökkentett) kamatjövedelmet (lletve árfolyam-nyereséget) és az esetleges (1991-ben például 80 mllárdra rúgott lakáshtellel kapcsolatos) adósságelengedéseket s magukban foglalják. E tételek megtakarításban való kcsapódását a lakosság tényleges (legalábbs rövdtávú) magatartása alapján tételeztük fel. A pénzügy megtakarításokkal csökkentett rendelkezésre álló jövedelemből a fogyasztásra fordítható összeget úgy kapjuk meg, hogy hozzáadjuk a (szntén fogyasztó árndexszel valorzáltnak feltételezett és fx részesedés arányokkal rétegekre bontott) természetben társadalm juttatásokat, valamnt levonjuk a beruházás árndexszel valorzált, de reálértékben rétegenként fx összegű lakásberuházás kadásokat. A lakásberuházás vselkedés részletesebb és reálsabb leírásával a tudomány nemcsak Magyarországon adós, hanem a külföld statkus CGE modellekben s csak hasonló egyszerű kezelésmóddal találkozhatunk. A lakosság fogyasztás három részből áll: fx alapfogyasztásból (CF g, ), környezet kadásokból és többletfogyasztásból. Az rétegenként és ágazat bontásban rögzített alapfogyasztás a fogyasztásnak az áraktól független részét képvsel. Ez képvselhet a létmnmum szntet, a társadalm juttatásokat, de szntje aszernt s beállítható, hogy a termék összfogyasztásának jövedelemlletve árrugalmassága valamely smertnek tekntett értéket vegyen fel. A többlet- vagy változó fogyasztásban az egyes ágazat termékek között helyettesíthetőséggel s számolunk. Az aggregált változó fogyasztás szntet az egyes ágazat összetevőkből szntén a CES függvény révén határozzuk meg. Az e sznt és az árak függvényében felírt ún. Hcks- kereslet függvényeket tehát a CPIS g CGg CFg ( CLg HENVEX g QEXP) AC, =, + + g, (11) PHMUC, g CEL
18 képlet határozza meg. Mnt látható az egyes rétegek részesedését a környezet kadásokból egyelőre rögzítettnek tekntettem, a környezet kadások termékszerkezetét pedg a többletfogyasztás szerkezetével vettem azonosnak. ÁGAZATOK Az ágazatok jövedelemelosztása az eredet jövedelemből, azaz a tőkehozam és a haszonkulcsos nyereség (markup) összegéből ndul k. Ebből a termeléssel arányos és a fogyasztó árndexszel valorzált (a pénzntézet szektorban egyszerűen rezduumként adódó) nettó kamatkadásokat és fogyasztás transzfereket, a fogyasztó árndexszel valorzált ágazatonként fx reálértékű nettó egyéb transzferkadásokat, valamnt a jövedelemadókat levonva, a beruházáshoz ágazatlag különböző fx arányban kapcsolódó és beruházás árndexszel valorzált állam felhalmozás juttatásokat és a lakásgazdálkodás ágazatnál a kormány (fx arányú) lakástámogatásaval kegészített lakásberuházás kadásokat pedg hozzáadva jutunk el az ágazatok felhalmozásra fordítható saját forrásahoz. A jövedelemadók a beruházás árndexszel valorzált alapszntből és a jövedelemadó alap növekményének a hvatalos normál nyereségadókulccsal való szorzatából tevődk össze. A jövedelemadó alapja a kamatkadásokkal és amortzácóval csökkentett tsztajövedelem. A felhalmozás saját forrásat a nettó htelekkel kegészítve kapjuk a felhalmozás források teljes összegét, am a fx (egyes modellekben a termeléssel arányosnak tekntett) készletfelhalmozásra és a beruházásra bomlk. A modell lezárása dönt el, hogy a htelekre vagy az ágazat beruházásokra adunk explct vselkedés függvényt, míg a másk tétel rezduálsan határozódk meg. Jelenleg az ágazatok részesedés arányát a beruházásokból rögzítjük, de az összes beruházás szntjét a modell más része határozzák meg. KÜLFÖLD A külföld magyar vonatkozású jövedelemfolyamatat a forntra átszámított fzetés mérleg tétele képezk. A külföld nettó kamat- és osztalékjövedelmét, valamnt nettó transzferjövedelmét devzában exogén adottságnak vesszük a predetermnácók és a soktényezős vselkedés leírásának nehézsége matt. A külföld fogyasztása két részből
19 áll: a külkereskedelm egyenlegből és a külföld túrsták volumenben ágazatonként rögzített haza fogyasztásának költségéből. A külföld jövedelmének és fogyasztásának különbsége a külföld megtakarítása, am a folyó fzetés mérleg egyenlegének az ellentettje. ÁLLAMHÁZTARTÁS A kormányzat a több jövedelemtulajdonostól beszed a drekt és ndrekt adókat, lletve részükre kfzet a támogatásokat. Az adókulcsok egyrészét endogén módon s meghatározhatjuk valamlyen más (fedezet, orentácós, elosztás, stb.) krtérum teljesítését bztosító sznten. E lehetőségekre a lezárás tárgyalásánál még vsszatérünk. A kormányzat nettó reálkamatkadását kívülről adottnak feltételezzük, azaz a névleges kamatkadás a fogyasztó árndexszel van valorzálva. Több transzfer esetében az államot mnt közvetítőt ábrázoljuk, amelyeken bzonyos fzetések pusztán keresztülfolynak (ezt az SNA kézkönyv routng through -nak nevez). Erre olyan esetekben kerül sor, amkor nem állapítható meg, vagy közgazdaságlag nncs jelentősége, hogy k-knek fzette az adott transzfert. Így például a külföldre menő lletve onnan jövő transzfereket az állam fzet lletve bevételez (a kamatokat vszont éppen fordítva, a pénzntézetek). Lezárás Az eddg tárgyalt (a függelékben (1)-(81) egyenletek által képvselt) (alap)modell egyenletrendszere eleget tesz az ún. Walras-törvénynek, azaz az összkereslet és az összjövedelem megegyezk. Ebből következk, hogy automatkusan teljesül a htelmérleg egyensúly feltétele, azaz a gazdaság szereplő nettó pénzügy megtakarításanak összege zérus. Mvel a modell a gazdaság szereplőket háztartásokra, kormányzatra, ágazatokra és a külföldre bontja, ezért a modell jelölésevel teljesül az alább egyenlet: SHOU + SGOV + SSEC + SROW = 0, ahol a SHOU,SGOV,SSEC,SROW rendre a háztartások, a kormányzat, az ágazatok és a külföld nettó pénzügy megtakarítását jelölk. Ezért a fent egyenlet külön előírása redundánssá tenné az egyenletrendszert.
20 Másfelől vszont a modellben szereplő kereslet függvények 0-ad fokon, a jövedelemtranszfer-függvények pedg első fokon homogénak a modell nomnáls változóban. Ezért a modell árhomogén lesz, azaz ha van egy megoldása, akkor abban a nomnáls változók tetszőleges poztív skalárszorosat véve szntén lehetséges megoldáshoz jutunk. A neoklasszkus ndíttatású általános egyensúly modellek egyébként hagyományosan homogénak az árakban, ezért az ársznt meghatározatlan. Ematt kell az árszntre külön megkötést bevezetn. Többnyre a fogyasztó árndexet tekntk 1-nek (lásd a függelék (95a) egyenletét), amnek az az előnye, hogy a számított nomnáls értékek egyben reálértékekként s értelmezhetők. A modell pénzügy moduljának kdolgozásával azonban az ársznt endogénné tehető. Ezt vázolja az alább fejezet. A pénzügy modul vázlatos smertetése Az egyes pénzügy eszközök kereslet függvényenek elmélet és számszak összhangban kell lenn. Az elmélet egyenszlárdságnak és egyéb krtérumoknak gyakran logsztkus kereslet görbék alkalmazásával gyekeznek megfeleln, míg a számszak összhangot azaz, hogy a részek és az egész összhangban legyen úgy bztosítják, hogy az egyes eszközök keresletét az összkeresletre felírt függvény és az adott eszközök részesedés arányának szorzataként ábrázolva a részesedés arányokat az adott eszköz logsztkus függvényének az összes kereslet függvény összegével való osztásával határozzák meg. Ennek az eljárásnak lehetnek kellemetlen számszerű eredménye. A magam részéről azonban főleg azért nem alkalmaztam, mert nem kívántam éln a logsztkus görbék által feltételezett nemnegatvtás (asszmptotkus) korláttal. Az adott típusú pénzügy eszközből ugyans a nettó kereslet lehet negatív s, azaz amkor a passzívák az aktívákat meghaladják. Ez különösen a htelekre gaz, amnek bruttó kezelése már csak amatt s megoldhatatlan volt, hogy az elérhető adatok általában csak a nettó állományt, az egyenleget határozzák meg. A másk szokásos megoldás a többlépcsős meghatározás, amkor az összesenből kndulva részcsoportokra, majd azon belül tovább részcsoportokra, végül pedg egyes pénzügy eszközökre határozzák meg a keresletet. Ez az eljárás vszont vtatható csoportokat képez a pénzügy eszközök között, am szerntem a technológa nputok között még elfogadható, az egymással gencsak széleskörben és nagymértékben helyettesíthető megtakarítás (fnanszírozás) formák között azonban nem állja meg a helyét.
Békefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció
Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban
RészletesebbenPhilosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található
Phlosophae Doctores A sorozatban megjelent kötetek lstája a kötet végén található Benedek Gábor Evolúcós gazdaságok szmulácója AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3 Kadja az Akadéma Kadó, az 795-ben alapított Magyar
RészletesebbenMakroökonómiai eszközök a gazdaságpolitika alkalmazásában: Monetáris és fiskális politika
Makroökonóma eszközök a gazdaságpoltka alkalmazásában: Monetárs és fskáls poltka 2011.05.09. A kétszntű bankrendszer JB = jegybank Jegybankpénz kbocsátásának joga Bankok bankja Monetárs poltka Árfolyam
RészletesebbenMakroökonómia A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása
Makroökonóma A gazdaságpoltka beavatkozások hatása 9-10. előadás 2010. áprls A kormányzat beavatkozás vzsgálata Az alkalmazott eszköz alapján: költségvetés poltka monetárs poltka az elérendő cél szernt:
Részletesebben13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
RészletesebbenMakroökonómia. 12. hét
Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
REGIOÁLIS GAZDASÁGTA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázat projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudomány Tanszék az MTA Közgazdaságtudomány
RészletesebbenTartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét
Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy
RészletesebbenAdminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!
1 Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 2 Van Tematika! Az előadás A szeminárium is 3 Van 60 pont
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenKamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény
Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
RészletesebbenMikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.
RészletesebbenStatisztika I. 3. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statsztka I. 3. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Vszonyszámok Statsztka munka: adatgyűjtés, rendszerezés, összegzés, értékelés. Vszonyszámok: Két statsztka adat arányát kfejező számok, Az un. leszármaztatott
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK
Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére
RészletesebbenI. A közlekedési hálózatok jellemzői II. A közlekedési szükségletek jellemzői III. Analitikus forgalom-előrebecslési modell
Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Közlekedésmérnök és Járműmérnök Kar Közlekedésüzem Tanszék HÁLÓZATTERVEZÉSI MESTERISKOLA BEVEZETÉS A KÖZLEKEDÉS MODELLEZÉSI FOLYAMATÁBA Dr. Csszár Csaba egyetem
RészletesebbenA sokaság/minta eloszlásának jellemzése
3. előadás A sokaság/mnta eloszlásának jellemzése tpkus értékek meghatározása; az adatok különbözőségének vzsgálata, a sokaság/mnta eloszlásgörbéjének elemzése. Eloszlásjellemzők Középértékek helyzet (Me,
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ Feleletválasztás Közgazdasági alapismeretek
RészletesebbenA vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN
A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
RészletesebbenHipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer?
01.09.18. Hpotézs vzsgálatok Egy példa Kérdések (példa) Hogyan adhatunk választ? Kérdés: Hatásos a lázcsllapító gyógyszer? Hatásos-e a gyógyszer?? rodalomból kísérletekből Hpotézsek A megfgyelt változó
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenRegresszió. Fő cél: jóslás Történhet:
Fő cél: jóslás Történhet: Regresszó 1 változó több változó segítségével Lépések: Létezk-e valamlyen kapcsolat a 2 változó között? Kapcsolat természetének leírása (mat. egy.) A regresszós egyenlet alapján
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenA bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek
BARA ZOLTÁN A bankköz utalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapacon. A bankköz utalék létező és nem létező versenyhatása a Vsa és a Mastercard ügyek Absztrakt Az előadás 1 rövden átteknt a két bankkártyatársasággal
RészletesebbenVannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.
Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk. Modellt építünk Szereplők + Piacok Magatartási egyenletek + Piaci egyensúlyi feltételek Endogén változók + Exogén változók GDP nominális
RészletesebbenFogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben
Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenÁltalános egyensúly a kiterjesztett IS-LM modellben
Általános egyensúly a kterjesztett IS-LM modellben külső egyensúly NX = 0 szuffct defct + LM 1) IS m > IS m nytott zárt az elszvárgás M S = PM d (, ) E nettó export NX IS = C + I + G + (X IM) F belső egyensúly
RészletesebbenComing soon. Pénzkereslet
Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)
Részletesebben2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem
Makroökonóma 2. személyes konzultácó Szécheny István Egyetem Gazdálkodás szak e-learnng képzés Összeállította: Farkas Péter 1 A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség,
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK
Részletesebbens n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés
A m és az átlag Standard hba Mnta átlag 1 170 Az átlagok szntén ngadoznak a m körül. s x s n Az átlagok átlagos eltérése a m- től! 168 A m konfdenca ntervalluma. 3 166 4 173 x s x ~ 68% ~68% annak a valószínűsége,
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenElőadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenMakroökonómiai fogalmak, meghatározások
Makroökonóma fogalmak, meghatározások Tartalom 1. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 2 2. A MAKROGAZDASÁG ÁRUPIACA 5 3. A MAKROGAZDAÁG PÉNZPIACA 6 4. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY 8 Makrogazdaág kereslet 8
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA
RészletesebbenMakroökonómia. 6. szeminárium
Makroökonómia 6. szeminárium Ismétlés: egy főre jutó makromutatók Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó
RészletesebbenMakroökonómia. 13. hét
Makroökonómia 13. hét Ezen a héten Ragadós árak és ragadós bérek Tankönyv 12. fejezete Geometriai feladatok Költségsokk Változik az aggregált kínálat Jövő héten Végigoldunk egy 40 pontos vizsgasort! Feladatválasztós
RészletesebbenSzá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz
Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz 1. feladattípus a megadott adatok alapján lineáris keresleti, vagy kínálati függvény meghatározása 1.1. feladat
RészletesebbenIndexszámítás során megválaszolandó kérdések. Hogyan változott a termelés értéke, az értékesítés árbevétele, az értékesítési forgalom?
Index-számítás Indexszámítás során megálaszolandó kérdések Hogyan áltozott a termelés értéke, az értékesítés árbeétele, az értékesítés forgalom? Hogyan áltozott a termelés, értékesítés mennysége? Hogyan
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
Részletesebben4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium
Makroökonómia 4. szeminárium 2016. 03. 03. 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! definíció, Igaz-Hamis, kiegészítős feladat számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
RészletesebbenStatisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.
Statsztka próbák Paraméteres. A populácó paraméteret becsüljük, ezekkel számolunk.. Az alapsokaság eloszlására van kkötés. Nem paraméteres Nncs lyen becslés Nncs kkötés Ugyanazon problémára sokszor megvan
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenÁrupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás
kibocsátás Árupiac fogyasztás, beruházás munkakereslet tőkekereslet (tőkekínálat) Munkapiac Tőkepiac munkakínálat beruházás KF piaca megtakarítás pénzkínálat Pénzpiac pénzkereslet Kaptunk érdekes eredményeket.
RészletesebbenVARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA)
VARIANCIAANAÍZIS (szóráselemzés, ANOVA) Varancaanalízs. Varancaanalízs (szóráselemzés, ANOVA) Adott: egy vagy több tetszőleges skálájú független változó és egy legalább ntervallum skálájú függő változó.
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A javítás
RészletesebbenA multikritériumos elemzés célja, alkalmazási területe, adat-transzformációs eljárások, az osztályozási eljárások lényege
A multkrtérumos elemzés célja, alkalmazás területe, adat-transzformácós eljárások, az osztályozás eljárások lényege Cél: tervváltozatok, objektumok értékelése (helyzetértékelés), döntéshozatal segítése
RészletesebbenMikroökonómia - 6. elıadás
Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az
RészletesebbenMakroökonómia. 11. hét
Makroökonómia 11. hét Coming soon 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont) Akkor és most
RészletesebbenA változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.
Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Az előző részek tartalmából Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó konstans
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
RészletesebbenBELSŐ GAZDASÁGOSSÁG A TERMELÉSI FOLYAMATBAN
Kss Ferenc László BELSŐ GAZDASÁGOSSÁG A TERMELÉSI FOLYAMATBAN A szerzőnek a Verseny és szabályozás első kötetében 2007-ben megjelent sorozatndító ckke a szabályozás gazdaságtana történelmének és főbb témának
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2016. III. negyedév 2016 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,
RészletesebbenGazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com
franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.
RészletesebbenMarketing I. Árpolitika
Marketing I. 7. előadás Árpolitika Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Amiről ma szó lesz: Ár szerepe a marketingben Árképzés fő tényezői Ár-minőség stratégiák Költségek szerepe az árképzésben
RészletesebbenTökéletes verseny. Tökéletes verseny árképzése. Monopólium. Korábban tanult piacszerkezeti fogalmak áttekintése. ( q) Modern piacelmélet
Modern pacelmélet Modern pacelmélet acszerkezet fogalmak ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszék Sele Adrenn ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszék Készítette: Hd János A tananyag a Gazdaság Versenyhvatal
RészletesebbenKözgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László
Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenMakroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások
Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások 1. Feladat Az általunk vizsgált gazdaság vállalati szektora az y t = 4, 65k 0,25 t formában
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenKÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS
14. melléklet a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelethez KÖZBESZERZÉSI DTBÁZIS Összegez az ajánlatok elbírálásáról I. szakasz: kérő I.1) Név címek 1 (jelölje meg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt) Hvatalos
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenMakroökonómia. 3. szeminárium
Makroökonómia 3. szeminárium Amit eddig tudunk Alapfogalmak Nominális és reál GDP, árszínvonal, CPI, infláció, kamat Modellről eddig általában Endogén és exogén változó Magatartási egyenletek és piaci
RészletesebbenKOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula
KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematka tanár hallgatók számára Szta formula Előadó: Hajnal Péter 2015. 1. Bevezető példák 1. Feladat. Hány olyan sorbaállítása van a a, b, c, d, e} halmaznak, amelyben
RészletesebbenMakroökonómia Kisokos
Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos
RészletesebbenInflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István
Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről
Részletesebben1. A vállalat. 1.1 Termelés
II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenA. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó
RészletesebbenLevelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén
Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök
Részletesebben1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):
Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Döntést megalapozó eljárások A döntéshozatal eszközei 29. lecke Döntéshozatal eszközei
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenFELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.
FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések
Részletesebben4 2 lapultsági együttható =
Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.
Részletesebben