e-lapok Digitális hátszelet kap a sajtópiac Ügy 6. oldal A netre költöznek az újságosok 14. oldal Nincs többé csak print, csak online

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "e-lapok Digitális hátszelet kap a sajtópiac Ügy 6. oldal A netre költöznek az újságosok 14. oldal Nincs többé csak print, csak online"

Átírás

1 III. évfolyam 2. szám március április Ügy Digitális hátszelet kap a sajtópiac 6. oldal A netre költöznek az újságosok 14. oldal Nincs többé csak print, csak online 16. oldal Olvasókat keresô e-olvasók 19. oldal e-lapok

2

3 BEKÖSZÖNTÔ Lapozzunk Beköszöntô A papírhoz képest a digitális formátummal kockázatosabb agyoncsapni egy legyet vagy bevonulni a fürdôszobába. Cserébe viszont nagyítható, interaktív, akár videót is nézegethetünk rajta. A sajtópiac egyik örök vitáját toldotta meg újabb kérdéssel a digitalizáció: már nemsak arról lehet beszélni, kihal-e a nyomtatott megjelenés, hanem hogy megmenti-e a lapokat a digitális formátum? A digitális lappiac nemcsak hazánkban, de a nálunk jóval fejlettebb országokban is gyerekcipôben jár, de éppen ez teszi érdekessé. Már elindultak izgalmas kezdeményezések, megvannak az elsô eredmé - nyek és megjelent az elsô táblagépes hirdetés. Amiben nem lehetünk bizto sak, hogy milyen irányba érik majd a piac? Errôl kérdeztük meg az érintette ket: kiadókat, médiaügynökséget és hirdetôt, összevetve a hardverpiaci valósággal. Merthogy a digitális világot az elérhetô tartalmi kínálaton túl a platformok kérdése is színesíti: hány olvasónak, milyen Gaborják Éva, fôszerkesztô csatornán keresztül van hozzáférése a tartalmakhoz? A terjesztést jelenleg komolyan megnehezíti, hogy több mobileszköz és táblagép, több rendszerrel verseng a fogyasztók kegyeiért, és ahogyan azt az NRC kutatása is mutatja egyáltalán nem tiszta, melyik platform lesz a gyôztes már ha lesz egyáltalán egyetlen domináns felület, amelyre kihagyhatatlanul fejlesztenie kell a sajtónak. Mihók Attila, a Ringier ügyvezetôje ugyanakkor éppen ebben látja a potenciált. Szerinte a legnagyobb kiadóknak azért kell jelen lennie valamennyi jelenleg rendelkezésre álló eszközön, mert így lehet a piaci elônyt még a korai szakaszban biztosítani a késôbbi, letisztultabb idôszakra. Mindez persze komoly fejlesztésekkel jár, amely más piaci szereplôk szerint egyelôre nem kifizetôdô. Eltérôek a vélemények azon a fronton is, hogy egyáltalán maguk a táblagépek tartósan sikeresek lehetnek-e. Kiemelt interjúnk alanya, Szabó Gergely, a HVG online hírmédia divíziójának vezetôje például úgy látja, a tabletek korlátozott felhasználói lehetôségeiknél fogva csak egy-egy szûkebb réteg kiszolgálá sá - ra maradhatnak meg hosszú távon. Divat-e hát ez az új digitális platform vagy kihagyhatatlan terjesztési csatorna? A kiadók mellett a Google, a Digitalstand és a mobilszolgáltatók is megszólalnak összeállításunkban. Amit, ahogyan már megszokhatták, digitális formában tárunk Önök elé. Szinte hihetetlen, de amikor elindultunk magazinnal, még félévnyire voltunk az elsô ipad megjelenésétôl Fokasz Oresztész, vezetô szerkesztô Impresszum Fôszerkesztô: Gaborják Éva Vezetô szerkesztô: Fokasz Oresztész A március-áprilisi szám elkészítésében közremûködött: Potecz Zoltán, Horváth Tibor Felhasznált képek: Hirdetés: Lapterv/Logó: László Zsuzsi A tervezésben közremûködött: Tánczos Zsuzsanna Szerkesztôség: 1024 Budapest, Lövôház u. 30. Tel.: Kiadja a Cognit Development Kft. a és a portálok közös elektronikus kiadványa MÁRCIUS 3

4 TARTALOM KÖRKÉRDÉS Digitális hátszelet kap a sajtópiac Bár a print megmentôjének egyik interjúalanyunk sem lát ja a digitalizációt, a többség megkerülhetetlennek látja az új csatornát a sajtótermékek számára. Körkérdés a digitális sajtó potenciáljáról. INTERJÚ 14 Nincs többé csak print, csak online Csak tartalom van, amit a megfelelô platformokon, a megfelelô célcsoportoknak, a megfelelô formában kell tudni prezentálni mondja Szabó Gergely, a HVG online hírmédia divíziójának vezetôje. háttér 6 A netre költöznek az újságosok Egyre több cég kínál a digitális újságokat, magazinokat összegyûjtô, s azokat áruló szolgáltatást. Olyan óriáscégek is ringbe szálltak, mint az Apple, a Google vagy a Deutsche Telekom. 16 BEKÖSZÖNTô 3 TARTALOM 4 KÉPZô 5 ÜGY Digitális hátszelet kap a sajtópiac 6 A netre költöznek az újságosok 14 Nincs többé csak print, csak online 16 Olvasókat keresô e-olvasók 19 Zsebre rakjuk a netet 23 Okostelefonok, táblagépek: robbanásra számít a Telenor 24 Szeretjük a táblagépeket 26 MÉDIA BUZZ Glamour Women of the Year kutatás Olvasókat keresô e-olvasók Az e-olvasók felületén próbál újjászületni a nyomtatott világ. A kérdés az, hogy kinek és minek? Az NRC kutatása a digitális platformokról és azok fogyasztói fogadtatásáról MÁRCIUS ÁPRILIS

5 Letizia Álvarez de Toledo megjegyezte, hogy a hatalmas Könyvtár felesleges, tulajdonképpen elegendô volna egyetlen kötet szokványos formátumban, kilenc- vagy tízpontos betûbôl szedve, amely kötet végtelen számú, végtelenül finom lapokból állna. (Cavalieri a XVII. század kezdetén azt mondta, hogy minden szilárd test végtelen számú egymásra helyezett sík.) E selymesen finom»zsebkalauz«kezelése kényelmes; minden látható lap ugyanolyan lapokká válna szét; a felfoghatatlan középsô oldalnak nem lenne hátsó oldala. Jorge Luis Borges: Bábeli Könyvtár. (ford.: Boglár Lajos), In: uô.: A titkos csoda képzô Várnai Gyula Könyv / Book, , lightbox, cm (Szombathelyi Képtár / Kunsthalle Szombathely)

6 Körkérdés Digitális hátszelet kap a sajtópiac Bár a print megmentôjének egyik interjúalanyunk sem látja a digitalizációt, a többség megkerülhetetlennek látja az új csatornát a sajtótermékek számára. Kiadók vezetôi, a médiaügynökségi és hirdetôi oldal képviselôi, a Matesz és az új, digitális terjesztési VI - lág szakemberei beszéltek a digitális sajtó potenciáljáról, a formálódó üzleti MODELL - rôl és a már elérhetô és még várható fejlesztésekrôl. Minden mobil-platform célterületnek számít Mihók Attila Ringier Kiadó ügyvezetô igazgató, Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgató iphone-ra már elkészültek az elsô hazai Ringier fejlesztések. Hol tart most a Blikk és Nemzeti Sport Online alkalmazások letöltés száma, és milyen forgalmat generálnak? Mindkét alkalmazásunk nagyon pozitív fogadtatásra talált az iphone felhasználók körében, megérte több idôt szentelni a fejlesztésre és nem csak sebtében piacra dobni valamit. Az utolsó adatok szerint a Blikk- App bôven 20 ezer felett, a Nemzeti Sport alkalmazás 15 ezer letöltés körül jár, miközben a letöltések száma gyorsulva növekszik (az appok bô két hónapja elérhetôk). Ez egy olyan volumen, amely már kereskedelmi szempontból is vonzó, még egy technikai upgrade-re van szükség, és megjelenhetnek a hirdetôk is. Azt kell mondjam, hogy jelen pillanatban az a furcsa állapot állt elô, hogy több a hirdetôi igény a mobilalkalmazásokban, mint amennyit egyszerre normális keretek között ésszerûen ki lehet szolgálni. A hazai reklámpiac állapotát elnézve ez azért egy üdítô kivétel. Mennyire tartják fontosnak, tervezik-e, hogy a terjedôben lévô e-olvasókra, köztük az ipad-re is fejleszszenek? Milyen kiadványaikkal érdemesebb jelen lenni ezen a platformon? Az ipad alkalmazás-fejlesztés is folyamatosan folyik, de egy egészen más app-el jelentkezünk majd, mint a smartphone alkalmazásaink. Természetesen egyébként minden mobil-platform célterületnek számít, így hamarosan Androidos és Windows7 mobile alkalmazásaink is lesznek okostelefonra, és az ipad alkalmazás megjelenését követni fogja az Androidos tabletekre készült változat is. Ugyanakkor, az okostelefonos és a tabletes alkalmazások eltérô igényeket szolgálnak ki, más funkciójuk is van. Mindezen túl óriási különbség van egy napilap brand és tartalom mobileszközökön való megjelenése és egy niche magazinhoz tartozó applikáció között. Kell-e, hogy az alkalmazások mást, többet nyújtsanak, mint pusztán az online megjelenés mobil eszközökre optimalizált változata? MÁRCIUS ÁPRILIS

7 Természetesen. Különösen igaz ez a napilapos tartalmakra és a tableteken való megjelenésre. A felhasználó nem fogja letölteni az applikációt, ha az nem nyújt neki többlet szolgáltatást vagy élményt, arról nem is beszélve, ha hosszútávon ezek az applikációk fizetôssé válnak, akkor tényleg sokkal többet, magára az adott eszközre optimalizált tartalmat és szolgáltatást kell nyújtani. Ellenkezô esetben a tableteken az alap webes kiadást vagy annak a mobileszközökre optimali zált változatát választja majd a felhasználó, egy browseren ke - resztül. Azért viszont, mint tudjuk, nem lehet pénz kérni. A Ringier nemzetközi portfóliójában már több ipad alkalmazás is fellelhetô. A hazai piac miben más, milyen kihívásokat rejt a digitális lapterjesztés számára? A hazai piacon még alacsony az ipad penetráció és továbbra is nagy kérdés, hogy itthon az ios vagy az Android (esetleg Windows mobile) alapú tabletek terjednek majd el. Ismerve a magyar piac rendkívüli árérzékenységét, abban az esetben, ha berobban egy olcsó Androidos tablet, ami mellé komolyan odaáll egy vagy két mobilszolgáltató egy vonzó csomaggal, jelentôs piaci részesedéshez segítheti az adott eszközt és akár hoszszútávon is befolyásolhatja a hazai tabletpiacot - ezen keresztül az applikációkat is. A nyugat-európai piacokon vagy Svájcban az iphone penetráció olyan magas (Svájcban pl. 40% felett van), hogy az eleve determinálja a tablet piacot is. A Ringier Magyarországnak ezért minden lehetséges platformra fejlesztenie kell, ha ebben a szegmensben késôbb komoly piaci részesedést szeretne. Ami a digitális lapterjesztést illeti, ott kicsit más a helyzet. Különbséget kell tenni a mobileszközökre szabott tartalmak és a digitális lapok (e-újság) és az arra specializált olvasók vagy a tabletek olvasóapplikációi között. A napilapos tartalmakról már beszéltem. A magazinok (elsôsorban a havi glossy magazinok és egyéb niche termékek) könnyebben rátalálhatnak az olvasókra a digitális kiadásaikkal, anélkül hogy speciális alkalmazásokat kellene fejleszteniük - gyakorlatilag a print oldalak digitális változatai hasonló olvasási élményt nyújtanak egy tableten, mint nyomtatott formában, ráadásul rengeteg addícionáis lehetôséget kínál maga a digitális forma pl. a hirdetôk számára. Ez egy jól mûködô modellé válhat hamarosan. A nagy példányszámú nôi- és bulvár hetilapok viszont inkább a napilapokhoz hasonlítanak ebbôl a szempontból, valószínûleg inkább a speciális, eszközre-szabott applikációkban teljesednek majd ki a digitális eszközökön, többek között azért is, mert az üzleti modell eleve nagy példányszámra, elérésre és hirdetési bevételre alapul - ezt viszont inkább egy önálló alkalmazás segíti és nem egy digitális újságos-stand. A mobil eszközök mellett milyen digitális csatornákat látnak kiemelten fontosnak? Az internetes jelenlét mellett miért érdemes fejleszteni a mobilokra, e-olvasókra is? Érdekes csatorna pl. a digitális televíziózás, az IPTV és a Video on Demand. Az integrált tartalom-elôállításba beletartozik a szöveges tartalom mellett a videótartalmak elôállítása is, a nagy portálok világszerte és itthon is ebben a szegmensben fejlôdtek a legtöbbet az elmúlt években. Én pl. már nem nézek hírmûsort sem kereskedelmi, sem pedig egyéb televíziókon, mert gyakorlatilag minden fontosabb hírvideóhoz hozzájutok online módon. Az online hírfogyasztáson felül pedig már csak azok az anyagok hiányoznak a napi média-adagomhoz, amelyeket inkább nyomtatott formában fogyaszt az ember: hosszabb írások, elemzések gazdasági és politikai témában - ezeket jobb papíron olvasni, mint képernyôn. Mindeközben az esti mozifilmet is meg lehet nézni - ha nagyon érdekes, akkor a reklámblokkok alatt lehet folytatni az olvasást. :) A Ringier a tartalmi mixét hosszútávon úgy fogja alakítani, hogy az versenyképes legyen a Telekom és a kereskedelmi tévék három képernyôs stratégiájával (web, mobil, TV), ugyanakkor mindezt a nyomtatott (szöveges) tartalmak integrált szerkesztôségeiben állítja elô, kihasználva a tartalmi elônyöket és a keresztpromóciós lehetôségeket is, nem is beszélve arról, hogy egy adott tartalom elôállítási költségét így több csatorna értékesítési bevétele is finanszíroz. Már most is rengeteg videóanyag kerül fel a portáljainkra, de technikailag és szervezetileg akár minden nap több órás élô HD adásokra is képesek lennénk - egyáltalán nincs messze az a nap, amikor a Ringier a hazai televíziós piac egyik fontos beszállítója lesz, és emellett önállóan is megjelenik a mobileszközökön videós tartalmakkal is. Természetesen ehhez az újságírók és szerkesztôk szakmai fejlô MÁRCIUS 7

8 dése is, a munkafolyamatok átalakulása is szükséges, de ez a folyamat már beindult. Egyes vélemények szerint a digitalizáció lehet a kiút, az elôremenekülés a sajtó számára. Mennyire értenek ezzel egyet, hogy látják, mekkora a digitális sajtó potenciálja? Ezt a témát már több oldalról érintettük: a digitális lapterjesztés bizonyos laptípusok (elsôsorban magazinok) számára úgy tûnik, tényleg fontos értékesítési csatorna lesz a jövôben. A napilapok számára az okostelefonok és tabletek ugyanígy fontos csatornává válnak, de ehhez a mobileszközökre optimalizált tartalomra - sôt integrált tartalomra - van szükség, azaz nem elég a pdf oldalakat árulni. Azon, hogy ez mennyire elôremenekülés vagy egy újabb terjesztési csatorna kihasználása, lehet még vitatkozni. A Ringier 2010-ben fennállásának legjobb eredményét érte el, és ebben nem a digitális csatornák játszották a fôszerepet, ugyanakkor a növekedés a digitális csatornákon nagyon is érzékelhetô. Én úgy látom (szegmenstôl és tartalomtól függôen), a következô 10 évben a nyomtatott és a digitális csatornák mindegyike fontos lesz a kiadók számára, miközben valószínûleg (ismét csak a piaci szegmenstôl és tartalomtól függôen) a digitális csatorna-volumen a hagyományos (nyomtatott) értékesítési csatornák terhére fog növekedni. A digitális tranzíció sebessége és mértéke azonban nagymértékben függ az új eszközök penetrációjának növekedési ütemétôl és természetesen attól is, hogy a felnövekvô generáció miként fog viszonyulni a fizetôs alkalmazásokhoz. Jelen pillanatban az a furcsa állapot állt elô, hogy több a hirdetôi igény a mobilalkalmazásokban, mint amennyit egyszerre normális keretek között ésszerûen ki lehet szolgálni. A felhasználók döntenek majd Palánki Zsolt Axel Springer, IT és Újmédia igazgató Egyes vélemények szerint a digitalizáció lehet a kiút, az elôremenekülés a sajtó számára. Mennyire értenek ezzel egyet, hogy látják, mekkora a digitális sajtó potenciálja? Nem menekülés, ez is egy csatorna, út, ahol meg kell találni a tartalomhoz, szolgáltatáshoz kapcsolódóan a be vételi forrásokat, üzleti modelleket. Ha a WEB vi lág modelljei mennek tovább, akkor látok problémákat. Ha sikerül több csatornás bevételi modelleket kialakítani, komoly potenciállá nôhet a következô tíz évben. Itthon az iphone-ra láttunk már fejlesztést az Axel Springertôl. Milyen eredményt hozott a Mindmegette. hu alkalmazás? Voltak-e más próbálkozások? A Mindmegette kiváló eredményt hozott mind letöltés, mind értékesítési értelemben. A mai napig ez az egyetlen iphone fejlesztésünk. Tervezik-e, hogy a hazai piacra táblagépekre, köztük az ipad-re is fejlesszenek? Ha igen, milyen kiadványokkal? A táblagépekre vonatkozóan vannak koncepcióink. A közeli jövô eldönti, hogy elindulunk-e ezekkel a fejlesztésekkel és az is eldôl, milyen technológiákat alkalmazunk majd ezeknél. A nemzetközi piacon igen erôs az anyavállalat jelenléte ipaden. Mik a legizgalmasabb hírek ezen a téren, mit lehet tanulni a külföldi tapasztalatokból? Az anyavállalat tapasztalatait figyeljük, de nem adoptálhatók és használhatók egy az egyben a magyar piac MÁRCIUS ÁPRILIS

9 ra. De a modellek és a fejlôdési ívek támpontokat adnak. Sok eltérô üzleti modell kipróbálása zajlik. Az elsôk között állapodtak meg a Google-lel is a One Pass digitális terjesztési megoldás használatáról. Ön hogy látja ezeket az elôfizetési rendszereket és az általuk kirajzolódó üzleti modellt? Azt gondolom, hogy egy kiváló lehetôség, és szüksége van a piacnak egy hiteles és megbízható szolgáltatóra, szolgáltatásra és a könnyû érthetô felhasználói megoldásokra. A felhasználók döntenek majd. Itthon mi hátráltatja leginkább a fejlesztést, mi a legnagyobb kihívás digitális fronton? Az egyik hátráltató a sok és eltérô platform akár az okostelefon, akár a tabletek területén, amely költségessé és nehézkessé teszi a fejlesztéseket. A sok területen már kitalált és meglévô, de piaci szinten nem bevezetett hirdetési, mérési rendszerek és formátumok. Az új eszközökhöz kötôdô ismeretek tudások még szûken hozzáférhetôk. És a valós, használati értelemben vett penetráció. Érintésre hív a jó tablet hirdetés Szépvölgyi Tamás Sanoma Budapest Zrt., mobil média lapigazgató A hazai magazinok közül úttörôként jelentetek meg a Story ipad-es változatával. Miért láttatok ekkora lehetôséget ezen az új területen? A táblagépek forradalmasítják az ember-számítógép közötti kapcsolatot. Az elektronikus tartalomfogyasztás már a mobilnál elvesztette a röghöz kötöttségét, már nem kellett számítógép elé ülni ahhoz, hogy digitális tartalmat fogyasszunk. A táblagépekkel egy még nagyobb áttörés történt, mert létrejött egy nagyon jól használható mobil formátum, amely még az interakciót is sokkal természetesebbé tette. Ez jelentôs hatással lesz a kiadóvállalatok életére. A Sanoma számára egy természetes lépés volt, hogy multimédia tartalom elôállítóként elsôként próbálja ki az platformot. Az új eszközben rejlô lehetôségeket már a hirdetôink is felismerték, így már most is egy kézzel fogható igény, hogy ezeken az új felületeken is biztosítsunk számukra megfelelô hirdetési környezetet. Ahogy egy interjúban fogalmaztál, a táblagépeken a tartalomfogyasztás már nem lineáris, mint az újságok lapozgatásakor, hanem interaktív, szórakoztató. Menynyire segít ennek kiszolgálásában, hogy a Sanoma berkeiben tévécsatorna is mûködik? A StoryTV és a többi mozgóképes tartalom-elôállító részleg megléte alapkövetelmény az interaktív multimédia tartalmak elôállításánál. Ez nálunk egy szerencsés adottság, amelyet maximálisan ki is használunk az ipad termékekben. A Story ipad alkalmazás rögtön nemzetközi elismerést is kapott. Milyenek az eredmények itthon? Hogyan használják, mit mondanak a fogyasztók? Itthon is nagyon jó kritikát kaptunk, mindjárt a publikálás elsô három napján több száz pozitív visszajelzés érkezett az ipad magazinból, amelyben külön részt biztosítottunk a közvetlen olvasói véleményeknek. Általános jelenség volt, hogy a családban többen kipróbálták, olyanokhoz is eljutott az ipad, akik egyébként nem szívesen vesznek kütyüket a kezükbe. A nôi célközönség pedig ostromol bennünket a következô lapszámokért. A statisztikák alapján az látszik, hogy akinek van itthon ipad készüléke, az nagy valószínûséggel letöltötte a Story magazin interaktív számát. Az olvasói piacon kívül nagyon jó visszajelzés a különösen aktív ügynökségi érdeklôdés is. Az elsô szám ingyenes volt, a késôbbiekben hogyan tervezitek árazni a kiadványt? Marad a negyedéves megjelenés? Igen, idén negyedéves megjelenést tervezünk. Úgy gon doljuk, hogy a kiadvánnyal eltöltött idô és a tarta MÁRCIUS 9

10 lom jellege miatt indokolt a kiadvány fizetôssé tétele az olvasók felé. Az érintôképes magazinok árképzésében leginkább a glossy, azaz fényes papíron megjelenô magazinok árazása ad irányt. Az a fogyasztói réteg, amely a minôségi kiadványokat keresi a magazin piacon, az új, gazdagabb, mozgóképekkel illusztrált magazinok árt is megfizeti. A terjesztés és üzleti modell szempontjából mi a véleményed a sorra induló digitális standokról, köztük az Apple és a Google elôfizetési rendszerérôl? Az Apple és Google elôfizetési rendszere egyfelôl fejfájást okoz a kiadóknak, másfelôl viszont egy roppant hatékony terjesztési hálózatot biztosíthatnak. A világon 15 millió ipad készülékhez kapcsolódik egy disztribúciós rendszer. A készülék tulajdonosok jelentôs hányada a hitelkártyájával biztosítja az azonnali vásárlás kényelmét magának. Egy elôfizetéssel kiegészítve ez a rendszer nagyon hatékony. Kérdés, hogy a kiadók hajlandók-e ezt megfizetni, vagy ragaszkodnak a saját elôfizetési rendszereikhez, képesek-e integrálni ezeket az Apple féle rendszerbe. A kiadók kontra platform tulajdonosok harca még koránt sincs lezárva. Milyen elônyöket kínál a digitális kiadvány a hirdetôknek? Erôs az érdeklôdés, sok ügynökség hív bennünket, hogy mutassuk be a hirdetési formátumokat. Ezek a weben már ismert hirdetések sok interakcióval, adott esetben mozgóképpel kiegészülve. A hirdetés nemcsak egy erôs képi megjelenést kell, hogy tartalmazzon, de fel kell hívnia a szemlélôt az érintésre, interakcióra. A jó ipad hirdetés bevonja a nézôt és az érintésért, tapintásért cserébe élményt ad. Az ipad mellett más táblagépekre is terveztek megjelenést? Milyen más Sanoma-kiadványra számíthatunk még mobil eszközön? A tábla gépeknél mind az Android készülékek, mind az ipad fókuszban vannak. Ez utóbbin az interaktív könyveink nagyon sikeresek, ezért a Lola Mesék sorozatból hamarosan következik a folytatás, de több meglepetéssel is készülünk. A telefonokon folytatjuk az új alkalmazások publikálását, és várható a már jól ismert alkalmazásaink frissítése is. A hirdetôk kevesebbet fizetnek egy digitális olvasóért Gulyás János MEC Hungary, ügyvezetô igazgató A sajtó számára sokan megváltásként emlegetik a di gi talizációs lehetôségeket. Médiaügynökségi oldalról hogy látják, mekkora potenciált jelenthetnek a digitális formátumok a printnek? Ami most látszik: az olvasók számára jobb felhasználói élményt jelenthet a digitalizáció, és a hirdetôk szempontjából - elvben - szintén több és érdekes lehetôséget jelenthet. Eddig a jó hírek. A rossz az, hogy a digitális tartalmak elôállítása plusz erôforrásokat igényel, illetve a per olva só jövedelem generáló képessége alacsonyabb. Egy-két fehér hollónak tekinthetô kivételt leszámítva, tartalomért nem nagyon fizetnek online az olvasók. Kérdés, hogy ez fog-e és mitôl változni? Illetve a hirdetôk is jelentôsen kevesebbet fizetnek egy digitális olvasóért versus egy nyomtatott verziót olvasóért. Jelenleg azok a modellek mûködnek, ahol a lehetô legkevesebb plusz ráfordítással képesek a digitális tartalmakat is elôállítani, amit a (relatíve) kicsi plusz bevétel is tud finanszírozni, nyereségessé tenni. A nagy paradigma váltás akkor következhet be, ha a print elôállítási és disztribúciós költségeit meg tudja spórolni a sajtó, mert csak digitálisan éri el olvasóit-követôit, és ezzel párhuzamosan a tartalom elôállítási költségeit fedezni tudja a hirdetôktôl (mert felértékelôdik egyes sajtó brandek digitális elérése?), illetve követôktôl jövô (mert valamiért mégis hajlandóak fizetni a tartalomért?) bevételekbôl. A kérdôjelek azt mutatják, hogy MÁRCIUS ÁPRILIS

11 nem nagyon látom, hogy ez miért következne be... Öszszeségében, lehet hogy megváltás, de tartok tôle, hogy elôbb jön egy megfeszíttetés. :-) Van-e konkrét érdeklôdés a hazai hirdetôk körében a mobil eszközökre, köztük táblagépekre megjelenô kiadványok reklámhelyei iránt? Néhány early adopter érdeklôdik, mert fontos számukra az innovatív image, de ez még egy szûk kisebbség. Mennyire új még ez a digitális világ, a mobil eszközök és alkalmazások világa a hazai hirdetôk számára? Jellemzôen ügynökségi javaslatként vagy hirdetôi kérésként jelenik meg egy ilyen új platform a mérlegelt felületek között? Kicsit hasonlít a helyzet az online hirdetések évvel ezelôtti szituációjára: van egy kis beszélgetés e témában ügyfél és ügynökség között (talán inkább ügynökségi kezdeményezésre). A jobb ügynökségek egyre gyakrabban tesznek ilyen elemeket a javaslatok közé, mindenki szereti, mert trendi, aztán az elsô büdzsé optimalizáló kanyarban jellemzôen ez a kis extra is áldozatul esik a költség racionalizálásnak. Az Apple nemrég bejelentett elôfizetési rendszere egyre nagyobb frusztrációt vált ki a kiadókban, és legutóbb Sir Martin Sorrell, anyavállalatuk feje is aggályosnak nevezte a cég túlságosan zárt rendszerét. Milyen korlátokat jelent ez az üzleti modell a médiaügynökségek és a hirdetôk számára? Az Apple egy nagyon zárt és - mondjuk ki - drága rendszert kínál. Drágasága nemcsak abból áll, hogy 30%-os jutalékot kér, hanem abból is, hogy drága rá (jó) tartalmat fejleszteni (nyilván, a plusz elérhetô olvasó és az általa generált plusz bevétel koordináta rendszerében), ezért nem látszik, hogy mitôl lenne a sajtó megmentôje ez a platform. További kérdés, hogy mindazok az elônyök, amit a platform nyújt, kinél és hogyan fognak jelentkezni? Megmagyarázom: az Apple tudja, hogy mit olvasok, mikor, milyen zenét hallgatok, mi a hobbim és még számtalan más dolgot is, mert iphone és ipad használó vagyok. Tudja, hogy mit olvasok el pl. az Economist-ból, de az Economistnak csak minimális adatot ad át rólam. Tehát, a médium hozzájárul ahhoz, hogy az Apple egyre jobban ismerje a fogyasztót, de ez visszafelé, illetve pl. a médiaügynökségek vagy a hirdetôk felé nem mûködik, az Apple nem nagyon ad át adatot. Ez nyilván zavarhatja az ügynökségeket, de a hirdetôket is. Hirtelen a big distribution analógia jut eszembe, a világ Wallmartjai, Tescói egyre erôsebbek az FMCG márkákkal szemben, és most nem a kereskedelmi szempontokra gondolok, hanem arra, hogy már jobban tudják ôk irányítani a fogyasztókat, mint a márkák. Nagyon találó kifejezés Sir Martin részérôl a frenemy - egy kicsit barátok, de ellenségek is... Mit gondol ehhez képest a versenytársként elindult Google One Pass-rôl? Olcsóbb és nyitottabb, ezért a fent boncolgatott gazdasági összefüggések kevésbé durvák, de a képlet hasonló. És nem, ez sem a sajtó megmentô platform. A digitális sajtóhirdetések egy határmezsgyén mozognak, épp annyira kötôdnek a sajtóhoz, mint az interaktív világhoz. Ezen az új területen egy médiaügynökségnél melyik részleg, a print vagy inkább az interaktív divízió kaphat nagyobb szerepet? Ahol még éles a határ, ott inkább az interaktív divíziók területe lehet. A jobb ügynökségek már integrált teamekben dolgoznak, így ez a kérdés nem vetôdik fel pl. az MEC-ben sem. A rossz az, hogy a digitális tartalmak elôállítása plusz erôforrásokat igényel, illetve a per olvasó jövedelem generáló képessége ala csonyabb. Egy-két fehér hollónak tekinthetô kivételt leszámítva, tartalomért nem nagyon fizetnek online az olvasók MÁRCIUS 11

12 Jól célzott és izgalmasabb megjelenést biztosít a táblagép Bakai Gergely Opel Hungary, marketing igazgató Az új Opel Astra Sports Tourer hirdetése volt az elsô, kifejezetten ipad-re fejlesztett reklám a HVG digitális kiadásában. Mi adta az ötletet, hogy ilyen újszerû formában jelenjenek meg? Az Opel számára kiemelten fontos vásárlóink mindennapi életét segítô innovációk elérhetôvé tétele modelljeinkben, és ezzel összhangban figyelemmel kísérjük a mindennapi életben megjelenô innovatív eszközök fejlôdését is. Ezen új megjelenési csatorna nagyon jól illeszkedik mind márkánk alapértékeihez, mind kommunikációs stratégiánkhoz, ezért döntöttünk használata mellet új Opel Astra Sports Tourer modellünk bevezetésében. Milyen elônyöket láttak a táblagép platformon történô reklámozásban? A táblagép platformon való megjelenés innovatív márkaértékeink hangsúlyozása mellett jól célzott és a meg szokottól eltérô, izgalmasabb megjelenést tesz lehetôvé (pl. reklámfilm beépítése a hirdetésbe, direkt link honlapunkra). Ezen megjelenéssel hatékonyan el tudjuk érni célcsoportunk egy fontos szegmensét, mely hatékonyságot a letöltések követése révén pontosan mérni is tudunk. Miben kellett másképp gondolkodni a kreatív kidolgozása során? Mi volt a legnagyobb kihívás a fejlesztésben? A táblagép platformon való megjelenés másik nagy elônye az, hogy a kreatív anyag kidolgozása bár újszerû feladat volt, mégsem jelentett különösebb kihívást számunkra. Melyik ügynökség dolgozott a hirdetésen? A kreatív fejlesztését az MRM (McCann Erickson) végezte, míg a médiafoglalást az ACT (Aegis Media) intézte. Miért pont erre a modellre esett a választás a táblagépes bemutatkozásra? Az új Opel Astra személyiségéhez jól illeszkedik ezen új, innovatív megjelenés, valamint az Opel Astra kombi változata nagyon sikeres vállalati vásárlók körében, ezért fontos volt számunkra a döntéshozói kör célzott elérése. Volt-e visszhangja a reklámnak? Az eddigi tapasztalatok alapján tervezik-e hasonlók alkalmazását a jövôben? Számos pozitív visszajelzést kaptunk, és alapvetôen a jö vôben is tervezzük ezen csatorna használatát. Alapvetô kérdés, mennyire érzik azt a kiadók, hogy a digitális példányok kannibalizájlák a nyomtatott példányok piacát, vagyis mennyi olvasót visznek el a print kiadványoktól MÁRCIUS ÁPRILIS

13 Digitális replikák: kannibálok vagy megmentôk? Burlacu Liviu Magyar Terjesztés-ellenôrzô Szövetség (Matesz), fôtitkár A Matesz digitális lapok olvasottságát mérô Digital- Audit február 16-án indult. Mik az eddigi tapasztalataik, mekkora az érdeklôdés a kiadók részérôl szolgáltatásuk iránt? Mit várnak a közeljövôre nézve? Február 16-án volt a hivatalos bejelentés, a projekt 2010-ben indult. Jelenleg 3 kiadó 5 kiadványát auditáljuk, illetve 3 digital-providert tanúsítunk (a providerek magát a digitalizációt és a különbözô eszközökön való elérhetôséget biztosítják a szerk.). Több kiadó részérôl van érdeklôdés (a tanúsítást is további providernél fogjuk nyújtani). Alapvetô kérdés, mennyire érzik azt a kiadók, hogy a digitális példányok kannibalizájlák a nyomtatott példányok piacát, vagyis mennyi olvasót visznek el a print kiadványoktól. Az üzleti modellek kialakulófélben vannak, ezektôl függ majd, hogy mennyire fut be a Matesz audit-szolgáltatása. Az auditált adatokat csak az auditálást kérô kiadó számára teszik elérhetôvé, vagy harmadik fél számára is hozzáférhetôk, ellenôrizhetôk? Az adatok publikusak. A Matesz-adatok nyilvánossági szabályai: (a) teljesen publikus - az idôszakos (negyedéves vagy féléves) megjelenésenkénti átlagok a nettó nyomott, összesen aktívan vásárolt, összesen értékesített és összesen terjesztett példányszámokról; (b) csak tagoknak - havi bontású, elôfizetéses, darabonkénti, külföldi és mennyiségi értékesített, továbbá ingyenes (igényelt és promóció), illetve remittenda példányszámai. A tagoknak ezenkívül jár minden egyes auditált kiadványhoz Terjesztési Bizonyítvány, amelyek a példányszámok hiteles tanúsítványai. Miért feltétele a szolgáltatás igénybevételének, hogy az auditban már résztvevô nyomtatott lappal is rendelkezzen a reménybeli partner? A kiindulási pont az volt, hogy a Digital-Audit a meglévô lapkiadóknak egy kiegészítô szolgáltatásként mûködjön, azaz az új a régire épült. Szerintem idô kérdése csak, hogy ezt a kötelmet mikor és hogyan fogjuk feloldani. Ez külföldön is mindenhol bekövetkezett. Mit gondol a digitális lapkiadás jövôjérôl? A külföldi szakértôk meglehetôsen optimisták, itthon azonban már számtalanszor tapasztalhattuk, hogy ami mûködik Nyugaton, az Magyarországon nem, vagy csak rosszul. A hazai internetezôk nagyon elutasítók azzal szemben, hogy bármiért fizetniük kelljen a világhálón. Önnek mi a véleménye, nem tehet ez végérvényesen keresztbe a digitális lapok térnyerésének Magyarországon? Azt hiszem, a lapkiadók keresik az új üzleti modelleket. A digitális lap része ennek a keresésnek. Hogy mûködôképes lesz-e pont ez a kísérlet? Nem tudom. Ember legyen a talpán, aki mer bármit is tippelni. Egyébként nem értek egyet azzal, hogy minden roszszul mûködik itt - ha így lenne, már rég mindenki bezárta volna az összes boltot. Itthon is terjednek az okostelefonok, táblagépek. Elôrejelzések szerint az elôttünk álló pár évben igen gyors növekedésnek néz elébe ez a piac. Ön szerint milyen hatással lesz ez a digitális sajtóra, illetve a sajtóra általában? Megszülettek végre ahogy egyes szakemberek hangoztatják azok az eszközök, amelyek igazi áttörést hoznak a médiához való hozzáállásunkban? Valóban a feje tetejére állíthatja a sajtót a digitalizáció? Mekkora lesz az elmozdulás a nyomtatott lapoktól a digitálisak felé? Lesznek teljes egészében átköltözô kiadványok? Nemrég, éve, a nyomtatott sajtó a gyártási technológia kihívásával nézett szembe, amikor - sok-sok próbálkozás, kísérlet után - az ofszet nyomtatás jött ki nyertesnek ebbôl a harcból. Azt hiszem, analóg módon, ma egy ugyanilyen hosszú sor kísérlet tanúi vagyunk. A kérdés véleményem szerint igazából ez: a technológia változtatja a sajtót, vagy maga a sajtó (média) változik? Azt hiszem, azt kell megvizsgálni, hogy milyen módon változik a médiafogyasztás, mind a technológia hatására, mind ettôl függetlenül is. Véleménye van? Szóljon hozzá! MÁRCIUS 13

14 A netre költöznek az újságosok Egyre több cég kínál a digitális újságokat, magazinokat összegyûjtô, s azokat áruló szolgáltatást. Az olvasók és a kiadók számára is elônyös lehet, ha minden egy helyen megtalálható. Olyan óriáscégek is ringbe szálltak, mint az Apple, a Google vagy a Deutsche Telekom, de magyar szolgáltatás is elérhetô. Piacra lépésünk óta a kiadók érdeklôdése igen intenzív, hiszen digitalizálás kérdésében egy piackonform és üzletileg nagyon elônyös konstrukciót ajánlunk tudtuk meg Rostás Zoltántól, a Digitalstand kereskedelmi igazgatójától. Elmondta, hogy a nagyobb kiadók is érdeklôdnek, de a közelmúltban megjelentek önálló, saját brand alatti fejlesztések is. Szándékuk egy platformfüggetlen, minden mobileszközzel használható és hatékony felhasználó elérés, amelyre jelenleg a legkedvezôbb megoldásnak az általuk kínált sok kiadvány elérése egy oldalon módszert tartják. Jelenleg weben, ipad-en és androidos táblagépeken, illetve iphone 4-en, valamint felsô kategóriás androidos okostelefonokon érhetô el a szolgálta - tás, bár az olvasási élmény tabletekre optimalizált. Várakozásaik szerint a közeljövôben a táblagépek piacának bôvülésével a kiadók igénye is erôsödni fog a digitalizált megjelenés iránt, ezért ennek a piacnak a hazai elôretörésére számítanak. A sikernek meghatározó eleme lesz a technikai megoldások rugalmassága és a piaci modell választása. Rostás Zoltán a fogyasztói szokásokról szólva elmondta, hogy a színes magazinok esetében a napilapokhoz képest magasabb az egyes példányok megvásárlásának aránya az elôfizetéséhez képest. Bár külföldön már erre is van példa, a Digitalstandnál cikkenként, darabolva egyelôre nem lehet megvásárolni a kiadványokat, de ez változhat, amennyiben lesz rá igény. A digitális lapárak a printéhez viszonyítva jelentôsen kedvezôbbek, így a cikkenkénti vásárlás már üzletileg nehezebben beilleszthetô magyarázta a vezetô. A digitális kiadványokban korlátozás nélkül helyezhetôk el interaktív elemek, így a print tartalom videókkal, képgalériákkal, linkekkel vagy akár egyedi fejlesztésû tartalmakkal is szabadon bôvíthetô. Ebbôl adódóan a kiadvány teljes értékû interaktív táblagépes magazinná is bôvíthetô, van is ez iránt némi érdeklôdés, bár még inkább a replikák (a nyomtatott lapok másolatai) hódítanak. A cég jutalékos rendszerben dolgozik, tehát nekik is érdekük, hogy a lapok minél jobban fogyjanak. Üzleti konstrukciójuk lényege, hogy a kiadókkal egy hajóban eveznek magyarázta Rostás Zoltán. A bevételünk alapvetôen az értékesítési bevételbôl várható, ezért számunkra az értékesítés bôvülése létfeltétel. A folyamatokat figyeljük, elemezzük, és a tapasztalatok alapján adunk javaslatokat is, amelyeket természetesen a kiadó saját döntése szerint elfogadhat vagy elutasíthat. A fejlesztési terveink is a piaci tendenciák és az értékesítési tapasztalatok elemzésén alapulnak mondta el. Hasonló szolgáltatást indított útjára a Google is One Pass néven, bár ez hazánkban egyelôre nem elérhetô. A kiadók ott csatlakozhatnak a programhoz, ahol a Google Checkout mûködik, ezen keresztül lehet ugyanis a kiszemelt tartalmakat lapokat, cikkeket, elôfizetéseket megvásárolni mondta el kérdésünkre Radosavljevic-Szilágyi Krisztina, a cég kommunikációs menedzsere. Így a szolgáltatás jelenleg az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban használható, bármilyen platformon. A kiadók világszerte régóta keresnek olyan megoldásokat, melyek segítségével kiaknázhatják az internet terjedésében rejlô lehetôségeket és digitális tartalmaikat értékesíthetik. A menedzser szerint az olvasók számára a One Pass egyszerû megoldást kínál arra, hogy az érdeklôdésüket felkeltô digitális tartalmakat megvásárolják, és bármikor, bárhol, bármilyen eszközön olvashassák azokat. Segítségével a kiadók fizetési rendszert hozhatnak létre saját weboldalaikon, illetve mobilalkalmazásaikban. A kiadó maga dönti el, mely tartalmait teszi csak kattintásonkénti díjért vagy elôfizetésért elérhetôvé. A felhasználók számára is egyszerû a rendszer használata, mivel elég egyszer bejelentkezniük, és bármely, a One Pass-t használó weboldalról vásárolhatnak tartalmakat vagy elôfizetést. A kiadók a rendszer használatáért a bevétel 10%-át fizetik a Google-nak. A Deutsche Telekom PagePlace néven hozta létre számos kiadóval összefogva saját szolgáltatását. A német távközlési óriás a hagyományos média kiegészítéseként látja a digitális platformot, célja, hogy támogassa a kiadóvállalatokat új üzleti modellek kidolgozásában és kiadványaik népszerûsítésében új célcsoportok körében. A PagePlace-t a cég egyelôre 24,7 millió vezetékes és 34,7 millió mobilelôfizetôjének teszi elérhetôvé Németországban. Fülöp Gábor, a Magyar Telekom Új szolgáltatás portfólió termékmenedzsment osztályának vezetôje szerint a kezdeményezés remek, jó irányba mutató és nagyon innovatív, nálunk azonban még a jövô zenéje a szolgáltatás beindulása, hiszen ehhez a nagy multinacionális cégek esetében is mindig helyben kell megegyezni a kiadókkal. Véleménye van? Szóljon hozzá! MÁRCIUS ÁPRILIS

15

16 interjú Nincs többé csak print, csak online A sajtópiacon azok járnak a legrosszabbul, akik nem mernek vagy nem akarnak kísérletezni, megérteni azokat az új tereket, platformokat, melyek képesek lehetnek arra, hogy kiadványaikat elvigyék azokhoz a fogyasztókhoz, akik az elmúlt években már ELFOR DuLtak egyszer a nyomtatott magazinoktól, újságoktól mondja a sajtópiaci digitalizációval kapcsolatban Szabó Gergely, a HVG online hírmédia divíziójának vezetôje. Szabó Gergely, a HVG online hírmédia divíziójának vezetôje A Mobile Developers konferencián arról beszéltél, hogy egy már 1993-ban elérhetô mobil eszköz nem sokban tért el a 2009-es Kindle-tôl. Miért kellett hozzá több mint másfél évtized, hogy egy szunnyadó technológiából valódi forradalom legyen? Pontosabban az 1993-ban megjelent Apple Newton MessagePadet hasonlítottam össze a 2010-ben megjelent Apple ipaddel. A technológiai fejlôdés és a fogyasztói attitûdök változása nem teljesen van szinkronban. De ez így van jól. Nem annyira a technológiai fejlôdés, mint inkább az aktuális fogyasztói igényekhez illesztett termékfejlesztés az, ami utóbbi számára sikert hozott. Persze az ipad sikeréhez kellett az iphone sikertörténet is. Illetve az érintôképernyôs világ megálmodása, valamint a marketplace szoros szimbiózisba hozása az eszközökkel. Vagyis nemcsak jó minôségû számítógépekre, hanem jól és sok mindenre használható számítógépekre van szükségünk. És az Apple, valamint a Google ebben elég konzisztens az elmúlt években. Itthon milyen szinten állnak jelenleg a fogyasztói igények az elérhetô technológiához képest a mobil eszközöket, különösen a tableteket illetôen? Idehaza folyamatosan nagy problémát jelent, hogy a ma gyarok zöme nem beszél angolul. Vagy ha véletlenül mégis, akkor nem megfelelô szinten. A web érdekesebb, izgalmasabb tartalmainak jelentôs része angol nyelven érhetô el. És ez így lesz a jövôben is. Bár egyre több és egyre jobb magyar tartalom és alkalmazás érhetô el online - mi is ezen dolgozunk. Az internet azok számára érdekes a nyugati világban, akik megfelelô szinten értik az angolt. Ha egy felhasználó a magyar weben szocializálódott, akkor számára egy okostele - fon is nehézkesen érthetô, bonyolult platform. Ha van az okostelefonjára egyáltalán magyarítás, akkor sem tudja feltétlenül kontextusban értelmezni mondjuk a tethering vagy az app upgrade, in app purchase fogalmakat, vagy ezen kifejezések nyakatekert magyar fordításait. Amíg a magyarok a szinkronos filmeket részesítik elônyben, addig kevésbé fogja érdekelni ôket a filmpiac azon része, mely nem érhetô el magyar szinkronnal. A weben ez a zártság-élmény sokkal nyil MÁRCIUS ÁPRILIS

17 vánvalóbb annak a számára, aki kizárólag magyarul ért és beszél. Kinek a legnagyobb kihívás edukálni ezen a téren a fogyasztókat? A fogyasztó edukálása elsôsorban maga a fogyasztó szá mára a legnagyobb kihívás. Ugyanazok a folyamatok játszódnak le, mint anno az autó vagy a számítógép, késôbb a lakossági internet szolgáltatás megjelenésekor. Vannak, akik gyorsan képzik ki magukat, és vannak, akik kényszerbôl, például a munkájuk miatt. És vannak olyanok is, akik eleve ódzkodnak az egésztôl. Utóbbi csoport álfélelmeit a legnehezebb eloszlatni. Az edukáció persze nem csak népjóléti szempontok miatt fontos, hanem gazdasági okokból is. Akkor tud egy mobilszolgáltató több okostelefont eladni, ha sikerül megértetni a vásárlókkal, hogy az miért jó nekik. A termékgyártó cégek mellett tehát elsôsorban a mobilnettel és készülékekkel kereskedô szolgáltatóknak ele - mi érdeke az edukálás. Fejlesztési vagy termékoldalon csak akkor, ha a termék valódi célközönsége tényleg a magyar piac. Az egyik oldalon a tabletek felfutásáról hallani, másutt már arról beszélnek, nagyobb a füstje, mint a lángja ennek a termékcsoportnak. Te hogy látod, mire számítasz: tartósan velünk maradnak a táblagépek? Azt gondolom, hogy a táblagépek elsôsorban a játékpiacon érhetnek el átütô sikert. A táblagép a mindennapi netezésre kevésbé alkalmas eszköz. Aki próbált már hosszabban levelezni, csetelni vagy akárcsak egy egyszerûbb dokumentumot, táblázatot összedobni táb lablgépen, az tudja, hogy mekkora kínokat jelent ez az eszköz. A táblagép a keveset kattintgató, inkább csak passzívan olvasó netezôk számára érdekes eszköz. Kicsit a baby boom generációnak készült ez az eszköz. Ôk az internet és a web berobbanásakor még idegenkedtek az egésztôl. A táblagép azonban egy egyszerûbb és érthetôbb platformon prezentálja nekik a webet. A má sik szegmens, ahol sikereket érhet el, a már említett játékpiac. Itt pedig egyértelmûen a mai fiatal, tízenhu szonéves generációra lehet komolyabban számítani. A sajtó számára szintén sokan megváltásként emlegetik a digitalizációs lehetôségeket. Mit gondolsz errôl, mekkora potenciált jelenthetnek a digitális formátumok a printnek? Azt gondolom, hogy a print piac problémáit nem képes megoldani önmagában az ipad vagy az androidos táblagépek megjelenése. Az biztos, hogy a táblagéppiac új hitet és új kísérletezési lehetôségeket hozott a nyomtatott piacra. Szóval a korábbi évek enerváltságát egy lelkesebb, kísérletezôbb print gondolkodás vette át. Ennek a gondolkodásnak immár szerves része az integrált, platformközi gondolkodás a kiadványokról. Nincs többé csak print, csak online tartalom. Csak tartalom van, amit a megfelelô platformokon, megfelelô eszközökön, a megfelelô célcsoportoknak, a megfelelô formában kell tudni prezentálni. Beszéljünk kicsit az alkalmazásokról, amik egészen más szemléletet, ahogy fogalmaztál: termékekben való gondolkodást hoztak. Mekkora belépési korlátot jelentenek az app-ok kötöttségei: a költségek, a technikai fejlesztési igény és az app store-ok szigorú forgalmazási feltételei? Nem is korlátot, hanem inkább veszélyt jelent, hogy az alkalmazások forgalmazása zárt helyeken történik. Korábbi elôadásaimban kertvárosi web -nek hívtam azt a jelenséget, hogy az emberek inkább a biztonságot nyújtó, könnyen átlátható szabályokkal mûködô, egyszerû környezetet keresik a weben. Nem akarják felfedezni a szolgáltatásokat és lehetôségeket, ha MÁRCIUS 17

18 nem azt várják, hogy valaki egy egyszerû, szabályozott formában kínálja számukra a termékeket. Éppen úgy, ahogy egy bevásárlóközpontban vagy hipermarketben is. Nem én akarom megkeresni a legjobb almát áruló zöldségest a városban, hanem hagyatkozom az áruházláncra vagy a hipermarketre. Kényelmi szempontok diktálnak. Ugyanezért vonzó az App Store és az Android Market is. Mert odahozzák elém a termékeket, és ezért cserébe én hajlandó vagyok valamennyi pénzt is fizetni. Más kérdés, hogy multikat nevelünk így a web fölé. Az Apple és a Google, valamint a Facebook egyre mélyebben és egyre szövevényesebben hajtja hatalma alá az internetezô fogyasztókat. Kiszolgáltatott helyzet, amit csak a köztük lévô piaci versengés enyhíthet a fogyasztó számára. A sajtó számára az üzleti modellt illetôen külön kihívás az Apple nemrég bevezetett elôfizetési rendszere. Mit gondolsz errôl, illetve a versenytársként elindult Google One Pass-rôl? Pontosan ugyanaz történik, mint amit az Apple és a Google az alkalmazásokkal már megcsinált: zárt, kontrollált rendszerbe terelte a tartalomfogyasztást. Most csupán a magazinos, újságos tartalmakra terjesztik ki ugyanezt. Nyilván abban bízva, hogy az App Store és az Android Market sikerét a magazin és print piacra is ki tudják terjeszteni. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy önmagában az, hogy egyszerûen tudunk fizetni valamiért online, még nem jelenti azt, hogy fogunk is érte. A sajtópiacon azok járnak a legrosszabbul, akik nem mernek vagy nem akarnak kísérletezni, megérteni azokat az új tereket, platformokat, melyek képesek lehetnek arra, hogy kiadványaikat elvigyék azokhoz a fogyasztókhoz, akik az elmúlt években már elfordultak egyszer a nyomtatott magazinoktól, újságoktól. A HVG a hazai kiadók körében az elsôk között jelent meg digitális kiadvánnyal. Miért fontos úttörônek lenni ezen a téren? A HVG nyomtatott lapként már bizonyított. Mint ahogy a webes verzióval, a hvg.hu-val is. Ezek sikeres és értékes termékek. Azt gondoljuk, hogy - amellett, hogy használjuk és szeretjük ôket értünk is az új platformokhoz, új technológiákhoz, és képesek vagyunk a táblagépekre is értelmezni a HVG-s tartalmat. A célunk itt is az, hogy a táblagépek felhasználói olyan formában és olyan tálalásban fogyaszthassák a HVG-s tartalmakat, ami a legmegfelelôbb és legkívánatosabb egy ipaden. Ugyanez a szemlélet és elhivatottság jellemzi az iphone-os, androidos, Bada OS-es fejlesztéseinket is. Média szempontból egy nagyon érdekes és izgalmas világban élünk... Miben más a digitális változat a print vagy az online egyszerûen mobil eszközre optimalizált változatához képest? Miben kell, hogy más legyen? Az ipad verzió alapvetôen más, mint a webes vagy az okostelefon verziók. A táblagépen az újságszerû élmény, a viszonylag nagy felületen történô, érintésvezérelt navigálás a legfontosabb élmény. Valamint a fókuszálóbb, befogadóbb, passzívabb tartalomfogyasztás: nagyban, szépben, látványosan szeretnénk fogyasztani ezeken a gépeken a tartalmakat. Az okostelefonokon a kijelzô mérete és a visszafogottabb hardveres lehetôségek, laptopon pedig a billentyûzethez kötöttség, a túlságosan sok konkuráló információ a zavaró. Hiszen laptopon egyszerre olvasgatunk, írunk leveleket, dolgozunk, csetelünk, szétaprózódik a figyelmünk. A táblagépeken a médiafogyasztás fókuszáltabb, relaxáltabb, ritmusosabb. Hasonlóan a magazinlapozgatáshoz. Marad a DHVG két változata, a havi ingyenes válogatás és a fizetôs heti kiadvány? Utóbbi elsô száma a Magyar Telekomnak köszönhetôen ingyenes. Menynyibe fognak kerülni a késôbbi számok? Egy digitális lapszám lesz. Az alapára nagyjából 200 forint lesz a heti lapszámoknak. Ha az adott hetet megszponzorálja egy hirdetô, akkor pedig ingyenesen lehet majd hozzájutni ipaden az adott lapszámhoz. Korábbi híradásokban már jeleztétek, hogy más táblagépekre is folyik a fejlesztés. Mikorra várható azok bevezetése? Több párhuzamos projektünk is van, de ezekrôl egyelôre nem szeretnék bôvebben nyilatkozni. Annyit ígérhetek, hogy a jövôben is innovatív, úttörô és igényes termékekkel fogunk megjelenni. A webes, digitális, smartphone és egyéb projektjeink számunkra nem pusztán elvégzendô munkánk. Mi szeretjük, használjuk és hiszem, hogy értjük is ezeket a platformokat. Véleménye van? Szóljon hozzá! MÁRCIUS ÁPRILIS

19 Kutatás Potecz Zoltán, Horváth Tibor (A szerzôk az NRC kutatói) Olvasókat keresô e-olvasók A XXI. század elhozta a hordozható képernyôket mindenféle méretben és funkcióval, billentyûzettel vagy anélkül, melyek útba igazítanak, zenélnek, kapcsolatot TEREM TEnek vagy híreket szállítanak. A megjelenítés és az elérhetô tartalmak terén a betûk egy részét felváltották a képek, videók, hangok, a maradék szöveg pedig meglehetôsen INteraktívvá vált. Ezen a platformon, az e-olvasók felületén próbál újjászületni a nyomtatott világ. A kérdés az, hogy kinek és minek? Hazánkban az e-könyv olvasó eszközök penetrációja, vásárlásának hajlandósága és az elérhetô tartalmak választéka (a nyomtatásban megjelenô címek százalékában) egyaránt jellemezhetô egy nem túl nagy, bôven egyjegyû számmal. A 3,6 milliós, legalább hetente internetezô évesek halmazának mindössze 3,5%-a rendelkezik e-könyv olvasóval, ez az arány a lakosságon belül a 2%-ot sem éri el. A netpolgárok halmazán a beszerzésre való hajlandóság sem ostromolja az egeket: csupán 3% tervezi a vételt a közeljövôben. A széles körben való elterjedést akadályozza az eszköz drágasága, az új technológiáktól való sztenderd félelem és maga az olvasás kevésbé népszerû volta az e-kiadványok körében tapasztalható vérszegény magyar nyelvû kínálatról nem is beszélve. Szoftver Egy kis hazai E-könyvekrôl a rendszeresen internetezô felnôtt lakosság 82%-a hallott már, amely közel 3 millió embert jelent. Közel 24%, azaz mintegy nyolcszázezren olvastak is már valamilyen eszközön (pl. számítógépen, laptopon, táblagépen, stb.) valamilyen elektronikus könyvet, azaz a formátum sem ismeretlen. A rendszeresen internetezô felnôtt lakosság több mint fele (59%), kb. kétmillió fô kifejezetten érdeklôdik is az e-könyvek iránt: ôk azok, akik még nem olvastak e-könyveket, de érdeklôdést tanúsítanak a technológia iránt és szívesen kipróbálnák azt, ha lehetôségük adódna rá. Az netezô felnôttek csupán hatoda zárkózik el teljesen a nem papír alapú könyvektôl: hatszázezerre tehetô azok száma, akik nem érdeklôdnek az elektronikus könyvek iránt és nem is gondolják úgy, hogy a jövôben megváltozna a hozzáállásuk ezekhez a tartalmakhoz. Azok közül, akik olvastak már elektronikus könyvet, legtöbben magyar nyelven tették azt (73%). Lényegesen kevesebben vannak azok, akik a magyar mellett más idegen nyelven is be tudták fogadni a mûveket (18%), a csak idegen nyelvû tartalmakat olvasók aránya pedig ennél is jóval alacsonyabb (9%). A keresleti oldal a magyarul beszélô könyveket preferálja, ezzel szemben a kínálati oldalon erôsen dominál az idegen nyelv: külföldi weboldalakon hatalmas mennyiségû tartalom található, ehhez képest a néhány magyar anyagokat (is) hosztoló oldal párszáz magyar címe cseppnek látszik a tengerben. Hazánkban az elektronikus könyvek piacán a magyar nyelvû tartalmakat illetôen bátran beszélhetünk hiányról: több mint 30 weboldalról tudunk ingyenesen letölteni elektronikus könyveket, azonban a legtöbb oldalon az elérhetô könyvek száma alacsonynak mondható, és a kínálat legtöbbször a lejárt jogdíjú mûvek halmazára kor MÁRCIUS 19

20 látozódik. Fizetôs e-könyv tartalmakat nagyjából 20 weboldalon találunk, itt mód nyílik a könyvesbolthoz hasonló beleolvasásra vagy akár a fejezetenkénti megvételre. Mindamellett az e-könyveket, fôleg a magyar nyelvûeket számos kritika éri szerkesztésüket illetôen: leggyakoribb probléma a tördeléssel, valamint az ékezetes betûk megjelenítésével akad. Ezek a részletek azonban a felhasználók számára rendkívül fontosak az adott e-könyv és az egész e-könyvpiac megítélésére is hatással lehet, ha a tartalom formai kívánnivalót hagy maga mögött. Megfontolandó piaci potenciált rejt tehát a hazai e-könyvek piaca; az e-könyveket olvasók közül minden második ember érdeklôdne egy olyan weboldal iránt, ahol széles választékban, kifejezetten e-könyv olvasó eszközökre optimalizált, minden formai és tartalmi követelménynek megfelelô könyveket lehetne anyagi ellenszolgáltatás fejében beszerezni. Természetesen itt a nyomtatott kiadványok árának egy részérôl lehet szó, a fogyasztók mindenképp részesülni szeretnének a megspórolt nyomdai költségek okozta árelônybôl. Hardver Kütyüismeretbôl elégtelen A fogyasztó a platformot illetôen újabb döntés elôtt áll: olvasásra korlátozottan alkalmas eszközt vegyen (elô), vagy számára ismeretlen kínálatból válogasson. Az okostelefon- és tabletpiaccal ellentétben az e-könyv olvasók között nincs olyan, ami behozhatatlan elônyre tett volna szert nemhogy elterjedtségben, de még ismertségben sem. 70% számára egyik brand vagy típus sem cseng ismerôsen, a Sony Readernél biztosan kedvezô hatása van magának az ismert márkanévnek. Ezen számok ráadásul pusztán a szájról-szájra terjedô információk, megjelenô cikkek, bemutatók eredményei, mivel az ismertséget támogató kampány legtöbbször hivatalos forgalmazás hiányában még várat magára. A korai elfogadók persze megtalálják a módját, hogy ennek ellenére hozzájussanak az áhított eszközhöz. Különbözô e-könyvekhez kapcsolódó állítással egyetértôk aránya Bázis: éves, rendszeresen internetezôk, n=1000 fô 0% 20% 40% 60% 80% 100% Sony Reader 18 Amazon Kindle 10 Koobe iriver Story 7 6 DPS E800 4 NookColor 3 egyéb 5 egyiket sem ismeri 70 Forrás: NRC Az e-book readereket kifejezetten elektronikus, írott tartalmak (könyvek, újságok stb.) megjelenítésére fejlesztették ki, megpróbálva 0% 20% a papír alapú 40% irodalom olvasásának 60% élményét 80% minél 100% inkább megôrizni. Ennek érdekében a legtöbb ilyen eszköz nem rendelkezik háttérvilágítással, nincs színes kijelzôje és néhány kivételtôl Apple ipaf 58 eltekintve nincsenek beépítve extra funkciók sem, legyen az vezeték nélküli internetelérés, vagy akár videolejátszás. Ezzel HP szemben Slate a táblagépek 10 multifunkciós eszközök, amelyek alkalmasak internetezésre, zenehallgatásra, képnézegetésre, Toshiba Foliode akár 7e-könyvek olvasására is. Érdemes itt is megvizsgálni, hogyan fest a legnagyobb hardvercégek harca a hazai netezôk szemszögébôl. Samsung galaxy Tab 6 Wepad MÁRCIUS ÁPRILIS egyéb 2

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15.

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15. NRC-Médiapiac Kütyüindex Molnár Judit és Sági Ferenc 2011. szeptember 15. MI A KÜTYÜ? bár a kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink.

Részletesebben

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN AZ MSZÉSZ XXXVIII. KÖZGYŰLÉSE HOTEL EGER PARK 2012.11.21. Gál Péter Tanácsadó BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. TÉMÁK NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR MOBILPENETRÁCIÓ,

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Általános tájékoztató szolgáltatások megrendeléséhez

Általános tájékoztató szolgáltatások megrendeléséhez Rólunk A dinamikusan fejlődő digitális könyvpiac egyre növekvő kulturális és gazdasági jelentősségre tesz szert. Az Egora Kiadó Kft. fő célkitűzése, hogy a hazai ügyfelek számára hatékony és elérhető megoldásokat

Részletesebben

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN MAGAZIN KIAJÁNLÓ 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN PERSPECTIVE Lapunkon keresztül alternatív perspektívát adunk Olvasóinknak a jövő technológiai újításaihoz és a mögöttük fellelhető üzlet

Részletesebben

A Qpocket egy mobileszközökre optimalizált kupon applikáció

A Qpocket egy mobileszközökre optimalizált kupon applikáció A egy mobileszközökre optimalizált kupon applikáció A papíralapú kuponfüzetet váltja ki és teljesen eltér az eddig megszokott letölthető és web alapú kuponoktól is. A legfontosabb jellemzője, hogy a mobileszközökre

Részletesebben

Képernyőmagazinok. a digitális újságok piaca. Tinnyei István, Mobilmédia MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13.

Képernyőmagazinok. a digitális újságok piaca. Tinnyei István, Mobilmédia MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. a digitális újságok piaca Tinnyei István, Mobilmédia 2 Mi a digitális magazin? 1. Digitális replika: a print digitális magazin másolatának megjelenítése digitális eszközön 2. Replika Plusz vagy Fél replika:

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV CÍM Hybrid Broadcast Broadband TV Bevezetés Az IPTV piacot a mai napig zárt rendszerű egyedi fejlesztésű rendszerek uralják. Az új szabványosítási folyamatnak ( Connected TV, HbbTV ) eredményeképpen ez

Részletesebben

Safebrand a magyar termékekért

Safebrand a magyar termékekért Safebrand a magyar termékekért 1.2 milliárd internet felhasználó okostelefont és/vagy tablet-et is használ 10%-át olyan támogató alkalmazások használatával töltik, mint például a vonalkódolvasó alkalmazások*

Részletesebben

.. és mit eszik? Sasvári Gabriella, Sanoma MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor?

.. és mit eszik? Sasvári Gabriella, Sanoma MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor? Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor? Naponta 1,1 millió internetező Sasvári Gabriella, Sanoma . mit eszik? Sanoma Panel, 2012 95% Kínai 55% PC Magyaros 5% Laptop 45% 59%

Részletesebben

A sajtó közönsége 2008-ban

A sajtó közönsége 2008-ban What do we see? A sajtó közönsége 2008-ban Nobody s Unpredictable Az egyes médiatípusok közönségének nagysága 2008. II. félévében (ezer fı, 15 évnél idısebbek) 9000 8000 7000 7650 7049 6800 6000 5000 4000

Részletesebben

Mobilizálódó OSZK. A nemzeti könyvtár mobileszközöket célzó fejlesztései az elmúlt időszakban. Garamvölgyi László. Networkshop, 2013.

Mobilizálódó OSZK. A nemzeti könyvtár mobileszközöket célzó fejlesztései az elmúlt időszakban. Garamvölgyi László. Networkshop, 2013. ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR WEBTARTALOM KOORDINÁCIÓS OSZTÁLY Mobilizálódó OSZK A nemzeti könyvtár mobileszközöket célzó fejlesztései az elmúlt időszakban Garamvölgyi László Networkshop, 2013. Okostelefonok

Részletesebben

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás Tartalom 1 Kik vagyunk, mit csinálunk 2 Mennyi látogatót érünk el 3 Szolgáltatásaink médiapartnereink részére 4 Miért csináljuk 5 Médiapartnereink

Részletesebben

Új távlatok a tévézés élményében mindenkinek

Új távlatok a tévézés élményében mindenkinek Új távlatok a tévézés élményében mindenkinek egy Magyarországon fejlesztett innovatív megoldással Severina Pascu, vezérigazgató, UPC Magyarország A világ legnagyobb nemzetközi kábelszolgáltatója 14ország

Részletesebben

A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a

A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a 365 365 A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a tökéletesre való törekvésünket: Legyen a partnerünk,

Részletesebben

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána Helyünk a reklámpiacon Török Diána Magunkon kísérletezünk Print Online Rendezvények Rádió 103 milliárd. Békaperspektíva? Digitálist akarok! Fiatalokat akarok! Trendit akarok! Mérhetőt akarok! Olcsót akarok!

Részletesebben

2011 Q4-2012 Q1 MÉDIAAJÁNLAT

2011 Q4-2012 Q1 MÉDIAAJÁNLAT A WikiTech közösségi technológiai és innovációs online magazin a szlogen köré csoportosítva ír olyan témákról, melyek az átlagember napi tech és kütyü információs igényét kielégítik. Nem tesztel hűtőventillátorokat,

Részletesebben

The future of television VEZETŐSÉGI JELENTÉS HIBRIDBOX NYRT. ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS 2012. ÁPRILIS 13.

The future of television VEZETŐSÉGI JELENTÉS HIBRIDBOX NYRT. ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS 2012. ÁPRILIS 13. The future of television VEZETŐSÉGI JELENTÉS HIBRIDBOX NYRT. ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS 2012. ÁPRILIS 13. BESZÁMOLÓ A 2011. ÉVRŐL Hibrid TV (HomeSys) szoftver felhasználói: várakozás: 15 ezer letöltés tényleges:

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Online oktatsz az easylearn-ön. Egy platform több százezer hallgató

Online oktatsz az easylearn-ön. Egy platform több százezer hallgató Online oktatsz Online oktatsz az easylearn-ön Egy platform több százezer hallgató Jövőkép A jövő a modern e-learning Közösség az oktatásban Határtalan lehetőségek Az easylearn az online oktatás egy egészen

Részletesebben

Symbian Nokia. A Symbian gyártója és a Nokia szabad forráskódúvá tette a Symbiant, így szabadon fejleszthetőek az applikációk a szoftverre.

Symbian Nokia. A Symbian gyártója és a Nokia szabad forráskódúvá tette a Symbiant, így szabadon fejleszthetőek az applikációk a szoftverre. Symbian Nokia Vodafone Magyarország zrt. 1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6. Nokia szolgáltatások, alkalmazások Nokia smartphone-okhoz: Az ovi.com Nokia okostelefonokhoz felépített, háttérszolgáltatást

Részletesebben

Dimag.hu médiaajánlat

Dimag.hu médiaajánlat Dimag.hu médiaajánlat Tartalom 1 Infinety bemutatkozás - Új portfólió az élvonalban! 2 A Dimag.hu bemutatkozás 3 A Dimag.hu tartalmi elemei 4 A Dimag.hu strukturális felépítése 5 Látogatottsági és demográfiai

Részletesebben

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN A sikeres kampányok tervezésében az internet a médiamix mára már kihagyhatatlan elemévé vált. A jóváhagyott költésgvetések tervezéséhez

Részletesebben

KKV Szakmai Magazin. A kis- és középvállalkozások lapja

KKV Szakmai Magazin. A kis- és középvállalkozások lapja KKV Szakmai Magazin A kis- és középvállalkozások lapja A KKV magazin a kis- és középvállalkozások szakmai tanácsadó magazinja. Hiánypótló megjelenésével célja, hogy a kkv-k döntéshozói számára nyújtson

Részletesebben

A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz

A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz vezérigazgató-helyettes 2006.02.22. page 1 A Magyar Telekom stratégiája Megragadjuk a változásokat és proaktívan állunk a konvergenciához A technológiai

Részletesebben

Megjelenik minden pénteken

Megjelenik minden pénteken Megjelenik minden pénteken A z 1997-ben alapított Hetek alapvetően lapkiadással foglalkozik. Kezdetben az Új Spirit Kft. adta ki, később, 2006-tól a Hetek.hu Kft. Az elmúlt években indított divíziói mára

Részletesebben

minic studio Melinda Steel Weboldal kivitelezési árajánlat 2013.03.01.

minic studio Melinda Steel Weboldal kivitelezési árajánlat 2013.03.01. minic studio Melinda Steel Weboldal kivitelezési árajánlat 2013.03.01. Weboldal 1. Előkészítés 1.1. Anyaggyűjtés 1.2. Kutatás 2. Tervezés 3. Kivitelezés 3.1. Drótváz 3.2. Grafikus tervezés 3.3. Programozás

Részletesebben

MOBIL PLATFORMHÁBORÚ. Török Gábor

MOBIL PLATFORMHÁBORÚ. Török Gábor MOBIL PLATFORMHÁBORÚ Török Gábor Szabad Szoftver Konferencia, 2010 Tartalom Bevezetés A mobilpiacról Mobil platformok Fejlesztői szemszögből A nyíltság szintjei Történelmi áttekintés Mérföldkövek: mobil

Részletesebben

E-pub címoldala a képernyőn Adobe DE

E-pub címoldala a képernyőn Adobe DE Mi az e-könyv? Digitális, hordozható adatállomány Szabványos adatstruktúra Világhálón bárhonnan elérhető Megfelelő olvasóeszközzel a könyvolvasás fiziológiai körülményeit imitálja (passzív kijelző) Minimálisan:

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől

KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT Érvényes: 2015. január 1-étől Dióhéjban A 2013 végén indított Konferenciajegy.hu weboldal szolgáltatásait már több tucat, rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozás

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

MOBILHIRDETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK MEGRENDELÉSE 2012

MOBILHIRDETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK MEGRENDELÉSE 2012 Beküldendő e-mailen, postai úton, vagy faxon! Kiállítás megnevezése: Pavilon/Standszám: Ügyintéző: Elérhetősége: Kiállító neve: MOBILHIRDETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK MEGRENDELÉSE 01 Megrendeljük az alábbi szolgáltatásokat:

Részletesebben

Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások

Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások Nielsen Ügyfélkonferencia 2011. május 11. Előadó: Vörös Csilla Copyright 2011The Nielsen Company Tartalom Eszközellátottság és -használat Növekvő

Részletesebben

A Portfolio Csoport internetes látogatottsági felmérése

A Portfolio Csoport internetes látogatottsági felmérése A Portfolio Csoport internetes látogatottsági felmérése Tisztelt Partnerünk! A következő oldalakon a Szonda Ipsos és a Gemius közös kutatásának (gia) eredményeit mutatjuk be, összehasonlítva a Portfolio.hu

Részletesebben

minic studio VitaMed Pilula Weboldal és web-shop kivitelezés Vadasz Zoltán 2013.05.20.

minic studio VitaMed Pilula Weboldal és web-shop kivitelezés Vadasz Zoltán 2013.05.20. minic studio VitaMed Pilula Weboldal és web-shop kivitelezés Vadasz Zoltán 2013.05.20. Projekt rövid leírása Weboldal és shop magyar nyelven, szűk termékkínálattal, célzott marketinggel. A romániai piac

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

Kreatív értékesítési technikák a social media segítségével.

Kreatív értékesítési technikák a social media segítségével. Kreatív értékesítési technikák a social media segítségével. Lukács Ádám József Piac & Profit 2014.09.24. Lukács Ádám József Online Marketing Specialista Ügynökség ATL BTL ONLINE KREATÍV PRODUKCIÓS GYÁRTÁS

Részletesebben

tematika szinopszis 2014

tematika szinopszis 2014 tematika szinopszis 2014 Technokrata A Technokrata technológiai közösségi portál 2011 áprilisában indult azzal a céllal, hogy az eddigi kütyüportálokhoz képest más, tágabb szemszögből tekintsen a technológiára

Részletesebben

Kommunikáció Szépségipar. Dinamizmus. Hatékonyság Népszerűség. Széles körű ismertség

Kommunikáció Szépségipar. Dinamizmus. Hatékonyság Népszerűség. Széles körű ismertség Kommunikáció Szépségipar Dinamizmus Hatékonyság Népszerűség Széles körű ismertség MÉDIAAJÁNLAT Kommunikáció és szépségipar Mi is az a REMEKA? A szépségipari médiaszolgáltatások célja a szépségipari márkák

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Mobilplatformok Merre tart a világ? Kis Gergely MattaKis Consulting

Mobilplatformok Merre tart a világ? Kis Gergely MattaKis Consulting Mobilplatformok Merre tart a világ? Kis Gergely MattaKis Consulting 1 MattaKis Consulting Bemutatkozás Szoftverfejlesztés, informatikai tanácsadás Mobil: Android, BlackBerry (J2ME), iphone Web: JavaEE,

Részletesebben

Studio 1900 C.A. Kft 1149 Budapest Róna utca 47. +36 70 398 8822 sales@starmediagroup.hu

Studio 1900 C.A. Kft 1149 Budapest Róna utca 47. +36 70 398 8822 sales@starmediagroup.hu Médiaajánlat A Studio 1900 Communications Agency védjegye a naprakészség és a folyamatos fejlődés. Ennek szellemében dolgozik tapasztalt csapatunk, hogy az online világban rejlő lehetőségek legszélesebb

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS: TERVEK ÉS VÁRAKOZÁSOK

DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS: TERVEK ÉS VÁRAKOZÁSOK DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS: TERVEK ÉS VÁRAKOZÁSOK Piller András Vezérigazgató Antenna Hungária 2013. november 19. Digitális átállás: nagyobb zökkenők nélküli analóg földfelszíni lekapcsolás, további jelentős feladatok

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

AZ AUTÓ. Médiaajánlat 2014. Az autóslap. Hirdetési tarifák: 2/1 1/1 1/2 1/2 1/2. 2x1/2. 1/3 átfutó 1/4. fekvô. junior átfutó. álló. junior.

AZ AUTÓ. Médiaajánlat 2014. Az autóslap. Hirdetési tarifák: 2/1 1/1 1/2 1/2 1/2. 2x1/2. 1/3 átfutó 1/4. fekvô. junior átfutó. álló. junior. AZ AUTÓ Az autóslap Az Autó címû havilap olvasói számára továbbra is elsôdleges és meghatározó hírforrást kínál az-autók és az autózás világának széles rétegeket érintô kérdéseiben. Hiteles, naprakész

Részletesebben

DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI TELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÁSOK: JELENTŐSEN EMELKEDŐ NÉPSZERŰSÉG JEAN-FRANCOIS FENECH VEZÉRIGAZGATÓ ANTENNA HUNGÁRIA

DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI TELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÁSOK: JELENTŐSEN EMELKEDŐ NÉPSZERŰSÉG JEAN-FRANCOIS FENECH VEZÉRIGAZGATÓ ANTENNA HUNGÁRIA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI TELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÁSOK: JELENTŐSEN EMELKEDŐ NÉPSZERŰSÉG JEAN-FRANCOIS FENECH VEZÉRIGAZGATÓ ANTENNA HUNGÁRIA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI SZOLGÁLTATÁSOK: TÉNYADATOK TARTALOMKÍNÁLAT -

Részletesebben

mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban

mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban Vágvölgyi Csaba Papp Gyula Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola elearning CBT (Computer Based Training) Interaktivitás Hipertext

Részletesebben

Felület 2/1 392x248 430x280 440x290 1 870 000 Borító IV. 215x280 220x290 1 460 000 Borító III. 215x280 220x290 1 210 000

Felület 2/1 392x248 430x280 440x290 1 870 000 Borító IV. 215x280 220x290 1 460 000 Borító III. 215x280 220x290 1 210 000 az Autó Az autóslap Az Autó címû havilap olvasói számára továbbra is elsôdleges és meghatározó hírforrást kínál az autók és az autózás világának széles rétegeket érintô kérdéseiben. Hiteles, naprakész

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

A kutatás időtartama: 2013. március

A kutatás időtartama: 2013. március 1 A kutatás célja a Magyarországon működő, rendszeresen frissített termékkínálattal rendelkező, online kiskereskedelemmel foglalkozó cégek működésének vizsgálata. A kutatás célcsoportjának kiválasztása:

Részletesebben

Expressz felmérés eredmények

Expressz felmérés eredmények Expressz felmérés eredmények Felmérés időtartama: 2013 április 9-tól 16-ig WOM express survey: Superbrands Bevezetés: Expressz felmérés a trnd-től. Gyors felmérés a trnd ~60 000 fős -közösségében, melynek

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

ONLINE PORTFÓLIÓ 2016 // PIACVEZETŐ ELÉRÉS MEGHATÁROZÓ MÁRKÁK DINAMIKUSAN NÖVEKVŐ PORTFÓLIÓ FOLYAMATOS TERMÉKFEJLESZTÉSEK PONTOS CÉLOZHATÓSÁG

ONLINE PORTFÓLIÓ 2016 // PIACVEZETŐ ELÉRÉS MEGHATÁROZÓ MÁRKÁK DINAMIKUSAN NÖVEKVŐ PORTFÓLIÓ FOLYAMATOS TERMÉKFEJLESZTÉSEK PONTOS CÉLOZHATÓSÁG ONLINE PORTFÓLIÓ 2016 // PIACVEZETŐ ELÉRÉS MEGHATÁROZÓ MÁRKÁK DINAMIKUSAN NÖVEKVŐ PORTFÓLIÓ FOLYAMATOS TERMÉKFEJLESZTÉSEK PONTOS CÉLOZHATÓSÁG VEZETŐ SZEREPBEN A MAGYAR ONLINE PIACON 24,6 millió oldalletöltés

Részletesebben

A Portfolio Csoport internetes látogatottsági felmérése

A Portfolio Csoport internetes látogatottsági felmérése A Portfolio Csoport internetes látogatottsági felmérése Tisztelt Partnerünk! A következő oldalakon a Szonda Ipsos és a Gemius közös kutatásának (gia) eredményeit mutatjuk be, összehasonlítva a Portfolio.hu

Részletesebben

Metropol.hu médiaajánlat

Metropol.hu médiaajánlat Metropol.hu médiaajánlat Tartalom 1 Infinety bemutatkozás - Új portfólió az élvonalban! 2 Metropol.hu bemutatkozás 3 Metropol.hu tartalmi elemei 4 A Metropol.hu strukturális felépítése 5 Látogatottsági

Részletesebben

Hir7.com médiaajánlat

Hir7.com médiaajánlat Hir7.com médiaajánlat Tartalom 1 Infinety bemutatkozás - Új portfólió az élvonalban! 2 Hir7.com bemutatkozás 3 Látogatottsági és demográfiai adatok 4 Hirdetési formátumok 5 Hirdetési helyek a Hir7.com-n

Részletesebben

47M. Megérkezett!!! A legnagyobb. AZ EGÉSZ VILÁGON!

47M. Megérkezett!!! A legnagyobb. AZ EGÉSZ VILÁGON! Megérkezett!!! A legnagyobb. AZ EGÉSZ VILÁGON! A Muscle & Fitness a világ legnagyobb látogatottságú nőknek és férfiaknak szóló, populáris fitnesz és testépítés témakörére fókuszáló médiafelülete. A testformálás

Részletesebben

(Prím Online, Kütyü Magazin, Prím Letöltés, Prímlista)

(Prím Online, Kütyü Magazin, Prím Letöltés, Prímlista) Médiaajánlat 2013. (Prím Online, Kütyü Magazin, Prím Letöltés, Prímlista) Komplex médiaajánlat Hirdessen kedvezményes áron a Prím Online Kütyü Magazin Prím Letöltés Prímlista oldalakon egyszerre! Célközönségünk,

Részletesebben

amihez mi is szeretnénk hozzájárulni hirdetésünkkel!

amihez mi is szeretnénk hozzájárulni hirdetésünkkel! Tisztelt Leendő Partnerünk, Hirdetőnk! Sikeres 3,5 évet tudhatunk magunk mögött, a pécelinfo.hu növekvése a mai napig töretlen. A 2009-es induláshoz képest 2011-re már elértük a 40-45 folyamatos péceli

Részletesebben

Adhouse megjelenési lehetőségek. Adó 1 % kampányok számára

Adhouse megjelenési lehetőségek. Adó 1 % kampányok számára Adhouse megjelenési lehetőségek Adó 1 % kampányok számára Adhouse Adó 1% Adó 1% A non-profit szervezetek bevételei között jelentős arányt képviselnek az adó 1%-ból befolyó összegek. A szervezetek számára

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

AZ AUTÓ. Médiaajánlat 2013. Az autóslap. Hirdetési tarifák: 1/1 1/2 2/1 1/2 1/2 1/8. fekvô. junior átfutó. álló. junior. fekvô.

AZ AUTÓ. Médiaajánlat 2013. Az autóslap. Hirdetési tarifák: 1/1 1/2 2/1 1/2 1/2 1/8. fekvô. junior átfutó. álló. junior. fekvô. AZ AUTÓ Az autóslap Az Autó címû havilap olvasói számára továbbra is elsôdleges és meghatározó hírforrást kínál az autók és az autózás világának széles rétegeket érintô kérdéseiben. Hiteles, naprakész

Részletesebben

47M. Megérkezett!!! A legnagyobb. AZ EGÉSZ VILÁGON!

47M. Megérkezett!!! A legnagyobb. AZ EGÉSZ VILÁGON! Megérkezett!!! A legnagyobb. AZ EGÉSZ VILÁGON! A Muscle & Fitness a világ legnagyobb látogatottságú nőknek és férfiaknak szóló, populáris fitnesz és testépítés témakörére fókuszáló médiafelülete. A testformálás

Részletesebben

A HOZZÁFÉRÉS NYILVÁNOS ÉS KERESKEDELMI MODELLJEI A DIGITÁLIS KORSZAKBAN

A HOZZÁFÉRÉS NYILVÁNOS ÉS KERESKEDELMI MODELLJEI A DIGITÁLIS KORSZAKBAN BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS A HOZZÁFÉRÉS NYILVÁNOS ÉS KERESKEDELMI MODELLJEI A DIGITÁLIS KORSZAKBAN ÖSSZEFOGLALÁS Kivonat:

Részletesebben

Kincskereső üzemmód: Hol a titok? Mi a trükk? Keressük meg a NAGY kiugrási pontot! 1. HIBA

Kincskereső üzemmód: Hol a titok? Mi a trükk? Keressük meg a NAGY kiugrási pontot! 1. HIBA Sokan arra várnak, hogy egyszercsak eljön majd az ő idejük és beindul az üzlet. Tanulják a marketinget, olvasnak róla mit kell tenni, eljárnak rendezvényekre, minden ötletbe belefognak, de valahogy soha

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

BYOD. Bring Your Own Device

BYOD. Bring Your Own Device BYOD Bring Your Own Device BYOD Bring Your Own Device vagyis Hozd magaddal a saját eszközöd Magyarországon a táblagépek és az okostelefonok gyors terjedésével és azzal, hogy hazánkban is számos üzleti

Részletesebben

ONLINE MARKETING TRÉNING GYAKORLATI TANÁCSOK

ONLINE MARKETING TRÉNING GYAKORLATI TANÁCSOK ONLINE MARKETING TRÉNING GYAKORLATI TANÁCSOK Amit egy hagyományos ügynökség soha nem fog elmondani.. HOGYAN MŰKÖDIK A HAGYOMÁNYOS ONLINE MÉDIA VÁSÁRLÁS? Hasonlóan, mint az offline Általában konkrét helyen,

Részletesebben

A biztonság már közvetlen üzleti előnyt is jelent

A biztonság már közvetlen üzleti előnyt is jelent SAJTÓKÖZLEMÉNY AZONNAL KÖZÖLHETŐ 2014. november 4. A biztonság már közvetlen üzleti előnyt is jelent A Google friss, SSL-hez kapcsolódó változtatásaira hívja fel a figyelmet a NETLOCK Az SSL tanúsítvány

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

marketing gyorsindító alapvetések

marketing gyorsindító alapvetések marketing gyorsindító alapvetések munkafüzet!1 Kiadja: Oláh Sándor Mérhető Marketing Megoldások 2015. Minden jog fenntartva. A jelen jegyzet tartalmának másolása, sokszorosítása, közzététele bármilyen

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok

Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok A hazai cégeknél egyelőre a vagyonbiztosításoknál magas viszonylag a penetráció, a

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A híres bónusz avagy amiről eddig nem akartunk beszélni Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A médiapiac működése Médiaügynökségek hozzáadott értéke a hirdető számára Szakmai támogatás: Speciális szakmai

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Az AgroFE Nemzetközi Leonardo projekt

Az AgroFE Nemzetközi Leonardo projekt Az AgroFE Nemzetközi Leonardo projekt Herdon Miklós Agroforesterie Formation en Europe 2013-1-FR1-LEO05-48937 2 Célkitűzések és fejlesztési módszerek A projekt fő célkitűzése, hogy a képzési igények és

Részletesebben

E-Shopping Report 2012 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2012 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2012. augusztus KutatóCentrum 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Az e-vásárlást kipróbálók, az online

Részletesebben

ARTIQ MÉDIAAJÁNLAT 2015. ARTIQ Kulturális Magazin

ARTIQ MÉDIAAJÁNLAT 2015. ARTIQ Kulturális Magazin Kulturális Magazin MÉDIAAJÁNLAT 2015. A Magazinról Tisztelt leendő Hirdetőnk, Partnerünk! Az Kulturális Magazin 2014 januárja óta napi rendszerességgel tájékoztatja olvasóit a kulturális élet hazai és

Részletesebben

A Mediaforce. A többit bízza ránk:

A Mediaforce. A többit bízza ránk: A Mediaforce Cégünk egyedi, testre szabott megoldásokat kínál vállalkozása fejlesztésére és marketingjének racionalizálására. A mindig túlterhelt vállalatvezetők válláról vesszük le a terhet integrált

Részletesebben

Magyar Nemzet MÉDIAAJÁNLAT

Magyar Nemzet MÉDIAAJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT 2014 2014 A napilap profilja Hír, hitel, hagyomány A Magyar Nemzet a hazai sajtó egyik legpatinásabb fóruma. Konzervatív, nemzetiliberális ellenzéki újságként indult 1938-ban, Pethő Sándornak,

Részletesebben

TELEFONOS ALKALMAZÁSOK

TELEFONOS ALKALMAZÁSOK 3 2011 BEMUTATÓ ÉS TERVEZÉSI SEGÉDLET TELEFONOS ALKALMAZÁSOK TELEFONOS ALKALMAZÁSOK BEVEZETŐ 1 3VEZÉRLŐ VIDD HAZA AZ ÉLMÉNYT! KIEGÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK 2 MOBIL KONTROL ALKALMAZÁSOK KÉRDEZZ BÁTRAN! KAPCSOLAT

Részletesebben

hogyan döntheti el, hogy melyik az Önnek megfelelő online marketing ügynökség? Google AdWords ügynökség kiválasztása:

hogyan döntheti el, hogy melyik az Önnek megfelelő online marketing ügynökség? Google AdWords ügynökség kiválasztása: Google AdWords ügynökség kiválasztása: hogyan döntheti el, hogy melyik az Önnek megfelelő online marketing ügynökség? Még több hasznos info» www.klikkmarketing.hu Google AdWords ügynökség kiválasztása:

Részletesebben

OTT tartalomszolgáltatások hazai is nemzetközi jogi útvesztője

OTT tartalomszolgáltatások hazai is nemzetközi jogi útvesztője OTT tartalomszolgáltatások hazai is nemzetközi jogi útvesztője Dr. Bartóki-Gönczy Balázs Trendek, szabályozási kihívások Hírközlési Igazgatóság 2014.10.09. Az átalakuló médiarendszer 2 Átalakuló tartalomfogyasztás

Részletesebben

PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK

PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK HTE 2013 Vörös Csilla 2013. október 4. TARTALOM Digitális Mérés Technológiája Analóg Földi Lekapcsolás és Mérés Platformváltók Platformok és Nézettség Képernyő Tények Kitekintés

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Transzparencia Riport. Reklámköltés az auditált lapokban. 2013. I. félév

Transzparencia Riport. Reklámköltés az auditált lapokban. 2013. I. félév Transzparencia Riport Reklámköltés az auditált lapokban 2013. I. félév A nyomtatott sajtó azon kevés médiatípusok egyike, amelynek a hirdetők számára reklámhordozóként fontos paramétereit nem csak mérik,

Részletesebben

Online megrendelés: www.momacc.com. MM Basic Számítógép vásárlás 24/7 szerver felügyelet Teljesítmény 5 600 Kh/s

Online megrendelés: www.momacc.com. MM Basic Számítógép vásárlás 24/7 szerver felügyelet Teljesítmény 5 600 Kh/s a kiszámítható jövő a vállalat A vállalatot 2013 szeptemberében hoztuk létre azzal a céllal, hogy egy innovatív felhő technológián alapuló grafikai szolgáltatást nyújtsunk a világ bármely pontján működő

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT. Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29.

FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT. Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29. FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29. TARTALOM 1. 2. 3. ESZKÖZÖK A HÁZTARTÁSOKBAN TÉVÉNÉZÉSI TRENDEK 4+ TÉVÉNÉZÉSI TRENDEK 15-29 2 ESZKÖZÖK A HÁZTARTÁSOKBAN 3 FELSZERELTSÉGI

Részletesebben

TV és internet új dimenziókban!

TV és internet új dimenziókban! TV és internet új dimenziókban! Kedves Ügyfelünk! Kedves leendô Ügyfelünk! Örömmel értesítjük, hogy az Ön lakóhelyén hamarosan új dimenziókat nyitunk az internetezésben és tévézésben! Fejlesztéseink befejeztével

Részletesebben

Sajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek

Sajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek Sajtószolgálat 14. július 8. 14. július 8. Tisza Andrea B&P Consulting Tel.: (+36-1) 349-2939 Fax: (+36-1) 269-2504 E-mail: andrea.tisza@braunpartners.hu Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a

Részletesebben

A CLEVER TERMÉKCSALÁD ON-LINE ADATBÁZISSAL

A CLEVER TERMÉKCSALÁD ON-LINE ADATBÁZISSAL Janik Gábor CleverBoard Kft gabor.janik@gmail.com A CLEVER TERMÉKCSALÁD ON-LINE ADATBÁZISSAL Cégünk a legkorszerűbb oktatástechnikai és konferenciatechnikai eszközöket kínálja mindazoknak, akik munkájuk

Részletesebben

iphone és Android két jó barát...

iphone és Android két jó barát... iphone és Android két jó barát... Multiplatform alkalmazásfejlesztés a gyakorlatban Kis Gergely MattaKis Consulting 1 Tartalom Miért multiplatform fejlesztés? Multiplatform fejlesztési módszerek A közös

Részletesebben